Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft.

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Összefogással a Tiszazugért

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 17 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 17 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 19 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 19 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Tiszazugi-Leader VP NP Kft. területe 11 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,181 fő, a városokban élő lakosok száma 16,513 főA(z) Tiszazugi-Leader VP NP Kft. területe 11 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,181 fő, a városokban élő lakosok száma 16,513 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

34,181

11

2

10

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Kunszentmárton 9,312 fő

7,201 fő

4,556 fő

3,766 fő

Martfű

Cibakháza

Öcsöd

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

1

0

0

1

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 16

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 17

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

19

Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,080,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 5 ▪ 455,706

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 6 ▪ 1,080,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 3 ▪ 112,245

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 824,081

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 2 ▪ 270,000

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 5 ▪ 349,218

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt ▪ 1 ▪ 50,000

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Tiszazugi-Leader VP NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség legfontosabb problémája a munkanélküliség. A mezőgazdsági termelés megléte mellett az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar hiánya. Jellemző a szakképzett munkaerő hiánya (elvándorlás és a nem versenyképes szakmával rendelkezők miatt), a szakképzés jellege nem az aktuális munkaerőpiaci igényekre reagál. Inkatív, elsősorban roma népesség növekvő aránya.A térség elhelyezkedését tekintve peremhelyzetben van. A szolgáltatások elérhetősége nem megfelelő, a kkv-k tőkehiánnyal rendelkeznek, sok a kényszervállalkozás. Hiányzik a térségmarketing, a webes megjelenés nem jellemző.Az árvizek (Körös, Tisza) állandó fenyegetést jelentenek.

▪ Munkahelyteremtő beruházások betelepüléséhez szükséges infrastruktúra megteremtése. A tőkeellátottság növelése, támogatási koncepciók kidolgozása. Összehangolt turisztikai szolgáltatások, programok kidolgozása. Meglévő termál-, gyógyvízkincs, természetes vizek (Körös, Tisza, holtágak). Földrajzi, természetes adottságok kihasználása. Szakképzés javítása, a piac igényeinek megfelelő szakmák oktatása, a színvonal javítása, versenyképes szakmák, együttműködés a legnagyobb foglalkoztatókkal, jelentős vállalkozásokkal, potenciálisan letelepedő cégekkel. Meglévő mezőgazdasági hagyományok kihasználása (bor, kertészet).

7

Az egyedi arculatokkal rendelkező település-együttesből álló Tiszazugért Helyi Közösség legfőbb küldetése, hogy váljon a dinamikus fejlődés térségévé, ahol kisebb léptékű, sokrétű és nagyszámú fejlesztések szorgalmazásával, a természeti értékek megőrzése és fenntartható fejlődésének biztosításával, az oktatás, képzés, kommunikáció, információáramlás, együttműködés típusú projektek elsődlegessége mellett megvalósul a társadalmi-gazdasági felzárkózás; az infrastrukturális hiányok pótlása, mely folyamatban a térség vonzóvá és élhetővé válik a lakosság számára, vonzóvá és nyereséggel kecsegtetővé válik a befektetők számára, vonzóvá és számos igényt kielégítővé válik az ide látogató turisták számára.

Az egyedi arculatokkal rendelkező település-együttesből álló Tiszazugért Helyi Közösség legfőbb küldetése, hogy váljon a dinamikus fejlődés térségévé, ahol kisebb léptékű, sokrétű és nagyszámú fejlesztések szorgalmazásával, a természeti értékek megőrzése és fenntartható fejlődésének biztosításával, az oktatás, képzés, kommunikáció, információáramlás, együttműködés típusú projektek elsődlegessége mellett megvalósul a társadalmi-gazdasági felzárkózás; az infrastrukturális hiányok pótlása, mely folyamatban a térség vonzóvá és élhetővé válik a lakosság számára, vonzóvá és nyereséggel kecsegtetővé válik a befektetők számára, vonzóvá és számos igényt kielégítővé válik az ide látogató turisták számára.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Tiszazug Jász- Nagykun- Szolnok megye és az Észak- Alföldi régió legdélibb szegletében helyezkedik el a Tisza és a Körös folyók által határolt szegletben. Az alföldi falvak legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. A mezőgazdaság szerepe ma már nem kizárólagos, de még napjainkban is igen erőteljes. A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar. A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet (területaránya 0,2%) térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető. A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át. A gyümölcs túlnyomó része a „kiskertekből” kerül ki, nehezítve ezzel a feldolgozóipar minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését.A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek (broilercsirke, pecsenyelúd, pulyka).Fontos szerepe van továbbá a szabad munkaerő felszívásában a településeken működő kereskedelmi és mezőgazdasági szolgáltató telepeknek.A térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban és Martfűn találjuk.A kistérség fontos közlekedési tengelye a Kecskemét-Békéscsaba között húzódó 44. sz. főútvonal, mely az ország egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú tranzitútja. Az útvonal jó minőségű, áteresztőképességét az új M44-es gyorsforgalmi autóút jelentősen javítani fogja. A másik kettő, a térséget észak-déli irányban átszelő 442. sz. (Szolnok-Kunszentmárton) és 45. sz.

A Tiszazug Jász- Nagykun- Szolnok megye és az Észak- Alföldi régió legdélibb szegletében helyezkedik el a Tisza és a Körös folyók által határolt szegletben. Az alföldi falvak legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. A mezőgazdaság szerepe ma már nem kizárólagos, de még napjainkban is igen erőteljes. A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar. A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet (területaránya 0,2%) térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető. A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át. A gyümölcs túlnyomó része a „kiskertekből” kerül ki, nehezítve ezzel a feldolgozóipar minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését.A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek (broilercsirke, pecsenyelúd, pulyka).Fontos szerepe van továbbá a szabad munkaerő felszívásában a településeken működő kereskedelmi és mezőgazdasági szolgáltató telepeknek.A térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban és Martfűn találjuk.A kistérség fontos közlekedési tengelye a Kecskemét-Békéscsaba között húzódó 44. sz. főútvonal, mely az ország egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú tranzitútja. Az útvonal jó minőségű, áteresztőképességét az új M44-es gyorsforgalmi autóút jelentősen javítani fogja. A másik kettő, a térséget észak-déli irányban átszelő 442. sz. (Szolnok-Kunszentmárton) és 45. sz.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

(Kunszentmárton-Hódmezővásárhely) főútvonalak a Magyarországról délre fekvő országokba történő áruszállítást teszik lehetővé.A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1945 utáni ipartelepítési politika sem tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek nem keletkeztek. Az elmúlt 100 évben a térség népessége jelentős változásokon ment keresztül, mely érintette annak nagyságát, korösszetételét, tényleges és természetes szaporodását, az iskolázottságot és a foglalkoztatási szerkezetet egyaránt.A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők.

(Kunszentmárton-Hódmezővásárhely) főútvonalak a Magyarországról délre fekvő országokba történő áruszállítást teszik lehetővé.A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1945 utáni ipartelepítési politika sem tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek nem keletkeztek. Az elmúlt 100 évben a térség népessége jelentős változásokon ment keresztül, mely érintette annak nagyságát, korösszetételét, tényleges és természetes szaporodását, az iskolázottságot és a foglalkoztatási szerkezetet egyaránt.A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található – Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton és Szelevény határában. A helyenként nagy felületű náddal borított, de helyenként még nyílt vízzel is rendelkező szikes jellegű lápok költő- és élőhelyet biztosítanak számos nagy testű védett madárfajnak (kanalas gémek, kócsag félék – Tiszakürt, Cserkeszőlő – Nagyfertő, Csépai fertő), kétéltűeknek és a szikes élőhelyek növényvilágának. A rovarvilágból kiemelkedő jelentőségű a Tiszán és a Körösön is június vége felé nagy tömegben megjelenő, a kérész félék családjába tartozó tiszavirág. A térségben számos kunhalom is található. A térségben számos barokk stílusú katolikus templom található a XVIII. századból. Nagyrévnél a feltárt leletek kora bronzkori lakóhelyet jeleznek.Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban a növénytermesztésnek (fóliás zöldség), szőlészetnek. Míg Martfű az ipari termelés egyik térségi központja volt (Tisza Cipőgyár) és ma is ipari jellegét őrzi (Bunge Rt., Heineken Sörgyár). A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel (Cserkeszőlő, Martfű, Tiszaföldvár). A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében.

A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található – Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton és Szelevény határában. A helyenként nagy felületű náddal borított, de helyenként még nyílt vízzel is rendelkező szikes jellegű lápok költő- és élőhelyet biztosítanak számos nagy testű védett madárfajnak (kanalas gémek, kócsag félék – Tiszakürt, Cserkeszőlő – Nagyfertő, Csépai fertő), kétéltűeknek és a szikes élőhelyek növényvilágának. A rovarvilágból kiemelkedő jelentőségű a Tiszán és a Körösön is június vége felé nagy tömegben megjelenő, a kérész félék családjába tartozó tiszavirág. A térségben számos kunhalom is található. A térségben számos barokk stílusú katolikus templom található a XVIII. századból. Nagyrévnél a feltárt leletek kora bronzkori lakóhelyet jeleznek.Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban a növénytermesztésnek (fóliás zöldség), szőlészetnek. Míg Martfű az ipari termelés egyik térségi központja volt (Tisza Cipőgyár) és ma is ipari jellegét őrzi (Bunge Rt., Heineken Sörgyár). A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel (Cserkeszőlő, Martfű, Tiszaföldvár). A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében.


A térség környezeti állapota 1/1

12

A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartzik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek, valamint jelentős terheket ró rájuk a közszférában dolgozók béremelésének finanszírozása. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg az önkormányzati tevékenységekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése, illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás).Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük.Kulturális téren sincs lehetőség bővítésre, a meglévő kulturális intézmények az esetek túlnyomó részében rossz állapotban vannak, eredeti funkciójukat csak részben képesek ellátni, a foglalkoztatásban nincsen meghatározó szerepük és várhatóan nem is lesz.Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges.A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász-Nagykun-Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők.

A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartzik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek, valamint jelentős terheket ró rájuk a közszférában dolgozók béremelésének finanszírozása. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg az önkormányzati tevékenységekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése, illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás).Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük.Kulturális téren sincs lehetőség bővítésre, a meglévő kulturális intézmények az esetek túlnyomó részében rossz állapotban vannak, eredeti funkciójukat csak részben képesek ellátni, a foglalkoztatásban nincsen meghatározó szerepük és várhatóan nem is lesz.Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges.A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász-Nagykun-Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13

Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehezen megközelíthetőségében, az infrastruktúra hiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák.Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában.A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén.

Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehezen megközelíthetőségében, az infrastruktúra hiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák.Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában.A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

8%

11%

29%

7%

4%

18%

9%

0%

12%

3%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,210

3,404

634

1,050

257

568

133

273

279

2,080

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

12%

34%

11%

3%

6%

3%

3%

21%

6%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.7%, ami -0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.7%

▪ Változás 2003-hoz képest -0.8 százalékpont

19

A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes kézpési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma.A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legroszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. A munkakultúrára jellemző a munkaerő gyenge mobilitása. Ez elsősorban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem jelent akkora problémát. A szakképzetlenség, illetve a nem versenyképes szakmák miatt más területen az aktív korú munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az új helyzethez történő alkalmazkodás, az új iránt tanúsított idegenkedés meglévő jegyek az idősebb korosztály részéről. A térség jellemző szakmai csoportjai: a mezőgazdaságban dolgozók, a szolgáltatói szektorban dolgozók – elsősorban kisiparosok -, a könnyűiparban dolgozók, itt elsősorban a térségben nagy hagyományokkal rendelkező cipőkészítő üzemeket emelnénk ki, melyek kisüzemi formában számos településen működnek még, valamint kisebb varrodákat is ide sorolhatunk. Nehézipar a térségben nincs.

A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes kézpési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma.A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legroszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. A munkakultúrára jellemző a munkaerő gyenge mobilitása. Ez elsősorban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem jelent akkora problémát. A szakképzetlenség, illetve a nem versenyképes szakmák miatt más területen az aktív korú munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az új helyzethez történő alkalmazkodás, az új iránt tanúsított idegenkedés meglévő jegyek az idősebb korosztály részéről. A térség jellemző szakmai csoportjai: a mezőgazdaságban dolgozók, a szolgáltatói szektorban dolgozók – elsősorban kisiparosok -, a könnyűiparban dolgozók, itt elsősorban a térségben nagy hagyományokkal rendelkező cipőkészítő üzemeket emelnénk ki, melyek kisüzemi formában számos településen működnek még, valamint kisebb varrodákat is ide sorolhatunk. Nehézipar a térségben nincs.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Martfű székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

10 db

5 db

2,358 fő

24%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 24%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 638

▪ 372

▪ 311

▪ 286

▪ 254

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Martfű

▪ Martfű

▪ Kunszentmárton

▪ Kunszentmárton

▪ Martfű

Főtevékenység

▪ 1930 Lábbeligyártás


▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása

Név

▪ Shoe Fashion Group Kft

▪ Legero Hungária Kft

▪ Albatross Plastunion Zrt.

▪ Nief-Plastic Hungária Kft

▪ Bunge Zrt.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 138

▪ 116

▪ 90

▪ 83

▪ 70

▪ Martfű

▪ Martfű

▪ Cibakháza

▪ Cserkeszőlő

▪ Kunszentmárton


▪ 1596 Sörgyártás

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 2222 Máshova nem sorolt nyomás

▪ 2852 Fémmegmunkálás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Tisza Cipőgyártó Kft

Név

▪ Ciszöv 49 Kft

▪ Miniplaszt Kft

▪ Unitrade M&M Kft

▪ Heineken Hungária Sörgyárak Nyrt.

6

7

8

9

10

23

A térségre jellemző a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya. A Kunszentmártoni kistérségben található a legkevesebb aktív vállalkozás a régióban, illetve Jász- Nagykun- Szolnok megyében. A vállalkozásokra jellemző a tőkehiány, amely nagyban korlátozza fejlesztési lehetőségeiket és foglalkoztatásban betöltött szerepüket. Az akcióterület tiszazugi részére a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági hagyományok túlsúlya jellemző, míg Martfűre az ipari hagyományok és a feldolgozóipar. A mezőgazadsági vállalkozások azonban nem foglalkoztatnak nagy létszámban munkavállalókat, inkább az idénymunkák a jellemzőek. A térséget alapvetően elkerülik a nagybefektetők. Martfű ipari parkjában nincs megtelepedett cég, Kunszentmárton ipari parkjában jelenleg 2 cég működik, pedig elhelyezkedése kedvező logisztikai szempontból (44. főút, M5 közelsége, vasút). A szolgáltatási szektorban a térség elmaradottnak számít, egyrészt a szolgáltatások csak a városokban életképesek (több esetben csak a térségen kívüli nagyvárosokban: Szolnok, Kecskemét), a kis településeken a kereslet alapján nem tudnak fennmaradni.

A térségre jellemző a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya. A Kunszentmártoni kistérségben található a legkevesebb aktív vállalkozás a régióban, illetve Jász- Nagykun- Szolnok megyében. A vállalkozásokra jellemző a tőkehiány, amely nagyban korlátozza fejlesztési lehetőségeiket és foglalkoztatásban betöltött szerepüket. Az akcióterület tiszazugi részére a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági hagyományok túlsúlya jellemző, míg Martfűre az ipari hagyományok és a feldolgozóipar. A mezőgazadsági vállalkozások azonban nem foglalkoztatnak nagy létszámban munkavállalókat, inkább az idénymunkák a jellemzőek. A térséget alapvetően elkerülik a nagybefektetők. Martfű ipari parkjában nincs megtelepedett cég, Kunszentmárton ipari parkjában jelenleg 2 cég működik, pedig elhelyezkedése kedvező logisztikai szempontból (44. főút, M5 közelsége, vasút). A szolgáltatási szektorban a térség elmaradottnak számít, egyrészt a szolgáltatások csak a városokban életképesek (több esetben csak a térségen kívüli nagyvárosokban: Szolnok, Kecskemét), a kis településeken a kereslet alapján nem tudnak fennmaradni.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7

Vallással kapcsolatos tevékenység 5

Sporttal kapcsolatos tevékenység 19

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

30

Oktatással kapcsolatos tevékenység 23

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

7

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

4

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

7

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

9

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

3

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

6

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25

1. Kunszentmártoni Mazsorett és Modern Tánccsoport Alapítvány:Kitartó munkájuk eredményeként komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Lányaik többszörös magyar mazsorett bajnokok, melynek eredményeként 2002. évben, Lengyelországban, 2004. évben, Horvátországban Európa Bajnokságon vehettek részt. Az elmúlt két évben a modern táncoktatásukat is sikerek koronázzák. Csoportjuk rendszeres résztvevője a magyarországi Fashion Dance versenyeknek, ahonnan mindig helyezettként távoznak.Itt a Kunszentmártoni Kistérségben mazsorett és modern táncoktatással, és ilyen jellegű kulturális program szolgáltatásával foglalkozó szervezet.2. Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány:A Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásában működtetett alapítvány.Alapfeladatuk térség zenei oktatása. Művészeti fesztiválokon, versenyeken vesznek részt és a Tiszazugi Fúvószenekari Fesztivál fő szervezői. Munkájuk eredményeként számos belföldi és külföldi versenyen vettek részt, ahonnan díjak nélkül még nem tértek haza. Tanítványaik közül nem egy már egyénileg bizonyított, nevet szerzett a zenei életben.3. Civil Szervezetek Szövetsége:A Civil Szervezetek Szövetsége 1995. évben alakult. A szövetség célja azoknak a szervezeteknek az összefogása, támogatása és érdekképviselete, akik Kunszentmárton és vonzás körzete polgáraiért tevékenységet folytatnak, illetve érdekükben tenni kívánnak.22 tagszervezete van. A szövetség hatékonyan kiveszi részét Kunszentmárton város és vonzáskörzetének társadalmi és kulturális életének formálásában. Tevékenysége a térség érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek és klubok összefogása szakmai megbeszélések, fórumok, előadások szervezése és lebonyolítása. Közvélemény formálása. Tagszervezetek részére továbbképzések szervezése és azokon való részvétel.4.Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa:A Kunszentmártonban működő Munkanélküliek és Családsegítők Szociális-, Kulturális Alapítványa 1996-ban alakult abból a célból, hogy a kistérségben szociálisan hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztődésben élő családokat segítse, abban, hogy életszínvonaluk emelkedjen és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban.

1. Kunszentmártoni Mazsorett és Modern Tánccsoport Alapítvány:Kitartó munkájuk eredményeként komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Lányaik többszörös magyar mazsorett bajnokok, melynek eredményeként 2002. évben, Lengyelországban, 2004. évben, Horvátországban Európa Bajnokságon vehettek részt. Az elmúlt két évben a modern táncoktatásukat is sikerek koronázzák. Csoportjuk rendszeres résztvevője a magyarországi Fashion Dance versenyeknek, ahonnan mindig helyezettként távoznak.Itt a Kunszentmártoni Kistérségben mazsorett és modern táncoktatással, és ilyen jellegű kulturális program szolgáltatásával foglalkozó szervezet.2. Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány:A Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásában működtetett alapítvány.Alapfeladatuk térség zenei oktatása. Művészeti fesztiválokon, versenyeken vesznek részt és a Tiszazugi Fúvószenekari Fesztivál fő szervezői. Munkájuk eredményeként számos belföldi és külföldi versenyen vettek részt, ahonnan díjak nélkül még nem tértek haza. Tanítványaik közül nem egy már egyénileg bizonyított, nevet szerzett a zenei életben.3. Civil Szervezetek Szövetsége:A Civil Szervezetek Szövetsége 1995. évben alakult. A szövetség célja azoknak a szervezeteknek az összefogása, támogatása és érdekképviselete, akik Kunszentmárton és vonzás körzete polgáraiért tevékenységet folytatnak, illetve érdekükben tenni kívánnak.22 tagszervezete van. A szövetség hatékonyan kiveszi részét Kunszentmárton város és vonzáskörzetének társadalmi és kulturális életének formálásában. Tevékenysége a térség érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek és klubok összefogása szakmai megbeszélések, fórumok, előadások szervezése és lebonyolítása. Közvélemény formálása. Tagszervezetek részére továbbképzések szervezése és azokon való részvétel.4.Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa:A Kunszentmártonban működő Munkanélküliek és Családsegítők Szociális-, Kulturális Alapítványa 1996-ban alakult abból a célból, hogy a kistérségben szociálisan hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztődésben élő családokat segítse, abban, hogy életszínvonaluk emelkedjen és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26

Ezért a célért, szorosan együttműködik más civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, szociális ellátó intézményekkel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal . 2005. évtől részt vesznek a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkájában, folyamatos monitoring tevékenységgel. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 5. Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesület:A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület a Magyar Csillagászati Egyesülettel szorosan együttműködve dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság érdeklődésének felkeltésére, oktatására. A tulajdonukban lévő szélmalomból csillagvizsgáló-, környezet- és természetvédelmi oktatóbázist kíván kialakítani.

Ezért a célért, szorosan együttműködik más civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, szociális ellátó intézményekkel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal . 2005. évtől részt vesznek a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkájában, folyamatos monitoring tevékenységgel. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 5. Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesület:A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület a Magyar Csillagászati Egyesülettel szorosan együttműködve dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság érdeklődésének felkeltésére, oktatására. A tulajdonukban lévő szélmalomból csillagvizsgáló-, környezet- és természetvédelmi oktatóbázist kíván kialakítani.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,041 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,041 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

35,222 34,963 34,717 34,559 34,181

-259 -246 -158 -378


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

31%

8%

5%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

30

A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák.A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg Mezőhék (-3,42%) és a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát.További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik.A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg Cserkeszőlőben, Tiszasason, Mesterszálláson, Tiszainokán, Nagyréven a becsült érték 0% addig Csépán, Öcsödön, Cibakházán 20%-körüli az arányuk. Ez az arányszám várhatóan tovább fog emelkedni.

A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák.A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg Mezőhék (-3,42%) és a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát.További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik.A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg Cserkeszőlőben, Tiszasason, Mesterszálláson, Tiszainokán, Nagyréven a becsült érték 0% addig Csépán, Öcsödön, Cibakházán 20%-körüli az arányuk. Ez az arányszám várhatóan tovább fog emelkedni.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

1

0

0

9

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

9%

0%

0%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

32Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Mozgókönyvtári állomáshely


33

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34

A térségben az alapvető infrastruktúrális ellátottság megtalálható. A közlekedés szempontjából, megközelíthetőség szempontjából azonban nem megfelelő. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek hiánya jellemző. Az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra is hiányos, mint pl.: bankok, szabadidős infrastruktúra, közösségi házak, -terek.

A térségben az alapvető infrastruktúrális ellátottság megtalálható. A közlekedés szempontjából, megközelíthetőség szempontjából azonban nem megfelelő. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek hiánya jellemző. Az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra is hiányos, mint pl.: bankok, szabadidős infrastruktúra, közösségi házak, -terek.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

35

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.04

0.02 0.04

40% 107%

1.12 1.82

1.81 0.68

62% 267%

36

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 4,556

▪ Község ▪ 1,946

▪ Község ▪ 2,263

▪ Város ▪ 9,312

▪ Város ▪ 7,201

▪ Község ▪ 746

▪ Nagyközség ▪ 3,766

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Cibakháza

Csépa

Cserkeszőlő

Kunszentmárton

Martfű

Nagyrév

Öcsöd

Munkanél-küliség (%)

▪ 13.55%

▪ 15.96%

▪ 6.35%

▪ 9.45%

▪ 6.78%

▪ 16.64%

▪ 12.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 29,838

▪ 43,057

▪ 73,560

▪ 95,500

▪ 618,068

▪ 74,967

▪ 84,186

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 16.120

▪ 0.123

▪ 0.079

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 25.459

▪ 0.099

▪ 0.421

▪ 0.126

▪ 0.000

37

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Települések főbb jellemzői 2/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,188

▪ Község ▪ 452

▪ Község ▪ 1,604

▪ Község ▪ 1,147

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Szelevény

Tiszainoka

Tiszakürt

Tiszasas

Munkanél-küliség (%)

▪ 9.83%

▪ 8.00%

▪ 12.18%

▪ 40.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 30,214

▪ 69,000

▪ 33,240

▪ 34,136

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.516

38

Települések egy mondatos jellemzése 1/6

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Cibakháza ▪ „Nagyszámú inaktív betelepülő lakos a szőlőkbe. A Holt-Tisza kotrása fontos lenne a jövőbeni horgászati és turisztikai célú használathoz.”

▪ Csépa ▪ „Halmozottan hátrányos helyzet, gazdasági és egyéb befektetők hiánya”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Holt-Tisza rehabilitációja, turisztikai és szabadidős célú hasznosítása.”

▪ „Horgászturizmus, természetvédelmi park, madárles.”

39





▪ Cserkeszőlő ▪ „A település nagy külterülettel rendelkezik, melynek lakott részein gondot okoz az infrastruktúra hiánya, a belterületi részeken is hiányos az ellátottság.”

▪ Kunszentmárton

▪ „Magas munkanélküliségi arány, népességszám csökkenése, elöregedés, fiatalok elvándorlása, önkormányzat forráshiánya korlátozza a fejelsztések lehetőségét”


▪ „Idegenforgalom fejlesztése, vízgyógyászati és fürdőzési feltételek javítása, bővítése, termálüdüléshez kapcs. létesítmények, szálláshelyek, ellátó létesítmények fejlesztése, beruházások vonzása.Idegenforgalmi kínálat szélesítése.”

▪ „Körös folyó (horgász-,vadászturizmus)44. és 45. utak tranzitforgalma, mezőgazdasági termelés fejlesztése”

40





▪ Martfű ▪ „A település népessgémegtartó képességének csökkenése, a fiatal korosztály elvándorlása, a képzett munkaerő elvándorlása a jól fizető munkahelyek hiánya miatt.”

▪ Nagyrév ▪ „Munkanélküliség, vállalkozások hiánya, elnéptelenedés”


▪ „A település ipari hagyományai, a kedvező földrajzi adottság a további ipartelepítésre, a fejlett infrastruktúra, gyógyvíz”

▪ „Falusi vendéglátás, vízi- turizmus erősítése.”

41





▪ Öcsöd ▪ „Munkahelyek hiánya miatt a lakosság döntő többsége ingázásra kényszerül. A régióban meglévő gazdasági probléma halmozottan jelenik meg a településen.”

▪ Szelevény ▪ „Munkanélküliség, a település megközelíthetősége nehézkes.”


▪ „Vidéki és falusi turizmus. Kertészet, fóliás zöldségtermesztés. A 44 tranzitút a településen halad át (a jövőben M44).”

▪ „Munkahelyteremtés, természeti környezet előnyeinek kihasználása”

42





▪ Tiszainoka ▪ „Elöregedés, elvándorlás.”

▪ Tiszakürt ▪ „Gazdaság alacsony szintje, magas szakképzetlen munkaerő, elhanyagolt úthálózat, kerékpárút nincs, vendéglátás, szálláshelyek hiánya, mg.-i feldogozás hiánya”


▪ „Turizmus, hagyományok megőrzése.”

▪ „Vonzó természeti környezet, arborétum, turizmus iránti igény, jó mezőgazdasági adottság, jó közlekedésföldrajzi adottság (44. főút)”

43





▪ Tiszasas ▪ „Munkanélküliség, elöregedés, nehéz megközelíthetőség”


▪ „Turizmus, kertészet, termálvíz-hasznosítás”

44

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



45

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Gazdasági környezet, versenyképesség javítása”

▪ „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése”

▪ „Vidéki turizmus fejlesztése”

▪ „Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése”

▪ „Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése”

45

5 db

2 db

2 db

1 db

5 db

3,625,907

2,129,126

979,218

814,693

800,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

1 db 214,286

46

▪ Forrásokhoz való hozzáférés támogatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése

▪ Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása

▪ Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra jutás támogatása

▪ Helyi vállalkozások képzésének támogatása, átképzések, rehabilitációs foglalkoztatások, atipikus foglalkoztatás támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása

Allokált forrás (EUR)

70,000

2,204,080

161,224

100,000

1,090,603

47

▪ Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés





▪ Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése


484,081

1,645,045

48

▪ Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés, marketingtevékenység támogatása





▪ Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése


780,000

199,218

49

▪ Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése





Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése


814,693

50

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése





▪ Helyi média fejlesztése

▪ Szakmai tudás fejlesztése

▪ Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítse

▪ Lakossági szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése


750,000

50,000

0

0

0

51

▪ Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése





Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése


214,286

52

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

53Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

8%

11%

29%

7%

4%

18%

9%

0%

12%

3%

15%

44%

13%

3%

7%

3%

4%

0%

8%

2%

0%

100%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

35%

0%

6%

24%

12%

0%

12%

12%

0%

0%

22%

0%

0%

33%

0%

0%

22%

22%

0%

0%

54

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Térségi szabadidős szolgáltatások, lehetőségek összefogása, komplex programok kialakítása, programfüzérek kidolgozása. Egységes arculattal való megjelenés, térségmarketing.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Növekszik a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. A térség más településein is megjelennek a turisták.”

2

55




Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „Vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, szolgáltatások javítása, bővítése, arculat kialakítása.”


▪ „Megfelelő szolgáltatást nyújtó, korszerű vendéglátóhelyek a térségben.”

56



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „Rehabilitációs munkahelyek létrehozása

meglévő, kihasználatlan önkormányzati ingatlanok átalakításával.”


▪ „Új munkahelyek létrehozása az egészségkárosodásban szenvedők számára. Rehabilitációs foglalkoztatásban működő cégek térségbe települése.”


4▪ „Régi pincék felújítása, átalakítása

borospincévé, turisztikai célra hasznosítása, helyi borok bemutatására. Cserkeszőlő turisztikai szolgáltatásait kiegészetheti (állandó jelleggel: borkóstolás, vásárlás, szőlészeti és borászati tradíciók, eszközök bemutatása, gasztronómiai bemutatók).”

▪ „Jelenleg hiányzó idegenforgalmi célpont a térségben. Új turisztikai lehetőségek jelennek meg.”

57



Szektor



58



Szektor



5▪ „Az üdülő teljes átalakításával és bővítésével

legalább 6 önálló apartmannt magába foglaló modern, kényelmes apartmanszálloda hozható létre. Az üdülő központi fűtéssel ellátva, téliesítve kerülne felújításra.”


▪ „A nyaralók felújításával egy magas színvonalú, minden évszakban férőhellyel rendelkező, a mai igényeknek megfelelő szálláshelyek alakíthatók ki. Jól kiegészítve a jelenlegi Cserkeszőlőt jellemző főként szállodai és kemping férőhely kínálatot.”

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

6▪ „Az elhanyagolt, gondozatlan gyümölcsösök,

szőlők alternatív hasznosítása, helyi alapanyagokból, új helyi termékek bevezetése. Innovatív vállalkozásfejlesztési projektek a helyi munkaerő foglalkoztatására, mely projektek mintaként szolgálnak a helyi szereplőknek.”

▪ „Tradicionális és modern, bio, helyi termékek megjelenése, elterjedése. Új termékek és szolgáltatások megjelenése a térségben. Helyi projektek, a helyi munkaerő foglalkoztatása. Pozitív példák, mintaprojektek, új üzleti modell alkalmazása külföldi módszerek alapján.”

59




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

60



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „Egy új 700 m2-es üzemcsarnok építésével

minden típusú gépjármű műszaki vizsgáztatása és javítása elvégezhető. Személy és tehergépjárművek külső és belső mosásra alakalmas épület, illetve berendezések kerülnének építésre, beszerzésre. Mindezeken felül korszerű diagnosztikai berendezések vásárlásával lehetne modernizálni a műszaki eszközparkot. Az üzemcsarnokban lehetőség nyílna gumijavításra és -kiskereskedelemre is.”


▪ „A beruházás erdményeképp korszerű, és minden igényt kielégítő műszaki vizsgáztató állomás épülne, komplex autómosóval, modern diagnosztikai berendezésekkel. A beruházás eredményeképp 5 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.”

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

8▪ „Megfelelő labortechnikai berendezéseket

szükséges vásárolni.”▪ „A beruházás megvalósításával

megfelelően működhet a tervezett szárító-tisztító űzem, ellenőrző vizsgálatokat folytathat más laborok méréseihez, illetve helyben vizsgálhatja a tiszazug nyugati felében termelő gazdaságok terményminőségét. A labor létrehozásával 1 fő laboránssal bővíthető a foglalkoztatottság.”

61



Szektor



62



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


9▪ „Internetkávézó létrehozása

Kunszentmártonban a sétáló utcában, ezzel együtt színes programleírásokat tartalmazó weboldal készítése a térségbe látogatók számára. Hirdetési felület kivetítőn az üzlethelységben, illetve a honlapon.”


▪ „Információk a turizmusban, vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók lehetőségeit, jövedelemszerzési esélyeit növeli.”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

63



Szektor



64

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






65

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Tájékoztató anyagok az aktuális pályázati

forrásokról és igénybe vehető hitelekről, ingyenes tanácsadás. Kézikönyv a pályázati rendszerekről, praktikus tanácsokkal, ingyenes tájékoztató füzetek vendéglátási, falusi turizmussal, idegen nyelvi alapismeretekkel.”

Megoldási javaslat

▪ „Szolgáltatások színvonala a falusi vendéglátásban javul. Megnő a térségből beérkező pályázatok száma, illetve a helyi vállalkozások és civil szervezetek több forráshoz jutnak. Újabb szereplők jelennek meg a falusi vendéglátás szolgáltatás nyújtásában.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

66




2▪ „A számítógéppark felújításával, illetve új

szoftverek beszerzésével a szövetkezetek meg tudnának felelni a helyi integrátori feladatokkal kapcsolatos magas szintű elvárásoknak. Tevékenységük elősegíti a modern, elektronikus ügyintézési módok helyi elterjedését.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi partnerek, őstermelők, kisgazdaságok elektronikus ügyintézési igényeinek kielégítése, új szolgáltatás nyújtása. Az elektronikus ügyintézés elterjedésének elterjedése, webalapú kapcsolattartás, ügyintézés hatékonyabbá válik.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

67




3▪ „A településeken található történelmileg

jelentős épületek felújítása, parkok rendbetétele.”

Megoldási javaslat

▪ „Egységes, esztétikus településkép, amely a turisták számára is vonzó. A kertészeti és építési munkák folymatosan igénylik a munkaerőt.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

68




4▪ „Vállalkozások marketingtevékenységeinek

ösztönzése, támogatása. Szóróanyagok, ismertetők, tájékoztatók, korszerű arculat kidolgozása.”

Megoldási javaslat

▪ „Színvonalasabb, elérhetőbb szolgáltatások megjelenése, a vállalkozások arculatának kidolgozása.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

69




5▪ „Versenypályák és az ehhez kapcsolódó

infrastruktura kiépítése, szálláshelyek és konferencia terem kiegésíztő szolgáltatásként.”

Megoldási javaslat

▪ „Megélénkülő horgász-turizmus. Évi 6-7 horgászverseny.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

70




6▪ „Egy új egypályás fallabda pályát építése,

kiegészítve kondícionáló- és fitnesz teremmel, illetve a szükséges kiszolgáló létesítményekkel (öltözők, zuhanyzók, stb..)”

Megoldási javaslat

▪ „A beruházás erdményeképp korszerű, többcélú sportlétesítmény épülne, kiszolgálva a helyi és környékbeli lakosok, idelátogató turisták ezirányú igényeit.A beruházás megvalósításával 2 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.”



Fejlesztési téma

71




7▪ „Kajak-kenu kölcsönző létrehozása a Körös és

Tisza mellet, ezáltal lehetőséget teremtve a vízi sportok kedvelői valamint a természetjárók számára vízi túrák, sportversenyek szervezéséhez (regatta). A szolgáltatással szélesíthető a körzet szabadidős- és sport lehetőségeinek skálája valamint lehetővé válna turista csoportok, családok, diákok fogadása.”

Megoldási javaslat

▪ „A kajak- kenu kölcsönző bekapcsolható a térségi turisztikai szolgáltatások közé, plusz attrakció jelenik meg, kihasználtabbá válik a térség legfőbb természeti adottsága (folyók és holtágak). Új szolgáltatás jelenik meg, mely növeli a szabadidős tevékenységek számát, csoportokat vonzhat ide, lehetőséget teremt a sportolásra is.”



Fejlesztési téma

72




8▪ „Helyi média fejlesztése, tartalomszolgáltatás

megújítása, fejlesztése, térségi információk nyújtása, egyéb témájú mellékletek kidolgozása (turizmus, gazdaság).”

Megoldási javaslat

▪ „Sokszínűbb és igényesebb, rendszeres tájékoztatás a közösségi életről, a térség eseményeiről, közérdekű információkról. Helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

73




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

74




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

75

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

76Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-07 Sorszám: 1237Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása

Intézkedés: Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség kerékpárutakkal való ellátottsága hiányos. Az évek óta hiányzó Öcsöd- Kunszentmártoni szakasz a 44-es út mentén megvalósítható. A főúton a biciklisek közlekedése a nagy kamionforgalom miatt balesetveszélyes.

Helyzet/ adottság

▪ Balesetveszélyes biciklivel a közlekedés a 44-es úton. Nincsen már szilárd burkolatú rendelkező út Öcsöd és Kunszentmárton között. Turisztikai célú hasznosítás.

Probléma/ lehetőség

▪ Kerékpárút építése Öcsöd és Kunszentmárton között.Megoldási javaslat

▪ Biztonságos közlekedés a kerékpárosok számára. Turisztikai célú hasznosítás, turisztikai vonzerő bővítése.Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 1632650 EUR ▪ Önkormányzatok 90%

2448979 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 2204080 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 81630 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 1 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-07 Sorszám: 1237

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Kunszentmárton, Öcsöd

▪ Nem ÚMVP

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉA-64-GF-B-01 Sorszám: 528Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása

Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra...

Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Kunszentmárton a 44-es számú főút mellett helyezekedik el, melynek országos szinten is jelentős a tranzitforgalma, ezentúl az M5-ös autópálya mindössze 50 km távolságra van. Ipari park megléte a főút mellett.

Helyzet/ adottság

▪ A város külterületén és a főút mentén elhelyezkedő külterületek hasznosítása, logisztikai potenciál kihasználása.Probléma/ lehetőség

▪ Logisztikai központ kialakítása a várso külterületén, mely térségi szerepet tölthet be.Megoldási javaslat

▪ Térségben működő vállalkozások működését és fejlesztését elősegíti, új vállalatok térségbe érkezését elősegíti.Várható eredmény


Forrás ▪ EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉA-64-GF-B-01 Sorszám: 528


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kunszentmárton

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉA-64-GF-A-12 Sorszám: 3328Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Évtizedek óta működik autószervíz Kunszentmártonban. A jelenlegi telephely, illetve a javitócsarnokok szűkösek, felszerelése, technikai berendezése a jelenlegi épületi korlátok miatt nehezen vagy nem fejleszthető.

Helyzet/ adottság

▪ A szerviz szűkös kapacitása kapcsán szükségessé vált a műszaki vizsgáztató állomás teljes átalakítása bővítése. A tevékenységi körök autómosásra történő kiterjesztésével egy jelenleg hiányzó helyi szolgáltatást jelenne meg a városban és a környezetében.


▪ Egy új 700 m2-es üzemcsarnok építésével minden típusú gépjármű műszaki vizsgáztatása és javítása elvégezhető. Személy és tehergépjárművek külső és belső mosásra alakalmas épület, illetve berendezések kerülnének építésre, beszerzésre. Mindezeken felül korszerű diagnosztikai berendezések vásárlásával lehetne modernizálni a műszaki eszközparkot. Az üzemcsarnokban lehetőség nyílna gumijavításra és -kiskereskedelemre is.

Megoldási javaslat

▪ A beruházás erdményeképp korszerű, és minden igényt kielégítő műszaki vizsgáztató állomás épülne, komplex autómosóval, modern diagnosztikai berendezésekkel. A beruházás eredményeképp 5 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció

Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉA-64-GF-A-12 Sorszám: 3328


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kunszentmárton

▪ ÚMVP, de nem LEADER




Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-02 Sorszám: 2756Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása


Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térségben működő vállalkozások által nyújtott szolgáltatások bővítése és a szolgáltatások színvonalának javítása elengedhetetlen a piacra jutáshoz és a piacon maradáshoz.

Helyzet/ adottság

▪ A szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javításához elengedhetetlen a marketing tevékenység végzése, a korszerű arculattal való megjelenés.


▪ Vállalkozások marketingtevékenységeinek ösztönzése, támogatása. Szóróanyagok, ismertetők, tájékoztatók, korszerű arculat kidolgozása.Megoldási javaslat

▪ Színvonalasabb, elérhetőbb szolgáltatások megjelenése, a vállalkozások arculatának kidolgozása.Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (5%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Rendezvény (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (15%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-02 Sorszám: 2756


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas

▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A gyógyfürdő bejáratának szomszédságában lévő üzletsoron elhelyezkedő üzlethelyiségek tetőtere nincs kiépítve. A jelenlegi kapacitás kevés a vásárlók ellátásához.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi ruházat-, ajándékárusítási üzletprofil bővíthető, de helyszűke miatt erre csak a tetőr beépítésével lenne lehetőség.Probléma/ lehetőség

▪ A tetőtér beépítésével lehetőség nyílna a jelenlegi árusítótér nagyságát közel kétszeresére növelni.Megoldási javaslat

▪ A beruházással lehetőség nyílna speciális termékválaszték beveztésére, illetve a jelenlegi termékek mennyiségének, változatosságának bővítésére. A bővítéssel 1 fő résztmunkaidős foglalkoztatottal lehetne növelni a vállalkozást.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cserkeszőlő







Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Meglévő, sokszor leromlott vagy kihasználatlan telephelyek, mely az igényekek kiszolgálását már nem képes ellátni.Helyzet/ adottság

▪ A meglévő telephely korszerűsítésével (barnamezős beruházás) a raktárkapacitás növekedése, korszerű tárolás feltételeinek megteremtése, színvonalas kiszolgálás.


▪ Telephely korszerűsítésMegoldási javaslat

▪ Raktárkapacitás növekedése,versenyképesebb szolgáltatások nyújtása.Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A szövetkezetek, helyi vállalkozások informatikai háttere hardver és szoftver vonatkozásában is elavult. A kor követelményeinek megfelelő eszközökkel nem rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ A szövetkezetek helyi integrátori feladatai során egyre nagyobb igényt tapasztalnak a mezőgazdasági termeléshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó elektronikus bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségekhez való segítségnyújtásban. A szövetkezetek egyre nagyobb számban vállalják tagjainak és partnereinek az ingyenes elektronikus segítségnyújtást, tanácsadást.


▪ A számítógéppark felújításával, illetve új szoftverek beszerzésével a szövetkezetek meg tudnának felelni a helyi integrátori feladatokkal kapcsolatos magas szintű elvárásoknak. Tevékenységük elősegíti a modern, elektronikus ügyintézési módok helyi elterjedését.

Megoldási javaslat

▪ A helyi partnerek, őstermelők, kisgazdaságok elektronikus ügyintézési igényeinek kielégítése, új szolgáltatás nyújtása. Az elektronikus ügyintézés elterjedésének elterjedése, webalapú kapcsolattartás, ügyintézés hatékonyabbá válik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Kapcsolattartás költségei (5%), Rendezvény (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (40%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben működő szervezetek, vállalkozások nagy része nem rendelkezik internetes eléréssel, weblappal. A térségben kevés nyilvános internetezési lehetőség adódik.

Helyzet/ adottság

▪ Információellátottság a térségről nem megfelelő, internet kávézók nincsenek a térségben. Szolgáltatások, szabadidős lehetőségekről a tájékozódási lehetőség nem megfelelő.


▪ Internetkávézó létrehozása Kunszentmártonban a sétáló utcában, ezzel együtt színes programleírásokat tartalmazó weboldal készítése a térségbe látogatók számára. Hirdetési felület kivetítőn az üzlethelységben, illetve a honlapon.

Megoldási javaslat

▪ Információk a turizmusban, vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók lehetőségeit, jövedelemszerzési esélyeit növeli.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása, átképzések, rehabilitációs foglalkoztatások, at...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben a foglalkoztatottság szintje alacsony. A megváltozott munkaképességűek számára kevés lehetőség adódik.Helyzet/ adottság

▪ Önkormányzati tulajdonban lévő, kihasználatlan ingatlanok átalakításával lehetőséget lehet biztosítani rehabilitációs munkahelyek létrehozására.


▪ Rehabilitációs munkahelyek létrehozása meglévő, kihasználatlan önkormányzati ingatlanok átalakításával.Megoldási javaslat

▪ Új munkahelyek létrehozása az egészségkárosodásban szenvedők számára. Rehabilitációs foglalkoztatásban működő cégek térségbe települése.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kunszentmárton, Martfű

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Forrásokhoz való hozzáférés támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben számos olyan vállalkozás és civil szervezet működik, melyek a pályázati és egyéb forrásszerzési lehetőségekről (hitelek) nem értesülnek, azokat igénybe venni ne tudják. Gyakran iroda és informatikai hátterük sincs a megfelelő tájékozódáshoz. A térségben a turizmus az egyik fő fejlesztési irány, azonban a vendéglátók szakmai és nyelvismerete nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ Minél szélesebb körű tájékoztatással növelhető a vállalkozások forrásszerzésének esélye. Közös fórumokon, rendezvényeken találkozhatnak egymással, illetve meghívott szakértőkkel, pályázati és pénzügyi szakemberekkel, ingyenes szemináriumok szervezése.


▪ Tájékoztató anyagok az aktuális pályázati forrásokról és igénybe vehető hitelekről, ingyenes tanácsadás. Kézikönyv a pályázati rendszerekről, praktikus tanácsokkal, ingyenes tájékoztató füzetek vendéglátási, falusi turizmussal, idegen nyelvi alapismeretekkel.

Megoldási javaslat

▪ Szolgáltatások színvonala a falusi vendéglátásban javul. Megnő a térségből beérkező pályázatok száma, illetve a helyi vállalkozások és civil szervezetek több forráshoz jutnak. Újabb szereplők jelennek meg a falusi vendéglátás szolgáltatás nyújtásában.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (30%), Rendezvény (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 11/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-04 Sorszám: 3393Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség védett természeti értékekben gazdag. A környezettudatos gondolkodás azonban még gyermekcipőben jár, bemutatók, oktatások nincsenek a térségben, ezentúl nincs olyan helyszín, ahol ezekre sor kerülhetne.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben található szélmalom állaga megromlott, jelen formájában használhatatlan.Probléma/ lehetőség

▪ A Csillagásztai egyesület tulajdonában lévő szélmalom helyreállításával, természet- és környezetvédelmi oktatóközpont alakítható ki, egy olyan interaktív tudományos központ, ahol lehetőség nyílna rendezvények, bemutatók megtartására. Ezen kívül csillagvizsgáló kialakítása az épületben, hozzájárulva ezzel a tudományos kutatómunkához.

Megoldási javaslat

▪ Kultúrált helye lesz a csillagászati és környezetvédelmi iskoali szakköröknek, a tudományos és természet-, környezetvédelmi rendezvényeknek. Megismerteti az itt élőkkel a természetközeli turizmust.

Várható eredmény


Forrás ▪ EAOP - 5. Prioritás - Az Észak-Alföldi Operatív Program lebonyolításának finanszírozása (techn...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kunszentmárton

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-20 Sorszám: 1240Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése



▪ A településeken megtalálható történelmi jelentőségű régi épületek (vallási, gazdasági, kulturális jellegű) állaga mára leromlott, elhanyagolt. A településeken lévő parkok állapota szintén elhanyagolt.

Helyzet/ adottság

▪ A leromlott állapotú épületek az itt élők és az ide látogatók számára nem nyújtanak egységes, esztétikailag megfelelő képet a településekről. Elvesztésük komoly probléma egyes települséek kultúrájának megőrzésében.


▪ A településeken található történelmileg jelentős épületek felújítása, parkok rendbetétele.Megoldási javaslat

▪ Egységes, esztétikus településkép, amely a turisták számára is vonzó. A kertészeti és építési munkák folymatosan igénylik a munkaerőt.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-20 Sorszám: 1240


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas








▪ A település központjában áll a község egyetlen (református) temploma. A helyi református közösség vallási élete szorosan kapcsolódik a templomhoz, amely egyre rosszabb állapotban van.

Helyzet/ adottság

▪ A templom tetőszerkezete valamint a torony állapota erősen felújításra szorul. A meglévő palaborítás elöregedett, több helyen beázik, félő, hogy az egyre gyakrabban előforduló nagy viharok komolyabb károkat okoznak a tetőben és az épületben egyaránt.


▪ A templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása.Megoldási javaslat

▪ A beruházással elkerülhető a templom további állagromlása. A településen élők vallásgyakorlási feltételei folyamatosan biztosítottak maradnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas





Megoldási javaslatok 14/36 Kód: ÉA-64-GF-A-05 Sorszám: 2740Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A települések külterületein egykori állattartó telepek nagy részén jelenleg nem folyik termelés. Nagy igény mutatkozik napjainkban az őshonos magyar fajták iránt.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben az állattenyésztés szerepe kevésbé jelentős a növénytermesztéshez képest. A telepeken őshonos magyar fajták (szürkemarha) tartása új lehetőséget teremt a termelők számára. A telepek korszerűsítésével és az állomány megvásárlásával az állattenyésztés volumene növelhető.


▪ Őshonos magyar fajták tenyésztése a meglévő állattartó telepeken. Állatok bemutatása, fajtafenntartás.Megoldási javaslat

▪ Állattenyésztés volumenének növekedése, a mezőgazdasági termelők több lábon állása, új profil, őshonos fajták megőrzése, bemutatása.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cserkeszőlő, Tiszakürt







Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A község területén a Tiszán kívül jelenleg nincs olyan érdekesség, amely az idelátogató turistát itt tartaná. Az önkormányzat tulajdonában van egy olyan ingatlan, amely alkalmas tájházzá történő átalakításra. A helyi lakosok több olyan régi eszközzel, értékes régiséggel rendelkeznek, melyet érdemes lenne bemutatni a nagyközönség számára.

Helyzet/ adottság

▪ A környék turizmusának helyi kihasználása egyben kulturális értékeink megőrzése összekapcsolható. A helyi idegenforglomban több kihasználatlan lehetőség is van.


▪ Tájház felújításával, és kialakításával lehetőség nyílik a környék idegenforgalmának (Cserkeszőlő - fürdő, Tiszakürt - Arborétum) kiterjesztésére és a település kulturális értékeinek (régi eszközök, régiségek) színvonalas bemutatására.

Megoldási javaslat

▪ A projekttel mind helyi örökségvédelmi és kulturális, mind idegenforgalami szempontból egy régi problémát lehetne orvosolni. A tájház létesítésével méltó módon történne a helytörténeti emlékek megőrzése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Öcsöd








▪ Szelevény község Halesz településrésze a településcentrumtól távol helyezkedik el a lakosság kulturális, és egyéb szórakozási rendezvények tartásának anyagi- és technikai feltételei korlátozottak, illetve nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat a helyi lakosságnak szóló tartalmas szabadidős rendezvényeket a községtől való távolság miatt csak korlátozottan tud rendezni, illetve folyamatos szabadidős létesítményekkel, eszközökkel nem rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ Tartalmas helyi rendezvényekkel, és megfelelő a szabadidő eltöltésére alkalmas eszközökkel növelni lehet a közösség összefogó erejét, összetartását, erősíteni lehet a helyi hagyományok megőrzését, fontosságát.


▪ Az egyesület a településrészen eszközök beszerzésével kívánja a projektet megvalósítani. Ennek keretein belül az új uniós szabványoknak megfelelő szintű helyi játszóteret alakítanának ki, sporteszközöket és számítógépeket kívánnak beszerezni. A helyszín alkalmassá válik rendezvények szervezésére is.

Megoldási javaslat

▪ A projekttel tartalmas szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítanának a községcentrumtól távom élő helyi lakosságnak növelve a közösség összetartását, összetartó erejét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szelevény





Megoldási javaslatok 17/36 Kód: ÉA-64-GF-A-08 Sorszám: 525Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése

Intézkedés: Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés...

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben található egykori fürdő és szálláshelyek ("ARTÉZI GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ") kihasználatlanok, állaguk folyamatosan romlik. A kistérségben, Cserkeszőlő kivételéve gyakorlatilag hiányzik vagy nem elegendő az idegenforgalmi szálláshely szolgáltatás.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi szálláslehetőség hiányának megoldásával összekapcsolt komplex beruházás több problémát (idegenforgalmi fejlesztés - szálláshelybővítés, műemlékvédelem - városképvédelem, munkahelyteremtés) is orvosolna. A leromlott épületek felújításával javulna a településkép.


▪ A régi épületek felújítása, szálláshelyek és fürdő kialakítása, turisztikai vonzerő növelése a térség más településein is.Megoldási javaslat

▪ A beruházás megvalósításával lehetőség nyílik a helyi turizmus bővítésére, magas színvonalú kiszolgálására. Több településen eddig lényegében hiányzó szolgáltatási terület jelenne meg.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben kevés olyan vendéglátóhely található, mely a turisták magas színvonalú kiszolgálására alkalmas, illetve ezek java része egy-két településen található. Állaguk javításra szorul,kapacitásuk kevés.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő és új vendéglátóhelyek korszerűtlenek, számuk kevés, a szolgáltatás színvonala nem megfelelő.Probléma/ lehetőség

▪ Vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, szolgáltatások javítása, bővítése, arculat kialakítása.Megoldási javaslat

▪ Megfelelő szolgáltatást nyújtó, korszerű vendéglátóhelyek a térségben.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Cserkeszőlő településen számos rossz állapotban lévő, műszakilag és építészetileg elavult, kihasználatlan üdülőépület található.Helyzet/ adottság

▪ A Kinizsi utcáig bővülő Cserkeszőlői Gyógyfürdő, illetve a tervezett új bejárati épület a nyaralók közvetlen közelében, rendkívül kedvező helyen fekszik, de az üdülő nem alkalmas a mai kornak megfelelő színvonalú szálláshelyszolgáltatás nyújtására. A településen nincs elegendő szálláshely.


▪ Az üdülő teljes átalakításával és bővítésével legalább 6 önálló apartmannt magába foglaló modern, kényelmes apartmanszálloda hozható létre. Az üdülő központi fűtéssel ellátva, téliesítve kerülne felújításra.

Megoldási javaslat

▪ A nyaralók felújításával egy magas színvonalú, minden évszakban férőhellyel rendelkező, a mai igényeknek megfelelő szálláshelyek alakíthatók ki. Jól kiegészítve a jelenlegi Cserkeszőlőt jellemző főként szállodai és kemping férőhely kínálatot.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cserkeszőlő








▪ A térség számos településén megtalálható régi pincehelységek felújításra, átalakításra, hasznosításra szorulnak. Tiszakürt és környékén nagy hagyományai vannak a szőlészetnek és borászatnak. A pincék borospinceként hasznosíthatók.

Helyzet/ adottság

▪ Az elhanyagolt pincék felújítás nélkül értéküket vesztik. Turisztikai célú hasznosításra és a helyi borászok számára jó lehetőség.Probléma/ lehetőség

▪ Régi pincék felújítása, átalakítása borospincévé, turisztikai célra hasznosítása, helyi borok bemutatására. Cserkeszőlő turisztikai szolgáltatásait kiegészetheti (állandó jelleggel: borkóstolás, vásárlás, szőlészeti és borászati tradíciók, eszközök bemutatása, gasztronómiai bemutatók).

Megoldási javaslat

▪ Jelenleg hiányzó idegenforgalmi célpont a térségben. Új turisztikai lehetőségek jelennek meg.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kunszentmárton, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt





Megoldási javaslatok 21/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-17 Sorszám: 3386Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése

Intézkedés: Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támog...


▪ Cserkeszőlő településen, illetve a környezetben nincs sportcentrum. Az ide látogató turisták számára egyetlen turisztikai attrakció a fürdő.Helyzet/ adottság

▪ Cserkeszőlőn nincs olyan sportolásra alkalmas létesítmény ahol fallabdázni lehetne, illetve rendelkezik fizikai kondícionálásra alkalmas berendezésekkel, eszközökkel. A településre látogató turisták és helyi lakosok ilyen szolgáltatást helyben nem tudnak igénybe venni.


▪ Egy új egypályás fallabda pályát építése, kiegészítve kondícionáló- és fitnesz teremmel, illetve a szükséges kiszolgáló létesítményekkel (öltözők, zuhanyzók, stb..)

Megoldási javaslat

▪ A beruházás erdményeképp korszerű, többcélú sportlétesítmény épülne, kiszolgálva a helyi és környékbeli lakosok, idelátogató turisták ezirányú igényeit.A beruházás megvalósításával 2 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cserkeszőlő





Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉA-64-GF-7-01 Sorszám: 531Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség kiemelkedő turisztikai vonzereje a Cserkeszőlői gyógyfürdő. A fürdőhöz kapcsolódó egyéb szolgáltatások és térségi szabadidős tevékenységek szórtan helyezkednek el, illetve egymástól függetlenül és az ide látogatók számára sokszor ismeretlenek.

Helyzet/ adottság

▪ A gyógyfürdő önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ide látogató vendégek 3-4 vendégéjszakánál többet töltsenek el a térségben. A fürdő által kínált szolgáltatásokat ki kell egészíteni egyéb alternatív szabadidős tevékenységekkel is, illetve a térség más településein lévő szolgáltatásokat összefogva kialakítani komplex turisztikai szolgáltatást térségi szinten.


▪ Térségi szabadidős szolgáltatások, lehetőségek összefogása, komplex programok kialakítása, programfüzérek kidolgozása. Egységes arculattal való megjelenés, térségmarketing.

Megoldási javaslat

▪ Növekszik a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. A térség más településein is megjelennek a turisták.Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (5%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (25%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉA-64-GF-7-01 Sorszám: 531


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt




Megoldási javaslatok 23/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-05 Sorszám: 3005Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése



▪ A térségben a folyóvizek (Körös, Tisza) változatos természeti értékekkel rendelkeznek, számos holtág és védett ártér található a térségben. A térségben kihasználatlan az élő vizek turisztikai potenciálja, evezési lehetőség nincsen.

Helyzet/ adottság

▪ A Körös ma is rendelkezik a kihasználatlan lehetőségekkel, azonban a település nem tudtak megfelelő feltételeket teremteni ezek kihasználásához, ezért nem tudott bekapcsolódni a Tiszazugban fejlődő turisztikai életbe. A közelben található Szarvasi Arborétum, a cserkeszőlői Gyógy- és strandfürdő nagyszámú turistát vonz a körzetbe, akikkel meg lehetne ismertetni a vízi sportok szépségét valamint a vízparti környezetet. Új turisztikai szolgáltatás bevezetése.


▪ Kajak-kenu kölcsönző létrehozása a Körös és Tisza mellet, ezáltal lehetőséget teremtve a vízi sportok kedvelői valamint a természetjárók számára vízi túrák, sportversenyek szervezéséhez (regatta). A szolgáltatással szélesíthető a körzet szabadidős- és sport lehetőségeinek skálája valamint lehetővé válna turista csoportok, családok, diákok fogadása.

Megoldási javaslat

▪ A kajak- kenu kölcsönző bekapcsolható a térségi turisztikai szolgáltatások közé, plusz attrakció jelenik meg, kihasználtabbá válik a térség legfőbb természeti adottsága (folyók és holtágak). Új szolgáltatás jelenik meg, mely növeli a szabadidős tevékenységek számát, csoportokat vonzhat ide, lehetőséget teremt a sportolásra is.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csépa, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas





Megoldási javaslatok 24/36 Kód: ÉA-64-GF-A-02 Sorszám: 519Prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése

Intézkedés: Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése


▪ A Tiszazug nagy hagyományokkal rendelkező és korábban komoly "foglakoztatóként" szereplő szőlőtermeléssel rendelkezik. Az önkormányzatok tulajdonában áll, olyan - jelenleg elhanyagolt - terület, amely kiválóan alkalmas beruházási helyszínnek.

Helyzet/ adottság

▪ Megfelelő helyi ösztönzéssel fejleszteni lehet a tradicionális tiszazugi szőlőtermesztést és borászatot, amely kellő felszívóerőként jelentkezhet a település hátrányos munkaerőpiacán.


▪ Új szőlő és gyümölcs felvásárló, a továbbiakban feldolgozó, palackozó üzem létrehozása az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyszínen

Megoldási javaslat

▪ A beruházás megvalósításával a helyi szőlő és gyümölcs termelő gazdaságok érdekeltebbé válnak a termelés folytatásában, fejlesztésében, a jelenlegi külső és távoli szolgáltatói függőség csökken, az értékesítés leegyszerűsödik. A beruházás működtetésével 2-5 fő helyi munkaerő foglalkoztatása valósulhat meg.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Tiszazug középső és nyugati részében, főként Nagyrév, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszainoka, illetve Tiszaug környezetében több gabonatermelő kisgazdaság tevékenykedik termény tárolási, és tisztítási-szárítási kapacitás nélkül.

Helyzet/ adottság

▪ Az érintett terület kisgazdaságai jelenleg külső és távoli (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) szolgáltatok kapacitásait kénytelenek igénybe venni szárítási, tisztítási, és tárolási problémák megoldására. Ez a relatív nagy távolság miatt jelentős többlet költséget, hatkonyság romlást és nagyarányú függőséget okoz a vállalkozásnak és a helyi termelőknek.


▪ Új terménytárolók létrehozása.Megoldási javaslat

▪ A beruházás megvalósításával a jelenlegi külső és távoli szolgáltatói függőség megszűnik. Nő a hatékonyság, csökkenek a szállítási költségek. A termény hosszabb idejű tárolásával csökkenthetők a piac ciklikus árinagdozásai miatt eddig rendszeresen elszenvedett veszteségek. Az üzem létrehozásával 2 fővel bővíthető a foglalkoztatottság.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Tiszazug középső és nyugati részében, főként Nagyrév, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszainoka, illetve Tiszaug környezetében több gabonatermelő kisgazdaság tevékenykedik termény tárolási, és tisztítási-szárítási kapacitás nélkül.

Helyzet/ adottság

▪ Az érintett terület kisgazdaságai jelenleg külső és távoli (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) szolgáltatók kapacitásait kénytelenek igénybe venni szárítási, tisztítási, és tárolási problémák megoldására. Ez a relatív nagy távolság miatt jelentős többlet költséget, hatkonyság romlást és nagyarányú függőséget okoz a vállalkozásnak és a helyi termelőknek. Az épülő új szárító tisztító üzem működtetéséhez a termények helyszí


▪ Megfelelő labortechnikai berendezéseket szükséges vásárolni.Megoldási javaslat

▪ A beruházás megvalósításával megfelelően működhet a tervezett szárító-tisztító űzem, ellenőrző vizsgálatokat folytathat más laborok méréseihez, illetve helyben vizsgálhatja a tiszazug nyugati felében termelő gazdaságok terményminőségét. A labor létrehozásával 1 fő laboránssal bővíthető a foglalkoztatottság.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 27/36 Kód: ÉA-64-SzF-1-01 Sorszám: 2407Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése


▪ A térségre jellemző az érintetlen természeti környezet, mely a turizmus szempontjából is jelentős értéket képvisel. Az őshonos és egyéb különleges növényfélék megőrzése, bemutatása fontos feladat. A településkép gyakran elhanyagolt, nem mutat szép képet az oda látogatóknak. A szemétgyűjtő edények hiánya és ritka elhelyezése jellemző.

Helyzet/ adottság

▪ Elhanyagolt településkép, zöldfelületek, parkok, utak mente elhanyagolt, szemetes. A települési táblák hiánya hátráltatja a tájékozódást. Új turisztikai attrakció lehet a településen belül kialakítandó zöldfelületek, parkok, zöldtetők, virágágyások, őshonos és különleges növények telepítése.


▪ Faluarborétum kialakítása a településen belül, kiegészítve tanösvényekkel. Parkok felújítása, közterek virágosítása, utcabútorok, táblák, egyedi arculati elemek kihelyezése, szemétgyűjtő edények kihelyezése, zöldtetők kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Rendezett településkép, javuló életminőség. Új turisztikai attrakció megjelenése a térségben.Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés


▪ Zöldtetők- minden növényzettel beültetett födém, legyen az garázs, lapos tető, terasz vagy balkon, zöldtető (tetőkert, kert a tetőn).



Megoldási javaslatok 28/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-14 Sorszám: 2613Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése



▪ Felhagyott téglagyári gödör, kihasználatlan területek a térség településein. Ezen területek alkalmasak horgásztó és csónakázótóként való felhasználásra.

Helyzet/ adottság

▪ Elhagyott területek hasznosítása, horgász-turizmus fejlesztése, egyéb turisztikai attrakció létrehozása: csónakázótó. A tó környezetében parkosítás, hogy a terület szabadidős tevékenységekre alkalmas legyen.


▪ Szabadidő park és csónakázótó kialakítása, ehhez kapcsolódó infrastruktura kialakítása, ahol sportolási lehetőség adott és aktív pihenésre van lehetőség és rendezvények helyszíne is lehet.

Megoldási javaslat

▪ Horgászturizmus megélénkülése, új szabadidős tevékenység a térségben.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csépa, Cserkeszőlő





Megoldási javaslatok 29/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-05 Sorszám: 2386Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése



▪ Települési sportcsarnokok, iskolai tornatermek állapota nagyrészt leromlott, nem vagy csak korlátozottan alkalmasak közösségi rendezvények, sportesemények lebonyolítására.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő sportcsarnokok, tormatermek korszerűsítésével közösségi rendezvények, sportrendezvények lebonyolítására alkalmasak lesznek.


▪ Közösségi tornatermek, sportcsarnokok felújítása, korszerűsítése.Megoldási javaslat

▪ Közösségi, helyi és kistérségi rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek lesznek.Várható eredmény


Forrás ▪ EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ Országos szinten is csak néhány olyan vízfelület található, ahol nemzetközi horgászverseny rendezhető. A térség gazdag folyókban és árterekben. A horgászsport dinamikus fejlődése maitt egyre növekvő igény jelentkezik versenypályákra.

Helyzet/ adottság

▪ Horgász versenypályák kialakítása, illevte az ehhez kapcsolódó infrastrukura kialakítása. A térségben meglévő élő és holt-vizek kiváló helyszínt szolgáltatnak. A térségbe érkező horgászok száma évről évre nő. Kiegészítő szolgáltatásként szálláshelyek kialakításával nő az itt töltött vendégéjszakák száma.


▪ Versenypályák és az ehhez kapcsolódó infrastruktura kiépítése, szálláshelyek és konferencia terem kiegésíztő szolgáltatásként.Megoldási javaslat

▪ Megélénkülő horgász-turizmus. Évi 6-7 horgászverseny.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő








▪ Települési kulturális és sport tevékenységek tekintetében meghatározó helyszínek elhanyagoltsága, infrastrukturális ellátottság hiányossága.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő területek jobb kihasználása, infrastrukturális feltételeinek javítása hozzájárul a települések színvonalasabb kulturális életéhez, sportéletéhez.


▪ Színpad építése, öltözők és wc-k felújítása, modernizációja, elektromos rendszerének felújítása, műfüves kispálya labdarugópálya kialakítása, tekepálya kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi élet fejlesztése, sport és kulturális események megrendezéséhez az infrastrukturális feltételek adottá válnak.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A települések nagy részén nincsen játszótér vagy nem megfelelő állapotú.Helyzet/ adottság

▪ Közcélú Játszóterek kialakítása, fejlesztése meglévő önkormányzati ingatlanokon. Évek óta nagy igény mutatkozik a játszóterek iránt.Probléma/ lehetőség

▪ Közcélú Játszóterek kialakítása, felújítása önkormányzati tulajdonú ingatlanokon.Megoldási javaslat

▪ EU előírásoknak megfelelő biztonságos játszóterek a gyermekek részére.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 33/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-06 Sorszám: 2420Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése



▪ A térségben a kiemelekdő természeti értékekhez, elsősorban az élő vizekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nem kiépítettek.A tiszai sétahajózás csak Tiszainokán megoldott.

Helyzet/ adottság

▪ A Tisza folyó és ártéri erdők kiemelkedő szépsége turisztikai szempontból fontos, ám kihasználatlan adottság. Új turisztikai szolgáltatás bevezetése az élővizekhez kapcsolódóan. Infrastrukturális kiépítettsége nem megfelelő.


▪ Tiszai sétahajójárat visszaállítása, ehhez a kikötők kialakítása, felújítása, környékének rendbetétele, táblák elhelyezése.Megoldási javaslat

▪ Új turisztikai vonzerő, új szolgáltatás megjelenése a térségben.Várható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Cibakháza, Martfű, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 34/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-04 Sorszám: 3358Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Helyi média fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben működő települési szintű újságok technológiai eszközei, feltételei elavultak (szoftver, hardver). Sok településen megjelenésük bizonytalan, tájékoztatásban betöltött szerepük azonban fontos.

Helyzet/ adottság

▪ Elavult eszközök, kellő irodai kapacitás hiánya jellemzi a helyi szintű újságokat. A tájékoztatás, információval történő ellátásban fontos a szerepük. Fejlesztésük a közösség összetartozását erősíti.


▪ Helyi média fejlesztése, tartalomszolgáltatás megújítása, fejlesztése, térségi információk nyújtása, egyéb témájú mellékletek kidolgozása (turizmus, gazdaság).

Megoldási javaslat

▪ Sokszínűbb és igényesebb, rendszeres tájékoztatás a közösségi életről, a térség eseményeiről, közérdekű információkról. Helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 35/36 Kód: ÉA-64-GF-A-03 Sorszám: 521Prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése

Intézkedés: Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése


▪ A térségben számos kihasználatlan, üresen álló állattenyésztő telep található. Erő- és munkagépparkja elavult, gabonatároló épülettel nem rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ Az elavult géppark nem alkalmas megfelelő minőségben és hatékonysággal szolgálni a szántóföldi és szőlészeti termelést, meghibásodásuk gyakori, üzemben tartási költségeik magasak. Az állattartó telep kihasználatlan, üresen állnak. Takarmány, illetve terménytároló kapacitás hiányában a teljes a külső szolgáltatók és a piaci áringadozások irányába való függőség.


▪ A géppark fejlesztésével növelhető a termelés színvonala, hatékonysága. Az állattartó telep kihasználásával az épület ténylegesen - bevételteremtően - is hasznosítható, másrészt a tervek szerint őshonos magyar állatok tartásával a természeti környezet aktív fenntartásával "génbankként" is funkcionál. A külső terménytárolási és -értékesítési függőség megszüntetésére a saját tárololó építése nyújt megoldást.

Megoldási javaslat

▪ A beruházások megvalósításával nő a termelés hatékonysága, csökkennek a fenntartási- és üzemeltetési költségek. A tároló építésével folyamatosan biztosítható a tárolási függetlenség és piaci-árbiztonság. Az őshonos állatok tenyésztésével szélesíthető a bevételszerző tevékenység, tartásuk hozzájárulhat a természeti környezet fennmaradásához.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 36/36 Kód: ÉA-64-GF-2-01 Sorszám: 520Prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése

Intézkedés: Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése


▪ A Tiszazugban a termékek feldolgozása, új termékek létrehozása nem jellemző. Elsősorban alapanyag előállítás folyik (mezőgazdasági). Új, helyi termékkel piacra jutni, annak előállítása forráshiány miatt nehezen megoldható. A térségben számos elhanyagolt, régi gyümölcsös található, melyek jelenleg kihasználatlanok. Új, vállalkozásfejlesztési mintaprojektek nincsenek, melyek sikeres modellt kialakítva, jó példát mutatnak a térségi szereplőknek.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek megfelelő marketinggel és pénzügyi háttérrel rendelkező helyi termékek és szolgáltatások, újszerű, innovatív mintaprojektek. Megfelelő háttérrel rendelkezik a térség, alapanyagok, helyi munkaerő tekintetében.


▪ Az elhanyagolt, gondozatlan gyümölcsösök, szőlők alternatív hasznosítása, helyi alapanyagokból, új helyi termékek bevezetése. Innovatív vállalkozásfejlesztési projektek a helyi munkaerő foglalkoztatására, mely projektek mintaként szolgálnak a helyi szereplőknek.

Megoldási javaslat

▪ Tradicionális és modern, bio, helyi termékek megjelenése, elterjedése. Új termékek és szolgáltatások megjelenése a térségben. Helyi projektek, a helyi munkaerő foglalkoztatása. Pozitív példák, mintaprojektek, új üzleti modell alkalmazása külföldi módszerek alapján.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (15%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 36/36 Kód: ÉA-64-GF-2-01 Sorszám: 520


Jogcímcs.

Hátrányos





148

A stratégia várható térségi hatása: a meglévő természeti adottságok tursiztikai célú hasznosításával, a helyi vállalkozások támogatásával és a mezőgazdasági termelés elősegítésével, a feldolgozóipar megerősítésével, hiányának pótlásával egy élhető vidéki térség megteremtése. A megélénkülő turizmus hatásaként nő a vendégéjszakák száma, komplex turisztiaki programok és egységes arculat kialakításával új szolgáltatások jelennek meg. A vidéki gazdadág erősítésével, új termékek jelennek meg, új munkahelyek és új piacok nyílnak. A hagyományok megtartása mellett újszerű, innovatív technológiák megjelenése, magas hozzáadott értékű termékek megjelenése. Jól működő vidéki közösségek megerősödése, az életminőség javulása, elérhető és megfelelő színvonalú szolgáltatások a térségben, hogy a vidéken élők se érezzék hátrányban magukat az urbanizált területeken élőkkel szemben. "Élhető" vidéki környezet, ahol az együttműködés hatására további sikeres (közös) projektek valósulnak meg a felzárkózás érdekében.Prioritások és intézkedések viszonya:A stratégia 6 prioritásból, áll melyekhez 16 intézkedés kapcsolódik. 2 prioritás a mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozik, a további 4 pedig a turizmus, gazdaságfejlesztés, humánerőforrásfejlesztés és a helyi örökség megőrzéséhez kapcsolódik.A prioritások csoportosíthatók egyrészt: 1. a termelés és feldolgozás, 2. életminőség és humánerőforrásfejlesztés, szolgáltatások, 3. helyi örökség védelme alapján. A gazdaságfejlesztési prioritás igyekszik lefedni a vállalkozói szektor egészét, illetve túlmutat azon a közösségi közlekedés fejlesztése intézkedéssel.Az első évben minden intézkedéshez tartozó pályázati kiírás meghirdetésre kerül. A lekötésre nem kerülő források a következő évben újra kiírásra kerülnek.

A stratégia várható térségi hatása: a meglévő természeti adottságok tursiztikai célú hasznosításával, a helyi vállalkozások támogatásával és a mezőgazdasági termelés elősegítésével, a feldolgozóipar megerősítésével, hiányának pótlásával egy élhető vidéki térség megteremtése. A megélénkülő turizmus hatásaként nő a vendégéjszakák száma, komplex turisztiaki programok és egységes arculat kialakításával új szolgáltatások jelennek meg. A vidéki gazdadág erősítésével, új termékek jelennek meg, új munkahelyek és új piacok nyílnak. A hagyományok megtartása mellett újszerű, innovatív technológiák megjelenése, magas hozzáadott értékű termékek megjelenése. Jól működő vidéki közösségek megerősödése, az életminőség javulása, elérhető és megfelelő színvonalú szolgáltatások a térségben, hogy a vidéken élők se érezzék hátrányban magukat az urbanizált területeken élőkkel szemben. "Élhető" vidéki környezet, ahol az együttműködés hatására további sikeres (közös) projektek valósulnak meg a felzárkózás érdekében.Prioritások és intézkedések viszonya:A stratégia 6 prioritásból, áll melyekhez 16 intézkedés kapcsolódik. 2 prioritás a mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozik, a további 4 pedig a turizmus, gazdaságfejlesztés, humánerőforrásfejlesztés és a helyi örökség megőrzéséhez kapcsolódik.A prioritások csoportosíthatók egyrészt: 1. a termelés és feldolgozás, 2. életminőség és humánerőforrásfejlesztés, szolgáltatások, 3. helyi örökség védelme alapján. A gazdaságfejlesztési prioritás igyekszik lefedni a vállalkozói szektor egészét, illetve túlmutat azon a közösségi közlekedés fejlesztése intézkedéssel.Az első évben minden intézkedéshez tartozó pályázati kiírás meghirdetésre kerül. A lekötésre nem kerülő források a következő évben újra kiírásra kerülnek.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

149

A vidékfejlesztési stratégia gazdaságfejlesztési és foglalkozatatást javító céljai mellett elősegíti az egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságok (vízi élőhelyek, holtágak, ártéri erdők, élő vizek, fertők, kunhalmok)megőrzését, a kultúrális haygományok és az épített örökség megőrzését. Hangsúlyt fektet a környezetkímélő mezőgazdasági termelésre, annak támogatására. Célunk a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidék vonzerejének erősítése és a vidéki életmód népszerűsítése. A stratégia és az abban foglalt fejlesztések törekszenek arra, hogy mérsékeljék a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban is. Fontos az újrahasznosítás elterjesztése és az innováció.Kiemelt cél a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése, piacra jutásuk támogatása.Azonos feltételeket biztosítunk a térségi szereplők számára a támogatások igénybevétele során és a munkahelyteremtés során. A versenyegyenlőség biztosítása az egyes vállalkozói szektorok között.A stratégia a vidéki életminőség javítása és a munkahelyek teremtése/megtartása, foglalkoztatottsági helyzet javítása során kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, úgymint a romák, a nők, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő fiatalok.Az egyes vidékfejlesztési döntésekben a civil és szakmai szervezetek részvételét biztosítjuk.

A vidékfejlesztési stratégia gazdaságfejlesztési és foglalkozatatást javító céljai mellett elősegíti az egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságok (vízi élőhelyek, holtágak, ártéri erdők, élő vizek, fertők, kunhalmok)megőrzését, a kultúrális haygományok és az épített örökség megőrzését. Hangsúlyt fektet a környezetkímélő mezőgazdasági termelésre, annak támogatására. Célunk a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidék vonzerejének erősítése és a vidéki életmód népszerűsítése. A stratégia és az abban foglalt fejlesztések törekszenek arra, hogy mérsékeljék a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban is. Fontos az újrahasznosítás elterjesztése és az innováció.Kiemelt cél a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése, piacra jutásuk támogatása.Azonos feltételeket biztosítunk a térségi szereplők számára a támogatások igénybevétele során és a munkahelyteremtés során. A versenyegyenlőség biztosítása az egyes vállalkozói szektorok között.A stratégia a vidéki életminőség javítása és a munkahelyek teremtése/megtartása, foglalkoztatottsági helyzet javítása során kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, úgymint a romák, a nők, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő fiatalok.Az egyes vidékfejlesztési döntésekben a civil és szakmai szervezetek részvételét biztosítjuk.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

150

A Kunszentmártoni kistérségben az elmúlt évek során számos tanulmány és fejlesztési dokumentum készült, mely dokumentunok beépültek a vidékfejlesztési tervbe, elképzelésekbe: Tiszazug Települési Környezetvédelmi Program, 2001.Turizmusfejlesztési Koncepció, 2002.Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia és Operatív Program, 2004. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 2004.Hulladékgazdálkodási Terv, 2004.A Kunszentmártoni és a folyómenti térségek vidékfejlesztési terve, Leader 2006.Humánfejlesztési Programcsomag, 2005.A Kunszentmártoni Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2007.Jelenleg éppen készül: a Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2008.Ezen dokumentumok felhasználásra kerültek, úgyis mint projektöteletek, mint helyzetfeltárás és megoldásijavaslatok alapján. A tanulmányok nagy részét elismert szakértők készítették a Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársainak közreműködésével.

A Kunszentmártoni kistérségben az elmúlt évek során számos tanulmány és fejlesztési dokumentum készült, mely dokumentunok beépültek a vidékfejlesztési tervbe, elképzelésekbe: Tiszazug Települési Környezetvédelmi Program, 2001.Turizmusfejlesztési Koncepció, 2002.Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia és Operatív Program, 2004. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 2004.Hulladékgazdálkodási Terv, 2004.A Kunszentmártoni és a folyómenti térségek vidékfejlesztési terve, Leader 2006.Humánfejlesztési Programcsomag, 2005.A Kunszentmártoni Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2007.Jelenleg éppen készül: a Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2008.Ezen dokumentumok felhasználásra kerültek, úgyis mint projektöteletek, mint helyzetfeltárás és megoldásijavaslatok alapján. A tanulmányok nagy részét elismert szakértők készítették a Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársainak közreműködésével.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

151

A stratégiaalkotás lezárása után a helyi közösségből megalakult non-profit kft végzi el a stratégia megvalósítását, a pályázatok kiírását és lebonyolítását, illetve annak munkaszervezete (titkársága). A továbbiakban a non-profit kft üzletrészeinek képviselői (12 tag) vesz részt a várhatóan havonta megrendezésre kerülő értekezleteken. A 12 képvisleő az általuk képviselt szervezetek álláspontját képviseli az értekezleteken, szavazás esetén az általuk előre meghatározott (üzletrész tagjainak az értekezletén) álláspont alapján szavaznak. Minden tag egy szavazattal rendelkezik a lEADER-elveknek megfelelően, a demokratikus működés érdekében. A három szféra aránya a mnon-profit kft-ben is biztosítva van az alábbiak szerint: közszféra: 28%, civilszféra: 28%, vállalkozói: 44%.Leader közösségünkben elengedhetetlen az egyéni érdekek alárendelése a közösségi érdekeknek, a partnerség és a partnerségben gondolkodás, a win-win-win szemlélet alapján.

A stratégiaalkotás lezárása után a helyi közösségből megalakult non-profit kft végzi el a stratégia megvalósítását, a pályázatok kiírását és lebonyolítását, illetve annak munkaszervezete (titkársága). A továbbiakban a non-profit kft üzletrészeinek képviselői (12 tag) vesz részt a várhatóan havonta megrendezésre kerülő értekezleteken. A 12 képvisleő az általuk képviselt szervezetek álláspontját képviseli az értekezleteken, szavazás esetén az általuk előre meghatározott (üzletrész tagjainak az értekezletén) álláspont alapján szavaznak. Minden tag egy szavazattal rendelkezik a lEADER-elveknek megfelelően, a demokratikus működés érdekében. A három szféra aránya a mnon-profit kft-ben is biztosítva van az alábbiak szerint: közszféra: 28%, civilszféra: 28%, vállalkozói: 44%.Leader közösségünkben elengedhetetlen az egyéni érdekek alárendelése a közösségi érdekeknek, a partnerség és a partnerségben gondolkodás, a win-win-win szemlélet alapján.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft.

Documents

Transcript of Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft.