Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek

Budapest, 2008 Május 30.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Kaposi Partnerek – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 39%-a, 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 39%-a, 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 37 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 20 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 37 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 20 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Észak-Kaposi Partnerek területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 főA(z) Észak-Kaposi Partnerek területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

17,092

24

0

15

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Somogyjád 1,666 fő

1,567 fő

1,339 fő

1,296 fő

Mernye

Somogysárd

Mezőcsokonya

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

4

3

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 17

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 18

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

37

Észak-Kaposi Partnerek – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma

5

Észak-Kaposi Partnerek - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség(14,39%). A térség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok. A lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége és gazdasági aktivitása alacsony. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia és az integráció. A lakosság képzettségi szintje többnyire alacsony. A települések zömében a szakképzett fiatal humánerőforrások elvándorlása tapasztalható. A zsáktelepüléseken nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiányoznak a lokális non-profit megoldások, a meglévő szolgáltatások minőségében nagy térség és települési különbségek vannak.

▪ A térség legfontosabb erőforrásai a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A termőföldre épülő agrárgazdálkodás, ami a térség épített örökségére épülő turisztikai adottságok mellett az egyik legfontosabb kitörési lehetőség. A helyi mikro vállalkozások közötti együttműködések javításával, helyi térségi fejlesztések szinergikus összekapcsolásával növelhető a vállalkozások versenyképessége. A partnerségre és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekkel érhető el a gazdasági versenyképesség fokozása.

6

A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez.Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából.A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban:• lakosság képzettségi szintjének emelése,• térségi információs rendszer kialakítása,• motiváció és az összhang megteremtése.

A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba.

A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez.Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából.A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban:• lakosság képzettségi szintjének emelése,• térségi információs rendszer kialakítása,• motiváció és az összhang megteremtése.

A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Kaposi Partnerek – A stratégia alapvető célja

7

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



8

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy-megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki.A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség.A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 15 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül.A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása.A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel.A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az 500-990 fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat.

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy-megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki.A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség.A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 15 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül.A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása.A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel.A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az 500-990 fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9

A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség(14,39 %), melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és képesek a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra.

A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség(14,39 %), melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és képesek a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10

A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső-Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és 20-30 km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát.A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A 10-20 méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá.A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőjéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is.A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása.A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében.

A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső-Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és 20-30 km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát.A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A 10-20 méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá.A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőjéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is.A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása.A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében.


A térség környezeti állapota 1/2

11

A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években.A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai.A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti, valamint Juta település közelébe légi közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben.

A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években.A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai.A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti, valamint Juta település közelébe légi közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben.


A térség környezeti állapota 2/2

12

Az Észak- Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település közül 15 kapott hátrányos helyzetű besorolást, ezek a következők: Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva. Ezen települések hálózatos infrastruktúrája elmaradott, a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. A zsáktelepülések száma 9 (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Patalom, Polány, Somogygeszti, Újvárfalva). Valamennyi település rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 15 település közül csupán kettőben (Magyaregres, Somogyjád) található. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A települések 60 % -ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, de ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 45 %-a rendelkezik. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban legtöbb helyen ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések nagy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), de ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az 2007. év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a hátrányos helyzetű településekre vonatkozóan 16, 78%. A községek körében a munkanélküliség szintje 2007. évben 7, 07% (Patalom) és 27, 78% (Edde) között változott. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések, mint Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta). Ezen településekben a 15-64 éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség a munkanélküliek vagy szociális segélyek általi rendszerben mozog. A települések vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző.

Az Észak- Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település közül 15 kapott hátrányos helyzetű besorolást, ezek a következők: Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva. Ezen települések hálózatos infrastruktúrája elmaradott, a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. A zsáktelepülések száma 9 (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Patalom, Polány, Somogygeszti, Újvárfalva). Valamennyi település rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 15 település közül csupán kettőben (Magyaregres, Somogyjád) található. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A települések 60 % -ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, de ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 45 %-a rendelkezik. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban legtöbb helyen ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések nagy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), de ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az 2007. év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a hátrányos helyzetű településekre vonatkozóan 16, 78%. A községek körében a munkanélküliség szintje 2007. évben 7, 07% (Patalom) és 27, 78% (Edde) között változott. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések, mint Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta). Ezen településekben a 15-64 éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség a munkanélküliek vagy szociális segélyek általi rendszerben mozog. A települések vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13

A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak.

A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

16%

9%

21%

6%

7%

15%

8%

0%

13%

4%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

693

1,432

318

571

141

302

61

337

260

1,309

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

13%

26%

11%

3%

6%

6%

5%

24%

6%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 4.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4%

▪ Változás 2003-hoz képest 4.3 százalékpont

19

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő.Az 2007. év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje 2007. évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott.Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor.A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, 2004. elejétől 2005. közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni.A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották.

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő.Az 2007. év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje 2007. évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott.Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor.A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, 2004. elejétől 2005. közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni.A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen.A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a 15-64 éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut.

Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen.A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a 15-64 éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Juta székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

2 db

308 fő

6%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Név

▪ Osztopáni-Bodrogi Agrárszövetkezet

▪ AGRÁRIA Mg.Zrt.

▪ Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt.

▪ Csányi KFT.

▪ Carnarium KFT.

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


Fogl. száma (fő)

▪ 60

▪ 40

▪ 39

▪ 31

▪ 28

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 182,0021

2

3

4

5

Működés helye a térségben

▪ Osztopán

▪ Szentgáloskér

▪ Somogyjád

▪ Mezőcsokonya

▪ Juta

Főtevékenység

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás



▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

Név SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

6

7

8

9

10

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Haladás Mezőgazdasági RT.

▪ PE-HYB KFT.

▪ Vikár Béla Tsz. Hetes

▪ Barátság Mg. Szövetkezet

▪ BÁLIND KFT.






▪ 26

▪ 25

▪ 23

▪ 18

▪ 18

▪ Somogysárd

▪ Juta

▪ Hetes

▪ Magyaratád

▪ Mernye


▪ 0125 Egyéb állatok tenyésztése



▪ 2821 Fémtartály gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

24

Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak.A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemei a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű településeken aktívan működő vállalkozások kiemelt támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is.

Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak.A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemei a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű településeken aktívan működő vállalkozások kiemelt támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25

A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe.

A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 3

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 18

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

30

Oktatással kapcsolatos tevékenység 16

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

3

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

7

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

5

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A térséget reprezentáló 112 db nonprofit szervezet kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik.A nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviseltetik magukat a hátrányos helyzetű települések (57 db). A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének.) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg.

A térséget reprezentáló 112 db nonprofit szervezet kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik.A nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviseltetik magukat a hátrányos helyzetű települések (57 db). A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének.) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28

A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek.

A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 313 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 313 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő)

17,405

2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

17,292 17,229 17,210 17,092

-113 -63 -19 -118


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

21%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

4%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

11%

34%

9%

4%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

32

A KSH 2007. év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén 17.092 ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a 2002. és 2007. évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során 17.404-ről 17.125-re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. A lakosságszám változásának összetevői a népesség korösszetétele és a demográfiai jelenségek. A térség hátrányos helyzetű településein tapasztalható népességcsökkenés a vidék alacsony megtartó erejére vezethető vissza.Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében 2002-ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott.A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek , valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be.

A KSH 2007. év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén 17.092 ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a 2002. és 2007. évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során 17.404-ről 17.125-re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. A lakosságszám változásának összetevői a népesség korösszetétele és a demográfiai jelenségek. A térség hátrányos helyzetű településein tapasztalható népességcsökkenés a vidék alacsony megtartó erejére vezethető vissza.Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében 2002-ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott.A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek , valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be.


A térség demográfiai helyzete 1/2

33

Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt.Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke a nem hátrányos helyzetű települések közé sorolt Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el.A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak.

Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt.Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke a nem hátrányos helyzetű települések közé sorolt Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el.A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

4

3

0

22

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

17%

13%

0%

92%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Középiskola▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely▪Kollégiumi feladat-ellátási hely▪Felnőtt átképzési központ

▪Filmszínház

▪IT-mentor


36

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Prevenció és szűrés, rehabilitációs infrastruktúra▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Pénzügyi és gazdasági tanácsadás▪Turisztikai egyesület▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal.Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja.A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon.Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik.

Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal.Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja.A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon.Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38

A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 80%-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 70%-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos hátrányos helyzetű településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását.

A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 80%-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 70%-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos hátrányos helyzetű településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.00

0.02 0.04

56% 5%

0.41 0.01

1.81 0.68

22% 1%

40

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...





▪ Közszféra

▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/4

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 298






▪ Község ▪ 1,118

Munknélküli-ségi ráta (%)

▪ 14.14%

▪ 12.67%

▪ 12.92%

▪ 21.02%

▪ 27.78%

▪ 13.10%

▪ 10.12%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 227,952

▪ 333,251

▪ 363,932

▪ 169,677

▪ 202,883

▪ 268,593

▪ 441,988

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.239

▪ 0.000

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alsóbogát

Bodrog

Csombárd

Ecseny

Edde

Felsőmocsolád

Hetes

41


▪ Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás




▪ Közszféra


▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,242



▪ Község ▪ 1,567

▪ Község ▪ 1,296




▪ 6.20%

▪ 6.80%

▪ 10.84%

▪ 10.41%

▪ 12.20%

▪ 14.31%

▪ 7.07%


▪ 566,739

▪ 473,973

▪ 375,289

▪ 489,414

▪ 367,450

▪ 361,106

▪ 277,871


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000



▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.038

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Juta

Magyaratád

Magyaregres

Mernye

Mezőcsokonya

Osztopán

Patalom

42


▪ Közszféra



▪ Közszféra



▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)






▪ Község ▪ 1,666

▪ Község ▪ 1,339


▪ 15.75%

▪ 19.80%

▪ 12.05%

▪ 21.56%

▪ 17.80%

▪ 12.87%

▪ 12.57%


▪ 204,369

▪ 317,082

▪ 368,526

▪ 212,166

▪ 189,519

▪ 415,587

▪ 418,698


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 3.687

▪ 0.000

▪ 7.145

▪ 0.000

▪ 0.000



▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.046

▪ 0.000

Polány

Somodor

Somogyaszaló

Somogyfajsz

Somogygeszti

Somogyjád

Somogysárd

43






Jogállás


Lakosság (fő)





▪ 20.53%

▪ 22.22%

▪ 10.72%


▪ 251,006

▪ 240,131

▪ 452,307


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000



▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Szentgáloskér

Újvárfalva

Várda

44

Települések egy mondatos jellemzése 1/8

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához

Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen

▪ Alsóbogát ▪ „Alsóbogát zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.”

▪ „A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A településen található két kastély turisztikai célú hasznosítása. Szélerőmű park telepítés lehetőségének megvizsgálása.”

▪ Bodrog ▪ „A szélessávú Internet nem megfelelő kiépítettsége a településen. Az utak és járdák rossz állapota. A szennyvíz csatorna hiánya.”

▪ „A gazdasági tevékenység élénkítése, ezen belül elsősorban a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi vállalkozások támogatása, megerősítése révén a foglalkoztatottság növelése.”

▪ Csombárd ▪ „A település öregedő korfát mutat.Az idős korú lakosságnak a település nem tud szociális ellátást biztosítani.A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát.A munkahelyek a mezőgazdasági,az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki.A település forráshiányokkal küzd.A közbiztonság helyzete nem megoldott.A közcsatorna hálózat kialakításra vár.”

▪ „A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni.A község természeti adottságai (gyógynövény,gomba,zöldségfélék)kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez,és a növények helyben való feldolgozására,ezáltal a munkahely teremtési lehetőségek is megoldódnának.”


45




▪ Ecseny ▪ „A települési lakosság száma alacsony (250 fő), a lakosságot öregedő korfa jellemzi. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A zsáktelepülési helyzetből adódóan csekély lehetőség látszik a primer, szekunder szektor megtelepedésére. A szociális ellátás hiányos léte nehezíti az öregedő lakosság mindennapjait.”

▪ „A község természeti adottságai, valamint épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez. A sváb községben több ingatlan külföldiek tulajdonában van, akiken keresztül kapcsolatot lehetne kiépíteni más országokkal, lehetőséget teremtve számukra a község, a tágabb térség, s országunk megismerésére.”

▪ Edde ▪ „Edde zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.”

▪ „A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A két éve megszűnt alsó tagozatos iskola épületéből három apartmanos és egy lakosztályos vendégfogadó kerülhetne kialakításra. A turizmus céljaira fel lehet használni a falu határában lévő 80 fokos vizű lezárt termál kutat is.”

▪ Felsőmocsolád ▪ „A települési demográfiai adatok vizsgálata megmutatja, hogy a koreloszlást tekintve rendkívül magas az idősek aránya, alacsony az 5 év alatti gyermekek száma. A munkaképes korú lakosság magas arányban reprezentálódik a településen, s mivel a munkahelyek száma korlátozott, így körükben magas a munkanélküliség aránya, s ez a munkaerő-piaci folyamat elvándorlást indított el.”

▪ „A településen üresen álló iskola épületét a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szereplők közös összefogásával komplex turisztikai programok lebonyolítására lehet alkalmassá tenni. A településen található XVIII. századi barokk kastélyban elindult kulturális programokat szinergikus kapcsolatba hozva a partnerségre épülő fejlesztéssel növelnék a település megtartó erejét.”


46




▪ Hetes ▪ „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korúak aránya a legnagyobb. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. Az életszínvonal csökken, oka a munkahelyek csökkenése. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt. A település infrastruktúrája fejlesztésre szorul.”

▪ „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: horgászat, vadászat, valamint megoldottak a vendéglátási, magánszállási lehetőségek.”

▪ Juta ▪ „A szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. Az életszínvonal csökkenése, kevés munkahely. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt.”

▪ „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. Helyi piac kialakítása, vásárok szervezése. Internetes honlapon keresztül a megtermelt termékek marketingjének olcsó megvalósítása. Lakópark építése a fiatalok és a városból kitelepülők részére.”

▪ Magyaratád ▪ „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés, ami a korlátozott munkalehetőségek következménye. A lakosság legnagyobb százalékát a munkaképes korú népesség adja. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki. Hiányoznak a település megtartó erejét növelő, partnerségen alapuló lokális megoldások.”

▪ „A település a Kaposvár-Szántód összekötő főközlekedési út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 15 km-re. A település nagy átmenő forgalmára alapozva, s a helyi humán erőforrás kapacitásaira építve az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor szereplői fejlesztési tervet építhetnek. A település jól ismert kézműves tájházához kapcsolható szinergikus fejlesztések erősíthetik ezt.”


47




▪ Magyaregres ▪ „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági,építőipari,önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki.A közlekedési gondok oka a vasút hiánya,ritka buszközlekedés.Zsáktelepülés jellegből fakadó elszigeteltség.Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek megszünt.”

▪ „Kihasználatlan humán erőforrás, horgászturizmus lehetősége (Deseda). Arborétum fejlesztése turizmus céljára. A kerékpárút fejlesztése.

▪ Állattenyésztés fejlesztése, munkahelyteremtéssel.”

▪ Mernye ▪ „A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők, s az ellátatlan lakosság száma magas. A lakónépesség fokozatos csökkenése figyelhető meg a munkahelyek hiánya miatt. A munkaképes korú lakosság nem rendelkezik piacképes ismeretekkel, ez nehezíti a munka világába való visszatérésüket. A turisztikai szektor munkahelyteremtő lehetőségei korlátozottak.”

▪ „A település közlekedés- földrajzi helyzete előnyös. A logisztikai lehetőségek javulhatnak a 67-es út megépítésével. A jelenlegi turisztikai lehetőségek, adottságok fejlesztésével hozzájárulhatunk a település megtartó erejének növeléséhez. A helyi védelem alatt álló volt Piarista kastély felújításával komplex turisztikai kínálatot fejleszthetünk ki.”

▪ Mezőcsokonya ▪ „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A közösségi célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak.Utak, járdák, esővíz elvezető csatornák rossz állapotban vannak, a közcsatornázási lehetőségek hiányoznak.”

▪ „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari, feldolgozó ipari, kereskedelmi és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A parkok, turista útvonalak, sportlétesítmények, vadászat a turizmusra kedvezően hat.”


48




▪ Osztopán ▪ „A legfontosabb problémákat a településen a magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a szélessávú internet kiépítetlensége és a szenyvíz csatorna hiánya jelentik.”

▪ „A vidéki környezet turisztikai célú hasznosítása. Falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Környezetvédelmi és életminőség javulás szempontjából a legfontosabb lehetőséget a szennyvíz csatorna hálózat kiépítése jelentené.”

▪ Patalom ▪ „A település demográfiai adatait vizsgálva öregedő korfát mutat. Az aktív, munkaképes korú lakosság reprezentálja a koreloszlást legnagyobb százalékban. A település nem rendelkezik megtartó erővel a munkalehetőségek szűkössége miatt, ezért fokozatos elvándorlás tapasztalható. A helyi mezőgazdasági vállalkozások nem képesek szélesebb körre disztribúciós tevékenységüket kiterjeszteni.”

▪ „Patalom település természeti adottságai, táji értékei, a horgászat és a vadászat lehetőségének kiaknázása komplex fejlesztést indíthat el a helyi partnerségre építve. A megye módszertani intézeteként működő Park Szociális Otthon infrastrukturális és módszertani fejlesztésével régiós módszertani központtá fejleszthető.”

▪ Polány ▪ „A települési lakosság száma alacsony (276 fő), a koreloszlást vizsgálva a munkaképes korú lakosság száma után az idősek száma is magas százalékkal jellemezhető. A munkanélküliek száma magas. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia.”

▪ „A település lakosságának jelentős része fogékony a partnerségre.A település értéke a tiszta levegő, az érintetlen környezet. A természetet szerető, jó levegőre, csendre és gyógyulásra vágyó emberekre építhető turisztikai szolgáltatások, potenciálok fejlesztése járulhat hozzá a lakosság megtartó erejének növeléséhez, s a település expanzív fejlesztéséhez.”


49




▪ Somodor ▪ „A település lakosságának koreloszlásában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik legnagyobb százalékban. A munkaképes korú lakosság iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős százalékuk nem rendelkezik piacképes ismeretekkel. A mezőgazdasági, az önkormányzati szektor általi munkalehetőségek bekorlátozzák a munkaerő-piaci folyamatokat.”

▪ „A település népessége fogékony a partnersége, ezt bizonyítja a gazdag kulturális élet. A mezőgazdasági szektor szereplőivel való együttműködés erősítésével az önkormányzati, civil és partner vállalkozói szektor szinergikus fejlesztéseket generálhat. A helyi humán erőforrásra épülő fejlesztések tehetik vonzóvá a települést a fiatalok, pályakezdők és a diplomások számára.”

▪ Somogyaszaló ▪ „A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A szociális ellátás nem megoldott, így az idősebb generációknak hatalmas gondokkal kell szembenézniük. Az irodai szolgáltatások és a gazdasági célokat szolgáló épületek fejlesztésre szorulnak.”

▪ „A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: gyógyszállók, panziók, kerékpárút, horgászat, vadászat, lovaglási lehetőségek.”

▪ Somogyfajsz ▪ „A munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő magas munkanélküliség. A szennyvíz csatorna hiánya.”

▪ „A mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások fejlesztése. A település Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, ritka növényeket és állatokat is megfigyelhetünk a környéken, rendelkezik egy őskohó múzeummal és egy horgásztóval is, amikre alapozni lehetne a turizmus fejlesztését.”


50




▪ Somogygeszti ▪ „A koreloszlás vizsgálata szerint a munkaképes korú lakosság fordul elő legnagyobb arányban a településen élők körében. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliség egyik oka az alacsony végzettségű és szakképzetlen személyek magas számára és a munkahelyek hiányára vezethető vissza. A településen munkahelyet az önkormányzat intézményei és a mezőgazdasági vállalkozók biztosítják.”

▪ „A mezőgazdasági vállalkozók termékeinek piacon való szélesebb körű megjelenése és a helyi humán erőforrás piacképes ismeretekkel való ellátása hozzájárulna újabb munkahelyek létesítéséhez. A helyi fejlesztések céltudatos összehangolása és a partnerségre épülő együttműködések előremutató fejlesztéseket generálhatnának. A település kiváló turisztikai lehetőségekkel rendelkezik.”

▪ Somogyjád ▪ „A jelentős munkanélküliség. Kevés foglalkoztató van a településen, és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek is hiányoznak. Az állattartás visszaszorult, a háztáji gazdaságok termelése minimális szintű.”

▪ „A település rendelkezik egy teljes infrastruktúrával ellátott, ipari park kialakítására alkalmas területtel, ahova szeretne új vállalkozásokat letelepíteni, amik munkát tudnának biztosítani a lakosság számára.”

▪ Somogysárd ▪ „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. A helyi védettségű épületek fejlesztésre szorulnak. A csatornázottság nem megoldott. Az idősek számára a szociális szolgáltatások gondokat okoznak.”

▪ „Történelmi múlt és hagyomány kihasználása a turizmus céljaira pl. lótenyésztés-lovas turizmus, Betyárcsárda-népi hagyományok bemutatása, építészeti örökség. Jelzett turista útvonalak, horgászat, vadászat, lovaglás és a védett természeti területek a falusi turizmus kialakulásának előfeltételei.”


51




▪ Szentgáloskér ▪ „A település öregedő korfát mutat. A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát. A munkahelyek a mezőgazdasági, az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki. A fiatal generáció számára nem rendelkezik megtartó erővel a település, ezért elvándorlás jellemzi. A munkanélküliek száma mellett a szociális ellátásban részesülők száma magas.”

▪ „A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. A helyi civil, vállalkozói és önkormányzati szektor szereplői közötti szoros együttműködésekkel lehet szinergikus fejlesztéseket generálni, ehhez el kell indítani a párbeszédet és a közös együttgondolkodást.”

▪ Újvárfalva ▪ „A települési lakosság száma alacsony,a lakosságot öregedő korfa jellemzi.A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.Az elvándorlás oka, hogy a fiatalok a szellemi képességeikhez mérten nem találnak lehetőségeket, hogy kibontakoztathassák tudásukat.A szociális ellátás nem megoldott, ami az idősebb generációknak hatalmas gondot okoz.A település közbiztonsága nem biztosított.”

▪ „A község természeti adottságai,épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez.A falusi turizmus lehetőségei adottak,a vendégeket üdülőházakban,ifjúsági szállókban,és kempingekben tudják elhelyezni.Parkokkal,jelzett turista utakkal és vadászati lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyókat.”

▪ Várda ▪ „A munkahelyek hiánya, csökkenő életszínvonal és a kiegészítő jövedelemszerzés megszűnése.”

▪ „Ipari park létesítése a településen. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Panzió és szépségszalon kialakítása.”


52

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



53

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése”

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

▪ 4 db

▪ 2 db

▪ 5 db

▪ 3 db

▪ 3 db

▪ 4,913,489 EUR

▪ 4,319,958 EUR

▪ 676,480 EUR

▪ 378,824 EUR

▪ 169,177 EUR

Fő fejlesztési prioritásÖsszes allokált forrás

Intézkedé-sek száma

54

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 80,392 EUR – a(z) Kulturális turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés Allokált forrás

▪ 242,753 EUR

▪ 2,410,979 EUR▪ Térségi média fejlesztése

▪ Humán erőforrás fejlesztése

▪ Alapszolgáltatások fejlesztése

▪ 1,142,109 EUR

▪ 1,117,648 EUR

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése

55

▪ Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.





▪ 4,152,507 EUR

▪ 167,451 EUR▪ Helyi vállalkozások versenyképességének javítása

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

56

▪ Kulturális turizmus fejlesztése





▪ 80,392 EUR

▪ 54,901 EUR▪ Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialakítása

▪ Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése

▪ Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése

▪ Vadász és horgász turizmus fejlesztése

▪ 494,050 EUR

▪ 43,137 EUR

▪ 4,000 EUR

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

57

▪ Helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek értékesítésének növelése





▪ 27,450 EUR

▪ 249,412 EUR▪ A helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek feldolgozásának fejlesztése

▪ Helyi állattenyésztés és növénytermesztés minőségi feltételeinek javítása ▪ 101,962 EUR

Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése

58

▪ Természeti örökségek megőrzése





▪ 7,843 EUR

▪ 31,373 EUR▪ Kulturális értékek megőrzése

▪ Épített örökségek védelme, fejlesztése ▪ 129,961 EUR

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

59

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

60Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

16%

9%

21%

6%

7%

15%

8%

0%

13%

4%

17%

35%

14%

3%

7%

8%

6%

0%

8%

1%

70%

30%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

39%

0%

0%

11%

0%

0%

22%

22%

6%

0%

70%

0%

0%

0%

0%

0%

20%

0%

10%

0%

61

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

Szektor


▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


Megoldási javaslat

1

Megoldási javaslat várható eredménye

2

▪ „Hálózat létrehozásának és feldolgozó üzem létesítésének támogatása a tudás megosztásának, a minőség standardizálásának, tradicionális receptek felkutatásának, illetve egységes marketingstratégia és védjegy kidolgozásának céljából.”

▪ „A magasabb hozzáadott értékének köszönhetően az előállított termékek ára nő, ezáltal nagyobb haszonnal lehet értékesíteni. A minőség standardizálásával és a feldolgozottsági fok korszerűsítésével a jelenlegi piaci pozíció megőrzése biztosítottá válik, valamint lehetőség nyílik új piacokon való megjelenésre is.”

▪ „A termelői és tenyésztői hálózatba tömörült vállalkozók közös marketig stratégiájának és termelői védjegyének kidolgozásának támogatása.”

▪ „A termelői hálózattal támogatott közös marketingstratégia hozzájárul az értékesítésből származó árbevétel növekedéséhez.”

62


Szektor





3

4

▪ „Munkaerő közvetítő és szolgáltató vállalkozás indításának támogatása.”

▪ „Egységes megjelenés támogatása a térség bizonyos településeinek (Juta, Somogyjád) piacain termelői hálózattal.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A munkaerő közvetítő és szolgáltató vállalkozás az eddig műveletlen kiskertek hasznosítása mellett felvállalja a lakossági házkörüli teendők elvégzését is igény esetén. A vállakozás a hiányterületek lefedése mellett új munkahelyeket is teremt, valamint direkt módon hozzájárul a települési kép egységessé formálásához.”

▪ „A termelői hálózattal történő egységes megjelenés középtávon is tervezhetővé teszi a kistermelők számára a mennyiségi és minőségi termeléstervezést, ezáltal hozzájárul az értékesítésből származó bevétel 20%-os növekedéséhez a beruházás megvalósulását követő 2 éven belül.”

63


Szektor



▪ „Egyéb szolgáltatás”


5

6

▪ „Háztáji állatfeldolgozó és térségi gyümölcsaszaló-magozó üzem létesítésével nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a helyi termékeket.”

▪ „Új, minőségjavító technológiák beszerzésének, valamint a jó minőségű helyi termékek értékesítését növelő marketing tevékenység támogatása.”


▪ „A helyi állat és novénytermesztési termékek értékesítésének növelése, a kistermelők bevételének emelkedése ezáltal hozzájárulva települések és a térség gazdasági potenciál növekedéséhez.”

▪ „A térségben működő kis és középvállalkozások technológiai, illetve marketingtevékenység tudatos fejlesztésének együttes hatása a következő: új, tartós munkahelyek létrehozása;egyedi, a térségre jellemző cukrászati és pékkészítmények előállítása; helyi termékek értékesítésének közel 40% - os növekedésére számítunk a projekt elindítását követő 3. év végére.”

64


Szektor



▪ „Építőipar”


7

8

▪ „Termelői hálózat létrehozásának támogatása a tudás megosztásának, új technológiák bevezetésével, valamint üvegházak és sátrak létesítésének támogatása e termelői hálózat által.”

▪ „Munkahelyteremtő, fiatalokat foglalkoztató beruházások ösztönzése és támogatása.”


▪ „A termelői hálózatba tömörült kistermelők korszerű termelési és termeléstervezési módszerekkel előállított termékeinek hozzáadott értéke nő, ezáltal nagyobb haszonnal lehet e termékeket értékesíteni. A minőség standardizálásával és a feldolgozottsági fok korszerűsítésével a jelenlegi piaci pozíció megőrzése biztosítottá válik, valamint lehetőség nyílik új piacokon való megjelenésre is.”

▪ „A létrejövő beruházásokkal tartós munkahelyek létrehozása, melyek hozzájárulnak a térség megtartóerejének 20%- os növekedéséhez.”

65


Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”




▪ „Termelői hálózat létrehozásának és info-komunikációs támogatói hálózatának létrehozásának támogatásával a következő célokat érjük el: a tudás megosztása;gazdaságtervezési támogató rendszer kiépítése új technológia bevezetésével.”

9

▪ „A vágóállat és gyümölcs és zöldségféle tenyésztési és termesztési hálózat létrehozásának támogatásával a termelés tervezhetővé tehető, hatékonyabban megszervezhető. A hálózatok létrehozása támogatja a tudás megosztását, valamint új technológiák bevezetését a gazdák között.A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 303, 306, 308, 309, 314, 315, 316, 318, 319, 1040, 1058, 1063, 1065, 1066 megoldási javaslathoz.”

10


▪ „A termelői hálózat info-komunikációs támogatói rendszerének bevezetésével az Intelligens Leader Települések telekommunikációs portálon interaktív szolgáltatás kidolgozásával on-line segítségnyújtás gazdasági, vállalkozói témakörökben. A térség gazdálkodóinak információval való ellátottsága,valamint a vállalkozók gazdasági affinitása a projekt indítását követő 3 éven belül 30%-al nő.”

▪ „A tenyésztői és termesztői hálózat létrehozásával az állattenyésztési és növénytermesztési irányító és ellenőrző rendszer tervezhetővé és gazdaságossá tehető. Ez az értékesítés volumenének 20%-os növekedését eredményezi a projekt elindítását követő 3 éven belül. A fejlesztés eredményeként a tenyésztői hálózat bevételének növekedése mellett új munkahelyek teremtésével kíván a hálózat hozzájárulni a térség megtartó erejének növeléséhez.”

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






67

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1

2

▪ „A mikrotérségi szinteken egy az önkormányzati, civil és gazdasági szereplők általi szolgáltatások, tevékenységek összehangolásával kiépíteni egy integrált mikrotérségi szolgáltató központot, mely hivatott a térségi szereplők közötti gazdasági és társadalmi érdekek összekapcsolására. Mint például szervezi a mikrotérségben élő tursztikai és termelői hálózat szereplőinek agrár-marketing tevékenységét, ehhez biztosítja a térségben élő humán erőforrást, felvállalja a promóciós és direkt értékesítés központi megszervezését. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.sz.a.: 320, 1058, 1068 megoldási javaslathoz.”

▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A szervező, koordináló szerepet betöltő intézmény gazdasági szempontból hatékonyabb piaci megjelenést tud biztosítani a mikrotérségek valamennyi szereplője számára, mellyel az intézmény kiépítését követő 3 éven túl az agrár, a turisztikai és a szolgáltató szektor bevételének 20%-os növekedése várható.”

▪ „A házi készítésű termékek eladását biztosító önellátó kispiac létesítésének támogatása.”

▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A helyi kistermelők bevételeinek növekedése, a mezőgazdaságból származó jövedelem települései és a térségi a növekedés.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

68


3


4

▪ „A mikrotérségi szinteken egy az önkormányzati, civil és gazdasági szereplők általi szolgáltatások, tevékenységek összehangolásával kiépíteni egy integrált mikrotérségi szolgáltató központot, mely hivatott a térségi szereplők közötti gazdasági és társadalmi érdekek összekapcsolására. Mint például szervezi a mikrotérségben élő tursztikai és termelői hálózat szereplőinek agrár-marketing tevékenységét, ehhez biztosítja a térségben élő humán erőforrást, felvállalja a promóciós és direkt értékesítés központi megszervezését. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.:320,1063,1068 megoldási javaslathoz.”

▪ „A települések lakóinak igényeihez illeszkedő közösségi-, kulturális- és szórakoztatóközpontok, terek létrehozásának, valamint a települések megjelenését és környezetét javító fejlesztéseknek a támogatása.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A szervező, koordináló szerepet betöltő intézmény gazdasági szempontból hatékonyabb piaci megjelenést tud biztosítani a mikrotérségek valamennyi szereplője számára, mellyel az intézmény kiépítését követő 3 éven túl az agrár, a turisztikai és a szolgáltató szektor bevételének 20%-os növekedése várható.”

▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A településen élők tartalmas szabadidős és közösségi tevékenységeinek infrastruktúrájának, valamint a települések környezetét javító egységes szerkezetű településkép kialításával hozzájárulunk a társadalmi kohézió erősítéséhez, hosszú távon a vidéki települések megtartó erejének növeléséhez.”


69


5


6

▪ „Helyi igények (pl.:kistérségi oktatási,munkaerőpiaci fejlesztési program ...) felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának támogatása a (pl.: Hetes, Magyaratád, Mezőcsokonya,Somogyaszaló...) települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.”

▪ „Kulturális, történelmi, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és rekreációs szolgáltatások megszervezésének támogatása, valamint az ezekhez kacsolódó infrastruktúra kifejlesztésének támogatása.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A kultúrált szabadidő eltöltése vonzóvá teszi a települést a fiatalok számára, mely hozzájárul a településekről történő elvándorlás csökkenéséhez.”

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

▪ „A turisztikai potenciálok megerősítésével a térség turisztikai látogatottsága és vonzereje nő, ezáltal az ebből eredő bevétel növekedése is expanzívvá válik. A térség turisztikai vonzerejének növekedése újabb turisztikai potenciálok megteremtését teszi lehetővé, ami a szektor szereplőinek gazdasági erősödését, valamint a térség munkaerő megtartó erejét is növeli egyben.”


70


7


8

▪ „A helyi hagyományok bemutatására épülő rendezvények, fesztiválok, ünnepek, versenyek megszervezésének támogatása.”

▪ „A házi készítésű termékek eladását biztosító önellátó kispiac létesítésének támogatása.”


▪ „Kultúra”▪ „A projekt indítását záró 3 év elteltével a térség kulturális turisztikai vonzereje 30%- kal növekedik, a turizmusból származó bevétel növekedés hozzájárul a térség gazdasági stabilitásának eléréséhez hosszútávon.”

▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A helyi kistermelők bevételeinek növekedése, a mezőgazdaságból származó jövedelem települései és a térségi a növekedés.”


71


9


10

▪ „A turisták számára a látványosságok bemutatását megvalósító bemutatóterek kialakítása.”

▪ „A turistautakat, az épített, kultúrális és természeti látványosságokat, a térségi rendezvényeket, attrakciókat összefoglaló turisztikai porfoliók, promóciós anyagok és kézikönyvek létrehozásának támogatása.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A projektek megvalósulását követő 3-5 éven belül, a térségben a turisták száma 20%-kal nő.”

▪ „Egyéb infrastruktúra”▪ „A turisztikai potenciál 30%-os növekedése várható a program elindítását követő 3 év múlva a szisztematikusan összeállított, startégiai marketingkommunikációs eszközök használatával.”


72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






73Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/55 Kód: DD-42-SzF-B-07 Sorszám: 1067

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Probléma/ lehetőség

Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Térségi média fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség egyes településein a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen.

▪ A telekommunikációs rendszerek hálózati kiépítésének hiánya miatt, az információkhoz való hozzáférés lehetősége korlátozott, valamint az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Mindezek hátrányt jelentenek az itt működő vállalkozások, önkormányzatok, valamint a lakosság számára.

▪ A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára.

▪ A Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszer kiépülésének köszönhetően csökken a helyi vidékfejlesztési közösség civil, vállalkozói és önkormányzati képviselőinek kommunikációs költsége, valamint az önkormányzatok, s ezek intézményrendszereinek hatékonysága, a helyi vállalkozások versenyképessége,s a lakosság életminősége nő.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 588235 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 1176470 EUR

1176470 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

0%

0%

0%

0%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 588235 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 2 db

▪ Osztopán, Somogyjád

▪ Nem ÚMVP

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Térségi média fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye…) a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen.


▪ A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Juta, Mernye

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 3/55 Kód: DD-42-SzF-A-14 Sorszám: 1038


Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Térségi média fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térség településein (Ecseny, Osztopán, Somogyjád...) az írásos média fejletlen.

▪ A térségi szintű hírközlés, a társadalmi konzultációk, fórumok, a helyi hírdetések esetlegesek.

▪ Integrált internetes honlap, helyi újság létrehozásnak támogatása, amely helyet ad a helyi és térségi híreknek, hírdetéseknek, fórumoknak és és bármely egyéb a térség életét pozitívan befolyásoló szolgáltatásoknak.

▪ A térség turisztikai, gazdasági potenciálja elérhetővé válik a külvilág számára, ezáltal növelhető a turisztikai és gazdasági szektorból eredő bevételek nagysága.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Ecseny, Osztopán, Somogyjád

▪ ÚMVP, de nem LEADER


▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Térségi média fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térség településein (Juta, Mernye, Várda...) az írásos média fejletlen.

▪ A térségi szintű hírközlés, a társadalmi konzultációk, fórumok, a helyi hírdetések esetlegesek.

▪ Integrált internetes honlap, helyi újság létrehozásnak támogatása, amely helyet ad a helyi és térségi híreknek, hírdetéseknek, fórumoknak és és bármely egyéb a térség életét pozitívan befolyásoló szolgáltatásoknak.

▪ A térség turisztikai, gazdasági potenciálja elérhetővé válik a külvilág számára, ezáltal növelhető a turisztikai és gazdasági szektorból eredő bevételek nagysága.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

0%

0%

0%



▪ Juta, Mernye, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Humán erőforrás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség egyes településein (pl.: Ecseny, Felsőmocsolád, Somogyjád…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak

▪ A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni

▪ A szektor tevékenységi hatékonyságát, érdekérvényesítését, az állampolgári részvétel elmélyítését eredményező kooperatív, egymást támogató intézkedések megvalósítása.

▪ A civil együttműködési hálózat megerősítése hozzájárul a LEADER működési elvek elmélyítéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Ecseny, Felsőmocsolád, Somogyjád

▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye, Mezőcsokonya…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak.

▪ A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni.










▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Juta, Mernye, Mezőcsokonya

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség településein élő idősek és a településen élő fiatalok körében a helyi népszokásokat ismertető képzések, a helyi öntudatot erősítő foglalkozások hiányoznak.

▪ A kultúrális és népi hagyományok oktatásának hiányában a helyi kultúrális értékek megőrzése és a települési hagyományok fenntartása, ápolása nem biztosított. A vidéki életet reprezentáló pozitív helyi öntudat gyenge.

▪ Az öntudatot erősítő képzések bevezetésével a fiatal és az idős generáció közötti híd megteremtése a cél.

▪ A helyi hagyományok, kultúrális értékekkel való azonosulás erősíti a kötődést, s hosszú távon hozzájárul a településről való elvándorlás csökkenéséhez, indirekt módon az agrárszektor foglalkoztatottsági rátájának növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Juta, Mernye



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 8/55 Kód: DD-42-GF-3-01 Sorszám: 315


Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Humán erőforrás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség számos településén nagy mennyiségben különféle gyümölcs és zöldségfajtákat termelnek, a termelés elaprózott a sok kisgazda között.

▪ Az elaprózott termelés nehezíti a helyi termékek értékesítését, s nem teszi lehetővé a tudás megosztását a gazdák között.

▪ A tudás megosztásának céjából a termelői hálózat körében hagyományos szabadtartásos, kisüzemi technológiák oktatása a gazdák körében.

▪ A termelői hálózatba tömörült gazdák a tudásintenzív termelési volumenének növekedésével az értékesítési potenciál 20%-os növekedése várható a projekt megvalósulása után 3 esztedővel.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Várda

▪ LEADER - Képzés, oktatás


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térségben az oktatási szektorban működő intézmények közötti együttműködés nem megoldott.

▪ A térségben a gyerekek magukkal hozott társadalmi eredetű teljesítmény különbségeiket az iskoláztatás ideje alatt nem tudják csökkenteni, azok az iskolázás minden évében tovább növekszenek. Ez a későbbiekben nagy tömegeket szorít ki a munkaerő piacról, illetve végzetesen determinálja az egyéni életpályák alakulását, ami további terheket ró a társadalom egészére.

▪ A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, a térségi oktatási szektorban működő intézmények együttműködési, fejlesztési, koordinációs, valamint szolgáltató kompetenciáinak korszerűsítése révén.

▪ A megvalósuló fejlesztés elősegíti a közoktatási intézményrendszer egészének modernizációs folyamatát, valamint a munkaerő piac térségi igényeinek megfelelő oktatás kialakítását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Somogyjád

▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Humán erőforrás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség bizonyos településein ( pl:Alsógobát, Osztopán,Felsőmocsolád…) sokan állítanak elő nagy mennyiségben különféle zöldségeket és gyümölcsöket házilag, ezáltal konkurálva egymással, mely hozzájárul a kereslet csökkenéséhez.

▪ Az elaprózott termelés miatt a megtermelt zöldség és gyümölcsfajták előállítása kevésbé éri meg.

▪ A termelői hálózatba tömörült gazdálkodók korszerű, új technológiák ismeretanyagát átadó képzések, átképzések igénybevételének támogatása.

▪ A termelői hálózatba tömörült gazdálkodók korszerű, tudás-intenzív és szisztematikus termelési rendszerének megerősítése, ezáltal a termelésből származó árbevétel súlyozott növekedése érhető el.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Felsőmocsolád

▪ LEADER - Képzés, oktatás



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Humán erőforrás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség településeinek elmaradott infokommunikációs hálózata lassítja a térség gazdasági felzárkózását, s tovább erősíti a hazai és nemzetközi fejlett térségektől való elszakadást.

▪ Az önkormányzati, vállalkozói és civil szektor összefogásával a LEADER elvek mentén infrastrukturálisan kiépíthetővé tehető egy olyan hálózati rendszer, mely egyszerre képes megjeleníteni a térség gazdasági, turisztikai és szolgáltatási potenciáljait, valamint ezek szereplőit, de ezek működtetéséhez nincsen megfelelően képzett helyi humán erőforrás.

▪ Mikrotérségi tripple-play alapú LEADER hálózat megteremtését támogató oktató központ humán szükségleteinek feltárásával, a három szereplőt érintő szakképzett humán erőforrások tartalmi, mennyiségi és minőségi megteremtésének támogatása.

▪ Az Intelligens LEADER települések humán erőforrás oldalon történő gyakorlati megvalósítását és működtetését a térségben kialakított oktató központ hivatott hazai és nemzetközi szinten képviselni. Az oktató központ egy teljesen speciális, a térségi oktatási intézmények és szervezetek megfelelően képzett humán bázisára hivatott alapozni működését, mindezekkel hozzájárulni a térség megtartó erejének növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Somogyjád

▪ LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A településeken és a térség más településein (pl.: Alsóbogát, Edde, Szentgáloskér, Csombárd,...) rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, a lakosság jelentős része elzártan , zsáktelepüléseken él.

▪ Az elzártság miatt sokan nem férnek hozzá sok alapvető szolgáltatásokhoz, mint pl.: a tömegközlekedési eszközökhöz. A más településekhez való eljutás erősen korlátozott az indított járatok száma miatt.

▪ A helyi igények (pl.: Alsóbogát, Edde, Szentgáloskér, Csombárd,....) felmérésén alapuló, olyan falubusz infrastruktúra létrehozásának támogatása, amely telefonon is elérhető szolgáltatást nyújt.

▪ A projekt megvalósulását követően a térség közlekedési viszonyainak erőteljes javulása várható, ezáltal a település lakosai könnyebben eljuthatnak más településekre is, valamint az alapszolgáltatások is könnyebben elérhetővé válnak a lakosság számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát, Csombárd, Edde, Magyaregres, Osztopán, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád...) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.:időskorúak nappali ellátása...)

▪ A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, a (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád...) települések körében

▪ A projekt megvalósulását követően a fiatalok és az idősebb korosztály is nagyobb eséllyel jut hozzá az alapszolgáltatásokhoz. Ez hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának növeléséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát, Felsőmocsolád, Magyaregres, Somogyjád




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A településeken és a térség más településein (pl.: Bodrog, Hetes, Juta, Mezőcsokonya...) rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, a lakosság jelentős része elzártan , zsáktelepüléseken él.

▪ Az elzártság miatt sokan nem férnek hozzá sok alapvető szolgáltatásokhoz, mint pl.: a tömegközlekedési eszközökhöz. A más településekhez való eljutás erősen korlátozott az indított járatok száma miatt.

▪ A helyi igények (pl.:Bodrog, Hetes, Juta, Mezőcsokonya...)felmérésén alapuló, olyan falubusz infrastruktúra létrehozásának támogatása, amely telefonon is elérhető szolgáltatást nyújt.

▪ A projekt megvalósulását követően a térség közlekedési viszonyainak erőteljes javulása várható, ezáltal a település lakosai könnyebben eljuthatnak más településekre is, valamint az alapszolgáltatások is könnyebben elérhetővé válnak a lakosság számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Hetes, Juta, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség bizonyos településein (pl.:Bogrog, Juta, Somogyaszaló...) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.:időskorúak nappali ellátása...)

▪ A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, a (pl.:Mernye, Juta, Somogyaszaló...) települések körében.

▪ A projekt megvalósulását követően a fiatalok és az idősebb korosztály is nagyobb eséllyel jut hozzá az alapszolgáltatásokhoz. Ez hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának növeléséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Bodrog, Juta




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A mikrotérségi központok nincsenek infrastruktúrálisan felkészítve a globalizáció és az állami intézményrendszerek jövőbeni decentralizációjának eredményeként megvalósuló mikrotérségi szintű szolgáltatások lekezelésére.

▪ Az állami, gazdasági és szolgáltató szektor működési és tevékenységi folyamatainak összehangolási hiánya lépéshátrányba juttatja a mikrotérségi központok szereplőit.

▪ A mikrotérségi szinteken egy az önkormányzati, civil és gazdasági szereplők általi szolgáltatások, tevékenységek összehangolásával kiépíteni egy integrált mikrotérségi szolgáltató központot, mely hivatott a térségi szereplők közötti gazdasági és társadalmi érdekek összekapcsolására. Mint például szervezi a mikrotérségben élő tursztikai és termelői hálózat szereplőinek agrár-marketing tevékenységét, ehhez biztosítja a térségben élő humán erőforrást, felvállalja a promóciós és direkt értékesítés központi megszervezését. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.:320,1063,1068 megoldási javaslathoz.

▪ A szervező, koordináló szerepet betöltő intézmény gazdasági szempontból hatékonyabb piaci megjelenést tud biztosítani a mikrotérségek valamennyi szereplője számára, mellyel az intézmény kiépítését követő 3 éven túl az agrár, a turisztikai és a szolgáltató szektor bevételének 20%-os növekedése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Juta, Mernye




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A mikrotérségi központok nincsenek infrastruktúrálisan felkészítve a globalizáció és az állami intézményrendszerek jövőbeni decentralizációjának eredményeként megvalósuló mikrotérségi szintű szolgáltatások lekezelésére.

▪ Az állami, gazdasági és szolgáltató szektor működési és tevékenységi folyamatainak összehangolási hiánya lépéshátrányba juttaja a mikrotérségi központok szereplőit.

▪ A mikrotérségi szinteken egy az önkormányzati, civil és gazdasági szereplők általi szolgáltatások, tevékenységek összehangolásával kiépíteni egy integrált mikrotérségi szolgáltató központot, mely hivatott a térségi szereplők közötti gazdasági és társadalmi érdekek összekapcsolására. Mint például szervezi a mikrotérségben élő tursztikai és termelői hálózat szereplőinek agrár-marketing tevékenységét, ehhez biztosítja a térségben élő humán erőforrást, felvállalja a promóciós és direkt értékesítés központi megszervezését. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.sz.a.: 320, 1058, 1068 megoldási javaslathoz.

▪ A szervező, koordináló szerepet betöltő intézmény gazdasági szempontból hatékonyabb piaci megjelenést tud biztosítani a mikrotérségek valamennyi szereplője számára, mellyel az intézmény kiépítését követő 3 éven túl az agrár, a turisztikai és a szolgáltató szektor bevételének 20%-os növekedése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Osztopán




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein a közösségi, kulturális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott, mely a települések környezeti megjelenésében is jelentkezik.

▪ A települések lakói arra kialakított helyek, terek hiányában korlátozottan tudnak találkozni, a szabadidőt tartalmasan eltölteni, s ez tovább gyengíti az amúgy is törékennyé vált társadalmi kohéziót.

▪ A települések lakóinak igényeihez illeszkedő közösségi-, kulturális- és szórakoztatóközpontok, terek létrehozásának, valamint a települések megjelenését és környezetét javító fejlesztéseknek a támogatása.

▪ A településen élők tartalmas szabadidős és közösségi tevékenységeinek infrastruktúrájának, valamint a települések környezetét javító egységes szerkezetű településkép kialításával hozzájárulunk a társadalmi kohézió erősítéséhez, hosszú távon a vidéki települések megtartó erejének növeléséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Alsóbogát, Ecseny, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség bizonyos településein (pl.:Hetes, Magyaratád, Mezőcsokonya,Somogyaszaló...) sok fiatal él. A közösségi, kulturális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott.

▪ A fiatalok arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni.

▪ Helyi igények (pl.:kistérségi oktatási,munkaerőpiaci fejlesztési program ...) felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának támogatása a (pl.: Hetes, Magyaratád, Mezőcsokonya,Somogyaszaló...) települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.

▪ A kultúrált szabadidő eltöltése vonzóvá teszi a települést a fiatalok számára, mely hozzájárul a településekről történő elvándorlás csökkenéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Hetes, Magyaratád, Mezőcsokonya, Somogyaszaló



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A településen és a térség bizonyos településein (pl.:Bodrog, Várda, Somogyaszaló...)sok fiatal él, valamint az idősebb korosztályhoz tartozó népesség aránya is jelentős. A közösségi, kultúrális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott.

▪ A fiatalok és az idősek arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni.

▪ Helyi igények (pl.:közösségi találkozóhelyek és ezekben megfelelő tárgyi eszközök biztosítása) felmérésén alapuló integrált, kultúrális közösségi és szórakoztató központ létrehozásának támogatása, melynek tervezésébe a fiatalokat és az időseket aktívan bevonják. (pl.: Bodrog, Juta, Várda, Somogyaszaló, Mezőcsokonya)

▪ A kultúrális, szabadidős és szociális szolgáltatások kialakításával a hiányzó szükségletek kielégítése érhető el, mely települési és térségi szinten a foglalkoztatottság növekedését eredményezi, valamint hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Bodrog, Somogyaszaló, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 21/55 Kód: DD-42-GF-B-01 Sorszám: 320


Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség egyes településein (pl.: Somogyjád) a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen.


▪ A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 314, 318, 319 megoldási javaslathoz.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

60%

0%

0%

0%



▪ Somogyjád

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek


Megoldási javaslatok 21/55 Kód: DD-42-GF-B-01 Sorszám: 320


Megoldási javaslatok 22/55 Kód: DD-42-SzF-2-04 Sorszám: 2008


Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatások, a szennyezések kibocsátásának erősödése kedvezőtlenül hat a környezeti, természeti egyensúly fenntartására.

▪ A kedvezőtlen környezeti hatások erősítik a szélsőséges éghajlat és vízjárás megváltozását, mely kihat az ökogazdasági és természeti egyensúly fenntartására.

▪ A természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztés megvalósítása érdekében és környezetvédelmi beruházás indokolt.

▪ Az e- környezetvédelmi hálózat térinformatikai rendszere, szolgáltatásai (OKIR )minimalizálják a tovagyűrűző környezeti hatásokat, s tervezhetővé teszik a gazdálkodást.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%


▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

▪ Juta



▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek


Megoldási javaslatok 22/55 Kód: DD-42-SzF-2-04 Sorszám: 2008




Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség egyes településein (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak.











▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye, Hetes…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak.











▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Hetes, Juta, Mernye

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Várda, Juta, Mezőcsokonya)élő gazdák foglalkoznak hagyományos módon előállított gyümölcs és zöldségfajták termelésével.

▪ A XXI. század információval való ellátottságának színvonala, terjedési sebességének alacsony mértéke akadályozza a térségben gazdálkodók hatékony, proaktív üzleti magatartását. A termelés tervezési színvonala a modern gazdaságirányítási módszerek elterjedésének hiányában gyenge.

▪ Termelői hálózat létrehozásának és info-komunikációs támogatói hálózatának létrehozásának támogatásával a következő célokat érjük el: a tudás megosztása;gazdaságtervezési támogató rendszer kiépítése új technológia bevezetésével.

▪ A termelői hálózat info-komunikációs támogatói rendszerének bevezetésével az Intelligens Leader Települések telekommunikációs portálon interaktív szolgáltatás kidolgozásával on-line segítségnyújtás gazdasági, vállalkozói témakörökben. A térség gazdálkodóinak információval való ellátottsága,valamint a vállalkozók gazdasági affinitása a projekt indítását követő 3 éven belül 30%-al nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

40%

0%

0%

0%



▪ Juta




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség településein ( pl: Mernye, Szentgáloskér…) találhatók állattartó üzemek ( pl: Agrária Zrt,..).

▪ Ezen állattartó üzemek melléktermékei alkalmasak biogáz előállítására, de a biogáz üzem által megtermelt gáz lakossági-kisvállalkozói hasznosítására nincs kellően kialakított modern infrastruktúra.

▪ A biogázt előállító üzem lakossági-vállalkozói hálózatának kiépítéséhez szükséges kisüzemi egységek beszerzésének támogatása.

▪ A biogázt előállító üzem lakossági-vállalkozói hálózatának kiépítésével az említett szereplők jelentős kiadást csökkenthetnek meg, melyből eredő megtakarítást hosszútávon a megújuló-energia ágazat fejlesztésére használhatnak fel.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Somodor

▪ LEADER - Jövedelemtermelő beruházás



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség településeinek elmaradott infokommunikációs hálózata lassítja a térség gazdasági felzárkózását, s tovább erősíti a fejlett térségektől való elszakadást.

▪ Az önkormányzati, vállalkozói és civil szektor összefogásával a LEADER elvek mentén infrastrukturálisan kiépíthetővé tehető egy olyan hálózati rendszer, mely egyszerre képes megjeleníteni a térség gazdasági, turisztikai és szolgáltatási potenciáljait, valamint ezek szereplőit.

▪ Mikrotérségi tripple-play alapú LEADER hálózat megteremtésének támogatása, mellyel kialakíthatóvá válik a LEADER KAPU kistérségi portál ( LEADER Piac WEB áruházzal, Turisztikai Portállal, Települési Időjárás Állomások, Dokumentum és Képtár…)és Térinformációs rendszer.

▪ Az Intelligens LEADER települések az országban egyedülálló intelligens infrastruktúra, mely az önkormányzatok és a hozzájuk tartozó intézményrendszerek, a LEADER közösség civil és gazdasági szereplői között egységes telekommunikáció és informatikai összeköttetést biztosít, jelentősen csökkentve a szereplők telekommunikációs költségeit, melyből eredő megtakarításokat hosszútávon a LEADER és a HVS operatív megvalósítására fordíthatja a fenntartó szervezet.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Somogyjád




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 28/55 Kód: DD-42-GF-A-02 Sorszám: 305


Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A mikrotérségben nagyon sok inaktív munkaerő piaci szempontból aktív korú ember él, akik nem tudnak résztvenni a munkaerő piaci folyamatokban. A térségben megfogalmazódik számos innovatív vállalkozói ötlet ezen probléma orvoslására, mely tőkehiány miatt nem tud megvalósulni.

▪ Ezen ötletek között számos versenyképes projekt szerepel, amelyek megvalósulása esetén hozzájárulnának a térség munkaerőpiaci folyamatainak pozitív irányú elmozdulásához, ezáltal a térség fejlődéséhez.

▪ Munkaerő közvetítő és szolgáltató vállalkozás indításának támogatása.

▪ A munkaerő közvetítő és szolgáltató vállalkozás az eddig műveletlen kiskertek hasznosítása mellett felvállalja a lakossági házkörüli teendők elvégzését is igény esetén. A vállakozás a hiányterületek lefedése mellett új munkahelyeket is teremt, valamint direkt módon hozzájárul a települési kép egységessé formálásához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Somogyjád



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben működő kis és középvállalkozások körében sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amely tőkehiány miatt nehezen tud megvalósulni.

▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival.

▪ Új, minőségjavító technológiák beszerzésének, valamint a jó minőségű helyi termékek értékesítését növelő marketing tevékenység támogatása.

▪ A térségben működő kis és középvállalkozások technológiai, illetve marketingtevékenység tudatos fejlesztésének együttes hatása a következő: új, tartós munkahelyek létrehozása;egyedi, a térségre jellemző cukrászati és pékkészítmények előállítása; helyi termékek értékesítésének közel 40% - os növekedésére számítunk a projekt elindítását követő 3. év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

0%



▪ Magyaratád, Mezőcsokonya




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben számos azonos terméket előállító vállalkozó működik, amelyek tőkehiányban szenvednek.

▪ Mikrovállalkozói szinten nem éri meg a marketing tevékenység melyet tőkehiány miatt nem is tudnak igénybevenni, ezáltal nem tudnak megfelelni a piac minőségi elvárásainak sem.

▪ A termelői és tenyésztői hálózatba tömörült vállalkozók közös marketig stratégiájának és termelői védjegyének kidolgozásának támogatása.

▪ A termelői hálózattal támogatott közös marketingstratégia hozzájárul az értékesítésből származó árbevétel növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Somodor, Somogyfajsz




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Mezőcsokonya, Mernye, Somogyaszaló... )kevés a foglalkoztatási lehetőség.

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Mezőcsokonya, Mernye, Somogyaszaló... ) magas a munkanélküliség aránya, elvándorlás tapasztalható.

▪ Munkahelyteremtő, fiatalokat foglalkoztató beruházások ösztönzése és támogatása.

▪ A létrejövő beruházásokkal tartós munkahelyek létrehozása, melyek hozzájárulnak a térség megtartóerejének 20%- os növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

0%



▪ Somogyaszaló




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség több településén (Juta, Mernye,Mezőcsokonya,Várda...)találhatók a turisták számára éredekes látványosságok.

▪ A látványosságok megtekintésére lenne kereslet más településekről, térségekből, de a bemutatásukra nincs kialakított infrastruktúra.

▪ A turisták számára a látványosságok bemutatását megvalósító bemutatóterek kialakítása.

▪ A projektek megvalósulását követő 3-5 éven belül, a térségben a turisták száma 20%-kal nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Juta, Mernye, Mezőcsokonya, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség bizonyos településeinhez kötődően találhatók látványos erdőségek, fellelhető némi erdei turizmus.

▪ Az erdei turizmusra lenne érdeklődő más településekről, de nincs megfelelően kialakított turistaszállás, vendégház.A szálláshely és étkezési helyek hiánya miatt, a látógatások korlátozottak.

▪ Szálláshelyek kialakítása turisták számára.

▪ A térségbe érkező turisták száma a projekt megvalósítását követő 3 éven belül 30%-kal, valamint a településeken eltöltött vendégéjszakák száma 40%-kal nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

0%

0%

0%



▪ Bodrog, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség különböző településein nagy hagyománya van a kulturális és művészeti értékeket bemutató gasztronómiai örömök rendezvényeinek, a történelmi értékeket és helyi hagyományokat bemutató lelőhelyek látogatásának, valamint a természethez kötődő rekreációs potenciáloknak, s fellelhető némi erre épülő turizmus.

▪ A gasztronómiai örömök rendezvényein való részvételre, a történelmi értékeket (Somogyfajszi őskohó.) és helyi hagyományokat bemutató lelőhelyek látogatására a természethez kötődő rekreációra lenne kereslet más területekről, de szervezettség és kellően kialakított infrastruktúra hiányában a látogatások esetlegesek.

▪ Kulturális, történelmi, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és rekreációs szolgáltatások megszervezésének támogatása, valamint az ezekhez kacsolódó infrastruktúra kifejlesztésének támogatása.

▪ A turisztikai potenciálok megerősítésével a térség turisztikai látogatottsága és vonzereje nő, ezáltal az ebből eredő bevétel növekedése is expanzívvá válik. A térség turisztikai vonzerejének növekedése újabb turisztikai potenciálok megteremtését teszi lehetővé, ami a szektor szereplőinek gazdasági erősödését, valamint a térség munkaerő megtartó erejét is növeli egyben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Ecseny, Magyaregres, Osztopán, Somogyjád, Újvárfalva




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség különböző településein nagy hagyománya van a kulturális és művészeti értékeket bemutató gasztronómiai örömök rendezvényeinek, a történelmi értékeket bemutató lelőhelyek látogatásának, valamint a természethez kötődő rekreációs potenciáloknak, s fellelhető némi erre épülő turizmus.

▪ A gasztronómiai örömök rendezvényein, az ehhez kacsolódó kulturális programokon, a történelmi értékeket bemutató lelőhelyek látogatására (Somogyfajszi őskohó.), a természethez kötődő rekreációra lenne kereslet más területekről, de ehhez nincs kellően kialakított infrastruktúra.

▪ Szálláshelyek és vendéglők kialakításának támogatása.

▪ A szállási és étkezési lehetőségek megteremtésével a térség turisztikai látogatottsága nő, ezáltal a turisztikai potenciál, valamint az ebből eredő bevétel növekedése is expanzívvá válik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát, Osztopán, Újvárfalva




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionélis élelmiszerek készítésének, fellelhető némi erre épülő turizmus.

▪ A helyi termékek keresletének vonzóvá tételére szervezettség és attrakció hiányában a lehetőségek korlátozottak.

▪ A helyi termelés, termékek propagálását támogató gasztronómiai rendezvények, fesztiválok, ünnepek megszervezésének támogatása.

▪ A helyi termékek, a turisztikai kínálat növekedése által elért portfolió bővülésével a térség turisztikai látogatottsága 40%-al, míg a szektorból eredő bevétel intenzitása 20%-al nő a projekt indítását követő 3-5 éven belül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Juta




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Mezőcsokonya)kötődően találhatók látványos erdőségek, fellelhető némi erdei turizmus.

▪ Az erdei turizmusra lenne érdeklődés más településekből is, de a megfelelő turistautak hiányában a látogatások esetlegesek.

▪ Turistautak kialakításának támogatása.

▪ A projekt megvalósulását követő 3-5 éven belül, a térségben a bakancsos turizmus élénkülése várható és a turisták száma 30%-kal emelkedik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Mezőcsokonya




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Ecseny, Somogyjád...) jelentős a kulturális örökségre épülő hagyományok őrzése, fellelhető némi erre épülő turizmus.

▪ A helyi kulturális jellegzetességre épülő hagyományok (pl.: a múlt témáját feldolgozó rendezvények...) megtekintésére lenne kereslet más területekről, de bemutatásukra nincs megfelelően kialakított infrastruktúra.

▪ A helyi hagyományok bemutatására épülő rendezvények, fesztiválok, ünnepek, versenyek megszervezésének támogatása.

▪ A projekt indítását záró 3 év elteltével a térség kulturális turisztikai vonzereje 30%- kal növekedik, a turizmusból származó bevétel növekedés hozzájárul a térség gazdasági stabilitásának eléréséhez hosszútávon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Ecseny, Somogyjád




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség bizonyos településein (pl.:Hetes, Juta, Mezőcsokonya,...) jelentős a kultúrális örökségre épülő hagyományok őrzése, fellelhető némi erre épülő turizmus.

▪ A helyi kultúrális jellegzetességre épülő hagyományok (pl.: Vikár Béla Hangmúzeum, Bay Zoltán Emlékmúzeum, Szász Endre Emlékház...) megtekintésére lenne kereslet más területekről, de bemutatásukra nincs megfelelően kialakított infrastruktúra.

▪ A turisták számára a helyi kultúrális hagyományok bemutatását szolgáló múzeumok, bemutatóterek kialakításának támogatása.

▪ A projekt indítását záró 3 év elteltével a térség kultúrális turisztikai vonzereje 30%- kal növekedik, a turizmusból származó bevétel növekedés hozzájárul a térség gazdasági stabilitásának eléréséhez hosszútávon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Hetes, Juta, Mezőcsokonya




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein találhatók a turisták által látogatott látványosságok (pl: Juta, Hetes, Mezőcsokonya...).

▪ Érdeklődés tapasztalható lenne ezen látványosságok szisztematikus megtekintésére, de szervezettség és megfelelő publicitást biztosító marketing anyagok hiányában ezek megtekintése esetleges.

▪ A turistautakat, az épített, kultúrális és természeti látványosságokat, a térségi rendezvényeket, attrakciókat összefoglaló turisztikai porfoliók, promóciós anyagok és kézikönyvek létrehozásának támogatása.

▪ A turisztikai potenciál 30%-os növekedése várható a program elindítását követő 3 év múlva a szisztematikusan összeállított, startégiai marketingkommunikációs eszközök használatával.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Hetes, Juta, Mernye, Mezőcsokonya




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség területén több helyen is vannak a turisták által látogatott látványosságok (pl: Somogyfajszi Őskohó,….).

▪ A látványosságok szisztematikus megtekintésére lenne kereslet, de szervezettség hiányában a látogatottságok esetlegesek, ezáltal nem tervezhetőek az ebből származó bevételek a turisztikai szektor szereplői számára.

▪ A látványosságokat összefoglaló turisztikai kézikönyv kialakításának támogatása.

▪ A kézikönyv szisztematikus rendszerbe foglalja a települések turisztikai látványosságait, szolgáltatásait, lehetővé téve ezzel az adott települések ismertté válását. Mindezek a turizmusból származó bevételek direkt növekedését eredményezik hosszú távon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Ecseny, Osztopán




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Vadász és horgász turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség területén nagy hagyománya van a vadászatnak és a horgászatnak, de turisztikailag kihasználatlan.

▪ A vadászatra és horgászatra lenne kereslet más területekről, de szervezettség és kellő infrastruktúra hiánya miatt ez a szektor turisztikailag kihasználatlan.

▪ A térségi vadász és horgászturizmus elterjedéséhez hozzájáruló infrastruktúra létrehozásának támogatása.

▪ A térség vadász és horgászturizmusának erősödése hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez, valamint a szektor szereplőinek gazdasági erősödéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

100%

0%



▪ Patalom, Somodor




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Vadász és horgász turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A településhez közel található horgásztó kihasználtsága turisztikai szempontból nem kielégítő.

▪ A horgásztóhoz kötődő sportolási igényekre lenne kereslet más településekről is, de ehhez nincs megfelelően kialakított infrastruktúra.

▪ A horgászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésének támogatása.

▪ A projektek megvalósulását követő 3-5 éven belül, a térségben a horgászturizmus miatt a térségbe érkező turisták száma 20%-kal nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Hetes




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Hetes és a térség más településein nagy számban találhatók az épített egyházi örökségek; pl.: Hetesen a Magyarországi Metodista Egyház temploma.

▪ Az épített örökség megtekintésére az ország más területeiről lenne kereslet, de bemutatására nincs kellően kialakított akadálymentesített infrastrukrúra.

▪ Az épített örökség mozgáskorlátozott turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása.

▪ A térség településeinek épített örökségeinél az info-kommunikációs akadálymentesítés kialakításával az épített örökség mozgáskorlátozottak általi látogatottsági szintjének 50%- os növekedését érjük el a projekt indítását követő 3 év múlva.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

100%

0%

0%



▪ Hetes



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztéseIntézkedés: A helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek feldolgozásának fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség bizonyos településein ( pl: Alsóbogát, Osztopán, Somogyfajsz...) sokan állítanak elő nagy mennyiségben különféle állati termékeket, zöldségeket és gyümölcsöket házilag, az előállítási módok egyediek, a feldolgozás nem megoldott.

▪ A házi készítésű termékek minősége az egyedi előállítási módok miatt nem standard, ez nehezíti a feldolgozást és az értékesítést is.

▪ Hálózat létrehozásának és feldolgozó üzem létesítésének támogatása a tudás megosztásának, a minőség standardizálásának, tradicionális receptek felkutatásának, illetve egységes marketingstratégia és védjegy kidolgozásának céljából.

▪ A magasabb hozzáadott értékének köszönhetően az előállított termékek ára nő, ezáltal nagyobb haszonnal lehet értékesíteni. A minőség standardizálásával és a feldolgozottsági fok korszerűsítésével a jelenlegi piaci pozíció megőrzése biztosítottá válik, valamint lehetőség nyílik új piacokon való megjelenésre is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát, Osztopán, Somogyfajsz




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztéseIntézkedés: A helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek feldolgozásának fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség bizonyos településein (Juta, Várda...) nagy mennyiségben tenyésztenek bizonyos háztáji állatokat és állítanak elő különféle gyümölcs és zöldség készítményeket.

▪ Kistermelői szinten nem éri meg háztáji állat, valamint gyümölcs és zöldségfeldolgozó üzemeltetése.

▪ Háztáji állatfeldolgozó és térségi gyümölcsaszaló-magozó üzem létesítésével nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a helyi termékeket.

▪ A helyi állat és novénytermesztési termékek értékesítésének növelése, a kistermelők bevételének emelkedése ezáltal hozzájárulva települések és a térség gazdasági potenciál növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

0%



▪ Juta, Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztéseIntézkedés: Helyi állattenyésztés és növénytermesztés minőségi feltételeinek javításaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség bizonyos településein ( pl:Alsógobát, Osztopán…) sokan állítanak elő nagy mennyiségben különféle zöldségeket és gyümölcsöket házilag, az előállítási módok egyediek, a feldolgozás nem megoldott, s mindezeket a helyi éghajlat kevésbé optimális változása is befolyásolja.

▪ Az elaprózott termelés miatt esetleges a megtermelt zöldség és gyümölcsfajták mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést.

▪ Termelői hálózat létrehozásának támogatása a tudás megosztásának, új technológiák bevezetésével, valamint üvegházak és sátrak létesítésének támogatása e termelői hálózat által.

▪ A termelői hálózatba tömörült kistermelők korszerű termelési és termeléstervezési módszerekkel előállított termékeinek hozzáadott értéke nő, ezáltal nagyobb haszonnal lehet e termékeket értékesíteni. A minőség standardizálásával és a feldolgozottsági fok korszerűsítésével a jelenlegi piaci pozíció megőrzése biztosítottá válik, valamint lehetőség nyílik új piacokon való megjelenésre is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát, Osztopán

▪ LEADER - Jövedelemtermelő beruházás



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség településein nagy mennyiségben tenyésztenek baromfiféle vágóállatokat,és termesztenek gyümölcs és zöldségféléket, melyek előállítása elaprózott a sok kis gazda között.

▪ Az elaprózott tenyésztés és a modern technolóhia hiányában a tenyésztett vágóállatok gyümölcs és zöldségfélék mennyisége és minősége bizonytalan, s ez megnehezíti a tervezett értékesítést.

▪ A vágóállat és gyümölcs és zöldségféle tenyésztési és termesztési hálózat létrehozásának támogatásával a termelés tervezhetővé tehető, hatékonyabban megszervezhető. A hálózatok létrehozása támogatja a tudás megosztását, valamint új technológiák bevezetését a gazdák között.A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 303, 306, 308, 309, 314, 315, 316, 318, 319, 1040, 1058, 1063, 1065, 1066 megoldási javaslathoz.

▪ A tenyésztői és termesztői hálózat létrehozásával az állattenyésztési és növénytermesztési irányító és ellenőrző rendszer tervezhetővé és gazdaságossá tehető. Ez az értékesítés volumenének 20%-os növekedését eredményezi a projekt elindítását követő 3 éven belül. A fejlesztés eredményeként a tenyésztői hálózat bevételének növekedése mellett új munkahelyek teremtésével kíván a hálózat hozzájárulni a térség megtartó erejének növeléséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

0%



▪ Várda

▪ LEADER - Komplex projekt



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény


▪ A térség bizonyos településein nagy mennyiségben termelnek különféle zöldségfajtákat (pl: paprika, paradicsom, saláta, káposzta) házilag, az értékesítés nem megszervezett.

▪ A házilag megtermelt zöldségek termelői szervezettség hiányában egymással versenyeznek, mely korlátozza a termelői árbevételt, s növeli az értékesítés piaci kockázatait.

▪ Egységes megjelenés támogatása a térség bizonyos településeinek (Juta, Somogyjád) piacain termelői hálózattal.

▪ A termelői hálózattal történő egységes megjelenés középtávon is tervezhetővé teszi a kistermelők számára a mennyiségi és minőségi termeléstervezést, ezáltal hozzájárul az értékesítésből származó bevétel 20%-os növekedéséhez a beruházás megvalósulását követő 2 éven belül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztéseIntézkedés: Helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek értékesítésének növeléseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség bizonyos településein (pl: Juta, Mernye...) sokan állítanak elő különféle házi készítményeket.

▪ A házi készítésű termékek értékesítése a szűk helyi piaci jelenlét miatt nehézkes.

▪ A házi készítésű termékek eladását biztosító önellátó kispiac létesítésének támogatása.

▪ A helyi kistermelők bevételeinek növekedése, a mezőgazdaságból származó jövedelem települései és a térségi a növekedés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Juta




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztéseIntézkedés: Helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek értékesítésének növeléseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség bizonyos településein (pl: Osztopán, Somogyjád...) sokan állítanak elő különféle házi készítményeket.

▪ A házi készítésű termékek értékesítése a szűk helyi piaci jelenlét miatt nehézkes.

▪ A házi készítésű termékek eladását biztosító önellátó kispiac létesítésének támogatása.

▪ A helyi kistermelők bevételeinek növekedése, a mezőgazdaságból származó jövedelem települései és a térségi a növekedés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Somogyjád




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Szentgáloskér településen megtalálható épített örökségek turisztikai szempontból kihasználatlan.

▪ Az épített örökség fejlesztése annak kultúrális és turisztikai értéke miatt rendkívül fontos, de hasznosítására nincs kellően kialakított infrastruktúra.

▪ A szentgáloskéri kastély látogató központjának és a turisztikai szolgáltatásait bemutató marketinganyagok kialakításának támogatása.

▪ A turisták számára befogadóvá és láthatóvá tett örökség megnöveli a település valamint a közvetlen mikrotérség turisztikai látványosságának szintjét a projekt lezártát követő 3 év után.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

45%

0%

0%

0%



▪ Szentgáloskér




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Alsóbogát településen megtalálható épített örökségek állaga romló.

▪ Az épített örökség megőrzése annak kultúrális értéke miatt rendkívül fontos.

▪ Az épített örökség felújítását és fejlesztését célzó beruházások támogatása.

▪ Az épített örökség helyreállítása után a turisztikai látogatottság szintje nő, ezáltal teremtődik hozzáadott érték a térség turisztikai potenciáljához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Alsóbogát




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Ecseny településen kihalóban van a helyi, nemzetiségi hagyományok ápolása, mely kihat a helyi identitástudat erősítésére.

▪ A helyi kötődés hiánya a fiatalok körében növeli az elvándorlási hajlandóságot, ezáltal hozzájárul a települési korfa öregedéséhez.

▪ A helyi kultúrát feldolgozó rendezvények támogatásával erősíthető a lokális identitástudat.

▪ Az identitástudat erősítése hosszútávon csökkentheti az elvándorlást, ezzel megakadályozva a település elnéptelenedését. A fiatalok megtartásával hosszútávon megnő a település gazdasági potenciálja.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

0%



▪ Ecseny




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság


Megoldási javaslat

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Természeti örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térségben találhatók olyan természeti örökségek (pl.Szász Kúria Várdán), amelyek fennmaradása veszélyeztetett.

▪ A természeti örökségek fennmaradása, annak természeti értéke miatt fontos.

▪ Legalább helyi szintű védettség biztosításának, és a területek ellenőrzésének, védelmének támogatása, a (pl.: Szász Kúria) települések körében

▪ A kúria természeti örökségének megőrzése, turisztikai vonzerő növelése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Várda




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



183

A helyi vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott –„A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásainak szélesítése révén”¬–elvek mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket.A gazdasági környezet(1.prioritás)és a mezőgazdasági termékek(5.prioritás) fejlesztési intézkedések allokációjának első ütembe helyezéseivel támogatjuk a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó,versenyképes,a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő mezőgazdasági üzemek, valamint a családi gazdálkodók, kisebb gazdaságok és a térségi mikrovállalkozások,s a térségi turisztikai szolgáltatók (2.prioritás)innovatív fejlesztéseit.Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el,hogy a térség településein növekedjen a munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma,akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni,a vállalkozások összefogását előmozdítani.A gazdaságfejlesztési prioritások intézkedéseinek szereplői aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom formálásában,mely a helyi partnerségre épülő,nyílt demokráciai elvét követő párbeszédben artikulálódik.Ez végső soron a LEADER elveket követő partnerségek kibontakoztatásában nyilvánul meg,ezért az intézkedések első ütemébe helyeztük a támogató fejlesztési intézkedéseket,mint a helyi életminőség fejlesztésére (3.prioritás) irányuló humán erőforrás fejlesztése,a térségi média fejlesztése intézkedések.A sikeres vidéki gazdaság csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres és az élhető települések megteremtésének.Mindezekhez szükséges volt az egy innováció-orientált – a helyi hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó – modernizációra,melyet a stratégia második ütemében a következő prioritások mentén kívánunk elérni: helyi turizmus ágazat fejlesztése (2. prioritás), helyi életminőség fejlesztése (3. prioritás), helyi örökségek megőrzése (4. prioritás), valamint a helyi közösség kapacitásfejlesztése mellett egy innovatív vidékfejlesztési hálózat kialakítása. A 24 település alkotta vidékfejlesztési akciócsoport felismerte, hogy nemcsak a vállalkozói szektor képviselőinek kell törekedni a jövedelmezőség növelésére vagy költségoldalon a méretgazdaságos tervezésre, hanem az önkormányzati és civil szereplőknek is. A stratégia alapvetése az, hogy a térségi versenyelőny megszerzését csakis fenntartható, innovatív, egymásra épülő fejlesztésekkel lehet elérni.

A helyi vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott –„A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásainak szélesítése révén”¬–elvek mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket.A gazdasági környezet(1.prioritás)és a mezőgazdasági termékek(5.prioritás) fejlesztési intézkedések allokációjának első ütembe helyezéseivel támogatjuk a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó,versenyképes,a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő mezőgazdasági üzemek, valamint a családi gazdálkodók, kisebb gazdaságok és a térségi mikrovállalkozások,s a térségi turisztikai szolgáltatók (2.prioritás)innovatív fejlesztéseit.Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el,hogy a térség településein növekedjen a munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma,akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni,a vállalkozások összefogását előmozdítani.A gazdaságfejlesztési prioritások intézkedéseinek szereplői aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom formálásában,mely a helyi partnerségre épülő,nyílt demokráciai elvét követő párbeszédben artikulálódik.Ez végső soron a LEADER elveket követő partnerségek kibontakoztatásában nyilvánul meg,ezért az intézkedések első ütemébe helyeztük a támogató fejlesztési intézkedéseket,mint a helyi életminőség fejlesztésére (3.prioritás) irányuló humán erőforrás fejlesztése,a térségi média fejlesztése intézkedések.A sikeres vidéki gazdaság csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres és az élhető települések megteremtésének.Mindezekhez szükséges volt az egy innováció-orientált – a helyi hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó – modernizációra,melyet a stratégia második ütemében a következő prioritások mentén kívánunk elérni: helyi turizmus ágazat fejlesztése (2. prioritás), helyi életminőség fejlesztése (3. prioritás), helyi örökségek megőrzése (4. prioritás), valamint a helyi közösség kapacitásfejlesztése mellett egy innovatív vidékfejlesztési hálózat kialakítása. A 24 település alkotta vidékfejlesztési akciócsoport felismerte, hogy nemcsak a vállalkozói szektor képviselőinek kell törekedni a jövedelmezőség növelésére vagy költségoldalon a méretgazdaságos tervezésre, hanem az önkormányzati és civil szereplőknek is. A stratégia alapvetése az, hogy a térségi versenyelőny megszerzését csakis fenntartható, innovatív, egymásra épülő fejlesztésekkel lehet elérni.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

184

Az európai unió intézményinek regionális törekvései már jelentkeznek a térség önkormányzati intézményrendszeriben (például: mikrotérségi egészségügyi és szociális intézményrendszerek alakulása mellett a térség oktatási struktúrája is átformálódik), ezért az előbbiekben említett alapvetéseket figyelembe véve alakítottuk ki az önkormányzati szektor fejlesztési elképzeléseit. A vállalkozói és önkormányzati fejlesztéseket összhangba hoztuk a térség civil szereplőinek elképzeléseivel, s így értük el, hogy a térség helyi vidékfejlesztési stratégiájának csúcsát két komplex LEADER elképzelés köré építettük, ezek a következők:Az Észak-Kaposi Partnerek Termelői Hálózat fejlesztési programcsomagja, Intelligens LEADER települések kiépítése.A gazdasági aktivitás fokozásával,a szolgáltatások elérésének javításával,új info-kommunikációs technológiák felhasználásával, valamint széleskörű kapacitásfejlesztéssel és hálózatépítéssel érhetőek el a stratégia céljai.A 24 település lakóinak életében újszerű megközelítést alkalmaztunk 3 mikrotérségi központ(Juta,Mernye,Osztopán) földrajzi diverzifikációs szempontok szerinti kialakításával( lsd. LEADER- szerű működés bemutatása).A helyi vidékfejlesztési stratégiát építő 3 szektor szereplői által felállításra kerülő Integrált Mikrotérségi Központ lesz hivatott összehangolni a mikrotérségi szereplők közötti fejlesztéseket (például turisztikai attrakciók,rendezvények,térségi LEADER kapu portál tartalmának,a helyi termékek más térségi rendezvényeket való megjelenése…),kommunikációt, valamint innovatív üzleti folyamatok generálásával felel a fenntarthatóság elveinek érvényesüléséért. Az Integrált Mikrotérségi Központ felállításának hosszú távú célja, egy önállóan működő,gazdasági alapokon nyugvó,a 3 szektor érintett szereplőit magába tömörítő,gazdasági társaság létrehozása,mely „szolgáltató, tanácsadó” társaságként lesz hivatott a „lobby”,a térség fejlesztési ügyviteli folyamatainak generálására.A partnerségen nyugvó innovatív megoldásokkal kívánjuk a helyi közösséget megerősíteni, s a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség számára láthatóvá tenni.

Az európai unió intézményinek regionális törekvései már jelentkeznek a térség önkormányzati intézményrendszeriben (például: mikrotérségi egészségügyi és szociális intézményrendszerek alakulása mellett a térség oktatási struktúrája is átformálódik), ezért az előbbiekben említett alapvetéseket figyelembe véve alakítottuk ki az önkormányzati szektor fejlesztési elképzeléseit. A vállalkozói és önkormányzati fejlesztéseket összhangba hoztuk a térség civil szereplőinek elképzeléseivel, s így értük el, hogy a térség helyi vidékfejlesztési stratégiájának csúcsát két komplex LEADER elképzelés köré építettük, ezek a következők:Az Észak-Kaposi Partnerek Termelői Hálózat fejlesztési programcsomagja, Intelligens LEADER települések kiépítése.A gazdasági aktivitás fokozásával,a szolgáltatások elérésének javításával,új info-kommunikációs technológiák felhasználásával, valamint széleskörű kapacitásfejlesztéssel és hálózatépítéssel érhetőek el a stratégia céljai.A 24 település lakóinak életében újszerű megközelítést alkalmaztunk 3 mikrotérségi központ(Juta,Mernye,Osztopán) földrajzi diverzifikációs szempontok szerinti kialakításával( lsd. LEADER- szerű működés bemutatása).A helyi vidékfejlesztési stratégiát építő 3 szektor szereplői által felállításra kerülő Integrált Mikrotérségi Központ lesz hivatott összehangolni a mikrotérségi szereplők közötti fejlesztéseket (például turisztikai attrakciók,rendezvények,térségi LEADER kapu portál tartalmának,a helyi termékek más térségi rendezvényeket való megjelenése…),kommunikációt, valamint innovatív üzleti folyamatok generálásával felel a fenntarthatóság elveinek érvényesüléséért. Az Integrált Mikrotérségi Központ felállításának hosszú távú célja, egy önállóan működő,gazdasági alapokon nyugvó,a 3 szektor érintett szereplőit magába tömörítő,gazdasági társaság létrehozása,mely „szolgáltató, tanácsadó” társaságként lesz hivatott a „lobby”,a térség fejlesztési ügyviteli folyamatainak generálására.A partnerségen nyugvó innovatív megoldásokkal kívánjuk a helyi közösséget megerősíteni, s a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség számára láthatóvá tenni.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

185

A stratégia a fenntarthatóságának érvényesülését a környezettudatos gazdaságfejlesztési intézkedések elindításával, azaz a térségi innovatív mikrovállalkozások fejlesztésével és a diverzifikációjuk ösztönzésével érhetjük el. Ezáltal a foglalkoztatottsági szint, a gazdasági és vállalkozói aktivitás, illetve a jövedelmi viszonyok javulnak, nagyobb számú és versenyképesebb vállalkozás jöhet létre, mely magasabb foglalkoztatást és jobb jövedelmezőséget eredményező gazdasági szerkezetváltást idéz elő. A térség foglalkoztatottsági térképét vizsgálva egyértelműen láthatóvá válik, hogy jelenleg a térség legnagyobb foglalkoztatói az állami intézményrendszerek. Az állami intézményrendszerek átalakulási – decentralizációs - folyamata elindult, mely már rövidtávon érezteti hatását a munkaerő-piacon, azaz a szakképzett, diplomás munkanélküliek száma nő. Az itt (például: óvoda, iskola…)dolgozó munkavállalók 75%-a a munkaerőpiacon amúgy is több speciális problémával szembesülő nők közül kerül ki. A fejlesztési stratégiánk fenntarthatóságának alappillére, hogy az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb térségi iskolai végzettségi szintet emeljük, valamint a vállalkozói készségeket, szaktudást növeljük. Az Integrált Mikrotérségi Szolgáltató központok egy hosszú távú komplex oktatási csomagot dolgoznak ki, melynek célja az iskolázottsági,képzettségi szint növelése,a környezettudatos(h.a.sz.:315, 314,313) és ökogazdálkodási (h.a.sz.:316) nevelés,a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint a 3 szektor közötti együttműködés erősítése.A térségben nem reprezentálódik nagy számban a roma lakosság, de e társadalmi csoportot érintő hazai munkaerő-piaci tendenciák – alacsony, bizonytalan foglalkoztatottsági és iskolázottsági szint – megfigyelhetők a térségben élő roma lakosok körében.Kiemelkedően fontosnak ítéljük meg, hogy a térség kisebbségi és többségi társadalom által lakott közösségekben fellelhető értékeket a stratégia megvalósításával erősítsük, ezért a helyi értékek megőrzéséhez hozzájáruló kulturális, identitáserősítő fejlesztési elképzeléseket támogatjuk.Így jelenik meg a „múlt témáját feldolgozó rendezvények”, a kulturális értékek erősítésére (pl:Vikár Béla Hangmúzeum kialakítása) irányuló fejlesztési elképzelések stratégiánkban.A helyi identitás erősítésében építünk az inaktív időskorú lakosság bevonására. Célunk, hogy a térség jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé fordítsuk, mindezt a megőrzött természeti és kulturális értékek,építészeti örökségek fenntartható módon történő hasznosításával kívánjuk elérni.

A stratégia a fenntarthatóságának érvényesülését a környezettudatos gazdaságfejlesztési intézkedések elindításával, azaz a térségi innovatív mikrovállalkozások fejlesztésével és a diverzifikációjuk ösztönzésével érhetjük el. Ezáltal a foglalkoztatottsági szint, a gazdasági és vállalkozói aktivitás, illetve a jövedelmi viszonyok javulnak, nagyobb számú és versenyképesebb vállalkozás jöhet létre, mely magasabb foglalkoztatást és jobb jövedelmezőséget eredményező gazdasági szerkezetváltást idéz elő. A térség foglalkoztatottsági térképét vizsgálva egyértelműen láthatóvá válik, hogy jelenleg a térség legnagyobb foglalkoztatói az állami intézményrendszerek. Az állami intézményrendszerek átalakulási – decentralizációs - folyamata elindult, mely már rövidtávon érezteti hatását a munkaerő-piacon, azaz a szakképzett, diplomás munkanélküliek száma nő. Az itt (például: óvoda, iskola…)dolgozó munkavállalók 75%-a a munkaerőpiacon amúgy is több speciális problémával szembesülő nők közül kerül ki. A fejlesztési stratégiánk fenntarthatóságának alappillére, hogy az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb térségi iskolai végzettségi szintet emeljük, valamint a vállalkozói készségeket, szaktudást növeljük. Az Integrált Mikrotérségi Szolgáltató központok egy hosszú távú komplex oktatási csomagot dolgoznak ki, melynek célja az iskolázottsági,képzettségi szint növelése,a környezettudatos(h.a.sz.:315, 314,313) és ökogazdálkodási (h.a.sz.:316) nevelés,a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint a 3 szektor közötti együttműködés erősítése.A térségben nem reprezentálódik nagy számban a roma lakosság, de e társadalmi csoportot érintő hazai munkaerő-piaci tendenciák – alacsony, bizonytalan foglalkoztatottsági és iskolázottsági szint – megfigyelhetők a térségben élő roma lakosok körében.Kiemelkedően fontosnak ítéljük meg, hogy a térség kisebbségi és többségi társadalom által lakott közösségekben fellelhető értékeket a stratégia megvalósításával erősítsük, ezért a helyi értékek megőrzéséhez hozzájáruló kulturális, identitáserősítő fejlesztési elképzeléseket támogatjuk.Így jelenik meg a „múlt témáját feldolgozó rendezvények”, a kulturális értékek erősítésére (pl:Vikár Béla Hangmúzeum kialakítása) irányuló fejlesztési elképzelések stratégiánkban.A helyi identitás erősítésében építünk az inaktív időskorú lakosság bevonására. Célunk, hogy a térség jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé fordítsuk, mindezt a megőrzött természeti és kulturális értékek,építészeti örökségek fenntartható módon történő hasznosításával kívánjuk elérni.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

186

A természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztést térségünk(h.a.sz.:2008), mint a Duna-Dráva és a Balaton természetes intermediális vízgyűjtő területe,egy regionális szintű környezeti hatásokat ( víz, zaj, por,pollen...)mérő térinformatikai rendszer(h.a.sz.:314) kiépítésével támogatjuk.A fejlesztési beavatkozások esetében fenntarthatóságot,biztonságot globálisan értelmezzük, azaz a stratégia fejlesztései, és a fejlesztések alapját adó erőforrás-gazdálkodás nem veszélyezteti a jövő generáció életesélyét.

A természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztést térségünk(h.a.sz.:2008), mint a Duna-Dráva és a Balaton természetes intermediális vízgyűjtő területe,egy regionális szintű környezeti hatásokat ( víz, zaj, por,pollen...)mérő térinformatikai rendszer(h.a.sz.:314) kiépítésével támogatjuk.A fejlesztési beavatkozások esetében fenntarthatóságot,biztonságot globálisan értelmezzük, azaz a stratégia fejlesztései, és a fejlesztések alapját adó erőforrás-gazdálkodás nem veszélyezteti a jövő generáció életesélyét.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

187

A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt a 24 településből álló helyi vidékfejlesztési akciócsoport területén nem zajlott a jelenlegi tervezési programhoz hasonló, komplex fejlesztés. A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési koncepciója általános fejlesztési prioritásokat – Gazdaságfejlesztési-, Turizmusfejlesztési -, Infrastruktúra-fejlesztési-, Humánerőforrás-fejlesztési-, Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési-, Információs társadalomra való felkészülés-, Környezetfejlesztési- és Intézményrendszer-fejlesztési program-, s ezekhez csatolt intézkedéseket fogalmazott meg a korábbiakban. A területfejlesztési koncepció a kistérség, s ezen belül a 24 település által határolt Kaposvár-Somogyjád mikrotérség- egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentumnak tekinthető, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmazott meg, és ezeken keresztül egy jövőképet adott a térség számára. A koncepció meghatározta a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy célállapotot tükrözött, de a fejlesztési stratégiából hiányoztak azon operatív intézkedések, amelyek „működésbe tudták volna hozni” a fejlesztési elképzeléseket. A korábbi tervezési folyamat jól megfogalmazott elvi síkjait nem sikerült átültetni a gyakorlatba, mivel hiányoztak azon működési elvek, melyek a jelenlegi LEADER-szerű tervezési folyamatban már megjelentek. A korábbi fejlesztési elképzelések gyenge hatásfokú megvalósításának gyökere a következőkből ered: a humán erőforrások közötti kapcsolat-, s érdekeltségi rendszer, valamint a belső működési folyamatok hiánya. A jelenlegi stratégiai tervezés négy síkon folyt: pénzügyi folyamatok (előre definiált forrásallokáció) tervezése, működési folyamatok (TKCS tagok és a közösség közötti kapcsolattartás módszerének, a közöttük lévő kommunikációnak) meghatározása, a humán erőforrások tanulási és fejlődési folyamatainak (a stratégiai tervezésben, majd ennek végrehajtásában szerepet vállalók humán kapacitásába való befektetés) vizsgálata, valamint a külső („vevői”) nézőpont figyelembe vétele.A 24 település alkotta helyi vidékfejlesztési közösség stratégiai tervezésekor indukálódott projektek kiértékelésekor súlyozottan jelentek meg a stratégiát támogató intézkedések a hátrányos helyzetű települések köréből.

A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt a 24 településből álló helyi vidékfejlesztési akciócsoport területén nem zajlott a jelenlegi tervezési programhoz hasonló, komplex fejlesztés. A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési koncepciója általános fejlesztési prioritásokat – Gazdaságfejlesztési-, Turizmusfejlesztési -, Infrastruktúra-fejlesztési-, Humánerőforrás-fejlesztési-, Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési-, Információs társadalomra való felkészülés-, Környezetfejlesztési- és Intézményrendszer-fejlesztési program-, s ezekhez csatolt intézkedéseket fogalmazott meg a korábbiakban. A területfejlesztési koncepció a kistérség, s ezen belül a 24 település által határolt Kaposvár-Somogyjád mikrotérség- egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentumnak tekinthető, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmazott meg, és ezeken keresztül egy jövőképet adott a térség számára. A koncepció meghatározta a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy célállapotot tükrözött, de a fejlesztési stratégiából hiányoztak azon operatív intézkedések, amelyek „működésbe tudták volna hozni” a fejlesztési elképzeléseket. A korábbi tervezési folyamat jól megfogalmazott elvi síkjait nem sikerült átültetni a gyakorlatba, mivel hiányoztak azon működési elvek, melyek a jelenlegi LEADER-szerű tervezési folyamatban már megjelentek. A korábbi fejlesztési elképzelések gyenge hatásfokú megvalósításának gyökere a következőkből ered: a humán erőforrások közötti kapcsolat-, s érdekeltségi rendszer, valamint a belső működési folyamatok hiánya. A jelenlegi stratégiai tervezés négy síkon folyt: pénzügyi folyamatok (előre definiált forrásallokáció) tervezése, működési folyamatok (TKCS tagok és a közösség közötti kapcsolattartás módszerének, a közöttük lévő kommunikációnak) meghatározása, a humán erőforrások tanulási és fejlődési folyamatainak (a stratégiai tervezésben, majd ennek végrehajtásában szerepet vállalók humán kapacitásába való befektetés) vizsgálata, valamint a külső („vevői”) nézőpont figyelembe vétele.A 24 település alkotta helyi vidékfejlesztési közösség stratégiai tervezésekor indukálódott projektek kiértékelésekor súlyozottan jelentek meg a stratégiát támogató intézkedések a hátrányos helyzetű települések köréből.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

188

A Tervezést Koordináló Csoport javaslatára a helyi vidékfejlesztési közösség a stratégia megalapozását szolgáló két gazdaságfejlesztési prioritás tartalmi elemeinek összefüggéseit vizsgálva azon javaslattal élt, hogy a helyi vidékfejlesztési közösség számára allokált forrásokból 87 598 Euro-t átcsoportosít a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásai közé, mely a tervezési felületen értelemszerűen a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásainál negatív előjellel jelenik meg.

A Tervezést Koordináló Csoport javaslatára a helyi vidékfejlesztési közösség a stratégia megalapozását szolgáló két gazdaságfejlesztési prioritás tartalmi elemeinek összefüggéseit vizsgálva azon javaslattal élt, hogy a helyi vidékfejlesztési közösség számára allokált forrásokból 87 598 Euro-t átcsoportosít a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásai közé, mely a tervezési felületen értelemszerűen a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásainál negatív előjellel jelenik meg.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

189

A stratégia-alkotás lezárta után indul el a tervezett LEADER-szerű működés tanulási keretbe ágyazása, mely a stratégia hatékony megvalósítási folyamatának előkészítési fázisa. A LEADER-szerű tanulási folyamat lehetővé teszi, hogy a három szektor képviselői megértsék, hogy az elkészített LEADER stratégia elemei hogyan illeszkednek össze, illetve saját munkájuk milyen hatást gyakorol másokra, illetve a közösség egészére. A LEADER-szerű tanulási (fejlődési) nézőpont meghatározza azt az infrastruktúrát, amelyet a közösségnek, illetve a közösséget reprezentáló egyesületnek ki kell alakítania a hosszú távú növekedés és fejlődés biztosítása érdekében. A térség jelen és a jövőbeni gazdasági sikertényezőinek három alapvető forrása van: az emberek,a rendszerek és az eljárások. A LEADER-szerű működés érdekében a közösségnek be kell fektetnie stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe, az információtechnológiába és az információs rendszerek javításába,valamint a közösség tagjai, szervezetei közötti eljárások és rutinok összehangolására. A LEADER-szerű tanulási folyamat elindításához nem ágazati pályázati forrásokat kívánunk bevonni, melyek a következők időbeni menetrend szerint: ÁROP-1.A.2 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, DDOP-1. 1. 3. Vállalkozások közötti együttműködések erősítése,h.a.sz.:1040 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás,h.a.sz.:1041;1042;1043;1044 Civil szervezeteknek szolgáltató,azokat fejlesztő szervezetek támogatása.Az ÉKP termelői hálózat létrehozására irányuló LEADER-szerű fejlesztési programunk elemeit - termelői hálózat kialakítása, helyi termékek disztribúcióját támogató egységes marketing stratégia és védjegy kidolgozása,helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények szervezése, helyi piacok kialakítása, mikrotérségi szakmai oktatóközpont kialakítása, Leaderkapu portál és térinformációs rendszer kialakítása- h.a.sz.:2008 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban nem ágazati pályázati forrással egészítjük ki, mely összekapcsolható az Intelligens LEADER Települések Hálózat kialakítására irányuló stratégiai programunkkal. Ezen program az önkormányzati intézményrendszerek, a helyi közösséget alkotó civil és gazdasági társaságok egységes telekommunikációs és informatikai összeköttetését hivatott strukturált hálózati megoldással kialakítani.

A stratégia-alkotás lezárta után indul el a tervezett LEADER-szerű működés tanulási keretbe ágyazása, mely a stratégia hatékony megvalósítási folyamatának előkészítési fázisa. A LEADER-szerű tanulási folyamat lehetővé teszi, hogy a három szektor képviselői megértsék, hogy az elkészített LEADER stratégia elemei hogyan illeszkednek össze, illetve saját munkájuk milyen hatást gyakorol másokra, illetve a közösség egészére. A LEADER-szerű tanulási (fejlődési) nézőpont meghatározza azt az infrastruktúrát, amelyet a közösségnek, illetve a közösséget reprezentáló egyesületnek ki kell alakítania a hosszú távú növekedés és fejlődés biztosítása érdekében. A térség jelen és a jövőbeni gazdasági sikertényezőinek három alapvető forrása van: az emberek,a rendszerek és az eljárások. A LEADER-szerű működés érdekében a közösségnek be kell fektetnie stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe, az információtechnológiába és az információs rendszerek javításába,valamint a közösség tagjai, szervezetei közötti eljárások és rutinok összehangolására. A LEADER-szerű tanulási folyamat elindításához nem ágazati pályázati forrásokat kívánunk bevonni, melyek a következők időbeni menetrend szerint: ÁROP-1.A.2 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, DDOP-1. 1. 3. Vállalkozások közötti együttműködések erősítése,h.a.sz.:1040 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás,h.a.sz.:1041;1042;1043;1044 Civil szervezeteknek szolgáltató,azokat fejlesztő szervezetek támogatása.Az ÉKP termelői hálózat létrehozására irányuló LEADER-szerű fejlesztési programunk elemeit - termelői hálózat kialakítása, helyi termékek disztribúcióját támogató egységes marketing stratégia és védjegy kidolgozása,helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények szervezése, helyi piacok kialakítása, mikrotérségi szakmai oktatóközpont kialakítása, Leaderkapu portál és térinformációs rendszer kialakítása- h.a.sz.:2008 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban nem ágazati pályázati forrással egészítjük ki, mely összekapcsolható az Intelligens LEADER Települések Hálózat kialakítására irányuló stratégiai programunkkal. Ezen program az önkormányzati intézményrendszerek, a helyi közösséget alkotó civil és gazdasági társaságok egységes telekommunikációs és informatikai összeköttetését hivatott strukturált hálózati megoldással kialakítani.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

190

A rendszer a működtetői számára megbízható, biztonságos és gyors kapcsolatot garantál a térségi szereplők között, s jelentősen csökkenti a kommunikációs költségeket. A programot a h.a.sz:320;1068 Hálózati infrastruktúra kialakítása pályázatból kívánjuk kiépíteni, s ehhez regionális turisztikai források allokációjával kívánjuk a turisztikai desztinációs fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani. Ezek együttes intelligens működése támogatja az akciócsoport hatékony működését olyan szolgáltatási elemekkel, mint az egységes Turisztikai Portál Geocaching térképpel, a helyi termékeket felvonultató WEB Áruház, Partnerkereső Modul, Projektkereső Modul, LEADER információk, Dokumentum elemek.

A rendszer a működtetői számára megbízható, biztonságos és gyors kapcsolatot garantál a térségi szereplők között, s jelentősen csökkenti a kommunikációs költségeket. A programot a h.a.sz:320;1068 Hálózati infrastruktúra kialakítása pályázatból kívánjuk kiépíteni, s ehhez regionális turisztikai források allokációjával kívánjuk a turisztikai desztinációs fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani. Ezek együttes intelligens működése támogatja az akciócsoport hatékony működését olyan szolgáltatási elemekkel, mint az egységes Turisztikai Portál Geocaching térképpel, a helyi termékeket felvonultató WEB Áruház, Partnerkereső Modul, Projektkereső Modul, LEADER információk, Dokumentum elemek.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek

Documents

Transcript of Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek