Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében

Mindannyian mások vagyunk!

Empátiával a „különleges gyermekek”,

szüleik és az óvoda harmonikus

kapcsolata érdekében

Cseppke Óvoda

1039 Budapest Bárczi Géza utca 2/A.

2016. január 29 .

Névjegy Óvodapedagógus

Gyógypedagógus

(oligofrén-szurdo szak)

Önismereti tréningvezető

Felnőttképzésben oktató

(humán OKJ szakmák)

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.

tulajdonosa és vezetője

Több mint 30 év pedagógiai tapasztalat

óvódás kortól a felnőtt korig

Katona Erzsébet Böbe

www.alitera.hu

2 Hétköznapi empátia az óvodában

http://alitera.hu/

http://alitera.hu/

Vázlatosan

Kiégve, de nem elégve

Egy kis pszichográfia

Önkép-Énkép, mi-kép?

Empátiára mindenki képes?

Az együttműködő kommunikáció

Együttnevelés

Örömtréning hétköznapokra


Mottó

Hétköznapi empátia az óvodában 4

“Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen

és, hogy viszontszeressék.

Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő

lehetőségek kibontakozására, ennek hiányában azonban csupán

a túlélésért küzdünk.”

Gary Chapman

Az Óvónő életszínterei 1.


Az Óvónő életszínterei 2.


„Lelki” körkép

„A diákok viselkedéskultúrája, neveltségi szintje az utóbbi néhány évben drámaian zuhan.

A gyerekek gyakran a rossz családi viszonyokat tükrözik. Rengeteg a gyermekeit egyedül

nevelő, a mindennapi munkában túlhajtott, fáradt szülő, aki a gyereknevelés

felelősségét legszívesebben a tanárokra hárítaná - ez sem könnyíti meg a pedagógusok

dolgát.

Egyre több a speciális pedagógiát igénylő, tanulási nehézséggel küzdő, vagy szociálisan

hátrányos helyzetű, valamint a nehezen kezelhető gyerek.

A „normál” pedagógusok túlnyomó többsége nem tanulta meg, mert nem tanítják a

főiskolákon, hogyan kell tanítani, fejleszteni, segíteni vagy éppen fegyelmezni ezeket a

gyerekeket.

A szülőkkel való együttműködésben is egyre több a feszültség, jönnek az ellenséges,

vádaskodó szülők, mire sok pedagógus azzal védekezik, hogy a minimálisra csökkenti a

velük való érintkezést.

Mindezek a hatások összegződnek abban, hogy a magyar pedagógusok kétharmada a

vizsgálatok adatai szerint tartósan fáradt, kimerült, kedvetlen, letargikus, lelki eredetű

testi panaszai vannak.”

*Forrás: Dr. Pusztai Éva www.tanulasmodszertan.hu


Kiégve, de nem elégve

A kiégés tünet együttes

1974. Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus

A jelenség: (burnout) kiégés - „elfogy az erő”, fizikai, érzelmi,

mentális kimerülés

Oka: „lelkes munka”, elismerés hiánya, megváltozott körülmények,

„személyes tér beszűkülése”, „telítődés”.

Következménye: a megsegítés nélküli folyamatban kialakul:

● a reménytelenség érzése , a céltalanság, a „minden mindegy”

állapot.

● csökken az önértékelés, a munka eredményessége

● növekszik a mások iránti negatív beállítódás, előítéletesség,

intolerancia

● megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, esetleg a

szenvedélybetegségek

.


Én is benne lehetek?

FONTOS: a kiégés bárkit, de főleg

azt érintheti, aki munkája révén

közvetlenül kapcsolódik más

emberekhez - mert ő

amelynek

egyéni és közösségi érdek

és feladat is!


Kezelés és megelőzés

A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség,

hanem olyan folyamat, amely ciklikusan

ismétlődik, főleg, ha nem teszünk ellene

semmit.

Kezelhető és megelőzhető:

DE csakis együttesen

egyéni és közösségi szinten


Miért is dolgozunk?

Tovább dolgozna akkor is, ha váratlanul nagy összeghez jutna,

amelyből élete végéig kényelmesen megélne? *

Tovább dolgozna: 80%

Miért?

Hogy elkerüljék az unalmat és egyedüllétet 36%

Hogy megmaradjon az elfoglaltság 32%

Mert munka nélkül elveszett lenne 14%

Mert élvezi azt, amit csinál 9%

Magyar felmérés**: élvezi amit csinál 83%

• „nem illik” nem szeretni a munkát

• a fizetett tevékenység már nem szórakozás, hanem munka, fizetség nélkül már nem végzi

el.

* Morse és Weiss (1955)

** Garai (1997) Hétköznapi empátia az óvodában 11

A munkatársi elégedettség

A munkatársi elégedettség azért fontos, mert: „az elégedett, jó kedvű

dolgozó jobban teljesít” és „a munkájával elégedett ember, és ez az

elégedettsége az életének más területére is pozitív hatással van ”

NEM igaz!

A munkával való megelégedettség egyik alaptétele, hogy egy adott

személy milyen nézetek vall, számára az élet mely területén fontos a

siker, és ennek elérése érdekében milyen motivátorok hatnak rá. (Pl. egy női munkavállaló korábban banki dolgozó volt, GYES után inkább bolti

eladónak jelentkezik.)

Hétköznapi empátia az óvodában

12

A munkával való elégedettség „A munkával való elégedettség olyan örömteli emocionális állapot, amely

abból származik, hogy az egyén úgy látja saját munkakörét, mint

amely az általa fontosnak tartott munkaértékeket hordozza, és ezek az

értékek az egyén szükségleteivel is megegyeznek”.

Szükségletek*

Higiéniaszükséglet – „ az élet alapszükségletei”

● Önfenntartáshoz szükséges szükségletek

● Munkával kapcsolatos: fizetés, biztonság,

általános munkafeltétel,

munkatársakkal való kapcsolat, stb.

Motivátorszükséglet – „fejlődési szükséglet”

● Az egyén veleszületett jellemzői (képességek, készségek)

● Munkával kapcsolatos: felelősség, szabadság, erőfeszítések elismerése

Motivátor igények kielégülése = elégedettség *Herberg (1966) kétfaktoros elmélete


Ismerjük önmagunkat?

„Aki sorsát maga kívánja

irányítani, annak ismernie kell

önmagát: lelkialkatát,

ítélőképességét, tehetségét,

hajlamait.

Nem lehet sorsa urának az, ki

önmagát nem ismeri.„

Tatiosz


Szabadon fejlődve

A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a

színtere!

A családban tanuljuk meg az alapvető magatartási mintákat, a (kezdeti) élet minden területét

behálózó normákat, elvárásokat, szabályokat (engedélyeket, tiltásokat).

Az emberi fejlődés legmeghatározóbb időszak a 0-3 éves kor, minden téren - a fő minta adó a

CSALÁD!

A kortársak hatása később jelentkezik – és jelentősége megmarad „életünk végéig” -, 3 éves

kortól, amikor a gyermeknek a nem családi közösség(ek)ben kell megtalálnia a helyét

(beilleszkedés).

A családon kívüli társas kapcsolataink során derül ki, hogy mindaz, amit a családban

megtanultunk addig az ön-társelfogadásról, mennyire segíti vagy gátolja az emberi

kapcsolataink kialakítását, sikeres működtetését, azaz az együttműködési képességeinek

kiteljesedését.

„Belsőt tilalmak” és a „Belső engedélyek” dinamizmusa = Énállapot minősége a másikhoz való

viszonyulás alapja. A nehézségek leküzdése a korrekció lehetséges – ha elérjük , hogy „belső

engedélyünk legyen” arra, hogy építsünk az önismeretünket – egész életünkön át!



Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”

A személyiség jellemzői

Társadalmi-történeti kategória (fejlődés

eredménye), ilyenformán csak az emberre

vonatkoztatható.

Az egyén és környezete közötti folyamatos

interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív

folyamat.

Bio-pszicho-szociális jelenség.

Változásai ellenére egyfajta állandóságot,

„konzisztenciát” mutat.

Sajátos mintázatokban mutatkozik meg -

egyedi.

Nemcsak egyféleképpen, hanem

sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban

és érzésekben – jelenik meg.


Az ember érzelmi lény

Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:

az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,

az emberi létezést kíséri, tehát mindig

kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez.

Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz,

jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz.

(Minden embernél más, egyedi!)

Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek

tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés –

differenciálódnak és tudatosulnak!

Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati

(tanult) tényező elválaszthatatlan egysége.


Önkép-Énkép

Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról

Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –

kialakult képet

Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma

Az önértékelés: negatív és pozitív

befolyásoló tényezők:

családi és szociális háttér

személyiség

A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés,

önnevelés

önismeret = önmegértés


veszély

Énképvédő manőverek

Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése

védetté válik viszonylagos állandóság

Újabb hatások

felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk”

A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó

disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret

Lelkiismeret-furdalás

Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében:

információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt.


Énvédő mechanizmusok 1.

Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon

● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és

érzések beismerése, intuíció, meditáció

Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval”

● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a

konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben

vetett hit növelése

Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs”

● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak,

frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok

elfogadásában Hétköznapi empátia az óvodában

21

Énvédő mechanizmusok 2.

Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom

● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények

beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a

tünetek okának végére járása

Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a

másik ….!

● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések

valódi megélése és kifejezése

Regresszió - én nem is vagyok „nagy”!

● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel

és normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a

szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz”


22

Hogyan tovább?

„Empátiára mindenki képes, de a mai

ember racionális és verbális

beállítódása miatt ezt a képességet

gyakorlással, esetleg szakember

segítségével kell előhívni, fejleszteni.”

Dr. Buda Béla


A társismeret alapja az empátia

Az empátia képesség: a másik emberrel

való közvetlen, személyes kapcsolatban

éljük bele magunkat a másik

lelkiállapotába.

Ennek nyomán érezzük és értjük meg a

másik személy érzelmeit, indítékait,

törekvéseit.

● Mindezek nem csak szavakban, direkt

módon fejezőnek ki, pl. nonverbális jelek,

metakommunikáció.


Az empátia feltételei, összetevői Feltételei:

Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő

figyelem, kontaktus

„Diszpozíció”, a centrálás időszakos

felfüggesztésének képessége

Az együttműködés bizonyos mértéke a másik

részéről

Összetevői:

Befelé irányuló figyelem, önvizsgálat a

kommunikáció során

A megérzések, felismerések tudatosítása és

ellenőrzése

Nehéz esetekben (különösen a segítés során)

az utólagos felidézés a fantáziában

25


A család az empátia „forrása”

Az empátia képessége a gyermekben – az érzelmi és a

kapcsolati nevelés eszköze

Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a gyermekkel -

különböző életkorokban más-más szinteken!

Az apa, a testvérek és a nagy család szerepe

elsődleges az empátiás nevelésben

A család segítése az empátiás nevelésben

Felkészítés, konzultáció és segítés a család empátiás

nevelési légkörének érdekében

Hivatásos segítők: bölcsőde, óvoda, védőnő, szociális

segítő, gyógypedagógus, fejlesztő, pszichológus …. Stb:

● Az első gyerek nehézségei

● Fejlődési és viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek

empátiás nevelésének nehézségei elősegítési útjai

26


Empátia és tolerancia Az empátia jellegzetes proszociális érzelem,

változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki munka

Az empátia visszatükröződése a másik emberben

odafordulást és kommunikációs igényt kelt

A „találkozás” élménye – a segítés és fejlesztés

eszköze

Az empátia koncepciójának humanizáló hatása

A másik ember megértésének, elfogadásának

kultúrája

Új szempont és módszer a nevelésben

A pszichokultúrális eljárások integratív alapja és

terjedésük elősegítése

27


Interperszonális (személyközi) kommunikáció

Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,

ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból

vevő és fordítva) keresztül valósul meg.

Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes

jelenléte

A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége,

kölcsönös megelégedés elérése

Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása)

asszertív kommunikáció

együttműködő kommunikáció


Együttműködő kommunikáció A társak, családtagok, munkatársak egymás iránti elfogadó, befogadó,

együttműködő, empatikus kapcsolatát érhetjük el úgy, hogy

tiszteletben tartjuk a másik egyén

• személyiségét

• nézőpontját

• véleményét

miközben nem mondunk le saját magunk

• egyéniségéről

• nézőpontunkról

• véleményünkről

annak érdekében, hogy működőképes,

sikeres emberi kapcsolataink legyenek!

29


Együttműködő kommunikáció – 5 lépésben

1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása,

tudatos felismerése.

2. A másik nézőpontjának megismerése: érzések

megfogalmazása, ok-okozati összefüggések láttatása.

3. A másik gondolkodásának megértése: a legjobb

megoldás megtalálása a szükségletek

megfogalmazásával a konszenzusra törekvés

érdekében.

4. Visszajelzések, újrafogalmazások: a megoldás

érdekében párbeszéd, a saját nézőpont elmondása

konszenzuskereső magatartással, a kérés(ek)

kölcsönös megfogalmazása.

5. A megoldás után követése: a sikeres megoldás

jutalmazása, pozitív értékelése.

30


1. Megfigyelés

A probléma pontos meghatározása

(A megelőző helyzet eredménye)

A problémától eltávolodás

Érzelmileg függetlenülés

Ténymegállapítás

*****

Ma sem hozott váltóruhát Peti anyukája, pedig

már tegnap is kértem.

Ma sincs váltóruhája Petinek.

Petinek nincs váltóruhája.


2. Érzelmek, érzések


Ok-okozati összefüggések láttatása.

(A konfliktus felismerése és átélése)

A saját érzések pontosítás, megfogalmazása

(kimondása)

A másik érzésének pontosítása, megfogalmazása

(tárgyilagosan, nincs ítélkezése – önmagunknak csak! Kérdezés: az ok-okozati

összefüggés keresése)

*****

Nagyon mérges vagyok, tegnap is egy másik gyerek ruháját kellett ráadnom.

Nekem ez nagyon kellemetlen. Az anya a kérésem ellenére sem hozott

váltóruhát. Vajon mi lehet az oka?

„Kedves Ágota, elnézését kérem, beszélhetnénk 2 percet? Petinek kifogyott a

zsákjában a váltóruha, ahogy ezt tegnap is jeleztem. Szeretném megkérdezni,

hogy mikorra várhatom, hogy kapjunk váltóruhát?/Van valami probléma, ami

miatt nem sikerül behozni a váltóruhát?”

3. Szükségletek

A konszenzusra törekvés a saját és a társ szükségleteinek,

igényének feltárásával.

(A konfliktus kezelési módjának kialakítása)

Saját szükséglet pontosítása, megoldási igény, kérés megfogalmazása meg

szükségletét,

A másik fél szükségletének pontosítása, megoldási igény, kérés

megfogalmazása

Együttműködő kommunikációval konszenzus keresése

*****

„Azért kérem a váltóruhát, mert gyakran előfordul a gyerekeknél, Petinél is,

hogy gyurmázáskor nagyon összepiszkolja a ruháját. Szeretném, ha ez a

maszatos ruha nem zavarná őt a továbbiakban, ezért ilyenkor a váltóruhába

Peti átöltözhetne. Nagyon sajnálom Petit ilyenkor.”

„Ön szerint mit lehet/tudunk tenni, hogy ez a helyzet megváltozzon?”


4. Párbeszédes megoldás

A kérés(ek) kölcsönös megfogalmazása

konszenzuskereső magatartással.

(A konfliktus alatti tényleges viselkedés)

Kérdés-felelet maximális tisztelettel oda-vissza

Párbeszéd a „nyer-nyer” helyzet, a konszenzus eléréséig.

Indulatok kezelése, tárgyilagossággal, érzések, szükségletek

megfogalmazásával,

*****

„Értem, tehát egy héten csak egyszer mosnak ruhát, és nincs több tiszta ruhája

Petinek.”

„Ebben az esetben mit tudunk kitalálni?” „Nekem nagyon fontos lenne, hogy Peti

elégedett legyen közöttünk a csoportban.”

„Ön mit gondol, van-e a rokonságban hasonló méretű kisfiú, mint Peti? El lehetne

kérni kölcsönbe 1-2 ruhát Ön szerint?”

„Ön el tudja-e fogadni, ha …” Hétköznapi empátia az óvodában 34

5. Jutalmazás

A megoldás után követése, jutalmazás, értékelés.

(A konfliktus következménye)

A közösen elfogadott megoldás ellenőrzése

A megtörténtek nyugtázása (önmagunkban)

Gesztus értékű jutalmazás

Ha nem történt meg, visszalépés akár az elejére, mert lehet, hogy nem sikerült

megtalálni a valódi szükségletet, probléma gyökerét. Addig pedig áthidaló

megoldást kell találni, mert a gyermek nem sérülhet!

*****

„Örülök Ágota, hogy sikerült megoldani a váltóruhát Petinek. Vigyázni fogunk

persze, hogy ne piszkolja be a ruháját, de, nagyon megnyugtató, hogy van

pótruhája. Köszönjük szépen!”

„Peti boldogan mutatta a pótruháját, és nagyon vigyázott a saját ruhájára is, hogy

„Anyu ne legyen fáradt.”


Együttnevelés, de hogyan?


Normalitás

Biológiai szempontból:

Normális = egészség

Abnormális = betegség A szervezet:

● változatlanul helyreáll (meggyógyul)

● struktúrája megváltozik (pl. szerv eltávolítása)

● struktúrája nem változik, de működése nem tér vissza az eredeti

módon (pl. legyengül, halláskárosodás)

● struktúra úgy megváltozik, hogy a működése egészében is

megváltozik (hallóképesség hiánya)

DE: az ember mint személyiség: bio-pszicho-szociális – komplexen

értelmezhető egyedi lény


Irreverzibilitás, reverzibilitás

Irreverzibilis - organikus károsodás

A személyiség fejlődésére hatással lévő

károsodás

Súlyosság és az időfaktor

● Milyen károsodás, mikor következett be?

legsúlyosabb a vele született, és 1 életévben

károsodás. (Pszichoszociális károsodás is lehet

irreverzibilis!)

„… az akadály már eleve más célok felé is lezárja az

utat, amerre a személy még el sem indult.” (Dr. Pálhegyi Ferenc)

38


A sérült és az ép személyiség

„A fejlődés általában – és ezen belül a

pszichikus fejlődés – igen sok

összetevőből álló folyamat. Ha az

összetevők bármelyike sérül

bármelyik időpontban, a fejlődés

folyamatában zavar keletkezik.”

(Lányiné E. Á.)

A sérült személyiségfejlődés jellemzője

a fejlődési tempó és a

személyiségszerkezet megváltozása.


A sérült személyiség


Fejlődési tempó

Felgyorsult fejlődés (akceleráció) - XX. Század

korjelensége (pl. az női életciklus megváltozása)

Lelassult fejlődés (retardáció):

● Személyiségfejlődés egész lelassul –

pszichoszomatikus retardáció

„Csak” pszichikus/szomatikus: pl. megkésett

beszédfejlődés, mozgásfejlődés, megismerő (mentális)

fejlődés - reverzibilis nem értelmi fogyatékosság!


Különleges gyermekek

1. Sajátos nevelési igényű gyerekek:

● testi, mozgásszervi fogyatékos

● érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló)

● értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos)

● beszédfogyatékos;

● autista/autisztikus

● halmozottan fogyatékos

● tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgrafia,dyscalculia, hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar )

2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők

3. Egyéni továbbhaladók (1-4. évf.); felzárkóztatásban részesülők (9-10. évf.); tanulási kudarcnak kitett tanulók; nemzeti, etnikai kisebbség


Egyéni helyzetek Dyslexia, dysgrafia,dyscalculia (gyanúja),

hyperkinetikus vagy kóros

aktivitászavar, figyelemzavar

Beilleszkedési, tanulási és magatartási

nehézségekkel küzdők

Adaptív fejlesztés

egységesség + differenciálás

egyéni sajátosságokhoz igazodás

● célok

● tartalom

● tapasztalatok

(foglalkozás menete, formája)

● óvodán belül és kívül


43

A fejlődés a létezés eleme

Társadalmi szükségletek a hasznosság

személyiség tudatos fejlesztése

Kompetencia alapú fejlesztés = „ismeretekbe ágyazott

képességfejlesztés”

A mindennapi életben hasznosítható tudás

(ismeretek elsajátítása - „tanulni tanulás”)

Mindazon képességek összessége, amelyre minden

embernek szüksége van a személyes fejlődés , a sikeres

magánélet és munkában való helytállás érdekében.


Mindenki óvodája

A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése

Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése

Esélyteremtés

Minőségi javulás


45

Alapelvek

Integráció: illeszkedjen be az iskola

meglévő struktúrájába, hasonló

teljesítményt nyújtson.

Inklúzió: hogyan lehetséges minden

gyermek részvételét egyéni

képességeihez, fejlődési üteméhez

igazodva biztosítani?


46

ELFOGADÓ • Egyenrangú, azonos

értékű, jogú egyén

BEFOGADÓ

• Feltételek megteremtése • Szociális befogadás

Mit fejlesztünk és hogyan?

Kognitív képességek

Kommunikációs képességek

Szociális képességek

Motoros képességek

Kreatív képességek

Orientációs képességek


Gyermek aktuális képességi szintjének megismerés

Gyermek erősségére építés, kompenzációs fejlesztés (differenciálás)

Megfelelő interakció, aktív párbeszéd

Közös munka, elismerés

„Személyes szinten” kölcsönös tisztelet és bizalom

Családlátogatás

Tájékoztatás, tájékozottság

● Az óvoda(pedagógus) kötelessége

● A szülő joga

A családlátogatás lehetőség és nagyon hasznos lenne …

DE: se a pedagógus, se a szülő nem kötelezhető rá

Alternatíva:

családias hangulatú fogadó órák,

szülői értekezletek,

rendezvények, közös programok, stb.

www.alitera.hu 48

Mindenki fogyatékos valamiben …

Minden esetben megsegítés az

elsődleges (legközelebbi fejlődési

szint elérése)

Egyéni igények, élethelyzetek

maximális figyelembe vétele (családi

helyzet, apa-testvér-nagyszülők)

Nehezebben fogalmazhatóak meg a

szükségletek (megfigyelés,

proaktivitás)

Intézményi szinten segítség nyújtás

összefogással (egységes értékrend) Hétköznapi empátia az óvodában

49

Mentori rendszer

Kommunikációs eszköztár

• épek és fogyatékosok együttműködése

• „mentori rendszer”

Elliot Aronson: Columbine után 1999. Április 20. 2 diák fegyveres támadása

23 sérült, 12 diák és 1 tanár meghalt

Mozaikmódszer

empátia

érzelmi intelligencia fejlesztése

társas tanulás és példamutatás


Az óvodáskor jelentősége

Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az

érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor másképpen nem

megismételhető, pótolható, cserélhető.

● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem,

harag kifejezést ismerik fel

● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés,

megjelenik a mimika, gesztikuláció, hangszín,

hangsúly – metakommunikáció.

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi

vezéreltsége - ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó, előítélet mentes

légkör vegye körül az óvodában – és otthon is egyaránt - !


51

Óvodai csoportban fejlesztés

A gyermek személyiségének fejlesztési kerete

az óvodai csoport. Rendkívül fontos az én-

tudat kibontakoztatása, erősítése

érdekében.

A különböző, sokrétű tevékenységekben

szerzett pozitív és negatív tapasztalatok(!)

hozzájárulnak ahhoz, hogy

önmagáról differenciált kép alakuljon ki!

A csoportban minden gyereknek van, illetve

kell, hogy legyen „helye”, „szerepe” az „én

és a másik” tudatának kialakulásához.

Empatikus nevelés a társas kapcsolatok

fejlesztése.


52

Együttnevelés differenciálva


Önfejlődés mindenkinek

Az önmagukkal harmóniában lévő,

kiegyensúlyozott személyiségű

pedagógusok tudják biztosítani a

gyermekeknek és szüleinek,

kollégáiknak

a partneri viszonyon alapuló

együttműködő kommunikációt.

Különösen most van ennek jelentősége

mert az

integráció-inkluzív nevelés,

az együttnevelés a cél.


54

Örömtréning a hétköznapokra 1. Mindennapok apró örömeinek megélése és az örömforrások tudatos

keresése.

Lehetséges örömforrások:

Az illatok, események, hangulatok, és az emlékezés pozitív

összekapcsolása. Mécsesek, sütemények illata, pl. „karácsonyi

hangulat idézése” őszi estéken.

Az étkezés hangulatának emelése (pl. egy-egy apró díszítéssel), az

ízek élvezete, érezzük az együtt étkezés intim bensőséges

hangulatát. (Akár egy reggeli kávé esetében is!)

Önmagunkra szánt minőségi idő. Naponta 5 perc, egy újság, egy

magazin átolvasása, vagy csak egy kicsit lassabban érjünk haza.

Saját családunk (párunk!) körében eltöltött idő pozitívumainak

aktív megélése, belefeledkezés a saját közösségünk megtartó

erejébe.


55

Örömtréning a hétköznapokra 2.

A zene minden esetben érzelmeket szabadít fel, hallgassunk amikor

csak jól esik, olyan zenét amit éppen hangulatunk kíván. (Akár óvodában

játék időben, ebédelés közben is!)

A mozgásban kifejeződik a létezés öröme, pl. sétáljunk akárcsak a

munkahelyre, miközben nézelődünk, élvezzük, hogy láthatjuk a napot, az

eget, a fákat, a virágokat, az embereket.

A természet mindenkori megfigyelése örömmel tölthet el, akárcsak 5

percre is, pl. télen madáretetés.

Adjuk meg magunknak a társakkal való minőségi, önfeledt idő

eltöltését, játsszunk, hogy erősödjenek társas kapcsolataink, érzelmeink,

énképünk minőségileg fejlődhessen.

A munkahelyen találjuk meg számukra az örömforrást, és igyekezzünk

arra koncentrálni. Kollégákkal is a jó társas kapcsolatra törekedjünk,

alkalmazzuk az empátia adását, az együttműködő kommunikációt.


Az asszertív jogok 10 pontja

57

Jogom van ahhoz, hogy:

1. tisztelettel bánjanak velem

2. kifejezzem saját érzéseimet és

véleményemet

3. meghallgassanak, és komolyan vegyenek

4. megállapítsam, hogy mi fontos nekem és

mi nem

5. nemet mondjak anélkül, hogy bűntudatot

érezzek

6. kérjem, amire szükségem van

7. megkapjam, amiért fizettem

8. információt kérjek szakemberektől

9. hibát kövessek el, és vállaljam a

következményeket

10. megváltoztassam a véleményemet.


… mert mindannyian mások vagyunk …


Örömteli napokat!

„Senki sem magától lett olyan, ami.

Mind ezernyi más emberből vagyunk.

Bárki, aki valaha is kedvességet tett

nekünk vagy bátorítóan szólt hozzánk

része lett a mi karakterünknek,

gondolatainknak, és sikereinknek is."

George Matthew Adams


www.alitera.hu

http://oriasveszely. blogspot.hu

Katona Erzsébet Böbe

+36 30 5858 198

[email protected]

http://www.alitera.hu/

Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében

Education

Transcript of Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében