Fukusimai atomerőmű-baleset

Pataki Boglárka PetraTankör: MF13F1

A Fukusimai atomerőmű vége?

• Az atomerőműben 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 (közép-európai idő szerint 6 óra 46) perckor bekövetkezett tóhokui földrengés

• És az azt követő szökőár romboló hatásai• Súlyos nukleáris üzemzavarok• és -balesetek sorozatát indították el.

Tóhokui földrengésA Richter- skála szerinti 9,0-s erősségű 2011-es tóhokui földrengés és szökőárJapán keleti partvidékén,Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés a régióbeli Szendai várostól nem messze következett be.A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.

Tóhokui földrengést követő szökőár

A szökőár vagy cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám)japán eredetű kifejezés,magyarul óriáshullámnak is hívják.Néha helytelenül: árhullámnak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A 2001-es indiai-óceáni szökőár és a 2011-es tóhokui földrengés és szökőár egészen kivételes események.

A katasztrófa következtében…

• …több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt.

• Japán fővárosában,Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből.

• A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram.

• A szökőár autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el.

• Fukusimában összedőlt egy épület.

Eredmény képekben

• Az anyagi kár is igen hatalmas, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak.

• Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül.

• Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott,

amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.

A rengés gazdasági következményei

• A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően.

• A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP-jének 8%-át adja,

• a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.

Epicentrum, hipocentrum és utórengések

• A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre,

• a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt.

• A földrengés után folyamatosan utórengések következtek be.

• Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltünk meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák.

Köszönöm a figyelmet!