EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ ÉS...

Sorszám: ……………/2011.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR

Gyakorlati képzési napló

Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó

szakos hallgatók részére

A hallgató neve: …………………………………………………………

EHA kód: ……………………………………………………………….

Tagozat: nappali

1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. • Telefon: 487-8174 • Fax: 487-8196 • http://www.tofk.elte.hu

II. félév

A gyakorlat szervezési

formája

Intézmény

Csoportos gyakorlat Bölcsőde

Egyéni gyakorlat Családi napközi

Gyermekek átmeneti otthona

Gyermekjóléti szolgálat

ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló

Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező

EGYÉNI GYAKORLAT II. félév

1. Családi napközi

A gyakorlat helyszíne: ____________________________________________________

A gyakorlat időpontja: ____________________________________________________

A gyakorlatvezető neve: _________________________ beosztása: ________________

Jeles

Jó

Közepes

Elégséges

Elégtelen*

……………………………..

…………………………….

Oktató

dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!

Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:

A családi napközi tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkeztetési és higiénés berendezései, a

csoportszobák berendezése, a játékok.

A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportbeosztás, csoportlétszám.

A gyermekcsoport napirendje.

A családi napközi személyi feltételei, a működtető(k), a kisegítő(k) és a támogató szakember(ek)

munkája.

Írásbeli feladatok:

A családi napközit működtető személy tájékoztatója alapján készített jegyzetek rögzítése a hospitálási

naplóban.



2. Gyermekek átmeneti otthona




Jeles

Jó

Közepes

Elégséges

Elégtelen*

……………………………..

…………………………….

Oktató



Az otthon tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkezési és higiénés berendezései, a szobák

berendezése, a játékok.

A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportlétszám.

A gyermekek napirendje.

Az otthon személyi feltételei, a gyermekeket ellátó szakemberek munkája.


Az otthon vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal való beszélgetések alapján készített jegyzetek

rögzítése a hospitálási naplóban.



3. Gyermekjóléti szolgálat



A gyakorlatvezető neve: ________________________ beosztása: ________________

Jeles

Jó

Közepes

Elégséges

Elégtelen*

……………………………..

…………………………….

Oktató



Az intézmény szakmai munkájának főbb jellemzői.

Az intézmény személyi feltételei.


Az intézmény vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal való beszélgetések alapján készített jegyzetek

rögzítése a hospitálási naplóban



CSOPORTOS GYAKORLAT II. félév

Bölcsőde 5 nap




Jeles

Jó

Közepes

Elégséges

Elégtelen*

……………………………..

…………………………….

Oktató


Bölcsőde

(A bölcsődei napirendhez igazodva)


A gyermek érkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek

viselkedésének megfigyelése 1 órán keresztül.

Csecsemő étkezésének megfigyelése.

A kisgyermek étkezésének megfigyelése.

Néhány /2-3) eltérő korú és mozgásfejlettségű gyermek megfigyelése.

A szabad levegőn tartózkodás megfigyelése. Az időtartam és a tevékenység értékelése.

Egy gyermekcsoport testi fejlődésre vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása, az egyes

gyermekek közötti különbségek megállapítása, elemzése.


Adatgyűjtés a tapasztalatok, az erre megadott szempontok alapján végzett megfigyelések dokumentálása a

hospitálási naplóban.

Az értékelés módja :

Gyakorlati jegy és szöveges értékelés.

1. nap:

Megfigyelési szempont:

A gyermek érkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek viselkedésének megfigyelése

1 órán keresztül.

A megfigyelés időtartama: ½ 8- ½ 10-ig

A megfigyelési jegyzőkönyv formája:

Idő Gyermek Szülő Gondozónő

Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége

A táblázat időbeli bontása minimum5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.

Megfigyelendő 1 érkező gyermek az ehhez kapcsolódó kommunikációval és tevékenységgel együtt. Kiemelt szempont

a gondozónő viselkedése és interakciója a gyermekkel és a szülővel.

A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés adott

szempontok szerint.

Elemzési szempontok:

1. a gyermek hangulata az érkezéskor (szopja az ujját, szülőhöz bújik, sír, beszalad a szobába, stb….)

2. hol történik a kisgyermek fogadása? (átadó, csoportszoba, fürdőszoba)

3. a gyermek tevékenysége az érkezéskor (tanácstalan, ismeri a „rendet”, megtalálja a szekrényét, indul kezet

mosni, stb….)

4. a szülő tevékenysége az érkezéskor (először beköszön a csoportba, előkészít a gyermek átöltöztetéséhez, eteti

a gyermeket az átadóban, stb….

5. a gondozónő tevékenysége a gyermek érkezésekor (reggelizteti már a csoportban lévőket, kimegy a gyermek

elé az átadóba, ölbe veszi, adminisztrációt végez a gondozónői asztalnál, stb…)

6. hogyan fogadja a gondozónő a gyermeket és a szülőt (tegeződnek, egymásra mosolyognak, távolságtartó a

viselkedése, leguggol a gyermekhez, stb…)

7. a gondozónő- gyermek-szülő között zajló kommunikációs tevékenység (a gondozónő érdeklődik az este és

reggel zajlott eseményekről, a szülő érdeklődik a nap várható eseményeiről, a gyermek megkérdezi, itt van-e a

barátja, stb…)

8. hol és hogyan történik az elválás a gyermek és a szülő között (átadóban, csoportszobában, ajtóban állva,

hosszasan búcsúzkodnak, sír a gyermek, sietve adja át a szülő a gyermeket a gondozónőnek, stb…)

9. hogyan alakul a gyermek „játékba való beillesztése” ( gondozónő hosszasan vigasztal, leül vele a szőnyegre,

játékot ajánl, társat ajánl, leülteti a reggeliző asztalhoz, stb….)

10. a gyermek önálló játéktevékenysége (felületesen játszik, többfajta tevékenységbe belekap, elmélyülten játszik,

átmeneti tárgyat szorongat, stb….)

Összegzés:

(a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni)

1. az elemzési szempontok alapján hogyan ítéli meg a gyermek érzelmi állapotát?

összegezze, a szülő hogyan viszonyul véleménye szerint a bölcsődéhez, a gondozónőhöz, a csoporthoz?

2. milyennek ítéli meg a csoport légkörét, a megfigyelt gyermek csoportbeli szerepét, csoportban elfoglalt

helyét?

3. véleménye szerint mi a gondozónő szerepe a „reggeli bevétel” során, ezt a szerepet hogyan sikerült betöltenie

a megfigyelés során?

2. nap


A szabad levegőn tartózkodás, udvari játéktevékenység és a hozzá kapcsolódó gondozási teendők

megfigyelése

A megfigyelés időtartama: ¾ 10 – ½ 12-ig


Idő Gyermek Gondozónő Társgondozónő




a gondozónő viselkedése és interakciója a gyermekkel.

A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés adott

szempontok szerint.


1. hogyan történik az udvari tevékenység előkészítése (udvari játékok, gyermekek ruháinak, cipőinek

előkészítése, pelenkázás, WC használat, stb…)

2. milyen csoportbontásban, kinek a kíséretével hagyják el a gyermekek a szobát (saját gondozónő, technikai

dolgozó, stb…)

3. hol, milyen helyszíneken történik a gyermekek öltöztetése (fürdőszoba, átadó, előtér, stb…)

4. milyen időbeli eltolódás figyelhető meg a csoportszobák között?

5. hogyan oldják meg a gyermekek szobai és udvari felügyeletét (technikai dolgozó, délutános gondozónő,

bölcsődevezető, valaki, stb…)

6. milyen módon valósul meg a gyermekek önállósodása az öltözködés során (hogyan jelzi a gyermek az

önállósodási igényét, a gondozónő hogyan reagál az igényre, milyen önállósodási szinten van a megfigyelt

gyermek, stb…)

7. milyen hangulatban zajlik az öltözködés (a gyerekek örülnek, hogy kimehetnek, sírósak, nem segítenek,

stb….)

8. az előkészített játékok megfelelnek-e a korosztály, az évszak, ill. a megfigyelt gyermek igényeinek (a

homokozó nincs nyitva, csak motorok vannak kikészítve, mert szemerkél az eső, stb…)

9. milyen hangulatban zajlik az udvari tevékenység, milyen játékformákat játszik a megfigyelt gyermek?

10. mennyi ideig tartózkodik a gyermek a szabad levegőn (udvarra való kiérkezéstől az épületbe való

beérkezésig),

11. milyen sorrendben érkeznek be az udvarról a gyermek?

12. milyen fürdőszobai tevékenységek követik egymást (vetkőzés, WC, bili használat, pelenkacsere stb.)

13. mennyi időt tölt a gondozónő a megfigyelt gyermek gondozására, ill. milyen tevékenységek előzik meg az

ebédeltetést?

Összegzés:


1. elegendő-e a napi levegőzéshez a kint töltött idő a gyermek életkorát és a évszakot figyelembe véve?

2. milyen a gondozások hangulata? Örömet jelent-e az együttlét a gyermeknek és a gondozónőnek? Miből lehet

ezt látni?

3. mennyi időt kell a gyermeknek várakozással (amikor a megfigyelt gyermeket nem gondozzák, ill. nem tud

játszani) töltenie az egyes gondozási fázisok és játéktevékenységek között?

3. nap:


A csecsemő és kisgyermek étkezésének megfigyelése.

A megfigyelés időtartama: 11-12,15-ig


Idő Gyermek Gondozónő Társak

Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja



a gondozónő tevékenysége és interakciója a gyermekkel és a csoporttársakkal.

A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés,

összegzés adott szempontok szerint.


1. ki(k) végzik és hogyan és történik az étkezés előkészítése? Milyen fázisokból áll? (tálalás a konyhán,

technikai dolgozó, gondozónő…)

2. hogyan történik az átmenet a játék, ill. egyéb tevékenységből az étkezésbe? (rendrakás, tálalókocsi, terítés…)

3. írja le az asztal megterítésének folyamatát (abrosz, tányér, most hívja a gyermekeket az asztalhoz…..)

4. milyen sorrendben és milyen csoportokban kapcsolódnak a gyermekek az étkezéshez? Hogyan hívja a

gondozónő őket? (türelmetlenek a gyerekek, segítenek, elmélyülten játszanak…)

5. milyen módon veszi figyelembe a gondozónő az egyéni igényeket? (kisebb gyermek, fáradt gyermek, nem tud

önállóan étkezni, melegebb ételt szeret…)

6. hogyan segíti a gondozónő az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátítását? (önálló, tiszta étkezés, szalvéta

használat, szék, asztal nagysága megfelelő a biztos üléshez…)

7. a megfigyelt gyermek milyen fejlettségi szinten tart az önálló étkezésben, milyen az étvágya, vannak-e

különleges kívánságai? (kétkanalas módszerrel kell etetni, ledarálva eszi csak meg a húst…)

8. hogyan zárul le az étkezés folyamata a megfigyelt gyermeknél? (elpakol a gyermek az asztalról, kezet mosni

megy, ágyára fekszik….)

9. hogyan zárul le az étkezés folyamata a csoportban? (mindenki feláll az asztaltól, kitolják a tálalókocsit, segít a

gondozónő a cipőket lehúzni…)

Összegzés:

(a választ minimum 15 mondatban kell kifejteni)

1. Milyen benyomása van a gyermekcsoport ebédeltetésével kapcsolatban?

4. nap:


Két, eltérő korú és mozgás fejlettségű gyermek megfigyelése

A megfigyelés időtartama: 1. gyermek: 9 -1/210-ig és 10,10-10.30-ig, 2. gyermek megfigyelése: 1/210- 10-ig és

10.30-11-ig

A megfigyelési jegyzőkönyv formája: a két gyermek megfigyelését külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A

jegyzőkönyv időbeli bontása minden mozgásforma váltáshoz kapcsolódjon

Idő Gyermek

Tevékenysége Mozgása


1. sorolja fel a megfigyelt gyermekek hely-és helyzetváltoztató mozgásait (gurul, lépeget, jár, kúszik vagy hasra

fordul, körbefordul a saját tengelye körül, guggolásból feláll….)

2. sorolja fel, milyen tevékenységekhez, milyen mozgásforma társul (homokozás során guggol, motorozásnál

lábával hajtja a motort,….)

3. sorolja fel, milyen nagy és milyen finom mozgásokat végez a gyermek? (jár, fut, kezét nézi, ujjai közé tárgyat

fog, ceruzával körkörös mozdulatot tesz,…)

4. értékelje harmonikus-e a megfigyelt gyermekek mozgása? (összerendezett, darabos, sokat esik…)

5. hasonlítsa össze a két megfigyelt gyermek mozgásfejlődését, értékelje, hogy koruknak megfelelő-e?

6. értékelje, hogy a tevékenységi formáknak megfelelő mozgást végez-e a gyermek? (térden állva tolja a biciklit,

hason fekve homokozik….)

7. a gondozónő milyen módon segíti a gyermek mozgástevékenységét? (segít a csúszdára felmászni, tolja a

biciklin…)

Összegzés:

1. hogyan segítik a csoport játékeszközei és egyéb felszerelései a gyermek mozgásfejlődését? (különböző

korosztálynak megfelelők a mozgásfejlesztő játékeszközök, megfelelő nagyságú tér van a szobában és a

kertben is, időnként elrakja a gondozónő az elhagyott játékokat…)

2. a csoport és a kert berendezése mennyire tudatosan elrendezett, annak érdekében, hogy a gyermekek

életkorának megfelelő mozgásfejlődést biztosítsa? (elkerített szobasarok, tologatós, húzogatós játékok,

bicikliző utak kijelölése, biztonságos mászókák, változatos terep, változatos talaj…)

3. vannak-e a csoportban „nem megfelelő” mozgású gyermekek, véleménye szerint mi a teendő velük, hogyan

segítené a mozgásfejlődésüket?

5. nap:

Megfigyelési (adatgyűjtési) szempont:

Egy gyermekcsoport testi fejlődésére vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása az egyes gyermekek közötti

különbségek megállapítása, elemzése

Az adatgyűjtés időtartama: 8-12-ig

A megfigyelési jegyzőkönyv formája: a gyermekcsoport testi fejlődésére vonatkozó adatait táblázatba és percentil

lapon is rögzítse, az összehasonlítást és elemzést a táblázatban leírt adatok és elemzési szempontok alapján végezze.

Név

életkor

Testsúly Testhossz

Születési

súly

Felvételi

súly

I. negyedév

státusza

II.

Negyedév

státusza

Születési

hossz

Felvételi

hossz

I.

negyedév

státusza

II.

Negyedév

státusza


1. foglalja össze, hogy a csoportba járó gyermekek korosztályára milyen fejlettségi mutatók az átlagosak.

2. a percentil tábla adatai szerint a gyermekek mely fejlettségi sávba tartoznak?

3. a gyermekek testi fejlődését milyen egyéb módon lehet nyomon követni a bölcsődében? (orvosi státus,

fejkörfogat, mellkörfogat, fogazat stb…)

4. foglalja össze azokat az okokat, amiért azonos korú gyermekek eltérő testi fejlődést mutatnak?

5. gyűjtse össze, hogy a bölcsődében mely dokumentációk szolgálnak a gyermekek fejlődésének rögzítésére?

Összegzés:

1. foglalja össze a bölcsőde feladatát a gyermekek testi fejlődésének elősegítésében az étkezéstől a szűréseken át

az estleges terápiákig. (diétás étkezés biztosítása, orvosi vizsgálat során tapasztalt elváltozások felismerése,

stb…..)

2. foglalja össze a gondozónő szerepét a gyermekek fejlődésének nyomon követésében.

3. előfordulnak-e az általa megfigyelt csoportban „kirívó” fejlődést mutató gyermekek. Mik ezek? Milyen

teendője van a bölcsőde szakember gárdájának (gondozónő, orvos, élelmezésvezető…) a gyermekkel

kapcsolatban?

EGYÉNI GYAKORLAT



Kórházi gyakorlat

A gyakorlat helyszíne: Pest megyei Flór Ferenc Kórház

A gyakorlat időpontja: 2010. április 30.


Jól megfelelt

Megfelelt

Nem felelt meg

……………………………..

…………………………….

Rózsáné Czigány Enikő


A gyakorlati képzés célja:

A hallgatók ismerjék meg a 0-1 éves korú, egészséges és kis súllyal született, valamint a beteg csecsemők

kórházi ellátását, és a körülöttük szükséges gondozási teendőket.


A veszélyeztetett koraszülöttség sajátosságai

A koraszülöttség jellemzői

A légzészavarok és más működési zavarok ellátási módjai

A mindennapos ápolási feladatok, fürösztés, öltöztetés, pelenkázás, bőrápolási, köldökellátási

feladatok, hajápolás, szájápolás, hőmérőzés.

A lázcsillapítás és testtömeg mérés.

A koraszülöttek különböző táplálási formái: szoptatás, hozzátáplálás és szondatáplálás.

A koraszülöttek általános állapotának felmérése, intenzív megfigyelése.

A koraszülöttek különböző vizsgálataihoz, beavatkozáshoz való előkészítése, szükség szerinti

segédkezés, szondázás, vérvétel, infúziós pumpák alkalmazása, oxigénterápia, gépi lélegeztetés,

vércsere- transzfúzió, fénykezelés, gyógykezelés.

A koraszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók.

A higiénés szabályok pontos betartása, kórházi ártalmak elkerülése.

Speciális ápolási feladatok: hányó-hasmenéses, géppel lélegeztetett koraszülöttek ellátása, atelektázia

megszüntetésére alkalmazott tornagyakorlatok, fektetési módok.

Az egészséges újszülött élettani sajátosságai

o Az átmeneti, nem kóros jelenségek újszülött korban.

o Az anyatejes táplálás jelentősége.

o Szülési sérülések megjelenési formái.

o A fejlődési rendellenességek tünetei.

o Az újszülött korban előforduló betegségek.

o Újraélesztéssel kapcsolatos feladatok. (szabad légutak biztosítása, lélegeztetési szívmasszázs)

Az újszülöttkori szűrővizsgálatok elvégzése.

Az újszülött megfigyelése.

Az újszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók.

A szoptatás, a mellápolás tanítása.

A különböző vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz szükséges előkészítés, segédkezés


Adatgyűjtés a tapasztalatok, a megadott szempontok alapján végzett megfigyelések, valamint a látogatás

végén feltett kérdésekre adott szakmai válaszok dokumentálása a hospitálási naplóban.

Az értékelés módja:

Minősített aláírás

NYÁRI BÖLCSŐDEI GYAKORLAT

A gyakorlati képzés célja:

A bölcsődékben folyó folyamatos gondozó-nevelő munka és a különböző korú és fejlettségű gyermekek

megfigyelése.

A hallgató a gyakorlat során kapjon képet a bölcsődei gondozás- nevelés alapelveinek gyakorlati

alkalmazásáról, valamint a bölcsődei élet megszervezésének összetevőiről (kapcsolattartás a szülőkkel,

családlátogatás, beszoktatás, saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezés és napirend).

Nyári gyakorlat II. félév után

Bölcsőde 5 nap 40 óra

(A bölcsődei napirendhez igazodva)

Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai:

A bölcsődei élet megszervezésének elvei: kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, beszoktatás,

saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezése, napirend

A folyamatos napirend kialakításának tárgyi és személyi feltételei, gyakorlati megvalósítása. A

napirend keretei közötti gondozási feladatok és a bölcsődei alapelvek összefüggése

A gondozónő szerepe a gyermek játékában. Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése

A társkapcsolat fejlődésének, alakulásának megfigyelése. A gondozónő szerepe a folyamatban

Gondozónő-gyermek kommunikációjának, metakommunikációjának megfigyelése

A bölcsődei zenei nevelés feladata, célja, módszertani lehetősége, eszközei. Kisgyermekek zenei

nevelésének megfigyelése egy gyermekcsoportban


Adatgyűjtés a tapasztalatok, az erre megadott szempontok alapján végzett megfigyelések dokumentálása a

hospitálási naplóban.

Az értékelés módja:

Gyakorlati jegy és szöveges értékelés.

1. nap

Elemzési szempont:

A bölcsődei élet megszervezésének elvei: kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, beszoktatás,

saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezése, napirend

Konzultáció időtartama: 9-13-ig

Az adatgyűjtés és az összegzés szempontjai:

1. milyen formái léteznek a család- bölcsőde kapcsolattartásának, tájékoztatásának (írásos tájékoztatók

és személyes találkozások)

2. milyen lépései vannak a szimmetrikus kapcsolat kialakításának

3. hagyományos szülői értekezletek, szülőcsoport beszélgetések kivitelezése, tartalma és jelentősége

4. mi a családlátogatás elsődleges és másodlagos célja, milyen jelentőséggel bír a beszoktatás

folyamatában

5. a szülővel történő beszoktatás jelentősége, lépései, előnyei a fokozatos beszoktatással szemben

6. a szülő szerepe és feladata a beszoktatás időszakában

7. a saját gondozónő rendszer jelentősége a gyermek és a gondozónő szemszögéből

8. az állandóság elveinek (csoport, hely, gondozónő) fontossága a gyermek életében

Összegzés:

Esszé formátumú a konzultáción hallott témakörökről minimum 3 oldalban

2. nap:


A folyamatos napirend kialakításának tárgyi és személyi feltételei, gyakorlati megvalósítása egy

gondozási egységre vonatkozóan.

Megfigyelés időtartama: ½ 8- ½ 1-ig

A megfigyelés jegyzőkönyv formája:

idő

Tevékenység Tevékenység

megjegyzés alcsoportok alcsoportok alcsoportok alcsoportok

A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen. A

gondozónők tevékenységén keresztül figyelje meg a folyamatos napirend menetét.

A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek elemzése, értékelése adott

szempontok alapján.


1. Biztosítottak-e a gondozási-nevelési munka személyi feltételei?

2. Biztosítva van-e a gyermekcsoportok számára a hely és csoportállandóság?

3. Hogyan érvényesülnek az életkori sajátosságok a napirenden belül?

4. A napirend összeállításánál figyelembe vették-e az évszakot, a gyermekek egyéni fejlettségét,

szükségleteit?

5. A gondozónők munkarendje igazodik-e a gyermekek napirendjéhez?

6. Az „ölelkezési idő” a gyermekellátás intenzív időszakára esik-e?

7. A gondozást-nevelést egységként értelmezik-e, milyen tevékenységekből derül ez ki?

8. Felismerhető volt-e a „saját” gondozónő elv szerinti gondozás - nevelés a napirendben?

9. Biztosítva vannak–e az alcsoport gyermekei számára a nyugodt gondozási feltételek?

10. Hogyan sikerül a valódi folyamatos gondozást az egyes gyermekek esetében biztosítani?

11. A gondozási tevékenységek során mennyi idő jutott egy gyermekre?

12. Hogyan valósul meg a gondozási munka gördülékenysége a gyakorlatban?

13. Hogyan valósul meg az egyes alcsoportok között a csúsztatott napirend

14. Biztosítják a közvetlen és folyamatos felügyeletet,

15. Volt-e a gyermekeknek lehetőségük, idejük az együttműködésre, próbálkozásra, önállósodásra a

gondozás során,

Összegzés:

(a választ minimum 5 mondatban kell kérdésenként kifejteni)

1. az elemzési szempontok alapján foglalja össze, hogyan biztosította a csoport folyamatos napirendje a

gyermekek szükségleteinek kielégítését? (gondozás, játék, levegőzés, pihenés, alvás)

2. mennyire érvényesülnek a napirend elvi feltételei az adott csoport napirendjében

3. a napirend megvalósítása során milyen lehetősége volt a gondozónőnek a gyermekekkel való egyéni

foglalkozásra és ez miben nyilvánult meg 4. milyennek ítélte meg a gondozónők mozdulatait, a gyermekcsoport hangulatát és a gyermekek

tevékenységét

3. nap

Megfigyelési szempont A gondozónő szerepe a gyermek játékában. Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése. A csoport

játékkészletének áttekintése pedagógiai és esztétikai szempont szerint.

Megfigyelés időtartama: 9-11-ig


Idő Gyermek Gondozónő Társgondozónő


A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.

Megfigyelendő 1 gyermek játéktevékenysége, ezen keresztül a gondozónő szerepe a játék folyamatában és

az ismeretnyújtásban.

A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés,

értékelés.


1. pedagógiai szempontból hogyan ítélte meg a csoport játékkészletét (minden tevékenységhez volt-e

megfelelő játékszer: manipuláció, konstruáló, utánzó, szerepjáték, mozgásfejlesztő eszközök)

2. a játékok elhelyezésénél mennyire törekedtek játszósarkok kialakítására, elegendő hely biztosítására

és a játékeszközök fajtánkénti elkülönítésére

3. az alapjátékok biztosítottak-e a csoportban

4. játékidő alatt milyen volt a gondozónők nevelési stílusa (laissez faire, autokrata, demokratikus)

5. milyen volt a gondozónő kommunikációja a játékidő alatt (személyre szóló, a helyzet tartalmának

megfelelő, támogató, segítő, verbális és non-verbális jelzések összhangban voltak, negatív

helyzetekben nyugodt, tárgyilagos és következetes volt)

6. milyen volt a gondozónő részvétele a játékban (támogató, megerősítő, odafigyelő, kezdeményező,

konfliktusok megoldásánál ötletadó, a folyamatban lévő játékot továbbsegítő, ismeretnyújtó)

7. hogyan lépett be, illetve ki a gondozónő egy-egy játékszituációból és átlátta-e az egész csoport

tevékenységét

8. ha a gondozónő kilépett a játékszituációból, folytatódott-e a megkezdett tevékenység

9. a gyerekek a szabályokat csak a gondozónő jelenlétében tartják-e be vagy akkor is, ha kilép a

szobából

10. részt vettek-e egymás játékában a gyermekek, és ha igen milyen konfliktushelyzetek adódtak ebből.

Igényeltek-e segítséget a konfliktusok megoldásához

11. milyen gyakoriak voltak a konfliktushelyzetek (dobálás, rugdosás, egymás elleni nyílt agresszió)

12. milyennek ítéli meg a megfigyelt gyermek játékfejlettségi szintjét

13. milyen ismeretszerzési lehetőség adódott a gyermek számára

14. milyen elmélyülten tud játszani a gyermekcsoport

Összegzés:

(a választ minimum 5 mondatban kell az elemzési szempontok alapján kifejteni)

4. nap

Megfigyelési szempont A társkapcsolat fejlődésének, alakulásának megfigyelése. A gondozónő feladata ebben a folyamatban.

Megfigyelés időtartama: 9-11-ig


idő

gyermek társak

gondozónő

megjegyzés tevékenység verbális nonverbális tevékenység verbális nonverbális

kommunikáció kommunikáció


Megfigyelendő 1 gyermek társkapcsolata, tevékenysége játékidő alatt. Kiemelt szempont a gondozónő

tevékenysége, szabályközvetítése és a társkapcsolat alakulásának, erősítésének lehetősége.

Elemzési szempontok

1. milyen társak felé irányuló megnyilvánulások fordultak elő és hányszor (nézés, mosoly társra,

együttlét közös játék nélkül, mozgás, egymás felé, társhoz, kommunikáció, tárgyon keresztül

kapcsolatfelvétel, utánzás, együttes tevékenység

2. milyen gyakori volt a társakkal, illetve a felnőttekkel való kapcsolatfelvétel és ki kezdeményezte a

kapcsolatfelvételt

3. hány társával került interakcióba? Volt-e a társak között, akivel különösen sokszor került

kapcsolatba

4. próbálták-e a gyerekek befolyásolni társuk tevékenységét, illetve elfogadták-e a kezdeményezését,

irányítását

5. figyelmeztették-e a gyermekek egymást, a csoportban érvényes szabályok betartására

6. volt-e olyan helyzet, amikor a társakkal való interakcióban a felnőtt segítségére volt szükség

7. utánozták-e a felnőtt viselkedését az egymással való kapcsolatban

8. odafigyelnek a gondozónők a helyes viselkedésre, a pozitív interakciókra és a gyermekek figyelmét

is felhívják erre, beszélnek róla

9. véleménye szerint, a megfigyelés ideje alatt milyen helyzetben volt a kisgyermek a csoportban

Összegzés:


5.nap

Megfigyelési szempont

1. Gondozónő-gyermek kommunikációjának, metakommunikációjának megfigyelése.



idő

gyermek gondozónő




Megfigyelendő 1 gyermekkommunikációja, tevékenysége játékidő alatt. Kiemelt szempont a gondozónő

gyermekkel kapcsolatos beszélgetése, nonverbális jelzése.


1. a verbális kommunikáció pozitív színezetű, személyes jellegű és személyes tartamú-e (néven szólítás,

én és te használata, én-közlések)

2. a gondozónő szavakba foglalja-e a még nem beszélő gyermekek jelzéseit, érzelmeit, megismétli és

kiegészíti-e a beszélni tanuló gyermek szavait,

3. tiszta kiejtéssel, szép beszéddel jó példát adnak-e a beszélni tanuló gyermekeknek,

4. a gondozónők verbális és non-verbális kommunikációja összhangban van-e,

5. a megfigyelt gyermek milyen beszédfejlődési szinten tart és jelzéseit megértik–e társai, gondozónői

6. a választott gyermek hány tagú mondatokat használ? Milyen ragok találhatók meg beszédében

7. a gondozónő hogyan reagál a gyermek szavaira, hány tagú mondatokban válaszol. A kifejezések,

szavak alkalmasak-e a gyermek életkorához

8. a gondozónő és a gyermek beszédét milyen mimika, gesztus kísérte?

9. milyennek ítéli meg a gondozónő hangszínét, hangerejét

10. mi jellemezte a megfigyelt gyermek és a csoport kommunikációját

Összegzés:

a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni

Megfigyelési szempont

2. A bölcsődei zenei nevelés feladata, célja, módszertani lehetősége, eszközei. Kisgyermekek zenei

nevelésének megfigyelése egy gyermekcsoportban


A megfigyelés jegyzőkönyv formája

idő

gondozónő Megfigyelt gyermek



A táblázat időbeli bontása eseményhez vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.

Megfigyelendő, milyen hangulat alakul ki a csoportban mondókázás és éneklés közben, ill. ezek hogyan

segítik a gyermekek beszéd és mozgásfejlődését.


1. hogyan illeszkedett a napirendbe az éneklés, a mondókázás

2. milyen helyzetekben, milyen tevékenységek közben énekelt, mondókázott a gondozónő (játék,

bábozás, mesélés, alkotás, mozgás, pihenés, lazítás, stb.)

3. hány gyereknek énekelt egyidejűleg és hányszor ismételt el egy-egy dalt

4. megfelelt-e a zenei anyag a gyerekek fejlettségének, egyéniségének

5. hogyan kapcsolódtak a dalok, a mondókák az évszakokhoz, ünnepekhez, gyermekek igényéhez

6. milyen hatással volt a gyerekekre az éneklés, a mondókázás, a hangszeres játék?

(hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat,stb.)

7. mi térítette el a gyermekek figyelmét a zenéről és milyen tevékenységre váltottak át

8. Miből látható, hogy a gondozónő céltudatosan tervezi a zenei nevelést, hogy érti az alapelveket, a

módszereket.

9. Milyen volt a csoport hangulata mondókázás, éneklés közben

10. önálló játékszituációban énekelnek e a gyermekek maguknak, társaiknak

Összegzés:

a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ ÉS...

Documents

Transcript of EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ ÉS...