Hazai erdőink

1

Hazai erdőink

FOGALOMFOGALOM2

Előszó

AZ ERDŐ FOHÁSZA:

VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet!

ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon

ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele,amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól

és gyümölcsöm oltja szomjadat.

ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja,én vagyok asztalod lapja,

én vagyok az ágy amelyben fekszela deszka, amelyből csónakodat építed.

ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele.NE BÁNTS!

FOGALOMFOGALOM3

3. Használat Ajánlott az alábbi navigáció alkalmazása

Fontos kezelési útmutatás:

A felületen a képernyőről való vezérlés – a véletlenszerűen előrehaladás

kiküszöbölése miatt - nem lehetséges.

Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk.

a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, valamint az akciógombokat

és a hiper-hivatkozásokat.

FOGALOM

1. dia

Használat3.

Főmenü4

Tananyag9

58. dia

Vissza

Fogalmak55.

TovábbElőző

FOGALOMFOGALOM4

4. A foglalkozások tagozódása

I. Cél1.1 követelmények

II. Tartalmi leírás III. Tartalom és tevékenységek IV. Egyéb

1. Fogalmak2. Irodalom3. Illusztrációjegyzék

FOGALOMFOGALOM5

1. Cél

Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdek lődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az élet közösségekben betöltött szerepük iránt.

Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok-okozati össze függések felismerésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők jelentőségét, veszély ez te tettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei élet kö zösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt.

FOGALOMFOGALOM6

I.1. Követelmények, kompetenciák

Tudja alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket.

Ismerje fel az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit. Ismerje meg a növények, növénytársulások hasonlóságait és

különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és növények szerepét az életközösségekben.

Ismerje meg az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségekben betöltött szerepét.

Felébreszteni kíváncsiságot a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre.

FOGALOMFOGALOM7

II. Rövid tartalmi leírás 1.

Az „ezerarcú” erdő Lombhullató fák és cserjék Az örökzöldek világa Rovarok a fákon és a fában Madarak a lombok között A cserjék rejtekén

FOGALOMFOGALOM8

II. Rövid tartalmi leírás 2.

Lombok árnyékában Az erdő gombái Élet az avarban Nagyvadak az erdőben Erdei ragadozók Az erdő haszna és védett értékei

FOGALOMFOGALOM9

……………………………………………III. tananyagtartalom és tevékenységek

Hazai erdőink

1. Kép erdő

FOGALOMFOGALOM10

III.1.Motiváció

FOGALOMFOGALOM11

III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 1.

A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK irányú vonulatai a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódnak.

A Dunántúli –középhegységet vetődések hozták létre. Legnagyobb kiterjedésű tagja a Bakony, De hozzá tartozik A Vértes és a Dunazug-hegység. Külön áll tőlük a Velencei-hegység, amely hazánk egyik legrégebbi hegysége.

Mészkőből épül fel. A középhegység időjárása hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföldé.

Felszínüket erdő borítja. A hegyek lábainál sok a bővizű forrás. Fontos bányakincse a barnakőszén és a bauxit. Két nagy állóvize a Balaton és a Velencei-tó, melyek süllyedéssel

keletkeztek.

FOGALOMFOGALOM12

III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2.

Legmagasabb tájunk az Északi-középhegység. Részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt.

A Kárpátok belső vonulatát képező hegyei vulkáni kőzetekből és mészkőből épülnek fel.

Legnagyobbak: a Mátra és a Bükk. A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja a Kékes.

Az Északi-középhegység a leghűvösebb tájunk. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják.

A középhegység két nemzeti parkja a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park.

A hegységek lábánál lignitet, barnakőszenet és rézércet bányásznak ki.

FOGALOMFOGALOM13

III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 1.

Hol helyezkedik el a Dunántúli-középhegység?

Melyek a hegység bányakincsei?

Hogyan keletkezett a két nagyobb állóvize és mi a nevük?

DNY-ÉK irányban a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódik.

Barnakőszén, bauxit

Balaton, Velencei-tó

süllyedéssel keletkezett

FOGALOMFOGALOM14

III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2

Milyen kőzetből épülnek fel az Északi-középhegység vonulatai?

Ismertesd az Északi-középhegység részeit!

Melyik két nemzeti parkunk helyezkedik el az Északi-középhegység területén?

Vulkáni kőzet, mészkő

Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt.

Bükki Nemzeti Park, Aggteleki nemzeti Park

FOGALOMFOGALOM15

III.3. Új ismeretek feldolgozása

1. World lap, slite 16-20





FOGALOMFOGALOM16

1.1 lap Az erdő mint életközösség

Hazánk erdői zömmel lombhullatók. A fák alatt és közöttük növények és állatok, gombák és baktériumok élnek. Ezek alkotják az erdő életközösségét.

Erdeink leggyakoribb fái a tölgyek, fenyők és a bükkök. Előfordulásuk a domb- és hegyvidékeken magasságtól

függően változik. Alul helyezkednek el a fény és melegkedvelő tölgyesek. Fölöttük a tápanyagban szegényebb talajt és hűvösebb éghajlatot is elviselő bükkösök. A legmagasabb régiókban találhatóak a fenyvesek.

FOGALOMFOGALOM17

1.2. Az erdő szintjei

A növények a lombkoronán átszűrődő fényhez igazodva telepednek meg az erdőben.

A Talaj felszínén a mohaszinten élnek a kevés fényigényű zuzmók és mohák.

Efölött helyezkedik el a gyepszint: Füvek, lágyszárúak, páfrányok és gombák élőhelye.

Cserjeszint: A különböző cserjék élőhelye. Legfelül található a fényben gazdag lombkoronaszint.

Az erdő védelme minden ember kötelessége!!!!

FOGALOMFOGALOM18

1.3.Lombhullató fák és cserjék

Az egyik leggyakoribb erdőalkotó lombhullató a kocsánytalan tölgy. Magassága eléri a 30-40 métert, dombvidékeken és a középhegységekben 300-400 m-es magasságig húzódik.

Törzse hosszában mélyen repedezett kérgű, levele fényes, sötétzöld, karéjos.

Virága barkavirágzat Egylaki növény: ugyanazon a

növényen külön fejlődnek a porzós és a termős virágok

Termése a makk, melyben két sziklevél helyezkedik el, ezért nevezzük kétszikű növénynek. 2. Kép

Karéjos levél, makktermés

FOGALOMFOGALOM19

1.4. Cserjék

A tölgyerdőben gazdagon nő az aljnövényzet, a fás szárúakat cserjéknek nevezzük.

A kökényt a nép tövises szilvának is nevezi kemény, szúrós szára miatt. Tövisben végződő oldalszárait ágtöviseknek nevezzük. Levelei tojásdad alakúak, virágzata apró, illatos.

A gyepűrózsa az erdőszéleken él. Hajtásait és a levelek főereit tüskék borítják. Virágzata rózsaszín, illatos.

3. kép:kökény

4. kép: gyepűrózsa

FOGALOMFOGALOM20

1.5. Jegyezd meg!

Gyakori erdőalkotó fánk a kocsánytalan tölgy. Jellemzői: terebélyes korona, mélyen repedezett középszürke kéreg, karéjos levél, apró,egyivarú virág, szélmegporzás, makktermés.

A cserjék fás szára a gyökérzet felett szétágazik. Zömmel fény és melegkedvelők. Védik az erdőt, táplálékot, fészkelő és búvóhelyet adnak az erdő állatainak. Gyakori cserjék:

Kökény gyepűrózsa

Levél Tojásdad összetett

Szár Tövises Tüskés

Virág Apró, fehér

rózsaszín

Megporzás rovar

Termés csonthéjas

csipkebogyó

FOGALOMFOGALOM21

2.1. Rovarok a fákon és a fában

A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak.

Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák.

A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő.

5. kép: hím szarvasbogár

FOGALOMFOGALOM22

2.2

A kifejlett bogarak rövid életűek. Június végén a nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak. Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból

élnek. Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év

tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljes átalakulásnak nevezzük.

A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.

FOGALOMFOGALOM23

2.3. A gyapjas lepke

Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke.

A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású,

A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony.

A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága.

Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják.

6. kép: gyapjas lepke

FOGALOMFOGALOM24

2.4

A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít.

A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni.

A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják.

Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak.

Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk

7. kép: hernyó

FOGALOMFOGALOM25

2.5.Jegyezd meg!

Erdeink legnagyobb bogara a szarvasbogár. Tompa fekete színű teste 6-8 cm, Kemény fedeles szárnya és rágó szájszerve

gesztenyebarna, Teljes átalakulással fejlődik.

Az erdő legveszedelmesebb kártevője a gyapjas lepke. A hím barnásszürke, karcsú, a nőstény piszkosfehér,

vaskos testalkatú.

FOGALOMFOGALOM26

3.1.madarak a lombok között

A legtöbb erdei állat élettere egy-egy növényszinthez kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

A harkályok családjából hazánk erdeiben a nagy fakopáncs a leggyakoribb.

A rigónagyságú állat testét fehér és fekete tollak díszítik.

Lába erős, izmos kúszóláb. A támaszkodásban erős gerince és merev farktollai segítik.

Véső alakú csőrével a fák kérgét kopogtatva keresi táplálékát.

Fiókái fészeklakók.

8. kép: nagy fakopáncs

FOGALOMFOGALOM27

3.2.

A széncinege éneke jellegzetes, tavasszal a tél múlását jelzi.

A veréb nagyságú madár felül zöld,hasán kénsárga. Fején és nyakán fekete a tollazat, arcfoltja fehér. Lába erős, vékony.

Főként rovarokat fogyasztanak, de az olajos magvakat is szívesen fogyasztják.

Fészekalja 8-14 tojásból áll,fiókái fészeklakók.

9. kép: széncinege

FOGALOMFOGALOM28

3.3. Jegyezd meg!

Nagy fakopáncs Széncinege

Méret Rigó nagyságú Veréb méretű

Tollazat Fekete-fehér, a hím takarója piros

Háta olajzöld, hasa kénsárga, feje,

nyaka, melle fekete

Csőr Véső alakú Erős, hegyes

Láb Kúszóláb Vékony, erős

Táplálék Rovarok, lárvák Rovarok, magvak

FOGALOMFOGALOM29

3.4. A cserjék rejtekén

A cserjék között él a koronás keresztes pók.

Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta.

Testének két testtája az előtest és az utótest.

Az előtest hasi oldalán négy pár ízelt láb van, elülső felső részén a nyolc pontszem és a csáprágó található. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik.

Legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik.

Petéiből május elején kikelő pókok átalakulás nélkül, gyorsan fejlődnek.

A pókok az ízeltlábúak azon csoportját alkotják, melyeket a 2 testtáj, a 4 pár ízelt láb, a csáprágó és az átalakulás nélküli fejlődés jellemez.

10.kép:

Koronás keresztes

pók

FOGALOMFOGALOM30

3.5.

A közönséges kullancs a pókok közeli rokonságához tartozik.

A parányi élősködő bokrok, levelek alsó oldalán vagy az avarban él.

Lapos teste éhesen 4 mm, jóllakottan 1 cm is lehet.

Csáprágóival az áldozata bőrén sebet ejt, majd a horgos tapogatólábával megkapaszkodva elkezdi a vérszívást.

Csípésével veszélyes betegségeket terjeszthet!

11. kép: kullancs

FOGALOMFOGALOM31

4.1.A lombok árnyékában

A mohaszinten hűvös van és nedves a talaj A mohaszint egyik legszebb növénye erdeinkben az erdei

pajzsika Összetett levelei, és a vékony sötétbarna gyökerek a föld alatti

szárból, a gyöktörzsből erednek Virágtalan növény, spórákkal szaporodik, melyek a levelek fonákján

lévő spóratartó tokban képződnek Lombhullató erdeink mohafajokban gazdagok.

Nincs igazi száruk, gyökerük, levelük. Virágtalanok, spórával szaporodnak.

A gombák az erdő életközösségének nélkülözhetetlen részei. Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nem fotoszintetizál, más

növényekből szívja ki a tápanyagot. Jelentős szerepe van az életközösség tápanyagainak lebontásában.

FOGALOMFOGALOM32

4.2.Élet az avarban

Az avar egyik legismertebb lakója az éti csiga

Házának anyaga főként mész

Belső váz nélküli testén jól elkülönül a fej- és a hasláb

Zsigerzacskója a csigaházban rejtve marad

A fején két pár tapogató helyezkedik el, a fej hasi oldalán pedig a szájnyílás.

A szájban redős állkapocs, alul a reszelőnyelv található

Haslába alján nyálkát termelő mirigy nyílik.

Házának csúcsában lévő zsigerzacskóra bőrredő és köpeny borul

A csiga növényevőPetével, átalakulás nélkül

szaporodikTéli álmot alszik

12. kép:

Éti csiga

FOGALOMFOGALOM33

4.3.

Az erdei egér alig 10 cm hosszú állat Farka szőrtelen, feje és

fülkagylója nagy, hátának és hasának szürkésfehér a szőrzete

Mindenevő

Az erdei vöröshangyaFőleg fenyvesekben él

Fészkük kúp alakú, gyakran méternyi magas. A boly tagjai a dolgozók, a rövid életű szárnyas hímek és a nagy potrohú királynő

13. kép:

Erdei egér14.kép:

Erdei vöröshangya

FOGALOMFOGALOM34

4.4.jegyezd meg!

Az éti csiga hazánkban védett állat. Testtájai: fej ( tapogatók, szájnyílás), hasláb, zsigerzacskó. Növényevő, petével szaporodó, átalakulás nélkül fejlődő, puha testű állat.

A puhatestűek jellemzői: belső váz nélküli test, köpeny és zsigerzacskó

Az erdei egér apró testű rágcsáló. Szürkésbarna, hasán világosabb szőrzet, testhossznyi farok, nagy fej és fülkagyló, gumós zápfog, mindenevő.

Az erdei vöröshangya bolyban élő, igen hasznos erdei rovar

FOGALOMFOGALOM35

4.5.Nagyvadak az erdőben

Erdeinkben kevés nagyvad él.

A gímszarvast az erdő koronás királyának is nevezik. Testhossza hímeknél 2 m, testtömege 150-270 kg.

Rövid, testhez simuló szőre nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna.

A bikák fejét agancs díszíti, mely minden tavasszal lehull. A tömör csontú agancsszár alakja és ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszonyaitól függ.

15. kép: szarvasbikák küzdelme

FOGALOMFOGALOM36

5.1.

A gímszarvas páros ujjú patás állat Nagyon éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat. Esténként táplálkozik, majd órákig kérődzik. Friss füvet,

leveleket, gombát, különböző szántóföldi növényeket , néha magvakat is fogyaszt.

Szeptember-októberben párzanak, ez a szarvasbőgés ideje. Ekkor a szarvasbikák megküzdenek a nőstényért.

A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját.

Az újszülöttek fejlettek, és mindenhová követik anyjukat

FOGALOMFOGALOM37

5.2.

Erdeink másik nagyvadja a vaddisznó Feje hosszúra nyúlt, vaskos, teste két oldalról kissé

lapított, lábai erősek. szőrzete durva, barnásfekete, serteszerű.

Mindenevő. Táplálékának megszerzésében túrókarimás ormánya és agyara segíti.

Az öreg kanok és a malacokat nevelő kocák kivételével kondákban élnek.

Ellés ellőtt a nőstény a bozótban puha vackot készít, tavasz végén itt hozza világra 4-10 szürke-fehér csíkos malacát.

FOGALOMFOGALOM38

5.3.

Az erdő nagyvadjai jelentős gazdasági értéket képviselnek

gímszarvas vaddisznó

Testalkat karcsú zömök, oldalról lapított

Szőrzet testhez simuló, nyáron vöröses-, télen szürkésbarna

durva, serteszerű, barnásfekete

A fejen agancs túrókarimás ormány, agyar

Láb páros ujjú patás

Táplálkozás növényevő mindenevő

FOGALOMFOGALOM39

5.4.erdei ragadozók

A táplálkozási lánc utolsó láncszemei az élő állatokkal táplálkozó ragadozók. Képviselőik közül az erdei fülesbagoly és a róka hazánk valamennyi erdejében él.

Az erdei fülesbagoly teste 35 cm, de laza,dús tollazata miatt nagyobbnak tűnik. Feje nagy, tollazata rozsdabarna, fekete foltokkal tarkított. Szemét tollkoszorú veszi körül. Nevét jellegzetes tollfüléről kapta. Éjszaka vadászik. Izmos erős lába hegyes karmokban végződik, külső ujja az ún. vetélőujj. Csőre horgas, hegyes. Hallása és látása kiváló. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a fészeklakó fiókákat mindkét szülő neveli.

Szigorúan védett madár!

FOGALOMFOGALOM40

5.5.

Ahol erdő van, ott róka is. Karcsú testét hátoldalán

rozsdavörös, hasán, nyakán, fején, és a farka végén szürkésfehér bunda borítja.

Feje széles, hosszú, keskeny az orra, szeme ferde vágású és hosszú, farka jellegzetesen lompos.

Mozgása gyors, jól lopakodik Zsákmányát szemfogaival fogva

tartja, tépőfogaival pedig szétszaggatja. Tápláléka főleg egerekből, pockokból áll.

A nőstény kora tavasszal a rókavárban hozza világra 4-6 kölykét.

FOGALOMFOGALOM41

III.3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás

1. lap Sorold fel az erdő

színtereit!

Mi a cserjék szerepe az erdő életében?

Mohaszint, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint

Óvják az erdő belsejét a hidegtől, hótól, széltől. Az állatoknak búvó- és fészkelő helyet ad.

A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet. történhet.

FOGALOMFOGALOM42

Ellenőrzés, visszacsatolás

2. lap Ismertesd a

szarvasbogár fejlődését!

Milyen a csőre a nagy fakopáncsnak?

Pete, lárva, bebábozódás, kifejlett bogár a 6. év tavaszán

Véső alakú

FOGALOMFOGALOM43


3. lap Ismertesd a pók

testfelépítését!

Milyen fejlődés jellemzi a pókot?

Előtest, utótest, 4 pár ízelt láb, csáprágó

Átalakulás nélküli fejlődés

FOGALOMFOGALOM44


4. lap Mivel szaporodik

az erdei pajzsika? Miért

nélkülözhetetlen a gombák számára a kész szerves táplálék?

Spórával

Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nincs zöld színanyaga

FOGALOMFOGALOM45


5. lap Melyek az erdei

fülesbagoly küllemének jellemzői?

Milyen ujja van a bagolynak?

Rozsdabarna, fekete sávokkal tarkított laza tollazat, nagy fej, „tollfül”, a szem körül „tollkoszorú”

vetélőujj

FOGALOMFOGALOM46

III.4. Összefoglalás A lecke összegzése 1 lap

Lombhullató erdőink mérsékelt övi erdők. A négy évszak miatt rendkívül változatosak.

A fák között tavasszal más illatokat hordoz a szél, más virágok nyílnak, más állatok hangjai hallhatók, mint nyáron vagy ősszel. Télen pihen az erdő.

FOGALOMFOGALOM47

Összefoglalás A lecke összegzése 2 lap

Hazánk erdőit tölgyesek, bükkösök és fenyvesek alkotják.

Növényeik szintekbe rendeződnek, melyhez az állatok is illeszkednek. Legtöbbjük azonban az erdő összes szintjét bejárja.

FOGALOMFOGALOM48

Összefoglalás A lecke összegzése 3. lap

Tagolódása ellenére az erdő egységes egész, olyan életközösség, melynek élőlényei egymásra vannak utalva, környezetükkel és egymással kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek.

Legszembetűnőbb, és legszorosabb közöttük a táplálkozási kapcsolat.

A táplálkozási kapcsolatok azt is mutatják, hogy az erőben gombákkal, baktériumokkal éppúgy találkozunk, mint a növény- és az állatvilág képviselőivel.

FOGALOMFOGALOM49


Ha az ember nem avatkozik bele az erdő életközösségébe, biztosítják az erdő viszonylagos állandóságát, örökös megújulását.

Mindez nagyon fontos, mert az erdő mint életközösség, az ember számára nélkülözhetetlen.

FOGALOMFOGALOM50


Fa- és vadállománya gazdasági érték. Jelentős éghajlat-módosító és talajvédő tényező. Ugyanakkor szépsége, csendje, tiszta levegője felüdülést, pihenést nyújt az ember számára.

Az erdő e sokrétű feladatnak csak akkor tud megfelelni, ha az ember ismeri és tiszteletben tartja törvényeit, és mindent megtesz védelme érdekében.

FOGALOMFOGALOM51

III.5. Értékelés

Megismerkedtünk hazánk erdeivel, a későbbiek során betekintést nyerhettek a vízi, vízparti és a füves területek élővilágába.

FOGALOMFOGALOM52

Kérdések és válaszok

Döntsd el az alábbi válaszok helyességét!

1. A kocsánytalan tölgy levele… A) karéjos B) tojásdad C) összetett

2. Az erdő melyik szintjén él az erdei pajzsika? A) mohaszint B) gyepszint C) lombkoronaszint

3. A vaddisznóra jellemző…. A) agancs B) 2 m-es testhossz C) túrókarimás ormány

1. Helyes válasz

A)

2. Helyes válasz

B)

3. Helyes válasz

C)

A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.történhet.

FOGALOMFOGALOM53

Javasolt százalékos határok

1. 0-50 %1. 0-50 % Tudása sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételje át az anyagot akár többször is.

2. 51-65 %2. 51-65 % Tudása sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételje át az anyagot még egyszer.

3. 66-79 % Tudása közepes szintű, tekintse át, hogy melyik feladatot rontotta el és ismételje át, az ahhoz tartozó részeket.

4. 80-90 % Tudása jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresse ki, hogy melyik feladatot rontotta el, majd ismételje át a megfelelő részeket.

5. 91-100 %5. 91-100 % Gratulálunk, tudása kiváló szintet ért el, folytassa a következő leckével!

FOGALOMFOGALOM54

IV. Egyéb

FOGALOMFOGALOM55

IV.1. Fogalmak

Egylaki növény Teljes átalakulás

FOGALOMFOGALOM56

IV.2. Irodalom

Nyomtatott:JÁMBOR GYULÁNÉ , VÍZVÁRI ALBERTNÉ:

TANMENET

TERMÉSZETISMERET 6. MAGYARORSZÁG TÁJAI ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEI

MOZAIK KIADÓ – SZEGED 2004. 55-61.o., 70-79.o, 86-125.o

Elektronikus:http://rokaonline.extra.hu/kepek.html

http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=bioakusztika.html

FOGALOMFOGALOM57

IV.3. Illusztrációjegyzék

A felhasznált médiumok jegyzéke és elérése:

1 animáció 1 hang 1 videó

Képek jegyzéke: 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

FOGALOMFOGALOM58

Készítette:

Jónáné Takács AnnaPedagógia szak, levelező tagozat, III. évf.

Neptun kód: RQ1TQC

Hazai erdőink

Documents

Transcript of Hazai erdőink