Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

VII. A parlamentarizmus főbb intézményei

16. A parlamentarizmus főbb intézményei I.17. A parlamentarizmus főbb intézményei II.Az államfő jogállásának jellegzetességeiAz államfő és a kormány viszonya

Forrás:•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.• Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

16. tétel: A parlamentarizmus főbb intézményei I.

(a politikai felelősség, a felelős kormányzás; az uralkodó sérthetetlensége, a királyi tanácsadók jogi felelőssége, az egyéni és kollegiális felelősség, a bizalmatlansági, illetőleg a bizalmi indítvány)

1. Politikai felelősség

Címzettje: VH (kormány)

1782 Anglia: Lord North kormánya, inkább lemondott, hogy elkerüljön egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági indítványt

Oka: az uralkodó nem vonható felelősségre, sérthetetlen

2. Az uralkodó sérthetetlensége

Nem ítélkezhet felette bíróság vagy más emberi hatóság, hiszen hatalma Istentől ered

A kormányzás azonban lehet rossz.

Akkor ki ezért a felelős? – A király tanácsadói!

3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (1)

• Anglia (14. sz.): impeachment eljárás (a királyi tanácsadó felelősségre vonása, ha valamely jogellenes intézkedésben közreműködött)▫Gyakran azonban valójában politikai ok állt a háttérben

↓• A 17-18. századtól az uralkodó a parlamenti többség

tagjai közül nevezi ki tanácsadóit, tisztviselőit, hogy a kormányzati döntések parlamenti támogatottsága biztosított legyen

• Ha azonban a parlamenti többség bizalma megrendül a tisztviselőben, kézenfekvő, hogy le is válthassa őt (őket)

• Ez elterjed a 19. században az európai kontinensen is

3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (2)

Politikai felelősség:Nem követi a parlamenti

többség politikai irányvonalát

Megszűnik iránta a bizalom

Jogi felelősség:

Jogsértés

3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (3)

KITÉRŐ A JOGI FELELŐSSÉG KAPCSÁN:

Milyen jogszabályt sérthet meg a tisztviselő (miniszter)?

• Alkotmányos jogrendet:▫ Pl. alapvető jog, szabadság megsértése, stb.▫ Rendszerint különös bírói fórum jár el: a képviselőház emel vádat, a felsőház

kiválasztott tagjai döntenek▫ Az eljárás büntető karakterű

• Közigazgatási jogrendet:▫ Pl. hatáskörtúllépés, hatáskörelvonás▫ Rendszerint közigazgatási bíróság jár el

• Büntetőjogot:▫ Ha miniszteri minőségében sérti▫ Pl. vesztegetést fogad el, hatalmával üzérkedik

(Polgári jogot)

Visszatérés a politikai felelősséghez: ↓

4. Egyéni vagy kollektív felelősség

Egyéni

• indoka: a miniszter egy egész ágazatért felel → legyen akkor egyénileg eltávolítható

• van ahol az egyes miniszter a parlament felé egyénileg nem felel, csak a kormányfő (ill. uralkodó) felé – ez utóbbiak mozdíthatják el őket

Kollektív:

• a kormány mint testület felel minden egyes tagjának tevékenységéért

• oka: politikai szolidaritás

• az egyes miniszter nem vonható felelősségre, csak a kormány egésze

5. Bizalmatlansági indítvány – bizalmi indítvány

A) Bizalmatlansági indítvány:- a politikai felelősség érvényesítésének jogi

formája- ki kezdeményezheti? (pl. parlamenti frakció)

B) Bizalmi indítvány:- a kormány maga kezdeményezi- pl. súlyos, népszerűtlen döntéssel összekötve,

a felelősség szétterítése ill. politikai tőke kovácsolása érdekében

[M.o.: kollektív felelősség és konstruktív biz. ind.]

17. tétel:A parlamentarizmus főbb intézményei

II.(a parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak

elválasztása, a kormány megalakulása, a kormánytagság és a parlamenti tagság viszonya, az ellenőrzés egyéb formái, a költségvetési jog, a

feloszlatás és az elnapolás, a kisebbségi kormányzás)

1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (1)

Parlamentáris kormányforma = a kormány a parlamenti többségére támaszkodva kormányoz, s politikailag irányítja is e többséget (a kormányzás irányának meghatározása, jogalkotási program, stb.)

•de politikai felelősséggel tartozik az parlamentnek

Probléma: hogy fér ez össze a hatalmi ágak elválasztásának elvével? (Montesquieu)

1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (2)

Általános séma:TH: egyedül a parlamenté VH: a kormányé

TH: VH:„parlamenti kormányzás” a III. és IV. Francia Köztársaságban

A VH kivételes helyzetekben törvényi erejű általános normát alkot

A VH jogosult szentesíteni ill. kihirdetni a törvényt

A parlament nevezi ki a VH tisztviselőit, jóváhagyja döntéseiket, stb.

De kivételek:

1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (3)

Tehát: a szervezeti elválasztás nem jelent hermetikus elzártságot, egymástól elhatárolt működést

•Sokkal inkább sajátos együttműködés, kölcsönös fékező-ellenőrző szerepkör

•„checks and balances”

2. A kormány megalakulása (1)A parlament és a kormány viszonyának egyik kulcskérdése.

Anglia példája: a VH vezetőit az uralkodó nevezi ki• A parlament erősödése nyomán egyre kisebb a mozgástere:• A kormányzás feltétele, hogy a parlament részéről

fennálljon a bizalom

Stabil parlamenti többség:

• A többség világosan támogat egy miniszterelnök-jelöltet

• Az államfő is tiszteletben tartja, a kormányképes erő létrejötte érdekében

Kicsi vagy kétséges többség:

• Az államfő manőverezési köre kitágul

• Meg kell találni azt a személyt, aki mögött a többség felsorakozhat

• Az alkotmányok nem is szoktak részletes előírást adni arra, hogy kit kell az államfőnek felkérnie/kineveznie

3. A kormány megalakulása (2)

Az államfő általi felkérést/kinevezést követőn két lehetőség:

A kormány bizalmi szavazást

kérEzáltal bizonyítja, hogy a bizalom valóban fennáll

A parlament mintegy „jóváhagyja” a kormány

megalakulását

A kormány nem kér bizalmi szavazást

Szükségtelen

Mivel ha nem állna fenn a bizalom, úgyis benyújt

valaki egy bizalmatlansági indítványt

3. A kormány megalakulása (3)

Az egyes miniszterek kinevezése:•A kiválasztás a kormányfő lehetősége

(neki kell együtt dolgoznia velük)•A kinevezési jogkör formálisan az

államfőé

A TH és VH viszonyának másik kérdése:

4. A parlamenti tagság és a kormánytagság viszonya

Kizárja-e a hatalmi ágak elválasztása, hogy átfedés legyen?

Két fontos szempont – és modell:

A két hatalmi ág képes legyen egymást ellenőrizni

Képviselők nem lehetnek miniszterek, vagy ha mégis, akkor

addig nyugszik képviselői mandátumuk

Pl. Svájc, 19. századi skandináv alkotmányok

A kormány képes legyen irányítani parlamenti

többségét

A miniszterek a kormánypárti parlamenti frakcióból kerülnek ki

Pl. Anglia, Írország

5. A parlamenti ellenőrzés egyéb formái

Parlamenti bizottságok, vizsgálóbizottságok

Kérdések, interpellációk

Költségvetési jog

(Bizalmatlansági indítvány)

6. A kormány parlament fölötti ellenőrzésének egyéb formái

A) Parlament-feloszlatási jog:• Kinek a joga: formálisan az államfőé, de a kormány kezdeményezheti• Mikor: ha a kormánytöbbség az új választástól azt reméli, hogy a

meginogni látszó bizalom az új parlamenti összetétel révén helyreáll• Korlátok:

▫ Pl. 1875-ös francia alaptörvény: csak a Szenátus jóváhagyásával▫ Pl. 1919-es Weimari Alkotmány: ugyanazon okból csak egyszer▫ Meghatározott határidőn belül új választásokat kell tartani

B) A parlament elnapolása:• Kinek a joga: az államfőé (az angolszász hagyományban a képviselők

maguk is dönthetnek így)• Az elnapolás alatt a parlamenti munka szünetel• Mikor: ha fennáll annak az esélye, hogy ez idő alatt új választás nélkül

sikerül megoldást találni a politikai válságra• Korlátok:

▫ Hány napra szólhat▫ Hányszor lehet elnapolni az ülést egy ülésszak alatt

7. Kisebbségi kormányzás

Kormány – parlamenti többség nélkül•Rendszerint átmeneti forma – sok

egyeztetést igényel, esetről-esetre összeszedett többség

USA: „divided government”

* * *

Az államfő jogállásának jellegzetességei

I. Monarchiákban (király/császár)1. Uralkodói sérthetetlenség (1)

A király személye szent és sérthetetlen:• Bűnvádi eljárásnak nincs helye ellene• Bíróság elé nem idézhető• Különös büntetőjogi védelem (felségsértés)

Összefügg az uralkodói „felelőtlenséggel”:• Nincs jogi felelőssége: jogszabálysértés esetén nem

vonható felelősségre (hisz ő az emberi jog forrása)• Nincs politikai felelőssége: nem a parlamenti többségre

épül a hatalma – nem váltható le

DE: létezett a középkorban ellenállási jog (jus resistendi) – az isteni törvényeknek alá van vetve

• Az abszolút monarchiákban azonban ez eltűnt

1. Az uralkodói sérthetetlenség (2)

Alkotmányos monarchiákban megjelenik a miniszteri ellenjegyzés intézménye:

•Az uralkodó intézkedése (esetleg szűk körű kivétellel) csak akkor érvényesek, ha azt valamely miniszter ellenjegyezte

•A miniszter az ellenjegyzéssel felelősséget vállal (nem köteles ellenjegyezni, de akkor vissza kell adnia megbízatását)

2. A trónbetöltés rendje

Örökletes monarchia

• Pl. primogenitúra

• De az utód hiánya esetét szabályozni kell

Választási monarchia

• A parlament vagy a választópolgárok választják

• Szabályozni kell, hogy kik közül lehet választani

• Pl. 1848/49-es frankfurti birodalmi gyűlés: a német uralkodócsaládok tagjai vagy az éppen uralkodó német uralkodók közül

Rotációs rendszer

• Meghatározott idejű ciklusokban meghatározott kör tagjai váltják egymást

• 1848/49-es frankfurti bir. gy. ötlete: a porosz király és az osztrák császár váltsa egymást 6-6 évente

3. Az uralkodó helyettesítése

Családtag

• Alkotmányos szokás alapján

• Pl. Bizánci Birodalom

Eseti helyettest

jelöl ki• Pl. valamely

udvari főtisztviselő

Alkotmányban

meghatározott• Pl.

kormányzó• Mint

kinevezett vagy választott királyhelyettesAlapkérdés: a helyettes jogköre mire terjed ki?

•Rendszerint szűkebb jogkör, mint a királyé•De ha elhúzódik a helyettesítés, akkor a helyettes jogköre gyakran „kiszélesedik”

4. Az uralkodó kormányzati jogosítványai

Pl.:• rendeletalkotás (miniszteri ellenjegyzéssel)• „birodalmi végrehajtás” (Német Birodalom – alkotmányt sértő

szövetségi tagállammal szemben)• utasítás-adás a közigazgatásnak (miniszteri ellenjegyzéssel)• a köztisztviselők kinevezése (nem föltétlenül csak a minisztereké)• az ország nemzetközi jogi képviselete• fegyveres erők főparancsnoksága• parlament összeívása, megnyitása, elnapolása, berekesztése,

feloszlatása• törvények hitelesítése, kihirdetése• vétójog• kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör)

A parlamentáris fejlődésben egyre formálisabbá válnak (a gyakorlatban nem él mindegyikkel).

II. Köztársaságokban (közt. elnök)1. Választása

Lehetőségek:

• Parlamenti jogkör (pártalku)

• Kibővített parlament (pl. önkormányzati delegáltakkal)

• Közvetlenül a nép (fontos a jelölés szabályozása – pl. Weimari Köztársaság: a legutóbbi választáson legalább 500 000 szavazatot elért pártok)

• A parlament által választott kormány tagjai évenként rotációs rendszerben látják el az államfői feladatokat (Svájc)

2. Felelőssége

A) Jogi:• Alkotmányjogi/büntetőjogi• A felelősséget érvényesíti:

▫Parlamenti különbizottság (USA: impeachment) vagy▫Külön bírói fórum (pl. alkotmánybíróság)

B) Politikai:• Ritka:

▫Weimari Köztársaság: a nép által választott elnököt népszavazás leválthatja a Birodalmi Gyűlés indítványára

▫Ma: pl. Szlovákia, Lettország (népszavazással vagy minősített parlamenti többséggel az elnök visszahívható)

3. Helyettesítése

Szokásos módozatok:•A parlament elnöke•A miniszterelnök (pl. Weimari Közt.: a

birodalmi kancellár)•Legfelsőbb Bíróság elnöke (pl. Weimari

Közt. 1932 után)•Eleve van helyettese (USA)

4. Kormányzati jogosítványai

Pl.:

• Kinevezési jogkörök (a miniszterektől az egyetemi tanárokig)

• A nemzeti hadsereg főparancsnoka

• A parlament összehívása

• Vétójog

• Törvények aláírása/kihirdetése

• Szükségrendelet alkotás (különleges állapot idején)

• Az ország nemzetközi képviselete

• Kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör)

Az államfő és a kormány viszonya

1. Abszolút és alkotmányos monarchiákban:

•Az uralkodó maga a VH vezetője•A kormány tagjait saját belátása szerint

választja ki•A parlamentek erősödésével egyre inkább

a parlamenti többségből nevezi ki a kormányfőt

2. A parlamentáris monarchiákban/köztársaságokban:

•A kormány tagjai esetén már nem az államfőhöz, hanem a parlamenthez való viszony a döntő

•Az államfő joga a kormány tagjainak kinevezése, a parlamenti többséget szem előtt tartva

3. Prezidenciális/félprezidenciális rendszerekben:

Prezidenciális (USA)Félprezidenciális (pl.

Franciaország)

Államfő és kormányfő ugyanaz a személy

Van külön államfő és kormányfő, valamint miniszterek

Nincs valódi kormány; a „miniszterek” az elnök segítői

(államtitkárok), akiket ő nevez ki

Van kormány: az államfő a parlamenti többségre tekintettel

nevezi ki tagjait

Az államfő bármikor menesztheti őket

Az államfő bármikor menesztheti őket

Jogi felelősségüket a parlament is megállapíthatja (impeachment)

Van jogi felelősségük, de parlamenti politikai felelősségük

is (bizalmatlansági indítvány)