Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban „Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében”
A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN
description
Transcript of A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN
A HELYI TERMÉKEK SZEREPE AVIDÉKI TURIZMUSBAN
Dr. Fehér IstvánEgyetemi tanár
Szent István Egyetem, Gödöllő
A TÁRSADALOM SZEREPLŐI KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL
Fogyasztó/Termelő Állampolgár
(gazdasági) (politikai)
Magánszemély
(öntudat, etika)
AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁST ÉS VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ BELSŐ
TÉNYEZŐK• Biológiai tényezők: éhség, étvágy, ízlés• Gazdasági tényezők: kiadások, jövedelem, élelmiszerek
elérhetősége• Fizikai tényezők: fizikai állapot, iskolai végzettség, készségek
(pl.: főzés), szabadidő• Társadalmi tényezők: kultúra, család, gasztronómiai
hagyományok• Pszichológiai tényezők: hangulat, stressz, bűntudat• Attitüdök, tévhitek, élelmiszerismeretek • Életkor, életerő, egyéni és csoportos fogyasztási szokások • Földrajzi tényezők• Vallási szokások• stb..
Élelmiszer ellátás szocio-ökonómai szerepe stratégiai / nemzetbiztonsági kérdés, táplálkozás- és élelmiszerpolitika, helyi piacok és kistermelői értékesítés vs városi élelmiszerellátás
Környezeti szempontokÜHG 30%-a az élelmiszerláncból ered
Társadalmi egyenlőtlenségekéhezés és elhízás
Kulturális változásközvetlen értékesítés, helyi élelmiszer, gasztronómiai forradalom
ÉLELMISZERFOGYASZTÓI TRENDEK MAGYARORSZÁGON
Trendek sokszínűsége kényelmi trend, egészség és wellness trendje, környezettudatosság trendje, élménykeresés trendje, etikus fogyasztás trendje, időtudatosság trendje.
I. 1. ÁBRA AZ ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMI KÖRÖK RENDSZEREZÉSE
Forrás: (Juhász, és mtsai. 2012)
ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOK KAPCSOLATI RENDSZERE
Házhozszállítás
Közvetlen értékesítés Rövid élelmiszerlánc
Egyéni Kollektív (termelők)
Kollektív (egyesületi)
Szerződésen alapuló
Vásár
Gazdaságban értékesítés
Szedd magad
Hagyományos piac
AMAP szatyor-szolgáltatás
Vásár (gazdaságban)
Termelői piac
Közös értékesítési pont
Házhozszállítás
Egyéni Kollektív
Üzleten keresztül
Közétkeztetés
Egyesületen keresztül
Szövetkezet Étterem
Kereskedő
Turizmus
Termelők
Bolt
Fogyasztók
Job
bat
en
ni
A rendszer gyenge pontjai
Lehetőségek
A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének
megtartása
A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének
megtartása
A hűség két tényező függvénye:
pozitív tapasztalatok imázs a fejlődésről
A hűség két tényező függvénye:
pozitív tapasztalatok imázs a fejlődésről
Új termékek, új tapasztalatok
Új termékek, új tapasztalatok
A szezonalitás megértetése A szezonalitás megértetése
Erős konkurenciaErős konkurencia
A fogyasztók elcsábítása
A fogyasztók elcsábítása
Kiegészítő termékekKiegészítő termékek
MinősségMinősség
Kommunikáció a tagok felé
Kommunikáció a tagok felé
Nincs marketing Alacsony termékválasztékLassú reakciókészség a vásárlók igényeireA termelők jelenlétének hiánya
Nincs marketing Alacsony termékválasztékLassú reakciókészség a vásárlók igényeireA termelők jelenlétének hiánya
Példa: a helyi élelmiszerellátás problémája
Termelés hiánya
Disztribúció szervezésének
hiánya
Termelők hiánya
Fogyasztók hiánya a Rövid Élelmiszer
Láncban
Feldolgozás hiánya
Helyi termékek adaptációjának hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban
Föld-hasznosítás problémája
Kínálat/kereslet szétválasztása
A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉNYEZŐI ÉS SZEREPLŐI
Fenntartható mezőgazdaság
preferálása
Földterületek megőrzése
Rövid Élelmiszer Lánc
fejlesztése
Területtervezés
Területfejlesztés
Földvásárlási támogatások
Helyi kezdeményezések
fejlesztése
Vidéki tevékenységek
fejlesztése-turizmus
Civil szervezetek
KözösségProjekt tulajdonos
Szatyor, Kamratúra, Élő Tisza, Tokaj Reneszánsz, Kertbarátok, stb.
DIVERZIFIKÁLÁS A VIDÉKI HÁZTARTÁSOKBAN
Vidéki gazdálkodók jövedelemszerzése
On – farm activities Off – farm activities
Mezőgazdasági termelés bővítése
Diverzifikálás nem közvetlen kapcsolódik a
mezőgazdasági termeléshez
Értékhozzáadás növelése Munkabér Önfoglalkoztatás
Mezőgazdasági tevékenységek Gazdaságon kívüli tevékenységek
Nem fizetésből származó jövedelem/vagy más
forrásból származó bevétel
HELYI TERMÉK
• Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek között a tradicionális kézművesség használati és dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt megjelennek.
• A helyi termékek előállítói közvetlenül is értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat, de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.
13 23.04.21.
VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS I.
TTUURRIIZZMMUUSS
Városi turizmus
Városkörnyéki turizmus
RRuurráálliiss ttuurriizzmmuuss
Üdülőhelyi turizmus
HHiivvaattááss--
Gazdasági turizmus
Tanulmányi turizmus
ttuurriizzmmuuss
Agriturizmus Kulturális turizmus
Bevásárló turizmus Farmturizmus
Viziturizmus
Bioturizmus Örökségturizmus
Vallási turizmus
Ökoturizmus
Élményturizmus
Attrakció turizmus Gasztroturizmus
Falusi turizmus
Borturizmus
Szabadidős turizmus
Üdülőturizmus
Természetjáró turizmus
Pihenőturizmus
Egészségturizmus
Vadászturizmus Kalandturizmus
Sportturizmus
Gyógy és termálturizmus
Horgász turizmus
Kerékpáros turizmus
Lovasturizmus
Keményturizmus
Szelídturizmus
14 23.04.21.
VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS II.
Dr.Kóródi Márta – Szolnoki Főiskola Turizmus-Vendéglátás tanszék
15 23.04.21.
Dús növényzet, fák, nagy zöld területek
Hagyományos családi házas porták
Hangulatos utcák, kerítések, előkertek,
virágágyások, virágtartók, Gólyafészkek,
fecskefészkek a faluban, Van piacnap, vásár, vagy
búcsú a településenLehet a szabadban főzni,
sütniA természeti
látványosságok bejárása vezetővel
Megismertetés a településhez kapcsolódó
legendávalKöszönnek az utcán
ismeretlenül is egymásnak és az idegeneknek is
A turisztikai szolgáltatókvidék-képzete
Közös vidék-képzet
A turisták vidék-képzete
Gyakran közlekednek traktorok, gépek az utakon
Látni alkalmanként lovaskocsit, szekeret
Népi használati tárgyakat kipróbálhatnak
Részvétel, betekintés a kézművesek munkájába
Szívesen szóba elegyednek az emberrel
A ház előtti lócákon alkalmanként beszélgető
embereket látniTudják, ha nem odavalósiak
vannak a környékenPincelátogatás, borkóstolás, a szólókultúra megismeréseNépi táncos mulatságon való
részvétel, népszokások, táncok tanulása
Kutyákkal, macskákkal lehet találkozni, játszani, simogatniLehetőség van többféle állat
megismerésére (nyúl, kecske)Helyi hagyományos ételeket lehet kóstolni, megtanulni
elkészítésüket
Nagy árnyas park, padokkal, játékokkal
találhatóTájékoztató tábla
látnivalókkal, térkép iránymutatással
Betekintés vagy részvétel a művészeti csoportok ételébe (népdal, tánc,
hímzés)A kulturális örökség
bemutatása vezetővelA lakosokat megmozgatófesztiválok, rendezvények
Sportesemények, rendszeres edzések,
bajnokság, versenyekAz állomáson és a buszmegállóban
információk a falurólAktuális információkat nyújtanak (Mi történik a
héten?)
A VIDÉKI TURIZMUS
• A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése (Jenkei)
A vidéki turizmus fejlesztésében a gazdasági tényezőkön kívül ,• a vonzerőnek, • a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, • a tudatos termékfejlesztésnek • a térségi marketingkommunikációnak is meghatározó szerepe van
17
TAKTIKAI DÖNTÉSEK
Mit tudunk Mit tudunk kínálni?kínálni?
Mit akar a vendég, miért jönne ide?
Szolgáltatások és tárgyi, fizikai elemek ÉlményÉlmény
ESEMÉNYSZERVEZÉS
SZEGMENSSPECIFIKUS TERMÉKFEJLESZTÉS
18
A VIDÉKI TURIZMUSFEJLESZTÉS LÉPÉSEIvonzerő- és
attrakciófejlesztés
fogadóképesség-fejlesztés
élmény-menedzselés
termék-fejlesztés
desztináció-menedzsment
19 23.04.21.
A TURIZMUSFEJLESZTÉS HATÁSAI
Turizmusfejlesztés(új attrakciókon vagymeglévő erőforrásokon alapulva)
Erőforrások aktiválása(más ágazatoknál jobban mozgósíthatóak)
A térség fejlődése(megteremtődnek, majd bővülnek a turizmus feltételei)
Gazdaságélénkítés(multiplikátor lehet)
A HELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS JELLEMZŐI
A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák saját maguk által termelt áruk közvetlen értékesítését, számos országban kialakult a szabályozása és gyakorlata.
Amikor közvetlen értékesítésről beszélünk akkor ez azt jelenti, hogy a termelők közvetlenül fogyasztókhoz juttatják el a terméküket- eladás és szolgáltatás.
A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny.
Nyer a termelő és nyer a vásárló is.
A termelő munkához és bevételhez jut, a vásárló meg egészséges élelmiszerhez.
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS JÖVŐJE
A közvetlen értékesítés jogszabályi könnyítése jelentős jövőbeni lehetőségeket tartogat a termelők számára.
Az értékesítésnek ez a módja Európa szerte egyre népszerűbb, de a feldolgozás és értékesítés szabályait azonban meg kell tanulni.
Főként a kis és közepes gazdálkodók kedvelik a közvetlen értékesítést. Több változata lehetséges, többek között meg kell említeni a saját boltban
történő értékesítést, a katalógus, internet valamint az éttermeknek boltoknak történő közvetlen szállítás lehetőségeit is.
A klasszikus közvetlen értékesítési csatornák között – az előzőeken kívül - jelentős eladást végeznek a termelők a saját gazdaságban és az útmentén kialakított értékesítő helyeken és a vidéki turizmus szolgáltatások során (szállás, fesztiválok, rendezvények)
A közvetlen eladás a fogyasztóknak főként a gyümölcsértékesítés területén vált gyakorivá
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS ELŐNYEI
Hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez Növekszik a vidék népességmegtartó képessége Növeli a megtermelt termékek értékét Differenciálja és szélesíti a termékválasztékot Növeli a gazdák marketing orientáltságát Javul a termelők alkupozíciója Növeli a fogyasztók bizalmát és a kedvezően befolyásolja az élelmiszer
termelés általános megítélését Bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt vidéken Növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszer forgalmazásban
és a szolgáltatások terén Megfelelnek a környezetvédelem és állatjólét szempontjainak Elősegíti a falusi-vidéki turizmus fejlődését Csökkenthető a termékek szállítási igénye és költsége
A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐNYEI
Gazdasági előnyökAzonnali bevételMagasabb árakSaját betakarításCsökken a függőség és kiszolgáltatottság a nagykereskedőktől és nagy vevőktől Rendszeres fogyasztóktól származó jövedelem= stabil bevétel
„Társadalmi/szociális” előnyök
Fogyasztók bizalma Fogyasztói szokások jól
ismerté vállnak Hazai és helyi termékek
promóciója
A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SIKER TÉNYEZŐI
1. A piaci helyzet ismerete2. A gazdálkodási és családi együttműködési
előfeltételek és a partnerekkel való együttműködés tisztázása
3. Szaktudás a termelés és a termelési technológiák területén
4. A törvényes rendelkezések ismerete5. A marketing és turisztikai szolgáltatások
alapszabályainak ismerete6. A gazdaságosság szem előtt tartása
KÖVETKEZTETÉSEK• Az élelmiszerfogyasztók preferenciája egyre inkább a
tájjellegű, valamint az organikus termékek iránt növekszik.
• A termelőknek fel kell ismerni az ebből adódó lehetőségeket,
• A közvetlen élelmiszer értékesítés jogi feltételei megteremtődtek, de fontos teendő a direkt értékesítés iránti fogyasztói bizalom megteremtése,
• A mezőgazdasági termelők az élelmiszerek értékesítésére vonatkozó alapvető szabályokat kötelesek betartani.
• A vidéki turizmus fejlesztése jelentősen segítheti a helyi termékek értékesítésének növelését
• A közvetlen termelői értékesítés és a vidéki turizmus területén számos kedvező Európai Uniós tapasztalat ismert, melyek alkalmazása hasznos lehet a szabályozás és az alkalmazás területén
• Javaslatok:– a szakképzés jelentősége – a fogyasztói tudat módosítására való törekvés – a sikeres együttműködési formák megismertetése– tanácsadók is fordítsanak figyelmet arra, hogy segítsék a
gazdákat abban, hogy jól válasszák meg értékesítési csatornáikat és diverzifikálják szolgáltató tevékenységüket és termékeiket.