„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

EMIR azonosító szám: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0021/1.0

A BOLOGNAI FOLYAMAT EREDMÉNYEI

Minőség és érték a felsőoktatásban

Dr Veress Gáboregyetemi tanár

Pannon Egyetem2008. november 20.

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi

FőiskolánEMIR azonosító szám: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0021/1.0

2

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREHATALMAS TÉMAKÖR

EU anyagok EU társadalmi szervezetek anyagai

ENQA, EUA, EURASHE, ESIB,… hazai jogszabályok

(felsőoktatás, felnőttképzés, közoktatás, szakképzés,…) minőségügyi irodalom (nemcsak EFQM, TQM!) minőségügyi szabványok (nemcsak ISO 9001!) felsőoktatási minőségügyi irodalom szakmai folyóiratok

Quality Assurance in EducationQuality in Higher EducationTotal Quality ManagementAssessment and Evaluation in Higher Education



3


az Európai Felsőoktatási Térség a felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere



4





5

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG

Az EU felsőoktatáspolitikája EU ajánlásokAz Európai Felsőoktatási Térség



6

HOVÁ TART AZ EURÓPAI UNIÓFELSŐOKTATÁSPOLITIKÁJA?

Erfurt (1997) Bologna (1999) Prága (2001) Berlin (2003) Bergen (2005) London (2007)



7

A MINŐSÉG SZEREPÉNEK NÖVEKÉDÉSEAZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN

Bolognai Deklaráció (1999)( a minőség nem kulcstényező)

Prágai Kommüniké (2001)a MB szervezetek előtérbe kerülnek

Berlini Kommüniké (2003)a minőség válik a legfontosabb teendővé

Bergeni Kommüniké (2005)a MB folyamatok minősége

Londoni Kommüniké (2007)(a minőség beépül a rendszerbe)helyzetértékelő beszámolót kell készíteni a minőségbiztosításról

az ESG végrehajtásáról!értékek és ideák a középpontba kerüljenek



8

Council Recommendation of 24 September 1998 on European cooperation in quality assurance in higher

education

Bevezető

1. Tagállamok közötti együttműködés elősegítése2. Közös ügy3. Mindenhol biztosítani kell4. Bizonyos módszerek/rendszerek általános érvényűek5. HEI magába foglalja az összes intézménytípust6. Ki kell elégíteni a tudás társadalmának követelményeit



9


education

Bevezető (folytatás)7. A felsőoktatási rendszert át kell alakítani8. Kölcsönös elismerés kell9. Átlátható oktatási rendszer kell10. Mobilitás kell11. A különbözőségek miatt a minőségbiztosítást a

Tagállamok értelmezik12. A szervezetet, a pénzügyi ellátást, az autonómiát és a

függetlenséget a Tagállamok határozzák meg



10


educationAjánlás

A.) Az átlátható minőségbiztosítási rendszer jellemzői:– a felsőoktatás minőségének magas szintje– állandó fejlődésre képes– az együttműködésben hídfőként

B.) A minőségbiztosítási rendszer elvei:– autonómia és függetlenség– minőségbiztosítási eljárások és módszerek illesztése– az eljárások célzatos felhasználása– az érdekelt felek bevonása– az eredmények közzététele



11


education

Ajánlás (folytatás)

C.) Követő mérések bevezetéseD.) Nemzetközi együttműködésE.) A hatóságok együttműködése

a.) információ és tapasztalatcsere b.) a követelmények teljesítése c.) a határokon áthatoló törekvések támogatása d.) nemzetközi szakértőkkel kapcsolattartás



12

Commission Proposal for a Recommendation on further cooperation in quality assurance in higher education

October, 2004

Követelmény belső minőségbiztosítási mechanizmusra A sztenderdek, eljárások és irányelvek egységes rendszere A minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökségek Európai

Nyilvántartása A FOI szabadsága a minőségbiztosításuk és akkreditációs

ügynökségük megválasztásában Követelmény a tagállamok felé, hogy elfogadják az

ügynökségek engedélyezés és megalapítás céljából nyilvántartásba vételre vonatkozó döntését.



13

EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG

A gazdag és sokszínű európai kulturális örökségre építvekialakítunk egy

az intézményi autonómián,a tudományos szabadságon,az esélyegyenlőségen és a demokratikus elveken

nyugvó Európai Felsőoktatási Térséget(Londoni Kommüniké, 2007)



14

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGCÉLJAI

Az Európai Felsőoktatási Térség segíti a mobilitást, növeli a foglalkoztathatóságot, erősíti Európa vonzerejét erősíti Európa versenyképességét.



15

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGESZKÖZEI

Háromciklusú képesítési rendszer Közös oklevelek A képesítések kölcsönös elismerése

Lisszaboni Elismerési Egyezmény Európai Kredit-átviteli és Akkreditációs Rendszer (ECTS)

Minőségbiztosítási normák ENQA-Európai szenderdek és irányelvek (ESG) Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Nyilvántartás (EQAR)



16

A FELSŐOKTATÁS FŐ CÉLJAILondoni Kommüniké, 2007

felkészítés a munkaerőpiacrafelkészítés az életre

a demokratikus társadalomban részt vevő aktívállampolgárokként

személyes önmegvalósításszéleskörű, korszerű tudásbázis fejlesztése és fenntartása



17

The Cultural Heritage and Academic Values of the European University and

the Attractiveness of the Higher Education AreaVatican Seminar, 2006

1. A tudomány (kutatás és oktatás) szabadságának alapértékeiaz igazság kereséseszabadság a korlátoktólszabadság a társadalom szolgálatáért.

2. Interdiszciplináris párbeszéd megalapozásaaz integráló tudás kihívásaa diszciplinák helye és jelentéseaz emberi személy és a transzendens értékek szemléletében



18

The Cultural Heritage and Academic Values of the European University and

the Attractiveness of the Higher Education Area3. Kultúrák közötti és vallások közötti párbeszéd„az egyetemek egyetlen és teljes célja az interkommunikáció”

(H. Newman)4. Tudományos kutatás és etikai felelősség„ Az európai egyetemek virágkora attól a képességtől

fog függeni, hogy a kutatásaikba és képzési programjaikbahogyan tudják visszaállítani az etikai alapokat.”Reméljük, hogy elkerülhető lesz:„mindennek tudjuk az árát és semminek az értékét”



19

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG STRATÉGIÁJA A GLOBALIZÁCIÓBAN

„ A strategy for the external dimension of the Bologna process”

Alapvető politikai területek

Az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó információ tökéletesítése

Az Európai Felsőoktatás támogatásaa vonzerejének és versenyképességének tökéletesítése

A társas viszonyon alapuló együttműködés erősítése A politikai párbeszéd erősítése A minősítés nyilvántartásának továbbfejlesztése



20

A BOLOGNA FOLYAMAT FEJLESZTÉSE: 2010

„…olyan Európai Felsőoktatási Térség kialakítása amelyben a szerkezet és az eszközök kérdésén túlmutató értékek és jövőképek motiválnak!”



21

NEMZETI BOLOGNA BIZOTTSÁGaz OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár

szakmai tanácsadó testülete

a nemzetközi és a belföldi tevékenységek koordinálása fórum az információcserére a Bologna Follow-Up Group (BFUG)-tal kapcsolattartás egységes és hivatalos magyar álláspont kialakítása egységes és hivatalos magyar álláspont képviselete kétévenkénti nemzeti beszámolók készítése közreműködés a jogalkotási munkában



22

A HAZAI FELSŐOKTATÁS KÉPZÉSI SZERKEZETE

felsőfokú szakképzés osztott képzés

• alapképzés (BA, BSc) (6-8 félév)• mesterképzés (MA, MSc) (2-4/5 félév)

osztatlan mesterképzés (MA, MSc) (10-12 félév) doktori képzés (PhD, DLA) (6 félév) szakirányú továbbképzés (2-4 félév)



23





24

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

Mi a minőségbiztosítás? Mi a képzés/felsőoktatás? A képzés minőségbiztosítása A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere Az ENQA ESG ajánlása A MAB akkreditáció A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb

feladatai



25

MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS?

kötelező, értelmetlen adminisztráció? bürokrácia? papírtigris? hasznos szemlélet, módszer?

MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS LÉNYEGE?

holnap jobban akarjuk csinálni, mint ma!



26

ÉRTELMES (CÉLIRÁNYOS) ÉLET

mi a célom, kit szolgáljak (érdekeltek)?

mit csináljak, hogyan csináljam?mi a cselekedetem eredménye?

(mérés)elértem a célomat?

mit tegyek, hogy még jobb legyen?



27

SZABÁLYOZÁSELMÉLET

irányítási célbeavatkozásmérésszabályozó döntés:

mért érték és a cél eltérésebeavatkozás



28

MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS?

Akarjuk jobban csinálni?

vannak célok?vannak szabályozott folyamatok?vannak mérések, megfigyelések?van-e elemzés, döntés?van-e tökéletesítő beavatkozás?



29

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPTEVÉKENYSÉGEI

felsőfokú képzéskutatás-fejlesztéstársadalmi szolgáltatás



30

A KÉPZÉS: SZOLGÁLTATÁS

A tanítás-tanulás ésa számonkérés-számadás egy rendszerben

A képzés termékeaz átadott ismeret/képesség.

A képzés: állapotváltoztatása hallgató tudásszintjének/képességeinek fejlesztése.

A képzés: ember-ember kapcsolat A képzés célja a tudáshasznosítás.

A KÉPZÉS MINT KÉTFOKOZATÚ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT

OKTATÁS

Ismeret átadás/átvétel

TUDÁSHASZNOSÍTÁS

Tanításoktató

Tanuláshallgató

Számonkérésoktató

Számadáshallgató

Értékelés

Munkavégzésvégzett hallgató

Munkaadásmunkaadó

Munkafolyamat

Helytállásvégzett hallgató

Környezet épülésetársadalom

Társadalmi tevékenység

végzett hallgató

Diák

A FELSŐOKTATÁS MINT ÖSSZETETT IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT VÁZLATA

KÖZOKTATÁS

TANÍTÁS TANULÁS

FELSÕOKTATÁS

MUNKAVÉGZÉS

HELYTÁLLÁS

TANÍTÁS FOLYTONOSTANULÁS

tanító, tanár

KUTATÁS ÉSFEJLESZTÉS

TANULÁSTANÍTÁS

tudás

tudás,képesség

végzett hallgató

végzett hallgató

jól képzett szakember

TOVÁBBKÉPZÉS,FELNŐTTOKTATÁS

kompetens tanár

INNOVÁCIÓ

MUNKAADÁS/TERMELÉS

FOGYASZTÁS

LELKIGAZDAGODÁS

munka

új elvek

végzett diák

fogyasztási javak

új eljárások

művelttársadalom

új tudományoseredmények

újmunkahelyek

gazdaságinövekedés

elégedettpolgárok

javuló minőség

T

Á

R

S

A

D

A

L

O

M

tudás

kultúraés

érték

tanár

diák



33

A KÉPZÉS: KÖZSZOLGÁLTATÁS

A képzés résztvevője: a hallgató A képzés közvetlen fogyasztója:

a gazdasága közoktatás

A képzés végfogyasztója:a társadalom



34


A felsőoktatás állami szintűminőségügyi szabályozása- OM - MTA- MAB - pályázati rendszerek- FTT- OFI

A felsőoktatási intézmény (FOI) minőségbiztosítási rendszere(lásd alább)



35

MIT JELENT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS?

AMIT CSINÁLUNK, AZT EGYRE JOBBAN CSINÁLJUK!„ösztönös” minőségbiztosítás„tudatos” minőségbiztosítás

célok (kinek az érdekében?)rögzített folyamatokmegfigyelésektökéletesítő intézkedések

formális minőségbiztosítás



36

A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

A FOI alaptevékenységeinek, így• a képzés (szakonként!),• a kutatás (projektekként!)• a társadalmi szolgáltatás (projektekként!)minőségét értelmezzük, a minőségét biztosítjuk.

Megjegyzés: a folyamatoknak van minősége!



37

A FOI CÉLRENDSZERE

kultúra, értékrendküldetésnyilatkozat, jövőképpolitika, stratégia

alaptevékenység politikája, minőségpolitikájaalaptevékenységre vonatkozó stratégiaalaptevékenységre vonatkozó éves

minőségcélok



38

A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERVEZETE

rektor (intézményi minőségpolitika) felelősség, hatáskör, munkaköri leírások (minőségbiztosítási bizottságok) minőségügyi vezető szakonként, projektenként minőségügyi

megbízott belső auditorok



39

MI A KÉPZÉS MINŐSÉGE?

A képzés és a tudáshasznosítás minőségea képzésben és a tudáshasznosításban érdekeltek,azaz a társadalom, a munkaadók, a hallgatók, az oktatók, a FOI, a MAB, az MTA,…igényeinek a kielégítése által átadott érték,azaz az érdekeltek elégedettsége.

A minőség érték.Megjegyzés: hasonlóan a kutatás

és társadalmi szolgáltatás



40

HOGYAN BECSÜLHETŐ A KÉPZÉS MINŐSÉGE?

az érdekeltek elégedettségének közvetlen becslése:kérdőívekkel, interjúkkal,

az érdekeltek elégedettségének közvetett becslése:az elégedettséget mutató minőségmutatókkal

Megjegyzés (1): szakonként külön-külön!Megjegyzés (2): sok mindentől függhet, ezért hibával

terhelt!



41

A KÉPZÉS SZAKONKÉNTI (!) MINŐSÉGE

a munkaadó elégedettsége,illetvea közoktatási intézmény (diákok) elégedettsége

a végzett hallgatók elégedettsége a társadalom elégedettsége

kamarák, MTA, …gyárosok szövetsége, …

a hallgatók elégedettsége az oktatók elégedettsége az oktatási intézmény elégedettsége ….



42

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK

a tananyag minőségképessége az oktató tanítási minőségképessége a hallgató tanulási minőségképessége a hallgató tudáshasznosítási minőségképessége …. a hallgató tudásszintjének a megállapítása



43

A KÉPZÉSI FOLYAMAT ELEMEINEKA MEGFELELŐSÉGE

az oktató megfelelősége az oktató gárda megfelelősége a hallgató megfelelősége

felvételi követelmények vizsgakövetelmények záróvizsgára bocsáthatóság követelményei képesítési követelmények

az infrastruktúra megfelelősége a minőségbiztosítási rendszer megfelelősége … az intézmény megfelelősége

Megjegyzés: írott követelményrendszer!



44

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA SZAKONKÉNT

A képzés minőségének biztosításaa célok kijelölésével,a képzési folyamatok szabályozottságával,a megfelelőségek teljesítésével,az érdekeltek elégedettségének biztosításával,

azaz a képzés minőségénekfolyamat-,megfelelőség- ésminőség-szabályozásával



45

A KÉPZÉS SZAKONKÉNTI MINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

a képzési folyamat leírása a képzési folyamatban érdekeltek a képzési folyamat minőségpolitikája a képzési folyamat mérése

folyamatjellemzők, teljesítményjellemzőkmegfelelőségmegállapításokelégedettség, minőségmutatók

a képzési folyamat folyamatszabályozása a képzési folyamat megfelelőségszabályozása a képzési folyamat minőségszabályozása



46

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA(ENQA-ESG 1)

1.1 minőségpolitika és minőségügyi eljárások (4,5)a minőség folytonos tökélesítése (8.2, 8.4, 8.5)a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fejlesztése (4)

1.2 a képzési folyamatok (programok) szabályozottsága (7)1.3 a hallgatók felmérése (megfelelőség-megállapítása) (!) (7.6 ?)1.4 az oktatógárda minősítettsége, képessége (megfelelősége) (6.2)1.5 erőforrások biztosítása a tanulást támogató folyamatokhoz (6)1.6 a képzési folyamatokhoz szükséges információk biztosítása (8.2)(1.7 a közvélemény tájékoztatása)

Megjegyzés: zárójelben az ISO 9004 fejezetek



47

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI(ESG 1.1)

A képzési programok minőségbiztosítási rendszere

a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) szándékok eszközök megvalósítás módja

a minőségbiztosítás eljárásrendszere felelősség és hatáskör oktatás és kutatás kapcsolata a hallgatók bevonása a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje



48

A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA(ESG 1.2/1)

A képzési programok tervezése és felügyelete

a végzettekkel szembeni igények meghatározásaelőrebecslés és beválás alapján

a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján a képzési program meghatározása

a képesítési követelmények alapján



49

A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA(ESG 1.2/2)

A képzési programok minőségbiztosítása

a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat



50

A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE(ESG 1.3.)

A hallgatókképességének, képzettségének, teljesítményénekfelmérésére, értékelésére (assessment) szolgálómódszerek (osztályozás, tesztek, stb.)

A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasaka képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasakszakszerűekkövetkezetesen alkalmazottakszabályzatokban rögzítettekközzétettek.



51

AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA(ESG.1.4.)

A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek• teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat• a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek• a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek• a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenekAz oktatók minőségének biztosítása érdekében• alkalmas felvételi és kinevezési eljárások• továbbképzési lehetőségek• megbecsülés• a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés



52

A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA(ESG 1.5.)

A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások:megfelelőek és rendelkezésre állnakminden felkínált program számára

Ennek érdekébeneljárásrend az erőforrások• könyvtárak• informatikai eszközök• tutorok, tanácsadók• stb.tervezésére,figyelemmel kísérésére,felülvizsgálatára ésa szolgáltatások tökéletesítésére.



53

INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE

(ESG1.6.)

Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk gyűjtését elemzését és használatát.

Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya a végzettek elhelyezkedhetősége a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége az oktatók hatékonysága a hozzáférhető erőforrások és költségeik kulcs teljesítménymutatók, stb.



54

A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA(ESG 1.7.)

A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk

szabályozott közzététele.

Célja „a fogyasztóvédelem,” a közérdekű adatok nyilvánossága.



55

A KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK

LÉNYEGE

A lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG:a képzési programok (1.2),a kapcsolódó hallgatói felmérések (1.3.),az oktatók minőségbiztosítása (1.4.) ésa tanulás-támogatás (1.5.)minőségbiztosítási rendszere (1.1)megfelelő információs rendszerrel (1.6.)a közvéleményt tájékoztatva (1.7.)(a kutatás minőségbiztosítása?)



56

MILYEN LEGYENA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE?

Alapelvrendszer legyen, ne csak rendszerelemektartalmazza az ESG ajánlástMegvalósítási lehetőségekESG alapú rendszerISO 9004 és ESGNMD (EFQM) alapú rendszer és ESGstb… (?)



57

MAB „KÖVETELMÉNYEK”ÚTMUTATÓ (2007.OKT.16.)

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ

1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet2. Oktatás-, kutatásvezetés és -fejlesztés3. Minőségbiztosítás és -fejlesztés



58

MAB „KÖVETELMÉNYEK”

csak javaslat !bármilyen „önértékelés”!

de:adatokkal alátámasztott állítások



59

ÖNFELMÉRÉS(self) assessment

minőségi díj alapúMBNQAEQA-EFQMNMDFMD

ISO 9004 A melléklet egyéb, pl CSWOT



60

MAB „KÖVETELMÉNYEK”koncepció

1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet1.1 Az intézmény küldetése, jövőképe és

stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága.

1.2. Az intézmény szervezete, működtetése, nyilvánossága.1.3. Humánerőforrás (oktató/kutató/ alkalmazott) tervezés,

fejlesztés.1.4. Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása.1.5. A működés pénzügyi, gazdálkodási feltételei.1.6. Kompetencia és felelősségi körök megosztása.1.7. Regionális funkció, hazai és nemzetközi kapcsolatok.



61

MAB „KÖVETELMÉNYEK”értékelési szempontok

1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet

döntési rendszera források elosztásaa személyi kiválasztáskülső kapcsolatok



62


2. Oktatás-,kutatásvezetés és -fejlesztés

2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, időtállósága. A képzési program folyamatmenedzselése.

2.2. Kutatási – fejlesztési – innovációs stratégia és gyakorlat.

2.3. Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatás – fejlesztési (K+F) munkák összhangja.



63

MAB „KÖVETELMÉNYEK”értékelési szempontok

2. Oktatás, - kutatásvezetés és -fejlesztésa hallgatók segítése oktatáson kívüli

eszközökkela kutatás és az oktatás kapcsolataa hallgatók részvételeaz oktatás segítése adminisztrációval,

infrastruktúrávaljavaslatok a stratégia kialakítására



64


3. Minőségbiztosítás és – fejlesztés (Az ESG alapján a MinBiz. által javasolt értékelési szempontok

3.1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására,

3.2. Képzési programok indítása, követése, rendszeres belső értékelés

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelése3.4. Az oktatói minőség biztosítása3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói

szolgáltatások.3.6. Belső információs rendszer3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása.



65

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSÖsszefoglalás

3 fejezet1. és 2. felépítése vagylagos3. felépítése 7 alfejezet

átfedések kereszthivatkozásoktömör fogalmazás tényekkel

részletek a mellékletekbenkívülálló értse

rokonértelmű szavak kerülése



66

A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FŐBB FELADATAI

(a minőségbiztosítási rendszer működésének értése)

az ENQA ajánlások pontos megértése az ENQA ajánlások bevezetése az ENQA ajánlások teljesülésének ellenőrzése a MBR szükséges fejlesztése a MBR működéséhez szükséges erőforrások

biztosítása a MBR hatékonyságának folytonos tökéletesítése



67

A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Erkölcs nélkül nincs minőség,legalább etikai kódex kell!

Megfelelő FOI minőségügyi szervezet kell! Hatalmas ismeretanyag,

ezért a résztvevőket oktatni kell! A FOI-MMR-hez informatikai támogatás kell!



68


EU AJÁNLÁSOK

az Európai Egyetemek Magna Kartája (1988) 98/561/EK Tanácsi ajánlás ENQA Sztenderdek és Irányelvek (2005) 2006/143/EK Parlamenti és Tanácsi ajánlás Parlamenti és Tanácsi ajánlás (2008)

LLL Európai Képesítési Keretrendszeréről

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREIRODALOM

Veress Gábor (szerk.): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Parányi György (szerk.): Minőséget-gazdaságosan

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Új bővített kiadás 2001.

Koczor Zoltán (szerk.): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése

TÜV Rheinland Akadémia, Budapest, 2001. Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály: A

minőségbiztosítás filozófiájaJEL Kiadó, Budapest, 2005.

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREIRODALOM (folytatás)

MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek – Útmutató a teljesítmény tökéletesítéséhez

Magyar Szabványügyi Testület, 2001 Nemzeti Minőségi Díj Pályázati Útmutató

www.mik.hu, 2007. Malcolm Baldrige National Quality Award

Education Criteria for Performance Excellence, 2006. INQAAHE&EAIR (Lee Harvey): International Analitical

Glossary…to Q in HE. (2004-) Csizmadia, Tibor: Quality Management in Hungarian

Higher EducationCHEPS/UT, The Netherlands, 2006.

http://www.mik.hu/

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

EMIR azonosító szám: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0021/1.0


Minőség és érték a felsőoktatásban

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Dr Veress Gáboregyetemi tanár

Pannon Egyetem2008. november 20.

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

Documents

Transcript of „Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán