Fogyatékossággal élők lehetőségei a turizmusban Másként...

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Turizmus-vendéglátás

Desztináció menedzsment szakirány

Fogyatékossággal élők lehetőségei a turizmusban –

Másként, mint mások – Egyéni bánásmód vagy

egyéni megoldásmód

Készítette:

Gyurkó Rebeka

2018

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................................ 4

1.1 A kutatásom célja ......................................................................................................... 5

1.2. Hipotéziseim ........................................................................................................... 6

2. Alapfogalmak ................................................................................................................. 7

2.1. Mozgáskorlátozott .................................................................................................. 9

2.2. Hallássérülés ........................................................................................................... 9

2.3. Látássérülés ............................................................................................................. 9

2.4. Értelmi fogyatékosság ........................................................................................... 10

3. Számuk Magyarországon ............................................................................................. 12

3.1. Fogyatékos emberek a magyar társadalomban ..................................................... 12

3.2. Megoszlásuk Magyarországon ............................................................................. 13

3.3. A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben .............................. 13

3.4. A népesség fogyatékosság altípusai ...................................................................... 14

4. Akadálymentes turizmus .............................................................................................. 15

4.1. Teljes körű akadálymentesítési ajánlás ................................................................. 15

4.2. Törvényi háttér ...................................................................................................... 18

4.3. Ami elvárt, és amit be kell tartani a szolgáltatói szférában .................................. 18

4.4. Akadálymentes Európa és Magyarország ............................................................. 20

5. Sérült emberek turisztikai szokásai és igényei ............................................................. 23

5.1. Hallássérültek turisztikai szokásaik ...................................................................... 23

5.1.1. Turisztikai tevékenységüket hátráltató tényezők ........................................... 23

5.1.2. Turisztikai terveik, vágyaik ........................................................................... 24

5.1.3. Támogatási formák ........................................................................................ 24

5.2. Értelmi fogyatékosok turisztikai szokásaik .......................................................... 24




5.3. Autisták turisztikai szokásaik ............................................................................... 26

3




5.4. Súlyosan-halmozottan fogyatékosok turisztikai szokásaik ................................... 27


5.4.2. Igényeik, szükségleteik .................................................................................. 28

6. Vizsgálat ....................................................................................................................... 29

6.1. Vizsgálat során feltett kérdések ............................................................................ 29

6.2. Megkérdezés ......................................................................................................... 30

6.3. Kikapcsolódási lehetőségeik Miskolcon ............................................................... 30

6.3.1. Miskolci Egyetem, Körcsarnok (Ufó) ........................................................... 31

6.3.2. Tapolca Fogadó, Kemencés Kisvendéglő ..................................................... 33

6.3.3. Miskolc Cinema City ..................................................................................... 34

6.3.4. Hotel Aurora**** .......................................................................................... 35

6.3.5. Miskolci Nemzeti Színház ............................................................................. 36

6.3.6. Herman Ottó Múzeum ................................................................................... 37

6.3.7. Diósgyőri Vár ................................................................................................ 38

6.3.8. Éltes Mátyás Általános Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény................................................................... 40

6.4. Turisztikai kínálatok értékelése ............................................................................ 42

7. Fogyatékkal élők foglalkoztatása a turizmusban ......................................................... 44

8. Értékelés ....................................................................................................................... 45

9. Összegzés ..................................................................................................................... 48

10. Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 50

11. Függelék ....................................................................................................................... 52

12. Idegen nyelvű összefoglaló .......................................................................................... 53

4

1. Bevezetés

„A fogyatékosság nézőpont kérdése. Ha csak egy dolgot jól csinálsz, valakinek már

szüksége van rád.”

Martina Navratilova

Hogy miért ezt a témát választottam? Mert ők közel állnak hozzám. Érettségi után

gyógypedagógiai képzést végeztem el, ahol róluk tanultam és velük dolgoztam.

Gyakorlatom során egy olyan csoportba tettek be, ahol a fogyatékosság minden fajtájával

találkozhattam. Feladatom a gyógypedagógusok munkájának a segítése volt. A feladataimba

tartozott az etetés, itatás, tisztántartás, illetve, hogy a fejlesztő játékokban mindenki részt

vegyen. Szerettem velük lenni, velük foglalkozni. Itt jöttem rá arra, hogy ők ugyan olyan

emberek, mint mi az épek. Hálásak, nagyon tudnak szeretni és ragaszkodni. Épp ugyan úgy

nekik is vannak jó és rossz napjaik, mint nekünk. Szeretném őket segíteni és támogatni,

szeretném, ha a többi ember is így tekintene rájuk és nem előítéletekkel dobálóznának. Ők

ugyanúgy megérdemlik, hogy kikapcsolódjanak a természetben vagy akár egy színházban.

Éppen ezért a szakdolgozatomban elemezni szeretném a szolgáltatói szféra által nyújtott

lehetőségeket a számukra.

„Megvizsgáltak, és akkor azt mondták, >selejt<. Szó szerint.” U.I szakmunkás, vidéken él.

(Novák 1984,242.)

5

1.1 A kutatásom célja

Szakdolgozatom célja a jelen állapotokat tükröző viszonyokat kívánja feltárni,

bemutatva a sérült emberek helyzetét a szolgáltatói szférában. Miskolc városára

szűkíteném a kutatást, feltárást. Miskolc turizmusa mennyire akadálymentesített,

milyen lehetőségeket nyújt a számukra. Akár kulturális látnivalók,

vendéglátóegységek, természetben való kikapcsolódás.

A turizmusban a jövőbeli fejlesztések között szerepel-e olyan attrakcióknak az

akadálymentesítése, amire eddig még nem került sor?

Továbbá, mit hiányolnak egy turisztikai helyszínen, mint sérült emberek. Mennyire

elégedettek a nekik nyújtott lehetőségekkel?

A lakosság, hogyan viszonyul hozzájuk esetleg egy fürdőben vagy más vendéglátó

egységben. Úgy gondolom, tapasztalom Magyarországon a fogyatékkal élők

integrációja elhanyagolt terület. A fogyatékkal élő emberek, családjuk, ugyanúgy

ahogy mi szeretnének nyaralni, kikapcsolódni, új dolgokat megismerni, azonban

sokszor a hiányos tájékoztatás, a nem megfelelő akadálymentesítés miatt nem mernek

útra kelni. A fogyatékos embereknek az életük során úgy gondolom, hogy nem lesz

olyan időszak, hogy könnyű. Egyszerűen csak beletörődnek, elfogadják a másságukat

és megpróbálnak vele együtt élni. Ők is élhetnek teljes, kiegyensúlyozott életet,

tanulhatnak, dolgozhatnak, találhatnak párt maguknak és nevelhetnek gyermeket.

Napjainkban ők rengeteg, problémával találkozhatnak egy utazás során. Legnagyobb

nehézséget számukra gyakran a pihenőhely hozzáférhetősége jelenti illetve az ott

adódó akadályok. Problémák számukra már jelentkezhetnek a vonaton, repülőgépen

és a buszon is egyaránt valamint éttermekben, szállodákban, de akár a pihenőhely

nyilvános mosdóiban is. További nehézség számukra az elenyésző információ forrás.

Alapproblémának tekinthető az ő esetükben egy történelmi vagy kulturális

nevezetesség, látnivaló megközelíthetősége, hozzáférése, vagy ha egy

szabadidőközpont szolgáltatásait szeretnék igénybe venni.

6

(A Szimbiózis Alapítvány fogyatékossággal élőket megszólító turisztikai logója)

1.2. Hipotéziseim

Feltételezéseim szerint, Miskolc turisztikai helyszínei infrastrukturális tekintetben

nincsenek felkészülve a fogyatékossággal élő egyének fogadására.

Feltételezem, hogy Miskolc szolgáltató egységei törekszenek a fogyatékossággal

élő egyének számára szükséges feltételek minél magasabb színvonalon történő

biztosítására.

7

2. Alapfogalmak

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van”

ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Másság

Ha fogyatékos emberekről beszélünk, gyakran használjuk rájuk azt a kifejezést, hogy

más, ők mások. Az ő életük nem kevesebb, ne több, csak egyszerűen más, másfajta

élet. Őket hasonlíthatjuk idősemberekhez, betegekhez vagy gyermekekhez, akik

szülő nélkül képtelenek eleinte az evésre, ivásra, járásra, és akik segítségre szorulnak.

„Minden bizonnyal ez a fogyatékkal élés második legalapvetőbb antropológiai

sajátossága, mivel az ilyen ember csak mások segítségével képes az emberi életre.

Az „épek” néha olyan jelzőkkel illetik őket, amiknek fogalmukkal nincsenek

tisztában. Például: „világtalan”, „nyomorék”, „kripli”, „hülye”. Nekik ugyanúgy

joguk van az egyenlő bánásmódhoz.

„Mindig barbár az is, aki valaki mást barbárnak nyilvánít.”

Claude Lévi-Strauss

Fogyatékossággal élők

Fogyatékossággal élőknek tekintünk minden olyan személyt, aki hosszantartó

fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb

akadállyal együtt korlátozhatja számára a teljes, hatékony és másokkal egyenlő

társadalmi szerepvállalást (2007. évi XCII törvény). Ebbe a kategóriába vele

született, vagy egészségkárosodás folytán – pl. életkori sajátosságként – szerzett

fogyatékosság okán is kerülhetnek embertársaink, vagy akár mi magunk is.

Öt csoportra bonthatjuk őket: mozgáskorlátozottak, hallássérültek, látássérültek,

értelmi fogyatékosok, illetve autisták. A turizmusban leggyakrabban az első három

csoporttal lehet találkozni.

8

Szegregáció

Az integrált nevelés ellentéte, a sajátos nevelési igényű gyermek külön

gyógypedagógiai intézményben történő nevelésére, oktatására vonatkozik.

Integráció

Az integráció fogalma a magyar értelmező kéziszótár definíciója szerint a különálló

részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedését, beolvadását

jelenti. Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott

és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását

és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget

biztosít. Az integrált nevelés a köznevelésben az esélyteremtés, az esélyegyenlőségek

csökkentésének eszközeként értelmezhető. Az integráció a szakértői vélemény

figyelembevételével mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási

intézményeket a tapasztalható eltérő képességektől függetlenül.

(Juhász 1989)

(Réthy 2002)

Diszkrimináció

A diszkrimináció megkülönböztetett bánásmódot jelent.

9

2.1. Mozgáskorlátozott

Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat a

személyeket, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy

funkciójának sérülése/hiánya következtében a fizikai teljesítőképesség megváltozása

miatt az életkori tevékenység végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük,

személyiségfejlődésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat

igényel. Maradandó mozgásbeli állapotváltozás az élet bármelyik szakaszában

felléphet. Lehet veleszületett vagy későbbi életkorban szerzett, ami baleset vagy

betegség következtében a megtanult mozgásfunkciók részleges vagy teljes

elvesztését jelenti, tehát más életminőség alakul ki.

(Ágoston 2006)

2.2. Hallássérülés

„Hallássérülésnek nevezzük a hallószerv valamely részének veleszületett vagy

szerzett sérülését, illetve fejlődési rendellenességét, amelynek az éptől eltérő

hallásteljesítmény lesz a következménye. Hallássérülés esetén a hallásküszöb

megemelkedik, a személy csak az erősebb hangokat hallja meg – vagy még azokat

sem hallja. Ezt nevezzük hallásveszteségnek.

A hallássérülés gyűjtőfogalom. Hallássérült személyek a nagyothallók, a siketek és

cochleáris implantátumot (CI) viselők.” (Csányi, Perlusz, Zsoldos, .)

Siketek és nagyothallók, akiknek a hallásköszöb értéke mindkét oldalon, a

beszédfrekvenciákon dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta ( 5/2003.

(II.19.) ESzCsM rendelet). (Csányi 2012.)

2.3. Látássérülés

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében

kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő

tevékenységét, alkalmazkodóképességét személyiségét. A látássérülés

meghatározása különböző szempontok szerint történhet, így orvosi szempontból

(normálistól eltérő látás) jogi szempontból (kedvezmények igénybevétele),

munkaügyi szempontból (pályaalkalmasság) és pedagógiai szempontból. A

10

látássérült gyermekek pedagógiája a gyógypedagógiai oktatás keretén belül a

tiflopedagógia körébe tartozik.

(Horváthné 2006)

2.4. Értelmi fogyatékosság

„A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és/vagy környezeti

hatások eredőjeként alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség

az adott népesség átlagától – az első életévtől kezdve – számottevően elmarad, és

amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.”

(Czeizel, Lányiné, Rátai 1978)

„Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A

napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a

spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az

autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező

hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveink

sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem eléggé érzékenyek,

hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a

társas kapcsolatainkat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a

közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és

gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat.”

(Autisták Országos Szövetsége)

11

A turizmus és a fogyatékkal élők

„A turizmus számára fontosak a fogyatékkal élők igényei. Növekszik a területen

foglalkoztatottak száma, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyaralók

szempontjából fontos akadálymentesített szolgáltatások is. Az esélyegyenlőség és a

turizmus sokszor kéz a kézben jár – jelentette ki az Emberi Erőforrások

Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásáért felelős

államtitkára.”

Fülöp Attila elmondása szerint ma a megváltozott munkaképességű emberek

foglalkoztatási rátája 40%-os, míg 2010-ben még csupán 18 százalékos volt. A

jövőben is arra fognak törekedni, hogy a foglalkoztatási ráta még magasabb

százalékot érjen el.

„A jelen lévő szervezetek azért dolgoznak, hogy a megváltozott munkaképességűek

minél nagyobb arányban kapjanak állást, valamint a fogyatékossággal élő emberek

minél több akadálymentesített szolgáltatáshoz jussanak hozzá. „

Fontosnak tartják a rehabilitációs kártyát, amely 8,5 ezer munkáltatónak ad

lehetőséget arra, hogy kedvezményben részesüljön, ha foglalkoztat megváltozott

munkaképességű embert. A céljuk az említett 40%-os foglalkoztatási ráta további

emelése, hogy Magyarország minél inkább az Európai Unió életvonalába tudjon

tartozni.

„A Magyar Turisztikai Ügynökség aktív turizmusért felelős igazgatója arról beszélt,

hogy a turizmus szóról általában Budapest, a nemzetköziség, a trendek követése jut

az emberek eszébe, pedig a fogalom nem csak ezt jelenti. Nincs fontosabb annál,

mint hogy egy vendég jól érezze magát, függetlenül attól, hogy ötcsillagos

szállodában lakik vagy egy falusi helyszínen - hangoztatta, hozzátéve: a lényeg, hogy

a szolgáltató ismerje és próbálja kielégíteni a vendég igényeit.”1

1 https://www.kemma.hu/orszag-vilag/a-turizmus-szamara-fontosak-a-fogyatekkal-elok-igenyei-1075149/

12

3. Számuk Magyarországon

A mögöttünk álló évtizedekben nemcsak Magyarországon, hanem a világ más országaiban

is növekedett a rokkantak, illetve más fogyatékossággal élők száma. A növekedést sok

tényező befolyásolja, mint például az életkörülmények változása, egészségügyi állapot,

tudományos technikai fejlődésből adódó változások. A sérült emberek a magyar társadalom

leghátrányosabb rétegébe tartoznak. Sokuk életét nemcsak egészségügyi állapotuk nehezítik,

hanem a társadalmi körülmények is.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577.000 fogyatékos ember élt Magyarországon, ami

azt jelenti, hogy a népesség 5,7 százaléka. Az 1990. évi népszámláláshoz képest a fogyatékos

emberek száma jelentősen megnövekedett. A számuk növekedése azzal is összefügghetett,

hogy 1990-ben kevesebben vállalták fogyatékosságukat.

A nemek szerinti összetételben 1990-ben a férfi fogyatékos emberek száma volt magasabb

(53,6%) míg 2001-ben a nők aránya volt magasabb (51%). Ez összefügghet azzal, hogy a

legutóbbi számlálás során jelentősen több időskorú ember került a fogyatékos személyek

közé, mint 1990-ben. A fogyatékosok és az épek konstruktúrája mindkét adatfelvétel idején

jelentősen eltért egymástól. A fogyatékossággal élők körében a nem fogyatékos emberekhez

viszonyítva jóval alacsonyabb volt a gyermekek és magasabb a 60 éves és idősebb

személyek aránya. A fogyatékos népességen belül számottevően megnőtt a 40 éves és

idősebbek aránya. 1990-ben 68,3, 2001-ben pedig, 80,4 százalék volt.

3.1. Fogyatékos emberek a magyar társadalomban

Az emberek életében a rokkantságot, illetve a tartós egészségkárosodást az elmúlt

50-60 évben bekövetkezett óriási és robbanásszerű változások idézték elő,

megváltoztatva a gondolkodásukat és az életmódjukat. Új technológiákat, új

értékeket, ismeretek más normák elsajátítására is rákényszerültek, ami számukra

egyáltalán nem volt gördülékeny és egyszerű. A hátrányos helyzetűek körében meg

főleg. Nekik erősen rombolta az egészségüket és a teherviselő képességüket.

(Kálmán Zs. - Könczei Gy.2002)

13

3.2. Megoszlásuk Magyarországon

Magyarországon a népesség száma 2001-ben alacsonyabb volt, mint 1990-ben, de a

fogyatékosok száma 2001-re majdnem, hogy megduplázódott így a részarány is

magasabb lett 2001-ben 2,11%-kal.

3.3. A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben

2001. évi népszámlálásban a mozgáskorlátozottak száma volt a legmagasabb 43,6 %.

Majd a látássérültek száma követte 14,4 %-kal.

Összesen a fogyatékossággal élők száma 577.006 fő volt ebben az évben. Azt lehet

mondani, hogy a nők és férfiak száma fele-fele arányban oszlott meg.

Fogyatékosság típusa

Fogyatékosok

száma

%

arányban Férfi Nő

Mozgáskorlátozott 251 560 43,6 121 715 129 845

Látássérült 83 040 14,4 34 947 48 093

Értelmi fogyatékos 56 963 9,9 31 408 25 555

Hallássérült, beszédhibás 60 865 10,5 31 636 29 229

Egyéb 124 578 21,6 63 162 61 416

Összesen 577 006 100 282 868 294 138

14

3.4. A népesség fogyatékosság altípusai

(nemek és 15-59 éves korcsoport szerint 2011-ben)

Kisari Károly elnök, Down Egyesület, Fogyatékosok helyzete Magyarországon, A

megoldás: Integráció (3-5 dia)

Fogyatékosság típusai %-ban Fogyatékosok száma Férfi Nő 15-59 évesek

Mozgássérült 43,6 251 560 121 715 129 845 114 131

Látássérült 14,4 83 040 34 947 48 093 34 876

Értelmi fogyatékos 9,9 56 963 31 408 25 555 37 584

Hallássérült, beszédhibás 10,5 60 865 31 636 29 229 22 692

Egyéb 21,6 124 578 63 162 61 416 80 246

Összesen 100 577 006 282 868 294 138 289 529

15

4. Akadálymentes turizmus

4.1. Teljes körű akadálymentesítési ajánlás

Napjainkban a szállodák törekszenek arra, hogy az általuk nyújtott

szolgáltatásokhoz mindenki hozzá tudjon férni és használhassa, bele értve a

fogyatékossággal élő személyeket is. Segítségül a legkorszerűbb elektronikai

eszközöket nyújtják, hogy minél egyszerűbb legyen nekik is a szolgáltatások

kihasználása.

Viszont az emberek többsége nem tartja fontosnak az akadálymentességet, hiszen

természetes módon használják az őket körülvevő épített környezetet, hogy észre

sem veszik az ezekben rejlő akadályokat. Fontos, hogy megértessük velük, hogy

bizony lehet akadály mindenki előtt. Például: ha az átlagnál magasabbak vagyunk

és minden ajtón áthaladva le kell hajolnunk vagy a begipszelt lábunkkal nem férünk

be a wc fülkébe és nem tudjuk magunkra zárni az ajtót vagy ha mi magunk ülnénk

kerekes székbe és várakoznánk kilátástalanul minden lépcsősor előtt, hogy hátha

valaki felsegít minket. Egy másik érthető példa: egy bonyolult alaprajzú épületben,

ahol nincsenek irányjelző információs táblák, bárkivel előfordulhat, hogy eltéved.

Bárkinek szüksége lehet rá

Élete során bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet az

akadálymentességre. Akár családjában, barátai, ismerősei körében lehet olyan

személy, aki korlátozottá válik a mindennapi tevékenységében. Ami

akadálymentesítettsége folyamán használható a fogyatékos emberek számára,

legtöbbször sokkal kényelmesebb, biztonságosabb az ép emberek számára is.

Egy akadálymentesítést igénylő turista ugyanazt az élményt keresi utazása során,

mint az ép emberek. Az akadálymentesítés legfontosabb lépései elsősorban a

mentális és viselkedésbeli akadálymentesítés, fizikai akadálymentesítés és a

kommunikációs akadálymentesítés- (honlapok, szóróanyagok akadálymentesítése.)

16

„Egy akadálymentes honlap esetében meg kell felelni minimum a WCAG 2.0 „A”

szintű teljesítési feltételeinek, ugyanakkor gyakran érdemes az „AA”-s

követelményeket is teljesíteni, sőt kormányzati honlapok esetében ez el is várható.

A szintek egymásra épülnek, így a „AA”-s szint eléréséhez teljesíteni kell az összes

„A”-s szintet, a „AAA”-s szinthez pedig az összes „A”-s és „AA”-s kritériumnak

is meg kell felelni. Az akadálymentes szoftver és honlap inkább a hétköznapok

során elengedhetetlen a fogyatékossággal élők számára, de utazás során is jelentős

mértékben igénybe veszik. A turisztikai programokról szóló tájékoztatók,

ismertetők akadálymentessége a látássérültek legnagyobb része számára jelenleg

hiányzó, de határozottan igényelt szolgáltatás.”2

Egyetemes tervezés

Az akadálymentesség egyik legfontosabb eleme. Amely a termékek, környezet,

programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok minden ember

számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek adaptálás, vagy

speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés hét alapelvet

határoz meg:

I. egyenlő használat a különböző képességű személyek számára

II. rugalmasság a használat során

III. egyszerű és intuitív

IV. érzékelhetően informál

V. hibatűrés

VI. kevés fizikai erőfeszítést igényel

VII. megfelelő méret és hely a megközelítéshez és a használathoz

2 (https://mtu.gov.hu/cikkek/akadalymentes-turizmus)

https://mtu.gov.hu/cikkek/akadalymentes-turizmus)

17

Akadálymentesítés

„Az akadálymentesítés a fogyatékkal élők számára olyan feltételek biztosítását

jelenti, mely kiküszöböli azokat a hátrányokat, melyeket fogyatékosságuk miatt el

kell, szenvedjenek. Más segítséget igényel egy mozgásában korlátozott, egy

hallássérült, egy gyengén látó vagy akár értelmi fogyatékos embertársunk.

Hasznukra lehetünk különféle eszközökkel, tudatos környezetformálással, és

segítségünkkel.”

Akadálymentesen megközelíthető

„Akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a

használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől

függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül –

kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű,

magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó,

járókeret, kerekesszék) nem korlátozott. „

Akadálymentesen használható

„Egy épület akadálymentesen használható, ha abban minden szerkezet,

berendezési tárgy a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának

mértékétől függetlenül lehetőség szerint legönállóbban – súlyos

fogyatékossággal bíró használó esetén az állandó kísérőjének segítségével –

használható. Ehhez megfelelő méretű, formájú kezelőeszközök biztosítottak,

valamit azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes. „

(Biothka N. Környezettervező, rehabilitációs szakértő)

Fontos, hogy foglalkozzunk az akadálymentesítéssel a fenntarthatóság miatt is.

Több mint egymilliárd ember, a világ népességének mintegy 15%-a él

valamilyen fogyatékossággal. Az Európai Unióban 37 millió embert, a 60

évesnél idősebb lakossággal együtt Európában 120 millió főt érint az

akadálymentesség kérdése. (WTO, 2005). Az Európai Unióban a 16 éven

felüliek több mint 25%-a tartósan korlátozott valamilyen szokásos

tevékenységében egészségügyi okok miatt. ( Eurostat,2013)

18

4.2. Törvényi háttér

Egyenlő esélyű hozzáférés

„ A fogyatékos személyek és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi

XXVI. törvény, majd a 2003. évi CXXV. törvény és a 2007. évi XCIL. évi

törvény jelentős mértékű szemléletváltozást hozott. Az alapvetően

középületekre értelmezhető és elsősorban a mozgáskorlátozott személyek

szükségleteire figyelő akadálymentesítési kötelezettséget a

közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés egészítette ki.

Az 1998. évi törvény szerint: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető

akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal

– mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs

funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható értelmezhető

és érzékelhető továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják,

mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része

bejárható, veszélyhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a

tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, és a

szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

Hazánkban az előírások nem választják külön az elektromos és az önhajtós

kerekesszékkel közlekedők környezeti igényeit. Az elvárások egyformán

vonatkoznak mindkettőjükre.”

4.3. Ami elvárt, és amit be kell tartani a szolgáltatói szférában

Fizikai akadálymentesítés: Fizikai akadálymentesítésre szükségünk van épületen

kívül és belül is. Épületen kívüli közlekedés – Az épület bejárata közelében

akadálymentes parkolót kell kiépíteni nekik, és felfestéssel jelezni a környezetnek,

hogy ez nem mindenkinek szól. A parkolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a

kiszálláshoz biztosítani kell plusz 1,5 m-es sávot, illetve a hosszának legalább 5,5

méteresnek kell lennie. Ide tartozik a bejárat megközelítésének a kialakítása is.

Amire azt írják elő, hogy szintkülönbség nélkül legyen megközelíthető, illetve, ha

ez nem lehetséges, akkor 0,175 méterig 8%-os, e fölött 5%-os lejtővel kell

19

kialakítani. A rámpa más szóval a lejtő kialakításánál oda kell figyelni a

csúszásmentes felületre, a kerékvető szegéllyel és korláttal magasságban.

Épületen belüli közlekedéssel kapcsolatos élőírások:

Az ajtók előtt is biztosítaniuk kell a szabad területet. Fontos a belső folyosókat

az elő írtak szerint kialakítani, a megadott szélességre, illetve a belmagasságra

ügyelve. További előírás a lépcsők éleinek a kontrasztos csíkkal való

megjelölése. A szállodán belül is csúszásmentes padló a megkövetelt, illetve a

medence mellett is. A lépcsők és a lejtők mellett folyamatos, megszakítás nélküli

korláttal kell ellátni. A felvonók felszereltségének is megkell felelni az

előírásoknak, például: a lift nyomógombja a síkból kiemelkedő kell, hogy

legyen.

A fürdőszobák, WC kialakítása, mérete – a WC előtt legalább 1,5 x 1,5 méteres

körfordulási lehetőséget kell biztosítani. A WC nagysága legalább 2,1 m x 2,1

m nagyságú legyen. Fontos, hogy a WC csésze mindhárom irányból

megközelíthető legyen. Mindkét oldala kapaszkodóval legyen ellátva. Ügyelni

kell itt is a padlóburkolat kialakítására, hogy csúszásmentes legyen. Ügyelni kell

az infokommunikációs akadálymentesítésre, a térbeli tájékozódásra – „A térbeli

tájékozódást segítő táblákat két csoportba soroljuk céljukat tekintve: irányjelző

táblák (a közlekedési irányokat jelzik) és funkciójelző táblák (az adott funkció

helyét jelölik).” Ide tartoznak az élőtérben biztosítandó információk is, amiket

táblák segítségével biztosítanak az előírt méretben az előírt helyeken.

Menekülési útvonal kialakítása – mindenki számára jól látható helyen,

egyértelműen legyenek jelezve. A vak emberek számára hangos információs

biztosítása javasolt. 3

Az épületekben a korlátlift akadálymentes közlekedést jelenthet a kerekes székes

emberek számára. A személyfelvonó viszont még hatékonyabb kihasználást

biztosíthat, hiszen nem csak ők, hanem az idősek, a babakocsit tolók, nehéz

csomagot cipelők számára is használható.

3 (Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet-www.fokom.hu)

20

4.4. Akadálymentes Európa és Magyarország

Az akadálymentes turizmus, mint már említettem a fentiekben mindenki számára

egyenlő módon elérhető turizmust jelent, amely fizikai, valamint értelmi

képességeiben akadályozottak számára is elérhetővé és élvezhetővé teszi az ép

társadalom utazóinak kínált turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat. Főbb

területei: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, turisztikai attrakciók, közlekedés és

kommunikáció.

Célcsoportjában nemcsak a fogyatékossággal élőket célozza meg, hanem minden

olyan embert, akik átmenetileg vagy tartósan valamely képességében akadályozva

van, lehet ez életkori sajátosságokból fakadó nehézség, mint például a bottal való

járás, az erős látás, hallásromlás vagy a babakocsival való közlekedés is.

Magyarország a többi ország akadálymentes turizmusához képest elmaradott

helyzetben van a mai viszonyokat tekintve. Azért is szükséges az

akadálymentesítéssel foglalkoznunk, hiszen Magyarországra turisztikai célként

tekintenek a turisták. A pénzügyi oldalt tekintve is megérné, hiszen nagy a

célcsoportunk. A fogyatékossággal élők ritkán szoktak egyedül utazni vagy szinte

soha. Ha csak egy kísérővel is számolnunk, akkor is a célcsoportunk már tovább

bővül.

Fontos figyelnünk egymásra és a környezetünkre hiszen a világ népességének

mintegy 15 %-a él valamilyen fogyatékossággal. Az Európai Unióban a 16 éven

felüliek több mint a 25%-a tartósan korlátozott tevékenységek elvégzésében

egészségügyi okok miatt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon

a népesség 4,6%-a él valamilyen fogyatékossággal.

Törvényileg kötelező a fejlesztés: 2007-ben Magyarország is ratifikálta az ENSZ

„A Fogyatékos Személyek Jogairól” szóló egyezményét. Ennek tényleges

végrehajtásán alapul az Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020, amelyben

az Európai Unió elkötelezte magát az akadálymentes Európa megvalósítása iránt.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2007. évi XCII. törvény

meghatározta azon turisztikai szolgáltatásokat is, amelyek esetében biztosítani kell

az egyenlő esélyű hozzáférést, ilyenek például az utazási irodák, színházak, nemzeti

kulturális emlékhelyek, mozik, könyvtárak, üdülési és turisztikai helyszínek.

(Magyar Turisztikai Ügynökség, Akadálymentes Turizmus)

21

2010-ben a Bizottság az Európa, a világ első számú turisztikai célpontja így a

Bizottság leszögezte, hogy „figyelmet kell fordítani a növekedő számú korlátozott

mozgásképességű utazók fogadására és különleges szükségleteiket be kell építeni

az idegenforgalom kínálatába.”

(Az európai turizmus új politikai kerete c. közlemény)

Az Európai Parlament a 2015. október 29-i állásfoglalásán kihangsúlyozta a

fenntartható, felelős és akadálymentes turizmus fejlesztésének jelentőségét, a

„turizmus mindenkinek” elvét, hogy a turizmus teljes mértékű akadálymentesítése

és megfizethetősége az ágazat fenntarthatóságának kulcseleme.

4

4 (Forrás: Infoszolg/www.disabled-worls.com)

22

Napjainkban tárgyalás folyik még az Európa Parlament és a Tanács a termékekhez

és szolgáltatásokhoz való hozzáférés következményeire vonatkozó hozzáférés

követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási

rendelkezések közelítéséről szóló javaslata, amely az egyenlő hozzáférés elvének

biztosítását célozza. A Bizottság egy adatbázist fejleszt, ahol a turizmusszolgáltatók

ajánlhatják szolgáltatásaikat a fogyatékossággal élőknek (Pantou).

„Számos nemzetközi szervezet képviseli a fogyatékossággal élők érdekeit, illetve

foglalkozik a kérdéssel, pl. a European Disability Forum (EDF), illetve a European

Network for Accessible Tourism (ENAT), az európai akadálymentes turizmus

legátfogóbb szervezete, amely számos európai projektben vesz részt. Európai

akadálymentes városok díját az Európai Bizottság és az EDF közösen alapította a

fogyatékossággal élő és idős emberek számára akadálymentes városok európai

elismeréseként. 2016-ban a díjat Milánó nyerte el.”

„A 2015-ben elfogadott új Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025.)

megállapította, hogy a szolgáltatók még nem ismerték fel a fogyatékos emberek

jelentette turisztikai lehetőségeket. Ezért fontos a meglévő turisztikai

keresletfelmérések frissítése, illetve a turisztikai szakmán belüli terjesztése,

továbbá a szolgáltatók és a személyzet képzése, érzékenyítése. Hangsúlyozza az

egyetemes tervezés elvének érvényesítését. Cél a fogyatékos személyeknek szóló

turisztikai programcsomagok működésének ösztönzése, amelyek a hozzá-

férhetőségét komplexen célozzák. Kiemeli a hozzáférhető honlapok és

akadálymentes elektronikus szolgáltatások fejlesztését.”

(Országgyűlés Hivatal 2017)

23

5. Sérült emberek turisztikai szokásai és igényei

5.1. Hallássérültek turisztikai szokásaik

Körükben a legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton és térsége. Ki utazásuk során

általában csak európai országokat látogatnak és a látogatásuk leggyakrabban egy

napos. A turisztikai program szervezése során megjelenő befolyásoló tényezők között

szerepelnek a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása, a pénzügyi keret,

érdeklődési kör, illetve amit nekik ajánlanak. Leggyakoribb program nekik külföldön

a városlátogatás, belföldön pedig a rokonok, barátok látogatása. Turisztikai program

során: belföldön és külföldön is egyaránt jellemző a kulturális látnivalók megnézése,

természeti látnivalók megtekintése, kirándulás, fürdőzés, strandolás, városnézés,

passzív pihenés, kulturális rendezvényeken való részvétel és vásárlás. Általában nem

utaznak egyedül, jellemző a barátok, családok, ismerősök kísérete, illetve más

fogyatékos társukkal együtt. Utazásuk során legnépszerűbb a félpanziós ellátás és a

teljes ellátás. Étterembe ritkán járnak utazásuk alatt. A közlekedési eszközök

használata többségük számára problémamentes. Külföldre látogatásuk során bérelt

busszal utaznak vagy pedig repülőgéppel. A belföldi utazás során tömegközlekedési

eszközöket használnak, buszt vagy vonatot leginkább. A belföldi utazásaikat

rendszerint maguk szervezik meg, az utazási irodák csak a külföldi látogatásaik

szervezésekor jelennek meg. Külföldi programok keresésében az internetet

böngészik, belföldi programokat pedig barátok, rokonok ajánlanak nekik, illetve

prospektusokban nézelődnek vagy útikönyvekben.

5.1.1. Turisztikai tevékenységüket hátráltató tényezők

Elsősorban ami a számukra a leghátráltatóbb tényező az a pénz, sokan mondtak már

le célállomásukról, mert drága volt és inkább választottak egy olcsóbb desztinációt.

Fogyatékossági állapotuk többségüket nem befolyásolja turisztikai programja során

a szállás, ellátás és a közlekedési eszközök kiválasztásában. Tapasztalataik során

ritkán fordult elő hogy, szolgáltatók nem ismerik a fogyatékossághoz és

akadálymentességhez kapcsolódó fogalmakat. A helyiekkel való kapcsolatfelvétel

24

belföldi utazásuk során problematikus. Még gyakoribb probléma a turisztikai

programok helyszínén történő tájékozódás, információszerzés.

5.1.2. Turisztikai terveik, vágyaik

Akadálymentességet feltételezve van nekik konkrét turisztikai programterve az

elkövetkezendő néhány évre vonatkozóan. Külföldi utazásaik során egy napos

utazásra mennének és ritkábban több naposra. A belföldi terveik jóval több,

egynapos kirándulásra évente többször vagy akár havonta szeretnének menni. A

háztartások jövedelmének legfontosabb forrásai a nyugdíjszerű ellátások és a

bejelentett munkából származó jövedelem, valamit a fogyatékossági támogatás.

5.1.3. Támogatási formák

Egyetlen olyan támogatás van, amit nem csak ismernek, hanem igénybe is vesznek,

ez az úgynevezett kísérőnek járó utazási kedvezmény. Leggyakrabban igénybe vett

kedvezmény náluk: utazási kedvezmény, társadalmi szervezeti tagsággal járó

kedvezmények, nyugdíjszerű ellátáshoz kötött kedvezmények és üdülési csekkek.

Sokak által ismert, de igénybe nem vett üdülési csekk és nyugdíjszerű ellátásokhoz

kötődő kedvezmények kapcsán jelentős arányban fordul elő, hogy nem felelnek

meg a feltételeknek, vagy későn jutottak hozzá a szükséges információhoz. A

hallássérültek szerint szükség van a turisztikai szolgáltatók akadálymentesítésére

való ösztönzésére és célzott, fogyatékos emberek fogadására felkészítő

fejlesztésére, valamint a turisztikai információk célzott, aktualizált, összesített

adatbázisának, információforrásának működtetésére.

5.2. Értelmi fogyatékosok turisztikai szokásaik

Az értelmi fogyatékosok nagy része még sohasem járt külföldön turisztikai célból.

Évente néhány alkalommal vesznek részt turisztikai programokon. Hosszabb távú

tipikus turisztikai program a vízparti és hegyvidéki üdülés; különösen a víz és a

vízpart közelsége nagyon népszerű a körükben. Rövidtávú turisztikai programjuk

célja az élményturizmus: kulturális rendezvényeken való részvétel, szórakozási

élmények például: koncertek, fesztiválok, színház, bábszínház, élménypark, állatkert,

25

városnézés. Turisztikai programjaival kapcsolatos döntéseit egy másik személy

hozza meg az érintett bevonása nélkül leggyakrabban. A belföldi utazásaik során a

legnépszerűbbek az ingyenes szállások: rokonok, ismerősök által nyújtott szálláshely.

Külföldön inkább a panziók és az apartmanok igénybevétele a jellemző körükben.

Kint a teljes ellátást veszik igénybe, míg itthon a rokonok, ismerősök által biztosított

étkezést. A leggyakrabban igénybe vett távolsági közlekedési eszköz a busz és a

vonat. Turisztikai programjukat általában nonprofit szervezetek szervezik vagy a

család. Belföldi utazással kapcsolatos információk szerzését a nonprofit szervezetek

gyűjtik össze, külföldi út során nagyobb hangsúlyt kap az internet.


Náluk a leghátráltatóbb tényező a pénzügyi és egészségügyi okok. Nem marad

pénzük arra, hogy programokon vehessenek részt. Legtöbbjük nem tud önállóan

utazni, mivel komoly problémát jelent számukra egyik pontból a másikba való

eljutás. Gyakran kénytelenek külön busszal utazni, mert a tömegközlekedési

eszközökön az előzetes jelzés ellenére sem biztosítják mindig az ülőhelyet nekik.


Az ő körükben is a vízparti turizmusra, illetve az élményturizmusra van számottevő

igény, valamint kipróbálni mindent, amit az ép emberek is kipróbálnak. Az értelmi

fogyatékosok nagy része szinte soha nem dolgozott. Őket a családjuk támogatja,

illetve számos nonprofit szervezet nyújt a turisztikai utakhoz segítséget.


A legjellemzőbb támogatási forma náluk az ingyenes belépők és a kedvezményes

utazási lehetőségek. Kísérőknek való kedvezményt is biztosítanak. Társadalmi

szervezeti tagsággal járó kedvezményeket is nyújtanak. A támogatásokra,

kedvezményekre, információnyújtásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Programok,

szolgáltatások esetében kaphatnak ingyenes vagy kedvezményes jegyet. A

turisztikai programjaik gyakoribbá válásához az anyagi támogatást,

akadálymentesítést, turisztikai szolgáltatók felkészítését tartják a legfontosabbnak.

26

Gyakran az értelmi fogyatékosokat úgy nevezik, hogy élmény-turisták mivel ők

keresik az új élményt és szeretnek minél változatosabb programokon részt venni.

Minden évben van egy olyan nap, amikor minden fogyatékos ingyen mehet be az

állatkertbe, ezen napon rendkívül nagy a tömeg, és csak ők vannak, épekkel nem

találkoznak ilyenkor és azt lehet mondani, hogy ez az integráció ellen hat.

5.3. Autisták turisztikai szokásaik

Számukra fontos a zavartalan környezet, hogy ők ne zavarjanak másokat és hogy őket

se zavarják. Ezáltal célszerű olyan célállomást nézni, ahol ez megoldható. Például:

falusi turizmus, majorságok lehetnek a számukra a legmegfelelőbbek. Az utazásaikra

a rövidebb 3-5 napos utak a jellemzőek. Fontos, hogy ne vegye őket körül tömeg.

Egy autista mellé kevés egy kísérő, nekik jó biztonságérzetük kell, hogy legyen.

Biztosítani kell a számukra a veszélytelen környezetet és a nagy figyelmet. Az utak

szervezésekor az elsődleges szempont a biztonság. Számukra aktív pihenést a sportos

programok jelentenek, mint például: lovaglás, kirándulás, kerékpározás. A vízparti

helyszíneket ők is kedvelik. Az ő esetükben az utazás általában saját autóval valósul

meg. Leggyakrabban apartmanban szállnak meg, ahol tudnak nekik főzni.


Általában ők minden évben ugyanarra a helyekre mennek el, azokra a helyekre,

amik már beváltak számukra, ahol már ők jól érezték magukat. Az ő estükben nem

szerencsés mindig új helyekre látogatni. Egyes autistánál hiányzik a kíváncsiság,

érdeklődés múzeumok, kiállítások iránt. De egy vízparti üdülés számukra kitűnő

választás, hiszen ők imádják a vizet és víz közelben lenni. A környezetükben lévő

emberek, akik nem tudják mi az, hogy autizmus, azzal a jelzővel illetik őket, hogy

neveletlenek.


Náluk sok esetben nem lehet tudni, hogy minek örülnének és minek nem. Az ő

családjukban nem elsődleges szempont a turizmus az anyagi gondok miatt.

27


Gyakran előfordul az ő esetükben, hogy a kedvezményre feljogosító kártyájukat,

nem fogadják el, mert azt mondják, hogy nem látszik rajtuk, hogy sérültek. Fontos,

hogy a szolgáltatást nyújtó embereket felvilágosítsuk arról, hogy milyen is egy

autista személy, hogy nem feltétlenül látható, állapítható meg külsőre, hogy ő egy

autista.

5.4. Súlyosan-halmozottan fogyatékosok turisztikai szokásaik

Utazásikra a legjellemzőbb az egy napos utazás. Célállomásukat általában a megyén

belül választják ki. Ennek fő oka a magasabb költség, közlekedési nehézségek,

speciális ápolási eszközigények. A településről, szálláshelyről, szolgáltatásokról,

látnivalókról, a szervezők, akik általában a családtagok telefonon keresztül

érdeklődnek. Gyakran az utazás előtt személyesen is ellátogatnak a helyszínre, hogy

több információhoz jussanak, illetve, hogy ellenőrizzék a kapott információt.


Az elsődleges hátráltató tényező a pénz. A súlyosan-halmozottan fogyatékos

családokban az egy főre eső jövedelem a létminimum szintjét sem éri el, a családok

40,8%-ban a nyugdíjminimumnál is alacsonyabb az egy főre eső jövedelem. Magas

költségekkel járnak a gondozásuk, ellátásuk. Általában, ahol sérült gyermek

születik a szülők egy idő után elválnak, ezáltal egy emberen lesz a teher, a

gondozása, ellátása a gyermeknek. Így nehezebb lesz bármilyen programot is

szervezni. Véleményük szerint az egyik legnagyobb problémát a turizmus során a

közlekedés jelenti, hiszen a mozgásukat segítő eszközöket szállítani kell. Általában

a közlekedést bérelt fuvarokkal oldják meg. Elmondásuk szerint nem csak a

közlekedés, hanem a szállás is jellemzően drágább. Számukra egy szálláshelyen

speciális szolgáltatásokat, étkezéssel kapcsolatos speciális igényeknek kell eleget

tenni. A turisztikai programok szervezése során hiányolják az elegendő

információt. A szálláshely árán kívül és azon kívül, hogy az adott szálloda van-e

akadály mentesítve vagy sem, nem kapnak több információt a szálláshely

személyzetétől. Elengedhetetlen információ számukra, hogy az adott település

28

biztosít-e akadálymentes közlekedést, lehet-e kerekesszékkel megfelelően

közlekedni, ha igen akkor milyen mértékben és milyen módon. Nem kapnak

információt az adott település egészségügyi szolgáltatásáról sem. Komoly akadály

a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek számára a környezet diszkriminatív

viszonyulása.

5.4.2. Igényeik, szükségleteik

A súlyosan – halmozottan fogyatékos embereknek a mindennapi életben a mozgás

okoz a legnagyobb gondot. Napjaik során gyakran vesznek igénybe kerekesszéket

illetve gyógycipőt. Ezeknek az embereknek a nagy része nem tudja egyedül

használni a WC-t, ezért számukra speciális WC-re van szükségük. Figyelembe kell

venni, hogy néhányan speciális étkezésre szorulnak. Számukra nehézséget okoz a

kommunikáció, ezért komplex egészségügyi ellátást igényelnek. (Például:

oxigénpalack, szívóberendezés). 5

5 (Forrás: Revita Alapítvány- Fogyatékossággal élő emberek szokásaik)

29

6. Vizsgálat

Miskolcon számos olyan turisztikai helyet látogattam meg ahol az emberek kikapcsolódni,

szórakozni, művelődni járnak. A vizsgált helyszíneim a következők voltak: Miskolci

Egyetem Körcsarnoka, ami számos rendezvénynek biztosít helyszínt, de elsősorban

sportolási lehetőségeget nyújt. Szórakozási lehetőségnek a Miskolci Cinema Cityt

választottam. Vizsgáltam olyan helyszínt, ami szálláshely és étterem is egy épületben.

Kulturális helyszínnek a Herman Ottó múzeumot és a Miskolci Nemzeti Színházat

választottam. Történelmi attrakciónknak pedig a Diósgyőri Várat. Valamint Miskolc

Tapolcán egy **** szállodába látogattam el.

Ellátogattam az Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézménybe is, ahol beszélhettem egy mozgássérült lánnyal és egy

gyógypedagógussal, aki az édesanyja is egyben a lánynak. Azért tartottam fontosnak, hogy

ellátogassak hozzájuk és kérdéseket tegyek fel nekik, hogy képet kapjak arról is, hogy ők

hogy élik meg az előttük álló akadályokat illetve mennyire vannak megelégedve az

akadálymentesítéssel Miskolcon. Hiszen a vizsgálataim során én számos

akadálymentesítésre azt mondtam, hogy megfelelően van kialakítva, mert látszatra kiváló.

De ők elmondták, hogy az akadálymentesített részeknél is felléphet még akadály.

Ezekre a helyszínekre, intézményekbe azért látogattam el, hogy megtudjam válaszolni a

hipotéziseimet és úgy gondolom elegendő választ kaptam a kérdéseimre, hogy megkapjam

a választ a dolgozatom végére.

6.1. Vizsgálat során feltett kérdések

1. Biztosítanak akadálymentes részt?

2. Terveznek a jövőben akadálymentesítést?

3. A padlóburkolat csúszásmentes?

4. Lift található az épületben?

30

5. Akadálymentesített WC-vel rendelkeznek?

6. Kedvezményes jegyet kínálnak-e a számukra?

7. Menekülési útvonal számukra is jól értelmezhető?

8. Irányjelző táblák megfelelő magasságban vannak elhelyezve?

9. Bejárat közelében tartanak számukra megfelelő parkolóhelyet?

10. Van külön számukra megfelelő szoba? Megfelelő bútorzattal?

11. Az ott dolgozók fel vannak-e készítve a sérült emberek fogadására?

6.2. Megkérdezés

1. Mennyire elégedettek Miskolcon az akadálymentesítéssel?

2. Mit hiányolnak leginkább egy kirándulás során?

3. Min kéne változtatnia a szolgáltatóknak?

4. Mivel vannak megelégedve?

5. Milyen gyakran járnak közösségbe?

6. Milyen gyakran járnak múzeumba, színházba?

7. Milyen turisztikai programokat szoktak szervezni?

8. Mennyire elégedettek egy turisztikai szférában a személyzet

segítségnyújtásával?

9. Elégedettek a mozgássérült parkolók számával?

10. A mozgássérült WC-kel mennyire vannak megelégedve?

11. Bejáratok megközelíthetősége mennyire felel meg?

6.3. Kikapcsolódási lehetőségeik Miskolcon

A szabadidős kikapcsolódás a számukra eléggé csekély. Nem mindegyikük képes

magától választani a kínálatból. Megkell velük ismertetni a lehetőségeiket és

ösztönözni őket arra, hogy kikapcsolódjanak, új dolgokat ismerjenek meg. Segíteni

kell nekik, hogy a tv nézéstől eljussanak a saját aktivitásukig, hogy

szabadidőjükben ők maguk is tevékenykedjenek, elfoglalják magukat.

31

Például: önállóan játszanak, segítsenek a ház körüli munkákba, takarításba, benne

legyenek a család mindennapi dolgaiba. „Önmaguk elfoglalásának lehetőségét

azonban nem szabad a szabadidő kitöltés általános céljának tekinteni.” A szabadidő

felhasználásának a célja, hogy örömteli változatos tevékenységhez segítse, örömét

lelje abban, amit csinál, önbizalma erősödjön, találkozzanak másokkal és együtt

tevékenykedjenek.

(Hatos 1996)

„Amióta leszázalékoltak, bezárva élek. Nem merek elmenni a gyermekeimmel

standra, nem járhatok szórakozni, színházba, moziba sem. Bármikor rám jöhet a

roham.”

L.E szakképzett dolgozó, légúti beteg

(Novák 1984.321.)

6.3.1. Miskolci Egyetem, Körcsarnok (Ufó)

Az akadálymentesítést megpályázó intézmény a Miskolci Egyetem volt. „A

társszervezetek voltak a Mozgáskorlátozottak Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Egyesülete, a Kerék Világ Sport egyesület valamint a Tüskevár Óvoda és Általános

Iskola. A programelem a Sportlétesítmények volt. Az EU és hazai támogatás

89 378,00 EUR az összköltség 118 225,88 EUR. A projekt befejezésére 2006.

július 31.-én került sor.

Azért nyújtották be a pályázatot, hogy a Sportcsarnok szolgáltatásai ugyanúgy

kitudják használni a különböző fogyatékossággal élő személyek is. A Sportcsarnok

különböző egyetemi rendezvényeknek biztosít helyszínt illetve nem egyetemi

rendezvényeknek is. Speciális Olimpiai versenyeknek is a helyszíne volt már. A

külső pályákon rendszeresen gyakorlatoznak mozgássérült sportolók. 2002 óta

pedig rendszeresen kerekes székes versenyt rendeznek itt. A projekt célcsoportja

különböző korosztályt érint.

A bejáratokat akadály mentesítették ezáltal a nézőtér az öltözők, zuhanyzók

megközelítését biztosítják. Az épület alsó részén több illemhelyet is kialakítottak

illetve több akadálymentes használatot biztosító WC helyiséget is. Liftet építettek

32

be az épületbe így a mozgáskorlátozottak az épületben az emeleti tornaterembe és

a nézőtérre is önállóan és biztonságosan el tudnak jutni. A liftet úgy szerelték fel,

hogy alkalmas legyen a vakok és gyengénlátók számára is.

Miskolc lakossága 186 457 fő, ebből 8429 személy az, aki valamilyen

fogyatékossággal él.

A fogyatékosok fajtája szerint a megoszlás az alábbi:

Az egyetem hallgatói és dolgozói között összesen 94 olyan személy van, aki

enyhébben vagy súlyosabb fogyatékossággal él.

(Egyenlő esély a tanulásra, sportolásra, Közintézmények akadálymentesítése

pályázati program, Programzáró kiadvány, 13-15. oldal, 92-93.old.)

40%

25%

15%

20%

mozgásszervi fogyatékos (3385 fő)

látásfogyatékos (2143 fő)

hallásszervi fogyatékos (1286 fő)

értelmileg akadályozott (1615 fő)

33

(Saját készítésű fénykép)

6.3.2. Tapolca Fogadó, Kemencés Kisvendéglő

Azért ezt a helyet vizsgáltam, mert számomra nagyon kedvelt hely, rengeteg dolgot

tanulok itt a szakmai gyakorlatom során és nagyszerű, segítőkész személyzettel

dolgozhatok együtt. A mozgáskorlátozottak részére nem valószínűleg, hogy

annyira kedvelt, mert sajnos egyáltalán nincsen akadálymentesítés. Ők már a

bejáratot se tudják megközelíteni, mivel hosszú lépcsősor vezet az ajtóhoz. Illetve

megfelelő parkoló hely sincsen a számukra. Ha esetleg be tudnának jutni az

épületben, az étteremben a kiváló konyhát kipróbálhatják, de a panzióban már ne

tudnak megszállni mivel a szobákhoz akadályozott a feljutás számukra. Nem sokkal

miután megkezdtem a szakmai gyakorlatomat kaptunk egy e-mailt amiben azt írták,

hogy megszeretnének szállni nálunk egy pár napra, mert nagyon szimpatikus a

panziónk számukra, de mozgáskorlátozott személlyel jönnének. Számára van-e

akadálymentesítés? Sajnos a válaszunk az volt, hogy nincsen. Így nem tudtak

ellátogatni hozzánk, ami azt jelenti, hogy forgalomtól estünk el. Ezzel a mondattal

fentieket alátámasztva pénzügyileg is megéri, ha van akadálymentesítés!

34


6.3.3. Miskolc Cinema City

Telefonos megkeresésem során számos felhasználható információhoz jutottam, a

mozi egyik dolgozója állt rendelkezésemre és boldogan segített nekem, hogy

választ kapjak a kérdéseimre.

Minden kikapcsolódni vágyó mozgáskorlátozott személyt is tárt karokkal vár a

Cinema City Mozi a Miskolc Plázában. Számukra fenntartott parkolóhelyet

biztosítanak. A plázába való bejutás számukra lift segítségével megoldott. A

bejáratáig felvonóval tudnak eljutni, amit a lépcső mellett, találnak meg, ennek a

teherbírása 150 kilogramm. Minden termük megközelíthető kerekesszékkel.

Biztosítanak számukra mozgáskorlátozott WC-t. Minden terem máshogy van

kialakítva, van olyan terem ahol az első sorban tudnak csak ülni, mert a többi sorhoz

már lépcső vezet, de van olyan terem is ahol be lépünk az ajtón és az utolsó sorban

találjuk magukat, ezekben a termekben az utolsó sorból nézhetik a filmeket. Illetve

van olyan termük is ahol a mozgáskorlátozottak középtájon foglalhatnak helyet,

mert a bejárat ott található. Külön van mozgáskorlátozottaknak mozijegy, amit

kedvezményesebben is adnak, mint a többi eladásra váró diák, felnőtt jegyet.

35


6.3.4. Hotel Aurora****

Személyes megkérdezés során az akadálymentesített parkoló, WC, lift, szobák,

illetve a bejárat akadálymentesítése után érdeklődtem. A szállodában dolgozó

recepciós segített választ találni a kérdéseimre. Látogatásom során készítettem is

egy pár képet, amiről tudtam. Kiváló az akadálymentesített parkolójuk bár én úgy

gondolom kevés a parkolóhely nekik, mert egy személyautónak fenntartott hely van

a számukra. Megfelelő a bejárati ajtó megközelíthetősége. Szerettem volna az

akadálymentesített WC megnézni, de mondták, hogy nem tudok be menni, mert

raktárként használják. A lift pedig nem működött. Biztosítanak külön szállodai

szobát a mozgáskorlátozottak részére is, de elmondásuk szerint a szoba foglalt volt

így nem tudtam megnézni.

36


6.3.5. Miskolci Nemzeti Színház

Személyes megkeresésem során elegendő információhoz jutottam a színház

portásátó, illetve a jegypénztárban dolgozó hölgytől. A színház közelében

fenntartanak számukra négy mozgáskorlátozott parkolót egymás mellett. A

nagyszínházba akadálymentes a bejutás számukra. Bent rámpákat biztosítanak az

akadálymentes közlekedéshez. A földszinten található nézőtérre szokták őket

ültetni, mert a páholyokba csak lépcső vezet fel. Biztosítanak számukra

mozgáskorlátozott WC-t, amit az előírásnak megfelelően három irányból lehet

megközelíteni. A jegypénztárban nyugdíjasoknak szóló jegyet tudnak vásárolni

számukra külön, nincsen fogyatékossággal élőknek szóló jegy.

Érdeklődtem még a Játékszín akadálymentesítéséről is. Ott kimondottan nincsen

akadálymentesítés, de ha előre szólnak, akkor fából készült rámpákat készítenek ki

számukra. Az előadást, azt első sorból tudják figyelemmel kísérni, ott alakítanak ki

a mozgáskorlátozottak számára megfelelő nagyságú teret.

37


6.3.6. Herman Ottó Múzeum

A múzeumba való ellátogatásom során a jegypénztárban kaptam fontos

információkat, valamint egy ott dolgozó Urat hívtak a segítségemre, hogy

válaszokat kaphassak. Számukra a kormányrendelet írja elő az ingyenes jegyet

illetve egy kísérőnek is ingyenes a belépés minden múzeumba. A múzeum

bejáratától pár méterre biztosítanak számukra parkolót valamint közvetlen mellette

található a rámpa, ami segít nekik a bejárathoz eljutni. Minden emeleten található

egy mozgáskorlátozott mosdó. Az emeletekre pedig lift segítségével tudnak eljutni.

Segítségükre irányjelző táblák vannak kihelyezve az épületen belül. Az épületen

belül nem kaptam engedélyt, hogy képet készítsek így csak a rámpát illetve a

parkolót tudtam lefényképezni.

38


6.3.7. Diósgyőri Vár

A várba látogatásom során rengeteg hasznos információhoz jutottam, képeket

készíthettem és körbevezettek a vár falain belül. A vártól pár száz méterre

parkoltam le egy nagy parkolóban ahol két mozgáskorlátozottaknak fenntartott hely

van. A parkoló közvetlenül a Lovagi Tornák Tere mellett található ahol nem csak

lovagi tornákat szoktak rendezni, hanem koncerteket illetve színházi előadásokat

is. Számos program lehetőséggel várják a látogatókat. A jegypénztár bejárata is

akadály mentesítve van, a lépcső mellé van rögzítve egy fából készült rámpa. Vele

szemben található még egy mozgássérülteknek fenntartott parkolóhely, de ez már

közvetlen a vár bejáratánál található. A jegypénztárban az első kérdésem meg is

tudták válaszolni, ami az volt, hogy számukra van-e kedvezményes jegyvásárlásra

lehetőség? Azt a kiváló választ kaptam, hogy számukra a belépés ingyenes és plusz

egy kísérőnek is. Ugyan úgy, mint a múzeumokban. Ha tárlat vezetést is

szeretnének, akkor a jegy 750 Ft/fő. A tárlatvezetés a vár felső termeit érinti. Ezt

követően egy bájos kolléganőjük állt a segítségemre és körbe vezetett. Elmondta,

hogy a fogyatékossággal élők heti rendszerességgel megfordulnak nálunk egy héten

2 alkalommal leggyakrabban. Általában 1,5-2 órát szoktak a várban tölteni. Szinte

39

a vár teljes területe akadály mentesítve van. A várba felvezető hosszú lépcsősor

mellett található egy személyfelvonó lift, ami gyakran van használatban. A lift

kezelésében a személyzet áll a segítségükre. A várban egy mozgáskorlátozott WC

található, ami a női mosdó illetve pelenkázó mellett található, közös csap

használattal. Az első emeletre ahol a tárlat vezetés zajlik, lift segítségével tudnak

feljutni. A vár egyik tornya látogatható, ahonnan gyönyörű a panoráma, de ők oda

sajnos nem tudnak felmenni, hiszen csak lépcsőn, lehet feljutni. A külső lépcsőn

üzemelő lépcsőjáró technikai okok miatt csak mozgáskorlátozott igazolvánnyal

rendelkező személyek vehetik igénybe. A vár termeibe csak segítséggel tudnak a

kerekesszékkel közlekedők bejutni, mert az ajtón át mindenhol található egy kis

küszöb. Biztosítanak szállást is a látogatóknak, ami a Déryné-házban található, de

akadálymentesítés itt nincsen. A következő kérdésem az volt, hogy lenne-e rá

igény? Szerettek már volna megszállni itt fogyatékossággal élők? Elmondásuk

szerint nem jellemző az érdeklődésük a szálláshely iránt.


40

6.3.8. Éltes Mátyás Általános Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

A megkérdezést azért itt végeztem el, mert ide jártam gyakorlatra. Sok segítséget

kaptam, javaslatokat, véleményeket. Szerencsés voltam, mert akitől segítséget

kaptam egy gyógypedagógus és egyben egy mozgássérült lány édesanyja.

Mindkettőjükkel beszélgettem, kérdeztem őket, ők pedig válaszoltak és meséltek

nekem. Egy kellemes délutánt töltöttünk el együtt. Az intézettel ritkán szoktak

menni múzeumokba, színházba mivel rengeteg a gyerek és kevés a

gyógypedagógus valamint a gyógypedagógiai asszisztens. A szülők, amíg a

gyerekek a fejlesztő intézetben vannak, dolgoznak. Másrészről meg a szállítói

szolgáltatás nagyon drága. Az iskolába sok gyereket szállító visz, mert éppen a

családnak nincs autója, vagy ha van is nincs elég hely a kerekesszéket betenni a

személyautóba. Körülbelül egy főnek a szállítása 16.000 Ft egy hónapban, ami azt

jelenti, hogy reggel mennek érte és délután viszik haza. Kérdeztem Nikit és az

anyukáját, hogy merre szoktak járni, kikapcsolódni Miskolcon. A kedvenc

kikapcsolódásuk a koncerteken való részvétel. Niki majdnem, hogy minden évben

ellátogat a Miskolci Sörfesztiválra, a kedvenc előadója a Hooligans együttes. A

front énekes már ismeri Nikit, egy koncert után megszólította és jót beszélgettek.

Ezután rátértünk arra, hogy az emberek, hogy viszonyulnak hozzájuk az utcán,

bevásárló központban, koncerten valamint más helyeken. Az anyukája elmondta,

hogy régen nagyon távolságtartóak voltak az emberek, de ma már nyitottabbak,

szocializálódtak, bár ez is ember függő.

Kedvezményt általában mindenhol biztosítnak a számukra, ha nem is kimondottan

fogyatékossággal élőknek szól, akkor nyugdíjas jegyet vásárolhatnak. Illetve

vannak, helyek ahol ingyen be mehetnek és egy kísérő is.

Kérdeztem, hogy mennyire vannak megelégedve az akadálymentesítéssel, parkoló,

WC, bejárat? Számos alkalommal bajban vannak a parkolással, mert lehet, hogy

van parkoló nekik fenntartva, de foglalt és olyankor várniuk kell az autóban. Niki

anyukája úgy gondolja, hogy több mozgássérült parkolónak kellene lenni. Ezt én is

igazolni tudom, mert a legtöbb helyen ahol voltam egy vagy két mozgássérült

parkoló volt maximum. Valamint panaszkodott arra is, hogy nem olyanok

41

parkolnak ott, akiknek szabad lenne. Lehet, hogy ki teszi az igazolványát, ami

feljogosítja őt a parkolásra, de kiugrik szinte az autóból.

Sok helyszínen van mozgáskorlátozottaknak WC, de gyakran nem tiszta valamint

rengeteg helyen találkoztak már olyan esettel, hogy kulcsra volt zárva az ajtó.

Ilyenkor a biztonsági őrt kell megkeresniük ha, van és ő nyitja ki nekik az ajtót.

Véleményük szerint nem egyszerű elmenni a mosdóba. Ha nyitva van és tiszta,

akkor meg az üzemeltető intézet raktárnak használja, és alig férnek el.

A bejáratoknál nem mindegyik rámpa van megfelelően kialakítva, mert találkoztak

már olyannal, amire alig tudtak ráfordulni valamint olyan meredek volt a lejtése,

hogy nem bírta feltolni a kerekesszéket és a benne ülő Nikit. Ez azért fordulhatott,

elő mert nem az előírásnak megfelelően építették meg a rámpát. Sok helyen az ajtó

se megfelelő irányba nyílik így van, hogy egyedül egy kísérő kevés, hiszen egy

ember tartja a kerekesszéket hátulról a másiknak meg nyitnia kéne az ajtót.

A személyzet általában segítőkészséggel fogadja őket szinte mindenhol.

Niki anyukája elmesélte, hogy ellátogattak a Diósgyőri Várba ahol minden

megfelelően volt akadály mentesítve, de ennek ellenére is problémába ütköztek. A

személyfelvonó lift kezelése gondot okozott számukra a hosszú lépcsősor mellett.

Említettem neki, hogy a honlapon fel is van tűntetve, hogy a személyzet segítségét

kell kérni a kezelésében. Bár ha nincs ott közvetlenül a személyzet tagja, aki

segíteni tudna, vissza kell menni a jegypénztárba szólni, ami azért valljuk be nem

egyszerű egy kerekes székes emberrel.

Arra a kérdésemre, hogy mit változtatna, ha tehetné a környezetünkben az volt,

hogy örül neki, hogy majdnem mindenhol van akadálymentesítés, de nem az

előírásoknak megfelelően. Ha már akadálymentesítést csinálnak egy épületben,

intézményben akkor kérje egy szakember segítségét, aki ért hozzá. Valamint Niki

kérése az lenne az emberekhez, hogy a koncerteken jobban figyeljenek rájuk, mert

minden alkalommal fél, hogy valaki fellöki.

A beszélgetés végén Niki és az anyukája beleegyezésével készíthettem róluk egy

fotót azzal a céllal, hogy a szakdolgozatomba felhasználhassam.

42


6.4. Turisztikai kínálatok értékelése

A kikapcsolódási lehetőségeik helyére ellátogattam és vizsgáltam az

akadálymentességet az épületeken belül és kívül is. Különböző szempontokat

vettem figyelembe az értékelésem során. A következő saját szerkesztésű táblázat

mutatja az áltagos eredményeket. 1-től 4-ig pontoztam. Az 1 = nem felelt meg,

2=használható, 3= jó, 4= kiváló. A kiváló azt jelenti, hogy az előírásnak

megfelelően van akadály mentesítve.

43

A legjobb eredményt a két kulturális helyszínünk érte el, a Miskolci Nemzeti

Színház valamint a Herman Ottó Múzeum. Ezeket követte a Miskolci Cinema City

és a Miskolci Egyetem Körcsarnoka. A körcsarnok valószínűleg az első helyen

szerepel majd a jövőben a megnyert pályázatnak köszönhetően. Hiszen most került

sor a felújításra. A parkolója is valószínűleg kiválóan megfog felelni az

előírásoknak, csak amikor én ott voltam a parkoló éppen felújítás alatt volt. A

leggyengébb pontszámot a Tapolca Fogadó és a Kemencés Étterem kapta. Ez egy

épület, de két külön bejárata van. Az épületben és az épületen kívül se biztosítanak

akadálymentesítést.

Miskolci

Egyetem,

Körcsarnok

Tapolca

Fogadó,

Kemencés

Étterem

Miskolci

Nemzeti

Színház

Miskolc

Cinema

City

Herman

Ottó

Múzeum

Hotel

Aurora****

Bejárat 4 1 4 4 4 4

WC 4 1 4 4 4 1

Lift 4 - - 4 4 2

Zuhanyzó 3 1 - - - 4

Parkoló 2 2 4 3 4 4

Irányjelző

táblák 4 2 4 3 4 4

Átlag: 3,5 1,4 4 3,6 4 3,2

44

7. Fogyatékkal élők foglalkoztatása a turizmusban

Számos olyan vendéglátó egység van, ahol fogyatékossággal élőket foglalkoztatnak, ezzel

is támogatva és befogadva őket. Úgy gondolom a céljuk az is, hogy megmutassák azt, hogy

ők is tudják azt nyújtani, mint az ép emberek. Az első vendéglátóhely 2007-ben nyitotta meg

a kapuit a vendégei előtt melynek neve az Ízlelő családbarát étterem volt. Később 2012-ben

a Hatpöttyös étterem. 2014-ben a Batyu-Téka étterem Miskolcon. Pár évvel ezelőtt pedig a

Nem Adom Fel Kávézó és Étterem Budapesten.

Nem Adom Fel Egyesület

„Az alapítvány célja a 18 év feletti, megváltozott munkaképességűek munkaerő piacra

való integrálása. Az elmúlt években igyekeztek a sérült embereket beilleszteni a

társadalomba, illetve megmutatni nekik a világ sokszívűségét. Így jött létre a Nem

Adom Fel Egyesület is. Az egyik leghatékonyabb programjuk a sztereotípiák

szertefoszlatása. A kávézóban rengeteg ember megfordul ugyebár, nekik az ott

dolgozóknak erre van szükségük, hogy megtudják mutatni, hogy a sérült és

megváltozott munkaképességű ember pont olyan feladatokat tudnak ellátni az életben,

mint bárki más. A kávézó személyzetét csak megváltozott munkaképességűek

alkotják. A megnyitás előtt 3 hozzájuk értő szakérő 3 hétig tanította be őket a

gyakorlati feladatokra, mint például a tálcafogás, asztaltakarítás, jobb oldalról való

szervírozás stb. A konyhában dolgozó személyzet azért kap segítséget az alapítvány

tagjaitól a munkában. Nincs olyan óra, hogy teljesen magukra hagyják őket.

„Különböző támogatásokkal és összefogásokkal jött létre a koncepció.” Több millió

forintot nyertünk OFA pályázaton, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériuma is

támogatott bennünket. A Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet a fő üzemeltető.

Magánszemélyek és a cégek is támogattak bennünket, ahogy civil szervezetek is,

például: a tananyag kidolgozásában. Ez egy nagyon nagy együttműködés eredménye

lesz. A távlati terveik a jövőre nézve, hogy a cateringüket ki tudják majd vinni

különböző külső rendezvényekre.”

(Riedl Annamária, 2015. november 10, Dining&Guide magazin)

45

8. Értékelés

Szakdolgozatom írása során számos helyre látogattam el, hogy választ kapjak a

feltételezéseimre, állításaimra. Úgy gondolom mindenre választ kaptam a turizmusban

dolgozók segítségével és meg tudom válaszolni a hipotéziseimet.

Első hely, ahol képeket készítettem és információhoz jutottam az a Tapolca Fogadó és

Kemencés Kisvendéglő volt ahol a szakmai gyakorlatomat végeztem. Itt sajnos, ahogy a

fentiekben is leírtam nincsen akadálymentesítés egyáltalán. Nincsen mozgássérült parkoló,

se rámpa, ami segítségével a bejáratot meg lehetne közelíteni. A kérdésem az volt, hogy a

jövőben terveznek-e esetleg akadálymentesítést? Azt a választ kaptam sajnos, hogy nem.

Nekik nem kötelező, hiszen az épület régi építésű és rájuk már nem vonatkozik a rendelet,

amely kimondja, hogy kötelezőek az akadálymentesítés biztosítására.

Következő hely, amiről sokat olvastam és el is látogattam az Egyetemen található

Körcsarnok volt. Ahol éppen munkálatok folytak. A bejárat szintkülönbség nélkül

megközelíthető. Mozgássérült parkolót kimondottan nem találtam, ahol lett volna felfestés

vagy bármilyen jelzés, ami arra utal, hogy számukra fenntartott hely. Az ajtón belépve egy

hatalmas nagy útmutató tábla található, miről a saját készítésű fényképet is készítettem. Jól

értelmezhetően mutatja mindenki számára mi hol található. Legfőképpen, ami számomra

fontos a mozgássérült mosdót, liftet, nézőteret.

Harmadik hely, ahova ellátogattam egy szálloda volt Miskolc Tapolcán a Hotel Auróra****.

A fényképen jól látható, hogy megfelelő a parkoló, illetve a bejárat megközelíthetősége. A

recepcióval szemben található egy mozgáskorlátozott WC, ami nem üzemel, mivel

raktárként funkcionál a szálloda számára. Biztosítanak mozgássérülteknek külön szállodai

szobákat, számukra megfelelő bútorokkal. A szobákba lift segítségével tudnak feljutni. A

wellness részlegben a padló csúszásmentes, hogy ők is tudják használni a medencét, szaunát,

infra szaunát, sókabint.

Negyedik hely, ahol válaszokat kaptam a Miskolci Herman Ottó Múzeum volt. Ők, amit a

rendelet előír akadálymentesítéssel kapcsolatban, egy múzeumban mindent szabályszerűen

betartanak. Gondolok itt a mozgássérült WC-k számára, parkolók számára, liftre, irányjelző

táblákra, valamint a rámpára. Úgy gondolom, a múzeumok ajánlják számukra a

46

legkecsegtetőbb ajánlatot, hiszen biztosítanak számukra ingyenes belépőt, valamint egy

kísérőnek is.

Az ezt követő helyszín a Miskolci Cinema City mozi volt, ahol úgy gondolom, nem csak az

ép emberek tudnak kikapcsolódni, szórakozni, nevetni, hanem ők is. Hiszen a mozi

segítőkész személyzete tárt karokkal várja őket is. A mozi biztosít számukra is lehetőséget

egy film, mese megnézéséhez a kiválóan megfelelő akadálymentesítésével valamint

kedvezményeikkel.

A hatodik felkeresett helyszín a Miskolci Nemzeti Színház volt, mint kulturális lehetőséget

biztosító helyszín. A nagyszínházba és a játékszínben megoldható, illetve megoldott az

akadálymentesítés, de a kamaraszínházban nincs rá lehetőség. Az akadálymentes

közlekedést a két színházban rámpa segítségével oldják meg, de a kamarában nem

megoldható rámpákat lehelyezni. A színház is biztosít számukra kedvezményt, nincs

kimondottan nekik szóló jegy, de nyugdíjasoknak szóló jegyet vásárolhatnak. Az előadások

során a mozgássérültek, kerekesszékkel közlekedők az első sorban foglalhatnak helyet,

illetve a sorok végén.

Az utolsó helyszín pedig a népszerű, történelmi attrakciónk a Diósgyőri Vár volt. Úgy

éreztem itt fogadtak a legbarátságosabban és a legnagyobb segítőkészséggel. Itt jutottam a

legtöbb információhoz. A hallottak alapján elmondhatom, hogy a fogyatékos emberek

számára is az egyik leglátogatottabb attrakciónk. Ami majdnem, hogy hibátlanul megfelel

az akadálymentesítésnek. A vár minden részére eljuthatnak ők is ugyanúgy, mint mi ép

emberek.

Az első feltételezésemre a válaszom az az, hogy Miskolc turisztikai helyszínei

infrastrukturális tekintetben felvannak készülve a fogyatékos emberek fogadására. Ezt azt

állításomat alá is tudom támasztani a képekkel, amit készítettem a vizsgálat során. Úgy

gondolom, kevés hely engedheti meg magának azt, hogy ne biztosítson akadálymentesítést,

hiszen már törvényi rendelet is előírja számukra. Látszatra lehet, megfelelnek, de van ahol

csak látszatra. A mozgássérült lány anyukája elmondása szerint, nem megfelelően vannak

megépítve, kialakítva. Nem a rendeletnek megfelelően építik őket, gondolok itt a méretekre,

47

szélességre. Vagy ahol éppen van mozgássérült WC, nem lehet használni, mert az épület

számára nem ezt a funkciót szolgálja.

A második feltételezésemre a válasz, hogy igen. Miskolc szolgáltató egységei törekszenek a

fogyatékkal élő egyének számára szükséges feltételek minél magasabb színvonalon történő

biztosítására. Úgy gondolom és úgy láttam, hogy ez így van. Akkor is, ha néha

ellentmondásba ütközünk. Itt arra gondolok, hogy elromlik a lift vagy éppen a

személyfelvonó és nem lehet használni.

Javaslatok

Fontosnak tartanám elsődleges szempontból azt, hogy egy parkolóban több

mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyet biztosítsanak. Szigorúbban ellenőrizzék

a közterület felügyelet és rendőrség, hogy olyan személy parkol-e a mozgáskorlátozott

parkolóban, akit megillet az ott parkolás. Valamint kötelezővé kellene tenni minden

szolgáltató helyen az akadálymentesítést. Minden jegypénztárban kellene, hogy legyen

kimondottan fogyatékkal élőknek belépőjegy, illetve nagyobb kedvezményben

részesíteném őket. Szigorúbban kellene ellenőrizni a kiépített akadálymentesítést az

intézményekben, hogy az előírtaknak megfelelően legyenek kiépítve. Nagyobb

épületekben kötelezővé kellene tenni, hogy több lift legyen, hiszen ha az egyik elromlik,

akkor sincsen semmi baj. Illetve nem gondolom, hogy a legmegfelelőbb megoldás, ha a

mozgássérült mosdókat kulcsra zárják, akkor, ha nincs ott folyamatosan egy biztonsági őr

vagy egy személy, aki nyitja nekik az ajtót azonnal. Hasznosnak tartanám, ha lenne külön

személyzet, aki velük foglalkozik, mondjuk egy múzeum látogatása során. Valamint azt

figyelembe véve, hogy Niki kedvenc kikapcsolódása a koncerten való részvétel, ki kellene

alakítani koncerteken, szabadtéri rendezvényeken számukra egy helyet ahol csak ők

vannak, hogy ne érezzék eltaposva magukat. Az őket szállító cégek magas áron dolgoznak,

amit ők nem igazán tudnak megfizetni, ezáltal javasolnám az állami támogatást a

szállításukra. Legutolsó sorban kötelezővé tenném minden szálláshely részére, hogy

biztosítsanak mozgássérült szobát, a fogyatékkal élő személyeknek megfelelő bútorzattal.

48

9. Összegzés

A szakdolgozatom olvasása után képet kaphattunk a fogyatékosságról, a fogyatékosság

fajtáiról, illetve a fogalmukról. Milyen helyzetben vannak ma Európában, valamint

Magyarországon. Átláthatjuk, Miskolc turisztikai helyszínei mennyire vannak felkészülve a

fogyatékkal élő egyének fogadására akadálymentesítés szempontjából. A személyzet, hogy

fogadja őket. Közösségben az ép emberek hogyan viszonyulnak hozzájuk. Olvashatunk a

szükségleteikről, igényeikről külön a fogyatékosság csoportjaira bontva. Megtudhattuk hol

és milyen kedvezményeket biztosítanak a számukra. Valamint megismerhettük őket, mint a

turizmusban dolgozó személyzetet is. Bele láthattunk abba is, hogy az akadálymentesítésbe

mi tartozik bele, mit lehet akadály mentesíteni és mit kell akadály mentesítenünk.

Lehet, Magyarország visszamaradott helyzetben van a többi országhoz képest

akadálymentesítés ügyileg, de én Miskolcon számos helyszínt bejártam, ami népszerű az

emberek körében épp úgy, mint a fogyatékossággal élőknél is, és elmondhatom, hogy

majdnem mindenhol van akadálymentesítés. Majdnem minden helyszín megfelelt az

előírásoknak, amiket én vizsgáltam.

A szakdolgozatomban két hipotézisre kerestem a választ. Az egyik feltételezésem az volt,

hogy Miskolc turisztikai helyszínei infrastrukturális tekintetben nincsenek felkészülve a

fogyatékossággal élő személyek fogadására. A másik feltételezésem pedig, hogy Miskolc

szolgáltató egységei törekszenek a fogyatékossággal élő egyének számára szükséges

feltételek minél magasabb színvonalon történő biztosítására.

Sok kérdésemre kaptam választ, a helyszíneken dolgozó személyzettől, valamint

beszélhettem egy gyógypedagógussal, aki egy mozgássérült lány anyukája is egyben. Ezáltal

két szemszögből is vizsgálhattam az akadálymentesítést.

Az első feltételezésemre a válaszom az az, hogy Miskolc turisztikai helyszínei

infrastrukturális tekintetben felvannak készülve a fogyatékos emberek fogadására. Ezt azt

állításomat alá is tudom támasztani a képekkel, amit készítettem a vizsgálat során. Úgy

gondolom, kevés hely engedheti meg magának azt, hogy ne biztosítson akadálymentesítést,

hiszen már törvényi rendelet is előírja számukra. Látszatra lehet, megfelelnek, de van ahol

csak látszatra. A mozgássérült lány anyukája elmondása szerint, nem megfelelően vannak

49

megépítve, kialakítva. Nem a rendeletnek megfelelően építik őket, gondolok itt a méretekre,

szélességre. Vagy ahol éppen van mozgássérült WC, nem lehet használni, mert az épület

számára nem ezt a funkciót szolgálja.

A második feltételezésemre a válasz, hogy igen. Miskolc szolgáltató egységei törekszenek a

fogyatékkal élő egyének számára szükséges feltételek minél magasabb színvonalon történő

biztosítására. Úgy gondolom és úgy láttam, hogy ez így van. Akkor is, ha néha

ellentmondásba ütközünk. Itt arra gondolok, hogy elromlik a lift vagy éppen a

személyfelvonó és nem lehet használni.

A dolgozatom írása előtt úgy éreztem, hogy számos akadályba fogok ütközni, nem kapok

elég választ, nem lesznek segítőkészek az emberek, de tévedtem. Szinte mindenhol szántak

rám időt és körbe vezettek a helyszíneken. Úgy gondolom ezeknek az akadályoknak a

leküzdésében az érdeklődésem segített, illetve az emberek, akik segítségével választ kaptam

a feltételezésimre és ezáltal segítettek a szakdolgozatom elkészítésében.

Nagyon örülök, hogy lehetőségem nyílt arra, hogy ezzel a témával foglalkozzak, hogy ebből

írhassam a szakdolgozatomat. A korábbi gyakorlataim során bele láttam a fogyatékkal élők

nehézségeibe, most, pedig mint a vendéglátás területén dolgozó, láthatom és tapasztalhatom

a másik oldalról is a még felmerülő hiányosságokat.

Bízom benne, hogy a munkám során lesz lehetőségem segíteni és támogatni Őket.

50

10. Irodalomjegyzék

Szakirodalom:

Juhász J. (1989): Magyar Értelmező Kéziszótár I. kötet. Akadémia Kiadó, Budapest

Réthy E. (2002): A speciális szükségletű gyerekek nevelése, oktatása Európában: Az

integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar pedagógia, 102.3.sz.

281-300. oldal

Kálmán Zs. - Könczei György(2002): A taigetoszitól az esélyegyenlőségig, 239.old.

Hatos Gy.(1996): Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük,

13.3.4, 297. oldal

Egyenlő esély a tanulásra, sportolásra, Közintézmények akadálymentesítése pályázati

program, Programzáró kiadvány, 13-15. oldal, 92-93.oldal

Jogszabályok:

1998. évi XXVI. törvény

2003. évi CXXV. törvény

2007. évi XCIL. törvény

2007. évi XCII törvény

Internet:

https://mtu.gov.hu/cikkek/akadalymentes-turizmus

Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet-www.fokom.hu

Infoszolg/www.disabled-worls.com

https://www.kemma.hu/orszag-vilag/a-turizmus-szamara-fontosak-a-fogyatekkal-

elok-igenyei-1075149/

https://mtu.gov.hu/cikkek/akadalymentes-turizmus

51

Jegyzetek, cikkek:

Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia

alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. SuliNova, Budapest, 2006.

Horváthné Mészáros Márta: Inkluzív nevelés-Ajánlások gyengénlátók és aliglátók

gyermekek, tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez: Sulinova,2006)

Czeizel Endre, Lányiné Emgelmayer Ágnes és Rátai Csaba (1978): Az értelmi

fogyatékosok kóreredete a Budapest vizsgálat” tükrében. Medicina Kiadó,

Budapest.

Autisták Országos Szövetsége

Biothka Noémi: Környezettervező, rehabilitációs szakértő

Eurostat, 2013

Magyar Turisztikai Ügynökség, Akadálymentes Turizmus

Országgyűlés Hivatal, infó jegyzet, 2017/42., 2017.május 23

52

11. Függelék

A Szimbiózis Alapítvány fogyatékossággal élőket megszólító turisztikai logója

Kisari Károly elnök, Down Egyesület, Fogyatékosok helyzete Magyarországon, A

megoldás: Integráció (3-5 dia)

A fogyatékkal élő turisták által leggyakrabban hiányolt akadálymentesített szolgáltatások

A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben

Megoszlásuk Magyarországon

53

12. Idegen nyelvű összefoglaló

My thesis gives a closer overview of disability, types of disabilities and their definitions.

What circumstances can people with disabilities expect in Europe? It is depicted in my thesis

how well-prepared with technical accessibilities the touristic sites of Miskolc are for

welcoming disabled people. Is their staff ready to meet them? What are the reactions of

people without disabilities in community? We can read about the different needs and

demands of disabled ones per groups; furthermore, places and types of discounts provided

for them. Moreover, their status can be seen as workers in the hospitality industry. My thesis

explains what technical accessibilities for disabled people exactly mean, what we can and

what we must provide for them regarding this aspect.

However, Hungary is regarded as a developing country compared to other European ones

regarding technical accessibility, after entering several popular places of Miskolc visited by

disabled people too I can admit there are technical accessibilities provided nearly

everywhere. Almost all examined places comply with the current regulations.

Two hypotheses have been analyzed in my thesis. My first one was that the touristic sites of

Miskolc have not been ready for welcoming disabled guests considering their infrastructure.

My second one was that the service providers of Miskolc are thriving to provide a higher-

quality of service for disabled people to fulfill their needs.

I have got many answers from the staff of certain places; besides, I had the chance to talk

with a special needs teacher who is also a mother of a handicapped girl. In this way technical

accessibilities could be analyzed from two viewpoints.

The answer to my first hypothesis is that the touristic sites of Miskolc are ready to welcome

disabled people if it comes to the question of infrastructure. My statement can be underlined

with photos I have taken during my study. I believe less and less places exist which do not

provide technical accessibility since even the law orders them for this. They seem to comply

with these regulations, but this is only the surface. According to the mother of the

handicapped girl these places are not well-built. They do not comply with the regulations

relating to their sizes, width etc. Or, if there is a toilet for people with disabilities, it is out of

order.

54

I can say a definite ‘Yes’ to my second hypothesis. The touristic sites of Miskolc are aiming

to serve the needs of disabled people in an even higher quality. In my opinion and as I saw,

it is so. Even though, we face sometimes contradictions; I mean, when the elevator is out of

order.

Before writing my thesis, I had thought I would encounter many obstacles and I would get

no answers, people would not be helpful at all, but I was surprised. I received attention and

help everywhere. I suppose my interest helped in overcoming this challenge; and I also got

valuable answers for my hypotheses in my thesis.

I am pleased to deal with this topic in my thesis. I could see the hard situation of people with

disabilities in my previous internship; now, as an employee in the catering industry I can see

and experience the upcoming deficiencies from the other side.

I hope I can help and support them in my forthcoming career.

Fogyatékossággal élők lehetőségei a turizmusban Másként...

Documents

Transcript of Fogyatékossággal élők lehetőségei a turizmusban Másként...