Erdészeti Lapok - 80. évf. 8. sz. (1941....
Transcript of Erdészeti Lapok - 80. évf. 8. sz. (1941....
482
kell szervezni és 3 . a kitermelt i'a szállítását szabályozó törvényt módosítani kell.
Witting: Hozzászólás az erdélyi szárnyas vadak történetéhez. (Con-tribufii la istoria vánatului cu pene in Transilvania.) 214—228. old.
A z utolsó 50 év alatt Erdélylban nagyon megfogyatkozot t a szárnyas vad. A fogoly , fürj, vadkacsa, szalonka, siketfajd valamint a sasok létszáma jelentékeny visszaesést mutat; a nyirl'ajd, túzok és szakállas-keselyű pedig már úgyszólván ki is pusztult. A szerző ismerteti a régi magyar törvények és a mostani román vadászati törvénynek a szárnyas vad lelőhetésére vonatkozó intézkedéseit.
K Ü L Ö N F É L É K H A L Á L O Z Á S O K .
Egly József ny. m. kir. főerdőtanácsos július hó 29-én életének 60. évében Budapesten elhunyt.
; • A Megboldogul t 1905-ben kezdte meg szolgálatát a besztercei m. kir. ordőigazgiafóságnál, ahonnan Trianon űzte el a csonkaország szúk határai közé. 1920-tól kezdve Zalaegerszegen, Miskolcon ós Szekszárdon vívta a ómagyar erdőmérnök reménytelennek látszó nehéz karcát, amely lassanként egészségét is aláásta. Mikor a budapesti m. kir. erdőfelügyelőségről 1939 végéin nyugalomba vonult , örömmel kívánt részitvállalní a feltámadásunkkal járó munkatöbbletből , de a kegyetlen halál nem engedte.
Szakunk együk s í r ig hű katonáját vesztette el benne; a melegszívű embert és önzetlen jó-barátot mindnyájan őszinte szívvel gyászoljuk.
Jeszenszky Kálmán ny. m. kir. főerdőtanácsos — amint utólag értesültünk — június h ó 15-én 68 éves korában Nagykőrösön elhunyt.
Nyugodjanak békében!
SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Úr Őfőméltósága a m. kir. vallás- és közoktatásügyi-
miniszter előterjesztésére a kir. közalapí tványi fogalmazási szak egyesített létszámában: Schenkengel László kir. közálapítv. igazgatói címmel és az V. fizetési osztály jellegével felruházott közálapítv. főerdőtanáesosi miniszteri tanácsossá, Szporni Károly kir . közálapítv. főerdőtanáesosi címmel és jel leggel felruházott kir. közálapítv. erdőtanácsost kir. Közálapítv. főerdőtaniácsossá a VI . fizeté i osztályba kinevezte, és Leicht Ottó
: W T . közalapí ív . erdőtanácsosnak a kir. közálapítv. főerdőtanáesosi címet és jel leget adományozta.
* A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kir. közalapítványi
fogalmazási tisztviselők egyesített létszámába Tóth János kir. közá lap í tv erdőtanáesosi címmel és jel leggel felruházott kii-, közálapítv. főerdőmérnököt kir, közálapítv. erdőtanácsossá a VTI. fizetési osztályba, Choma Ödön kir.. közálapítv. erdőmérnököt kir. közálapítv. főerdőmérnökké a VIII . fizetési osztályba, Szabolcs József kir. közálapítv. segéderdőmérnö-köt kir. közálapí tv. erdlőmérnökké a I X . fizetési osztályba kinevezte.
* A. m. kir, földmívelésügyi miniszter a. szolgálat érdekében Rohosy
Soma. m. kir. erdőtanáesost Léváról a m. kir. erdőigazgatósághoz Miskolcra, Stefaits István m. kir. erdőmérnököt pedig Balassagyarmatról Lévára áthelyezte és utóbbnevezettet a m. kir. erdőfelügyelőség vezetésével megbízta.
483
A m. kir. fö ldmíve lé sügy i miniszter a szolgálat érdekében Szilas Károly m . kir . segéderdőniérnököt Esz te rgomból a m. kir . e rdőigazga tó -s á g b o z Ungvár ra áthelyezte.
* A m a g y a r k i rá ly i fö ldmíve lésügyi miniszter a szolgálat érdekében
áthelyezte Palkó László m. kir. s. e rdőmérnököt Léváró l Budapes t re és szolgálat té te l re a m . kir . fö ldmíve lésügyi minisz té r iumba osztotta be.
G A Z D A S Á G I TÉRKÉPEK.
(Különös tekintettel azokra a községekre, amelyekben a telekkönyvi betétek elkészültek, illetőleg újabb állami földmérés volt.)
Gyakor la tunk ál talában há rom féle térképet készít erdészeti v a g y más gazdasági célokra, ós ped ig e g y alap-, e g y gazdaság i és e g y átnézeti térképet.
Térképeinkre bi r tok-nyi lvántar tás i és termelési szempontból v a n szükségünk, tehát m i n d e n igyekezetünkkel o lyan műszaki állapot kell teremtenünk, a m e l y ezeknek a feltételeknek mindenben megfe le l és előállítása a l egkevesebb terhet ró ja gazdaságunkra.
A fenti célokat l eg jobban kielégí t ik a m. kir. ál lami földmérés hivatalai készítette l":40»-es, v a g y 1:2000 mére ta rányú térképek és ezek átnézeti, kezelési cé lokra történő kisebbítése.
Felesleges munka tehát más-más mére tarányú alap- , gazdasági és átnézeti térképeit készítenünk. Ehelyet t meghoza t juk az illetékes földmérési fe lügyelőségtő l a rendezésre kerülő gazdaság hitelesített ny i l vántartási térkép-kivonatai t és ezt használ juk fel a lap- és egyszersmind gazdasági térképnek, m í g kezelési cé lokra ezekből kisebbí tünk sze lvény kerettel és számozássál el látot t átnézeti térképet.
A z üzemtervi térképet töhb pé ldányban keill elkészítenünk, ezért célszerű térképeinket is több példányban. me|grendelni, mert a ház i lag készített másola t d rágább .
E g y példányt megrende lünk vászonra húzott rajzpapíron, átszúrással készített kézi másolatban, természetesen sze lvény kerettel ellátott egész sze lvényben m é g akikor is, ha a rendezésre kerülő terület esak fél, v a g y negyed szelvényt fogla l el. ( H o g y a másolás , ill . átszúrás költségei t csökkentsümk a sze lvényen l évő és bennünket nem érdeklő részleteket nem- rajzoltat jük be.) A t ö b b i térképet rendelhetjük fénymásolás i eljárással, mert az lényegesen o lcsóbb , m i n t a szúrt, kézi másolat .
í g y megszereztük a minden vonatkozásban mér tékadó, leghasználha tóbb kiindulási a lapot gazdaságunkró l ós a további műszaki munkák a. vászonra húzott ra jzpapíron lévő , szúrt, kézi másola tú , hitelesített nyilvántartási térképen folytathatók.
Meghoza t juk az egyes helyrajzi számokhoz tartozó, hitelesített terület-adatoikat (összeadási j egyzőkönyveke t ) és í g y a j ö v ő b e n az erdőrészletek, v a g y egyéb terüle tegységek rajzi úton kimutathatók helyrajzi .számok szerint, amire mind ig szükségünk van.
Ugyancsak megvesszük a térképeinkben lévő a lappontok összren-dezőinek a jegyzékét , va lamint a határainkhoz közel l é v ő alappontokét , összelátható, t ávolabb lévő m a g a s pontok (gula, to rony) összreudezőit ; ezeket pontsűrítési munkáink a lkalmával tájékozási i rányoknak használhatjuk fel.
N a g y gonddal megőr izzük ezeket az alapadatokat és róluk nyi lvántartást vezetünk.
A M-. K i r . Térképészeti Intézet végez te hároimszögeléseket i s igen gyakran! fel tudjuk használni üzemrendezési , b i r toknyi lvántar tás i és
6*
484
határkitüzési munkáink alkalmával; ezeket a pontokat, is be kell szereznünk és a természetben is őriztetnünk. 'A Térképészeti Intézet alappontjainak az adatai a M. Kir . Ál lami Háromszögelő Hivatalnál kaphatók.
Az erdők nyilvántartása akkor lenne a leghelyesebb, ha összhangba, tudnók hozni a kataszteri és telekkönyvi adatokat az erdők törzskönyvével , az üzemtervvel és a tényleges állapottal.
Célunkat csak úgy érhetjük el, ha azi üzemtervi térképet a mindenkor érvényben lévő, mindenben 1 mértékadóul e lfogadott kataszteri nyi lvántartási térkép hitelesített szelvénymásolataira készítjük.
A művelési ágak változásainak a bemérése (tulajdonképpen nem erdészeti feladat. Ezt, ha e lég tisztviselője lenne az állami földmérésnek, úekünik osak be kellene jelenteni,
A rendszeres nyilvántartás csak a betétes, továbbá a nem betétes, de új íelmérésű községekre terjed ki.
A művelési ágakban bekövetkezett változásokat a tényleges birto* kos a földadóra vonatkozó jogszabályok értelmében köteles bejelenteni a 1
községi elöljáróságnál, minit földadónyi lvántar tó hatóságnál, s ha ez a változás helyszíni bemérést igényel , akkor a pénzügyigazgatóság megkeresésére a földmérési fe lügyelőség végrehajt ja.
Ha a munkát a földmérési felügyelőség nem tudja kellő időben vállalni, akkor nincs más hátra, mint e lvégezzük magunk, még pedig az állami földmérés utasításainak a szellemében és előírásainak megfelelő módon. Ha ezzel elkészültünk, munkánk hitelesítését, valamint a változásoknak megfelelően az állami földmérés nyilvántartási térképeinek az átdolgozását és az új helyrajzi számozás megállapítását is kérnünk kell.
A tulajdonképpeni erdészeti, v a g y gazdasági földmérés feladata az egyes erdőrészletek bemérése, o lyan alacsonyabbrendű utak stb. felvétele, amelyek az állami földmérés előírásai szerint f igyelmen kívül hagyandók, de erdő, v a g y más gazdasági szempombtól szükségünk van r á
Ha tehát új üzemterv készüli, akkor első dolgunk legyen megvizsgálni, helyszínelni, h o g y nincs-e változás az egyes művelési ágakban: Ha. igen, bejelentjük és kérjük a kiegészítő felmérést, megokolva annak a sürgősségét az üzemrendezéssel.
Ha; ez megtörtént, megkapjuk az átdolgozott szelvényeket, k i igaz í tott helyrajzi számokat, 111. területeket és er re a mértékadó alapra ép í t . jük fel az egész; munkánkat.
Az üzemtervi térképek méretaránya, ha azok kataszteri szelvényekein készülnének, v a g y 1":40°, v a g y méterrendszerben 1:2000. Ha ezek a térképek nem kezelhetők eélszerűen, akkor meg kell elégedni a jóváhagyó hatóságnak e g y - e g y Íw:M0*-es, illetőleg 1:8000-as, szelvénykerettel és számozással ellátott, átnézeti térképpel, amelyek a kataszteri vonalakat már nem tüntetik fel.
A z üzemtervhez csatolandó lenne egy területegyeztetés, amely az állami nyilvántartás adatait tüntetné fel az erdészeti részterűletek egybevetésével.
Az üzemtervben hivatkozni Ikelliene arra, h o g y a hitelesített nyilvántartási térkép az üzemterv jóváhagyásait kérelmező irattárában fekszik, minden műszaki munka azon, mint alap- és egyszersmind gazdasági térképen készült.
Ha a fent elmondottak alapján szervezzük meg biritoknyilvántartá-sunkat, erre építjük erdőgazdasági, mezőgazdasági üzemterveinket és a jövőben bejkövetkező változásokat ezen átvezetjük, akkor a vitás határkérdéseket bármikor saját adataink alapján megoldhatjuk, mindig tiszta kép lesz előttünk és a legtökéletesebben rendezett állapotot teremtettük.
Tóth Imre-
485
A V I L Á G F A K É S Z L E T E ÉS F A F O G Y A S Z T Á S A .
T e r ü l e t e k S S 5 -jj-SJ
Eurázia 2.310 220 515 22.3 Eurázia európai része . . . 645 1(75 205 31.8 Középourópa 100 125 25 250 Nyugateurópa ' 93 110 13 14.0 Földközi-tenger melléke . . 800 157 45 5.6
Afr ika 2.455 120 350 14.3 Amerikai Egyesült Ál lamok . 770 130 250 32.9 Kanada, Alaszka és Űj-
fuudland 1.120 10 385 34.4 Északamerika összesen . . . 1.890 140 635 33.6
Délamerika 2150 130
Közelkelet 940 390 200 21.3 Japán , 70 100 45 64.3 Kína 690 430 50 7.2 Távolkelet összesen 1.380 610 150 10.9 Ausztrália 795 10 40 5.0 Ausztrália körüli szigetek . 315 80 200 63.5 Ausztrál ia i Szigetvi lág
összesen . 1.110 9C
• r ü l c t
Megjegyzés,
2.34 1.11 0.20 0.12 0.29
2.92 1.92
38.50 4.54
800 37.2 6.15
0.51 0.45 0.12 025 4.00
2,5.00
240 21.6 2.67
Észak-Afrika?
Észak Afrika nélkül
Közép-Amei lkával és N y u g a t Indiával
Brit-Indiával
Malája félszigettel
Uj Zeelandda.i
A Hamburgban működő „Külfö ld i és Gyarmati Erdőgazdaságok "Birodalmi Intézete" (Beichsinstitut für Auslandische und Kolóniáié Forst. uHrtschaft) évek óta szorgos • kulatásofcat folytat többek között annak a megállapítására is, mekkora a vi lág összes erdőterülete, mennyi ezen az élő fakészlet, mekkora az, erdők iiövedékei és az egyes államok évi fafogyasztása'?
Ezekre a kérdésekre iminél kielégítőbb választ kapni nem öncélú statisztikai játék. Jól tudjuk, milyen hihetetlen mértékben növekszik az emberiség szaporodásával és a kultúra fejlődésével a fafogyasztás és nincs messze az idő, amikor a m a i m é g teljesen feltáratlan, sőt megközelíthetetlen erdők itoészleteit is igénybe kell venni.
Az „Inteiinatioinaler Holzmarkt"-ban W. Junghans dr. nemrégen igen érdekes tanulmányban ismertette iaz intézet eddigi kutatásainak az eredményeit, amelyek — ú g y vél jük — a magyar szakközönséget is érdekelni fogják.
Lapunk korlátozott terjedelmére való tekintettel az országonkénti fölsorolást és az erdő-, i l letőleg fagazdasági v iszonyok közelebbi megvilágítását sajnos, mellőznünk kell .
A z itt közreadói t két táblázat azonban kellő tájékoztatást nyújt arról, merre kell az újabb nyersanyagforrásokat kutató felelős tényezőiknek a f igyelmüket fordítaniuk és egyáltalában nem csodálhatjuk, hogy Németország Afr iká t m a már Eu rópa kizárólagos érdekkörébe tartozó területnek tekinti, amelyen — német vezetés alatt — a Monroe-
,elvet kívánja érvényesíteni.
I. Erdősültségi viszonyok.
Összesen: 13.228 2.092 2.973
486
II . A fatermelés és -fogyasztás mérlege.
T e r ü l e t e k
JSövedék
Eurázia 1.0 Eurázia európai része . . 1.3 Középeurópa 3.0—3.5 Nyugatourópa 2.0 Földközi-tenger mellléke . 3.0—4.0 Afrika 2.0 Amerikai Egyesült Ál lamok 1.25 Kanada, Alaszka és Űj-
fundland 0.7 Észalkaimerika összesen . . 1.0 Délamerika 3.0 Közeikelet 1.0 Japán 2 0—2 5 Kína . 0.4 Távolkelet összesen . . . . 1.7 Ausztrália 1.0 Ausztrália körülli szigetek. 4.5 Ausztráliai Szigetvilág
összesen 4.0
450—650 265
75—90 30
135—180 350 250
170 420
1.200 200 100
30—40 250 i30
760
800
Faszükséglet Mérleg-ns
8S1 1.2 1.2 1.0 0.9
9.8—0.9 0.5 1.5
1 = I l i
265 + .210 - j -115 — 100 — 140 +
60 + 200 +
• s a s 300 55 40 70 0
290: 0
3.0 30 + 100 1.65 230 + 100.
1.2—2.0 130—260 +1 .000 0.5 1.0
•0.2 0.4 1.0 0.25
0.3
200 100 90
230 10 20
30
+ ± + + + + +
0 0
60 20 20
740
760'
O K L E V E L E S F A G A Z D Á K — NÉMETORSZÁGBAN.
A német közoktatásügyi miniszter és a birodalmi erdőmester f. évi április hó 1-én kel t kölzfe rendelete alapján az eberswalde-i erdészeti főiskolán ősztől kezdőleg különleges fagazdasági oktatás is lesz.
Tekintettel az erdészettel való szoros kapcsolatokra, nem vol t szükség önálló főiskolai kar alakítására, a kiképzés a tantárgyak célszerű csoportosítása alapján történik.
A tanulmányi idő. 6 félév elméleti oktatás és 7 hónapi — különböző üzemekben végzett — gyakorlat i munka. A z előírt összes tantárgyból letett vizsga és a gyakor la t teljesítésének az igazolása után a hallgatók telljesértiékű főiskolai oklevelet nyernek, amelyek alapján joguk van az-, „okleveles fagazda" („Diplomholzwirt") címet viselni.
A rendelet gondoskodott arról, h o g y okleveles erdőgazdák néhány tárgyból tett különbözeti vizsga alapján a fagazdasági oklevelet is megszerezhessék. Hasonlóképpen: az oki. fagazdák kiegészítő tanulmányok alapján erdészeti oklevelet nyerhetnek.
A német birodalom ezzel) az intézkedéssel is újabb jelentős fejlődési lehetőséget nyitott meg gazdasági élete számára. Mert kétségtelen, hogy a faipar -és fakereskedelem egyetemi fokon va ló tanítása, illetőleg az~ erdészeti felső oktatással való szoros kapcsolata mind a két ágazatra csak termékenyítőleg fog hatni és továbbá eredményes munkának veti meg a biztos alapjait.
A F A B E H A T Ó V I Z S G Á L A T A ÉS JOBB F E L H A S Z N Á L Á S A — S V Á J C B A N .
A háborús viszonyok Svájc gazdasági életét is igen megrendítették. A külföldi nyersanyagok behozatala jóformán teljesen megszűnt, az idegenforgalom, mint kereseti forrás, már alig jön számításba és í gy a kis-, szövetséges államnak a belföldi te.rmolvények kihasználására és azok elő— nyösebb értékesítésére fokozott gondot kell fordítania.
487
Ezek között kétségtelenül a fa áll az első helyem.. A z országnak ez a legfontosabb, kitűnő nyersanyaga azonban — .a felelős kormánytényezők véleménye szerint — m é g korántsem részesül o lyan méltánylásban, mint amilyent közgazdasági je lentősége megérdemelne.
A mostoha elbánásnak részben az az oka, h o g y Svájc erdeinek csak csekély hányada magánbi r tok , l e g n a g y o b b neszük a községek tulajdonában van. A gazdálkodásnál tehát a vá l la lkozó szellem ós a n a g y o b b nyereségre, v a l ó törekvés a l ig érvényesül , aminek megin t természetes következménye, h o g y sem a több-, sem a jobbtermelés szempontjai nem kerültnek annyira az előtérbe, mint o lyan államban, ahol n a g y o b b magántőke is fekszik az erdőgazdaságban.
Néhány évvel ezelőtt már| több kísérlet is történt a helyzet m e g változtatására és a svájci, erdőbir tokosok szövetségének, valamint a ,.Liignum" nevű faipari érdekeltségnek a megalapí tásával nemcsak a fa kihasználása és értékesítése terén állott b e számottevő javulás , hanem a Iának, mint nyersanyagnak .behatóbb vizsgálatok alapján v a l ó fokozot t feltárását is k o m o l y lépések vi t ték előre.
Ezt a mozgalmat a svájc i k o r m á n y je lenlegi feje, Etter szövetségi tanácsos is teljes erejével támogatja . A megfelelő a(lkalmázásnak az anyag minél tökéletesebb ismerete az előfeltétele és ehhez tovább i kiterjedt természettani és v e g y i elemzésekre van szükség", amelyek viszont jelentős költségeket igényelnek. Miután pedig a jobbértékesítés m a Svá jc számára szinte életkérdés, Etter tanácsos a tudományos vizsgálatokhoz szükséges anyagi fedezetet az érdekelt erdőbir tokosok és fakereskedők bevonásával kívánja előteremteni . Mégped ig úgy , h o g y .kormányrendelet a lapján a ki termelésre engedélyezett, m inden m a íá t 0.20 é s minden eladott m 3 fát 0.30 sv. franlk illetékkel, (kíván megterhelni . A z í g y begyü l t összeg hovaíordí tása ügyében egy az összes érdekeltségek kiküldötteiből álló bizottság fog dönteni.
A. példa igen f igyelemreméltó és vé leményünk szerint minden nehézség nélkül követhető l e n n e . . . !
N A G Y E R D Ő S Í T É S E K — S P A N Y O L O R S Z Á G B A N .
A középkori spanyol nagyhata lom fokozatos lehanyatlásának az egyik legjelentősebb oka kétségtelenül az erdők pusztulásával já ró gazdasági nehézségek növekedése és a lakosság fokozatos e lszegényedése volt .
A rendszeres gazdálkodás külföldi példái m á r a század elején az erdő közgazdasági je lentőségének a felismeréséhez vezet tek Spanyolországban is, de az évtizedeken át tartó belpoli t ikai zavarok közepette egy ik kormány sem talált idő t és módo t árra, h o g y ia mul t bűne inek á jóvátételére megf í fe lő intézkedéseket tegyen.
Franco tábornok nemzetépítő munkájáé az érdem, h o g y a m é g ezer sebből vérző Spanyolország máris o lyan e rőve l lát neki a legsürgősebb h iányok pótlásának, amely minden elismerést megérdemel .
Az ország 20 Imillió ha_nyi erdőterületből ezidőszerint ennek al ig V4 része van gazdasági lag kielégítő állapotban, a többi (15,000,000) az erdő nevet sem érdemli meg, mert nem egyéb sínylődő, ritka sar j-á l lományoknál , és teljesen értéktelen bokrosoknál , amelyek évente és holdanként 1 m 3 növendéket s em adnak.
A nagy állami kopárfásítási tervezet egye lő re a fában leginkább szűkölködő 35 tar tományt öleli fel és 1)80.000 ha-iiak néhány éven belüli való beifáisítását tűzte ki céljául.
A tavaly megindí tot t munka során 50 mi l l ió csemetét osztott ki a kormány teljesen díjtalanul és 10.000 ha kopár terület erdősítése h iánytalanul sikerültnek tekinthető.
488
A T A G S Á G I O K L E V É L F E L Ú J Í T Á S A .
Egyesületünk 1920. óta egyszerű értesítéssel pótol ta a felvételt igazoló, aliapszabályszerinti tagsági oklevelet, mert amikor a vi lágháború előtt készült lapok elfogytak, nem vol t fedezet a tetemes költséget igénylő új icklevelek kinyomtatásához.
A SiHikség'megoldást állandóan méltatlannak éreztük egyesületünk múltjához, de valahányszor megkíséreltük a régi rend visszaállítását, váratlan kiadások mindannyiszor megakasztották a terv megvalósítását.
Talán tagtársaink sem 'gondolnak rá, hogy egyesületünk ez év december hó 9-én tölti be fennállásának a 75. évét.
A jubileumot illő keretek között kívántuk megünnepelni, de a fényesebb külsőségekről — a kassai díszközgyűlésről - a komoly időkre és a gazdasági nehézségekre való tekintettel le kellett mondanánk.
A m i csekély anyagi erőnkből telik, azt maradandó emlékek létesítésére fordítjuk. í g y kerülnek már a közeljövőben t. Olvasóink
elé azok a különkiadványok, amelyeknek a költségeit igazgató-választ_ mányunk engedélyezte.
Elnök Urunk óhaja volt , hogy újítsuk fel végre a tagsági oklevelet is ebben az évben, ha nagyobb megterhelést nem jelent számunkra.
Miután a soproni kitűnő Röttig-Rotnwalter nyomdával sikerült kedvező megállapodást létesítenünk, készséggel teszünk eleget ismét alapszabályszerinti kötelességünknek és minden újonnan belépett tagunk ezentúl aiz előírt oklevélben kapja meg az egyesülettől tagságának az igazolását.
A z oklevél felújításánál — a hagyományok tiszteletéljen — teljesen a régi mintát vettük alapul, annál is inkább, mert a nemesrajzú két kép az oklevél művészi értékét is jelentősen emeli.
i y ORSZÁGOS ERDÉSZETI1
EGYESÜLET E Z Z E b ttZ O K l P f l T T ^ b
•C"- . t*ff\ • * í - f i , ' < • i'"
v . t a g j á n a k ismeri el.
Kelt HudapesiMi.'-ÍV.. l . > \ .&B.TA«ÍJ '-.'-'.l
Gondoltunk azokra is, akik súlyt helyeznek rá, hogy az egyszerű levelet olyan irattal cseréljék ki , amely az itt bemutatott patinás alakban hirdeti a vi lág leghíresebb erdőgazdasági érdekképviseletével vállalt közösségüket.
Tagsági oklevelet pótlólag bárki igényélhet, aki a felvétele ügyében
489
határozatot hozó igazgatóválasztmányi ülés napját, illetőleg az erről küldött értesítés keltét velünk közli.
Nyers (kiadásaink és a postaköltségek megtérí tése fejében mind-•össze 3 'pengő befizetését kérjük.
U J A B B A D O M Á N Y O K A SOPRONI D I Á K M E N Z Á R A , Piret De Bihain V ik to r báró 5.— P Országos Erdészeti Egyesüllet 400.— „ Káro ly i Imre gróf 100.— „ Sárközy László dr 20.— „ P rónay József 90.— ., Heroegpr ímási Uradalom 500.— „ Esztergomi Székesfőkáptalan 50.— „ Albreoht kir . herceg 200.— „ Waldbot t Ke lemen báró 200.— „ Pal lavic in i A l fonz K á r o l y őrgróf . . . 100.— „ Gróf Teleki Tihornó 100.— ,, Bá ró Bánf fy Család Erdőn vadalma . . . 200.— „ Bat thyány Strattmann László herceg . . 100.— „ M. K i r . Fö ldmíve lésügyi miniszter . . . , 2.000.— „ Egr i Főkáptalani és Papnevelő Intézet . . 100.— „ A p o r V i lmos báró 500.—• „ Bikszádi Ál ta lános Faipar Rt 50.— „
Összesen: 4.675— P Mnlt hónapi k imutatásunk: 2.705-— P
Eddig i gyűj tésünk: 7.380.— P
Megjelent : Z. Csekme László:
„Haszonfá ink fe ldolgozásáról" c ímű fűrészipari munkája-,
Á r a 3 P + 20 f i l lér por tóköl tség. Előfizetőink 2 P ( 4 - 20 flllér kedvezményes á r o n kaphatják. Meg
rendelhető: az Országos Erdészeti Egyesületnél . (Budapest , V., Alkot mány-utca 6.)
Minden tagunknak díjtalanul megküldjük.
A rend kedvéért!
Nagyon kérjük t. olvasóinkat, szíveskedjenek a magyar erdőtisztikar tagjainak név-, cím-, rang- és lakásvál tozását nekünk minden alkalommal bejelenteni, hogy mindenkinek megadhassuk, ami őt megilleti.
Az „Erdészeti Lapok" esetleg: elveszett pé ldánya inak a pótlását is csak akkor vállalhatjuk, ha t. tagtársaink és előfizetőink cím- és lakásváltozásukat velünk idejében közlik.
Kérjük azonban, hogy a pótlás iránti igényüket az illető füzet megjelenése után két héten belül szíveskedjenek bejelenteni, mert később nem áll módunkban a kért füzeteket díjtalanul megküldeni.