Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika

2014. szeptember 18.

A kezdetek• „Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a

globális világgazdaság változásához.” (Orbán Viktor, 2012. május 4.)• „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a

világgazdaságban” (Orbán Viktor, 2010.november 5.)• Magyarország megváltozott stratégiai környezete – reagálás: A

globális nyitás/keleti nyitás politikája – mára a kettő „összeért”• A rendszerváltás utáni Európára koncentrálásból nyitás az Európán

kívüli térségek felé – MENA (A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségét a magyar külpolitikai és külgazdasági felfogás az etnikai alapú (arab-lakta területek Észak-Afrikában) nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan egy egységként kezeli. )

• A klasszikus diplomácia MELLETT szakdiplomáciák sora (gazdaság, humanitárius segítségnyújtás, NeFe, kultúra, oktatás, sport …) – a gazdaság primátusa

Magyarország és a Közel-Kelet (MENA)

• Régi magyar követjárások – hagyományosan NEM az arab világ felé (az OTB elzárja) – DE 8-9.századi arab utazók a magyarokról a sztyeppéken, majd a 13. században al-Garnáti Budáról

• Hagyományosan az Oszmán-Török Birodalom, illetve török „szemüvegen” keresztül

• Az arab kapcsolatrendszer viszonylag új – a 20. század első felében Egyiptommal kezdődött (1928, 1957-től nagykövetség), de a dandárja a 2.világháború utánra tehető – azaz a szovjet blokk kereteiben zajlott– Keményvaluta realizálásának színtere– Jól bevezetett nagyvállalatok: Ikarusz, Tungsram, GANZ– A rendszerváltás után a kapcsolatok JELENTŐSEN visszaestek

Magyarország a MENA térségben – a keretek

• egyrészt a hagyományos bilaterális kapcsolatai, másrészt uniós (kis mértékben NATO) tagság keretében

• elsősorban gazdasági érdekek, melyeket hagyományosan inkább bilaterális alapon realizál, politikai befolyása legfeljebb mint az Unió egyik (kicsi) tagállamának lehet – az EU mediterrán (szomszédság, UfM) – az EU fejlesztési politikája

• A kapcsolatrendszer megoszlása – földrajzi régiók alapján:– Masreq - (beleértve Törökországot, Izraelt és Iránt) jelenti a történetileg

és hagyományosan kialakult közel-keleti kapcsolatrendszer centrumát– az Öböl - (az Öböl-menti arab országokhoz) fűződő kapcsolatrendszerünk

viszonylag új, meghatározója elsősorban az energiahordozók iránti érdeklődésünk és a térség potenciális befektetési forrás lehetőségei

– Maghreb - hagyományosan francia-spanyol, kisebb mértékben olasz érdekszféra, melynek jelentősege Magyarország szempontjából korlátozott, ugyanakkor az uniós keretek között jelentőséggel bír

2010-2014: lehetőségek és kihívások• Uniós elnökség és „arab tavasz” – Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria• a magyar külpolitika a közel-keleti térség szinten minden államát érintette

magas szintű – államfő, kormányfő, külügyminiszter, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, külügyi és külgazdasági államtitkár, politikai igazgató, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár - látogatások formájában

• minden olyan nemzetközi kezdeményezésben részt vett, melyek a térségben zajló aktuálpolitikai eseményekre válaszul születtek („Líbia barátai” csoport, „Szíriai barátai” csoport, humanitárius segítségnyújtás stb.)

• az Európai Unió képviselete, pl. Líbiában és Szíriában. (az uniós elnökségi ciklusunkban a magyar külügyi vezetés többször képviselte az Uniót Lady Ashton felkérésére más ügyekben is.)

• Egyéb térségbeli ügyek a globális napirenden:– Palesztin-izraeli konfliktus – szavazás az ENSZ-ben és az UNESCO-ban– Az iráni nukleáris vita és a szankciók

A magyar diplomácia sikertörténete: Líbia

• A lisszaboni szerződés utáni elnökség – alakuló EKSz – de milyen megosztás?

• A magyar külpolitika következetessége: külpolitika – Lady Ashton, humanitárius ügyek – magyar elnökség

• A NATO katonai műveletéhez Magyarország nem csatlakozik• DE „Líbia barátai”• Marton Béla nagykövet + 1-2 fő – Tripoliban – ma is!!!• Az egyetlen európai/nyugati követség nyitva• „mentőakciók” és távozások megszervezése• Közben Bengáziban kapcsolatfelvétel az ellenzékkel (Fehérvári László)• Humanitárius látogatások (Tun: Martonyi János, Győri Enikő, Egypt:

Martonyi János)

Magyar-arab kapcsolatok ma(az adatok naponta változnak!!)

• Miniszterelnöki figyelem• Antall József – Egyiptom• Orbán Viktor (1998-2002) – Marokkó, Szaúd-Arábia, majd 2010-től Egyiptom,

Szaúd-Arábia, Libanon és Jordánia

• 2012, 2014 magyar-arab üzleti fórumok• 2010-2012 üzleti kapcsolatok mind az Öböl arab országaival,

mind a Masreq térség országaival kb. 50%-kal nőttek, de nőtt a Maghrebbel is (főleg Marokkó, Algéria)

• Kuvaiti, katari, szaúdi, tunéziai gazdasági vegyesbizottságok• Kereskedőházak Marokkóban, Jordániában• Sportdiplomáciai sikerek Marokkóban• oktatási munkatervek, ösztöndíjas megállapodások Libanon és

Jordánia vonatkozásában