ÉZÖYV A AÓA ZAZ ÁA ZÁÁA - pedagogiai-szakszolgalat.hu · Országos tanfelügyelet Előszó a...

OKTATÁSI HIVATAL

Országos tanfelügyelet

KÉZIKÖNYV

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK SZÁMÁRA

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott,

a pedagógiai szakszolgálatok számára készült tájékoztató anyag.

Országos tanfelügyelet

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai szakszolgálatok számára készült tájékoztató anyag. 2

Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK SZÁMÁRA

Szerzők:

dr. Torda Ágnes, Horváthné Moldvay Ilona, Kapcsáné Németi Júlia,

Nagy Göngyi Mária, Szitó Imre

Nyelvi lektor:

Szalagyi Csilla

A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004

„Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” című kiemelt uniós projekt keretében készült.

A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató,

Maus Pál szakmai vezető, Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő.

A kézikönyv elektronikus formában az www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.

http://www.oktatas.hu/

Országos tanfelügyelet Tartalomjegyzék

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott, a pedagógiai szakszolgálatok számára készült tájékoztató anyag. 3

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 3

ELŐSZÓ A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TANFELÜGYELETI

KÉZIKÖNYVÉNEK HASZNÁLATÁHOZ.............................................................................. 5

BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TANFELÜGYELET

MINT SZAKMAI ELLENŐRZÉSI MODELL ......................................................................... 7

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI

TANFELÜGYELETI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ................................................................. 10

I. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI SZAKALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK

ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ............................................................................... 13

1. Bevezetés ................................................................................................................... 14

2. Az ellenőrzés területei és módszertana ...................................................................... 15

2.1. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott

szakmai ellenőrzésének területei ........................................................................ 15

2.2. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott

szakmai ellenőrzésének módszerei .................................................................... 22

3. Az ellenőrzés szakaszai .............................................................................................. 29

3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................ 29

3.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................ 30

3.3. Az ellenőrzés lezárása ......................................................................................... 32

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉRTÉKELÉSE


1. Bevezetés ....................................................................................................................... 34

2. Az ellenőrzés területei és módszertana ......................................................................... 35

2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei ...................................... 35

2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei ................................... 40

3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................. 43




Országos tanfelügyelet Tartalomjegyzék


III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS


1. Bevezetés ....................................................................................................................... 45

2. Az ellenőrzés területei és módszertana ......................................................................... 46

2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei............................... 46

2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei ........................... 51

3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................. 55




MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 58

1. számú melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai ............... 59

2. számú melléklet: A pedagógus interjú javasolt kérdései ........................................... 61

3. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései

a pedagógus munkájának értékeléséhez ........................................ 62

4. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve ................................................. 63

5. számú melléklet: A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú

javasolt kérdései ............................................................................. 64

6. számú melléklet: A tagintézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései ..... 65

7. számú melléklet: A főigazgatóval készített interjú javasolt kérdései ........................ 66

8. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései ..................... 67

9. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív ............................................................ 68

10. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú


11. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú


12. számú melléklet: A pedagógusok képviselőivel készített interjú


13. számú melléklet: A szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései ............ 74

14. számú melléklet: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív


15. számú melléklet: A szülők képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív


16. számú melléklet: A szolgáltatással támogatott intézmény képviselőinek

elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ............................. 78

Országos tanfelügyelet Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához


Előszó a pedagógiai szakszolgálat tanfelügyeleti kézikönyvének használatához

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények

egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezeté-

sét. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a 2013/2014. évben megalkotta a jogszabályban

meghatározott célok alapján és a kívánt tartalomnak megfelelően a pedagógiai szakszolgálat-

nál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – továbbiakban szakszolgálati szakalkalma-

zott –, a pedagógiai szakszolgálat vezetője és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául

szolgáló pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti standardokat. A pedagógiai szakszolgálat

tanfelügyeleti standardjainak alkalmazása kiterjed azokra a pedagógusokra is, akik nevelési-

oktatási intézményben szakszolgálat típusú tevékenységet folytatnak1.

Mi a standard?

Az országos pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra

épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely

tartalmazza:

az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését,

a módszertanát,

az alkalmazott eszközrendszert,

meghatározza a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeletet végző szakértők feladatait,

összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak

és a vezetők feladatait.

A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos

pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését

többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alap-

ján, ezért az alább felsorolt célcsoportok számára az Oktatási Hivatal kifejezetten részükre

szóló kézikönyveket állít össze.

1 A 2.1 pontban felsorolt tevékenységek.

Országos tanfelügyelet Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához


Kik számára készülnek kézikönyvek?

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzésben sokan, sokféle szerepben vesznek

majd részt:

a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak és vezetők az ellenőrzés és értékelés

alanyaként; így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy munkájukban mit, milyen mód-

szerekkel és eszközökkel vizsgálnak majd.

a szakértők részletes útmutatót, módszertani segédanyagot várnak, amelyben kellő

részletességgel, egyértelműen meghatározzák feladataikat, a munkájukra vonatkozó

elvárásokat.

a kormányhivatalok mint a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés szerve-

zői: a logisztikai háttér biztosításához szeretnének az ellenőrzés és értékelés lebonyolí-

tásáról pontos információkhoz jutni.

A fenti igényeknek megfelelően három kézikönyv készül, de valamennyi nyilvános és elérhe-

tő lesz mindenki számára.

Kinek szól ez a kézikönyv?

Ez a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti kézikönyv azok számára ismerteti az ellenőrzés

lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a pedagógiai szakszolgálati

tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottként vagy in-

tézményvezetőként vesznek részt az eljárásban.

Hol érhetőek el a kézikönyvek?

Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakít ki, amelyet az ellenőrzésben résztvevők – a

nekik szóló jogosultság alapján – tudnak használni. A publikus felületen elérhetőek lesznek a

kézikönyvek és egyéb, az országos pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzéshez

kapcsolódó anyagok, tájékoztatók.

(A modell és a módszerek leírásán túl a kézikönyv tartalmaz eszközöket is, például ezek is

ezen az elektronikus felületen jelennek majd meg, így jelenlegi formájuk még nem végleges.)

Országos tanfelügyelet Bevezetés


BEVEZETÉS

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet mint szakmai ellenőrzési modell

A magyar köznevelési rendszer minőségének – azaz hatékonysági, eredményességi és méltá-

nyossági mutatóinak – javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálóza-

tot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be.

Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd az egy-

séges, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és érté-

kelés.

Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőr-

zés bevezetése a hazai köznevelés intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30

éve, 1985 óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. Az

1990-es évek elején a közoktatási törvény kijelölte ugyan a fenntartók számára feladatként a

külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és

minőségben valósult meg.

Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai szakszolgálat szakalkalmazottait az

ellenőrzésre való felkészülésben, valamint folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú szak-

szolgálati munkájukban segíti.

A pedagógiai szakszolgálatok intézményvezetői ellenőrzési, a szakalkalmazottak pedig önel-

lenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő esz-

közök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az

intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai szakszolgálati szakalkal-

mazottak helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének

szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint ahhoz közelítsék.

Sok pedagógiai szakszolgálat rendelkezik intézményi önértékelési és szakalkalmazotti telje-

sítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket –

például az önértékelést, elégedettségmérést – figyelembe veszi az országos pedagógiai-

szakmai ellenőrzés, és épít rá.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezeté-

sét kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes, külső értékelés az intézmények különböző

önértékelési rendszeréhez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi

köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesít-

heti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint

végzett külső ellenőrzést.

Az új rendszer szakmai alapját az általános szakmai szempontok, a köznevelési értékrend-

szer, és az egyes intézmények saját értékrendszere adják. Nem a pedagógiai szakszolgáltatás

egyes elemeit, hanem a szakalkalmazottak szakmai munkájának egészét értékeljük, ezért nem

szakfelügyeletről, hanem pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeletről beszélünk. A külső



szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés

az elsődleges célja.

A 20/2012. (VIII. 31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-

lési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: EMMI-rendelet) 145. §-a a szakmai

ellenőrzés célját így fogalmazza meg: „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevé-

kenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő érté-

kelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint

történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és

ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”

Az ellenőrzés a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott munkájának legfontosabb terüle-

teire vonatkozik: a gyermekek/ tanulók/ kliensek személyiségének komplex fejlesztésére; a

beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentésére; a tehetség, képesség kibontakozásának

segítésére; a felzárkóztatás, a pedagógiai szakszolgálati szakmai folyamat tervezésére. Ezen

kívül érinti a felsorolt folyamatok, továbbá a gyermekek/ tanulók/ kliensek személyiségfejlő-

désének folyamatos értékelését, a pedagógiai szakszolgálati folyamatban alkalmazott módsze-

rek megfelelőségét vagy épp a kommunikációt és a szakmai együttműködést is.

A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés

során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a pedagógiai szakszolgá-

lati folyamatok, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását.

Emellett kiterjed a pedagógiai szakszolgálati munka eredményességének, minőségének méré-

sére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a szolgáltatást igénylő nevelési-

oktatási intézmények (társintézmények) pedagógusai, a fenntartó és a működtető közötti kap-

csolatépítés sikerességére, minőségére.

Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az éves (stratégiai és ope-

ratív) munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a kliensekkel folyó

munka eredményessége és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a

pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak ellenőrzésére épül: az intézményértékelés gerin-

cét az adja, hogy az ott dolgozó szakalkalmazottakat korábban hogyan értékelték. Ezért csak

ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a szakalkalmazottak 60 %-ának

munkáját ellenőrizték.

Az intézményvezetés felelőssége a szakalkalmazotti testület felkészítése a tanfelügyeleti elle-

nőrzésre - ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, s ha szüksé-

ges, az óra- és foglalkozáslátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítá-

sa. A szakalkalmazottak felelőssége abban áll, hogy az óra- és foglalkozáslátogatás, az azt

követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzés-

nél felkészültségüket, szakmai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az

egész intézményről alkotott kép az egyes szakalkalmazottak és a vezetés összteljesítményét

mutatja.

A tanfelügyeletnek nem célja a szakalkalmazottak minősítése, ugyanakkor a munkáltató a

szakalkalmazottakkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutal-

mazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a szakmai

ellenőrzés által.



A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet

ennek a rendszernek.

A cél egyértelműen a pedagógiai szakszolgálati intézmények szakmai fejlődésének támogatá-

sa, melyet a szakszolgálati szakalkalmazott, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén

és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A pedagógiai szakszolgálati munka egységes

és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény

egyéni szakmai arculatát, erősíteni a kliensközpontú és minőségi szolgáltatást, továbbá előse-

gíteni a mindezekhez való egyenlő hozzáférést.

Hosszú távú célként jelenik meg a szakalkalmazottak és az intézmények körében a szakmai

értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, valamint végső soron az egységesen jó

szakmai színvonalú pedagógiai szakszolgáltatás biztosítása. Olyan intézményrendszer megte-

remtése tehát a cél, amelyben a kliensek lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibon-

takoztatására, problémáik megoldására, és amelyben a szolgáltatás hozzájárul a társadalom

értékes, alkotóképes, hasznos tagjának formálásához.

Országos tanfelügyelet A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer felépítése


A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer felépítése

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet célja

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet (szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. év CXC. törvény 78.§-a írja elő, az ellenőrzés kereteit

ugyanezen törvény 86-87. §-a rögzíti. A 87. § (3) bekezdése szerint:

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egysé-

ges kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.”

A pedagógiai szakszolgálatok esetében a foglalkoztatott pedagógusok összességét a

szakalkalmazotti kör jelenti. Ezért korábban - és a következőkben is - a pedagógiai szakszol-

gálatokban dolgozó heterogén végzettségű, képzettségű és szakértelmű pedagógusok teljes

körét szakalkalmazottként nevezzük meg.

A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógiai szakszolgálati

szakalkalmazottak, intézményvezetők és intézmények szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki

célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a szakmai ellenőrzés

olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósítás-

ra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatá-

sa mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő terü-

letek azonosítása – mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozó-

an. A modell célja a megerősítés és a fejlesztés.

A pedagógiai szakszolgálati szakmai ellenőrzés alapelvei

Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógiai szakszolgálati szakalkalma-

zottak, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a szakmai fejlődés önmagában is az

érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőr-

zés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő szakalkalmazottakra és szakér-

tőkre. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az

érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenci-

ák előzik meg.

A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a szakszolgálati szakterületek tudásbázisát

megalapozó szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a szakszolgálati

szakmai protokollok általános elveinek betartása, továbbá az intézmény saját szakmai prog-

ramja alkották. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel

és eszközökkel történik. Ezek mindenki számára elérhetők a www.oktatas.hu weboldalon.

http://www.oktatas.hu/



Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a pedagógiai szakszolgálati

tanfelügyeleti modell bevezetésében

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény meghatározta a szakmai ellenőrzések

kereteit. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az

eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatá-

sért felelős miniszter hatáskörébe utalta.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a szakmai ellenőrzés sza-

bályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az

ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit. Nem nevez meg azonban

konkrét értékelési területeket, szempontokat, és a szóba jöhető eszközöket is csak említés

szintjén szerepelteti. Az EMMI-rendelet szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszköze-

it az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá.

A TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézmé-

nyi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatá-

si Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az elle-

nőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját.

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer szereplői

és a rendszer működése2

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője, egyben az ellenőrzések

végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei

kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Az ellenőrzések

tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmenete-

li rendszerben minősítésre kerülő pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottaknak minősíté-

süket megelőzően mindenképp részt kell venniük szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzésen,

mivel az ennek során kapott értékelés a minősítésébe beszámít.

Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal

minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az

intézmények még a tanév kezdete előtt, nyár végén megkapják ezeket a terveket, összehason-

lítják saját adataikkal, majd ennek megfelelően bejelentik azokat a változásokat, melyek az

aktuális tervezésre hatást gyakorolnak. A kormányhivatal mindezek alapján véglegesíti a me-

gyei ellenőrzési terveket, melyeket szeptember elején eljuttat az érintett szakszolgálati szakal-

kalmazottak intézményvezetőinek. Ebből az ellenőrzési tervből az intézményvezető a szak-

szolgálati szakalkalmazottak személyére és sorra kerülésük várható időpontjára is rálátást

nyer. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érin-

tett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos

menetét megtervezik, majd ezekről a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelő-

2 A kézirat lezárásakor hatályos 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendeletnek megfelelően.



ket) értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2

héttel) a szakszolgálati szakmai felügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.

Az ellenőrzési tervek készítésekor figyelembe kell még venni a jogszabályban meghatározott,

ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógiai

szakszolgálati szakalkalmazott és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy

intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi.

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az

ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a szakszolgálati tanfelügyelőknek. Szakszolgá-

lati tanfelügyelő azon szakszolgálati szakalkalmazottakból válhat, akik a szakszolgálati szak-

alkalmazottak előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, a tanfelügyeleti

ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést

elvégezték, a képzési követelményeket sikeresen teljesítették. Mivel a szakszolgálati szakal-

kalmazottak minősítése még nem kezdődött meg, és egy ideig még nem várható, hogy a szük-

séges számú Mesterpedagógus rendelkezésre álljon, ezért ezen átmeneti időszakban a Peda-

gógus I. és Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok is dolgozhatnak szakszolgálati tanfelü-

gyelőként - természetesen csak abban az esetben, ha a mesterpedagógusi szint követelménye-

inek megfelelnek.

Országos tanfelügyelet I. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott munkájának ellenőrzése és értékelése


I. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI SZAKALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK

ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

PEDAGO GIAI SZAKSZOLGA LAT



1. Bevezetés

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyar-

országon a köznevelés területén.

A szakszolgálati szakalkalmazottak szakmai ellenőrzése nemcsak a szakszolgálati szakalkal-

mazottak munkájának megismerését célozza, de az oktatásirányítás felé is fontos tapasztalato-

kat nyújt. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai ismét előtérbe helyezik az igényes,

minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési

irányokat, mintát ad a szakszolgálati szakalkalmazottak számára.

Bár ez utóbbit nem szokták külön megjegyezni, mégis fontos kritérium a szakszolgálati szak-

alkalmazottak elégedettsége is, hiszen a szolgáltatást végző szakalkalmazott számára – az

anyagi elismerésen túl – az egyik legfontosabb tényező hivatásának, elkötelezettségének, spe-

ciális társadalmi helyzetének, egzisztenciájának elismerése, szakmai munkájának kiteljesedé-

se, előmeneteli rendszerének kiépítése és biztosítása. Jó minőségű pedagógiai szakszolgálta-

tást csak motivált, felkészült, gyermekszerető, elkötelezett, etikus szakszolgálati szakalkalma-

zottakkal, jól motivált és rátermett intézményvezetőkkel lehet elérni.

A pedagógusok ellenőrzésében éppen ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a mintaadás és az

iránymutatás tényezőit, mint magát az ellenőrzési folyamatot.

A szakszolgálati szakalkalmazottak szakmai ellenőrzése új szakmai kihívás, országos szintű

innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, és az egész országra kiterjedő, egysé-

gesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő

személyétől; feltárja és megmutatja a szakszolgálati szakalkalmazott szakmai alkalmasságát,

szolgáltatásának hatékonyságát; rávilágít a hozzáadott szakmai értékre, megmutatja a szak-

szolgálati szakalkalmazott munkájának erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint objektív

összehasonlíthatóságot biztosít.

Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a

szakszolgálati szakalkalmazott munkájában az alábbi szakmai tartalmak:

Az általános szakmai szempontoknak való megfelelés,

A pedagógiai szakszolgálatok jogszabályban foglalt eljárásrendjének, illetve az in-

tézmény belső szabályzatainak, szakmai protokolljainak való megfelelés,

Az intézmény munkatervének való megfelelés.



2. Az ellenőrzés területei és módszertana

2.1. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének területei

A tanfelügyelő szakmai ellenőrzést végez, melynek során meggyőződik arról, hogyan való-

sulnak meg a gyakorlatban a felsőoktatási képzés folyamatában kimeneti követelményként

elért kompetenciák.

A jelenleg tíz szakterületen folyó pedagógiai szakszolgáltatás egyes területei között fennálló

megegyezések ellenére a szolgáltatást igénylő kliensek szükségletei, a szolgáltatást nyújtó

szakalkalmazott szakértelme és kompetenciái, továbbá a szolgáltatás tevékenységtartalma,

módszer- és eszközhasználat tekintetében jelentősek a különbségek. Kiemelve a szakterületi

tevékenységek közös és általános tartalmainak ellenőrzését, mégis szükségessé vált azt mérle-

gelni, hogy a kompetenciák milyen mértékben és módon nyilvánulnak meg szakterületenként.

Annak érdekében, hogy a pedagógiai szakszolgálati területeken a pedagógus kompetenciák értel-

mezhetőek legyenek, a pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket tartalmuk és jellegük szerint

csoportosítottuk és öt fő tevékenységcsoportot alakítottunk ki az alábbiak szerint:

1. Nevelési tanácsadás típusú tevékenységek

a) nevelési tanácsadás – a pszichológus tevékenysége

b) a fejlesztő pedagógus tevékenysége,

c) az iskola-, óvodapszichológus tevékenysége,

d) pályaorientációs tevékenység,

e) tehetséggondozó tevékenység

2. Szakértői bizottsági tevékenység

Szakértői bizottsági feladatellátásban résztvevők

3. Logopédiai tevékenység

Logopédiai feladatellátásban résztvevők

4. Korai fejlesztés típusú tevékenységek

a) korai fejlesztés,

b) fejlesztő nevelés,

c) konduktív pedagógiai ellátás

5. Gyógytestnevelői tevékenység

Gyógytestnevelői feladatellátásban résztvevők

Az alábbiakban közölt áttekintő táblázat tartalmazza a pedagóguskompetenciák szakterületi

értelmezését.



Pedagóguskompetenciák tartalmi módosulása a pedagógiai szakszolgálatban

Általános

pedagógus-

kompetenciák

Kompetenciák

a nevelés-

tanácsadás

típusú tevé-

kenységekben

Kompetenciák

a szakértői

bizottsági

tevékenység-

ben

Kompetenciák

a logopédiai

tevékenység-

ben

Kompetenciák

a korai

fejlesztés

típusú tevé-

kenységekben

Kompetenciák

a gyógytest-

nevelésben

1. Szakmai

feladatok, szak-

tudományos,

szaktárgyi,

tantervi tudás.

1.Szakmai

feladatok, szak-

tudományos és

gyakorlati

tudás.

1.Szakmai

feladatok, szak-

tudományos és

gyakorlati

tudás.

1. Szakmai

feladatok, szak-

tudományos és

gyakorlati

tudás.

1. Szakmai

feladatok, szak-

tudományos és

gyakorlati

tudás.

1. Szakmai fela-

datok, szaktudo-

mányos és gya-

korlati tudás.

2. Pedagógiai

folyamatok,

tevékenységek

tervezése

és a megvalósí-

tásukhoz

kapcsolódó

önreflexiók.

2. Foglalkozás,

beavatkozás

tervezése,

önreflexiók.

2. Foglalkozás,

beavatkozás

tervezése,

önreflexiók.

2. Foglalkozás,

beavatkozás

tervezése,

önreflexiók.

2. Foglalkozás,

beavatkozás

tervezése,

önreflexiók.

2. Pedagógiai

folyamatok,

tevékenységek

tervezése és a

megvalósításuk-

hoz kapcsolódó

önreflexiók

3. A tanulás

támogatása. 3. A tanulás

támogatása.

3. A tanulás

támogatása.

3. A tanulás

támogatása.

3. A tanulás

támogatása.

3. A tanulás

támogatása.

4. A tanuló

személyiségé-

nek fejlesztése,

az egyéni bá-

násmód érvé-

nyesülése,

a hátrányos

helyzetű, sajá-

tos nevelési

igényű vagy

beilleszkedési,

tanulási, maga-

tartási nehé-

zséggel küzdő

gyermek, tanuló

többi gyermek-

kel, tanulóval

együtt történő

sikeres nevelé-

séhez, oktatásá-

hoz szükséges

megfelelő mód-

szertani felké-

szültség.

4. A kliens

igényeit és

szükségleteit

figyelembe

vevő egyéni

beavatkozás

(gondozás,

fejlesztés,

terápia, tanács-

adás, konzultá-

ció).

4. A kliens

igényeit és

szükségleteit

figyelembe

vevő egyéni

beavatkozás

(gondozás,

fejlesztés,

terápia, tanács-

adás, konzultá-

ció).

4. A kliens

igényeit és

szükségleteit

figyelembe

vevő egyéni

beavatkozás

(gondozás,

fejlesztés,

terápia, tanács-

adás, konzultá-

ció).

4. A kliens

igényeit és

szükségleteit

figyelembe

vevő egyéni

beavatkozás

(gondozás,

fejlesztés,

terápia, tanács-

adás, konzultá-

ció.

4. A tanuló sze-

mélyiségének

fejlesztése, az

egyéni bánásmód

érvényesülése, a

hátrányos hely-

zetű, sajátos

nevelési igényű

vagy beilleszke-

dési, tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzdő gyermek,

tanuló többi

gyermekkel,

tanulóval együtt

történő sikeres

neveléséhez,

oktatásához

szükséges megfe-

lelő módszertani

felkészültség.



Általános

pedagógus-

kompetenciák

Kompetenciák

a nevelés-

tanácsadás

típusú tevé-

kenységekben

Kompetenciák

a szakértői

bizottsági

tevékenység-

ben

Kompetenciák

a logopédiai

tevékenység-

ben

Kompetenciák

a korai

fejlesztés

típusú tevé-

kenységekben

Kompetenciák

a gyógytest-

nevelésben

5. A tanulói

csoportok,

közösségek

alakulásának

segítése, fej-

lesztése, esély-

teremtés, nyi-

tottság a külön-

böző társadal-

mi-kulturális

sokféleségre,

integrációs

tevékenység,

osztályfőnöki

tevékenység.

5. Csoportos

beavatkozás

(tréning, gon-

dozás, fejlesz-

tés, terápia,

tanácsadás,

konzultáció,

mediáció, konf-

liktuskezelés,

képzés).

5. Ezen a szak-

szolgálati terü-

leten ez a kom-

petencia nem

releváns.

5. Csoportos

beavatkozás

(tréning, gon-

dozás, fejlesz-

tés, terápia,

tanácsadás,

konzultáció,

mediáció, konf-

liktuskezelés,

képzés).

5. Ezen a szak-

szolgálati terü-

leten ez a kom-

petencia nem

releváns.

5. A tanulói

csoportok, kö-

zösségek alaku-

lásának segítése,

fejlesztése, esély-

teremtés, nyitott-

ság a különböző

társadalmi-

kulturális sokfé-

leségre, integrá-

ciós tevékenység,

osztályfőnöki

tevékenység.

6. Pedagógiai

folyamatok és a

tanulók szemé-

lyiségfejlődésén

ek folyamatos

értékelése,

elemzése.

6. Az állapot-

felmérés és a

beavatkozási

tevékenységek

rendszeres

értékelése,

elemzése,

önreflexió.

6. Az állapot-

felmérés és a

beavatkozási

tevékenységek

rendszeres

értékelése,

elemzése,

önreflexió.

6. Az állapot-

felmérés és a

beavatkozási

tevékenységek

rendszeres

értékelése,

elemzése,

önreflexió.

6. Az állapot-

felmérés és a

beavatkozási

tevékenységek

rendszeres

értékelése,

elemzése,

önreflexió.

6. Pedagógiai

folyamatok és a

tanulók szemé-

lyiségfejlődéséne

k folyamatos

értékelése,

elemzése.

7. Kommuniká-

ció és szakmai

együttműködés,

problémameg-

oldás.

7. Kommuni-

káció, szakmai

együttműködés

és önállóság.

7. Kommuniká-

ció, szakmai

együttműködés

és önállóság.

7. Kommuniká-

ció, szakmai

együttműködés

és önállóság.

7. Kommuniká-

ció, szakmai

együttműködés

és önállóság.

7. Kommuniká-

ció és szakmai

együttműködés,

problémamegol-

dás.

8. Elkötelezett-

ség és szakmai

felelősségválla-

lás a szakmai

fejlődésért.

8. Elkötelezett-

ség és felelős-

ségvállalás a

szakmai fejlő-

désért.

8. Elkötelezett-

ség és felelős-

ségvállalás a

szakmai fejlő-

désért.

8. Elkötelezett-

ség és felelős-

ségvállalás a

szakmai fejlő-

désért.

8. Elkötelezett-

ség és felelős-

ségvállalás a

szakmai fejlő-

désért.

8. Elkötelezettség

és szakmai fele-

lősségvállalás a

szakmai fejlődé-

sért



A pedagógiai szakszolgálat szakmai ellenőrzésének területei megegyeznek a szakszolgálati

szakalkalmazottak előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel:

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség-

gel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres nevelé-

séhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyi-

tottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osz-

tályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A felsorolt területeken az értékelés meghatározott szempontok szerint történik. Az összefogla-

ló táblázatból megállapítható, hogy egyes szakterületeken a kompetenciák érvényesíthetősége

nem teljes körű. A gyógytestnevelés feladatellátásban közreműködők kompetenciái meg-

egyeznek a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusok kompetenciáival,

esetükben tehát nincs szükség újabb szempontok megállapítására. A következő táblázatban

összefoglaltuk az egyes kompetenciák érvényesülését segítő szempontokat.

A kompetenciák érvényesülésének megfigyeléséhez és megállapításához segítséget nyújtanak

az adott szakterületen alkalmazható szakmai ellenőrzési szempontok. Ezeket egészítik ki azok

a további kérdések, melyeket az ellenőrzött tevékenységhez illeszkedő szakértelmű szakmai

felügyelő fogalmaz meg a teljesebb megismerés érdekében.



Területek Szempontok

1. Szakmai feladatok,

szaktudományos

és gyakorlati tudás

Szakterületének korszerű tudományos ismereteit és gyakor-

lati tapasztalatait hogyan építi be az adott foglalkozás, be-

avatkozás tervezésébe, hogyan határozza meg a kliens

(egyén vagy csoport) fejlesztendő kompetenciáit?

Szakmai fogalomhasználata, tervező és megvalósító munká-

ja korszerű-e, megfelel-e a szaktudomány és az elfogadott

gyakorlat fejlettségi szintjének?

Szakterületi tevékenységében az éves tervezés elemei meg-

felelnek-e az intézményi munkatervben szereplő intézményi

céloknak?

A tervezett szakterületi ellátás mennyiben követi az adott

szakterület eljárásrendjét (szakterületi protokollját)?

Milyen a szakalkalmazott módszertani felkészültsége?

Milyen módszereket alkalmaz a szakterületi beavatkozások

során?

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását?

Miként hatnak vissza a mérési és értékelési eredmények

szakmai gyakorlatának módszertanára?

2. Foglalkozás, beavatko-

zás

tervezése, önreflexiók

Milyen a szakmai tervező munkája: tervezési dokumentu-

mok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvaló-

síthatóság, realitás?

A tervezés során hogyan érvényesíti az adott szakterület

szakmai előírásait, eljárási és protokolláris szabályait?

Hogyan épít tervező munkája során a kliensek (egyének

vagy csoportok) előzetes tudására, aktuális állapotára, fej-

leszthetőségének irányára és céljaira?

Mennyire képes megítélni szakértelmének erős és gyenge

jellemzőit, igénybe vesz-e segítséget a szakmai fejlődés ér-

dekében, motivált-e a folyamatos tudásbővítésre?



3. A tanulás támogatása

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfele-

lően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárá-

sokat?

Hogyan motiválja a klienseket? Hogyan kelti fel a gyerme-

kek/ tanulók / kliensek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja

fenn a gyermekek/ tanulók / kliensek figyelmét, érdeklődé-

sét?

Hogyan fejleszti a gyermekek/ tanulók / kliensek gondolko-

dási, problémamegoldási és együttműködési képességét?

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulá-

si folyamatra?

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-

kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tan-

anyagokat?

Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos

és az információ-kommunikációs technológiák között?

4. A kliens igényeit és

szükségleteit figyelembe

vevő egyéni beavatkozás

(gondozás, fejlesztés,

terápia, tanácsadás,

konzultáció)

Tudatos és tervezett-e az egyéni beavatkozás szervezése?

Hogyan méri fel a gyermekek/ tanulók / kliensek értelmi,

érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony

tanuló-megismerési technikákat alkalmaz?

Mennyire jelennek meg a beavatkozásban a kliens szükség-

leteiből adódó sajátos igények?

A kliens szükségleteit folyamatosan követi-e?

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfej-

lesztés a szakmai munkájában, a tervezésben (egyéni képes-

ségek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Komplex módon veszi-e figyelembe a beavatkozási folyamat

minden lényeges elemét, a folyamat célját, tartalmát, eszkö-

zeit, a gyermek/ tanuló/ kliens életútját, életkori sajátossága-

it, a vizsgálati környezet lehetőségeit, korlátait?

A tervezett és a megvalósított tevékenységek milyen mér-

tékben megegyezőek vagy hasonlatosak?

Megnyilvánul-e a folyamatos önreflexió a beavatkozás so-

rán?

Képes-e az egyéni beavatkozási helyzetből adódó előnyök

felismerésére és kihasználására?



5. Csoportos beavatkozás

(tréning, gondozás,

fejlesztés, terápia,

tanácsadás, konzultáció,

mediáció, konfliktus-

kezelés, képzés)

Képes-e a csoportműködés előnyeinek tudatos alkalmazásá-

ra?

Milyen mértékben használja ki a társas kapcsolatokban rejlő

lehetőségeket?

Van-e a klienseknek előnye a csoporthelyzetből adódóan?

Képes-e a csoporthelyzetekben figyelembe venni a kliensek

állapotából, eltérő társadalmi hátteréből adódó különbsége-

ket?

Képes-e kialakítani a kölcsönös elfogadás légkörét a cso-

portban?

6. Az állapotfelmérés

és a beavatkozási

tevékenységek

rendszeres értékelése,

elemzése, önreflexió

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek/ tanulóknak /

klienseknek?

Visszajelzései támogatják-e a gyermekek/ tanulók / kliensek

önértékelésének fejlődését?

Az ellenőrzés és értékelés eredményei mennyiben befolyá-

solják szakterületi tevékenységét?

Rendelkezik-e kellő önreflexivitással - az állapotfelmérés és

beavatkozás tevékenységekre vonatkozóan?

7. Kommunikáció,

szakmai együttműködés

és önállóság

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata

(életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebes-

ség stb.)?

Milyen a kommunikációja, hogyan tud együttműködni a

klienssekkel?

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a peda-

gógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folya-

matban?

Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmé-

nyek pedagógusaival?

Milyen szakmai fejlesztésekben vesz részt (intézményen

belül, kívül, jó gyakorlat stb.)?

Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai program-

jának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával?

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív

szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e ön-

reflexióra? Képes-e önfejlesztésre?



8. Elkötelezettség

és felelősségvállalás

a szakmai

fejlődésért

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos

értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Mennyire tájékozott szakmai kérdésekben, hogyan követi a

szakterületén megjelenő változásokat?

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősség-

vállalása a munkájában?

Munkájában mennyire pontos, megbízható?

Tisztában van-e szakmai felkészültségével, személyiségének

sajátosságaival, és képes-e alkalmazkodni a szerepelvárá-

sokhoz?

Saját pedagógiai, pszichológiai gyakorlatát folyamatosan

elemzi és fejleszti-e?

Szakmai előrehaladása érdekében fejleszti-e elsődleges és

kiegészítő kompetenciáit, ismereteit és készségeit?

Követi-e a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai isme-

retek változásait, és személyes fejlődésében ezek figyelem-

bevételére törekszik-e?

Munkájában alkalmaz-e új módszereket, támaszkodik-e új

tudományos eredményekre?

Rendszeresen tájékozódik-e a digitális tananyagokról, esz-

közökről, az oktatást támogató digitális technológia legújabb

eredményeiről, konstruktívan szemléli-e felhasználhatóságu-

kat?

Részt vesz-e intézményi innovációban, pályázatokban, kuta-

tásban?

2.2. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének módszerei

A pedagógiai szakszolgálati szakmai ellenőrzések során használt módszerek: dokumentum-

elemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempont-

jai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési terü-

letenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Ameny-

nyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kér-

dések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített

szakértők ezt megtehetik.

2.2.1. Dokumentumelemzés:

A dokumentumelemzés célja, hogy a szakszolgálati tanfelügyelő meggyőződjék arról, hogy a

szakszolgálati szakalkalmazott munkáját előre tervezetten, a pedagógiai eljárásrend (szak-

szolgálati protokoll), az intézmény sajátosságainak és a gyermekcsoport jellegzetességeinek

összehangolásával tudatosan végzi-e. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok



ellenőrzésénél a szakszolgálati tanfelügyelő feladata a szakmai munka megítélése, mely sem

hatósági, sem törvényességi ellenőrzést nem takar. A dokumentumelemzés tehát nem magá-

nak a dokumentumnak, hanem a szakszolgálati szakalkalmazottnak az értékelését szolgálja.

Ugyanakkor a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző szakszolgálati szakalkalmazotti

ellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a szakalkalmazott fejlődését az egyes területe-

ken. Ennek érdekében a szakszolgálati tanfelügyelő megvizsgálja az előző szakszolgálati

szakalkalmazotti ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott szakalkalmazottra vonatkozó

dokumentumait, a szakmai munka tervezésének és értékelésének dokumentumait, valamint a

kivitelezés segédeszközeit.

A dokumentumok, valamint azok javasolt vizsgálati szempontjai a következők:

Az előző szakszolgálati szakmai ellenőrzés és az intézményi önértékelés

adott szakalkalmazottra vonatkozó értékelőlapjai

Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek?

Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódó-

an születtek a fenti eredmények?

Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi

szakszolgálati tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken?

A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésé-

nek dokumentuma

Az éven belül milyen részidőszakokra bontott a terv, és miként jelennek

meg bennük az egyes témakörök?

Mennyiben kapcsolódik a terv a munkaközösség/ munkacsoport tervéhez?

Mennyiben kapcsolódik a terv a szakszolgálati intézményi munkaterv egé-

széhez?

Milyen megnevezéseket, tevékenységegységeket tartalmaz a szakterület-

specifikus munkavégzés vonatkozásában (hogyan specifikálja a megnevezés

szintjén a feladatok ellátását)?

Mennyire konkrét, ellenőrizhető vagy elvont, ellenőrizhetetlen? A megne-

vezések mennyire állnak összhangban a naplóban használt tevékenységek

megnevezéseivel?

Mennyire vannak összhangban a tervezett tartalmak a munkaköri leírásban

foglalt tevékenységtartalmakkal?

Mennyire vannak összhangban a tervezett tartalmak az elfogadott, aktuális

szakmai eljárásrenddel (protokollal)?

Érzékelhető-e a tervezet összeállításának módjában és tartalmában, hogy a

szakszolgálati tevékenységnek vannak tervezhető és nem tervezhető elemei?

Milyen a tervezett felmérések és beavatkozások aránya, az előbbiek milyen

mértékben irányulnak egyénekre illetve csoportokra? Miként van jelen a di-

rekt és indirekt szolgáltatásra vonatkozó tervezés (szülő és pedagógus kö-

zötti konzultáció)?

Az időbeli kibontás mennyiben igazodik a kliensek beérkezésének csúcsidő/

alapidő szakaszaihoz.



Megjelennek-e új feladatok az előző év(ek) tervének tartalmához képest?

Megjelennek-e új problémacélpontok, módszerek a segítésben, változtatási

szándékok a korábbi munkatevékenységhez képest?

Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tré-

ning, prevenció stb.)

Milyen módszert használ a tevékenység vagy tanóra tervezéséhez? (a ter-

vezés módszertana)

Milyen elemeket tartalmaz a tevékenység- óravázlat?

Az óra feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett

módszerek, szervezési eljárások?

A célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra tervezett felépítése?

Van-e alkalom a tervezés szerint a közösségfejlesztés, személyiségfejlesz-

tés megvalósítására?

Milyen értékelési formák jelennek meg az óra tervezésében?

A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetősé-

get?

Egyéb foglalkozások tervezése

Képes-e a kliens életkorának megfelelő, problémaspecifikus egyéni/ csopor-

tos felmérések előkészítésére és megtervezésére?

Képes az egyéni vagy csoportos fejlesztés, foglalkozás tervének elkészítésé-

re illetve több ülést átfogó hosszú távú beavatkozási tervek létrehozására?

Céljainak megfelelően képes-e meghatározni a vizsgált illetve a fejlesztendő

területeket?

Képes-e meghatározni a fenti területekhez rendelt feladatok struktúráját, lo-

gikai felépítését?

Képes-e véleményt alkotni a kiválasztott feladat, stratégia kliensre gyako-

rolt hatásáról?

Képes-e a tervezés során komplex módon figyelembe venni az egyének

vagy csoportok erős oldalait?

Képes-e a tervezés során figyelembe venni a környezet védőtényezőit, mi-

közben beszámítja a személyes sérülékenység és a környezeti kockázatok

jellemzőit is?

Képes-e a rendelkezésére álló eszközöket, módszereket kritikusan elemezni

és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani?

Képes-e a tervezés során többféle vizsgálati/ beavatkozási eszköz-

ben/eljárásban gondolkodni és alternatívákat is létrehozni 1-1 lépés kimene-

telét illetően?

Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi eljá-

rásrenddel (protokollal)?



Esettanulmány dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás tí-

pusú tevékenységek esetében)

Az esettanulmány dokumentumának elemzésével kapcsolatos kérdésekhez a

foglalkozásterv egyes kérdései és a portfólió feltöltés szakszolgálati útmuta-

tójában szereplő reflektív interjúkérdések szolgáltatnak támpontot.

Esetmegbeszélő munka dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési ta-

nácsadás típusú tevékenységek esetében)

Milyen módszertani, technikai megoldásokat alkalmaz az esetmegbeszélés

vezetésére?

Milyen módon tart fenn együttműködést az esetmegbeszélés résztvevőivel?

A csoportműködés érdekében milyen beavatkozásokat végez, és mi jellemzi

ezeket?

Milyen módon kezeli az esetmegbeszélés során megmutatkozó érzelmi és

indulati viszonyulásokat?

Milyen erősségei és fejlesztésre váró területei nyilvánulnak meg az eset-

megbeszélés során?

Mennyire képes reflektív áttekintésre az esetmegbeszélés több ülése során a

történések, az előrehaladás, az elakadások, módszertani/ technikai kérdései-

nek tekintetében?

A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típu-

sú tevékenységek esetében)

Képes-e a konzultáció folyamatának tervezésére, benne a cél(ok) meghatá-

rozására?

Tud-e különbséget tenni a különböző konzultációs technikák között? Milyen

indokokkal tudja alátámasztani a konzultációban használt módszereket,

technikákat?

Mennyiben képes értelmezni a konzultáció hatását a fejlesztő/ terápiás fo-

lyamatra?

Hogyan kezeli az esetleges elakadásokat, problémákat a konzultációs fo-

lyamatban?

Milyen összehasonlításokra képes a tervezett és a megvalósult tartalom, to-

vábbá a tervezett cél és az elért eredmény összevetésének gondolati és ér-

zelmi vetületéről?

Hogyan látja a terápiás beavatkozás és a konzultáció egymáshoz való viszo-

nyát, határait?

Milyen módon tesz különbséget a szakemberrel folytatott konzultáció és a

szakember szupervíziója között?

Alkalmaz-e modellnyújtó helyzetet szakmai konzultációban és hogyan ér-

telmezi ennek előnyeit és hátrányait?

Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi pro-

tokollal?



Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás tí-

pusú tevékenységek esetében)

Milyen érvekkel támasztja alá a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás

szükségességét az adott csoport vonatkozásában?

Miként érvel a csoportos fejlesztésben/ terápiában/ tanácsadásban résztvevő

gyerekek/ tanulók bekerülésének szempontjai mellett?

Miként vélekedik a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás kereteiről és fel-

tételeiről? (gyakoriság, a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás helyszíni

adottságai, tervezett időtartam, egyéni, csoportos) Mennyire képes a segítő

és hátráltató szempontok megfogalmazására?

Mennyire képes a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás folyamatának

tervezésére, benne a cél(ok) meghatározására?

Mennyire tudatosan használ különféle módszereket a csoportos fejlesztés/

terápia/ tanácsadás folyamatában? Mennyire ismeri a módszerek nevét, mi-

ként tudja elkülöníteni azokat?

Mennyiben ismeri fel és hogyan kezeli az esetleges elakadásokat, problé-

mákat a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás folyamatában?

Mennyiben képes a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás teljes folyama-

tára vonatkozó megvalósulás elemzésére? (A megvalósulást abból a szem-

pontból szükséges elemezni, hogy mennyiben tért el a kitűzött céltól.)

Képes-e a tapasztalatok alapján javaslatok megfogalmazása?

Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi eljá-

rásrenddel (protokollal)?

A szakterületi vélemény dokumentuma

Mennyire képes felmérni, hogy a szakterületi vélemény írásában hol vannak

a kompetencia határai?

Milyen feltételekhez köti a szakterületi vélemény megírását, a tartalom

megalapozottságát?

Fogalomhasználata mennyiben felel meg a szaktudományos fogalomhaszná-

lat elvárásainak?

A vélemény tagoltsága, tartalma és nyelvezete figyelembe veszi-e a fóku-

szált problémát, amelyről a vélemény szól, valamint annak a személynek a

szükségleteit és nyelvi megértését, aki a véleményt olvassa vagy kapja?

Hogyan kezeli a véleményt író szakember a titoktartás, a sérelemokozás el-

kerülése és a lényegi üzenetek átadása kényes egyensúlyát a vélemény egé-

szében?

Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentum

Hogyan fejti ki az együttműködés céljait a résztvevő partnerek jellemzői és

érdekeltségei mentén?

Milyen érvekkel támasztja alá az együttműködésben rejlő kölcsönös elő-

nyöket?

Hogyan fejti ki az együttműködésnek a szakterületi tevékenységhez történő

kapcsolódását?



Az együttműködés valamely választott szakaszának részletes leírása, ennek

dokumentumai.

Miként képes reflektálni a választott együttműködési történéseire?

Milyen értékeket lát az eseményekben?

Hogyan határozza meg saját szerepét az együttműködésben?

Hogyan látja és oldja meg szakmai szerepét az együttműködések fenntartá-

sában?

Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folya-

mata naponként rögzített):

Hogyan követi a napló szerinti haladás az éves foglakozási/ beavatkozási

tervet?

Milyen megállapítások, mérések, adatok nyomán korrigálja előzetes beavat-

kozási terveit?

Kliensek produktumai:

Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe a kliens állapotfelmérésének

eredményeit?

Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe az egyéni beavatkozás fo-

lyamata során a kliens által vagy közreműködésével keletkezett anyagokat

és megnyilvánulásokat (pl. dokumentumok, alkotások és más alkalmak és

helyzetek)?

Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe a csoportos beavatkozás fo-

lyamata során a kliens által vagy közreműködésével keletkezett anyagokat

és megnyilvánulásokat mint a kliens egyedi tevékenységének termékét?

Miként értelmezi és veszi figyelembe azt a csoportproduktumot, ami a veze-

tett csoportbeavatkozás folyamatában a kliensek tevékenységében keletkezik?

2.2.2. Óra-/foglalkozáslátogatás (1. számú melléklet)

A szakszolgálati szakmai ellenőrzés egyik fontos módszere az egységes szempontok szerinti

megfigyelés. A látogatott tanítási/ terápiás órák, foglalkozások megfigyelési szempontsora az

értékelési területekhez szolgáltat információt oly módon, hogy tekintettel van az adott szakte-

rületre, a meghatározott feladatokra és sajátosságokra. A pedagógiai szakszolgálatok külön-

böző szakterületein folyó beavatkozások közül néhány szakmai tartalma miatt nem látogatha-

tó, a szakalkalmazott szakmai munkája itt közvetlenül nem megfigyelhető. Ezekben az ese-

tekben még inkább felértékelődnek azok a dokumentumok, melyek a szakmai beavatkozást

megelőzően, a szakmai beavatkozás során illetve a beavatkozás lezárása alkalmával keletkez-

nek. Ezekből megállapítható, hogy az ellenőrzött szakszolgálati szakalkalmazott mennyiben

veszi figyelembe a szakterület és az intézmény szakmai elveit, a kliens sajátos igényeit, meny-

nyiben érvényesíti munkája során a szakterületi szakmai követelményeket. A látogatáson ta-

pasztaltak nemcsak a szakmai tervezést és annak megvalósulását mutatják meg, hanem a kli-

ensek igényeire adott válaszokat, a szakmai beavatkozások során tanúsított etikus magatartást

és a szakmai professzionizmust is. A látogatást és a megfigyelést pótló dokumentumelemzés,

valamint a reflektív értékelő interjú a szakszolgálati szakmai ellenőrzés tapasztalatszerzési és

adatgyűjtési szempontjaiból a legfontosabb, leghitelesebb alkalmak.



A szakszolgálati tanfelügyelet megfigyelési szempontjai között kiemelt szerepet kap:

az óra, foglalkozás célja és tartalma;

az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek;

az óra, foglalkozás felépítése és szervezettsége;

a gyermekek/ tanulók/ kliensek munkája és viselkedése;

a pedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja;

az óra, foglalkozás eredményessége.

2.2.3. Interjúk (2. és 3. számú mellékletek)

A szakszolgálati szakalkalmazottal

Az intézményvezetővel

Az interjú alkalmas arra, hogy a szakszolgálati tanfelügyelők információkat nyerjenek, sze-

mélyesen tájékozódjanak a szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ismereteiről, elképzelései-

ről, eredményeiről illetve jövőképéről; másrészt alkalmat teremt arra is, hogy az ellenőrzött

pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett

kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az ellenőrzés alkalmával gyűjtött

tapasztalatokat. A szakszolgálati szakalkalmazottal készítendő interjú része a szakszolgálati

tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák, foglalkozások megbeszélése, értékelése.

A szakszolgálati szakalkalmazott szakmai munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be

kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógus

munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében.

Az óra, foglalkozás önértékelési szempontjai:

az óra, foglalkozás szerepe a szakterületi folyamatban;

kapcsolódás a szakmai tervezethez;

kapcsolódás a korábbi szakterületi beavatkozási tartalmakhoz és tevékenysé-

gekhez;

a tervezés és megvalósítás összhangja (terv – megvalósítás);

a szakterületi beavatkozás eredményessége;

a tervezett beavatkozási célok megvalósulása;

a szakszolgálati beavatkozás módszerei;

a választott módszerek indoklása (hogyan segítették a követelmények teljesülését);

a kliensek motiválásának módja;

a motiválási lehetőségek és azok kihasználása;

differenciálás;

az egyéni képességek figyelembevétele;

a kliensekre irányuló figyelem jelei és bizonyítékai;

ellenőrzés, értékelés, visszajelzés;

a szakszolgálati szakalkalmazott elégedettsége, egyéb.



A szakszolgálati tanfelügyelő értékelési szempontjai:

célok – követelmények és megvalósulásuk;

célok – tevékenység – alkalmazott módszerek, motivációs eszközök viszonya;

célok – tevékenység – alkalmazott beavatkozás eljárások viszonya;

célok – tevékenység – értékelési módok viszonya;

a foglalkozás/ beavatkozás megszervezése;

a foglalkozás/ beavatkozás tanulói tevékenység folyamatának irányítása és az

egyéni képességek fejlesztése;

a foglalkozás/ beavatkozás légköre;

a szakszolgálati szakalkalmazott magatartása, hatása;

reflexió;

a szakszolgálati szakalkalmazott vezető, irányító, segítő szerepei;

a szakszolgálati szakalkalmazott kommunikációja;

a szakszolgálati szakalkalmazott önértékelésével kapcsolatos észrevételek.

3. Az ellenőrzés szakaszai

3.1. Előzetes felkészülés

3.1.1. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése

Egy szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor ke-

rül, így – ha a szakmai ellenőrzés már folyamatos – rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés

dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgá-

latot eredményez.

A szakszolgálati szakalkalmazottak ellenőrzésének kezdeti – átmeneti – szakaszában, amíg

nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések szakmai anyagai, elegendő a szakszolgálati

szakalkalmazott belső minősítési dokumentumainak vizsgálata.

Az önértékelés (4. számú melléklet) tájékoztatja a szakmai ellenőrzést végzőt arról, hogy a

szakszolgálati szakalkalmazott hogyan ítéli meg szakmai munkáját, mi a véleménye önmagá-

ról, milyennek látja saját fejlődését. A szakszolgálati szakmai ellenőrző személy képet kap a

szakszolgálati szakalkalmazott szándékairól is. A szakalkalmazott önértékelése – összevetve a

tapasztaltakkal – arról is tanúskodik, mennyire reálisan látja a szakalkalmazott saját munkáját.

A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek alapján végigkísérhető a szakterü-

letekhez köthető szakmai kompetenciák fejlődése, a szakalkalmazott szakmai útja, tevékeny-

sége, nehézségei és sikerei – egyrészt a tények tükrében, másrészt a szakalkalmazott reflexiói,

értelmezése alapján.



A portfólió tartalmazza:

a szakmai önéletrajzot;

a szakszolgálati, szakterületi munka dokumentumait, ami lehet tanítási és terápiás óra-

terv, egyéni fejlesztési terv, esettanulmány, egymást követő, beavatkozást érintő egyé-

ni-/ csoportfoglalkozás/ ülés tervének és megvalósulásának bemutatása, egyéni/ cso-

port vizsgálat, szakértői vélemény, többségük egyéni reflexiókkal megerősítve;

a szakszolgálati szakalkalmazott pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységeinek be-

mutatását, dokumentumait;

önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait;

a szakszolgálati szakalkalmazott pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi kör-

nyezetének rövid bemutatását;

a szakmai életút értékelését.

A tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja a szakalkalmazott ellenőrzésénél, me-

lyek az ellenőrzött szakszolgálati szakalkalmazott munkájának megítéléséhez nélkülözhetet-

lenek. A szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés során a portfólió mindössze információfor-

rás, értékelésére nem kerül sor. A portfólió tanulmányozásához elengedhetetlen, hogy arra a

megfelelő felületre legyen feltöltve, ahol a szakszolgálati szakmai felügyelő elektronikus úton

hozzáférhet.

3.2. Helyszíni ellenőrzés

A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik. Ekkor

a szakszolgálati tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatároz-

zák a szakmai ellenőrzés kezdetét, az érintett szakszolgálati szakalkalmazott (pedagógus)

személyét, és megállapodnak a szakmai ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetősé-

géről.

3.2.1. Bemutatkozás

A ellenőrzés kezdetekor sor kerül a szakmai felügyelők bemutatására és bemutatkozására.

Erre a célra javasolt a szakalkalmazotti testület összehívása egy rövid egyeztetésre, így azon

szakalkalmazottak is megismerhetik a szakmai felügyelőket, akik a szakmai ellenőrzésben

éppen nem érintettek.

3.2.2. A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése

A helyszíni elemzés a következő dokumentumokra fókuszál a korábban már ismertetett

szempontok szerint:

éves vagy rövidebb időszakra készített foglalkozási/ beavatkozási terv;

írásos dokumentáció a foglalkozási/ beavatkozási egységre vonatkozóan;

foglalkozási/ beavatkozási, csoportos vagy egyéni naplók;

gyermekek/ tanulók/ kliensek produktumai



3.2.3. Óra-/ foglalkozáslátogatás

A szakmai ellenőrzés során a szakszolgálati szakalkalmazott két óráját, foglakozását látogat-

ják meg a szakmai felügyelők, és a már ismertetett szempontok szerint értékelik azokat. Az

óra-/ foglalkozáslátogatáson a szakmai felügyelők mellett jelen lehet az érintett szakszolgálati

szakalkalmazott vezetője vagy annak megbízottja. Bizonyos pedagógiai szakszolgálati tevé-

kenység nem látogatható, ezekben az esetekben az ott folyó tevékenység az értékelő in-

terjú során kerül megbeszélésre. A nem látogatott tevékenység feltételeit, a folyamat

tervezését és megvalósítását a dokumentumok tartalmazzák.

3.2.4. Interjúk

A szakszolgálati szakalkalmazottal készített óramegbeszélés és interjú:

Az óra-/ foglalkozáslátogatást követően a tanfelügyelő interjút készít az érintett szakalkalma-

zottal, melynek célja az órán, foglalkozáson tapasztaltak elemzése, valamint az előzetes felké-

szülés során felmerült kérdések tisztázása, a szakalkalmazott alaposabb megismerése. Az óra,

foglalkozás értékelésén jelen vannak az ellenőrzést végző szakmai szakértők, a szakalkalma-

zott és a szakalkalmazott vezetője vagy annak megbízottja. Az interjún a szakalkalmazott és a

szakértők vesznek részt.

Vezetővel készített interjú:

A szakalkalmazottal folytatott interjút követően kerül sor a vezetői interjúra a szakalkalmazott

munkájáról, melyen az érintett szakalkalmazott már nem vesz részt.

Fontos tudni, hogy ebben az esetben a vezetői kompetencia átruházható az intézmény azon

vezető beosztású szakalkalmazottjára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett

szakalkalmazott. Tehát célszerű a vezetői interjú elkészítéséhez az intézményvezetőnek azt a

vezetőt megjelölnie az interjú alanyának, akinek hosszú- és rövidtávon egyaránt közvetlen

rálátása nyílik az ellenőrzött szakalkalmazott munkájára, a foglalkozás/ beavatkozás szakterü-

leti tevékenységére, objektív, felelősségteljes véleménnyel tudja segíteni a tanfelügyelők tár-

gyilagos ítéletalkotását.

A vezetővel készített interjú fontos eleme a szakalkalmazott objektív megítélésének. Egyrészt

az interjúban kapott információk, a szakalkalmazott önértékelésének vezetői szempontú ellen-

súlyozását adják, másrészt az interjú lehetőséget nyújt a vezetőnek arra, hogy az órán, foglal-

kozáson tapasztaltakat kiegészítse a korábbi vezetői ellenőrzéseken tapasztaltakkal.



3.3. Az ellenőrzés lezárása

3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről

A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése

érdekében. Az egyeztetést követően – a látogatás lezárásaként – közösen kitöltik az értékelő

lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg.

Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan, majd két nyomtatott példányban eljuttatják

az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a szakalkalmazottnak, egyet pedig a szakalkal-

mazott saját véleményének feltüntetése után a szakalkalmazott minősítési személyi anyagához

csatol, tehát az értékelőlapnak a szakszolgálati szakalkalmazott portfóliójába is be kell kerül-

nie.

Az Értékelőlap a szakalkalmazott munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesí-

tett, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva; értékelési eredményei számsze-

rűsítve a szakalkalmazott minősítésébe is beszámítanak.

3.3.2. A szakmai ellenőrzés lezárása a szakalkalmazott részéről

A szakmai ellenőrzés befejezése után – szintén öt napon belül – a szakalkalmazott is értékeli

az ellenőrzését végző szakmai szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A

szakalkalmazott és a szakmai szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az

elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a szakalkalmazott, illetve a szakmai szakér-

tők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot,

így elkerülvén az esetleges befolyásoltságot.

Országos tanfelügyelet II. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése


II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉRTÉKELÉSE

PEDAGO GIAI SZAKSZOLGA LAT



1. Bevezetés

A köznevelési intézményekben az intézményvezető/ vezető munkáját a munkáltatója, a fenn-

tartó hivatott értékelni. A köznevelési törvény szerint az értékelés kiterjed a köznevelési in-

tézmény legfelső vezetője mellett a tagintézmény-vezetőkre, a nagyobb egységek vezetőire is.

A nagy terjedelmű, összetett intézmények ún. divizionális formában működnek, vagyis a tag-

intézmények, intézményegységek viszonylagos önállósággal rendelkeznek, és a helyben mű-

ködő vezető felelős a napi működésért, az ott dolgozók munkájának értékeléséért.

A vezető ellenőrzésének célja:

A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet szerint a vezető ellenőrzésének célja „az intézményve-

zető szakmai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános

szakmai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest

elért eredményei alapján.”

A vezető beosztású szakszolgálati szakalkalmazottak szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzé-

sének a vezetői munka értékelése mellett célja a szakmai tevékenység vizsgálata is, ezért az

intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a szakszolgálati pedagó-

gusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül.

A vezetői munka értékelési szempontjai a következő elveket tükrözik:

A vezetői munka értékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra.

A vezetői értékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell

szorítkozni.

A vezetői értékelésbe be kell vonni a szakalkalmazottakat.

A külső értékelés épít a vezető saját teljesítményének értékelésére. (önértékelés)

Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell

előtérbe helyeznie.

A vezetői munka értékelésének alapja:

– A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban: A vezetői pá-

lyázatot a szakalkalmazotti testület, az alkalmazottak köre és a fenntartó is vélemé-

nyezi, végül ennek alapján kapja az intézményvezető vezetői megbízását. Ezért fontos,

hogy mi történik a továbbiakban a benne megfogalmazott vezetői koncepcióval, cé-

lokkal, elképzelésekkel, hogyan, milyen módon valósulnak meg, mi okból nem való-

sulnak meg, vagy mi okból és milyen módon módosulnak a vezetői programban meg-

fogalmazott célok.

– A pedagógiai szakszolgálati tevékenység irányítása és fejlesztése: A köznevelési

törvény kimondja, hogy a vezető elsősorban a pedagógiai – esetünkben a pedagógiai

szakszolgálati – munka minőségéért felel, fontos szempont tehát, hogyan irányítja a

szakalkalmazotti testület munkáját, milyen eljárások, célok, feladatok, eredmények

alapján követhető a folyamatos fejlesztés, fejlődés.



– A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetőjének feladatai: Az Nkt. 69.§. hatá-

rozza meg a vezetővel szembeni elvárásokat, ezekből a feladatokból delegál a tagin-

tézmény-vezetők, az intézményegység-vezetők és a helyettesek munkakörébe a helyi

sajátosságoknak megfelelően.

– A vezetők értékelésének várható eredményei:

– Hiteles, átfogó kép az intézmény- és tagintézményvezető tevékenységéről.

– A vezető erősségeinek feltárása, a fejlesztendő képességek, fejlesztendő veze-

tői működési területek megjelölése – ezek hozzájárulhatnak a vezető munkájá-

nak fejlesztéséhez.


2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

A vezetői értékelés területeit a Tempus Közalapítvány által koordinált, az Európai Bizottság által

támogatott International Co-operation for School Leadership (Nemzetközi együttműködés az is-

kolavezetésért) című projekt keretében kidolgozott iskolavezetői kompetenciák keretrendszere, a

Central5 alapján definiáltuk, értelmeztük3, de figyelembe vettük a pedagógiai szakszolgálat veze-

tésében jelentkező különleges vezetői kompetenciákat is.

Az értékelés során az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel:

1. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

5. Az intézmény és tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A megyei/ fővárosi pedagógiai szakszolgálatokat főigazgatók irányítják. A tagintézményeket

(tankerületi tagintézmény; megyei, fővárosi tagintézmény; országos tagintézmény; szakosított

tagintézmény) igazgatók irányítják.

A főigazgató vezetői kompetenciái az alábbi területeken mutatkoznak meg:

a megyei/ fővárosi pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és irányí-

tása,

a megyei/ fővárosi intézményrendszer folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai

vezetése és operatív irányítása,

önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása,

mások stratégiai vezetése és operatív irányítása,

a megyei/ fővárosi intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

Az igazgatók kompetenciái az alábbi területeken mutatkoznak meg:

3 Glynn, A. K. Révai, N. (szerk., 2013): The art and science of leading school – Central5: Central-European

view on competencies for school leaders. [Az iskolavezetés tudománya és művészete – Central5: Az iskolaveze-

tők kompetenciái közép-európai megközelítésben] Tempus Közalapítvány, Budapest.



a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és operatív

irányítása,

a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív

irányítása,

önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása,

mások stratégiai vezetése és operatív irányítása,

a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

A főigazgatók és igazgatók kompetenciái egymással megegyezőek. Különbségek a vezetési,

irányítási tevékenységek tartalmában és kiterjedtségében mutatkoznak meg.

A vezetői területek tartalma:


1. A pedagógiai

szakszolgálati

tevékenység

stratégiai vezetése

és operatív

irányítása.

Milyen módon biztosítja az intézményvezető a szakszolgálati

tevékenységek eredményességét, a szakszerű beavatkozás felté-

teleit az egyes szakterületeken?

Hogyan valósítja meg az eredményesség és hatékonyság mérését

az egyes szakterületeken?

Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a

reflexivitás a működésben, a napi gyakorlatban?

Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a szakszol-

gálatban szükséges dokumentumok, az alkalmazott módszerek,

eszközök és szakszolgálati eljárások megfeleljenek az egyes

szakterületen folyó beavatkozások követelményeinek?

Hogyan veszik figyelembe a kliensek igényeit a tervezőmunká-

ban és az ellátásban, hogyan működik a kliens szükségleteihez

történő alkalmazkodás az intézményben és saját szakszolgálati

szakmai gyakorlatában?

Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a pedagógu-

sok/ gyógypedagógusok/ pszichológusok nyomon kövessék az

egyes szakterületekhez kapcsolható szakirodalmat, megszerzett

tudásukat használják a szakszolgálati beavatkozások során?

Hogyan kapcsolódik be az intézményvezető az intézmény inno-

vációs tevékenységébe?




2. A változások


és operatív

irányítása

Hogyan történik az intézmény jövőképének kialakítása?

Milyen viszonyban van az intézményi jövőkép a vezetői pályá-

zatban megfogalmazott célokkal?

Az intézményvezető hogyan alakítja ki és hogyan kommunikálja

az intézmény közös értékeken alapuló vezetői jövőképét, céljait?

Hogyan alakítja, módosítja, változtatja a pedagógiai szakszolgál-

tatás struktúráját annak érdekében, hogy az egyes szakterületen

belül a szükséges és specifikált ellátásokat biztosítsa? Hogyan

képes reagálni az intézményt érő kihívásokra?

Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézményvezető az intézmé-

nyi célok elérése érdekében?

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és ope-

ratív szempontból fejlesztésre szorulnak? Mi történik ezekkel?

Hogyan segíti a pedagógusokat/ gyógypedagógusokat/

pszichológusokat a szakszolgáltatásban megjelenő változások

pozitív értelmezésében, megközelítésében?

Hogyan képes elősegíteni és fenntartani a környezet felé nyitott

intézményi működést?

Hogyan képes vezetői munkájában megvalósítani a szakmai ér-

tékek megőrzésével a külső és belső változások rugalmas követé-

sét?

3. Önmaga stratégiai

vezetése és operatív

irányítása

Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önrefle-

xiója, erősségeinek és fejleszthető területeinek meghatározása?

Hogyan, milyen pedagógiai/ gyógypedagógiai/ pszichológiai

témákban fejleszti önmagát folyamatosan az intézményvezető?

Hogyan tartja napra készen szakmai tudását, vezetői kompeten-

ciáit a szervezeti célok elérése érdekében? Mit és hogyan tanul?

Mennyire hatékony, eredményes az intézményvezető kommuni-

kációja?

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat az intézményvezető a

pedagógiai szakszolgáltatást nyújtók, közöttük önmaga képzése

és fejlesztése iránt?

Milyen az intézményvezető szakmai aktivitása?

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt cé-

lok, feladatok?




4. Mások stratégiai

vezetése és operatív

irányítása

Hogyan, mi alapján osztja meg a vezetési feladatokat az intéz-

ményvezető kollégáival?

Hogyan vesz részt személyesen az intézményvezető a pedagógu-

sok értékelésében?

Milyen módszerekkel, hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az

intézményvezető a munkatársait?

Hogyan tudott kialakítani az intézményvezető az intézményen

belül – megosztott vezetésre épülő – együttműködést, hatékony

csapatmunkát a kollégák között? Hogyan történik az együttmű-

ködés koordinálása?

Hogyan méri fel az intézményvezető a fejlesztési szükségleteket

az intézményben? Milyen módon biztosítja és támogatja az érin-

tettek, az összes alkalmazottból álló testület, az intézmény igé-

nyei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folya-

matba a szakszolgálati szakalkalmazottakat?

Milyen mértékben tud az intézményvezető a nyugodt munkavég-

zésre alkalmas, pozitív klímát és támogató kultúrát teremteni?

Hogyan biztosítja a szakalkalmazottak egyenletes terhelését?

Működtet-e belső tudásmegosztó fórumokat az egymástól való

tanulás és a közös célok elérése érdekében?




5. Az intézmény


és operatív

irányítása

Hogyan működik a PDCA alkalmazása a vezetői munkában?

Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezett-

ségének?

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése

(emberek, tárgyak és eszközök, a fizikai környezet)?

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés

nyilvánosságát?

Gondot fordít-e az intézményvezető a pozitív intézményi kép

kialakítására és fenntartására, hogyan mutatja meg ezt a nyilvá-

nosságnak?

Hogyan biztosítja az intézményvezető az átláthatóságot a folya-

matok vezetésében, irányításában - figyelembe véve a pedagógiai

szakszolgáltatásra vonatkozó irányelveket?

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki

az intézményvezető? Hogyan működnek a kapcsolatai, hogyan

fejleszti azokat?

Az értékelésbe bevontak köre:

Külső szakértők

Szakalkalmazotti közösség

Szülők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetői

A vezető maga (önértékelés)

Munkáltató

A vezető értékelése a tanfelügyeleti intézményértékelés keretében történik.

A vezető értékelésének ideje:

A vezető ellenőrzésére leghamarabb a vezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében

kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. által előírt felmérést már legalább egyszer lefolytat-

ták (a szakszolgálati intézményvezető munkáját az alkalmazottakból álló testület, a szülők, a

szolgáltatással támogatott intézmények vezetői a vezető megbízásának második és negyedik

évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékelik). Amennyiben a

vezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az öt-

évenkénti intézményellenőrzésre, úgy a vezető ellenőrzését a vezetői megbízás negyedik évé-

ben, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni.



2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei

2.2.1. Kérdőíves felmérés a szakalkalmazottak bevonásával (14. számú melléklet)

A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szemponthoz az alábbi információk lesznek fontosak:

Az intézményvezető jelenléte;

Az elvárások közvetítése;

Tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás;

Munkahelyi motiváció;

Innovatív légkör teremtése;

Egyenletes terhelés biztosítása;

A szakmai együttműködés támogatása;

Folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység;

Részvétel a pedagógusértékelésében;

Egyéni fejlődést támogató kultúra;

Etikus szakszolgálati szakalkalmazott magatartás betartatása;

Célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése.

Kérdőíves felmérés a szülők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőinek

bevonásával (15. és 16. számú mellékletek)

A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szempontnak megfelelően gyűjtenek információt a

szakértők.

2.2.2. Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés során is a fenti öt vezetői ellenőrzési és értékelési területre gyűjt in-

formációkat a szakszolgálati tanfelügyelő.

Az intézményi dokumentumok az intézmény honlapján megtekinthetők (itt hívjuk fel a fi-

gyelmet változtatás esetén az alapdokumentumok honlapon történő frissítésére), ezen kívül a

szakszolgálati tanfelügyelőnek joga van a helyszíni látogatás során is elkérni, ellenőrizni

egyéb kötelező dokumentumokat aszerint, hogy az előzetes felkészülés során milyen további

információkra van szüksége az értékelés pontosításához.

A tanfelügyelők ajánlott szempontok szerint értékelik az alábbi dokumentumokat.

Vezetői pályázat

Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köz-

nevelési rendszer előtt álló feladatokkal?

Milyen célokat fogalmaz meg az intézményvezető? Ezek milyen kapcsolatban van-

nak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal?

A stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra?

A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innova-

tív gondolkodás, tervezés?

Hogyan tervezi a szakszolgálatnál dolgozó szakalkalmazottakkal való együttműkö-

dést?

Hogyan, milyen témákban történik meg az intézményvezető erősségeinek meghatá-

rozása?



Hogyan tervezi a programban vezetői fejlődésének lehetőségeit?

Hogyan jelenik meg a vezetői programban a szakszolgálati munkafolyamatok, tevé-

kenységek eredményességének biztosítása?

Hogyan jelenik meg a programban a kliensek számára nyújtható csoportos ill. indi-

rekt, szülői/ szakmai konzultációs szolgáltatás?

Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflexivitás?

Hogyan jelenik meg a kliensek, a nevelési-oktatási intézmények szakszolgálati szak-

alkalmazottaival, vezetőivel ill. más ágazati intézményekkel kapcsolatos együttmű-

ködés a programban?

Szakmai program:

Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a szak-

szolgálati intézmény stratégiai céljaival?

A vezetői programban megfogalmazott célok hogyan segítik a szakmai hosszabb tá-

vú stratégiai célok elérését?

Milyen támogató kapcsolatrendszer leírása található a dokumentumban, mely az in-

tézményi célok elérését szolgálja?

Egymást követő két előző tanév munkaterve. Egymást követő két előző tanév beszámolója

Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a szakszolgálati te-

vékenység folyamatába?

Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fej-

lesztésre szorulnak?

Milyen megvalósult tevékenységek igazolják a vezetői programban leírt célok telje-

sülését?

Milyen dominanciával jelenik meg a dokumentumokban az intézményben működő

szakmai csoportok munkája?

Mire irányul a dokumentumokban az intézményi erőforrások vezetői elemzése?

Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív

tervezésben?

Szervezeti és Működési Szabályzat

A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja-e meg a vezetési feladatokat?

Megvalósul-e az SZMSZ-ben előírt eljárásrend szerint a szakszolgálati szakmai

munka belső ellenőrzése?

Hogyan segíti a célok megvalósulását az intézményi kapcsolatrendszer szabályozá-

sa?

Milyen a döntéshozatali rendszer szabályozása, az intézményvezető ennek megfele-

lően hozza-e döntéseit?



Intézményi önértékelés: a pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések

Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek?

Milyen dokumentumai vannak a szakszolgálati szakmai munka ellenőrzésének, érté-

kelésének?

Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítá-

sa?

A szakszolgálati munka javítását szolgáló munkatársakkal folytatott interjúkról ké-

szült vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?

Vezetői önértékelő kérdőív (9. számú melléklet)

A kérdőív William D. Hitt kérdőíve nyomán készült4, s az alábbi szempontok szerint tartal-

maz állításokat, amelyek alapján egy ötfokú skálán kell elhelyeznie magát a vezetőnek, végül

önfejlesztési célokat kell kijelölnie az alábbi területekre vonatkozóan:

szakmai felkészültség;

személyes tulajdonságok;

stratégiai vezetés;

változások kezelése;

a munkahelyi közösség irányítása;

munkahelyi motiváció.

2.2.3. Portfólió

A vezető munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfóliónak a vezetői munkára vonat-

kozó elemekkel való kiegészítése.

Vezetői pályázat – vezetői program

Értekezletek forgatókönyve

Emlékeztetők a szülőkkel illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetői-

vel folytatott megbeszélésekről

Forrásszerzés, nyertes pályázatok

Publikációk, előadások prezentációi

Szakmai napok szervezése az intézményen belül és kívül

2.2.4. Interjúk

A szakszolgálati tanfelügyelő előzetes felkészülése során felmerült, kiegészítésre szoruló infor-

mációkra vonatkozó kérdéseket tartalmazó interjú felvételére a helyszíni ellenőrzés során kerül

sor.

A munkáltatóval készített interjú kérdései (5. számú melléklet)

Az intézményvezetővel készített interjú kérdései (6. és 7. számú mellékletek),

A vezetőtársakkal készített interjú kérdései (7. számú melléklet)

4 Mestervezető, OMIKK, 1990





Az Oktatási Hivatal által felkészített, a vezetőellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább

az egyik vezetői gyakorlattal és intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik.

A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendel-

kezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával

megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az intézmény igazgatójával, és egyezteti, előkészíti a

helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. Az intézményi honlapon és a vezetői portfólió részeként a

szakértők rendelkezésére állnak az előzetesen vizsgálandó dokumentumok és az előzetes mé-

rések feldolgozott adatai.


A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentum-

elemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról

meggyőződjenek.

A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik,

és intézménytípustól függetlenül egy napot vesz igénybe. A helyszíni ellenőrzés során az érin-

tettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető a látogatást

megelőzően egyeztetett módon közreműködik.


3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről

A szakértők egyeztetnek, majd a látogatás után kitöltik az értékelő lapot, amely az öt területen

erősségeket és fejleszthető területeket jelöl ki, majd öt napon belül eljuttatják a vezetőhöz

elektronikusan és két példányban nyomtatott formában.

3.3.2. Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről

Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben, az intézményveze-

tő értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről.

Országos tanfelügyelet III. Intézményellenőrzés és -értékelés


III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT



1. Bevezetés

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI-rendelet 150. § (1) bekezdése fogalmazza meg az országos tan-

felügyeleti ellenőrzés keretében lebonyolított intézményellenőrzés célját „iránymutatás az

intézmény pedagógiai szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak feltárása által, hogy a neve-

lési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját”.

A pedagógiai szakszolgálatokban nem készül pedagógiai program, így azzal egyenértékű do-

kumentum az éves intézményi munkaterv. A korábbi gyakorlat szerint az éves intézményi

munkatervek ütemezve tartalmazzák a tanév folyamán adódó feladatokat, azokhoz felelősö-

ket, időhatárokat, esetleg különleges szempontokat rendelnek hozzá. Nyilvánvaló, ha a peda-

gógiai szakszolgálat éves munkaterve az ellenőrzés és értékelés egyik dokumentuma, akkor

annak tartalmilag meg kell haladnia az ütemterv kereteit. Leghelyesebb, ha főigazgatói szin-

ten történik annak meghatározása, hogy az éves munkaterv milyen stratégiai és operatív terü-

letekre és feladatokra vonatkozzon.

A szakalkalmazotti testület a köznevelési intézmény alapításakor az intézményvezető irányí-

tásával elkészíti éves munkatervét, amelyben megfogalmazza az intézmény pedagógiai hitval-

lását, az ott folyó szakszolgáltatás alapelveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kap-

csolódó feladatokat, eszközöket.

Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény jó úton

járt-e, reálisan mérte-e fel egyéni adottságait és lehetőségeit, amikor mindezt írásba foglalta,

illetve a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol

tart.

A jogszabály alapján az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, arra a „megyei

ellenőrzési terv alapján kerül sor abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak lega-

lább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében,

és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető

ellenőrzésére is.”(150.§ (2))

Az ellenőrzés eredményét szakértői összegző dokumentumban fogalmazzák meg a vizsgálatot

végző szakértők, amelyet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő egy héten belül eljuttatnak az

intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz.

Az összegző szakértői jelentés alapján az intézményvezető öt évre szóló intézkedési tervet

készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkájára vonatkozó fejlesztési

feladatait. (150. § (8)) Az intézkedési tervet az ellenőrzést követő 30 napon belül a nevelőtes-

tület jóváhagyja, és megküldi az intézmény fenntartójának.




Az ellenőrzést megelőzi az intézmény szakalkalmazottainak (legalább 60%-nak) ellenőrzése,

illetve esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is; ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában

az intézményben folyó pedagógiai szakszolgálati munka teljes folyamatát, a klienseknek mint

a folyamat legfontosabb szereplőinek helyzetét, valamint az intézményt mint szervezetet vizs-

gálják az ellenőrzés során. A vizsgálandó területek ennek megfelelően kerültek meghatározás-

ra.

2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

1. A pedagógiai folyamatok irányítása

2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés

3. Eredmények

4. Belső kapcsolatok, kommunikáció

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység feltételei

7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

A vizsgálat alapja a központi elvárásoknak, a saját intézményi céloknak való megfelelés.



A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik majd az ellenőrzés során:

Területek Tartalom

1. A pedagógiai

folyamatok

irányítása

Tervezés

Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés (éves munkaterv,

belső továbbképzési program, beiskolázási terv, munkaközösségi

tervek elkészítése)?

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitika szakszolgál-

tatói céljainak viszonya; az intézményi stratégiai célok és az operatív

tervezés viszonya? (éves munkaterv)

Megvalósítás

Hogyan történik az igazgatási feladatok ellátása? (felvétel, rendszeres

ellátás biztosítása, szűrések, vizsgálatok, fejlesztő, foglalkozási, terá-

piás beavatkozások)

A stratégiai és operatív célok megvalósítása milyen folyamatba épül?

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók

viszonya, egymásra épülése? (PDCA gyakorlat érvényesülése)

Milyen a szakalkalmazottak fejlesztő, foglalkoztató, terápiás tervezé-

se, a beavatkozási tervvel, a fejlesztési programokkal való haladás

viszonya? (foglalkozási, terápiás, fejlesztési tervek, napló)

Milyen a kliens előrehaladásának értékelése, a hatékonyság és ered-

ményesség mérése? (haladási napló, foglalkozási napló, szöveges

értékelés, visszajelzés a szülőknek, pedagógusoknak, szolgáltatással

támogatott intézmények, más ágazatok képviselőinek)

Ellenőrzés

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki az ellenőrző

személy, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközök-

kel ellenőriz?)

Értékelés

Hogyan történik az intézményben az értékelés? (intézményi önértéke-

lés, a szakalkalmazottak szakmai munkájának értékelése)

Korrekció

Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (elégedettségmérés,

intézményi önértékelés, pedagógusértékelés)



Területek Tartalom

2. Személyiség-

fejlesztés és

adaptív

együttműködés

Személyiségfejlesztés

Hogyan történik a kliensek képességeinek megismerése? Milyen mé-

rőeszközök használatában kompetensek a pedagógusok? Mennyiben

veszik figyelembe a diagnosztikus-, alap és szakterületi protokollok

előírásait. Építenek-e más mérési eredményre, tanulói megfigyelésre?

Hogyan történik a kliens igényeinek megállapítása és a releváns ellá-

tási tartalom kialakítása?

Hogyan történik a kliensek igényeinek megfelelő egyéni/ csoportos

foglalkozás, fejlesztés, terápiás beavatkozás tevékenységének, eszkö-

zeinek megállapítása?

Mennyiben tudnak alkalmazkodni a kliens egyéni foglalkozási, fej-

lesztési, terápiás vagy más tanácsadási/ konzultációs igényeihez?

Hogyan történik a kliens egyéni értékelése? Ennek a folyamatnak

milyen kialakult gyakorlata és alkalma van?

Az adaptív együttműködés fejlesztése

Hogyan segíti az intézmény a kliensek adaptív együttműködését?

Mennyire tudja a szolgáltatásban közreműködő pedagógus, gyógype-

dagógus, pszichológus figyelembe venni a kliens vagy családja spe-

ciális igényeit?

Milyen alkalmakat szervez az intézmény a kliens elfogadásának, be-

fogadásának és segítésének érdekében? Milyen rendszeres és kidol-

gozott tartalmú szakmai-, szakmaközi- és ágazatközi kapcsolatok

létesülnek ennek érdekében?



Területek Tartalom

3. Eredmények

Milyen mérési eredményeket gyűjtenek?

Milyen eredményeik vannak?

Jellemzően:

Tanév végi minősítési eredmények – szakterületenként két évre vo-

natkozóan. Gyógytestnevelésben osztályzatok.

Lemorzsolódási mutatók (kimaradók), hiányzások adatai.

Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens).

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Van-e utógondozás? Ha igen, hogyan valósul meg?

Mennyi a vizsgálatok száma, fellebbezések száma? Hány panasz ér-

kezik?

Melyek a tehetséggondozás során elért kimagasló eredmények (bár-

mely területen)?

Milyen sikeres továbbtanulási és pályaválasztási javaslatok születtek?

Érkeztek-e visszajelzések? Visszajelzések gyűjtése (szülőtől, peda-

gógustól, más személytől).

Tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás

kimutatható-e a beavatkozás hatásaként? Vannak-e ilyen típusú köve-

tési vizsgálatok?

További eredmények, sikerek melyeket az intézményben regisztrál-

nak.

4. Belső

kapcsolatok,

kommunikáció

Milyen szakmai közösségek működnek rendszeresen az intézmény-

ben, melyek a fő tevékenységeik?

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Vannak-e jó gyakorlatok, kialakult-e a jó gyakorlatok, újszerű meg-

oldások belső közzétételi rendje?



Területek Tartalom

5. Az intézmény

külső

kapcsolatai

Kik az intézmény legfontosabb partnerei?

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Hogyan történik a partnerek tájékoztatása az intézmény eredményei-

ről?

Hogyan vesz részt az intézmény a szakmai közéletben (települési-,

járási-, megyei-, országos-, nemzetközi szint)?

Van-e kialakított gyakorlata a partneri kapcsolatok létesítésének, mű-

ködtetésének, megtartásának?

6. A pedagógiai

szakszolgálati

tevékenység

feltételei

Tárgyi, infrastrukturális feltétel

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény szakterületi ellátási

struktúrájának, pedagógiai céljainak?

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettuda-

tosság – környezetvédelem szempontjai? (pl. szelektív hulladékgyűj-

tés)

Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szak-

szolgálati beavatkozást/ ellátást igénylő klienseknek?

Milyen az IKT-eszközökkel való ellátottság?

Szervezeti feltételek

Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?

Milyen módszertani kultúrája van az intézménynek, milyen az intéz-

mény viszonya az új módszerekhez, eszközökhöz, terápiákhoz?

Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását,

hasznosságát, hatékonyságát, és mit kezdenek az értékelés eredmé-

nyével?

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, a felelősség és

a hatáskör megosztása?

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (mi-

lyen témákban), a fejlesztésekbe?

Milyen a szakalkalmazottak viszonya az innovációhoz?



Területek Tartalom

7. Ágazati

elvárásoknak,

saját

intézményi

céloknak való

megfelelés

Hogyan jelennek meg az oktatáspolitikai célok az éves munkaterv-

ben?

Szakszolgálati célok illesztése a felhasználói környezethez, annak

igényeihez.

Speciális helyi szempontok figyelembevétele a célok meghatározásá-

ban, a szolgáltatás folyamatos változásának és dinamikájának megje-

lenése az intézményi működésben.

Külső kapcsolatok, hálózatépítési törekvések megjelenítése a doku-

mentumokban és a gyakorlatban.

Az intézményi célok az egyes szakszolgálati szakterületeken eltérő

módon és feltételek között valósulnak meg. Ezeket szükséges szakte-

rületenként ellenőrizni.

Kiemelt célok:

Az intézmény alapelveit tükröző szolgáltatói célok;

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok;

Az adaptív viselkedéssel kapcsolatos célok;

Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával kapcsolatos célok;

A partnerekkel való kapcsolattartás és együttműködés céljai;

2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei

2.2.1. Dokumentumelemzés

Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény

szakmai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó pedagógiai szakszol-

gáltatás kereteiről. A dokumentumok elemző áttekintése ebben segíti őket.

Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvényességi vagy hatósági elle-

nőrzése és értékelése, ezért a felkészülés során a szakértők a dokumentumokból információkat

szereznek az intézmény működéséről, amelyet a helyszíni ellenőrzés során tovább tudnak

bővíteni.

A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt

dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át. A dokumentumok-

hoz a szakértők a KIR-en keresztül férnek hozzá.



Szakmai alapdokumentum:

A dokumentum az intézmény alapfeladatainak és a rendelkezésre álló feltéte-

leknek a megismeréséhez ad pontos információt.

Éves munkaterv és beszámoló. Egymást követő két előző tanév munkatervei

(munkaközösségek, tagintézményi munkacsoportok munkaterve is) és egymást

követő két előző tanév beszámolói:

Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a pedagógiai

szakszolgálati feladatok teljesüléséhez? A meghatározott célok megvalósításához

szükséges feltételrendszert számba vették-e?

Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek, tagintéz-

ményi munkacsoportok éves terveinek egymásra épülése?

Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, szakszolgálati fela-

datok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok jelennek meg a

munkatervben mint kiemelt szakszolgálati és egyéb feladatok?

Egyértelműen kiderül-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás elle-

nőrzője?

Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben?

A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reális-e?

Szervezeti és Működési Szabályzat:

A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az

intézmény szakmai programjában megfogalmazottakhoz?

Az egyes szakterületi közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életé-

ben?

Továbbképzési program – beiskolázási terv:

Hogyan jelennek meg a szakmai programban meghatározott elvek, célok, az in-

tézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben?

A továbbképzési programban-beiskolázási tervben megfogalmazott célok össz-

hangban vannak-e az intézményi szükségletekkel, igényekkel?

Kiemelten megjelennek-e azoknak a képzéseknek a támogatásai, melyek az egyes

szakterületeken a minőségi munkavégzés előfeltételei?

Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló

intézményi önértékelés eredménye:

Az intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a

szakalkalmazotti testület bevonásával az intézmény vezetősége készíti el, és a

szakalkalmazotti testület hagyja jóvá. Az abban szereplő információkat elsősorban

az intézmény alapdokumentumai, az éves beszámolók és az intézményben folyó

szakszolgáltatás eredményességéről készített mérések eredményei alapján kell ösz-

szeállítani.



Az önértékelés megállapításai a szakmai programban kitűzött célok megvalósulá-

sának eredményességéről adnak képet oly módon, hogy közben számba veszik az

intézmény adottságait, a szakalkalmazotti testület mint szakmai közösség együtt-

működésének formáit, a szakszolgáltatás tervezésének, szervezésének, ellenőrzé-

sének és értékelésének folyamatát.

A szakértők a dokumentumot mint az intézményben folyó szakmai folyamatok át-

fogó-elemző, értékelő dokumentumát tekintik át, amelyből az intézmény szakmai

működésének folyamatát ismerhetik meg, és amely a szervezet működéséről nyújt

hiteles képet.

Mérési eredmények adatai, elemzése:

A különböző szakszolgálati területek különféle mérési, szűrési, vizsgálati, minősítési

eredményei, statisztikai adatok. Az adatok összesítése, elemzése több évre kiterjeszt-

ve.

Milyen mérési eredményeket gyűjtenek?

Kimutatható-e változás vagy tendencia a rendelkezésre álló adatok elemzésével az

utolsó öt évben?

Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek számára?

Elégedettségmérés:

Az elégedettségmérések eredménye lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzés által

vizsgált területekről az intézményben folyó szakszolgáltatásban érdekelt felek –

szakszolgálati szakalkalmazottak, szülők, szolgáltatással támogatott intézmények

képviselői – véleményt mondhassanak.

Az intézmény által használt kérdőívek kitöltetéséről és az eredmények kiértékelé-

séről az intézmény gondoskodik. (A kitöltetésekor ügyelni kell arra, hogy azok

semmilyen módon ne legyenek alkalmasak a kitöltő személyének azonosítására.)

Az elégedettségmérés elvégzéséhez a szakszolgálati szakalkalmazottak és a szü-

lők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények képviselői számára összeállí-

tandó kérdőívhez a 14., 15. és 16. számú mellékletekben találhatók kérdésjavasla-

tok. A szakértők a feldolgozott kérdőívek adatai alapján - kiemelve a legmagasabb

és a legalacsonyabb értékeket képviselő területeket - összehasonlítják azokat az

önértékelésben megfogalmazottakkal, illetve további tisztázó kérdéseket fogal-

maznak meg a helyszíni szemlén sorra kerülő interjúkhoz.

Az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott ellenőrzések eredményei:

A későbbiekben a szakértők az előző szakszolgálati szakmai felügyeleti ciklus értéke-

lését és az alapján elkészült fejlesztési terv megvalósulását is vizsgálják majd.



2.2.2. Interjú

Az ellenőrzés során egyéni és csoportos strukturált interjúk is készülnek a megadott kérdések

és a szakértői előzetes felkészülés során megfogalmazódott kérdések alapján.

A fenntartó képviselőjével készített interjú kérdéssora (10. számú melléklet)

A vezetővel készített interjú kérdéssora (11. számú melléklet)

A pedagógusok képviselőivel készített interjú kérdéssora (12. számú melléklet)

A szülők képviselőivel készített interjú kérdéssora (13. számú melléklet)

A beszélgetés az előzetesen közzétett szempontok és témák szerint alakul. Az interjúalanyok

kiválasztása irányítottan történik:

– szakterületenként minimum két szülő,

– a pedagógusok esetében minden szakterület képviselt legyen.

Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfi-

gyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú minimálisan előírt időkeretét ki kell tölteni.

2.2.3. A pedagógiai szakszolgálati munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos

megfigyeléssel

Az intézményben folyó szakszolgáltatás megismerése során az intézmény adottságait is

számba veszik a szakértők:

Az intézmény kiemelt szakmai céljainak való megfelelés megjelenik-e az in-

tézmény fizikai feltételeiben (pl. egyetemes tervezés, infokommunikációs aka-

dálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáférés)?

Milyen a gyermekek/ tanulók/ kliensek szolgáltatói környezete?

Ha van közösségi tér az intézményben azt hogyan, mire használják?

Milyen feltételekkel rendelkezik az intézmény az alkalmazottak lelki egészsé-

gének karbantartásához?

Mennyiben felel meg az intézmény tárgyi környezete a kiemelt figyelmet

igénylő gyermekek/ tanulók / kliensek ellátására?

2.2.4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése

Az intézményellenőrzéskor az intézmény szakalkalmazottainak legalább 60%-az átesett már

szakszolgálati szakmai felügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szak-

értők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve:

Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken?

Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb ér-

tékelt szakszolgálati szakalkalmazott esetében azonos?

Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt szakszolgálati

szakalkalmazott esetében azonos?



A szakszolgálati szakalkalmazottak értékelésének eredményei között van-e

egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e:

o azonos szakmai munkaközösségben/ munkacsoportban tevékenykedő

szakalkalmazottak erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága,

o a különböző szakszolgálati területeken tevékenykedő szakszolgálati

szakalkalmazottak eredményei közötti eltérések,

o módszertani felkészültség erősségeinek, fejlesztendő területeinek azo-

nossága?

Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és érté-

kelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.



3.1.1. Szakértői egyeztetés

Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért szakértők felveszik

egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egy-

mással.

A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendel-

kezésre álló, az intézményre vonatkozó országos mérési adatokat, és megadja a hozzáférést a

korábbi, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében elkészült értékelésekhez.

A szakértők közül a csoport vezetésével megbízott szakértő veszi fel a kapcsolatot az intéz-

ménnyel, és az igazgatóval egyezteti az előzetes felkészüléshez szükséges adatok, dokumen-

tumok átadásának módját, valamint előkészíti a helyszíni ellenőrzést.

A vezető szakértő köteles tájékoztatni valamennyi szakértőtársát az egyeztetés végeztével,

illetve folyamatosan a rendelkezésükre kell bocsátania a felkészüléshez szükséges, időközben

beérkező anyagokat.

3.1.2. A pedagógiai dokumentumok, mérési eredmények vizsgálata

Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény éves

munkatervét, vállalt és ellátott szakterületeit, képet kapjanak az intézményben folyó szolgálta-

tásokról, annak kereteiről. Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvé-

nyességi vagy hatósági ellenőrzése és értékelése.

A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább

bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kap-

csolt feladatok megvalósításának minőségét és az egyéb adatok helytállóságát.




A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentum-

elemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról

meggyőződjenek. Célja továbbá, hogy az intézményben folyó szakszolgálati munkáról új

információkat szerezzenek megfigyelés és az intézményben folyó szakszolgálati tevékeny-

ségben közreműködőkkel történő interjúk készítése segítségével.

A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik,

és időtartama egy nap. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk idő-

pontjának megszervezésében az intézményvezető közreműködik, a látogatást megelőzően

egyeztetett módon.

3.2.1. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a szakalkalmazotti testülettel

Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a

szakalkalmazotti testülettel, ahol bemutatkoznak a szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés

célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját.

A szakalkalmazottak és a szakértők találkozását az intézményvezető szervezi meg, azon részt

is vesz.

3.2.2. Interjúk

Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés

alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kap-

csolatos új információk szerzése.

A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a

spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhat-

ják az összegző jelentés elkészítésekor.

3.2.3. Bejárás

Ennek során a szakszolgálati-szakmai munka eszközrendszerének rendelkezésre állását is

vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve a szakszolgáltatás értékeléséhez.




3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről

Az összegző jelentés az intézményben folyó szakszolgálati-szakmai munka értékelése, ame-

lyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az összegző jelentés az

erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a vizsgált területeknek megfelelően,

illetve kiemeli a lehetséges intézményi jó gyakorlatot.

Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerül-

nek a jelentésbe. Az összegző jelentés a szakértők által az intézményellenőrzés folyamán ké-

szített jegyzetek alapján készül el, végső változatát valamennyi szakértő elfogadja, és ezt alá-

írásukkal is megerősítik.

Az összegző jelentést a helyszíni ellenőrzést követő egy héten belül a szakértői csoport elké-

szíti, és elküldi az intézményvezető és a fenntartó számára. Ezzel az ellenőrzés a részükről

lezárásra kerül.

3.3.2. Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről

Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény a honlapján közzéteszi, és a

kézhezvételétől számított 30 napon belül a vezető öt évre szóló fejlesztési tervet készít, ame-

lyet a szakalkalmazotti testület elfogad.

A dokumentumot a vezető a fenntartónak továbbítja, ugyanakkor az intézmény képviseleté-

ben az intézményvezető – a szakalkalmazotti testület által jóváhagyott tartalom mentén –

személyenként értékeli az ellenőrzésben részt vevő szakértők munkáját.

Országos tanfelügyelet Mellékletek


MELLÉKLETEK



1. számú melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai

1. Milyen mértékben valósultak meg a tervben leírtak?

2. Hogyan felel meg a tartalom a célnak?

3. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését?

4. Milyen mértékben érte el az óra/ foglalkozás/ tevékenység a kitűzött célt?

5. Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését?

6. A választott módszerek mennyire illeszkedtek az óra/ foglalkozás/ tevékenység

tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?

7. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a látogatott szakember az órán/ foglal-

kozáson/ tevékenység során?

8. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek az adott szakterület, a munkakö-

zösség és a munkacsoport által preferált módszertannak?

9. A tevékenység során alkalmazott szervezési formák mennyire voltak hasznosak,

eredményesek?

10. Amennyiben a pedagógiai szakszolgálatban már kidolgoztak specifikus protokol-

lokat, abban az esetben annak betartása és normáinak elfogadása külön vizsgálati

feladat, ezért a pedagógussal készített interjú során arra szükséges visszatérni.

11. Milyen volt a kliens/ kliensek érdeklődése a foglalkozás során?

12. Milyen mértékben sikerült a klienst/ klienseket bevonni a foglalkozás menetébe,

aktivitásukat fokozni?

13. Hogyan sikerült a kevéssé érdeklődő gyermeket/ tanulót/ klienst a közös tevé-

kenységre inspirálni?

14. Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/ foglalkozáson/ tevékenységen a

résztvevők magatartásában?

15. Milyen volt az óra/ foglalkozás/ tevékenység előkészítése (eszközök bekészítése)?

16. Hogyan határozta meg az óra/ foglalkozás/ tevékenység célját és hogyan sikerült

azt a tanulókkal tudatosítani?

17. Milyen volt a tanulók ráhangolása az órára/ foglalkozásra/ tevékenységre?

18. Milyen volt az óra/ foglalkozás/ tevékenység menetének logikája?

19. Hogyan támogatta a résztvevők önállóságát a tevékenységben?

20. A szakalkalmazott csoportos munkája során mennyire vette figyelembe az egyéni

képességek közötti eltéréseket?

21. Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/ foglalkozáson/ tevékenysé-

gen? Milyen eszközök segítették?

22. Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az

órán/ foglalkozáson/ tevékenységen?

23. Az ellenőrzés, értékelés módja mennyire volt összhangban a tartalommal?

24. Hogyan történt a tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése?

25. Hogyan történt a foglalkozáson a tanulók tanulói értékelése?

26. Hogyan segítette a pedagógus a tanulók önértékelését?

27. Mennyire volt előkészített a házi feladat?



28. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamat-

okban?

29. Mennyire volt reflektív a pedagógus?

30. Milyen volt a pozitív és negatív visszajelzések aránya?

31. Milyen volt a pedagógus stílusa?

32. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

33. Mennyiben jelentett biztonságot a pedagógus foglalkozásvezetése a kliensek szá-

mára?

34. Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása?

35. Mennyire volt tekintettel a pedagógus a gyermek közvetlen és tágabb környezeté-

nek szereplőire?



2. számú melléklet: A pedagógus interjú javasolt kérdései

1. Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben mit végzett szívesen, mit kevésbé?

2. Milyen eredményére a legbüszkébb?

3. Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években?

4. Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények?

5. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

6. Milyen módon működik együtt a szakszolgálatban dolgozó pedagógusokkal és a

pedagógiai munkát segítő munkatársakkal?

7. Hogyan működik együtt a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusai-

val?

8. Hogyan tartja a kapcsolatot a kliensek szüleivel, pedagógusaival?

9. Hogyan alakította ki, és hogyan terjeszti jó gyakorlatát?

10. Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében, különösképpen a

specifikus protokollok elkészítésében?

11. Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves, ciklikus és a napi tervezésnél?

12. Mennyire segíti munkáját az éves, ciklikus vagy a napi tervezés?

13. Mennyire tarja hasznosnak az egyénre szabott tevékenységtervezést?

14. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, to-

vábblépés igényét?

15. Hogyan méri fel a kliens/ kliensek igényeit, azokat az erősségeit, melyekre tá-

maszkodhat a foglalkozás, terápia vagy más tevékenység, beavatkozás során?

16. Hogyan jelenik meg a személyiség- és közösségfejlesztés a szakszolgálati munká-

jában?

17. Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?

18. Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei?

19. Hogyan differenciál? Tekintetbe veszi-e a kliensek különleges szükségleteit?

20. Mennyiben tartja be az adott szakterület szakmai eljárásrendjét, protokollját?

21. Milyen mértékben törekszik módszertani tudásának folyamatos gyarapítására?

22. Milyen a viszonya az IKT-eszközök használatához?

23. A motivációnak mely eszközeit alkalmazza leggyakrabban?

24. Milyen formában és mely eszközökkel követi nyomon a kliensek fejlődését?

25. Hogyan győződik meg arról, hogy a kliens szülei, pedagógusai támogatják-e a

szakszolgálati munka erőfeszítéseit?

26. Milyen visszajelzéseket kap a szülőktől és pedagógusoktól? Kialakult-e a vissza-

jelzések lebonyolításának rendszeres formája és módja?

27. Hogyan segíti elő a kliens további vagy más ellátási igényeinek megoldását?

28. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfe-

lelően?

29. Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának?

30. Most miket jelölne meg?



3. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának értékeléséhez

1. Hány éve ismeri a pedagógus munkáját?

2. Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját?

3. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzése-

ket?

4. Milyen a pedagógus tervezőmunkája?

5. Mennyire birtokolja a pedagógus szakterületének legújabb ismereteit, módszerta-

nát?

6. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?

7. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát

a. a kliensekkel,

b. a kollégákkal,

c. a szakmai partnerekkel,

d. a szülőkkel és a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusaival?

8. Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus az intézmény közösségfejlesz-

tő munkájában?

9. Hogyan bizonyítja a pedagógus a szakterületi kérdésekben való tájékozottságát?

10. Milyen az intézményen belüli szakmai aktivitása?

11. Milyen az intézményen kívüli szakmai aktivitása?

12. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége?

13. Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása?

14. Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról?

15. Miben mérhető a pedagógus megbízhatósága?

16. Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?

17. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?



4. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve

Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz!

A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:

5 = teljesen egyetért

4 = többségében így van

3 = általában igaz

2 = többnyire nincs így

1 = egyáltalán nem ért egyet

0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele.

Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.

Segítő közreműködését köszönjük!

1. Ismeri a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet meghatározó jogszabályt, a pe-

dagógiai szakszolgálati alap- és a szakterületi protokollt, ezeket képes vonatkoz-

tatni szakmai tevékenységére, napi munkájára.

2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.

3. A szakterületi ellátáshoz kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az

előírásoknak megfelelő.

4. Szívesen, örömmel végzi szakterületi munkáját.

5. Foglalkozásainak, tanórájának felépítése logikus.

6. Foglalkozásai, tanórái változatosak.

7. Módszertani felkészültsége sokszínű, képes a feladat ismeretében módszertani tu-

dását mozgósítani.

8. Teljesíthető követelményeket támaszt.

9. A kliensek fejlődésének követésében értékelése következetes.

10. Szükség esetén az eredményesség érdekében az ellátási folyamatba bevonja a szü-

lőket és a pedagógusokat is.

11. Rendszeres kapcsolata van a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusa-

ival.

12. A foglalkozás, tevékenység sikeressége érdekében más szakemberekkel is jó kap-

csolatot létesít.

13. Jó a kapcsolata a kliensekkel.

14. Jó a kapcsolata a szülőkkel

15. Jó a kapcsolata a kollégáival.



5. számú melléklet: A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései

1. Hogyan kommunikálja a vezető az intézmény jövőképét, céljait?

2. Hogyan motiválja a szakalkalmazottakat az eredményes tevékenységre?

3. Mennyire sikerül a nevelőtestülettel a változások megértetése, kezelése?

4. Mennyire hatékonyan irányítja a megvalósítást?

5. Képviseli-e az intézmény érdekeit?

6. Képviseli-e a pedagógusok érdekeit, intézi ügyeiket a fenntartónál?

7. Elkötelezett-e az intézménye iránt? Kollégái ennek milyen jeleit tapasztalják?

8. Milyen a fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében?

9. Nyitott-e saját maga fejlesztésére, milyen tények mutatják szakmai aktivitását?

10. Rendszeres-e az intézményben a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelé-

se?

11. Elkötelezett-e a szakalkalmazotti testület fejlesztésében, működik-e a belső tu-

dásmegosztás?

12. Tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e?

13. Hogyan működteti a vezető a nyilvánosság biztosítását?

14. Hogyan hasznosítja az intézmény kapcsolatrendszerét?

15. Hogyan mutat példát a kliensek esélyegyenlőségének biztosítására?

16. A továbbképzések irányítása összhangban van-e az intézményi célokkal?



6. számú melléklet: A tagintézmény vezetőjével készített interjú

javasolt kérdései

1. Hogyan történik az intézményben a jövőkép kialakítása?

2. Hogyan alakítja ki (a vezető) a vezetői jövőképét, és hogyan kommunikálja azt?

3. Hogyan képes reagálni az intézményt érintő kihívásokra?

4. Mit tesz (a vezető) az intézmény deklarált céljainak elérése érdekében?

5. Hogyan tudja kommunikálni, elfogadtatni a munkatársaival a változások szüksé-

gességét, hogyan segíti számukra átlátni ezek értelmét?

6. Hogyan vonja be a döntés-előkészítő munkába a vezetőtársait, hogyan a pedagó-

gusokat?

7. Milyen szerepe van a kollégák együttműködésének koordinálásában?

8. Milyen módszerei vannak a munkatársak inspirálására, ösztönzésére? Melyik mű-

ködik eredményesen?

9. Mennyire tartja fontosnak a vezetői munkában a szolgáltatás eredményességének

biztosítását? 10. Mit tesz az eredményesség biztosítása érdekében, a tevékenység minőségének ja-

vítása érdekében?

11. Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás a vezetői tevékeny-

ségben, a működésben?

12. Hogyan gondoskodik arról, hogy a kliensek igényeihez igazodjon a beavatkozás, a

pedagógiai tervező munka, az alkalmazott módszerek és eszközök köre, a megva-

lósult ellátásszervezés és a beavatkozás dokumentálása?

13. Hogyan jelenik meg az adaptivitás, differenciálás saját beavatkozási gyakorlatá-

ban, pedagógiai értékrendjében, valamint az intézményi működésben?

14. Mit tesz a mindenki számára egyenlő esélyt biztosító szolgáltatás megteremtése és

fenntartása érdekében?

15. Mit tesz a pozitív intézményi imázs kialakítása és fenntartása érdekében?

16. Hogyan működnek az intézményi célok elérését segítő kapcsolatai, hogyan fej-

leszti azokat?

17. Milyen a kapcsolata a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőivel?

18. Figyelemmel kíséri-e a kliensek következő pedagógiai szintre lépésének folyama-

tát, amennyiben az a klienssel való aktív kapcsolat idejére esik?

19. Milyen mértékű elkötelezettsége van pedagógusok, önmaga képzése, fejlesztése

iránt? Miben nyilvánul meg az elkötelezettsége?

20. Hogyan, milyen témákban fejleszti folyamatosan önmagát?

21. A vezetői programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredmény-

nyel történt meg (időarányosan)?

22. Milyen új célok jelentek meg?



7. számú melléklet: A főigazgatóval készített interjú javasolt kérdései

1. Milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az intézményekkel rendszeres kap-

csolata legyen?

2. Milyen alkalmakat biztosít arra, hogy megismerje az intézmények módszertani

repertoárját?

3. Milyen módon szerez ismereteket az intézményekben rendszeresen alkalmazott

eszközök köréről?

4. Miként tájékozódik új eszközök megjelenéséről? Milyen kialakított rendje van az

eszközigény felmérésének?

5. Milyen ismeretekre támaszkodik az eszközbeszerzési javaslattétel alkalmával?

6. Milyen forrásokból tájékozódik az egyes szakterületek módszertani újdonságai-

ról?

7. Mennyire tartja fontosnak az eszközök használatára való felkészülést, képzést?

8. Van-e kialakított stratégiája és eljárásrendje a szakalkalmazottak tanulásának tá-

mogatására?

9. Milyen ismeretek birtokában foglal állást új módszer vagy új eszköz bevezetésé-

ről?

10. Milyen problémákat tapasztal a módszertani és eszközhasználati gyakorlatban?

11. Hány szakterületre vonatkozóan érzi magát kompetens szakembernek? Mennyire

ismeri a különféle szakterületeken folyó tevékenységeket?

12. A kompetenciájába nem tartozó szakterületek módszertani és eszközhasználati

kérdéseiben miként hoz döntéseket?

13. Mennyire tartja jelentősnek a szakszolgálati beavatkozást a kliens jelene és jövője

tekintetében?

14. Mennyire képes a kliens érdekeit képviselni, a szülők, a szolgáltatással támogatott

társintézmények pedagógusai, intézményvezetői és saját munkatársai véleményé-

vel szemben?

15. Milyen szakmai kihívások jelentenek az Ön számára valódi szakmai/ szakterületi

feladatot?



8. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései

1. Hogyan, mi alapján változtatja az intézmény a tevékenység struktúráját? Milyen

szerepe van ebben az intézmény vezetőjének?

2. Hogyan történik a stratégiai dokumentumok elkészítése, ezekből lebontva az ope-

ratív munka megtervezése?

3. Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézmény vezetője az intézmény céljainak el-

érése érdekében?

4. Hogyan azonosítják a stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló terü-

leteket? Mi a vezető szerepe az azonosítási folyamatban?

5. Hogyan teremt az intézményvezető a változásokra nyitott szervezetet? Mit tesz

ennek érdekében?

6. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése, a szakalkalmazottak tájé-

koztatása?

7. Hogyan biztosítják az intézményi működés nyilvánosságát, mi ebben a vezető

szerepe?

8. Hogyan biztosítja a vezető az átláthatóságot a vezetésben, irányításban? Milyen

módszerei, eljárásai vannak erre?

9. Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a szakalkalmazottak szakmai

fejlődését?

10. Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a szakalkalmazottak nyomon

kövessék a feladatuk ellátásához szükséges szakirodalmat?

11. Mit tesz az intézményvezető, hogy a szakalkalmazottak használják a megszerzett

új tudásokat?

12. Működik-e az intézményben tudásmegosztó fórum, az egymástól való tanulás

bármilyen módja? Mi a vezető szerepe a működésben?

13. A vezető milyen kommunikációs formákat használ, és ezek mennyire eredménye-

sek?

14. Milyen mértékben vesz részt az intézményvezető a szakalkalmazottak értékelésé-

ben?

15. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése (emberek, tárgyak, eszkö-

zök, fizikai környezet)? Milyen feladatot vállal ebben a munkában a vezető?



9. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív5



5 – teljesen igaz

4 – jobbára igaz

3 – többé-kevésbé igaz

2 – kevéssé igaz

1 – egyáltalán nem igaz

0 – nem tudja a választ

Képesítés, felkészültség

1. Az intézmény működéséhez szükséges jogi ismeretekkel és központi elvárásokkal

tisztában van.

2. A vezetéstudomány és a pedagógia korszerű irányzataiban, módszereiben tájéko-

zott.

3. Tudását hatékonyan adja tovább kollégáinak.

4. Folyamatosan tanul, fejlődik.

Személyes tulajdonságok

5. Érvényesíti vezető szerepét.

6. Elkötelezett az intézmény iránt.

7. Lelkes, önálló, erős késztetése van eredményt elérni.

8. Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó.

9. Határozott, döntésre képes.

10. Tettei és szavai összhangban vannak.

11. Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/ alkalmazott konfliktu-

sokat.

Stratégiai vezetés

12. Jól látja a szervezet működésének lényegét és haladásának módját.

13. A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak irányt mutatni.

14. Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét.

15. Képes gondolkodásában a napi teendőket meghaladni, látni a távlati elképzelést,

amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja.

16. Tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit.

17. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves

tervet.

18. Képes a testület többségének figyelmét a célokra összpontosítani.

19. Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel.

5 Online kérdőív: A kérdőív William D. Hitt nyomán készült (Mestervezető, OMIKK, 1990)



A vezető és a változás

20. Érzékeli a szervezetre ható külső változásokat.

21. Érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit.

22. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját.

23. A változásokhoz hozzárendeli, megszervezi az erőforrásokat.

24. Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét.

25. Folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és működését.

26. Az intézményt távol tartja a napi politikától.

A munkahelyi közösség irányítása

27. Képes megosztani a vezetési feladatokat.

28. Bizalmat kiváltó légkört teremt.

29. Tevékenyen bevonja a szervezeti tagokat az intézmény céljainak kialakításába.

30. Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést.

31. Hatékony és eredményes értekezletet tart.

32. Gondot fordít a kétirányú információáramlásra (alkalmazottak, szülők, tanulók

körében).

33. Mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott adatokkal rendelkezik a szervezet ál-

lapotáról.

34. Folyamatosan értékeli a tervekhez viszonyított haladást.

35. Képes megállapítani a „kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben

az elért eredmény sikeres teljesítményhez vezet.

36. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltér-

nek a tervtől.

Munkahelyi motiváció

37. Jól hasznosítja a feladatmegbízásokat mint a pedagógusok fejlesztésének fontos

eszközét.

38. A pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését fejlesztési eszközként

használja.

39. Személyes szakmai kapcsolatot létesít munkatársaival, hogy megismerje munká-

jukkal kapcsolatos céljaikat, problémáikat.

40. Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irá-

nyába.

Fejlesztési céljaim:



10. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései

1. Mi a kapcsolattartás formája az intézmény és a fenntartó között?

2. Milyen rendszerességgel ellenőrzi az intézmény munkáját, milyen területeket el-

lenőriz, mi az ellenőrzés módja?

3. Fenntartóként milyen elvárásokat fogalmaz meg az intézménnyel kapcsolatban?

4. Az elvárásai közül mit teljesít legeredményesebben az intézmény?

5. Az elvárásai közül mit tud legkevésbé teljesíteni az intézmény?

6. Mennyire elégedett az intézményben folyó pedagógiai szakszolgálati munka szín-

vonalával?

7. Mi az, amit kiemelkedőnek tart jelenleg az intézmény szakterületi tevékenységei-

nek körében?



11. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései

1. Milyen az Ön intézménye? Fogalmazzon meg (emeljen ki) öt intézményi jellem-

zőt!

2. Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó

dokumentumok elkészítésének? (stratégiai dokumentumok, az éves munkát meg-

határozó dokumentumok)

3. Hogyan történik az igazgatási feladatok ellátása?

4. Hogyan történik az aktuálisan megjelenő új feladatok ellátása az intézményben?

5. Hogyan működik az intézményben az ellenőrzés? Ki, mit, milyen gyakorisággal,

céllal, eszközökkel ellenőriz?

6. Hogyan történik az intézményben az intézményi önértékelés, a pedagógusok érté-

kelése?

7. Hogyan történik meg a visszacsatolás?

8. Mi történik az ellenőrzési, mérési, értékelési eredményekkel?

9. Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek további sorsát?

10. A munkacsoportok vezetői hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be

a vezetés munkájába?

11. Mi jellemzi az intézményben a feladat, hatáskör- és felelősségmegosztást?

12. Milyen módszerei használatosak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?

13. Milyen módszerei, formái valósulnak meg az intézményen belüli információát-

adásnak?

14. Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai?

15. Milyen az intézmény viszonya az új módszerekhez, mérési és fejlesztési eljárá-

sokhoz?

16. Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, mi történik a

be nem vált módszerekkel, eljárásokkal?

17. A pedagógiai szakszolgáltatás eredményessége szempontjából melyik partnerek-

kel való együttműködést tartja a leghasznosabbnak? Mi a tartalma a kapcsolatok-

nak?

18. Hogyan tájékoztatják a partnereket az intézmény eredményeiről?

19. Milyen szakmai közéleti szerepeket tölt be az intézmény?

20. Ha vannak az intézményben kiemelt figyelmet igénylő tanulók, ez a tény milyen

hatást gyakorol az intézményben folyó munkára?

21. Az intézmény munkatervében megfogalmazott célok megvalósítása milyen ered-

ménnyel történt meg az intézményben? Különösen

a. személyiségfejlesztés területen,

b. közösségfejlesztés területen,

c. tehetséggondozás területen,

d. szociális hátrányok enyhítése területen.

22. Melyek az intézmény kiemelt céljai?



12. számú melléklet: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdései

1. Ha jellemezni kellene az intézményét, mely három jellemzőt emelné ki?

2. Hogyan történik az intézményben a kliensek megismerése?

3. Milyen szabályok vannak a kliensek választására az egyes szakterületi ellátások-

ban?

4. Előnyt élveznek-e a kiemelt figyelmet igénylő kliensek?

5. Van-e gyakorlata az előnyben részesítésnek? Milyen esetekben gyakorolják ezt?

6. Hogyan segítik az intézmény kliensei számára a szoláltatásban való részvétel fo-

lyamatosságát?

7. Az intézményben hogyan hasznosítják a kliensek mérési eredményeit, a kliensek-

ről kapott jelzéseket, információkat?

8. Milyen szakmai közösségépítő tevékenységeket végeznek?

9. Mi a tartalmuk az intézményen belüli együttműködéseknek?

10. Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás?

11. A munkacsoportok és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztés-

ben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség?

12. Hogyan viszonyulnak a pedagógusok az új módszerek bevezetéséhez?

13. Hogyan értékelik a módszerek beválását, hatásosságát, és mit kezdenek az értéke-

lés eredményével?

14. Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

15. Véleménye szerint a szülők mit várnak el a pedagógiai szakszolgálattól, a szülői

elvárás mennyiben befolyásolja a szolgáltatást, milyen területeken állapítható meg

ezek figyelembevétele?

16. Milyen a vezetői ellenőrzés gyakorlata az intézményben, milyen formában kap

visszajelzést a munkájáról?

17. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/ területein látja

fontosnak a fejlesztést?

18. Van-e olyan fejlesztés, amit a valamely szakterületi munkacsoport javaslatára va-

lósítottak meg az intézményben?

19. Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések,

hospitálások, szupervízió, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?

20. Milyen mértékben valósul meg az egyes szakterületek közötti szakmai együttmű-

ködés, közös tevékenység megvalósítása?



21. Az intézmény munkatervében megfogalmazott célok megvalósítása milyen ered-

ménnyel történt meg az intézményben? Különösen

a. személyiségfejlesztés területen,

b. közösségfejlesztés területen,

c. tehetséggondozás területen,

d. szociális hátrányok enyhítése területen.

22. Melyek az intézmény kiemelt céljai?



13. számú melléklet: A szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései

1. Kapott-e elegendő és jól érthető tájékoztatást a pedagógiai szolgáltatás szükséges-

ségéről?

2. A szolgáltatás szervezésében figyelembe veszik-e a szülők és kliensek igényeit?

3. Az Ön megítélése szerint az intézményben folyó szakszolgálati ellátás megfelelő

tartalmú és minőségű-e?

4. Megítélése szerint megfelelő-e az intézmény felszerelése a szolgáltatások zavarta-

lan biztosításához?

5. Tapasztalata szerint változatos, a kliensek életkorát és állapotát figyelembevevő

foglalkozásokat biztosítanak az intézményben?

6. Van-e ismerete arról, hogy az intézményben milyen további szolgáltatások működ-

nek?

7. Megkérdezték-e Önt vagy a klienseket arról, hogy mennyire elégedettek a szolgál-

tatással?

8. A kliensekkel foglalkozó szakemberek keresi-e a személyes kapcsolat vagy más tá-

jékoztatás alkalmait?

9. Ha Ön fordul tanácsért vagy felvilágosításért a szakemberekhez, ők ezt természe-

tesnek tekintik és rendelkezésre állnak?

10. Hogyan ajánlaná az intézményt mások számára?



14. számú melléklet: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései6



5 – teljesen igaz

4 – jobbára igaz





1. A pedagógiai szakszolgálat a jogszabály szerint, a munkatervben lefektetett alapel-

veket követő szolgáltatást biztosítja.

2. A szakalkalmazottak jól képzettek, szakmailag jó minőségű szolgáltatást nyújtanak.

3. A pedagógiai szakszolgálat feltételei ideálisak az igényes szakmai munka megvaló-

sításához.

4. A szakszolgálati tevékenység hatékonysága és eredményessége rendszeresen mért

és megállapított.

5. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy a mérések egységesek és reálisak legyenek; a mérés

feltételeit és az eredmények minősítését közösen alakították ki.

6. A kliensek kapnak visszajelzést előrehaladásukról, mérési eredményeikről.

7. Az intézmény olyan szakmai közösség, melyben érték a tudásmegosztás, tudásbőví-

tés, egymás segítése.

8. Az intézmény szakalkalmazottai természetesnek tekintik az egymástól való tanulás

lehetőségét, ezt sokfajta alkalom szolgálja.

9. Az intézményben jellemző, hogy a pedagógusok figyelnek egymásra, segítik egy-

mást. A kollegiális segítőkészség a fejlesztés szerves része.

10. Az intézményben a továbbképzések kiválasztása és a beiskolázás a tervszerű intéz-

ményi fejlesztést szolgálja.

11. Fontosnak tartják a szülőkkel való kapcsolattartást, ennek megteremtik az alkalma-

it.

12. A szülőknek biztosítják a lehetőséget a véleménynyilvánításra.

13. Az intézményi változások szükségességéről és tartalmáról közösen döntenek.

14. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben.

15. A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és határozza meg a

szakalkalmazotti testület feladatait, törekszik az egyenletes terhelés megvalósításá-

ra.

16. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését: ezt segíti

feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel.

6 Online kérdőív, de választható papír alapú változat is.



17. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a szakalkalmazotti testületen belül az etikus

pedagógus-magatartás betartatására.

18. Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos.

19. Az intézményvezetés visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban:

a visszajelzés és az értékelés korrekt, és tényeken alapul.

20. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben meg-

kapják a munkájukhoz szükséges információkat.

21. A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai

együttműködését.

22. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket.

23. Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges

eszközök rendelkezésre állnak.

24. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkacsoport-

ok.

25. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, to-

vábbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymás-

nak is átadják.

26. Az intézményben a szülőkkel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan

biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel

kapcsolatos információkhoz.



15. számú melléklet: A szülők képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései7

Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire

igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között,

ahol:

5 – teljesen igaz

4 – jobbára igaz





1. Gyermekem szakszolgálati ellátásáról megfelelően részletes és érthető tájékoztatást

kaptam.

2. Gyermekem is kapott tájékoztatást, a foglalkozások céljáról és tartalmáról.

3. Gyermekem teljesítményét rendszeresen és reálisan értékelik.

4. Gyermekem jól érzi magát a foglalkozások során.

5. Az intézmény szakemberei megbízható szakértelemmel és megfelelő tapasztalattal

rendelkeznek.

6. A szakszolgálat felszereltsége és komfortja megfelel az igényeinknek.

7. Az intézmény megközelíthetősége a szülők és gyermekek számára kedvező.

8. Az intézmény nyitva tartása, a foglalkozások rendje figyelemmel van a gyermekek

és a szülők elfoglaltságára.

9. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai szükség esetén más szakemberekkel kon-

zultálnak, segítséget kérnek a gyermek érdekében.

10. Az intézmény munkatársai igény esetén elérhetőek, kérdéseinkre válaszolnak, prob-

lémáinkat meg lehet velük beszélni.

11. Másnak is szívesen ajánlom az intézmény szolgáltatásait.

7 Online kérdőív, de választható papír alapú változat is.



16. számú melléklet: A szolgáltatással támogatott intézmény képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései

1. Kapnak-e tájékoztatást a pedagógiai szakszolgálati lehetőségekről, a kapcsolattar-

tás módjáról, elérhetőségekről?

2. Rendszeres és szabályozott-e az intézmény és a szakszolgálati szakemberek kö-

zötti kapcsolat?

3. A kapcsolat a kliens aktuális állapotmegbeszélésére korlátózódik, vagy annál szé-

lesebb körű (pl. bemutató tartása, konzultáció, pedagógus továbbképzés stb)?

4. Vannak-e közös rendezvények esetleg megvalósult közös projektek?

5. Milyen területeken lenne igény a kapcsolat fejlesztésére?

6. Előfordult-e kommunikációs probléma az intézmények között?

7. Mi jellemzőbb: az intézményvezetők vagy a pedagógusok szintjén rendszeresebb

a kapcsolat?

8. Vannak-e olyan igényeik, melyek kielégítetlenek maradtak?

9. Soroljon fel olyan példákat, amelyek az eredményes együttműködés bizonyítékai!

10. Hogyan ajánlaná az intézményt mások számára?

ÉZÖYV A AÓA ZAZ ÁA ZÁÁA - pedagogiai-szakszolgalat.hu · Országos tanfelügyelet Előszó a...

Documents

Transcript of ÉZÖYV A AÓA ZAZ ÁA ZÁÁA - pedagogiai-szakszolgalat.hu · Országos tanfelügyelet Előszó a...