DUNASZEKCSŐI HÍREKI. évfolyam 9. szám 2015. december 17.

Magtárból Örökségház III. részAz épület kutatása

Az épület műemléki védettség alatt áll, ezért minden lépéshez előzetesen ki kell kérni a megyei Örökségvédelmi Hivatal beleegyezését. A Hivatal képviselője, Goldfinger Zita nagyon sok tanáccsal, bíztatással volt a megkezdett munkálatok iránt. Ő javasolta, hogy mindenképpen történjen egy előzetes régészeti kutatás, falkutatás az esetleges rejtett épületrészek és értékek felfedezésére. Így jutottunk el dr. Gere László régészhez, aki volt szíves idejét és energiáit nem kímélve egy korlátozott, a javítási munkákat érintő, előzetes kutatást elvégezni. Személy szerint optimista ember vagyok, a történelem, a régészet (helyi értelemben véve) eredményei iránt mindig túlzott várakozásaim voltak. Jelen esetben azonban nem reméltem, hogy bármi érdekeset felszínre hozhat a romos épület kutatása. Inkább aggodalmaimat fogalmaztam meg, hogy esetlegesen az épület nem éli túl a "mélyreható" kutatásokat. Az eredmények azonban meggyőzőek voltak, és méginkább arra sarkaltak, hogy ezt az épületet meg kell menteni.

A kidőlt fal elhordása

A kidőlt vályogfal téglái az időjárás viszontagságainak következtében porózussá váltak. Főleg a felső rétege. A "zárt" térben ennek lapátolása és talicskázása hatalmas mennyiségű por kialakulásával járt. Ennek következtében (csak gondolom) néhány napon belül két fiam, Bence (11), Tamás (5), valamint jómagam (39) kötőhártya gyulladást kaptunk. De ez sem szegte kedvünket. Szerencsére feleségem nem vett részt a munkálatokban, mert az a projekt biztos végét jelentette volna. Sok-sok köbméter vályog és por eltakarítása után némileg tisztább helység és kép tárult a betévedt látogatók elé.

Az eredmények

A templom építői a Várhegyen vagy tőle északabbra álló erődítmények (római kori, középkori) romjaiból hozták a kőanyagot az alapok elkészítéséhez. Nem csak az alapot készítették ebből, hanem viszonylag magas lábazatot is. Jelenleg pontos adat nem áll rendelkezésre az alap alja és a kőfal tetejének távolságát illetően, de ez feltehetően két méter magas és egy méter széles lehet. Az épület belsejében a régi padlószintet kimélyítették. Ez abból látható, hogy a kövek egy bizonyos magasságig (40-50 cm) rendszertelenül, él nélkül vannak egymásra helyezve, míg felette szép rendezett felületet alkot. A 1980-as években a magtár alját lebetonozták, így mélyebbre csak az épület külső részén történő szondázással lehetne látni. Erre a tavasz folyamán kerülhet sor. A kidőlt, mintegy 10 méteres hosszúságú falfelületen (az épület hossza 25 méter) a kőfal teljes épségében megmaradt, rajta semmiféle törés nem látható. Ez a felfedezés azért volt örömteli, mert statikai szempontból az alapok ezek szerint megfelelőek. A fal sem dőlt ki teljesen, hanem csak egy hatalmas lyuk keletkezett a vályogrész mintegy kétharmadának be- és kidőlésével. A fennmaradt rész boltív szerűen magasodott továbbra is a kőfal fölé. Bizonytalan volt annak megítélése, hogy mikor indulhat el a megmaradt rész is. Volt rá jó öt éve, hogy lejöjjön, mivel ezt nem tette, feltehetően talált a fal egy nyugalmi állapotot és mivel nem ázott tovább, statikai szempontból stabilnak volt tekinthető. A levegőben lévő gerendák kellően alá lettek támasztva, a munkavégzés így biztonságos volt. A törmelék elhordásakor a téglákat és a meglazult köveket külön gyűjtöttük. Előkerült néhány igen érdekes, 1700-as évekből

származó bélyeges tégla is. A kőfal egyetlen szabályos bemélyedést tartalmazott, dr. Gere László régész szerint egy fülkés ablak alja lehetett itt.A kidőlt falrész már régóta problémákat okozhatott a használóknak, ezt jelzi a belülre elé emelt egysoros téglafal is. Azonban a nagy nyomásnak ez sem tudott ellenállni. A fal darabjait az erős cementezés miatt alig lehetett szétverni. A törmelék elhordása után némileg letisztult a lehetséges továbblépés körüli elképzelés. Dr. Metzing Ferenc statikus javaslatára nem kellett elbontani a tetőig megmaradt falrészt,

hanem csak a hibás, instabil részeket, üregeket kell egységes felületre hozni és téglával aláfalazni az egészet.

A falkutatás

Eddig téves képzeteim voltak, hogyan is kell falat kutatni. Én biztosan kis vésővel, fakalapáccsal kezdtem volna hozzá. Szerencsére dr. Gere László már nem először végzett ilyen munkálatokat és a nagy teljesítményű HILTI hamar szóra bírta a vizsgált faldarabokat. Megtisztította a vakolattól először a külső északi felületet, majd a vele átellenes belső felületeket. Megtaláltuk feltehetőleg a karzatgerendák helyét, és a karzatablakokat (képen). Ezen kívül az omlásban látható bemélyedéshez hasonló másik ablakszerkezetet is. Itt még az eredeti vakolat is

megmaradt a befalazás után. Ez alapján fogjuk rekonstruálni a másik nyílást. Bíró Zsolt

A Dunaszekcsői Tűzoltótestület - folytatás az előző számból

Részletek Békés Sándor összeállításából, ami a Dunaszekcsői Tűzoltótestület 90. évi fennállásának évfordulójára készült 1965-ben.

Hír: 1965. szeptember 12-én ünnepli a Dunaszekcsői Önkéntes Tűzoltótestület fennállásának 90. évfordulóját. A jubileum alkalmából egész napos ünnepségre kerül sor.

Húsz évvel később újabb jegyzőkönyvi beírás foglalkozik a ruházat kérdésével. Az 1906. március 13-án kelt jegyzet a következőket mondja: „Az új tagoknak a főparancsnok úr tudtára adja, hogy gyakorló ruhát az egylettől kapnak, díszruhát azonban a tagok kötelesek beszerezni saját költségükön, melyet az egylet ötévi szolgálat után visszafizet.” Pár évvel későbbről: „Működő tagnak ajánlkozott Andok József és Árki Ferenc. Felvették oly feltétellel, hogy ruházatot saját költségükön kötelesek beszerezni.”Tarajos sisak, arany rojtok, csillogó gombok… A félévszázados fényképeken, melyek az egykori tűzoltórendezvényekről fennmaradtak, ma már sokan csak mosolyognak. A tűzoltók egykori díszegyenruhája azonban sokkal több volt, mint divat. A tűzoltók nagy többsége egyszerű ember volt, a társadalom azon rétegéből, mely sohasem érezhette magát egyenrangúnak a díszmagyarban, kócsagtollal pompázó nemesekkel. A tűzoltótestületek díszessége e csillogást szerette volna enyhíteni. Az egykori jegyzőkönyvi bejegyzések azonban másra is figyelmeztetnek: tűzoltónak lenni tisztesség volt. A jelentkezők súlyos anyagi áldozattól sem riadtak vissza, hogy tagjai lehessenek a testületnek.Minden hónap első vasárnapján 4-5 órás kötelező gyakorlatot tartottak. A testületnek önként lett mindenki tagja – a fegyelmet azonban megkövetelték. Aki a gyakorlatról igazolatlanul távol maradt – 50 korona büntetést fizetett. Aki másodszor hiányzott – kizárták.

Beszélgetés régi öregekkel

Az első, az alapító nemzedékből már senki sem él. Az őket követők közül azonban ketten-hárman még itt vannak közöttünk. Dunaszekcső ma már csak a nevében a régi, az egykori zsuppfedelű házak helyén cseréptetők piroslanak, az utakon egymást érik az autók, a folyón hajóvontatók úsznak. A tanácsház előtti padon esténként összejönnek az öregek, nézelődnek, csóválják a fejüket. Megváltozott a világ. Pipázgatnak, beszélgetnek, régvolt emlékeket idézve.Szingler János neve a régi jegyzőkönyvekben is szerepel. 1883-ban született, 1906-ban lett tűzoltó.

A fotó az 1900-as évek elején készült. Balról jobbra: Szingler alparancsnok, Fischer József szakasz par., Droppa Gyula tanító, Johannidas Géza tiszt, Freytag Lajos parancsnok

Harmincöt éven keresztül szolgálta a testület érdekeit.

- Az apám parancsnokhelyettes volt, a fiam meg zenész – mondja. – Ki volt a parancsnok? – A jegyző. A tagok valamennyien iparosok. – Parasztok nem is voltak a testületben? – A tűzoltóknak mindig készenlétben kellett lennie. A paraszt a földeken volt, hogy érhetett volna be időben? – Mi történt azzal, aki késett? – Megbüntették húsz koronára. Az egykori elől járóság épületében külön tűzoltó őrszoba volt. A nyári időszakban állandó őrséget tartottak: este nyolctól hajnali négyig. Az udvaron egy fogat állt állandó készültségben. Ha tűz támadt, húsz perc alatt helyszínre értek a fecskendővel. - Mindenki segített ha kellett – mondja Szingler János. – Ha úgy jött, megállítottuk a szembejövő kocsikat, s elvittük a lovaikat.

Nemes Pista bácsi, a hajdani mászó, majd neves fecskendész, ma nyolcvannyolc éves. - Egyszer, egy összevont gyakorlaton megmásztuk a mohácsi selyemgyár tetejét mondja. Mire a Mohácsiak nekilendültek, a szekcsőiek már ödafönt voltak! – Voltak – e rendszeres versenyek? – Majd minden évben elmentünk valahová. – Ki fizette a költségeket? – Leginkább mi magunk. A testület pénze kellett ruhára, szerelvényre. Két kocsink volt, egy zöld és egy piros. Tömlők nem voltak, egy gólyanyakú csővel irányítottuk a tűz felé a vizet.A régi felszerelés némelyik darabja még ma is megvan, bár legutóbb 400 liter/perces kismotorfecskendőt kapott a testület. Az öregek elmentek megnézték, mikor megérkezett, körüljárták, s bólintottak. „Jól van. Ez kellett volna nekünk is.” Vasárnaponként, ha kivonulnak a „maiak” a kispadról nézik. A felnőttek mellett ifjúsági rajok is vannak, lányok is, s bár annak idején ilyenről szó sem lehetett, most mindezt nagyon természetesnek veszik.

Romantika nélkül

Az önkéntes tűzoltómozgalom hőskora az első világháborúig tartott. A háború szinte mindent összerombolt. A férfiakat kivitték a frontra. Akik itthon maradtak öregek voltak, vagy betegek. Széchenyi Ödön buzdító szavaira már senki sem emlékezett. Kit érdekeltek az apró kis tüzek mikor az egész világ lángokban állt? És egyébként is: a gyújtogató mikor törődött áldozataival?A világháború szervezői a tűzoltókat is megpróbálták ügyük mellé állítani. A bátorság és hazaszeretet képezte a lapja i t a testületeknek, s most ezen jelszavakra hivatkozva, fegyvert adtak a tűzoltók kezébe. A technikai fejlődés is megszakadt. Fecskendők helyett szuronyokat gyártottak.Mire befejeződött a háború, tulajdonképpen mindent elölről kellett kezdeni. A szervezés azonban nem fentről indult el, hanem a falvak lakóitól. Minden községben maradt néhány régi önkéntes, aki újakat toborzott maga mellé. Így történt Dunaszekcsőn is. A régi felszerelésekkel folytatódott a munka. A nagyobb vá rosokban egymás u tán szerveződtek a hivatásos tűzoltótestületek. Úgy tűnt, az önkéntes mozgalom ideje lejárt. A tűzesetek számának gyors növekedése, a hivatásos egységek magas költsége azonban a hivatalos érdeklődést ismét az önkéntes testületek felé fordította. A harmincas években már ismét minden községben volt önkéntes testület. Ezekben az években újjászervezték a versenyeket is. A dunaszekcsői önkéntesek szinte valamennyi megmozduláson részt vettek. 1935-ben a járási versenyeken III., 1936-ban II. és 1937-ben pedig a számtalan résztvevő közül fegyelmezett munkájukkal kiválva, dicsérő oklevelet nyertek.

A kormányzat érdeklődése a tűzoltó testületek iránt azonban nem volt önzetlen. A kulisszák mögött lázasan folyt a második világháború előkészítése. A felerősített önkéntes testületeknek polgári védelmi feladatokat szántak. A technikai felszerelés ennek ellenére sem sokat változott. A háború tulajdonképpen olyan állapotban találta a falvak tűzvédelmét, mint negyven évvel korábban volt. A háború hatása kettős volt. Egyrészt: növelte a testületek fontosságát, másrészt a férfiak besorozásával és a testületi önállóság szétzúzásával gyengítette azokat. Foly. köv.

December 5-én délután Mikulás ünnepség került megrendezésre a Művelődési Házban. A gyerekek és családtagjaik a Pécsi Télapódium zenés, interaktív mesejátékát (Hová lett a Mikulás ruhája?) tekinthették meg az érdeklődők. A műsor a Mikulás nap alkalmából, a gyerekeknek szervezett programok közé tartozott.

Mikulás ünnepség

Játék kiállításSzintén december 5-én a fent említett programok keretében került sor egy kiállítás megnyitójára a Mikulás műsor után, még pedig a játék kiállításéra. Ezt a rendezvényt a Dunaszekcsőért Alapítvány és az Otthonka Egyesület szervezte. Az előkészületek során sok régi és jó állapotban lévő játék került be a Művelődési Ház sarok termébe, ahol a kiállítás megnyitása is zajlott. A gyerekek a játékok többségét ki is próbálhatták, de persze voltak olyanok is állapotuk miatt, amiket csak nézni lehetett. A rengeteg kisebb-nagyobb játék mellett régi játékokat és gyerekeket ábrázoló képek is várták az érdeklődőket. Az Otthonka Egyesület pedig frissítővel (stílusosan szamovárban forralt vízzel készült teával) és zsíros kenyérrel kínálta a játékban és a nézelődésben elfáradtakat.A rendezvény alatt a látogatók még megnézhették a nemrég véget ért fotótanfolyam résztvevőinek a fotóit is.

A kiállításhoz hozzájárultak, köszönet érte: Bán Ferencné, Bátai Mariann, Beke Józsefné, Dunaszekcsői Óvoda, dr. Schmidt Mária, Erdélyi Mária, Erdősi Rita, Frányó Mária, Gubik Viktória, Guzsván Lajosné, Hajnal Sándorné, Husti Katalin, Izsák Márta, Idősek Napközi Otthona, Kovács Károlyné, Kulutácz Tímea, Menyhei Ferencné, Mikóczi Mihályné, Orsós Ferenc, Schuller Róbertné, Szeteli István, Szobácsiné Sáli Kata,Teibert Józsefné,Tóthné Fehér Ibolya, Vukovics Cvéta.

Felhívás: Ha kedvet kap ahhoz, hogy megkeresse régen elfelejtett játékait, könyveit, fotóit és nincs már rájuk szüksége, mi szívesen elfogadjuk. Terveink szerint az összegyűjtött játékokat bemutatjuk egy állandó tárlaton, tehát a falu lakói, ill. az idelátogatók is bármikor megtekinthetik a gyűjteményt.A játékokat leadhatják a Teleházban! Köszönettel: a Dunaszekcsőért Alapítvány munkatársai.

A Dunaszekcsői Könyvtár szervezésében és a Csorba Győző Megyei Könyvtár támogatásával a Csurgó Zenekar zenés műsorát tekinthették meg az óvodások és az általános iskolások december 11-én, délelőtt.Ez a program egy támogatás második felvonása volt, amit a megyei könyvtár biztosított. A Csurgó Zenekar már 10 éve játszik óvodásoknak és nagyobb gyerekeknek. Előadásaikban népdalok, gyerekdalok valamint saját szerzemények is elhangzanak. Fellépéseik interaktívak, tehát a résztvevő gyerekek és szüleik is bekapcsolódhatnak az előadásba.

Csurgó Zenekar

Az elmúlt évek hagyományaihoz híven idén is megrendezésre került (a Dunaszekcsőért A lap í t vány és az O t thonka Egyesü le t szervezésében) az ünnepváró karácsonyi vásár, mégpedig december 13-án, a templomtéren.A hideg és ködös idő ellenére is sokan jöttek ki a vásárba, hogy megcsodálják - és vásároljanak - a helyi kézművesek, szervezetek termékeiből. Mindezek mellett még helyben sült finomságokat - pl.: sült gesztenyét - is megkóstolhattak az arra járók és forralt borral melegíthették fel magukat a borongós, téli időben. A szépen feldíszitett fára egyébként az óvodások készítették a díszeket! Köszönjük nekik!A vásár ideje alatt szóló karácsonyi zene mellett Gráf Vivien és Kéméndi Tamás alkalomhoz illő muzsikáját is meghallgathatták az érdeklődők. Ők nem először járnak már Dunaszekcsőn, és reméljük, hogy nem is utoljára! Sor került egy rendhagyó fotókiállításra is. Idén egy 12 alkalmas fotótanfolyam került megrendezésre és lebonyolításra Rumann Gábor vezénylésével. A résztvevők munkáit már meg lehetett tekinteni a játékkiállításon is, de a vásár alkalmából ismét kiállították a képeiket a templomtéren. (Az ő képeik szerepeltek az újság Képművészet rovatában is.) Köszönjük, hogy ilyen sokan ellátogattak a vásárba, találkozunk jövőre is decemberben! :)

Karácsonyi vásár

Faluismereti vetélkedő a könyvtárbanIdén november 30-án rendezte meg a könyvtár a már hagyományos faluismereti vetélkedőjét az általános iskolásoknak. A verseny feladatai idén túlnyomórészt a falu és a Duna kapcsolatáról szólt. Így a gyerekek többek között megismerhették a régi halászbúcsút, a molnárbúcsút, a falu hajóállomását. Az előkészületek során feladatuk volt egy olyan helyi ember életútjának bemutatása, akinek a foglalkozása a Dunával függött össze. Szép munkát készítettek többek között Eilingsfeld János hajóskapitányról és Kozári Mihály hajósról. A vetélkedőre felnőtteket is hívhattak segítségül. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Szödényi Istvánnak, aki levezette a vetélkedőt, ill. minden felnőttnek, aki elfogadta a gyerekek meghívását! Schmidt Gabriella, könyvtáros

Hetényi Ádámmal és Hetényi Ádámnével beszélgetett Horváth Tamara és Bodó Eszter.

Hogyan emlékszik vissza a tanárként eltöltött időkre? Voltak jó és rossz percek egyaránt? Mindig élvezték?Hetényi Ádámné: Mindjárt az elején betettek egy 45 fős ötödikes osztályba. Mikor először bementem, a csillártól kezdve, az asztal alatt, a szekrényen, az ablakban lógtak. Mindenhol. Két hétig én többet sírtam, mint nevettem. Nem jött össze sehogy sem, és ők túlságosan élvezték, hogy együtt vannak, és jól érzik magukat. És akkor két hét után, én csak úgy beültem, és kinyitottam a naplót. Semmit nem szóltam azon kívül, ami az órához kapcsolódott, és akkor csengettek. Osztály vigyázz, és kimentem. Jöttek utánam, ahogy szoktak is, mert vonzódtak hozzám valahogyan. Attól kezdve ezt a társaságot, mintha kicserélték voltak. Nagyon bántotta őket, hogy a tanár néni nem szól hozzájuk. Úgyhogy ezt nem tanítják. Nem is tudatosan jöttem rá, de megpróbáltam és bejött. És azóta, mikor 69-ben végeztek, sírva köszöntek el tőlem. Sose felejtem el, akkor volt nagy sláger az, hogy „Gondolsz-e majd rám?”, és ezek ott énekelték az ablak alatt. Azóta öt évenként mindig találkozunk. Most úgy tervezem, hogy idehívom őket az ötvenedikre. Ez egy olyan osztály volt, hogy utána 36-an végeztek a 45-ből. Ebből a 36-ból 25 diplomás lett. Annyira jó eszű társaság volt, és most is érezzük rajtuk, hogy ragaszkodnak hozzánk. Utána semmi ilyen problémám nem volt, hála istennek. Imádtam a dunafalviakat is. Volt a nagy sírás, mikor hetedik után átjöttem ide Szekcsőre, mert volt hely. Akkor a Csiki Erzsi elmondta a saját versét, a mai napig megkönnyezem, ha vissza gondolok rá. Hetényi Ádám: Tolnamözsön kezdtünk ahhoz kapcsolódóan, hogy a feleségemnek Tolna megyéhez köthető ösztöndíja volt. Vagy azt lehetett csinálni, hogy visszafizeti az ember azt a négy éves díjat, de úgy döntöttünk, hogy ott töltjük el az első négy évet. Nem is négynek terveztük, de én is nagyon jól éreztem magam ezzel a csapattal. Mindig együtt mentünk osztálykirándulásra, nagyon jó közösség volt. Én is kaptam egy osztályt. A hatodik osztályt, amit azzal bízott rám az igazgató, hogy ezeknek volt már négy osztályfőnökük, csupa nő, és próbálj velük valamit kezdeni. Ez egy kemény kezdés volt, beletelt pár hónapba, de mikor elbúcsúztattam őket, ott maradtam az osztályban egyedül, bőgtem, mint egy gyerek. Hozzá lehet nőni ehhez a dologhoz. Amikor az a lehetőség kínálkozott, hogy közelebb kerüljünk Szekcsőhöz, Dunafalvára, én örömmel mondtam igent. Ennek aztán az lett a következménye, hogy mind a ketten oda kerültünk. El kellett szakadni azoktól az emberektől, akiket ott közben megszerettünk. Andrea lányunknak ott volt a dajkája, mert bölcsöde nem volt. Ott volt az a család, azoknak három gyerekét is tanítottuk, az egyik pont az én hatásomra némettel foglalkozott. Először oroszt tanult, az én nagy bánatomra. Aztán mikor azt megszüntették, akkor átnyergelt a németre, és mikor megkapta a diplomáját, felhívott, hogy teljesítette a kívánságomHetényi Ádámné: Sose felejtem el, mikor a Ruzsik Mari diplomázott, és felhívott, hogy megvan a diplomám, te vagy a példaképem. Úgyhogy, ilyet is megél az ember. Hetényi Ádám: Aztán megint csak egy olyan osztályt kaptam, amit nem ötödiktől vezettem, hanem azt hiszem az Ivánka Miska bácsitól örököltem meg. Azt hiszem hetedikesek voltak. Ezekből három volt Szekcsői, a többiek báriak voltak. A lányok közül voltak szekcsőiek. Hát azokkal olyan barátságba kerültünk, hogy azok évekig ide jártak hozzánk. Tánccsoport tagok lettek. Jöttek újévek köszönteni, húsvétolni, locsolni, és volt, hogy egész éjszaka ültünk és beszélgettünk, fele a padlón, fele a kanapén ülve. Ha sikerült úgy halat fognom, akkor volt egy kis összejövetel. Nem sokan aktívak közülük. Nagyon szomorú dolog az, amikor az ember a tanítványai temetésére megy, de sajnos volt ilyen több is. Hetényi Ádámné: Ami jó volt, hogy Mözsön is rögtön kaptunk lakást, Dunafalván is kész lakásba mentünk. Én átjöttem, jártam át ide, és közben megépült a házunk, és akkor következő évben jöhettünk át. Ezen a három helyen dolgoztak?Hetényi Ádám: Igen ezen a három településen. Én azzal a céllal kerültem Mözsre, hogy akkor én németet fogok tanítani, de nem volt német oktatás, szóval elkezdtem szervezni. Az igazgatóm egyszer behívatott, hogy kitől kaptam erre utasítást, hogy én németet tanítsak. Azt feleltem, hogy a német a szakom és ezt szeretném tanítani. Tanítottam négy évig, ennek hatására lett egyik-másik német szakos, és volt, aki nyelv diplomát kapott. Akkor átkerültünk Dunafalvára, ahol szintén nem volt német oktatás, ott újra elkezdtem szervezni. Ekkor még nem tudtuk, mennyi időt leszünk ott, de sejtettük, hogy nem fogjuk az életünket ott tölteni. A feleségem annyira nem érezte jól magát ott a téli időszakban. Hetényi Ádámné: Be voltunk zárva. Körbe volt szigetelve, se erre, se arra.

Aranydiploma - II. rész

Hetényi Ádám: Amikor haza értünk a Guzsván tanárnő már elindította a németet. Régebben volt német oktatás, de aztán eltörölték. Így csatlakoztam mellé, és kezdtük aztán el a nemzetiségi német formációt. Az utolsó éveimben én már csak németet tanítottam. Mikor mentek nyugdíjba? Miket szoktak csinálni? Hiányzik a tanítás?Hetényi Ádámné: Nagyon hiányzott. Én egy évvel utána még ott maradtam éneket tanítani, mert nem volt, aki tanítsa az éneket. Fél évig tanítottam éneket, így eltelt a negyven év. Hetényi Ádám: Nekem nem hiányzott. Én alig vártam, hogy elérjem a hatvanat, és kész. Akármennyire is szerettem tanítani, volt olyan időszak, főleg, amikor németből sikereket értünk el. Óriási élmény volt, mikor kimentünk egy csoporttal Németországba. A gyerekkel éjjel értünk oda, úgyhogy őket csak fogták a családok, és elvitték magukkal. A hétvége a családoké volt. A Sándor Attilával futottunk össze, és azt mondta „Tanár úr, képzelje! Mikor haza vittek ezek az emberek, elkezdtünk beszélgetni, és két órát beszélgettünk.” Hát én azt hittem, hogy kiugrok a bőrömből. Nyugdíj után eltelt az idő. Mindig van tenni való. Megírtunk két könyvet. Felkészültem rá, hogy esetleg itthon foglalkozom nyelvoktatással, de nem volt semmi hangulatom hozzá.Hetényi Ádámné: Nőtt a család, és hála istennek rendre ránk szorulnak. Amit tudunk, segítünk. Akár tánccal kapcsolatban, segítek. Ha olyan van, hogy szüreti bálra felkészíteni a bírót, bírónőt, elvállaljuk, de hosszútávon nem merünk elvállalni semmit. Itt van a nagy ház, a gyümölcsös, a kert. Nehéz, egyre nehezebb lesz, ahogy múlik az idő felettünk. Egy bizonyos tisztséget, beosztást nem vállalunk, de szívesen segítünk.Hetényi Ádám: Van szőlőnk, barkácsoltam, horgásztam, elkezdtük a nemzetiségi napokat. Egy darabig az iskolával is kapcsolatban voltam, hiszen az iskolával közösen rendeztük. de már azt is elrendeztem. Annak ellenére pedig, hogy az énekszak nem tartozott a kedvenceim közé, az énekkart szerettem. Amikor ennyi aranyos ember ül az emberrel szemben. Mikor odajött a 90 éves Sáli Pali bácsi meg a Hermann Szepi bácsi és a Schmidt Jancsi bácsi és olyan jól érezték magukat.Hetényi Ádámné: Élvezték, egy társaságban voltak. Hetényi Ádám: És ez nekik is hiányzik, és nekem is hiányzik. A munka, ami vele jár, az különösebben nem, de nagyon ragaszkodnának egymáshoz. A Kis - Gadóné említette, hogy egyszer-egyszer össze kéne jönni, emlékezni, meg beszélgetni. Aztán a Nemzetiségi Önkormányzatból is kikoptattam magam.Hetényi Ádámné: Csinálják már a fiatalok, mondtam. Mindenkinek vannak ötletei. Hetényi Ádám: Talán, amit még zárszóként mondanék, hogy mind a kettőnkre közösen jellemző volt, mi nem egyszerűen munkának tekintettük ezt a pedagógus tevékenységet, hanem hivatásnak. Mindig azzal a felelősséggel, azzal a tudattal mentem be egy órára, hogy ott selejtet nem szabad termelni. Mindig is izgatott bennünket. Mivel mindketten ugyanott dolgoztunk, ennek lehetett volna olyan következménye is, hogy naponta összeveszünk, de legtöbbször itthon is arról beszéltünk, hiszen ismertük az összes gyereket. Nem úgy, mint attól félek, hogy a mai kollegák egy része. Egyrészt meg volt az előnye annak is, hogy ugye itt is nőttem fel. Pályakezdésnél mikor bementek, annak idején németet alsó tagozatban is tanítottam, és mikor bementem egy-egy nyüzsgő csapatba, nézett rám és azt mondtam, ne mondd meg a neved, megmondom én, hogy kinek az unokája vagy. Azt szokták mondani, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában; nem igaz. Ha valaki próféta akar lenni, akkor lehet. Azt az előnyt, hogy én ismerem a szülői hátteret, azt nem szabad elszalasztani. Hetényi Ádámné: Anélkül, hogy azt a négy évet bántanám, nagyon szerettem tanítani, de Dunaszekcsőre Dunaszekcsőért jöttünk, mert tanítani bárhol lehet. De ez a falu vonzott bennünket. Ez nem a tanítás volt első sorban, hanem a falu. Hetényi Ádám: Még egyet a diákévekhez, hogy sikerült az ottani tanárok vagy oktatók között, hatalmas egyéniségeket megismerni, akikre még mindig szívesen emlékszem. Azt hiszem, ez mindenki életében így van, aki ilyen helyeken végzett/végez, hogy valaki példakép lett. Nekem például a német professzorom volt, aki belénk plántált azt, hogy igenis ezért a népcsoportért tenni kell, és arra is figyeljünk, hogy nem mindig kapunk érte köszönetet. Nem is bánták meg, hogy erre a pályára mentek soha? Hetényi Ádámné: Nem, soha. Hetényi Ádám: Azért volt olyan, amikor azt mondtam, hogy inkább mentem volna kertésznek. Néha, mikor az embernek a szavai úgy pattogtak vissza az emberről, mint borsó a falról, akkor azt gondoltam, inkább mentem volna kertésznek. De ez nem volt állandó érzés. Szép visszagondolni azokra, akiket tanítottunk, és akik emlékeznek ránk.

SZERB KARÁCSONYA szerbek görögkeleti/pravoszláv vallású keresztények. A világi és az egyházi naptár között a XXI. században 13 nap az eltérés. A karácsonyi ünnepkör nov. 28. - jan. 27. tart. Napjainkban, a városokban a népszokások módosultak, pl. a Badnjakot – tölgyfaágacska, kevés szalmával, vörös szalaggal átkötve – helyettesítik.Az ünnep lényege: „Megszületett a Krisztus! Valóban megszületett.” (Így köszöntik az emberek Karácsonykor egymást.) Megszületett a Megváltó, ki elveszi a világ bűneit, s örök életet ad haláluk után az embereknek – ha a keresztény tanítás szerint éltek. A sötétség legyőzetett, a téli napfordulóval a természet lassan újjáéled. A Karácsony a gyerekek ünnepe is, őket ajándékozzák a szülők - mert ők a jövő. (Kiejtés: a [á], s [sz], č [cs], ž [zs].)A karácsonyi böjt 6 hétig tart. Húst és tejterméket nem szabad enni. Többet kell imádkozni. Ám hangsúly a jócselekedeteken van.

Detinci A karácsony előtti 3. vasárnapon van a Gyerekek napja.Materice A karácsony előtti 2. vasárnapon van az Anyák napja.Oci A karácsony előtti 1. vasárnapon van az Apák napja.E napok a „családi kötelék” napjai. Pl. A gyerekek vörös fonallal megkötik az édesanyjuk kezét, ki ajándékkal váltja meg magát.

Badnji dan Karácsony előtti 1 nappal van a Bővednap, melyhez sok népszokás kapcsolódik. Pl. Régen, a fakvakban a családfő virradat előtt kiment az erdőbe s kivágott egy tölgyfácskát, vagy cserfácskát; amit majd napnyugtakor visz be a házba, s a családi tűzhelyen ünnepélyesen eléget – ez a Badnjak. A szobába ahol a család a böjtös ünnepi vacsorát fogyasztja (babételek, hal, tésztafélék, aszalt gyümölcsök) slama/szalma lett szétszórva. – E jelképes cselekedetekben a pogány szláv hiedelmek keresztényesedett formában élnek tovább.

Božić A Karácsony három napig tart: jan. 7-8-9. A Liturgia/Istentisztelet hajnal előtt ill. délelőtt van. Az ünnepi ebéd egyik elmaradhatatlan fogása a sült malac; valamint a Česnica (kenyérpogácsa), melybe fémpénzt sütnek – az a családtag ki ezt megtalálja szerencsés lesz a következő évben. Polažajnik – az első karácsonyi látogató, ki miután megpisztálta a tüzet, s gazdagságot kívánt a családnak, a ház asszonyától ajándékot kap. Szerb újév Az emberek először „szilvesztereznek“, majd éjfélkor elhangzanak a jókivánságok. Másnap délelőtt (jan. 14.) liturgiára mennek a templomba. Az ünnepi ebéd a Vasilica sütemény elfogyasztásával zárul, melynek ugyanaz a szerepe, mint Karácsonykor a Česnicanak.

Vízkereszt (jan. 18-19-20.), szintén háromnapos ünnep. Az első nap szigorú böjt - tisztelgés Keresztelő Szt. János emléke előtt. Másnap a liturgián a hívők egy üvegecske szentelt vizet kapnak. Hagyomány, hogy a püspök egy keresztet dob a folyó vizébe (pl. Duna), mit vállalkozó szellemű fiatalemberek mentenek ki.) Harmadnap a parókus az otthonokat szenteli.

Szt. Száva napja (jan. 27. – tanítási szünet, kulturális rendezvényekkel.) Rastko Nemanjić hercegnek szü'letett, majd rendkívül művelt s világot látott szerzetes, végül érsek lett. Kolostorokat alapított, törvényeket hozott, önállósította a szerb egyházat (1219-ben). Az oszmán-törökök égették el az ereklyéit. Ő a szerb iskolák védőszentje. Ez az ünnep zárja a karácsonyi ünnepkört. A karácsonyi ikon rövid értelmezése: Középütt a barlangistállóban az Istenszülő a kisded Jézussal, mellettük egy borjú, felettük a Betlehemi csillag. Az égen az Angyalok kara. Egyikük a Pásztort értesíti a nagy eseményről [jobb oldalt]. A Háromkirályok - kik az emberiséget képviselik – hódolatukat s ajándékaikat hozzák [bal oldalt]. Józsefet, az Ördög egy púpos férfi képében kísérti [lent]. A felirat az ünnepet nevezi meg [fent]. – Hilandar kolostor, XVII. századi freskó. Vukovics Cvéta

Utazások Angliában II. részAngliában töltött idő alatt Norwich városában laktam (piros pötty a térképen). Ez a város Anglia keleti részén, a Wensum folyó partjain fekszik és Norfolk megye székhelye. Az utolsó népszámlálás (2011-ben volt) szerint 213 000 ember lakott a városban.Norwich elég hosszú történelmi múlttal rendelkezik. Már a rómaiak is éltek a település környékén, akiket később az angol-szászok váltottak fel. Egy virágzó kereskedelmi központ lett az évszázadok során, melyet 1004-ben Swein Forkbeard és csapatai (Dánia viking királya) felégettek és romba döntöttek. Később a normann terjeszkedés során Hódító Vilmos egy várat kezdett építeni itt, mely köré építik fel az új települést. Az akkoriban kialakított piac helye a mai napig fennmaradt és továbbra is piacként funkcionál. A középkorban elkezd gyarapodni Norwich, annyira, hogy jó ideig London után a második leglakottabb település volt. Az ipari forradalom kezdetéig megőrizte ezt a státuszát. Az évszázadok során a méretei miatt átviharozott rajta az angol történelem nagyjából minden eseménye, például a „Dicsőséges forradalom”, a vasútépítés és persze a II. világháború bombázásaiból sem maradtak ki.A fent említett piac a város központjában található, gyalogosok által igencsak forgalmas helyen, mert mellette van a Lloyds bank épülete, és a közelben található a városháza, meg egy hatalmas és modern közösségi tér és könyvtár is. Ezek után már csak hozzá kell adni az utcában lévő boltok, pubok és éttermek adta lehetőségeket és már kész is van az egyik sétálóutca tele látnivalóval. A piacon mindent árulnak, a kutyáknak való fekvőhelytől kezdve a legfrissebb gyümölcsig, halig, tengeri herkentyűkig. Ezek mellett pedig helyet kapnak a különböző ételeket árusító árusok (a nemzeti ételüket a fish and chips-et és a szendvicseket is beleértve), a kulcskészítők, r é g i s é g e k é s m é g a f o d r á s z o k i s . Jellegzetessége, hogy helyi termelőknek biztosítanak helyet a „standokon”. A fekvése és a rengeteg áru miatt állandóan zsúfolt helynek számít. Ha van ideje nézelődni az embernek, akkor a közelben található a Castle (vár) ami manapság múzeum – és művészeti galériaként üzemel. Régebben a védelmi feladatok ellátásán kívül még börtönként is szolgált egész 1887-ig. Állandó kiállításuk mellett időszakos kiállítások is megtekinthetők náluk. Amíg a városban éltem, addig egyiptomi és római korral kapcsolatos tárgyakat is meg lehetett nézni vándor kiállításként. Mivel az egész vár egy magas dombra épült, ezért remek kilátás nyílik a környező és a távoli épületekre is. Rögtön mellette pedig található egy park is, ahol meg lehet pihenni. Nem messze a Castle-től lehet megnézni a városházát. 1938-ban nyitotta meg VI. György király, túlélte a II. világháború bombázásait is, és csak minimális átépítés történt rajta az évtizedek alatt. A polgármesteri hivatalon kívül itt található az okmányiroda is. Bejáratánál bronz oroszlánok és bronz ajtók várják az arra tévedőket. Decemberben különböző színekkel kivilágítva díszítik az épületet. A helyi könyvtár és közösségi hely közvetlenül a városháza mellett található. Itt folyamatosan kiállításokat lehet megnézni, ismeretterjesztő előadásokat meghallgatni, valamint gyerek és felnőtt foglalkozásokon részt venni. Ezen felül még a könyvtár tagoknak ingyenes internet hozzáférés is biztosítva van rengeteg számítógépen. Az országos tv-nek, a BBC-nek is van itt egy stúdiója, valamint a megyei rádió is innen sugároz. Az épület előtti teret is használni szokták kiállítások, különböző megmozdulások és kisebb vásárok rendezésére is. Jártamban – keltemben belefutottam például katonai járművekbe (amiket kívülről-belülről meg lehetett nézni), Halloweenkor tökfaragó verseny eredmény hirdetésébe és

Norwichi piac (kép forrása: internet)

Középen bal oldalt: Lloyds Bank épületeHátul: Castle - vár épülete

kü lönböző rémségnek ö l t özö t t embe rek felvonulásába, valamint életnagyságú mozgó robot általi adománygyűjtésbe is. Az épület – ahogy a képen látható - átlátszó burkolatot kapott, ezzel sikeresen elérve azt, hogy természetes fény is bevilágítsa a belső részeket. A sétálóutca remek „látványosságai” még az utcai zenészek. Évszaktól függetlenül mindig szól valamilyen zene, ének gitárkísérettel vagy anélkül. Volt, hogy komplett zenekar állt ki az utcára nagyszerű blues zenét játszva. Egy-két kivételt leszámítva az utcai zenészek mind jól zenéltek és remekül énekeltek. Kedvencem egy 40 éveiben járható férfi volt, aki skót népviseletben szólaltatta meg a skót dudáját. Valahogy mindig megvolt a maga kis hangulata, amikor munkából hazafelé sétáltam fáradtan és az utcán végigkísért a dudaszó. A belváros forgatagából kiszakadva meg kell említeni a parkokat, valamint a Wensum folyót ami végig kanyarog a városon. Parkok szerencsére nem csak a külterületeken vannak, hanem szerte Norwichban is. A mozgalmasabb helyeket ki lehet pihenni egy kis üldögéléssel és láblógatással. Az interneten utánajárva kiderült, hogy 23 park található a városban. Ezek közül sokban van játszótér és néhányban található állandó pavilon is ahol fúvós és egyéb zenekarok próbálnak és lépnek fel. Az emberek birtokba is veszik ezeket a zöld területeket. Munkaidő után vagy éppen ebédidőben sokan ülnek kint a padokon, vagy pokrócokon a fűben piknikezve, beszélgetve. A folyó parton is vannak helyek kialakítva padokkal, kilátókkal. Az egyik kedvenc helyem is ilyen volt. A hotel felé (ahol dolgoztam) felfedeztünk egy kisebb parkot, ahol a vízben rengeteg kacsa, liba és hattyú úszkált. Ezek mellé érkeztek még a galambok, valamint télen a tengerről a szárazföld belsejébe húzódó sirályok. Délutánonként (és főleg hétvégén) betöltötték a parkot a családok és vígan etették a madarakat. Akik persze már hozzá voltak szokva az emberekhez és akárki sétált a vízparton ott úsztak mellette, és várták, hogy odadobjon nekik egy kis élelmet. Ahogy az egyik előző cikkben említettem, a Wensum folyó az Északi – tengerbe torkollik és kisebb yachtoknak, sétahajóknak, csónakoknak remek lehetőséget biztosít a hajókázásra. Norwichban van pár kisebb kikötő is ahol megpihenhetnek a hajótulajdonosok. Ahogy a képen látszik maga a folyó nem túlságosan széles és ebből kifolyólag nem is annyira mély. A Dunához szokott szemnek pedig egyenesen rövid a táv a két part között. (A mélységre visszatérve még annyi, hogy láttam párszor horgászokat, de hogy mire pecáztak, az örök rejtély marad, mert a vízben csak kisebb halakat fedeztem fel, nagy méretűek nem valószínű, hogy élnek benne.) Mivel keskeny a folyó, ezért a hidak sem túl hosszúak és egyáltalán nincsennek magasra építve, ezért csak korlátozott nagyságú hajók mozognak a vizen. Az egyik kikötőnél ki van alakítva egy hely, ahol lakóhajók vannak. Ezek kisebb yachtok, amikben állandó jelleggel élnek emberek, lényegében ez a házuk. Ezt bizonyította az, hogy télen számtalanszor láttam, hogy a hajókból kivezető kis kéményeken száll fel a füst. Mivel a tél nem olyan hideg és fagyos mint Magyarországon, ezért kivitelezhető ott az ilyen életmód. Ha már a télnél tartunk, Norwich városában az ott töltött idő alatt csak egyszer láttam havat, és az is inkább a házak tetején maradt meg ideg-óráig. Ott nem jellemző az ország más részén tapasztalható havazás. A tenger felől érkező légáramlatok miatt állandóan párás a levegő, és ennek következtében a kinti 4-5 fok (általában ennyi volt a minimum hőmérséklet télen) is legalább 8-10 foknak érződik, főleg nagykabátban. Másik állandó jellemző a tenger miatt, hogy szinte állandóan fúj a szél, ez is hozzájárul az öltözködés nehézségeihez. Itt arra utalok, hogy itthon megszokott a réteges öltözködés, Anglia ezen részén viszont meglepetést okozhat amikor a kinti hidegnek érzett idő ellenére pár perc séta után veri az embert a víz a sok ruha miatt. Zárszóként annyi, hogy ha véletlenül valaki Norwich városába vetődne, akkor érdemes ellátogatni a központba és a sok más látványoság mellett megnézni az ott található épületeket, részt venni a nyüzsgésben és kicsit átvenni az ottani emberek életvitelével járó más világ hangulatát. Sümegi János

A Forum (könyvtár) épülete

A Wensum folyó és az egyik kikötő

Shuzo Imai (8.dan) WADO-KAI KARATE mester edzőtáborárólDunaszekcsőn már több mint 10 éve folyik a Wado karate stílus oktatása. Az Klubunk mesterei Papp László (4.dan) és Künsztler László (2.dan) rendszeresen járnak szakmai továbbképzésre olyan Japán nagymesterekhez, akik az egész életüket tették fel arra, hogy a karaténak ezt az ágát a tökéletes szintig fejlesszék. A mi szakmai vezetőnk SHUZO IMAI (8.dan Wado Karate, 5. dan Kendo Jutsu) nagymester, aki a legmagasabb fokozatú elismert Wado mester Németországban, de ezen kívül nagy hatása van az Ausztria, Svájc, Románia, és Magyarország karate fejlődésére is! Körülbelül 50 éves karate tapasztalattal rendelkezik. Ezen kívül a hagyományos Japán kardvívás mestere is egyúttal.A mester évente 2 alkalommal látogat Magyarországra, hogy megossza a tanítványaival a tudását, a tapasztalatait. Ez nem pusztán a karate technikák helyes és pontos alkalmazását jelenti, vagy az előkivitelezés hatékonyságát, a gyorsaságot, - illetve egyéb fizikai jellemzőket, hanem egy bepillantást is enged az egész (sport) harcművészet esszenciájába, szellemi tartalmába is. A mester minden látogatásakor ad egy kis plusz energiát és iránymutatást is az ország karate tanárainak, de egyúttal az egészen fiatal karatésoknak is, így igen sokan vesznek részt az edzéseken. Az Edzőtábort hagyományosan minden év októberében Szőcs Attila mester (5.dan) vezetésével a Tűzmadár SE Wado Karate Klub szervezi meg. Velük a Dunaszekcsői Klubunk szoros szakmai kapcsolatot ápol, így az edzőtáboraink nagy részét közösen töltjük. Személyes barátságok is kialakultak már a karatésok között, hiszen lassan egy évtizede haladunk a – karate által vezetett – közös úton, ami egy plusz jó éréssel tölt el, ezért készülődünk hetekkel az esemény előtt a várt hétvégére.Idén 2015. október 3-4-én került sor a kurzusra. Igaz, hogy csak 2 napot ölel fel, de ez napi 5-6 óra edzést foglal magában! Jó fizikai állóképességet igényel azoktól, akik részt vesznek rajta, de az akarat hatalma legyőzi a testi fáradságot. Ezt néhány Dunaszekcsői fiatal is tudja, hiszen az edzők mellett a tanulók is bátran veszik a próbatételt és elutaznak egészen Budapestig ezért az élményért.A község támogatását is élvezzük, hiszen a sportterem ingyenes használatával és az utazások támogatásával nagyon megkönnyítik a fiatalok sportolási lehetőségét, amiért köszönettel tartozunk! Reméljük, hogy egyre több fiatal (és kevésbé fiatal is!) tart velünk, mert akkor személyesen is megtapasztalhatják e légkört és az egészségük megőrzése mellett szép élményeket is gyűjthetnek!A Klub mesterei évente 3-4 alkalommal találkoznak Imai mesterrel, aki 70 (!) éves kora ellenére fiatalos lazasággal és gyorsasággal mutatja meg a technikákat. A mesterrel legközelebb 2016 Januárjában fognak találkozni, amire már előre terveznek és készülnek.A Dunaszekcsői karatésok ezen kívül még más elismert Wado-kai stílust gyakorló mesterrel is találkoznak, így vannak alkalmak, hogy Ausztriába vagy akár Németországba is elutaznak azért, hogy minél magasabb színvonalon tudják a tudást átadni a tanulni vágyóknak.

HÉTFŐN és SZERDÁN 17–18 óra között, a dunaszekcsői tornateremben tartják a mesterek az edzéseket, amire minden érdeklődőt szeretettel várnak! Az edzést ki lehet próbálni előzetes beiratkozás nélkül is bármikor, így könnyebben (kötetlenül) bele lehet kóstolni egy olyan karate ágazat művelésébe, ami a fizikai erőnlét mellett a testi hajlékonyságra, az egészséges ízületi mozgásokra és a helyes légzésre is nagy hangsúlyt fektet (ezért lehetséges, hogy 70-80 évesen is igen hatékonyan tudják művelni!) Mivel a frontális támadások helyett a test kitérésen van a hangsúly ezért a védekezéssel egy időben történő ellentámadás sajátos módszerének elsajátítása elméleti tudást és kreativitást igényel, amit persze –sok gyakorlás után – a haladó szinten lévők alkalmazni is képesek lesznek gyakorlóharc során. A tradicionális vonatkozása miatt olyan személyiségjegyeket is segít fejleszteni, mint az önfegyelem, a koncentráció, vagy az embertársak tisztelete, ami társadalmi szempontból is hasznos, ezért gondolják és mondják azt, hogy „a karate nem csak a teremben van jelen, hanem kint, azon túl is!”

Búcsúzóul a Wado karate stílusalapító mesterének – Hironori Otsuka (10.dan)- szavait idézzük:„Az út, hogy gyakoroljuk a küzdőművészetet, nem a harcon keresztül vezet. Magunkban kell keresnünk a békét és a harmóniát. Keressük azt.” Künsztler László

A képen(balról): Künsztler László, Rumann Boldizsár, Shuzo Imai, Papp László

Szigorúság helyett irgalmasság

Ferenc pápa december 8-án megnyitotta az irgalmasság szentévét. Ezen a napon indultunk mi is – ugyan nem Rómába – hanem Pécsre, hogy egyházmegyénk anyatemplomában, a Bazilikában részt vegyünk az egyházmegyei nyitószentmisén. Útunkat először Geresdlak felé vettük, hogy megnézzük az 50 mézeskalácsházból álló mézeskalácsfalut, melyet ügyes és szorgos helyi asszonyok készítettek. Mindenkinek nagyon tetszett, hogy a templom, iskola és a különböző házak mellett még mézeskalács focipálya, traktor és a falu felismerhető jellegzetes épületei töltötték be a termet az elmaradhatatlan mézeskalács illattal.Pécsre érkezve 17 órától közös imádsággal készültünk a szentmisére a hívekkel teli templomban. A szentmise előtt Dr. Udvardy György püspök úr ünnepélyesen megnyitotta a Bazilika szent kapuját, beszédében többek között ezeket mondta: „Életünkben sok kapuval találkozhatunk. Sok ajtón léphettünk már be, amelyek közül talán nem mindegyik a jó útra vitt. Talán éppen elhibáztuk. Most együtt, mégis a legszemélyesebben lépünk be a szentkapu által az életre, mert tudjuk, hogy Krisztus számunkra az a kapu, amely az életre hív.” A szent kapu nyitása szentévekben 1500 óta hagyomány az egyházban, ezen most mindenki áthaladhatott, a hívek az altemplomban egy égő mécsest is elhelyeztek. A szentmise nagyon felemelő hangulatban ezután vette kezdetét.Mi is az irgalmasság szent éve? Az Ószövetségben fontos szociális célú törvény volt, hogy minden 50. évben parlagon kellett hagyni a szántóföldeket, és azokat a birtokokat, amelyek az előző években idegen kézbe kerültek, vissza kellett adni az eredeti tulajdonosoknak. Ezt az 50. évet nevezték jóbelévnek vagy jubileumnak, mert kürt (=jóbel) jelezte a kezdetét. Az egyház történetében 1300-tól kezdődtek a szentévek (jubileumok) amelyek célja a bűn adósságától való szabadulást segítő római zarándoklat volt. A december 8-án kezdődő szentév azért rendkívüli, mert nem a huszonöt évente meghirdetett ritmust követi, amely szerint majd 2025-ben lesz újra szentév. A szentéveknek külön nevük sem szokott lenni, Ferenc pápa így indokolta, hogy irgalmasság szentévet hirdet:

„Sokszor gondoltam arra, hogyan tudná az egyház hatékonyabbá tenni küldetését az irgalmasság tanújaként. Olyan út ez, amely lelki megtéréssel kezdődik. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy meghirdetek egy rendkívüli jubileumot, amelynek középpontja Isten irgalmassága lesz. A jubileumi szentév megnyitása egybeesik a II. vatikáni zsinat 1965-ben történt bezárásával. Ez különleges jelentőséggel ruházza fel az eseményt, és az egyházat arra indítja, hogy folytassa a II. vatikáni zsinat megkezdett művét.” Az irgalmasság szentévének lényeges mondanivalója: az egyház szerető, jóságos, türelmes és irgalommal teljes anyja akar lenni a különvált, tőle eltávolodott gyermekeinek is. Kram Helga Fotó: Pécsi Egyházmegye

Eljött az adventi időszak, melyet a karácsony zár le. Már mindenki azon gondolkodik, mivel kedveskedjen szeretteinek, de az egyéb ajándékok mellett, ebben az időszakban megnő a csokoládék, cukorkák és egyéb édességek vásárlása, illetve fogyasztása is. Holott lenne más, sokkal egészségesebb módja is az édesség utáni vágyunk kielégítésére, mint például az aszalt gyümölcsök.Az aszalásnak óriási hagyománya van, elvégre ez az egyik alapvető tartósítási módszere volt a hagyományos parasztgazdaságoknak. Habár napjainkra elsikkadt az aszalt gyümölcsök fogyasztása, régebben ez a táplálék fontos szerepet töltött be az emberek életében. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint jelentős téli étek volt a paraszti életben. Például az aszalt szilva sűrű téli leves, babbal összefőzve, behabarva a Kisalföldön (szilvásbab), babbal, füstölt hússal összefőzve, tárkonnyal ízesítve Erdélyben (tárkornyos), füstölt hússal összefőzve, tormával ízesítve a Felső-Tiszántúlon (tormás) készítették, míg Abaúj-Zemplénben disznóöléskor a hurkába, gyomorba kerülő véreskásás töltelékbe aszalt szilvát is tesznek. Híg levesként (habarva vagy csak vízben megfőzve) aszalt gyümölcsöt mindenfelé készítettek, amik majd mindenütt a karácsonyesti, nagypénteki böjti étrend elmaradhatatlan fogásai voltak. Ez csupán néhány példa volt a számtalan lehetséges felhasználási mód közül, mindenesetre az bizonyos, ha mi is beépítenénk ezeket a téli étrendünkben, nagy lépést tennénk az egészséges táplálkozás irányába.Az aszalás lényege, hogy az adott növényi részből vizet vonjunk ki, ezáltal ellehetetlenítve bizonyos baktériumok létét, így tartósítva élelmünket. Nem csak gyümölcsöket asza lha tunk , de egyes zö ldségeke t vagy fűszernövényeket egyaránt megőrizhetünk télen is. Fontos, hogy megfelelő hőmérsékleten, légáramlás mellett végezzük el a tartósításnak ezt a módját. Házi körülmények között is aszalhatunk mesterségesen, aszalógéppel, vagy hagyományosan, napon. Az aszalógép hátránya, hogy 10 - 20.000 forint körül mozog egy ilyen berendezés ára, emellett pedig áramot fogyaszt. Hogy a működtetése gazdaságos-e, nem tudok biztosan nyilatkozni, ugyanis pozitív és negatív véleményeket egyaránt hallottam. Az azonban biztos, hogy egy hagyományos, kis mennyiségekre szánt, szabadtéri aszaló működtetésen csupán a nap energiáját igényli. Persze ennek is adódnak hátrányai. Előre kell figyelnünk, milyen idő várható, ugyanis egy esős, párás időszak tönkre teheti a folyamatot, így aztán az aszalóban levő gyümölcs, zöldég vagy éppen gomba, kárba vész, másra ugyanis már nem használható fel. Mindkét módszer esetében lyukas tálcát, vagy hálót alkalmazunk, a jó szellőzöttség érdekében, illetve ezeket az egymáson elhelyezkedő aszaló keretek sorrendjét naponta változtatni kell (a legalsót legfelülre tesszük, így csúsztatjuk az egész sorrendet). A nap működtette aszalónak több típusa is van, a legegyszerűbb, amikor a keret alapja szúnyogháló, amit valamivel lefednek, például egy üveglappal. Ennél valamivel bonyolultabb berendezés

Aszalásban az egészség

a faállványos aszaló, ahol a levegő felmelegítését egy fekete lemez segíti (ennek működéséről képet is mellékeltem), vagy (ahogyan egy magyar asztalos kiötlötte) a melegítés megoldható sörös dobozokkal is.Az aszalt termékek igen ízletesek, hiszen a termés megőrzi eredeti zamatát. Azonban nem csupán jóízűek ezek az aszalványok, de jótékony hatásuk is jelentős, hiszen beltartalmi értékeik is csak kismértékben csökkennek. A meggy például méregtelenítő, vér- és vesetisztító hatású, káliumtartalma segít a szívritmus stabilizálásában és egészségesen tartja a bőrt. Enyhíti a szorulást, kis mértékben hashajtó hatású. Kis mennyiségben, napi rendszerességgel fogyasztva csökkenti a vér húgysavszintjét, ezzel segít a köszvény megelőzésében. Az aszalt szilva magas antioxidáns, vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetően óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erősíti. Segít visszafordítani a csontritkulás folyamatát. Ezen felül kiváló hashajtó, vizelethajtó, szabályozza az emésztést. Az aszalt alma flavonoidjai erősítik az immunrendszert, rákmegelőző-, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bírnak, segítenek a vírusok és baktériumok leküzdésében, májvédő szerepet is betöltenek. Az alma pektin javítja az anyagcserét, a székrekedés és a hasmenés egyaránt orvosolható vele. Megköti a bélben a rákkeltő anyagokat, segít a szervezetből kiüríteni az ólmot, a higanyt és más mérgező nehézfémeket. Az aszalt körte, A és C vitamint, nyomelemeket, ásványi anyagokat, vasat és foszfort tartalmaz. A körtefogyasztás jót tesz az idegnek, oldja a húgykősavat, a káros sólerakódásokat, salaktalanítja a szervezetet. Jó hatású epebajokra, emésztésre és gyomor problémákra valamint kiváló salaktalanító és méregtelenítő is egyben. Ez persze csak néhány gyümölcs a sok közül, és ha ennek csak a fele is bizonyított és igaz, már nagymértékben mutatja az aszalványok hasznosságát.Már csak az a kérdés, hogy mit válasszunk, bolti, vagy házi finomságokat. Lényeges szempont, hogy gyakran a kereskedelemre szánt gyümölcsöt megforgatják cukorban, hogy még édesebb legyen, illetve színanyagaikat kén-dioxiddal vagy más kémiai anyagokkal őrzik meg. Persze ez nem minden esetben igaz, de nehéz kiszűrni azt az árut, amit semmivel nem kezeltek. Hozzá kell tennem, hogy ettől még nem lesz egészségre ártalmas a termék, tehát a boltok polcairól is biztonságosan fogyaszthatunk aszalt gyümölcsöket, de ha biztosan tudni akarjuk mit eszünk, érdemes otthon is megpróbálkozni az aszalással.

Treutz Zsófia

Forrás: http://gyumolcsaszalo.5mp.eu http://mek.oszk.hu http://www.helyitermekmagazin.huhttp://www.hazipatika.com http://www.borkagyumolcsok.hu

Fotótanfolyam DunaszekcsőnIdén nyáron 12 alkalomból álló fotótanfolyamot i nd í to t tam. A fog la l kozásokon rész tvevők megismerkedhettek a fotókészítés technikai alapjaival (rekesz, záridő, fehér-egyensúly, világítás stb.), a képalkotás szabályaival (kompozíció, színhasználat stb.), a photoshop használatával, néhány hasznos kézikönyvvel, folyóirattal, weboldallal. Beszéltem arról is, hogy a különböző műfajú (természet, táj, épület, tárgy, portré) fotók készítésekor mire érdemes odafigyelni, milyen objektíveket ajánlott használni, milyen segédeszközöket ajánlott igénybe venni és milyen trükköket lehet alkalmazni. Az elméleti ismereteket igyekeztünk a gyakorlatba is átültetni, ennek eredményeképpen számos jól sikerült alkotás született.A tanfolyam zárásaként december 5-én a Régi idők játékai programon és december 13-án a Karácsonyi Vásárban, a résztvevők munkáiból kiállítást tartottunk. Résztvevők voltak: Balogh Erzsébet, Engelschalt Attila, Mertesz Anett, Puskás Ilona, Sáfár-Pelcz KrisztinaEzúton is köszönöm nekik! Rumann Gábor, Control Stúdió Filmegyesület

Fotó: Sáfár-Pelcz Krisztina

HÍREK és PROGRAMOKA kishajó 2015. november 1-től a következő menetrenddel közlekedik:Hétfőtől péntekig: 7.00 7.45 13.15 14.15 15.00 16.00 17.00 Pénteken: 17.10 - kor. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a kishajó jár a következő menetrenddel: 07.45 12.00 15.45 Vasárnap: 15.30 További információ: +36 70/338 - 6484

Hétfő: 18.00 - 20.00 Sváb tánccsoport Szerda: 14.30 - 17.00 Nyugdíjas klub 17.00 - 18.00 Magyar tánccsoportCsütörtök: 17.00 - 18.00 Sváb tánccsoport 18.30 - 20.00 JógaPéntek: 09.00 - 11.00 Baba - Mama klub 18.00 - 21.00 Zenekari próba

A Művelődési Ház állandó programjai és könyvtári nyitva tartásA könyvtár nyitva tartása a Művelődési Házban(felnőtt irodalom):

Hétfő: 8.00 - 10.30Kedd: 14.00 - 16.00Szerda: ZÁRVACsütörtök: 8.00 - 10.30Péntek: 14.00 - 17.00

A könyvtár nyitva tartása az iskolában (gyerek irodalom):

Hétfő: 10.30 - 12.00Kedd: 16.00 - 17.00Szerda: ZÁRVACsütörtök:10.30 - 12.00Péntek: 13.00 - 14.00

Római Kat. Plébánia irodai ügyelete:

Hétfő: 14.30-16.00

Szerda: 13.30-15.00

Művelődési Ház ügyeleti ideje:

Kedd: 08.00-12.00

Baba-Mama klubPéntek délelőttönként Baba-Mama klubot látogathatnak az érdeklődők a Művelődési Házban 9-10 óráig!

Magyar néptáncos foglalkozás gyerekeknekHétfő délutánonként néptánc oktatáson vehetnek részt az érdeklődő gyerekek (óvodások, általános iskolások) a Művelődési Házban. A táncokat Magosné Pusztai Bernadett oktatja. A foglalkozás ingyenes!

Római pénzek gyűjtése és meghatározása IV. részFolytatódik a 7. számban félbehagyott nevek felsorolása. A januári számban pedig majd a pénzverdék kerülnek terítékre.

PERTINAX (Publius Helvius Pertinax, 192-193), DIDIUS JULIANUS (Marcus Didius Severus Julianus, -193), MANLIA SCANTILIA (Didius Julianus felesége), DIDIA CLARA (Didius Julianus lánya), PESCENIUS NIGER (Justus, 193-194), CLODIUS ALBINUS (193-197), SEPTIMUS SEVERUS (Lucius Septimus Severus Pertinax, 193-221), JULIA DOMNA (Septimus Severius felesége), CARACALLA (Marcus Aurelius Antoninus, 196-217), PLAUTILLA (Caracolla felesége), GETA (Caracolla tesstvére, 198-211), MACRINUS (Marcus Opelius Severus Macrimus, 217-218), DIADUMENIANUS (Macrinus fia), ELAGABALUS (Marcus Aurelius Antoninus, 218-222), JULIA PAULA (Elagabalus első felesége), AQUILIA SEVERA (Elagabalus második felesége), ANNIA FAUSTINA (Elagabalus harmadik felesége), JULIA SOAEMIAS (Elagabalus anyja), JULIA MAESA (Elagabalus nagyanyja), ALEXANDER SEVERUS (Marcus Aurelius Severus Alexander, 222-235), ORBIANA (Alexander Severus felesége), JULIA MAMAEA (Alexander Severus anyja), MAXIMINUS THRAX (Caius Julius Verus, 235-238), PAULINA (Maximinus felesége), MAXIMUS (Maximinus fia), I GORDIANUS pater (Marcus Antoninus Africanus -238), II: GORDIANUS filius (Marcus Antoninus Africanus -238), BALBINUS (Decimus Caelius, -238), PUPIENUS (Marcus Ciodius, -238),III. GORDIANUS PIUS (Marcus Antoninus, 238-244), TRANGUILLINA (III. Gordianus Pius felesége

Clodius Albinus pénze

Maximinus Thrax pénze

A kárász horgászata

A szakirodalom kimondottan az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) horgászatának i s m e r t e t é s é v e l f o g l a l k o z i k . M i a környezetünkben előforduló, nem ezüstkárász, nem sárgakárász, hanem csak így egyszerűen a kárász horgászatával foglalkozunk. Noha sajnos utóbbi őshonos faj szinte már teljesen eltűnt vizeinkből. 1954-ben telepítették be hazánkba Bulgáriából, előtte csak a sárgakárász (aranykárász, széleskárász) fordult elő főleg a mocsaras belvizeinkben. A ma ismert ezüstkárász a lassúbb folyású folyóvizeket, a csatornákat, holtágakat, víztározókat egyaránt benépesítette. Tömeghal, de a horgászok szemével nézve jó hal, mivel egész évben fogható, viselkedése a vízben a pontyéval azonos, csak kevésbé erőteljes, húsa ízletes, vetekszik a pontyéval. Nagysága elérheti a 2-3 kg-ot is, azonban környező vizeinkben kilósnál nagyobb csak ritkán kerül horogra. Egyedül a kimondottan pontyhorgászok nem kedvelik, mert feleszik mindent a ponty elől, ha etetünk. Szapora halfaj, az ikrások akár 400 ezer ikrát is rakhatnak évente 2-3 ívás alkalmával. Valamikor csak ikrás példányok fordultak elő, ma már találkozhatunk tejes példányokkal is. A víz oxigéntartalmára igénytelen (a kedvezőtlen – vízhiányos – időszakokat az iszapban vészeli át). Akár még a fagyasztást is túlélheti! Horgászatát kimondottan saját tapasztalataim alapján írom le, ami vitatható, m i v e l „ m i n d e n k i m á s k é p p c s i n á l j a ” . Megkülönböztetek nyári és téli kárászozást. Nyáron a kőrugók alatti lankás vízen, Telelőben, kanálisban lehet fogni kárászt. A sebesebb sodrású részeket kerüli. A rendszeres etetésre általában megjelenik a kárász, és az etetett helyen is marad. A víz lehűlésével bandákba verődik, és megkeresi a téli vermelő helyeket. Nálunk a legismertebb ilyen a „tuskós”, a bári kőrugó déli része. Ezeken a helyeken télen is lehet fogni kárászt, még ha eltalálja a horgász a bandák tartózkodási helyeit, akár több kg-ot is. A víz lehűlésével folyamatosan vonulnak a mélyebb mederfenékre, ágak közé, bedőlt fák alá. A Telelőben ilyenkor már ritkán lehet fogni. Horgászatánál a felszerelés különösebb odafigyelést nem igényel. Nem kényes a zsinór vastagságára, habár téli horgászatnál előnyösebb a vékony zsinór. Az apró pontyozó horgok megfelelők a kárásznak, de azért legyenek erősek, mert a vékonyhúsú horgok a kiemeléskor könnyen kiszakadhatnak a szájából. Említettem már, hogy erőteljes a védekezése, ezért javaslom a merítőszák használatát. Általában úszós készséggel foghatjuk a kárászt, de van, aki az apró ólmos, vagy önetetős fenekezőre esküszik. Úszós horgászatnál a közepes méretű úszókat javaslom. Ha szélcsend van, és a víz hőmérséklete elérte a 18-20 fokot,vagy kora

Horgászsarok – Bátai Feri bácsi tollából

Visszaemlékezés a régi Dunaszekcsői Hírekből

Ezüstkárász

Baranya megyei 11. forduló:Dunaszekcső SE - Harkányfürdő Sportegyesület 15/3 Egyéni győztesek: Cseke Dávid 3 gy. Mózes Gábor 2 gy. Tass Gábor 4 gy. Varga Viktor 4 gy.Páros mérkőzés:Tass Gábor-Varga Viktor 1 gy. Cseke Dávid-Mózes Gábor 1 gy.

Asztalitenisz

Baranya megyei 9. forduló:Dunaszekcső SE-Mozsgói Csizik Mihály SE I. 13/5Egyéni győztesek: Cseke Dávid 2 gy., Mózes Gábor 2 gy., Tass Gábor 4 gy., Varga Viktor 3 gy.Páros mérkőzés:Tass Gábor-Varga Viktor 1 gy.Cseke Dávid-Steiner Antal 1 gy.

Baranya megyei 10. forduló:Pécsi TÜKE SE II. - Dunaszekcső SE 6/12Egyéni győztesek: Cseke Dávid 3 gy. Tass Gábor 4 gy. Varga Viktor 4 gy.Páros mérkőzés:Tass Gábor-Varga Viktor 1 gy

Baranya megyei felnőtt férfi asztalitenisz csapatbajnokságban elért eredmények

Képművészet

Fotó: Balogh Erzsébet

Fotó: Mertesz Anett - Süllyedő levél

tavasszal, mikor melegedni kezdenek a szélvizek, a sekély vízben való keresést is ajánlom. Az úszó mélységének változtatását is ajánlom időnként, mivel előfordul, hogy vízközt kap, és akár még olyan is, hogy a felszínen a küszök közt mozog. Az ezüstkárászra nincs darabszám és méretkorlátozás! Invazív fajnak számít, s a legújabb szabályok értelmében a horgász köteles zsákmányát hazavinni a fogását, nem dobhatja vissza azt (a szerk.)! Végezetül a csalikról annyit, hogy szinte az összes állati és növényi csalival fogható, de véleményem szerint a trágyagilisztát részesíti előnyben.

Receptsarok

Kiadja: Dunaszekcsőért AlapítványSzerkesztette: Sümegi JánosKülön köszönet Schmidt Bencének, Horváth Tamarának, Bodó Eszternek, valamint a cikkek íróinak és a képek készítőinek!

Ánizs rudakHozzávalók:20 dkg cukor, 20 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor, 3 egész tojás, ánizsmag

Elkészítés: A cukrot a tojással habosra kell keverni, majd lassanként hozzáadni a lisztet. Ha ez kész van, akkor deszkán el kell dolgozni, majd ujjnyi vastagra kinyújtani.A kész tésztát rudakra kell vágni, ánizsmaggal beszórni, majd közepes tűznél megsütni.

Ajándékozzon naptárat!Lepje meg szeretteit egyedi készítésű naptárral! Hozza be fényképeit a Teleházba és mi elkészítjük önnek a 2016-os naptárát. Vállaljuk 12+1 oldalas naptár elkészítését A/4-es méretben. Ára: 1200 Ft.

Lehetőség van továbbá régi dunaszekcsői képekből álló naptár rendelésére is. Ez szintén 12 lapos. Ára: 1200 Ft.

Valamint 1 oldalas naptár elkészítése is lehetséges A/3-as méretben. Ára: 250 Ft.

A Dunaszekcsőért Alapítvány már évek óta megjelenteti az éves falunaptárat dunaszekcsői, fotózni szerető emberek képeivel. Idén Balogh Viktória, Puskás Ilona, Engelschalt Attila, Schmidt Bence és Sümegi János képei lesznek láthatóak a következő évi naptárban, megvásárolható a Teleházban. Ára: 250 Ft.

Vaniliás gyümölcsrizsHozzávalók: 1-2 csomag vanília puding (természetesen lehet más ízű is) 10-12 dkg cukor,gyümölcs befőtt (barack, meggy, stb.) rizs

Elkészítés: A tetszés szerinti pudingokat kell először megfőzni sűrűre. Ha kész van, akkor őzgerinc formába, jénai tálba, vagy akár poharakba kell beleönteni. Következőnek kerül bele a levétől lecsurgatott gyümölcs. Itt ugye lehet vegyes gyümölcsből is rakni egy réteget, vagy akár egy fajtából is. Közben vagy ez után is el lehet készíteni a tejberizst, amit sűrűre kell főzni. Miután elkészült még forrón a gyümölcsrétegre kell önteni, majd párszor megrázni a formát, vagy az egyéb tárolót, hogy összeálljanak a rétegek. Hideg helyen kell tárolni pár órán át, hogy teljesen áthüljön. Díszíteni lehet tejszínhabbal, csokireszelékkel.

Kellemes karácsonyi ünnepeket és

békés, boldog új esztendőt kívánunk!

Dunaszekcsőért Alapítvány