Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 BA nappali... · I. A westminsteri típusú...
Transcript of Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 BA nappali... · I. A westminsteri típusú...
Európai alkotmány- és
integrációtörténet 1
VIII. Kormányformák
Forrás: •Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák
18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás.
A klasszikus francia
(törvényhozás központú) parlamentarizmus
I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (1)
1. Angol modell - a miniszterelnök meghatározó szerepe jellemző:
• 18. sz. vége: First Lord of Treasury
• Ő választja ki a minisztereket (meg is válhat tőlük)
• Összehívja a kabinetüléseket, meghatározza a napirendet
• Közvetít a kormány és az uralkodó között
2. A miniszterek parlamenti tagok:
• Régi szokás: ha kinevezik miniszterré, lemond parlamenti mandátumáról, hogy rögvest megméresse magát a választóinál
• 1867 előtt inkább a Lordok Házából, utána inkább a Közösségek Házából kerülnek ki a miniszterek
• Rendkívüli helyzetekben kivételesen nem parlamenti tag is lehet miniszter (pl. háború idején tábornok hadügyminiszter)
I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (2)
3. A végrehajtó hatalom politikai felelőssége:
• A kabinetnek a TH felé politikai felelősséggel
tartozik (a parlamenti többség politikai irányvonalát kell követnie)
• S ez a felelősség KOLLEKTÍV! (minden miniszter az egész kormány tevékenységéért felelősséget vállal)
• Egyhangúság a döntésekben – kötelező szolidaritás
I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (3)
4. Kétpártrendszer és politikai váltógazdálkodás: A 17. századtól két nagy párt:
I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (4)
Tory
• Konzervatív párt
Whig
• Liberális párt • A 20. sz. elejétől
meggyengül – szerepét átveszi a Munkáspárt (20-as, 30-as évek)
Erős pártfegyelem.
5. Belső kabinet működése:
• A legfőbb miniszterek külön csoportot alkotnak (I. vh. óta szokás)
• Külügyi, védelmi, igazságügyi, pénzügyi, belügyi tárcavezető
• Alkotmányos szabály nincs rá (háborús időben „háborús kabinet”)
I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (5)
(Itt elsősorban a III. Francia Köztársaságra gondolunk – 1870-1940.) 1. Duális végrehajtó hatalom:
II. A klasszikus francia parlamentarizmus (1)
Köztársasági elnök
• 7 évre a Nemzetgyűlés választja • Nincs politikai felelőssége a
Nemzetgyűlés felé • Törvénykezdeményezési jog • A főtisztviselők kinevezésének joga • Hadsereg parancsnoka • Elnököl a minisztertanácsban (Conseil
des Ministres) • Intézkedéseinek érvényességéhez
miniszteri ellenjegyzés szükséges (nem elnöki, hanem parlamentáris rendszer, mivel a minisztereken keresztül fennáll a VH politikai felelőssége a TH felé)
Kormány
• A kormányzati döntések tényleges meghozója
• Tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, de a parlamenti erőviszonyok alapján
• Politikailag is felelős a Nemzetgyűlésnek
• A köztársasági elnök jelenlétének hiányában kabinettanácsként tanácskozik (Conseil de Cabinet)
2. Instabil, gyenge kormányzat:
• 1875 és 1940 között több mint 100 kormány működött
• Ennek okai:
▫ Instabil többpártrendszer
▫ A parlamentfeloszlatási jog „hiánya”
• A törvényhozás stabil maradt (1877-et kivéve mindig kitöltött mandátumát)
II. A klasszikus francia parlamentarizmus (2)
3. Instabil többpártrendszer: • Nem két nagy politikai erő, hanem több „diffúz”
párt: gyorsan változó képződmények • Alacsony pártfegyelem – a hosszú távú koalíciók
kizártak • A kormánybuktatás módjai:
▫ Bizalmatlansági indítvány ▫ Bizalmi szavazás kérése a kormány részéről ▫ Interpelláció (leszavazás esetén a kormány
lemondott)
II. A klasszikus francia parlamentarizmus (3)
4. A parlamentfeloszlatási jog hiánya:
• Az alkotmány szerint ugyan a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával feloszlathatta az alsóházat, de – mint a két ház együttes ülése által választott elnök – ez nem igazán fér össze státuszával
• 1877/79: a köztársasági elnök végül politikailag belebukott annak következményeibe, hogy feloszlatta a képviselőházat (többé nem éltek ezzel a joggal a III. Köztársaság idején)
II. A klasszikus francia parlamentarizmus (4)
5. A francia törvényhozás-központú kormányzati példa hatásai:
• Mussolini előtt hasonló volt Olaszország (instabil pártrendszer)
• 1921 óta a lengyel kormányzati rendszer (az elnökkel és a kormánnyal szemben túlsúlyos parlament)
II. A klasszikus francia parlamentarizmus (5)
19. A koalíciós (többpárti)
parlamentarizmus. A weimari
parlamentarizmus. Az elnöki
kormányzás
1. Jelentése:
• Állandósuló bal-jobb struktúrában több párt van jelen (nem pusztán két párt, mint Angliában, s nem is olyan diffúz, mint a III. Francia Köztársaságban)
• Változó erejű pártok kötnek egymással változó összetételű koalíciókat (egyedül egyik sem bír kormányozni)
I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (1)
2. Következmények:
• A kormányfő „primus inter pares” (nincs oly meghatározó szerepe a politika irányításában)
• A kormány testületi jellege megerősödik (kollektív felelősség)
I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (2)
3. Példák a 19. századból:
• 1831-es belga alkotmány nyomán Belgium (továbbá Hollandia, skandináv országok – kivéve Finnországot)
• Spanyolország, Portugália
I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (3)
1. Egyensúly a Reichstag és a közvetlenül választott elnök között:
• A Reichstagot általános választójog alapján
választják, az elnököt szintén – mindkét tényező a nép képviselője
• Az elnök közvetlenül nem vesz részt a kormányzásban (van felelős kormány)
• Az elnök szerepe azonban megnő belső konfliktusok és szükséghelyzetek esetén (pl. 48. §: szükségrendeletalkotási jog)
II. A weimari parlamentarizmus (1919) (1)
2. Közvetlen demokratikus intézmények bevezetése (43. §, 73-76. §):
• A közvetlen elnökválasztás mellett visszahívhatóság népszavazással (a Birodalmi Gyűlés indítványára)
• Elnök által elrendelt törvényreferendum
• Törvényreferendum a Birodalmi Gyűlés egyharmadának + a választók 5%-ának indítványára
• Törvényiniciatíva a választók 10%-ának indítványára
• Elnök által elrendelt törvényreferendum a TH két kamarájának konfliktusa esetén
• Népi alkotmányiniciatíva (10%)
• Elnök által elrendelt alkotmányreferendum a két kamara konfliktusa esetén
II. A weimari parlamentarizmus (1919) (2)
3. Instabil kormányzás:
• 14 év alatt 20 kormány
• Döntően nem a kormányforma, hanem a gazdasági és politikai válság miatt (főként a W. K. utolsó szakaszában)
II. A weimari parlamentarizmus (1919) (3)
1. Közvetlenül (kvázi közvetlenül) választott államfő, parlamenti politikai felelősség nélkül:
• Megbízatása nem függ a parlament bizalmától
• Nincs ellene parlamenti bizalmatlansági indítvány
2. Egyszemélyi végrehajtó hatalom:
• A köztársasági és miniszterelnöki pozíció egy kézben
• Az elnök egymaga alkotja a kormányt (nincsenek miniszterei, csak önállótlan államtitkárai – politikai értelemben csak neki felelnek)
III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (1-2)
3. A TH és a VH viszonya:
A TH nem tudja elmozdítani az elnököt politikai bizalmatlanság okán, csak jogsértés esetén (impeachment)
Eltérhet egymástól az elnöki és a parlamenti politikai irányvonal „divided government”
Az elnök ill. kabinetje általában nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal
Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet
Nincs szigorú pártfegyelem
III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (3)
4. Az amerikai prezidenciális kormányforma hatásai:
• Latin-amerikai országok
• Európa: tiszta formájában nem veszik át
▫ A franciáknál a II. Köztársaság (1848/51) hoz létre hasonlóan erős elnöki hatalmat
▫ Az 1958-as alkotmány szintén a VH-ra helyezi a hangsúlyt – félelnöki rendszer
III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (4)
20. A kollegiális kormányforma;
átmeneti, illetve vegyes
kormányformák
1. Két példából építkezik: • Amerikai elnöki rendszer • Az 1795-ös francia alkotmány (a VH élén 5 fős
direktórium) 2. Jellemzői: • 4 évre a parlament által választott kormány (Szövetségi
Tanács) • A Szövetségi Tanácsnak nincs parlamenti politikai
felelőssége • Nincs külön államfői és miniszterelnöki tisztség • A Szövetségi Tanács tagjai váltakozva (rotációs) alapon
töltik be az államfői tisztséget • Gyakori a közvetlen demokratikus eszközök
alkalmazása
I. Kollegiális kormányforma – Svájc (1848, 1874)
1. A TH közjogilag és politikailag is minden más hatalmi tényező fölött áll:
• kizárólag a népnek felelős 2. Jellemzői: • A VH teljesen alá van vetve a TH-nak (szinte a TH egyik
bizottságaként működik; nincs parlament-feloszlatási jog)
• Egykamarás TH • Nincs a parlamenti hatalommal szemben ellensúlyt
képező államfő • Többnyire rendkívüli helyzetekben alakult ki hasonló:
▫ Anglia: 1640-es évek parlamenti kormányzása
▫ Franciaország: Robespierre diktatúrája idején a Konvent
II. A parlamenti kormányzás
1. Félprezidenciális kormányforma: • Pl. Franciaország, Románia • A VH megoszlik a közvetlenül választott
köztársasági elnök és a kormány között • Jogi felelőssége mindkettőnek van • Parlamenti politikai felelőssége csak a kormánynak 2. Elnöki kormány (Präsidial-Kabinet) a
Weimari Köztársaság utolsó szakaszában: • Kormányképes többség híján az elnök a parlamenti
erőviszonyokra tekintet nélkül nevezi ki jelöltjét kancellárrá
• Az alkotmány 48. §-a alapján, szükségrendelettel lépteti életbe a kormány intézkedéseit
III. Átmeneti ill. vegyes kormányformák