Hírek Izraelből 2011 December

«Az üdvösség a zsidók közül támad» (Jn 4,22)

BETH-SHALOM

ISRAELHÍREK IZRAELBÕLISRAELHÍREK IZRAELBÕLI RAELBÕLHÍREK

2011. december - 12. szám www.ejfelikialtas.hu

«Az üdvösség a zsidók közül támad«« »dd (Jn 4,22)

BETH-SHALOMBETH-SHALOM

HÍ KHHÍ KH

2011. december - 12. szám wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww.ejejejeejeee feeelililililiiiikikikikikikikikikikikikikikikikikiiikiikkikiiikikikikiikikiiikikiikkikiiikikiiikiikiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiikikialaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa tas.hu

«Az üdvösség a zsidókk kkkkkköööööözül t«

Vissza az életbe?! • 8

Prof. Shechtman, a tizedik izraeli Nobel-díjas • 13

HIB 2011-12.indd 1HIB 2011-12.indd 1 2011.12.09. 12:08:342011.12.09. 12:08:34

A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mind-nyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan világban élünk, amikor az emberek és a népek semmibe veszik Isten akaratát és tanácsát, az önigazság útját járják. Olyan légkörben élünk - és ez a légkör az évezredek során egyre job-ban sûrûsödik-, amiben természetesnek tûnik az, hogy a zsidóknak valójában sohasem lehet igazuk, és az isteni igazságok kimondása valami alaptalan, gyanús pártolásnak minõsül. Ez a légkör úgy át-itatta az embereket és a népeket, hogy fonákságát észre sem veszik. Az út, amelyen ez a könyv kalauzolni kíván, mérhetetlen szenvedés-sel, könnyel, vérrel megszentelt út. Ezért, ha rá akarunk lépni erre az útra, akkor nekünk is hallanunk kell az Úr fi gyelmeztetését, amit Mózesnek mondott: „...oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld” (2Móz 3:5).Végül szeretnék szerényen a kedves Olvasó elé állni, és azt monda-ni, amit Sámuel próféta mondott egykor Saulnak: „Te pedig most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét” (1Sám 9:27). Az égetõ kérdések, a sok rohanás közepette csak ennyit kérek. Egy kis megállást, egy kis idõt, hogy egyszer, legalább ilyen mértékben, ismerkedjen meg ezekkel a kérdésekkel. Megállásán legyen Isten gaz-dag áldása.

Ára: 3900Ft + postaköltség Msz.:30063

Örök szövetség Dr Nagy Antal Mihály

Vajs Tibor, Izrael – egy nép történelmi panorámája

Norbert Lieth: Ruth könyve az üdvtörténet fényében

John F. Walvoord,

Prófécia az új évezredben

NRaf

Norbert Lieth: Messiási

fény Izrael sötétjében

750,- Ft

500,- Ft

1450,- Ft

+postaköltség

+postaköltség

+postaköltség

M.sz.: 30021

HIB 2011-12.indd 2HIB 2011-12.indd 2 2011.12.09. 12:08:362011.12.09. 12:08:36

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok Izrael sokáig vonakodott attól, hogy benyújtsa Izra-

el és a palesztinok közötti határ jövõbeli alakulásáról szóló javaslatát. Ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy ez a közvetlen tárgyalások része legyen. A palesztinok 2008-ban a Bush-kormány idején az Annapolisban lezajlott tárgyalások alkalmával elõterjesztettek egy, a földterületek cseréjével kapcsolatos részletes tervet. Mindenesetre idõközben az izraeli kormány is késznek mutatkozott egy javaslatot kidolgozni arról, hogyan

kellene az õ elképzelésük szerint a jövõbeli határvonalnak kinéznie. Mi változott meg idõközben? Már nemcsak az Egyesült Államok lép fel

közvetítõként, hanem az úgynevezett Négyek is: az EU, Oroszország, az ENSZ és az USA. Egy izraeli kormányszóvivõ véleménye szerint, a jövõbeli határvo-nalra vonatkozó izraeli javaslat korántsem jelent egy közvetett tárgyalásra való készséget, hanem az csupán elõzékenység a Négyekkel szemben, amivel azt szeretnék elérni, hogy a közvetlen tárgyalásokat újra felvegyék.

Az Egyesült Államok észrevétlenül abban mesterkedik, hogy az izraeli-palesztin konfl iktusban a közvetítõ szerepét másnak adja át. Egy riporter ezt «Leading from behind»-nek nevezte. Ez valami olyasmit jelent, hogy a háttérbõl irányítani, mégpedig a líbiai modell szerint. Ezen azt kell érteni, hogy másokat bíznak meg olyan cselekedetek végrehajtásával, amelyeket a világ közvéleményének többsége megbélyegezne, ha azokat az USA hajtaná végre.

A recept egyszerû: Az USA által támogatott politikai háttérrel az európai-aknak és egyes arab országoknak kell a kényes ügyeket végrehajtaniuk. Miért kényszerül egymaga cselekedni, hogy aztán drága árat fi zessen érte? Mások-nak kell viselniük a terhet, amikor csupán véletlenszerûen vették át a vezetést. Ami Líbiával mûködött, az sikerülni fog vajon Izraellel és a palesztinokkal is?

Az a tény, hogy az izraeli-palesztin konfl iktusban a közvetítõ szerepet már nemcsak az USA tölti be egyedül, hanem az EU, Oroszország és az ENSZ is, az ügynek nagyobb súlyt és új lendületet kölcsönöz. És mindkét vitapartner számára meg fogja nehezíteni, hogy jelentéktelen okokra hivatkozva ne kö-vessék a komoly tárgyalások árán elért követelményeket.

Ezek a legújabb fejlemények felismerhetõvé teszik, ahogyan a csendes diplomácia által az állítólagos stagnálás ellenére a palesztin állam megala-kulása feltartóztathatatlanul halad elõre. Az egész folyamatnak egészen új és komolyan veendõ dinamikát kölcsönöz az az aktív szerep, amelyet most az ügytõl eddig távol tartott partnerek vettek át.

Október végén Jeruzsálemben valami rendkívüli esemény zajlott: Tony Blair, mint a Négyek küldötte, David Hal, az Egyesült Államokból, Helga Schmid az EU részérõl, és Sergei Vershinin Oroszországból külön tárgyalásokon próbálták meg elérni, hogy a két fél visszaüljön a tárgyalóasztalokhoz. A rendkívüli ebben nem az volt, hogy törekvéseiket siker koronázta, hanem az, hogy a két felet már nemcsak az USA akarta összehozni, hanem maga a Négyek.

Tony Blair késõbb egy interjúban kifejtette, hogy az USA egyáltalán nem akarja kivonni magát a folyamatból, hanem azt akarja, hogy a többi partner is aktív szerepet vállaljon. Ugyanakkor felvetõdik a kérdés: Ez vajon egy másik példa a «Leading from behind»-re?

A történtekbõl egyvalami világosan látszik: az ügy komolyabbá vált. E világ minden aggodalmat keltõ történése közepette is azonban megvigasztalódva tekinthetünk fel Urunkra, Akinek eljövetelét annakidején angyali kar ezekkel a szavakkal hirdette: «Dicsõség a magasságban Istennek, békesség a földön

a jóakaratú embereknek.»

Ezzel a békességgel, Istentõl jövõ Shalommal szívbõl köszöntelek Benne-teket a közeli ünnepnapok és az újév alkalmából.

Fredi Winkler

Perez dicsérte a német közvetítõt 8. oldal

Kifi zetõdõ Izraelben élni 11. oldal

Biblia és Izrael 4 Megáldom … és megátkozom

– 4. rész

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 7 Izrael, Jahve országa 8 Perez dicsérte a német

közvetítõt 8 Vissza az életbe?! 9 Morális állhatatosság vagy

Achilles sarka? 10 Az «arab tavasz» más aspektusai 11 Kifi zetõdõ Izraelben élni 12 Kiállítás «Újítások» címmel 13 Prof. Shechtman, a tizedik izrae-

li Nobel-díjas 14 Zsidók és a Nobel-díj 15 Élet a Holt-tengerben! 15 Magas vérnyomásnak hadat

üzenni – másként 16 Az EL-AL-személyzet társadalmi

munkát végez 17 Zsidó hírek 18 Fitnesz az agynak 19 A Hugo Boss cég bocsánatot

kért 20 Egy izraeli cég vége Londonban

Gyorssegély Izraelnek 21 Dr. med. Mordechai Waron szemé-

lyes szavai a Beth – Shalom bará-taikhoz

HIB 2011-12.indd 3HIB 2011-12.indd 3 2011.12.09. 12:08:482011.12.09. 12:08:48

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/12

4 BIBLIA ÉS IZRAEL

Ahogyan Ézsaiás, úgy Ezékiel könyve is próféciák hosszú sorát tartalmazza Isten ítéletérõl az Izráelt támadó pogányok felett. Tehát mind a két próféta nemcsak Júda, ill. Izráel bûneit pellengérezte ki, hanem az 1. Móz 12,3-nak megfelelõen ítéletet hirdetnek mindazon népek felett is, amelyek addig Izráelt megtámadták. Ne lepõdjünk meg azon, hogy Isten véghezviszi mindazt, amit Izráel ellenségeivel kapcsolatban megígért. Mindenesetre elõbb az Izráel feletti ítéletet hirdette, és noha egyes dolgok amellett szólnak, hogy az egyes pogány népek feletti ítélet közel állt, a két próféta messze saját korukon túlra jelezte a végítéletet. Az Ézsaiás 13-23 fejezeteit az Ézsaiás 24-27, az ún. «Ézsaiás apokalipszise» követi; e fejezetekben számos párhuzamot találunk azon eseményekkel, amelyeket Isten késõbb a János jelenések könyvében tár elénk.

Ezekben a pogányokról szóló próféciákban Izráel két ellensége különleges figyelmet kap: Babilon (Ézs 13-14) és Tírusz (Ez 26-28), egy Izráeltõl északra fekvõ kikötõváros, amely általában Szidonnal együtt kerül említésre. E két részlet sok hasonlóságot mutat egymással: Elõször is mindkét prófécia magukat a nemzeteket szólítja meg (Ézs 13; Ez 26-27), ezt követi egy fejezet, melyben egy különleges uralkodó kerül szóba (Ézs 14; Ez 28). Másodszor a két fejezet nemcsak egy bizonyos emberi uralkodóról szól, hanem tartalmazza Istennek a Sátánról szóló kinyilatkoztatásait is (Ézs 14,12-16; Ez 28,11-19). Ezen nincs is mit csodálkozni; Isten már az 1. Móz 3,15-ben szól a látható, természetes kígyóhoz, mint ahogyan a szintén jelenlévõ «õsi kígyóhoz » is (Jel 12,9). Így beszél Isten Ézsaiásnál és Ezékielnél

AZ ÁBRAHÁMI SZÖVETSÉG

elsõsorban az emberi ellenségrõl, és azután ehhez kapcsolódóan a végsõ ellenségrõl, aki mindannyiuk mögött áll. Harmadsorban a két fejezet magába foglalja a tulajdonképpeni címzett mellett Izráel más pogány ellenségeit is. Végül – és ez fontos – a két fejezet Istennek egy ígéretét tartalmazza, mégpedig azt, hogy Õ újra össze fogja gyûjteni népét. Az Ézsaiás 14 e szavakkal kezdõdik: «Bizony, megkönyörül az ÚR Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja» és «Amikor majd nyugalomra fordítja az ÚR fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény szolgálatot, amelyet végezned kellett, ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Vége van a sanyargatónak, vége van az erõszaknak!...» (Ézs 1, 14,3-4). Az Ezékiel 28 Isten ígéretével zárul: «Így szól az én Uram, az ÚR: Amikor összegyûjtöm Izráel házát a népek közül, amelyek közé szétszóródtak, akkor megmutatom a népek szeme láttára, hogy szent vagyok, mert a maguk földjén fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam. Biztonságban laknak ott; házakat építenek, és szõlõket ültetnek, biztonságban laknak. Amikor ítéletet tartok a körülöttük lakók fölött, akik megvetették õket, akkor megtudják, hogy én, az ÚR, vagyok az õ Istenük!» (25-26. v).

Az elvárásoknak megfelelõen vág egybe az Ézsaiás 14-ben és az Ezékiel 28-ban említett két népre szóló isteni ítélet, amelyek Izráelt megátkozták, az 1. Móz 12,3-mal. De ha ezek a próféciai események bekövetkeznek, akkor a 4. Móz 24 messiási próféciája is beteljesedik. Ott láttuk, hogy a Messiás az «az utolsó napokban» megítéli a népeket; akkor majd «…uralkodik a Jákóbtól való…», és szétzúzza ellenségeit (4.Móz 24,8-9.14.17-19, Károli). Az Ézsaiás 14-ben és az Ezékiel 28-ban nyilatkoztatja tehát ki Isten azt a szoros összefüggést, ami

«Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége!» (1.Móz 12,3).

Dr. Greg Harris

Megáldom … Megáldom …

HIB 2011-12.indd 4HIB 2011-12.indd 4 2011.12.09. 12:08:512011.12.09. 12:08:51

Ez lesz a pogányok – és a Sátán – legutolsó lázadása, mivel az Úr mind elpusztítja õket pont úgy, amint azt elõtte újfent megígérte.

5

a Sátán feletti végítélet és Izráelnek saját földjén való összegyûjtése között fennáll. Nem meglepõ, hogy a Sátán minden eszközzel megkísérli megakadályozni azt, hogy ez az igazság kitudódjon, vagy, hogy higgyenek benne az emberek.

Az utalások a Tírusz és Szidón feletti ítéletre az Ez 28-ban azért is jelentõs, mivel Jézus késõbb nyomatékosan hivatkozik rá. Azon galileai városokról, melyek az Õ tanításait elvetették, így szólt: «„Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban! Sõt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak elviselhetõbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek»(Mt 11,21-22). Nyilvánvaló, hogy annakidején a Tírusz és Szidón feletti végérvényes ítélet nem következett be. Egy további fontos nézõpont: A nagy nyomorúság közepette Isten vissza fogja téríteni Izraelt a szövetségi engedelmességre, és, amint azt az Írásban ismételten láthatjuk, Õ fel fog vonulni, és harcolni fog érettük, ellentétben azzal, ahogy korábban ellenük lépett fel. (Zak 12-14).

Mi már a 4. Móz 24,20 fontosságát felismertük: «Amikor meglátta Amálékot, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Népek eleje Amálék, mégis pusztulás a vége!» Ez az igevers felvet néhány fontos és egymáshoz kötõdõ kérdést, amelyekrõl érdemes elgondolkodni. Egyfelõl: Ha Amálek «a pogányok zsengéje» volt, ki lesz akkor az utolsó? Másfelõl: Mikor fog az áldásról és az átokról szóló 1. Mose 12,3 ígérete végérvényesen beteljesedni és lezárulni? – Hogy miért olyan rendkívül fontos kérdés ez? Amint azt tudjuk, a behelyettesítési teológia azt tanítja, hogy Isten végleg elvetette Izraelt, és hogy Izraellel egyáltalán nincsenek tervei. Ha ez így volna, akkor ennek a tanításnak a hívei egyértelmûen fel kellene mutassák azt az igehelyet, ahol Isten felhagyott azzal, hogy «megáldja az áldókat» és «megátkozza az átkozódókat». Mindenesetre ilyen igevers nincs a Bibliában; ezzel szemben több száz pontosan ennek az ellenkezõjét mutatja.

Arra a kérdésre, hogy ki lesz az utolsó pogány nép, aki mind Izraelt, mind Isten Messiását átkozni fogja, a Biblia mindenesetre egy nagyon specifi kus választ ad. Ennek nyoma az egész Biblián végighúzódik.

Az 1.Móz 12,3 és a 4. Móz 24,9 áldása és átka érvényes mind a pogányokra, akik a nagy nyomorúság alatt tapossák Izrael Templomát (Jel 11,1-2), mind a Sátánra, aki vagy a nagy nyomorúság kezdetén, vagy a közepén levettetik az égbõl és háborút vezet Izrael ellen (Jel 12,7-17), valamint az Antikrisztusra, és a hamis prófétára (Jel 13). Ha az Úr dicsõségben visszajön, hogy megítélje ellenségeit (Jel 19,11-18), akkor Izrael és Messiásának ellenségei egyik a másik után maradéktalanul félretétetnek: az Antikrisztus és a hamis próféta (Jel 19,19-20), a még élõ ellenséges pogányok a nagy nyomorúság végén (Jel 19,21) és legvégül a Sátán is, aki az Ezeréves királyság alatt megkötöztetik (Jel 20,1-3). Ezek szerint az átok Jézus és a zsidó nép ellenségeire vonatkozik a jövõben. Ez egybevág Isten ígéreteinek szó szerint való értelmezésével.

De még egy tényt tekintetbe kell venni:

Az Ezeréves királyság után a Sátán elengedtetik, «hogy megtévessze a népeket», hogy mint a világtörténelem utolsó felkelése által háborút indítson Jézus és Jeruzsálem ellen (Jel 20,7-9). Mindenesetre az ellenségnek e közössége csupán azt éri el, hogy összegyûljenek a harcra – ez fontos –, mert a Messiás uralkodása alatt a békességnek nem lesz vége (Ézs 9,7); az Ószövetség egy ígérete is, hogy Jeruzsálemet soha többet nem dúlják fel és nem rombolják le (Jer 31,38-40). Ez lesz a pogányok – és a Sátán – legutolsó lázadása, mivel az Úr mind elpusztítja õket pont úgy, amint azt elõtte újfent megígérte.

Istennek és népének egyetlen ellensége – egyetlen egy sem, még a Sátán démonaival együtt sem – fogja megúszni Istennek bejelentett átkát. Ez ne lepjen meg bennünket: «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fi a, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» (4.Móz 23,19). ■

és megátkozom – 4. befejező rész

HIB 2011-12.indd 5HIB 2011-12.indd 5 2011.12.09. 12:08:552011.12.09. 12:08:55


6 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

E számunkról Kérlek, segíts nekünk abban, hogy a «Hírek Izraelbõl»

c. lapunkat tovább terjeszthessük; ez a mostani szá-

ma is alkalmas erre a célra. A tartalomban szereplõ

anyagok nagy fontossággal bírnak, mivel bennük

az Izraelrõl szóló igazság terjesztésérõl van szó. És

nekünk, keresztyéneknek, éppen itt kellene megta-

lálnunk egyik küldetésünket. A média ma is rágal-

mazza Izraelt. Ezért is kellene még inkább felemel-

nünk szavunkat a zsidó nép érdekében. A «Hírek

Izraelbõl» folyóirat többek között ezt hivatott szol-

gálni, mind nyomtatott, mind internetes formában.

CM ■nenekükünknk, kekerereszsztytyénénekeknenekk, ééppppp enen itt ke

Rövid jelentések RRRRRRöööööövvvvvviiiiiidddddd jjjjjjjjeeeeeelllllleeeeennnnnnttttttééééééésssssseeeeeekkkkkk • Asszad Izrael megtámadásával fenyegetõzött, ha a

NATO-csapatok beavatkoznának a szír belügyekbe. Erdogan Izraelt atomfegyvere miatt «a régióra leselkedõ veszélynek» minõsítette, miközben Irán azt veti Török-ország szemére, hogy az ott állomásozó NATO-radar-rendszerek segítségével Izraelt védi az ellenséges tá-madásoktól. Mellékesen a Hamasz fenyegetõzik: « Gilad Shalitból lesz még több is.»

• Az Amzsad és Hakim Awad unokatestvéreket az Awarta nevû faluból egy izraeli bíróság többszörös életfogytig-lani börtönre ítélte, az Itamárból való Fogel házaspár és három gyermekének meggyilkolásáért.

• A Jom-Kippur háború 38. évfordulója elõtti napokban Gantz vezérkari fõnök ez alkalomból két tartalékos egy-séget hívott be hadgyakorlatra. Ezeknek 22 órán belül a gyakorlótéren kellett lenniük. A katonák 90 százaléka volt jelen, míg parancsnokaik 100 százalékban megje-lentek.

• Egészséges miniszterelnök: Az izraeli miniszterelnök éves egészségügyi vizsgálatának eredményét nyilvá-nossá tették, miszerint a 62 éves Netanjahu a legjobb egészségnek örvend, csupán a vérnyomása magasabb egy kicsit a normálisnál, ami némi gyógyszeres kezelést igényel.

• Egy F-15-ös vadászgép pilótájának a kigyulladt hajtómû miatt le kellett szállnia, mivel egy pelikán csapódott bele. A pilóta és a másodpilóta sértetlenek maradtak. A vándormadarak vonulása miatt, amikor milliószámra repülnek át Izrael felett madarak, sûrûsödnek az ilyen esetek, amelyeknek számát a modern megfi gyelõ beren-dezésekkel jelentõsen csökkenteni lehet.

• Az izraeli hadsereg egy egyedülálló katonai fõiskolát alapított, amelynek célja a szárazföldi erõk és a légierõ közti jobb koordináció. Ez a tanulság, amit Izrael a 2006-os második libanoni háborúból levonhatott. Az elsõ tanév már elindult.

• Visszaemlékezéseiben a libanoni miniszter, Ali Hassan Khalil, azt állítja, hogy a 2006-ban elra-bolt Ehud Goldwasser és Eldad Regev katoná-kat elrablásuk során a saját egységeik lõtték le. Izrael reakciója: «Totális marhaság, ez is-mét Libanon pszichológiai haditaktikájához tartozik.»

• A Fülöp-szigetek nagykövete Izraelben el-árulta, hogy legidõsebb lányát, Golda Meir után nevezték el. «Mi azt szerettük volna, hogy legidõsebb lányunk egy erõs, céltudatos

nõ legyen vezetési képességekkel.» Elárulta még azt is, hogy a ma 26 éves hölgyet, aki az USA-ban tanul, gyak-ran zsidónak nézik.

• A Tajvanban mûködõ izraeli nagykövetség tiltakozott az ország egyik üzletláncánál, ahol Hitlerhez hasonla-tos fi gurát ábrázoló kulcstartót és hûtõmágnest hoztak forgalomba. Az üzletlánc így nyilatkozott: «Esetleges hasonlóság nem volt szándékos.» Lapzártánkig nem volt világos, hogy ezek az áruk kikerültek-e a kínálat-ból.

• Végre nyugdíjas: egy Kai névre hallgató Labrador-Retriever az izraeli parlament biztonsági szolgálatának legidõsebb kutyája volt. Hét éves szimatszolgálata le-teltével új otthonában, egy Rehovotban élõ családnál töltheti jól megérdemelt nyugdíjas éveit.

• Az Izrael Múzeum gyûjteményének 38 festményét aján-lotta fel a Sotheby’s aukciós házon keresztül eladásra, köztük Picasso és Chagall mûveit. A várt 17 millió dol-láros bevételbõl a múzeum más mûveket kíván besze-rezni, amelyek hiányoznak gyûjteményébõl.

• Az egykori Beatles tag, Paul McCartney egy anyakönyvi hivatal ceremóniája keretében vette feleségül az ame-rikai zsidó Nancy Shevellt. Shevell megkapta rabbija áldását is. Jom Kippurkor istentiszteleten vettek részt egy londoni zsinagógában.

• Hat héttel azután, hogy Yossi Shushan egy Grad raké-tatámadásban Beer Shevaban meghalt, felesége egész-séges fi úgyermeknek adott életet.

• Csak izraeli katonák hallották meg a segélykiáltásait annak a palesztin építõmunkásnak Hebronban, aki az állványzatról zuhant a mélybe. A hadsereg egyik egysé-gének szanitéce ellátta a férfi sérüléseit, és miután sta-bilizálták az állapotát, beszállították a helyi kórházba.

• Turistarekord szeptemberben: Izrael 284.000 látogató-val dicsekedhetett ebben az õszi hónapban, ami öt száza-

lékkal több, mint az elõzõ évben.• Pontosan nyolc nappal a Hamasszal végrehaj-

tott fogolycsere után már újra záporoznak a Grad-rakáták a Gázai-övezetbõl. Elsõ alkalom-mal volt riadó Nes Zionaban és Rehovotban. Szakértõk nagy aggodalmuknak adtak ki-fejezést a rakéták minõségi fejlõdése mi-att. Az azt követõ napok során Sderotban, Ashkelonban, Ashdodban, Beer Shevaban és más városokban is több, mint 30 rakéta csa-pódott be. Egy ember életét vesztette, 20-an

megsebesültek. AN ■

HIB 2011-12.indd 6HIB 2011-12.indd 6 2011.12.09. 12:09:002011.12.09. 12:09:00

7

ISTEN NÉPE

Mintegy 4000 éve ígérte Isten Ábrahámnak: «Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre» (1.Móz 13,15). Isten ál-landóan megújította ezt az ígéretet, és soha nem vonta azt vissza.

1000 évvel Ábrahám után Dávid lett király Izráelben jeruzsálemi székhellyel, «a nagy király városa» (Zsolt 48,3; Mt 5,35). Dávid mind a tizenkét törzset egyesíteni tudta saját kormányzása alatt, amelyek Ábrahám, Izsák és Jákób leszárma-zottai voltak (2.Sám 5,1-5).

Egy újabb évezred elteltével jött világra Jézus Krisztus Betle-hemben. Õáltala, Isten Fia által vált lehetõvé a mi bûneink meg-bocsátása; már amennyiben ezt az ajándékot hitben elfogadjuk. Jézus szenvedéssorozatára Jeruzsálem-ben került sor. Az Õ halála, kion-tott vére, feltámadása a harmadik napon áttörést jelentett a mi örök-re szóló megmentésünk szempont-jából. Jézus teljesen bûntelenül került Isten ítélete alá, amit mi érdemeltünk volna.

Az aprócska ország, Izrael 130 év óta zsidók millióinak menedékévé vált, különösen a Holo-kausztból megmenekül-tek számára. Ezt a visz-szatérést atyáik földjére, valamint az ott történõ összegyûjtetésüket szin-te az összes ószövetségi tanú megjövendölte, és az Újszövetség igazolta õket (pl.: Jer 31,1-40; Lk 21,24; Róm 11,25-26).

Összefüggõ terület-ként húzódik az egész «Palesztina» vidéke nagyságrenddel Izrael államhatárain túlra. A 400 éves török uralmat követõen (1517-1917) ez a nagy terület an-gol és francia man-dátum igazgatása alá került. Jóval nagyobb államképzõdményeket hoztak létre Izraelnél, mint amilyen Jordá-nia, Irak, Szíria. Volt még tehát hely embe-rek és népek számá-ra, amelyek rokonok az izraeliekkel, még

ha nem is héberül, hanem arabul beszéltek. Palesztin nyelv nem lé-tezett; a Palesztina elnevezést az ókori Rómában találták ki, hogy ezzel kiirtsanak mindent, ami zsi-dó. Ezt a mûszót, elnevezést az õsi fi liszteusoktól kölcsönözték. Engedtessék meg a kérdés: Miért nem akarja a Közel-Kelet sok nép-csoportja eltemetni büszkeségét, és megbarátkozni Izraellel, majd abból még profi tálni is?

Egy pillantás elõre: Jézus Krisz-tus a kozmosz Ura és Izrael Fia is, a jeruzsálemi Olajfák hegyére történõ visszajövetelével fogja megítélni a népeket az Õ békebirodalmából (Zak 14,4; Ézs 11,1-16; ApCsel 1,11).

Igazságot Izraelnek. Évszázado-kon keresztül nyomták el, üldözték és gyilkolták Izráelt, a zsidó népet. Olvashatunk róla a Zsid 11,24-40-ben. A náci diktatúra alatt (1933-45) tomboló Holokauszt is a mai napig nyomasztja a zsidó népet, de éppúgy a német népet is, mint an-nak okozóját. A sebek begyógyulása

csak Isten kegyelme, a megbocsá-tás, és a Jézus vére által lehetséges.

Miként néz ez ki ma? Az ember-nek eláll a lélegzete: Idõközben vi-lágszerte nemzeteket, politikai cso-portokat, ipari vállalatokat, egyházi vezetõket és számos magánszemélyt «lõttek be» azzal, hogy egy közös cél ellen: Izrael ellen támadjanak!

Sokaknak talán opportunistá-nak tûnik e közös programban részt venni: vádolják, elítélik, bojkottál-ják Izraelt. Bizonyos, hogy az ember elítéli és ellenzi a Harmadik Biroda-lom szörnytetteit, ami abszolút he-lyes is. De «végre» ismét lehetséges célba venni a zsidókat: A kicsiny Izrael Államot tartják a legnagyobb bûnbaknak.

Mindezek ellenére Izrael Isten népe marad. Jóllehet Izrael törté-nelme során számtalanszor csõdöt mondott, elbukott, Isten és az Õ népe között egy bensõséges, szere-tetteljes viszony áll fenn. Hosszú-hosszú idõre szétszórta az Úr Izraelt a népek közé (5.Móz 4,27; Lk 21,24; Róm 11,25). Izrael engedetlensége modellértékûen mutatja be minden ember és nép bûnét, és Istentõl való eltávolodottságát.

Izrael, habár a legmessze bb-menõkig vak Jézus megváltói mûvét illetõen, mégis csak õk adták a Messiást, a megmentõt. «Az üdvös-ség a zsidók közül támad» (Jn 4,22), mondta Maga Jézus, amikor a Jákób kútjánál beszélgetett a Sikárból való asszonnyal. Ez a párbeszéd ott azzal az asszonnyal profetikus perspektívát nyitott a világ minden emberének megmentésére. Mind-emellett Isten ajánlata csak akkor ragadható meg, ha azt személyesen fogadjuk el.

Izrael visszatérése atyáik földjé-re hozzátartozik Isten végidõkbeli programjához. Ez jelzi Jézus Krisz-tus visszajövetelének közelségét. Körülbelül 1880 óta megy végbe a nyilvánosság szeme elõtt Izrael hazatérésének jelensége. 1948-ban megalakult Izrael Állam.

Még tart a kegyelmi idõ! Minden ember megtérhet Istenhez, ha akar. Ez azt jelenti, hogy Jézust személye-sen kell elfogadni, hogy általa meg-bocsátást nyerhessünk. «az õ…vére megtisztít minket minden bûntõl» (1.Jn 1,7). És: «Az, aki Izraelt áldja, maga is áldott lesz» (1.Móz 12,1-3). HD ■

Izrael, Jahve országa

A zsidók visszatérése atyáik földjére a bib-liai próféciák beteljesedése. «Palesztina» Istené, mint ahogy azelõtt is, amit Izrael-nek ígért oda.

HIB 2011-12.indd 7HIB 2011-12.indd 7 2011.12.09. 12:09:032011.12.09. 12:09:03



SHALIT MEGMENTÉSE

Perez dicsérte a német közvetítõt A Gilad Shalit kicserélésérõl folyó tárgyalások utolsó szakaszában Egyiptom fontos szerepet játszott. De Németországnak is óriási szerepe van abban, hogy Gilad Shalit újra a családjával lehet.

Azon a napon, amikor megtörtént az elsõ 477 palesztin terrorista cse-réje, az összesen 1027-bõl az elrabolt és fogságban tartott Gilad Shalit iz-raeli katonáért, Izrael államelnöke, Simon Perez fontos vendéget fogadott Németországból. Jeruzsálemi reziden-ciáján üdvözölte a német közvetítõt, Gerhard Conradot, hogy személyesen megköszönje neki a csereegyezmény tárgyalásaiban való részvételét.

«Ön rakta le az egyezmény alapkö-vét», mondta Peres Conradnak, aki a Szövetségi Hírszolgálat munkatársa. Conrad a nemrég Izraelbe akkreditált német nagykövet, Andreas Michaelis kíséretében volt Perez államelnök vendége. Perez mindkettõjüknek átadta az izraeli kormány elismeré-sét és köszönetét. Emellett méltatta Angela Merkel szövetségi kancellár

és kormánya átfogó támogatását a ne-hézkes és elhúzódó tárgyalásokban a Hamasszal.

Conrad kijelentette, számára «nagy megtiszteltetés, hogy az elnököt hi-vatali székhelyén látogathatja meg. Mindkét félnek nehéz döntéseket kel-lett hoznia, és én nagyon örülök, hogy azt meg is hozták. Ez egy nagyon ne-héz kihívás volt, részben frusztráló is, noha én nagyon meghatott és elé-gedett vagyok, hogy Önökkel együtt láthatom, amint Gilad Shalit hazatér.» Perez államelnök részben Conrad né-met közvetítõvel és Michaelis nagykö-vettel együtt nézte meg a televízióban Gilad Shalit hazatérésének közvetíté-sét, amint arról az izraeli napilap, a Ha’aretz beszámolhatott.

Conrad már 2008-ban közvetítõként szerepelt a Heszbollah Milíciával lebo-

nyolított cserében. Akkor a médiák adatai szerint 18 hónap alatt kereken 100 utat tett, 700.000 kilométert New York, Jeruzsálem, Bejrút és más euró-pai fõváros között. AN ■

GILAD SHALIT

Vissza az életbe?!Izrael sajnos sokféle tapasztalat összegyûjtésére kényszerült az olyan katonákról való gondoskodás terén, akik hadifogságból tértek vissza. Nos, ezeket a tapasztalatokat akarják most is alkalmazni, amikor Gilad Shalitnak segítenek visszatérni a lehetõségekhez mérten a normális életbe.

Azon a napon, amikor Gilad Shalit hazatért, minden izraeli újságban egy nagyméretû értesítés hirdetés meg. Gilad Shalit fényképe alatt a «Born to Freedom» izraeli szövetség «Elmúlt, de nem fejezõdött be» címmel arra a hat izraeli katonára emlékezett, akiket to-vábbra is eltûntként, ill. elraboltként tartanak számon, és akiknek sorsáról eltûnésük óta semmit nem lehet tudni. Zakarya Baumel, Yehuda Katz és Zvi Feldman 1982-ben tûntek el a libanoni harcok idején. 1986-ban Ron Aradot Libanonba hurcoltak el. Guy Hever 1997-ben tûnt el a Golán-fennsíkon. És Majdy Halabit utoljára 2005-ben látták drúz falujában az ország északi részén. A szövetség arról biztosította a családokat, hogy addig nem nyugsza-nak, amíg e férfi ak sorsa nem tisztázó-

dik. Tíz millió amerikai dollár jutalmat tûztek ki a nyomravezetõknek.

Amíg e férfi ak esetében semmilyen útmutatás nem létezik arra vonat-kozóan, hogy életben vannak-e még, addig Gilad Shalitért a Hamasz ga-ranciát vállalt. Megtették a szükséges elõkészületeket visszatérése érdeké-ben. Ezt Izraelben utoljára 2008-ban tették meg, amikor az utolsó fogoly-cserét bonyolították le. Ám másként, mint ahogy remélték, akkor csupán Ehud Goldwasser és Eldad Regev föl-di maradványait kapták vissza. Mind-azonáltal az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) átfogó tapasztalatokat szerez-hettek ezen a téren. Ez esetben túlnyo-mórészt az 1973-as Jom-Kippur háború utáni hadifogolycserérõl van szó, aztán 1982-tõl az elsõ libanoni háború folya-

mán, továbbá a 2000-ig tartó idõben, amikor Izrael jelenmaradt Dél-Liba-nonban. Az egykori visszatértek útmu-tatást adnak az IDF-nek, hogyan lehet legjobban egy ilyen helyzetet kezelni.

1973-ban például a visszatérõket eleinte távol tartották családjaiktól. Már a repülõtéren a média nagy fel-hajtásának és ünnepi beszéddel egybe-kötött fogadásnak voltak kitéve. Attól sem érezték mindnyájan jól magukat, hogy azonnal új egyenruhába kellett öltözniük. A Ha’aretz egyik hétvégi mellékletében Dr. David Sneh, aki a Jom-Kippur háború idején esett fogság-ba, mégis így nyilatkozott: «Én rendkí-vül pozitívnak tartottam, hogy abból a mocskos egyiptomi egyenruhából ki-bújhattam.» Napjainkban Sneh klinikai pszichológus, és tanácsokkal látja el

Shimon Peres, Israëls president

HIB 2011-12.indd 8HIB 2011-12.indd 8 2011.12.09. 12:09:062011.12.09. 12:09:06

9

Gilad Shalit bij zijn terugkeer

az izraeli hadsereget hasonló ügyek-ben. «Számomra akkor õrülten fontos volt, hogy én újra a mi egyenruhánkba öltözhettem.»

Különben õ úgy vélte, hogy a Shalit esete sokkal nehezebb. «Jóllehet mi annak idején meglehetõsen problemati-kus államokból tértünk vissza, úgymint Egyiptom és Szíria, mi mégis törvényes börtönökben ültünk. Már megvolt a rutinunk, és tudtuk, ki hallgat ki ben-nünket, és azt is, ki ütlegel.» Hasonló-ról számoltak be azok a visszatértek is, akik Libanonban voltak fogságban. «Noha õket elkülönítve tartották», folytatta Dr. Sneh, «mégis hallhattak részben egymásról. Egyedül az a tudat, hogy nem egyedül kerültek ilyen hely-zetbe, nagyon sokat segített nekik.»

Gilad Shalit ezzel ellentétben egye-dül volt: egyedül, mint izraeli katona arab elrablói és fogva tartói között, egyedül teljes elszigeteltségben, egye-dül fogva tartva napok hosszú során át. Szabadulása után õ is néhány óra leforgása alatt hirtelen sok emberrel került kapcsolatba. Noha az IDF meg-tette az elõkészületeket, hogy a kísérõ csoport lehetõleg kicsi legyen. Új egyenruhát kapott. Csak két operatõr kísérte a hadsereg és az állam megbí-zásából. Az elsõ órákban katonaorvo-sok és pszichológusok vették körül, és más, sebesültekkel és eltûntekkel foglalkozó specialisták. Mindenekelõtt megvizsgálták pszichikai állapotát, lelkileg mellette álltak, hogy az elsõ sokkot feldolgozhassa. Eltérõen azok-tól az izraeli katonáktól, akik Egyip-

tomból, Szíriából és Libanonból tértek vissza, Gilad Shalitot a lehetõ leggyor-sabban családja körébe engedték.

Ezenkívül eltekintettek egy másik intézkedéstõl is, amely Izrael többi volt hadifoglya számára traumát jelen-tett. Õket a hadsereg támaszpontjaira vitték és folyamatos kihallgatások-nak vetették alá. Minél többet akar-tak tudni arról, hogy mit éltek át. Az érintettek ezt akkor bizonyos bizal-matlanságnak érezték velük szemben. Giladot nyugton hagyták. Már azon az estén hazament, az õ régi szobájában, a szülõi házban alhatott, amely több napon át teljesen el volt zárva a nyil-vánosság elõl. Az IDF csupán átfogó orvosi vizsgálatra szorítkozott. Min-den más téren Giladnak és családjá-nak – akiket intenzíven felkészítettek erre a helyzetre – Liaison-tisztek áll-tak rendelkezésükre, hogy tanáccsal és gyakorlatban is segítsenek nekik lehetõleg sérülés nélkül a normális életbe visszatérni.

Kétségtelenül mindenki egyetért azzal, hogy neki sok nyugalomra van szüksége. A média tolongása és kíván-csi polgárok jelenléte egyáltalán nem helyénvaló. Mivel Gilad Shalit az évek során minden izraeli család fi a is lett, ezt nehéz elkerülni. Mindenütt felis-merik õt, mert anélkül, hogy akarná, közszereplõvé vált. És mivel az izrae-liek szolidaritása fokozottan nyilvánul meg, már az elsõ napokban nagyon nehéz volt az utcán egyes embereket lerázni, akik a fi út «egyszerûen csak megölelni» akarták. AN ■

DILEMMÁK

Morális állhatatosság vagy annak Achilles sarka?Visszapillantás annak az egyez-ménynek következményeire, amely lehetõvé tette az elrabolt izraeli katona, Gilad Shalit szabadon bo-csátását 1.027 palesztin terrorista elengedése ellenében.

Az utolsó hetekben ismét egy olyan ügyet tárgyaltak, amelyet Izraelben a «Hannibal-eljárás» néven ismernek. Ennek értelmében az izraeli katonák-nak mindent meg kell tenniük, hogy az ellenség kezébe ne kerüljenek. Eh-hez a nagyon vitatott utasításhoz az is hozzátartozik, hogy a harcostársak elvesztésébe bele kell törõdni. Ez a vita a Gázai-övezetbe elhurcolt izrae-li katona, Gilad Shalit elengedéséért szabadon bocsátott 1027 palesztin fo-goly kapcsán merült fel újra. Mindegy, hogyan állnak hozzá ehhez az ügyhöz, minden válasz és megoldás súlyos di-lemmákat hordoz magában. A sorok között felvetõdik a kérdés, mennyit ér egy izraeli élete – legyen az katona vagy civil.

Shalit nem az elsõ izraeli katona, akit egy fogolycsere-megállapodás keretében hoztak haza. Már koráb-ban is fájdalmas árat kellett ezért Iz-raelnek fi zetnie. Így volt ez 1985-ben az úgynevezett Jibril-egyezmény ke-retében is. Akkor két izraeli katoná-ért 1150 terrorista került szabadláb-ra. 2003-ban Elchanan Tennenbaum izraeli civilért, akit Libanonba hur-coltak, a Heszbollah Milícia 436 tagját bocsátották szabadon. Az elsõ ilyen jellegû egyezményt Izrael Ál-lam nem egészen tíz évvel megala-kulása után kötötte. 1957-ben Izrael 5850 egyiptomit cserélt ki négy izra-eli katonára, akik egyiptomi fogság-ban voltak.

Izraelben általánossá vált – a ka-tonák, politikusok, vagy akár a polgá-rok köreiben – azt a morális irányelvet magas szinten tartani, mely megkö-veteli, hogy mindent megtegyenek az elhurcolt izraeliek visszatéréséért,

HIB 2011-12.indd 9HIB 2011-12.indd 9 2011.12.09. 12:09:062011.12.09. 12:09:06



mindenekelõtt akkor, ha katonákról van szó, akik az ország polgárainak védelmében kockáztatják életüket. Ez teljesen ellenkezik a világ legtöbb országának elveivel. Amerika kijelenti katonáinak, hogy elrablásuk esetén, semmit nem fognak tenni szabadon bocsátásukért. A német szövetségi kormány például mindig elutasította, hogy a terroristákkal tárgyaljon, vagy követeléseiknek eleget tegyen. Izrael-ben viszont a katona nemzeti kincsnek számít, akiért mindent meg kell tenni. Sokan egyenesen ebben látják Izrael morális erõsségét.

Tamir Pardo, az izraeli külföldi tit-kosszolgálat fõnöke, ezzel kapcsolat-ban megjegyezte: «Izrael kezelni tudja 1000 terrorista szabadon bocsátását. Én az állam szolgálatában küldöm ki az izraeli polgárokat misszióba. Õk ezért elvárják tõlem, hogy elbukásuk esetén minden elképzelhetõ eszközt bevessek hazahozatalukért. Ez nem-csak egy biztonságpolitikai, hanem mindenekelõtt egy morális kérdés, mivel a zsidó vallás szerint minden zsidó felelõs a másikért.» Az ország polgárai állnak e mögött a kijelen-tés mögött, és a Shalit-egyezmény mögött is.

Ezzel szemben az áll, hogy egy ilyen egyezmény által nyomást gyakorolhatnak az államra. Pa-lesztin körökben már arra szólí-tottak fel, hogy még több katonát raboljanak el, hogy minden pa-lesztint, aki izraeli fogságban van, kivásárolhassanak. Izrael a Shalit-egyezménnyel újra engedmé-nyeket tett a terroristáknak, még akkor is, ha az ehhez vezetõ utat a legvégül fi zetendõ árért folyó kemény tárgyalások fémjelezték. Amit egyesek ezzel az izraeli társadalom morális állóké-

pességének ítélnek, azt mások veszé-lyes Achilles sarkának tartják. És ezt mindenekelõtt azért is, mert a statisz-tikák azt mutatják, hogy a gyilkosok és bûnelkövetõk kereken 60 százalé-ka, akiket elõzõleg jól megérdemelt büntetésükbõl szabadon engedtek, újra a terrorista tevékenységek felé fordultak. Ezzel kapcsolatban egy iz-raeli kommentátor ridegen megjegyez-te: «E szabadon bocsátott terroristák miatt, akik vérnyomot hagynak maguk után, még további izraelieknek kell az életével fi zetnieük.»

Ezzel a háttérben már egyenesen rémület fogta el a hátramaradott izra-elieket, akik életét a terrortámadások fenyegették. Tisztában kellett lenniük azzal, hogy szeretteik gyilkosai sza-badlábon vannak, és azzal a kettõs te-herrel élnek, hogy a következõ táma-dás esetleg már az ajtó elõtt áll. Ezzel a teherrel kell Gilad Shalitnak és csa-ládjának is számolnia. Néhány érintett család még az utolsó pillanatokban is felszólította a legfelsõ bíróságot, hogy a cserét állítsák le. Hiába. Számukra ez a sebek újbóli felszakítását jelenti, amelyek még egyáltalán nem gyógyul-tak be. ZL ■

FIGYELEMREMÉLTÓ FEJLEMÉNYEK

Az «arab tavasz» más aspektusaiAz úgynevezett «arab tavasz» egy évvel ezelõtt kezdõdött Tu-néziában, és messzemenõ vál-tozásokat hozott néhány arab állam számára. Mégsem lehet mérleget vonni, mivel tovább-ra is minden mozgásban van, semmi sem állandósult. Így van ez e politikai tiltakozási hullám néhány sajátossága te-kintetében is.

Minden oldalról egységes a vé-lemény: Az elmúlt év során a Közel-Keleten sok minden megváltozott. E megállapításból kiindulva azonban legtöbbször nem lehet megmondani, hova vezetnek ténylegesen ezek a változások. Amíg Szíriában Asszad fegyverei továbbra is az ország pol-gáraira irányulnak, addig a tunézi-aiak évtizedek óta elsõ alkalommal járulhattak szabadon a választóurnák elé. E politikai átalakulások során a különbözõ arab államok számtalan polgára bátorságról és kitartásról tett tanúbizonyságot. Egyeseknek sokkal több bátorságra van most szüksége, mint azelõtt, hiszen õk többé-kevésbé nyilvánosan is Izrael barátainak val-lották magukat.

Az izraeli külügyminisztérium nem-rég nyilvánosságra hozta Jeruzsálem-ben a különbözõ arab államok egyes polgáraival folytatott levelezését. A levélváltások az izraeli külügyminisz-térium arab nyelvû honlapján történ-tek. Ez az internetes portál egy fél év-vel ezelõtt nyílt, hogy az arab nyelvû érdeklõdõk jobban megismerhessék Izrael Államot. A portál interaktív, és arra szólítja fel a szörfölõket, hogy ke-ressék a párbeszédet. Idõközben ezt a lehetõséget olyan mértékben vették igénybe az érdeklõdõk, hogy az izrae-li külügyminisztérium már alig gyõzte megválaszolni a kérdéseket. Egész másként, mint ahogy az várható lett volna, ezekben a kérdésekben az ara-bok egyáltalán nem nyilatkoztak ne-gatív módon Izrael Államról. Éppen ellenkezõleg. A nagy többség vagy nyíltan és túláradóan, vagy a sorok

Felvetõdik a kérdés, mennyit ér egy izraeli élete – legyen az katona vagy civil.

HIB 2011-12.indd 10HIB 2011-12.indd 10 2011.12.09. 12:09:072011.12.09. 12:09:07

11

között elrejtve bókokkal halmozta el Izraelt.

Így az iraki Da’ud egy olyan kérés-sel fordult az izraeli külügyminiszté-riumhoz, amely nagyon is fi gyelemre-méltónak tûnik. Õ ugyanis politikai menedékjogot kért Izraeltõl. «Önök az én hazámmal teljesen ellentétben ítélik meg az egyén szabadságát», írta. Egy egyetemista lány Jordáni-ából az izraeli külügyminisztérium munkatársait arról informálta, hogy õ hat szabadalommal rendelkezik. «Különben én itt nem tudom ezeket érvényesíteni. Számomra úgy tûnik, csak a zsidó intelligencia képes arra, hogy szabadalmaim lehetõségeit ki-használja és meg is valósítsa azokat.» Egy szaúd-arábiai egyetemi hallgató arról számolt be a külügyminiszté-riumnak, hogy eltanácsolták a Riad Egyetemrõl, noha jó jegyei voltak. Az után érdeklõdött, hogy nem folytat-hatná-e tanulmányait az izraeli Weiz-mann Intézetben.

«Idõközben szinte teljesen el-árasztanak bennünket a hason-ló érdeklõdések ezrei», magyarázta az izraeli külügyminisztérium kom-

munikációs részlegének egy ara-bul beszélõ munkatársa. «Ráadá-sul egyre több megkeresés érkezik a legkülönbözõbb kutatási területeken való együttmûködéssel kapcsolatban. Neves tudósok is, akik egyébként egy-szer sem merték az Izrael szót han-gosan kiejteni, most nyíltan és telje-sen leplezetlenül kiállnak Izrael mel-lett. Vannak közöttük parlamenti képviselõk, politikai személyiségek, valamint magas rangú tudósok.»

Az izraeli külügyminisztérium adatai szerint a legtöbb érdeklõdés Irakból, Egyiptomból, Szaúd-Arábiá-ból, Marokkóból, Algériából és Tuné-ziából érkezik. A megkeresések né-melyikének nagyon is emberi háttere van, hogy ne mondjuk, romantikus indítéka van. Az egyiptomi Ahmed a Facebookon keresztül beleszeretett egy izraeli lányba. «Õ meghívott en-gem Izraelbe. Segítségre van szük-ségem, hogy ez a látogatás létrejö-hessen.» De néhány megkeresésnek teljesen más kiváltó oka van. Úgy, mint ahogy Musa is Algériából, sokan felajánlják: «Én már többször felaján-lottam szolgálataimat a Moszadnak,

de egyszer sem kaptam választ.» Még a zsidóságba való betérési kérelem is elõfordul.

Sok arab szörfölõ, akik ezen a portálon közléseket továbbítanak, telve van Izrael dicséretével. Sokan értékelik nagyra a zsidó nép állóké-pességét és erejét. Ezekben szünte-lenül kiemelik, hogy az érintett arab országokban nagyon jól ismert az a tény, hogy Izrael nagyon sokat ad az egyén érvényesülésére, és elismerten mindig kész segítõ kezet nyújtani. Homas Marokkóból ezt írta: «Tudom, hogy számotokra parancs másokon segíteni. Tudom, hogy ezt szívesen teszitek. Ezért szeretnék tõletek egy kölcsönt kérni, hogy beteg apámat kezeltetni tudjam.»

A külügyminisztérium megpróbál minden megkeresésre válaszolni. Idõközben ez már bizonyosan nem könnyû vállalkozás. El lehet képzelni, hogy a legtöbb megkeresést óvatosan és udvariasan megfogalmazott eluta-sító sorokkal kell megválaszolni. De ki tudja, talán néhány országban egy egészen más kép alakul ki Izraelrõl és a zsidó néprõl. ZL ■

EGY CSODÁLATOS ORSZÁG

Kifi zetõdõ Izraelben élni A kívülállóknak talán nehéz ezt megérteni. A fenyegetettség és nem csekély problémák ellenére, amelyek a min-dennapokat sokkal nehezebbekké teszik, mint a legtöbb nyugati országban, az izraeliek szeretik országukat, és szívesen élnek benne.

Izraelben az emberek büszkék hadseregükre. Még büszkébbek az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) morális értékeire. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az IDF egyetlen katonáját sem hagyja magára. Mivel minden izraeli család soraiban találhatóak katonák és katonanõk – azaz: az izraeli hadse-reg a szó legszorosabb értelmében a nép hadserege –, minden családot ér-het hasonló sorscsapás, mint amilyen a Shalit családot öt évvel ezelõtt érte. Ezáltal tulajdonképpen Gilad Shalit minden izraeli család fi a lett.

Minden szociális problematika, véleménykülönbségek ellenére – még Shalit visszatérésének árára való te-kintettel is -, a nemzetközi helyzet ellenére, amelyet gyakran elszige-telésként lehet érzékelni, és minden kívülrõl jövõ fenyegetés ellenére, az

izraeli társadalom morális nagyságról tett tanúbizonyságot. Az izraeli társa-dalom erre büszke. Sokan hangoztat-ják, hogy éppen ez az, amiért megéri ebben a társadalomban élni.

Ebben az is szerepet játszhat, hogy mint nemzet, a büszkeség továb-bi forrásaira is tekinthet. A 2011-es évben ehhez az is hozzájárult, hogy egy újabb Nobel-díjassal gazdagodott az ország. De a gazdasággal is lehet büszkélkedni. Noha a szociális igaz-ságtalanságok elleni nyári tiltakozá-sok növekvõ szakadékokra is rámu-tatnak az országban, mégis összessé-gében az izraeli gazdaság rendkívüli stabilitást és teljesítõképességet mu-tat. Így Izrael az egy fõre esõ nemzeti jövedelem táblázatán a világ országai között a 28. helyen áll. A 29.602 ame-rikai dollár átlag jövedelemmel az

ország sokkal jobb helyen áll, mint a kõolaj-kitermelõ Szaúd-Arábia. Te-kintettel az Egyesült Államokban és Európában végbemenõ gazdasági fejlõdésre, ez még sokkal többnek számít. Ehhez jön még az is, hogy az ország a munkanélküliségi rátáját tekintve nemzetközi összehasonlítás-ban nagyon jó helyen áll.

A nemzeti büszkeség további for-rását az orvosi újítások képezik, amelyek az egész emberiség javát szolgálják. Ugyanez érvényes az ország egészségügyi ellátására is. Amíg például az EU-tagállam Görög-országban a pácienseknek meg kell halniuk, mert nem tudják kifi zetni az orvosi ellátás költségeit, addig Iz-raelben ilyesmi nem létezik. Itt min-denkire egyformán érvényes, akár termelõ tagja a társadalomnak, akár

HIB 2011-12.indd 11HIB 2011-12.indd 11 2011.12.09. 12:09:092011.12.09. 12:09:09



munkanélküli vagy nincstelen, vagy egyenesen bevándorolt: mindenkinek automatikusan jár az egészségbiztosí-tás, és kiváló egészségügyi ellátásban részesül. Ez kifejezésre jut az ország polgárainak átlagosan várható élet-tartamában is. Izrael a 81 éves átla-gos élettartamával világviszonylatban a nyolcadik helyen áll, és ezzel olyan

országokat elõz meg, mint Franciaor-szág, Norvégia, Hollandia és Olaszor-szág.

Azt már leszögeztük, hogy Izrael büszke lehet tudósaira. De ehhez még több is tartozik: A tudományos pub-likációk terén is vezetõ helyet foglal el az ország. 1000 lakosra számítva évente majdnem két tudományos ki-

advány jön ki. Ezzel Izrael a krémek krémjéhez tartozik az akadémiai tel-jesítmények terén, és olyan országok után áll közvetlenül, mint Svájc, Ang-lia és az Egyesült Államok. Továbbá Izrael a csúcsra tornázta fel magát az úttörõ újítások és találmányok terén is. 2011-ben Izrael ilyen vonat-kozásban a 6. helyen áll az összesen 139 értékelt ország között. Hasonló a helyzet a benyújtott szabadalmak terén is. De ez mûködik a kutatási ösztöndíjak és kutatási támogatások odaítélése terén is. Egyedül Európá-ban több mint 4000 izraeli nyújtotta be kérelmét kutatási ösztöndíjakért. A 480 felvett ösztöndíjasával Izrael vezeti a statisztikát. Anglia a 62 mil-lió lakosával csupán 124 hasonló ösz-töndíj- kiírást ért el.

Számos más terület is található, amelyre az izraeliek büszkék. Kiin-dulva az olyan tradicionális gazdasági ágaktól, mint a mezõgazdaság, amely Izraelt az elsõ évtizedekben a szó szo-ros értelmében víz fölött tartották, egészen a legmodernebb hightechig. Izrael egyszerûen egy különleges ország, és az is marad – polgárai szemszögébõl pedig egy olyan ország, ahol kifi zetõdõ élni. ZL ■

IZRAEL MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT

Kiállítás «Újítások» címmelA jeruzsálemi székhelyû természettudományi múzeum egy új kiállítással rója le tiszteletét 63 év izraeli talál-mánykincse elõtt. Cikkünk rövid ismertetõt nyújt az 50 kiállítási tárgyról, melyeket magyarázatokkal egybeköt-ve mutatnak be a látogatóknak.

Izrael újítási készségérõl mindig mindenütt hallani lehet. De tulajdon-képpen mire is utalunk mi ezzel? És melyek azok a találmányok, amelyek még Izrael létrejöttének idejébõl szár-maznak? A Bloomfi eld Science Múzeum mindenki számára érthetõen mutatja be a tudományt. A látogatókat 50 kiállítási tárgy segítségével végigvezetik az izra-eli újítások történetén. Itt, ezen a he-lyen a történelem néhány csúcspontja mindenképpen megjelenik.• A csepegtetõs öntözõrendszer,

amelyet a Netafi m kibbucban fej-lesztettek ki, és még a pusztában is lehetõvé teszi a haszonnövények öntözését. A cég már régóta a világ 112 országában mûködik, és össze-sen 13 gyártási helyszínt tart fenn.

• A Cherry paradicsom, amelyet egyes régiókban koktél paradi-csomként ismernek. Ez tulajdon-képpen izraeli mezõgazdasági termesztésbõl származik. Ezt a paradicsomot két professzor ne-mesítette a Héber Egyetemen, és példanélküli sikert ért el számos országban.

• A «PillCam», amelyrõl már többször beszámoltunk. Ez a csöppnyi kame-ra hamar exportsláger lett az egész világon. Ez megkönnyíti az orvosok számára a gyomor és béltraktus vizsgálatát, és a páciensek számá-ra is jelentõs mértékben kelleme-sebbé teszi a vizsgálatot.

• A «Spine Assist» a Mazor Robotics cégtõl. Ez a robot a komplikált

gerincmûtéteknél mutatja az orvos-nak a beavatkozás pontos útját, a pácienst pedig megkíméli a fölösle-ges sugárterheléstõl.

• A «WatchPAT», egy olyan távdi-agnosztikai rendszer, amely meg-kíméli az alvászavarokkal küzdõ pácienseket attól, hogy a gyakran nagy távolságra lévõ alvásvizsgáló laboratóriumokat felkeressék.

• Az «EarlySens kórházi ágyakba beépíthetõ ellenõrzõ rendszer. Ez a rendszer a beteggondozó nõvéreknek folyamatosan továb-bítja az életfontosságú adatokat (többek között a pulzusszámot, a légzést) és a kellõ idõben riadóztat.

• Az «EpiLady», olyan izraeli fej-lesztés, amely az 1980-as évek

Mivel minden izraeli család soraiban találhatóak katonák és katonanõk – azaz: az izraeli hadsereg a szó legszorosabb értelmében a nép hadserege –, minden családot érhet hasonló sorscsapás, mint amilyen a Shalit családot öt évvel ezelõtt érte.

HIB 2011-12.indd 12HIB 2011-12.indd 12 2011.12.09. 12:09:092011.12.09. 12:09:09

13

közepén az elsõ automatikus szõrtelenítõ készülék volt a pia-con, és amelyet a nõk otthon ké-nyelmesen és egyszerûen önállóan használni tudtak. Eladási száma a

szabadalom kifutása elõtt: 30 mil-lió készülék.

• Egy izraeli újítás, a «MobileEye», sok autóvezetõ elõtt ismert, mivel ez a rendszer megóv az összeütközéstõl, legyen az egy másik autó, útszéli korlát, vagy akár egy gyalogos. Ezt többek között a General Motors, BMW vagy a Volvo is átvette.

• Innovációk az elektromos autó te-rületén Shay Agasi izraeli vállalko-zó cégénél, a Better Place-nál.

• A «Rav Bariach» olyan biztonsági zárrendszer, amelyet fémajtóknál alkalmaznak, e zár hengerei zá-ródáskor az ajtókeret különbözõ pontjaiba hatolnak. Ezt a rendszert öt kontinensen forgalmazzák.

• A «BabySense» a csecsemõk lég-zésének és mozgásának sugár-zásmentes megfi gyelését teszi lehetõvé alvás közben.

• Az «Intel Israel Processor» mindenekelõtt a managerek köré-ben váltott ki bizalmatlanságot, az izraeli feltalálók azonban makacsul ragaszkodtak álláspontjukhoz, hogy ez a számítástechnikában fog igazán érvényesülni. Idõközben az-tán ez a processzor, amely az 1990-es évektõl a számítógépeket fel-

gyorsította, mérföldkõnek számít a számítástechnika történetében.

• Az USB-Stick nélkül ma már egy-általán nem boldogul az, aki szá-mítógéppel dolgozik. Dov Moran feltaláló lehetõvé tette, hogy nagy mennyiségû adatot egy kis sticken tároljanak, és probléma nélkül ma-gukkal vigyék.

• «IMINT». Ezt a rendszert egy izrae-li cég, az Elbit fejlesztette ki, amely a «Space Imagery Intelligence»-rõl gondoskodik, ami azt jelenti, hogy ez egy kompakt, rendkívül könnyû és mégis csúcsteljesítményre képes kamerarendszer, amely különbözõ õrzõ-védõ feladatoknál vethetõ be.

• Az alternatív energiaforrások te-rületén született újítások már vég-képp szétfeszítenék e lista kereteit, úgyhogy csupán néhányat említünk: Az Ormat Technologies egyedülálló újításai a geotermikus energia terü-letén; a világviszonylatban elsõ nap-elem ablakok a Pythagoras Solar cégtõl; a jelentõsen hatékonyabb alternatív megoldás a szilikonnal szemben napelemek számára («3G Solar» néven ismert); és nem utolsó sorban az úszó napelemek a Solaris Synergy cégtõl. AN ■

KÉMIAI NOBEL-DÍJ

Prof. Shechtman, a tizedik izraeli Nobel-díjas A tudományos teljesítmények nagy elismerése a Nobel-díj. Az izraeli Daniel Shechtman pro-fesszornak annyival is többet jelent ez az elismerés, mivelhogy kollégái éveken át elutasították kutatási eredményeit.

A német fi lozófus Arthur Scho-penhauer állítólag egyszer azt mond-ta: «Minden igazság három fázison megy keresztül: Az elsõben kine-vetik, a másodikban vadul szembe-szállnak vele, a harmadikban pe-dig, mint magától értetõdõt, elfo-gadják.» Ez pontosan ráillik Daniel Shechtman izraeli kémiaprofesszor tudományos felfedezéseire. Prof. Shechtman kémikus és fi zikus ma 70 éves. Legnagyszerûbb felfedezése majdnem 20 évvel ezelõttre tehetõ. Az elmúlt két évtized alatt elméletét megmosolyogták, a szakértõk két-ségbe vonták, sõt még hadjáratot is indítottak ellene. Soha nem tudott érvényesülni. Mindezek ellenére 2011 õszén neki ítélték oda a kémiai

Nobel-díjat, ugyanis idõközben már nem mosolyogták meg innovatív öt-leteit a kvázi kristályokkal kapcso-latban – azok már magától értetõdõ igazságokként kerültek be a termé-szettudományok tételei közé.

Prof. Shechtman úttörõ felfede-zésére 1982. április 8-án került sor az amerikai John Hopkins Egye-tem egyik laboratóriumában. Prof. Shechtman, aki 1975 óta a Technion anyagi részecskék tudományos in-tézeténél dolgozik Haifán, ebben az idõpontban az Egyesült Államokban tartózkodott egy kutatási szeminá-riumon. Abban az idõben elektron-mikroszkóppal fi gyelte a gyorsan rögzülõ alumínium-fém ötvözete-ket. Ekkor fedezett fel egy olyan

wikipedia - Israel Institute of Technology

HIB 2011-12.indd 13HIB 2011-12.indd 13 2011.12.09. 12:09:092011.12.09. 12:09:09



folyamatot, amelyet szakkörökben ikosaederes fázisnak neveznek. Ez a folyamat egy teljesen új kutatási területét alapozta meg a kvázi pe-riodikus kristályoknak. Mindeddig a tudomány világa abból indult ki, hogy a kristályok atomjai és mole-kulái szabályos felépítésûek. Prof. Shechtman azonban kísérletek ál-tal bebizonyította, hogy ezek a va-lóságban aperiodikus struktúrákba rendezõdnek.

Hogy ez ténylegesen maga az igaz-ság, a tudomány világa sokáig nem akarta elismerni. «Az elsõ pillanattól fogva, amikor felfedezésemet nyilvá-nosságra hoztam, sok ellenvetést, gúnyolódást kellett elszenvednem. Néhány kolléga még azt is ajánlotta,

hogy inkább a tankönyveket kellene még egyszer átnéznem. Feltehetõleg elaludtam az elõadásokon, külön-ben tudnám, hogy az elméletem egyszerûen nem lehetséges», mondta el az idõközben büszke Nobel-díjassá vált tudós. Még azt is el kellett visel-nie, hogy a kutatócsoportból kizár-ták. Ez a Schopenhauertõl szárma-zó elmélet második fázisának felelt meg. Prof. Shechtman felfedezését már nem csupán megmosolyogták, hanem kollégái valósággal dühösen reagáltak rá.

Amikor prof. Shechtman kutatá-si szemesztere után visszatért Izra-elbe, még mindig nem volt könnyû dolga. Az egyik legmakacsabb kri-tikusának a 20. század legnevesebb

kémikusa, az 1954-es kémiai No-bel-díj birtokosa, Linus Carl Pau-ling számított. Feladatának tartotta, hogy Shechtmant minden nyilvános alkalommal megtámadja. Szokásá-vá vált, hogy minden konferenciát e szavakkal vezessen be: «Daniel Shechtman merõ sületlenséget hord össze. Kvázi kristályok – olyanok nem is léteznek. Csak kvázi tudósok vannak.»

Csak 1987-ben fedeztek fel ha-sonlókat francia és japán tudósok is, úgyhogy Prof. Shechtman már nem teljesen egyedül volt kitéve a kriti-kának. De felfedezésének tulajdon-képpeni elismerését –és ezzel együtt tudományos rehabilitációját is a No-bel-díj hozta meg. ZL ■

FIGYELEMRE MÉLTÓ

Zsidók és a Nobel-díjEz esetben is folytatódott az íratlan hagyomány. Újra egy izraeli természettudós kapott Nobel-díjat. Ám tekintettel a Nobel-díjra és Izraelre, ill. a zsidókra, még sokkal több megjegyezni való van.

Adam Guy Riess Saul Perlmutter Ralph M. Steinman

wikipedia

Prof. Shechtman jóvoltából büsz-kélkedhet Izrael azzal, hogy egy nagy presztízsû Nobel-díj került ismét a zsi-dó állam birtokába. De a zsidó nép ettõl sokkal többre is büszke lehet. A fi zikai Nobel-díjjal három olyan tudóst tüntet-tek ki, akik közül kettõ zsidó származá-sú: Adam Guy Riess és Saul Perlmutter. Az orvosi Nobel-díjat is három olyan tu-dós kapta, akik közül kettõ zsidó: Ralph M. Steinman és Bruce A. Beutler.

Prof. Steinman posztumusz kapta meg a díjat, ugyanis ez év szeptember 30-án elhunyt, mindössze három nappal a díj odaítélésének nyilvánosságra ho-zatala után. 1943-ban a kanadai Mont-realban születetett. Családja itt talált menedékre a náci rezsim idején. Az utóbbi években a New York-i Rockefel-ler Egyetemen kutatott az immunológia területén. Prof. Steinman kutatásaival azon oltóanyagok fejlesztésének alap-jait rakta le, amelyeket a rákbetegség egyes fajtái ellen vethetnek be. A sors iróniájának tûnik, hogy prof. Steinman maga is a rák áldozata lett. Hasnyálmi-rigyrákja volt. Különben meg kell emlí-teni, hogy õ ezzel a betegséggel sokkal

tovább élt, mint az elvárható, többek között a saját kutatási felfedezései jó-voltából is. Noha a Nobel-díjat általában életben lévõ személyeknek ítélik oda, az illetékes komisszió úgy határozott, hogy ebben az esetben kivételt tesznek, mivel a díj odaítélésekor prof. Steinman halá-láról még nem tudtak.

Mindemellett prof. Bruce A. Beutler genetikus pedig orvosi szolgálataiért kapta a kitüntetést, aki 1957-ben az amerikai Chicagóban látta meg a napvi-lágot. Apja Berlinbõl származott, szintén a náci rezsim elõl kényszerült menekü-lésre. Prof. Beutler az utóbbi években a kaliforniai La Jolla Egyetemen mûködött. A veleszületett immunitás területén vég-zett kutatásaiért tüntették ki.

Dr. Adam Riess asztronómusként és fi zikusként kutat és tanít a neves John Hopkins Egyetemen Amerikában. Az 1969-es születésû tudós német szár-mazású Holokauszt-túlélõk gyermeke. Õ a csillagrobbanásokkal, más szóval szupernovákkal végzett kutatásaiért kapta a kitüntetést.

A másik két díjazott egyike, akivel a fi zikai Nobel-díjat megosztotta, a tíz

évvel idõsebb Saul Perlmutter, aki a Berkeley Egyetemen, Kaliforniában tanít. Neki is európai zsidó gyökerei vannak, szülei Lengyelországból ván-doroltak ki Amerikába. Ezt a magas tudományos kitüntetést a világegye-tem kiterjedésével kapcsolatos inno-vatív felismeréseiért kapta.

Hogy további statisztikai adato-kat is említsünk: Az idei Nobel-díja-sok között öt zsidó is található. Õk is csatlakoznak ahhoz a hosszú listához, amely a 180 zsidó díjazottat sorolja fel, akiket az évtizedek során Nobel-díjjal tüntettek ki. E díj 1901-es lét-rehozása óta a díjazottak 29 százalé-ka zsidó származású. Összességében megállapítható, hogy õk különösen a természettudományok terén tûntek ki, ugyanis a zsidó nép 32 zsidó ké-mikusra, 49 zsidó fi zikusra, valamint 54 zsidó orvosra lehet büszke, akiket ezzel a nagy presztízsû díjjal tüntettek ki. A tudományos kutatások területén kiosztott Nobel-díjak közül eddig 28-at zsidó tudós kapott, úgyhogy õk e terület Nobel-díjasainak 41 százalékát teszik ki. ZL ■

HIB 2011-12.indd 14HIB 2011-12.indd 14 2011.12.09. 12:09:102011.12.09. 12:09:10

15

MEGLEPÕ FELISMERÉSEK

Élet a Holt-tengerben!A negevi Ben-Gurion Egyetem kutatóinak nemrég került napvilágra egy felfedezése, amelyet elõször megmosolyogtak, idõközben azonban komoly feltûnést keltett. Ugyanis édesvíz-forrásokat fedeztek fel a Holt-tenger mélységeiben.

Gyakran fordul elõ az egyetemi tanul-mányok során, hogy közös projekteket készítenek úgy, mint ebben az esetben is. Izraeli részrõl és a negevi Ben-Gurion Egyetem megbízásából, amelynek szék-helye Beer Shebában van, prof. Jonathan Laronne és kutatási asszisztense, Yaniv Muwes vesznek részt ebben a projekt-ben. Édesvíz-forrásokat fedeztek fel a Holt-tengerben. Mivel a kutatási tanul-mányt többek között a német képzésért és kutatásért felelõs szövetségi minisz-térium fi nanszírozza, egy német kuta-tási partner is közremûködik. Ez eset-ben egy teamrõl van szó a Max-Planck Intézetbõl, Brémából. Izraeli kollégáik eredményeire építve tovább kutattak, és nem kevésbé meglepõ jelentést tettek közzé: Ezekben az édesvíz-forrásokban mikroorganizmusok találhatóak, ame-lyek a víz rendkívül magas sótartalma ellenére is életképesek.

Az édesvíz-források a Holt-tenger talajának egyes helyein találhatóak. Egyes kutatók már ezelõtt is hangoz-tattak olyan elméleteket, amelyek ezt igazolták. Mindazonáltal pontosabb ismereteik nem voltak, úgyhogy prof. Laronne a szó legszorosabb értelmében e kérdés mélyére akart hatolni. Prof. Laronne, aki a Ben-Gurion Egyetemen

a földrajz és környezetfejlesztés szak-területén kutat és tanít, kifejlesztett egy eljárást, amely segítségével a for-rások helyét pontosan meg lehet hatá-rozni, és a kiáramló vízsodrást mérni lehet. Nagy segítséget nyújtottak eb-ben a hivatásos búvárok, akik többek között vízpróbákat is felhoztak. A fotók is, amelyeket õk csináltak, segítettek ennek a természeti jelenségnek jobb megértésében.

A Holt-tenger nagyon különbözõ mélységeket mutat, 120-tól 300 méte-rig. A tengerfenék különbözõ helyein prof. Laronne olyan édesvíz-forrásokat fedezett fel, amelyek egyes helyeken több száz méteren terülnek el. A víz kráterekbõl tör elõ, amelyek 15 méter átmérõjûek is lehetnek, és 20 méter mélységûek. Ezeknek a krátereknek meredek belsõ faluk van, amelyeken többek között ásványi anyagok lerakó-dásai fi gyelhetõek meg. Prof. Laronne szerint fontos tisztázni, tekintettel a Holt-tenger folyamatosan csökkenõ víz-szintjére, hogy ilyen módon mennyi víz jut a tengerbe. Ezzel kapcsolatban eddig nem álltak semmilyen biztos ismeretek rendelkezésre.

De, amint már leszögeztük, a német kutatási partner felfedezése is úttörõ

jelentõségû. «Soha eddig még senki nem mutatott ki mikroorganizmusokat a Holt-tengerben», jegyezte meg büszkén ezzel kapcsolatban dr. Danny Ionescu a brémai Max-Planck Intézet tenger-biológiai kutatócsoportjától. Továbbá hozzáfûzte: «Ezek a mikroorganizmusok az Archaea törzshöz tartoznak, mely a nép ajkán õsbaktériumként ismeretes. A tengervízben szokásostól eltérõen na-gyon csekély koncentrációban fedeztük fel, csupán 1.000-tõl 10.000 egyedig milliméterenként. Mindazonáltal ez a felfedezés forradalmasítja eddigi isme-reteinket a Holt-tengerrõl.»

A kutatók jelenleg számos kérdés elõtt állnak: Hogyan képesek ezek a mikroorganizmusok ilyen életidegen környezetben a túlélésre? Nem kevésbé égetõ a kérdés, hogy egyáltalán mivel táplálkoznak, azaz mi az energiaforrá-suk. A kutatók most már ilyen irányban folytatják közös tudományos tanulmá-nyukat; és izgalommal várhatunk a további eredményekre. AN ■

ÚJFAJTA KEZELÉS

Magas vérnyomásnak hadat üzenni – másként A magas vérnyomás mindenekelõtt a nyugati társadalmakban terjed egyre inkább. Ez egy súlyos következményekkel járó alattomos betegség. A jeru-zsálemi Hadassah-Klinika orvosai elsõként szabályozták a magas vérnyo-mást újfajta kezeléssel.

A magas vérnyomást (hipertónia) sok ember leküzdheti életmódja meg-változtatásával. Ehhez hozzátartozik még a sószegény és egészséges táplál-kozás, a mérsékelt alkoholfogyasztás éppúgy, mint a sok mozgás, és vége-

zetül a testsúly csökkentése. Sok em-bert azonban, akik hipertóniában szen-vednek, gyógyszeres kezelésnek is alá kell vetni. Ma már köztudott, hogy en-nél a betegségnél a családi adottság-nak is fontos szerepe van. Különben

vannak olyan esetek is, amelyeket az orvosok alig tudnak ellenõrzésük alatt tartani. Ezért a hipertónia okainak további kutatásaira fektetnek nagy hangsúlyt. Ezeken a kutatási eredmé-nyeken nyugszik egy olyan újfajta ke-zelési módszer, amelyet a jeruzsálemi Hadassah-Klinikán már sikeresen al-kalmaznak.

HIB 2011-12.indd 15HIB 2011-12.indd 15 2011.12.09. 12:09:112011.12.09. 12:09:11



A tudósok rájöttek arra, hogy a veseidegek rendkívüli aktivitása jelentõs szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában, amit az orvosok gyógyszeres kezeléssel nem tudnak leküzdeni. Épp ezen a ponton vethetõ be az új kezelési módszer: Ezeket a hiperaktív idegeket ugyanis a szó legszorosabb értelmében harc-képtelenekké teszik. A kezelést or-vosi körökben «renale Denervation» (a veseidegek hatástalanítása) néven

A Hadassah klinika Jeruzsálemben

IZRAEL ÚJ NAGYKÖVETEI

Az EL-AL-személyzet társadalmi munkát végez Izrael nemzeti légitársasága világviszonylatban magas biztonsági színvonaláról ismert. Mivel e társaság úgymond az ország világot járó jelképe, a személyzetet most kiegészítõ képzésben részesítik.

Az EL-AL-személyzet elõtt néhány képzési intézkedés áll. Ezen azonban semmiképpen sem az utasoknak szánt újfajta szolgáltatásokat vagy vala-miféle technológiai változtatásokat kell érteni. Sokkal inkább arról van szó, hogy nagyköveteknek képezik ki õket. Úgy az utaskísérõk, mint a pilóták az egész világon otthon van-nak, és minden kontinens emberei-vel kapcsolatba kerülnek. Azonkívül egy izraeli céget képviselnek, miért ne képviselhetnék tehát az államot is, mint olyat? A továbbiakban õk az ország úgynevezett «Isten hozta!»-követeiként fognak tevékenykedni. Legalábbis ezt határozta el az izraeli külügyminisztérium a légitársaság gazdasági vezetésével együtt.

Elõre látható, hogy úgy az utaskísérõk, mint a pilóták a jövõben

ismerik, és olyan sikeresnek tûnik, hogy néhány klinika is átvette. Ezzel kapcsolatban például a Berlini Kari-tász honlapján ezt olvashatjuk:

«A veseidegek hatástalanítása olyan új, hatásos, minimális orvosi beavatkozással járó eljárás, amelynek segítségével hosszútávon azoknak a pácienseknek a vérnyomása is sikere-sen csökkenthetõ, akiknek a maximá-lis gyógyszeres kezelés sem használt. A veseidegek hatástalanításának eljá-

rása hasonló a veseartériák szelektív ábrázolásához angiográfi a keretében. A lágyék egyik arteriális véredényé-nek megcsapolása után átvilágítással bevezetik a katétert egészen a vese-artériáig. Miután a katéter hegyét elhelyeztik a véredény egy meghatá-rozott pontján, a véredény külsõ falán futó szimpatikus idegszálakat magas frekvenciájú rádióhullámok segítsé-gével lebontják. A procedúra össze-sen körülbelül egy órát vesz igénybe.»

Prof. Chaim Lotan a Hadassah-Klinika szív-intézetétõl ezzel az in-novatív kezeléssel kapcsolatban ki-fejtette: «Ez a forradalmian új terápia lehetõvé teszi számunkra olyan pá-ciensek kezelését, akiknek egyetlen hagyományos gyógymóddal sem lehet magas vérnyomásukat csökkenteni. Ez a kezelési forma még fejlõdésének kezdeti szakaszában van, de úgy mi, mint külföldi kollégáink ezzel kap-csolatban már jó tapasztalatokat gyûjtöttünk.» AN ■

Többet is megtudhatsz a «renale Denervation» címszó alatt: http://nephro-cbf.charite.de/

wikipedia

HIB 2011-12.indd 16HIB 2011-12.indd 16 2011.12.09. 12:09:122011.12.09. 12:09:12

17

külföldi tartózkodásuk során a repü-lések között, noha pihenni fognak, kevesebb idõt fordíthatnak kirándu-lásokra és bevásárlásokra. Magától értetõdik, hogy a pihenési szakasz biztonsági okokból továbbra is az elsõ helyen áll, de a fennmaradó órá-kat ezen túl elõadásokra és helybéli fontos vezetõszemélyiségekkel való találkozókra kell fordítaniuk, vala-mint széles érdeklõdõ közönséget kell megnyerniük. A cél az, hogy külföldi tartózkodásukat használják ki hatékonyan Izrael imázsának javí-tására.

Ezt a kezdeményezést az EL-Al gazdasági vezetõje, Eliezer Shkedy javasolta. Õt ugyanis lenyûgözte a Pro-Izrael képzési program, amelyet a «StandWithUs» szervezet indított. Ez a közhasznú, nemzetközi szerve-zet hisz a képzés jelentõségében a békéhez vezetõ úton, az antiszemitiz-mus leküzdésében, és a népek egy-

más közti megértésének javításában. A szervezet székhelye az amerikai Los Angelesben található. Ezenkívül még 15 székhelyet tartanak fenn az USA-ban, Izraelben és Európában. Annak, aki itt elkötelezi magát, nyomtatott anyagok segítségével, elõadásokon és beszélgetéseken ah-hoz kell hozzájárulnia, hogy Izraelt minél többen megértsék. A külföldi közönség elé lehetõleg minél több in-formációt kell terjeszteni, hogy az or-szág gyakran egydimenziós imázsát feljavítsák és megvilágítsák.

Az EL AL csatlakozását ehhez a vállalkozáshoz a Jewish Agency és az izraeli külügyminisztérium is pártfogolta és támogatta. Az EL-AL-projektet Yehudit Grisaro, az izraeli légitársaság légi szolgálatának il-letékese, valamint Alon Futterman a Jewish Agency-tõl vezették be. Ezzel kapcsolatban az izraeli sajtó-nak a következõket nyilatkozták:

«Már utaskísérõk és pilóták százai jelentkeztek, hogy társadalmi mun-kában e projekt mellett elkötelez-zék magukat.» Továbbá kifejtették, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a jó és sokoldalú nyelvismeretre – ami a soknyelvû izraeli társadalomban anélkül is adott –, minden más szük-séges képesség a tanfolyamokon megszerezhetõ. Ezeken a retorikai képességeket és a közönség elõtti ál-talános fellépést csiszolgatják, de a hallgatókat ellátják a témákkal kap-csolatos információkkal, és a szüksé-ges érvelési módszerekkel is.

Ha meggondoljuk, hogy az EL AL évente kereken 3,8 millió utast szál-lít – közöttük tömérdek külföldit – és világszerte 44 célállomást repül be egy 39 repülõgépbõl álló flottá-val, akkor láthatjuk, hogy ezzel a projekttel mindenképpen sok ember érhetõ el a világ legkülönbözõbb pontjain. AN ■

KEZDEMÉNYEZÉS

Zsidó hírek Neked is eleged van már abból, hogy a média milyen rossz fényben mutatja be Izraelt úgy általában? Sok izraeli és zsidó ember nagymértékben csalódott a hírközlõ médiában. Egyesek most megragadták a kezdeményezést, és megalapították a «Jewish News One» tudósítót.

Aki a legapróbb részletekig is is-meri a Közel-Keletet, ill. Izraelt, an-nak gyakran egyáltalán nem tûnik fel, hogy a hírközlés néha milyen tendenciózus. Mindazonáltal ily módon egy olyan Izrael-kép alakul ki, amely sok zsidó embert széles e világon kihoz a sodrából. Ehhez járul hozzá még az Al Jazeera arab hírcsatorna nem egyszer durva Iz-rael-ellenes, sõt részben nyílt anti-szemita hírközlése. A jövõben ez el-len kell a Jewish News One hírközlõ csatornának felvennie a harcot.

A CNN és a BBC mintájára vé-gül is egy éjjel-nappal mûködõ zsidó hírközlõ szolgálatot kell a középpontba állítani, amelynek azonban pártpolitikától mentesnek kell lennie. Ezzel kapcsolatban szögezte le a Brüsszelben letele-pedett fõszerkesztõ, Alexander Zanzer: «Mindenrõl, amirõl a világ hírközlése tudomást szerez, mi is informálni fogunk. Azonban mi zsi-

dók, természetesen a súlypontot a zsidó és az izraeli témákra fogjuk helyezni. Izraelrõl és a zsidó diasz-póráról pozitív dolgokat akarunk közölni.»

Elsõ alkalommal szeptember végén az angol nyelvû adás in-dult be mûhodon keresztül. Eddig Észak-Amerika, Európa, és Közel-Kelet egyes részein fogható. Kü-lönben a kábel-és szatellit cégek még nem vették fel az adóállomást teljes egészében a programjukba. Ezt követõen kell létrejönnie az in-ternet-hozzáférésnek.

Ennek a kezdeményezésnek az egyik jelentõs lökést az adta, hogy a már 15 éve fennálló arab hírközlõ csatorna, az Al Jazeera mellett egy alternatívát hozzanak létre. Ennek angol nyelvû programjába egyre több nézõ kapcsolódik be az egész világon, ha részletes információkat akar hallani a Közel-Kelettel kap-csolatban. A Jewish News One már

közvetítõ állomásokat mûködtet Tel Avivban, Brüsszelben és Kijev-ben. Ezek adásának befejezésével készenlétben állnak a washing-toni, párizsi és londoni stúdiók berendezései. Ideiglenesen 12 újságírót alkalmaznak, akiknek hat országban van engedélyük. Ezenkívül további önkéntes mun-katársakat toboroznak. Jelenleg a közvetítés nyelve kizárólag angol, de rövidesen lehetõvé válik hébe-rül, franciául, németül és arabul is közvetíteni.

Egy ilyen kezdeményezésnek természetesen nemcsak látnokok-ra van szüksége, hanem tõkeképes támogatókra is, akik az alaptõkét rendelkezésre bocsátják, hogy az elképzeléseket kézzelfogható valóságra válthassák. Jelenleg a Jewish News One tulajdonosai az ukrán Tycoon Igor Kolomoisky, aki izraeli állampolgár is és Vadim Rabinovich, aki ukrán állampolgár-

wikipedia

HIB 2011-12.indd 17HIB 2011-12.indd 17 2011.12.09. 12:09:142011.12.09. 12:09:14



ságát Izraelbe való bevándorlásá-val feladta. Rabinovichot Izraelben fõleg emberbaráti tevékenysége folytán ismerik. Így többek között õ adományozta az arany menorát,

amely a Siratófal terét díszíti, és nagy összegeket áldozott a telje-sen lerombolt Hurva-zsinagóga új-jáépítésére Jeruzsálem óvárosának zsidó negyedében. Ez a két üzlet-

ember, akik jelen vannak fontos európai zsidó grémiumokban is, feltételezhetõen öt millió ameri-kai dollárt fektetett a Jewish News One megalapításába. ZL ■

A SPORTOLÓKNAK ÁTVÉVE

Fitnesz az agynak A zsidó intelligencia kimagasló hírnévnek örvend. Nos, ez az intellektus a nagyra értékelt zsidó újítókedvvel összekapcsolódva egy olyan szabadalmat hozott létre, amely az agy mûködését serkenti.

Az «IntelliGym» esetében egy Izra-elben szabadalmazott koncepcióról van szó, amely arra hivatott, hogy az atlé-ták kognitív képességeit videofelvétel-hez hasonló edzésprogrammal javítsa. Eredetileg ezt a koncepciót az 1980-as évek végén már az izraeli harci pilóták számára kidolgozták. Tanulmányok mu-tatták ki akkor, hogy ezeknek a «száraz-gyakorlatoknak» során egy pilóta való-ságos teljesítõképessége (fi gyelem a manõver-megbeszéléseken, képességek különleges helyzetekben, a harcban és bombázáskor) kereken 30 százalékkal javítható. Különösen a stresszhelyze-tekben mutatkozott meg észrevehetõen a kognitív teljesítõ képesség javulá-sa. Következésképp ezt az egyedülálló edzésprogramot a NASA, valamint az Egyesült Államok légiereje is átvette.

E koncepció módosítása mögött, amelyet elsõsorban sportolókra szab-tak, prof. Daniel Gopher áll, Haifa Technikai Fõiskolájáról, amely még technikumként is ismert. Ez a kon-cepció már egy ideje mindenekelõtt az Egyesült Államokban szenzációt kel-tett, mivel ott olyan sportegyesületek-nél alkalmazták sikeresen, amelyek a nemzeti kosárlabda- és jéghoki-ligák-ban játszanak. A különleges progra-mot, amelyet kimondottan a kosárlab-da-játékosok számára fejlesztettek ki, elõször 2000-ben alkalmazták, mint edzésprogramot. Ezt követõen piacra került egy további, erre a koncepcióra épülõ program, amely a jéghoki játé-kosoknak felel meg. Azok a klubok, amelyek ezt a programot alkalmazták, nagy sikereket könyvelhettek el, és ro-

hamos felemelkedést értek el minden-kori ligájukban.

Ezzel kapcsolatban Dany Dankner, ennek az izraeli cégnek a vezérigazga-tója a következõket nyilatkozta: «Az ezzel a koncepcióval elért elsõ sikerek után hamar megértettük, hogy ebbõl a sportolók is nagymértékben profi tál-hatnak. Nekik is stratégiai döntése-ket kell hozniuk stresszhelyzetekben, amelyek gyakran a gyõzelmet vagy a vereséget döntik el.» Idõközben az amerikai sportszakértõk és kommen-tátorok megegyeznek abban, hogy ez az agytréning-program ezt a két sportterületet az Egyesült Államokban tartósan megváltoztatta, és újabb csú-csok eléréséhez segítette.

És ez a következõképpen mûködik: Egy sportoló saját személyes profi ljá-

Ez a koncepció már egy ideje mindenekelõtt az Egyesült Államokban szenzációt keltett, mivel ott olyan sportegyesületeknél alkalmazták sikeresen, amelyek a nemzeti kosárlabda- és jéghoki-ligákban játszanak.

HIB 2011-12.indd 18HIB 2011-12.indd 18 2011.12.09. 12:09:142011.12.09. 12:09:14

19

Eredetileg ezt a koncepciót az 1980-as évek végén már az izraeli harci pilóták számára kidolgozták.

ról adatokat közöl. A program felveszi ezeket az adatokat, és az edzésprog-ramot ennek a sportolónak specifi kus szükségleteihez igazítja. Ezek az ada-tok nemcsak az életkort, magasságot, testsúlyt, valamint a sportágat tartal-mazzák, hanem azt is, hogy a játékos-nak milyen feladatai vannak a csapat-ban, és a statisztikai adatok szerint milyen az õ személyes hozzájárulása a gyõzelmekhez és a vereségekhez. Ilyen módon a program egy teljesen új képet állít össze a játékos erõsségeirõl és gyengeségeirõl, és ennek megfelelõen képezi õt ez a számítógépes agyfi tnesz-tréning. Azokat a képességeket fej-lesztik tovább, amelyek ezt a játékost jó sportolóvá teszik. Egyúttal a gyakor-latok során megpróbálják kikü szöbölni a gyenge pontokat. A gyakorlatok so-rán ez a program a következõket is elemzi: Hova tekintett a sportoló egy meghatározott helyzetben? Mikor és hogyan bizonytalanodott el? Miért tá-madt nézeteltérés közte és csapattár-

sai között, amely az ellenfél góljához vezetett? Ez a koncepció összesen 80 paramétert értékel.

Idõközben ez a koncepció az európai sportolói körök érdeklõdését is felkeltet-

te. Így Németországból, Hollandiából, sõt Brazíliából is érdeklõdtek már a futball-egyesületek a cégnél, nem fejlesztik-e ezt a koncepciót tovább úgy, hogy az a futbal-listáknak is hasznára legyen. ZL ■

MEGKÉSETT BOCSÁNATKÉRÉS

A Hugo Boss cég bocsánatot kért Szinte mindenki érezhette már legalább egyszer ennek a cégnek különleges illatát. A nõi- és férfi divatárui is széles körben ismertek. De csak kevesen tudják, hogy ez az 1924-ben alapított cég a náci idõkben bizony nem szerzett magának dicsõséget.

Noha a közmondásnak, hogy «Jobb késõbb, mint soha» mindenképpen meg-van a maga jogosultsága, mégis egy 66 év késéssel érkezõ bocsánatkérés so-kak számára már túl késõ. Számtalan érintett, akiket ez a bocsánatkérés meg-illetne, ugyanis már nem él. A német Hugo Boss divatcég bocsánatkérésérõl van szó, amely az úgynevezett «Harma-dik birodalom» ideje alatt munkaszolgá-latosokat alkalmazott.

Sok éven át kellett ennek az idõközben világszerte elismertté vált német cégnek ezzel kapcsolatban szem-rehányásokat elviselnie. Jóllehet, kétség sem fér hozzá, hogy a cég a második vi-lágháború idején kényszermunkásokat alkalmazott, mégis mindig visszautasí-totta azokat a vádakat, miszerint a Hit-ler-rezsim lelkes támogatója lett volna. Sõt olyan híresztelések is szárnyra kap-tak, hogy a cégalapító Hugo Ferdinand

«Jobb késõbb, mint soha» - A Hugo Boss cég bocsánatot kért

Boss nem elégedett meg csupán azzal, hogy munkaruhákat gyártott – többek között az SA, SS, a náci haderõ és a

Hitlerjugend számára. Állítólag az õ keze volt az SS–egyenruha tervének ki-dolgozásában is. Mások szerint pedig az

HIB 2011-12.indd 19HIB 2011-12.indd 19 2011.12.09. 12:09:152011.12.09. 12:09:15



1948-ban meghalt Ferdinand állítólag Hitler udvari szabó-ja volt. Boss maga mindig visszautasította ezeket a vá-dakat. A nyilvánosság elõtt kijelentette, hogy csak azért lépett be a Nemzetiszocia-lista Német Munkáspártba, hogy cégét megóvja, és túl-élését biztosítsa. A Szövet-ségesek nem hagyták ugyan befolyásolni magukat, még-is elnézõknek bizonyultak. Bosst a nácitlanító intéz-kedések során elõször «ter-heltként», majd nem sokkal azután már csak «szimpati-zánsként» sorolták be.

E történet ellenére, amelyet ma már sokan nem is ismernek, a cég nem élt meg gazdasági törést, talán azért, mert a háború után Boss veje vet-te át, és ettõl kezdve a hangsúlyt a férfi -öltönyök gyártására helyezte.

Néhány héttel ezelõtt azonban a cég jónak látta, noha már régóta teljesen idegen kezekben van, hogy állást fog-laljon saját történetének e sötét fejeze-tével kapcsolatban. Különben ez nem a cég kifejezett kívánságára vezethetõ vissza, hanem egy nemrég nyilvános-ságra került publikáció által indíttat-va érezte magát e lépés megtételére.

Roman Köster történész könyvében - Hugo Boss, 1924-1945 – olyan törté-nelmi tényeket hozott nyilvánosságra, amelyekkel a cégnek szembe kellett néznie. A könyv egyértelmûen kiderí-tette, hogy Boss szoros kapcsolatokat tartott fenn a náci rezsimmel. Ez sem-miképpen sem csupán gazdasági meg-fontolásokból történt, hanem azért is, mert Boss támogatta a náci ideológiát. Emellett a könyv újólag azt is bebizo-nyította, hogy Boss a lengyel és francia

kényszermunkások alkal-mazásában ugyancsak ki-tett magáért. Bizonyítékok vannak arra, hogy a cég ezeknek a kényszermun-kásoknak alkalmazásával roppant mértékben meg-ugrott. Köster ezenkívül leszögezi könyvében, hogy Boss nagyon hamar változ-tatni tudott ezen, amikor 1944-ben megértette, hogy Németország elveszítette a háborút. Más szavakkal: Õ tudatában volt annak, hogy az emberekkel szemben igazságtalanul járt el.

Noha a Boss cég csu-pán egyike volt annak a kereken 15.000 német üzemnek, amelyek a náci idõkben kényszermunká-

sokat alkalmaztak, mégis a rendkívül rossz bánásmód alapján, amit a kény-szermunkásokkal szemben alkalmaz-tak, messze kiemelkedik a többi közül. Ennek hatására a mai cégvezetõség indíttatva érezte magát, hogy egy meg-késett bocsánatkérést nyilvánosságra hozzon. A vállalat bocsánatot kért hon-lapján azoktól az emberektõl, «akiknek a Hugo Ferdinand Boss üzeme miatt a nemzetiszocializmus idejében szenved-niük kellett» ZL ■

Olyan híresztelések is szárnyra kaptak, hogy a cégalapító Hugo Ferdinand Boss nem elégedett meg csupán azzal, hogy munkaruhákat gyártott – töb-bek között az SA, SS, a náci haderõ és a Hitlerjugend számára.

EGY «SZERELEM» VÉGE

Egy izraeli cég vége Londonban A szó legszorosabb értelmében véget ért egy szerelem, a cég neve ugyanis «Ahava» – Szerelem. Ez a cég a Holt-tenger ásványaira épülõ kozmetikai termékeket forgalmazott. Palesztin-barát aktivisták nemrég kieszközölték, hogy Londonban az «Ahava»-üzletet bezárják.

Israel Tzipi Livni ellenzéki vezetõ Angliába utazásával kisebbfajta gyõzelmet ért el. Több éven át nem utazhatott oda, mivelhogy ott letartóz-tatás fenyegette. Palesztin-barát szer-vezetek birtokában a törvény által el-lene kibocsátott letartóztatási parancs volt érvényben – mint különben más

izraeli politikus és katona ellen is. Ál-lítólagos háborús bûnösökként kelle-ne megjelenniük a törvényszék elõtt. Egy brit törvényszék nemrég ejtette a Livni elleni vádat, és visszavonta az elfogatási parancsot, úgyhogy most politikai tanácskozásra Londonba utazhatott.

Ám, ahogy megszerezték ezt a gyõzelmet, úgy is foszlott az szét vala-hogy. Ugyanis épp erre az idõre esett az Ahava izraeli kozmetikai cég londo-ni bezárása. Még röviddel ez elõtt is az üzlet egy nagy presztízsû bevásárlóköz-pontban, a Covent Garden-ben sikertör-ténetet írhatott. De változott a helyzet az üzlet ajtaja elõtt zajló palesztin és pa-lesztin-barát aktivisták állandó tiltako-zása miatt. Bojkottra szólítottak fel, és a vevõket többé-kevésbé nyílt nyomásnak vetették alá. Végül a kiélezõdõ helyzet-re való tekintettel az üzlet vezetõsége kényszerítve érezte magát, hogy a zász-lókat bevonja, és az üzletet bezárja. Kü-

wikipedia

Kérjük vegye fi gyelembe,hogy irodánk karácsony és újév között zárva van.Kívánunk Önnek áldott adventet és karácsonyiünnepeket.

Hírek Izraelbõl

HIB 2011-12.indd 20HIB 2011-12.indd 20 2011.12.09. 12:09:162011.12.09. 12:09:16

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK 2121

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK

Dr. med. Mordechai Waron személyes szavai a Beth – Shalom barátaikhoz

lönben az üzlet vezetõsége nem adta fel olyan gyorsan a harcot. Az üzlet elõtti tüntetések már néhány éve tartottak. 15 hónappal ezelõtt váltak intenzívebbé az aktivisták tiltakozásai. A vevõk már nem akarták magukat az inzultusoknak kitenni, és lassan, lassan elmaradoztak.

E súlyos tiltakozások hátterét az az indok képezte, hogy egy olyan izraeli cégrõl van szó, amely az úgynevezett «megszállt területen» termel – amelyet a palesztinok Ciszjordániának nevez-nek, Izraelben viszont a bibliai elneve-zés szerint Júdeaként és Samáriaként ismerik. Az Ahava cég üzleti székhelye Mitzpe Shalemben található, a Holt-ten-ger észak-nyugati partján. Londonban a tüntetõk folyamatosan azt hangsú-lyozták, hogy egy «illegális és bûnös településrõl van szó a megszállt terüle-teken». Mitzpe Shalemet 1970-ben köz-vetlen az 1967-es úgynevezett zöld határ mögött alapították, és a kibbuc mozga-lomhoz tartozott, idõközben azonban már rég privatizálták. A tulajdonképpeni kitermelési helyek különben messze dél-re és így nem ezen a vitatott területen fekszenek.

Az utóbbi idõben a tüntetõk már igen agresszívan léptek fel a potenciális vevõkkel szemben. Az üzletbe való be-lépés elõtt szólították meg õket. Olyan anyagokat osztogattak, amelyeken a til-takozások okáról világosították fel õket. A tiltakozások alatt az egyik hétvégén, amikor a szokásosnál is több aktivista gyûlt össze, még az üzlet egyik kiraka-ti üvegét is betörték. Ezek után már a rendõrségnek kellett az üzlet elõtt õrt állnia.

Kezdetben az üzlet vezetõsége meg-próbálta fi gyelmen kívül hagyni a tilta-kozásokat. De idõ múlásával kénytele-nek voltak megállapítani, hogy milyen romboló hatással van mindez az üzletre, és hanyatláshoz vezet. A vezetõségnek be kellett látnia, hogy az egész cég imázsa megszenvedi ezt. Ehhez jött még végül az is, hogy az épület tulajdonosa és bérbeadója a növekvõ nyomás hatásá-ra felmondta a bérleti szerzõdést. Aztán az ott lakók is elkezdtek panaszkodni, hogy «a házuk elõtt zajló cirkusz miatt» zaklatásnak vannak kitéve.

Az angol nyelvû államok zsidó sajtó-jában általában párhuzamot vontak ezen fejlemények és a történelmi elõzmények között. A náci rezsim kezdetének Né-metországában élõ zsidó üzlettulajdo-nosok helyzetére emlékeztet ez a tör-ténet. ZL ■

Kedves Barátaim!

Szívélyes shalommal köszönte-lek Benneteket az Assaf-Harofeh-Kórházból.

Épp hogy túl vagyunk az õszi ünnepi perióduson, amikor min-den zsidó ember magába száll, és a Mindenhatót keresi imádságban. Az ilyen napokon hálaadással emlékezik Izrael népe azokra az igazi barátaira, akik sok-sok éven át Izrael mellett álltak.

A Beth-Shalom Éjféli Kiál-tás Közösség a legkitartóbb és legjelentõsebb barátja Izraelnek Eu-rópában – ez így van sok év óta, ami-ért most újból ki szeretnénk fejezni legbensõbb és legõszintébb köszöne-tünket a ti csodálatos segítségete-kért és támogatásotokért.

Izrael napjainkban újra turbulens idõket él át, amikor dilemmákkal és saját létezésére vonatkozó bíráló poli-tikai kérdésekkel kell szembenéznie.

Ezt az idõszakot olyan izraeli te-vékenység fémjelezte, amely Palesz-tina egyoldalú elismerését hivatott megakadályozni az ENSZ-ben. Anél-kül, hogy Izraellel tárgyaltak vol-na, ezt az elismerési beadványt 127 nemzet támogatta. Mindemellett a Palesztinok nem ismerték el – még formálisan sem – a szuverén zsidó állam létezéshez való jogát. Továb-bá ugyanígy hiányzik az a szándék-nyilatkozat is, amely a 100 éve tartó szörnyû izraeli - arab konfl iktust ren-

dezné és a régióba békét és nyugal-mat hozna.

Ez a turbulens periódus Gilad Shalit katonának családja és barátai karjaiba való megható visszatérésé-vel ért véget.

Ezalatt az idõ alatt Izraelben szinte mindenki egyfajta bizonyta-lanságban élte életét. Ehhez jött még a Nyugat állandó gyengülése miatt érzett aggodalom, és az Izrael körüli államokban végbemenõ drámai válto-zások. Kínzó kérdések vetõdnek fel: Mi lesz az elõttünk álló egyiptomi vá-lasztások után a békeegyezménnyel akkor, ha mint ahogy az várható, a Muszlim Testvériség nyeri meg a választásokat a Nílus menti ország-ban? Mi fog történni Szíriában, ha Asszad végül szabad utat kap? Ott is a fanatikus muszlim radikális hangok kerülnek túlsúlyba? És hova tart Törökország, ahol úgyszintén megerõsödtek az iszlám radikálisok, akiket a terroristák és a Hamasz is támogat?

De a mi tulajdonképpeni aggo-dalmunk az Iránból jövõ fenyegetés felé fordul, amely – dacolva a Nyugat minden szankciójával és kigúnyol-va a politikai nyomásmechanizmust – nagy lépéseket tett afelé, hogy tömegpusztító fegyverek birtokába jusson. Irán az utóbbi idõben a Nyu-gattal szemben általában, és az USA-val szemben különösen engedetlen. Ennek kihatásai lehetnek a mi egész régiónkra is.

HIB 2011-12.indd 21HIB 2011-12.indd 21 2011.12.09. 12:09:172011.12.09. 12:09:17



HÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected], www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Az újság ára 350,-Ft

Éves elõfi zetés 4200,-Ft postaköltséggel Magyarországon

Külföldre + postkaköltség

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V.,Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 DübendorfTel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19E-Mail: [email protected]

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: [email protected]

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: [email protected], Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: [email protected]

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected]

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

®

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió

honlapján: www.ejfelikialtas.hu

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI:

HD = Heinz Döbele ; ZL = Zwi Lidar ; CM = Conno Malgo ; RM = René Malgo ; AN = Antje Naujoks

Az irániak állítólag merényletet terveztek a szaúd-arábiai nagykövet ellen az Egyesült Államokban. Ez azt jelenti, hogy a támadást amerikai föl-dön akarták elkövetni. Ráadásul õk kezdeményezték az iraki síták több-szöri túlkapásait amerikai katonák ellen. Voltak halottak és sebesültek is. Megtámadtak amerikai hajókat a Perzsa-öbölben. És Szaúd-Arábia északkeleti részén – a világ legna-gyobb kõolajtartalékával rendelkezõ országban – a síták iráni befolyás alatt fegyveres felkelést robbantot-tak ki minden ok nélkül.

És mit tett a Nyugat? Hallgatott, és tétlenül szemlélte az eseménye-ket. Ezek a fejlemények és a növekvõ fenyegetések Iránból, amelyek köz-vetlen veszélyt jelentenek Izrael szá-mára, végül a legnagyobb dilemmát képezik, amellyel valaha is Izraelnek szembe kellett néznie.

Egyrészt kétségen felül áll, hogy az izraeli létezést fenyegetõ iráni veszély – amely más államok létére is veszélyt jelent – Izrael Államot a nyugati világ tétlensége esetén önál-ló cselekvésre kényszeríti.

Másrészt egy izraeli magánakció Irán ellen, azaz az USA és más álla-mok részvétele nélkül, nagy veszélyt jelentene úgy Izrael, mint az egész régió számára.

De eltekintve attól a masszív ka-tonai fenyegetettségtõl, amit Irán jelent Izrael számára, még mindig ott van a Heszbollah, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád Libanonban és a Gázai-övezetben, amelyek különbözõ típusú és hatótávolságú rakéták tí-zezreivel rendelkeznek, ezek pedig Izrael Állam minden sarkát elérik. Már egyáltalán nem is lehet tudni, mi jelenti a nagyobb veszélyt.

Ez visszavezet bennünket az iste-ni vezetés, az ég segítségének örök

kérdéséhez. Soha nem volt még ek-kora szükségünk ezekre, mint most.

Imáitok, barátságotok, kitartó támogatásotok az évek során mindig fény és reménysugár volt számunkra utunkon itt Izraelben. Ezekért nem is tudunk elég köszönetet mondani nektek. Imáinkba foglalunk Benne-teket, imádkozunk sikereitekért, bol-dogulásotokért.

Isten áldjon Benneteket!

Dr. Mordechai Waron

Aki az Assaf-Harofeh Kórházat Izra-elben továbbra is támogatni akarja, megteheti a mellékelt befi zetõ csekken ezzel a megjegyzéssel: «Assaf Harofeh». Minden adomány, amely valamelyik Iz-rael-projektünkre érkezik, bármiféle le-vonás nélkül tovább megy Izraelbe. Aki a haifai tûzoltó autóra akar adni, hason-lóképp megteheti ezzel a megjegyzéssel: «Feuerwehrauto». Ez esetben is minden euró és minden frank levonás nélkül to-vább megy Izraelbe. Azon, amit mi Jézus testvéreiért teszünk, mindig rajta van Is-ten áldása! CM ■

22 GYORSSEGÉLY IZRAELNEK

HIB 2011-12.indd 22HIB 2011-12.indd 22 2011.12.09. 12:09:182011.12.09. 12:09:18

K ö n y v a j á n l óWim Malgo

Remény a búskomorságbanEz egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a mo-dern orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Krisz-tusban hívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti testeteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1).Füzet, 22 old. Msz: 11012; Ára: 275,-Ft

Norbert Lieth

A zsidó állam – a világ botrányától a világ szükségszerûségéigTöbb mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.» 50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé! A könyv azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát. Könyv, 166 old. Msz: 16002; Ára: 500,-Ft

Sípos Ete Álmos

Egyesülnek-e a vallások?A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zava-ró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikus-szinkretista mozgalmak és törekvések történetét. Füzet, 29 old. Msz: 14002; Ára: 250,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; [email protected]; www.ejfelikialtas.hu

Marcel Malgo

Segítség a követéshez«Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.Könyv, 98 old. Msz: 12003

Ára: 420,-Ft

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõlMarcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.Füzet, 23 old. Msz: 12002

Ára: 275,-Ft

Marcel Malgo

Fénysugarak Abdiás könyvébõl Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Is-ten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.Füzet, 30 old. Msz: 12004

Ára: 280,-FtLáto

gass

on e

l az

Éjfé

li K

iált

ás M

issz

ió m

egúj

ult

inte

rnet

es b

oltj

ába!

ww

w.e

jfelik

ialt

as.h

u (k

önyv

esbo

lt m

enü)

Wi

REEz ddeerttussttessFFüz

No

A TTöbbkközzkkéssmmáásAA kkKKöön

Síp

EgAA ssrró smmooFFüzz

Ma

Se««HaaeenggMMaarKKönn

ÁÁraa:

Ma

PeMMaarmmeegmmeegFFüzz

ÁÁraa

Ma

FéAAbddüüzeettenn FFüzze

ÁÁraa:

HIB 2011-12.indd 23HIB 2011-12.indd 23 2011.12.09. 12:09:212011.12.09. 12:09:21

9 csodajel János evangéliumábanAz Újtestamentum Jézus számos csodájáról és jelérõl számol be, amelyeket földi élete során tett. Egyedül János apostol számol be könyvében kilencrõl, de fi gyelmeztet arra, hogy Jézus még számos más jelet is tett. Meg is adja annak az okát, miért ezt a választékot adja közre – a Szentlélek ihletése által: Minden jel elsõsorban azt szolgálja, hogy az embereket meggyõzze, miszerint Jézus Krisztus a Messiás és Isten Fia (Jn 20,31). Ezenfelül azonban Jézus csodái profetikus jelek is. Úgy, amint az Újtestamentum Jónás próféta történetét Jézus halálának és feltámadásának profetikus jeleként értelmezi (Mt 12,39-40), János evangéliumának csodajelei olyan profetikus üdvtörténeti összefüggésekre utalnak, amelyek könnyen áttekinthetõek. A szerzõ megérezte ezt, és bámulatos dolgokat fedezett fel. Jelentéktelen események hirtelen új fényben tûnnek fel. Õ írja: «Sok szövegrész olyan, mint a kirakós játék, amelyek egy összképet mutatnak Isten üdvtervérõl, és kinyilatkoztatják az Õ üdvözítõ cselekedeteit». A tartalma ennek a rendkívüli könyvnek bizonyítja: A puzzle darabjai csodálatos képpé állnak össze!

Ára: 1750 + postaköltség

Megrendelhetõ:

Budapest XIII. ker. Palóc u.2.

vagy az interneten az on-

line könyvesboltunkban:

www.ejfelikialtas.hu

Budapest XIII. ker Váci út 114350,-Ft

HIB 2011-12.indd 24HIB 2011-12.indd 24 2011.12.09. 12:09:222011.12.09. 12:09:22

Hírek Izraelből 2011 December

Documents

Transcript of Hírek Izraelből 2011 December