Pályaismeret

4/2.

dr. Suhajda Csilla Judit/ Visztenvelt Andrea

Tartalom

FEOR

Szakképzés

Felsőoktatási szakképzés

Felsőoktatás

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR)

FEOR történelem 1949. népszámlálás: „A főbb egyéni foglalkozások névjegyzéke”

(172 foglalkozás) 1960. népszámlálás: „Egyéni foglalkozások jegyzéke” (350) 1970. népszámlálás: „Egyéni foglalkozások jegyzéke” (500) 1975. : FEOR bevezetése (800 foglalkozás, 10 ezer munkakör) 1980 / 90. népszámlálás: FEOR (800 foglalkozás) 1994 : FEOR’93 (627 foglalkozás, 5 ezer munkakör) 1997: módosított FEOR’93 (632 foglalkozás, 5 ezer munkakör) jelenleg is hatályos 2001. népszámlálás: FEOR’93 (632 foglalkozás) 2011. népszámlálás: FEOR’ 08 (485 foglalkozás)

FEOR ’75

Első kiadás (KSH elnöke- munkaügyi miniszter, pénzügyminiszter, Országos Tervhivatal elnökével)

8 számjegyű kód besorolás alapja: a fizikai és szellemi munka elkülönítése cél: az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, beosztás szerinti osztályozása Jellemző az ipari/építőipari/mezőgazdasági hármas

tagolás (korábbi rendszer alapján) Kevéssé harmonizál a nemzetközi osztályozási

rendszerekkel

A FEOR alapelvei

Nyújtson lehetőséget az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, illetve beosztás szerinti osztályozására

Épüljön egységes bérbesorolási jogszabályokra

Legyen alkalmazható mind a népgazdasági, illetve vállalati tervezési és statisztikai munkában, mind a társadalomtudományi kutatásokban

Nyújtson alapot a munkásosztály munka- és életkörülményeinek differenciált vizsgálatára

Szerkezeti felépítés

Számhely Számhely tartalma

1. Tevékenységi főcsoport (fizikai/szellemi)

1-2. Foglalkozási főcsoport

1-3. Foglalkozási csoport

1-4. Foglalkozás

1-6. Munkakör

7. Fizikai foglalkozásúak esetében munkájuk képzettségi fokozata/

szellemi foglalkozásúak esetében beosztási, vezetési szint

8. Fizikai foglalkozásúaknál: munkafeltételi fokozat/ Szellemi foglalkozásúaknál: csak vezető

beosztásúaknál az általuk vezetett intézmény, gazdasági egység nagysága, népgazdasági

jelentősége

Foglalkozási főcsoportok

Fizikai foglalkozások (1)

10-12: Ipari fizikai foglalkozásúak 13: Építőipari fizikai foglalkozásúak 14: Mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak 15: Közlekedési, postai és távközlési fizikai foglalkozású 16: Kereskedelmi és vendéglátó-ipari fizikai foglalkozású 17: Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási F.F 18: Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő 19: Egyéb fizikai foglalkozású

Szellemi foglalkozások (2) 20-21: Műszaki foglalkozások 22-24: Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi és

áruforgalmi foglalkozások 25-27: Egészségügyi és kulturális foglalkozások 28: Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi foglalkozások

FEOR ’93

korszerűsített rendszer, 4 számjegyű,

ISCO ajánlásai alapján (ISCO-88): egységesítés, harmonizációs céllal, de nem kizárólagos

besorolás alapja:

tevékenység,

iskolai végzettség,

Iparág

Szakmai tárcaközi egyeztetés, tesztelés után - 1993. január 1. napjával lépett érvénybe azzal, hogy ezt követően egy évig még a korábbi rendszer is alkalmazható.

1996- felülvizsgálat: alapvetően a rendszer nem változott, kisebb módosítások.

A KSH elnökének 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH számú közleménye értelmében az 1994. január 1-jei - kizárólagosan használatos - foglalkozási osztályozási rendszer

De! Folyamatos felülvizsgálat

FEOR ‘93

1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők

2. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

5. Szolgáltatási jellegű foglalkozások

6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

7. Ipari és építőipari foglalkozások

8. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

9. Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0. Fegyveres szervek foglalkozásai

FEOR ‘08

Főbb változások a Feor’93 és ‘08 között

A foglalkozási főcsoportok száma nem változott, de az egyes főcsoportok megnevezése módosult.

A foglalkozások száma a 632 foglalkozásról 485 foglalkozásra csökkent.

Ennek következtében a foglalkozási csoportok, alcsoportok száma és összetétele is jelentősen változott.

Nemzetközi rendszereknek jobban megfelel

Decimális rendszer- könnyebb variálhatóság (további tagolás, foglalkozások tartalma szerint szétbonthatók, összevonhatóak, új foglalkozások rétlehozása)

Egyes foglalkozások más főcsoportokba, csoportokba és alcsoportokba is kerülhettek.

Egyes szakmákban dolgozók száma nem releváns, de az alacsony szám miatt inkább egyéb kategóriába kerültek

Technológiai fejlődés- számítógép szerepe a munkában- lsd. irodai, ügyviteli jellegű tevékenységek

Változások A FEORban

1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők

2. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

5. Szolgáltatási jellegű foglalkozások

6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

7. Ipari és építőipari foglalkozások

8. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

9. Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0. Fegyveres szervek foglalkozásai

1. Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

2. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

4. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások

5. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

7. Ipari és építőipari foglalkozások

8. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

9. Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0. Fegyveres szervek foglalkozásai

FEOR ‘93 FEOR ‘08

FEOR jelentősége

Statisztikai adatszolgáltatások segédlete.

Munkaadók eligazodását segíti a felvett dolgozó képesítésének megfelelő besorolásába.

Segíti a humánpolitikával foglalkozók munkáját.

Vezetői segédlet munkaköri leírások elkészítéséhez.

A FEOR jellemzői négyszámjegyes decimális rendszer;

tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt„ alkotja;

a foglalkozás vagy munkakör megnevezése és a fő feladatok, valamint a jellemző munkakörök felsorolása elegendő a rendszer önálló használatához;

a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki.

A négyszámjegyes decimális rendszeren belül

az első számhely a foglalkozási főcsoportot,

a második a foglalkozási csoportot,

a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a

negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti.

Néhány sajátosság

9 számjegy általában az egyéb foglalkozások szerepe (4. számjegyként)

Nem tesz különbséget a fizikai/szellemi foglalkozások között, de 1-4 inkább szellemi, 5-9 inkább fizikai jellegű

Végzettségre utaló számozás (5-8: szakképzettség, 9: szakképzettséget nem igénylő foglalkozás)

Iskolai végzettség -ISCED

A FEOR osztályozások besorolási szempontjai

A foglalkozás tartalma (képzettség)

Tulajdonforma, foglalkozási viszony

Döntéshozatali önállósági fok

Többféle tevékenység besorolásának szempontjai

A foglalkozás tartalma

„A „foglalkozás” azon munkák, feladatok, tevékenységek összessége, amelyeket nagymértékű hasonlóság jellemez. A foglalkozás meghatározásakor a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje.”

Iskolai végzettség, képzettség

De! fontos a munkatapasztalat és a munkahelyi képzés is

A foglalkozás munkatevékenységéhez méri, nem az egyén képességeihez

4 képzettségi szint

A FEORban használt készség szintek

1. Tipikusan egyszerű, rutin jellegű fizikai és kézi feladatok végrehajtása. Szükséges lehet az írni, olvasni tudás, esetleg az alapfokú (általános iskolai) végzettség, de ezek a foglalkozások külön szakképzettséget nem igényelnek.

2. Gépek és elektromos felszerelések működtetése, járművezetés, elektromos és mechanikus felszerelések karbantartása és javítása, valamint az információk kezelése, a termékek rendelése és raktározása. Általában általános iskolai, illetve különböző szintű alap-, vagy középfokú szakmai képzések elvégzésével szerezhetők meg. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást.

3. Összetett technikai és gyakorlati feladatok végrehajtása, amelyek kiterjedt tárgyi, gyakorlati és ügyrendi ismereteket kívánnak meg egy adott területen. E foglalkozások által elvárt képességek és készségek általában az érettségit követő szakmai képzésben elvégzett tanulmányok eredményei, illetve korábban a középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola vagy technikum) megszerzett képzettség. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást.

4. Összetett problémamegoldó és döntéshozatali képességeket kívánnak meg, kiterjedt elméleti tudáson és gyakorlati ismereteken alapulnak egy-egy speciális területen. Az itt elvárt képességek és készségek általában felsőfokú tanulmányok eredményei.

Tulajdonviszony, foglalkozási viszony

Általában közömbös, független, kivéve, ha az a munkatevékenységre hatással van

TEÁOR

Pl: "1123 Helyi önkormányzat kinevezett vezetője„

Döntéshozatali önállósági fok

Főleg a 2/3 és a 7/8 főcsoportoknál elengedhetetlen

Munkatevékenység tartalma dönti el

Többféle tevékenység besorolása

Munkatevékenység összetettségéből adódik

Prioritás meghatározása (munkaidő függvénye)

Szükséges képzettség, ellátott feladat természete (kisiparos/kereskedő)

A foglalkozások tartalmi leírásának szerkezete A foglalkozás száma és megnevezése

KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) sz. közleménye alapján

Bevezető (fő meghatározó) mondat célja, hogy szemléletesen összefoglalja az adott tevékenység legfontosabb jellemzőit

Feladatok a foglalkozások tartalmi leírása

az egyes feladatokat külön bekezdésekben szerepelnek

csak a legjellemzőbb feladatok

Jellemző munkakörök a rendelkezésre álló forrásokból a lehető legrészletesebb munkaköri felsorolást közöljük,

a jellemző munkaköröknél az adott foglalkozást nem ismételjük meg.

Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás (elhatárolás!!!!) csak a négyszámjegyes foglalkozásokra terjed ki;

csak a pontosan meghatározható foglalkozások (egyéb nem);

egyes foglalkozásokra való hivatkozás "oda-vissza" történik.

Mindegyik, kivéve az 1. főcsoport foglalkozásai (3.főcsop).

Foglalkozási Információk Kézikönyve

Foglalkozási információk kézikönyve (FIK) 1994.

FOGLALKOZÁS-LEÍRÁSOK

FEOR- kód FEOR – megnevezés Foglalkozás „egymondatos” leírása Részletes leírás Példák az ide sorolt foglalkozásokra Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás Iskolázottsági előfeltételek Fizikai követelmények

A) Fizikai tevékenységek: Fizikai megterhelés Fizikai tevékenységek

B) Környezetei feltételek: Munkavégzés helyszíne Munkakörnyezet

ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐFELTÉTELEK

Iskolai végzettséghez nem kötött

Általános iskolai végzettség

Szakma érettségi nélkül

Érettségi

Érettségi és szakma vagy technikum

Felsőfokú

FIZIKAI MEGTERHELÉS

Ülő munka 5 kg-ig Könnyű munka gyakran 5 kg, alkalmanként 12 kg-ig Közepesen nehéz munka gyakran 12 kg,

ritkábban 25 kg Nehéz munka időnként 50 kg-ig, gyakran 25 kg Nagyon nehéz munka gyakran 25 kg, néha több mint 50 kg

FIZIKAI TEVÉKENYSÉGEK

Emelés Cipelés Tolás és / vagy húzás Mászás és / vagy egyensúlyozás Görnyedés, térdelés, guggolás, mászás Huzamos ülés Huzamos állás A karok, a kéz és az ujjak használata Beszéd Hallgatás / hallás Látás Gyaloglás Futás Színek közötti különbség megállapítása

A munkavégzés helyszíne

Belső munkahely: az ott dolgozók munkaidejük legalább 75 %-át "belső" munkahelyen töltik az időjárástól védve. Ez nemcsak épületeket jelent, hanem zárt teret, pl. autót, vonatot kamiont, stb.

Külső munka: a munkaidő legalább 75 %-át szabad ég alatt kell tölteni, mindenfajta időjárási körülmények között.

Részben belső, részben külső munka: ezen a munkahelyen körülbelül egyforma arányban folyik a tevékenység külső, illetve belső helyszíneken.

Munkakörnyezet

A foglalkozást kellemetlenné tevő munkakörülmények

Nagyon hideg/Nagyon meleg : olyan alacsony/ magas hőmérsékletet jelent, ami fizikai kellemetlenséget okoz, ha a dolgozó nem védekezik ellene. Jelentősek és váratlanok a hőmérsékleti változások is, amik szintén fizikai következményekkel járnak.

Nedvesség, nyirkosság: vízzel és más folyadékokkal való kapcsolatot jelent vagy olyan atmoszférikus körülményeket (magas páratartalom), amelyek kifejezett fizikai kellemetlenséggel járnak.

Zaj és rázkódás: olyan zaj - akár megszakítottan, akár folyamatosan - amely halláskárosodást, esetleg a hallás elvesztését okozhatja; vagy olyan vibráció (rázkódó mozgás, a test megfeszülése, ismételt mozdulattól vagy ütéstől bekövetkező kilendülés), ami fizikai károsodáshoz vezethet.

Balesetveszély: ha az egyén olyan helyzetbe kerül, ahol határozott baleseti kockázattal kell szembenéznie.

Por, füst, gázok, rossz ventiláció

A szakképzési rendszer Magyarországon

OKJ

Szakképzés fogalma:

Tágabb értelemben: Mindazokat az iskolai rendszeren belüli és azon kívüli képzési formákat értjük, amelyek valamilyen, a munkaerő-piacon elismert képesítéseket nyújtanak.

Szűkebben: iskolai rendszerű szakképzés, illetve az OKJ-ben meghatározott szakképesítések köre.

A tanulás célja lehet valamilyen szakképzettség vagy hasznos szakmai tudás megszerzése, felsőfokú továbbtanulás vagy arra való felkészülés. A képzések folyhatnak iskolai rendszerben vagy iskolarendszeren kívül, tanfolyami vagy távoktatásos formában.

OKJ

Az Országos Képzési Jegyzék 1993-ban születetett meg, az 1993. évi LXXXVI szakképzésről szóló törvény mellékleteként.

Kiadása óta többször módosították

1998-tól a szakképzés csak az OKJ-ben szereplő szakképesítések megszerzésére indítható

ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK (OKJ)

Állam által elismert (OKJ- ben szereplő) szakképesítéseknek azokat tekintjük:

amelyek az országban mindenütt egységes

követelmények alapján szerezhetők meg és munkakör betöltésére, foglalkozási tevékenység gyakorlására jogosítanak, központi követelmények által meghatározott elméleti és gyakorlati tudást igényelnek;

amelyek tartalma egyértelműen elhatárolt más – a

jegyzékben már szereplő – szakképesítésektől; amelyek esetében a foglalkoztatási igény megalapozott.

1993 előtt: ágazati, vállalati, országos 1993 után: egységes országos képzési jegyzék 1996 óta: ISCED-nek megfelelő képzési szintek 2001-től : szakmacsoportos rendszerű 2006 után: egységes, modul rendszerű képzési jegyzék Évente átdolgozásra, felújításra kerül egyes képzéseket törölhetnek átmenetileg szüneteltethetnek újabb képzéseket vonhatnak be a rendszerbe Felelősök: Szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter valamint a szakminisztériumok

ISCED- International Standard Classification of Education (1997)

ISCED O – Iskola előtti (óvodai) oktatás

ISCED 1 – Alapfokú oktatás első szintje

ISCED 2 – Középiskola alsó tagozata, vagy az alapfokú oktatás második szintje

ISCED 3 – Középfokú oktatás (felső szintje)

ISCED 4 – Nem felsőoktatás jellegű poszt-szekundér oktatás

ISCED 5 A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez

ISCED 5A: Többnyire elméleti megalapozottságú programok olyan képesítést kínálnak, amelyek kutatási programokba és magas színvonalú szakképzettséget pályákra történő lépést tesznek lehetővé. Időtartama legalább 4 esztendő. ISCED 5B: Gyakorlatorientált, szakma specifikus programok, amelyek a képzésben résztvevők számára meghatározott speciális ismereteket, készségeket igénylő szakmákra készítenek fel. A képzés időtartama 2, vagy három év.

ISCED 6: A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet

Forrás: Oktatásstatisztikai

évkönyv 2003/2004.

Budapest, 2004.

ISCED – Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere

Szakterületek, szakmacsoportok

1. Humán

2. Műszaki

3. Gazdasági

4. Agrár

Humán szakmai tevékenységek

1. Egészségügyi

2. Szociális

3. Oktatás (oktatás, pedagógia)

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet, bábművészet, színművészet, sajtó, közművelődés

19. Egyéb szolgáltatások (kis- és kézművesipar, ingatlan, szépségipar)

22. Közszolgálat (polgári védelem, rendészet, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem)

Műszaki szakmai tevékenységek

5. Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

6. Elektronika, elektrotechnika 7. Informatika (szoftver) 8. Vegyipar (vegyipar, labortechnika) 9. Építészet(építészet, építőipar, építőanyag-ipar,

közlekedésépítő 10. Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés

üzemvitel) 14. Környezetvédelem, vízgazdálkodás

Gazdasági és szolgáltatási szakmai tevékenység 15. Közgazdasági 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás, idegenforgalom Agrár szakmai tevékenység 20. Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet,

állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

21. Élelmiszeripar

Az új OKJ jellemzői

Moduláris szakmaszerkezet:

A rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza.

Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is.

Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és

vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít

Szakképesítés:

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal, modulokkal együtt munkakör ellátására képesít

Szakképesítés- Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely

modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít

(Elágazás 2012. szeptembere óta nincs)

OKJ 2013

2 rész: szakképesítések és szakképesítés-ráépülések (486 db) / részszakképesítések (146 db)

csökkent a szakmák száma elágazások nincsenek a rendszerben Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben

szakmánként szabályozzák a képesítés kiadásához szükséges óraszámot

Újraszintezték az egyes szakképesítéseket (a köznevelési törvényben nevesített Hídprogramokkal is párhuzamba vonják)

Megváltozott, hogy mely szakmák oktathatók kizárólag iskolarendszerben, illetve iskolarendszeren kívül.

A szakképesítéseket - az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete - a szakképesítések szintje szerint az alábbiak szerint csoportosítja:

Szint Meghatározás ISCE

D

21 alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg

2

31

alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

3

32 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

3

33 alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

3

34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg

3

35 középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 3

Szint Meghatározás ISCE

D

51 felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4

52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4

53 felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül

4

54 emeltszint szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg

4

55 emeltszint szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

4

62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 5

Képzések munkarendje lehet N Nappali

E Esti

L Levelező

S Egyéb sajátos munkarend

TK Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés)

T Távoktatás

OKJ szám összetevői

1-2 számjegy- a szakképesítés szintje

3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3

számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott

Képzési területek egységes osztályozási rendszere

(KEOR) szerint

6-7. számjegy- azonos szintű és tanulmányi területű

szakképesítések sorszáma

Szakközépiskolai ágazatok (38) Egészségügy

Egészségügyi technika

Szociális

Pedagógia

Képző- és iparművészet

Hang-, film és színháztechnika

Bányászat

Épületgépészet

Gépészet

Kohászat

Villamosipar és elektronika

Távközlés

Informatika

Vegyipar

Vegyész

Építőipar

Könnyűipar

Faipar

Nyomdaipar

Közlekedésépítő

Közlekedés

Közlekedésgépész

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Közgazdaság

Ügyvitel

Kereskedelem

Vendéglátóipar

Turisztika

Optika

Szépészet

Mezőgazdasági gépész

Erdészet és vadgazdálkodás

Mezőgazdaság

Kertészet és parképítés

Földmérés

Élelmiszeripar

Sport

Rendészet

Egyéb követelmények

Kötelező elemek

Iskola rendszerű képzésnél:

A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 64

órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 18-18 órában a

foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági

ismereteket

Iskola rendszeren kívüli képzésnél:

A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60

órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 18-18 órában a

foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági

ismereteket

Szakmai és vizsgakövetelmények

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

EGYÉB ADATOK PÁLYATÜKÖR

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása Kapcsolódó szakképesítések

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK EGYEBEK

Forrás: A magyarországi szakképzés rövid áttekintése, CEDEFOP, 2011

Id: Horn, 2014.

KSH Statisztikai tükör, Oktatási adatok 2012/2013 (2013.04.30)

Forrás: A magyarországi szakképzés rövid áttekintése, CEDEFOP, 2011

KSH Statisztikai tükör, Oktatási adatok 2012/2013 (2013.04.30)

Szakiskolai ösztöndíj-program szakmái

a 2012/2013-as tanévben

Nyu

gat-

Dtú

l

Kö

zé

p-

Dtú

l

Dé

l-D

túl

Ész

ak-

Alf

öld

Dé

l-

Alf

öld

Ész

ek-M

o

Kö

zé

p-

Mo

.

Ács-állványozó X X X X X

Bádogos X X X

Bútorasztalos X

Elektronikai műszerész X

Épületgépészeti és csőhálózat szerelő X

Épületgépészeti rendszerszerelő X X

Gazda X X X

Gépi forgácsoló X X X X X X X

Géplakatos X X X X X

Hegesztő X X X X X X

Húsipari termékgyártó X X X X

Járműfényező X

Kőműves X X X X X X

Mezőgazdasági gépüzemeltető és gépkarbantartó X

Növénytermesztő gépész és gépkarbantartó X

Pék-cukrász X

Szabó X X

Szakács X

Szerkezetlakatos X X X

Szerszámkészítő X X X X X

Szociális gondozó és ápoló X X X X

Tartósítóipari termékgyártó X

Villanyszerelő X X X X X X X

Forrás:R

egio

nális K

épzé

si Bizo

ttságok h

atározatai (w

ww

.munka.h

u)

Szerszámkészítő

5 régióban,

a többi sehol

Forrás: www.szakmavilag.hu 2012-es adatok

7 régió

5 régió

1 régió

nincs

5 régió

Ács 14 Asztalos 3

Bádogos 1 CNC gépkezelő 1

Elektromechanikai műszerész 1 Elektronikai műszerész 1

Épület- és szerkezetlakatos 13 Gazda 4

Gépi forgácsoló 19 Gyártósori gépbeállító 1

Hegesztő 16

Húsipari termékgyártó 5 Ipari gépész 14

Karosszéria lakatos 1 Kerámia, porcelán készítő (a szakmairány

megjelölésével) 1 Kertész 2

Kőműves és hidegburkoló 14

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 7 Mechatronikus-karbantartó 1

Mezőgazdasági gépész 10 Mezőgazdasági gépjavító 1

Női szabó 7 Pék 3

Szakács 2

Szerszámkészítő 11 Szociális gondozó és ápoló 17

Villanyszerelő 18

Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő 2

Szakiskolai

ösztöndíjprogram

2013/2014

megyei bontásban

2015/2016 tanév Bács Bara

nya Béké

s BAZ Bp Cson

grád Fejér Győr Hajd

u Heve

s Jász Kom

árom Nógr

ád Pest Som

ogy Szab

olcs Toln

a Vas Vesz

prém Zala

abroncsgyártó X 1

ács X X X X X X X X X X 10

asztalos X X X X X X X X 8

bádogos X 1

cukrász X X 2

dísznövénykertész X X X 3

Édesipai termékgyártó X 1

eladó X X X X X X 6

elektromechanikai műszerész X 1

elektronikai műszerész X X X 3

épület és szerkezetlakatos X X X X X X X X X X X 11

finommechanikai műszerész X 1

gazda X X X X X X X X X X 10

gépgyártósori gépbeállító X X X 3

gépi forgácsoló X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 20

hegesztő X X X X X X X X X X X X X X X X X 17

húsipari termékgyártó X X X X X X X X 8

Ipari gépész X X X X X X X X X X X X X X X 15

járműipari fémalkatrészgyártó X 1

kertész X X X X 4

kőműves és hidegburkoló X X X X X X X X X X X X X X 14

központifűtés- és gázhálózatrendszerszerelő X X X X X 5

lovász X 1

mechatronikus karbantartó X 1 mezőgazdasági gazdaaszony-falusi

vendéglátó X 1

mezőgazdasági gépész X X X X X X X X X X X X 12

műanyagfeldolgozó X X 2

női szabó X X X X X X X X X X X X X 13

pék X X X X 4

szakács X X X X X 5

szerszámkészítő X X X X X X X X X 9

szociális gondozó és ápoló X X X X X X X X X X X X X X X X 16

Útépítő X X X X X 5

vájár X X X X X X 6

villanyszerelő X X X X X X X X X X X X X X X X X 17

víz-csatorna és közműrendszer szerelő X X X 3

DB 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12

Az ösztöndíj mértéke

Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében

tanulónként egységesen 10 000 Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második

félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény

a) 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke 10 000 Ft/hó;

b) 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke 15 000 Ft/hó;

c) 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke 20 000 Ft/hó;

d) 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke 25 000 Ft/hó;

e) 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke 30 000 Ft/hó.

Az ösztöndíj megilleti azt a tanulót is, aki az Országos Szakmai Tanulmányi

Versenyen elért eredménye alapján az órák látogatása alól felmentést kapott.

Az alábbi rangsorok csak azon képzéseket tartalmazzák, amelyek az általános iskola elvégzését

követően megkezdhetőek.

A legkeresettebbek

A legjobban fizetők

A legkedveltebbek

Autógyártó

Fluidumkitermelő Tetőfedő

Műanyagfeldolgozó

Nyomástartóedény-

gépész

Molnár

Szerszámkészítő

Mélyfúró

Ács

Elektromechanikai

műszerész

Bányaművelő

Rekonstrukciós és

műemléki festő,

mázoló

Karosszérialakatos

Külszíni bányász

Eladó

www.szakmavilag.hu- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara -Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.

Felsőoktatási szakképzés

A felsőoktatási szakképzések a korábbi OKJ-kban még (55-ös szintkóddal) szereplő felsőfokú szakképzések helyét veszik át 2013-tól.

Felsőfokú szakképzések utoljára 2012 szeptemberében indultak.

Kizárólag egyetemeken és főiskolákon indulhatóak

A képzések formája egyaránt lehet nappali, esti és távoktatásos is, és a finanszírozási formák is a felsőoktatásban már megszokottak: államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek

A képzések hossza négy félév, amiből egy félév összefüggő szakmai gyakorlat. A gyakorlat idejére munkabér jár!

A képzések diplomát továbbra sem adnak, de a felsőoktatási szakképzések során elvégzett/megszerzett krediteket (illetve azok 75%-át) el kell fogadni a kapcsolódó alapszakon.

Gyorsul a BA/Bsc szakok képzési ideje (3 év helyett 1,5 év)

Alacsonyabb ponthatár

Elsősorban közösségi főiskolákon Felsőoktatási kerekasztal 2013.09.20-i döntése:nemzeti

tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák, közösségi főiskolák

Felsőoktatási kerekasztal 2014 október: tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola

elsőfokú szakképzettséget ad, újabb végzettségi szintet azonban nem

Előnye:

Alacsonyabb önköltségi díj befizetése mellett szerezhető az alapképzésben is elismert, gyakorlatias szakmai tudás.

Szakdolgozat-írási kötelezettség, de nem ér diplomát!

Példák felsőoktatási szakképesítésre

Emberi erőforrások FSZ (humánpolitikai/személyügyi)

Gazdálkodási és menedzsment FSZ (kis- és középvállalkozási/projektmenedzsment)

Szociális és ifjúsági munka FSZ (ifjúságsegítő, szociális munka)

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Mérnökinformatikus FSZ (rendszergazda, hálózati informatikus)

pénzügy és számvitel FSZ (pénzintézeti, vállalkozási)

Fontos szabályok/ tudnivalók

A záróvizsga eredményétől függ, hogy hány többletpontot kapnak a felsőoktatási szakképzésen tanulók, ha azonos képzési területen jelentkeznek alap- vagy osztatlan szakra Jeles: 30 Jó: 20 Közepes: 10 többletpont, ha a besorolási szakra jelentkeznek.

A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így

egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni (1,5 év 3 helyett)

Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.

A felsőoktatás

Korábban: egyetemi és főiskolai végzettséget adó

felsőoktatási rendszer 2004-től: bolognai folyamat (2005-2006) egymásra épülő három cikluson alapuló felsőoktatási

rendszer (alap, mester, doktor) Képzési szintek:

Alapképzés Mesterképzés Egységes, osztatlan képzés Felsőoktatási szakképzés (2012-től) Doktori képzés Szakirányú továbbképzés

FELSŐOKTATÁS

Egy kis Bologna-történelem

1998. május 25., Párizs – A párizsi egyetem megalapításának

800 éves évfordulója alkalmából Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország oktatási miniszterei aláírják a Sorbonne-i Nyilatkozatot.

A nyilatkozat a hallgatói és oktatói mobilitás megteremtésének, valamint a végzettségek összehasonlíthatóságának és kölcsönös elismerésének szükségességét hangsúlyozza. Ezzel elindult a mindmáig tartó európai felsőoktatási harmonizációs folyamat.

1999. június 19., Bologna – Miután a Sorbonne-i Nyilatkozat Európában pozitív fogadtatásra talált, immár 29 európai ország írja alá a Bolognai Nyilatkozatot, melynek fő célkitűzése, hogy 2010-re létrejöjjön az egységes Európai Felsőoktatási Térség. A miniszterek arról is döntenek, hogy kétévenkénti találkozókon figyelemmel kísérik a kitűzött célok megvalósulását.

Egy kis Bologna-történelem II.

2001. május 19., Prága – Az első miniszteri találkozón immár 33 ország képviselője írja alá a Prágai Nyilatkozatot.

2003. szeptember 18-19., Berlin – A második miniszteri találkozón már 40-re bővül a résztvevők száma.

2005. május 19-20., Bergen – A harmadik miniszteri találkozón már 45 ország képviselője vesz részt.

2007. London – újabb miniszteri találkozó

2009. Leuven

2010. Bécs- Budapest

Összehasonlítható diplomák

Undergraduate-graduate(-PhD)

Mobilitást megalapozó kreditrendszer

Mobilitás korlátainak lebontása

Összemérhető minőségbiztosítási rendszerek

EU dimenzió az oktatásban

A Bolognai nyilatkozat pillérei

Longitudinális mobilitás

Horizontális mobilitás

Vertikális mobilitás

Cikluson belüli váltás

Kereszt-mobilitás

Kilépés a munka világába

Visszatérés az oktatásba

A mobilitás formái

Forrás:

Barakonyi

2011.

Forrás:

Barakonyi

2011.

Forrás:

Barakonyi

2011.

A felsőoktatási képzések kínálata

Képzési területek A képzési terület azoknak a képzési ágaknak és

szakoknak az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

A képzési ág a képzési terület azon szakjainak

összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos.

- képzési terület (pl. Bölcsészettudományi) - képzési ág (pl. Pedagógiai és pszichológiai) - alapszak (pl. Andragógia) - szakirány (pl. munkavállalási tanácsadó,

személyügyi szervező, művelődésszervező, felnőtt-

képzési szervező)

KÉPZÉSI TERÜLETEK ALAP- és MESTERKÉPZÉSBEN

AGRÁR

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

GAZDASÁGTUDOMÁNYI

INFORMATIKA

JOGI ÉS IGAZGATÁSI

MŰSZAKI

MŰVÉSZETI

MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS

ORVOSI-EGÉSZSÉGÜGYI

PEDAGÓGUS

SPORTTUDOMÁNYI

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

VÉDELMI ÉS KATONAI

OSZTATLAN KÉPZÉS: orvosi állatorvosi gyógyszerész fogorvosi jogász építész erdőmérnök pedagógus (mesterfokozat megszerzésével zárul) egyes állami fenntartású művészeti oktatásban egyes hitéleti és hittudományi szakok

MAGYAR AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG (MAB) feladata: a magyar felsőoktatás minőségének

ellenőrzése, a szakok, karok és intézmények minősítése (akkreditálása)

Alapszak-létesítés MAB-követelményei: piacképes diplomát adjon az alapképzésre mesterképzés legyen építhető

BSc vagy B.S. - Bachelor of Science

tudományos rangú

BA - Bachelor of Arts - művészeti rangú

(babérkoszorús)

MSc vagy M.S. - Master of Science

a tudomány mestere

MA - Master of Arts - a művészetek mestere

BSc/MSc - reál

BA/MA - humán

DLA - Doctor of Liberal Arts

szabad művészetek mestere

PhD - Doctor of Philosophy - filozófiai doktor

A felsőfokú végzettség

megszerzésének megtérülési rátája, 2008

OECD: Education at a Glance 2012: OECD Indicators, OECD Publishing. 2012. In: http://dx.doi.org/10.1787/eag-2012-en

(171 903)

(209 403)

(148 104)

(193 306)

(196 887)

(217 400)

(242 296)

(162 091)

(162 875)

(259 290)

(208 223)

(294 268)

(328 558)

(295 131)

(136 067)

(394 556)

233 357

265 772

301 625

353 256

360 215

363 007

385 689

392 722

412 554

414 637

433 886

438 949

474 444

503 517

509 918

Svédország

Dánia

Kanada

Franciaország

OECD átlag

Finnország

Egyesült Királyság

Lengyelország

Csehország

Olaszország

Szlovénia

Németország

Hollandia

Magyarország

Portugália

USA

Közvetlen költségek Elmaradt jövedelmek Bruttó kereseti hasznok

Jövedelemadó hatása Társadalombiztosítási járulék hatása Transzferek hatása

Munkanélküliség hatása Ösztöndíj hatása

USD

Költségek Hasznok

USD

Költségek Hasznok 724 108

A f

elsőf

okú

végz

ett

ség

megs

zerz

ésn

ek t

éte

les

költs

ége

i és

megt

érü

lése

, 2008

A felsőoktatásban alkalmazottak

Oktatói munkakörök a) tanársegéd,

b) adjunktus,

c) főiskolai, illetve egyetemi docens,

d) főiskolai, illetve egyetemi tanár.

Felsőoktatási címek, elismerések

Tudományos munkakörök

Vezetői állások

Tanárok a felsőoktatásban

Felsőoktatási címek

Professor emeritus, emerita Óraadóknak rendelkezik doktori fokozattal: magántanári, országosan elismert szaktekintély: címzetes

egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár,

kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói

A felsőoktatási intézményben oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat

Tudományos munkakörök

A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők: tudományos segédmunkatárs,

tudományos munkatárs,

tudományos főmunkatárs,

tudományos tanácsadó,

kutatóprofesszor.

Vezetői munkakörök

rektor,

rektorhelyettes,

főigazgató,

dékán,

gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató,

igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője,

kancellár

Állami egyetemek

Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Debreceni Egyetem, Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest

Miskolci Egyetem, Miskolc

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

Óbudai Egyetem, Budapest

Pannon Egyetem, Veszprém

Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Semmelweis Egyetem, Budapest

Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Szent István Egyetem, Gödöllő

Széchenyi István Egyetem, Győr

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

Egyházi egyetemek Debreceni Református Hittudományi Egyetem,

Debrecen Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

Magán egyetemek Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem,

Budapest Közép-európai Egyetem, Budapest

Állami fõiskolák Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros Eötvös József Főiskola, Baja Eszterházy Károly Főiskola, Eger Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Kecskeméti Főiskola, Kecskemét Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Szolnoki Főiskola, Szolnok

Magán főiskolák

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest

Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest

Edutus Főiskola, Budapest

Gábor Dénes Főiskola, Budapest

IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest

Tomori Pál Főiskola, Kalocsa

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest

Zsigmond Király Főiskola, Budapest

Egyházi főiskolák

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest

Adventista Teológiai Főiskola, Pécel

Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác

Baptista Teológiai Akadémia, Budapest

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest

Egri Hittudományi Főiskola, Eger

Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom

Gál Ferenc Főiskola, Szeged

Golgota Teológiai Főiskola, Vajta

Győri Hittudományi Főiskola, Győr

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs

Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak

Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc

Szent Pál Akadémia, Budapest

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

Források:

BARAKONYI KÁROLY (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban- Bologna folyamat, modernizáció, Akadémiai Kiadó, Budapest

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11088_hu.htm