Duna-menti kamarai együttműködés,

közös innovációs lehetőségek

Kiss Ervin

2013. május 9.

DCCA Előzmények

• A Duna menti Kamarák Szövetsége 2010. június 30-án jött létre a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara közreműködésével és elnökletével

• A Szövetség létrejöttének célja, hogy az államhatárokat eltörölve a Duna menti térségben működő regionális központi kamarák működését összehangolja

• A régió térségeit összekötő kapocs a Duna, amely meghatározó szerepet játszik az itt élők mindennapjaiban, azonban a régió társadalmi-gazdasági fejlettsége tekintetében rendkívül jelentős különbségek mutatkoznak

• Ezen különbségek kiküszöbölésében jelentős szerepet játszik a DCCA

A Szövetség összetétele

• A szövetséget regionális, illetve területi kamarák alkotják – ezáltal közvetetten számos ország vállalkozásait tömöríti.

DCCA

                                                                                                                                                                                                    

DCCA céljai

Fő cél:azon akadályok feltárása és leküzdése a régióban, melyek az együttműködés

útjában állnak.• Ilyen pl.:

o eltérő szabályozói környezeto Túlzott bürokráciao Infrastruktúra vagy nyelvtudás hiányao Eltérő szakképzettségi, oktatási rendszer és színvonal

I. A Duna Stratégia keretei között a makro-régió versenyképességének növelése

II. A duális szakképzési program megvalósításaIII. A vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokbanIV. Az EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziójának elősegítése

I. Duális szakképzés

A projekt alapjául szolgáló kérdések:

• Mennyire van összhangban a szakmunkásképzés a piaci igényekkel?

• A megszerzett szaktudás mennyire azonos a régió országaiban?• Mi az indoka az egyre több szakmában előforduló szakember

hiánynak?• Hogyan valósítható meg ezek pótlása?

Ezen kérdésekre a magyar és osztrák szakképzési rendszer tapasztalatainak és eredményeinek áttanulmányozása adhat választ.

Duális képzés céljai

• A Duna Régió országaiban a szakképzés tartalmi összehangolása révén a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek képzése

• A nemzeti képzési jegyzékek felülvizsgálata, racionalizálása,egységesítése makro-regionális szinten

• Vizsgakövetelmények és vizsgáztatási eljárás egységesítése• A környezetvédelem és a környezettudatosság fokozása a

szakképzésben• Az élethosszig tartó tanulás (LLL) feltételrendszereinek nemzetközi

kiszélesítése

II. Vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokban

Fő irányelve azon akadályok felszámolása, melyek jelenleg csökkentik a kkv szektor szereplőinek érvényesülési lehetőségeit.

Célok:

1.Átfogó információs adatbázis és tudástár elkészítése

2.A meglévő adminisztrációs terhek, a bürokrácia csökkentése

3.Az adórendszerek átláthatóbbá tétele

III. Nyugat-Balkán felzárkóztatása

Célok:

1. EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziója

2. Oktatások, képzések szervezése a makro régió politikusai, vállalkozói, államigazgatási szakemberei, önkormányzati képviselői számára

3. Környezettudatos gazdasági, politikai gondolkodás elterjesztése a régióban

4. Erőteljes gazdasági expanzió elindítása a régióban

A DCCA szakképzési Pilot Projekt

• A BKIK mint a DCCA gesztor szervezete kidolgozott egy átfogó duális szakképzési stratégiát, amelynek révén jelentős eredményeket kíván elérni a munkaerő képzése és könnyebb elhelyezkedése terén.

• Koncepció lényege: a német duális szakképzési rendszer egy pilot projekt keretében kerül implementálásra a Duna makrorégió egyes országaiba

Érintett országok: Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Szerbia

A folyamat 3 fő szakasza I.

1. Pilot Projekt

A német és osztrák tapasztalatok megosztásának eredményeképp 12 kiválasztott szakára vonatkozó PILOT projekt kidolgozása és bevezetése (először Magyarországon).

• A résztvevő országok nemzeti képzési jegyzékeinek összehasonlítása a német és osztrák képzési jegyzékkel

• Kompetenciák egyeztetése 12 szakképesítésben, megfeleltetés a

német kompetenciáknak • A német kamarák felkészítik a magyar oktatókat és

vizsgáztatókat a kiválasztott 12 szakmában

• Magas színvonalú, független vizsgaközpontok létrehozása • Tapasztalatok összegzése

A folyamat 3 fő szakasza II.

2. A projekt sikere esetén annak kiterjesztése Szlovákiára és Szlovéniára, valamint a magyarországi projektbe bevont szakmák körének 12-ről 150-re bővítése.

3. Amennyiben a projekt a fent említett két országban is sikeresnek bizonyul, a tapasztalatok megosztása révén annak kiterjesztése Romániára és Szerbiára is.

„Szeged+ program”

A „Szegedi Folyamat” egy eredetileg 1995-ben megfogalmazott kezdeményezés, amely az EU és a Nyugat-Balkán kohéziójának megerősítését szolgálja.

A Horváth-Magyar Twinning Programon (kapacitások kialakítása az EU-aids hatékony felhasználásának érdekében, amely 2011-ben indult) keresztül ennek a kezdeményezésnek a végrehajtása már megkezdődött.

„SEEged+InnoInfo Projekt”

• A „SEEged+ Innováció és versenyképesség” projekt része a Szegedi+ programnak.

• Az EU-tag kamarák a Duna mentén létre hoztak egy közös portált, amely az innovációval kapcsolatos információ terjesztését fogja elősegíteni a Duna menti régiókban.

A projekt fő összetevője: IT innováció létrehozása social networking portál a vállalatok számára

A tervezett portál közvetlen kapcsolatot teremtene a cégek, valamint a vállalatok és a kereskedelmi kamarák, az egyetemek, az önkormányzatok és az államigazgatás között.

• A portál fejlesztése egy e-learning-gel és/vagy személyes képzéssel fejeződik be, így a kamarai tagok, a KKV-k és más partner szervezetek, mint például az innovációs központok, egyetemek, adóhivatalok, stb. hamarosan az InnoInfo Portál aktív felhasználóivá válhatnak.

A tervezett portál sikerének kulcsa a nagyszámú kezdő felhasználó. A résztvevő kamarák több mint egy millió KKV taggal rendelkeznek. Ha az információ áramlását és az innováció terjesztését rögzíteni lehet ezen vállalkozások között, az hatékonyan vezethet gazdasági fellendüléshez a Duna térségében.

Célcsoportok

• A horvát, szerb önkormányzati képviselők• A horvát, szerb kamarák képviselői• A horvát és szerb kis- és középvállalkozások, 7000 darabról van

szó az oktatási programban• A szlovén, magyar, román, osztrák, horvát és szerb vállalkozások

és az összes kamarai tag a Duna térségben közvetlenül részt vesz az InnoInfo Portal projektben (ez több mint egy millió potenciális felhasználót jelent)

• A 6 partner ország adóhivatalai, cég nyilvántartó hatóságai szintén közvetlenül részt vesznek a projektben

Az InnoInfo Portál céljai

A portál 4 fő célja:

1. InnoInfo Hírportál – információ terjesztés a KKV-k között

2. Nyugat-balkáni Tudásbázis – információterjesztés az EU-integrációban a kis- és középvállalkozások és a nyugat-balkáni tétség helyi hatóságai között

3. Közvélemény-kutatás – naprakész információkat kapjanak a KKV-k

4. Üzleti Közösségi Portál – a hiteles és megbízható információ átadása érdekében

1. InnoInfo Hírportál

• A kevésbé integrált Duna területeken komoly problémát jelent az információ hiánya

• A portál elsődleges célja, hogy a szabadalmi hivatalok és az innovációs központok adatait hírként közzétegye és később kiszűrje a portált használó vállalatokat és elküldje ezt az információt a potenciális portál-használóknak

• A „sárga lapoknak” hála az innovatív tulajdonosoknak lehetőségük van rá, hogy újításaikat közvetlenül osszák meg a potenciális felhasználókkal

• Pozitív hatás – növeli a találmányok helyi hasznosítását

Nyugat-Balkáni Tudásbázis

A portál elemeként 3 területen játszik szerepet:

1. Az EU-Integráció Practice Book közzététele annak tartalmával együtt

2. Wiki-EU-Practice Book tartalmának bővítése – kamarák, egyetemi tanárok és harmadik felek bevonása az információ terjesztési folyamatba

3. Tantervek készítése a helyi önkormányzatok, a kamarák és a KKV-k számára az EU tagság előkészítésével kapcsolatban

Közvélemyény-kutatás

Hogyan juthatnak gyorsan naprakész információhoz a kis- és középvállalkozások? a kérdés örök, mivel a vállalatokkal kapcsolatos információk elengedhetetlenek mind a befektetők, mind az újítók számára

•A felmérést a cégek papír alapon vagy telefonon végzik, ami sok időt és költséget jelent, az online felmérések pedig kevésbé érvényesek•A projekt során új felmérési technikák lesznek kidolgozva algoritmusokból és – a tudósok reményei szerint – ezek az algoritmusok hatékonyan növelik majd az online felmérések érvényességét

Üzleti Közösségi Portál

• A Duna térségben a vállalatok közötti bizalom, különösen a KKV szektorban nem eléggé erős (gyakoriak a késedelmes fizetések, a szabálytalanságok, a nem „partner-barát” viselkedés és az adótartozások)

A projekt várhatóan ezekre a problémákra nyújt kielégítő megoldást:

1. Egyrészt a vállalti közösségi portálok vállalatai értékelik egymást – „jó üzleti partner”, „kiváló üzleti partner” –

2. Másrészt a kamara kapcsolatba lép a régió hatóságaival és érvényes információkat ad a vállalatokkal kapcsolatban

Várható adatok: Cégbíróságok hány éves a vállalat, ki(k) a tulajdonosok, mi a fő

tevékenysége) Adó Hivatalok évi köztartozás Regionális Fejlesztési Ügynökség, Szabadalmi Hivatal innovációs

tevékenység Földhivatalok földhivatali adatok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!