1

dr Miskolczineacute dr Juhaacutesz Boglaacuterka

A BUumlNTETŐELJAacuteRAacuteS FEJLŐDEacuteSE ndash A VAacuteLTOZTATAacuteS

LEHETSEacuteGES IRAacuteNYAI AZ ANGOLSZAacuteSZ EacuteS

KONTINENTAacuteLIS JOGRENDSZER MEGOLDAacuteSI

ALTERNATIacuteVAacuteI ALAPJAacuteN

(doktori eacutertekezeacutes)

kutatoacutehelyi vitaacutera

Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kar

Teacutemavezető Dr Belovics Ervin

egyetemi tanaacuter

Budapest 2015 januaacuter

2

TARTALOMJEGYZEacuteK

Bevezeteacutes 4 oldal

I Reacutesz

1 Jogtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes 10 oldal

1 1 Az oacutekori Atheacuten 12 oldal

1 2 A Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesa 15 oldal

1 3 Az olasz jogfejlődeacutes 18 oldal

1 4 A francia eljaacuteraacutesjog kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese 20 oldal

1 5 A neacutemet jogfejlődeacutes 25 oldal

1 6 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes toumlrteacutenete Angliaacuteban 29 oldal

1 7 Jogfejlődeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az USA-ban 33 oldal

2 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes fejlődeacuteseacutenek aacutellomaacutesai 40 oldal

2 1 Az igazsaacuteguumlgyi szervezetrendszer kialakulaacutesaacutenak kezdetei 42 oldal

Magyarorszaacutegon

2 2 Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakulaacutesa 51 oldal

2 3 A modern buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a XIX szaacutezadtoacutel 60 oldal

2 3 1 A Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes 61 oldal

2 3 2 Buumlntető eljaacuteraacutesjog a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt 72 oldal

2 3 3 A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni jogfejlődeacutes 75 oldal

2 3 4 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel 81 oldal

II Reacutesz

1 A buumlntető eljaacuteraacutes mint rendszer ndash az eljaacuteraacutesi rendszerek jellemzeacutese 86 oldal

2 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutenek hagyomaacutenyos felosztaacutesa 89 oldal

21 Az angolszaacutesz (akkuzatoacuterius vaacutedelvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai 89 oldal

22 A kontinentaacutelis (inkvizitoacuterius nyomozoacute elvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai 91 oldal

23 A vegyes rendszer 93 oldal

3 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tipizaacutelaacutesaacutenak tovaacutebbi moacutedjai 96 oldal

4 A buumlntetőeljaacuteraacutes funkcioacutei eacutes alapelvei 99 oldal

III Reacutesz

1 A laikus elemek a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban 114 oldal

1 1 Az uumllnoumlki rendszer 117 oldal

1 2 Az eskuumldtek szerepe az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban 132 oldal

1 2 1 Toumlrteacuteneti előzmeacutenyek 134 oldal

1 2 2 Az eskuumldtszeacutek oumlsszeteacuteteleacutevel kapcsolatos probleacutemaacutek 137 oldal

1 2 3 A hivataacutesos biacuteroacute szerepe a doumlnteacuteshozaacutesban 138 oldal

1 2 4 A laikus doumlnteacutesek bdquomegbiacutezhatoacutesaacutegardquo 141 oldal

2 5 A laikus reacuteszveacutetel alapvető keacuterdeacutesei 142 oldal

1 2 6 Eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutes a kontinensen ndash a belga modell 143 oldal

1 2 7 A francia eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg 145 oldal

2 Bizonyiacutetaacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten 153 oldal

21 Angolszaacutesz versus kontinentaacutelis modell 159 oldal

2 2 A nyomozaacutesi szakasz szerepe az angolszaacutesz bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutesban 159 oldal

2 3 A taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő bizonyiacutetaacutes kuumlloumlnbseacutegei az angolszaacutesz eacutes 166 oldal

a kontinentaacutelis jogrendszerben

3

2 31 A buumlntetőper menete az angloamerikai eljaacuteraacutesokban 176 oldal

2 32 A bizonyiacutetaacutes felveacutetele a hazai szabaacutelyok szerint 180 oldal

24 Szakeacutertő a buumlntetőeljaacuteraacutesban 181 oldal

2 5 Hallgataacutes vagy beismereacutes A terhelt nyilatkozatainak illetve 183 oldal

a nyilatkozat hiaacutenyaacutenak koumlvetkezmeacutenyei

2 6 Eacuterteacutekeleacutes ndash a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tovaacutebbfejleszteacutese 186 oldal

szempontjaacuteboacutel levonhatoacute konzekvenciaacutek

3 A buumlntetőeljaacuteraacutes kihiacutevaacutesai napjainkban 191 oldal

4 Az angolszaacutesz vaacutelasz 194 oldal

4 1 A rsquovaacutedalkursquo fogalma 195 oldal

4 2 A vaacutedalku toumlrteacutenete 197 oldal

4 3 A vaacutedalku szabaacutelyozaacutesa az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban 200 oldal

4 3 1 A megaacutellapodaacutes alapja a beismereacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyai 200 oldal

4 3 2 A vaacutedalku illetve az iacuteteacuteleti egyezseacuteg megkoumlteacuteseacutere 204 oldal

iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes szabaacutelyai

4 3 3 A beismereacutes visszavonaacutesa 206 oldal

4 4 A vaacutedalkura illetve iacuteteacuteleti egyezseacutegre vonatkozoacute szabaacutelyok fejlődeacutese 208 oldal

az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban

4 5 Motivaacutecioacutek az uumlgyeacutesz reacuteszeacuteről illetve a veacutedelem oldalaacuteroacutel 210 oldal

4 6 Az alkukoumlteacutes felteacutetele 212 oldal

4 7 A megaacutellapodaacutesok fajtaacutei 213 oldal

4 8 Az alkukoumlteacutes folyamata 215 oldal

4 9 rsquoKihaacutetraacutelaacutesrsquo az alkuboacutel 222 oldal

4 9 1 A vaacutedalku megszegeacutese a terhelt reacuteszeacuteről ndash a beismereacutes visszavonaacutesa 223 oldal

4 9 2 A vaacutedalku megszegeacutese a vaacuted oldalaacuten 224 oldal

4 10 Eacuterteacutekeleacutes 225 oldal

5 A vaacutedalku inteacutezmeacutenyeacutenek alkalmazaacutesa egyes euroacutepai aacutellamokban 230 oldal

5 1 Az angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis eljaacuteraacutesi rendszer elemeinek keveredeacutese 230 oldal

ndash szemelveacutenyek az olasz buumlntetőeljaacuteraacutesi megegyezeacutes szabaacutelyaiboacutel

5 2 Az opportunitaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese Neacutemetorszaacutegban 240 oldal

ndash a neacutemet uacutegynevezett buumlntetőeljaacuteraacutesi megaacutellapodaacutes kialakulaacutesa szabaacutelyozaacutesa

valamint az alkalmazaacutes soraacuten felmeruumllő probleacutemaacutek

5 2 1 A buumlntetőeljaacuteraacutesi megaacutellapodaacutes toumlrveacutenybe iktataacutesaacutenak előzmeacutenyei 243 oldal

5 2 2 A neacutemet buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny szabaacutelyai az bdquoiacuteteacuteleti megaacutellapodaacutesokroacutelrdquo 253 oldal

5 2 3 A szabaacutelyozaacutes eacuterteacutekeleacutese gyakorlati megvaloacutesulaacutesa 258 oldal

6 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny eljaacuteraacutest egyszerűsiacutető kuumlloumln eljaacuteraacutesai 267 oldal

6 1 A taacutergyalaacutes mellőzeacutese 267 oldal

6 2 A biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes 279 oldal

6 3 A taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes 287 oldal

IV Reacutesz

1 Konkluzioacute 302 oldal

11 A kutataacutes eredmeacutenyei kodifikaacutecioacutes javaslatok 302 oldal

12 Zaacuteroacutegodolatok 306 oldal

Irodalomjegyzeacutek 307 oldal

4

Bevezeteacutes

Napjaink buumlntetőuumlgyeinek alakulaacutesa a taacutersadalom szeacuteles reacutetegeinek eacuterdeklődeacuteseacutere tart szaacutemot

A bűnuumlgyi hiacuterek az iacuterott eacutes a nyomtatott sajtoacute jelentős haacutenyadaacutet teszik ki mely arra utal hogy

az aacutellampolgaacuterok az orszaacuteg helyzeteacutet ndash sok egyeacuteb teacutenyező mellett ndash azon meacuterik le hogyan

alakul a bűnuumlgyi statisztika az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek milyen suacutelyuacuteak eacutes milyen

tipusuacuteak megnőtt-e a szemeacutely elleni erőszakos bűncselekmeacutenyek szaacutema avagy nagy szaacutemban

fordulnak-e elő korrupcioacutegyanuacutes uumlgyek stb Emellett a nyilvaacutenossaacutegot leginkaacutebb az

foglalkoztatja hogy az egyik vagy maacutesik buumlntető uumlgyet a nyomozoacute hatoacutesaacuteg milyen gyorsan

keacutepes felderiacuteteni majd ezt koumlvetően a biacuteroacutesaacuteg mennyi időn beluumll hoz iacuteteacuteletet

Koumlzfelhaacuteborodaacutest kelt ha egy uumlgy olyan sokaacuteig huacutezoacutedik mint a koumlzismert Kulcsaacuter-uumlgy vagy

ha a biacuteroacutesaacuteg ndash koumlzvetett bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten ndash nem azt a szemeacutelyt iacuteteacuteli eacuteletfogytig tartoacute

fegyhaacutezbuumlnteteacutesre aki a bűncselekmeacutenyt elkoumlvette ahogyan az a hiacuterhedteacute vaacutelt moacuteri

bankrablaacutes uumlgyeacuteben toumlrteacutent

Szinteacuten bdquoszenzaacutecioacutenakrdquo szaacutemiacutetanak a vaacutedlott eacuterdekeinek seacuterelmeacutevel jaacuteroacute eljaacuteraacutesi

szabaacutelyseacuterteacutesek de meacuteg az is ha a hatoacutesaacutegok teveacutekenyseacutege nem volt ugyan

jogszabaacutelyellenes azonban a toumlrveacuteny adta lehetőseacutegek koumlzuumll nem a legoptimaacutelisabb jogi

megoldaacutest alkalmaztaacutek mely esetek ndash laikus szemmel legalaacutebbis ndash a szakszerűtlenseacuteg

laacutetszataacutet keltik Hasonloacutean negatiacutev megiacuteteacuteleacutes alaacute esik ha egy nagy nyilvaacutenossaacutegot eacutelvező

uumlgyben ndash bizonyiacutetottsaacuteg hiaacutenyaacuteban ndash felmenteacutesre keruumll sor ahogyan ez első fokon az Eclipse-

uumlgyben toumlrteacutent1 A meacutedia műkoumldeacuteseacutet illetően eacuterveacutenyes a kaacutertya- eacutes sakkjaacuteteacutekosok mondaacutesa

mely szerint a bdquokibicnek semmi sem draacutegardquo Ennek elleneacutere teacuteny hogy az bdquoirritaacuteloacutean hosszuacute

pereknekrdquo2 elejeacutet kell venni E nem uacutejkeletű gondolat eredmeacutenyekeacutent maacuter meg is szuumlletett az

uacutej buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny koncepcioacuteja Az időszerűseacuteg igeacutenyeacutet fogalmazza meg

Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye is mely alkotmaacutenyos szintre emelte az aacutellampolaacuterok jogaacutet az

eacutesszerű hataacuteridőn beluumll toumlrteacutenő uumlgyinteacutezeacuteshez3

Mielőtt azonban raacuteteacuterneacutek a jogszabaacutelyi hiaacutenyossaacutegokboacutel eredő probleacutemaacutek vizsgaacutelataacutera

roumlgziacutetenem kell hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes diszfunkcionaacutelis műkoumldeacutese nem kizaacuteroacutelag

a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny hibaacuteira illetve a hatoacutesaacutegok műkoumldeacuteseacutenek eleacutegtelenseacutegeacutere vezethető

1 httphvghuitthon20130108_Felmentettek_elso_fokon_az_Eclipseugy_va 2 Dr Erdei Aacuterpaacuted az ELTE Buumlntető eljaacuteraacutesjogi tanszeacutekeacutenek professzora a Buumlntető Eljaacuteraacutesi Toumlrveacutenyt Kidolgozoacute Bizottsaacuteg

vezetője fogalmazott iacutegy az Origo-nak adott interjuacutejaacuteban

forraacutes httpwwworigohuitthon20130528-elkezdtek-az-uj-buntetoeljarasi-torveny-kidolgozasathtml 3 Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25) XXIV cikk (1) bekezdeacutese XXVIII cikk (1) bekezdeacutese CompLex Jogtaacuter

2014 januaacuter 7-i aacutellapot

5

vissza azt kuumllső objektiacutev koumlruumllmeacutenyek is előideacutezik 2004-ben 418 883 volt az ismertteacute vaacutelt

bűncselekmeacutenyek szaacutema ez a szaacutem 2012-ben 472 236-ra emelkedett majd 2013-ban ndash

ugraacutesszerűen ndash 377 829-re csoumlkkent Miacuteg a noumlvekedeacutes teacutenye magyaraacutezhatoacute lenne a rendőrseacuteg

bűnfelderiacuteteacutesi mutatoacutejaacutenak javulaacutesaacuteval az ugraacutesszerű csoumlkkeneacutes nyilvaacutenvaloacutean maacutes okra

meacutegpedig a jogszabaacutelyi koumlrnyezet megvaacuteltozaacutesaacutera vezethető vissza A regisztraacutelt

bűnelkoumlvetők szaacutemaacutenak alakulaacutesa azonban a bűnfelderiacuteteacutesre vonatkozoacute pozitiacutev koumlvetkezteteacutest

nem taacutemasztja alaacute Ez a mutatoacute 2013-ra a 2004 eacutevi statisztikaacutehoz keacutepest huacuteszezerrel miacuteg a

2005 eacutevi adatokhoz keacutepest 30 000-rel csoumlkkent Megjegyzendő hogy a statisztikai adatok

meacuteg iacutegy is feacutelrevezetőek lehetnek hiszen előfordulhat hogy a bűnelkoumlvetők egyre toumlbb

kuumlloumlnboumlző teacutenyaacutellaacutest valoacutesiacutetanak meg tehaacutet nő a bűnhalmazatot megvaloacutesiacutetoacutek szaacutema Iacutegy baacuter

nő a bűncselekmeacutenyek szaacutema azt egyre kevesebb szemeacutely koumlveti el

Vaacuteltozott az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek teacutenyaacutellaacutesok szerinti megoszlaacutesa is Eacuterdekes hogy

miacuteg a szabaacutelyseacuterteacutesi eacuterteacutekre elkoumlvetett lopaacutesok szaacutema 9 eacutev alatt toumlbb mint keacutet eacutes feacutelszereseacutere

nőtt (37 406-roacutel 95067-re) addig a vagyon elleni bűncselekmeacutenyek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben

csoumlkkent (262 082-ről 259 617-re) Ez a jelenseacuteg keacutetseacuteg kiacutevuumll oumlsszefuumlgg a szabaacutelyseacuterteacutesi

eacuterteacutekhataacuter felemeleacuteseacutevel valamint az uacutej Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv aacuteltal bevezetett oumlsszetett

deliktumok4 statisztikaacutera gyakorolt joacuteteacutekony hataacutesaacuteval A kedvezőbbnek tűnő szaacutemadatok

elleneacutere azonban semmikeacutepp sem aacutelliacutethatjuk hogy az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek belső

araacutenya a suacutelyosabbtoacutel az enyheacutebb feleacute mozdult volna el Iacutegy toumlbbek koumlzoumltt nőtt a szemeacutelyt

koumlzvetlenuumll taacutemadoacute eacutes aacuteltalaacuteban az erőszakos valamint garaacutezda jellegű bűncselekmeacutenyek

szaacutema Az előbbi tendencia mellett megaacutellapiacutethatoacute az is hogy az elmuacutelt eacutevekben nőtt a

buumlntetőeljaacuteraacutes időtartama a nyomozaacutes elrendeleacuteseacutetől a jogerős befejezeacutesig terjedő időszakot

alapul veacuteve Drasztikusan megnoumlvekedett a keacuteteacuteven tuacutel befejezett uumlgyek szaacutema Miacuteg 2004-ben

az oumlsszes uumlgy 214-aacutenak befejezeacutese huacutezoacutedott keacutet eacuteven tuacutelra 2013-ban maacuter 351-a Ez a

tendencia ndash mindamellett hogy riasztoacute ndash keacutetfeacutele uumlzenetet rejt magaacuteban Egyfelől nem feacuterhet

keacutetseacuteg ahhoz hogy az eacuteletviszonyok mindinkaacutebb bonyolulttaacute vaacutelnak ami a buumlntetőuumlgyben

eljaacuteroacute hatoacutesaacutegokat egyre oumlsszetettebb szakmai feladatok eleacute aacutelliacutetja Maacutesfelől figyelemre meacuteltoacute

hogy az eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa araacutenyaiban veacuteve nem felteacutetlenuumll nőtt de

legalaacutebbis nem mutatja azt a noumlvekedeacutesi tendenciaacutet amit az ismertteacute vaacutelt bűncselekmeacutenyek

eseteacuteben tapasztalhattunk A taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutevel megvaacutedoltak araacutenya a vizsgaacutelt

időszakban (2004 eacutes 2013 koumlzoumltt) 285-roacutel 16-ra csoumlkkent A 2004 eacutev 102 919

megvaacutedoltja koumlzuumll mindoumlssze 8641 esetben a 2013 eacutev 79 186 megvaacutedoltja koumlzuumll maacuter 11548

4 ld 2012 eacutevi C toumlrveacuteny 370 sect (1) bekezdeacutes be) pont (2014 szeptember 22 napjaacuten hataacutelyos szoumlvegaacutellapot)

6

esetben bdquosikeruumlltrdquo a vaacutedlottat biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetani ami viszont ez utoacutebbi joginteacutezmeacuteny

bdquoeacuteletkeacutepesseacutegeacutererdquo utal5

Amennyiben egybevetjuumlk a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacuteseacutenek tendenciaacutejaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

bdquouumlgyfeldolgozaacutesirdquo uumltemeacutenek alakulaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik hogy elkeruumllhetetlen a helyzet

mielőbbi orvoslaacutesa A probleacutema anyagi jogi eacutes eljaacuteraacutes jogi oldalroacutel egyaraacutent megkoumlzeliacutethető

A buumlntető anyagi jog szabaacutelyain keresztuumll a buumlntetőeljaacuteraacutes mint rendszer bdquoimputrdquo vagyis

bemeneti oldala megszűrhető Az egyik eszkoumlz lenne az uacutegynevezett dekriminalizaacutecioacute tehaacutet a

buumlntetendőveacute nyilvaacuteniacutetott magatartaacutesok egy reacuteszeacutenek bdquofeloldaacutesardquo a buumlntetőjogi felelősseacutegre

vonaacutessal valoacute fenyegetettseacuteg aloacutel Hasonloacute jogpolitikai megfontolaacutesok vezettek peacuteldaacuteul a

hatvanas eacutevekben ahhoz hogy a biacuteroacutesaacutegok tuacutelterheltseacutegeacutet egyes veacutetseacutegek szabaacutelyseacuterteacutesseacute

minősiacuteteacuteseacutevel proacutebaacuteltaacutek csoumlkkenteni6 Egy erre iraacutenyuloacute doumlnteacutes meghozatala előtt azonban

neacutelkuumlloumlzhetetlennek tartanaacutem annak vizsgaacutelataacutet vajon kedvezőbben hat-e a bűnoumlzeacutes

alakulaacutesaacutera ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek a buumlnteteacutes elkeruumllhetetlenseacutegeacuteben meacuteg

akkor is ha a felelősseacutegre vonaacutes alapjaacutet kevesebb viszont szigoruacute buumlntetőjogi teacutenyaacutellaacutes

keacutepezi Vagy eacutepp ellenkezőleg kedvező hataacutes attoacutel vaacuterhatoacute ha a toumlrveacutenyi teacutenyaacutellaacutesok a

lehető legszeacutelesebb koumlrben oumllelik fel a taacutersadalmra veszeacutelyes magatartaacutesok koumlreacutet eacutes azokat ndash

esetenkeacutent a materiaacutelis igazsaacuteg rovaacutesaacutera meghozott kompromisszum aacuteraacuten ndash mineacutel nagyobb

araacutenyban igyekszuumlnk szankcionaacutelni (E keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa azonban jogszocioloacutegiai

hataacutestanulmaacuteny folytataacutesaacutet tenneacute szuumlkseacutegesseacute) Jelen tanulmaacuteny keacutesziacutetője csupaacuten azt tűzte ki

ceacutelul hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes uacutejraszabaacutelyozaacutesaacutenak aktualitaacutesa okaacuten a vaacuteltoztataacutes egyes

lehetőseacutegeit megvizsgaacutelja eacutes eacuterteacutekelje

Gyorsan vaacuteltozoacute gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koumlzegben a jogi normaacutek is gyorsan vaacuteltoznak A

Constitutio Criminalis Carolinaacutet toumlbb szaacutez eacutevig alkalmaztaacutek7 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal a Code

Napoleon mintegy 150 eacutevig volt hataacutelyban Koumlzhelynek szaacutemiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutes hogy a

technikai fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent az eacutelet rendkiacutevuumlli meacuterteacutekben felgyorsult A jogalkotoacute

feladata hogy az eacuteletviszonyokat a lehető legabsztraktabb moacutedon szabaacutelyozza hiszen a

tuacutelzottan konkreacutet szabaacutelyok roumlvid ideig eacuteletkeacutepesek Azonban keruumllni kell a tuacutelzott

aacuteltalaacutenosiacutetaacutest is mert ebben az esetben a kiacutevaacutenatosnaacutel nagyobb lesz a jogalkalmazoacute

5 A szaacutemadatok a bdquoBűnoumlzeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes 2004-2012rdquo ciacutemű kiadvaacutenyboacutel szaacutermaznak kiadja Legfőbb Uumlgyeacuteszseacuteg

Budapest 2013 (forraacutesok Egyseacuteges nyomozoacute hatoacutesaacutegi eacutes uumlgyeacuteszseacutegi bűnuumlgyi statisztika ENyUumlBS OSAP 1288 nyt Sz

Vaacutedkeacutepvisleti Informatikai Rendszer (VIR) OSAP 1523 nyt sz) valamint a Legfőbb Uumlgyeacuteszseacuteg aacuteltal koumlzzeacutetett 2013 eacutevi

statisztikai adatokon alapulnak 6 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 219 o 7 V Kaacuteroly neacutemet csaacuteszaacuter 1532-ben rendelte el a megalkotaacutesaacutet 1580 eacutes 1680 koumlzoumltt e toumlrveacuteny alapjaacuten folytattaacutek le a

bdquoboszorkaacutenypereketrdquo A Neacutemet Birodalomban a XVIII szaacutezad koumlzepeacuteig eacuterveacutenyben volt Forraacutes httpwwwlatein-

paginadeiexplorerhexen1carolinahtm

7

diszkrecionaacutelis jogkoumlre A meacuterlegeleacutesi jogkoumlr meacuterteacuteke az egyes jogaacutegakban elteacuterő meacuterteacutekben

toleraacutelhatoacute A dolgozat teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedoacute buumlntető anyagi- eacutes eljaacuteraacutesjog teruumlleteacuten a

jogalkotoacute tradicionaacutelisan relatiacutev keveacutes teret biztosiacutet a diszkrecionaacutelis doumlnteacuteseknek melynek

oka az egyseacuteges jogalkalmazoacutei gyakorlat kialakiacutetaacutesaacuten keresztuumll a jogbiztonsaacuteg fenntartaacutesa Az

egyseacuteges jogalkalmazaacutes megteremteacutese ebben a jogaacutegban aacutellaacutespontom szerint azeacutert is

kiemelkedő fontossaacuteguacute mert az uumlgyek tuacutelnyomoacutean nem az aacutellampolgaacuterok keacuterelmeacutere indulnak

abboacutel a ceacutelboacutel hogy valamely aacutellami szerv a vitaacutes uumlgyeikben doumlnteacutest hozzon A buumlntetőeljaacuteraacutes

egyik jellemző alapelve az officialitaacutes ezeacutert az aacutellampolgaacuterok jogosan taacutemasztanak igeacutenyt

arra hogy az aacutellam aacuteltal hivatalboacutel indiacutetott eljaacuteraacutesok a lehetőseacuteghez meacuterten ugyanannyi idő

alatt eacutes hasonloacute eredmeacutennyel veacutegződjenek az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző pontjain Ez termeacuteszetesen

nem kizaacuteroacutelag a buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyok minőseacutegeacuten muacutelik hanem elsősorban szervezeacutesi

keacuterdeacutes azonban a jogalkotaacutes soraacuten figyelemmel kell lenni arra is hogy az elmeacuteletben

megkonstruaacutelt szabaacutelyok ndash a helyi viszonyokat figyelembe veacuteve ndash az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

apparaacutetus kuumlloumlnboumlző egyseacutegeineacutel mikeacutent lesz megvaloacutesiacutethatoacute

A szűkre szabott meacuterlegeleacutesi jogkoumlr nem minden jogrendszer sajaacutetossaacutega Az angolszaacutesz

jogrendszerben peacuteldaacuteul az uumlgyeacutesz diszkrecionaacutelis jogkoumlre nagymeacuterteacutekben hataacutessal van a

buumlntetőeljaacuteraacutesok alakulaacutesaacutera A bdquofelvaacutellaltrdquo vagy bdquoelejtettrdquo buumlntető uumlgyek araacutenya nemcsak a

buumlntetőeljaacuteraacutesok befejezeacuteseacutere van hataacutessal hanem egyuacutettal az uumlgyeacutesz eredmeacutenyesseacutegeacutenek a

mutatoacuteja is

Uacutej jogszabaacutely megalkotaacutesaacutet a reacutegebbi korokban ndash ahogyan azt a toumlrteacuteneti bevezeteacutesben laacutetni

fogjuk ndash valamilyen fontos esemeacuteny uralkodoacute vaacuteltaacutes forradalom haacuteboruacute uacutej vallaacutesi rend

teacuternyereacutese a kor eszmerendszereacuten alapuloacute taacutersadalmi vaacuteltozaacutes eredmeacutenyezte Nincs ez

maacuteskeacutent napjainkban sem Magyarorszaacutegon a rendszervaacuteltaacutes időszaka teremtett olyan

helyzetet ami miatt a koraacutebbi szabaacutelyok meghaladottaacute vaacuteltak eacutes fokozatosan minden

jogaacutegban sor keruumllt a vaacuteltoztataacutesra Ennek meacuterteacuteke meacutelyseacutege eacutes sziacutenvonala nem volt nem is

lehetett egyseacuteges A jogszabaacutelyok egy reacuteszeacuteneacutel lehetőseacuteg volt arra hogy a szerkezet

eacuterintetlenuumll hagyaacutesa mellett az eredeti toumlrveacuteny megreformaacutelaacutesaacutera moacutedosiacutetaacutesaacutera keruumlljoumln sor

Jelentősebb moacutedosiacutetaacutes eseteacuten azonban uacutej toumlrveacutenyt kell alkotni iacutegy keruumllt sor toumlbbek koumlzoumltt uacutej

polgaacuteri vagy munka toumlrveacutenykoumlnyv megalkotaacutesaacutera

A rendszervaacuteltaacutes utaacuten a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera az elsők koumlzoumltt keruumllt sor

aminek szaacutemos oka volt A buumlntető anyagi jogszabaacutelyok mellett a buumlntető eljaacuteraacutesjog az egyik

bdquolegeacuterzeacutekenyebbrdquo eszkoumlz az aacutellam kezeacuteben melyen keresztuumll koumlzvetlenuumll avatkozik be az

aacutellampolgaacuterok eacuteleteacutebe A kommunizmus alatti eliacuteteacuteleacutesek ismereteacuteben ez az aacutelliacutetaacutes nem igeacutenyel

8

kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot Plasztikusan aacutebraacutezolja e probleacutemaacutet Kiraacutely Tibor bdquoA buumlntetőeljaacuteraacutes

olyan hatalom mely embereket toumlroumllhet ki az eacutelők soraacuteboacutel megfoszthatja őket

szabadsaacuteguktoacutel vagyonuktoacutel becsuumlletuumlktől A buumlntetőeljaacuteraacutes uacutetjaacuten beacutekeidőben is haacuteboruacutet

lehet folytatni (hellip) A buumlntetőeljaacuteraacutesban a biacuteraacutek rosszindulata teacutevedeacutese vagy tudatlansaacutega

tragikus koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuterhat Ez a magyaraacutezata annak hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes

lefolytataacutesaacutet jogi normaacutek koumlzeacute szoriacutetjaacutek nem biacutezzaacutek a mikeacutenti lefolyaacutest kinek-kinek a keacutenye-

kedveacutere Igyekeznek olyan szabaacutelyokat felaacutelliacutetani amelyek haacutetteacuterbe szoriacutetjaacutek az egyeacuteni

elfogultsaacutegot a szenvedeacutelyt a rosszindulatot a bosszuacutet eacutes kizaacuterjaacutek a teacutevedeacutestrdquo8

Emellett az ezredforduloacuteig olyan jelentős vaacuteltozaacutesoknak lehettuumlnk szemtanuacutei a gazdasaacutegi-

technikai illetve a taacutersadalmi-politikai eacuteletben amelyek elengedhetetlenneacute tetteacutek uacutej

buumlntetőjogi teacutenyaacutellaacutesok megfogalmazaacutesaacutet a reacutegiek uacutejragondolaacutesaacutet valamint az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok kardinaacutelis megvaacuteltoztataacutesaacutet az euroacutepai unioacutes normaacutek figyelembeveacuteteleacutevel Annak

elleneacutere hogy maacuter az bdquouacutej rendszer termeacutekerdquo a Kormaacuteny ceacutelul tűzte ki az 1989 eacutevi XIX

toumlrveacuteny helyett egy merőben uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet Mi lehet az oka annak hogy a 2003

juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny viszonylag ilyen roumlvid idő alatt kereken

egy eacutevtized alatt alkalmatlannaacute vaacutelt a funkcioacutejaacutenak betoumllteacuteseacutere Az OBH elnoumlkeacutenek

előterjeszteacutese szerint a Be bdquoolyan meguacutejiacutetaacutesra szorul melynek terjedelme eacutes meacutelyseacutege

meghaladja a novellaacuteris moacutedosiacutetaacutes szintjeacutetrdquo A hataacutelyba leacutepeacutes oacuteta veacutegrehajtott moacutedosiacutetaacutesok

megbontottaacutek a toumlrveacuteny egyseacutegeacutet ami haacutetraacuteltatja jogalkalmazoacutei munkaacutet esetenkeacutent

jogeacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeket is eredmeacutenyez9 A neuralgikus pontok felteacuterkeacutepezeacutese

elengedhetetlen a javiacutetaacutes helyes iraacutenyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz Utalnom kell ugyanakkor arra

is hogy nem csupaacuten a Be hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvető vaacuteltoztataacutesok predesztinaacuteltaacutek a toumlrveacutenyt

arra hogy idejekoraacuten bdquolevaacuteltasseacutekrdquoMaacuter a kodifikaacutecioacutes munka soraacuten tapasztalhatoacute volt hogy

nincs meg a szuumlkseacuteges egyeteacuterteacutes ezeacutert ndash feltehetően az egymaacutessal ellenteacutetes szempontoknak

valoacute megfelelni akaraacutes miatt ndash a jogszabaacutelyszoumlveg neheacutezkesseacute vaacutelt Ezenkiacutevuumll belső

ellentmondaacutesok sora is megneheziacutetette a toumlrveacuteny gyakorlati alkalmazaacutesaacutet10

A dolgozat ceacutelja a buumlntető eljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute egyes jogi megoldaacutesok

joginteacutezmeacutenyek vizsgaacutelata a jogoumlsszehasonliacutetaacutes moacutedszereacutevel

Az uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesa előtt hasznosnak veacutelem azoknak az aacuteltalaacutenos eacutes konkreacutet ceacuteloknak a

roumlgziacuteteacuteseacutet melyek eleacutereacuteseacuten keresztuumll a buumlntetőeljaacuteraacutes optimalizaacutelhatoacute Az aacuteltalaacutenos eacutes az

8 Kiraacutely Tibor A veacutedelem eacutes a veacutedő a buumlntetőuumlgyekben Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1962 121 o 9 httpbirosaghusitesdefaultfilesallomanyokbirosagi_hirekobhe_atirat_be_koncepciorolpdf 10 Hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott Herke Csongor a Megjegyzeacutesek a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutehoz ciacutemű iacuteraacutesaacuteban

(Rendeacuteszeti Szemle 20067-8 103 o) valamint Paacutepai-Tarr Aacutegnes A buumlntetőeljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacuteroacutel ciacutemű koumlnyveacuteben (Gondolat

Kiadoacute Budapest 2012 30 o)

9

egyik legfontosabb ceacutel a buumlntetőeljaacuteraacutesok eredmeacutenyesseacutegeacutenek noumlveleacutese illetve megfordiacutetva a

sikertelen buumlntetőeljaacuteraacutesok minimaacutelisra csoumlkkenteacutese lehetőseacuteg szerint elkeruumlleacutese A

jogalkotaacutesi koncepcioacute sarokkoumlve lehet aacutellaacutespontom szerint az is hogy az aacutellam a

buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyen keresztuumll (is) keacutepes legyen a taacutersadalmi rendet fenntartani veacutedeni

illetve javiacutetani a koumlz- eacutes jogbiztonsaacutegot Tehaacutet az aacutellam - mikoumlzben a buumlntetőjogi igeacutenyeacutet

eacuterveacutenyesiacuteti - ne vesziacutetse el a taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutet az aacutellampolgaacuterok bizalmaacutet Jogaacutellami

viszonyok koumlzoumltt kiemelkedően fontos tovaacutebbaacute a teacutevedeacutes lehetőseacutegeacutenek minimumra

csoumlkkenteacutese Fontos ceacutelkitűzeacutes tehaacutet hogy a buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyok elősegiacutetseacutek a helyes

doumlnteacutes meghozatalaacutet a teacuteves iacuteteacuteletek előfordulaacutesi eseacutelyeacutenek redukaacutelaacutesaacutet E ceacutel eleacutereacuteseacutenek

egyik eszkoumlze a jogszabaacutely szoumlvegeacutenek pontos megfogalmazaacutesa a jogheacutezagok lehetőseacuteg

szerinti elkeruumlleacutese

A konkreacutet ceacutelok koumlzeacute sorolom azoknak a probleacutemaacuteknak a kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet amelyek ma

gaacutetoljaacutek a buumlntetőuumlgyek mielőbbi elinteacutezeacuteseacutet A hosszadalmas eacutes nagy koumlltseacutegigeacutenyű veacuteguumll

nem felteacutetlenuumll az objektiacutev igazsaacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacuteval zaacuteruloacute uumlgyek előfordulaacutesaacutenak

valoacutesziacutenűseacutegeacutet a minimumra kell csoumlkkenteni Ide tartoznak azok az uumlgyek amelyek eseteacuteben

a hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutes folytaacuten megismeacutetelt eljaacuteraacutesban ndash időmuacutelaacutesra tekintettel ndash olyan

csekeacutely meacuterteacutekű buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutera keruumllhetett sor amely sem a speciaacutelis sem a generaacutelis

prevencioacutera nem alkalmas ugyanakkor keacutetseacutegbeejtő erőforraacutes-pazarlaacuteskeacutent is eacuterteacutekelhetők

Joacutellehet a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese oumlssztaacutersadalmi eacuterdek nem lehet aacutelliacutetani

hogy a taacutersadalom minden reacutetegeacutet egyformaacuten inspiraacutelnaacute az a ceacutel hogy az eljaacuteraacutesok a lehető

legroumlvidebb idő alatt befejeződjenek Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel ezeacutert figylemebe

kell venni hogy a hateacutekonysaacuteg olyan aacutellami ceacutelkitűzeacutes mellyel aacuteltlaacutenossaacutegban mindenki

egyeteacutert ugyan azonban konkreacutet esetben az eljaacuteraacutes nem minden reacutesztvevője toumlrekszik raacute

A hateacutekonysaacuteg mellet a seacutertetti oldalon felmeruumllhet meacuteg a reparaacutecioacutes ceacutel tehaacutet az hogy a

buumlntetőeljaacuteraacutes koumlzvetlenuumll vagy ndash a polgaacuteri perben eljaacuteroacute biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacuten keresztuumll ndash koumlzvetve

alkalmas legyen a bűncselekmeacutennyel okozott vagyoni eacutes nem vagyoni haacutetraacutenyok

kompenzaacutelaacutesaacutera Ezeacutert aacutellaacutespontom szerint a buumlntetőeljaacuteraacutes nem korlaacutetozoacutedhat kizaacuteroacutelag a

bűncselekmeacuteny elkoumlvetőjeacutenek felelősseacutegre vonaacutesaacutera a lehetőseacutegekhez meacuterten biztosiacutetani kell

azt hogy a seacutertett kaacuterteacuteriacuteteacutesi igeacutenye maacuter a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten kieleacutegiacuteteacutest nyerhessen A

terhelt felelősseacutegre vonaacutesa oumlnmagaacuteban ugyanis nem minden esetben motivaacutelja a seacutertetteket a

feljelenteacutes megteacutetele soraacuten A seacutertettek elsődleges ceacutelja a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet

megelőző eredeti aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesa melyre az esetek nagy reacuteszeacuteben nem keruumll sor Abban

az esetben ha a buumlntetőeljaacuteraacutes megindiacutetaacutesa keveacutes eredmeacutennyel kecsegtet ennek elleneacutere a

10

seacutertettek a feljelenteacutes megteacuteteleacutet koumlvetően kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeken keacutenytelen

reacutesztvenni nem csoda ha szaacutemos bűncselekmeacuteny feljelenteacutes neacutelkuumll marad Ez a teacuteny a

laacutetencia meacuterteacutekeacutet noumlveli melynek koumlvetkezteacuteben nem kapunk valoacutes keacutepet a bűnoumlzeacutes

alakulaacutesaacuteroacutel de ami meacuteg rosszabb romboloacutean hat a koumlzbiztonsaacuteg megiacuteteacuteleacuteseacutere

Az aacutellampolgaacuterok szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelva ndash a terheltteacute vaacutelaacutes elvi lehetőseacutegeacutenek szem előtt

tartaacutesa miatt ndash a buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyaival szemben merőben maacutes ceacutelok is

megfogalmazoacutednak Ilyenek peacuteldaacuteul az emberi jogok maradeacutektalan eacuterveacutenyesuumlleacutese az

Alaptoumlrveacutenyben eacutes a Buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben nevesiacutetett eljaacuteraacutesi garanciaacutek koumlvetkezetes eacutes

teacutenyleges manifesztaacuteloacutedaacutesa az eljaacuteraacutes soraacuten Toacuteth Mihaacutely maacuter joacute paacuter eacutevvel ezelőtt megjelent

iacuteraacutesaacuteban szkepticizmust tanuacutesiacutetott a buumlntetőeljaacuteraacutessal szemben taacutemasztott komplex igeacutenyek

kieleacutegiacutethetőseacutegeacutevel kapcsolatban Toacuteth szerint ugyanis egyenesen lehetetlen az aacutellam

buumlntetőjogi igeacutenyeacutet a seacutertett kaacuterteacuteriacuteteacutesi valamint a terhelt emberi jogainak bitosiacutetaacutesaacutera

iraacutenyuloacute igeacutenyeacutevel oumlsszeegyeztetni11

A ceacutelok koumlzt azonban maacutes szempontboacutel is antagonisztikus ellenteacutet mutathatoacute ki Azok az

inteacutezkedeacutesek amik az eljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacutet maacutes szoacuteval az bdquoidőszerűseacutegetrdquo ceacutelozzaacutek nem

felteacutetlenuumll hatnak kedvezően az uumlgy alapos felderiacuteteacuteseacutere minden reacuteszletre kiterjedő

kivizsgaacutelaacutesaacutera A hateacutekony eljaacuteraacutesi moacutedozatok sok esetben a terhelti jogok csorbulaacutesaacutehoz

vezetnek Szeacutelsőseacuteges peacuteldaacuteval eacutelve a keacutenyszervallataacutes baacutermilyen bdquohateacutekonyrdquo is jogaacutellamban

elfogadhatatlan A Baacuterd Kaacuterolytoacutel koumllcsoumlnzoumltt gondolatok egy tovaacutebbi aspektusra is

raacutevilaacutegiacutetanak az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutega bdquonem egyszerűen az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutenek

uumltemeacutet jelenti hanem a doumlnteacutesek joacute minőseacutegeacutet is A biacuteroacutei doumlnteacutes minőseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutesekor

pedig alapvető szempont a kiszaacutemiacutethatoacutesaacutegrdquo12

Az aacutellami kiadaacutesok megszoriacutetaacutesaacutenak hiacutevei

aacuteltal szorgalmazott kisebb leacutetszaacutemuacute apparaacutetus viszont szuumlkseacutegszerűen vagy hosszabb

hataacuteridővel dolgozik vagy nagyobb hibaszaacutezaleacutekkal esetleg ndash a koraacutebbihoz keacutepest ndash

csoumlkkentett hataacuteskoumlrrel Iacutegy nem ritkaacuten a bdquokoumlltseacutegkiacutemeacutelőrdquo megoldaacutesok hosszuacute taacutevon

draacutegaacutebbnak bizonyulnak mint gondolnaacutenk Eacuteppen ezeacutert maacuter a ceacutelok megfogalmazaacutesa

felelősseacutegteljes eacutes az uacutej toumlrveacuteny bevaacutelaacutesaacutet ab ovo meghataacuterozoacute feladat

I Reacutesz

1 Jogtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

11 Toacuteth Mihaacutely Eroacutezioacute vagy kiteljesedeacutes Fundamentum 20081 111 o 12 Baacuterd Kaacuteroly Biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg az Euroacutepai Unioacute taacutersult orszaacutegaiban Hol aacutellunk mi magyarok Fundamentum 20021 5

o

11

A toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes megiacuteraacutesa soraacuten a kuumlloumlnboumlző buumlntető eljaacuteraacutesi rendszerek kialakulaacutesaacutenak

vizsgaacutelata mellett azoknak a tendenciaacuteknak folyamatoknak a felteacuterkeacutepezeacutese vezeacuterelt amelyek

az egyes korszakokban szuumlkseacutegesseacute tetteacutek a vaacuteltoztataacutesokat vagy - eacutepp ellenkezőleg ndash a

koraacutebbi bdquojoacutel bevaacuteltrdquo moacutedszerek uacutejraeacuteleszteacuteseacutet indukaacuteltaacutek Annak ugyanis hogy egy adott

toumlrteacutenelmi korban egy adott nemzet mikeacutent alakiacutetotta ki a szaacutemaacutera legjobbnak mutatkozoacute

eljaacuteraacutesi metoacutedust taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai okai voltak Ezeknek az oumlsszefuumlggeacuteseknek a

megeacuterteacutese napjainkban sem haszontalan hiszen a jogalkotoacutenak szaacutemos ndash egymaacutessal

konkuraacuteloacute - igeacutenyt kell kieleacutegiacutetenie az optimaacutelis szabaacutely leacutetrehozaacutesa soraacuten eacutes a jogtoumlrteacuteneti

elemzeacutes eredmeacutenyekeacutent toumlbb keacuterdeacutes keruumllhet maacutes megvilaacutegiacutetaacutesba A tanulmaacuteny ugyanakkor

nem a toumlrteacuteneti elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel keacuteszuumllt az egyes rendszerek kuumlloumlnboumlző korszakait eacutes

keacutepviselőit a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll kifejezetten a buumlntető eljaacuteraacutesjogi probleacutemaacutekra

foacutekuszaacutelva dolgoztam fel mellőzve legtoumlbb esetben a buumlntető anyagi jog fejlődeacuteseacutenek

aacutellomaacutesait Sőt az eljaacuteraacutesi rendszerek toumlrteacuteneti alakulaacutesaacutet is igyekeztem az aacuteltalam vizsgaacutelt

kutataacutesi teacutema szerint bemutatni azon aspektusaira koncentraacutelni melyeket kifejezetten eacuterintek

a keacutesőbbiek soraacuten A toumlrteacuteneti bevezeteacutes tehaacutet nem oumlnceacuteluacute reacutesze a tanulmaacutenynak hanem a

megaacutellapiacutetaacutesaimat hivatott a toumlrteacuteneti elemzeacutes moacutedszereacutevel előkeacutesziacuteteni

Ahogyan arra az aacuteltalaacutenos bevezeteacutesben maacuter utaltam a vaacutedlott megbuumlnteteacutese nem keacutepezheti

egyeduumlli taacutergyaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutenak Az aacutellampolgaacuterok buumlntetőjogi felelősseacutegre

vonaacutesa az aacutellam oldalaacuten megfogalmazott igeacuteny mely elsősorban a taacutersadalmi rendet eacutes beacutekeacutet

hivatott fenntartani A seacutertett szempontjaacuteboacutel a buumlnteteacutes csupaacuten bdquoerkoumllcsi joacutevaacuteteacutetelrdquo napjaink

eacuterteacutekrendje alapjaacuten a bűncselekmeacutennyel okozott kaacuter megteacuteruumlleacutese legalaacutebb ugyanakkora

jelentősseacuteggel biacuter A buumlntetőeljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutenak ndash termeacuteszetesen a megfelelő anyagi

jogszabaacutelyok alkalmazaacutesaacuten keresztuumll ndash aacutellaacutespontom szerint alkalmasnak kell lennie az

aacutellampolgaacuterok vagy az aacutellam eacutes polgaacutera koumlzoumltt a buumlntetendő cselekmeacuteny koumlvetkezteacuteben

felborult egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesaacutera Az előbbiek alapjaacuten nem meglepő hogy az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kezdeti időszakaacuteban a magaacutenjog eacutes a buumlntetőjog meacuteg nem vaacutelt ketteacute a

polgaacuteri eacutes buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyok csak fokozatosan kuumlloumlnuumlltek el egymaacutestoacutel Ugyaniacutegy

hosszuacute folyamat eredmeacutenye volt miacuteg a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kibocsaacutetaacutesaacutera

kuumlloumln koacutedexekben keruumllt sor

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi funkcioacute a taacutersadalmak bizonyos fejlődeacutesi szakaszaacuteban ndash az egyuumltteacuteleacutes

iacuterott eacutes iacuteratlan szabaacutelyainak kialakulaacutesaacuteval ndash szuumlkseacutegszerűen megjelenik Horvaacuteth Paacutel

szavaival bdquoaz aacutellamilag szervezett emberi taacutersadalom termeacuteszetes velejaacuteroacutejakeacutent fogjuk fel a

jogvita biacuteroacutei uacuteton toumlrteacutenő elinteacutezeacuteseacutet eacutes az ezzel paacuterhuzamosan kifejlett iacuteteacutelkező

12

foacuterumrendszerek jelenleacuteteacutetrdquo A korai rabszolgatartoacute aacutezsiai jogrendszerek biacuteraacuteskodaacutesi

mechanizmusaacutet a koumlzhatalmi ndash azon beluumll is az iacuteteacutelkező ndash funkcioacute kisajaacutetiacutetaacutesa jellemzi A

legfőbb iacuteteacutelethozoacute hatalom leteacutetemeacutenyese az isteni eredetű uralkodoacute volt aki e hatalmaacutet

kezdetben a hozzaacute koumlzel aacutelloacute szemeacutellyel a keacutesőbbiek soraacuten koumlzponti eacutes helyi aacutellamszervekkel

osztotta meg A rabszolgatartoacute aacutellamokban meacuteg megfigyelhető volt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes

az igazgataacutesi (rendeacuteszeti) funkcioacutek szoros oumlsszefonoacutedaacutesa13

A toumlrteacuteneti bevezeteacutest a kultuacutera boumllcsőjeacutenek szaacutemiacutetoacute keacutet nagy oacutekori birodalom Hellasz eacutes a

Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesi sziszteacutemaacutejaacutenak roumlvid bemutataacutesaacuteval folytatom Az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutet ndash toumlbb ezer eacuteves

muacuteltjuk elleneacutere ndash hasonloacute probleacutemaacutek toumlrveacutenyszerűseacutegek jellemzik mint napjainkban

1 1 Az oacutekori Atheacuten

Joacutellehet az oacutekori goumlroumlg kultuacuteraacuteban kibontakozott eredmeacutenyek nem lehetnek koumlzvetlen hataacutessal

az euroacutepai jogfejlődeacutesre azonban tanulsaacutegosnak tartom a korszak jogaacuteszainak az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutega eacuterdekeacuteben tett erőfesziacuteteacuteseit A poliszrendszer

koumlvetkezteacuteben a helleacuten jog rendkiacutevuumll heterogeacuten volt bdquoTeacuteteles jogrdquo nem leacutetezett az iacuteteacuteleteket

termeacuteszetjogi igazsaacutegossaacutegon eacutes erkoumllcsoumln alapuloacute elvek alapjaacuten hoztaacutek melyben a

meacuteltaacutenyossaacuteg vagy a kiegyenliacutető- az osztoacute- illetve az aacuteltalaacutenos igazsaacutegossaacuteg elvei

eacuterveacutenyesuumlltek Jogforraacutesaik a szokaacutesjog a toumlrveacutenyek (nomosz) eacutes a neacutephataacuterozatok

(pszefizma) voltak14

A goumlroumlg poliszok toumlrveacutenykezeacutesi mechanizmusa mintaszerűen szervezett volt a demokratikus

aacutellamberendezkedeacutes kimondottan tetten eacuterhető az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes feleacutepiacuteteacuteseacuteben is15

Az a

teacuteny hogy az iacuteteacutelkezeacutes a polgaacuterok koumlzuumll sorsolaacutes uacutetjaacuten vaacutelasztott neacutepbiacuteroacutesaacutegok valamint a

kuumlloumlnfeacutele uumlgyekre szakosodott nagy leacutetszaacutemuacute tanaacutecsok előtt toumlrteacutent egyfajta laikus biacuteraacuteskodaacutes

kialakulaacutesaacutehoz vezetett Kuumlloumlnbseacuteget tettek egyeacuteni seacuterelem miatt indiacutetott szoacutebeli kereset

(dikeacute) eacutes aacutellameacuterdek taacutergyaacuteban alkalmazott iacuteraacutesbeli vaacuted (grapheacute) koumlzoumltt Az előbbi esetben

reparaacutecioacutes jellegű hataacuterozatok szuumllettek miacuteg a koumlzvaacutednak minősuumllő grapheacute eseteacuteben megtorloacute

13 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 50-53 o 14 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 51-52 o 15 A Kr e VIII szaacutezad folyamaacuten alakult ki a vaacutelasztott aacutellami főtisztviselők az archonok iacuteteacutelkezeacutese de ez nem csorbiacutetotta a

neacutepgyűleacutes (ekleacutezsia) joghatoacutesaacutegaacutet Idővel az archonsaacutegot viseltek tanaacutecsa az areioszpagosz biacuteroacutei hataacuteskoumlre megnőtt Keacutesőbb

a suacutelyos bűncselekmeacutenyek miatt az archonok emeltek vaacutedat a neacutepgyűleacutes előtt miacuteg az aacutellami tisztseacutegviselők felett az oumltszaacutezak

tanaacutecsa iacuteteacutelkezett Az atheacuteni neacutepbiacuteroacutesaacuteg a heacuteliaia előtt a suacutelyosabb uumlgyekben az archonok egyeacuteb esetben sorsolaacutessal

kivaacutelasztott uumlgyeacuteszek keacutepviselteacutek a vaacutedat In Horvaacuteth Paacutel 55 o

13

iacuteteacutelet hozatalaacutera keruumllt sor16

A poliszokban erőteljesen eacuterveacutenyesuumllt a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutenek

veacutedelme Az atheacuteni demokraacutecia időszakaacuteban ezeacutert minden aacutellampolgaacuter jogosult volt a

koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet seacutertő cselekmeacutenyek miatt vaacutedat emelni17

igaz ugyanakkor hogy az

aacutellampolgaacuteri kategoacuteria leacutenyegesen szűkebb koumlrt jelentett mint napjainkban

Hitelt eacuterdemlő forraacutesboacutel ismerjuumlk milyen reacuteszletes perjogi szabaacutelyok voltak eacuterveacutenyben az

oacutekori Attikaacuteban A szabaacutelyanyag nem csupaacuten azeacutert tanulsaacutegos mert egy sor olyan

koumlruumllmeacutenyre is kiterjed amely napjainkban is fontos reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutesnak hanem azeacutert

mert a szabaacutely megalkotoacutei rendkiacutevuumlli koumlvetkezetesseacuteggel igyekeztek az eljaacuteraacutesokat megfelelő

mederben tartani Ismeacutetelten utalneacutek raacute hogy a buumlntető eacutes magaacutenjogi szabaacutelyok ekkor meacuteg

nem vaacuteltak ketteacute a bemutataacutes soraacuten azonban kizaacuteroacutelag a buumlntetőper meneteacutere foacutekuszaacutelok

Buumlntetőpert kizaacuteroacutelag az a szabad atheacuteni feacuterfi indiacutethatott aki a 18 eacuteleteacuteveacutet betoumlltoumltte A

kiskoruacuteak a nők a rabszolgaacutek eacutes az idegenek helyett eacutes neveacuteben a gyaacutem a gazda illetve a

vendeacuteglaacutetoacute volt jogosult pert indiacutetani A perindiacutetaacutes jogaacutet az is meghataacuterozta milyen tiacutepusuacute

eacuterdekseacuterelemről volt szoacute Tehaacutet maacuter az oacutekori atheacuteniak elhataacuteroltaacutek a polgaacuter eacuterdekeacutet seacutertő

cselekmeacutenyeket a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet seacutertő cselekmeacutenyektől A keacutet kuumlloumlnboumlző

bűncselekmeacutenytiacutepus miatt folytatott eljaacuteraacutest reacuteszben elteacuterő szabaacutelyok rendezteacutek Az aacutellam

eacuterdekeacutet is seacutertő a koumlzbiztonsaacutegot veszeacutelyeztető egyeacuteni eacuterdekseacuterelem eseteacuten baacutermely polgaacuter

koumlzvaacutedat emelhetett (ez a koraacutebban maacuter emliacutetett grapheacute) de az aacutellam neveacuteben aacutellami

tisztviselők is jogosultak voltak pert indiacutetani A koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet koumlzvaacutedloacutek keacutepviselteacutek az

eljaacuteraacutesban Ezzel szemben magaacutenseacuterelem eseteacuten csak az eacuterdekelt indiacutethatott eljaacuteraacutest Az

ideacutezeacutest az eljaacuteraacutest kezdemeacutenyező feacutelnek kellett oly moacutedon bdquokeacutezbesiacutetenirdquo hogy annak

megtoumlrteacutente utoacutebb bizonyiacutethatoacute legyen Iacutegy keacutet tanuacute előtt fel kellett szoacuteliacutetani az elleneacuterdekű

felet a hatoacutesaacuteg előtti megjeleneacutesre Ennek azeacutert volt kiemelkedő jelentőseacutege mert a

taacutergyalaacutesroacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutes suacutelyos koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert A vaacutedleveacutel elfogadaacutesaacuteroacutel

vagy elutasiacutetaacutesaacuteroacutel aacutellami tisztviselő doumlntoumltt (Elutasiacutetaacutesra a perindiacutetaacutesi jogosultsaacuteg hiaacutenya

vagy a nem megfelelő vaacutedforma miatt keruumllhetett sor) Az eljaacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek

perkoumlltseacutegelőleget kellett fizetnie Ezt koumlvette az előzetes eljaacuteraacutes melynek soraacuten a tisztviselő

hivatalos helyiseacutegeacuteben kifuumlggesztetteacutek a vaacutediratot mely az uumlgy leacutenyeges adatait a teacutenyaacutellaacutest

az indiacutetvaacutenyozott buumlnteteacutest valamint a tanuacutek neveacutet tartalmazta Igen kifinomult eacutes a joacuteval

keacutesőbb kialakult vaacuted jury modellt vetiacuteti elő az a szabaacutely mely szerint annak eldoumlnteacutese

ceacuteljaacuteboacutel hogy az uumlgy toumlrveacutenyszeacutek eleacute keruumllhet-e egyaacuteltalaacuten előzetes taacutergyalaacutest kellett tartani

16 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 50-55 o alapjaacuten 17 Kisteleki Kaacuteroly ndash Lőveacutetei Istvaacuten ndash Nagyneacute Szegvaacuteri Katalin ndash Raacutecz Lajos ndash Schweizer Gaacutebor ndash Toacuteth Aacutedaacutem Egyetemes

aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Oacutekor ndash feudaacutelis kor HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 1998 85 o

14

Az előzetes taacutergyalaacutesroacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutest szankcionaacuteltaacutek Ha a per kezdemeacutenyezője nem

jelent meg a per egyszerűen megszűnt Ha mindez grapheacute alapjaacuten indult eljaacuteraacutesban toumlrteacutent a

per kezdemeacutenyezőjeacutet tetemes oumlsszegű biacutersaacuteggal suacutejtottaacutek egyuacutettal megfosztottaacutek attoacutel a

jogaacutetoacutel hogy hasonloacute uumlgyben uacutejabb pert indiacutethasson Amennyiben a megvaacutedolt szemeacutely

maradt taacutevol ndash kimenteacutes hiaacutenyaacuteban ndash marasztaloacute iacuteteacuteletet lehetett hozni Ugyanakkor az eljaacuteraacutes

alaacute vont szemeacutely viszontvaacutedat is emelhetett Az előzetes eljaacuteraacutes soraacuten oumlsszegyűjtoumltteacutek a

bizonyiacuteteacutekokat amiket az eljaacuteraacuteseacutert felelős tisztviselő őrzoumltt a taacutergyalaacutes kezdeteacuteig A goumlroumlgoumlk

a taacutersasabiacuteraacuteskodaacutes elveacutetvallottaacutek a taacutergyalaacutest a 6000 taguacute neacutepbiacuteroacutesaacuteg sorsolaacutessal leacutetrehozott

tanaacutecsa folytatta le A tanaacutecsnak az előkeacutesziacuteteacutest koumlvető 30 napon beluumll meg kellett tartania a

taacutergyalaacutest eacutes egy nap leforgaacutesa alatt doumlnteacutest kellett hoznia A vaacutedirat felolvasaacutesa utaacuten

koumlvetkezett a megvaacutedolt vaacutelasza majd a felek vagy fogadott szoacutenokok mondtaacutek el a

beszeacutedeiket Ezt koumlvetően az eskuumldtszeacutek előszoumlr a vaacutedlott bűnoumlsseacutegeacuteről majd annak

megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a buumlnteteacutes nemeacuteről eacutes meacuterteacutekeacuteről hataacuterozott Fellebbezeacutes nem leacutetezett

ugyanakkor eljaacuteraacutesi hiba eseteacuten peruacutejiacutetaacutesi keacuterelmet lehetett előterjeszteni18

Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak ez a korai megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja szaacutemos boumllcsesseacuteget tartalmaz

melyek termeacuteszetesen a mai viszonyok koumlzt kritika neacutelkuumll nem adaptaacutelhatoacutek Ugyanakkor a

szemleacuteletmoacuted mellyel az egyes eljaacuteraacutesi keacuterdeacuteseket megkoumlzeliacutetetteacutek a maga egyszerű

pragmatizmusaacuteban szolgaacutelhat neacutemi tanulsaacuteggal az utoacutekor szaacutemaacutera Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

mechanizmusaacutera a demokratikus aacutellamberendezkedeacutes egyeacutertelműen raacutenyomta a beacutelyegeacutet Maacuter

az atheacuteniak is igyekeztek az eljaacuteraacutesok szaacutemaacutet racionalizaacutelni iacutegy a szabaacutelyok egy reacutesze arra

iraacutenyult hogy a lefolytataacutesra bdquoeacuterdemtelenrdquo eljaacuteraacutesokat kiszűrjeacutek Ilyen szabaacutely volt a vaacutedleveacutel

tartalmi illetve formai okboacutel toumlrteacutenő elutasiacutetaacutesa az ideacutezeacutes keacutezbesiacuteteacuteseacutenek koumltelező moacutedja vagy

a perkoumlltseacutegelőleg viseleacuteseacutere koumltelezeacutes Az alaptalan perlekedeacutes megakadaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyult

az előzetes taacutergyalaacutestoacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutes szankcionaacutelaacutesa is A főtaacutergyalaacutes megkezdeacuteseacutere

eacutes lefolytataacutesaacutera eacutesszerű de szoros hataacuteridőket aacutellapiacutetottak meg Talaacuten a

legelgondolkodtatoacutebb annak a szabaacutelynak a bevezeteacutese hogy az uumlgy eacuterdemeacuteben az

eskuumldtszeacutek mindoumlssze egy nap alatt volt koumlteles doumlnteacutest hozni Baacuter az eacuteletviszonyok keacutetseacuteg

kiacutevuumll egyszerűbbek voltak mint napjainkban nyilvaacutenvaloacutean leacuteteztek egyszerűbb eacutes bonyolult

megiacuteteacuteleacutesű uumlgyek olyan uumlgyek amelyben a bizonyiacutetaacutes hosszabb időt vett igeacutenybe Ennyi idő

taacutevlataacuteboacutel neheacutez rekonstruaacutelni hogy az előbbiekben ismeretett szabaacutelyok valamelyikeacutetől

kiveacuteteles esetben el lehetett-e teacuterni Ugyanakkor a szabaacutelyozaacutes szellemiseacutege arra utal hogy

ceacutelzatosan szoriacutetottaacutek időkeretek koumlzeacute a bizonyiacutetaacutest a beszeacutedeket eacutes az iacuteteacutelethozatalt A

18 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 53-54 o alapjaacuten

15

beszeacutedek hosszaacutet viacutezoacuteraacuteval meacuterteacutek eacutes csak bonyolultabb uumlgyekben engedeacutelyezteacutek a toumlbb oacuteraacutes

beszeacuted megtartaacutesaacutet

1 2 A Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesa

A toumlrteacuteneti reacutesz megiacuteraacutesa soraacuten arra toumlrekedtem hogy mineacutel aacutetfogoacutebb keacutepet kapjak arroacutel mi

indukaacutelta a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes teruumlleteacuten azokat a vaacuteltoztataacutesokat melyket az utoacutekor a

fejlődeacutes egyes aacutellomaacutesaikeacutent tart szaacutemon Mindamellett hogy a roacutemai kor bdquoszellemi

termeacutekeirdquo az egyetemes jogi kultuacutera alapjaacutet keacutepezik roumlvid aacutettekinteacutesuumlk azeacutert is eacuterdekes mert

ebből a korszakboacutel szaacutermaznak az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutes gyoumlkerei Ma maacuter talaacuten

meglepő hogy a roacutemai rabszolgatartoacute aacutellamnak hosszuacute eacutevszaacutezadokig nem volt kieacutepuumllt

biacuteroacutesaacutegi rendszere sőt a legfőbb aacutellamhatalmi igazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervek

koumlzoumltti oumlsszefonoacutedaacutes ezt a kultuacuteraacutet is hosszuacute ideig jellemezte A modern eacutertelemben vett

buumlntető- eacutes polgaacuteri uumlgyek oumlsszefonoacutedtak a kisebb suacutelyuacute bűncselekmeacutenyeket (delictum v

maleficia) vagyonjogi keresettel indiacutetott perben biacuteraacuteltaacutek el A kimondottan buumlntetőbiacuteroacutesaacutegkeacutent

műkoumldő szervek hataacuteskoumlreacutebe a koumlzuumlldoumlzeacutes alaacute eső bűncselekmeacutenyek (crimen crimina) pl

emberoumlleacutes hazaaacuterulaacutes tartoztak19

Keacutetseacutegtelen teacuteny hogy a jogfejlődeacutes egyeacutertelműen a

specializaacuteloacutedaacutes iraacutenyaacuteba mutat ami szuumlkseacutegszerűveacute teszi a buumlntető eacutes polgaacuteri uumlgyek

elkuumlloumlnuumllt kezeleacuteleacuteseacutet nem veacuteletlen hogy a modern jogrendszerek is igyekeznek lehetőveacute

tenni a terhelt buumlntető eacutes polgaacuteri jogi felelősseacutegeacutenek egyidejű megaacutellapiacutetaacutesaacutet

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kezdetben az előkelők privileacutegiuma volt Az etruszk kiraacutelyok idejeacuten ez

a funkcioacute a rex kezeacuteben oumlsszpontosult A koumlztaacutersasaacuteg idejeacutere a foacuterumrendszer rendkiacutevuumll

tagolttaacute vaacutelt a kiraacutely ndash reacuteszben praktikus reacuteszben politikai okboacutel ndash a biacuteroacutei hatalmat maacuter

keacutenytelen volt megosztani az impeacuteriummal felruhaacutezott magisztraacutetusokkal (a consullal a

dictatorral eacutes a praetorral) valameint az aedilis curilis-szel a praefectus pretorioval tovaacutebbaacute a

kuumlloumlnfeacutele oumlsszeteacutetelű testuumlletekkel (a comitaacuteval eacutes a senatussal)20

A neacutepgyűleacutesek keacutetfeacutele biacuteroacutei

hataacuteskoumlrrel rendelkeztek Testuumlleti szervkeacutent fellebbviteli foacuterumkeacutent szolgaacutelt a magisztraacutetusok

iacuteteacutelete ellen maacutesreacuteszt ndash első sorban a comitia centuriata ndash rendes buumlntetőbiacuteroacutesaacutegkeacutent is

műkoumldoumltt21

A taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes elve tehaacutet maacuter a roacutemaiak igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszereacuteben is

eacuterveacutenyesuumllt sőt annak fontossaacutega a felelbbviteli rendszer is kieacutepiacuteteacuteseacuteben is megnyilvaacutenult

A specializaacutecioacute igeacutenye miatt a koumlztaacutersasaacutegi kor veacutegeacutere leacutetrejoumlttek a neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute

bizottsaacutegok (quaestiones perpetuae) melyek maacuter kifejezetten a buumlntető uumlgyekre bdquoszakosodottrdquo

19 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o 20 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 21 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o

16

taacutersasbiacuteroacutesaacutegok voltak A roacutemaiak a taacutersasbiacuteroacutesaacutegok leacutetrehozaacutesa soraacuten igyekeztek a

paacutertatlansaacuteg elveacutet eacuterveacutenyre juttatni hiszen a testuumlletet a preacutetor sorsolaacutes uacutetjaacuten kivaacutelasztott

polgaacuterokboacutel alakiacutetotta ki A neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute bizottsaacutegok doumlnteacutesi jogkoumlre neacutemikeacutepp az

eskuumldtszeacutekek doumlnteacutesi mechanizmusaacutera emleacutekeztet ugyanis csupaacuten a bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben

foglalhatott aacutellaacutest (A kiszabhatoacute buumlnteteacutest a toumlrveacuteny pontosan előiacuterta) A kor szabaacutelyai szerint

baacutermely szabad ember vaacutedat emelhetett azonban az alaptalan vaacutedat szigoruacutean buumlntetteacutek22

A

bűncselekmeacutenyi kategoacuteriaacuteknak az a fajta megkuumlloumlnboumlzteteacutese amit a goumlroumlg kultuacuteraacuteban

megfigyelhettuumlnk a roacutemaiaknaacutel is eacuterveacutenyesuumllt A crimenek eacutes a koumlzbeacutekeacutet zavaroacute

cselekmeacutenyek (birtokhaacuteboriacutetaacutes piaci rend megzavaraacutesa kiszolgaacuteltatottakkal szembeni

visszaeacuteleacutesek toumlrveacutenytelen iacuteteacutelkezeacutes) eseteacuteben a magistratusok coercitioacutes (korlaacutetlan hatalmat

biztosiacutetoacute) jogkoumlruumlkkel eacutelve kezdemeacutenyezteacutek a felelősseacutegre vonaacutest Ezzel szemben a

magaacutenfelek vitaacutejaacutenak minősuumllő delictumok eseteacuteben csak a magaacutenfeacutel keacutereacuteseacutere indult eljaacuteraacutes23

Az eljaacuteraacutes ndash a modern szabaacutelyok koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően ndash nyilvaacutenos volt szoacutebeliseacuteg

jellemezte eacutes eacuterveacutenyesuumllt a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutenek elve Az eljaacuteraacutes

kontradiktoacuterius volt tehaacutet a doumlnteacuteshozatal előtt mindkeacutet felet meg kellett hallgatni Napjaink

eskuumldtszeacuteki rendszert alkalmazoacute aacutellamainak szabaacutelyaihoz hasonloacutean az oacutekori Roacutemaacuteban a

felek eacutelhettek az eskuumldtek visszautasiacutetaacutesaacutenak jogaacuteval tehaacutet moacutedjukban aacutellt meghataacuterozott

szaacutemuacute eskuumldttel szemben kifogaacutessal eacutelni24

A jogfejlődeacutes eacutes a bűncselekmeacutenyek szaacutema

tovaacutebbi specializaacutecioacutet eredmeacutenyezett Sulla idejeacutere maacuter szaacutemos crimenre kuumlloumln-kuumlloumln

quaestio rendelkezett hataacuteskoumlrrel A testuumlleti szervek leacutetrehozaacutesaacutenak szabaacutelyai is egyre

differenciaacuteltabbaacute vaacuteltak Kr e 70-ben maacuter haacuterom kamaraacutet (decuria) aacutelliacutetottak fel melynek

300-300 tagja koumlzuumll sorsolaacutessal jeloumllteacutek ki a konkreacutet uumlgyekben eljaacuteroacute 50-75 fős biacuteroacutesaacutegot A

taacutersasbiacuteroacutesaacutegok oumlsszeteacuteteleacutet illetően megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemaiak nem toumlrekedtek arra

hogy tagjai a neacutep szeacuteles reacutetegeit keacutepviseljeacutek Az eskuumldtbiacuteraacutek taacutersadalmi hovatartozaacutesa az idők

folyamaacuten toumlbbszoumlr vaacuteltozott ugyan az eskuumldtek azonban jellemzően a lovagrend tagjai koumlzuumll

keruumlltek ki25

Fejlett jogi gondolkodaacutesra vall a kuumlloumlnboumlző iacuteteacutelkező foacuterumok doumlnteacuteseacutenek

elhataacuterolaacutesa jogkoumlvetkezmeacutenyuumlk szempontjaacuteboacutel A magistratus doumlnteacutese ndash modern

terminoloacutegiaacuteval eacutelve ndash deklaratiacutev tehaacutet a konkreacutet esetre jogot alkalmazoacute hataacutelyuacute volt miacuteg a

biacuteroacutei iacuteteacutelet konstitutiacutev jogot leacutetesiacutető hataacutellyal biacutert26

22 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 23 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 63 o 24 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 25 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o 26 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 63 o

17

A differenciaacutelt iacuteteacutelkezeacutesi struktuacutera idővel bonyolultnak bizonyult Eacuteppen ezeacutert a principaacutetus

elejeacutet egyseacutegesiacuteteacutesi toumlrekveacutes jellemezte az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban Az addigra maacuter neacutegy

decuriaacuteboacutel egyben senatorok egyben lovagok (lovas katonaacutek) egyben senatorok eacutes lovagok

vegyesen egyben pedig a lovas polgaacutersaacuteg iacuteteacutelkezett A koumlzvaacutedloacutei funkcioacute tovaacutebbra sem

alakult ki a quaestio előtt baacutermely polgaacuter vaacutedat emelhetett A biacuteroacutesaacuteg vaacutelozatlanul csupaacuten a

bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben foglalhatott aacutellaacutest a kiszabhatoacute buumlnteteacutes meacuterteacutekeacutet toumlrveacuteny hataacuterozta

meg27

A birodalom terjeszkedeacutese koumlvetkezteacuteben a princepsz nem tarthatta sajaacutet kezeacuteben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutest iacutegy szuumlkseacutegszerűveacute vaacutelt hogy e hataacuteskoumlreacutet a provinciai legaacutetusokra

delegaacutelja A legaacutetusok aacuteltal elbiacuteraacutelt uumlgyek feluumllvizsgaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutet azonban a princeps

fenntartotta magaacutenak melynek koumlszoumlnhetően kialakult a rendkiacutevuumlli perorvoslat inteacutezmeacutenye28

A csaacuteszaacuterkorban a neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute bizottsaacutegok szerepeacutet a csaacuteszaacuteri rendkiacutevuumlli iacuteteacutelkezeacutes

(cognitio extra ordinem) vette aacutet Megnőtt a hivatalnokok (vaacuterosi főhivatalnok helytartoacute

praefectus praetorio) szerepe az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban akiken keresztuumll a csaacuteszaacuter a biacuteroacutei

hatalmat sajaacutet kezeacuteben tartotta Pozitiacutevumkeacutent eacuterteacutekelhető hogy a legsuacutelyosabb aacutellam elleni

bűncselekmeacutenyek feletti iacuteteacutelkezeacutes tovaacutebbra is a szenaacutetus hataacuteskoumlre maradt29

A dominaacutetus

idejeacutere azonban a buumlntetőbiacuteroacutei hatalom maacuter kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacutereacute volt aki azt első eacutes

maacutesodfokuacute buumlntetőbiacuteroacutesaacutegainak egeacutesz hierarchiaacuteja uacutetjaacuten gyakorolta30

Az egyszemeacutelyi vagy

taacutersas biacuteraacuteskodaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese illetve teacuternyereacutese mely napjainkban alapvetően

szakmai keacuterdeacutes a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes soraacuten elsősorban politikai hatalmi toumlrekveacutesek

fuumlggveacutenye volt

Megaacutellapiacutethatoacute hogy az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszer gyoumlkerei a roacutemai korig nyuacutelnak

vissza Kezdetben a bűncselekmeacuteny seacutertettje volt az aki a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vaacutelasztott biacuteroacute előtt

vaacutedat emelt a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutese miatt Mivel a bűncselekmeacuteny a koumlzoumlsseacuteg

biztonsaacutegaacutet is seacutertette a bűncselekmeacuteny uumlldoumlzeacutese a koumlzoumlsseacuteg uumlgyeacuteveacute is vaacutelt Kialakult a

neacutepvaacuted inteacutezmeacutenye az actio popularis melynek eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg baacutermely tagja

kezdemeacutenyezhette az elkoumlvető felelősseacutegre vonaacutesaacutet a koumlzoumlsseacuteg neveacuteben31

Roacutemaacuteban a toumlrveacutenyhozoacute eacutes buumlntetőbiacuteroacutei hatalom nem kuumlloumlnuumllt el eacutelesen egymaacutestoacutel eacutes ez az

oumlsszefonoacutedaacutes vice versa eacuterveacutenyesuumllt A toumlrveacutenyhozoacute szervek a comitiaacutek majd a senatus

buumlntetőbiacuteroacutei funkcioacutet is ellaacutettak Ugyanakkor a jogalkalmazoacute szevek mint a praetor az aedilis

27 Lex Iulia iudiciorum publicorum Kr e 17

forraacutes httpitwikipediaorgwikiLex_Iulia_iudiciorum_publicorum 28 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 64 o 29 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 30 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 160 o 31 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 29 o

18

curulis valamint a tartomaacutenyi helytartoacutek jogkeacutepző teveacutekenyseacuteget is folytattak A legsuacutelyosabb

koumlzbűncselekmeacutenyek (crimina capitalia) miatt folytatott eljaacuteraacutes soraacuten a neacutepgyűleacuteshez lehetett

fellebbezni 32

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bizonyos fejlődeacutesi szintjeacuten a fellebbviteli rendszer megfelelő

műkoumldeacuteseacutehez joacutel szervezett struktuacutera vaacutelt szuumlkseacutegesseacute Ennek lehetőseacutegeacutet teremtette meg

Diocletianus csaacuteszaacuter reformja Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest oumlsszekapcsolta a polgaacuteri igazgataacutessal

eacutes szigoruacute teruumlleti alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi rendszert alakiacutetott ki Veacutegezetuumll emliacuteteacutest eacuterdemel hogy

a roacutemai jog kifejlett korszakaacuteban alkalmazta mind az ikviziacutecioacutes (inquisitioacutes quaestioacutes) mind

az akkuzatoacuterius (accusatorius) eljaacuteraacutest hiszen a magaacutendelictumok vonatkozaacutesaacuteban attoacutel

fuumlggően jaacutertak el hivatalboacutel vagy keacuterelemre hogy a seacutertett pert indiacutetott-e vagy feljelenteacutest tett

A roacutemai igazsaacutegszolgaacuteltataacutes magaacuten hordozta azokat a jegyeket melyek a Roacutemai Birodalom

taacutersadalmi politikai oumlsszefuumlggeacuteseit is jellemezteacutek melyben egymaacutest vaacuteltottaacutek az

arisztokratikus neacutepkeacutepviseleti eacutes autoriter vonaacutesok Emellett ki kell emelni hogy a

korszakban maacuter erőteljes igeacuteny mutatkozott a specializaacutecioacutera eacutes fontos eljaacuteraacutesjogi alapelvek

megfogalmazaacutesaacutera is sor keruumllt

1 3 Az olasz jogfejlődeacutes

Az olasz aacutellamok jogfejlődeacuteseacutenek vizsgaacutelata soraacuten szinteacuten tanulsaacutegos megaacutellapiacutetaacutesokra

juthatunk Keveacutesseacute ismert hogy a tulajdonkeacuteppeni koumlzeacutepkor idejeacuten a peres eljaacuteraacutes

nyilvaacutenosan eacutes szoacuteban folyt le a titkos eacutes iacuteraacutesbeli eljaacuteraacutes az egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok

kezdemeacutenyezeacutese alapjaacuten terjedt el legkoraacutebban Itaacuteliaacuteban A XII szaacutezad folyamaacuten a

szoacutebeliseacutegből eredő neheacutezseacutegek elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben az iacuteraacutestudoacutek (clerici) az eljaacuteraacutes

meneteacuteről eacutes az iacuteteacuteletről roumlvid jegyzeacuteket kezdtek keacutesziacuteteni Ez a szokaacutes csak a XIII szaacutezadban

vaacutelt elterjedteacute amikor maacuter valoacutesaacutegos biacuteroacutesaacutegi jegyzőkoumlnyveket vezettek Az iacuteraacutesbeliseacuteg noha

Euroacutepa toumlbbi aacutellamaacuteban is gyoumlkeret vert a XV szaacutezadtoacutel abban a formaacuteban ahogyan az

Itaacuteliaacuteban illetve keacutesőbb Franciaorszaacutegban megvaloacutesult maacuteshol nem fordult elő33

Meacuteg a Neacutemet-Roacutemai Birodalom keacutesei időszakaacuteban is alkalmazott tortuacutera mint abszurd eacutes a

ceacutelnak meg nem felelő eljaacuteraacutesi eszkoumlz megszuumlnteteacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszott Cesare

Beccaria 1764-ben kiadott bdquoA bűncselekmeacutenyekről eacutes buumlnteteacutesekrőlrdquo ciacutemű műve melyben

siacutekra szaacutellt szaacutemos eacutesszerűtlen eacutes meghaladottaacute vaacutelt buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi inteacutezmeacuteny

ellen Beccaria biacuteraacutelta az inkviziacutecioacutet mely a vaacutedlottat nem reacuteszesiacutetette jogi biztosiacuteteacutekokban

32 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 156 o 33 Hajnik (1) 372-373 o

19

vaacutedolhatoacute volt a vaacutedloacute szemeacutelyeacutenek megnevezeacutese neacutelkuumll is eacutes mellőzte a tanuacutekkal toumlrteacutenő

szembesiacuteteacutes eszkoumlzeacutet34

Beccaria szorgalmazta az őrizetbe veacutetelt lehetőveacute teacutevő gyanuacute okok

toumlrveacutenyi roumlgziacuteteacuteseacutet eacutes az eskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutenek hasznossaacutega mellett eacutervelt A laikus

szemeacutelyek kivaacutelasztaacutesaacutera a veacuteletlenszerű sorshuacutezaacutesos moacutedszert javasolta Munkaacutessaacutegaacuteban

megjelent az aacutertatlansaacuteg veacutelelme valamint a veacutedelemhez valoacute jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek igeacutenye is

Az itaacuteliai felvilaacutegosodaacutes jogi reformtoumlrekveacuteseinek kibontakozaacutesaacutet azonban megakadaacutelyozta a

francia megszaacutellaacutes melynek koumlvetkezteacuteben a XVIII eacutes XIX szaacutezad forduloacutejaacuten a francia jog

aacutetveacuteteleacutere keruumllt sor Baacuter az itaacuteliai nemesseacuteg arra toumlrekedett hogy a francia normaacutek aacutetuumllteteacutese

soraacuten az olasz taacutersadalmi toumlrteacuteneti jogi fejlődeacutesi viszonyok is eacuterveacutenyesuumlljenek az adaptaacutecioacute

meacutegis ezen elvek figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacuteval toumlrteacutent A buumlntető eljaacuteraacutesi normaacutek

szabaacutelyozaacutesakor az olasz koacutedexek koumlvetteacutek a francia vegyes rendszert Az eljaacuteraacutes első

szakasza inkvizitoacuterius volt az iacuteteacuteletet a biacuteroacutesaacuteg nyilvaacutenos szoacutebeli kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes

alapjaacuten hozta meg A biacuteroacute az eleacute taacutert bizonyiacuteteacutekokat szabadon meacuterlegelhette eacutes koumlteles volt az

iacuteteacutelet megindokolni

Az 1865-ben elfogadott Buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedex megalkotoacutei maacuter a napjainkhoz hasonloacute

probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera toumlrekedtek Egyfelől a kisebb suacutelyuacute egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű uumlgyek

eseteacuteben szorgalmaztaacutek az eljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacutet melynek eredmeacutenyekeacutent tetteneacutereacutes eseteacuten

gyakorlatilag bdquoa cselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutevel egy időben ki lehetett mondani az iacuteteacuteletetrdquo Igaz

ezekben az esetekben csupaacuten uacutegynevezett korrekcionaacutelis buumlnteteacutesekre nyiacutelt lehetőseacuteg Szinteacuten

az uumlgyfeldolgozaacutest gyorsiacutetoacute szabaacutely volt hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacute a buumlntetőbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe

tartozoacute uumlgyekben elveacutegezhette az előzetes vizsgaacutelatot majd erről 15 napon beluumll jelenteacutest

kellett tennie az illeteacutekes buumlntetőbiacuteroacutesaacuteghoz Ezzel a megoldaacutessal nemcsak időt takariacutetottak

meg hanem joacuteteacutekonyan befolyaacutesoltaacutek az adatszerzeacutes a bűnfelderiacuteteacutes hateacutekonysaacutegaacutet is A

koacutedex figyelemre meacuteltoacute abboacutel a szempontboacutel is hogy a bűncselekmeacutenyek gyors

felderiacuteteacuteseacutenek igeacutenye mellett hangsuacutelyt fektetett a polgaacuterok jogainak veacutedelmeacutere is ugyanis

reacuteszletesen szabaacutelyozta toumlbbek koumlzoumltt a letartoacuteztataacutes ceacutelszerűseacutegeacutenek feluumllvizsgaacutelataacutet35

A

34 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 20 o 35 Az ideiglenes szabadlaacutebra helyezeacutes iraacutenti keacuterelmet a biacuteroacutesaacuteg irodavezetőjeacutehez kellett benyuacutejtani aki azt tovaacutebbiacutetotta a

biacuteroacutesaacuteg mellett műkoumldő kiraacutelyi uumlgyeacuteszhez Az uumlgyeacutesz aacutellaacutest foglalt a keacuterelemmel kapcsolatban eacutes amennyiben azt

teljesiacutethetőnek talaacutelta javaslatot tett a kaucioacute meacuterteacutekeacutere A keacuterelemről a toumlrveacutenyszeacuteki tanaacutecs doumlntoumltt A keacuterelem elutasiacutetaacutesa

eseteacuten valamint a kaucioacute meacuterteacuteke miatt is helye volt fellebbezeacutesnek A polgaacuteri jogok veacutedelmeacutenek eacutesszerű korlaacutetjakeacutent a

toumlrveacuteny bizonyos gyanuacutesiacutetotti koumlrt kizaacutert az ideiglenes szabadlaacutebra helyezeacutes lehetőseacutegeacuteből Iacutegy nem eacutelhettek ezzel a

lehetőseacuteggel az eacuteletfogytig tartoacute boumlrtoumln- illetve fegyhaacutez buumlnteteacutessel fenyegetett bűncselekmeacuteny elkoumlvetői a csavargoacute

dologkeruumllő keacuteregető eacuteletmoacutedot folytatoacutek a rendőri feluumlgyelet alaacute helyezettek az aacutellamellenes bűntett elkoumlveteacuteseacutevel vaacutedolt

szemeacutelyek eacutes a visszaesők A kaucioacutet a gyanuacutesiacutetott javaacutera harmadik szemeacutely is befizethette Ideiglenes szabadlaacutebra

helyezeacutesre a gyanuacutesiacutetott kihallgataacutesa eacutes esetleges szembesiacuteteacutese előtt nem keruumllhetett sor Az iacuteteacutelethozatalig a kaucioacutet leteacutetkeacutent

kezelteacutek Amennyiben a gyanuacutesiacutetott betartotta a hatoacutesaacuteg előiacuteraacutesait az iacuteteacutelet nem peacutenzbuumlnteteacutes volt eacutes az eljaacuteraacutes koumlltseacutegeit

nem neki kellett viselnie a kaucioacutet visszakapta (Forraacutes Horvaacuteth Paacutel i m 242-243 o)

20

koraacutebbi szabaacutelyokkal ellenteacutetben mely szerint csak a taacutergyalaacutes befejezeacuteseacutet koumlvető napon

lehetett iacuteteacuteletet hirdetni a koacutedex uacutej szabaacutelya szerint a biacuteroacutenak a taacutergyalaacutes befejezeacuteseacutenek

napjaacuten ki kellett hirdetnie az iacuteteacuteletet meacuteg a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes koumlzvetlen hataacutesa alatt A

biacuteroacutesaacutegok tehermentesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a toumlrveacutenykoumlnyv igyekezett mederben tartani a

fellebbezeacutes jogaacutet Nem lehetett fellebbezni meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter alatti peacutenzbuumlnteteacutes eseteacuten

eacutes a koumlzbenső előkeacutesziacutető jellegű doumlnteacutesek ellen

Eacuterdekes megfigyelni milyen elvek menteacuten szabaacutelyoztaacutek a laikusok reacuteszveacuteteleacutet az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A szokaacutesos felteacutetelek mellett mint az aacutellampolgaacutersaacuteg a politikai eacutes

polgaacuteri jogok birtoklaacutesa a szabaacutelyok kizaacutertaacutek az eskuumldtek soraacuteboacutel a 25 eacutev alatti eacutes a 65 eacutev

feletti szemeacutelyeket Az eskuumldti tisztseacuteg viseleacutese koumlzvetetten vagyoni cenzushoz volt koumltve

csak a toumlrveacuteny aacuteltal meghataacuterozott taacutersadalmi staacutetuszuacute polgaacuterok vaacutelhattak eskuumldtteacute Bizonyos

tisztseacuteget betoumlltők iacutegy miniszterek egyhaacutezi szemeacutelyek katonaacutek nem lehettek eskuumldtek A

meghataacuterozott bűncselekmeacutenyek miatt eliacuteteacutelteket jogaik gyakorlaacutesaacutetoacutel biacuteroacutei iacuteteacutelettel

megfosztottakat szinteacuten kizaacutertaacutek az eskuumldtek soraacuteboacutel Nem rendelkeztek eskuumldti keacutepesseacuteggel

tovaacutebbaacute az analfabeacutetaacutek a testi eacutes szellemi fogyateacutekosok eacutes a haacutezi szolgaacutek sem A kor

nyilvaacutentartaacutesi lehetőseacutegeinek ismereteacuteben eacuterthető hogy az eskuumldtlista nem hivatalboacutel keacuteszuumllt

el hanem felhiacutevaacutes alapjaacuten lehetett a listaacutera keruumllni Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi keruumlleteknek

meghataacuterozott leacutetszaacutemuacute listaacutei legalaacutebb 200 nevet tartalmaztak de Naacutepoly a sok buumlntetőper

miatt 1000 fős listaacuteval rendelkezett A megyei biacuteroacutesaacuteg vagy a prefektusi tanaacutecs feladata volt a

listaacutera felvett szemeacutelyek megfelelőseacutegeacutenek vizsgaacutelata Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi keruumllet listaacutejaacuteroacutel a

biacuteroacutesaacuteg elnoumlke a taacutergyalaacutes előtt keacutet heacutettel vaacutelasztott 30 rendes eacutes 10 poacuteteskuumldtet Erről a

uacutegynevezett taacutergyalaacutesi alaplistaacuteroacutel vaacutelasztotta ki a vaacuted eacutes a veacutedelem azt a 12 rendes eacutes 2

poacuteteskuumldtet akik a per eldoumlnteacuteseacuteben reacuteszt vettek A vaacutednak eacutes a veacutedelemnek is joga volt

indoklaacutes neacutelkuumll 8 jeloumlltet elutasiacutetani

1 4 A francia eljaacuteraacutesjog kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese

Az egyetemes jogi kultuacutera egyik lergreacutegebbi ma is alkalmazott inteacutezmeacutenye a koumlzeacutepkori

Franciaorszaacutegboacutel szaacutermazik A frank korszakban a bizonyiacutetaacutes ugyanis nem az alaki hanem az

anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutere iraacutenyult melynek soraacuten az eskuumldt tanuacutek illetve eskuumldtek (jurati)

vallottak a vitaacutes uumlgyekben Ez a jury-forma azonban mely főkeacutent Normandiaacuteboacutel keruumllt aacutet

21

Angliaacuteba meacuteg csak uacutegynevezett bizonyiacutetaacutesi jury volt eacutes nem iacuteteacutelő jury Ez utoacutebbi vaacuteltozat

Franciaorszaacutegban nem csak az angolszaacutesz teruumlleten alakult ki36

A jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet a frank birodalom szeacuteteseacuteseacutet koumlvetően felborult taacutersadalmi

rend helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenye vaacuteltotta ki A koraacutebbi hatalmi rendet felvaacuteltoacute aacutetmeneti

anarchikus időszakot a bosszuacute magaacutenharc eacutes vagyoni eleacutegteacutetel jellemezteacutek A veacutelt vagy valoacutes

seacuterelmek oumlnhatalommal toumlrteacutenő megtorlaacutesaacutet csak a koumlzponti hatalom beavatkozaacutesa

szuumlntethette meg37

A buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyozaacutes igeacutenye paacuterhuzamosan alakult ki eacutes oumlltoumltt testet a

XIII szaacutezadban A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdulaacutesa egyszerre volt oka eacutes koumlvetkezmeacutenye az

iacuterott jogi forma megjeleneacuteseacutenek A toumlrveacutenyek hateacutekony betartataacutesa azonban a koumlzpontosiacutetaacutes

olyan sziacutenvonalaacutet felteacutetelezte amely a koumlzeacutepkor keacutesei szakaszaacuteig nem alakulhatott ki

IX Lajos (1214 vagy 1215 - 1270) peacuteldaacuteul betiltotta a magaacutenharcot eacutes az isteniacuteteacuteleti

paacuterbajokat baacuter a tiltaacutes a gyakorlatban keveacutesseacute eacuterveacutenyesuumllt Az uumlgyek beacutekeacutes elinteacutezeacuteseacutet volt

hivatott biztosiacutetani az a szabaacutely mely szerint aki valamely vitaacutes uumlgyben illetve az őt eacutert

seacuterelem miatt biacuteroacutesaacuteghoz fordult toumlbbeacute nem folyamodhatott oumlnsegeacutelyhez38

A francia eljaacuteraacutesjog a XIII szaacutezadig vaacutedrendszerű volt tehaacutet a biacuteroacute vaacutedloacute hiaacutenyaacuteban nem

jaacuterhatott el A bizonyiacutetaacutes legfontosabb eszkoumlzei az eskuumltaacutersakkal letett eskuuml eacutes az isteniacuteteacuteletek

voltak A biacuteroacute szerepe arra korlaacutetozoacutedott hogy a felekkel az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat betartassa eacutes

a paacuterbaj vagy maacutes isteniacuteteacutelet eredmeacutenyeacutet megaacutellapiacutetsa Fellebbezeacutesre nem de az

igazsaacutegtalanul iacuteteacutelkező biacuteroacute bepanaszolaacutesaacutera lehetőseacuteg volt a magasabb hűbeacuteruacuternaacutel A feudaacutelis

abszolutizmus koraacutera a vaacutedelvet a nyomozoacuteelv vaacuteltotta fel Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesban a biacuteroacute

pervezető szerepe megnőtt Az emberek egyre keveacutesbeacute hittek a tuumlzesvas- eacutes forroacuteviacutez proacuteba

bizonyiacutetoacute erejeacuteben ennek elleneacutere a paacuterviadal mint bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz sokaacuteig fennmaradt A

mind inkaacutebb a teacutenyekre foacutekuszaacuteloacute tanuacutebizonyiacutetaacutesnak fontos szerepe lett emellett azonban a

tortuacutera is a bizonyiacutetaacutes reacuteszeacuteveacute vaacutelt 39

Franciaorszaacutegban a XIII szaacutezad elejeacuten alakult ki a

főurakboacutel aacutelloacute aacutellandoacute kiraacutelyi főbiacuteroacutesaacuteg a mindennapos peres uumlgyeket azonban alacsonyabb

szaacutermazaacutesuacute egyetemet veacutegzett iacuteteacutelőmesterek inteacutezteacutek A helyi biacuteraacuteskodaacutes az igazgataacutesi

uumlgyeket is ellaacutetoacute kiraacutelyi eloumlljaacuteroacute (prevocirct) kezeacuteben volt akinek a teveacutekenyseacutegeacutet a bailli illetve a

seacuteneacutechal feluumlgyelte Az udvari biacuteraacutek (legistaacutek) teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően a korszakban

36 Hajnik (1) 376-377 o 37 Goumlnczi Katalin ndash Horvaacuteth Paacutel ndash Stipta Istvaacuten ndash Zlinszky Jaacutenos Egyetemes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Rt

Budapest 1997 157 o 38 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 157 o 39 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 118 o

22

kialakult a fellebbezeacutesi rendszer mellyel paacuterhuzamosan a fellebbezeacutes felteacuteteleit is

kimunkaacuteltaacutek IX Lajos ndash a biacuteraacutek korrumpaacutelaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben ndash az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacuteget ebből a ceacutelboacutel kirendelt tisztseacutegviselőkkel ellenőriztette40

A XV szaacutezadban a kiraacutely megszilaacuterdiacutetotta eacutes magaacutehoz ragadta az igazgataacutes eacutes biacuteraacuteskodaacutes

iraacutenyiacutetaacutesaacutet Az uralkodoacute koumlzpontosiacutetaacutesi toumlrekveacuteseit ndash toumlbbek koumlzoumltt - toumlrveacutenyeken

(ordonnance) keresztuumll igyekezett eleacuterni melynek eredmeacutenyekeacutent sor keruumllt a biacuteroacutei hatalom

egyseacutegesiacuteteacuteseacutere eacutes centralizaacutelaacutesaacutera is41

A buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes teruumlleteacuten a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

hataacuteskoumlre egyre nőtt a kiraacutelyi uumlgyeken tuacutel (pl felseacutegseacuterteacutes) koumltelezőveacute vaacutelt egyeacuteb suacutelyos

bűncselekmeacutenyek (pl rablaacutes fosztogataacutes) aacutellami uumlldoumlzeacutese is A nyomozoacute (inkvizitoacuterius)

buumlntető eljaacuteraacutesjogi rend bevezeteacuteseacutet az előbbi toumlrekveacutesen tuacutel a bűnoumlzeacutes megnoumlvekedeacutese is

indokolta A tortuacuteraacutet egyre ritkaacutebban csak a suacutelyosabb bűnuumlgyekben rendkiacutevuumlli eljaacuteraacuteskeacutent

alkalmaztaacutek Ugyanakkor az ordonnance-ban roumlgziacutetett szabaacutelyok szerint az eljaacuteraacutes titkos volt

eacutes szigoruacutean iacuteraacutesbeliseacutegen alapult A nyomozaacutes eredmeacutenyeacutet a kiraacutelyi prokuraacutetor zaacuteradeacutekban

oumlsszegezte mindez azonban a gyanuacutesiacutetott szaacutemaacutera nem volt megismerhető Az ordonnance

roumlgziacutetette az eljaacuteraacutes soraacuten felhasznaacutelhatoacute bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlket visszaleacutepeacutes volt ugyanakkor

hogy a roacutemai jogboacutel ismert fellebbvitel lehetőseacutegeacutet elvetette Az eljaacuteraacutes időtartamaacutenak eacutesszerű

keretek koumlzeacute szoriacutetaacutesa eacuterdekeacuteben korlaacutetoztaacutek a kihallgathatoacute tanuacutek szaacutemaacutet valamint ndash a

koumlzvetlenseacuteg elveacutenek csiacuteraacutejakeacutent ndash a biacuteroacute az eljaacuteraacutest koumlteles volt szemeacutelyesen lefolytatni

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a perjog egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonyabbaacute

gyorsabbaacute teacuteteleacutenek igeacutenye maacuter a XVI szaacutezadban felmeruumllt42

A biacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutenek

pontosiacutetaacutesa mellett megfigyelhető az ex officio elv teacuternyereacutese is hiszen az eljaacuteraacutes

megindiacutetaacutesaacutenak jogaacutet bdquokivetteacutekrdquo a seacutertett kezeacuteből az immaacuter az uumlgyeacutesz eacutes a biacuteroacute hivatali

koumltelesseacutegeacuteveacute vaacutelt Ezzel egyidejűleg a seacutertett poziacutecioacuteja ndash a vaacutedloacute helyett ndash a tanuacuteeacutehoz lett

hasonloacute Előteacuterbe keruumllt az iacuteraacutesbeliseacuteg a veacutedelem jogait azonban meacuteg sokaacuteig korlaacutetoztaacutek A

toumlbbi euroacutepai aacutellamhoz hasonloacutean a francia abszolutizmust is a jogegyseacuteg megteremteacutese iraacutenti

igeacuteny jellemezte XIV Lajos az egeacutesz birodalomra kiterjedő kodifikaacutecioacutes munkaacutet folytatott

mind a polgaacuteri jog mind a buumlntetőjog teruumlleteacuten A Code Criminelle43

nemcsak a buumlntető

eljaacuteraacutesjogot hanem a buumlntető anyagi jogot is aacutetfogoacutean szabaacutelyozta Aacuteltalaacutenossaacute tette a

nyomozoacute rendszerű eljaacuteraacutest eacutes bevezette a koumltoumltt bizonyiacutetaacutes rendszereacutet Teljes eacuterteacutekű

bizonyiacuteteacuteknak a vaacutedlott biacuteroacutesaacuteg előtt tett ndash egyeacuteb teacutenyekkel alaacutetaacutemasztott ndash beismerő

40 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 225-226 o 41 XII Lajos 1498 eacutevi ordonnance-a 42 Ennek jelei az 1539 eacutevi buumlntető perrendtartaacutesi koacutedexban az bdquoaugusztusi ordonnance-banrdquo fedezhetők fel 43 1670 eacutevi Ordonnance Criminelle

23

vallomaacutesa valamint keacutet tanuacute egybehangzoacute vallomaacutesa szaacutemiacutetott 44

A koacutedex az előbbieken tuacutel

is szaacutemos hasonloacutesaacutegot mutat a feudaacutelis abszolutizmus maacutesik buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedexeacutevel a

Constitutio Criminalis Carolinaacuteval melynek bemutataacutesaacutera a neacutemet jogfejlődeacutesről szoacuteloacute

reacuteszben keruumll sor

A francia abszolutizmus jelentős hataacutesuacute szervezeti uacutejiacutetaacutesa a Semmiacutetőszeacutek (Cour de Cassation)

leacutetrehozaacutesa volt mely jogszerű jogorvoslat eseteacuten megsemmisiacutetette a seacuterelmes hataacuterozatot eacutes

uacutej eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutet rendelte el A legfelsőbb biacuteroacutesaacuteg ilyen formaacutejuacute műkoumldeacutese keacutesőbb maacutes

aacutellamok szaacutemaacutera is mintakeacutent szolgaacutelt45

A buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutek egyetemes fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet az 1789

eacutevi Deklaraacutecioacute az Ember eacutes a Polgaacuter jogairoacutel mely nem csupaacuten a francia forradalmi

alkotmaacutenyozaacutes eszmei alapjaacutet teremtette meg hanem hataacutessal volt egeacutesz Euroacutepaacutera eacutes az USA

jogfejlődeacuteseacutere is A Deklaraacutecioacute ndash szaacutemos egyeacuteb szemeacutelyes szabadsaacuteg eacutes emberi jog

kinyilvaacuteniacutetaacutesa mellett ndash roumlgziacutetette a legfontosabb buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutekat Iacutegy tilalmazta a

toumlrveacutenytelen előzetes letartoacuteztataacutest eacutes deklaraacutelta az aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutenek a toumlrveacuteny előtti

egyenlőseacutegnek a bdquonullum crimen sine legerdquo valamint a bdquonulla poena sine legerdquo elvek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban

Szinteacuten jelentős hataacutessal volt az euroacutepai jogfejlődeacutesre a mindoumlssze egy eacutevig hataacutelyban leacutevő

1791 eacutevi francia Alkotmaacuteny mely a reacuteszletszabaacutelyok kidolgozaacutesaacutet kuumlloumln toumlrveacutenyekre biacutezva

csupaacuten alapelvi szinten szabaacutelyozta a biacuteroacutei hatalmat Az alkotmaacutenyozoacutek az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesa soraacuten igyekeztek a hatalmi aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak

Montesquieu-feacutele elveit eacuterveacutenyre juttatni bevezetni az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoingyenesseacutegeacutetrdquo

tovaacutebbaacute biztosiacutetani a polgaacuterok szaacutemaacutera a jogot hogy a biacuteraacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban valamint a

koumlzvaacutedloacute kinevezeacuteseacuteben szerephez juthassanak Az Alkotmaacuteny haacuterom fokozatuacute

szervezetrendszer kieacutepiacuteteacuteseacutet iacuterta elő jaacuteraacutesi szinten csak a beacutekebiacuteraacutek keruumlleti eacutes megyei

szinten a toumlrveacutenyszeacutekek műkoumldteteacuteseacutevel A legfelső szintet tovaacutebbra is a Semmiacutetőszeacutek

jelentette Joacutellehet az Alkotmaacutenyban megfogalmazott buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutekat veacuteguumll csak

Napoacuteleon toumlrveacutenye bdquoszentesiacutetetterdquo a francia Alkotmaacuteny meacutegis jelentősseacuteggel biacutert maacutes

aacutellamok toumlrveacutenyes eljaacuteraacutesaacutenak kialakiacutetaacutesa soraacuten Az Alkotmaacutenyozoacute Nemzetgyűleacutes

vaacutedrendszerű buumlntető perrendtartaacutest hozott leacutetre melynek soraacuten biztosiacutetottaacutek a veacutedelemhez

valoacute jogot valamint a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutegaacutet Megszuumlntetteacutek a koumltoumltt bizonyiacutetaacutest mellyel

44 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 118-122 o 45 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 232 o

24

lehetőveacute vaacutelt hogy a biacuteraacutek a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacutese utaacuten meggyőződeacutesuumlk szerint

hozzanak iacuteteacuteletet46

Jogtoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű az 1808-ban megalkotott Code drsquoinstruction

criminell mely ndash moacutedosiacutetaacutesokkal ndash szaacutezoumltven eacutevig hataacutelyban volt Napoacuteleon az inkvizitoacuterius

eljaacuteraacutesi rendszer elemeit felhasznaacutelva eacutes korszerűsiacutetve uacutej rendszert hozott leacutetre Fontos uacutejiacutetaacutesa

volt a biacuteroacutei szakasz illetve funkcioacute elkuumlloumlniacuteteacutese a vaacutedemeleacutestől eacutes a vizsgaacutelattoacutel Ebből a

ceacutelboacutel leacutetrehozta a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute inteacutezmeacutenyeacutet akinek a feladata volt a vaacutedlott valamint a tanuacutek

kihallgataacutesa majd a taacutergyalaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute uumlgyirat oumlsszeaacutelliacutetaacutesa A nyomozaacutes soraacuten

meghataacuterozoacuteak voltak az inkvizitoacuterius elemek iacuteraacutesbeliseacuteg titkossaacuteg szűkre szabott

veacutedelemhez eacutes iratbetekinteacuteshez valoacute jog jellemezte A vizsgaacutelatot az uumlgyeacutesz kezdemeacutenyezte

eacutes a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute folytatta le aki azonban az uumlgy elbiacuteraacutelaacutesaacuteban maacuter nem vett reacuteszt A biacuteroacutesaacutegi

eljaacuteraacutes kontradiktoacuterius eacutes nyilvaacutenos volt a szoacutebeliseacuteg eacutes a koumlzvetlenseacuteg elveacuten alapult A biacuteroacute

vaacuted hiaacutenyaacuteban nem jaacuterhatott el azonban a vaacutedemeleacutest koumlvetően a biacuteroacute a vaacutedloacute szaacutendeacutekaacutetoacutel

elteacuterő doumlnteacutest is hozhatott Tovaacutebbi garanciaacutet jelentett hogy a vaacuted a veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes

funkcioacutei hataacuterozottan elkuumlloumlnuumlltek egymaacutestoacutel Az iacuteteacuteletet a biacuteroacute eskuumldtek koumlzreműkoumldeacuteseacutevel

nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacutese alapjaacuten hozta meg ugyanakkor a

bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban aktiacutev szerepet jaacutetszott Eacuterveacutenyesuumllt az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg a

veacutedelem szabadsaacutega sőt az aacutertatlansaacuteg veacutelelme is Napoacuteleon toumlrveacutenyeacuteben a keacutet eljaacuteraacutesi

rendszer az akkuzatoacuterius eacutes az invizitoacuterius eljaacuteraacutes elemei olymeacuterteacutekben keveredtek hogy

ezaacuteltal egy oumlnaacutelloacute vegyes eljaacuteraacutesi rendszert hozott leacutetre A buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacutennyel azonos

időben 1811-ben hataacutelyba leacutepett buumlntetőkoacutedex (Code penal) trichotoacutem szerkezeteacutehez

igazodva a biacuteroacutesaacutegi rendszert haacuterom feacutele hataacuteskoumlrrel hoztaacutek leacutetre A bűntetteket az

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegon a veacutetseacutegeket a toumlrveacutenyszeacuteken a kihaacutegaacutesokat a rendőri

buumlntetőbiacuteroacutesaacutegonbiacuteraacuteltaacutek el 47

A toumlrveacuteny ndash szaacutemos ereacutenye elleneacutere ndash nem adott iraacutenymutataacutest

a jogalkalmazoacutek szaacutemaacutera arra vonatkozoacutean hogy a legalitaacutes vagy az opportunitaacutes elveacutenek

eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere toumlrekedjenek-e az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes soraacuten Kezdetben a legalitaacutes elve

eacuterveacutenyesuumllt melyet egy igazsaacuteguumlgyminiszteri koumlriratot (1817) koumlvetően az opportunitaacutes elve

vaacuteltott fel Ezt a gyakorlatot a francia Semmiacutetőszeacutek a Cour de Cassation iacuteteacutelete (1836) is

szentesiacutetette mely kimondta hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az uumlgyeacuteszseacutegnek nem feladata a

jelenteacutektelen illetve a koumlzrend seacuterelmeacutevel nem jaacuteroacute bűncselekmeacutenyek uumlldoumlzeacutese iacutegy az uumlgyeacutesz

bdquomellőzheti a vaacutedemeleacutest ha a seacutertett csupaacuten indulatainak duumlheacutenek kieacuteleacutese veacutegett az

46 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 155-169 eacutes 464 o 47 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 33 o eacutes Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash

Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464-465 o

25

elkoumlvetővel szembeni gyűloumlletből vagy azeacutert tesz feljelenteacutest hogy aacutellami koumlltseacutegen

reacuteszesuumlljoumln kaacuterteacuteriacuteteacutesben a buumlntetőper soraacuten aneacutelkuumll hogy ebből a koumlzrendre neacutezve baacutermi

haszon is szaacutermaznardquo48

A pergazdasaacutegossaacutegi megfontolaacutesok tehaacutet maacuter a XIX szaacutezad elejeacuten

raacutenyomtaacutek a beacutelyeguumlket a buumlntetőeljaacuteraacuteroacutel valoacute gondolkodaacutesra Eacuterzeacutekelhető tovaacutebbaacute a

koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeinek előteacuterbe helyezeacutese az egyeacuteni jogokkal szemben mely aacutellaacutespontom

szerint napjaink jogalkotaacutesaacutenak komoly dilemmaacutejaacutenak tekinthető A szabaacutelyok nem

oumlsszpontosiacutetanak sem a terhelt sem a seacutertett jogaira a jogalkotaacutesi koncepcioacutet a hateacutekony de

szakszerű uumlgyinteacutezeacutes iraacutenti igeacuteny jellemezte

A francia forradalom egeacutesz Euroacutepaacuteban eacutereztette hataacutesaacutet A jogalkotaacutesra doumlntő befolyaacutessal biacutert

a taacutersadalmi rendszer aacutetalakulaacutesa a feudalizmus korszakaacutet felvaacuteltotta a polgaacuteri nemzetaacutellamok

időszaka A taacutersadalmi vaacuteltozaacutes eacutertelemszerűen hataacutessal volt a buumlntetőjogra eacutes buumlntető

eljaacuteraacutesjogra is Az egyseacuteges nemzetaacutellamok (Olaszorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg) kialakulaacutesaacutenak az

egyseacuteges jogi szabaacutelyozaacutes leacutetrehozaacutesa nem csupaacuten szuumlkseacutegszerű velejaacuteroacuteja volt hanem

alapfelteacutetele is Ezt koumlvetően maacuter a koumlzpontosiacutetaacutes igeacutenye nem a monarchikus egyeduralmi

toumlrekveacutesekből vagy a laacutezadoacute neacutepreacutetegek levereacuteseacutet ceacutelzoacute megtorloacute jellegű jogalkotaacutesboacutel eredt

hanem a nemzeti egyseacuteg megteremteacuteseacuteből Ez a ceacutelkitűzeacutes veacutelhetően nagyobb taacutersadalmi

elismertseacuteget eacutelvezett a koraacutebbi koumlzpontosiacutetaacutesi inteacutezkedeacutesekhez keacutepest ami kedvezően hatott

az egyseacuteges aacutellamszervezet az egyseacuteges koumlzponti hatalmi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutera Leacutetrejoumltt az

egyseacuteges biacuteroacutesaacutegi szervezetrendszer Az egyseacuteges buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi jogszabaacutelyok

alkalmazaacutesaacuteval a taacutersadalmak eljutottak a jogfejlődeacutes azon aacutellomaacutesaacutehoz melyet maacuter

toumlrveacutenyekbe foglalt jogi biztosiacuteteacutekok eljaacuteraacutesi garanciaacutek jellemeztek

A vegyes rendszer elsőkeacutent azokban az aacutellamokban terjedt el melyeket Napoacuteleon

meghoacutediacutetott de leacutenyeges inteacutezmeacutenyei a francia fennhatoacutesaacuteg megszűneacutese utaacuten is

fennmaradtak E buumlntetőeljaacuteraacutesi sziszteacutema haladoacute voltaacutet bizonyiacutetja hogy a XIX szaacutezad utolsoacute

harmadaacutera egeacutesz Euroacutepaacuteban egyeduralkodoacutevaacute vaacutelt

1 5 A neacutemet jogfejlődeacutes

A legkoraacutebbi germaacuten korban (III eacutes V szaacutezad koumlzoumltt) a koumlzhatalom aacuteltal kikeacutenyszeriacutethető

magatartaacutesi szabaacutelyok meacuteg iacuteratlan formaacuteban leacuteteztek Az iacuteteacutelkezeacutes legfontosabb foacuteruma a

neacutepgyűleacutes volt ez iacuteteacutelkezett a toumlrzs eacuterdekeit seacutertő magatartaacutesok felett A koumlzoumlsseacutegen beluumlli

eacutelet megseacutertőivel szemben a nemzetseacutegfő rendelkezett biacuteroacutei hatalommal A frank korban (Kr

u V szaacutezadtoacutel) meruumllt foumll előszoumlr a szokaacutesjog iacuteraacutesba foglalaacutesaacutenak igeacutenye mely latin nyelven

48 Baacuterd Kaacuteroly A buumlntető hatalom megosztaacutesaacutenak buktatoacutei Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 59 o

26

toumlrteacutent Tartalmaztaacutek a perbehiacutevaacutes moacutedjaacutet a szokaacutest seacutertő magatartaacutesok szankcioacuteit valamint a

biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes rendjeacutet Emliacuteteacutesre meacuteltoacute a Lex Salica a szaacuteli frankok 507 eacutes 511 koumlzoumltt

keletkezett latin nyelvű szokaacutesjogi gyűjtemeacutenye mely egyebek mellett reacuteszletesen előiacuterta a

koumlvetendő eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyokat valamint a bosszuacutet felvaacuteltoacute joacutevaacuteteacuteteli rendszert A

szokaacutesjog mellett fontos jogforraacutes volt az uralkodoacute aacuteltal kibocsaacutetott capitulaacutereacute vagyis a

fejezetekre tagolt toumlrveacuteny A frank kor igazsaacutegszolgaacuteltataacutesaacutenak leacutepteacutekei meacuteg lehetőveacute tetteacutek

hogy a legfontosabb biacuteroacutesaacutegi foacuterum a kiraacutelyi biacuteroacutesaacuteg legyen (Egyes forraacutesok szerint Nagy

Kaacuteroly minden nap iacuteteacutelkezett nem ritkaacuten oumlltoumlzkoumldeacutes koumlzben) A kiraacutely iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegeacutet a főmeacuteltoacutesaacutegok segiacutetetteacutek Ez a hataacuteskoumlr megosztaacutes keacutesőbb ndash kaacutenonjogi hataacutesra

ndash lehetőveacute tette a fellebbviteli foacuterumok kialakiacutetaacutesaacutet hiszen az alacsonyabb szintű biacuteroacutesaacutegok

doumlnteacuteseacutet az udvari meacuteltoacutesaacutegoknaacutel lehetett megtaacutemadni A kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

felvilaacutegosultsaacutegaacutera utal az a koumlruumllmeacuteny hogy az iacuteteacuteleteket tanuacutevallomaacutesokra eacutes okirati

bizonyiacuteteacutekokra alapiacutetottaacutek49

A helyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes foacuteruma a szaacutezadkeruumlleti biacuteroacutesaacuteg volt mely meghataacuterozott

időkoumlzoumlnkeacutent tartott gyűleacuteseket Az eljaacuteraacutes a seacutertett aacuteltal szoacuteban előterjesztett panaszra indult

akit a szaacutezados hiacutevott fel panaszteacutetelre Ezt koumlvetően a megvaacutedoltnak lehetőseacutege nyiacutelt arra

hogy a vaacutedra reagaacuteljon taacutevolmaradaacutesaacutenak azonban suacutelyos koumlvetkezmeacutenye lehetett A

vaacutedlottnak mindoumlssze keacutet nap aacutellt rendelkezeacuteseacutere ahhoz hogy kifogaacutessal eacuteljen ellenkező

esetben bdquobeacutekevesztettnekrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek Ez azt jelentette hogy toumlrveacutenyen kiacutevuumlliveacute vaacutelt aacutes

baacuterki buumlntetlenuumll megoumllhette Az iacuteteacuteletet egy alkalmilag vaacutelasztott 4-8 taguacute testuumllet hozta ők

voltak a rachimburgok Ha a vaacutedlott aacutertatlansaacutegaacutenak vagy bűnoumlsseacutegeacutenek bizonyiacutetaacutesa

szuumlkseacutegesseacute tette a rachimburgok isteniacuteteacutelet alapjaacuten igyekeztek doumlnteacutest hozni50

Laacutethatoacute hogy az eljaacuteraacutes logikaacuteja szerint nem a seacutertett (a panaszt tevő szemeacutely) de nem is a

koumlzoumlsseacuteg tagjai vagy az eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban koumlzreműkoumldő szemeacutelyek bizonyiacutetottaacutek a

megvaacutedolt szemeacutely bűnoumlsseacutegeacutet hanem eacutepp ellenkezőleg irracionaacutelis moacutedszerekkel (peacuteldaacuteul

tuumlzesvas- forroacuteviacutez- morzsaproacuteba) magaacutenak a vaacutedlottnak kellett bizonyiacutetania sajaacutet

aacutertatlansaacutegaacutet Az in dubio pro reo elv hiaacutenyaacuteban a vaacutedlotti bizonyiacutetaacutesi teherből eredően a

sikertelen bizonyiacutetaacutes a bűnoumlsseacuteg bebizonyosodaacutesaacuteval volt egyenlő tehaacutet ha nem volt

megaacutellapiacutethatoacute a terhelt aacutertatlansaacutega a bűnoumlsseacutegeacutet veacutelelmezteacutek Annak elleneacutere hogy az

egyhaacutez viszonylag koraacuten elhataacuteroloacutedott az isteniacuteteacuteletek alkalmazaacutesaacutetoacutel (a negyedik lateraacuteni

zsinat 1215-ben betiltotta) bizonyiacutetaacutesi moacutedszerkeacutent meacuteg sokaacuteig eacutereztetteacutek hataacutesukat

49 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o 50 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o alapjaacuten

27

Ahogyan arra a bevezeteacutesben maacuter utaltam meacuteg a frank korban sem kuumlloumlnuumllt el egymaacutestoacutel a

buumlntető- eacutes magaacutenjogi eljaacuteraacutes az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat pedig alapvetően civiljogi vonaacutesok

jellemezteacutek A per ceacutelja nem a megtorlaacutes meacuteg csak nem is a megelőzeacutes volt hanem az

okozott seacuterelem helyreaacutelliacutetaacutesa vagyis a reparaacutecioacute volt Ha a pert napjaink eljaacuteraacutesi

szabaacutelyaihoz viszonyiacutetjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az a szokaacutesjog aacuteltal reacuteszletesen

meghataacuterozott volt a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg a koumltoumltt eljaacuteraacutesi rend jellemezte A seacutertett

bdquoeljaacuteraacutesjogi poziacutecioacutejardquo ekkor meacuteg erőteljesebb volt mint a jogfejlődeacutes keacutesőbbi szakaszaiban

A per a seacutertett kezdemeacutenyezeacuteseacutere indult egyuacutettal az ő feladata volt az iacuteteacutelet veacutegrehajtaacutesa is A

pert a felek uraltaacutek a biacuteroacutesaacuteg csak az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacutera uumlgyelt51

A Neacutemet-roacutemai jogteruumllet koumlvetkező fejlődeacutesi szakasza52

a feudaacutelis jog időszaka volt melyet a

tartomaacutenyi szeacutettagoltsaacuteg jellemzett A birodalomban a X szaacutezadtoacutel kezdődően eacutevszaacutezadokig a

szokaacutesjogi partikularizmus uralkodott elteacuterő szokaacutesjogi felfogaacutes eseteacuten a neacutepből vaacutelasztott

emberek (Schoumlffen) nyilatkozatai alapjaacuten igyekeztek bdquomegtalaacutelnirdquo a jogot A jog ugyanakkor

nemcsak teruumlletileg volt tagolt53

hanem taacutersadalmilag is Kuumlloumln szabaacutelyok vonatkoztak a

hűbeacuteruacuteri viszonyokra az aacutellami alkalmazott uacutegynevezett miniszteriaacutelisokra valamint a

leginkaacutebb fuumlggő helyzetben leacutevő parasztsaacutegra54

A buumlntetőeljaacuteraacutes alapvetően vaacutedelvű volt azaz rendszerint a seacutertett vaacutedja alapjaacuten volt

megindiacutethatoacute Joacutellehet a Karolingok idejeacuten ndash a bűncselekmeacutenyek magas szaacutema miatt ndash

gyakran alkalmaztaacutek a kutatoacute vagy nyomozaacutesi eljaacuteraacutest (Ruumlgeverfahren) a vaacutedeljaacuteraacutes a XV

szaacutezad veacutegeacuteig fennmaradt Vaacutedat emelni koumlzvetlenuumll a seacutertettnek volt joga csak kiveacutetles

esetekben volt lehetőseacuteg maacutes seacuterelme miatt panaszt emelni Bizonyos bűntettek iacutegy a rablaacutes

vagy emberoumlleacutes eseteacuteben baacuterki koumlzkiaacuteltaacutest emelhetett Mindezekkel szemben a Nagy Kaacuteroly

rendelete alapjaacuten lefolytatott Ruumlge-eljaacuteraacutesokban a legtekinteacutelyesebb lakosoknak ndash bdquohit alatt eacutes

birsaacuteg terhe mellettrdquo ndash kellett nyilatkozniuk a bűntettet elkoumlvető szemeacutelyekről a koumlzseacutegekbe

laacutetogatoacute kiraacutelyi kuumlldoumltt (missus) keacuterdeacuteseacutere Az eljaacuteraacutes tehaacutet a Ruumlge alapjaacuten folyt nem volt

szuumlkseacuteg kuumlloumln vaacutedemeleacutesrre A felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten maacuter ezekben az időkben is

igyekeztek leegyszerűsiacuteteni a buumlntetőeljaacuteraacutest Tetteneacutereacutes eseteacuten roumlgtoumlnbiacuteroacutesaacutegot (Notgericht)

tartottak a bűnoumls felett Idővel a tetteneacutert gonosztevőt maacuter nem lehetettmegoumllni csupaacuten

51 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o alapjaacuten 52 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 140-143 o 146-147 o 53 Landrecht (tartomaacutenyi szokaacutesjog) Stadtrecht (vaacuterosi szokaacutesjog) Dorfrecht (falusi szokaacutesjog) forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash

Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 175 o 54 Lehenrecht (hűbeacuteruacuteri jog) Dienstrecht (szolgaacutelati jog) Hofrecht (uradalmi jog) forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash

Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 175 o

28

letartoacuteztatni eacutes a biacuteroacutesaacutegnak aacutetadni amely nem a rendes eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint hanem

sommaacutesan jaacutert el55

A XII szaacutezadtoacutel megfigyelhető a szokaacutesjogok56

iacuteraacutesba foglalaacutesa ami nem is annyira koumlzponti

elkeacutepzeleacutesből hanem helyi eacuterdekekből fakadt Ezt koumlvetően az 1524 eacutes 1525 eacutevi neacutemet

parasztfelkeleacutes volt hataacutessal a jogfejlődeacutesre A parasztokkal szemben a hűbeacuterurak keacutenytelenek

voltak erejuumlket egyesiacuteteni Ilyen toumlrteacutenelmi előzmeacutenyek utaacuten keacuteszuumllt el a Carolina buumlntető

toumlrveacutenykoumlnyv57

V Kaacuteroly utasiacutetaacutesaacutera mely a buumlntető anyagi jogi normaacutekon tuacutel feloumllelte a

buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyait is A toumlrveacutenykoumlnyv a parasztsaacuteg elleni megtorlaacutes jegyeacuteben szuumlletett

Az eljaacuteraacutesra vonatkozoacute szabaacutelyokat mintegy 103 szakaszt a toumlrveacutenykoumlnyv első feleacuteben

talaacuteljuk A koraacutebbi vaacutedelvi eljaacuteraacutes elemei szinte teljesen eltűntek azt a nyomozoacute

(inkvizitorius) eljaacuteraacutesi szabaacutelyok vaacuteltottaacutek fel Az eljaacuteraacutes hivatalboacutel vagy feljelenteacutesre indult

A bizonyiacuteteacutekok beszerzeacutese a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute feladata volt A vizsgaacutelati szakaszban a gyanuacutesiacutetott

eacutes veacutedője nem rendelkezett az uumlgy megismereacuteseacutenek jogaacuteval hiszen az eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacuteroacutel

sok esetben tudomaacutest sem szereztek A gyanuacutesiacutetott kihallgataacutesaacutera legtoumlbbszoumlr veacutedő jelenleacutete

neacutelkuumll keruumllt sor A per maacutesodik szakaszaacutera az uumlgyeacutesz funkcioacutejaacutet betoumlltő kiraacutelyi megbiacutezott

iacuteraacutesbeli aacutellaacutesfoglalaacutesaacutera keruumllt sor A biacuteroacutesaacuteg a nyilvaacutenossaacuteg kizaacuteraacutesaacuteval lefolytatott

taacutergyalaacuteson iratok alapjaacuten doumlntoumltt legfeljebb a vaacutedlott meghallgataacutesaacutera keruumllt sor58

A

buumlntetőjogi felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutenak alapja a bűnoumlsseacuteg veacutelelmezeacutese lett ezzel

paacuterhuzamosan a vaacutedlottat terhelte aacutertatlansaacutegaacutenak bizonyiacutetaacutesa A bizonyiacuteteacutekok koumlzuumll

kiemelkedő szerepet tulajdoniacutetottak a vaacutedlott beismerő vallomaacutesaacutenak melynek

kikeacutenyszeriacuteteacutese vaacutelt az eljaacuteraacutes fő ceacuteljaacutevaacute Ez a koumlruumllmeacuteny a biacuteroacute szerepeacutet is nagyban

befolyaacutesolta A toumlrveacutenykoumlnyv maacutesodik reacutesze a bűncselekmeacutenyek eacutes a kiszabhatoacute ndash peacuteldaacutetlanul

kegyetlen - buumlnteteacutesek felsorolaacutesaacutet tartalmazta A toumlrveacuteny ndash azaacuteltal hogy a buumlnteteacutesi nemek

egy reacuteszeacutet nem definiaacutelta pontosan ndash taacuteg teret engedett a biacuteroacutei oumlnkeacuteny szaacutemaacutera A Carolina

szabaacutelyait a tartomaacutenyok fejedelemseacutegek eacutevszaacutezadokig alkalmaztaacutek melyet aacutellaacutespontom

szerint az a teacuteny is elősegiacutetett hogy a toumlrveacutenykoumlnyv lehetőveacute tette a tartomaacutenyuacuteri juriszdikcioacute

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet Emellett azonban megaacutellapiacutethatoacute hogy a tartomaacutenyi toumlrveacutenyhozaacutes jelentőseacutegeacuteben

55 Hajnik Imre (1) Egyetemes euroacutepai jogtoumlrteacutenet a koumlzeacutepkor kezdeteacutetől a franczia forradalomig Athenaeum Kiadoacute

Budapest 1899 5 kiadaacutes 105 eacutes 383 o 56 Ilyen peacuteldaacuteul a Sachsenspiegel (Szaacutesztuumlkoumlr) melyet 1221 eacutes 1224 koumlzoumltt Eike von Repgow anhalti lovag gyűjtoumltt oumlssze eacutes

jegyzetelt le egyseacuteges szerkezetben az 1275 eacutes 1276 koumlzoumltt roumlgziacutetett Schwabenspiegel (Svaacutebtuumlkoumlr) valamint az 1328 eacutes

1338 koumlzoumltt keacuteszuumllt Frankenspiegel (Franktuumlkoumlr) forraacutes httpjogunidebhudocumentstanszekekjogtortenetiromai-jogi-

anyagokeu-sachsenspiegel-10-printpdf 57 1532 eacutevi Constitutio Criminalis Carolina 58 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 231 o

29

feluumllmuacutelta a birodalmi jogalkotaacutest iacutegy a neacutemet feudaacutelis jog kodifikaacutecioacutejaacutera tartomaacutenyi szinten

keruumllt sor59

A Neacutemet Birodalom tartomaacutenyaiban 1701-ig kuumlloumlnboumlző eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat alkalmaztak A

porosz aacutellam megszuumlleteacutese utaacuten II Frigyes egyseacuteges fellebbezeacutesi eljaacuteraacutesi rendszert alakiacutetott

ki eacutes eltoumlroumllte a tortuacuteraacutet (A tortuacutera eltoumlrleacutese nem csupaacuten a kiacutenzaacutes tilalmaacutet jelentette Tortuacutera a

koumltoumltt bizonyiacutetaacutesi rendszer fontos reacuteszeacutet keacutepezte mely nagymeacuterteacutekben megkoumlnnyiacutetette a

doumlnteacuteshozatalt Amennyiben a vaacutedlott a kiacutenzaacutes elleneacutere is kitartott aacutertatlansaacutega mellett a

Carolina szabaacutelyai szerint fel kellett őt menteni) A tortuacutera eltoumlrleacutese utaacuten abban az esetben ha

a vaacutedlott bűnoumlsseacutege felteacutetelezhető volt ugyan de az nem volt bizonyiacutethatoacute lehetőseacuteg nyiacutelt

uacutegynevezett bdquogyanuacutebuumlnteteacutesrdquo kiszabaacutesaacutera A gyanuacutebuumlnteteacutes megszuumlnteteacuteseacutere csupaacuten a polgaacuteri

aacutellamban kibontakozoacute eljaacuteraacutesi alapelvek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel egyidejűleg keruumllt sor60

Ambivalens keacutep alakul ki a 1877 eacutevi buumlntető perrendtartaacutes szabaacutelyainak elemzeacutese soraacuten A

toumlrveacutenykoumlnyv ndash melynek hataacutesa kimutathatoacute a koumlzeacutep-euroacutepai perrendtartaacutesi szabaacutelyok

alakulaacutesaacutera ndash maacuter biztosiacutetotta a veacutedelem jogaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban Sőt szabaacutelyozta a koumltelező

veacutedelem eseteit is iacutegy az eskuumldtszeacuteki eljaacuteraacutesban valamint a 16 eacuteleteacuteveacutet be nem toumlltoumltt vaacutedlott

eseteacuteben Ugyanakkor az előzetes letartoacuteztataacutes szabaacutelyozaacutesa tereacuten joacutecskaacuten elmaradt a kor

haladoacutebb szellemiseacutegű toumlrveacutenykoumlnyvei mellett Egyseacuteges uumlgyeacuteszseacutegi rendszer a korszakban

meacuteg nem alakult ki az uumlgyeacutesz a buumlntetőeljaacuteraacutesban egyeacutebkeacutent is joacuteval kisebb szerepet jaacutetszott

mint napjainkban A perrendtartaacutesi szabaacutelyok eacutertelmeacuteben a biacuteroacutesaacuteg a főeljaacuteraacutest uumlgyeacuteszi

indiacutetvaacuteny neacutelkuumll is elrendelhette tehaacutet az uumlgyeacuteszseacuteg nem rendelkezett a vaacuted

monopoacuteliumaacuteval61

1 6 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes toumlrteacutenete Angliaacuteban

Az eacutevszaacutezadok alatt jelentős teruumlletet meghoacutediacutetoacute angolszaacutesz jogi kultuacutera gyoumlkereit jelentő

angol igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyik jellemző vonaacutesa a bdquotoumlbbcsatornaacutesrdquo biacuteroacutesaacutegi foacuterumrendszer

valamint a precedensjog kialakulaacutesa

A normann hoacutediacutetaacutes utaacuten az uralkodoacutet toumlrveacutenyhozaacutesi igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes adminisztraacutecioacutes

keacuterdeacutesekben a kiraacutelyi udvar (Curia Regis) segiacutetette amely vilaacutegi eacutes egyhaacutezi főmeacuteltoacutesaacutegokboacutel

valamint a kiraacutelysaacuteg fő tisztviselőiből aacutellt A XII szaacutezadtoacutel a kancellaacuteria iacuteteacutelkezett a kiraacutely

helyett melyből a XIV szaacutezadra haacuterom főbiacuteroacutesaacuteg alakult A kincstaacuteri uumlgyekkel foglalkozoacute

59 Ilyen volt peacuteldaacuteul a porosz buumlntetőjogi eacutes buumlntető eljaacuteraacutesi koacutedexek megalkotaacutesa 1717-ben illetve 1748-ban 60 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 233 o 61 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 383 o

30

Court of Exchequer valamint a polgaacuteri perekben eljaacuteroacute Common Pleas mellett a

buumlntetőuumlgyekre a Kingrsquos Bench szakosodott A helyi biacuteraacuteskodaacutest a kiraacutelyi udvarboacutel eacuterkező

biacuteraacutek feluumlgyelteacutek A helyi biacuteraacuteskodaacutes a XIV szaacutezadtoacutel a beacutekebiacuteraacutek kezeacutebe keruumllt aki

egyesbiacuteroacutekeacutent kezdetben a kisebb keacutesőbb a koumlzepesen suacutelyos bűncselekmeacutenyek miatt indiacutetott

uumlgykeben iacuteteacutelkezett62

A XI szaacutezadtoacutel kezdődően Angliaacuteban is megtoumlrteacutent a koumlzbűncselekmeacutenyek elhataacuterolaacutesa a

magaacutenszemeacutelyek eacuterdekeit seacutertő cselekmeacutenyektől Az előbbi elkoumlvetőit halaacutellal eacutes

vagyonelkobzaacutessal buumlntetteacutek miacuteg az utoacutebbi elkoumlvetőitől csupaacuten eleacutegteacutetelt koumlveteltek Az

aacutellam eacutes az egyhaacutez szeacutetvaacutelaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent idővel a keacutet hatalmi aacuteg sajaacutet jog- eacutes biacuteroacutesaacutegi

rendszert eacutepiacutetett ki de az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest orszaacutegszerte kiraacutelyi tisztviselők ellenőrizteacutek

A common law alapuacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer fontos eleme az eskuumldtszeacuteki rendszer

melynek leacutetrehozaacutesa II Henrik neveacutehez fűződik A jury eredetileg csupaacuten egy szabad

szemeacutelyekből aacutelloacute testuumllet volt akiket a kiraacutely tisztviselője eskuuml alatt kihallgatott Az 1166

eacutevi biacuteroacutesaacutegi reformot koumlvetően a szaacutezadokban a tizenkeacutet a falvakban a neacutegy legkivaacuteloacutebb

embert hallgattaacutek meg arroacutel ki koumlvetett el a koumlrnyeacuteken bűncselekmeacutenyt A bűnvaacutedi eljaacuteraacutes

alapjaacutet tehaacutet a XII szaacutezadtoacutel kezdődően a vaacutedemelő nagy jury aacutellaacutesfoglalaacutesa a vaacutedleveacutelre

(bill of indictemen-re) iacutert bdquobűnoumlsrdquo illetve bdquonem bűnoumlsrdquo megaacutellapiacutetaacutes szolgaacuteltatta

A common law egyseacutegeacutet eacutes koumlvetkezetesseacutegeacutet a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok uralkodoacute poziacutecioacuteja segiacutetette

elő A kiraacutelyi biacuteroacutesaacuteg (Curia Regis) a politikai mellett jogi hataacuteskoumlrrel is rendelkezett iacuteteacuteletei

precedens eacuterteacutekűek voltak Az eacutevszaacutezados tapasztalatokat roumlgziacutető biacuteroacutei precedensek beeacutepuumlltek

a jogi gondolkodaacutesba kialakult az uacutegynevezett koumlzoumlnseacuteges (szokaacutes)jog a common law Az

egyseacuteges jogalkalmazaacutest tovaacutebb erősiacutetette az a teacuteny hogy a kiraacutelyi biacuteroacutek ndash a helyi biacuteroacutesaacutegok

hataacuteskoumlreacutet elvonva ndash iacuteteacutelkező uacutegynevezett biacuteroacutei koumlrutakra mentek iacutegy bdquoWestminster jogaacutetrdquo

polgaacuteri eacutes buumlntető uumlgyekben is magukkal vitteacutek A kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok ellenőrizteacutek a

szokaacutesjogot eacutes amennyiben eacutertelmetlennek vagy nem bizonyiacutetottnak talaacuteltaacutek elvethetteacutek A

common law aacuteltalaacutenosan alkalmazhatoacute volt a helyi szokaacutest azonban be kellett bizonyiacutetani Ez

a centralizaacutecioacute megszuumlntette Angliaacuteban maacutes idegen jogrendszer aacutetveacuteteleacutenek igeacutenyeacutet eacutes

Euroacutepa maacutes aacutellamaival ellenteacutetben itt ezeacutert nem volt jellemző a roacutemai jog recepcioacuteja

A jogban jaacutertas kiraacutelyi vaacutendorbiacuteroacute a helyi viszonyokkal eacutertelemszerűen nem lehett tisztaacuteban

sőt neacutepes apparaacutetus mozgataacutesaacutera sem volt lehetőseacutege az iacuteteacutelkezeacutes ezeacutert a telepuumlleacutes

koumlzoumlsseacutegeacutenek bevonaacutesaacuteval toumlrteacutent A vaacutedlott bűnoumlsseacutegeacuteről a helybeacuteliek koumlzuumll vaacutelasztott

62 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 227-229 o

31

iacuteteacutelkező kis jury doumlntoumltt A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben az eskuumldtek kezdetben egyhanguacute doumlnteacutest

hoztak nyilatkozatuk volt a verdikt Az eskuumldtszeacutekek az angol biacuteroacutesaacutegi rendszer meghataacuterozoacute

elemeiveacute vaacuteltak sőt I Edward 1275-ben koumltelezőveacute is tette reacuteszveacuteteluumlket a buumlntetőuumlgyekben

(Első Westminsteri Statuacutetum) Idővel kialakult az az elv hogy ugyanaz a szemeacutely nem

lehetett egyidejűleg tagja a nagy eacutes az iacuteteacutelő jurynek is majd a XIV szaacutezadra kikristaacutelyosodott

az a szabaacutely is hogy az eskuumldtszeacutek kizaacuteroacutelag teacutenykeacuterdeacutesben nyilatkozott doumlnteacuteseacutet pedig

egyhanguacutean hozta meg A jury eljaacuteraacutesaacutet veacuteguumll egyre toumlbb garanciaacutelis szabaacutely oumlvezte mint

peacuteldaacuteul a veacutedelemhez valoacute jog vagy a vaacuted keacutezbesiacuteteacuteseacutenek koumltelezettseacuteg Az eskuumldtszeacutek

felszaacutemolaacutesaacutera az 1930-as eacutevekben reacuteszben a haacuteboruacutes eacutes politikai konfliktusok miatt reacuteszben

pedig amiatt keruumllt sor mert az eskuumldtek maacuter nem voltak keacutepesek a befolyaacutesmentes

doumlnteacuteshozaacutesra63

Ez utoacutebbi koumlruumllmeacuteny veacutegkeacutepp indokolatlannaacute tette a fenntartaacutesukat

A jogaacuteszi hivataacutes kialakulaacutesa a mind bonyolultabbaacute vaacuteloacute common law neheacutezkes

alkalmazaacutesaacuteval fuumlgg oumlssze Angliaacuteban Eacuterdekesseacuteg hogy a biacuteroacutei tisztseacuteg csupaacuten a XIII szaacutezad

utolsoacute harmadaacuteban I Edward uralkodaacutesa alatt (1272-1307) szűnt meg egyhaacutezi hivataacutes lenni

miutaacuten a felhalmozoacutedott joganyagban valoacute eligazodaacutes maacuter egeacutesznapos elfoglaltsaacuteggaacute vaacutelt

Ebben az időben a biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteroacute szemeacutelyeknek az uacutegynevezett barristereknek maacuter

szuumlkseacuteges jogi alapismeretekkel kellett rendelkezniuumlk Az esetjog (case law) a barrister

keacutepzeacutes eredmeacutenyekeacutent fejlődoumltt ki hiszen a bar hallgatoacuteknak a biacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacuteson

hallottakroacutel feljegyzeacutest kellett keacutesziacuteteniuumlk jegyzeteiket a XVI szaacutezadtoacutel ndash uralkodaacutesi

eacutevenkeacutent rendszerezve ndash nyomtatott formaacuteban is koumlzzeacutetetteacutek64

A XV szaacutezad maacutesodik feleacuteben a hatalmi harcok koumlvetkezteacuteben a kiraacutelysaacuteg meggyenguumllt a

szigetorszaacutegban addig csekeacutelyebb jelentősseacuteggel biacuteroacute kaacutenonjog eacutes a roacutemai jog hataacutesa megnőtt

Ebben a korszakban leacutetrejoumlttek a common law rendszeren kiacutevuumll aacutelloacute eacutes reacuteszben a veacutegrehajtoacute

hatalom reacuteszeacutet keacutepező uacutegynevezett kivaacuteltsaacutegos biacuteroacutesaacutegok (Prerogative Courts) melyek

felaacutelliacutetaacutesa rendeleten vagy a kiraacutely aacuteltal biztosiacutetott kivaacuteltsaacutegon alapult A bdquofőbenjaacuteroacute

bűncselekmeacutenyeketrdquo azonban tovaacutebbra is a common law biacuteroacutesaacutegok buumlntetteacutek iacutegy a

gyilkossaacutegot a rablaacutest Ugyanakkor a Star Chamber-en taacutergyaltaacutek peacuteldaacuteul a hamisiacutetaacutest a

raacutegalmazaacutest a hamis eskuumlteacutetelt eacutes az oumlsszeeskuumlveacutest65

A kiraacutelyi tanaacutecs reacuteszeacutet keacutepező Star

Chamber ndash a halaacutelbuumlnteteacutes kiveacuteteleacutevel ndash baacutermilyen buumlnteteacutest kiszabhatott aneacutelkuumll hogy

koumltoumltteacutek volna a szokaacutesos biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesi szabaacutelyok

63Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 96-97 o 165-168 o Kajtaacuter ndash Herger 176-177 o eacutes Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer

ndash Toacuteth 228 o alapjaacuten 64 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 168-170 o 65 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 171-172 o

32

Sajaacutetosan alakult a fellebbezeacutesi rendszer Angliaacuteban A XIV szaacutezadtoacutel a common law

uumlgyekben a veacutegső doumlnteacutest a parlament hozta meg ez a hataacuteskoumlr egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb

azonban maacuter a Lordok Haacutezaacutet illette meg A fellebbezeacuteshez valoacute jog igen korlaacutetozott volt első

sorban a fej eacutes joacuteszaacutegveszteacutessel jaacuteroacute iacuteteacuteletekben nyiacutelt raacute lehetőseacuteg66

A common law elterjedeacuteseacuteben kiemelkedő szerepe volt Sir William Blackstone-nak 23

eacutevesen 1746-ban maacuter a bar tagja volt 1758-ban pedig a common law első professzora lett

Nagy hataacutesuacute műve a Commentaries on the Laws of England67

az Amerikai Egyesuumllt

Aacutellamokban az angol jog tudomaacutenyaacutenak fő forraacutesa lett68

Az angolszaacutesz jogfejlődeacutes taacutergyalaacutesa soraacuten eacuterdemes megemliacuteteni az emberi jogok

ősforraacutesakeacutent szaacutemon tartott 1628 eacutevi Jogok Keacuterveacutenyeacutet (Petition of Rights)69

valamint az

1679 eacutevi Habeas Corpus Act70

toumlrveacutenyt melyek a szemeacutelyes szabadsaacuteg buumlntetőelejaacuteraacutesi

garanciaacutejaacutenak szimboacutelumai lettek Az 1689 eacutevi Jogok Toumlrveacutenye (Bill of Rights) toumlbb

dimenzioacuteban korlaacutetozta a kiraacutely hatalmaacutet a tiltaacutesok eacutes garanciaacutek egy reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutest

eacuterintette A Bill of Rights megfogalmazza a jogegyenlőseacuteg valamint a toumlrveacutenyes biacuteroacutesaacutegi

eljaacuteraacutes igeacutenyeacutet szabaacutelyozza az eskuumldtek kivaacutelasztaacutesaacutet tovaacutebbaacute megerősiacuteti a toumlrveacutenytelen

letartoacuteztataacutes tilalmaacutet71

Veacuteguumll emliacuteteacutest eacuterdemel az 1701 eacutevi Act of Settlement72

mely a biacuteroacutei

fuumlggetlenseacuteg garanciaacutejaacutet teremtette meg Angliaacuteban E toumlrveacuteny is jelentős hataacutessal biacutert az egeacutesz

kontinensen

A jogfejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent a XIX szaacutezad folyamaacuten rendeletekkel kodifikaacuteltaacutek a

buumlntetőjogot melynek soraacuten egyre hangsuacutelyosabb szerepet kaptak a vaacutedlottak jogai 1873 eacutes

1875 koumlzoumltt a felsőbiacuteroacutesaacutegi szervezetet aacutetalakiacutetottaacutek amely ekkortoacutel kiegeacuteszuumllt a Lordok

66 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 227 o 67 A művet ndash reacuteszenkeacutent - 1765 eacutes 1769 koumlzoumltt adtaacutek ki Angliaacuteban A szerző valamennyi jogaacutegban jeleskedett a Persons

ciacutemű koumlnyve a csalaacuteddal eacutes a koumlzjoggal foglalkozik a Things ciacutemű koumlnyv teacutemaacuteja az ingatlan tulajdonjog a Private Wrongs

ciacutemű koumlnyv a polgaacuteri felelősseacuteg jogseacuterteacutesek a biacuteroacutesaacutegra eacutes eljaacuteraacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok anyagaacutet dolgozza fel Blackstone

buumlntetőjogroacutel a Public Wrongs ciacutemű műveacuteben iacuter Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban 1771-ben adtaacutek ki uacutejra eacutes aacuteltalaacutenosan

hasznaacuteltaacutek kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert az uacutej angol rendeleteket eacutes doumlnteacuteseket hivatalosan 1776 utaacuten nem vetteacutek figyelembe az

bdquoUacutejvilaacutegbanrdquo 68 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 174 o 69 Bizonyiacutetott jogellenes cselekmeacuteny illetve vaacuted megjeloumlleacutese neacutelkuumll kiraacutelyi parancsra sem lehet szabad embert fogva tartani

letartoacuteztatni Forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 604 o 70 A letartoacuteztatott szemeacutely vagy hozzaacutetartozoacuteja 6 oacuteraacuten beluumll koumlvetelhette az elfogataacutesi parancs kiadaacutesaacutet hogy azzal a kiraacutelyi

felsőbiacuteroacutesaacutegok valamelyikeacutehez fordulva az illeteacutekes biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest megkoumlvetelő Habeas Corpus Writ (biacuteroacutei előaacutelliacutetaacutesi

parancs) kiadaacutesaacutet suumlrgesse A biacuteroacute eleacute aacutelliacutetaacutesnak legkeacutesőbb 20 napon beluumll meg kellett toumlrteacutennie melynek elmulasztaacutesaacuteeacutert a

beacutekebiacuteraacutek eacutes a fogvatartaacutest foganatosiacutetoacute szervek vezetői aacutellaacutesveszteacutes terhe mellett feleltek Forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta

ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 604 o A toumlrveacuteny baacutenatpeacutenz fizeteacuteseacutet iacuterta elő a biacuteraacuteknak amennyiben elmulasztottaacutek az

előaacutelliacutetaacutesi parancs kiadaacutesaacutet de a fogvatartoacutek is peacutenzbuumlnteteacutessel voltak suacutejthatoacutek amennyiben nem tettek eleget a parancsnak

Az előaacutelliacutetaacutes hataacuterdeje a fogvatartaacutes helyeacutenek Londontoacutel valoacute taacutevolsaacutegaacutetoacutel fuumlggoumltt A toumlrveacuteny szankcionaacutelta az előaacutelliacutetaacutes

ismeacutetelt elrendeleacuteseacutet ugyanabban az uumlgyben 71 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Polgaacuteri kor HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2002 68-69 o 72 A jogszabaacutely eacutertelmeacuteben a veacutegrehajtoacute hatalom mindaddig nem taacutevoliacutethatta el a biacuteroacutet a helyeacuteről amiacuteg bdquojoacutel viselte magaacutetrdquo

vagyis amiacuteg bűnoumlsseacutegeacutet vagy alkalmatlansaacutegaacutet toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes kereteacuteben meg nem aacutellapiacutetottaacutek

33

Haacutezaacutenak speciaacutelis eljaacuteraacutesaacuteval A vaacutedlott 1836-toacutel fogadhatott uumlgyveacutedet aki 1898 utaacuten

veacutedence helyett maacuter vallomaacutest is tehett 1903-toacutel lehetőseacuteg nyiacutelt arra hogy a veacutedelemről

aacutellami fizeteacutesből gondoskodjanak Horvaacuteth Paacutel iacuteraacutesa szerint a buumlntetőiacuteteacutelet elleni fellebbezeacutesre

csupaacuten 1907-től nyiacutelt lehetőseacuteg Maacutes szerzők iacutegy Kajtaacuter ndash Herger szerzők aacutellaacutespontja szerint

a bonyolult fellebbezeacutesi rendszer egyszerűsiacuteteacuteseacutere 1876-ban keruumllt sor Teacuteny azonban hogy a

korszakban leacutetrehoztaacutek a fellebbezeacutesi felsőbiacuteroacutesaacutegot a Court of Appeal-t A fiatalkoruacuteak

kuumlloumln biacuteroacutesaacutegaacutet előszoumlr 1908-ban aacutelliacutetottaacutek fel Ebben a korszakban a buumlntetőuumlgyeket videacuteken

keacutetszer vagy haacuteromszor taacutergyaltaacutek a vaacutendorbiacuteroacutek aacuteltal vezetett eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok (assizes) vagy

eacutevente neacutegyszer a negyedeacuteves biacuteroacutei uumlleacutesek (quarter sessions) Emliacuteteacutest eacuterdemel az angol

buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes egyik jellegzetesseacutege a beacutekebiacuteroacute A laikus beacutekebiacuteroacute megőrizte fontossaacutegaacutet

a fizetett eacutes jogilag keacutepzett magistratusok mellett is 1964-től azonban alapvetői biacuteroacutei

oktataacutesban kellett reacuteszesuumllniuumlk Baacuter a laikus biacuteraacuteskodaacutest a szigetorszaacutegban is szaacutemos kritika

eacuterte poziacutecioacutejukat 1962-ben megerősiacutetette a Criminal Justice Administration Act mely a

beacutekebiacuteroacute hataacuteskoumlreacutebe utalta a veacutetseacutegek gyorsiacutetott eljaacuteraacutessal toumlrteacutenő elbiacuteraacutelaacutesaacutet Szinteacuten eljaacuteraacutest

gyorsiacutetoacute inteacutezkedeacuteskeacutent tarthatjuk szaacutemon hogy 1967-től kezdődően a zsuumlri szoacutetoumlbbseacuteggel is

iacuteteacuteletet hozhatott73

1 7 Jogfejlődeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban (USA)

Az USA igazsaacutegszolgaacuteltataacutesaacutet a kezdeti időszakban keacutet paacuterhuzamos tendencia hataacuterozta meg

Egyfelől az Angliaacuteval valoacute ambivalens viszony mely abban nyilvaacutenult meg hogy az Uacutejvilaacuteg

egyszerre igeacutenyelte az anyaorszaacuteg kiforrott jogrendszereacutenek megoldaacutesait azonban tagadta is

azt Az informaacutecioacute neheacutezkes aacuteramlaacutesa folytaacuten a letelepedeacutes utaacuten beiktatott angol jogot nem

alkalmaztaacutek automatikusan a koloacuteniaacutekon sőt a letelepedeacutes előtt becikkelyezett toumlrveacutenyeket is

aacutetdolgoztaacutek A sajaacutet toumlrveacutenyhozoacute hatalom leacutetrehozaacutesaacuteig fontos szerepet jaacutetszott Sir William

Blackstone koraacutebban maacuter hivatkozott műve a Commentaries on the Laws of England

A maacutesik meghataacuterozoacute eacutes jelenleg is eacuterveacutenyesuumllő tendencia hogy az oacuteriaacutesi alapteruumlleten

elhelyezkedő aacutellamok elődei a koloacuteniaacutek sajaacutet statutumot alkothattak A biacuteroacutesaacutegoknak

mindenhol szerves reacuteszeacutet keacutepezte a laikusokboacutel szervezett uacutegynevezett zsuumlri amely mind a

polgaacuteri mind a buumlntető uumlgyek elbiacuteraacutelaacutesaacuteban fontos szerepet jaacutetszott A XVII szaacutezad veacutegeacutetől

maacuter a koloacuteniaacutekon is keacutepzett jogaacuteszok praktizaacuteltak a common law-t alkalmaztaacutek helyi

elteacutereacutesekkel74

A common law alkalmazaacutesaacutet az 1887-től folymatosan publikaacutelt biacuteroacutei

73 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 175-176 o eacutes Kajtaacuter ndash Herger 178 o alapjaacuten 74 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 178 o

34

hataacuterozatok gyűjtemeacutenye (National Reporter System) segiacutetette elő A XIX szaacutezad koumlzepeacutetől a

kodifikaacutecioacute igeacutenye az USA egyes tagaacutellamaiban egyre erőteljesebben fogalmazoacutedott meg

Ennek eredmeacutenyekeacutent szuumlletett meg 1850-ben New York aacutellamban a buumlntető eljaacuteraacutesjogi

koacutedex melynek hataacutelyba leacutepeacutese meacuteg toumlbb mint harminc esztendeig vaacuteratott magaacutera75

A bdquocommon law orszaacutegokrardquo aacuteltalaacutenossaacutegban igaz hogy a buumlntető anyagi szabaacutelyokkal

szemben az eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyok eacutelveznek prioritaacutest De miacuteg Angliaacuteban a buumlntetőeljaacuteraacutesi

szabaacutelyok toumlrveacutenyen alapultak addig az Egyesuumllt Aacutellamokban a buumlntetőeljaacuteraacutes bdquoalkotmaacutenyos

keacuterdeacutesrdquo volt a szoumlvetseacutegi common law egyik alapvető eleme Az angolszaacutesz hagyomaacutenyoktoacutel

elteacuterően Kanadaacuteban megtoumlrteacutent a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi jog kodifikaacutecioacuteja is (Dominion

Criminal Code eacutes Bill of Rights Code) Az eljaacuteraacutesjogi garanciaacutekat tekintve jelentős kuumlloumlnbseacuteg

hogy az angol garanciaacutek rendeletekre estjogra taacutemaszkodnak iacutegy rendeletekkel

megvaacuteltoztathatoacutek Az amerikai garanciaacutekat azonban csupaacuten Alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutessal lehet

megvaacuteltoztatni esetleg a Supreme Court doumlnteacutese aacuteltal lehet a koraacutebbitoacutel elteacuterően

eacutertelmezni76

Iacutegy peacuteldaacuteul az USA-t leacutetrehozoacute tizenhaacuterom aacutellamboacutel tizenkettő nem fogadta el a

veacutedő koumlzreműkoumldeacuteseacutet megtagadoacute angol gyakorlatot iacutegy 1791-ben az alkotmaacuteny VI

kiegeacutesziacuteteacuteseacutebe maacuter bekeruumllt a veacutedelemhez valoacute jog77

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi apparaacutetus kialakiacutetaacutesa az USA-ban is hatalmi viszonyok fuumlggveacutenye

lett A fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute idejeacuten a biacuteroacutek felett a kormaacutenyzoacute eacutes a kormaacutenyzoacutesaacutegi tanaacutecs

gyakorolta a kinevezeacutesi jogot eacutes bdquojoacute magatartaacutesigrdquo hivatalukban maradhattak Az uacutej

alkotmaacutenyok elfogadaacutesaacutet koumlvetően ndash neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve ndash maacuter minden aacutellamban a

toumlrveacutenyhozaacutes vaacutelasztotta a biacuteroacutekat ettől kezdődően tehaacutet a biacuteraacutek a toumlrveacutenyhozaacutestoacutel fuumlggtek

Mivel azonban ekkor a toumlrveacutenyhozoacute hatalmakeacute volt a főszerep a biacuteroacutesaacuteg alkotmaacutenyos

feluumlgyelete a toumlrveacutenyhozaacutes felett nem alakulhatott ki legfeljebb ellenőrző bizottsaacutegok joumlttek

leacutetre az alkotmaacuteny betartataacutesa ceacuteljaacuteboacutel78

Az amerikai jogfejlődeacutes legfontosabb aacutellomaacutesakeacutent tarthatjuk szaacutemon az Amerikai Egyesuumllt

Aacutellamok Alkotmaacutenyaacutenak (Constitution of the United States of America)79

elfogadaacutesaacutet 1787-

ben nem csupaacuten azeacutert mert ez a legreacutegebbi jelenleg is hataacutelyban leacutevő alkotmaacuteny a vilaacutegon

Az USA Alkotmaacutenyaacutenak ismerete a biacuteroacutei precedensek eacutertelemzeacutese soraacuten is jelentősseacuteggel biacuter

hiszen azok szaacutemottevő reacutesze az Alkotmaacuteny szabaacutelyain alapul (Az elemzeacutes soraacuten első sorban

75 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz 130 o 76 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 183 o 77 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 31 o 78 Nagyneacute Szegvaacuteri Katalin Fejezetek az Amerikai Alkotmaacuteny toumlrteacuteneteacuteből HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft

Budapest 2002 15 o 79 httphungarianhungaryusembassygovconstitution_in_hungarianhtml

35

az eljaacuteraacutesjogi eacutes szervezeti szabaacutelyokra koncentraacutelok Az Alkotmaacuteny magaacutenjogi illetve

nemzetkoumlzi jogi vonatkozaacutesuacute szabaacutelyai nem keacutepezik a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet) Abban hogy a

Foumlderaacutecioacutes Alkotmaacuteny alapvető szabadsaacutegjogokat is tartalmazzon fontos szerepet jaacutetszott az

ugyanabban az eacutevben elfogadott Northwest Ordinance mely a Bill of Rights szerepeacutet toumlltoumltte

be ezen a foumlldreacuteszen Tartalmazta toumlbbek koumlzoumltt a writ of habeas corpushoz valoacute jogot

tovaacutebbaacute a jury igeacutenybeveacuteteleacutenek jogaacutet is80

A legfontosabb foumlderaacutelis buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyokat az Alkotmaacuteny I cikkelye tartalmazza

Biztosiacutetja az előzetes fogvatartaacutes legfontosabb garanciaacutejaacutet a koraacutebban maacuter taacutergyalt biacuteroacutei

elaacutelliacutetaacutesi parancs kibocsaacutetaacutesaacutehoz valoacute jogot valamint a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutehoz valoacute

jogot81

(Eacuterdekesseacuteg hogy az Alkotmaacuteny első megfogalmazaacutesaacuteban meacuteg nem tartalmazta az

alapvető szabadsaacutegjogokat Az Unioacute alaptoumlrveacutenyeacutet elfogadoacute ratifikaacutecioacutes vitaacutekban toumlbbek

koumlzoumltt a vallaacutes- eacutes szoacutelaacutesszabadsaacuteg az eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz valoacute jog a fegyverviseleacuteshez

valoacute jog valamint a bűnvaacutedi eljaacuteraacutest szabaacutelyozoacute Bill of Rights keacuterdeacutese szerepelt előkelő

helyen)82

A Habeas Corpus kibocsaacutetaacutesaacutehoz valoacute jog nem abszoluacutet jog iacutegy az a teacuteny hogy az

Alkotmaacuteny nem reacuteszletezi azt ki eacutes milyen esetben fuumlggesztheti fel viszonylag hamar

konfliktushoz vezetett83

A Legfelső Biacuteroacutesaacuteg eseti doumlnteacutese alapjaacuten azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt

hogy ezen alapjog felfuumlggeszteacuteseacutere haacuteboruacutes időben is kizaacuteroacutelag a kongresszus jogosult

Az USA Alkotmaacutenyaacutenak legnagyobb hataacutesuacute alkotoacuteeleme a harmadik hatalmi aacutegat jelentő

biacuteroacutei hatalom melyet a Biacuteroacutesaacutegi Toumlrveacuteny (Judiciary Act 1789) a szoumlvetseacutegi biacuteroacutesaacutegok

kuumlloumlnoumlsen a Legfelső Biacuteroacutesaacuteg (Supreme Court) javaacutera kiszeacutelesiacutetett84

Az Alkotmaacuteny III

cikkelyeacutenek 1 sect-a85

alapjaacuten a biacuteroacutesaacutegok leacutetrehozaacutesaacutenak joga a Kongresszust illeti meg a

biacuteraacutek elmozdiacutethatatlansaacutegaacutet az Alkotmaacuteny garantaacutelja A koraacutebban maacuter hivatkozott bdquojoacute

magatartaacutesigrdquo toumlrteacutenő hivatalviseleacutes tehaacutet a hivatal megfelelő ellaacutetaacutesaacutenak kriteacuteriuma - negatiacutev

80 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 93 o 81 bdquoA Habeas Corpus kibocsaacutetaacutesaacutenak kivaacuteltsaacutegaacutet nem lehet felfuumlggeszteni kiveacuteve ha azt laacutezadaacutes vagy ellenseacuteges taacutemadaacutes

eseteacuten az aacutellam biztonsaacutega megkiacutevaacutenja Nem lehet alkotni visszahatoacute hataacutelyuacute toumlrveacutenyt valamint olyan kiveacuteteles toumlrveacutenyt

mely lehetőveacute tenneacute a biacuteroacutei eljaacuteraacutes neacutelkuumll toumlrteacutenő eliacuteteacuteleacutestrdquo USA Alkotmaacuteny I cikkely 9 sect (2)-(3) bekezdeacutesei 82 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 6 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o 83 Lincoln elnoumlk a polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten kormaacutenyzati eacuterdekre hivatkozaacutessal felfuumlggesztette az oumlnkeacutenyes letartoacuteztataacutessal

szembeni veacutedelmet nyuacutejtoacute jogszabaacutelyt (Bruce Ackerman A terrorizmus eacutes az alkotmaacutenyos rend Miskolci Jogi Szemle 3

eacutevfolyam (2008) 2 szaacutem 139 o) 84 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 9 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o 85 bdquoAz Egyesuumllt Aacutellamok biacuteroacutei hatalma a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegot eacutes olyan alsoacutebb biacuteroacutesaacutegokat illet amelyeket a Kongresszus

időről-időre megaacutellapiacutet eacutes megalkot Mind a legfelsőbb mind az alsoacute biacuteroacutesaacutegok biacuteraacutei hivatalukat addig gyakoroljaacutek miacuteg azt

megfelelően laacutetjaacutek el szolgaacutelataikeacutert meghataacuterozott időkoumlzoumlkben tiszteletdiacutejban reacuteszesuumllnek melyet hivatalviseleacutesuumlk tartama

alatt nem lehet csoumlkkentenirdquo USA Alkotmaacuteny III cikkely 1 sect

36

sugallata elleneacutere (ti a biacuteroacute addig maradhat a poziacutecioacutejaacuteban miacuteg az őt kinevező utasiacutetaacutesaacutenak

megfelelő doumlnteacutest hoz) ndash eacuteppen azt hivatott biztosiacutetani hogy az egyeacutebkeacutent megfelelő szakmai

eacutes erkoumllcsi sziacutenvonalon műkoumldő biacuteroacutet ne lehessen pusztaacuten politikai vagy egyeacuteb okboacutel

hivatalaacuteboacutel elmozdiacutetani Első pillantaacutesra ndash a jogforraacutes szintjeacutehez keacutepest ndash reacuteszletszabaacutelynak

tűnik a III cikkely 1 sect-a mely roumlgziacuteti hogy a biacuteraacutek teveacutekenyseacuteguumlket ellenszolgaacuteltataacutes

fejeacuteben laacutetjaacutek el ezeacutert meghataacuterozott rendszeresseacuteggel diacutejazaacutesban reacuteszesuumllnek sőt szaacutemunkra

annak meacuterteacutekeacutet is garantaacutelni kell Ez azonban nem maacutes mint a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg

biztosiacutetaacutesaacutenak egyik keacutezzelfoghatoacute eszkoumlze E szabaacutely alkotmaacutenyos szintre emeli azt az elvet

hogy a biacuteroacute befolyaacutesmentesen anyagi fuumlggőseacuteg neacutelkuumll hozhasson iacuteteacuteletet az eljaacuteraacutes soraacuten

A III cikkely 2 sect-a86

roumlgziacuteti az USA biacuteroacutesaacutegainak joghatoacutesaacutegaacutet tovaacutebbaacute azt hogy az Egyesuumllt

Aacutellamokban a toumlrveacutenyek eacutes az equity87

egyaraacutent alapjaacutet keacutepezhetik a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesnak

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel emliacuteteacutesre meacuteltoacute meacuteg a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek roumlgziacuteteacutese

mely szerint ndash egy szűk koumlrre szoriacutetott első fokuacute hataacuteskoumlr mellett ndash fellebbezeacutesi foacuterumkeacutent

műkoumldik jog eacutes teacutenykeacuterdeacutesben egyaraacutent Az Alkotmaacuteny 2 sect-aacutenak utolsoacute bekezdeacutese előiacuterja az

eskuumldtszeacuteki formaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesokban kiveacuteve az uacutegynevezett koumlzjogi felelősseacutegre vonaacutes

eseteit tehaacutet azokat az eseteket amikor a parlament jaacuter el Ez a szakasz tartalmazza az

illeteacutekesseacutegi szabaacutelyokat is mely szerint a buumlntető uumlgyeket az elkoumlveteacutes helye szerinti aacutellam

biacuteroacutesaacutega előtt kell lefolytatni Illeteacutekesseacutegi oumlsszeuumltkoumlzeacutes eseteacuten a Kongresszus joga az eljaacuteroacute

biacuteroacutesaacuteg kijeloumlleacutese

Az USA Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegaacutenak feladata a jog uralmaacutenak (Rules of Law) fenntartaacutesa mely

magaacuteban foglalja az Alkotmaacuteny elsődlegesseacutegeacutenek veacutedelmeacutet a foumlderaacutelis jog egyseacuteges

magyaraacutezataacutet tovaacutebbaacute az aacutellamok egymaacutes koumlzti valamint a tagaacutellamok eacutes az unioacute koumlzoumltt

felmeruumllő vitaacutek rendezeacuteseacutet Kizaacuteroacutelag peres uumlgyekben jaacuter el elmeacuteleti aacutellaacutesfoglalaacutesokat csak

konkreacutet uumlgy kapcsaacuten fogalmaz meg Az 1789 eacutevi foumlderaacutelis Biacuteroacutesaacutegi Toumlrveacuteny leacutetrehozta a

86 bdquoA biacuteroacutei hatalom kiterjed a toumlrveacuteny eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg (equity) alaacute tartozoacute minden uumlgyre olyan uumlgyekre amelyek a jelen

alkotmaacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute koumlrben az Egyesuumllt Aacutellamok jelen eacutes joumlvő toumlrveacutenyei nemzetkoumlzi szerződeacutesei koumlreacuteben

keletkeztek nagykoumlveteket koumlveteket eacutes konzulokat eacuterintő esetekre a tengeri hajoacutezaacutest eacutes a tengeri joghatoacutesaacutegokat eacuterintő

esetekre olyan jogvitaacutekra amelyekben az egyik feacutel az Egyesuumllt Aacutellamok keacutet vagy toumlbb aacutellam koumlzoumltti jogvitaacutekra az egyik

aacutellam polgaacutera eacutes egy maacutesik aacutellam koumlzoumltti jogvitaacutekra egy aacutellam aacuteltal engedeacutelyezett foumlldteruumllet igeacutenyleacutese kapcsaacuten egy maacutes

aacutellam polgaacuterai eacutes egy aacutellam koumlzoumltti illetve ennek polgaacuterai koumlzoumltti valamint idegen aacutellamok polgaacuterai vagy alattvaloacutei koumlzoumltti

jogvitaacutekra

Nagykoumlvetet maacutes diplomaacuteciai vezetőket eacutes konzulokat eacuterintő valamint olyan uumlgyekben melyekben az egyik feacutel egy aacutellam a

Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg eredeti joghatoacutesaacuteggal biacuter Egyeacuteb fent emliacutetett uumlgyekben a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg fellebbezeacutesi hataacuteskoumlrrel biacuter

mind jog- mind teacutenykeacuterdeacutesek tekinteteacuteben a kiveacuteteleket eacutes a reacuteszletes szabaacutelyozaacutest a Kongresszus aacutellapiacutetja meg

Minden bűnuumlgyben kiveacuteve a koumlzjogi felelősseacutegre vonaacutes eseteit eskuumldtszeacutek jaacuter el ilyen uumlgyeket abban az aacutellamban kell

taacutergyalni amelyben a bűncselekmeacutenyt elkoumlvetteacutek amikor azonban a bűncselekmeacutenyt nem egy aacutellamon beluumll koumlvetteacutek el a

taacutergyalaacutest a Kongresszus aacuteltal toumlrveacutenyhozaacutesi uacuteton megaacutellapiacutetott helyen vagy helyeken kell lefolytatnirdquo USA Alkotmaacuteny III

cikkely 2 sect 87 Az equity maacutes neacuteven a bdquomeacuteltaacutenyossaacuteg jogardquo a biacuteroacutesaacutegok aacuteltal kifejlesztett oumlnaacutelloacute szabaacutelyok oumlsszesseacutege mely Angliaacuteban

alakult ki a XIV szaacutezadban

37

foumlderaacutelis biacuteroacutesaacutegok rendszereacutet Buumlntető uumlgyekben a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok jaacuternak el kiveacuteve

azokban a suacutelyos bűncselekmeacutenyekben melyeket az Alkotmaacuteny vagy foumlderaacutelis szintű toumlrveacuteny

a szoumlvetseacutegi biacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutebe utal Az alacsonyabb szintű tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok

fellebbviteli foacuterumai a főbiacuteroacutesaacutegok A fellebbviteli biacuteroacutesaacutegok kizaacuteroacutelag jogkeacuterdeacutesben

doumlntenek eacutes esetenkeacutent toumlbb aacutellamra kiterjedő illeteacutekesseacuteggel jaacuternak el 88

Az Alkotmaacuteny buumlntetőeljaacuteraacutesi vonatkozaacutesuacute szakaszai koumlzuumll emliacuteteacutest eacuterdemel meacuteg a III

cikkely 3 sect-a mely alkotmaacutenyos szinten roumlgziacuteti az aacuterulaacutes bűntetteacutenek elkoumlveteacutese eseteacuten

alkalmazhatoacute felelősseacutegre vonaacutes moacutedjaacutet E szakasz eacutertelmeacuteben kizaacuteroacutelag keacutet tanuacute ndash

egybehangzoacute eacutes koumlzvetlen eacuteszleleacutesen alapuloacute ndash vallomaacutesa valamint a terhelt nyilvaacutenos

taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő beismerő vallomaacutesa fogadhatoacute el perdoumlntő bizonyiacuteteacutekkeacutent89

Ha az alkotmaacutenyozaacutes folyamataacutet megvizsgaacuteljuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az Alapiacutetoacute Atyaacutek

szaacutendeacuteka eredetileg nem iraacutenyult arra hogy a biacuteroacutesaacutegokat a jogvitaacutek eldoumlnteacuteseacuten tuacutel egyeacuteb

hatalommal is felruhaacutezzaacutek Az Alkotmaacuteny VI cikkeacutenek (2) bekezdeacutese azonban kiemelkedő

szerepet biztosiacutetott a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegnak az USA alkotmaacutenyos rendszereacuteben90

A

toumlrveacutenyek alkotmaacutenyossaacuteg szerinti feluumllvizsgaacutelataacutenak gondolataacutet Sir Edward Coke (1552-

1634) a Dr Bonhamrsquos Case kapcsaacuten fogalmazta meg Aacutellaacutespontja szerint a common law

felette aacutell a Parlament aacuteltal megalkotott toumlrveacutenyeknek iacutegy azok bdquouumltkoumlzeacuteserdquo eseteacuten a toumlrveacutenyt

semmisnek kell tekinteni Az egyes aacutellamok legfelső biacuteroacutesaacutegainak lehetőseacutege van az aacutellami

toumlrveacutenyhozaacutes aacuteltal elfogadott normaacutek alkotmaacutenyossaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutera melyhez nem

csupaacuten az USA Alkotmaacutenya hanem a tagaacutellami szintű alkotmaacutenyok is meacutercekeacutent

szolgaacutelhatnak91

A VI cikk (2) bekezdeacutese azonban enneacutel taacutegabb eacutertelmet nyert az idők folyamaacuten Nem csak

arroacutel van szoacute hogy roumlgziacuteti a szoumlvetseacutegi szintű Alkotmaacuteny a szoumlvetseacutegi szintű toumlrveacutenyek

valamint a szoumlvetseacutegi szinten megkoumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesek primaacutetusaacutet a tagaacutellami

jogszabaacutelyokkal szemben illetve megaacutellapiacutetja a biacuteroacutek bdquotoumlrveacutenyhez koumltoumlttseacutegeacutetrdquo hanem

egyuacutettal felhatalmazaacutest is ad a tagaacutellamok biacuteroacutesaacutegai szaacutemaacutera konkreacutet normakontroll

gyakorlaacutesaacutera A feluumllvizsgaacutelati hataacuteskoumlr (judicial rewiew) koumlruumlli vita feloldaacutesa John Marshall

88 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 123-124 o 89 bdquoSenkit nem lehet aacuterulaacutes miatt eliacuteteacutelni csak akkor ha azt keacutet tanuacute akik az ilyen nyilvaacutenos cselekmeacutenynek is tanuacutei voltak

aacutelliacutetja vagy a nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson beismerő vallomaacutes alapjaacutenrdquo USA Alkotmaacuteny III cikkely 3 sect 90 bdquoA jelen alkotmaacuteny s annak eacutertelmeacuteben alkotott toumlrveacutenyek valamint az Egyesuumllt Aacutellamok meghataacuterozaacutesa alapjaacuten leacutetrejoumltt

eacutes leacutetrejoumlvő nemzetkoumlzi szerződeacutesek az orszaacuteg legfőbb toumlrveacutenyei e toumlrveacutenyek koumltelezőek minden aacutellamban minden biacuteroacute

szaacutemaacutera tekintet neacutelkuumll az egyes aacutellamok alkotmaacutenyaacuteban vagy toumlrveacutenyeiben foglalt ellenkező rendelkezeacutesekrerdquo USA

Alkotmaacuteny VI cikkely (2) bekezdeacutes 91 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 10-11 o

38

legfelsőbb biacuteroacutesaacutegi biacuteroacute neveacutehez fűződik Veacutelemeacutenye szerint e keacuterdeacutesben keacutetfeacutele megoldaacutes

leacutetezhet vagy eacuterveacutenyesuumll az Alkotmaacuteny elsőbbseacutege az azzal ellenteacutetes toumlrveacutenyek felett

ellenkező esetben az Alkotmaacuteny a toumlbbi toumlrveacutennyel egyenranguacute Ez utoacutebbi azonban azt a

koumlvetkezteteacutest vonja maga utaacuten hogy az Alkotmaacuten baacutermely toumlrveacuteny aacuteltal moacutedosiacutethatoacute eacutes iacutegy

nem is keacutepes gaacutetat szabni a korlaacutetlan hatalomgyakorlaacutesnak Marshall eacuterveleacutese szerint sokkal

eacutesszerűbb annak deklaraacutelaacutesa hogy bdquoaz Alkotmaacutennyal ellenteacutetes toumlrveacuteny nem jog iacutegy azt

amerikai biacuteroacute nem alkalmazhatjardquo92

Eacuterveleacutese szerint az alkotmaacutenyellenesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera

a biacuteroacute a legalkalmasabb szemeacutely mivel megfelelő jogalkalmazoacutei tapasztalattal rendelkezik

Emellett az amerikai biacuteraacutek nem szakosodnak iacutegy a jog minden teruumlleteacuten keacutepesek

normakontrollt gyakorolni93

E megaacutellapiacutetaacutesok elleneacutere az 1970-es 1980-as eacutevektől

kezdődően a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok oumlnmeacuterseacutekletet tanuacutesiacutetottak e kibőviacutetett hataacuteskoumlruumlk teacutenyleges

gyakorlaacutesa soraacuten (Miacuteg peacuteldaacuteul 1973-ban Warren E Burger főbiacuteroacute hivatali ideje alatt egy

jogeset kapcsaacuten a biacuteroacutesaacuteg eacuterveacutenyteleniacutetette az abortuszt tiltoacute aacutellami toumlrveacutenyeket94

a konkreacutet

normakontroll gyakorlata a keacutesőbbi főbiacuteroacute William H Rehnquist 1986-os megvaacutelasztaacutesa utaacuten

haacutetteacuterbe szorult) A jelenleg uralkodoacute aacutellaacutespont szerint ndash melyet a biacuteroacutesaacutegoknak is figyelembe

kell venniuumlk ndash a toumlrveacutenyek eacuterveacutenyesseacutegeacuteből kell kiindulni Alapeacutertelmezeacutes szerint a

jogalkotoacutenak nem aacutellhatott szaacutendeacutekaacuteban megseacuterteni az Alkotmaacutenyt A bizonyiacutetaacutesi teher

minden esetben arra a feacutelre haacuterul aki az adott jogszabaacutely alkotmaacutenyellenesseacutegeacutere hivatkozik

Ennek megfelelően a biacuteroacutesaacuteg nem adhat a felek szaacutemaacutera aacutellaacutesfoglalaacutest a jogszabaacutelyok

alkotmaacutenyossaacutegaacuteval kapcsolatban A biacuteroacutesaacuteg nem iacuteteacutelkezhet tovaacutebbaacute a jogalkotoacutei szaacutendeacutek

felett tehaacutet nem nyilvaacuteniacutethat valamely toumlrveacutenyt pusztaacuten azeacutert eacuterveacutenytelennek mert azt nem

tartja eleacuteg boumllcsnek vagy demokratikusnak95

Az Egyesuumllt Aacutellamok Alkotmaacutenyaacutet az elmuacutelt toumlbb mint 200 eacutevben mindoumlssze 27 alkalommal

egeacutesziacutetetteacutek ki legutoacutebb 1992-ben Az Alkotmaacuteny első tiacutez kiegeacutesziacuteteacuteseacutere 1789-ben keruumllt

sor96

A Jogok Toumlrveacutenyekeacutent (Bill of Rights) ismertteacute vaacutelt kiegeacutesziacuteteacutesek koumlzuumll az oumltoumldiktől a

nyolcadikig terjedő kiegeacutesziacuteteacutesek roumlgziacutetik a jelenleg is eacuterveacutenyesuumllő buumlntetőeljaacuteraacutesi

garanciaacutekat melyeket egyuacutettal a buumlntetőeljaacuteraacutes egyetemes toumlrteacuteneteacutenek is fontos

meacuterfoumlldkoumlvekeacutent is eacuterteacutekelhetuumlnk

92 Marbury vs Madison 5 US 137 1 Cranch 137 2 L Ed 60 (1803) 93 Chorowski Noacutera Az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes Jura 2002 1 sz 99 o 94 Roe kontra Wade uumlgy 410 US 113 93 S Ct 705 35 L Ed 2d 147 95 httplegal-dictionarythefreedictionarycomjudicial+review 96 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 6 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o

39

Az V cikkely oumlt szabaacutelya koumlzuumll az első neacutegy buumlntető eljaacuteraacutesjogi taacutergyuacute az utolsoacute szabaacutely

azonban a kisajaacutetiacutetaacutesra vonatkozik Koumlzoumls cikkelyben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesukat talaacuten az

magyaraacutezza hogy valamennyi szabaacutelyban az aacutellam oumlnkorlaacutetozaacutesa nyilvaacutenul meg Az V

cikkely97

roumlgziacuteti az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute vaacutedelvet melytől csak igen szűk

koumlrben (haacuteboruacutes- illetve koumlzveszeacutely idejeacuten szolgaacutelatteljesiacuteteacutes koumlzben elkoumlvetett cselekmeacuteny

eseteacuteben) megengedett az elteacutereacutes Az V cikk eacutertelmeacuteben főbenjaacuteroacute illetve egyeacuteb suacutelyos

bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutese miatt folytatott buumlntetőeljaacuteraacutesban a terheltnek joga van ahhoz

hogy ellene nagyobb leacutetszaacutemuacute testuumllet a vaacutedeskuumldtszeacutek doumlnteacutese alapjaacuten keruumlljoumln sor biacuteroacutesaacutegi

taacutergyalaacutesra Az Alkotmaacuteny 1791 eacutevi kiegeacutesziacuteteacuteseacutet koumlvetően a buumlntetőeljaacuteraacutesok alkotmaacutenyos

szintű alapelveacuteveacute vaacutelt a ne bis in idem elv valamint az oumlnvaacutedra koumltelezeacutes tilalma Veacutegezetuumll az

V cikkely alapjaacuten haacutetraacutenyos jogkoumlvetkezmeacuteny alkalmazaacutesaacutera kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyes (biacuteroacutesaacutegi)

eljaacuteraacutes alapjaacuten keruumllhet sor

Az Alkotmaacuteny 1791 eacutevi kiegeacutesziacuteteacutese tovaacutebbi alapelvi szintű eljaacuteraacutesi garanciaacutekat tartalmaz

iacutegy a paacutertatlan biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacuteshoz az uumlgyek gyors elbiacuteraacutelaacuteshoz a nyilvaacutenossaacuteghoz a

taacutejeacutekoztataacuteshoz a veacutedelemhez valoacute jogot az illeteacutekesseacutegi szabaacutelyok pontos roumlgziacuteteacuteseacutet

valamint a bizonyiacutetaacutes szabaacutelyait mely szerint a veacutedelem tanuacuteinak megideacutezeacutese is koumltelező

eljaacuteraacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenik tovaacutebbaacute azt hogy a vaacutedlottat a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes soraacuten koumltelező

szembesiacuteteni a vaacuted tanuacuteival98

A VII kiegeacutesziacuteteacutes99

megerősiacutetette az eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz

valoacute jogot ugyanakkor biztosiacutetotta az egyseacuteges buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet az

Egyesuumllt Aacutellamok azon teruumlletein is melyek koraacutebban nem angol gyarmatbirodalom reacuteszeacutet

keacutepezteacutek A VIII ndash csak reacuteszben eljaacuteraacutesjogi taacutergyuacute ndash kiegeacutesziacuteteacutes az eltuacutelzott meacuterteacutekű oacutevadeacutek

illetve peacutenzbiacutersaacuteg kiszabaacutesaacutet tilalmazza ugyanakkor kimondja hogy nem lehet bdquokegyetlen eacutes

szokatlan buumlntteacuteseket kimondanirdquo

97bdquoSenkit sem lehet főbenjaacuteroacute vagy suacutelyos bűncselekmeacuteny miatt felelősseacutegre vonni csak ha a Nagy Eskuumldtszeacutek vaacutedindiacutetvaacutenyt

vagy vaacutedhataacuterozatot terjesztett elő kiveacuteve a szaacuterazfoumlldi tengeri haderő vagy a miliacutecia koumlreacuteben felmeruumllt uumlgyeket amikor a

szoacuteban forgoacute szemeacutely haacuteboruacute vagy a koumlzt fenyegető veszeacutely idejeacuten teacutenyleges szolgaacutelatot teljesiacutet senkit nem lehet ugyanazon

bűncselekmeacutenyeacutert keacutetszer eacuteleteacutet vagy testi eacutepseacutegeacutet fenyegető eljaacuteraacutes alaacute vonni senkit nem lehet arra keacutenyszeriacuteteni hogy

buumlntetőuumlgyben sajaacutet maga ellen tanuacuteskodjeacutek eacuteletet szabadsaacutegot vagy vagyont suacutejtoacute iacuteteacuteleteket csak a toumlrveacutenynek megfelelő

eljaacuteraacutes alapjaacuten lehet kimondani magaacutentulajdont koumlzceacutelokra csak igazsaacutegos kaacutertalaniacutetaacutes elleneacuteben lehet igeacutenybe vennirdquo V

cikkely 98bdquoBuumlntetőuumlgyekben a vaacutedlottnak joga van arra hogy ama aacutellam eacutes keruumllet elfogulatlan eskuumldtszeacuteke melyben a

bűncselekmeacutenyt elkoumlvette gyors eacutes nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson biacuteraacutelja el az uumlgyeacutet ezt a keruumlletet előzőleg a toumlrveacutenyben meg kell

hataacuterozni a vaacutedlottat a vaacutedemeleacutes termeacuteszeteacuteről eacutes okaacuteroacutel taacutejeacutekoztatni kell a vaacutedlottat az ellene tanuacuteskodoacute szemeacutelyekkel

szembesiacuteteni kell a mellette tanuacuteskodoacute szemeacutelyek megideacutezeacutese koumltelező eljaacuteraacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenik s a vaacutedlott veacutedelmeacutet veacutedőuumlgyveacuted

laacutetja elrdquo VI cikkely 99 bdquoA koumlzoumls jog (common law) alapjaacuten folytatott biacuteroacutei eljaacuteraacutes soraacuten amennyiben a peresiacutetett eacuterteacutek 20 dollaacuternaacutel magasabb az

eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz valoacute jog fennmarad eacutes az eskuumldtszeacutek aacuteltal megvizsgaacutelt teacutenyt az Egyesuumllt Aacutellamok biacuteroacutesaacutegai csak a

koumlzoumls jog (common law) szabaacutelyai szerint vizsgaacutelhatjaacutek feluumllrdquo VII cikkely

40

Az bdquoalkotmaacutenyfejlődeacutesrdquo eredmeacutenyekeacutent a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg megtermeteacutese a polgaacuterok

alapvető jogait eacuterintő uumlgyeknek toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes szerint toumlrteacutenő lefolytataacutesa minden tagaacutellam

koumltelezettseacutegeacuteveacute vaacutelt Az ebből szaacutermazoacute jog a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől kiterjedt az USA

teruumlleteacuten szuumlletett vagy utoacutebb aacutellampolgaacutersaacutegot szerzett valamennyi szemeacutelyre A foumlderaacutelis

szinten biztosiacutetott előjogok eacutes mentesseacutegek minden tagaacutellamra koumltelezőveacute vaacuteltak azok

tagaacutellami szintű korlaacutetozaacutesaacutera immaacuter toumlrveacutenyi szinten sem keruumllhetett sor100

Horvaacuteth Paacutel az angolszaacutesz jogtoumlrteacutenet fejlődeacuteseacutet a koumlvetkező aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű

megaacutellapiacutetaacutessal jellemezte bdquoA muacuteltban a jog doumlntőbiacuteroacute szerepeacutet jaacutetszotta egy szabad

gazdasaacutegban eacutes azeacutert fordultak hozzaacute hogy a jogos eacutes jogtalan aacuteltalaacutenosan elfogadott elveit

alkalmazza a szemeacutelyek vitaacuteira Ma a jog gyakran a kormaacuteny politikaacutejaacutenak egy eszkoumlze vagy

a kormaacutenyra nehezedő szociaacutelis nyomaacutes eredmeacutenye Ezeacutert az a kiacutevaacutenatos hogy a jogot

koumlzpontilag alkossaacutek eacutes hajtsaacutek veacutegrerdquo101

A leguacutejabb tendencia szerint az angolszaacutesz

orszaacutegokban is mindinkaacutebb előteacuterbe keruumllnek az iacuterott jogszabaacutelyok A kodifikaacutecioacute a common

law teruumlleteken is a jogfejlődeacutes egyik iraacutenyaacutevaacute vaacutelt

2 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes fejlődeacuteseacutenek aacutellomaacutesai

A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően elfogadott euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi szintű emberi jogi

dokumentumokban102

olyan elveket fogalmaztak meg melyek szuumlkseacutegszerűveacute tetteacutek azok

lekeacutepezeacuteseacutet a buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyokban Ekkorra dataacutelhatoacute az a maacuteig tartoacute jelenseacuteg mely

a jogalkotaacutest uacutegynevezett bdquokettős nyomaacutes alaacute helyezterdquo Az aacutellampolgaacuterok egyfelől jogos

igeacutenykeacutent fogalmazzaacutek meg hogy az aacutellam ndash az adoacutek eacutes egyeacuteb koumlzterhek elvonaacutesaacuteeacutert

bdquocsereacuteberdquo ndash tegyen leacutepeacuteseket a koumlzbiztonsaacuteg javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hateacutekony bűnmegelőzeacutesi

bűnfelderiacuteteacutesi eacutes buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszert eacutepiacutetsen ki ugyanakkor ndash korlaacutetozva

oumlnmagaacutet ndash tartsa tiszteletben az emberi jogokat eacutes az aacutellami buumlntetőhatalom gyakorlaacutesa soraacuten

szeacuteles koumlrben biztosiacutetsa az eljaacuteraacutes alaacute vont szemeacutelyek kuumlloumlnboumlző jogait

100bdquoValamennyi az Egyesuumllt Aacutellamokban szuumlletett vagy keacutesőbb ott aacutellampolgaacutersaacutegot nyert szemeacutely aki ennek koumlvetkezteacuteben

az Egyesuumllt Aacutellamok fennhatoacutesaacutega alaacute esik a lakhelye szerinti aacutellam eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok aacutellampolgaacutera Egyetlen aacutellam

sem hozhat vagy alkalmazhat olyan toumlrveacutenyt mely korlaacutetozza az Egyesuumllt Aacutellamok aacutellampolgaacuterait megillető előjogokat vagy

mentesiacuteteacuteseket egyetlen aacutellam sem foszthat meg valakit eacuteleteacutetől szabadsaacutegaacutetoacutel vagy tulajdonaacutetoacutel megfelelő toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes

neacutelkuumll toumlrveacutenykezeacutes soraacuten az aacutellamok senkitől nem tagadhatjaacutek meg a toumlrveacutenyek nyuacutejtotta egyenlő jogveacutedelmetrdquo XIV Cikk 101 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 184 o 102Iacutegy a Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Nemzetkoumlzi Egyezseacutegokmaacutenya (1966 december 16) illetve az emberi jogok eacutes az

alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacuteny (Roacutema 1950 november 4)

41

Mikeacutent arroacutel a dolgozat keacutesőbbi reacuteszeacuteben szoacute lesz a szakirodalom a buumlntetőeljaacuteraacutest absztrakt

moacutedon is megkoumlzeliacutetette mely szemleacuteletmoacuted nem alapulhat maacuteson mint a toumlrteacutenelmi

tapasztalatok oumlsszegzeacuteseacuten eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuten a tiacutepusjegyek megfogalmazaacutesa valamint a

tendenciaacutek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyes keacuterdeacuteseire a

kuumlloumlnboumlző korokban eacutes kultuacuteraacutekban elteacuterő vaacutelaszokat adtak A kezdetleges formaacutejaacuteban toumlbbeacute-

keveacutesbeacute meacuteg egyseacuteges eljaacuteraacutest kuumlloumlnboumlző szakaszokra osztottaacutek keacutesőbb egyes szakaszokat

vagy funkcioacutekat elhagytak melyekhez aztaacuten ndash moacutedosiacutetott tartalommal ndash visszateacutertek A

kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi elvek előre toumlreacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben vaacuteltoztak a doumlnteacuteshozaacutes moacutedjaacutenak

szabaacutelyai is a toumlrteacutenelem bizonyos szakaszaiban az egyszemeacutelyi maacutes korszakokban a

testuumlleti doumlnteacuteshozaacutest preferaacuteltaacutek Meacuteg keacutesőbb az a keacuterdeacutes is jelentősseacute volt hogy csupaacuten a

hivataacutesos elem eacuterveacutenyesuumllhet-e a doumlnteacuteshozaacutesban vagy teret engedjenek-e a laikus

biacuteraacuteskodaacutesnak is Uacutegyszinteacuten jogpolitikai megfontolaacutesokboacutel a toumlrteacutenelem folyamaacuten nem

egyszer vaacuteltozott a jogorvoslati foacuterumok szaacutema is Ezek a keacuterdeacutesek napjainkban is aktuaacutelisak

sokszor az egymaacutessal ellenteacutetes jogi megoldaacutesok mellett eacutes ellen egyaraacutent talaacutelhatunk eacuterveket

(Ez a megaacutellapiacutetaacutes termeacuteszetesen nem eacuterveacutenyes a haacuteboruacutes vagy diktatoacuterikus toumlrteacutenelmi idők

szeacutelsőseacuteges jogszabaacutelyaira) Az elemzeacutes soraacuten ugyanakkor nem szabad figyelmen kiacutevuumll

hagyni azt a koumlruumllmeacutenyt sem hogy az eljaacuteraacutesi jogszabaacutelyok sziacutenvonala rendkiacutevuumll heterogeacuten

Miacuteg az 1893 eacutevi 33 toumlrveacutenycikk rendkiacutevuumll kimunkaacutelt preciacutez jogalkotoacutei munka eredmeacutenye a

XX szaacutezad egyes vonatkozoacute taacutergyuacute rendeletei paacuter hoacutenap alatt keacuteszuumlltek el iacutegy az 1951 eacutevi

III toumlrveacuteny bdquoleacutetrehozaacutesaacutetrdquo peacuteldaacuteul semmifeacutele elmeacuteleti előkeacutesziacuteteacutes nem előzte meg

A magyar jogtoumlrteacuteneti elemzeacutes ceacutelja a hazai eljaacuteraacutesi eacutes szervezeti szabaacutelyok vaacuteltozaacutesaacutenak

aacutettenkinteacutese az egyes toumlrteacutenelmi korokban Veacutelemeacutenyem szerint tanulsaacutegos annak

megvizsgaacutelaacutesa hogy a gazdasaacuteg eacutes a taacutersadalom egy adott fejlettseacutegi szintjeacuten milyen jogi

megoldaacutes szuumlletik a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes műkoumldteteacuteseacutere Amennyiben eleacutegseacuteges

informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre annak elemzeacutese is hasznos lehet hogy az egyes

vaacuteltoztataacutesok milyen okokra voltak visszavezethetőek voltak-e sikertelen toumlrekveacutesek

elkeacutepzeleacutesek eacutes amennyiben igen mi vezetett a kudarchoz A buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

uacutejragondolaacutesaacutenak időszakaacuteban szaacutemtalan iacuteraacutes laacutet napvilaacutegot melyek teacutemaacuteja az eljaacuteraacutes

hateacutekonyabbaacute teacutetele Esetenkeacutent felmeruumll kuumllfoumlldi jogszabaacutelyok joginteacutezmeacutenyeinek

vizsgaacutelata illetve adaptaacutelaacutesaacutenak lehetőseacutege is Ahogyan arra a keacutesőbbiekben raacutemutatok

Magyarorszaacutegon is volt ndash igaz a korai feudalizmus idejeacuten ndash vaacutedrendszerű eljaacuteraacutes

kompozicionaacutelis elvvel illetve hazaacutenkban is alkalmaztaacutek maacuter az eskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutet Iacutegy

ezen joginteacutezmeacuteny integraacutelaacutesaacutenak elvi lehetőseacutege legalaacutebbis nem teljesen idegen a magyar

42

jogfejlődeacutestől A reformelkeacutepzeleacutesek kialakiacutetaacutesa soraacuten eacuterdemes meacuterlegelni milyen meacuterteacutekű

elrugaszkodaacutesra van lehetőseacuteg toleraacutelja-e a taacutersadalom a szabaacutelyok gyoumlkeres

megvaacuteltoztataacutesaacutet Előfordulhat ugyanis hogy a rendszeridegen megoldaacutesokkal inkaacutebb aacutertunk

ahelyett hogy a felmeruumllt probleacutemaacutet megoldanaacutenk Ami joacutel műkoumldik kuumllfoumlldoumln nem

felteacutetlenuumll adaptaacutelhatoacute a hazai viszonyok koumlzeacute Erre szaacutemos peacutelda volt a toumlrteacutenelemben

toumlbbek koumlzt az egyes nemzetek egymaacutessal szembeni konfliktusaacuteboacutel adoacutedoacutean Iacutegy peacuteldaacuteul a

hollandok elleneacuterzeacutese a Code Instruction Crimeinell alkalmazaacutesaacuteval szemben vagy az

amerikai telepesek ambivalens hozzaacuteaacutellaacutesa az angol joghoz Ez a gondolatsor azonban

semmikeacutepp sem a dolgozat prekoncepcioacuteja csupaacuten neacutemi magyaraacutezat mieacutert szentelek a

magyar jogfejlődeacutes bemutataacutesaacutenak oumlnaacutelloacute fejezetet A toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes veacuteguumll lehetőseacuteget

teremt arra hogy megvizsgaacuteljuk toumlrteacutenelmi tradiacutecioacuteinkat az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

eacuterveacutenyesuumllő alapelvek tekinteteacuteben is Ennek eredmeacutenyekeacutent talaacuten koumlzelebb keruumllhetuumlnk

annak a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesaacutehoz hogy az egymaacutessal konkuraacuteloacute elvek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

soraacuten van-e olyan elv amely adott esetben ndash hagyomaacutenyainkat is figyelembe veacuteve ndash haacutetreacutebb

sorolhatoacute egy maacutesik elv eacuterveacutenyesuumlleacutese eacuterdekeacuteben

Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat meghataacuterozoacute egyes elvek hangsuacutelyosabbaacute teacutetele miacuteg maacutesok haacutetteacuterbe

szoriacutetaacutesa nem uacutejkeletű jelenseacuteg Baacuterd Kaacuteroly 1987-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban peacuteldaacuteul szoacutet emelt

az egyesbiacuteraacuteskodaacutes kiterjeszteacutese ellen mely a XX szaacutezad veacutegi magyar buumlntetőeljaacuteraacutest

olymeacuterteacutekben jellemezte hogy Baacuterd akkori megaacutellapiacutetaacutesa szerint bdquolassan a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes a

kollektiacutev doumlnteacuteshozatal lesz a kiveacutetelrdquo holott a testuumlleti doumlnteacuteshozatal elsőbbseacutegeacutet maacuter abban

az időben is alkotmaacutenyos szinten deklaraacuteltaacutek103

A jogaacutellami buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel valoacute

gondolkodaacutes nem neacutelkuumlloumlzheti a kor alkotmaacutenyos viacutevmaacutenyainak - sőt napjainkban maacuter az

euroacutepai unioacutes elvaacuteraacutesok ndash figyelembe veacuteteleacutet sem

2 1 Az igazsaacuteguumlgyi szervezetrendszer kialakulaacutesaacutenak kezdetei Magyarorszaacutegon

Szent Istvaacuten uralkodaacutesaacutetoacutel kezdődően az aacutellami leacutet egyik legfontosabb manifesztaacutecioacuteja a

jogszolgaacuteltatoacute szervek megjeleneacutese lett iacutegy nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az iacuteteacutelkezeacutesi rendszer

szervezeti alapjait első uralkodoacutenknak koumlszoumlnhetjuumlk A korai feudaacutelis Magyarorszaacutegon a

jogszolgaacuteltataacutes szervezetileg tagolt volt első iacutezben Istvaacuten koumlzpontosiacutetotta a

jogszolgaacuteltataacutest104

A koumlzponti szint a kiraacutelyi vagy a kiraacutelyt helyettesiacutető kuriaacutelis biacuteroacutesaacutegokban

oumlltoumltt testet a koumlzeacutepső szintet a vaacutermegyei biacuteroacutesaacutegok a helyi szintet a vaacuterosi eacutes a foumlldesuacuteri

103 Baacuterd Kaacuteroly A buumlntető hatalom megosztaacutesaacutenak buktatoacutei Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 11 o 104 Stipta 16 o

43

biacuteroacutesaacutegok keacutepviselteacutek Emellett paacuterhuzamosan leacutetezett az egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok

szervezetrendszere

Ebben az időszakban a kiraacutelyi biacuteraacuteskodaacutes volt a legmagasabb szintű Szent Istvaacuten uralkodaacutesa

idejeacuten kialakult a naacutedorispaacuteni poziacutecioacute mely ndash maacutes egyeacuteb teendők mellett ndash a biacuteraacuteskodaacutes terheacutet

is levette az uralkodoacute vaacutellaacuteroacutel A biacuteroacutei hataacuteskoumlr tekinteteacuteben keacutetfeacutele elv eacuterveacutenyesuumllt a

fuumlggőseacuteg szerinti eacutes a teruumlleti illetőseacutegen alapuloacute A fuumlggőseacutegi elven alapult a kiraacutely vagy

udvari biacuteraacuteja a főmeacuteltoacutesaacutegok eacutes a naacutedor iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlre Az egyhaacutezak 1002-től kaptaacutek meg

a biacuteraacuteskodaacutes jogaacutet neacutepeik felett A keacutesőbbiekben emliacuteteacutesre keruumllő ispaacuten eacutes a megyei biacuteraacutek a

sajaacutet teruumlletuumlkoumln lakoacutek felett iacuteteacuteltek eacutes e gyakorlat Laacuteszloacute eacutes Kaacutelmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten is

fennmaradt105

Az Aranybulla kibocsaacutetaacutesaacutet koumlvetően a kiraacutely iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege maacuter csak az eacutevi

egyszeri uumlnnepeacutelyes jogszolgaacuteltataacutesra korlaacutetozoacutedott A legfőbb biacuteroacute szerepeacutet az orszaacuteg

minden lakoacuteja felett a naacutedor vette aacutet akinek iacuteteacutelethozatal előtt csupaacuten a nemesek fő eacutes

joacuteszaacutegveszteacutessel jaacuteroacute uumlgyeiben kellett a kiraacutely tudomaacutesul veacuteteleacutet beszereznie A naacutedor biacuteroacutei

teveacutekenyseacutegeacutet a XII szaacutezad folyamaacuten ndash orszaacutegos hataacuteskoumlrrel ndash az udvarbiacuteroacute (judex curiae)

vette aacutet

Az egyhaacutez hatalmaacutenak megnoumlvekedeacutese kifejeződoumltt a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban is A

Szent Istvaacuten aacuteltal buumlntetni rendelt kereszteacuteny vallaacutes megtartaacutesa elleni bűncselekmeacutenyek

uumlgyeacuteben egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok jaacutertak el106

Egyhaacutezi hataacuteskoumlrbe tartozott ugyanakkor a

gyilkossaacuteg a hitszegeacutes eacutes a varaacutezslaacutes is Kaacutelmaacuten dekreacutetumba foglalta az egyhaacutez toumlrveacutenykezeacutesi

kivaacuteltsaacutegaacutet (privilegium fori) melyet az 1222 eacutevben kiadott papi aranybulla is megerősiacutetett

E keacutet toumlrveacuteny biztosiacutetotta a papsaacuteg szaacutemaacutera a kuumlloumln joghatoacutesaacutegot az egyhaacutezi szemeacutelyek csak

egyhaacutezi biacuteroacutesaacuteg előtt voltak koumltelesek felelni joacutellehet pert kizaacuteroacutelag vilaacutegi biacuteroacutesaacutegon

indiacutethattak

A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek megszervezeacutese szinteacuten Szent Istvaacuten neveacutehez fűződik A vaacutermegye biacuteraacuteja

a vaacuterispaacuten illetve megyeacutesispaacuten (comes comitatus) volt A XI-XII szaacutezadtoacutel kezdve ndash bajor

mintaacutera ndash minden uumlgyben kiraacutelybiacuteraacutek (judices regii) jaacutertak el Az uralkodoacute megyeacutenkeacutent keacutet

kiraacutelybiacuteroacutet nevezett ki akik a kiraacutely pecseacutetjeacutevel ideacuteztek eacutes toumlbbek koumlzoumltt a tolvajok valamint

105 Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben (Hasonmaacutes kiadaacutes) Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd

1988 Hivatkozaacutes Gyoumlrffy Gyoumlrgy kiacuteseacuterőtanulmaacutenyaacuteboacutel 34 oldal 106 Szent Istvaacuten I dekreacutetuma 13 cikk

44

a rabloacutek felett iacuteteacutelkezhetett de csak az ispaacuten jelenleacuteteacuteben107

A nemesi biacuteroacutesaacuteg a vaacutermegyei

toumlrveacutenyszeacutek a XIII szaacutezadban jelent meg

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban helyi szinten a testuumlleti doumlnteacuteshozaacutes eacuterveacutenyesuumllt eacutes keveacutesbeacute

szakmai mint inkaacutebb hatalmi szempontok szerint szerveződoumltt A vaacuterosok eacuteleacuten a biacuteroacute (judex)

aacutellt aki 12 eskuumldt polgaacuterral (jurati cives) ndash kisebb vaacuterosban 6 eskuumldttel - a vaacuterosi igazgataacutest

ellaacutetoacute tanaacutecsot (senatus) alkotta A biacuteroacute a vaacuteros polgaacuterai felett iacuteteacutelkezhetett A falvakban a

falunagy (keacutesőbbi neveacuten a biacuteroacute) a csalaacutedfőkkel a neacutep veacuteneivel iacuteteacutelkezett A fontosabb doumlnteacutes

joga idővel a foumlldesuacuter kezeacuteben oumlsszpontosult eacutes ez az uacuteriszeacutek kialakulaacutesaacutehoz vezetett A

nagyobb uradalmak foumlldesuacuteri biacuteroacutesaacutega a veacuterhatalom jogaacutet a jus gladiit is elnyerhette108

A XIII szaacutezadtoacutel 1526-ig terjedő időszakban az uralkodoacute fokozatosan leeacutepiacutetette az

iacuteteacutelkezeacutesben betoumlltoumltt szerepeacutet A kuriaacutelis biacuteroacutesaacuteg eacuteleacuten a kiraacutely aacutellt tagjai a főpapok eacutes baacuteroacutek

koumlzuumll keruumlltek ki Miacuteg a korai feudalizmusban az uralkodoacute osztaacutely tagjainak peres uumlgyeacuteben

meacuteg eacuterveacutenyesuumllt a kiraacutely szemeacutelyes jelenleacutete (praesentia regia) ez keacutesőbb maacuter csak a

kiemelkedően fontos uumlgyek elinteacutezeacuteseacutere volt jellemző illetve a nagybirtokosok privilegizaacutelt

tagjainak a kivaacuteltsaacutegaacutevaacute vaacutelt (specialis praesentia regia foacuteruma) A XIV szaacutezad maacutesodik

feleacuteben azonban a kiraacutely maacuter e tanaacutecsban sem vett reacuteszt az elnoumlki poziacutecioacutet a kancellaacuternak

adta aacutet

A kiraacutely szemeacutelyes iacuteteacutelkezeacutese a keacutesőbbi időszakban maacuter csak a nemesek hűtlenseacuteg eacutes

hatalmaskodaacutes miatt indult uumlgyeiben volt jellemző Taacutevolleacuteteacutenek ideje alatt a szemeacutelyes

jelenleacutet biacuteroacutesaacutegaacutet (personalis praesentia regia) a vikaacuterius keacutesőbb a főkancellaacuter vezette Jogot

ismerő szemeacutelyek előszoumlr Maacutetyaacutes idejeacuten vettek reacuteszt az iacuteteacutelkezeacutesben Maacutetyaacutes a personalis

praesentia regia eacuteleacutere a szemeacutelynoumlkoumlt (personalis) helyezte aki a kiraacutely utasiacutetaacutesainak

engedelmeskedő tisztviselő volt Ebben a korszakban alakul aacutet a kiraacutelyi szemeacutelyes jelenleacutet

foacuteruma kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacuteblaacutevaacute (tabula regia judiciaria) melyben a főpapokon eacutes főnemeseken tuacutel

maacuter koumlznemesek is reacuteszt vettek A megnoumlvekedett munka mennyiseacutege ekkor maacuter szuumlkseacutegesseacute

tette hogy a szemeacutelynoumlkoumlt a naacutedort eacutes az orszaacutegbiacuteroacutet jogban jaacutertas iacuteteacutelőmesterek segiacutetseacutek A

personalis volt az első aacutellandoacute biacuteroacute eacutes uacutegynevezett roumlvid perekben ndash 15-32 napos hataacuteridővel

ndashbaacutermikor lehetett eleacute feleket ideacutezni Az orszaacuteg előbbiekben ismeretett nagybiacuteroacutei nem

107 Degreacute Alajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet Szerk Beacuteli Gaacutebor Publikon Kiadoacute ndash

Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Peacutecs 2010 113 o 108 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 46-62 o alapjaacuten

45

egyesbiacuteroacutekeacutent hanem tanaacutecskeacutent jaacutertak el az udvari meacuteltoacutesaacutegokboacutel aacutelloacute biacuteroacutetaacutersaknak

azonban veacutelemeacutennyilvaacuteniacutetaacutesi joguk volt a doumlnteacutest a nagybiacuteroacute hozta109

A XIII szaacutezad iacuteteacutelkező testuumlletei a naacutedor elnoumlkleteacutevel műkoumldő vaacutermegyei toumlrveacutenykező gyűleacutes

(judicium palatinale) eacutes a vaacutermegyei toumlrveacutenyszeacutek (sedes judiciaria) oumlsszevont neveacuten sedria

volt A sedriaacuten a főispaacuten elnoumlklete mellett nemesekből aacutelloacute eskuumldt uumllnoumlkoumlk iacuteteacutelkeztek első

fokon majd a XIV-XV szaacutezadtoacutel kezdődően az uacuteriszeacutektől fellebbezett uumlgyekben

maacutesodfokon

A XIII szaacutezadtoacutel a foumlldesurak egy reacutesze kiraacutelyi engedeacutely alapjaacuten biacuteraacuteskodhatott a birtokaikon

eacutelők felett Joacutellehet a legsuacutelyosabb halaacutellal buumlntetendő cselekmeacutenyek iacutegy peacuteldaacuteul a rablaacutes

gyuacutejtogataacutes nemi erőszak eseteacuteben a sedria rendelkezett hataacuteskoumlrrel a pallosjoggal

rendelkező foumlldbirtokos baacuterkinek a jobbaacutegya felett baacutermilyen uumlgyben iacuteteacutelkezhetett

amennyiben a cselekmeacutenyt az ő birtokaacuten koumlvetteacutek el eacutes ott keruumllt sor az elkoumlvető

letartoacuteztataacutesaacutera A foumlldesuacuter szinteacuten nem egyesbiacuteroacutekeacutent iacuteteacutelkezett hanem biacuteroacutetaacutersakkal Ha a

biacuteroacutesaacutegon maga a foumlldesuacuter elnoumlkoumllt uacuteriszeacuteknek ha a gazdatiszt ispaacuten vaacuternagy vagy

porkolaacuteb tiszti szeacuteknek nevezteacutek A kisebb suacutelyuacute uumlgyekben a foumlldesuacuter helyett a falusi biacuteroacute jaacutert

el aki szinteacuten eskuumldtekkel biacuteraacuteskodott Az uacuteriszeacuteken jelen volt a szolgabiacuteroacute aki a sedriaacuten

jelenteacutest tett az iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegről Eacuterdekesseacuteg hogy a jobbaacutegyok ellen a sedriaacuten

indiacutetott suacutelyosabb bűnuumlgyek eseteacuten a foumlldesuacuternak előaacutelliacutetaacutesi koumltelezettseacutege volt melynek

elmulasztaacutesa eseteacuten megbirsaacutegoltaacutek110

Nemesek pereiben a megyei toumlrveacutenyszeacutek a sedria jaacutert el Viszonylag hosszuacute ideig a XVII

szaacutezadig a megye minden nemese reacuteszt vehetett az iacuteteacutelkezeacutesban Az 1613 eacutevi 24 toumlrveacutenycikk

eacutertelmeacuteben a biacuteraacuteskodaacutesban azonban maacuter csak az eskuumldtek vehettek reacuteszt Ugyanakkor

megnoumlvelteacutek az eskuumldtek szaacutemaacutet eacutes megkuumlloumlnboumlztetteacutek a rendes eacutes rendkiacutevuumlli uumllnoumlkoumlket

(ordinarii jurati assessores illetve extraordinarii assessores) A sedriaacuten az alispaacuten elnoumlkoumllt

1613 eacutev abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy ekkor vaacutelt ki a buumlntetősedria az egyseacuteges

szervezetből A buumlntetősedria taacutergyalta a koumlzbűntetteket kiveacuteve a kiraacutelyi taacutebla hataacuteskoumlreacutebe

tartozoacute felseacutegseacuterteacutest eacutes hűtlenseacuteget Emellett eljaacutert a jobbaacutegyok suacutelyosabb bűncselekmeacutenyei

miatt indult uumlgyekben is ha a foumlldesuacuternak nem volt pallosjoga A szabad kiraacutelyi vaacuterosok

polgaacuterainak uumlgyeacuteben tovaacutebbra is a vaacuterosi tanaacutecs a senatus iacuteteacutelkezett Jobbaacutegyok uumlgyeacuteben a

falusi biacuteroacute jaacutert el de csak a jelenteacutektelen uumlgyekben A koumlltseacuteges uacuteriszeacutek mellett egyre

nagyobb szerephez jutott a tisztiszeacutek mely az uumlgyeket gyorsabban inteacutezte De csupaacuten olyan

109 Degreacute Alajos 114 o 110 Degreacute Alajos 117-118 o

46

uumlgyekben jaacuterhatott el amiben a buumlnteteacutes paacutelca robotra koumltelezeacutes katonaacutenak besoroztataacutes

vagy roumlvid időtartamuacute szabadsaacutegveszteacutes volt A legsuacutelyosabb uumlgyekben az uacuteriszeacutek iacuteteacutelkezett

ahovaacute meghiacutevtaacutek az uradalmi tisztviselőket a megyei hatoacutesaacuteg keacutepviselőit iacutegy az alispaacutent a

szolgabiacuteroacutet valamint szomszeacuted foumlldbirtokosokat111

Hazaacutenkban is tehaacutet toumlbb szaacutez eacuteves

folyamat eredmeacutenye volt miacuteg a buumlntető eacutes a polgaacuteri igazsaacutegszolgaacuteltataacutes elvaacutelt egymaacutestoacutel

valamint a taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegeket enyhiacutető a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg iraacutenyaacuteba mutatoacute

szabaacutelyok csiacuteraacutei egyaacuteltalaacuten megjelentek

A toumlrveacutenyszeacuteki biacuteraacuteskodaacutes bdquokonkurenciaacutejakeacutentrdquo felmeruumllő eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutessal szemben

az aacutellandoacute toumlrveacutenyszeacutek igeacutenye a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban előszoumlr a reformkor idejeacuten

fogalmazoacutedott meg Az 1840 eacutevi V toumlrveacutenycikkel kikuumlldoumltt orszaacutegos vaacutelasztmaacuteny toumlbbseacutegi

veacutelemeacutenye szerint eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesa csupaacuten a perbefogaacutes ceacuteljaacuteboacutel leacutetrehozott

vaacutedeskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban vaacutelhat indokolttaacute a buumlntetőuumlgyekben toumlrteacutenő eacuterdemi

doumlnteacuteshozaacutes megfelelő szervezeteacutenek tobvaacutebbra is az iacuteteacutelőszeacuteket tartottaacutek112

Az orszaacuteggyűleacutes

1844 eacutevi augusztus 28-i alsoacutetaacuteblai uumlleacutese elfogadta az eskuumldtszeacutekek felaacutelliacutetaacutesaacutenak javaslataacutet

melyben szerepelt a vaacuted- eacutes az iacuteteacutelőeskuumldtszeacutek leacutetrehozaacutesa is 13 illetve 12 taggal A feleknek

a vaacutedeskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban nem az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban viszont lehetett

volna uacutegynevezett visszaveteacutesi joga113

A főrendihaacutez azonban az eskuumldtszeacuteki inteacutezmeacutenyen

alapuloacute uacutej buumlntetőeljaacuteraacutes javaslataacutet elvetette114

Ezt koumlvetően az 1848 eacutevi XVIII toumlrveacutenycikk

a sajtoacutetoumlrveacuteny 17 sect-a tartalamzott rendelkezeacutest eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel meacutegpedig

sajtoacuteveacutetseacuteg elbiacuteraacutelaacutesa ceacuteljaacuteboacutel115

Az eskuumldtszeacuteki eljaacuteraacutes reacuteszletes szabaacutelyait rendeleti

formaacuteban Deaacutek Ferenc igazsaacuteguumlgyminiszter adta ki 1848 aacuteprilis 29-eacuten Deaacutek az 1844 eacutevi

toumlrveacutenyjavaslatban szereplő vaacutedeskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutet aacutetvette eacutes minden toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnaacutel

kuumlloumln eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesaacutet rendelte el A veacutetkesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek 12

tagjaacuteboacutel 8 fő egybehangzoacute szavazataacutera volt szuumlkseacuteg a feloldaacuteshoz 5 szavazat

szuumlkseacutegeltetett116

Az 1848 eacutevi decemberi orszaacuteggyűleacutes elhataacuterozta az eskuumldtszeacuteki hataacuteskoumlr

kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet a sajtoacuteveacutetseacutegen kiacutevuumlli uumlgyekre is melyre azonban a szabadsaacutegharc bukaacutesa miatt

nem keruumllhetett sor117

111 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 187-192 o alapjaacuten 112 Maacutetheacute Gaacutebor 74 o 113 A toumlrveacutenyjavaslat alapjaacuten az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek leacutetrehozaacutesa soraacuten a taacutergyalaacutesra behiacutevott 30 eskuumldt koumlzuumll az uumlgyeacutesz 6 miacuteg a

vaacutedlott 10 eskuumldt visszautasiacutetaacutesaacutera lett volna jogosult 114 Maacutetheacute Gaacutebor 75 o 115 httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=5286 116 Maacutetheacute Gaacutebor 76 o 117 Beeacuter ndash Csizmadia Az 184849 eacutevi neacutepkeacutepviseleti orszaacuteggyűleacutes Budapest 1954 333 o

47

A dualizmus első eacuteveiben erőteljesen eacuterveacutenyesuumllt a liberalizmus hataacutesa mely az igazsaacuteguumlgyi

szervezet eacutes eljaacuteraacutesjogi elvek demokratikus szabaacutelyozaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg118

Csemegi

Kaacuteroly 1861-ben a bdquoBuumlntető toumlrveacutenyek eacutes a biacuteroacutesaacutegrdquo ciacutemű cikksorozatban emelt szoacutet a

kormaacutenyhatalomnak alaacuterendelt kiveacuteteles biacuteroacutesaacutegok eacutes bizottsaacutegok műkoumldeacutese ellen Csemegi

az angol Magna Charta peacuteldaacutejaacutet emliacutetve kimondta hogy bdquoa toumlrveacutenyileg megaacutellapiacutetott biacuteroacutesaacutegi

szerkezetet egyoldaluacutelag megvaacuteltoztatni nem szabadrdquo119

A dualizmus koraacutenak egyik nagy

viacutevmaacutenya a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg biztosiacutetaacutesa volt tehaacutet a biacuteroacutesaacuteg - a biacuteroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

szoacuteloacute toumlrveacuteny alapjaacuten - a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől kizaacuteroacutelag a toumlrveacutenyeknek eacutes a

szokaacutesjognak alaacutevetve veacutegezte munkaacutejaacutet Sőt a biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege soraacuten a

rendeletek toumlrveacutenyesseacutegeacutet is jogosult volt vizsgaacutelni120

A korszak jogi gondolkodoacutei aacuteltalaacuteban

veacuteve a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg elveacutet hirdetteacutek tartalmaacutet toumlbbek koumlzoumltt a biacuteroacutei kvalifikaacutecioacuteban

anyagi fuumlggetlenseacutegben hataacuteroztaacutek meg illetve deklaraacuteltaacutek hogy a biacuteroacutenak minden paacutertok

felett kell aacutellnia121

Kieacutepuumllt az aacutellami biacuteroacutesaacutegi szervezet melynek uacutegynevezett rendes biacuteroacutesaacutegai a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegok

a toumlrveacutenyszeacutekek az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek eacutes a Kuacuteria voltak122

Mindegyik biacuteroacutesaacuteg egyaraacutent iacuteteacutelkezett

polgaacuteri eacutes buumlntető uumlgyekben de a fővaacuterosban kuumlloumln toumlrveacutenyszeacutekeket aacutelliacutetottak fel123

A

biacuteroacutesaacutegi szervezet kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute tudomaacutenyos irodalom bdquozsinoacutermeacuterteacutekkeacutentrdquo a

neacutepesseacuteg szaacutemaacutet eacutes a teruumlletet tekintette a szerzők tehaacutet ndash főkeacutent neacutemet peacuteldaacutera ndash a biacuteroacutesaacutegok

neacutepesseacuteghez viszonyiacutetott araacutenyos kialakiacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek Vita taacutergyaacutet keacutepezte azonban a

biacuteraacutek vaacutelasztaacutesaacutenak vagy kinevezeacuteseacutenek keacuterdeacutese A kinevezeacutes mellett eacutervelők a biacuteraacutek

vaacutelasztaacutesaacutet korszerűtlen megoldaacutesnak titulaacuteltaacutek Aacutellaacutespontjuk szerint a hataacuterozott időre toumlrteacutenő

vaacutelasztaacutes eseteacuten nem lenne jelentkező a bdquopuumlnkoumlsdi kiraacutelysaacutegrardquo hataacuterozatlan időre toumlrteacutenő

vaacutelasztaacutes eseteacuten a bdquotehetseacutegtelen biacuteraacutekat nem lehetne megfosztani tisztseacuteguumlktőlrdquo124

Emliacuteteacutest kell tenni a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek kereteacuten beluumll műkoumldő vaacutedtanaacutecsroacutel mely haacuterom

toumlrveacutenyszeacuteki biacuteroacuteboacutel aacutellt A vaacutedtanaacutecs elnoumlkeacutet eacutes keacutet tagjaacutet a toumlrveacutenyszeacutek elnoumlke nevezete ki

egy eacutevre Feladata a vizsgaacutelati szakasz toumlrveacutenyesseacutegeacutenek bitosiacutetaacutesa volt iacutegy a vizsgaacutelat

ellenőrzeacutese eacutes iraacutenyiacutetaacutesa tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute teveacutekenyseacutegeacutenek feluumlgyelete A vaacutedtanaacutecs

doumlntoumltt a vaacuted alaacute helyezeacutes keacuterdeacuteseacuteben is A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute hataacuterozatai eacutes inteacutezkedeacutesei

118 Szaboacute Imre A burzsoaacute aacutellam- eacutes jogboumllcselet Magyarorszaacutegon Akadeacutemia Kiadoacute Budapest 1955 210-211 o 119 Edvi Illeacutes Kaacuteroly ndash Gyomai Zsigmond Csemegi Kaacuteroly művei I 1904 74-75 o 120 1869 eacutevi 4 toumlrveacutenycikk 19 sect httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=5384 121 Posfai Kaacuteroly A biacuteroacutesaacutegok szervezeacuteseacuteről kuumlloumlnoumls tekintettel a biacuteroacutesaacutegi vaacutelasztaacutesi rendszerre Pest Jogtudomaacutenyi

Koumlzloumlny 186820 159 o 122 1871 eacutevi 31 eacutes 32 toumlrveacutenycikkek 123 A budapesti buumlntető toumlrveacutenyszeacuteket az 1895 eacutevi 44 tc aacutelliacutetotta fel 124 Maacutetheacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezet kialakulaacutesa 1867-1875 Akadeacutemia Kiadoacute Budapest

1982 23-24 o

48

vonatkozaacutesaacuteban a vaacutedtanaacutecs a fellebbviteli foacuterum szerepeacutet is betoumlltoumltte Az előbbi ellen

felfolyamodaacutesnak az utoacutebbi ellen panasznak volt helye a keacutesőbbiekben reacuteszletezett Bp

szabaacutelyai szerint125

Traacutevnik Antal eacutes Toma Andor a biacuteroacutesaacutegok szervezeacuteseacuteről koumlzzeacutetett cikksorozataikban alapvető

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmaztaacutek meg a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes bevezeteacuteseacutet nemcsak a fellebviteli

biacuteroacutesaacutegokon hanem első fokon is Aacutellaacutespontjuk szerint az bdquooculi plus vident quam oculusrdquo

alapelv mellett a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes a biacuteroacutei oumlnkeacuteny eacutes reacuteszrehajlaacutes legjobb ellenszere126

Az 1897 eacutevi XXX toumlrveacutenycikk minden buumlntető hataacuteskoumlrű toumlrveacutenyszeacutekneacutel szervezett

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegot (1 sect) Az igazsaacuteguumlgy miniszter ndash mintegy racionalizaacutelva a műkoumldeacutest ndash az

egy kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacutebla teruumlleteacuten egymaacutessal hataacuteros toumlbb toumlrveacutenyszeacuteket egy eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi

keruumlletteacute alakiacutetott aacutet iacutegy csak egy-egy kijeloumllt toumlrveacutenyszeacutek laacutetta el a keruumlletben az

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi teendőket Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok 1900 januaacuter 1-eacuten kezdteacutek meg a

műkoumldeacutesuumlket127

A toumlrveacutenyszeacutekek mellett leacutetrehozott eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok128

azonban szigoruacute aacutellami feluumlgyelet alatt

műkoumldtek Az eskuumldteket aacutellami szervek iraacutenyiacutetottaacutek eacutes amelyik eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg műkoumldeacutese

nem bizonyult megfelelőnek azt a kormaacuteny beszuumlntette Az eskuumldtszeacutekek hataacuteskoumlreacutebe a

halaacutellal eacuteletfogytig vagy legalaacutebb 5 eacutevi szabadsaacutegveszteacutessel buumlntetendő politikai eacutes

koumlztoumlrveacutenyi bűnuumlgyek tartoztak ezeket az eseteket a toumlrveacuteny taxatiacutev felsorolta129

A toumlrveacuteny

eacutertelmeacuteben baacutermely eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezhetett a gyilkossaacuteg a szaacutendeacutekos emberoumlleacutes az

amerikai paacuterbaj a paacuterbaj a kiteacutetel az elhagyaacutes a halaacutelt okozoacute testi seacuterteacutes a meacutergezeacutes a

koumlzegeacuteszseacuteg elleni bűntett a gyermekrablaacutes a szoumlkteteacutes a szemeacutelyes szabadsaacuteg megseacuterteacutese a

rablaacutes a gyuacutejtogataacutes a viacutezaacuteradaacutes okozaacutes a vaspaacutelyaacutek eacutes hajoacutek koumlzveszeacutelyű megrongaacutelaacutesa a

vasuacuteti jelzeacutessel valoacute visszaeacuteleacutes a hajoacute elsuumlllyeszteacuteseacutenek bűntette a megvesztegeteacutes valamint

az előbbiekben felsorolt bűntettekre toumlrteacutenő nyilvaacutenos felhiacutevaacutes miatt indult buumlntetőuumlgyekben

Ezek voltak az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok rendes hataacuteskoumlrei A felseacutegseacuterteacutes a kiraacutely baacutentalmazaacutesa a

hűtlenseacuteg a laacutezadaacutes illetve e bűncselekmeacutenyekre toumlrteacutenő nyilvaacutenos felhiacutevaacutes eseteacuteben ndash

kiveacuteteles hataacuteskoumlrrel ndash kizaacuteroacutelag a kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacutebla szeacutekhelyeacuten műkoumldő eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok

jaacuterhattak el Veacutegezetuumll az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok a sajtoacute uacutetjaacuten elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek

125 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 373 o 126 Traacutevnik Antal Biacuteroacutesaacutegi szervezeacutes hazaacutenkban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 18686 eacutes Toma Andor A biacuteroacutesaacutegok

szervezeacuteseacuteről Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 186825 127 Stipta 136 o 128 1897 eacutevi 33 toumlrveacutenycikk 129 1897 eacutevi 34 toumlrveacutenycikk (a bűnvaacutedi perrendtartaacutes eacuteletbeleacutepteteacuteseacuteről)

49

vonatkozaacutesaacuteban is hataacuteskoumlrrel rendelkeztek130

A keacutesőbbi szabaacutelyok131

az eskuumldtszeacutek

hataacuteskoumlreacutet tovaacutebb szűkiacutetetteacutek eacutes az eskuumldtek biacuteroacutei iraacutenyiacutetaacutes alaacute keruumlltek Az első vilaacuteghaacuteboruacute

alatt a kormaacuteny ndash praktikus okokboacutel ndash az eskuumldtszeacutekek jelentős reacuteszeacutenek műkoumldeacuteseacutet

felfuumlggesztette

Az 1897 eacutevi XXX toumlrveacutenycikk az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegokat vegyes biacuteroacutesaacutegkeacutent szervezte a tizenkeacutet

eskuumldtoumln kiacutevuumll az elnoumlkkel egyuumltt haacuterom biacuteroacuteboacutel aacutellt foumll Az eskuumldtek foglaltak aacutellaacutest a

teacutenyaacutellaacutesroacutel a bűnoumlsseacuteg eacutes a minősiacuteteacutes keacuterdeacuteseacuteben A buumlnteteacutes kiszabaacutesa a biacuteroacutei tanaacutecs

feladata volt132

Az eskuumldtkeacutepesseacuteget reacuteszletesen eacutes szigoruacutean szabaacutelyoztaacutek Eskuumldt csak a 26 eacuteleteacuteveacutet

betoumlltoumltt magyarul iacuterni olvasni tudoacute legalaacutebb 20 korona adoacutet fizető vagy koumlzeacutepiskolai

illetve felsőbb szakiskolai veacutegzettseacuteggel rendelkező magyar aacutellampolgaacuter feacuterfi lehetett Iacutegy a

nők az iskolaacutezatlan szemeacutelyek illetőleg a nem megfelelő joumlvedelemmel rendelkező

szemeacutelyek ki voltak zaacuterva az eskuumldtek soraacuteboacutel Kizaacuteroacute ok volt meacuteg ha ndash az egyeacutebkeacutent

eskuumldtkeacutepes szemeacutely ndash toumlrveacutenyben meghataacuterozott bűncselekmeacutenyt koumlvetett el csőd- illetve

gondnoksaacuteg alatt aacutellt akinek kiskoruacutesaacutegaacutet meghosszabbiacutetottaacutek valamint a testi vagy szellemi

fogyatkozaacutessal eacutelők A kizaacuteroacute okok maacutesik csoportjaacutet bizonyos hivataacutesok gyakorlaacutesa illetve

aacutellaacutesok betoumllteacutese keacutepezte iacutegy nem lehetett eskuumldt a főispaacuten a biacuteroacute az uumlgyeacutesz a fegyveres erő

tagja stb tovaacutebbaacute a napszaacutemos eacutes a szolga sem Baacuter az iacuteteacutelkezeacutesben valoacute eskuumldti reacuteszveacutetel

aacutellampolgaacuteri koumltelesseacuteg volt a toumlrveacuteny egyes esetekben lehetőveacute tette a mentesuumlleacutest iacutegy az

orszaacuteggyűleacutes tagjai lelkeacuteszek katonaacutek orvosok gyoacutegyszereacuteszek neacuteptaniacutetoacutek a

koumlzlekedeacuteseacuteneacutel illetve a postaacutenaacutel alkalmazottak valamint a 70 eacuteleteacutevuumlket betoumlltoumltt szemeacutelyek

tovaacutebbaacute a megelőző uumlleacutesszakban eskuumldtbiacuteroacutei szolgaacutelatot teljesiacutetők eseteacuteben133

Az eskuumldtkeacutepesek alaplajstromaacuteboacutel az eskuumldtek eacutevi lajstromaacutet egy a toumlrveacutenyszeacuteki elnoumlkből eacutes

biacuteroacuteboacutel valamint a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg neacutehaacuteny tagjaacuteboacutel aacutelloacute bizottsaacuteg aacutellapiacutetotta meg A

szuumlkseacuteges szaacutemuacute eskuumldteket sorsolaacutes uacutetjaacuten vaacutelasztottaacutek ki Az eskuumldteacute vaacutelaacutes eseacutelyeacutet joacutel

reprezentaacuteljaacutek Heves megye 1901 eacutevi szaacutemadatai A megye 255 ezres oumlsszlakossaacutegaacuteboacutel

mindoumlssze 7294 fő keruumllt az alaplajstromba melyből tovaacutebbi vaacutelasztaacutes (tehaacutet nem a

demokratikusabb sorsolaacutes) alapjaacuten aacutelliacutetottaacutek oumlssze az eacutevi lajstromot (180-360 fő) A szolgaacutelati

lajstrom egy uumlleacutesszakra (15 napra) 30 eskuumldt eacutes 10 helyettes neveacutet tartalmazta134

Az

130 Stipta 137-138 o 131 1914 eacutevi 13 toumlrveacutenycikk 132 Stipta 136 o 133 Stipta 137 o 134 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 374 o

50

eskuumldtszeacutekek munkaacutejaacutet legtoumlbbszoumlr az a kritika eacuterte hogy tuacutel enyheacuten iacuteteacutelkeztek eacutes gyakran

mentetteacutek fel a vaacutedlottakat A taacutergyalaacutesi iratok tanuacutesaacutega szerint az eskuumldtek magatartaacutesa

meglehetősen passziacutev volt a taacutergyalaacutes eacuterdemi reacuteszeacutebe nem avatkoztak bele Ezt taacutemasztja alaacute

az a peacutecsi toumlrveacutenyszeacutekről szaacutermazoacute adat mely szerint 1900 eacutes 1905 koumlzoumltt mindoumlssze

egyetlen keacuterdeacutes hangzott el eskuumldt szaacutejaacuteboacutel135

Mohaacutecs előtt a vaacutedat toumlbbnyire a seacutertett illetve a seacutertett oumlroumlkoumlse keacutepvislete 1526 utaacuten a kiraacutelyi

joguumlgyek igazgatoacutejaacutenak vaacutelt a feladataacutevaacute hogy olyan bűncselekmeacutenyek eseteacuteben melyeknek

buumlnteteacutesi diacuteja a kincstaacuterat illette keacutepviselje a vaacutedat a biacuteroacutesaacuteg előtt136

A vaacuted keacutepviseleteacutet a

XVII eacutes XVIII szaacutezadi Magyarorszaacutegon a megyei valamint a szabad kiraacutelyi vaacuterosi biacuteroacutesaacuteg

előtt a tiszti uumlgyeacutesz az uacuteriszeacutek előtt pedig az uradalmi uumlgyeacutesz laacutetta el Hűtlenseacutegi perekben a

kiraacutelyi taacutebla mellett műkoumldő kincstaacuteri joguumlgyi igazgatoacute volt a vaacuted keacutepviselője Az 1871 eacutevi

33 toumlrveacutenycikk rendelkezett a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacutegek felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel melyek a toumlrveacutenyszeacutekek

mellett műkoumldtek Eacuterdekesseacuteg hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegon csupaacuten az uumlgyeacuteszseacuteg iraacutenyiacutetaacutesa alatt

műkoumldő uumlgyeacuteszi megbiacutezottak keacutepviselteacutek a vaacutedat akik az uumlgyveacutedek biacuteroacutesaacutegi fogalmazoacutek

koumlzuumll keruumlltek ki Az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek melleacute a kiraacutelyi főuumlgyeacuteszseacutegeket szervezteacutek a Kuacuteriaacuten pedig a

koronauumlgyeacutesz137

keacutepviselte a vaacutedat Az uumlgyeacuteszi szervezet nem a koronauumlgyeacutesznek hanem az

igazsaacuteguumlgy-miniszternek volt alaacuterendelve Ez utoacutebbi koumlzvetlenuumll a főuumlgyeacuteszt utasiacutetotta Az

uumlgyeacuteszseacutegi hierarchiaacuteban az uumlgyeacuteszek illetve a megbiacutezottak a felettes hatoacutesaacuteg tehaacutet a

főuumlgyeacuteszseacuteg utasiacutetaacutesaacutet voltak koumltelesek koumlvetni138

A polgaacuteri korszak kiraacutelyi uumlgyeacuteszeacutenek

feladatai eacutes funkcioacutei koumlzt szerepelt a hivatalboacutel uumlldoumlzendő bűncselekmeacutenyek eseteacuteben az

eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesa a vizsgaacutelatok toumlrveacutenyes eacutes ceacutelszerű lefolytataacutesaacutet elősegiacutető indiacutetvaacutenyok

megteacutetele a vizsgaacutelat befejezeacuteseacutet koumlvetően az eljaacuteraacutes megszuumlnteteacutese vagy a terhelt

perbefogaacutesa a perben a koumlzvaacutedloacutei funkcioacute betoumllteacutese perorvoslathoz folyamodaacutes joga akaacuter a

vaacutedlott javaacutera is valamint a buumlnteteacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak feluumlgyelete139

Finkey Ferenc a koumlvetkezőkeacuteppen jellemezte a korszak uumlgyeacuteszi szervezeteacutet bdquoaz ugyanazon

hivatalnaacutel műkoumldő toumlbb uumlgyeacuteszi szemeacutely nem egyenjoguacute egymaacutessal hanem az oumlsszes hivatali

teendőket az illető hivatali főnoumlk a kiraacutelyi uumlgyeacutesz vagy koronauumlgyeacutesz veacutegzi A toumlbbi

hivatlalnokok aluumlgyeacuteszek főuumlgyeacuteszi eacutes koronauumlgyeacuteszi helyettesek csak a hivatali főnoumlk

135 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 378 o 136 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 359 o 137 A Koronauumlgyeacuteszseacuteg megszervezeacuteseacutere a Bp hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel 1900-toacutel keruumllt sor Ellaacutetta a Kuacuteria mellett a koumlzvaacuted

keacutepviseleteacutet valamint a jogszolgaacuteltataacutessal eacutes az uumlgyeacuteszi szervezet műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatos eacuteszreveacuteteleinek jelenteacutese az

igazsaacuteguumlgyminiszter feleacute Forraacutes Maacutetheacute Gaacutebor (hellip) 157o 138 Csizmadia 139 Maacutetheacute Gaacutebor 159 o

51

keacutepviseleteacuteben szerepelnek veacutegezhetnek ugyan baacuterminő hivatali funkcioacutet s a neacutelkuumll hogy

igazolaacutesukra kuumlloumln meghatalmazaacutes szuumlkseacutegeltetneacutek de mindig csak mint az illető hivatalfő

keacutepviselőirdquo140

A főuumlgyeacuteszek baacutermely toumlrveacutenyszeacutekneacutel eljaacuterhattak helyettesuumlket vagy az

iacuteteacutelőtaacutebla teruumlleteacuten alkalmazott baacutermely uumlgyeacuteszt kikuumlldhetteacutek A főuumlgyeacuteszt az utasiacutetaacutesok

kibocsaacutetaacutesa mellett megillette a biacuteroacutek ellen folytatott fegyelmi eljaacuteraacutesban a koumlzvaacutedloacutei teendő

ellaacutetaacutesa a toumlrveacutenyszeacuteki foghaacutezak feluumlgyelete valamint hozzaacute eacuterkeztek be az uumlgyeacuteszek aacuteltal

keacutesziacutetett eacutev veacutegi bűnvaacutedi kimutataacutesok is141

A szervezeti struktuacutera fejlődeacuteseacutenek roumlvid bemutataacutesa soraacuten neacutehaacuteny mondat erejeacuteig eacuterdemes

kiteacuterni az uumlgyveacutedek helyzeteacutere is Eacuterdekesseacuteg hogy miacuteg az angolszaacutesz jogteruumlleten a jogaacuteszok

keacutepzeacutese maacuter a XIII szaacutezadban megkezdődoumltt a hazai uumlgyveacutedek a teveacutekenyseacuteguumlket meacuteg a

XVIII szaacutezadban is keacutepesiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek neacutelkuumll folytathattaacutek Joacutellehet a XVI szaacutezad

folyamaacuten hazaacutenkban is műkoumldtek uumlgyveacutedek a vaacuterosok elteacuterő tartalmuacute statuacutetumokkal

szabaacutelyoztaacutek e teveacutekenyseacuteg gyakorlaacutesaacutet sok esetben meg is tiltottaacutek a bdquoproacutekaacutetorkodaacutestrdquo

Hosszuacute folyamat eredmeacutenyekeacutent alakult ki a biacuteroacutei eacutes uumlgyveacutedi teveacutekenyseacuteg gyakorlaacutesa koumlzoumltti

oumlsszefeacuterhetetlenseacuteg is A jogi keacutepviselet gyakorlaacutesaacutet Lipoacutet 1694 eacutevi uumlgyveacutedi rendtartaacutesa

szabaacutelyozta eskuuml leteacuteteleacutet eacutes bejegyzeacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő 1769-ben az uumlgyveacutedekre

vonatkozoacute kiraacutelyi rendelet maacuter vizsga leteacuteteleacutet is megkoumlvetelte az uumlgyveacutedektől142

Az uumlgyveacutedi

hivataacutes gyakorlaacutesaacutet azonban csupaacuten a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől koumltoumltteacutek jogtudomaacutenyi

doktori veacutegzettseacuteg megszerzeacuteseacutehez gyakorlati idő kitoumllteacuteseacutehez valamint uumlgyveacutedi vizsga

leteacuteteleacutehez143

Az uumlgyveacutedi vizsgaacutera bocsaacutethatoacutesaacuteg kriteacuteriumakeacutent szerepelt hogy a 3 eacuteves

gyakorlati időből maacutesfeacutel eacutevet uumlgyveacutedneacutel uumlgyeacuteszseacutegneacutel volt koumltelező eltoumllteni144

2 2 Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakulaacutesa

A jogfejlődeacutesről valoacute gondolkodaacutes nem neacutelkuumlloumlzheti a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi viszonyok

alapos tanulmaacutenyozaacutesaacutet az oumlsszefuumlggeacutesek vizsgaacutelataacutet Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hatalma minden

korszakban fontos aacutellami jogosultsaacuteg volt egyuacutettal magaacutenak a hatalomnak egyik

neacutelkuumlloumlzhetetlen biztosiacuteteacuteka Ezeacutert maacuter Szent Istvaacuten felfedezte annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy

sajaacutet kezeacuteben fogja oumlssze eacutes eacuterveacutenyesiacutetse az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutet Elvi hataacuterozottsaacuteggal

140 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 375 o 141 Maacutetheacute Gaacutebor 157 o 142 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 80-81 old 143 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 352-359 o alapjaacuten 144 Maacutetheacute Gaacutebor 181 o

52

toumlrekedett a nemzetiseacutegi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes valamint a veacuterbosszuacute inteacutezmeacutenyeacutenek

kiiktataacutesaacutera A megseacutertett eacutes seacutertő nemzetseacuteg tagjait igyekezett megegyezeacutesre biacuterni145

A

megegyezeacutesre toumlrekveacutes ebben a korszakban kuumlloumlnoumls jelentősseacuteggel biacutert A kereszteacuteny aacutellam

meacuteg nem szilaacuterdult meg teljes meacuterteacutekben az egyseacuteges aacutellam leacutetrehozaacutesa soraacuten figyelemmel

kellett lenni a bdquoreacutegi rendszerrdquo hiacuteveinek integraacutelaacutesaacutera Ezeacutert Istvaacutennak nem lehetett maacutes

vaacutelasztaacutesa mint az aacutellami buumlntetőhatalmat oly moacutedon eacuterveacutenyesiacuteteni ami megfelelő

konszenzusra talaacutel a nemzetseacutegek koumlreacuteben Ez a roumlvid okfejteacutes csupaacuten arra szolgaacutel hogy

toumlrteacutenelmi peacuteldaacuteval is illusztraacuteljam mekkora jelentőseacutege lehet egyes inteacutezkedeacutesek taacutersadalmi

elfogadottsaacutegaacutenak Instabil hatalmi viszonyok koumlzoumltt felteacutetlenuumll ceacutelravezetőbb lehet a

bdquomindenki aacuteltal elfogadhatoacuterdquo megoldaacutes kereseacutese az iacuteteacutelethozatal soraacuten mint az objektiacutev

igazsaacuteg kereseacutese A magyar jogi szemleacuteletre az aacutellamalapiacutetaacutes idejeacuten meacuteg jellemző volt az

egyezkedeacutes Erre utal Szent Istvaacuten I toumlrveacutenykoumlnyveacutenek 15 sect-a mely a feleseacuteggyilkost az

asszony szuumlleivel valoacute egyezkedeacutesre hiacutevja fel vagy a 27 sect mely annak elleneacutere buumlntetni

rendeli a laacutenyrabloacutet hogy az bdquoelkoumlvetőrdquo a laacuteny rokosaacutegaacuteval keacutesőbb megbeacutekeacutelt146

Istvaacuten

toumlrveacutenyei azonban tuacutelnyomoacutereacuteszt bdquobuumlntető anyagi jogirdquo szabaacutelyokat tartalmaztak bdquoeljaacuteraacutesirdquo

szabaacutelyokat csak elveacutetve talaacutelunk a toumlrveacutenyekben Ilyen volt peacuteldaacuteul a bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlk

hitelesseacutegeacutere vonatkozoacute szabaacutely147

vagy a vallomaacutesteacutetelre vonatkozoacute passzus melyben

megnyilvaacutenult a taacutersadalmi rend fenntartaacutesaacutenak igeacutenye 148

Emliacuteteacutesre meacuteltoacute tovaacutebbaacute hogy maacuter

Istvaacuten felismerte az bdquoalaptalan perlekedeacutesrdquo veszeacutelyeacutet az bdquoigazsaacutegtalan fellebbezeacutestrdquo

peacutenzbiacutersaacuteggal buumlntette149

A koumlzeacutepkorban a bűncselekmeacutenyeket a seacutertett szemeacutelye alapjaacuten hataacuteroltaacutek el egymaacutestoacutel A

koumlzoumlsseacuteget seacutertő cselekmeacutenyek (delictum publicum) eseteacuteben a seacutertett kezdetben az uralkodoacute

volt mely a keacutesőbbiek folyamaacuten absztrachaacuteloacutedott az aacutellam elvont kategoacuteriaacutejaacutevaacute A

145 Stipta Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen University Press 1998 16 o 146A laacutenyrabloacute viteacutez 10 tinoacutera koumlzrendű 5 tinoacutera toumlrteacutenő buumlnteteacutese ndash melynek meacuterteacuteke megegyezik a feleseacuteggyilkos viteacutez

illetve koumlzrendű aacuteltal fizetendő veacuterdiacutejjal ndash az asszony egyezkedeacutesen alapuloacute veacutetelaacutera helyetti bdquokaacuterpoacutetlaacuteskeacutentrdquo foghatoacute fel A

IX szaacutezadi magyarok haacutezassaacutegkoumlteacutesi szokaacutesa volt hogy a vőlegeacuteny atyja a leaacuteny atyjaacuteval megegyezett a hozomaacutenyban

valaminta leaacutenyeacutert csereacutebe kapott eacuterteacutekben Istvaacuten azonban ezt az egyezkedeacutest jogi siacutekra kiacutevaacutenta terelni azaacuteltal hogy a

laacutenyrabloacute viteacutezt akkor is peacutenzbuumlnteteacutesre iacuteteacutelte ha a leaacuteny rokonsaacutegaacuteval megegyezett Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII

szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 36 o 147 bdquoA papok tanuacutei eacutes vaacutedloacutei pedig legyenek minden gaacutencs neacutelkuumlli emberek kiknek feleseacuteguumlk eacutes gyermekeik vannak eacutes kik

teljesseacuteggel Krisztust valljaacutekrdquo (IIII) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben

Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 74 o 148bdquo(hellip) a kiraacutelyi tanaacutecs hataacuterozata eacutertelmeacuteben teljesseacuteggel megtiltottuk hogy baacutermifeacutele veacutetek okaacuteeacutert valamilyen szolgarendű

szemeacutely vaacutedjaacutet vagy tanuacutesaacutegaacutet ura vagy uacuternője ellen elfogadjaacutekrdquo (IXX) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi

keacutezirata az Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 79 o

149 bdquoHa valaki a viteacutezek koumlzuumll megvetve ispaacutenja igazsaacutegos iacuteteacuteleteacutet a kiraacutelyhoz fellebbez hogy ispaacutenjaacutet igazsaacutegtalannak

tuumlntesse fel legyen adoacutesa ispaacutenjaacutenak tiacutez arany penzaacutevalrdquo (IIIX) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az

Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 86 o

53

magaacutenosokat seacutertő cselekmeacutenyek (delictum privatum) uumlldoumlzeacuteseacutet a jog a seacutertettre biacutezta150

A

korai feudalizmusban a buumlntetőeljaacuteraacutes ndash mely a polgaacuteri peres eljaacuteraacutestoacutel meacuteg nem kuumlloumlnuumllt el

eacutelesen ndash vaacutedrendszerű volt eacutes a koumlzvetlenseacuteg szoacutebeliseacuteg nyilvaacutenossaacuteg valamint a perbeli

formasaacutegok szigoruacute betartaacutesa jellemezte A buumlntetőuumlgyek jelentős reacutesze a seacutertett

(magaacutenvaacutedloacute) felleacutepeacutese alapjaacuten indult meg eacutes csupaacuten a kiraacutely eacutes az orszaacuteg elleni

cselekmeacutenyek eseteacuteben rendelte el a toumlrveacuteny az eljaacuteraacutes hivatalboacutel toumlrteacutenő lefolytataacutesaacutet A

keacutesőbbiek folyamaacuten az akkoriban suacutelyosnak iacuteteacutelt rablaacutes lopaacutes is hivatalboacutel uumlldoumlzendőek

voltak az Aacuterpaacuted-haacutezi kiraacutelyok toumlrveacutenyei szerint151

A biacuteroacute főkeacutent a perbeli formaacutek megtartaacutesa

felett őrkoumldoumltt Az ideacutezeacutes a biacuteroacute pecseacutetjeacutenek felmutataacutesaacuteval toumlrteacutent A taacutevolmaradaacutesnak a

jogfejlődeacutes e korai szakaszaacuteban maacuter kuumlloumlnfeacutele jogkoumlvetkezmeacutenyei voltak (biacutersaacuteg

pervesztesseacuteg)152

A kompozicionaacutelis elv alapjaacuten a felek a per folyamaacuten baacutermikor

kiegyezhettek A vaacuted tagadaacutesa eseteacuten a biacuteroacute doumlntoumltte el melyik felet illeti a bizonyiacutetaacutes joga A

bizonyiacutetaacutes formaacutelis volt eskuuml eacutes isteniacuteteacutelet uacutetjaacuten toumlrteacutent A buumlntető uumlgyekben aacuteltalaacuteban a

vaacutedlott tett eskuumlt abboacutel a ceacutelboacutel hogy a vaacuted aloacutel tisztaacutezza magaacutet A vaacutedlott az eskuumlt

legtoumlbbszoumlr eskuumltaacutersakkal tette akik ndash kvaacutezi tanuacutekeacutent ndash nem teacutenykeacuterdeacutest voltak hivatottak

bizonyiacutetani hanem csupaacuten azt hogy a megvaacutedolt szemeacutely becsuumlletes igaz ember akinek az

eskuumlje igaz Az eskuumltaacutersak szaacutema a bűncselekmeacuteny suacutelyaacutetoacutel fuumlggoumltt Az isteniacuteteacuteletek koumlzuumll

Magyarorszaacutegon elsősorban a vas- ritkaacutebb esetben a viacutezproacutebaacutet valamint a perdoumlntő bajviacutevaacutest

alkalmaztaacutek a bizonyiacutetaacutes soraacuten Miutaacuten a budai zsinat 1279-ben megtiltotta az egyhaacuteznak a

proacutebaacutekban valoacute koumlzreműkoumldeacutest a perdoumlntő paacuterbaj lett a legfontosabb bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz a

buumlntetőeljaacuteraacutesban eacutes egeacuteszen Maacutetyaacutes uralkodaacutesaacuteig alapiacutetottaacutek az iacuteteacuteleteket a paacuterbajok

eredmeacutenyeacutere Ebben a korszakban maacuter az okirati bizonyiacutetaacutes is szerephez jutott hiszen a

koumlzhitelű pecseacutetek elterjedeacuteseacutevel az okiratok bizonyiacutetoacute erejeacutebe vetett bizalom is megnőtt

Mivel az iacuteteacutelet valoacutejaacuteban nem a biacuteroacute meacuterlegeleacuteseacuten muacutelott hiszen ő csak a bdquobizonyiacutetaacutesrdquo

eredmeacutenyeacutet aacutellapiacutetotta meg perorvoslatra csak igen szűk koumlrben volt lehetőseacuteg153

A toumlrteacuteneti elemzeacutes eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatjuk hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten koumlttetett

megaacutellapodaacutesok sem előzmeacuteny neacutelkuumlliek a magyar jogtoumlrteacutenelemben A kompozicionalitaacutes

elveacutenek tovaacutebbeacuteleacutesekeacutent eacuterteacutekelhető hogy az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint

lefolytatott perben mely jellemzően a X-XIII szaacutezad koumlzoumltt de elveacutetve meacuteg a XVI szaacutezadig

150 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 238 o 151 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 352 o 152 1231 eacutevi 21 tc (II Aranybulla) 153 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 259-261 o

54

meghataacuterozta a magyar buumlntetőeljaacuteraacutest a felek az eljaacuteraacutes baacutermely szakaszaacuteban kiegyezhettek

egymaacutessal megaacutellapodaacutesuk pedig a biacuteroacutei iacuteteacutelettel azonos joghataacutessal biacutert A koraacutebban maacuter

emliacutetett kompozicionalitaacutes elve tehaacutet meacuteg sokaacuteig eacuterveacutenyesuumllt a buumlntetőuumlgyekben is154

A per

megindiacutetaacutesaacutet koumlvetően kizaacuteroacutelag biacuteroacutei engedeacutellyel lehetett egyezseacuteget koumltni amieacutert a felek

uacutegynevezett beacutekebiacutersaacuteggal tartoztak A XV szaacutezad folyamaacuten Zsigmond uralkodaacutesa alatt a

biacuteroacute engedeacutelye neacutelkuumll is lehetett peregyezseacuteget koumltni ebben az esetben a biacuteroacutenak nem jaacutert

diacutejazaacutes155

Sajaacutetos formaacuteban eacuterveacutenyesuumllt a nyilvaacutenossaacuteg elve a feudalizmusban Az eljaacuteraacutest a koumlzoumlsseacuteg

tagjai előtt folytattaacutek le iacutegy az isteniacuteteacuteleteket majd keacutesőbb az eacuterdemi bizonyiacutetaacutest is Ekkor

azonban meacuteg nem volt szuumlkseacuteg a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutegaacutenak deklaraacutelaacutesaacutera hiszen a jogeacutelet

aacuteltalaacuteban veacuteve nagy nyilvaacutenossaacuteg előtt zajlott a buumlnteteacutesek veacutegrehajtaacutesa pedig egyenesen

taacutersasaacutegi esemeacutenynek szaacutemiacutetott156

Ahogy mind szűkebb szemeacutelyi koumlr vett reacuteszt az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegben eacutes ahogy egyre inkaacutebb a szakmai elit kezeacutebe keruumllt a buumlntetőeljaacuteraacutes

lefolytataacutesa a nyilvaacutenossaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese annaacutel fontosabbaacute vaacutelt elsősorban a terhelt

jogainak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Ennek kibontakozaacutesaacutera azonban csak a polgaacuteri korszakban

keruumllhetett sor

A nyomozaacutes eacutes a vizsgaacutelat ekkoriban meacuteg nem kuumlloumlnuumllt el egymaacutestoacutel hosszuacute ideig

bűncselekmeacutenyről valoacute tudomaacutesszerzeacutes neacutelkuumll folytattaacutek a bűnvizsgaacutelatot A laikus szemeacutelyek

iacuteteacutelkezeacutesben valoacute reacuteszveacutetele ugyanakkor egyeacutertelműen kimutathatoacute a feudaacutelis viszonyok

koumlzoumltt az eskuumldtek reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenő biacuteraacuteskodaacutes ugyanis hosszuacute eacutevszaacutezadokig szerves

reacuteszeacutet keacutepezte a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak Az alispaacuten negyedeacutevente bejaacuterta a hozzaacute

tartozoacute teruumlletet a falvak lakossaacutegaacutet magaacutehoz ideacutezve kutatott a bűncselekmeacutenyek elkoumlvetői

utaacuten157

A 12 eskuumldt koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalakult naacutedori koumlzgyűleacutes a XIII eacutes XV szaacutezad

koumlzoumltt az alispaacuten eacutes a szolgabiacuteraacutek segeacutedleteacutevel aacutelliacutetotta oumlssze a nyilvaacutenos gonosztevők (publici

malefactores) listaacutejaacutet akiknek neveacutet a koumlzgyűleacutesen felolvastaacutek Kezdetben a gonosztevők

ellen a vaacutedat a seacutertett adta elő A XIV szaacutezad koumlzepeacutetől a gonosztevők lajstromaacutet maacuter a

megyei hatoacutesaacuteg keacutesziacutetette ugyanakkor az emberoumlleacutes miatt indult uumlgyekben sokaacuteig fennmaradt

a magaacutenvaacutedas rendszer Bűnoumlsseacuteg keacutereacutedeacuteseacuteben a koumlzgyűleacutes koumlzfelkiaacuteltaacutessal szavazott158

A

lajstromon szereplő szemeacutelyek azonban legtoumlbbszoumlr nem voltak jelen a koumlzgyűleacutesen iacutegy

154 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 355 o eacutes 362 o 155 Eckhart Ferenc Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute Budapest 2000 339 o 156 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 260 o 157 Eckhart Ferenc 343 o 158 Degreacute Alajos 115 o

55

veluumlk szemben formaacutelis pert nem lehetett lefolytatni A bdquogonosztevőketrdquo a naacutedor levelesiacutetette

(proskribaacutelta) ami azt jelentette hogy elvesziacutetetteacutek eacuteletuumlkhoumlz eacutes vagyonukhoz valoacute jogukat

azoktoacutel baacuterki buumlntetlenuumll megfoszthatta őket A naacutedori koumlzgyűleacutes mellett a XIV szaacutezadban

megjelent a főispaacuten koumlzgyűleacutese (proclamata congregatio) is amely egy-egy megye

nemeseiből aacutellt A koumlzgyűleacutes az iacuteteacutelkezeacutes mellett a bizonyiacutetaacutes lefolytataacutesaacuteban jaacutetszott fontos

szerepet hiszen a kiraacutely vagy a nagybiacuteraacutek parancslevele alapjaacuten tanuacutekihallgataacutesokat is

foganatosiacutetott Maacutetyaacutes uralkodaacutesa alatt mindkeacutet foacuterumot megszuumlntetteacutek159

A XVI szaacutezadtoacutel Magyarorszaacutegon a buumlntetőperes eljaacuteraacutesban egyre inkaacutebb az inkvizitoacuterius elv

eacuterveacutenyesuumllt Az uumlgyek legtoumlbbszoumlr feljelenteacutes alapjaacuten vagy hivatalboacutel indultak tehaacutet a

magaacutenvaacutedas buumlntetőper haacutetteacuterbe szorult Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesi elemek erősoumldeacutese

aacutellaacutespontom szerint hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy az egyseacuteges buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulhasson hiszen

a koumlz eacutes magaacutenbűncselekmeacutenyek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg ezt koumlvetően csupaacuten a buumlntetőeljaacuteraacutest

lefolytatoacute hatoacutesaacutegok szintjeacuteben nyilvaacutenult meg A koumlzbűncselekmeacutenyek eseteacuteben a kiraacutelyi

fiscus a magaacutenbűncselekmeacutenyek eseteacuteben a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok tiszti uumlgyeacutesze keacutepviselte a

vaacutedat160

Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesban immaacuter a hatoacutesaacuteg feladata volt hogy a vaacuted bizonyiacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben adatokat gyűjtsoumln iacutegy tanuacutekihallgataacutest haacutezkutataacutest helysziacuteni szemleacutet

foganatosiacutetottak stb

A bizonyiacutetaacutes egyik eszkoumlze a koumlzeacutepkorban a tanuacutekihallgataacutes vagy tudomaacutenyveacutetel volt

Egyszerű tudomaacutenyveacutetel (inquisitio simplex) elrendeleacutese eseteacuten a hiteles hely kikuumlldoumltte vagy

a szolgabiacuteroacute a helysziacutenen tudakozoacutedott a teacutenyaacutellaacutesroacutel nyilvaacutenosan vagy titokban majd a

megaacutellapiacutetaacutesairoacutel jelenteacutest keacutesziacutetett Ez a jelenteacutes taacutemasztotta alaacute a kereset megalapozottsaacutegaacutet

az azonban nem tartalmazta sem a tanuacutek neveacutet sem a reacuteszletes vallomaacutesukat A maacuter

megindult per folyamaacuten a biacuteroacute elrendelhette a koumlzoumls tanuacutebizonyiacutetaacutest maacutes neveacuten a

koumlztudomaacutenyveacutetelt (inquisitio communis) is mely maacuter a mai eacutertelemben vett

tanuacutekihallgataacuteshoz volt hasonloacute A XV szaacutezadtoacutel kedve ez a tiacutepusuacute anyagi bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz

volt a legelterjedtebb az igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutenek leghateacutekonyabb eszkoumlzeacutenek tartottaacutek A

tanuacutevallomaacutesokat a hiteles hely embere jelenteacutesben roumlgziacutetette majd eljuttatta a biacuteroacutehoz A

biacuteroacute előtt lehetőseacuteg volt kifogaacutesteacutetelre toumlbbek koumlzoumltt a tanuacutek szavahihetőseacutegeacutenek

megkeacuterdőjelezeacuteseacutevel A harmadik fajta tudomaacutenyveacutetelre a biacuteroacutesaacutegi koumlzgyűleacutesen (proclamata

congregatio) keruumllhetett sor ez volt a reqisitio mely az anglonormann eskuumldtszeacuteki

159 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 122-123 o 160 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 238 o

56

tanuacutebizonyiacutetaacutesnak feletethető meg161

Az 1500-as eacutevektől maacuter alkalmaztak orvosszakeacutertőt162

a

bizonyiacutetaacutes soraacuten sőt felhasznaacuteltaacutek a kor toxikoloacutegiai tudomaacutenyaacutenak eredmeacutenyeit is163

A terheltek eljaacuteraacutesjogi helyzete ebben a korszakban koraacutentsem volt egyenlő A tetteneacutereacutes

eseteacutet eacutes bizonyos suacutelyos bűncselekmeacutenyek gyanuacutejaacutet kiveacuteve nemest eacutes vaacuterosi polgaacutert nem

lehetett letartoacuteztatni ők az eljaacuteraacutes ideje alatt szabadlaacutebon veacutedekezhettek A taacutersadalmi eacutes

jogaacutellaacutesbeli kuumlloumlnbseacutegek az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok egyeacuteb momentumaira is raacutenyomtaacutek a

beacutelyeguumlket Nemes ellen csak a megyei koumlzgyűleacutes felhatalmazaacutesa alapjaacuten indulhatott eljaacuteraacutes

ezzel szemben a jobbaacutegysorban leacutevő gyanuacutesiacutetottat azonnal elfogtaacutek vallattaacutek sőt tortuacuteraacutenak

is alaacutevetetteacutek A kiacutenvallataacutes ceacutelja a beismerő vallomaacutes kicsikaraacutesa volt Halaacutelos iacuteteacutelet eseteacuten

nemessel szemben is alkalmaztaacutek a tortuacuteraacutet az esetleges bűntaacutersak megnevezeacutese eacuterdekeacuteben

Felseacutegseacuterteacutes eacutes boszorkaacutenysaacuteg vaacutedja eseteacuten azonban senki sem keruumllhette el az embertelen

moacutedszerek alkalmazaacutesaacutet taacutersadalmi hovatartozaacutesra tekintet neacutelkuumll Baacuter a tortuacutera alkalmazaacutesaacutet

Maacuteria Tereacutezia eacutes II Joacutezsef is korlaacutetoztaacutek illetve tiltottaacutek melynek eredmeacutenyekeacutent az 1791

eacutevi toumlrveacutenyuumlnk el is vetette ennek elleneacutere a kiacutenvallataacutes meacuteg a reformkorban is elő-elő

fordult

A vizsgaacutelati szakaszt a buumlntetőper koumlvette Megalapozott gyanuacute eseteacuten a biacuteroacutesaacuteg doumlntoumltt a

perbefogaacutesroacutel eacutes a per formaacutejaacuteroacutel A XVII szaacutezadban maacuter ismerteacutek a kezesseacuteg inteacutezmeacutenyeacutet

(cautio et assecuratio) mely a buumlntetőeljaacuteraacutesban a gyanuacutesiacutetott biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutesaacutenak

biztosiacuteteacuteka volt Kezes aacutelliacutetaacutesa utaacuten a gyanuacutesiacutetott szabadlaacutebon veacutedekezhetett Ha azonban a

kezes a meghataacuterozott napon nem tudta a biacuteroacute eleacute aacutelliacutetani a gyanuacutesiacutetottat helyette volt koumlteles

a biacutersaacutegot megfizetni Főbenjaacuteroacute bűncselekmeacuteny eseteacuten nem volt helye kezesseacutegnek A perbe

fogott vaacutedlott vaacutelaszolhatott a vaacutedra vagy ndash esetenkeacutent uumlgyveacutedje aacuteltal ndash alaki kifogaacutesokat

emelhetett pl kifogaacutesolhatta az illeteacutekesseacuteg hiaacutenyaacutet stb 164

A jogtudoacute eacutertelmiseacuteg kialakulaacutesaacuteval valamint a taacutersadalmi ndash politikai viszonyok

aacutetalakulaacutesaacuteval a nyilvaacutenossaacuteg szerepe tovaacutebb csoumlkkent az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A biacuteroacutei

poziacutecioacute a rendi hatalom realizaacutelaacutesaacutenak eszkoumlze lett a laikus elemek is haacutetteacuterbe szorultak az

iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegben Az abszoluacutetizmus idejeacuten pedig kifejezett igeacutennyeacute vaacutelt a rendszer

161 Eckhart 331-332 o 162 Maacutes forraacutes szerint orvosi szemleacutere illetve laacutetlelet felveacuteteleacutere ndash a vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutesban ndash előszoumlr 1705-ben keruumllt sor Az

első teljes szoumlvegben fennmaradt visum repertum 1808-boacutel valoacute melyet egy patikus eacutes keacutet seborvos iacutert alaacute A XVIII szaacutezad

koumlzepeacutetől gyilkossaacuteg eseteacuten az orvosi vizsgaacutelat koumltelező a XIX szaacutezad elejeacutetől pedig minden relevaacutens buumlntetőuumlgyben

szuumlkseacuteges volt laacutetleletet keacutesziacutettetni (forraacutes Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 127-128 old) 163 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 366 o 164 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 120 eacutes 132 old

57

zaacutertabbaacute vaacutelaacutesa mely elősegiacutetette a stataacuteriaacutelis eljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutet eacutes a taacutergyalaacutes neacutelkuumlli

iacuteteacutelethozatalt165

A XVIII szaacutezad koumlzepeacutetől maacuter csak tudomaacutesra jutott bűncselekmeacutenyt vizsgaacuteltak ki166

eacutes a

bizonyiacutetaacutes a vaacutedloacute felet terhelte Főszabaacutelynak az iacuteraacutesbeli pert tekinthetjuumlk hiszen a XVIII

szaacutezadtoacutel a nemesek ellen indult valamennyi per tovaacutebbaacute a nem nemesek legsuacutelyosabb

bűncselekmeacutenyei iacutegy peacuteldaacuteul felseacutegseacuterteacutes hűtlenseacuteg miatt indiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok iacuteraacutesbeli

formaacuteban dőltek el A biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes a tiszti főuumlgyeacutesz vagy a kiraacutelyi joguumlgyek igazgatoacutejaacutenak

vaacutedlevele alapjaacuten indult el ezt koumlvetteacutek az ideacutezeacutes a perfelveacutetel az alaki kifogaacutesok

előterjeszteacutese valamint a vaacuted eacutes a veacutedelem iacuteraacutesbeli replikaacutei Amennyiben a vaacutedlott uumlgyveacuteddel

rendelkezett az uumlgyveacuted a per iratait vaacutelaszadaacutes ceacuteljaacuteboacutel elismerveacuteny elleneacuteben magaacuteval

vihette

Az iacuteraacutesbeli vagy maacutes neacuteven formaacutelis per a toumlrveacutenyek szokaacutesok eacutes a gyakorlat szerint folyt A

vaacuterosi gyakorlat ndash az uumlgy suacutelyaacutetoacutel illetve az eacuterteacutekhataacutertoacutel fuumlggetlenuumll ndash sommaacutes eljaacuteraacutesra

toumlrekedett Azonban ha a vaacutedlott ellentmondott vagy uumlgyveacutedet vallott a szoacutebeli perből

formaacutelis per lett A visszaesők felett minden esetben formaacutelis perben iacuteteacutelkeztek167

Joacutellehet

egy ilyen tiacutepusuacute per lefolytataacutesaacutehoz iacuteraacutestudaacutesra eacutes jogi ismeretekre volt szuumlkseacuteg a jogban

jaacuteratlan iacuteraacutestudatlan vaacutedlottak reacuteszeacutere veacutedő kirendeleacutese a vaacuterosi biacuteroacutesaacutegokon is csak a XVIII

szaacutezad első harmadaacutetoacutel vaacutelt elterjedteacute168

A biacuteroacute a felek meghallgataacutesa neacutelkuumll hozott iacuteteacuteletet

melyet azonban szoacuteban hirdetett ki Az iacuteteacutelethirdeteacutesen a vaacutedlott szemeacutelyes megjeleneacutese

koumltelező volt

Nemesi előjogok eacutes taacutersadalmi egyenlőtlenseacuteg jellemezte a fellebbezeacutes inteacutezmeacutenyeacutet hosszuacute

eacutevszaacutezadokon aacutet Nemes ember ugyanis megtagadhatta a vallomaacutesteacutetelt sőt fellebbezhett az

iacuteteacutelet ellen a kiraacutelyi taacuteblaacutehoz majd a heacutetszemeacutelyes taacuteblaacutehoz veacuteguumll kegyelemeacutert

folyamodhatott a kiraacutelyhoz Ezzel szemben a nem nemesek a buumlntetőiacuteteacutelet ellen nem eacutelhettek

fellebbezeacutessel a XVIII szaacutezad veacutegeacuten is csak halaacutelbuumlnteteacutes legalaacutebb haacuteromeacutevi boumlrtoumln vagy

szaacutez bot illetve korbaacutecsuumlteacutes kiszabaacutesa eseteacuten volt lehetőseacuteg a kiraacutelyi taacuteblaacutehoz fellebbezni A

keacutetfokuacute fellebbvitel joga ebben az időszakban csak a halaacutelbuumlnteteacutesre iacuteteacutelt nem nemeseket

illette meg

165 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 260-261 o 166 Eckhart Ferenc 343 o 167 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 100 old 168 vouml Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 132 old

58

Az uumlgyek gyors elinteacutezeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet teremtette meg a szoacutebeli vagy sommaacutes buumlntetőper

amelyet elsősorban a nem nemesek kisebb suacutelyuacute bűncselekmeacutenyei miatt indult eljaacuteraacutesokban

alkalmaztak A sommaacutes buumlntetőper leacutenyegeacuteben egy egyszerűsiacutetett eljaacuteraacutesi metoacutedust jelentett

nemesek ellen indiacutetott uumlgyekben csak beleegyezeacutesuumlk eseteacuten alkalmaztaacutek A vizsgaacutelat

befejezeacutese utaacuten kitűzteacutek a taacutergyalaacutes napjaacutet amikor is a tiszti uumlgyeacutesz szoacuteban előadta a vaacutedat a

vaacutedlott pedig a veacutedekezeacuteseacutet A vizsgaacutelat soraacuten kihallgatott tanuacutek a biacuteroacutesaacuteg előtt hitelesiacutetetteacutek

illetve moacutedosiacutetottaacutek a vallomaacutesukat A taacutergyalaacutest el lehetett napolni amennyiben tovaacutebbi

bizonyiacuteteacutekok beszerzeacuteseacutere volt szuumlkseacuteg A szoacutebeli perben a vaacutedlotti jogok csekeacutely meacuterteacutekben

eacuterveacutenyesuumlltek hiszen az ilyen eljaacuteraacutesban a jobbaacutegyok nem eacutelhettek jogorvoslattal eacutes a XVIII

szaacutezadtoacutel kezdve uumlgyveacuted meghatalmazaacutesaacutera sem igen volt lehetőseacuteg 169

Az egy-keacutet uumlleacutesen

elinteacutezhető szoacutebeli per ndash az alacsony perkoumlltseacuteg eacutes a keveacutes alaki kriteacuterium miatt ndash a vaacuterosi

biacuteraacuteskodaacutesban igen elterjedteacute vaacutelt170

A bizonyiacutetaacutesi moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk szeacuteles taacuterhaacutezaacuteval talaacutelkozhattunk ebben az időszakban

A vaacutedlottat nem de a tanuacutekat megesketteacutek helysziacuteni szemleacutet folytattak eacutes felhasznaacuteltaacutek a

boncolaacutesroacutel vagy seacuteruumlleacutesről keacuteszuumllt laacutetleletet is A tanuacutek megjeleneacutese koumltelező volt egyes

adatok szerint a taacutevolmaradaacutes veacuterdiacutejat vagy peacutenzbuumlnteteacutest vont maga utaacuten A tanuacutek meg nem

jeleneacutese vagy uacutej tanuacutek megnevezeacutese eseteacuten a taacutergyalaacutest elhalasztottaacutek A XVIII szaacutezad

folyamaacuten egy tanuacute vallomaacutesaacutet a biacuteroacutesaacuteg ndash aacuteltalaacuteban ndash nem fogadta el teljes bizonyiacutetaacutesnak

Aacuteltalaacuteban keacutet tanuacute elegendőnek bizonyult a vaacuterosi iacuteteacutelkezeacutes soraacuten kettőneacutel toumlbb tanuacute maacuter

soknak szaacutemiacutetott Egy a korszakboacutel szaacutermazoacute iacuteteacutelet indoklaacutesa szerint nem volt elfogadhatoacute

ha a tanuacute csak hiacuterből vagy hallomaacutesboacutel tudott a cselekmeacutenyről171

A XIX szaacutezadtoacutel

kezdődően a jegyzőkoumlnyveket maacuter a kihallgatott szemeacutellyel is alaacuteiacuterattaacutek A bdquoregina

probationumrdquo azonban tovaacutebbra is a vaacutedlott beismerő vallomaacutesa volt melynek megteacuteteleacutere

keacutenyszertől mentesen kellett sort keriacuteteni azonban a visszavonaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg172

Eleink maacuter a XVIII szaacutezad elejeacuten kidolgoztaacutek annak moacutedszereacutet mellyel a gyanuacutesiacutetottak

illetve tanuacutek kihallgataacutesa felgyorsiacutethatoacutevaacute vaacutelt Az adatok jegyzőkoumlnyvbe foglalaacutesa a

vaacuterosokban előre meghataacuterozott bdquotiacutepuskeacuterdeacutesekrdquo alapjaacuten toumlrteacutent mely nem csak a szemeacutelyi

koumlruumllmeacutenyek hanem a cselekmeacuteny reacuteszleteinek roumlgziacuteteacuteseacutet is megkoumlnnyiacutetette Egyes forraacutesok

szerint a XIX szaacutezad folyamaacuten a helytartoacutetanaacutecs maacuter elvaacuteraacuteskeacutent foglamazta meg hogy a

fogvatartottak vallomaacutesaacutet vilaacutegosan eacutes folyamatosan roumlgziacutetseacutek Hibaacutenak szaacutemiacutetott ha a rabok

169 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 269-272 o alapjaacuten 170 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 99 old 171 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 129-131 old 172 Eckhart Ferenc 343-344 o

59

aacutellapotaacutet eacutes koraacutet csupaacuten becsleacutessel aacutellapiacutetottaacutek meg a tisztviselők ha mellőzteacutek a

szembevallaacutest a hitelesorvosiszemleacutet eacutes bizonyiacutetvaacutenyt a gyanuacutesiacutetott testi erejeacuteről A XVIII

szaacutezadboacutel szaacutermazoacute vaacuterosi iacuteteacuteletekből tudjuk hogy a vaacutedlottakat szembesiacutetetteacutek az ellenuumlk

valloacute tanuacutekkal (confrontatio) a helytartoacutetanaacutecs 1812-ben koumltelezőveacute is tette a szembesiacuteteacutest a

tanuacutevallomaacutesok jegyzőkoumlnyvezeacuteseacutevel egyuumltt173

Eacuterdekesseacuteg hogy az iacuteteacuteletek indokolaacutesi

koumltelezettseacutege is csak viszonylag keacutesőn a XIX szaacutezadban alakult ki a vaacuterosi

biacuteraacuteskodaacutesban174

Az 1770-es eacutevekben a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacutesnek indult Magyarorszaacutegon Az eacutevtized maacutesodik

feleacuteben a rabok leacutetszaacutema csaknem harmadaacuteval nőtt az eacutevtized első feleacuteben roumlgziacutetett adatokhoz

keacutepest (A megyei boumlrtoumlnoumlkben 316-kal a szabad kiraacutelyi vaacuterosokban 418-kal az

uradalmakban 209 -kal toumlbb rabot őriztek mint a megelőző időszakban) Az emelkedeacutes az

Alfoumlldoumln eacutes Deacutelkelet-Magyarorszaacutegon volt a legnagyobb175

Az uumlgyinteacutezeacutest gyorsiacutetoacute eljaacuteraacutesi eszkoumlzoumlk utaacuten kutatva figyelemre meacuteltoacute a heves megyei

toumlrveacutenyszeacutek 1776 eacutevi februaacuteri uumlleacutesszakaacutenak eredmeacutenye amikor is a mindoumlssze 8 taacutergyalaacutesi

napon 102 vaacutedlott aacutellt a biacuteroacutesaacuteg előtt 1782 szeptembereacuteben 10 taacutergyalaacutesi nap alatt 90 sommaacutes

uumlgyet taacutergyalt a biacuteroacutesaacuteg 129 vaacutedlottal mely uumlgyek aacuteltalaacuteban egy nap alatt be is fejeződtek176

A feudaacutelis perjogot oumlsszesseacutegeacuteben a teruumlleti szeacutettagoltsaacuteg (partikularizmus) eacutes az ebből

fakadoacute toumlrveacuteny előtti egyenlőtlenseacuteg jellemezte mely vonaacutesa egeacuteszen a polgaacuteri korszakig

fennmaradt Kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi rend alapjaacuten hoztak igen elteacuterő iacuteteacuteleteket Magyarorszaacutegon

Erdeacutelyben eacutes Horvaacutetorszaacutegban A jogegyenlőtlenseacuteg azonban a jogalanyok szempontjaacuteboacutel is

meghataacuterozoacute jelenseacuteg volt ebben az időszakban Ahogyan arroacutel a koraacutebbiakban maacuter szoacute volt

a kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi osztaacutelyokba rendekbe tartozoacutek uumlgyeacutet elteacuterő eljaacuteraacutesi rend szerint

biacuteraacuteltaacutek el igaz ugyanakkor az is hogy az azonos rendhez tartozoacutek hasonloacute pervitelre

szaacutemiacutethattak177

A taacutersadalmi eacutes teruumlleti kuumlloumlnbseacutegek mellett az iacuteteacuteletek szigoraacutet eacutes egyaacuteltalaacuten

a megindiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok szaacutemaacutet egy tovaacutebbi koumlruumllmeacuteny is befolyaacutesolta Az a szubjektiacutev

teacutenyező mely az adott megye illetve szabad kiraacutelyi vaacuteros vezeteacuteseacutenek koncepcioacutejaacuteboacutel eredt

Toumlrteacutenelmi adatok tanuacutesaacutega szerint peacuteldaacuteul a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben egyes

megyeacutekben eacutes vaacuterosokban a lakossaacuteg bdquomoacuteresre taniacutetaacutesardquo ceacuteljaacuteboacutel bdquoparaacutezna indulataik

173 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 125-126 eacutes 133 old 174 A helytartoacutetanaacutecs 1819 eacutevo 26 464 szaacutemuacute rendelete (forraacutes Kaacutellay 137 o) 175 Hajdu Lajos Bűnoumlzeacutes eacutes buumlnteteacutesbiacuteraacuteskodaacutes a XVIII szaacutezad hetvenes eacuteveinek Magyarorszaacutegaacuteban Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1996 17 o 176 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 366 o 177 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 354 o

60

megfeacutekezeacuteserdquo eacuterdekeacuteben joacuteval toumlbb nemi bűncselekmeacuteny miatt indult eljaacuteraacutes mint az orszaacuteg

egyeacuteb teruumlletein iacutegy toumlbbek koumlzoumltt Pesten178

2 3 A modern buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a XIX szaacutezadtoacutel

A XIX szaacutezad eljaacuteraacutesi gyakorlataacutenak elemzeacutese soraacuten egyre koumlzelebb keruumlluumlnk ahhoz hogy a

jelen kor keacuterdeacutesfelteveacuteseihez hasonloacute probleacutemaacutekat vegyuumlnk gorcső alaacute koumlvetkezteteacuteseink

pedig sokszor nem is aacutellnak annyira taacutevol azoktoacutel a gondolatoktoacutel melyeket elődeink

megfogalmaztak A korabeli szabaacutelyok dokumentaacutelaacutesaacutenak valamint a korszak buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi gyakorlataacutet elemző kivaacuteloacute tanulmaacutenyoknak koumlszoumlnhetően maacuter arra is

lehetőseacuteg nyiacutelik hogy megvizsgaacuteljuk mennyire volt hateacutekony a buumlntetőeljaacuteraacutes milyen

objektiacutev eacutes szubjektiacutev szempontok eacuterveacutenyesuumlltek eljaacuteraacutes soraacuten milyen eszkoumlzoumlkkel

igyekeztek felgyorsiacutetani az uumlgyinteacutezeacutest milyen alapelvek eacuterveacutenyesuumlltek az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegben milyen jogokat biztosiacutetottak az eljaacuteraacutes reacutesztvevőinek

A reformkorban azok a felvilaacutegosult neacutezetek kezdtek teret nyerni a jogi gondolkodaacutesban

melyek a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutet a veacutedelemhez valoacute jogot valamint az eskuumldtszeacuteki

biacuteraacuteskodaacutes bevezeteacuteseacutet szorgalmaztaacutek Az erre iraacutenyuloacute toumlrveacutenyjavaslatboacutel ekkor meacuteg nem

lett toumlrveacuteny de maacuter előre vetiacutetetteacutek a jogfejlődeacutes igeacutenyeacutet Sajnaacutelatos teacuteny hogy az

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenye koumlruumlli vita melyről a főrendek hallani sem akartak toumlbb olyan

javaslatot is elsodort 1843-ban illetve 1844-ben melyek a buumlntetőeljaacuteraacutes korszerűsiacuteteacuteseacutehez

vezethettek volna Ilyen volt toumlbbek koumlzoumltt a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei tisztseacuteg a perbefogoacuteszeacutek a tisztaacuten

vaacutedelvi főtaacutergyalaacutes vagy a nyilvaacutenos eacutes feacutelbe nem szakiacutethatoacute taacutergyalaacutes bevezeteacuteseacutenek

gondolata179

Elgondolkodtatoacute hogy egy olyan ndash az utoacutekor aacuteltal is ndash kiemelkedő

sziacutenvonaluacutenak eacuterteacutekelt munka mint az 184344 eacutevi orszaacuteggyűleacutes buumlntető perjogi tervezete

mely a polgaacuterosult Euroacutepaacuteban is megaacutellta volna a helyeacutet azeacutert bukott el mert egyszerűen

taacutersadalomidegen volt Joacutellehet megalkotoacutei a legkorszerűbb toumlrveacutenyeket vetteacutek alapul eacutes

koumlvetteacutek a fejlett nyugati aacutellamok taacutersadalomszervező elveit annak bevezeteacutese a konzervatiacutev

nemesseacutegnek nem aacutellt eacuterdekeacuteben180

A maacutesik fontos perioacutedus az 1848-49 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc időszaka volt mely

időszak alatt megszuumlntetteacutek az uacuteriszeacuteki biacuteraacuteskodaacutest eacutes a toumlrveacutenyek maacuter a koumlzvetlenseacuteg

178 Hajdu Lajos 19 o 179 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 274 o 180 Mezey Barna A buumlntetőhatalom eacutes a magyar liberalizmus ndash A buumlntetőhatalom eacutes a buumlntető kodifikaacutecioacute az első liberaacutelis

nemzedeacutek gondolkodaacutesaacuteban Hatalommegosztaacutes eacutes jogaacutellamisaacuteg szerk Mezey Barna Osiris Koumlnyvkiadoacute Budapest 1998

29 o

61

szoacutebeliseacuteg nyilvaacutenossaacuteg elveinek szem előtt tartaacutesaacuteval keletkeztek Ezzel kezdeteacutet vette a

polgaacuteri jellegű jogalkotaacutes időszaka Az 1853-ban megalkotott ndash hazaacutenkban 1861-ig hataacutelyos ndash

uacutej osztraacutek buumlntető perrendtartaacutes nyilvaacutenvaloacutean hatalmi-politikai okboacutel elvetette az

eskuumldtszeacuteket korlaacutetozta a szoacutebeliseacuteget eacutes a nyilvaacutenossaacutegot A haacuteromszintű biacuteroacutesaacutegi rendszer

első aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű foka a toumlrveacutenyszeacutek volt A vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei feladatokat a jaacuteraacutesbiacuteraacutek

laacutettaacutek el eacutes keacutesziacutetetteacutek el a tanuacutek kihallgataacutesaacuteroacutel a jegyzőkoumlnyvet A toumlrveacutenyszeacutek ndash a

koumlzvetlenseacuteg elveacutenek mellőzeacuteseacutevel ndash iratok alapjaacuten doumlntoumltt 1861-ben az Ideiglenes

Toumlrveacutenykezeacutesi Szabaacutelyok (tovaacutebbiakban ITSZ) jelentős uacutejiacutetaacutesa volt hogy a buumlntetőpert - a

főbenjaacuteroacute bűncselekmeacutenyek miatt indult perek kiveacuteteleacutevel ndash szoacutebeliveacute tette A rendi

kuumlloumlnbseacutegek eltoumlrleacutese szinteacuten az ITSZ eacuterdemekeacutent emliacutethető mint ahogyan az is hogy ndash baacuter

nem előszoumlr a toumlrveacutenyek koumlzt ndash tilalmazta a testi baacutentalmazaacutest az eljaacuteraacutes soraacuten Egyseacuteges

szabaacutelyozaacutes hiaacutenyaacuteban a biacuteroacutesaacutegok Pauler Tivadar Buumlntetőjogtan c koumlnyveacutet bdquoalkalmaztaacutekrdquo

mely reacutegi toumlrveacutenyek szabaacutelyain aacuteltalaacutenos buumlntetőeljaacuteraacutesi elveken eacutes az osztraacutek buumlntető

perrendtartaacuteson alapult Az ezt koumlvető buumlntető perrendtartaacutesi szabaacutely melyet szeacuteles koumlrben

alkalmaztak a Saacutergakoumlnyv volt A boriacutetoacutelapjaacutenak sziacuteneacuteről elnevezett toumlrveacutenyjavaslatot

melyet az orszaacuteggyűleacutes veacuteguumll nem taacutergyalt Csemegi Kaacuteroly keacutesziacutetette A Csemegi-feacutele

toumlrveacutenyjavaslatot Bittoacute Istvaacuten igazsaacuteguumlgy-miniszter bdquoIdeiglenes eljaacuteraacutesi szabaacutelyzatkeacutentrdquo 1872-

ben rendelettel kuumlldte meg a biacuteroacutesaacutegoknak az egyseacuteges eljaacuteraacutes megteremteacutese eacuterdekeacuteben A

Saacutergakoumlnyv a polgaacuteri kor koumlvetelmeacutenyeacutenek nem felelt meg maradeacutektalanul eacutes szaacutemos keacuterdeacutest

rendezetlenuumll hagyott ugyanakkor elősegiacutetette a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutet joacutellehet a

teruumlleti partikularizmust nem szaacutemolta fel teljesen mert Erdeacutelyre eacutes a taacutersorszaacutegokra nem

terjedt ki a hataacutelya181

2 3 1 A Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes

A feudaacutelis abszolutizmus szemeacutelyes szabadsaacutegjogokat suacutelyosan semmibevevő eljaacuteraacutesi

moacutedjaacutenak alternatiacutevaacutejaacutet a liberaacutelis nemesseacuteg teremtette meg Magyarorszaacutegon A klasszikus

liberalizmussal ellenteacutetben a kontitnentaacutelis liberalizmus fő ceacutelkitűzeacuteseacuteveacute a kodifikaacutecoacute a

jogheacutezagok kiiktataacutesa vaacutelt Felismerteacutek ugyanis hogy az uralmi oumlnkeacutennyel szemben

leghataacutesosabb veacutedelmet a zaacutert eacutes koumlvetkezetes szabaacutelyok jelentik182

Ezeacutert a korszak

jogtoumlrteacuteneti viacutevmaacutenyakeacutent tarthatjuk szaacutemon a polgaacuteri demokratikus eljaacuteraacutesi alapelvek eacutes

garanciaacutek figyelembeveacuteteleacutevel megalkotott Bűnvaacutedi perrendtartaacutest az 1896 eacutevi 33

181 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 452-455 o alapjaacuten 182 Mezey 29 o

62

toumlrveacutenycikket (tovaacutebbiakban Bp) mely 1900 januaacuter 1-eacuten leacutepett hataacutelyba183

Az euroacutepai

meacuterce szerint is kimagasloacute sziacutenvonaluacute eljaacuteraacutesi koacutedex nem veacuteletlenuumll kapta a bdquobűnvaacutedirdquo

perrendtartaacutes nevet A Bp vegyes rendszerű volt de hataacuterozott tuacutelsuacutelyt engedett a

vaacutedrendszernek Tekintettel arra hogy napjaink buumlntető eljaacuteraacutesjoggal foglalkozoacute irodalma

előszeretettel fordul az angolszaacutesz modellhez eacutes vizsgaacutelja joginteacutezmeacutenyei hateacutekonysaacutegaacutet a

Bp bemutataacutesaacutet illetve elemzeacuteseacutet időszerűnek tartom Hivatkoznom kell Balogh Jenő

gondolataira is melyet a Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten fogalmazott meg bdquonem a

reacutegi magyar jogfejlődeacutes eredmeacutenye hanem a XIX szaacutezad folyamaacuten kifejlett continentaacutelis

vegyes rendszer alapulveacuteteleacutevel foglaltatott toumlrveacutenybe Ehhez keacutepest bűnvaacutedi perjogunk

gyoumlkerei nem a hazai jogfejlődeacutesben hanem azon eacutevszaacutezadokra visszanyuacuteloacute jogtoumlrteacuteneti

evoluacutetioacuteban keresendők amelyen a kuumllfoumlldi perjogok is ez idő szerint nyugosznak184

A) A Bp alapelvei185

Mielőtt a Bp alapelveit felsorolnaacutem fontosnak tartom roumlgziacuteteni hogy a Bp

szabaacutelyrendszereacuten beluumll ismertetett alapelvek neacutemelyike toumlbbeacute miacuteg maacutesok keveacutesbeacute

jeleniacutetetteacutek meg azokat az igeacutenyeket amelyeket ma hasonloacute elnevezeacutessel illetuumlnk Ez a

jogszabaacutelyok eacutes a taacutersadalmi-politikai koumlrnyezet dinamikus vaacuteltozaacutesaacuteboacutel ered A toumlrteacuteneti

elemzeacutes soraacuten az egyes szabaacutelyokat nem lehet elszigetelten az előzmeacutenyek figyelmen kiacutevuumll

hagyaacutesa neacutelkuumll eacuterteacutekelni hanem azokat a koraacutebbi aacutellapotukhoz keacutepest a fejlődeacutes iraacutenyaacutenak

tendenciaacutejaacutenak az ismereteacuteben kell megiacuteteacutelni Sőt egy adott koacutedex vizsgaacutelata soraacuten nem

tekinthetuumlnk el az euroacutepai szintű megmeacuteretteteacutestől sem iacutegy annak eredmeacutenyeit a bdquokortaacutersrdquo

euroacutepai toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben lehet igazaacuten meacuteltatni vagy kritikaacuteval illetni A polgaacuteri kor

Euroacutepaacutejaacutet a vegyes eljaacuteraacutesi rendszer aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa jellemezte A jogaacutegak

kuumlloumlnboumlzőseacutegeacuteből adoacutedoacutean a polgaacuteri eacutes a buumlntető eljaacuteraacutesi princiacutepiumok ekkor maacuter

ellenteacutetesen fejlődtek Az elemzeacutes soraacuten termeacuteszetesen csak a buumlntetőeljaacuteraacutes alapvető elveire

szoriacutetkozom

A Bp mely a bdquotuacuteleacuterettrdquo feudaacutelis toumlrveacutenykezeacutest koumlvetően komoly előreleacutepeacutest jelentett a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az officialitaacutes a koumlzvetlenseacuteg a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg

az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutenek eacutes a veacutedelem szabadsaacutegaacutenak

elveacuten nyugodott Termeacuteszetesen a maacuter koraacutebban kialakult funkcioacutemegosztaacutes eacutes a

183 Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről az eskuumldtkeacutepesseacutegről az eskuumldtek oumlsszeiacuteraacutesaacutenak szabaacutelyairoacutel az 1897 eacutevi 33

toumlrveacutenycikk a buumlntetőbiacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteről pedig az 1897 eacutevi 34 toumlrveacutenycikk rendelkezett 184 Ideacutezi Baacutenaacuteti-Belovics-Csaacutek-Sinku-Toacuteth-Varga Buumlntető eljaacuteraacutesjog 34 o 185 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 457 o

63

jogorvoslathoz valoacute jog szinteacuten alapelvi eacuterveacutennyel volt jelen a toumlrveacutenyben Az officialitaacutes

elveacuteből koumlvetkezett az uumlgyeacuteszseacuteg vaacutedemeleacutesi koumltelesseacutege (legalitaacutes elve) minden olyan

esetben amikor a bűnvaacutedi eljaacuteraacutes toumlrveacutenyes felteacutetele megaacutellapiacutethatoacute volt A Bp ndash elismerve

az opportunitaacutes elveacutenek leacutetjogosultsaacutegaacutet is ndash ceacutelszerűseacutegi okboacutel megengedte hogy a

vaacutedhatoacutesaacuteg mellőzze a vaacutedemeleacutest (a bizonyiacuteteacutekok hiaacutenya vagy beszerezhetőseacuteguumlk rendkiacutevuumlli

neheacutezseacutege eseteacuten) Az immutabilitaacutes elve pedig ndash bizonyos kiveacutetelekkel ndash kizaacuterta a perbeli

szemeacutelyek rendelkezeacuteseacutet a vaacuted felett (A főmagaacutenvaacutedloacute azonban a magaacutenvaacutedat a seacutertett pedig

a magaacutenindiacutetvaacutenyt visszavonhatta)186

Az előbbiek mellett a szakirodalom a Bp egyik

legnagyobb eacuterdemeacutenek tekinti az aacutellami vaacutedmonopoacutelium korlaacutetozaacutesaacutet mely a fő- eacutes

poacutetmagaacutenvaacuted inteacutezmeacutenyein keresztuumll valoacutesulhatott meg187

Ezen tuacutelmenően megmutatkozott a szemeacutelyes szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak igeacutenye is kuumlloumlnoumlsen a

jogerős eliacuteteacuteleacutes előtti fogva tartaacutes szabaacutelyaiban A koumlzvetlenseacuteg elve alapjaacuten a biacuteroacute a feleket

koumlzvetlenuumll hallgatta ki eacutes iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege soraacuten kizaacuteroacutelag olyan koumlruumllmeacutenyeket

vehetett figyelembe amelyről szemeacutelyesen meggyőződoumltt A biacuteroacutesaacuteg a pert a szoacutebeliseacuteg elveacutet

tiszteletben tartoacute a felek reacuteszveacuteteleacutevel megtartott kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes alapjaacuten doumlntoumltte

el A Bp előiacuteraacutesa szerint a biacuteroacutesaacuteg az előkeacutesziacutető szakaszban keletkezett iratokat csak akkor

vehette figyelembe a doumlnteacuteshozatalkor ha azt az uumlgy szoacutebeli taacutergyalaacutesaacuten eleacute taacutertaacutek A

nyilvaacutenossaacuteg elve a Bp-ben ndash a ma hasznaacutelt fogalomnak megfelelően ndash mindkeacutet aspektusboacutel

eacuterveacutenyesuumllt Egyfelől magaacuteban foglalta az eacuterdemi taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő reacuteszveacutetel jogaacutet mely a

gyerekek eacutes a hely meacuteltoacutesaacutegaacutehoz nem illő aacutellapotban leacutevő szemeacutelyeken kiacutevuumll mindenkit

megilletett Ezt nevezte a toumlrveacuteny bdquoteljes nyilvaacutenossaacutegnakrdquo Maacutesfelől kifejezeacutesre juttatta a

felek azon jogaacutet is hogy az egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyekneacutel szemeacutelyesen vagy keacutepviselőjuumlk

uacutetjaacuten jelen lehessenek valamint az uumlgy egyes reacuteszleteiről tudomaacutest szerezzenek

(uumlgyfeacutelnyilvaacutenossaacuteg) A nyomozaacutesi szakaszban az uumlgyfeacutelnyilvaacutenossaacuteg nem eacuterveacutenyesuumllt de a

vizsgaacutelati szakaszban sem volt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű alapelv A toumlrveacuteny ismerte tovaacutebbaacute az

uacutegynevezett keacutepleges nyilvaacutenossaacutegot amikor a feleken kiacutevuumll keacutet-keacutet bizalmi ember is jelen

lehetett Kizaacuterta a nyilvaacutenossaacutegot a Bp a biacuteroacutesaacuteg eacutes az eskuumldtek tanaacutecskozaacutesa valamint

hataacuterozat hozatala tekinteteacuteben Az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg leginkaacutebb a vaacutedlott eacutes vaacutedloacute biacuteroacutesaacuteg

előtti teveacutekenyseacutegeacuteben jogaiban volt kimutathatoacute A Bp alapelvei koumlzt tarthatjuk szaacutemon a

186 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 369-370 o 187 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464 o

64

laikus elem reacuteszveacuteteleacutenek igeacutenyeacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban mely a hivataacutesos biacuteroacute kormaacuteny iraacutenti

elfogultsaacutegaacutet lett hivatott biztosiacutetani188

Sokat leacutepett előre a Bp elődjeihez keacutepest a veacutedelemhez valoacute jog szabaacutelyozaacutesa tereacuten Egyfelől

a veacutedelemhez valoacute jog immaacuter az eljaacuteraacutes tuacutelnyomoacute reacuteszeacuteben eacuterveacutenyesuumllt maacutesfelől pedig

megnőttek a veacutedelem jogosiacutetvaacutenyai a hatoacutesaacuteggal szemben ennek koumlvetkezteacuteben a veacutedő egyre

nagyobb szerepet kapott az eljaacuteraacutes alakiacutetaacutesaacuteban A Bp az alapvető emberi jogok eacuterveacutenyesiacuteteacutese

tereacuten messzebbre jutott a kortaacuters perrendtartaacutesok viszonylataacuteban hiszen peacuteldaacuteul a francia

illetve olasz koacutedexek nem tetteacutek lehetőveacute a veacutedő koumlzreműkoumldeacuteseacutet az előkeacutesziacutető szakaszban189

A terhelt a Bp szabaacutelyai eacutertelmeacuteben baacutermely bűncselekmeacuteny eseteacuten az eljaacuteraacutes baacutermely

szakaszaacuteban eacutelhetett a veacutedelemhez valoacute jogaacuteval Erre a jogaacutera a hatoacutesaacutegnak a terheltet

figyelmeztetnie kellett A Bp ismerte a koumltelező veacutedelem eseteit igaz csak a toumlrveacutenyszeacutek

előtti rendes eljaacuteraacutes kereteacuteben a főtaacutergyalaacuteson toumlrteacutenő reacuteszveacutetel soraacuten Iacutegy a biacuteroacute koumlteles volt

veacutedőt kirendelni az oumlt eacutevneacutel suacutelyosabb szabadsaacutegveszteacutessel fenyegetett cselekmeacuteny 16 eacuteven

aluli vaacutedlott eseteacuten illetve ha a vaacutedlott vagy koumlzvetlen hozzaacutetartozoacutei keacuterteacutek Mint emliacutetettem

a Bp a veacutedelemhez valoacute jogot szeacuteles koumlrben eacuterveacutenyre juttatta ami abban is megnyilvaacutenult

hogy a szabaacutelyok a veacutedő nagyfokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet biztosiacutetottaacutek Iacutegy akaacuter a kirendelt akaacuter a

meghatalmazott veacutedő a vaacutedlott akarata elleneacutere is kifejthette a veacutedelmi teveacutekenyseacuteget

valamint ndash a jelenlegi szabaacutelyokkal egyezően ndash a vaacutedlott beleegyezeacutese neacutelkuumll is eacutelhetett a

fellebbezeacutes jogaacuteval Kiemeleacutest eacuterdemel a veacutedelemhez valoacute jog biztosiacutetaacutesa a letartoacuteztataacutesban

leacutevő terhelt eseteacuten akivel a veacutedője a hatoacutesaacuteg ellenőrzeacutese neacutelkuumll jogosult volt kapcsolatot

tartani valamint a toumlrveacuteny biztosiacutetotta a nyomozaacutes soraacuten az iratbetekinteacutesi jogot is E jogokat

csupaacuten az eljaacuteraacutes sikereacutenek veszeacutelye eseteacuten lehetett korlaacutetozni az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutesban A

veacutedelemhez valoacute jog ugyanakkor csorbaacutet szenvedett a perorvoslati szakaszban hiszen az első

fokon kirendelt veacutedő a fellebbviteli eljaacuteraacutesban maacuter nem volt koumlteles eljaacuterni Kritikaacuteval

illethető tovaacutebbaacute az a szabaacutely hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg előtt nem volt helye veacutedő kirendeleacuteseacutenek

ezeacutert ha a vaacutedlott sajaacutet erőből nem tudott veacutedőt meghatalmazni keacutenytelen volt oumlnmaga

veacutedelmeacutet ellaacutetni ami ndash mai szemmel neacutezve ndash szociaacutelis szempontboacutel igazsaacutegtalan megoldaacutes a

Bp reacuteszeacuteről

B) Előzetes letartoacuteztataacutes vizsgaacutelati fogsaacuteg190

188 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 370 o 189 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464 o 190 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 457-458 o

65

Előzetes letartoacuteztataacutest csak a toumlrveacutenyben meghataacuterozott okok alapjaacuten iacutegy tetteneacutereacutes a

terhelt(ek) szoumlkeacuteseacutenek oumlsszejaacutetszaacutesaacutenak (collusio) veszeacutelye eseteacuten lehetett elrendelni

tovaacutebbaacute ha a terhelt a bűncselekmeacuteny nyomait kiacutevaacutenta eltuumlntetni illetőleg ha az eljaacuteraacutes alatt

uacutejabb bűncselekmeacutenyt koumlvetett el vagy azzal fenyegetőzoumltt Oumlsszejaacutetszaacutesnak minősuumllt ha a

terhelt tettestaacutersaacutet az orgazdaacutet vagy a tanuacutet hamis vallomaacutesra akarta raacutebiacuterni A Bp előzetes

letartoacuteztataacutesra vonatkozoacute szabaacutelyai szaacutemos garanciaacutelis elemet tartalmaztak Iacutegy azt kizaacuteroacutelag

iacuteraacutesba foglalt hataacuterozatban kizaacuteroacutelag a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute vaacutedtanaacutecs vagy az iacuteteacutelőbiacuteroacutesaacuteg

rendelhette el Keacutesedelem veszeacutelye eseteacuten a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg eacutes a rendőrhatoacutesaacuteg is letartoacuteztathatta

a terheltet azonban 24 oacuteraacuten beluumll ki kellett hallgatni eacutes legkeacutesőbb 48 oacutera muacutelva a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacutehoz kellett kiacuteseacutertetni Az előzetes letartoacuteztataacutes a nyomozaacutes befejezeacuteseacuteig de

legfeljebb 15 napig tarthatott melyet a vaacutedtanaacutecs tovaacutebbi 15 nappal meghosszabbiacutethatott 30

nap eltelteacutevel a terheltet szabadlaacutebra kellett helyezni kiveacuteve ha a biacuteroacutesaacuteg vizsgaacutelati fogsaacutegot

rendelt el vele szemben A vaacutedtanaacutecs a terhelt keacuterelmeacutere azt is megengedhette hogy őt a

lakaacutesaacuten őrizteacutek melynek koumlltseacutegeacutet azonban előlegeznie kellett (Ez azonban a taacutersadalom

bizonyos reacutetegei szaacutemaacutera csupaacuten elvi lehetőseacuteg volt) Az előzetes letartoacuteztataacutest meg kellett

szuumlntetni ha az uumlgyeacutesz elejtette a vaacutedat ha az elrendeleacutes oka megszűnt tovaacutebbaacute oacutevadeacutek

elleneacuteben de erre csak a szoumlkeacutes veszeacutelyeacutenek eseteacuteben keruumllhetett sor Vizsgaacutelati fogsaacutegot az

előbb ismertetett okok alapjaacuten a vizsgaacutelat elrendeleacuteseacutevel egyidejűleg vagy annak folyamaacuten

rendeltek el legfeljebb 3 hoacutenapra amit nyomoacutes okboacutel a vaacutedtanaacutecs hosszabbiacutethatott meg A

Bp előzetes letartoacuteztataacutesra illetve vizsgaacutelati fogsaacutegra vonatkozoacute szabaacutelyaiboacutel kitűnik hogy a

toumlrveacuteny tiszteletben tartotta a terhelt szemeacutelyes szabadsaacutegaacutet iacutegy a keacutenyszerinteacutezkedeacutesek

tartamaacutet a szuumlkseacuteges időtartamra igyekezett redukaacutelni eacutes a meghosszabbiacutetaacutest is a vaacutedtanaacutecs

doumlnteacuteseacutetől tette fuumlggőveacute Az oacutevadeacutek ndash keacutesőbbiekben ismertetett ndash szabaacutelyai azonban a

nyilvaacutenvaloacute vagyoni kuumlloumlnbseacutegek miatt nem biztosiacutetottak megfelelő jogegyenlőseacuteget a

kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi staacutetuszuacute terheltek koumlzoumltt

C) A toumlrveacutenyszeacutekek előtti rendes eljaacuteraacutes eacutes az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg előtti főtaacutergyalaacutes191

A bűncselekmeacutenyeket ndash a taacutersadalomra jelentett veszeacutelyesseacuteguumlk alapjaacuten - a kor anyagi

jogszabaacutelyai bűntett ndash veacutetseacuteg ndash kihaacutegaacutes kategoacuteriaacuteba soroltaacutek A csekeacutelyebb suacutelyuacute veacutetseacutegek eacutes

kihaacutegaacutesok egyesbiacuteroacutesaacutegi a suacutelyosabb veacutetseacutegek eacutes bűntettek pedig toumlrveacutenyszeacuteki illetve

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlrbe tartoztak Tekintettel arra hogy ez utoacutebbiak eljaacuteraacutesa volt az

191 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 459-464 o

66

bdquoalaptiacutepusrdquo eacutes a Bp mintegy bdquofőszabaacutelykeacutentrdquo ezt az eljaacuteraacutesi moacutedot szabaacutelyozta

dolgozatomban ennek a bemutataacutesaacutera szoriacutetkozom Az eljaacuteraacutesnak neacutegy szakasza volt

előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes koumlzbenső eljaacuteraacutes főtaacutergyalaacutes eacutes perorvoslati eljaacuteraacutes

Az előkeacutesziacutető szakasz az adatgyűjteacutesre iraacutenyult Finkey szavaival a per adatainak

kipuhatolaacutesaacutera eacutes oumlsszegyűjteacuteseacutere Ekkor meacuteg csupaacuten az a ceacutel hogy a vaacutedloacute megalapozott

doumlnteacutest hozhasson a vaacutedemeleacutes keacuterdeacuteseacuteben192

Az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes tovaacutebbi keacutet logikai

egyseacutegre volt oszthatoacute A nyomozaacutesi szakasz annak eldoumlnteacuteseacutere iraacutenyult hogy megalapozottan

lehet-e vaacutedat emelni Tekintettel arra hogy az eljaacuteraacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a főtaacutergyalaacutes aacutellt a Bp

a nyomozaacutestoacutel bdquonem vaacuterta elrdquo a teljes igazsaacuteg feltaacuteraacutesaacutet megeleacutegedett azzal ami a

vaacutedemeleacuteshez elegendő volt A nyomozaacutes bdquourardquo az uumlgyeacutesz volt ő rendelte el iraacutenyiacutetotta

fejezte be eacutes szuumlntette meg az eljaacuteraacutest ebben a szakaszban Maga nem veacutegezhetett nyomozaacutest

ez kizaacuteroacutelag a bűnuumlldoumlző hatoacutesaacutegok feladataacutet keacutepezte A csendőrseacuteget rendőrseacuteget egyes

nyomozaacutesi cselekmeacutenyek elveacutegzeacuteseacutere utasiacutethatta a hatoacutesaacutegok eljaacuteraacutesaacutet ellenőrizhette A Bp

rendelkezeacutesei eacutertelmeacuteben a nyomozaacutes soraacuten nem csak a gyanuacutesiacutetottat terhelő hanem a mentő

koumlruumllmeacutenyeket is fel kellett deriacuteteni A koacutedex garanciaacutelis szabaacutelyokat is megfogalmazott a

nyomozaacutes soraacuten veacutegzendő keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket illetően motozaacutest haacutezkutataacutest csak biacuteroacutei

engedeacutellyel vagy utasiacutetaacutesra lehett foganatosiacutetani193

A koumlzvaacutedloacutei funkcioacutet az uumlgyeacutesz toumlltoumltte

be de a Bp szabaacutelyozta a főmagaacutenvaacuted eacutes poacutetmagaacutenvaacuted eseteit is

Az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes maacutesodik egyseacutegeacuteben a vizsgaacutelati szakaszban maacuter a vizsgaacuteloacutebiacuteroacuteeacute volt a

főszerep de az uumlgyeacutesz az uumlgy iratait a vizsgaacutelat baacutermely szakaszaacuteban megtekinthette A

vizsgaacuteloacutebiacuteroacuteval koumlzvetlenuumll kapcsolatban aacutellt a feljelenteacuteseket koumlteles volt vele 24 oacuteraacuten beluumll

koumlzoumllni Az uumlgyeacutesz eacutes a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute elteacuterő aacutellaacutespontja eseteacuteben a toumlrveacutenyszeacutek hataacuterozata volt

az iraacutenyadoacute194

A vizsgaacutelat ceacutelja annak megaacutellapiacutetaacutesa volt van-e helye főtaacutergyalaacutes

elrendeleacuteseacutenek vagy meg kell-e szuumlntetni a bűnvaacutedi eljaacuteraacutest A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute feladata volt

annak biztosiacutetaacutesa hogy a nyomozoacute hatoacutesaacuteg a terhelő eacutes enyhiacutető bizonyiacuteteacutekokat egyaraacutent

felkutassa Koumltelező volt vizsgaacutelatot tartani a legsuacutelyosabb bűncselekmeacutenyek eseteacuten sajtoacute-

illetve magaacutenvaacutedas uumlgyekben A vizsgaacutelat egyeacuteb uumlgyekben nem volt koumltelező de

indiacutetvaacutenyozni lehetett a vaacutedtanaacutecsnaacutel A vizsgaacutelat befejezeacuteseacutet a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute vagy a vaacutedtanaacutecs

mondta ki Ezt koumlvetően az uumlgyeacutesz vaacutediratot nyuacutejtott be de lehetőseacutege volt arra is hogy

192 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 376 o 193 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 377 o 194 Maacutetheacute Gaacutebor 159 o

67

elaacutelljon a vaacutedtoacutel Ha a vaacutedloacute a vaacutedat elejtette a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute kimondta az eljaacuteraacutes

megszuumlnteteacuteseacutet

Koumlzbenső eljaacuteraacutesra akkor keruumllt sor ha a terhelt a szaacutemaacutera keacutezbesiacutetett vaacutedirat ellen kifogaacutessal

eacutelt (Amennyiben nem koumlzvetlenuumll ideacutezteacutek a főtaacutergyalaacutesra) A terhelti kifogaacutes termetette meg

az uacutegynevezett vaacuted alaacute helyezeacutesi eljaacuteraacutes alapjaacutet melynek lefolytataacutesa a szervezeti

szabaacutelyoknaacutel maacuter emliacutetett vaacutedtanaacutecs feladata volt A vaacuted alaacute helyezeacutesi eljaacuteraacutes tulajdonkeacuteppen

alkotmaacutenyos alapjogok biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute garanciaacutelis jellegű eljaacuteraacutesi egyseacuteg mely ndash baacuter

keacutetseacutegtelenuumll megnoumlvelte az eljaacuteraacutes időtartamaacutet ndash a koumlvetkezőkben reacuteszletezett koumlruumllmeacutenyekre

tekintettel a polgaacuteri korszak fontos eacutes szuumlkseacuteges szabaacutelyakeacutent eacuterteacutekelhető

Az uumlgyeacuteszseacuteg alkotmaacutenyos helyzete a koraacutebban maacuter bemutatott 1871 eacutevi 33 toumlrveacutenycikkben

foglalt szabaacutelyoknak felelt meg Az uumlgyeacutesz tehaacutet a felettes uumlgyeacuteszseacuteg eacutes a kormaacuteny aacuteltal is

utasiacutethatoacute volt Az uumlgyek jelentős reacuteszeacutet kitevő csekeacutely suacutelyuacute bűncselekmeacutenyek miatt indult

eljaacuteraacutesokban azonban a vaacutedat mint főmagaacutenvaacutedloacute a seacutertett keacutepviselte Iacutegy egyes kihaacutegaacutesi

cselekmeacutenyek magaacutenszemeacutely elleni raacutegalmazaacutes becsuumlletseacuterteacutes koumlnnyű testi seacuterteacutes leveacutel-

vagy taacutevirati titok megseacuterteacutese magaacutenlakseacuterteacutes idegen ingoacute vagy ingatlan vagyon

megrongaacutelaacutesaacutenak veacutetseacutege eseteacuteben Az uumlgyeacuteszseacuteg a vaacuted keacutepviseleteacutet koumlzeacuterdekből az eljaacuteraacutes

egeacutesz szakaszaacuteban aacutetvehette (A seacutertett maacutes esetekben is jogosult volt a vaacuted keacutepviseleteacutere

meacutegpedig a poacutetmagaacutenvaacutedloacutekeacutent toumlrteacutenő felleacutepeacutes eseteacuten Ha az uumlgyeacuteszseacuteg megtagadta a

vaacutedemeleacutest vagy az eljaacuteraacutes soraacuten ejtette a vaacutedat az uumlgyeacutesz helyett a seacutertett leacutephetett fel)

A koumlzbenső (vaacuted alaacute helyezeacutesi) eljaacuteraacutes garanciaacutelis jellege tehaacutet abban nyilvaacutenult meg hogy az

eljaacuteraacutes ezen szakaszaacuteban doumlnteacuteseacutet tekintve fuumlggetlen toumlrveacutenyszeacutek illetve eskuumldtszeacutek

bdquoszűrőjeacutenrdquo mehetett keresztuumll az uumlgy Ennek ceacutelja az volt hogy a főtaacutergyalaacutesra ne pusztaacuten

egy a kormaacuteny aacuteltal utasiacutethatoacute uumlgyeacutesz vagy a nyilvaacutenvaloacutean elfogult magaacutenvaacutedloacute vaacutedja

alapjaacuten keruumllhessen sor Az eljaacuteraacutes e pontjaacuten a vaacutedtanaacutecs a vaacuted megalapozottsaacutega keacuterdeacuteseacuteben

foglalt aacutellaacutest iacutegy doumlnthetett az eljaacuteraacutes megszuumlnteteacuteseacuteről a vizsgaacutelat kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről vagy a

terhelt vaacuted alaacute helyezeacuteseacuteről Azonban ha a terhelt nem eacutelt kifogaacutessal a vaacutedirat ellen illetve

csekeacutely suacutelyuacute egyszerű megiacuteteacuteleacutesű uumlgyben peacuteldaacuteul tetteneacutereacutes eseteacuten a vaacutedlott az előkeacutesziacutető

eljaacuteraacutes utaacuten koumlzvetlenuumll a főtaacutergyalaacutesra volt ideacutezhető Az eljaacuteraacutes e gyorsabb eacutes egyszerűbb

moacutedjaacutera viszont csak koumlzvaacutedas uumlgyben uumlgyeacuteszi indiacutetvaacutenyra volt lehetőseacuteg A toumlrveacutenyi

felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten a toumlrveacutenyszeacutek vagy eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elrendelte a koumlzvetlen ideacutezeacutest

Az uumlgy sorsa eacuterdemben a főtaacutergyalaacuteson dőlt el melyen a vaacutedlott ndash a Bp szemleacuteletmoacutedjaacutenak

megfelelően ndash egyenlő jogokkal rendelkező perbeli uumlgyfeacutelkeacutent vett reacuteszt A főtaacutergyalaacutes

68

koumlzvetlen szoacutebeli eacutes nyilvaacutenos volt A biacuteroacutesaacuteg a koumlzrend eacutes a koumlzerkoumllcs veacutedelmeacuteben a

taacutergyalaacutes egeacuteszeacuteről vagy egy reacuteszeacuteről kizaacuterhatta a nyilvaacutenossaacutegot de a vaacutedlott eacutes a seacutertett

reacuteszeacuteről ez esetben is jelen lehetett keacutet-keacutet bizalmi szemeacutely (Megjegyzendő hogy a nemek

koumlzoumltti egyenlőtlenseacuteg jegyeacuteben bizalmi szemeacutely csupaacuten feacuterfi lehetett) A főtaacutergyalaacutes menete

a mai sziszteacutema szerint toumlrteacutent (a taacutergyalaacutes megnyitaacutesaacutet koumlvetően a vaacutedlott szemeacutelyi

koumlruumllmeacutenyeire toumlrteacutenő kihallgataacutesa a megideacutezettek szaacutemba veacutetele stb) Emliacuteteacutesre meacuteltoacute az a

garanciaacutelis jellegű szabaacutely mely szerint a vaacutedirat indoklaacutesa nem volt felolvashatoacute a

taacutergyalaacuteson mellyel a biacuteroacutesaacuteg elfogulatlan doumlnteacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek biztosiacutetani Az oumlnvaacutedra

koumltelezeacutes tilalmaacutenak eacuterveacutenyre juttataacutesa tuumlkroumlződik a Bp azon szabaacutelyaacuteban mely szerint a

vaacutedlott a taacutergyalaacuteson nem volt koumlteles vaacutelaszolni eacutes emiatt vele szemben semmilyen

keacutenyszeriacutető eszkoumlz jogszerű alkalmazaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg Ha azonban vallomaacutest kiacutevaacutent

tenni koumltelező volt őt meghallgatni A biacuteroacutesaacuteg csak az aacuteltala a főtaacutergyalaacuteson koumlzvetlenuumll

eacuteszlelt bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten hozhatott doumlnteacutest Ennek kereteacuteben tanuacutet illetve szakeacutertőt

hallgattak ki iratokat olvastak fel szembesiacuteteacutest foganatosiacutetottak A kihallgataacutest a biacuteroacutesaacuteg

elnoumlke folytatta le ezt koumlvette a felek aacuteltali uacutegynevezett keresztkeacuterdezeacutes A perbeszeacutedek

megtartaacutesaacutenak valamint az iacuteteacutelethozatal főbb szabaacutelyai a mai szabaacutelyokeacuteval megegyeztek

Eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg előtti főtaacutergyalaacutesra a szervezeti szabaacutelyoknaacutel kifejtett esetekben keruumllt sor Az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg tizenkeacutet taguacute eskuumldtszeacutekből eacutes haacuterom taguacute szakbiacuteroacutei tanaacutecsboacutel aacutellt Az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elnoumlke a főtaacutergyalaacuteson felvette a vaacutedlott szemeacutelyi adatait megaacutellapiacutetotta a

megideacutezettek jelenleacuteteacutet majd az eskuumldtszeacutek megalakiacutetaacutesa koumlvetkezett A szolgaacutelati

lajstromboacutel beideacutezett harminc eskuumldtkeacutepes aacutellampolgaacuter koumlzuumll előszoumlr kisorsoltaacutek a hat

uacutegynevezett poacuteteskuumldtet A fennmaradoacute huszonneacutegy eskuumldtből a vaacuted eacutes a veacutedelem is

visszautasiacutethatott hat-hat szemeacutelyt meacuteghozzaacute indokolaacutes neacutelkuumll A toumlrveacutenyben kizaacutert jeloumlltek

elveteacutese utaacuten sorsolaacutes uacutetjaacuten hoztaacutek leacutetre a tizenkeacutet fős eskuumldtszeacuteket egy vagy toumlbb poacutettaggal

Az eskuumldtek a vaacutedlott jelenleacuteteacuteben eskuumlt tettek Jogaik toumlbbeacute-keveacutesbeacute megegyeztek a

szakbiacuteraacutek jogosiacutetvaacutenyaival eacutes az eskuumldtszeacuteki tagoknak a per egeacutesz folyamaacuten jelen kellett

lenniuumlk195

A bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes ugyanuacutegy folyt mint a toumlrveacutenyszeacutek előtti főtaacutergyalaacuteson de az

eskuumldtek is eacutelhettek a keacuterdezeacutes jogaacuteval Az eskuumldtek szerepe a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes veacutegeacuten az

bdquoigenrdquo vagy bdquonemrdquo vaacutelaszok megfogalmazaacutesaacuteban oumlltoumltt testet Az eskuumldtekhez inteacutezendő eacutes

per eacuterdemi eldoumlnteacuteseacutet megalapozoacute keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa tulajdonkeacuteppen a vaacuted a

veacutedelem az eskuumldtek eacutes a biacuteroacute konszenzusaacuten alapult hiszen a vaacuted aacuteltal javasolt keacuterdeacuteseket a

vaacutedlottnak a veacutedőnek eacutes az eskuumldteknek is moacutedjukban aacutellt kiegeacutesziacuteteni megvaacuteltoztatni de

195 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 378 o

69

veacutegleges jelleggel a biacuteroacute fogalmazta meg A főkeacuterdeacutes minden esetben az volt hogy a vaacutedlott

bűnoumls-e a vaacuted taacutergyaacutet keacutepező bűncselekmeacuteny(ek)ben Az eskuumldtekhez inteacutezendő keacuterdeacutesek

megaacutellapiacutetaacutesa utaacuten koumlvetkeztek a perbeszeacutedek Az eskuumldtek doumlnteacuteseacutet az uacutegynevezett elnoumlki

fejtegeteacutes előzte meg ami aacutellaacutespontom szerint az egyik legmeghataacuterozoacutebb momentuma volt

ennek a tiacutepusuacute eljaacuteraacutesi formaacutenak Az elnoumlki fejtegeteacutes csupaacuten a doumlnteacutes soraacuten alkalmazandoacute

toumlrveacutenyek objektiacutev magyaraacutezataacutera valamint az eskuumldtek feladataacuteval kapcsolatos

taacutejeacutekoztataacutesra terjedt ki Az elnoumlk a teacutenyaacutellaacutest azonban nem foglalta oumlssze eacutes a magyaraacutezat

illetve a taacutejeacutekoztataacutes semmikeacutepp nem iraacutenyulhatott a bizonyiacuteteacutekok eacuterteacutekeleacuteseacutere a meacuterlegeleacutes

szempontjaira tehaacutet az eskuumldtszeacutek doumlnteacuteseacutenek befolyaacutesolaacutesaacutera A Bp eacutertelmeacuteben az

eskuumldtszeacutek szoacutetoumlbbseacuteggel nyiacutelt vagy titkos szavazaacutessal hozott hataacuterozatot a feltett keacuterdeacutesekre

A keacuterdeacutesek koumlzuumll a főkeacuterdeacutesben (bűnoumls-e a vaacutedlott) minősiacutetett (keacutetharmados) toumlbbseacuteggel

kellett doumlnteacutest hozni Az egyeacuteb keacuterdeacutesek eldoumlnteacuteseacutehez eleacuteg volt az abszoluacutet toumlbbseacuteg is A

szavazategyenlőseacuteget a vaacutedlottra kedvezőbb doumlnteacuteskeacutent kellett figyelembe venni Az

eskuumldtszeacutek hataacuterozataacutet a verdiktet a vaacutedlott előtt az eskuumldtszeacutek vezetője hirdette ki

Amennyiben az eskuumldtszeacutek a vaacutedlottat nem talaacutelta bűnoumlsnek egyetlen vaacutedpontban sem a

vaacutedlottat a szakbiacuteroacutesaacuteg felmentette Bűnoumlsseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten azonban a szakbiacuteroacutesaacuteg zaacutert

tanaacutecskozaacutest koumlvetően aacutellapiacutetotta meg a buumlnteteacutes meacuterteacutekeacutet196

Mikeacutent arra maacuter az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg szervezeti reacuteszben toumlrteacutenő bemutataacutesakor utaltam vitathatatlan garanciaacutelis

jellege elleneacutere nem vaacuteltotta be a hozzaacute fűzoumltt remeacutenyeket Ennek elsődleges oka a koraacutebban

maacuter emliacutetett passzivitaacutes volt Baacuter az eskuumldteacute vaacutelaacuteshoz komoly szűrőn kellett keresztuumll menni

(az oumlsszlakossaacuteghoz viszonyiacutetva igen kevesen keruumllhettek a szolgaacutelati lajstromba) ez meacutegsem

eredmeacutenyezte az eskuumldtek eacuterdemesseacute vaacutelaacutesaacutet a feladatra A gyakorlati tapasztalatok szerint az

eskuumldtek nem ritkaacuten hoztak irracionaacutelis eacuterzelmi indiacutettataacutesuacute doumlnteacuteseket iacutegy a veacutedők ennek

megfelelően alakiacutetottaacutek perbeszeacutedeiket Ezeacutert a főkeacuterdeacutes vonatkozaacutesaacuteban gyakorta szuumlletett a

materiaacutelis igazsaacuteggal ellenteacutetes doumlnteacutes

D) Perorvoslat a Bp szerint197

A toumlrveacuteny rendes eacutes rendkiacutevuumlli perorvoslati fajtaacutekat kuumlloumlnboumlztetett meg Rendes perorvoslat

volt a felfolyamodaacutes a fellebbezeacutes eacutes a semmisseacutegi panasz Az eljaacuteraacutes soraacuten hozott veacutegzeacutesek

iacutegy a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute rendbiacutersaacutegot kiszaboacute a vaacutedtanaacutecs előzetes letartoacuteztataacutest elrendelő veacutegzeacutese

ellen felfolyamodaacutesnak volt helye Fellebbezni csak az uumlgy eacuterdemeacuteben hozott doumlnteacutes vagyis

196 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 379 o 197 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 464-465 o

70

az iacuteteacutelet ellen lehetett melyet a felsőbb biacuteroacutesaacuteg teacuteny eacutes jogkeacuterdeacutes tekinteteacuteben is

feluumllvizsgaacutelhatott A vaacutedlott terheacutere bejelentett uumlgyeacuteszi fellebbezeacutes hiaacutenyaacuteban a felsőbb

biacuteroacutesaacuteg nem szabhatott ki suacutelyosabb buumlnteteacutest a vaacutedlottra (suacutelyosiacutetaacutesi tilalom)198

A Bp a

koraacutebbi szabaacutelyokkal ellenteacutetben egyfokuacute fellebbvitelt vezetett be melynek kereteacuteben neacutemi

teret engedett a szoacutebeliseacuteg elveacutenek A fellebbezeacutes alapjaacuten a felsőbb biacuteroacutesaacuteg a pert reacuteszben

vagy egeacuteszben uacutejra elbiacuteraacutelta A jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen a toumlrveacutenyszeacutekhez a toumlrveacutenyszeacutek első

fokuacute iacuteteacutelete ellen az iacuteteacutelőtaacuteblaacutehoz lehetett fellebbezni A fellebbviteli szintek lecsoumlkkenteacuteseacutevel

egyuumltt jaacuteroacute esetleges szakmai hibaacutekboacutel eredő probleacutemaacutet a semmisseacutegi panasz inteacutezmeacutenye volt

hivatott kikuumlszoumlboumllni Semmisseacutegi panasznak csak olyan iacuteteacuteletekkel szemben volt helye

amelyek fellebbezeacutessel nem voltak megtaacutemadhatoacutek iacutegy peacuteldaacuteul az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete a

toumlrveacutenyszeacutek maacutesodfokuacute az iacuteteacutelőtaacutebla első eacutes maacutesodfokuacute iacuteteacutelete ellen E perorvoslatot ndash

baacutermely biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen terjesztetteacutek is elő ndash minden esetben a Kuacuteria biacuteraacutelta el

Semmisseacutegi panasz alapjaacuten a Kuacuteria kizaacuteroacutelag azt vizsgaacutelta hogy az iacuteteacutelethozatal soraacuten a

biacuteroacutesaacuteg a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyokat megtartotta-e Alaki semmisseacutegi ok

megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a Kuacuteria megsemmisiacutethette az iacuteteacuteletet eacutes a biacuteroacutesaacutegot uacutej eljaacuteraacutesra vagy

kizaacuteroacutelag uacutej iacuteteacutelet meghozatalaacutera utasiacutethatta (kasszatoacuterius jogkoumlr) Anyagi semmisseacutegi ok

eseteacuten a Kuacuteria maga hozhatott uacutej iacuteteacuteletet a megsemmisiacutetett iacuteteacutelet helyett (reformatoacuterius

jogkoumlr) Az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg renomeacutejaacutet a laikus elem Bp szabaacutelyaiban betoumlltoumltt fontos szerepeacutet

fejezi ki az szabaacutely mely szerint az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen csupaacuten alaki okboacutel lehetett

semmisseacutegi panaszt előterjeszteni A fellebbezeacutes eacutes a semmisseacutegi panasz imeacutenti szabaacutelyai

oumlsszefoglaloacutean tehaacutet azt az uumlzenetet hordozzaacutek hogy az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete

bdquomegfellebbezhetetlenrdquo volt az esetegesen benyuacutejtott (eljaacuteraacutesjogi) jogkeacuterdeacutesre iraacutenyuloacute

perorvoslat eredmeacutenyekeacutent is csupaacuten arra keruumllhetett sor hogy ndash az eljaacuteraacutesi jogszabaacutely

megseacuterteacuteseacutenek megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten - uacutejabb eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacutest kellett lefolytatni Tehaacutet

a Bp aacuteltal az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe utalt uumlgyekben semmilyen maacutes biacuteroacutesaacuteg nem

hozhatott eacuterdemi doumlnteacutest

A perorvoslat a jogegyseacuteg eacuterdekeacuteben rendkiacutevuumlli perorvoslati eszkoumlz volt melynek

igeacutenybeveacuteteleacutevel a koronauumlgyeacutesz baacutermely biacuteroacutesaacuteg jogerős iacuteteacuteleteacutet megtaacutemadhatta a Kuacuteriaacutenaacutel

ha azt toumlrveacutenyseacutertőnek talaacutelta Toumlrveacutenyseacuterteacutes megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a Kuacuteria maga hozhatott

felmentő vagy a kiszabott buumlnteteacutest enyhiacutető iacuteteacuteletet a vaacutedlott terheacutere azonban nem

vaacuteltoztathatta meg az iacuteteacuteletet A maacutesik rendkiacutevuumlli perorvoslati eszkoumlz a maacuter koraacutebban is leacutetező

198 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 379 o

71

peruacutejiacutetaacutes avagy a Bp terminoloacutegiaacuteja szerint az uacutejrafelveacutetel volt Taxatiacuteve megaacutellapiacutetott

esetekben (pl ha az alapeljaacuteraacutesban hamis okiratot hasznaacuteltak fel vagy hamis tanuacutezaacutes a biacuteroacute

megvesztegeteacutese toumlrteacutent tovaacutebbaacute uacutej bizonyiacuteteacutek felmeruumlleacutese eseteacuten) a jogerős iacuteteacutelet ellen a

terhelt javaacutera eacutes terheacutere is elő lehetett terjeszteni uacutejrafelveacuteteli indiacutetvaacutenyt

E) A Bp bdquoeljaacuteraacutest gyorsiacutetoacuterdquo inteacutezmeacutenyei199

Mindenekelőtt ilyenkeacutent eacuterteacutekelhetjuumlk a fentebb reacuteszletezett egyfokuacute fellebbezeacutes bevezeteacuteseacutet

Nem igeacutenyel kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot hogy a koraacutebban eacuterveacutenyes keacutetfokuacute fellebbviteli

rendszer ndash ha annak foacuterumai csupaacuten iratok alapjaacuten doumlntoumlttek is ndash időigeacutenyesebb sőt

koumlltseacutegesebb is volt A semmisseacutegi panasz ugyanakkor mint a fellebbezeacutes bdquokorlaacutetozott

alternatiacutevaacutejardquo a semmisseacutegi okok koumltoumltt volta miatt leacutenyegesen kevesebb eljaacuteraacutest

eredmeacutenyezhetett

A toumlrveacutenyszeacuteki eljaacuteraacuteshoz volt hasonlatos a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutes melyből azonban

hiaacutenyzott a vizsgaacutelati eacutes a vaacuted alaacute helyezeacutesi szakasz ezeacutert leacutenyegesen egyszerűbb eacutes gyorsabb

volt Az uumlgyet a Bp szerint lehetőleg egy taacutergyalaacutesi napon be kellett fejezni eacutes a kihirdetett

iacuteteacuteletet legkeacutesőbb 24 oacuteraacuten beluumll iacuteraacutesba kellett foglalni Szinteacuten az eljaacuteraacutest hivatott gyorsiacutetani a

buumlntetőparancs inteacutezmeacutenye melynek leacutenyege hogy csekeacutely suacutelyuacute bűncselekmeacutenyek eseteacuten a

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg ndash a nyomozaacutes adatai alapjaacuten ndash taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutevel peacutenzbuumlnteteacutest szabott ki A

buumlntetőparancs azonban csak abban az esetben vaacutelthatta be a hozzaacute fűzoumltt bdquoremeacutenyeketrdquo (ti

hogy a hatoacutesaacuteg jelentős időt eacutes energiaacutet takariacutetson meg az eljaacuteraacutes leroumlvidiacuteteacutese reacuteveacuten) ha a

terhelt beismerte a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet Ugyanis ha a terhelt kifogaacutessal eacutelt a

taacutergyalaacutest meg kellett tartani

A Bp novellaacutei koumlzuumll emliacuteteacutest eacuterdemel az 1930 eacutevi XXXV tc melynek ceacutelja az eljaacuteraacutes

egyszerűsiacuteteacutese eacutes gyorsiacutetaacutesa volt Ezen igeacuteny felmeruumlleacutese ndash napjaink bűnoumlzeacutesi volumeneacutenek

tuumlkreacuteben legalaacutebbis ndash meglepő Mindebből azonban arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a

korszak Euroacutepaacutejaacutenak buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyait alapossaacutegban eacutes garanciaacutelis biztosiacuteteacutekokban

feluumllmuacuteloacute buumlntető perrendtartaacutesi koacutedexuumlnk az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes dolgozoacuteinak munkaacutejaacutet nem

tette koumlnnyűveacute A Novella rendelkezeacutesei alapjaacuten sor keruumllt az előzetes eljaacuteraacutes

koumlruumllmeacutenyesseacutegeacutenek csoumlkenteacuteseacutere valamint az egyesbiacuteroacute hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacuteseacutere200

(E

ponton hivatkoznom kell Baacuterd koraacutebban ideacutezett biacuteraacutelataacutera a rsquo80-as eacutevek taacutersasbiacuteraacuteskodaacutesaacutenak

elsorvasztaacutesaacutet illetően Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a helyes araacutenyok megtalaacutelaacutesa eacutes a

199 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 466 o 200 Baacutenaacuteti-Belovics-Csaacutek-Sinku-Toacuteth-Varga Buumlntető eljaacuteraacutesjog 35 o

72

megfelelő műkoumldeacutes hosszuacutetaacutevon toumlrteacutenő biztosiacutetaacutesa egyik toumlrteacutenelmi időszakban nem volt

koumlnnyű feladat)

2 3 2 Buumlntető eljaacuteraacutesjog a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt201

A Bp szabaacutelyainak egy reacuteszeacutet az 1907 eacutevi 18 toumlrveacutenycikk a Bp novella moacutedosiacutetotta iacutegy

toumlbbek koumlzoumltt a semmisseacutegi panasz elbiacuteraacutelaacutesaacutenak hataacuteskoumlreacutet megosztotta a Kuacuteria eacutes a kiraacutelyi

taacutebla koumlzoumltt ez utoacutebbi biacuteraacutelta el ezentuacutel a toumlrveacutenyszeacutekek iacuteteacutelete elleni semmisseacutegi panaszt

Az ezt koumlvető időszak aacutettekinteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese toumlbb szempontboacutel is eacuterdekes Egyfelől

tanulsaacutegos hogy veacuteszterhes toumlrteacutenelmi időkben milyen jogi eszkoumlzoumlkhoumlz folyamodik a

koumlzponti hatalom a buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyozaacutesa soraacuten Ugyanakkor ndash ha eltekintuumlnk a

militarizaacuteloacutedaacutes negatiacutev hataacutesaitoacutel eacutes attoacutel hogy a Bp-ben megfogalmazott garanciaacutek sorra

eltűntek ndash az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesaacutenak egyik ceacutelja az I vilaacuteghaacuteboruacute idejeacuten valamint

az azt koumlzvetlenuumll megelőző korszakban az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutenek egyszerűsiacuteteacutese eacutes gyorsiacutetaacutesa

volt Fontos hangsuacutelyozni azonban hogy a bevezetett inteacutezkedeacutesekkel valamint a

szabadsaacutegjogok megszoriacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az uumlgyek hateacutekonyabb elinteacutezeacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek

eleacuterni A gyorsiacutetoacute inteacutezkedeacutesek moumlgoumltt erőteljes politikai megfontolaacutesokat fedezhetuumlnk fel

Iacutegy ndash joacutellehet meggyőződeacutesem hogy a jogszabaacutelyok megreformaacutelaacutesa soraacuten nem egy esetben

eredmeacutennyel nyuacutelhatunk jogtoumlrteacuteneti peacuteldaacutekhoz ndash sem az eljaacuteraacutesjogi modelleket sem a

jogfejlődeacutesi tendenciaacutekat nem szabad toumlrteacutenelmi taacutersadalmi politikai koumlzeguumlkből kiragadva

izolaacuteltan eacuterteacutekelni

Az 1912 eacutes 1914 koumlzoumltt szuumlletett toumlrveacutenyek202

eacutertelmeacuteben a polgaacuterok egyes uumlgyeiben ndash a

kormaacuteny doumlnteacutese alapjaacuten - katonai biacuteroacutesaacuteg jaacutert el a kormaacuteny pedig felhatalmazaacutest kapott az

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutes felfuumlggeszteacuteseacutere gyorsiacutetott eljaacuteraacutes valamint roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutes elrendeleacuteseacutere

Az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutet előszoumlr lecsoumlkkentetteacutek majd a szakbiacuteraacutek szerepeacutet az eskuumldtszeacutek

rovaacutesaacutera megnoumlvelteacutek Miacuteg koraacutebban a bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben kizaacuteroacutelag az eskuumldtek voltak

jogosultak doumlnteacutest hozni a moacutedosiacutetaacutesok eredmeacutenyekeacutent immaacuter ebbe a szakaszba is

bdquobeavatkozottrdquo a hivataacutesos biacuteroacute hiszen az uacutej szabaacutelyok eacutertelmeacuteben az eskuumldtszeacutek

tanaacutecskozaacutesaacutet az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elnoumlke vezette Ezt az inteacutezkedeacutest csupaacuten laacutetszoacutelag

ellensuacutelyozza az hogy a buumlnteteacutes kiszabaacutesa soraacuten a haacuterom szakbiacuteroacute mellett keacutet eskuumldt is

201 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 468o 488-489 o 510-511 o 553-554 o 202 Az 1912 eacutevi 32 eacutes 33 toumlrveacutenycikkek a katonai buumlntető perrendtartaacutesroacutel az 1912 eacutevi 63 toumlrveacutenycikk a kiveacuteteles

hatalomroacutel valamint az 1913 eacutevi 34 eacutes 1914 eacutevi 13 toumlrveacutenycikkek az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegroacutel

73

bdquoreacuteszt vehetrdquo a doumlnteacuteshozatalban (A laikus eacutes szakbiacuteroacute koraacutebbi bdquomunkamegosztaacutesaacutenakrdquo

alapja a teacuteny illetve jogkeacuterdeacutesben toumlrteacutenő doumlnteacutes elhataacuterolaacutesa volt Nem neheacutez kitalaacutelni

mekkora szerep juthatott a jogban jaacuteratlan eskuumldteknek a buumlnteteacutes nemeacutenek eacutes meacuterteacutekeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesakor)

A Kaacuterolyindashkorszakban a Bp hataacutelyban maradt ugyanakkor megalkottaacutek a bdquoneacutep

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute neacuteptoumlrveacutenytrdquo amely szerint baacutermely koumlzseacutegi vaacutelasztoacutejoggal

rendelkező szemeacutely eskuumldtkeacutepes lehetett Iacutegy legalaacutebb hat eacuteves magyar aacutellampolgaacutersaacuteg feacuteleacutevi

bdquohelybenlakaacutesrdquo iacuterni-olvasni tudaacutes nők eseteacuteben a huszonneacutegy feacuterfiak eseteacuteben a huszonegy

esztendős eacuteletkor betoumllteacutese voltak szuumlkseacutegesek az eskuumldtteacute vaacutelaacuteshoz203

Eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg

iacuteteacutelkezett a politikai bűncselekmeacutenyekben a sajtoacute veacutetseacutegben eacutes maacutes fontosabb bűnuumlgyekben

Sőt hazaaacuterulaacutes vaacutedja eseteacuten az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg a vaacutedjury szerepeacutet is betoumlltoumltte

A magyar jogfejlődeacutes vizsgaacutelata soraacuten szembeoumltlő teacuteny hogy a kormaacutenyok ndash amennyiben

buumlntető eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesről volt szoacute ndash előszeretettel noumlvelteacutek illetve csoumlkkentetteacute az eskuumldtszeacutek

hataacuteskoumlreacutet szerepeacutet a doumlnteacuteshozaacutesban Annak is hataacuterozott politikai uumlzenete volt a lakossaacuteg

mely reacutetegei szaacutemaacutera biztosiacutetotta a koumlzponti hatalom az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi teveacutekenyseacutegben

toumlrteacutenő reacuteszveacutetelt Ahogyan arroacutel a Bp kapcsaacuten szoacute esett a vaacutedtanaacutecs fontos szerepet toumlltoumltt

be abban hogy bizonyos uumlgyekben ne csupaacuten az utasiacutethatoacute az aacutellami geacutepezet reacuteszeacutet keacutepező

uumlgyeacutesz doumlnteacuteseacuten muacuteljon ki uumll a bdquovaacutedlottak padjaacutebanrdquo Ez a neacutepkoumlztaacutersasaacuteg idejeacuten a

hazaaacuterulaacutessal vaacutedolt szemeacutelyek bdquoprivileacutegiumardquo lett

A haacuteboruacutes bűnoumlsoumlkkel szemben lefolytatott eljaacuteraacutesokra oumlnaacutelloacute szabaacutelyokat alkottak melyet

nem a Bp hanem a haacuteboruacuteval kapcsolatban felelős szemeacutelyek elleni eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1919

eacutevi XXIII neacuteptoumlrveacuteny szabaacutelyozott A toumlrveacuteny nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is az elsők

koumlzoumltt definiaacutelta illetve rendelte buumlntetni a haacuteboruacutes bűncselekmeacutenyeket eacutes rendelkezett

speciaacutelis eljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacuteroacutel A haacuteboruacutes bűnoumlsoumlk elleni rendkiacutevuumlli eljaacuteraacutes soraacuten

szerepet kapott a Nemzeti Tanaacutecs Inteacutező Bizottsaacutega melynek feladata a perbe fogaacutes

elrendeleacutese volt az uacutegynevezett neacutepbiztos aki a vaacutedkeacutepviseletet laacutetta el valamint a

Nemzetgyűleacutes mely a vaacuted alaacute helyezeacutesről doumlntoumltt eacutes egyuacutettal az iacuteteacutelkezeacutes jogaacuteval is

rendelkezett A neacuteptoumlrveacuteny szabaacutelyai alapjaacuten azonban eliacuteteacuteleacutesre nem keruumllhetett sor hiszen a

Nemzetgyűleacutes meg sem alakult

A Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg ideje alatt a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs elrendelte a forradalmi toumlrveacutenyszeacutekek

felaacutelliacutetaacutesaacutet A forradalmi toumlrveacutenyszeacutek kuumlloumlnbiacuteroacutesaacutegkeacutent műkoumldoumltt eacutes az ellenforradalmi

203 Stipta 162 o

74

bűntetteket valamint egyeacuteb ndash a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs aacuteltal hataacuteskoumlreacutebe utalt ndash bűncselekmeacutenyeket

gyorsiacutetott eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint biacuteraacutelt el Megnyirbaacuteltaacutek az eljaacuteraacutes szakaszait eacutes csorba

esett az eljaacuteraacutesi funkcioacutek megosztaacutesaacuten is A terheltet elfogaacutesa utaacuten ndash nyomozaacutesi szakasz

kiiktataacutesaacuteval vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei illetve uumlgyeacuteszi teveacutekenyseacuteg neacutelkuumll vaacutedirat mellőzeacuteseacutevel ndash azonnal

a forradalmi toumlrveacutenyszeacutek eleacute aacutelliacutetottaacutek A bizonyiacuteteacutekok oumlsszegyűjteacutese a vaacutedbiztos feladata

volt A kontradiktoacuterius eljaacuteraacutes soraacuten biztosiacutetottaacutek a veacutedelemhez valoacute jogot Veacutedőkeacutent ndash

keacutepesiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek neacutelkuumll ndash baacuterki eljaacuterhatott A forradalmi toumlrveacutenyszeacutek taacutergyalaacutesa

nyilvaacutenos volt de fontos eacuterdekből az elnoumlk zaacutert taacutergyalaacutest rendelhetett el A bizonyiacutetaacutes

eredmeacutenyeacutet a vaacutedbiztos foglalta oumlssze eacutes tett indiacutetvaacutenyt melyre a vaacutedlott eacutes veacutedője

reflektaacutelhatott A biacuteroacutesaacuteg zaacutert tanaacutecskozaacutest koumlvetően titkos szavazaacutessal szoacutetoumlbbseacuteggel

doumlntoumltt Az iacuteteacuteletet roumlvid indoklaacutesaacuteval egyuumltt azonnal iacuteraacutesba foglaltaacutek Az iacuteteacuteletet azonnal

veacutegre kellett hajtani Emliacuteteacutesre meacuteltoacute meacuteg a Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg szemleacuteletmoacutedjaacutet reprezentaacuteloacute

bdquolikvidaacutecioacutes tanaacutecsokrdquo felaacutelliacutetaacutesa melyeket a fővaacuterosban eacutes a megyeacutekben hoztak leacutetre A

Kormaacutenyzoacutetanaacutecs rendelete alapjaacuten feluumllvizsgaacuteltaacutek a jogerősen be nem fejezett olyan uumlgyeket

melyek meacuteg a kapitalista termeleacutesi eacutes taacutersadalmi rend megoacutevaacutesa miatt indultak valamint a

meacuteg veacutegre nem hajtott buumlnteteacutesek eseteacuten is ugyaniacutegy jaacutertak el

Az ezt koumlvető jelentősebb buumlntető eljaacuteraacutesjogi szabaacutely a gyorsiacutetott bűnvaacutedi perrendtartaacutes a

Gybp volt204

A Gybp felfuumlggesztette az eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutest helyette a buumlntető hataacuteskoumlrrel

rendelkező toumlrveacutenyszeacutekeken uacutegynevezett oumltoumls tanaacutecsokat aacutelliacutetott fel mely neacutegy hivataacutesos

biacuteroacuteboacutel eacutes az elnoumlkből aacutellt Az oumltoumls tanaacutecs a Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg megalapiacutetaacutesa fenntartaacutesa vagy

visszaaacutelliacutetaacutesa eacuterdekeacuteben elkoumlvetett bűncselekmeacutennyel vaacutedolt szemeacutelyek uumlgyeacuteben jaacutert el A

Gybp egyes bűncselekmeacutenyek ndash iacutegy toumlbbek koumlzoumltt hűtlenseacuteg laacutezadaacutes gyilkossaacuteg ndash eseteacuten

roumlgtoumlniacuteteacutelő biacuteroacutesaacutegkeacutent jaacutert el A rendelet egyeacutebkeacutent semmilyen perorvoslatot nem tett

lehetőveacute kiveacuteve az uacutejrafelveacutetelt eacutes a jogegyseacuteg eacuterdekeacuteben hasznaacutelt perorvoslatot

Teacutemaacutem kapcsaacuten emliacuteteacutest eacuterdemel a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti buumlntető eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese

taacutergyaacuteban megalkotott keacutet toumlrveacuteny a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute

1921 eacutevi XXIX toumlrveacutenycikk valamint a toumlrveacutenykezeacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 1930 eacutevi

XXXIV toumlrveacutenycikk205

A koraacutebbi toumlrveacuteny szervezeti eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat is tartalmaz

fontos szabaacutelya hogy bizonyos (taxatiacutev felsorolt) csekeacutelyebb suacutelyuacute eacutes egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű

bűnvaacutedi uumlgyekben (testi seacuterteacutes lopaacutes sikkasztaacutes csalaacutes orgazdasaacuteg eacutes az ezekkel kapcsolatos

bűnpaacutertolaacutes bűntette) a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek egyesbiacuteroacutesaacutegkeacutent toumlrteacutenőeljaacuteraacutesaacutet iacuterta elő A

204 4038 eacutes 40391919 ME Sz rendelet 205 Mindkeacutet toumlrveacuteny szoumlvegeacutet tartalmazza a CompLex Jogtaacuter

75

nyomozaacutesi szakasz bdquofelgyorsiacutetaacutesaacutetrdquo a toumlrveacuteny a koumlzvetlenseacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel eacutes az

iacuteraacutesbeliseacuteg visszaszoraiacutetaacutesaacuteval igyekezett biztosiacutetani A toumlrveacuteny szerint ugyanis a rendőri

hatoacutesaacuteg bűnuumlgyi nyomozaacutessal megbiacutezott tagjait a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek szeacutekhelyeacuten oly moacutedon

kellett elhelyezni hogy a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacuteg a nyomozaacutes meneteacutet lehetőleg szoacutebeli utasiacutetaacutessal

iraacutenyiacutetani tudja A vizsgaacutelati szakaszt a toumlrveacuteny gyakorlatilag kiveacutetelleacute tette azaacuteltal hogy csak

a felsorolt esetekben iacuterta elő a vizsgaacutelat lefolytataacutesaacutet A toumlrveacuteny az opportunitaacutes jegyeacuteben

diszkrecionaacutelis jogkoumlrel ruhaacutezta fel a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacuteget a nyomozaacutes megszuumlnteteacutese

valamint a vaacutedirat benyuacutejtaacutesaacuteig a vaacuted elejteacutese tekinteteacuteben A keacutesőbbi 1930 eacutevi toumlrveacuteny mind

a polgaacuteri mind a buumlntető eljaacuteraacutes szabaacutelyait leegyszerűsiacutetette Rendelkezeacutesei koumlzoumltt szerepelt

toumlbbek koumlzoumltt a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek egyesbiacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlreacutenek a főmagaacutenvaacuted koumlreacutenek a

buumlntetőparancs alkalmazaacutesaacutenak kiterjeszteacutese a toumlrveacutenyszeacuteki egyesbiacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes tovaacutebbi

egyszerűsiacuteteacutese a vaacutedirat elleni kifogaacutes előterjeszteacuteseacutenek kiveacutetelesseacute teacutetele illetve a

semmisseacutegi panasz korlaacutetozaacutesa

A toumlrveacutenykezeacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrveacuteny feljogosiacutetotta az uumlgyeacuteszt hogy azokban az

esetekben amikor egy eacutevet meghaladoacute szabadsaacutegveszteacutes buumlnteteacutes kiszabaacutesa nem indokolt - a

toumlrveacutenyszeacutekhez benyuacutejtott vaacutedirat helyett ndash a vaacutedlott lakoacutehelye szerint illeteacutekes

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegnaacutel terjesszen elő vaacutedindiacutetvaacutenyt

A II vilaacuteghaacuteboruacute előtti időszakban a kormaacuteny felhatalmazaacutest kapott stataacuterium hirdeteacuteseacutere a

polgaacuteri lakossaacutegot eacuterintő buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes koumlreacuteben206

A stataacuterium azt jelentette hogy a

miniszteacuterium roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutest rendelhetett el az orszaacuteg eacutepseacutegeacutenek belső rendjeacutenek

megoacutevaacutesa eacuterdekeacuteben elrettentő peacuteldaadaacutes szuumlkseacutegesseacutege eseteacuten A kormaacuteny rendeleti uacuteton

kuumlloumlnleges eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat aacutellapiacutethatott meg eacutes az egyeacutebkeacutent hataacuteskoumlrrel rendelkező

biacuteroacutesaacutegtoacutel elvonhatta az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutet Egy kormaacutenyrendelet eacutertelmeacuteben pedig a

koronauumlgyeacutesz indiacutetvaacutenyaacutera bizonyos buumlntetőuumlgyekben a Kuacuteria iacuteteacutelkezett első fokon Ez azt

jelentette hogy az ilyen uumlgyekben egyaacuteltalaacuten nem volt lehetőseacuteg jogorvoslatra

2 3 3 A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni jogfejlődeacutes207

A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető korszakot keacutet tendencia jellemezte a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

Egyfelől ceacutelul tűzteacutek ki a haacuteboruacutes bűnoumlsoumlk felelősseacutegre vonaacutesaacutet melynek eacuterdekeacuteben

reacuteszletesen definiaacuteltaacutek a haacuteboruacutes bűnoumlsseacuteg valamint a neacutepellenes bűntett eacutes veacutetseacuteg

206 1939 eacutevi 2 toumlrveacutenycikk a bdquohonveacutedelmi toumlrveacutenyrdquo 207 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 35-37 o

76

fogalmaacutet208

A maacutesik toumlrekveacutes mely 1945 utaacuten hazaacutenkban eacuterveacutenyesuumllt a szovjet mintaacutejuacute

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezetrendszer kialakiacutetaacutesa volt oly moacutedon hogy a Bűnvaacutedi

Perrendtartaacutes maradvaacutenyait elegyiacutetetteacutek a szovjet tiacutepusuacute inkvizitoacuterius modellel A huacuteszas

harmincas eacutevek egyszerűsiacuteteacutesei nyomaacuten az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes biacuteroacutei kontrollja haacutetteacuterbe szorult

majd a folyamat veacutegeacutere meg is szűnt hiszen a vaacutedtanaacutecsot valamint a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei funkcioacutet

felszaacutemoltaacutek209

A taacutergyalaacutesi szakaszt leegyszerűsiacutetetteacutek a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes eacutes a

buumlntetőparancs inteacutezmeacutenyei erősoumldtek210

Miutaacuten bdquokikristaacutelyosodottrdquo a vegyes rendszerű

eljaacuteraacutes azokkal az uacutejiacutetaacutesokkal melyek elsősorban a nyomozaacutesi szakaszt eacuterintetteacutek ndash igazodva

a toumlrteacutenelmi politikai viszonyokhoz ndash lassankeacutent megjelentek azok az elemek is amelyek az

aacutellampolgaacuterok jogait valamint az eljaacuteraacutes jogszerűseacutegeacutet voltak hivatottak biztosiacutetani Az

inteacutezkedeacutesek nagy reacutesze azonban nem jelentett valoacutedi garanciaacutet Joacutel jellemzi a korszak

perjogaacutet Kaboacutedi Csaba bdquoA buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes oumlnmaga tagadaacutesaacuteba torkollott

deklaraacutelt elveinek ellenkezője eacuterveacutenyesuumllt fogalmai kiuumlresedtek majd hirtelen egeacuteszen maacutes

tartalommal toumlltődtek meg s a tisztesseacuteges eljaacuteraacutes gerinceacutet adoacute alapvető joginteacutezmeacutenyei

enyeacutesztek el pusztaacuten politikai megfontolaacutesboacutel (hellip) a buumlntetőapparaacutetus joacute reacuteszeacutenek politikai

keacutezben tartaacutesaacutet igen joacutel szolgaacutelta az aacutellandoacutesult szervezeti eacutes legfőkeacutepp a szemeacutelyzeti

meguacutejulaacutes (hellip)rdquo211

A buumlntetőeljaacuteraacutes a hatalom egyik eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt melyen keresztuumll

leszaacutemolhatott veacutelt eacutes valoacutes ellenfeleivel Kaboacutedi gonolataival folytatva bdquoLaacutetszoacutelag alig

vaacuteltozott valami legalaacutebbis a kuumllsőseacutegeket illetően Volt ugyanis toumlrveacuteny műkoumldtek a

biacuteroacutesaacutegok sőt a szakirodalom is hangsuacutelyozta az uacutej tiacutepusuacute szocialista toumlrveacuteny eacutes gyakorlata

garanciaacutelis felsőbbrendűseacutegeacutet Egyeacutebkeacutent is volt a hatalomnak valami eacuterthetetlen

ragaszkodaacutesa a legaacutelis formaacutek laacutetszataacutenak megtartaacutesa iraacutentrdquo212

Tekintettel arra hogy vizsgaacuteloacutedaacutesom taacutergyaacutet a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tovaacutebbfejleszteacutesi

lehetőseacutege keacutepezi e korszak azon inteacutezmeacutenyeivel eacutes szabaacutelyaival melyek nem egyeacutertelműen

a fejlődeacutes iraacutenyaacuteba mutattak csak bdquokataloacutegusrdquo szinten foglalkozom Iacutegy roumlviden de meg kell

emleacutekezni az 1945-ben bevezeteacutere keruumllő roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenyeacuteről213

Rendkiacutevuumlli

208 1945 eacutevi VII toumlrveacuteny httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8214 209 A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute inteacutezmeacutenyeacutet a bűnvaacutedi uumlgyekben a vizsgaacutelat megszuumlnteteacuteseacuteről szoacuteloacute 1950 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet

szaacutemolta fel veacuteglegesen A rendelet hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvetően azokat az eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeket amelyeket a Bp a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacute hataacuteskoumlreacutebe utalt az aacutellamuumlgyeacuteszseacuteg illeve a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegi koumlzvaacutedloacute teljesiacutetette 210Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 388 o 211 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 384 o 212 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 385 o 213 Az uacuten stataacuteriaacutelis eljaacuteraacutest az 96001945 ME szaacutemuacute rendelet vezette be Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat a 11 8001945 Me

rendelettel moacutedosiacutetott 80201939 ME rendelet tartalmazta 1946 eacutes 1948 koumlzoumltt folyamatosan bőviacutetetteacutek a stataacuteriaacutelis iacuteteacutelkezeacutes

77

aacutellapot idejeacuten az igazsaacuteguumlgyi valamint a beluumlgy- eacutes honveacutedelmi miniszter egyuumlttes doumlnteacutese

alapjaacuten a toumlrveacutenyszeacutek elnoumlke hirdetmeacutenyben tette koumlzzeacute a rendelet teruumlleti hataacutelyaacutet azokonak

a bűntetteknek a felsorolaacutesaacuteval melyre vonatkozoacutean stataacuteriaacutelis toumlrveacutenykezeacutes leacutepett eacuteletbe Az

eljaacuteraacutes legfeljebb 72 oacutera időtartamuacute lehetett a taacutergyalaacutest előkeacutesziacutető szakaszt (iacutegy a nyomozaacutest

vizsgaacutelatot a vaacutedirattal szembeni kifogaacutes lehetőseacutegeacutet) leredukaacuteltaacutek a terhelt egyeacutebkeacutent

koumltelező letartoacuteztataacutesaacutera a biacuteroacutesaacuteg eacutertesiacuteteacuteseacutere valamint a bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlknek a biacuteroacutesaacuteg

rendelkezeacuteseacutere bocsaacutetaacutesaacutera Az oumlt hivataacutesos biacuteroacuteboacutel aacutelloacute tanaacutecs doumlnteacutese lehetett felmenteacutes

vagy halaacutel tovbaacutebbaacute az uumlgy rendes vagy gyorsiacutetott eljaacuteraacutesra utalaacutesa214

1945-ben minden toumlrveacutenyszeacuteki szeacutekhelyen felaacutelliacutetottaacutek a neacutepbiacuteroacutesaacutegokat A neacutepbiacuteraacuteskodaacutesroacutel

szoacuteloacute rendeletek alapjaacuten haacuteboruacutes bűnoumlkeacutert - visszahatoacute hataacutellyal - felelősseacutegre lehetett vonni

a Horthy eacutes Szaacutelasi rendszer funkcionaacuteriusait A rendelet novellaacuteja keacutesőbb kiterjesztette a

neacutepbiacuteroacutesaacutegi jogot a politikai bűncselekmeacutenyekre is A rendelettel nem szabaacutelyozott

keacuterdeacutesekben elviekben tovaacutebbra is az 1896 eacutevi perrendtartaacutes szabaacutelyait kellett alkalmazni

Hiaacutenyzott azonban a vizsgaacutelati eljaacuteraacutes a ndash jogi szakismerettel nem felteacutetlenuumll rendelkező -

neacutepuumlgyeacutesz laacutetta el a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute funkcioacutejaacutet eacutes nyuacutejtotta be a vaacutedat Előzetes letartoacuteztataacutes

elrendeleacutese eseteacuten nem volt helye jogorvoslatnak Hiaacutenyzott a koumlzbenső eljaacuteraacutes a taacutergyalaacutes

lefolytataacutesaacutera pedig a poltikai paacutertok aacuteltal delegaacutelt neacutepbiacuteroacutesaacuteg előtt keruumllt sor A taacutergyalaacutest

vezető szakbiacuteroacute csupaacuten taacutergyalaacutesvezető jogkoumlrrel rendekezett Koumlteles volt indokolt

veacutelemeacutenyt nyilvaacuteniacutetani abban a keacuterdeacutesben hogy a taacutergyalaacutes bizonyiacutetaacutesi anyagaacutehoz keacutepest

milyen bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacuteseacutet laacutetja bizonyiacutetottnak tilos volt azonban veacutelemeacutenyt

nyilvaacuteniacutetania a tekintetben hogy mint iacuteteacutelőbiacuteroacute milyen nemű eacutes meacutervű buumlnteteacutest szabna ki

A vezető biacuteroacute jogosult volt keacutet neacutepbiacuteroacute egybehangzoacute szavazataacutehoz csatlakozni de ettől az

esettől eltekintve szavazati joggal nem rendelkezett A biacuteroacutei foacuterum doumlnteacutese ellen a

Neacutepbiacuteroacutesaacutegok Orszaacutegos Tanaacutecsaacutehoz volt lehetőseacuteg - meglehetősen korlaacutetozott esetekben -

fellebbezni Ugyaniacutegy amennyiben a vezető biacuteroacute meggyőződeacutese szerint a neacutepbiacuteraacutek a

hataacuterozatukat a toumlrveacutenyek illetve a rendelet leacutenyeges inteacutezkedeacuteseinek megseacuterteacuteseacutevel hoztaacutek

eacutes a hataacuterozat ellen fellebbezeacutesnek nem volt helye előterjeszteacutessel fordulhatott a

Neacutepbiacuteroacutesaacutegok Orszaacutegos Tanaacutecsaacutehoz kizaacuteroacutelag a vaacutedlott javaacutera A veacutedő ugyanakkor az

eacuterdemi doumlnteacutes ellen oumlnaacutelloacutean nem eacutelhetett jogorvoslattal 215

koumlreacutet (6 db ME illetve kormaacutenyrendelet szuumlletett e taacutergyban) Csupaacuten a 181954 MT rendelet inteacutezkedett a

megszuumlnteteacuteseacuteről 214 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 388-389 o 215 A neacutepbiacuteraacuteskodaacutes taacutergyaacuteban kibocsaacutetott kormaacutenyrendeletek toumlrveacutenyerőre emeleacuteseacuteről szoacuteloacute 1945 eacutevi VII toumlrveacutenycikk az

annak alapjaacutet keacutepező 811945 ME rendelet a moacutedosiacutetaacutesokat eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseket tartalmazoacute 14401945 ME rendelet valamin

a neacutepbiacuteraacuteskodaacutes koumlreacuteben a taacutevolleacutevő terhelt ellen folyoacute eljaacuteraacutesra uacutegyszinteacuten a koumlzvaacuted keacutepviseleteacutere vonatkozoacute szabaacutelyok

78

1949 utaacuten bdquoannak biztosiacutetaacutesa veacutegett hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban a jogi veacutegzettseacuteg

mellett a dolgozoacute neacutep meggyőződeacutese eacutes felfogaacutesa teljes erővel eacuterveacutenyesuumllhessenrdquo az előző

rendszer szakbiacuteroacuteinak helyeacutet uumllnoumlkoumlk reacuteszveacuteteleacutevel műkoumldő biacuteroacutesaacutegok vetteacutek aacutet az iacuteteacutelkezeacutes

minden szintjeacuten eacutes foacuterumaacuten Megszűnt a toumlrveacutenyszeacuteki egyesbiacuteraacuteskodaacutes216

Neacutepi uumllnoumlk lehetett

minden 23 eacuteleteacuteveacutet betoumlltoumltt buumlntetlen előeacuteletű vaacutelasztoacutejoggal rendelkező magyar

aacutellampolgaacuter Az uumllnoumlkoumlket a nagyuumlzemi munkaacutesok szervei vaacutelasztottaacutek egy-keacutet hoacutenapra A

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegon a szakbiacuteroacute mellett keacutet neacutepi uumllnoumlk a toumlrveacutenyszeacuteken a keacutet szakbiacuteroacute mellett ndash akik

koumlzuumll az egyik a tanaacutecselnoumlk biacuteroacute volt ndash haacuterom neacutepi uumllnoumlk iacuteteacutelkezett Az iacuteteacutelőtaacutebla eacutes a Kuacuteria

fellebbezeacutesi tanaacutecsaacuteban haacuterom szakbiacuteroacute mellett keacutet neacutepi uumllnoumlk foglalt helyet217

A fellebbviteli

biacuteroacutesaacutegon az uumllnoumlki tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutehoz a 35 eacuteleteacutev betoumllteacutese alapfelteacutetel volt

Az első bdquoszocialistardquo buumlntető perrendtartaacutes az 1951 eacutevi III toumlrveacuteny egyseacuteges bűntetti eljaacuteraacutesi

szabaacutelyokat aacutellapiacutetott meg az eljaacuteraacutes dinamikus reacutesze tagolatlannaacute differenciaacutelatlannaacute vaacutelt

Meghataacuterozoacute szerepe lett a nyomozaacutesnak meneteacutet meacutegsem reacuteszletezte a toumlrveacuteny Nem volt

helye biacuteroacutei elővizsgaacutelatnak a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg eacutes a megyei biacuteroacutesaacuteg előtt folytatott eljaacuteraacutes pedig

azonossaacute vaacutelt A toumlrveacuteny az eljaacuteraacutes statikus szabaacutelyai koumlzoumltt taacutergyalta az alapelveket a

reacutesztvevőket a bizonyiacuteteacutekokat eacutes bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlket Keacutet eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute inteacutezmeacutenyt

ismert a buumlntetőparancsot eacutes a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest vaacutedirat eacutes taacutergyalaacutes kitűzeacutese neacutelkuumll

Kihaacutegaacutes vagy főmagaacutenvaacutedra uumlldoumlzendő bűntett eseteacuten a biacuteroacutesaacuteg az egyeacutebkeacutent kellően

megalapozottnak mutatkozoacute vaacuted alapjaacuten taacutergyalaacutes kitűzeacutese helyett buumlntetőparancsot

bocsaacutethatott ki Ugyaniacutegy az uumlgyeacutesz indiacutetvaacutenya alapjaacuten a peacutenzbuumlnteteacutessel vagy haacuterom eacutevig

terjedő boumlrtoumlnneacutel nem suacutelyosabb buumlnteteacutessel fenyegetett koumlzvaacutedra uumlldoumlzendő bűncselkmeacuteny

eseteacuteben volt helye buumlntetőparancs kibocsaacutetaacutesaacutenak218

Vaacutedirat neacutelkuumlli biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutesra az

oumlt eacutevig terjedő boumlrtoumlnbuumlnteteacutesneacutel nem suacutelyosabb buumlnteteacutessel fenyegetett egyszerű megiacuteteacuteleacutesű

bűncselekmeacutenyek eseteacuteben volt lehetőseacuteg az előzetes letartoacuteztataacutes elrendeleacuteseacutet illetve az

uumlgyeacutesz aacuteltal toumlrteacutenő fenntartaacutesaacutet koumlvető haacuterom napon beluumll219

A perorvoslat szabaacutelyai ndash a

rendes eacutes rendkiacutevuumlli jogorvoslati formaacutek megőrzeacutese mellett ndash az egyszerűsiacuteteacutes kiacutevaacutenalmaacutet

fejezteacutek ki Amellett hogy a fellebbezeacutesi rendszer egyfokuacutevaacute vaacutelt eacutes a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg

anyagi jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten jogosult volt az első fokuacute iacuteteacuteletet megvaacuteltoztatni suacutelyosiacutetaacutesi

kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 59001945 ME rendlet szabaacutelyoztaacutek a neacutepbiacuteraacuteskodaacutest Forraacutes

httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8214 216 1949 eacutevi XI toumlrveacuteny a neacutepnek a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban valoacute reacuteszveacuteteleacuteről eacutes a fellebbvitel egyszerűsiacuteteacuteseacuteről

httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8356 217 Stipta 168 o 218 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 146 sect (1) bekezdeacutes 219 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 150 sect (1) bekezdeacutes

79

tilalom csupaacuten az iacuteteacutelet fellebbezeacutessel nem taacutemadott reacutesze tekinteteacuteben eacuterveacutenyesuumllt220

Kaboacutedi

Csaba veacutelemeacutenye szerint az 1951 eacutevi III toumlrveacuteny a magyar jogtoumlrteacutenet talaacuten egyetlen

bdquovegytisztardquo inkvizitoacuterius modellje melynek fellebbezeacutesi rendszere is az objektiacutev igazsaacuteg

kereseacuteseacutere iraacutenyult eltoumlroumllve a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg valamennyi korlaacutetjaacutet a teacutenyaacutellaacutes

megaacutellapiacutetaacutesa vagy a buumlnteteacutes reformaacutecioacuteja tereacuten221

Az 1954 eacutevi V toumlrveacuteny jogirodalmi megiacuteteacuteleacutese sem tuacutel kedvező a buumlntető perrendtartaacutes első

novellaacutejaacutenak jellemzeacutese kapcsaacuten a szerzők a bdquobuumlrokratikusrdquo valamint az bdquoadminisztratiacutev

jellegűrdquo illetve bdquoaacutelgaranciaacutekrdquo kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek222

A buumlrokratikus aacutelgaranciaacutek koumlzeacute

sorolhatjuk az olyan inteacutezkedeacuteseket melyek nem nyuacutejtanak valoacutes veacutedelmet a hatoacutesaacutegok

esetleges tuacutelkapaacutesaival szemben ugyanakkor alkalmasak arra hogy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

apparaacutetus munkaterheacutet felduzzasszaacutek mely eacutertelemszerűen az eljaacuteraacutes elhuacutezoacutedaacutesaacutet ideacutezi elő

Iacutegy veacutegső soron az aacutellampolgaacuterok eacutesszerű időn beluumll toumlrteacutenő uumlgyinteacutezeacuteshez valoacute joga seacuteruumll

Ilyen volt peacuteldaacuteul az a szabaacutely melynek eacutertelmeacuteben a nyomozoacute hatoacutesaacutegnak nem csupaacuten a

nyomozaacutes elrendeleacuteseacuteről kellett indokolt iacuteraacutesbeli hataacuterozatot hoznia hanem a terheltkeacutent

toumlrteacutenő felelősseacutegre vonaacutesroacutel is melyet negyvennyolc oacuteraacuten beluumll koumlzoumllni kellett a terhelttel223

Az előkeacutesziacutető uumlleacutes csaknem mellőzhetetlenneacute vaacutelt a biacuteroacutesaacutegnak előkeacutesziacutető uumlleacutest kellett

tartania ha a vaacuted taacutergyaacutevaacute tett bűntettre a toumlrveacuteny keacuteteacutevi boumlrtoumlnneacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest

aacutellapiacutetott meg tovaacutebbaacute ha a terhelt előzetes letartoacuteztataacutesban volt224

Veacutegezetuumll az uacutej

toumlrveacutenynek a koraacutebbi szabaacutelyokhoz keacutepest homlokegyenest elteacuterő koncepcioacuteja folytaacuten a

fellebbviteli biacuteroacutesaacutegok reparaacutecioacutes bdquoszereperdquo megvaacuteltozott A reformatoacuterius jogkoumlrrel szemben

a kasszatoacuterius (hataacutelyon kiacutevuumll helyező) jogkoumlr kiterjeszteacutese a megismeacutetelt eljaacuteraacutesok

megszaporodaacutesa miatt szinteacuten az eljaacuteraacutesok elhuacutezoacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezte225

(E keacutet szeacutelsőseacuteges

megoldaacuteshoz keacutepest a jelenlegi szabaacutelyozaacutes az bdquoarany koumlzeacuteputatrdquo keacutepviselő szinteacuteziskeacutent

eacuterteacutekelhető) Pozitiacutevum viszont hogy a toumlrveacuteny eacuterveacutenyre juttatta a suacutelyosiacutetaacutesi tilalmat a

maacutesodfokuacute eljaacuteraacutesban ami ndash a jelenleg hataacutelyos szabaacutelyainkhoz hasonloacutean ndash a hataacutelyon kiacutevuumll

helyezeacutes folytaacuten megismeacutetelt eljaacuteraacutesban maacuter nem eacuterveacutenyesuumllt A terhelt buumlnteteacuteseacutet ugyanis a

terheacutere bejelentett fellebbezeacutes (oacutevaacutes) hiaacutenyaacuteban is suacutelyosiacutetani lehetett ha a megismeacutetelt

eljaacuteraacutes soraacuten felmeruumllt uacutejabb teacutenyekre tekintettel megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy maacutes

220 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 205 sect 206 sect eacutes 208 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes 221 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 394 o 222 Peacuteldaacuteul Kaboacutedi Csaba (uo 394-395 o) vagy Toacuteth Mihaacutely (Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash

Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 36 o) 223 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 21 sect eacutes 26 sect 224 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 45 sect 225 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 77 sect

80

bűncselekmeacutenyben is bűnoumls vagy cselekmeacutenyeacutet suacutelyosabban kell minősiacuteteni226

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a biacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacutesra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes 1960 eacutes

1973 koumlzoumltt nem vaacuteltozott meg alapjaiban ugyanakkor a moacutedosiacutetaacutesok eacuterintetteacutek a

buumlntetőeljaacuteraacutes toumlbbi reacuteszeacutet iacutegy akaacuter a nyomozaacutesi szakaszt akaacuter a fellebbviteli eljaacuteraacutest

Az 1962 eacutevi 8 toumlrveacutenyerejű rendeleten mely feladataacuteul tűzte ki bdquoa bűntettek gyors eacutes alapos

felderiacuteteacuteseacutetrdquosem kuumlloumlnoumlsebb szerkezeti sem szemleacuteletbeli vaacuteltoztataacutest nem lehet felfedezni

A koacutedex alapelvei koumlzt szerepelt a szemeacutelyi szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesa a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes elve

(uumllnoumlkoumlk reacuteszveacuteteleacutevel) a terhelő eacutes mentő koumlruumllmeacutenyek felderiacuteteacuteseacutenek koumltelezettseacutege a

bizonyiacutetaacutes eacutes a bizonyiacuteteacutekok eacuterteacutekeleacuteseacutenek szabadsaacutega a veacutedelemhez valoacute jog a

toumlbbszoumlrieljaacuteraacutes tilalma a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutega eacutes az anyanyelv hasznaacutelataacutehoz valoacute

jog227

A toumlrveacutenyerejű rendelet kuumlloumlnbseacuteget tett a gyanuacutesiacutetott eacutes a terhelt jogaacutellaacutesa koumlzoumltt A

nyomozoacute hatoacutesaacuteg a bűntett elkoumlveteacuteseacutevel gyanuacutesiacutethatoacute szemeacutelyt (gyanuacutesiacutetott) a terheltteacute

nyilvaacuteniacutetaacutes előtt megideacutezhette kihallgathatta eacutes vele szemben keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket

foganatosiacutethatott Ha a nyomozaacutes soraacuten feltaacutert adatok az alapos gyanuacutet alaacutetaacutemasztottaacutek a

nyomozoacute hatoacutesaacuteg hataacuterozatot hozott a terheltteacute nyilvaacuteniacutetaacutesaacuteroacutel228

A nyomozoacute hatoacutesaacuteg az uumlgy

eldoumlnteacuteseacutehez szuumlkseacuteges adatok ellenőrzeacutese eacutes pontosabb meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel nyomozaacutesi

kiacuteseacuterletet veacutegezhetett Garanciaacutelis szabaacutelykeacutent a nyomozaacutesi kiacuteseacuterletet keacutet hatoacutesaacutegi tanuacute

jelenleacuteteacuteben kellett elveacutegezni eacutes azon a terhelt a seacutertett a tanuacute eacutes a szakeacutertő is reacuteszt

vehetett229

A perrendtartaacutesi koacutedex reacuteszletesen szabaacutelyozta a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutet iacutegy az

előkeacutesziacutető uumlleacutes koumltelező eseteit eacutes meneteacutet a meghozhatoacute hataacutesozatokat eacutes inteacutezkedeacuteseket a

tanaacutecselnoumlk taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutevel kapcsolatos egyeacuteb teendőit a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacutese

soraacuten hozott hataacuterozatok eacutes inteacutezkedeacutesek elleni fellebbezeacutes rendjeacutet valamint a taacutergyalaacutes

előkeacutesziacuteteacuteseacutet magaacutenvaacuted eseteacuteben A toumlrveacutenyerejű rendelet ndash a jelenlegi sziszteacutemaacutetoacutel elteacuterően ndash

a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacutese kereteacuteben szabaacutelyozta a taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutet peacutenzbuumlnteteacutes kiszabaacutesa

eseteacuten230

A fellebbezeacutes szabaacutelyai koumlzuumll emliacuteteacutesre meacuteltoacute hogy a koacutedex lehetőveacute tette a

bizonyiacutetaacutes felveacuteteleacutet a maacutesodfokuacute eljaacuteraacutesban ha a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa szerint az

elsőfokuacute biacuteroacutesaacuteg hiaacutenyosan aacutellapiacutetotta meg a teacutenyaacutellaacutest vagy az uumlgy reacuteszben nem volt kellően

226 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 209 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes 227 1962 eacutevi 8 tvr 1-11 sect 228 1962 eacutevi 8 tvr 108sect eacutes 114 sect 229 1962 eacutevi 8 tvr 143 sect 230 1962 eacutevi 8 tvr 170-196 sect

81

felderiacutetve eacutes a helyes teacutenyaacutellaacutes kis terjedelmű reacuteszbizonyiacutetaacutes felveacuteteleacutevel megaacutellapiacutethatoacute

volt231

2 3 4 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel

Az 1998 eacutevi XIX toumlrveacuteny toumlbb mint egy eacutevtizedes alkalmazaacutesa kellő taacutevlatot jelent az azt

megelőző buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedex az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny megiacuteteacuteleacuteseacutehez Joacutellehet a puha

diktatuacutera időszakaacuteban megalkotott toumlrveacuteny a rendszervaacuteltaacutes idejeacuten szaacutemos tekintetben

moacutedosiacutetaacutesra szorult232

nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy mintegy harminc eacutevig (1974

januaacuter 1-től 2003 juacutenius 30-ig hataacutelyban volt A bdquoszocialista toumlrveacutenyesseacutegrdquo biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelul

tűző toumlrveacuteny alapelvi szinten roumlgziacutetette toumlbbek koumlzoumltt az officialitaacutes elveacutet elsőkeacutent nevesiacutetette

az aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutet deklaraacutelta a szemeacutelyi szabadsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuten tuacutel az aacutellampolgaacuteri

jogok tiszteletben tartaacutesaacutet tartalmazta a szabad bizonyiacutetaacutes eacutes a funkcioacutemegosztaacutes elveacutet a

kiterjesztette a veacutedelemhez valoacute jogot eacutes biztosiacutetotta az anyanyelv hasznaacutelataacutet Az 1973 eacutevi

Be szabaacutelyai szerint lefolytatott kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes ndash főszabaacutely szerint ndash nyilvaacutenos volt

eacutes szoacutebeli tovaacutebbaacute eacuterveacutenyre jutott a koumlzvetlenseacuteg elve A jogalkotoacute szaacutendeacutekaacutenak megfelelően

a toumlrveacuteny ndash elődjeacutehez keacutepest ndash pregnaacutensabban juttatta kifejezeacutesre a szocialista

buumlntetőeljaacuteraacutessal szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyeket az alapelvek meghataacuterozaacutesa soraacuten

A korabeli szakirodalom szerint a toumlrveacuteny bdquofontos leacutepeacutes volt a fejlett szocialista taacutersadalom

eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute jogrendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebenrdquo a szerzők kellően differenciaacuteltnak korszerűnek

ugyanakkor időtaacutelloacutenak eacuterteacutekelteacutek Valoacuteban első moacutedosiacutetaacutesaacutera 1979-ben keruumllt sor

elsősorban az 1978 eacutevi IV toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent233

Az 1973 eacutevi toumlrveacuteny a Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv szerinti felosztaacutest alapul veacuteve egy komplex

rendszert hozott leacutetre mely azonban aacutellaacutespontom szerint nem csupaacuten magaacutet a jogszabaacutelyt tette

bonyolultabbaacute hanem ndash a jogalkotoacute nyilvaacutenvaloacute szaacutendeacuteka elleneacutere ndash az egyes

buumlntetőeljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutet sem koumlnnyiacutetette meg felteacutetlenuumll Egyfelől a toumlrveacuteny

differenciaacuteltan szabaacutelyozta az uacutegynevezett bűntetti eacutes veacutetseacutegi eljaacuteraacutesokat eacutes az eljaacuteraacutes

suacutelyaacutehoz viszonyiacutetva igyekezett teret engedni neacutemi egyszerűsiacuteteacutesnek az eljaacuteraacutes minden

szakaszaacuteban iacutegy ndash koumlvetkezetesen ndash mind a nyomozaacutesi eacutes taacutergyalaacutesi mind a fellebbezeacutesi

231 1962 eacutevi 8 tvr 248 sect (1) bekezdeacutes 232 A toumlrveacuteny 1974 januaacuter 1-eacuten a vegyes rendelkezeacutesekkel egyuumltt 407 sect-boacutel aacutellt A kiegeacutesziacuteteacutesek eredmeacutenyekeacutent a toumlrveacuteny

szoumlvege 2003 juacutenius 30-aacuten ndash vaacuteltozatlan szakasz szaacutem mellett ndash egyharmadaacuteval volt terjedelmesebb mint a hataacutelyba

leacutepeacutesekor 233 Bagdi Deacutenes ndash Baacutelint Levente ndash Berkes Gyoumlrgy ndash Cseacuteka Ervin ndash Gaacutel Andor ndash Goumldoumlny Joacutezsef ndash Horvaacuteth Tibor ndash Katona

Geacuteza ndash Laacuteszloacute Jenő ndash Moldovaacutenyi Gyoumlrgy ndash Nagy Lajos ndash Szaboacuteneacute Nagy Tereacutez ndash Vaacutegoacute Tibor A buumlntető eljaacuteraacutes

magyaraacutezata Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1982 7 o

82

szakaszban Tulajdonkeacuteppen maacuter oumlnmagaacuteban az elnevezeacutes is egyfajta bdquohamisrdquo

egyszerűsiacuteteacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hiszen a keacutetfeacutele eljaacuteraacutesi tiacutepus nem tisztaacuten a bűntettek eacutes a

veacutetseacutegek elhataacuterolaacutesaacuten alapult A toumlrveacuteny kulcsaacutet ebből a szempontboacutel a 89 sect eacutes 90 sect

jelentetteacutek melyek meghataacuteroztaacutek a bűntetti eacutes a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesi koumlreacutet

A veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyait kellett alkalmazni ndash a Btk-ban roumlgziacutetett veacutetseacutegeken tuacutel ndash egyes

egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű illetve kisebb taacutergyi suacutelyuacute bűntettek miatt indiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok

soraacuten is Nem volt helye ugyanakkor az egyszerűbb veacutetseacutegi eljaacuteraacutesnak ha a terhelt elmebeteg

vagy gyengeelmeacutejű volt tovaacutebbaacute ha a jogszabaacutely megszegeacuteseacutevel kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodott A

hatoacutesaacuteg doumlnteacutese alapjaacuten azonban baacutermely veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyben alkalmazni lehetett

a bűntetti eljaacuteraacutes szabaacutelyait (akaacuter egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyek vonatkozaacutesaacuteban is)

amennyiben azt az uumlgy bonyolultsaacutega vagy maacutes koumlruumllmeacuteny indokolttaacute tette Ez utoacutebbi szabaacutely

viszont esetenkeacutent azt eredmeacutenyezte hogy baacuter az egyszerűsiacuteteacutes lehetőseacutege adott volt a

jogalkalmazoacute azzal meacutegsem eacutelt hiszen kisebb kockaacutezattal jaacutert az uumlgyinteacutező szempontjaacuteboacutel ha

a jelenteacutes elkeacutesziacuteteacutese helyett bdquoroumlgtoumlnrdquo felvette a jegyzőkoumlnyvet mintsem annak utoacutelagos

poacutetlaacutesa miatt ismeacutetelten inteacutezkedni kelljen a tanuacute ideacutezeacutese iraacutent

A főszabaacutelykeacutent roumlgziacutetett bűntetti eljaacuteraacuteshoz keacutepest a toumlrveacuteny a veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyai

koumlzoumltt csak az elteacutereacuteseket tartalmazta A toumlrveacutenyhozoacute a nyomozaacutes lefolytataacutesaacutet a veacutetseacutegi

eljaacuteraacutesokban ndash az előbb emliacutetett jegyzőkoumlnyvet helyettesiacutető jelenteacutes keacutesziacuteteacutese mellett ndash toumlbbek

koumlzoumltt azaacuteltal igyekezett leegyszerűsiacuteteni hogy a toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetben

mellőzhetőveacute tette az egyeacutebkeacutent koumltelező uumlgyeacuteszi joacutevaacutehagyaacutest a nyomozaacutes megtagadaacutesa

felfuumlggeszteacutese eacutes megszuumlnteteacutese eseteacuten illetve differenciaacutelta a vaacutedemeleacutest a vaacutedirathoz keacutepest

egyszerűbb vaacutedindiacutetvaacuteny formaacutejaacuteban234

Ezek az bdquoegyszerűsiacuteteacutesekrdquo a főszabaacutelyok aloacuteli

kiveacutetelek viszonylag nagy szaacutema miatt megneheziacutetetteacutek a jogalkalmazoacute munkaacutejaacutet eacutes

bonyodalmat okoztak a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesroacutel a bűntetti eljaacuteraacutesra toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes soraacuten is hiszen a

koraacutebban bdquomegspoacuteroltrdquo eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeket nem egy esetben meg kellett ismeacutetelni

A veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyekben ndash a főszabaacutelykeacutent neacutepi uumllnoumlkoumlk koumlzreműkoumldeacuteseacutevel eljaacuteroacute

tanaacutecs helyett ndash első fokon egyesbiacuteroacute iacuteteacutelkezett Amennyiben a vaacuted taacutergya mindoumlssze

peacutenzbuumlnteteacutessel buumlntetendő veacutetseacuteg volt a toumlrveacuteny lehetőveacute tette hogy a biacuteroacutesaacuteg a taacutergyalaacutest a

szabaacutelyszerűen ideacutezett vaacutedlott taacutevolleacuteteacuteben tartsa meg A veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban az uumlgyeacutesz a

legtoumlbb esetben nem vett reacuteszt a taacutergyalaacuteson ezeacutert a vaacuted leacutenyegeacutet a biacuteroacutesaacuteg ismertette A

biacuteroacutesaacuteg ugyanakkor a taacutergyalaacutes megkezdeacutese utaacuten is megaacutellapiacutethatta hogy az uumlgy bűntetti

234 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 149-155 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot)

83

eljaacuteraacutesra tartozik ami a taacutergyalaacutes megismeacutetleacuteseacutet tette szuumlkseacutegesseacute A fellebbezeacutes

elinteacutezeacuteseacutenek szabaacutelyait a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban szinteacuten az egyszerűsiacuteteacutes eacutes gyorsiacutetaacutes igeacutenye

alakiacutetotta A toumlrveacuteny egyfelől szeacutelesebb reformaacutecioacutes jogkoumlrt biztosiacutetott a maacutesodfokuacute

biacuteroacutesaacutegnak235

mint a bűntetti eljaacuteraacutesban maacutesreacuteszt roumlvidebb fellebbezeacutesi hataacuteridőt aacutellapiacutetott

meg az uumlgyeacutesz szaacutemaacutera a keacutezbesiacuteteacutes uacutetjaacuten koumlzoumllt iacuteteacuteletek eseteacuteben tovaacutebbaacute szeacutelesebb koumlrben

tette lehetőveacute az uumlgyek tanaacutecsuumlleacutesen toumlrteacutenő elbiacuteraacutelaacutesaacutet236

Az 1973 eacutevi Be egyfokuacute rendes

jogorvoslati rendszert aacutellapiacutetott meg emellett ismerte a peruacutejiacutetaacutes tovaacutebbaacute a ndash Legfelső Biacuteroacutesaacuteg

elnoumlkeacutenek valamint a legfőbb uumlgyeacutesznek fenntartott ndash toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutes inteacutezmeacutenyeacutet a

toumlrveacutenyseacutertő vagy megalapozatlan jogerős iacuteteacuteletek megtaacutemadaacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent

Az 1973 eacutevi Be alapjaacuten a szemeacutelyi szabadsaacuteg elvonaacutesaacuteval illetve korlaacutetozaacutesaacuteval jaacuteroacute

keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket illetően annak a hatoacutesaacutegnak volt doumlnteacutesi jogosultsaacutega amely az

eljaacuteraacutes adott szakaszaacutenak ura volt Iacutegy a terhelt előzetes letartoacuteztataacutesaacutet illetve vele szemben

lakhelyelhagyaacutesi tilalmat a vaacutedirat benyuacutejtaacutesaacuteig az uumlgyeacutesz illetve az uumlgyeacutesz joacutevaacutehagyaacutesaacuteval a

nyomozoacute hatoacutesaacuteg rendelhette el a vaacutedirat benyuacutejtaacutesa utaacuten azonban maacuter csak a biacuteroacutesaacuteg (A

terhelt ideiglenes keacutenyszergyoacutegykezeleacuteseacutet nyomozaacutesi szakaszban kizaacuteroacutelag az uumlgyeacutesz

rendelhette el) Az uumlgyeacutesz a lakhelyelhagyaacutesi tilalom eacutes az ideiglenes keacutenyszergyoacutegykezeleacutes

indokoltsaacutegaacutet hat hoacutenap eltelteacutevel volt koumlteles feluumllvizsgaacutelni az előzetes letartoacuteztataacutes

meghosszabbiacutetaacutesaacutera illetve indokoltsaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutera azonban havonta sor keruumllt az

elrendeleacuteseacutetől szaacutemiacutetott haacuterom hoacutenap eltelteacutevel maacuter legfőbb uumlgyeacuteszi hataacuteskoumlrben

Amennyiben az előzetes letartoacuteztataacutes az egy eacutevet meghaladta a meghosszabbiacutetaacutesaacutera mind a

nyomozaacutesi mind a biacuteroacutesaacutegi szakaszban a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg volt jogosult237

A toumlrveacuteny keacutetfeacutele eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute kuumlloumln eljaacuteraacutest tartalmazott a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest eacutes a

taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutet peacutenzbuumlnteteacutes kiszabaacutesa eseteacuten A speciaacutelis rendelkezeacutesek mellett

mindkeacutet eljaacuteraacutesi tiacutepusban a veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyai dominaacuteltak A terheltet a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg

illetve a katonai biacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute azon bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacutese eseteacuten lehetett

a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutetől szaacutemiacutetott ndash igen roumlvid ndash hat napos hataacuteridőn beluumll biacuteroacutesaacuteg eleacute

aacutelliacutetani melynek buumlnteteacutesi teacutetele az oumlteacutevi szabadsaacutegveszteacutest nem haladta meg Ezt az eljaacuteraacutesi

235 A bűntetti eljaacuteraacutes szabaacutelyaival ellenteacutetben a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban nem eacuterveacutenyesuumllt a bizonyiacuteteacutekok feluumllmeacuterlegeleacuteseacutenek

tilalma mely megkuumlloumlnboumlzteteacutes aacutellaacutespontom szerint aggaacutelyos eacutes indokolatlan volt Ennek elleneacutere ez a szabaacutely a toumlrveacuteny

hataacutelyaacutenak ideje alatt mindveacutegig vaacuteltozatlan volt Az 1998 eacutevi XIX toumlrveacuteny ndash hataacutelyba leacutepeacuteseacutetől egeacuteszen 2006 juacutelius 1-i

moacutedosiacutetaacutesaacuteig ndash kizaacuterta a feluumllmeacuterlegeleacutes lehetőseacutegeacutet ez azonban a 2006 eacutevi LI toumlrveacutennyel ndash a vaacutedlott felmenteacutese vagy az

eljaacuteraacutes megszuumlnteteacutese eseteacuten ndash korlaacutetozott keretek koumlzoumltt ugyan de lehetőveacute vaacutelt 236 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 159 sect 225-229 sect 272 sect 273 sect 274 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30

aacutellapot) 237 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 91-99 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot)

84

moacutedot ndash a jelenlegi szabaacutelyokkal szinte megegyezően ndash kizaacuteroacutelag egyszerű megiacuteteacuteleacutesű

bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacutegektől mentes olyan uumlgyekben lehetett alkalmazni amikor a terheltet

tetten eacuterteacutek vagy a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet beismerte238

A taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutere szinteacuten

az egyszerűen elinteacutezhető uumlgyekben keruumllhetett sor azonban itt felteacutetel volt a peacutenzbuumlnteteacutes

kiszabaacutesaacutet lehetőveacute teacutevő csekeacutely taacutergyi suacutely valamint a vaacutedlotti beismereacutes Az előbbieken tuacutel

az uacutej Be aacuteltal is fenntartott kriteacuteriumkeacutent szerepelt az az előiacuteraacutes mely szerint az uumlgyeacutesz

illetve a biacuteroacutesaacuteg csupaacuten azokban az esetekben alkalmazhatta ezt a kuumlloumln eljaacuteraacutest ha

megiacuteteacuteleacutese alapjaacuten a vaacutedlott eseteacuteben a buumlnteteacutes ceacutelja taacutergyalaacutes tartaacutesa neacutelkuumll is eleacuterhető

volt239

A toumlrveacuteny veacutegezetuumll ndash szinteacuten az egyszerűsiacuteteacutes eacutegisze alatt ndash kuumlloumlnleges eljaacuteraacutesra utalt olyan

keacuterdeacuteseket amelyeket koraacutebban csak toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutes uacutetjaacuten hosszabb eacutes bonyolultabb

formaacuteban lehetett elinteacutezni (pl a szabadsaacutegveszteacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak utoacutelagos megaacutellapiacutetaacutesa eacutes

a felteacuteteles szabadsaacutegra vonatkozoacute rendelkezeacutes utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesa)240

Az 1973 eacutevi koacutedex 1980-as eacutevekben toumlrteacutent moacutedosiacutetaacutesai az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutet

ceacuteloztaacutek Az eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben kibőviacutetetteacutek a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyek

koumlreacutet eltoumlroumllteacutek a nyomozaacutesi hataacuteridőket241

a jogalkalmazoacutekat oumlsztoumlnoumlzteacutek az eljaacuteraacutest

gyorsiacutetoacute eszkoumlzoumlk igeacutenybeveacuteteleacutere242

1987-ben ndash bdquobuumlrokratikus vonaacutesardquo miatt ndash

megszuumlntetteacutek a nyomozoacute hatoacutesaacutegi hataacuterozatok uumlgyeacuteszi joacutevaacutehagyaacutesaacutenak rendszereacutet mely

joginteacutezmeacuteny alapvetően a toumlrveacutenyesseacuteget volt hivatott biztosiacutetani a nyomozaacutes soraacuten egyuacutettal

azonban alkalmas volt arra hogy bdquoelmossa a felelősseacutegetrdquo a hataacuterozatok tartalmi

helyesseacutegeacuteeacutert243

A legjelentősebb vaacuteltozaacutesokra azonban a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny 1989 eacutevi

Novellaacutejaacutenak hataacutelybaleacutepeacuteseacutet koumlvetően keruumllt sor Ahogyan az az 1989 eacutevi XXVI toumlrveacuteny

Aacuteltalaacutenos Indoklaacutesaacuteban olvashatoacute bdquonemzetkoumlzi koumltelezettseacutegeink teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a

238 A 2011 eacutevi toumlrveacuteny moacutedosiacutetoacute rendelkezeacutese eacutertelmeacuteben a tetteneacutereacutes kriteacuteriuma kikeruumllt a hataacutelyos buumlntetőeljaacuteraacutesi

toumlrveacutenyből 239 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 345-355 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot) 240 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny indoklaacutesa a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslathoz (forraacutes CompLex Jogtaacuter) 241 A nyomozaacutesi hataacuteridő toumlrveacutenyi roumlgziacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege vagy annak elveteacutese szinteacuten olyan keacuterdeacutes volt a buumlntetőeljaacuteraacutesi

jog toumlrteacuteneteacuteben amelyen keresztuumll megfigyelhető a jogpolitikai szempontok vaacuteltozaacutesa 1988 januaacuter 1 előtt eacutes 1990 januaacuter

1 utaacuten ndash a hataacutelyos toumlrveacuteny koncepcioacutejaacuteval egyezően ndash a toumlrveacuteny tartalmazta azt az előiacuteraacutest hogy a nyomozaacutest egy illetve ndash a

keacutesőbbiek folyamaacuten ndash keacutet hoacutenapon beluumll be kell fejezni Ez termeacuteszetesen a legtoumlbb uumlgyben nem akadaacutelyozta meg a nyomozoacute

hatoacutesaacutegot hogy teacutenylegesen hosszabb ideig nyomozzon hiszen a nyomozaacutesi hataacuteridő meghosszabbiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutege

koraacutebban is adott volt A toumlrveacutenyben roumlgziacutetett hataacuteridő azonban a kontrollaacutelatlan eacutes parttalan nyomozaacutesok elkeruumlleacuteseacutenek ha

nem is toumlkeacuteletes de elengedhetetlen eszkoumlzekeacutent tarthatoacute szaacutemon Ennek garanciaacutelis jelentősseacutegeacutet a jogalkotoacute is igen hamar

mintegy az egyszerűsiacutető inteacutezkedeacutes bevezeteacuteseacutet koumlvető keacutet eacutev eltelteacutevel felismerte 242 Baacuterd Kaacuteroly A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes alakulaacutesa 1985-2005 A magyar jogrendszer aacutetalakulaacutesa 19851990-2005 Jog

rendszervaacuteltozaacutes EU ndash csatlakozaacutes I koumltet (Szerk Jakab Andraacutes eacutes Takaacutecs Peacuteter) Gondolat ndash ELTE AacuteJK Budapest 2007

516 o 243 Bővebben Az 1987 eacutevi IV toumlrtveacuteny indoklaacutesa a buumlntető eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1973 eacutevi I toumlrveacutenyt moacutedosiacutetoacute

toumlrveacutenyjavaslathoz (forraacutes CompLex Jogtaacuter)

85

kuumllfoumlldi tapasztalatokra is figyelemmel szuumlkseacutegesseacute vaacutelt a buumlntetőeljaacuteraacutes nyomozaacutesi

szakaszaacuteban a szemeacutelyi szabadsaacutegot elvonoacute keacutenyszerinteacutezkedeacutesekneacutel a biacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlr

megteremteacuteserdquo E kiemelkedő fontossaacuteguacute eacutes a hataacutelyos eljaacuteraacutesi szabaacutelyainkat is meghataacuterozoacute

vaacuteltoztataacutes mellett egyeacuteb jelentős moacutedosiacutetaacutesokra is sor keruumllt Iacutegy emliacuteteacutest eacuterdemel a terheltek

veacutedelemhez valoacute jogaacutenak toumlbb dimenzioacute szerinti kiszeacutelesiacuteteacutese244

a bizonyiacutetaacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutet

veacutedelmező bdquoszankcioacuterdquo bevezeteacutese245

tovaacutebbaacute az őrizet leghosszabb tartamaacutenak oumlt napban

toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesa246

A korabeli buumlntetőeljaacuteraacutesi szakirodalom hűen tuumlkroumlzi azt a

tendenciaacutet amely ekkor maacuter nemcsak a jogalkotaacutesra de a jogalkalmazaacutesra is hataacutest gyakorolt

Iacutegy a buumlntetőeljaacuteraacutes 1993 eacutevben kiadott keacutezikoumlnyve nem csupaacuten a hazai biacuteroacutei (eacutes egyuacutettal

uumlgyeacuteszi) gyakorlatot tartalmazta hanem az emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok

veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemai Egyezmeacutenyre valamint a Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Nemzetkoumlzi

Egyezseacutegokmaacutenyaacutera toumlrteacutenő utalaacutest hanem az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacutet is247

A buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny az 1990-es eacutevek moacutedosiacutetaacutesai elleneacutere tovaacutebbra is a szocialista

perjogokra jellemző ismeacutervekkel rendelkezett mely nagyban elteacutert a kontinentaacutelis vegyes

eljaacuteraacutesi rendszer hagyomaacutenyaitoacutel A nyomozaacutes soraacuten a biacuteroacutesaacuteg csekeacutelyebb kompetenciaacuteval

biacutert az uumlgyeacuteszseacuteg szerepe a nyugat-euroacutepai peacuteldaacutekhoz viszonyiacutetva meacutegsem volt eleacuteg

dominaacutens A buumlntetőeljaacuteraacutes nyomozaacutesi eacutes biacuteroacutesaacutegi szakasza toumlbbeacute-keveacutesbeacute azonos jelentőseacutegű

volt mely a koumlzvetlenseacuteg elveacutenek haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacutet eredmeacutenyezte Az anyagi igazsaacuteg

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek igeacutenye pedig ndash az anyagi jogerő feloldaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteval ndash relatiacutevvaacute tette

a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a probleacutemaacutenak

hangot adva maacuter 1992-ben suumlrgette a jogorvoslati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutet248

A bdquoveacuteglegesrdquo

megoldaacutes elfogadaacutesaacutera azonban egy eacutevtizedneacutel is hosszabb egyezteteacutesi időszakot koumlvetően

keruumllt sor mellyel eacutertelemszerűen egyuumltt jaacutert a buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes szervezetrendszereacutenek

megreformaacutelaacutesa is az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek felaacutelliacutetaacutesaacuteval Az 1992 eacutevi LXIX toumlrveacuteny beiktatta a

244 A toumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese utaacuten a fogva leacutevő terheltek nem csupaacuten első kihallgataacutesukat koumlvetően hanem az eljaacuteraacutes

megindulaacutesaacutetoacutel kezdődően eacuterintkezhettek veacutedőjuumlkkel meacuteghozzaacute nemcsak szoacuteban hanem iacuteraacutesban is ellenőrzeacutes neacutelkuumll A veacutedő

immaacuter a tanuacute kihallgataacutesaacutenaacutel is jelen lehetett eacutes a kihallgatotthoz keacuterdeacutest inteacutezhetett (Ezt a rendelkezeacutest a tanuacutek veacutedelme

eacuterdekeacuteben roumlvidesen korlaacutetoztaacutek eacutes a veacutedő előbbi jogosiacutetvaacutenya maacuter csak a toumlrveacuteny elteacuterő rendelkezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteban

eacuterveacutenyesuumllhetett A hataacutelyos Be ezt a jogosiacutetvaacutenyt tovaacutebb szűkiacutetette eacutes pontosiacutetotta azaacuteltal hogy a veacutedő jelenleacuteteacutet eacutes

keacuterdeacutesfelteveacutesi jogaacutet csupaacuten a veacutedő illetve az aacuteltala veacutedett gyanuacutesiacutetott aacuteltal indiacutetvaacutenyozott tanuacute kihallgataacutesaacutenaacutel teszi lehetőveacute) 245 A toumlrveacuteny rendelkezeacuteseivel ellenteacutetesen lefolytatott bizonyiacutetaacutes eredmeacutenyeacutet 1990 januaacuter 1-től kezdve bizonyiacuteteacutekkeacutent ndash

elvben ndashmaacuter nem lehetett figyelembe venni 246 Ez a szabaacutely szinteacuten nem bizonyult hosszuacute eacuteletűnek 1995 februaacuter 1-vel a jogalkotoacute bdquovisszaaacutelliacutetotta az eredeti aacutellapototrdquo

tehaacutet az őrizet legfeljebb hetvenkeacutet oacuteraacuteig tarthatott 247 Ld A buumlntetőeljaacuteraacutes keacutezikoumlnyve (Jogszabaacutelyok biacuteroacutei eacutes uumlgyeacuteszi gyakorlat) Szerk Baacuterd Kaacuteroly ndash Pusztai Laacuteszloacute

Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993 248 Erről reacuteszletesen ld Baacuterd Kaacuteroly A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes alakulaacutesa 1985-2005 A magyar jogrendszer aacutetalakulaacutesa

19851990-2005 Jog rendszervaacuteltozaacutes EU ndash csatlakozaacutes I koumltet (Szerk Jakab Andraacutes eacutes Takaacutecs Peacuteter) Gondolat ndash ELTE

AacuteJK Budapest 2007 522-525 o

86

toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutest felvaacuteltoacute feluumllvizsgaacutelat valamint a jogorvoslat a toumlrveacutenyesseacuteg eacuterdekeacuteben

inteacutezmeacutenyeit

Teacutemaacutem kapcsaacuten ki kell teacuternem az 1973 eacutevi Koacutedexet moacutedosiacutetoacute 1999 eacutevi CX toumlrveacutenyre is

mely keacutet uacutej kuumlloumln eljaacuteraacutes bevezeteacuteseacutevel megteremtette az eljaacuteraacutesok gyorsabb elinteacutezeacuteseacutenek

tovaacutebbi lehetőseacutegeacutet Ezzel lehetőseacuteg nyiacutelt arra hogy az ismeretlen helyen vagy kuumllfoumlldoumln

tartoacutezkodoacute terhelttel szemben az uumlgyeacuteszseacuteg ndash taacutevolleacuteteacuteben a toumlrveacutenyi felteacutetelek fennaacutellaacutesa

eseteacuten ndash vaacutedat emeljen a biacuteroacutesaacuteg pedig megaacutellapiacutetsa buumlntetőjogi felelősseacutegeacutet Ekkor keruumllt

beiktataacutesra a keacutesőbbiekben reacuteszletezett taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes inteacutezmeacutenye is melytől a

jogalkotoacute ndash a toumlrveacuteny indoklaacutesaacutenak tanuacutesaacutega szerint ndash a munkateher jelentős csoumlkkeneacuteseacutet

vaacuterta

A rendszervaacuteltaacutest koumlzvetlenuumll megelőző eacutes az azt koumlvető eacutevek jogalkotaacutesaacutet aacutellaacutespontom

szerint az bdquouacutetkereseacutesrdquo a sarokpontok megaacutellapiacutetaacutesa eacutes a megfelelő araacutenyok eltalaacutelaacutesaacutenak

igeacutenye jellemezte A teacutezis ndash antiteacutezis ndash szinteacutezis toumlrteacutenelmi koumlrforgaacutesa a buumlntető eljaacuteraacutesjog

fejlődeacuteseacuteben is tetten eacuterhető melyet felerősiacutetett az bdquoeredmeacutenyesseacuteg versus toumlrveacutenyesseacutegrdquo

napjaink jogalkotaacutesaacutet meghataacuterozoacute dilemmaacuteja is Az 1990-es eacutevek maacutesodik feleacutenek

toumlrveacutenymoacutedosiacutetaacutesait a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa motivaacutelta első sorban a

nyomozaacutes tereacuten Ilyenek volt toumlbbek koumlzoumltt a fedett nyomozaacutessal a rendőrseacuteggel

egyuumlttműkoumldő gyanuacutesiacutetottal a lefoglalaacutessal vagy a tanuacuteveacutedelemmel kapcsolatos uacutej szabaacutelyok

toumlrveacutenybe iktataacutesa249

Ezen időszak jogalkotaacutesaacutera maacuter egyeacutertelműen raacutenyomta a beacutelyegeacutet az

előbb emliacutetett dilemma mely sok esetben eredmeacutenyezte a konszenzus neheacutez leacutetrehozaacutesaacutet

II Reacutesz

1 A buumlntető eljaacuteraacutes mint rendszer ndash az eljaacuteraacutesi rendszerek jellemzeacutese

A szakirodalomban elteacuterő neacutezetekkel talaacutelkozunk azzal kapcsolatban hogy a buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszernek tekinthető-e rendszerkeacutent műkoumldik-e vagy sem A buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszerelmeacuteleti szempontok szerinti vizsgaacutelataacutera előszoumlr az USA-ban az

1940-es eacutevekben keruumllt sor A kutataacutesok ceacutelja arra iraacutenyult mikeacutent lehetne a buumlntetőeljaacuteraacutest

egyfelől eredmeacutenyesebbeacute maacutesfelől viszont koumlltseacutegtakareacutekosabbaacute tenni250

249 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 36-37 o alapjaacuten 250 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 30-32 o alapjaacuten

87

A rendszerelmeacutelet keacutepviselői szerint a diszfunkcioacutek feltaacuteraacutesa eacutes a hateacutekonysaacuteg noumlveleacutese

szempontjaacuteboacutel a rendszer struktuacuteraacutejaacutenak van meghataacuterozoacute jelentősseacutege A struktuacutera

megvaacuteltozaacutesa szuumlkseacutegszerűen eredmeacutenyezi a műkoumldeacutes megvaacuteltoztataacutesaacutet251

Cortes szerint a

rendszer struktuacuteraacuteja eacutes funkcioacuteja nem vizsgaacutelhatoacute egymaacutes neacutelkuumll a rendszerelmeacutelet pedig a

struktuacutera eacutes a funkcioacute koumlzoumltti viszony tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eszkoumlze252

A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest a szakirodalom az uacutegynevezett nyiacutelt rendszerek koumlzeacute sorolja

amely egyuacutettal a taacutersadalom egyik alrendszere is A nyiacutelt rendszer csaknem valamennyi

sajaacutetossaacutega kimutathatoacute a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacuteben is

a) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes energiaacutet vesz fel a koumlrnyezeteacutetől Ilyen energiafelveacutetel a

bűnoumlzeacutes vagy az aacutellamtoacutel kapott anyagi taacutemogataacutes nem utolsoacute sorban a taacutersadalmi- jogi

legitimaacutecioacute

b) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a felvett energiaacutet aacutetalakiacutetja iacutegy a peacutenzuumlgyi erőforraacutesokat

felhasznaacutelja a jogi legitimaacutecioacute pedig megteremti annak lehetőseacutegeacutet hogy az eljaacuteraacutes soraacuten

konkreacutet uumlgyek nyerjenek elinteacutezeacutest (sőt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyfajta normatiacutev funkcioacutet is

betoumllt)

c) Az energiafeldolgozaacutes eredmeacutenye szűkebb eacutertelemben maga az iacuteteacutelet vagy egyeacuteb hatoacutesaacutegi

aktus leacutetrehozaacutesa taacutegabb eacutertelemben az igazsaacuteg bdquoszolgaacuteltataacutesardquo

d) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban mint rendszerben vitathatatlan a ciklikussaacuteg az

ismeacutetlődeacutes hiszen uacutejabb eacutes uacutejabb uumlgyek indulnak az eljaacuteraacutes szakaszai meghataacuterozott rendben

koumlvetik egymaacutest majd veacuteguumll befejeződnek

e) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az entroacutepia tehaacutet a rendszer rendezetlenseacutege a bűnoumlzeacutes

mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi vaacuteltozaacutesaacuteban az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fokozoacutedoacute tuacutelterheltseacutegeacuteben eacutes a

folyamatosan vaacuteltozoacute jogi koumlrnyezetben nyilvaacutenul meg Ugyanakkor a rendszerelmeacutelet mint

minden nyitott rendszer egyik attribuacutetumaacutenak eacuteppen a negatiacutev entroacutepiaacutet a rendszer

rendezettseacutegeacutet tekinti A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a bdquorendezettseacutegetrdquo a jogi kultuacutera a

szervezeacutesei-igazgataacutesi tapasztalatok a normaalkotaacutesi keacutepesseacuteg az aacutellam aacuteltal nyuacutejtott anyagi

taacutemogataacutes segiacutetseacutegeacutevel eacuteri el

f) A nyitott rendszernek alkalmazkodik koumlrnyezeteacutehez amihez informaacutecioacutera van szuumlkseacutege (A

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az informaacutecioacute aacuteramlaacutesaacutenak teacutenye nem igeacutenyel kuumlloumlnoumlsebb

magyaraacutezatot)

251 Connidis Ingrid Arnet Rethinking Criminal Justice Research A system Perspective Holt Rinehart and Winston of

Canada Limited 1982 8 o (ideacutezi Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 18 o) 252 Cortes F A Przeworski J Srague System Analysis for Social Scientist Toronto 1974 John Wiley and Sons 5o (ideacutezi

Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 19 o)

88

g) A nyitott rendszer tovaacutebbi sajaacutetossaacutega a differenciaacuteltsaacuteg mely az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

eseteacuteben szinteacuten eacuterveacutenyes megaacutellapiacutetaacutes A rendszer az 5 pont alatt taacutergyalt rendezettseacutegeacutet

eacuteppen e tulajdonsaacutega reacuteveacuten keacutepes hateacutekonyan fenntartani Konkreacutet esetben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekony műkoumldeacuteseacutet az abban műkoumldő szervezetek differenciaacuteloacutedaacutesa

specializaacutecioacuteja utjaacuten lehet eleacuterni

h) A dinamikus homeosztaacutezis a nyiacutelt rendszerek iacutegy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eseteacuteben is

megfigyelhető (Az eacutelettan a belső koumlrnyezet dinamikus aacutellandoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute

mechanizmusok oumlsszesseacutegeacutet homeosztaacutezisnak nevezi253

) Maacuteskeacutent megfogalmazva a

rendszer a belső egyensuacutely fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben esetenkeacutent bdquooumlnkorrekcioacutetrdquo hajt veacutegre

i) Veacutegezetuumll az ekvifinalitaacutest mint rendszerjellemző szinteacuten megfigyelhető a buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A rendszer műkoumldeacutese soraacuten arra toumlrekszik hogy megőrizze a sajaacutet

belső illetve a rendszer eacutes koumlrnyezete koumlzti kuumllső egyensuacutelyt Nyiacutelt rendszer eseteacuteben a

rendszer eacutes koumlrnyezete koumlzt folyamatos koumllcsoumlnhataacutes van melynek koumlvetkezteacuteben a rendszer

műkoumldeacutese is vaacuteltozik aneacutelkuumll azonban hogy a rendszer jellege megvaacuteltozna Az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a fentiek szerint alkalmazkodik a bűnoumlzeacutes mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi

vaacuteltozaacutesaacutehoz valamint a folyamatosan vaacuteltozoacute jogi koumlrnyezethez254

A rendszeralkotoacute teacutenyezők figyelembe veacutetele neacutelkuumll baacutermely a rendszer megvaacuteltoztataacutesaacutera

iraacutenyuloacute kiacuteseacuterlet balul suumllhet el Az aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek felteacuterkeacutepezeacutese aacutellaacutespontom

szerint nem hiaacutenyozhat a buumlntetőeljaacuteraacutes korszerűsiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute reformjavaslatok kialakiacutetaacutesa

soraacuten sem

A rendszerszemleacutelet azonban nem alkalmazhatoacute kritika neacutelkuumll az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

Toumlbbek koumlzoumltt azeacutert nem mert a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kuumlloumlnboumlző komponensei -

rendszerkeacutent műkoumldve - nem felteacutetlenuumll adnak racionaacutelis vaacutelaszt a bűnoumlzeacutesre mint ahogyan a

buumlntetőjog segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa sem eredmeacutenyezi szuumlkseacutegszerűen a probleacutemaacutek megoldaacutesaacutet A

rendszerszemleacutelet alkalmazaacutesaacutenak veszeacutelyeire az Euroacutepa Tanaacutecs is felfigyelt A Tanaacutecs egyik

jelenteacuteseacuteben kifejtette a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban nem igazolhatoacute az a jelenseacuteg hogy az

egymaacuteshoz konzisztens moacutedon kapcsoloacutedoacute alrendszerek koumlzoumls ceacutelt koumlvetnek eacutes ez a

koumllcsoumlnoumls kapcsoloacutedaacutes alakiacutetja ki a rendszer struktuacuteraacutejaacutet A kutataacutesok eacutepp ellenkezően azt az

eredmeacutenyt hoztaacutek hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyes alrendszerei koumlzoumltt keveacutes a koumlzoumls

253 httpwwwagrunidebhuebookallatelettana_homeosztzis_a_bels_krnyezet_llandsgahtml 254 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 19-30 o alapjaacuten

89

ceacutel jelenteacutekeny szoacuteroacutedaacutes van a koumltelesseacutegek eacutes felelősseacuteg teruumlleteacuten tovaacutebbaacute csekeacutely meacuterteacutekű

vagy nem is leacutetezik az alrendszerek koumlzti koordinaacutecioacute255

2 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutenek hagyomaacutenyos felosztaacutesa

Az angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egymaacutestoacutel toumlrteacutenő

megkuumlloumlnboumlzteteacutese a rendszerek jellemzőinek megfogalmazaacutesa toumlrteacutenelmi időkre nyuacutelik

vissza Ezt az bdquoegyetemes tudaacutestrdquo a kodifikaacutecioacutes munkaacutek soraacuten nem egy esetben

hasznosiacutetottaacutek maacuter

Az akkuzatoacuterius eacutes az inkvizitoacuterius rendszer sajaacutetossaacutegait a bennuumlk eacuterveacutenyesuumllő elvek

feltaacuteraacutesaacuteval oumlsszegezhetjuumlk Ekoumlzben lehetőveacute vaacutelik annak megaacutellapiacutetaacutesa is melyek azok az

elvek amelyek kizaacuteroacutelag az egyikben vagy maacutesikban de egyuumltt soha nem lehetnek jelen A

vegyes rendszerben ilyen uacutegynevezett rendszeralkotoacute elvek egyuumlttes alkalmazaacutesa figyelhető

meg ez azonban nem jelenti azt hogy az akkuzatoacuterius vagy inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesok alapelvei

bdquotetszőlegesenrdquo elegyiacutethetők256

21 Az angolszaacutesz (akkuzatoacuterius vaacutedelvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai

Az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszerhez tartozoacute modern angolszaacutesz eljaacuteraacutesi modell a XIX

szaacutezadban alakult ki Jellemzője az eskuumldtek reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenő taacutergyalaacutes a hivataacutesos biacuteroacute

relatiacutev passziacutev ezzel szemben a felek aktiacutev szerepe a bizonyiacutetaacutes soraacuten257

A klasszikus

vaacutedelvű eljaacuteraacutes ceacutelja a bdquojogirdquo igazsaacuteg kideriacuteteacutese mely azonban nem felteacutetlenuumll egyezik a

teacutenyleges igazsaacuteggal Baacuter az eljaacuteraacutesi funkcioacutek itt is elkuumlloumlnuumllnek az eredeti modellt nem

jellemzi specializaacuteloacutedott szakapparaacutetus kialakulaacutesa Az eljaacuteraacutes keacuterelemre indul a felek

rendelkezeacuteseacuten alapul a vaacuted elejteacutese is (Az angolszaacutesz rendszer jellemzeacutese soraacuten segiacutetseacuteguumll

hiacutevhatoacutek a kontinentaacutelis rendszert jellemző sajaacutetossaacutegok Kisarkiacutetva az angolszaacutesz modell a

kontinentaacutelis rendszer elemeinek tagadaacutesaacuteval bemutathatoacute) Az eljaacuteraacutes nem oszthatoacute

elkuumlloumlnuumllt szakaszokra a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutest nem előzi meg az uumlgy reacuteszleteire kiterjedő

nyomozaacutes eacutes nincs fellebbezeacutes sem A terhelt fő szabaacutely szerint nem bdquobizonyiacuteteacutekforraacutesrdquo az

eljaacuteraacutes soraacuten aacutertatlansaacutegaacutet ndash az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig - veacutelelmezni kell Mivel csupaacuten

255 Rutheford Andrew Introductory Report In Interactions within the Criminal Justice System In Reports presented to the

seventeenth Criminological Research Conference (1986) Collected Studies in Criminological Research Volume XXV

Strasbourg 1987 Concil of Europe Publications Section 10 o (ideacutezi Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai 30-31 o) alapjaacuten 256 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 73 o 257 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 31 o

90

egyetlen szakaszroacutel van szoacute koumlnnyűszerrel eacuterveacutenyesuumll a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg eacutes a

koumlzvetlenseacuteg elve258

Amint a modell elnevezeacutese is mutatja legjellegzetesebb vonaacutesa hogy vaacutedra indul Ebből

koumlvetkezik az a teacuteny hogy az eljaacuteraacutesnak csak egyetlen szakasza lehet a per mely a vaacuted

elbiacuteraacutelaacutesaacutera hivatott A vaacutedat toumlbbnyire a seacutertett ritkaacutebban maacutes szemeacutely keacutepviseli A

vaacutedlottnak lehetőseacutege van arra hogy a biacuteroacutesaacuteg előtt előadja veacutedekezeacuteseacutet Az akkuzatoacuterius

eljaacuteraacutes neacutelkuumlloumlzhetetlen eleme a funkcioacutemegosztaacutes A vaacuted eljaacuteraacutesindiacutetoacute szerepe eacutes az ebből

koumlvetkező funkcioacutemegosztaacutes nem vihető aacutet az inkvizitoacuterius rendszerbe ezeacutert ezeket

rendszeralkotoacute elveknek kell tekintenuumlnk Fontos kiemelni mivel az eljaacuteraacutes a vaacuted eacutes a

veacutedelem koumlzoumltti jogvita eldoumlnteacuteseacutere iraacutenyul az eljaacuteraacutes ceacutelja a formaacutelis igazsaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa

A biacuteroacutesaacuteg a szemben aacutelloacute felek aacuteltal eleacuteje vitt jogvita eldoumlnteacuteseacutehez szuumlkseacuteges meacuterteacuteken tuacutel

nem keresi a teacutenyek igazsaacutegaacutet Az angolszaacutesz jogrendszerek az ősi akkuzatoacuterius

buumlntetőeljaacuteraacutes legjellegzetesebb vonaacutesait ma is őrzik fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok leacutenyegesen megvaacuteltoztak259

A vaacutedelvű buumlntető taacutergyalaacuteson a felek sajaacutet verzioacutejuk alaacutetaacutemasztaacutesaacutera toumlrteacuteneteket adnak elő

melyet passziacutev eacutes paacutertatlan doumlnteacuteshozoacutek hallgatnak veacutegig A bizonyiacutetaacutes nem maacutes mint az

eskuumldtszeacutek meggyőzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquodraacutemai kuumlzdelemrdquo melynek fontos momentuma hogy a

bűnoumlsseacutegről jogilag keacutepzetlen szemeacutelyek doumlntenek Mindkeacutet oldal az eskuumldtszeacutek

befolyaacutesolaacutesaacutera toumlrekszik melynek soraacuten a felek a teacutenyeket taacutersadalmilag elfogadhatoacute

magyaraacutezattal igyekeznek ellaacutetni Magyar jogaacutesz szemeacutevel ez tekinthető a vaacutedelvű eljaacuteraacutes

legtaacutemadhatoacutebb mozzanatakeacutent hiszen az eljaacuteraacutes ezen a ponton vaacutelhat leginkaacutebb

irracionaacutelissaacute eacutes szubjektiacutevveacute Joacutellehet a vegyes rendszerben műkoumldő jogaacuteszokat is az vezeacuterli

hogy megnyerjeacutek a pert az angolszaacutesz rendszer azon jellegzetesseacutege mely szerint az eljaacuteraacutes

nem az objektiacutev igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutere iraacutenyul a feleket eleve bdquoelvtelenrdquo eacuterveleacutesi technika

kidolgozaacutesaacutera keacuteszteti A rendszer ugyankkor tartalmaz olyan garanciaacutelis elemeket melyek

veacutegső fokon a vaacuted bizonyiacutetaacutesaacutet neheziacutetik A bdquotisztesseacuteges verseny fegyver-egyenlőseacutegeacutetrdquo

hivatott biztosiacutetani az a szabaacutely mely szerint a taacutergyalaacuteson előszoumlr a vaacutednak kell előadnia az

aacutellaacutespontjaacutet a veacutedelem ennek ismereteacuteben alakiacutethatja ki a sajaacutet verzioacutejaacutet A bizonyiacuteteacutekok

előterjeszteacuteseacutenek joga a taktika kialakiacutetaacutesa a felek kezeacuteben van Nem segiacuteti elő az objektiacutev

igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutet az a teacuteny hogy a felek csupaacuten sajaacutet igazuk bizonyiacutetaacutesaacuteban eacuterdekeltek

258 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 25 o alapjaacuten 259 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 73-74 o

91

ugyanakkor a bizonyiacuteteacutekok beszerzeacutese is az ő kezuumlkben van Ezt a hataacutest tovaacutebb erősiacutetik a

bizonyiacuteteacutekok kizaacuteraacutesaacutera vonatkozoacute speciaacutelis szabaacutelyok260

Ahogyan Gary Goodpaster a kaliforniai Davis Egyetem professzora az akkuzatoacuterius

taacutergyalaacutesok ceacuteljaacutet kutatoacute tanulmaacutenyaacuteban kifejtette egyes neacutezetek szerint a taacutergyalaacutesok inkaacutebb

toumlltenek be taacutersadalmi szerepet mintsem hogy az egyedi uumlgyek korrekt elbiacuteraacutelaacutesaacutet ceacuteloznaacutek

A felek jogi aacutellaacutespontja a teacutenyekből levont koumlvetkezteteacuteseken magyaraacutezatokon alapul A

bűnoumlsseacuteget megaacutellapiacutetoacute iacuteteacuteletben a koumlzoumlsseacuteghez ciacutemzett uumlzenet nyilvaacutenul meg mely egyuacutettal

a tiltoacute norma szerepeacutet is betoumllti261

22 A kontinentaacutelis (inkvizitoacuterius nyomozoacute elvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai

A toumlrteacuteneti bevezeteacutes alapjaacuten leszoumlgezhetjuumlk hogy az inkvizitoacuterius rendszer kialakulaacutesaacutera a

hierarchikusan feleacutepiacutetett aacutellamszervezetekben keruumllhetett sor A hierarchia csuacutecsaacuten

elhelyezkedő koumlzponti hatalom eacutertelemszerűen nem tarthatta egyszerre koumlzvetlenuumll kezeacuteben a

kormaacutenyzaacutest az igazgataacutest az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest stb Ezeacutert neacutelkuumlloumlzhetetlenneacute vaacutelt

kuumlloumlnfeacutele szintű szervezeti egyseacutegek leacutetrehozaacutesa toumlbbek koumlzoumltt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

melyek a koumlzponti hatalom neveacuteben iacuteteacutelkeztek Ez a struktuacutera tehaacutet keacutepzett hivatalnok reacuteteg

kialakulaacutesaacutet tette szuumlkseacutegesseacute

Az inkvizitoacuterius rendszerben ndash az előbb ismertetett angolszaacutesz modellel ellenteacutetben ndash az

anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacutese aacutell a koumlzeacuteppontban A rendszer tovaacutebbi jellegzetesseacutegeinek

ismereteacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy e fő ceacutel esetenkeacutent eltorzulhat eacutes a teacutenyszerűseacuteg helyeacutet

aacutetveheti bdquofelteacutetelezettrdquo illetve a bdquoceacutelszerűnek tartottrdquo igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutenek motiacutevuma Ebben a

modellben az eljaacuteraacutes hivatalboacutel indul Hierarchikusan feleacutepiacutetett hivataacutesos szakemberekből

aacutelloacute szakapparaacutetus vesz reacuteszt az eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban Klasszikus formaacutejaacuteban az eljaacuteraacutesi

funkcioacutek nem vaacutelnak szeacutet a vaacuted eacutes az iacuteteacutelkezeacutes egy keacutezben oumlsszpontosul A pert eacuterdemben

eldoumlntő tisztseacutegviselő aktiacutevan alakiacutetja az eljaacuteraacutes meneteacutet Az eljaacuteraacutes egyes szakaszai

megkuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutest nyomozaacutes illetve vizsgaacutelat keacutesziacuteti elő A

terhelt keveacutesbeacute alanya mint inkaacutebb taacutergya az eljaacuteraacutesnak Az aacutertatlansaacuteg veacutelelme helyett itt a

bűnoumlsseacuteg veacutelelmeacuteről beszeacutelhetuumlnk mely a bizonyiacutetaacutes eredmeacutenyekeacutent tovaacutebb erősoumldhet

Alapvetően a titkossaacuteg az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes ndash ebből eredően - a koumlzvetlenseacuteg hiaacutenya jellemzi

260 vouml Fantoly Zsanett A buumlntető taacutergyalaacutesi rendszerek sajaacutetossaacutegai eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutega HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2012 27-29 o 261 Gary Goodpaster bdquoOnt the theory of American adversary criminal trialrdquo The Journal of Criminal Law and Criminology

19871 140-143 o (Fantoly i m 30 o)

92

Ebben a rendszerben megengedett a fellebbezeacutes melyet a szervezetrendszer hierarchikus

feleacutepiacuteteacutese tesz lehetőveacute262

Fantoly Zsanett szerint az inkvizitoacuterius renszer legfontosabb jellemzője a tekinteacutelyelvűseacuteg

valamint a terheltek ellen iraacutenyuloacute megengedhethetelen nyomaacutes gyakorlaacutesa mely a rendszer

kialakulaacutesaacutenak idejeacuten a fizikai kiacutenzaacutes a XVIII szaacutezadtoacutel kezdődően pedig pszicholoacutegiai

eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg263

Az előbbiek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a rendszer egyes sajaacutetossaacutegai szuumlkseacutegkeacuteppen

megteremtik egy maacutesik jellemző leacutetrejoumltteacutet Erdei Aacuterpaacuted megfogalmazaacutesaacuteban az ex officio

eljaacuteraacutes a legalitaacutes legszigoruacutebb eacutertelmeacutevel paacuterosulva az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutes logikaacutejaacutenak

fordiacutetottjaacutera eacutepuumll Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes nem a felek jogvitaacutejaacutenak eldoumlnteacuteseacutet ceacutelozza hanem

az igazsaacuteg kereseacuteseacutere iraacutenyul melynek soraacuten a biacuteroacutenak a bűncselekmeacuteny gyanuacuteja miatt

megindiacutetandoacute uumlgyben meg kell szereznie bizonyiacuteteacutekokat Erre ndash vaacutedloacute hiaacutenyaacuteban ndash a

taacutergyalaacuteson nincs lehetőseacuteg A buumlntetőeljaacuteraacutes ezen formaacutejaacuteban a nyomozaacutesi szakasz

oumlnaacutelloacutesulaacutesa szuumlkseacutegszerű azonban a nyomozaacutest az iacuteteacuteletet hozoacute biacuteroacutenak kell lefolytatnia Az

uacutegynevezett inkvirens biacuteroacute kivizsgaacutelta az uumlgyet majd a vizsgaacutelat eredmeacutenyeacutet (a

jegyzőkoumlnyvekből aacutelloacute aktaacutet) azon biacuteroacutesaacuteg eleacute taacuterta amelynek egyuacutettal maga is tagja volt A

vaacuted eacutes az iacuteteacutelkezeacutes funkcioacuteinak egyesiacuteteacutese az ex officio- valamint a materiaacutelis igazsaacuteg

megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes logikaacutejaacuteboacutel ered Az eljaacuteraacutes szakaszossaacutega szinteacuten az előbb

ismertetett rendszeralkotoacute elvek koumlvetkezmeacutenye264

E sajaacutetossaacutegok az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes egy tovaacutebbi jellegzetesseacutegeacutet felteacutetelezik az

előiacuteraacutesszerű iratokon (aktaacutekon) alapuloacute folyamatos műkoumldeacutest eredmeacutenyező eljaacuteraacutesi rend

kialakiacutetaacutesaacutet Mindezek a maacuter emliacutetett jogorvoslati jog biztosiacutetaacutesa miatt is elengedhetetlen

teacutenyezők Baacuter a jogorvoslathoz valoacute jog alkotmaacutenyos szintre emeleacutese a jogfejlődeacutes azon

viacutevmaacutenyai koumlzeacute sorolhatoacute melynek koumlszoumlnhetően a terhelt az aacuteltala seacuterelmesnek tartott iacuteteacutelet

feluumllbiacuteraacutelataacutera tarthat igeacutenyt ebben a modellben a fellebbviteli foacuterumok leacutete egyeacuteb ceacutelt is

szolgaacutel a kuumlloumlnboumlző szintű hivatalnokok egymaacutes munkaacutejaacutenak ellenőrzeacutese reacuteveacuten biztosiacutetjaacutek a

rendszer stabilitaacutesaacutet

Fantoly szerint a fellebbezeacutes az eljaacuteraacutesi rendszerek ezen formaacutejaacuteban kifejezetten a

szabaacutelyszerű eljaacuteraacutes ellenőrzeacuteseacutet a biacuteroacutek pervezeteacuteseacutenek feluumllvizsgaacutelataacutet hivatott biztosiacutetani

262 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 25 o alapjaacuten 263 Fantoly 24 o 264 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 75-76 o

93

A fellebbezeacutes lehetőseacutege első sorban a folyamatos eacutes helyes toumlrveacutenykezeacutes biztosiacutetaacutesaacutera

iraacutenyul265

23 A vegyes rendszer

Visszautalva koraacutebbi megaacutellapiacutetaacutesomhoz mely szerint a jogi uacutejiacutetaacutesokat sok esetben

valamilyen taacutersadalmi vaacuteltozaacutes vagy a status quo-t megrengető rendkiacutevuumlli esemeacuteny ideacutezte eacutes

ideacutezi elő ma is roumlgziacutetenem kell hogy a vegyes rendszer kialakulaacutesa a francia forradalom

időszakaacutera vezethető vissza A forradalom felszaacutemolta az oumlnkeacutenyuralom minden

szimboacutelumaacutet iacutegy a kiraacutelyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet is Tagadaacutesakeacutent

bevezetteacutek az angolszaacutesz eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutest amely azonban a forradalom idejeacuten

megnoumlvekedett bűnoumlzeacutes miatt nem tudott megbirkoacutezni az uumlgyekkel (Az eskuumldtszeacutek

mindazonaacuteltal eredeti rendelteteacuteseacutenek betoumllteacuteseacutere is alkalmatlannak bizonyult mely szerint a

politikai oumlnkeacutenyt lett volna hivatott kikuumlszoumlboumllni)266

Az 1791 eacutevi francia eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

bevezette a vaacutedeskuumldtszeacuteket valamint az iacuteteacutelő eskuumldtszeacuteket melynek szabaacutelyai nem koumlvetteacutek

egy az egyben az angolszaacutesz eskuumldtszeacuteki modellt267

Ilyen előzmeacutenyek utaacuten Napoleon ndash a maacuter ismertetett Code drsquo Instruction Criminelle

megalkotaacutesaacuteval ndash megteremtett egy uacutej rendszert melynek alapgondolataacutet a reacutegi bdquojoacutel bevaacuteltrdquo

inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesi rend korszerűsiacuteteacutese keacutepezte A 643 szakaszboacutel aacutelloacute logikus feleacutepiacuteteacutesű

korszerű elveket magaacuteban foglaloacute buumlntető eljaacuteraacutesjogi koacutedex bevezeteacutesből eacutes keacutet koumlnyvből aacutellt

Leacutetrehozoacutei a bevezető reacuteszben roumlgziacutetetteacutek az alapelveket melyek koumlzt szerepelt a vaacuted a

veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes funkcioacutejaacutenak elvaacutelasztaacutesa is valamint az illeteacutekesseacutegi szabaacutelyokat Az

első koumlnyvben talaacutelhatoacutek a vizsgaacutelati szakaszra a maacutesodik koumlnyvben a biacuteroacutesaacutegra vonatkozoacute

szabaacutelyok iacutegy a biacuteroacutei foacuterumrendszer a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes az iacuteteacutelkezeacutes eacutes a jogorvoslat

reacuteszletszabaacutelyai A koacutedex uacutejiacutetaacutesa a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei poziacutecioacute leacutetrehozaacutesa volt A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute a

taacutergyalaacutesi szakaszt keacutesziacutetette elő kihallgataacutesokat foganatosiacutetott melyről jegyzőkoumlnyvet

keacutesziacutetett Garanciaacutelis jelentőseacutegű szabaacutely volt hogy a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute eacuterdemi doumlnteacuteshozaacutesi

jogkoumlrrel nem rendelkezett melynek eredmeacutenyekeacutent az iacuteteacutelethozatalban prekoncepcioacuteval

rendelkező szemeacutely maacuter nem vehetett reacuteszt268

A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute elsődleges feladata az volt hogy biztosiacutetsa a nyomozaacutes soraacuten feltaacutert

bizonyiacuteteacutekok perrendszerűseacutegeacutet Ennek egyik biztosiacuteteacuteka volt a jegyzőkoumlnyv A

265 Fantoly Zsanett A buumlntető taacutergyalaacutesi rendszerek sajaacutetossaacutegai eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutega HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2012 25 o 266 Farkas 33 o alapjaacuten 267 Erdei Aacuterpaacuted 76 o 268 Farkas 33 o eacutes Kajtaacuter ndash Herger 237-238 o alapjaacuten

94

keacutenyszerinteacutezkedeacutesek engedeacutelyezeacutese eacutes elrendeleacutese is az ő hataacuteskoumlre volt A vizsgaacutelat lezaacuteraacutesa

utaacuten a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute az uumlgyet az uumlgyeacutesznek adta aacutet269

A bizonyiacutetaacutes szabaacutelyainak megreformaacutelaacutesaacutet koumlvetően szabadon felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacuteltak a

bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlk a biacuteroacutesaacuteg az eleacute taacutert bizonyiacuteteacutekokat immaacuter szabadon meacuterlegelhette Az

eljaacuteraacutesnak keacutet reacutesze lett az inkvizitoacuterius alapon nyugvoacute nyomozaacutes eacutes az akkuzatoacuterius elveken

nyugvoacute taacutergyalaacutes A napoacuteleoni hoacutediacutetaacutesok a franciaacutek aacuteltal vegyes rendszernek elnevezett

buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszert Euroacutepa szerte meghonosiacutetottaacutek A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute szerepeacutet

leacutetjogosultsaacutegaacutet keacutesőbb a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes a taacutersadalmi viszonyok aacutetalakulaacutesa nemcsak az

euroacutepai aacutellamokban de Franciaorszaacutegban is megkeacuterdőjelezteacutek Ennek toumlbb oka volt Egyfelől

a relatiacuteve csekeacutely leacutetszaacutemuacute vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei kar a XX szaacutezad maacutesodik feleacutetől maacuter nem biacutert el a

bűnoumlzeacutes volumeneacutenek megnoumlvekedeacuteseacuteből eredő munkateherrel A maacutesik ok az hogy a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei inteacutezmeacuteny elvesziacutetette eredeti funkcioacutejaacutet az uumlgyeacuteszi funkcioacute mellett mert a

buumlntetőeljaacuteraacutesban betoumlltoumltt szerepe megiacuteteacuteleacutese tuacutelontuacutel koumlzel keruumllt az uumlgyeacuteszeacutehez (Iacutegy

peacuteldaacuteul a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute is adhatott feladatot a nyomozoacute hatoacutesaacutegnak) E joginteacutezmeacutenyt aztaacuten a

XX szaacutezad veacutege feleacute az euroacutepai aacutellamok egy reacuteszeacuteben megszuumlntetteacutek maacutes reacuteszeacuteben

jelentősen aacutetalakiacutetottaacutek illetve hataacuteskoumlreacutet lecsoumlkkentetteacutek 270

A vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei inteacutezmeacuteny eacutekes

peacuteldaacuteja annak hogy egy jogi megoldaacutes a jogfejlődeacutes bizonyos szakaszaacuteban garanciaacutelis

jelentősseacuteggel biacuterhat majd ndash rendelteteacuteseacutenek betoumllteacutese utaacuten ndash meghaladottaacute eacutes foumlloumlslegesseacute

vaacutelhat Ezeacutert oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy egyik vagy maacutesik jogi megoldaacutes hagyomaacutenyosan

reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutesnak nem elegendő indok annak fenntartaacutesaacutera

Kijelenthetjuumlk a keacutet klasszikus eljaacuteraacutesi rendszer egyike sem fordul maacuter elő vegytisztaacuten

Euroacutepaacuteban meacuteg az angolszaacutesz tiacutepusuacute akkuzatoacuterius rendszerben is megfigyelhető elmozdulaacutes

a kontinentaacutelis modell aacuteltal keacutepvislet iraacutenyba Joacutellehet mindkeacutet tiacutepus tartalmaz olyan

ismeacuterveket amelyek a mai kor igeacutenyeivel oumlsszeegyeztethetők elveik egy reacuteszeacutet korrigaacutelni

kell illetőleg eacuterdemes a maacutesik rendszer valamely elemeacutevel oumltvoumlzni A vegyes rendszer

leacutenyegeacutet ndash Madaacutechtoacutel koumllcsoumlnzoumltt terminoloacutegiaacuteval eacutelve ndash abban foglalhatjuk oumlssze hogy az

egyik rendszer bdquoteacuteziseacutetrdquo szembeaacutelliacutetja a maacutesik rendszer bdquoantiteacuteziseacutevelrdquo Az iacutegy leacutetrehozott

bdquoszinteacutezisrdquo az esetek nagy reacuteszeacuteben alkalmas az egyik vagy maacutesik rendszerben kimutathatoacute

diszfunkcioacute kikuumlszoumlboumlleacutese

Vegyes rendszerben az eljaacuteraacutes ceacutelja az anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacutese erre azonban kizaacuteroacutelag a

toumlrveacutenyeknek megfelelő eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutet koumlvetően toumlrveacuteny szerint megaacutellapiacutetott iacuteteacuteletben

269 Erdei Aacuterpaacuted 78 o 270 Farkas 34 o alapjaacuten

95

van lehetőseacuteg Hivatalboacutel indulnak azok a buumlntetőuumlgyek amelyek eseteacuteben ezt a toumlrveacuteny a

koumlzvaacutedra uumlldoumlzendő bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacutese miatt előiacuterja Ugyanakkor ndash a felek

rendelkezeacutesi jogaacutenak tiszteletben tartaacutesa okaacuten ndash arra is lehetőseacuteg van hogy a

magaacutenindiacutetvaacutenyos uumlgyek egy reacuteszeacuteben a buumlntető biacuteroacutesaacuteg a seacutertett mint magaacutenvaacutedloacute

kezdemeacutenyezeacuteseacutere jaacuterjon el A vegyes rendszerben arra is akad peacutelda hogy az egyes elvek

konkuraacutelnak egymaacutessal mint ahogyan az a taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes joginteacutezmeacutenyeacuteben

megvaloacutesul a feacutel rendelkezeacutesi joga konkuraacutel az officialitaacutes elveacutevel271

Erdei az inkvizitoacuterius

eacutes vaacutedelvű rendszerek szimbioacutezisaacutenak legfontosabb jellemzőjeacutenek azt tartja hogy a hivatalboacutel

valoacute eljaacuteraacutes valamint a legalitaacutes elve a vaacutedelvvel egyuumlttesen van jelen272

Az eljaacuteraacutes soraacuten a vaacuted a veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel eacutes mindegyik funkcioacutet

hivataacutesos szakemberek toumlltik be Főszabaacutely szerint eacuterveacutenyesuumll az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes toumlbb

szakaszos jellege Speciaacutelis esetben azonban az eljaacuteraacutes egyes szakaszai leroumlviduumllnek vagy

hiaacutenyoznak A nyomozaacutesi szakasz leroumlviduumlleacuteseacutere peacutelda lehet a hazai szabaacutelyok szerinti

biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes illetve a taacutergyalaacutesi szakasz hiaacutenyaacutera a taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutenek szabaacutelyai

Erdei Aacuterpaacuted gondolataival eacutelve az aacutellam a seacutertettől kisajaacutetiacutetott buumlntetőigeacutenyt nyomozaacutes

neacutelkuumll nem keacutepes eacuterveacutenyesiacuteteni A buumlntetőigeacuteny aacutellami kisajaacutetiacutetaacutesa ugyanakkor

buumlntetőeljaacuteraacutesi joginteacutezmeacutenyek eacutes apparaacutetus műkoumldteteacuteseacutet teszi szuumlkseacutegesseacute273

A vegyes

rendszerben az aacutellam neveacuteben a koumlzvaacutedloacute szerepeacutet az uumlgyeacutesz toumllti be aki e minőseacutegeacuteben csak

a vizsgaacutelati anyag birtokaacuteban leacutephet fel Olyan megoldaacutes is elkeacutepzelhető hogy a terhelt vaacuted

alaacute helyezeacuteseacuteről hivataacutesos biacuteroacutei testuumllet uacutegynevezett vaacutedtanaacutecs doumlnt ilyen peacuteldaacutet laacutethatunk az

1896 eacutevi XXXIII toumlrveacutenycikkben A vaacutedtanaacutecs feladata az angolszaacutesz vaacutedeskuumldtszeacutekeacutevel

azonos annak megiacuteteacuteleacutese hogy van-e elegendő alap a terhelt ellen az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek

(doumlntőbiacuteroacutesaacuteg) előtti per megindiacutetaacutesaacutera274

Az iacuteteacutelethozatalban a hivataacutesos biacuteroacute mellett helyet

kap a laikus biacuteroacute is

Roumlgziacuteteni kell tovaacutebbaacute hogy az egyes alapelvek nem egyforma intenzitaacutessal jellemzik az

eljaacuteraacutes keacutet szakaszaacutet ilyenek kuumlloumlnoumlsen a nyilvaacutenossaacuteg a szoacutebeliseacuteg eacutes a koumlzvetlenseacuteg elvei

A nyomozaacutesi szakaszra jellemző hogy zaacutert titkos iacuteraacutesbeliseacutegen alapul a veacutedelemhez valoacute

jog pedig szűkebb koumlrben eacuterveacutenyesuumll mint az eljaacuteraacutes keacutesőbbi szakaszaacuteban A titkossaacutegboacutel eacutes

a veacutedelemhez valoacute jog redukaacutelt szerepeacuteből koumlvetkezően az eljaacuteraacutes ezen szakaszaacuteban az iratok

megismereacuteseacutenek lehetőseacutege korlaacutetozott Tehaacutet az eljaacuteraacutes előkeacutesziacutető vizsgaacuteloacute-felderiacutető

271 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 26 o alapjaacuten 272 Erdei Aacuterpaacuted 77 o 273 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 76 eacutes 77 o 274 Erdei Aacuterpaacuted 78 o

96

szakaszaacutet az inkvizitoacuterius rendszerben kiforrt alapelvek uraljaacutek Ezzel szemben a taacutergyalaacutesi

szakasz nyilvaacutenos a szoacutebeliseacuteg eacutes koumlzvetlenseacuteg elvei jellemzik Ez azt jelenti hogy az eacuterdemi

doumlnteacuteshozaacutes ndash melyben maacuter az uumlgyirat leacutete is fontos szerepet jaacutetszik ndash a biacuteroacutesaacuteg előtt

lefolytatott bizonyiacutetaacuteson az ott toumlrteacutentek koumlzvetlen eacuteszleleacuteseacuten alapul Neacutemi paradoxonnal az

egyeacutebkeacutent bdquoszabadrdquo bizonyiacutetaacutesi rendszert bizonyos tilalmak eacutes korlaacutetok teszik toumlrveacutenyesseacute

Ebben a modellben a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes soraacuten a biacuteroacute nem teljesen passziacutev Teveacutekenyseacutege ndash

főszabaacutely szerint ndash a per vezeteacuteseacutere eacutes az eacuterdemi doumlnteacutes meghozaacutesaacutera korlaacutetozoacutedik Enneacutel

aktiacutevabb koumlzreműkoumldeacutes ellenteacutetben aacutellna a biacuteroacutesaacuteg paacutertatlan eacutes előiacuteteacuteletektől mentes doumlnteacuteseacutere

vonatkozoacute elvaacuteraacutesokkal Az eljaacuteraacutes kontradiktoacuterius a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes alakiacutetaacutesaacuteban mindkeacutet

feacutel reacuteszt vesz A vaacutednak eacutes a veacutedelemnek egyaraacutent lehetőseacutege van arra hogy a biacuteroacute eleacute taacuterja a

bizonyiacuteteacutekait eacutes meggyőzze őt aacutellaacutespontjaacuteroacutel

Oumlsszegzeacutesuumll megaacutellapiacutethatoacute hogy a vegyes rendszer egyetlen rendszeralkotoacute elv segiacutetseacutegeacutevel

nem hataacuterozhatoacute meg hiszen a nyomozaacutest a hivatalboacutel valoacute eljaacuteraacutes elve a pert pedig a vaacutedelv

uralja Ugyanakkor a rendszer eleacuteg rugalmas az egymaacutesnak ellentmondoacute elvek befogadaacutesaacutera

Erdei szavait ideacutezve a vegyes rendszerben semmi nem lehet bdquorendszeridegenrdquo275

3 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tipizaacutelaacutesaacutenak tovaacutebbi moacutedjai

A dolgozat eddigi reacuteszeacuteben taacutergyalt rendszerek tuacutelnyomoacutean a taacutergyalaacutesi szakaszra vonatkozoacute

ismeacutervek alapjaacuten alkotnak oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet A jogirodalomban azonban felmeruumllt annak az

igeacutenye is hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest az aacutellamhatalom gyakorlaacutesaacutenak moacutedja

struktuacuteraacuteja szerint is kategorizaacutelja Mirjan R Damaška a Yale Egyetem professzora276

a

bdquoStructures of Authority and Comparative Criminal Procedurerdquo (Hatalmi struktuacuteraacutek eacutes az

oumlsszehasonliacutetoacute buumlntető eljaacuteraacutesjog) ciacutemű 1975-ben megjelent munkaacutejaacuteban uacutejfajta tipoloacutegiaacutet

aacutelliacutetott fel melynek kiindulaacutesi alapja az aacutellamhatalom centralizaacutelt vagy decentralizaacutelt

moacutedjaacutehoz koumlthető

A hierarchikus modellben a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes aacutellami bdquomonopoacuteliumrdquo A szervezeti

feleacutepiacuteteacutes centralizaacutelt eacutes hierarchikus minden szervezeti egyseacuteg igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi hatalma a

koumlzpontboacutel szaacutermaztathatoacute A kuumlloumlnboumlző szintek alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi viszonyban aacutellnak

egymaacutessal A struktuacutera jellegeacuteből fakadoacutean az egyes szintek hataacuteskoumlre reacuteszletesen

meghataacuterozott a magasabb szintű hatoacutesaacuteg reformatoacuterius jogkoumlrrel biacuter az alacsonyabb szintű

hatoacutesaacuteg doumlnteacutese felett Ebben a rendszerben alapvető fontossaacuteggal biacuter a bizonytalansaacutegi

275 Erdei Aacuterpaacuted 79 o 276 httpwwwlawyaleedufacultymirjandamaskahtm

97

teacutenyező minimalizaacutelaacutesa iacutegy a diszkrecionaacutelis doumlnteacutes lehetőseacutegeacutet igyekeznek kikuumlszoumlboumllni

szűk koumlrre korlaacutetozni A feluumllvizsgaacutelati jogosultsaacuteg miatt a dokumentaacutecioacutenak az uumlgyiratoknak

fontos szerep jut A hierarchikus modellben az iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlrrel felruhaacutezott szemeacutely

hivatalnok akinek az a feladata hogy a normatiacutev szabaacutelyokat magas sziacutenvonalon

professzionaacutelis moacutedon alkalmazza A kontinentaacutelis euroacutepai orszaacutegok uumlgyeacuteszseacutegeinek eacutes

rendőrseacutegeinek az eljaacuteraacutesa ehhez a modellhez tartozik A biacuteroacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben a hierarchikus

rendszer jellegzetesseacutege a fellebbezeacutes inteacutezmeacutenyeacuteben valamint abban nyilvaacutenul meg hogy a

hivataacutesos biacuteroacute a doumlnteacuteshozaacutesban hangsuacutelyosabb szerepet toumllt be mint a laikus biacuteroacute A

hierarchia a szakeacutertelem az iratok ismereteacutenek primaacutetusa a biacuteroacutesaacuteg eseteacuteben is jellemző a

laikus elem pedig egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szorul az iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegben277

A koordinatiacutev modell jellemzője a decentralizaacutecioacute ami azt jelenti hogy az aacutellam az

iacuteteacutelkezeacutesben teret enged az autonoacutemiaacutenak Az eljaacuteraacutes ceacutelja itt a konkreacutet egyedi esethez keacutepest

a legmegfelelőbb doumlnteacutes meghozaacutesa Ennek koumlvetkezteacuteben ndash baacuter egyfajta bdquolazardquo hierarchia itt

is megfigyelhető ndash a hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutera reacuteszben az aacutetfedeacutes reacuteszben a melleacuterendeltseacuteg

jellemző Peacuteldaacuteul az USA-ban bdquohelyirdquo biacuteroacutesaacuteg is megaacutellapiacutethatja valamely jogszabaacutely

alkotmaacutenyellenesseacutegeacutet Mivel ebben a rendszerben nem eacuterveacutenyesuumll az elv hogy a bdquomagasabb

szintű biacuteroacutesaacutegnak hivatalboacutel igaza vanrdquo az iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlat heterogeacuten Ezeacutert a doumlnteacutesek

előre laacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes egyseacutegesseacutegeacutet eredmeacutenyező reacuteszletszabaacutelyok ebben a rendszerben nem

alakulnak ki Eacutepp ellenkezőleg a meacuterlegeleacutesen alapuloacute uacutegynevezett diszkrecionaacutelis

doumlnteacuteshozaacuteseacute a főszerep278

Veacutelemeacutenyem szerint a fenti keacutet tiacutepus - a strukturaacutelis elteacutereacutesen tuacutelmenően ndash abban kuumlloumlnboumlzik

egymaacutestoacutel leginkaacutebb hogy az egyik rendszerben az eljaacuteraacutes algoritmus szerű melyben a

jogalkotoacute az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel normaacutekat ndash a matematika

nyelveacutere lefordiacutetva bdquomegengedett leacutepeacutesekből aacutelloacute moacutedszert utasiacutetaacutessorozatotrdquo ndash aacutellapiacutet meg

Az eljaacuteraacutes normatiacutev szabaacutelyozaacutesaacutenak ceacutelja hogy az aacutellampolgaacuterok a lehetőseacutegekhez meacuterten

azonos elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlljenek amennyiben azonos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ugyanolyan vagy

hasonloacute bűncselekmeacutenyt koumlvettek el Ennek igeacutenye a hierarchikus rendszerű aacutellamokban a

jogbiztonsaacuteg valamint toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg elveiből taacuteplaacutelkozik Ezzel szemben ndash eacutes

neacutemi raacutecioacute e felfogaacutesban is van ndash a koordinatiacutev rendszerben elutasiacutetjaacutek a doumlnteacutes

algoritmizaacutelaacutesaacutet Az adott esethez meacutert legmegfelelőbb doumlnteacutessel valoacute azonosulaacutes sok esetben

alkalmasabb lehet a speciaacutelis prevencioacutera azonban a generaacutel preventiacutev hataacutesaacutet

277 Farkas 34-37 o alapjaacuten 278 Farkas 37-38 o alapjaacuten

98

bizonytalanabbnak tartom Egy ilyen doumlnteacutesi mechanizmussal műkoumldő aacutellamban az

aacutellampolgaacuterok kisebb bizonyossaacuteggal szaacutemolhatnak előre tettuumlk koumlvetkezmeacutenyeivel hiszen e

koumlvetkezmeacutenyek eshetőlegesek

A koordinatiacutev modell ismeacuterveihez visszateacuterve tovaacutebbi jellemző hogy az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacuteget folytatoacute szemeacutely maacutes funkcioacutet is betoumllt mint a hierarchikus modell szerinti

bdquokolleacutegaacutejardquo A koordinatiacutev modellben a biacuteroacute teveacutekenyseacutege nem meruumllki a szabaacutelyok

bdquomechanikusrdquo alkalmazaacutesaacuteban mert az iacuteteacutelet egyuacutettal a konkreacutet esetben felmeruumllt taacutersadalmi

probleacutema megoldaacutesaacutera is hivatott Ehhez azonban aacutellaacutespontom szerint nem csupaacuten szeacuteleskoumlrű

kriminaacutel politikai ismeretekre van szuumlkseacuteg hanem pszicholoacutegiai keacutepesseacutegre is hiszen az

iacuteteacuteletben nemcsak az aacutellam buumlntető igeacutenye oumllt testet hanem abban a felek jog- eacutes

eacuterdekvitaacutejaacutenak eldoumlnteacutese soraacuten kialakiacutetott kompromisszum is megnyilvaacutenul Ezeacutert a

jogalkalmazoacute szemeacutelyek kivaacutelasztaacutesa soraacuten a jogi szakeacutertelem mellett a taacutersadalmi

elismertseacuteg kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter279

Ha a keacutet rendszert az eddig ismertetett sajaacutetossaacutegok szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval egybevetjuumlk arra a

koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a hierarchikus rendszer objektiacutevabb vagy legalaacutebbis az

objektivitaacutesra toumlrekszik ezzel szemben a koordinatiacutev rendszerben a szubjektiacutev elemek a

meghataacuterozoacuteak A tiacutepusjegyek kialakiacutetaacutesa azonban mindig valamilyen aacuteltalaacutenosiacutetaacutesboacutel ered

aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten pedig hiba lenne egyik vagy maacutesik modell mellett letenni a

voksunkat A doumlnteacuteshozaacutesi mechanizmus mellett az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szerveinek vizsgaacutelata

is neacutelkuumlloumlzhetetlen

A koordinatiacutev modellben a rendőrseacuteg szeacuteleskoumlrű diszkrecionaacutelis jogkoumlrrel rendelkezik eacutes

teveacutekenyseacutege soraacuten első sorban a beacuteke fenntartaacutesaacutera a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit seacutertő magatartaacutesok

megakadaacutelyozaacutesaacutera toumlrekszik Napjainkban a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacuteseacutevel az eredetileg nem

buumlrokratikusan műkoumldő rendőrseacutegen beluumll is megfigyelhető a specializaacuteloacutedaacutes eacutes

hateacutekonysaacutegra toumlrekveacutes Az USAacute-ban az uumlgyeacutesz szervezetileg igen politikailag viszont nem

fuumlggetlen szemeacutely aki teljes jogkoumlrrel doumlnt a nyomozaacutes elrendeleacuteseacuteről eacutes a vaacutedemeleacutesről A

biacuteroacute a hierarchikus rendszer viszonylataacuteban nagyfokuacute meacuterlegeleacutesi joggal biacuter melyet a

szakmai muacutelton alapuloacute tekinteacutely a paacutertatlansaacuteg az eljaacuteraacutes soraacuten tanuacutesiacutetott passzivitaacutes

alapoznak meg A XX szaacutezad maacutesodik feleacutetől a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal nyuacutejtott jogi taacutejeacutekoztataacutes

ugyanakkor e passziacutev szerepfelfogaacuteson csorbaacutet ejtett280

279 Farkas 38 o alapjaacuten 280 Farkas 38-39 o alapjaacuten

99

Ingrid Arnet Connidis281

az University of Western Ontario Szocioloacutegiai Tanszeacutekeacutenek

professzora keacutet igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszertiacutepust kuumlloumlnboumlztetett meg A hagyomaacutenyos

ceacutelracionaacutelis modell fő sajaacutetossaacutega a hateacutekonysaacuteg melyben a szervezeti ceacutelok is testet

oumlltenek A hangsuacutely ebben az esetben a formaacutelis szabaacutelyok műkoumldeacuteseacuten van Ahhoz hogy a

szervezet hateacutekonysaacutegaacutet noumlvelni tudjuk a szervezet műkoumldeacuteseacutet racionalizaacutelnunk kell A

szervezetben cselekvők teveacutekenyseacutege ebben a modellben a szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutera

korlaacutetozoacutedik282

E megaacutellapiacutetaacutesok kapcsaacuten visszautalneacutek a bevezeteacutesben megfogalmazott

gondolataimhoz mely szerint a buumlntetőjog eacutes a buumlntető eljaacuteraacutesjog teruumlletei jellemzően nem

engednek teret a jogalkalmazoacutei meacuterlegeleacutesnek iacutegy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes ceacutelracionaacutelis

modelljeacuteben a diszkrecionaacutelis magatartaacutes szerepe elenyeacutesző

A fentiekkel ellenteacutetben a funkcionaacutelis modell leacutenyege hogy a rendszer legfőbb

sajaacutetossaacutegaacutenak a rendszer elemei koumlzoumltti kooperaacutecioacutet alkalmazkodaacutesi keacuteszseacuteget tartja eacutes

elismeri hogy a rendszer egyes szereplőinek elteacuterő ceacuteljaik vannak iacutegy a rendszer ceacuteljai

sokszor oumlnmagukkal ellenteacutetesek mely a rendszeren beluumlli konfliktushoz vezet283

4 A buumlntetőeljaacuteraacutes funkcioacutei eacutes alapelvei

A toumlrteacuteneti rendszerelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutest koumlvetően szeretneacutem aacutettekinteni az eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

azon alapelveit melyek jelenleg zsinoacutermeacuterteacutekuumll szolgaacutelnak az eljaacuteraacutes toumlrveacutenyes

lefolytataacutesaacutehoz valamint meghataacuterozzaacutek az eljaacuteraacutes alanyainak eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeit sőt

bdquoattitűdjeacutetrdquo

Az alapelvek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet nem csupaacuten az teremti meg hogy azokat a hataacutelyos

toumlrveacutenyuumlnk első tizenegy szakasza roumlgziacuteti (Megjegyzem hogy a toumlrveacutenyben elszoacutertan egyeacuteb

helyeken is talaacutelunk alapelvi eacutellel bdquoleszoumlgezettrdquo szabaacutelyokat) Az alapelvek fontossaacutega abban

nyilvaacutenul meg hogy rajtuk keresztuumll maacuter első pillantaacutesra eacuterteacutekelhető nemcsak a hataacutelyos

magyar Be hanem a vilaacutegon baacutermelyik hasonloacute taacutergyuacute toumlrveacuteny Taacutempontot jelent az eljaacuteraacutesi

rendszerek valamelyikeacutebe toumlrteacutenő besorolaacutes kapcsaacuten eacutes kifejezeacutesre juttatja milyen meacuterteacutekben

jutnak eacuterveacutenyre a jogaacutellamisaacuteg viacutevmaacutenyai Termeacuteszetesen egy demokratikus jogaacutellamban

pusztaacuten az alapelvek bdquozaacuteszloacutera tűzeacuteserdquo nem teremti meg a toumlrveacutenyes eacutes az alapjogokat

tiszteletben tartoacute eljaacuteraacutes lehetőseacutegeacutet amennyiben az eljaacuteraacutes szabaacutelyai a deklaraacutelt alapelvekkel

nincsenek oumlsszhangban Hasonloacute veacutelemeacutenyt olvashatunk Tihomir Vaszilijevicstől aki 1969-

281 httpsociologyuwocapeopleprofilesConnidishtml 282 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 34 o 283 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 34-35 o alapjaacuten

100

ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy az aacutellampolgaacuteri jogok veacutedelme nem

elsősorban az eljaacuteraacutesi garanciaacutek aacuteltal valoacutesul meg A toumlrteacutenelmi kor a maga politikai

vetuumlleteacutevel merőben maacutes volt mint napjainkban a szerző teljesen maacutes jogi koumlzegben

gondolkodott melyről az alaacutebbi ideacutezet is aacuterulkodik bdquo(hellip) az elvek teljes meacuterteacutekben

kiszolgaacuteltatottak a szociaacutelis erők mozgaacutesaacutenak (hellip) Egy tollvonaacutes elegendő a

felszaacutemolaacutesukhoz vagy ha formaacutelisan baacuter eacuterintetlenuumll is hagyjaacutek őket a mindennapok

gyakorlata kiacutemeacuteletlenuumll aacutetgaacutezol rajtukrdquo284

A mai jogaacutesz szaacutemaacutera ebből annyi a tanulsaacuteg hogy

a jogalkalmazoacutei munka soraacuten a toumlrveacuteny szellemeacutenek (is) eacuterveacutenyesuumllnie kell Az alapelvek a

gyakorlatban nem hagyhatoacutek figyelmen kiacutevuumll az elveket akaacuter roumlgziacuteti taxatiacuteve a toumlrveacuteny akaacuter

csak az egyes reacuteszletszabaacutelyok tartalmazzaacutek azokat implicit moacutedon Ennek igeacutenyeacutet

fogalmazza meg hazaacutenk Alaptoumlrveacutenye is az R) cikk (3) bekezdeacuteseacuteben mely szerint az

Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacuteseit azok ceacuteljaacuteval a benne foglalt Nemzeti hitvallaacutessal eacutes toumlrteacuteneti

alkotmaacutenyunk viacutevmaacutenyaival oumlsszhangban kell eacutertelmezni A T) cikk (3) bekezdeacutese roumlgziacuteti

tovaacutebbaacute az Alaptoumlrveacuteny primaacutetusaacutet valamennyi toumlrveacutennyel szemben285

Aacutellaacutespontom szerint az alapelveket felfoghatjuk olyan ceacutelkitűzeacuteseknek melyeknek az eljaacuteraacutes

folyamaacuten felteacutetlenuumll eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell Amennyiben eljaacuteraacutesi rendszeruumlnktől elteacuterő

rendszerből ndash peacuteldaacuteul az angolszaacutesz jogrendszerből ndash igyekszuumlnk eljaacuteraacutesjogi megoldaacutesokat

joginteacutezmeacutenyeket adaptaacutelni szuumlkseacutegesnek tartom annak vizsgaacutelataacutet hogy azok a magyar

buumlntetőeljaacuteraacutes alapelveivel oumlsszhangban aacutellnak-e Ezen tuacutelmenően a buumlntetőeljaacuteraacutes ndash hazai

viszonyok szerinti ndash funkcioacutejaacutenak pontos definiaacutelaacutesa is elengedhetetlen Idegen megoldaacutesok

aacutetuumllteteacutese csak akkor lehetseacuteges ha oumlsszeegyeztethetők a buumlntetőeljaacuteraacutes eredeti

rendelteteacuteseacutevel a magyar hagyomaacutenyokkal

Aacutellaacutespontom szerint uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesa előtt elsődleges feladat azoknak az elveknek a

roumlgziacuteteacutese melyektől semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nem lehet eltekinteni mert azok toumlrveacutenyi

megnyilvaacutenulaacutesa nem szoros eacutertelemben vett bdquobuumlntetőeljaacuteraacutesi eacuterdekrdquo hanem az alapjogok

eacuterveacutenyesuumlleacutese szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen Szoros eacutertelemben vett buumlntetőeljaacuteraacutesi eacuterdek

alatt az bdquouumlgyrdquo olyan formaacuteban toumlrteacutenő elinteacutezeacuteseacutet eacutertem melynek koumlszoumlnhetően az aacutellami

buumlntetőjogi igeacuteny realizaacutelhatoacute Tehaacutet azt a folyamatot melynek soraacuten egy bűncselekmeacutennyel

oumlsszefuumlggeacutesben a hataacuteskoumlrrel rendelkező aacutellami szerv ndash esetenkeacutent az arra jogosult maacutesik

szervtől kapott felhatalmazaacutes alapjaacuten ndash elrendeli a bizonyiacuteteacutekok oumlsszegyűjteacuteseacutet biztosiacutetja

hogy a terhelt ne vonhassa ki magaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes aloacutel eacutes lehetőveacute teszi hogy

284 ideacutezi Baacuterd Kaacuteroly 17 oldal 285 CompLex Jogtaacuter 2014 januaacuter 7-i aacutellapot

101

valamilyen biacuteroacutei foacuterum doumlnteacutest hozzon az eljaacuteraacutes alaacute vont szemeacutely bűnoumlsseacutege keacuterdeacuteseacuteben

majd annak megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten vele szemben szankcioacutet alkalmazzon Ez a folyamat ndash neacutemi

absztrakcioacuteval ndash egy sematikus matematikai keacutepletkeacutent is megfogalmazhatoacute lehetne Az okot

amieacutert erre nincs lehetőseacuteg eacuteppen az emberi teacutenyező az eljaacuteraacutes szubjektiacutev elemeinek az

eljaacuteraacutesban reacutesztvevő felek egyeacuteni helyzeteinek a sokfeacuteleseacutege szolgaacuteltatja Az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok megalkotaacutesa soraacuten eacutertelemszerűen szuumlkseacuteg van az aacuteltalaacutenosiacutetaacutesra azzal hogy a

szabaacutelyoknak megoldaacutest kell biztosiacutetaniuk egyes aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő helyzetekre is Az

alapelvek mind az aacuteltalaacutenos mind a speciaacutelis szabaacutelyok sarokkoumlveikeacutent eacuterteacutekelhetők

Az előbbiek mellett annak meghataacuterozaacutesaacutet is fontosnak tartom hogy Magyarorszaacutegon a

buumlntetőeljaacuteraacutes milyen funkcioacutet hivatott betoumllteni Tehaacutet a jogalkotoacute ndash a politikai hatalom a

szakma eacutes a civil szfeacutera veacutelemeacutenyeacutenek eacutes elvaacuteraacutesainak ismereteacuteben ndash milyen szerepet szaacuten a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak

A jogirodalom a buumlntetőeljaacuteraacutesnak kuumllső eacutes belső funkcioacutejaacutet hataacuterozta meg Az alapelvi eacutes

funkcionaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten elsősorban a kuumllső funkcioacutera foacutekuszaacutelok hiszen ez fejezi ki

mi a buumlntetőeljaacuteraacutes rendelteteacutese napjainkban A buumlntető eljaacuteraacutesjog aacuteltalaacutenos funkcioacuteja a

buumlntetőjog eacuterveacutenyre juttataacutesa Ha kicsit sarkosan is joacutel kifejezik ezt Tremmel Floacuteriaacuten szavai

aki szerint a Be szolgaacutelati szerepet toumllt be a Btk mellett iacutegy bdquoa Be tulajdonkeacuteppen a Btk

veacutegrehajtaacutesi jogszabaacutelyardquo A buumlntető eljaacuteraacutesjog ugyanakkor ndash az anyagi jog eacuterveacutenyre juttataacutesa

mellett ndash az eljaacuteraacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutet is biztosiacutetani hivatott286

Baacutermennyire bdquokorszerűrdquo eacutes EU-

konform a Btk az abban foglalt szabaacutelyok a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyen keresztuumll

eacuterveacutenyesuumllnek eacutes jutnak el az aacutellampolgaacuterokhoz Ha a Be nem felel meg az előbbi

koumlvetelmeacutenyeknek a Btk bdquooumlnmagaacutebanrdquo nem eacuterveacutenyesuumll hiszen a buumlntetőeljaacuteraacutes lesz az a

koumlzeg ami az anyagi jogi szabaacutelyokat az eljaacuteraacutes alanyai szaacutemaacutera koumlzvetiacuteti

Eacuterdekes elgondolkodni azon is van-e paacuterhuzam kell-e legyen paacuterhuzam e keacutet toumlrveacuteny a Be

eacutes a Btk bdquoszigorardquo koumlzoumltt Az anyagi jogszabaacutelyoknaacutel koumlnnyebb eacutertelmezni a toumlrveacuteny

szigoraacutenak fogalmaacutet Mineacutel toumlbb eacuteletviszonyt szabaacutelyoz mineacutel toumlbb teacutenyaacutellaacutest poumlnizaacutel a

toumlrveacuteny annaacutel erőteljesebb az aacutellam beavatkozaacutesa az egyeacuten eacuteleteacutebe A nagyobb buumlnteteacutesi

teacutetellel valoacute fenyegeteacutesnek szinteacuten az az uumlzenete az aacutellampolgaacuterok szemeacuteben hogy a toumlrveacuteny

megszigorodott Emellett termeacuteszetesen maacutes anyagi jogi szabaacutelyok is kifejezik a toumlrveacuteny

szigoraacutet mint peacuteldaacuteul a buumlnteteacutes felfuumlggeszteacuteseacutere vonatkozoacute szabaacutelyok vagy a visszaesői

minőseacuteghez fűződő jogkoumlvetkezmeacutenyek stb A buumlntető anyagi jogszabaacutelyok bdquoszigorardquo

286 Fenyvesi CsabandashHerke CsongorndashTremmel Floacuteriaacuten Uacutej magyar buumlntetőeljaacuteraacutes Dialoacuteg Campus kiadoacute BudapestndashPeacutecs

2008 34-35 o

102

aacutellaacutespontom szerint relatiacutev egyszerűen haacuterom dimenzioacute menteacuten eacuterteacutekelhető lehetőveacute teacuteve az

oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet maacutes orszaacuteg szabaacutelyaival vagy a toumlrveacuteny koraacutebbi aacutellapotaacuteval A haacuterom

dimenzioacute a koumlvetkező 1 az aacutellam milyen magatartaacutest rendel szankcionaacutelni 2 milyen

buumlnteteacutesek illetve egyeacuteb jogkoumlvetkezmeacutenyek megaacutellapiacutetaacutesaacutera van lehetőseacuteg 3 a buumlntetőjogi

felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera eacutes a szankcioacute alkalmazaacutesaacutera milyen felteacutetelek telejesuumlleacutese eseteacuten

keruumllhet sor Az eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyok bdquoszigorardquo nem fejezhető ki ilyen egyszerűen Nem

lehet ugyanis egyeacutertelműen vaacutelaszt adni arra hogy peacuteldaacuteul az eljaacuteraacutesi hataacuteridők

leroumlvidiacuteteacuteseacutevel vagy megnoumlveleacuteseacutevel vaacutelik-e szigoruacutebbaacute a toumlrveacuteny A maacuter megleacutevő jogok

megvonaacutesa (pl fellebbviteli szint kiiktataacutesa) a toumlrveacuteny megszigorodaacutesaacutenak keacutepzeteacutet kelti az

emberekben holott a jogalkotoacute szaacutendeacuteka nem felteacutetlenuumll erre iraacutenyult hanem az eljaacuteraacutes

felgyorsiacutetaacutesaacutera Aacutellaacutespontom szerint az eljaacuteraacutesi toumlrveacutenyek szigora - nemes egyszerűseacuteggel - a

koumlvetkezetesseacuteguumlkben nyilvaacutenul meg leginkaacutebb ami annyit tesz hogy az eljaacuteraacutes reacutesztvevői ndash

jogkoumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll ndash nem koumlvethetnek el eljaacuteraacutesi hibaacutekat mulaszthatnak el eljaacuteraacutesi

cselekmeacutenyeket plaacutene nem akadaacutelyozhatjaacutek az eljaacuteraacutes időszerű befejezeacuteseacutet rosszhiszemű

eljaacuteraacutesi magatartaacutessal (Ez utoacutebbi magatartaacutesokat veacutelemeacutenyem szerint konzekvensen

szankcionaacutelni kell) Azt azonban leszoumlgezhetjuumlk a jelenlegi viszonyok koumlzoumltt a terhelt relatiacutev

hosszuacute ideig aacutell a Be hataacutelya alatt mire a Btk-ban megfogalmazott joghaacutetraacutennyal szembesuumll

Iacutegy az eljaacuteraacutes bdquosuacutelyardquo tehaacutet annak teacutenye hogy valaki buumlntetőeljaacuteraacutes hataacutelya alatt aacutell sok

esetben feleacuter magaacuteval a buumlnteteacutessel Talaacuteloacutean fogalmaz Farkas Aacutekos mikor ezt iacuterja bdquoa

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer puszta leacuteteacutevel de nem toumlbbel toumllti be taacutersadalmi

funkcioacutejaacutet Azzal hogy megteremti a valoacutesziacutenűseacutegeacutet annak hogy a bűncselekmeacuteny

elkoumlveteacuteseacutet felelősseacutegre vonaacutes koumlveti (hellip) profaacutenul szoacutelva betoumllti a bdquofalra akasztott naacutedpaacutelcardquo

szerepeacutetrdquo287

(Az uumlgyek elhuacutezoacutedaacutesa miatt sajnaacutelatos moacutedon nem aacutell taacutevol a jelenlegi helyzettől

az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bizonyos esetekben valoacuteban maga az eljaacuteraacutes teacutenye volt a buumlnteteacutes) Az

anyagi eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyokban megnyilvaacutenuloacute visszatartoacute erőnek ugyanakkor araacutenyban kell

aacutellniuk Nem szerencseacutes az a konstrukcioacute melyben a terheleti jogok minimaacutelis eacuterveacutenyesuumlleacutese

mellett az eljaacuteraacutes alanyainak magatartaacutesaacutet indokolatlanul korlaacutetozoacute eljaacuteraacutes eredmeacutenyekeacutent

olyan buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutera keruumll sor mely a speciaacutelis eacutes a generaacutelis prevencioacutera is

alkalmatlan Paradoxonnak tűnhet de az előbb felvaacutezolt eset fordiacutetottja keveacutesbeacute

diszfunkcionaacutelis megoldaacutessal kecsegtet Iacutegy egy a terhelt jogait szeacuteles koumlrben biztosiacutetoacute az

eljaacuteraacutes soraacuten esetlegesen elkoumlvetett bdquohibaacutekrdquo orvoslaacutesaacutet iacutegy peacuteldaacuteul elmulasztott eljaacuteraacutesi

cselekmeacutenyek poacutetlaacutesaacutet lehetőveacute teacutevő kuumlloumlnfeacutele jogorvoslatokat beiktatoacute a doumlnteacutes

287 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 146 o

103

meghozatalakor a demokratikus elveket figyelembe vevő toumlrveacuteny alapjaacuten lefolytatott eljaacuteraacutes

eacutes az ennek eredmeacutenyekeacutent kiszabott buumlnteteacutes ndash a buumlnteteacutes suacutelyossaacutega elleneacutere is ndash

elfogadhatoacutebb lehet az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera

A buumlntetőeljaacuteraacutes aacuteltalaacutenos feladataacutet keacutepezi az igazsaacuteg feltaacuteraacutesa is Az igazsaacuteg ndash eljaacuteraacutesjogi

eacutertelemben ndash azonban nem azonos az igazsaacutegossaacuteggal tehaacutet nem erkoumllcsi hanem

ismeretelmeacuteleti kategoacuteria Tremmel szerint a bűnuumlgyekben eleacuterhető igazsaacutegra vonatkozoacutean

egyeacutebkeacutent sem alkalmazhatoacutek az bdquoobjektiacutevrdquo vagy bdquoteljesrdquo jelzők hiszen az igazsaacuteg egyfajta

megismereacutesi folyamat eredmeacutenye ami nem toumlrteacutenhet a megismerő szemeacutely neacutelkuumll tehaacutet

szuumlkseacutegszerűen szubjektiacutev Reacutegi perjogaacuteszaink mint Balogh Jenő Finkey Ferenc vagy

Angyal Paacutel egyenesen azon az aacutellaacutesponton voltak hogy a bűnuumlgyekben nem eacuterhető el az

igazsaacuteg hiszen az emberi megismereacutes korlaacutetozott A buumlntetőeljaacuteraacutes nem eredmeacutenyezhet

egzakt koumlvetelmeacutenyek szerint eleacuterhető igazsaacutegot tehaacutet nem logikai vagy matematikai

eacutertelemben vett igazsaacuteg288

A hataacutelyos Be VII fejezete bdquoA bizonyiacutetaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyairdquo ciacutemű reacutesze roumlgziacuteti az igazsaacuteg

eleacutereacuteseacutere vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket bdquoa bizonyiacutetaacutes soraacuten a teacutenyaacutellaacutes alapos eacutes hiaacutenytalan a

valoacutesaacutegnak megfelelő tisztaacutezaacutesaacutera kell toumlrekedni (hellip)rdquo A bdquotoumlrekednirdquo szoacute kifejezeacutesre juttatja

hogy a jogalkotoacute milyen aacutellaacutespontra helyezkedett az igazsaacuteg eleacutereacuteseacutevel kapcsolatban A

teacutenyaacutellaacutes alapos hiaacutenytalan valoacutesaacutegnak megfelelő kideriacuteteacutese eleacuterendő ceacutel ugyanakkor a

toumlrveacutenyhozoacute ndasha realitaacutes talajaacuten maradva ndash meacutegsem akkeacutent fogalmazott hogy a teacutenyaacutellaacutest

alaposan hiaacutenytalanul eacutes a valoacutesaacutegnak megfelelően kell tisztaacutezni Erre bdquocsupaacutenrdquo toumlrekedni

kell A bűnoumlsseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutenak eacutes a buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutenak azonban felteacutetele a teacutenyaacutellaacutes

alapos hiaacutenytalan valoacutesaacutegnak megfelelő tisztaacutezaacutesa hiszen csak ebben az esetben lehet a

terheltet elmarasztalni Ellenkező esetben nincs bdquokoumlztes megoldaacutesrdquotehaacutet a terheltet fel kell

menteni289

A buumlntetőeljaacuteraacutes belső funkcioacutei a vaacuted veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes

Az alapelvek Tremmel szerint olyan főszabaacutelyok melyekkel a Be majdnem minden

rendelkezeacutese kapcsolatba hozhatoacute de amelyek a kiveacutetelek aacuteltal csorbulhatnak is A koacutedexek

elejeacuten nevesiacutetett alapelvek a reacuteszletszabaacutelyok kialakiacutetaacutesa soraacuten figyelembe veendő

kriteacuteriumokat fogalmazzaacutek meg olyan koumlvetelmeacutenyeket eacutes tilalmakat melyek az eljaacuteroacute

hatoacutesaacutegok cselekveacuteseacutet behataacuteroljaacutek Emellett a toumlrveacuteny elejeacuten kiemelt alapelvek elősegiacutetik az

egyseacuteges jogalkalmazaacutest taacutempontul szolgaacutelnak a jogeacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegek kapcsaacuten sőt az

288 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 35-36 o 289 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 37 o alapjaacuten

104

eljaacuteraacutesi jogheacutezag eseteacuten is290

Toacuteth Mihaacutely megfogalmazaacutesaacuteban bdquoa buumlntető eljaacuteraacutesjog alapelvei

olyan teacutezisek kiinduloacute teacutetelek normatiacutev fundamentumok amelyek megszabjaacutek az eljaacuteraacutes

moacutedjaacutet iraacutenyaacutet meghataacuterozzaacutek jellegeacutet E rendelkezeacutesek megvilaacutegiacutetjaacutek a jogalkotoacute

szemleacuteleteacutet kereteket adnak az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutenek uacutegy hogy olykor annak

mozgaacutestereacutet korlaacutetait is kijeloumllikrdquo291

Az alapelvek kataloacutegusa nem toumlkeacuteletesen egyforma az egyes orszaacutegokban Egyes alapelvek

egyetemleges eacuterveacutenyűek miacuteg maacutesok inkaacutebb az egyik vagy maacutesik eljaacuteraacutesi rendszerre

jellemzőek Iacutegy peacuteldaacuteul a neacutemet buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny a legalitaacutes elveacuten alapul az angol eacutes a

holland toumlrveacutenyekben az opportunitaacutes elve eacuterveacutenyesuumll Az egyes orszaacutegok szabaacutelyozaacutesi

metoacutedusa is elteacuterő A nyugat-euroacutepai buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyek jelentős reacutesze nem foglalja

kuumlloumln fejezetbe az alapelveket mert nem tulajdoniacutet azoknak normatiacutev erőt Az alapelvek a

toumlrveacuteny azon reacuteszeacuteben foglalnak helyet ahol relevanciaacuteval biacuternak szerepuumlk elsősorban a

jogeacutertelmezeacutesben eacutes a jogheacutezagok kitoumllteacuteseacuteben aacutell292

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel nem mellőzhető az alapelvek vizsgaacutelata azeacutert sem mert a

buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny uacutejragondolaacutesa soraacuten eacuterdemes lehet az alapelveket goacutercső alaacute venni

eacuterteacutekelni eacutes rangsorolni E gondolatmenettel nem kiacutevaacutenom vitatni Toacuteth Mihaacutely aacutellaacutespontjaacutet

mely szerint bdquonincsenek nem is leacutetezhetnek bdquofontosabbrdquo eacutes bdquokeveacutesbeacute fontosrdquo toumlrveacutenyi

előiacuteraacutesokrdquo293

Mindoumlssze arroacutel van szoacute hogy a jogalkotoacuteval szemben taacutemasztott taacutersadami

elvaacuteraacutesok megvaacuteltozaacutesa a prioritaacutesokat egyik oldalroacutel a maacutesikra helyzheti aacutet eacutes egy uacutej toumlrveacuteny

megalkotaacutesa megfelelő alkalom arra hogy a preferenciaacutekat uacutejragondoljuk Feltehető peacuteldaacuteul

az a keacuterdeacutes hogy a jelenleg eacuterveacutenyesuumllő alapelvek mindegyikeacutere szuumlkseacuteg van-e ilyen

minőseacutegben az uacutej buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben Van-e olyan elv amelynek alapelvi minőseacutege

meghaladott eacutes egyszerű szabaacutellyaacute kell aacutetminősiacuteteni Feltehető az a keacuterdeacutes is hogy van-e

olyan elv amelynek leacutete akadaacutelyaacutet keacutepezi a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny reformjaacutenak Teacutemaacutem

szempontjaacuteboacutel az előbbi keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa neacutelkuumlloumlzhetetlen Ismeacutetelten utalok Toacuteth

Mihaacutely gondolataira aki szerint nem alapelvkeacutent hanem egyszerű bdquofőszabaacutelykeacutentrdquo kell

meghataacuterozni azokat az elveket melyek eseteacuteben a toumlrveacuteny olyan szaacutemuacute eacutes olyan jelentősseacutegű

kiveacuteteleket aacutellapiacutet meg melyek keacutetseacutegesseacute teszik az adott elv fundamentaacutelis jellegeacutet294

A jogirodalom az alapelvek toumlbbfeacutele csoportosiacutetaacutesaacutet ismeri mely azonban nem jelent

konzekvens elhataacuterolaacutest az egyes csoportok koumlzoumltt Az alapelvek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi

290 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 59-60 o 291 Belovics Ervin ndash Toacuteth Mihaacutely Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2013 43 o 292 Farkas ndash Roacuteth 62-63 o 293 Belovics ndash Toacuteth 2013 i m 43 o 294 Belovics ndash Toacuteth 2013 i m 46 o

105

elvek szerinti felosztaacutesaacutenak egyik keacutepviselője Reacutevai Tibor Ezzel a felosztaacutessal azonban nem

minden elmeacuteleti jogaacutesz eacutert egyet A szervezeti alapelvek az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mindkeacutet

aacutegaacuteban eacuterveacutenyesuumllnek eacutes az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő hatoacutesaacutegok szervezeti

feleacutepiacuteteacuteseacutere adnak iraacutenymutataacutest Ugyanakkor a szervezeti alapelvek nem egyszer eljaacuteraacutesjogi

műkoumldeacutesi elveket is magukban foglalnak Eacuteppen ezeacutert a jogirodalomban leacutetezik olyan

aacutellaacutespont is mely szerint ez a felosztaacutes vitathatoacute295

A magam reacuteszeacuteről nem tartom

probleacutemaacutenak ha olyan ismeacutervek menteacuten veacutegzuumlnk osztaacutelyozaacutest ami az egyik vagy a maacutesik

halmaz alkotoacuteelemeacutere is igaz lehet tehaacutet az egyes csoportok koumlzoumltt aacutetfedeacutes mutathatoacute ki Az

viszont leacutenyeges hogy ez az aacutetfedeacutes ne legyen igaz a csoport minden elemeacutere mert akkor a

csoportosiacutetaacutes elvesziacuteti eredeti ceacuteljaacutet konkreacutet esetben azt hogy az alapelveket kuumlloumlnfeacutele

ismeacutervek alapjaacuten megkuumlloumlnboumlztessuumlk egymaacutestoacutel

A szervezeti alapelveket doumlntő reacuteszt az Alaptoumlrveacuteny tartalmazza Szaacutemos műkoumldeacutesi alapelvet

is megjeleniacutet az Alaptoumlrveacuteny296

amelyek egy reacuteszeacutet a Be megismeacutetli mint peacuteldaacuteul az

aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutet297

de ezek koumlreacutet ugyanakkor bőviacuteti is298

A szervezeti elvek

Alaptoumlrveacutenyben nem roumlgziacutetett szabaacutelyait az uumlgyeacuteszseacutegről eacutes biacuteroacutesaacutegroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyek

tartalmazzaacutek299

Az Alaptoumlrveacutenyből bdquokihagyottrdquo alapelvek jelentősseacutege kapcsaacuten Tremmel ndash

Csemegi eacutes Kiraacutely veacutelemeacutenyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a koumlzvetlenseacuteg vagy a

funkcioacutemegosztaacutes elvei nem jelenteacutektelenebbek egyes az Alaptoumlrveacutenyben egyeacutebkeacutent roumlgziacutetett

elvekneacutel300

(Nem mellőzhetem a keacutet kivaacuteloacute buumlntető jogaacutesz Toacuteth Mihaacutely eacutes Tremmel Floacuteriaacuten

veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacutegeacuteből eredő konfliktus feloldaacutesaacutet Aacuteltalaacutensossaacutegban igazat kell adnunk

Toacuteth Mihaacutelynak mely szerint baacutermilyen szabaacutely mely toumlrveacutenyi formaacuteban testet oumllt

megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll jelentősseacuteggel biacuter Konkreacutet esetben ugyanakkor egyet lehet eacuterteni

Tremmellel is hiszen kifejezetten a Buumlnetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny alkalmazaacutesi koumlreacuteben a

koumlzvetlenseacuteg elve kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter joacutellehet azt a megfoglamazaacutest mely szerint ez

az elv az Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett elvek bdquoaacutetlagaacutehozrdquo keacutepest nagyobb jelentősseacutegű kicsit

elnagyoltnak tartom Az alapelvek kolliacutezioacutejaacutet (eacutes a kolliacutezioacute feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az elvek

esetleges rangsorolaacutesaacutet) csak konkreacutet esetben konkreacutet uumlgy kapcsaacuten tudom elkeacutepzelni keveacutesbeacute

az elvek bdquoaacutetlagardquo alapjaacuten

295 Herke Csongor ndash Fenyvesi Csaba ndash Tremmel Floacuteriaacuten A buumlntető eljaacuteraacutesjog elmeacutelete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash

Peacutecs 2012 48 o 296 Alaptoumlrveacuteny XXVIII cikk 297 Laacutesd Alaptoumlrveacuteny XXVIII cikk (2) bekezdeacutes illetve Be 7 sect 298 Ilyen peacuteldaacuteul a hivatalboacutel valoacute eljaacuteraacutes elve [Be 6 sect (1) bekezdeacutes] 299 Baacutenaacuteti ndash Belovics ndash Csaacutek ndash Sinku ndash Toacuteth ndash Varga 2006 40 o 300 Tremmel 183 o

106

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel fontos kriteacuterium hogy egy alapelv Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett-e vagy

bdquocsupaacutenrdquo a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben Ennek veacutelemeacutenyem szerint azeacutert van jelentőseacutege mert

az Alaptoumlrveacutenyben szabaacutelyozott alapelvek csaknem bdquokőbe veacutesettrdquo szabaacutelyok moacutedosiacutetaacutesukhoz

az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselők keacutetharmadaacutenak szavazataacutera van szuumlkseacuteg

Az Alaptoumlrveacuteny buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest eacuterintő elveinek vizsgaacutelata maacutes szempontboacutel is

neacutelkuumlloumlzhetetlen A jogaacutellamisaacuteg kriteacuteriumainak megfelelő igazsaacutegszolgaacuteltataacutes akkor

valoacutesulhat meg ha annak legszuumlkseacutegesebb elemei az Alaptoumlrveacuteny eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

egyuumlttes alkalmazaacutesa soraacuten eacuterveacutenyre juthatnak Maacuteskeacutepp megfogalmazva a jogaacutellami

buumlntetőeljaacuteraacutes biztosiacuteteacutekaacutet jelenti amennyiben a legfontosabb elveit az Alaptoumlrveacuteny de

legalaacutebb a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tartalmazza301

Az Alaptoumlrveacuteny kimondja rendelkezeacuteseit azok ceacuteljaacuteval a benne foglalt Nemzeti hitvallaacutessal

eacutes toumlrteacuteneti alkotmaacutenyunk viacutevmaacutenyaival oumlsszhangban kell eacutertelmezni [R) cikk (3) bekezdeacutes]

A Nemzeti hitvallaacutes ndash buumlntetőeljaacuteraacutesra is vonatkoztathatoacute ndash elve szerint az emberi leacutet alapja az

emberi meacuteltoacutesaacuteg A polgaacuternak eacutes az aacutellamnak koumlzoumls ceacutelja ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a rend eacutes az

igazsaacuteg kiteljesiacuteteacutese Az aacutellam feladata hogy polgaacuterait szolgaacutelja uumlgyeiket meacuteltaacutenyosan

visszaeacuteleacutes eacutes reacuteszrehajlaacutes neacutelkuumll inteacutezze302

Ezeket az elveket felfoghatjuk az aacutellam

oumlnmeghataacuterozaacutesakeacutent melyben kifejezeacutesre keruumll hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes nem lehet

oumlnceacuteluacute hiszen a legitimaacutecioacute alapjaacutet az aacutellampolgaacuteri felhatalmazaacutes teremti meg Ezeacutert az aacutellam

minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak iacutegy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak is a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet kell

szolgaacutelnia Az Alaptoumlrveacuteny I eacutes II cikkeacuteben rendelkezik az ember alapvető jogainak

tiszteletben tartaacutesaacuteroacutel valamint az emberi meacuteltoacutesaacuteg seacuterthetetlenseacutegeacuteről Alapvető jog maacutes

alapvető jog eacuterveacutenyesuumlleacutese vagy valamely alkotmaacutenyos eacuterteacutek veacutedelme eacuterdekeacuteben felteacutetlenuumll

szuumlkseacuteges meacuterteacutekben az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutellal araacutenyosan az alapvető jog leacutenyeges tartalmaacutenak

tiszteletben tartaacutesaacuteval korlaacutetozhatoacute (I cikk (3) bekezdeacutes) Ebből az elvből vezethető le toumlbbek

koumlzoumltt az aacutellam jogosultsaacutega a terhelt ndash buumlntetőjogi felelősseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa vagy annak

gyanuacuteja eseteacuten ndash szemeacutelyi szabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesaacutera illetve elvonaacutesaacutera A szemeacutelyes

szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacutes kriteacuteriumait a IV cikkben talaacutelhatjuk Erre az Alaptoumlrveacuteny

eacutertelmeacuteben kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyben meghataacuterozott okboacutel toumlrveacutenyben meghataacuterozott eljaacuteraacutes

kereteacuteben keruumllhet sor Az okokat a Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv az eljaacuteraacutes moacutedjaacutet a

Buumlntetőeljaacuteraacutesi Toumlrveacuteny szabaacutelyozza A IV cikk (3) bekezdeacutese a szabadsaacutegaacuteban korlaacutetozott

301 vouml Tremmel Floacuteriaacuten A buumlntetőeljaacuteraacutes alapelvei az uacutej Alaptoumlrveacuteny tuumlkreacuteben in Drinoacuteczi Tiacutemea (szerk) Magyarorszaacuteg uacutej

alkotmaacutenyossaacutega Peacutecs PTE Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2011 179 o

httpajkptehufilestiny_mceFilekarikiadvanyokmagyarorszag_uj_alkotmanyossaga_kotet_11pdf (letoumlltve 2013

december 15) 302 Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25) Nemzeti hitvallaacutes

2

TARTALOMJEGYZEacuteK

Bevezeteacutes 4 oldal

I Reacutesz

1 Jogtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes 10 oldal

1 1 Az oacutekori Atheacuten 12 oldal

1 2 A Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesa 15 oldal

1 3 Az olasz jogfejlődeacutes 18 oldal

1 4 A francia eljaacuteraacutesjog kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese 20 oldal

1 5 A neacutemet jogfejlődeacutes 25 oldal

1 6 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes toumlrteacutenete Angliaacuteban 29 oldal

1 7 Jogfejlődeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az USA-ban 33 oldal

2 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes fejlődeacuteseacutenek aacutellomaacutesai 40 oldal

2 1 Az igazsaacuteguumlgyi szervezetrendszer kialakulaacutesaacutenak kezdetei 42 oldal

Magyarorszaacutegon

2 2 Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakulaacutesa 51 oldal

2 3 A modern buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a XIX szaacutezadtoacutel 60 oldal

2 3 1 A Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes 61 oldal

2 3 2 Buumlntető eljaacuteraacutesjog a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt 72 oldal

2 3 3 A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni jogfejlődeacutes 75 oldal

2 3 4 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel 81 oldal

II Reacutesz

1 A buumlntető eljaacuteraacutes mint rendszer ndash az eljaacuteraacutesi rendszerek jellemzeacutese 86 oldal

2 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutenek hagyomaacutenyos felosztaacutesa 89 oldal

21 Az angolszaacutesz (akkuzatoacuterius vaacutedelvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai 89 oldal

22 A kontinentaacutelis (inkvizitoacuterius nyomozoacute elvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai 91 oldal

23 A vegyes rendszer 93 oldal

3 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tipizaacutelaacutesaacutenak tovaacutebbi moacutedjai 96 oldal

4 A buumlntetőeljaacuteraacutes funkcioacutei eacutes alapelvei 99 oldal

III Reacutesz

1 A laikus elemek a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban 114 oldal

1 1 Az uumllnoumlki rendszer 117 oldal

1 2 Az eskuumldtek szerepe az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban 132 oldal

1 2 1 Toumlrteacuteneti előzmeacutenyek 134 oldal

1 2 2 Az eskuumldtszeacutek oumlsszeteacuteteleacutevel kapcsolatos probleacutemaacutek 137 oldal

1 2 3 A hivataacutesos biacuteroacute szerepe a doumlnteacuteshozaacutesban 138 oldal

1 2 4 A laikus doumlnteacutesek bdquomegbiacutezhatoacutesaacutegardquo 141 oldal

2 5 A laikus reacuteszveacutetel alapvető keacuterdeacutesei 142 oldal

1 2 6 Eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutes a kontinensen ndash a belga modell 143 oldal

1 2 7 A francia eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg 145 oldal

2 Bizonyiacutetaacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten 153 oldal

21 Angolszaacutesz versus kontinentaacutelis modell 159 oldal

2 2 A nyomozaacutesi szakasz szerepe az angolszaacutesz bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutesban 159 oldal

2 3 A taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő bizonyiacutetaacutes kuumlloumlnbseacutegei az angolszaacutesz eacutes 166 oldal

a kontinentaacutelis jogrendszerben

3

2 31 A buumlntetőper menete az angloamerikai eljaacuteraacutesokban 176 oldal

2 32 A bizonyiacutetaacutes felveacutetele a hazai szabaacutelyok szerint 180 oldal

24 Szakeacutertő a buumlntetőeljaacuteraacutesban 181 oldal

2 5 Hallgataacutes vagy beismereacutes A terhelt nyilatkozatainak illetve 183 oldal

a nyilatkozat hiaacutenyaacutenak koumlvetkezmeacutenyei

2 6 Eacuterteacutekeleacutes ndash a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tovaacutebbfejleszteacutese 186 oldal

szempontjaacuteboacutel levonhatoacute konzekvenciaacutek

3 A buumlntetőeljaacuteraacutes kihiacutevaacutesai napjainkban 191 oldal

4 Az angolszaacutesz vaacutelasz 194 oldal

4 1 A rsquovaacutedalkursquo fogalma 195 oldal

4 2 A vaacutedalku toumlrteacutenete 197 oldal

4 3 A vaacutedalku szabaacutelyozaacutesa az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban 200 oldal

4 3 1 A megaacutellapodaacutes alapja a beismereacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyai 200 oldal

4 3 2 A vaacutedalku illetve az iacuteteacuteleti egyezseacuteg megkoumlteacuteseacutere 204 oldal

iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes szabaacutelyai

4 3 3 A beismereacutes visszavonaacutesa 206 oldal

4 4 A vaacutedalkura illetve iacuteteacuteleti egyezseacutegre vonatkozoacute szabaacutelyok fejlődeacutese 208 oldal

az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban

4 5 Motivaacutecioacutek az uumlgyeacutesz reacuteszeacuteről illetve a veacutedelem oldalaacuteroacutel 210 oldal

4 6 Az alkukoumlteacutes felteacutetele 212 oldal

4 7 A megaacutellapodaacutesok fajtaacutei 213 oldal

4 8 Az alkukoumlteacutes folyamata 215 oldal

4 9 rsquoKihaacutetraacutelaacutesrsquo az alkuboacutel 222 oldal

4 9 1 A vaacutedalku megszegeacutese a terhelt reacuteszeacuteről ndash a beismereacutes visszavonaacutesa 223 oldal

4 9 2 A vaacutedalku megszegeacutese a vaacuted oldalaacuten 224 oldal

4 10 Eacuterteacutekeleacutes 225 oldal

5 A vaacutedalku inteacutezmeacutenyeacutenek alkalmazaacutesa egyes euroacutepai aacutellamokban 230 oldal

5 1 Az angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis eljaacuteraacutesi rendszer elemeinek keveredeacutese 230 oldal

ndash szemelveacutenyek az olasz buumlntetőeljaacuteraacutesi megegyezeacutes szabaacutelyaiboacutel

5 2 Az opportunitaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese Neacutemetorszaacutegban 240 oldal

ndash a neacutemet uacutegynevezett buumlntetőeljaacuteraacutesi megaacutellapodaacutes kialakulaacutesa szabaacutelyozaacutesa

valamint az alkalmazaacutes soraacuten felmeruumllő probleacutemaacutek

5 2 1 A buumlntetőeljaacuteraacutesi megaacutellapodaacutes toumlrveacutenybe iktataacutesaacutenak előzmeacutenyei 243 oldal

5 2 2 A neacutemet buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny szabaacutelyai az bdquoiacuteteacuteleti megaacutellapodaacutesokroacutelrdquo 253 oldal

5 2 3 A szabaacutelyozaacutes eacuterteacutekeleacutese gyakorlati megvaloacutesulaacutesa 258 oldal

6 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny eljaacuteraacutest egyszerűsiacutető kuumlloumln eljaacuteraacutesai 267 oldal

6 1 A taacutergyalaacutes mellőzeacutese 267 oldal

6 2 A biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes 279 oldal

6 3 A taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes 287 oldal

IV Reacutesz

1 Konkluzioacute 302 oldal

11 A kutataacutes eredmeacutenyei kodifikaacutecioacutes javaslatok 302 oldal

12 Zaacuteroacutegodolatok 306 oldal

Irodalomjegyzeacutek 307 oldal

4

Bevezeteacutes

Napjaink buumlntetőuumlgyeinek alakulaacutesa a taacutersadalom szeacuteles reacutetegeinek eacuterdeklődeacuteseacutere tart szaacutemot

A bűnuumlgyi hiacuterek az iacuterott eacutes a nyomtatott sajtoacute jelentős haacutenyadaacutet teszik ki mely arra utal hogy

az aacutellampolgaacuterok az orszaacuteg helyzeteacutet ndash sok egyeacuteb teacutenyező mellett ndash azon meacuterik le hogyan

alakul a bűnuumlgyi statisztika az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek milyen suacutelyuacuteak eacutes milyen

tipusuacuteak megnőtt-e a szemeacutely elleni erőszakos bűncselekmeacutenyek szaacutema avagy nagy szaacutemban

fordulnak-e elő korrupcioacutegyanuacutes uumlgyek stb Emellett a nyilvaacutenossaacutegot leginkaacutebb az

foglalkoztatja hogy az egyik vagy maacutesik buumlntető uumlgyet a nyomozoacute hatoacutesaacuteg milyen gyorsan

keacutepes felderiacuteteni majd ezt koumlvetően a biacuteroacutesaacuteg mennyi időn beluumll hoz iacuteteacuteletet

Koumlzfelhaacuteborodaacutest kelt ha egy uumlgy olyan sokaacuteig huacutezoacutedik mint a koumlzismert Kulcsaacuter-uumlgy vagy

ha a biacuteroacutesaacuteg ndash koumlzvetett bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten ndash nem azt a szemeacutelyt iacuteteacuteli eacuteletfogytig tartoacute

fegyhaacutezbuumlnteteacutesre aki a bűncselekmeacutenyt elkoumlvette ahogyan az a hiacuterhedteacute vaacutelt moacuteri

bankrablaacutes uumlgyeacuteben toumlrteacutent

Szinteacuten bdquoszenzaacutecioacutenakrdquo szaacutemiacutetanak a vaacutedlott eacuterdekeinek seacuterelmeacutevel jaacuteroacute eljaacuteraacutesi

szabaacutelyseacuterteacutesek de meacuteg az is ha a hatoacutesaacutegok teveacutekenyseacutege nem volt ugyan

jogszabaacutelyellenes azonban a toumlrveacuteny adta lehetőseacutegek koumlzuumll nem a legoptimaacutelisabb jogi

megoldaacutest alkalmaztaacutek mely esetek ndash laikus szemmel legalaacutebbis ndash a szakszerűtlenseacuteg

laacutetszataacutet keltik Hasonloacutean negatiacutev megiacuteteacuteleacutes alaacute esik ha egy nagy nyilvaacutenossaacutegot eacutelvező

uumlgyben ndash bizonyiacutetottsaacuteg hiaacutenyaacuteban ndash felmenteacutesre keruumll sor ahogyan ez első fokon az Eclipse-

uumlgyben toumlrteacutent1 A meacutedia műkoumldeacuteseacutet illetően eacuterveacutenyes a kaacutertya- eacutes sakkjaacuteteacutekosok mondaacutesa

mely szerint a bdquokibicnek semmi sem draacutegardquo Ennek elleneacutere teacuteny hogy az bdquoirritaacuteloacutean hosszuacute

pereknekrdquo2 elejeacutet kell venni E nem uacutejkeletű gondolat eredmeacutenyekeacutent maacuter meg is szuumlletett az

uacutej buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny koncepcioacuteja Az időszerűseacuteg igeacutenyeacutet fogalmazza meg

Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye is mely alkotmaacutenyos szintre emelte az aacutellampolaacuterok jogaacutet az

eacutesszerű hataacuteridőn beluumll toumlrteacutenő uumlgyinteacutezeacuteshez3

Mielőtt azonban raacuteteacuterneacutek a jogszabaacutelyi hiaacutenyossaacutegokboacutel eredő probleacutemaacutek vizsgaacutelataacutera

roumlgziacutetenem kell hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes diszfunkcionaacutelis műkoumldeacutese nem kizaacuteroacutelag

a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny hibaacuteira illetve a hatoacutesaacutegok műkoumldeacuteseacutenek eleacutegtelenseacutegeacutere vezethető

1 httphvghuitthon20130108_Felmentettek_elso_fokon_az_Eclipseugy_va 2 Dr Erdei Aacuterpaacuted az ELTE Buumlntető eljaacuteraacutesjogi tanszeacutekeacutenek professzora a Buumlntető Eljaacuteraacutesi Toumlrveacutenyt Kidolgozoacute Bizottsaacuteg

vezetője fogalmazott iacutegy az Origo-nak adott interjuacutejaacuteban

forraacutes httpwwworigohuitthon20130528-elkezdtek-az-uj-buntetoeljarasi-torveny-kidolgozasathtml 3 Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25) XXIV cikk (1) bekezdeacutese XXVIII cikk (1) bekezdeacutese CompLex Jogtaacuter

2014 januaacuter 7-i aacutellapot

5

vissza azt kuumllső objektiacutev koumlruumllmeacutenyek is előideacutezik 2004-ben 418 883 volt az ismertteacute vaacutelt

bűncselekmeacutenyek szaacutema ez a szaacutem 2012-ben 472 236-ra emelkedett majd 2013-ban ndash

ugraacutesszerűen ndash 377 829-re csoumlkkent Miacuteg a noumlvekedeacutes teacutenye magyaraacutezhatoacute lenne a rendőrseacuteg

bűnfelderiacuteteacutesi mutatoacutejaacutenak javulaacutesaacuteval az ugraacutesszerű csoumlkkeneacutes nyilvaacutenvaloacutean maacutes okra

meacutegpedig a jogszabaacutelyi koumlrnyezet megvaacuteltozaacutesaacutera vezethető vissza A regisztraacutelt

bűnelkoumlvetők szaacutemaacutenak alakulaacutesa azonban a bűnfelderiacuteteacutesre vonatkozoacute pozitiacutev koumlvetkezteteacutest

nem taacutemasztja alaacute Ez a mutatoacute 2013-ra a 2004 eacutevi statisztikaacutehoz keacutepest huacuteszezerrel miacuteg a

2005 eacutevi adatokhoz keacutepest 30 000-rel csoumlkkent Megjegyzendő hogy a statisztikai adatok

meacuteg iacutegy is feacutelrevezetőek lehetnek hiszen előfordulhat hogy a bűnelkoumlvetők egyre toumlbb

kuumlloumlnboumlző teacutenyaacutellaacutest valoacutesiacutetanak meg tehaacutet nő a bűnhalmazatot megvaloacutesiacutetoacutek szaacutema Iacutegy baacuter

nő a bűncselekmeacutenyek szaacutema azt egyre kevesebb szemeacutely koumlveti el

Vaacuteltozott az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek teacutenyaacutellaacutesok szerinti megoszlaacutesa is Eacuterdekes hogy

miacuteg a szabaacutelyseacuterteacutesi eacuterteacutekre elkoumlvetett lopaacutesok szaacutema 9 eacutev alatt toumlbb mint keacutet eacutes feacutelszereseacutere

nőtt (37 406-roacutel 95067-re) addig a vagyon elleni bűncselekmeacutenyek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben

csoumlkkent (262 082-ről 259 617-re) Ez a jelenseacuteg keacutetseacuteg kiacutevuumll oumlsszefuumlgg a szabaacutelyseacuterteacutesi

eacuterteacutekhataacuter felemeleacuteseacutevel valamint az uacutej Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv aacuteltal bevezetett oumlsszetett

deliktumok4 statisztikaacutera gyakorolt joacuteteacutekony hataacutesaacuteval A kedvezőbbnek tűnő szaacutemadatok

elleneacutere azonban semmikeacutepp sem aacutelliacutethatjuk hogy az elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek belső

araacutenya a suacutelyosabbtoacutel az enyheacutebb feleacute mozdult volna el Iacutegy toumlbbek koumlzoumltt nőtt a szemeacutelyt

koumlzvetlenuumll taacutemadoacute eacutes aacuteltalaacuteban az erőszakos valamint garaacutezda jellegű bűncselekmeacutenyek

szaacutema Az előbbi tendencia mellett megaacutellapiacutethatoacute az is hogy az elmuacutelt eacutevekben nőtt a

buumlntetőeljaacuteraacutes időtartama a nyomozaacutes elrendeleacuteseacutetől a jogerős befejezeacutesig terjedő időszakot

alapul veacuteve Drasztikusan megnoumlvekedett a keacuteteacuteven tuacutel befejezett uumlgyek szaacutema Miacuteg 2004-ben

az oumlsszes uumlgy 214-aacutenak befejezeacutese huacutezoacutedott keacutet eacuteven tuacutelra 2013-ban maacuter 351-a Ez a

tendencia ndash mindamellett hogy riasztoacute ndash keacutetfeacutele uumlzenetet rejt magaacuteban Egyfelől nem feacuterhet

keacutetseacuteg ahhoz hogy az eacuteletviszonyok mindinkaacutebb bonyolulttaacute vaacutelnak ami a buumlntetőuumlgyben

eljaacuteroacute hatoacutesaacutegokat egyre oumlsszetettebb szakmai feladatok eleacute aacutelliacutetja Maacutesfelől figyelemre meacuteltoacute

hogy az eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa araacutenyaiban veacuteve nem felteacutetlenuumll nőtt de

legalaacutebbis nem mutatja azt a noumlvekedeacutesi tendenciaacutet amit az ismertteacute vaacutelt bűncselekmeacutenyek

eseteacuteben tapasztalhattunk A taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutevel megvaacutedoltak araacutenya a vizsgaacutelt

időszakban (2004 eacutes 2013 koumlzoumltt) 285-roacutel 16-ra csoumlkkent A 2004 eacutev 102 919

megvaacutedoltja koumlzuumll mindoumlssze 8641 esetben a 2013 eacutev 79 186 megvaacutedoltja koumlzuumll maacuter 11548

4 ld 2012 eacutevi C toumlrveacuteny 370 sect (1) bekezdeacutes be) pont (2014 szeptember 22 napjaacuten hataacutelyos szoumlvegaacutellapot)

6

esetben bdquosikeruumlltrdquo a vaacutedlottat biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetani ami viszont ez utoacutebbi joginteacutezmeacuteny

bdquoeacuteletkeacutepesseacutegeacutererdquo utal5

Amennyiben egybevetjuumlk a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacuteseacutenek tendenciaacutejaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

bdquouumlgyfeldolgozaacutesirdquo uumltemeacutenek alakulaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik hogy elkeruumllhetetlen a helyzet

mielőbbi orvoslaacutesa A probleacutema anyagi jogi eacutes eljaacuteraacutes jogi oldalroacutel egyaraacutent megkoumlzeliacutethető

A buumlntető anyagi jog szabaacutelyain keresztuumll a buumlntetőeljaacuteraacutes mint rendszer bdquoimputrdquo vagyis

bemeneti oldala megszűrhető Az egyik eszkoumlz lenne az uacutegynevezett dekriminalizaacutecioacute tehaacutet a

buumlntetendőveacute nyilvaacuteniacutetott magatartaacutesok egy reacuteszeacutenek bdquofeloldaacutesardquo a buumlntetőjogi felelősseacutegre

vonaacutessal valoacute fenyegetettseacuteg aloacutel Hasonloacute jogpolitikai megfontolaacutesok vezettek peacuteldaacuteul a

hatvanas eacutevekben ahhoz hogy a biacuteroacutesaacutegok tuacutelterheltseacutegeacutet egyes veacutetseacutegek szabaacutelyseacuterteacutesseacute

minősiacuteteacuteseacutevel proacutebaacuteltaacutek csoumlkkenteni6 Egy erre iraacutenyuloacute doumlnteacutes meghozatala előtt azonban

neacutelkuumlloumlzhetetlennek tartanaacutem annak vizsgaacutelataacutet vajon kedvezőbben hat-e a bűnoumlzeacutes

alakulaacutesaacutera ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek a buumlnteteacutes elkeruumllhetetlenseacutegeacuteben meacuteg

akkor is ha a felelősseacutegre vonaacutes alapjaacutet kevesebb viszont szigoruacute buumlntetőjogi teacutenyaacutellaacutes

keacutepezi Vagy eacutepp ellenkezőleg kedvező hataacutes attoacutel vaacuterhatoacute ha a toumlrveacutenyi teacutenyaacutellaacutesok a

lehető legszeacutelesebb koumlrben oumllelik fel a taacutersadalmra veszeacutelyes magatartaacutesok koumlreacutet eacutes azokat ndash

esetenkeacutent a materiaacutelis igazsaacuteg rovaacutesaacutera meghozott kompromisszum aacuteraacuten ndash mineacutel nagyobb

araacutenyban igyekszuumlnk szankcionaacutelni (E keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa azonban jogszocioloacutegiai

hataacutestanulmaacuteny folytataacutesaacutet tenneacute szuumlkseacutegesseacute) Jelen tanulmaacuteny keacutesziacutetője csupaacuten azt tűzte ki

ceacutelul hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes uacutejraszabaacutelyozaacutesaacutenak aktualitaacutesa okaacuten a vaacuteltoztataacutes egyes

lehetőseacutegeit megvizsgaacutelja eacutes eacuterteacutekelje

Gyorsan vaacuteltozoacute gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koumlzegben a jogi normaacutek is gyorsan vaacuteltoznak A

Constitutio Criminalis Carolinaacutet toumlbb szaacutez eacutevig alkalmaztaacutek7 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal a Code

Napoleon mintegy 150 eacutevig volt hataacutelyban Koumlzhelynek szaacutemiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutes hogy a

technikai fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent az eacutelet rendkiacutevuumlli meacuterteacutekben felgyorsult A jogalkotoacute

feladata hogy az eacuteletviszonyokat a lehető legabsztraktabb moacutedon szabaacutelyozza hiszen a

tuacutelzottan konkreacutet szabaacutelyok roumlvid ideig eacuteletkeacutepesek Azonban keruumllni kell a tuacutelzott

aacuteltalaacutenosiacutetaacutest is mert ebben az esetben a kiacutevaacutenatosnaacutel nagyobb lesz a jogalkalmazoacute

5 A szaacutemadatok a bdquoBűnoumlzeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes 2004-2012rdquo ciacutemű kiadvaacutenyboacutel szaacutermaznak kiadja Legfőbb Uumlgyeacuteszseacuteg

Budapest 2013 (forraacutesok Egyseacuteges nyomozoacute hatoacutesaacutegi eacutes uumlgyeacuteszseacutegi bűnuumlgyi statisztika ENyUumlBS OSAP 1288 nyt Sz

Vaacutedkeacutepvisleti Informatikai Rendszer (VIR) OSAP 1523 nyt sz) valamint a Legfőbb Uumlgyeacuteszseacuteg aacuteltal koumlzzeacutetett 2013 eacutevi

statisztikai adatokon alapulnak 6 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 219 o 7 V Kaacuteroly neacutemet csaacuteszaacuter 1532-ben rendelte el a megalkotaacutesaacutet 1580 eacutes 1680 koumlzoumltt e toumlrveacuteny alapjaacuten folytattaacutek le a

bdquoboszorkaacutenypereketrdquo A Neacutemet Birodalomban a XVIII szaacutezad koumlzepeacuteig eacuterveacutenyben volt Forraacutes httpwwwlatein-

paginadeiexplorerhexen1carolinahtm

7

diszkrecionaacutelis jogkoumlre A meacuterlegeleacutesi jogkoumlr meacuterteacuteke az egyes jogaacutegakban elteacuterő meacuterteacutekben

toleraacutelhatoacute A dolgozat teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedoacute buumlntető anyagi- eacutes eljaacuteraacutesjog teruumlleteacuten a

jogalkotoacute tradicionaacutelisan relatiacutev keveacutes teret biztosiacutet a diszkrecionaacutelis doumlnteacuteseknek melynek

oka az egyseacuteges jogalkalmazoacutei gyakorlat kialakiacutetaacutesaacuten keresztuumll a jogbiztonsaacuteg fenntartaacutesa Az

egyseacuteges jogalkalmazaacutes megteremteacutese ebben a jogaacutegban aacutellaacutespontom szerint azeacutert is

kiemelkedő fontossaacuteguacute mert az uumlgyek tuacutelnyomoacutean nem az aacutellampolgaacuterok keacuterelmeacutere indulnak

abboacutel a ceacutelboacutel hogy valamely aacutellami szerv a vitaacutes uumlgyeikben doumlnteacutest hozzon A buumlntetőeljaacuteraacutes

egyik jellemző alapelve az officialitaacutes ezeacutert az aacutellampolgaacuterok jogosan taacutemasztanak igeacutenyt

arra hogy az aacutellam aacuteltal hivatalboacutel indiacutetott eljaacuteraacutesok a lehetőseacuteghez meacuterten ugyanannyi idő

alatt eacutes hasonloacute eredmeacutennyel veacutegződjenek az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző pontjain Ez termeacuteszetesen

nem kizaacuteroacutelag a buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyok minőseacutegeacuten muacutelik hanem elsősorban szervezeacutesi

keacuterdeacutes azonban a jogalkotaacutes soraacuten figyelemmel kell lenni arra is hogy az elmeacuteletben

megkonstruaacutelt szabaacutelyok ndash a helyi viszonyokat figyelembe veacuteve ndash az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

apparaacutetus kuumlloumlnboumlző egyseacutegeineacutel mikeacutent lesz megvaloacutesiacutethatoacute

A szűkre szabott meacuterlegeleacutesi jogkoumlr nem minden jogrendszer sajaacutetossaacutega Az angolszaacutesz

jogrendszerben peacuteldaacuteul az uumlgyeacutesz diszkrecionaacutelis jogkoumlre nagymeacuterteacutekben hataacutessal van a

buumlntetőeljaacuteraacutesok alakulaacutesaacutera A bdquofelvaacutellaltrdquo vagy bdquoelejtettrdquo buumlntető uumlgyek araacutenya nemcsak a

buumlntetőeljaacuteraacutesok befejezeacuteseacutere van hataacutessal hanem egyuacutettal az uumlgyeacutesz eredmeacutenyesseacutegeacutenek a

mutatoacuteja is

Uacutej jogszabaacutely megalkotaacutesaacutet a reacutegebbi korokban ndash ahogyan azt a toumlrteacuteneti bevezeteacutesben laacutetni

fogjuk ndash valamilyen fontos esemeacuteny uralkodoacute vaacuteltaacutes forradalom haacuteboruacute uacutej vallaacutesi rend

teacuternyereacutese a kor eszmerendszereacuten alapuloacute taacutersadalmi vaacuteltozaacutes eredmeacutenyezte Nincs ez

maacuteskeacutent napjainkban sem Magyarorszaacutegon a rendszervaacuteltaacutes időszaka teremtett olyan

helyzetet ami miatt a koraacutebbi szabaacutelyok meghaladottaacute vaacuteltak eacutes fokozatosan minden

jogaacutegban sor keruumllt a vaacuteltoztataacutesra Ennek meacuterteacuteke meacutelyseacutege eacutes sziacutenvonala nem volt nem is

lehetett egyseacuteges A jogszabaacutelyok egy reacuteszeacuteneacutel lehetőseacuteg volt arra hogy a szerkezet

eacuterintetlenuumll hagyaacutesa mellett az eredeti toumlrveacuteny megreformaacutelaacutesaacutera moacutedosiacutetaacutesaacutera keruumlljoumln sor

Jelentősebb moacutedosiacutetaacutes eseteacuten azonban uacutej toumlrveacutenyt kell alkotni iacutegy keruumllt sor toumlbbek koumlzoumltt uacutej

polgaacuteri vagy munka toumlrveacutenykoumlnyv megalkotaacutesaacutera

A rendszervaacuteltaacutes utaacuten a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera az elsők koumlzoumltt keruumllt sor

aminek szaacutemos oka volt A buumlntető anyagi jogszabaacutelyok mellett a buumlntető eljaacuteraacutesjog az egyik

bdquolegeacuterzeacutekenyebbrdquo eszkoumlz az aacutellam kezeacuteben melyen keresztuumll koumlzvetlenuumll avatkozik be az

aacutellampolgaacuterok eacuteleteacutebe A kommunizmus alatti eliacuteteacuteleacutesek ismereteacuteben ez az aacutelliacutetaacutes nem igeacutenyel

8

kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot Plasztikusan aacutebraacutezolja e probleacutemaacutet Kiraacutely Tibor bdquoA buumlntetőeljaacuteraacutes

olyan hatalom mely embereket toumlroumllhet ki az eacutelők soraacuteboacutel megfoszthatja őket

szabadsaacuteguktoacutel vagyonuktoacutel becsuumlletuumlktől A buumlntetőeljaacuteraacutes uacutetjaacuten beacutekeidőben is haacuteboruacutet

lehet folytatni (hellip) A buumlntetőeljaacuteraacutesban a biacuteraacutek rosszindulata teacutevedeacutese vagy tudatlansaacutega

tragikus koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuterhat Ez a magyaraacutezata annak hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes

lefolytataacutesaacutet jogi normaacutek koumlzeacute szoriacutetjaacutek nem biacutezzaacutek a mikeacutenti lefolyaacutest kinek-kinek a keacutenye-

kedveacutere Igyekeznek olyan szabaacutelyokat felaacutelliacutetani amelyek haacutetteacuterbe szoriacutetjaacutek az egyeacuteni

elfogultsaacutegot a szenvedeacutelyt a rosszindulatot a bosszuacutet eacutes kizaacuterjaacutek a teacutevedeacutestrdquo8

Emellett az ezredforduloacuteig olyan jelentős vaacuteltozaacutesoknak lehettuumlnk szemtanuacutei a gazdasaacutegi-

technikai illetve a taacutersadalmi-politikai eacuteletben amelyek elengedhetetlenneacute tetteacutek uacutej

buumlntetőjogi teacutenyaacutellaacutesok megfogalmazaacutesaacutet a reacutegiek uacutejragondolaacutesaacutet valamint az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok kardinaacutelis megvaacuteltoztataacutesaacutet az euroacutepai unioacutes normaacutek figyelembeveacuteteleacutevel Annak

elleneacutere hogy maacuter az bdquouacutej rendszer termeacutekerdquo a Kormaacuteny ceacutelul tűzte ki az 1989 eacutevi XIX

toumlrveacuteny helyett egy merőben uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet Mi lehet az oka annak hogy a 2003

juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny viszonylag ilyen roumlvid idő alatt kereken

egy eacutevtized alatt alkalmatlannaacute vaacutelt a funkcioacutejaacutenak betoumllteacuteseacutere Az OBH elnoumlkeacutenek

előterjeszteacutese szerint a Be bdquoolyan meguacutejiacutetaacutesra szorul melynek terjedelme eacutes meacutelyseacutege

meghaladja a novellaacuteris moacutedosiacutetaacutes szintjeacutetrdquo A hataacutelyba leacutepeacutes oacuteta veacutegrehajtott moacutedosiacutetaacutesok

megbontottaacutek a toumlrveacuteny egyseacutegeacutet ami haacutetraacuteltatja jogalkalmazoacutei munkaacutet esetenkeacutent

jogeacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeket is eredmeacutenyez9 A neuralgikus pontok felteacuterkeacutepezeacutese

elengedhetetlen a javiacutetaacutes helyes iraacutenyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz Utalnom kell ugyanakkor arra

is hogy nem csupaacuten a Be hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvető vaacuteltoztataacutesok predesztinaacuteltaacutek a toumlrveacutenyt

arra hogy idejekoraacuten bdquolevaacuteltasseacutekrdquoMaacuter a kodifikaacutecioacutes munka soraacuten tapasztalhatoacute volt hogy

nincs meg a szuumlkseacuteges egyeteacuterteacutes ezeacutert ndash feltehetően az egymaacutessal ellenteacutetes szempontoknak

valoacute megfelelni akaraacutes miatt ndash a jogszabaacutelyszoumlveg neheacutezkesseacute vaacutelt Ezenkiacutevuumll belső

ellentmondaacutesok sora is megneheziacutetette a toumlrveacuteny gyakorlati alkalmazaacutesaacutet10

A dolgozat ceacutelja a buumlntető eljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute egyes jogi megoldaacutesok

joginteacutezmeacutenyek vizsgaacutelata a jogoumlsszehasonliacutetaacutes moacutedszereacutevel

Az uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesa előtt hasznosnak veacutelem azoknak az aacuteltalaacutenos eacutes konkreacutet ceacuteloknak a

roumlgziacuteteacuteseacutet melyek eleacutereacuteseacuten keresztuumll a buumlntetőeljaacuteraacutes optimalizaacutelhatoacute Az aacuteltalaacutenos eacutes az

8 Kiraacutely Tibor A veacutedelem eacutes a veacutedő a buumlntetőuumlgyekben Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1962 121 o 9 httpbirosaghusitesdefaultfilesallomanyokbirosagi_hirekobhe_atirat_be_koncepciorolpdf 10 Hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott Herke Csongor a Megjegyzeacutesek a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutehoz ciacutemű iacuteraacutesaacuteban

(Rendeacuteszeti Szemle 20067-8 103 o) valamint Paacutepai-Tarr Aacutegnes A buumlntetőeljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacuteroacutel ciacutemű koumlnyveacuteben (Gondolat

Kiadoacute Budapest 2012 30 o)

9

egyik legfontosabb ceacutel a buumlntetőeljaacuteraacutesok eredmeacutenyesseacutegeacutenek noumlveleacutese illetve megfordiacutetva a

sikertelen buumlntetőeljaacuteraacutesok minimaacutelisra csoumlkkenteacutese lehetőseacuteg szerint elkeruumlleacutese A

jogalkotaacutesi koncepcioacute sarokkoumlve lehet aacutellaacutespontom szerint az is hogy az aacutellam a

buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyen keresztuumll (is) keacutepes legyen a taacutersadalmi rendet fenntartani veacutedeni

illetve javiacutetani a koumlz- eacutes jogbiztonsaacutegot Tehaacutet az aacutellam - mikoumlzben a buumlntetőjogi igeacutenyeacutet

eacuterveacutenyesiacuteti - ne vesziacutetse el a taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutet az aacutellampolgaacuterok bizalmaacutet Jogaacutellami

viszonyok koumlzoumltt kiemelkedően fontos tovaacutebbaacute a teacutevedeacutes lehetőseacutegeacutenek minimumra

csoumlkkenteacutese Fontos ceacutelkitűzeacutes tehaacutet hogy a buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyok elősegiacutetseacutek a helyes

doumlnteacutes meghozatalaacutet a teacuteves iacuteteacuteletek előfordulaacutesi eseacutelyeacutenek redukaacutelaacutesaacutet E ceacutel eleacutereacuteseacutenek

egyik eszkoumlze a jogszabaacutely szoumlvegeacutenek pontos megfogalmazaacutesa a jogheacutezagok lehetőseacuteg

szerinti elkeruumlleacutese

A konkreacutet ceacutelok koumlzeacute sorolom azoknak a probleacutemaacuteknak a kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet amelyek ma

gaacutetoljaacutek a buumlntetőuumlgyek mielőbbi elinteacutezeacuteseacutet A hosszadalmas eacutes nagy koumlltseacutegigeacutenyű veacuteguumll

nem felteacutetlenuumll az objektiacutev igazsaacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacuteval zaacuteruloacute uumlgyek előfordulaacutesaacutenak

valoacutesziacutenűseacutegeacutet a minimumra kell csoumlkkenteni Ide tartoznak azok az uumlgyek amelyek eseteacuteben

a hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutes folytaacuten megismeacutetelt eljaacuteraacutesban ndash időmuacutelaacutesra tekintettel ndash olyan

csekeacutely meacuterteacutekű buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutera keruumllhetett sor amely sem a speciaacutelis sem a generaacutelis

prevencioacutera nem alkalmas ugyanakkor keacutetseacutegbeejtő erőforraacutes-pazarlaacuteskeacutent is eacuterteacutekelhetők

Joacutellehet a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese oumlssztaacutersadalmi eacuterdek nem lehet aacutelliacutetani

hogy a taacutersadalom minden reacutetegeacutet egyformaacuten inspiraacutelnaacute az a ceacutel hogy az eljaacuteraacutesok a lehető

legroumlvidebb idő alatt befejeződjenek Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel ezeacutert figylemebe

kell venni hogy a hateacutekonysaacuteg olyan aacutellami ceacutelkitűzeacutes mellyel aacuteltlaacutenossaacutegban mindenki

egyeteacutert ugyan azonban konkreacutet esetben az eljaacuteraacutes nem minden reacutesztvevője toumlrekszik raacute

A hateacutekonysaacuteg mellet a seacutertetti oldalon felmeruumllhet meacuteg a reparaacutecioacutes ceacutel tehaacutet az hogy a

buumlntetőeljaacuteraacutes koumlzvetlenuumll vagy ndash a polgaacuteri perben eljaacuteroacute biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacuten keresztuumll ndash koumlzvetve

alkalmas legyen a bűncselekmeacutennyel okozott vagyoni eacutes nem vagyoni haacutetraacutenyok

kompenzaacutelaacutesaacutera Ezeacutert aacutellaacutespontom szerint a buumlntetőeljaacuteraacutes nem korlaacutetozoacutedhat kizaacuteroacutelag a

bűncselekmeacuteny elkoumlvetőjeacutenek felelősseacutegre vonaacutesaacutera a lehetőseacutegekhez meacuterten biztosiacutetani kell

azt hogy a seacutertett kaacuterteacuteriacuteteacutesi igeacutenye maacuter a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten kieleacutegiacuteteacutest nyerhessen A

terhelt felelősseacutegre vonaacutesa oumlnmagaacuteban ugyanis nem minden esetben motivaacutelja a seacutertetteket a

feljelenteacutes megteacutetele soraacuten A seacutertettek elsődleges ceacutelja a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet

megelőző eredeti aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesa melyre az esetek nagy reacuteszeacuteben nem keruumll sor Abban

az esetben ha a buumlntetőeljaacuteraacutes megindiacutetaacutesa keveacutes eredmeacutennyel kecsegtet ennek elleneacutere a

10

seacutertettek a feljelenteacutes megteacuteteleacutet koumlvetően kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeken keacutenytelen

reacutesztvenni nem csoda ha szaacutemos bűncselekmeacuteny feljelenteacutes neacutelkuumll marad Ez a teacuteny a

laacutetencia meacuterteacutekeacutet noumlveli melynek koumlvetkezteacuteben nem kapunk valoacutes keacutepet a bűnoumlzeacutes

alakulaacutesaacuteroacutel de ami meacuteg rosszabb romboloacutean hat a koumlzbiztonsaacuteg megiacuteteacuteleacuteseacutere

Az aacutellampolgaacuterok szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelva ndash a terheltteacute vaacutelaacutes elvi lehetőseacutegeacutenek szem előtt

tartaacutesa miatt ndash a buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyaival szemben merőben maacutes ceacutelok is

megfogalmazoacutednak Ilyenek peacuteldaacuteul az emberi jogok maradeacutektalan eacuterveacutenyesuumlleacutese az

Alaptoumlrveacutenyben eacutes a Buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben nevesiacutetett eljaacuteraacutesi garanciaacutek koumlvetkezetes eacutes

teacutenyleges manifesztaacuteloacutedaacutesa az eljaacuteraacutes soraacuten Toacuteth Mihaacutely maacuter joacute paacuter eacutevvel ezelőtt megjelent

iacuteraacutesaacuteban szkepticizmust tanuacutesiacutetott a buumlntetőeljaacuteraacutessal szemben taacutemasztott komplex igeacutenyek

kieleacutegiacutethetőseacutegeacutevel kapcsolatban Toacuteth szerint ugyanis egyenesen lehetetlen az aacutellam

buumlntetőjogi igeacutenyeacutet a seacutertett kaacuterteacuteriacuteteacutesi valamint a terhelt emberi jogainak bitosiacutetaacutesaacutera

iraacutenyuloacute igeacutenyeacutevel oumlsszeegyeztetni11

A ceacutelok koumlzt azonban maacutes szempontboacutel is antagonisztikus ellenteacutet mutathatoacute ki Azok az

inteacutezkedeacutesek amik az eljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacutet maacutes szoacuteval az bdquoidőszerűseacutegetrdquo ceacutelozzaacutek nem

felteacutetlenuumll hatnak kedvezően az uumlgy alapos felderiacuteteacuteseacutere minden reacuteszletre kiterjedő

kivizsgaacutelaacutesaacutera A hateacutekony eljaacuteraacutesi moacutedozatok sok esetben a terhelti jogok csorbulaacutesaacutehoz

vezetnek Szeacutelsőseacuteges peacuteldaacuteval eacutelve a keacutenyszervallataacutes baacutermilyen bdquohateacutekonyrdquo is jogaacutellamban

elfogadhatatlan A Baacuterd Kaacuterolytoacutel koumllcsoumlnzoumltt gondolatok egy tovaacutebbi aspektusra is

raacutevilaacutegiacutetanak az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutega bdquonem egyszerűen az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutenek

uumltemeacutet jelenti hanem a doumlnteacutesek joacute minőseacutegeacutet is A biacuteroacutei doumlnteacutes minőseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutesekor

pedig alapvető szempont a kiszaacutemiacutethatoacutesaacutegrdquo12

Az aacutellami kiadaacutesok megszoriacutetaacutesaacutenak hiacutevei

aacuteltal szorgalmazott kisebb leacutetszaacutemuacute apparaacutetus viszont szuumlkseacutegszerűen vagy hosszabb

hataacuteridővel dolgozik vagy nagyobb hibaszaacutezaleacutekkal esetleg ndash a koraacutebbihoz keacutepest ndash

csoumlkkentett hataacuteskoumlrrel Iacutegy nem ritkaacuten a bdquokoumlltseacutegkiacutemeacutelőrdquo megoldaacutesok hosszuacute taacutevon

draacutegaacutebbnak bizonyulnak mint gondolnaacutenk Eacuteppen ezeacutert maacuter a ceacutelok megfogalmazaacutesa

felelősseacutegteljes eacutes az uacutej toumlrveacuteny bevaacutelaacutesaacutet ab ovo meghataacuterozoacute feladat

I Reacutesz

1 Jogtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

11 Toacuteth Mihaacutely Eroacutezioacute vagy kiteljesedeacutes Fundamentum 20081 111 o 12 Baacuterd Kaacuteroly Biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg az Euroacutepai Unioacute taacutersult orszaacutegaiban Hol aacutellunk mi magyarok Fundamentum 20021 5

o

11

A toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes megiacuteraacutesa soraacuten a kuumlloumlnboumlző buumlntető eljaacuteraacutesi rendszerek kialakulaacutesaacutenak

vizsgaacutelata mellett azoknak a tendenciaacuteknak folyamatoknak a felteacuterkeacutepezeacutese vezeacuterelt amelyek

az egyes korszakokban szuumlkseacutegesseacute tetteacutek a vaacuteltoztataacutesokat vagy - eacutepp ellenkezőleg ndash a

koraacutebbi bdquojoacutel bevaacuteltrdquo moacutedszerek uacutejraeacuteleszteacuteseacutet indukaacuteltaacutek Annak ugyanis hogy egy adott

toumlrteacutenelmi korban egy adott nemzet mikeacutent alakiacutetotta ki a szaacutemaacutera legjobbnak mutatkozoacute

eljaacuteraacutesi metoacutedust taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai okai voltak Ezeknek az oumlsszefuumlggeacuteseknek a

megeacuterteacutese napjainkban sem haszontalan hiszen a jogalkotoacutenak szaacutemos ndash egymaacutessal

konkuraacuteloacute - igeacutenyt kell kieleacutegiacutetenie az optimaacutelis szabaacutely leacutetrehozaacutesa soraacuten eacutes a jogtoumlrteacuteneti

elemzeacutes eredmeacutenyekeacutent toumlbb keacuterdeacutes keruumllhet maacutes megvilaacutegiacutetaacutesba A tanulmaacuteny ugyanakkor

nem a toumlrteacuteneti elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel keacuteszuumllt az egyes rendszerek kuumlloumlnboumlző korszakait eacutes

keacutepviselőit a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll kifejezetten a buumlntető eljaacuteraacutesjogi probleacutemaacutekra

foacutekuszaacutelva dolgoztam fel mellőzve legtoumlbb esetben a buumlntető anyagi jog fejlődeacuteseacutenek

aacutellomaacutesait Sőt az eljaacuteraacutesi rendszerek toumlrteacuteneti alakulaacutesaacutet is igyekeztem az aacuteltalam vizsgaacutelt

kutataacutesi teacutema szerint bemutatni azon aspektusaira koncentraacutelni melyeket kifejezetten eacuterintek

a keacutesőbbiek soraacuten A toumlrteacuteneti bevezeteacutes tehaacutet nem oumlnceacuteluacute reacutesze a tanulmaacutenynak hanem a

megaacutellapiacutetaacutesaimat hivatott a toumlrteacuteneti elemzeacutes moacutedszereacutevel előkeacutesziacuteteni

Ahogyan arra az aacuteltalaacutenos bevezeteacutesben maacuter utaltam a vaacutedlott megbuumlnteteacutese nem keacutepezheti

egyeduumlli taacutergyaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutenak Az aacutellampolgaacuterok buumlntetőjogi felelősseacutegre

vonaacutesa az aacutellam oldalaacuten megfogalmazott igeacuteny mely elsősorban a taacutersadalmi rendet eacutes beacutekeacutet

hivatott fenntartani A seacutertett szempontjaacuteboacutel a buumlnteteacutes csupaacuten bdquoerkoumllcsi joacutevaacuteteacutetelrdquo napjaink

eacuterteacutekrendje alapjaacuten a bűncselekmeacutennyel okozott kaacuter megteacuteruumlleacutese legalaacutebb ugyanakkora

jelentősseacuteggel biacuter A buumlntetőeljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutenak ndash termeacuteszetesen a megfelelő anyagi

jogszabaacutelyok alkalmazaacutesaacuten keresztuumll ndash aacutellaacutespontom szerint alkalmasnak kell lennie az

aacutellampolgaacuterok vagy az aacutellam eacutes polgaacutera koumlzoumltt a buumlntetendő cselekmeacuteny koumlvetkezteacuteben

felborult egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesaacutera Az előbbiek alapjaacuten nem meglepő hogy az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kezdeti időszakaacuteban a magaacutenjog eacutes a buumlntetőjog meacuteg nem vaacutelt ketteacute a

polgaacuteri eacutes buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyok csak fokozatosan kuumlloumlnuumlltek el egymaacutestoacutel Ugyaniacutegy

hosszuacute folyamat eredmeacutenye volt miacuteg a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kibocsaacutetaacutesaacutera

kuumlloumln koacutedexekben keruumllt sor

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi funkcioacute a taacutersadalmak bizonyos fejlődeacutesi szakaszaacuteban ndash az egyuumltteacuteleacutes

iacuterott eacutes iacuteratlan szabaacutelyainak kialakulaacutesaacuteval ndash szuumlkseacutegszerűen megjelenik Horvaacuteth Paacutel

szavaival bdquoaz aacutellamilag szervezett emberi taacutersadalom termeacuteszetes velejaacuteroacutejakeacutent fogjuk fel a

jogvita biacuteroacutei uacuteton toumlrteacutenő elinteacutezeacuteseacutet eacutes az ezzel paacuterhuzamosan kifejlett iacuteteacutelkező

12

foacuterumrendszerek jelenleacuteteacutetrdquo A korai rabszolgatartoacute aacutezsiai jogrendszerek biacuteraacuteskodaacutesi

mechanizmusaacutet a koumlzhatalmi ndash azon beluumll is az iacuteteacutelkező ndash funkcioacute kisajaacutetiacutetaacutesa jellemzi A

legfőbb iacuteteacutelethozoacute hatalom leteacutetemeacutenyese az isteni eredetű uralkodoacute volt aki e hatalmaacutet

kezdetben a hozzaacute koumlzel aacutelloacute szemeacutellyel a keacutesőbbiek soraacuten koumlzponti eacutes helyi aacutellamszervekkel

osztotta meg A rabszolgatartoacute aacutellamokban meacuteg megfigyelhető volt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes

az igazgataacutesi (rendeacuteszeti) funkcioacutek szoros oumlsszefonoacutedaacutesa13

A toumlrteacuteneti bevezeteacutest a kultuacutera boumllcsőjeacutenek szaacutemiacutetoacute keacutet nagy oacutekori birodalom Hellasz eacutes a

Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesi sziszteacutemaacutejaacutenak roumlvid bemutataacutesaacuteval folytatom Az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutet ndash toumlbb ezer eacuteves

muacuteltjuk elleneacutere ndash hasonloacute probleacutemaacutek toumlrveacutenyszerűseacutegek jellemzik mint napjainkban

1 1 Az oacutekori Atheacuten

Joacutellehet az oacutekori goumlroumlg kultuacuteraacuteban kibontakozott eredmeacutenyek nem lehetnek koumlzvetlen hataacutessal

az euroacutepai jogfejlődeacutesre azonban tanulsaacutegosnak tartom a korszak jogaacuteszainak az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutega eacuterdekeacuteben tett erőfesziacuteteacuteseit A poliszrendszer

koumlvetkezteacuteben a helleacuten jog rendkiacutevuumll heterogeacuten volt bdquoTeacuteteles jogrdquo nem leacutetezett az iacuteteacuteleteket

termeacuteszetjogi igazsaacutegossaacutegon eacutes erkoumllcsoumln alapuloacute elvek alapjaacuten hoztaacutek melyben a

meacuteltaacutenyossaacuteg vagy a kiegyenliacutető- az osztoacute- illetve az aacuteltalaacutenos igazsaacutegossaacuteg elvei

eacuterveacutenyesuumlltek Jogforraacutesaik a szokaacutesjog a toumlrveacutenyek (nomosz) eacutes a neacutephataacuterozatok

(pszefizma) voltak14

A goumlroumlg poliszok toumlrveacutenykezeacutesi mechanizmusa mintaszerűen szervezett volt a demokratikus

aacutellamberendezkedeacutes kimondottan tetten eacuterhető az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes feleacutepiacuteteacuteseacuteben is15

Az a

teacuteny hogy az iacuteteacutelkezeacutes a polgaacuterok koumlzuumll sorsolaacutes uacutetjaacuten vaacutelasztott neacutepbiacuteroacutesaacutegok valamint a

kuumlloumlnfeacutele uumlgyekre szakosodott nagy leacutetszaacutemuacute tanaacutecsok előtt toumlrteacutent egyfajta laikus biacuteraacuteskodaacutes

kialakulaacutesaacutehoz vezetett Kuumlloumlnbseacuteget tettek egyeacuteni seacuterelem miatt indiacutetott szoacutebeli kereset

(dikeacute) eacutes aacutellameacuterdek taacutergyaacuteban alkalmazott iacuteraacutesbeli vaacuted (grapheacute) koumlzoumltt Az előbbi esetben

reparaacutecioacutes jellegű hataacuterozatok szuumllettek miacuteg a koumlzvaacutednak minősuumllő grapheacute eseteacuteben megtorloacute

13 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 50-53 o 14 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 51-52 o 15 A Kr e VIII szaacutezad folyamaacuten alakult ki a vaacutelasztott aacutellami főtisztviselők az archonok iacuteteacutelkezeacutese de ez nem csorbiacutetotta a

neacutepgyűleacutes (ekleacutezsia) joghatoacutesaacutegaacutet Idővel az archonsaacutegot viseltek tanaacutecsa az areioszpagosz biacuteroacutei hataacuteskoumlre megnőtt Keacutesőbb

a suacutelyos bűncselekmeacutenyek miatt az archonok emeltek vaacutedat a neacutepgyűleacutes előtt miacuteg az aacutellami tisztseacutegviselők felett az oumltszaacutezak

tanaacutecsa iacuteteacutelkezett Az atheacuteni neacutepbiacuteroacutesaacuteg a heacuteliaia előtt a suacutelyosabb uumlgyekben az archonok egyeacuteb esetben sorsolaacutessal

kivaacutelasztott uumlgyeacuteszek keacutepviselteacutek a vaacutedat In Horvaacuteth Paacutel 55 o

13

iacuteteacutelet hozatalaacutera keruumllt sor16

A poliszokban erőteljesen eacuterveacutenyesuumllt a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutenek

veacutedelme Az atheacuteni demokraacutecia időszakaacuteban ezeacutert minden aacutellampolgaacuter jogosult volt a

koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet seacutertő cselekmeacutenyek miatt vaacutedat emelni17

igaz ugyanakkor hogy az

aacutellampolgaacuteri kategoacuteria leacutenyegesen szűkebb koumlrt jelentett mint napjainkban

Hitelt eacuterdemlő forraacutesboacutel ismerjuumlk milyen reacuteszletes perjogi szabaacutelyok voltak eacuterveacutenyben az

oacutekori Attikaacuteban A szabaacutelyanyag nem csupaacuten azeacutert tanulsaacutegos mert egy sor olyan

koumlruumllmeacutenyre is kiterjed amely napjainkban is fontos reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutesnak hanem azeacutert

mert a szabaacutely megalkotoacutei rendkiacutevuumlli koumlvetkezetesseacuteggel igyekeztek az eljaacuteraacutesokat megfelelő

mederben tartani Ismeacutetelten utalneacutek raacute hogy a buumlntető eacutes magaacutenjogi szabaacutelyok ekkor meacuteg

nem vaacuteltak ketteacute a bemutataacutes soraacuten azonban kizaacuteroacutelag a buumlntetőper meneteacutere foacutekuszaacutelok

Buumlntetőpert kizaacuteroacutelag az a szabad atheacuteni feacuterfi indiacutethatott aki a 18 eacuteleteacuteveacutet betoumlltoumltte A

kiskoruacuteak a nők a rabszolgaacutek eacutes az idegenek helyett eacutes neveacuteben a gyaacutem a gazda illetve a

vendeacuteglaacutetoacute volt jogosult pert indiacutetani A perindiacutetaacutes jogaacutet az is meghataacuterozta milyen tiacutepusuacute

eacuterdekseacuterelemről volt szoacute Tehaacutet maacuter az oacutekori atheacuteniak elhataacuteroltaacutek a polgaacuter eacuterdekeacutet seacutertő

cselekmeacutenyeket a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet seacutertő cselekmeacutenyektől A keacutet kuumlloumlnboumlző

bűncselekmeacutenytiacutepus miatt folytatott eljaacuteraacutest reacuteszben elteacuterő szabaacutelyok rendezteacutek Az aacutellam

eacuterdekeacutet is seacutertő a koumlzbiztonsaacutegot veszeacutelyeztető egyeacuteni eacuterdekseacuterelem eseteacuten baacutermely polgaacuter

koumlzvaacutedat emelhetett (ez a koraacutebban maacuter emliacutetett grapheacute) de az aacutellam neveacuteben aacutellami

tisztviselők is jogosultak voltak pert indiacutetani A koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet koumlzvaacutedloacutek keacutepviselteacutek az

eljaacuteraacutesban Ezzel szemben magaacutenseacuterelem eseteacuten csak az eacuterdekelt indiacutethatott eljaacuteraacutest Az

ideacutezeacutest az eljaacuteraacutest kezdemeacutenyező feacutelnek kellett oly moacutedon bdquokeacutezbesiacutetenirdquo hogy annak

megtoumlrteacutente utoacutebb bizonyiacutethatoacute legyen Iacutegy keacutet tanuacute előtt fel kellett szoacuteliacutetani az elleneacuterdekű

felet a hatoacutesaacuteg előtti megjeleneacutesre Ennek azeacutert volt kiemelkedő jelentőseacutege mert a

taacutergyalaacutesroacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutes suacutelyos koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert A vaacutedleveacutel elfogadaacutesaacuteroacutel

vagy elutasiacutetaacutesaacuteroacutel aacutellami tisztviselő doumlntoumltt (Elutasiacutetaacutesra a perindiacutetaacutesi jogosultsaacuteg hiaacutenya

vagy a nem megfelelő vaacutedforma miatt keruumllhetett sor) Az eljaacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek

perkoumlltseacutegelőleget kellett fizetnie Ezt koumlvette az előzetes eljaacuteraacutes melynek soraacuten a tisztviselő

hivatalos helyiseacutegeacuteben kifuumlggesztetteacutek a vaacutediratot mely az uumlgy leacutenyeges adatait a teacutenyaacutellaacutest

az indiacutetvaacutenyozott buumlnteteacutest valamint a tanuacutek neveacutet tartalmazta Igen kifinomult eacutes a joacuteval

keacutesőbb kialakult vaacuted jury modellt vetiacuteti elő az a szabaacutely mely szerint annak eldoumlnteacutese

ceacuteljaacuteboacutel hogy az uumlgy toumlrveacutenyszeacutek eleacute keruumllhet-e egyaacuteltalaacuten előzetes taacutergyalaacutest kellett tartani

16 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 50-55 o alapjaacuten 17 Kisteleki Kaacuteroly ndash Lőveacutetei Istvaacuten ndash Nagyneacute Szegvaacuteri Katalin ndash Raacutecz Lajos ndash Schweizer Gaacutebor ndash Toacuteth Aacutedaacutem Egyetemes

aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Oacutekor ndash feudaacutelis kor HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 1998 85 o

14

Az előzetes taacutergyalaacutesroacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutest szankcionaacuteltaacutek Ha a per kezdemeacutenyezője nem

jelent meg a per egyszerűen megszűnt Ha mindez grapheacute alapjaacuten indult eljaacuteraacutesban toumlrteacutent a

per kezdemeacutenyezőjeacutet tetemes oumlsszegű biacutersaacuteggal suacutejtottaacutek egyuacutettal megfosztottaacutek attoacutel a

jogaacutetoacutel hogy hasonloacute uumlgyben uacutejabb pert indiacutethasson Amennyiben a megvaacutedolt szemeacutely

maradt taacutevol ndash kimenteacutes hiaacutenyaacuteban ndash marasztaloacute iacuteteacuteletet lehetett hozni Ugyanakkor az eljaacuteraacutes

alaacute vont szemeacutely viszontvaacutedat is emelhetett Az előzetes eljaacuteraacutes soraacuten oumlsszegyűjtoumltteacutek a

bizonyiacuteteacutekokat amiket az eljaacuteraacuteseacutert felelős tisztviselő őrzoumltt a taacutergyalaacutes kezdeteacuteig A goumlroumlgoumlk

a taacutersasabiacuteraacuteskodaacutes elveacutetvallottaacutek a taacutergyalaacutest a 6000 taguacute neacutepbiacuteroacutesaacuteg sorsolaacutessal leacutetrehozott

tanaacutecsa folytatta le A tanaacutecsnak az előkeacutesziacuteteacutest koumlvető 30 napon beluumll meg kellett tartania a

taacutergyalaacutest eacutes egy nap leforgaacutesa alatt doumlnteacutest kellett hoznia A vaacutedirat felolvasaacutesa utaacuten

koumlvetkezett a megvaacutedolt vaacutelasza majd a felek vagy fogadott szoacutenokok mondtaacutek el a

beszeacutedeiket Ezt koumlvetően az eskuumldtszeacutek előszoumlr a vaacutedlott bűnoumlsseacutegeacuteről majd annak

megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a buumlnteteacutes nemeacuteről eacutes meacuterteacutekeacuteről hataacuterozott Fellebbezeacutes nem leacutetezett

ugyanakkor eljaacuteraacutesi hiba eseteacuten peruacutejiacutetaacutesi keacuterelmet lehetett előterjeszteni18

Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak ez a korai megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja szaacutemos boumllcsesseacuteget tartalmaz

melyek termeacuteszetesen a mai viszonyok koumlzt kritika neacutelkuumll nem adaptaacutelhatoacutek Ugyanakkor a

szemleacuteletmoacuted mellyel az egyes eljaacuteraacutesi keacuterdeacuteseket megkoumlzeliacutetetteacutek a maga egyszerű

pragmatizmusaacuteban szolgaacutelhat neacutemi tanulsaacuteggal az utoacutekor szaacutemaacutera Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

mechanizmusaacutera a demokratikus aacutellamberendezkedeacutes egyeacutertelműen raacutenyomta a beacutelyegeacutet Maacuter

az atheacuteniak is igyekeztek az eljaacuteraacutesok szaacutemaacutet racionalizaacutelni iacutegy a szabaacutelyok egy reacutesze arra

iraacutenyult hogy a lefolytataacutesra bdquoeacuterdemtelenrdquo eljaacuteraacutesokat kiszűrjeacutek Ilyen szabaacutely volt a vaacutedleveacutel

tartalmi illetve formai okboacutel toumlrteacutenő elutasiacutetaacutesa az ideacutezeacutes keacutezbesiacuteteacuteseacutenek koumltelező moacutedja vagy

a perkoumlltseacutegelőleg viseleacuteseacutere koumltelezeacutes Az alaptalan perlekedeacutes megakadaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyult

az előzetes taacutergyalaacutestoacutel toumlrteacutenő taacutevolmaradaacutes szankcionaacutelaacutesa is A főtaacutergyalaacutes megkezdeacuteseacutere

eacutes lefolytataacutesaacutera eacutesszerű de szoros hataacuteridőket aacutellapiacutetottak meg Talaacuten a

legelgondolkodtatoacutebb annak a szabaacutelynak a bevezeteacutese hogy az uumlgy eacuterdemeacuteben az

eskuumldtszeacutek mindoumlssze egy nap alatt volt koumlteles doumlnteacutest hozni Baacuter az eacuteletviszonyok keacutetseacuteg

kiacutevuumll egyszerűbbek voltak mint napjainkban nyilvaacutenvaloacutean leacuteteztek egyszerűbb eacutes bonyolult

megiacuteteacuteleacutesű uumlgyek olyan uumlgyek amelyben a bizonyiacutetaacutes hosszabb időt vett igeacutenybe Ennyi idő

taacutevlataacuteboacutel neheacutez rekonstruaacutelni hogy az előbbiekben ismeretett szabaacutelyok valamelyikeacutetől

kiveacuteteles esetben el lehetett-e teacuterni Ugyanakkor a szabaacutelyozaacutes szellemiseacutege arra utal hogy

ceacutelzatosan szoriacutetottaacutek időkeretek koumlzeacute a bizonyiacutetaacutest a beszeacutedeket eacutes az iacuteteacutelethozatalt A

18 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 53-54 o alapjaacuten

15

beszeacutedek hosszaacutet viacutezoacuteraacuteval meacuterteacutek eacutes csak bonyolultabb uumlgyekben engedeacutelyezteacutek a toumlbb oacuteraacutes

beszeacuted megtartaacutesaacutet

1 2 A Roacutemai Birodalom buumlntetőeljaacuteraacutesa

A toumlrteacuteneti reacutesz megiacuteraacutesa soraacuten arra toumlrekedtem hogy mineacutel aacutetfogoacutebb keacutepet kapjak arroacutel mi

indukaacutelta a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes teruumlleteacuten azokat a vaacuteltoztataacutesokat melyket az utoacutekor a

fejlődeacutes egyes aacutellomaacutesaikeacutent tart szaacutemon Mindamellett hogy a roacutemai kor bdquoszellemi

termeacutekeirdquo az egyetemes jogi kultuacutera alapjaacutet keacutepezik roumlvid aacutettekinteacutesuumlk azeacutert is eacuterdekes mert

ebből a korszakboacutel szaacutermaznak az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutes gyoumlkerei Ma maacuter talaacuten

meglepő hogy a roacutemai rabszolgatartoacute aacutellamnak hosszuacute eacutevszaacutezadokig nem volt kieacutepuumllt

biacuteroacutesaacutegi rendszere sőt a legfőbb aacutellamhatalmi igazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervek

koumlzoumltti oumlsszefonoacutedaacutes ezt a kultuacuteraacutet is hosszuacute ideig jellemezte A modern eacutertelemben vett

buumlntető- eacutes polgaacuteri uumlgyek oumlsszefonoacutedtak a kisebb suacutelyuacute bűncselekmeacutenyeket (delictum v

maleficia) vagyonjogi keresettel indiacutetott perben biacuteraacuteltaacutek el A kimondottan buumlntetőbiacuteroacutesaacutegkeacutent

műkoumldő szervek hataacuteskoumlreacutebe a koumlzuumlldoumlzeacutes alaacute eső bűncselekmeacutenyek (crimen crimina) pl

emberoumlleacutes hazaaacuterulaacutes tartoztak19

Keacutetseacutegtelen teacuteny hogy a jogfejlődeacutes egyeacutertelműen a

specializaacuteloacutedaacutes iraacutenyaacuteba mutat ami szuumlkseacutegszerűveacute teszi a buumlntető eacutes polgaacuteri uumlgyek

elkuumlloumlnuumllt kezeleacuteleacuteseacutet nem veacuteletlen hogy a modern jogrendszerek is igyekeznek lehetőveacute

tenni a terhelt buumlntető eacutes polgaacuteri jogi felelősseacutegeacutenek egyidejű megaacutellapiacutetaacutesaacutet

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kezdetben az előkelők privileacutegiuma volt Az etruszk kiraacutelyok idejeacuten ez

a funkcioacute a rex kezeacuteben oumlsszpontosult A koumlztaacutersasaacuteg idejeacutere a foacuterumrendszer rendkiacutevuumll

tagolttaacute vaacutelt a kiraacutely ndash reacuteszben praktikus reacuteszben politikai okboacutel ndash a biacuteroacutei hatalmat maacuter

keacutenytelen volt megosztani az impeacuteriummal felruhaacutezott magisztraacutetusokkal (a consullal a

dictatorral eacutes a praetorral) valameint az aedilis curilis-szel a praefectus pretorioval tovaacutebbaacute a

kuumlloumlnfeacutele oumlsszeteacutetelű testuumlletekkel (a comitaacuteval eacutes a senatussal)20

A neacutepgyűleacutesek keacutetfeacutele biacuteroacutei

hataacuteskoumlrrel rendelkeztek Testuumlleti szervkeacutent fellebbviteli foacuterumkeacutent szolgaacutelt a magisztraacutetusok

iacuteteacutelete ellen maacutesreacuteszt ndash első sorban a comitia centuriata ndash rendes buumlntetőbiacuteroacutesaacutegkeacutent is

műkoumldoumltt21

A taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes elve tehaacutet maacuter a roacutemaiak igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszereacuteben is

eacuterveacutenyesuumllt sőt annak fontossaacutega a felelbbviteli rendszer is kieacutepiacuteteacuteseacuteben is megnyilvaacutenult

A specializaacutecioacute igeacutenye miatt a koumlztaacutersasaacutegi kor veacutegeacutere leacutetrejoumlttek a neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute

bizottsaacutegok (quaestiones perpetuae) melyek maacuter kifejezetten a buumlntető uumlgyekre bdquoszakosodottrdquo

19 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o 20 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 21 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o

16

taacutersasbiacuteroacutesaacutegok voltak A roacutemaiak a taacutersasbiacuteroacutesaacutegok leacutetrehozaacutesa soraacuten igyekeztek a

paacutertatlansaacuteg elveacutet eacuterveacutenyre juttatni hiszen a testuumlletet a preacutetor sorsolaacutes uacutetjaacuten kivaacutelasztott

polgaacuterokboacutel alakiacutetotta ki A neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute bizottsaacutegok doumlnteacutesi jogkoumlre neacutemikeacutepp az

eskuumldtszeacutekek doumlnteacutesi mechanizmusaacutera emleacutekeztet ugyanis csupaacuten a bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben

foglalhatott aacutellaacutest (A kiszabhatoacute buumlnteteacutest a toumlrveacuteny pontosan előiacuterta) A kor szabaacutelyai szerint

baacutermely szabad ember vaacutedat emelhetett azonban az alaptalan vaacutedat szigoruacutean buumlntetteacutek22

A

bűncselekmeacutenyi kategoacuteriaacuteknak az a fajta megkuumlloumlnboumlzteteacutese amit a goumlroumlg kultuacuteraacuteban

megfigyelhettuumlnk a roacutemaiaknaacutel is eacuterveacutenyesuumllt A crimenek eacutes a koumlzbeacutekeacutet zavaroacute

cselekmeacutenyek (birtokhaacuteboriacutetaacutes piaci rend megzavaraacutesa kiszolgaacuteltatottakkal szembeni

visszaeacuteleacutesek toumlrveacutenytelen iacuteteacutelkezeacutes) eseteacuteben a magistratusok coercitioacutes (korlaacutetlan hatalmat

biztosiacutetoacute) jogkoumlruumlkkel eacutelve kezdemeacutenyezteacutek a felelősseacutegre vonaacutest Ezzel szemben a

magaacutenfelek vitaacutejaacutenak minősuumllő delictumok eseteacuteben csak a magaacutenfeacutel keacutereacuteseacutere indult eljaacuteraacutes23

Az eljaacuteraacutes ndash a modern szabaacutelyok koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően ndash nyilvaacutenos volt szoacutebeliseacuteg

jellemezte eacutes eacuterveacutenyesuumllt a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutenek elve Az eljaacuteraacutes

kontradiktoacuterius volt tehaacutet a doumlnteacuteshozatal előtt mindkeacutet felet meg kellett hallgatni Napjaink

eskuumldtszeacuteki rendszert alkalmazoacute aacutellamainak szabaacutelyaihoz hasonloacutean az oacutekori Roacutemaacuteban a

felek eacutelhettek az eskuumldtek visszautasiacutetaacutesaacutenak jogaacuteval tehaacutet moacutedjukban aacutellt meghataacuterozott

szaacutemuacute eskuumldttel szemben kifogaacutessal eacutelni24

A jogfejlődeacutes eacutes a bűncselekmeacutenyek szaacutema

tovaacutebbi specializaacutecioacutet eredmeacutenyezett Sulla idejeacutere maacuter szaacutemos crimenre kuumlloumln-kuumlloumln

quaestio rendelkezett hataacuteskoumlrrel A testuumlleti szervek leacutetrehozaacutesaacutenak szabaacutelyai is egyre

differenciaacuteltabbaacute vaacuteltak Kr e 70-ben maacuter haacuterom kamaraacutet (decuria) aacutelliacutetottak fel melynek

300-300 tagja koumlzuumll sorsolaacutessal jeloumllteacutek ki a konkreacutet uumlgyekben eljaacuteroacute 50-75 fős biacuteroacutesaacutegot A

taacutersasbiacuteroacutesaacutegok oumlsszeteacuteteleacutet illetően megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemaiak nem toumlrekedtek arra

hogy tagjai a neacutep szeacuteles reacutetegeit keacutepviseljeacutek Az eskuumldtbiacuteraacutek taacutersadalmi hovatartozaacutesa az idők

folyamaacuten toumlbbszoumlr vaacuteltozott ugyan az eskuumldtek azonban jellemzően a lovagrend tagjai koumlzuumll

keruumlltek ki25

Fejlett jogi gondolkodaacutesra vall a kuumlloumlnboumlző iacuteteacutelkező foacuterumok doumlnteacuteseacutenek

elhataacuterolaacutesa jogkoumlvetkezmeacutenyuumlk szempontjaacuteboacutel A magistratus doumlnteacutese ndash modern

terminoloacutegiaacuteval eacutelve ndash deklaratiacutev tehaacutet a konkreacutet esetre jogot alkalmazoacute hataacutelyuacute volt miacuteg a

biacuteroacutei iacuteteacutelet konstitutiacutev jogot leacutetesiacutető hataacutellyal biacutert26

22 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 23 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 63 o 24 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 25 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 159 o 26 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 63 o

17

A differenciaacutelt iacuteteacutelkezeacutesi struktuacutera idővel bonyolultnak bizonyult Eacuteppen ezeacutert a principaacutetus

elejeacutet egyseacutegesiacuteteacutesi toumlrekveacutes jellemezte az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban Az addigra maacuter neacutegy

decuriaacuteboacutel egyben senatorok egyben lovagok (lovas katonaacutek) egyben senatorok eacutes lovagok

vegyesen egyben pedig a lovas polgaacutersaacuteg iacuteteacutelkezett A koumlzvaacutedloacutei funkcioacute tovaacutebbra sem

alakult ki a quaestio előtt baacutermely polgaacuter vaacutedat emelhetett A biacuteroacutesaacuteg vaacutelozatlanul csupaacuten a

bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben foglalhatott aacutellaacutest a kiszabhatoacute buumlnteteacutes meacuterteacutekeacutet toumlrveacuteny hataacuterozta

meg27

A birodalom terjeszkedeacutese koumlvetkezteacuteben a princepsz nem tarthatta sajaacutet kezeacuteben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutest iacutegy szuumlkseacutegszerűveacute vaacutelt hogy e hataacuteskoumlreacutet a provinciai legaacutetusokra

delegaacutelja A legaacutetusok aacuteltal elbiacuteraacutelt uumlgyek feluumllvizsgaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutet azonban a princeps

fenntartotta magaacutenak melynek koumlszoumlnhetően kialakult a rendkiacutevuumlli perorvoslat inteacutezmeacutenye28

A csaacuteszaacuterkorban a neacutepgyűleacutesi aacutellandoacute bizottsaacutegok szerepeacutet a csaacuteszaacuteri rendkiacutevuumlli iacuteteacutelkezeacutes

(cognitio extra ordinem) vette aacutet Megnőtt a hivatalnokok (vaacuterosi főhivatalnok helytartoacute

praefectus praetorio) szerepe az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban akiken keresztuumll a csaacuteszaacuter a biacuteroacutei

hatalmat sajaacutet kezeacuteben tartotta Pozitiacutevumkeacutent eacuterteacutekelhető hogy a legsuacutelyosabb aacutellam elleni

bűncselekmeacutenyek feletti iacuteteacutelkezeacutes tovaacutebbra is a szenaacutetus hataacuteskoumlre maradt29

A dominaacutetus

idejeacutere azonban a buumlntetőbiacuteroacutei hatalom maacuter kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacutereacute volt aki azt első eacutes

maacutesodfokuacute buumlntetőbiacuteroacutesaacutegainak egeacutesz hierarchiaacuteja uacutetjaacuten gyakorolta30

Az egyszemeacutelyi vagy

taacutersas biacuteraacuteskodaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese illetve teacuternyereacutese mely napjainkban alapvetően

szakmai keacuterdeacutes a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes soraacuten elsősorban politikai hatalmi toumlrekveacutesek

fuumlggveacutenye volt

Megaacutellapiacutethatoacute hogy az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszer gyoumlkerei a roacutemai korig nyuacutelnak

vissza Kezdetben a bűncselekmeacuteny seacutertettje volt az aki a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vaacutelasztott biacuteroacute előtt

vaacutedat emelt a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutese miatt Mivel a bűncselekmeacuteny a koumlzoumlsseacuteg

biztonsaacutegaacutet is seacutertette a bűncselekmeacuteny uumlldoumlzeacutese a koumlzoumlsseacuteg uumlgyeacuteveacute is vaacutelt Kialakult a

neacutepvaacuted inteacutezmeacutenye az actio popularis melynek eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg baacutermely tagja

kezdemeacutenyezhette az elkoumlvető felelősseacutegre vonaacutesaacutet a koumlzoumlsseacuteg neveacuteben31

Roacutemaacuteban a toumlrveacutenyhozoacute eacutes buumlntetőbiacuteroacutei hatalom nem kuumlloumlnuumllt el eacutelesen egymaacutestoacutel eacutes ez az

oumlsszefonoacutedaacutes vice versa eacuterveacutenyesuumllt A toumlrveacutenyhozoacute szervek a comitiaacutek majd a senatus

buumlntetőbiacuteroacutei funkcioacutet is ellaacutettak Ugyanakkor a jogalkalmazoacute szevek mint a praetor az aedilis

27 Lex Iulia iudiciorum publicorum Kr e 17

forraacutes httpitwikipediaorgwikiLex_Iulia_iudiciorum_publicorum 28 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 64 o 29 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 56-57 o 30 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 160 o 31 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 29 o

18

curulis valamint a tartomaacutenyi helytartoacutek jogkeacutepző teveacutekenyseacuteget is folytattak A legsuacutelyosabb

koumlzbűncselekmeacutenyek (crimina capitalia) miatt folytatott eljaacuteraacutes soraacuten a neacutepgyűleacuteshez lehetett

fellebbezni 32

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bizonyos fejlődeacutesi szintjeacuten a fellebbviteli rendszer megfelelő

műkoumldeacuteseacutehez joacutel szervezett struktuacutera vaacutelt szuumlkseacutegesseacute Ennek lehetőseacutegeacutet teremtette meg

Diocletianus csaacuteszaacuter reformja Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest oumlsszekapcsolta a polgaacuteri igazgataacutessal

eacutes szigoruacute teruumlleti alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi rendszert alakiacutetott ki Veacutegezetuumll emliacuteteacutest eacuterdemel hogy

a roacutemai jog kifejlett korszakaacuteban alkalmazta mind az ikviziacutecioacutes (inquisitioacutes quaestioacutes) mind

az akkuzatoacuterius (accusatorius) eljaacuteraacutest hiszen a magaacutendelictumok vonatkozaacutesaacuteban attoacutel

fuumlggően jaacutertak el hivatalboacutel vagy keacuterelemre hogy a seacutertett pert indiacutetott-e vagy feljelenteacutest tett

A roacutemai igazsaacutegszolgaacuteltataacutes magaacuten hordozta azokat a jegyeket melyek a Roacutemai Birodalom

taacutersadalmi politikai oumlsszefuumlggeacuteseit is jellemezteacutek melyben egymaacutest vaacuteltottaacutek az

arisztokratikus neacutepkeacutepviseleti eacutes autoriter vonaacutesok Emellett ki kell emelni hogy a

korszakban maacuter erőteljes igeacuteny mutatkozott a specializaacutecioacutera eacutes fontos eljaacuteraacutesjogi alapelvek

megfogalmazaacutesaacutera is sor keruumllt

1 3 Az olasz jogfejlődeacutes

Az olasz aacutellamok jogfejlődeacuteseacutenek vizsgaacutelata soraacuten szinteacuten tanulsaacutegos megaacutellapiacutetaacutesokra

juthatunk Keveacutesseacute ismert hogy a tulajdonkeacuteppeni koumlzeacutepkor idejeacuten a peres eljaacuteraacutes

nyilvaacutenosan eacutes szoacuteban folyt le a titkos eacutes iacuteraacutesbeli eljaacuteraacutes az egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok

kezdemeacutenyezeacutese alapjaacuten terjedt el legkoraacutebban Itaacuteliaacuteban A XII szaacutezad folyamaacuten a

szoacutebeliseacutegből eredő neheacutezseacutegek elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben az iacuteraacutestudoacutek (clerici) az eljaacuteraacutes

meneteacuteről eacutes az iacuteteacuteletről roumlvid jegyzeacuteket kezdtek keacutesziacuteteni Ez a szokaacutes csak a XIII szaacutezadban

vaacutelt elterjedteacute amikor maacuter valoacutesaacutegos biacuteroacutesaacutegi jegyzőkoumlnyveket vezettek Az iacuteraacutesbeliseacuteg noha

Euroacutepa toumlbbi aacutellamaacuteban is gyoumlkeret vert a XV szaacutezadtoacutel abban a formaacuteban ahogyan az

Itaacuteliaacuteban illetve keacutesőbb Franciaorszaacutegban megvaloacutesult maacuteshol nem fordult elő33

Meacuteg a Neacutemet-Roacutemai Birodalom keacutesei időszakaacuteban is alkalmazott tortuacutera mint abszurd eacutes a

ceacutelnak meg nem felelő eljaacuteraacutesi eszkoumlz megszuumlnteteacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszott Cesare

Beccaria 1764-ben kiadott bdquoA bűncselekmeacutenyekről eacutes buumlnteteacutesekrőlrdquo ciacutemű műve melyben

siacutekra szaacutellt szaacutemos eacutesszerűtlen eacutes meghaladottaacute vaacutelt buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi inteacutezmeacuteny

ellen Beccaria biacuteraacutelta az inkviziacutecioacutet mely a vaacutedlottat nem reacuteszesiacutetette jogi biztosiacuteteacutekokban

32 Foumlldi Andraacutes ndash Hamza Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996 156 o 33 Hajnik (1) 372-373 o

19

vaacutedolhatoacute volt a vaacutedloacute szemeacutelyeacutenek megnevezeacutese neacutelkuumll is eacutes mellőzte a tanuacutekkal toumlrteacutenő

szembesiacuteteacutes eszkoumlzeacutet34

Beccaria szorgalmazta az őrizetbe veacutetelt lehetőveacute teacutevő gyanuacute okok

toumlrveacutenyi roumlgziacuteteacuteseacutet eacutes az eskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutenek hasznossaacutega mellett eacutervelt A laikus

szemeacutelyek kivaacutelasztaacutesaacutera a veacuteletlenszerű sorshuacutezaacutesos moacutedszert javasolta Munkaacutessaacutegaacuteban

megjelent az aacutertatlansaacuteg veacutelelme valamint a veacutedelemhez valoacute jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek igeacutenye is

Az itaacuteliai felvilaacutegosodaacutes jogi reformtoumlrekveacuteseinek kibontakozaacutesaacutet azonban megakadaacutelyozta a

francia megszaacutellaacutes melynek koumlvetkezteacuteben a XVIII eacutes XIX szaacutezad forduloacutejaacuten a francia jog

aacutetveacuteteleacutere keruumllt sor Baacuter az itaacuteliai nemesseacuteg arra toumlrekedett hogy a francia normaacutek aacutetuumllteteacutese

soraacuten az olasz taacutersadalmi toumlrteacuteneti jogi fejlődeacutesi viszonyok is eacuterveacutenyesuumlljenek az adaptaacutecioacute

meacutegis ezen elvek figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacuteval toumlrteacutent A buumlntető eljaacuteraacutesi normaacutek

szabaacutelyozaacutesakor az olasz koacutedexek koumlvetteacutek a francia vegyes rendszert Az eljaacuteraacutes első

szakasza inkvizitoacuterius volt az iacuteteacuteletet a biacuteroacutesaacuteg nyilvaacutenos szoacutebeli kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes

alapjaacuten hozta meg A biacuteroacute az eleacute taacutert bizonyiacuteteacutekokat szabadon meacuterlegelhette eacutes koumlteles volt az

iacuteteacutelet megindokolni

Az 1865-ben elfogadott Buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedex megalkotoacutei maacuter a napjainkhoz hasonloacute

probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera toumlrekedtek Egyfelől a kisebb suacutelyuacute egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű uumlgyek

eseteacuteben szorgalmaztaacutek az eljaacuteraacutes gyorsiacutetaacutesaacutet melynek eredmeacutenyekeacutent tetteneacutereacutes eseteacuten

gyakorlatilag bdquoa cselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutevel egy időben ki lehetett mondani az iacuteteacuteletetrdquo Igaz

ezekben az esetekben csupaacuten uacutegynevezett korrekcionaacutelis buumlnteteacutesekre nyiacutelt lehetőseacuteg Szinteacuten

az uumlgyfeldolgozaacutest gyorsiacutetoacute szabaacutely volt hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacute a buumlntetőbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe

tartozoacute uumlgyekben elveacutegezhette az előzetes vizsgaacutelatot majd erről 15 napon beluumll jelenteacutest

kellett tennie az illeteacutekes buumlntetőbiacuteroacutesaacuteghoz Ezzel a megoldaacutessal nemcsak időt takariacutetottak

meg hanem joacuteteacutekonyan befolyaacutesoltaacutek az adatszerzeacutes a bűnfelderiacuteteacutes hateacutekonysaacutegaacutet is A

koacutedex figyelemre meacuteltoacute abboacutel a szempontboacutel is hogy a bűncselekmeacutenyek gyors

felderiacuteteacuteseacutenek igeacutenye mellett hangsuacutelyt fektetett a polgaacuterok jogainak veacutedelmeacutere is ugyanis

reacuteszletesen szabaacutelyozta toumlbbek koumlzoumltt a letartoacuteztataacutes ceacutelszerűseacutegeacutenek feluumllvizsgaacutelataacutet35

A

34 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 20 o 35 Az ideiglenes szabadlaacutebra helyezeacutes iraacutenti keacuterelmet a biacuteroacutesaacuteg irodavezetőjeacutehez kellett benyuacutejtani aki azt tovaacutebbiacutetotta a

biacuteroacutesaacuteg mellett műkoumldő kiraacutelyi uumlgyeacuteszhez Az uumlgyeacutesz aacutellaacutest foglalt a keacuterelemmel kapcsolatban eacutes amennyiben azt

teljesiacutethetőnek talaacutelta javaslatot tett a kaucioacute meacuterteacutekeacutere A keacuterelemről a toumlrveacutenyszeacuteki tanaacutecs doumlntoumltt A keacuterelem elutasiacutetaacutesa

eseteacuten valamint a kaucioacute meacuterteacuteke miatt is helye volt fellebbezeacutesnek A polgaacuteri jogok veacutedelmeacutenek eacutesszerű korlaacutetjakeacutent a

toumlrveacuteny bizonyos gyanuacutesiacutetotti koumlrt kizaacutert az ideiglenes szabadlaacutebra helyezeacutes lehetőseacutegeacuteből Iacutegy nem eacutelhettek ezzel a

lehetőseacuteggel az eacuteletfogytig tartoacute boumlrtoumln- illetve fegyhaacutez buumlnteteacutessel fenyegetett bűncselekmeacuteny elkoumlvetői a csavargoacute

dologkeruumllő keacuteregető eacuteletmoacutedot folytatoacutek a rendőri feluumlgyelet alaacute helyezettek az aacutellamellenes bűntett elkoumlveteacuteseacutevel vaacutedolt

szemeacutelyek eacutes a visszaesők A kaucioacutet a gyanuacutesiacutetott javaacutera harmadik szemeacutely is befizethette Ideiglenes szabadlaacutebra

helyezeacutesre a gyanuacutesiacutetott kihallgataacutesa eacutes esetleges szembesiacuteteacutese előtt nem keruumllhetett sor Az iacuteteacutelethozatalig a kaucioacutet leteacutetkeacutent

kezelteacutek Amennyiben a gyanuacutesiacutetott betartotta a hatoacutesaacuteg előiacuteraacutesait az iacuteteacutelet nem peacutenzbuumlnteteacutes volt eacutes az eljaacuteraacutes koumlltseacutegeit

nem neki kellett viselnie a kaucioacutet visszakapta (Forraacutes Horvaacuteth Paacutel i m 242-243 o)

20

koraacutebbi szabaacutelyokkal ellenteacutetben mely szerint csak a taacutergyalaacutes befejezeacuteseacutet koumlvető napon

lehetett iacuteteacuteletet hirdetni a koacutedex uacutej szabaacutelya szerint a biacuteroacutenak a taacutergyalaacutes befejezeacuteseacutenek

napjaacuten ki kellett hirdetnie az iacuteteacuteletet meacuteg a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes koumlzvetlen hataacutesa alatt A

biacuteroacutesaacutegok tehermentesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a toumlrveacutenykoumlnyv igyekezett mederben tartani a

fellebbezeacutes jogaacutet Nem lehetett fellebbezni meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter alatti peacutenzbuumlnteteacutes eseteacuten

eacutes a koumlzbenső előkeacutesziacutető jellegű doumlnteacutesek ellen

Eacuterdekes megfigyelni milyen elvek menteacuten szabaacutelyoztaacutek a laikusok reacuteszveacuteteleacutet az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A szokaacutesos felteacutetelek mellett mint az aacutellampolgaacutersaacuteg a politikai eacutes

polgaacuteri jogok birtoklaacutesa a szabaacutelyok kizaacutertaacutek az eskuumldtek soraacuteboacutel a 25 eacutev alatti eacutes a 65 eacutev

feletti szemeacutelyeket Az eskuumldti tisztseacuteg viseleacutese koumlzvetetten vagyoni cenzushoz volt koumltve

csak a toumlrveacuteny aacuteltal meghataacuterozott taacutersadalmi staacutetuszuacute polgaacuterok vaacutelhattak eskuumldtteacute Bizonyos

tisztseacuteget betoumlltők iacutegy miniszterek egyhaacutezi szemeacutelyek katonaacutek nem lehettek eskuumldtek A

meghataacuterozott bűncselekmeacutenyek miatt eliacuteteacutelteket jogaik gyakorlaacutesaacutetoacutel biacuteroacutei iacuteteacutelettel

megfosztottakat szinteacuten kizaacutertaacutek az eskuumldtek soraacuteboacutel Nem rendelkeztek eskuumldti keacutepesseacuteggel

tovaacutebbaacute az analfabeacutetaacutek a testi eacutes szellemi fogyateacutekosok eacutes a haacutezi szolgaacutek sem A kor

nyilvaacutentartaacutesi lehetőseacutegeinek ismereteacuteben eacuterthető hogy az eskuumldtlista nem hivatalboacutel keacuteszuumllt

el hanem felhiacutevaacutes alapjaacuten lehetett a listaacutera keruumllni Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi keruumlleteknek

meghataacuterozott leacutetszaacutemuacute listaacutei legalaacutebb 200 nevet tartalmaztak de Naacutepoly a sok buumlntetőper

miatt 1000 fős listaacuteval rendelkezett A megyei biacuteroacutesaacuteg vagy a prefektusi tanaacutecs feladata volt a

listaacutera felvett szemeacutelyek megfelelőseacutegeacutenek vizsgaacutelata Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi keruumllet listaacutejaacuteroacutel a

biacuteroacutesaacuteg elnoumlke a taacutergyalaacutes előtt keacutet heacutettel vaacutelasztott 30 rendes eacutes 10 poacuteteskuumldtet Erről a

uacutegynevezett taacutergyalaacutesi alaplistaacuteroacutel vaacutelasztotta ki a vaacuted eacutes a veacutedelem azt a 12 rendes eacutes 2

poacuteteskuumldtet akik a per eldoumlnteacuteseacuteben reacuteszt vettek A vaacutednak eacutes a veacutedelemnek is joga volt

indoklaacutes neacutelkuumll 8 jeloumlltet elutasiacutetani

1 4 A francia eljaacuteraacutesjog kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese

Az egyetemes jogi kultuacutera egyik lergreacutegebbi ma is alkalmazott inteacutezmeacutenye a koumlzeacutepkori

Franciaorszaacutegboacutel szaacutermazik A frank korszakban a bizonyiacutetaacutes ugyanis nem az alaki hanem az

anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutere iraacutenyult melynek soraacuten az eskuumldt tanuacutek illetve eskuumldtek (jurati)

vallottak a vitaacutes uumlgyekben Ez a jury-forma azonban mely főkeacutent Normandiaacuteboacutel keruumllt aacutet

21

Angliaacuteba meacuteg csak uacutegynevezett bizonyiacutetaacutesi jury volt eacutes nem iacuteteacutelő jury Ez utoacutebbi vaacuteltozat

Franciaorszaacutegban nem csak az angolszaacutesz teruumlleten alakult ki36

A jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet a frank birodalom szeacuteteseacuteseacutet koumlvetően felborult taacutersadalmi

rend helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenye vaacuteltotta ki A koraacutebbi hatalmi rendet felvaacuteltoacute aacutetmeneti

anarchikus időszakot a bosszuacute magaacutenharc eacutes vagyoni eleacutegteacutetel jellemezteacutek A veacutelt vagy valoacutes

seacuterelmek oumlnhatalommal toumlrteacutenő megtorlaacutesaacutet csak a koumlzponti hatalom beavatkozaacutesa

szuumlntethette meg37

A buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyozaacutes igeacutenye paacuterhuzamosan alakult ki eacutes oumlltoumltt testet a

XIII szaacutezadban A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdulaacutesa egyszerre volt oka eacutes koumlvetkezmeacutenye az

iacuterott jogi forma megjeleneacuteseacutenek A toumlrveacutenyek hateacutekony betartataacutesa azonban a koumlzpontosiacutetaacutes

olyan sziacutenvonalaacutet felteacutetelezte amely a koumlzeacutepkor keacutesei szakaszaacuteig nem alakulhatott ki

IX Lajos (1214 vagy 1215 - 1270) peacuteldaacuteul betiltotta a magaacutenharcot eacutes az isteniacuteteacuteleti

paacuterbajokat baacuter a tiltaacutes a gyakorlatban keveacutesseacute eacuterveacutenyesuumllt Az uumlgyek beacutekeacutes elinteacutezeacuteseacutet volt

hivatott biztosiacutetani az a szabaacutely mely szerint aki valamely vitaacutes uumlgyben illetve az őt eacutert

seacuterelem miatt biacuteroacutesaacuteghoz fordult toumlbbeacute nem folyamodhatott oumlnsegeacutelyhez38

A francia eljaacuteraacutesjog a XIII szaacutezadig vaacutedrendszerű volt tehaacutet a biacuteroacute vaacutedloacute hiaacutenyaacuteban nem

jaacuterhatott el A bizonyiacutetaacutes legfontosabb eszkoumlzei az eskuumltaacutersakkal letett eskuuml eacutes az isteniacuteteacuteletek

voltak A biacuteroacute szerepe arra korlaacutetozoacutedott hogy a felekkel az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat betartassa eacutes

a paacuterbaj vagy maacutes isteniacuteteacutelet eredmeacutenyeacutet megaacutellapiacutetsa Fellebbezeacutesre nem de az

igazsaacutegtalanul iacuteteacutelkező biacuteroacute bepanaszolaacutesaacutera lehetőseacuteg volt a magasabb hűbeacuteruacuternaacutel A feudaacutelis

abszolutizmus koraacutera a vaacutedelvet a nyomozoacuteelv vaacuteltotta fel Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesban a biacuteroacute

pervezető szerepe megnőtt Az emberek egyre keveacutesbeacute hittek a tuumlzesvas- eacutes forroacuteviacutez proacuteba

bizonyiacutetoacute erejeacuteben ennek elleneacutere a paacuterviadal mint bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz sokaacuteig fennmaradt A

mind inkaacutebb a teacutenyekre foacutekuszaacuteloacute tanuacutebizonyiacutetaacutesnak fontos szerepe lett emellett azonban a

tortuacutera is a bizonyiacutetaacutes reacuteszeacuteveacute vaacutelt 39

Franciaorszaacutegban a XIII szaacutezad elejeacuten alakult ki a

főurakboacutel aacutelloacute aacutellandoacute kiraacutelyi főbiacuteroacutesaacuteg a mindennapos peres uumlgyeket azonban alacsonyabb

szaacutermazaacutesuacute egyetemet veacutegzett iacuteteacutelőmesterek inteacutezteacutek A helyi biacuteraacuteskodaacutes az igazgataacutesi

uumlgyeket is ellaacutetoacute kiraacutelyi eloumlljaacuteroacute (prevocirct) kezeacuteben volt akinek a teveacutekenyseacutegeacutet a bailli illetve a

seacuteneacutechal feluumlgyelte Az udvari biacuteraacutek (legistaacutek) teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően a korszakban

36 Hajnik (1) 376-377 o 37 Goumlnczi Katalin ndash Horvaacuteth Paacutel ndash Stipta Istvaacuten ndash Zlinszky Jaacutenos Egyetemes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Rt

Budapest 1997 157 o 38 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 157 o 39 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 118 o

22

kialakult a fellebbezeacutesi rendszer mellyel paacuterhuzamosan a fellebbezeacutes felteacuteteleit is

kimunkaacuteltaacutek IX Lajos ndash a biacuteraacutek korrumpaacutelaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben ndash az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacuteget ebből a ceacutelboacutel kirendelt tisztseacutegviselőkkel ellenőriztette40

A XV szaacutezadban a kiraacutely megszilaacuterdiacutetotta eacutes magaacutehoz ragadta az igazgataacutes eacutes biacuteraacuteskodaacutes

iraacutenyiacutetaacutesaacutet Az uralkodoacute koumlzpontosiacutetaacutesi toumlrekveacuteseit ndash toumlbbek koumlzoumltt - toumlrveacutenyeken

(ordonnance) keresztuumll igyekezett eleacuterni melynek eredmeacutenyekeacutent sor keruumllt a biacuteroacutei hatalom

egyseacutegesiacuteteacuteseacutere eacutes centralizaacutelaacutesaacutera is41

A buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes teruumlleteacuten a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

hataacuteskoumlre egyre nőtt a kiraacutelyi uumlgyeken tuacutel (pl felseacutegseacuterteacutes) koumltelezőveacute vaacutelt egyeacuteb suacutelyos

bűncselekmeacutenyek (pl rablaacutes fosztogataacutes) aacutellami uumlldoumlzeacutese is A nyomozoacute (inkvizitoacuterius)

buumlntető eljaacuteraacutesjogi rend bevezeteacuteseacutet az előbbi toumlrekveacutesen tuacutel a bűnoumlzeacutes megnoumlvekedeacutese is

indokolta A tortuacuteraacutet egyre ritkaacutebban csak a suacutelyosabb bűnuumlgyekben rendkiacutevuumlli eljaacuteraacuteskeacutent

alkalmaztaacutek Ugyanakkor az ordonnance-ban roumlgziacutetett szabaacutelyok szerint az eljaacuteraacutes titkos volt

eacutes szigoruacutean iacuteraacutesbeliseacutegen alapult A nyomozaacutes eredmeacutenyeacutet a kiraacutelyi prokuraacutetor zaacuteradeacutekban

oumlsszegezte mindez azonban a gyanuacutesiacutetott szaacutemaacutera nem volt megismerhető Az ordonnance

roumlgziacutetette az eljaacuteraacutes soraacuten felhasznaacutelhatoacute bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlket visszaleacutepeacutes volt ugyanakkor

hogy a roacutemai jogboacutel ismert fellebbvitel lehetőseacutegeacutet elvetette Az eljaacuteraacutes időtartamaacutenak eacutesszerű

keretek koumlzeacute szoriacutetaacutesa eacuterdekeacuteben korlaacutetoztaacutek a kihallgathatoacute tanuacutek szaacutemaacutet valamint ndash a

koumlzvetlenseacuteg elveacutenek csiacuteraacutejakeacutent ndash a biacuteroacute az eljaacuteraacutest koumlteles volt szemeacutelyesen lefolytatni

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a perjog egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonyabbaacute

gyorsabbaacute teacuteteleacutenek igeacutenye maacuter a XVI szaacutezadban felmeruumllt42

A biacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutenek

pontosiacutetaacutesa mellett megfigyelhető az ex officio elv teacuternyereacutese is hiszen az eljaacuteraacutes

megindiacutetaacutesaacutenak jogaacutet bdquokivetteacutekrdquo a seacutertett kezeacuteből az immaacuter az uumlgyeacutesz eacutes a biacuteroacute hivatali

koumltelesseacutegeacuteveacute vaacutelt Ezzel egyidejűleg a seacutertett poziacutecioacuteja ndash a vaacutedloacute helyett ndash a tanuacuteeacutehoz lett

hasonloacute Előteacuterbe keruumllt az iacuteraacutesbeliseacuteg a veacutedelem jogait azonban meacuteg sokaacuteig korlaacutetoztaacutek A

toumlbbi euroacutepai aacutellamhoz hasonloacutean a francia abszolutizmust is a jogegyseacuteg megteremteacutese iraacutenti

igeacuteny jellemezte XIV Lajos az egeacutesz birodalomra kiterjedő kodifikaacutecioacutes munkaacutet folytatott

mind a polgaacuteri jog mind a buumlntetőjog teruumlleteacuten A Code Criminelle43

nemcsak a buumlntető

eljaacuteraacutesjogot hanem a buumlntető anyagi jogot is aacutetfogoacutean szabaacutelyozta Aacuteltalaacutenossaacute tette a

nyomozoacute rendszerű eljaacuteraacutest eacutes bevezette a koumltoumltt bizonyiacutetaacutes rendszereacutet Teljes eacuterteacutekű

bizonyiacuteteacuteknak a vaacutedlott biacuteroacutesaacuteg előtt tett ndash egyeacuteb teacutenyekkel alaacutetaacutemasztott ndash beismerő

40 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 225-226 o 41 XII Lajos 1498 eacutevi ordonnance-a 42 Ennek jelei az 1539 eacutevi buumlntető perrendtartaacutesi koacutedexban az bdquoaugusztusi ordonnance-banrdquo fedezhetők fel 43 1670 eacutevi Ordonnance Criminelle

23

vallomaacutesa valamint keacutet tanuacute egybehangzoacute vallomaacutesa szaacutemiacutetott 44

A koacutedex az előbbieken tuacutel

is szaacutemos hasonloacutesaacutegot mutat a feudaacutelis abszolutizmus maacutesik buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedexeacutevel a

Constitutio Criminalis Carolinaacuteval melynek bemutataacutesaacutera a neacutemet jogfejlődeacutesről szoacuteloacute

reacuteszben keruumll sor

A francia abszolutizmus jelentős hataacutesuacute szervezeti uacutejiacutetaacutesa a Semmiacutetőszeacutek (Cour de Cassation)

leacutetrehozaacutesa volt mely jogszerű jogorvoslat eseteacuten megsemmisiacutetette a seacuterelmes hataacuterozatot eacutes

uacutej eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutet rendelte el A legfelsőbb biacuteroacutesaacuteg ilyen formaacutejuacute műkoumldeacutese keacutesőbb maacutes

aacutellamok szaacutemaacutera is mintakeacutent szolgaacutelt45

A buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutek egyetemes fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet az 1789

eacutevi Deklaraacutecioacute az Ember eacutes a Polgaacuter jogairoacutel mely nem csupaacuten a francia forradalmi

alkotmaacutenyozaacutes eszmei alapjaacutet teremtette meg hanem hataacutessal volt egeacutesz Euroacutepaacutera eacutes az USA

jogfejlődeacuteseacutere is A Deklaraacutecioacute ndash szaacutemos egyeacuteb szemeacutelyes szabadsaacuteg eacutes emberi jog

kinyilvaacuteniacutetaacutesa mellett ndash roumlgziacutetette a legfontosabb buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutekat Iacutegy tilalmazta a

toumlrveacutenytelen előzetes letartoacuteztataacutest eacutes deklaraacutelta az aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutenek a toumlrveacuteny előtti

egyenlőseacutegnek a bdquonullum crimen sine legerdquo valamint a bdquonulla poena sine legerdquo elvek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban

Szinteacuten jelentős hataacutessal volt az euroacutepai jogfejlődeacutesre a mindoumlssze egy eacutevig hataacutelyban leacutevő

1791 eacutevi francia Alkotmaacuteny mely a reacuteszletszabaacutelyok kidolgozaacutesaacutet kuumlloumln toumlrveacutenyekre biacutezva

csupaacuten alapelvi szinten szabaacutelyozta a biacuteroacutei hatalmat Az alkotmaacutenyozoacutek az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesa soraacuten igyekeztek a hatalmi aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak

Montesquieu-feacutele elveit eacuterveacutenyre juttatni bevezetni az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoingyenesseacutegeacutetrdquo

tovaacutebbaacute biztosiacutetani a polgaacuterok szaacutemaacutera a jogot hogy a biacuteraacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban valamint a

koumlzvaacutedloacute kinevezeacuteseacuteben szerephez juthassanak Az Alkotmaacuteny haacuterom fokozatuacute

szervezetrendszer kieacutepiacuteteacuteseacutet iacuterta elő jaacuteraacutesi szinten csak a beacutekebiacuteraacutek keruumlleti eacutes megyei

szinten a toumlrveacutenyszeacutekek műkoumldteteacuteseacutevel A legfelső szintet tovaacutebbra is a Semmiacutetőszeacutek

jelentette Joacutellehet az Alkotmaacutenyban megfogalmazott buumlntetőeljaacuteraacutesi garanciaacutekat veacuteguumll csak

Napoacuteleon toumlrveacutenye bdquoszentesiacutetetterdquo a francia Alkotmaacuteny meacutegis jelentősseacuteggel biacutert maacutes

aacutellamok toumlrveacutenyes eljaacuteraacutesaacutenak kialakiacutetaacutesa soraacuten Az Alkotmaacutenyozoacute Nemzetgyűleacutes

vaacutedrendszerű buumlntető perrendtartaacutest hozott leacutetre melynek soraacuten biztosiacutetottaacutek a veacutedelemhez

valoacute jogot valamint a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutegaacutet Megszuumlntetteacutek a koumltoumltt bizonyiacutetaacutest mellyel

44 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 118-122 o 45 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 232 o

24

lehetőveacute vaacutelt hogy a biacuteraacutek a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacutese utaacuten meggyőződeacutesuumlk szerint

hozzanak iacuteteacuteletet46

Jogtoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű az 1808-ban megalkotott Code drsquoinstruction

criminell mely ndash moacutedosiacutetaacutesokkal ndash szaacutezoumltven eacutevig hataacutelyban volt Napoacuteleon az inkvizitoacuterius

eljaacuteraacutesi rendszer elemeit felhasznaacutelva eacutes korszerűsiacutetve uacutej rendszert hozott leacutetre Fontos uacutejiacutetaacutesa

volt a biacuteroacutei szakasz illetve funkcioacute elkuumlloumlniacuteteacutese a vaacutedemeleacutestől eacutes a vizsgaacutelattoacutel Ebből a

ceacutelboacutel leacutetrehozta a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute inteacutezmeacutenyeacutet akinek a feladata volt a vaacutedlott valamint a tanuacutek

kihallgataacutesa majd a taacutergyalaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute uumlgyirat oumlsszeaacutelliacutetaacutesa A nyomozaacutes soraacuten

meghataacuterozoacuteak voltak az inkvizitoacuterius elemek iacuteraacutesbeliseacuteg titkossaacuteg szűkre szabott

veacutedelemhez eacutes iratbetekinteacuteshez valoacute jog jellemezte A vizsgaacutelatot az uumlgyeacutesz kezdemeacutenyezte

eacutes a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute folytatta le aki azonban az uumlgy elbiacuteraacutelaacutesaacuteban maacuter nem vett reacuteszt A biacuteroacutesaacutegi

eljaacuteraacutes kontradiktoacuterius eacutes nyilvaacutenos volt a szoacutebeliseacuteg eacutes a koumlzvetlenseacuteg elveacuten alapult A biacuteroacute

vaacuted hiaacutenyaacuteban nem jaacuterhatott el azonban a vaacutedemeleacutest koumlvetően a biacuteroacute a vaacutedloacute szaacutendeacutekaacutetoacutel

elteacuterő doumlnteacutest is hozhatott Tovaacutebbi garanciaacutet jelentett hogy a vaacuted a veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes

funkcioacutei hataacuterozottan elkuumlloumlnuumlltek egymaacutestoacutel Az iacuteteacuteletet a biacuteroacute eskuumldtek koumlzreműkoumldeacuteseacutevel

nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacutese alapjaacuten hozta meg ugyanakkor a

bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban aktiacutev szerepet jaacutetszott Eacuterveacutenyesuumllt az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg a

veacutedelem szabadsaacutega sőt az aacutertatlansaacuteg veacutelelme is Napoacuteleon toumlrveacutenyeacuteben a keacutet eljaacuteraacutesi

rendszer az akkuzatoacuterius eacutes az invizitoacuterius eljaacuteraacutes elemei olymeacuterteacutekben keveredtek hogy

ezaacuteltal egy oumlnaacutelloacute vegyes eljaacuteraacutesi rendszert hozott leacutetre A buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacutennyel azonos

időben 1811-ben hataacutelyba leacutepett buumlntetőkoacutedex (Code penal) trichotoacutem szerkezeteacutehez

igazodva a biacuteroacutesaacutegi rendszert haacuterom feacutele hataacuteskoumlrrel hoztaacutek leacutetre A bűntetteket az

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegon a veacutetseacutegeket a toumlrveacutenyszeacuteken a kihaacutegaacutesokat a rendőri

buumlntetőbiacuteroacutesaacutegonbiacuteraacuteltaacutek el 47

A toumlrveacuteny ndash szaacutemos ereacutenye elleneacutere ndash nem adott iraacutenymutataacutest

a jogalkalmazoacutek szaacutemaacutera arra vonatkozoacutean hogy a legalitaacutes vagy az opportunitaacutes elveacutenek

eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere toumlrekedjenek-e az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes soraacuten Kezdetben a legalitaacutes elve

eacuterveacutenyesuumllt melyet egy igazsaacuteguumlgyminiszteri koumlriratot (1817) koumlvetően az opportunitaacutes elve

vaacuteltott fel Ezt a gyakorlatot a francia Semmiacutetőszeacutek a Cour de Cassation iacuteteacutelete (1836) is

szentesiacutetette mely kimondta hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az uumlgyeacuteszseacutegnek nem feladata a

jelenteacutektelen illetve a koumlzrend seacuterelmeacutevel nem jaacuteroacute bűncselekmeacutenyek uumlldoumlzeacutese iacutegy az uumlgyeacutesz

bdquomellőzheti a vaacutedemeleacutest ha a seacutertett csupaacuten indulatainak duumlheacutenek kieacuteleacutese veacutegett az

46 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 155-169 eacutes 464 o 47 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 33 o eacutes Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash

Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464-465 o

25

elkoumlvetővel szembeni gyűloumlletből vagy azeacutert tesz feljelenteacutest hogy aacutellami koumlltseacutegen

reacuteszesuumlljoumln kaacuterteacuteriacuteteacutesben a buumlntetőper soraacuten aneacutelkuumll hogy ebből a koumlzrendre neacutezve baacutermi

haszon is szaacutermaznardquo48

A pergazdasaacutegossaacutegi megfontolaacutesok tehaacutet maacuter a XIX szaacutezad elejeacuten

raacutenyomtaacutek a beacutelyeguumlket a buumlntetőeljaacuteraacuteroacutel valoacute gondolkodaacutesra Eacuterzeacutekelhető tovaacutebbaacute a

koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeinek előteacuterbe helyezeacutese az egyeacuteni jogokkal szemben mely aacutellaacutespontom

szerint napjaink jogalkotaacutesaacutenak komoly dilemmaacutejaacutenak tekinthető A szabaacutelyok nem

oumlsszpontosiacutetanak sem a terhelt sem a seacutertett jogaira a jogalkotaacutesi koncepcioacutet a hateacutekony de

szakszerű uumlgyinteacutezeacutes iraacutenti igeacuteny jellemezte

A francia forradalom egeacutesz Euroacutepaacuteban eacutereztette hataacutesaacutet A jogalkotaacutesra doumlntő befolyaacutessal biacutert

a taacutersadalmi rendszer aacutetalakulaacutesa a feudalizmus korszakaacutet felvaacuteltotta a polgaacuteri nemzetaacutellamok

időszaka A taacutersadalmi vaacuteltozaacutes eacutertelemszerűen hataacutessal volt a buumlntetőjogra eacutes buumlntető

eljaacuteraacutesjogra is Az egyseacuteges nemzetaacutellamok (Olaszorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg) kialakulaacutesaacutenak az

egyseacuteges jogi szabaacutelyozaacutes leacutetrehozaacutesa nem csupaacuten szuumlkseacutegszerű velejaacuteroacuteja volt hanem

alapfelteacutetele is Ezt koumlvetően maacuter a koumlzpontosiacutetaacutes igeacutenye nem a monarchikus egyeduralmi

toumlrekveacutesekből vagy a laacutezadoacute neacutepreacutetegek levereacuteseacutet ceacutelzoacute megtorloacute jellegű jogalkotaacutesboacutel eredt

hanem a nemzeti egyseacuteg megteremteacuteseacuteből Ez a ceacutelkitűzeacutes veacutelhetően nagyobb taacutersadalmi

elismertseacuteget eacutelvezett a koraacutebbi koumlzpontosiacutetaacutesi inteacutezkedeacutesekhez keacutepest ami kedvezően hatott

az egyseacuteges aacutellamszervezet az egyseacuteges koumlzponti hatalmi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutera Leacutetrejoumltt az

egyseacuteges biacuteroacutesaacutegi szervezetrendszer Az egyseacuteges buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi jogszabaacutelyok

alkalmazaacutesaacuteval a taacutersadalmak eljutottak a jogfejlődeacutes azon aacutellomaacutesaacutehoz melyet maacuter

toumlrveacutenyekbe foglalt jogi biztosiacuteteacutekok eljaacuteraacutesi garanciaacutek jellemeztek

A vegyes rendszer elsőkeacutent azokban az aacutellamokban terjedt el melyeket Napoacuteleon

meghoacutediacutetott de leacutenyeges inteacutezmeacutenyei a francia fennhatoacutesaacuteg megszűneacutese utaacuten is

fennmaradtak E buumlntetőeljaacuteraacutesi sziszteacutema haladoacute voltaacutet bizonyiacutetja hogy a XIX szaacutezad utolsoacute

harmadaacutera egeacutesz Euroacutepaacuteban egyeduralkodoacutevaacute vaacutelt

1 5 A neacutemet jogfejlődeacutes

A legkoraacutebbi germaacuten korban (III eacutes V szaacutezad koumlzoumltt) a koumlzhatalom aacuteltal kikeacutenyszeriacutethető

magatartaacutesi szabaacutelyok meacuteg iacuteratlan formaacuteban leacuteteztek Az iacuteteacutelkezeacutes legfontosabb foacuteruma a

neacutepgyűleacutes volt ez iacuteteacutelkezett a toumlrzs eacuterdekeit seacutertő magatartaacutesok felett A koumlzoumlsseacutegen beluumlli

eacutelet megseacutertőivel szemben a nemzetseacutegfő rendelkezett biacuteroacutei hatalommal A frank korban (Kr

u V szaacutezadtoacutel) meruumllt foumll előszoumlr a szokaacutesjog iacuteraacutesba foglalaacutesaacutenak igeacutenye mely latin nyelven

48 Baacuterd Kaacuteroly A buumlntető hatalom megosztaacutesaacutenak buktatoacutei Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 59 o

26

toumlrteacutent Tartalmaztaacutek a perbehiacutevaacutes moacutedjaacutet a szokaacutest seacutertő magatartaacutesok szankcioacuteit valamint a

biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes rendjeacutet Emliacuteteacutesre meacuteltoacute a Lex Salica a szaacuteli frankok 507 eacutes 511 koumlzoumltt

keletkezett latin nyelvű szokaacutesjogi gyűjtemeacutenye mely egyebek mellett reacuteszletesen előiacuterta a

koumlvetendő eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyokat valamint a bosszuacutet felvaacuteltoacute joacutevaacuteteacuteteli rendszert A

szokaacutesjog mellett fontos jogforraacutes volt az uralkodoacute aacuteltal kibocsaacutetott capitulaacutereacute vagyis a

fejezetekre tagolt toumlrveacuteny A frank kor igazsaacutegszolgaacuteltataacutesaacutenak leacutepteacutekei meacuteg lehetőveacute tetteacutek

hogy a legfontosabb biacuteroacutesaacutegi foacuterum a kiraacutelyi biacuteroacutesaacuteg legyen (Egyes forraacutesok szerint Nagy

Kaacuteroly minden nap iacuteteacutelkezett nem ritkaacuten oumlltoumlzkoumldeacutes koumlzben) A kiraacutely iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegeacutet a főmeacuteltoacutesaacutegok segiacutetetteacutek Ez a hataacuteskoumlr megosztaacutes keacutesőbb ndash kaacutenonjogi hataacutesra

ndash lehetőveacute tette a fellebbviteli foacuterumok kialakiacutetaacutesaacutet hiszen az alacsonyabb szintű biacuteroacutesaacutegok

doumlnteacuteseacutet az udvari meacuteltoacutesaacutegoknaacutel lehetett megtaacutemadni A kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

felvilaacutegosultsaacutegaacutera utal az a koumlruumllmeacuteny hogy az iacuteteacuteleteket tanuacutevallomaacutesokra eacutes okirati

bizonyiacuteteacutekokra alapiacutetottaacutek49

A helyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes foacuteruma a szaacutezadkeruumlleti biacuteroacutesaacuteg volt mely meghataacuterozott

időkoumlzoumlnkeacutent tartott gyűleacuteseket Az eljaacuteraacutes a seacutertett aacuteltal szoacuteban előterjesztett panaszra indult

akit a szaacutezados hiacutevott fel panaszteacutetelre Ezt koumlvetően a megvaacutedoltnak lehetőseacutege nyiacutelt arra

hogy a vaacutedra reagaacuteljon taacutevolmaradaacutesaacutenak azonban suacutelyos koumlvetkezmeacutenye lehetett A

vaacutedlottnak mindoumlssze keacutet nap aacutellt rendelkezeacuteseacutere ahhoz hogy kifogaacutessal eacuteljen ellenkező

esetben bdquobeacutekevesztettnekrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek Ez azt jelentette hogy toumlrveacutenyen kiacutevuumlliveacute vaacutelt aacutes

baacuterki buumlntetlenuumll megoumllhette Az iacuteteacuteletet egy alkalmilag vaacutelasztott 4-8 taguacute testuumllet hozta ők

voltak a rachimburgok Ha a vaacutedlott aacutertatlansaacutegaacutenak vagy bűnoumlsseacutegeacutenek bizonyiacutetaacutesa

szuumlkseacutegesseacute tette a rachimburgok isteniacuteteacutelet alapjaacuten igyekeztek doumlnteacutest hozni50

Laacutethatoacute hogy az eljaacuteraacutes logikaacuteja szerint nem a seacutertett (a panaszt tevő szemeacutely) de nem is a

koumlzoumlsseacuteg tagjai vagy az eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban koumlzreműkoumldő szemeacutelyek bizonyiacutetottaacutek a

megvaacutedolt szemeacutely bűnoumlsseacutegeacutet hanem eacutepp ellenkezőleg irracionaacutelis moacutedszerekkel (peacuteldaacuteul

tuumlzesvas- forroacuteviacutez- morzsaproacuteba) magaacutenak a vaacutedlottnak kellett bizonyiacutetania sajaacutet

aacutertatlansaacutegaacutet Az in dubio pro reo elv hiaacutenyaacuteban a vaacutedlotti bizonyiacutetaacutesi teherből eredően a

sikertelen bizonyiacutetaacutes a bűnoumlsseacuteg bebizonyosodaacutesaacuteval volt egyenlő tehaacutet ha nem volt

megaacutellapiacutethatoacute a terhelt aacutertatlansaacutega a bűnoumlsseacutegeacutet veacutelelmezteacutek Annak elleneacutere hogy az

egyhaacutez viszonylag koraacuten elhataacuteroloacutedott az isteniacuteteacuteletek alkalmazaacutesaacutetoacutel (a negyedik lateraacuteni

zsinat 1215-ben betiltotta) bizonyiacutetaacutesi moacutedszerkeacutent meacuteg sokaacuteig eacutereztetteacutek hataacutesukat

49 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o 50 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o alapjaacuten

27

Ahogyan arra a bevezeteacutesben maacuter utaltam meacuteg a frank korban sem kuumlloumlnuumllt el egymaacutestoacutel a

buumlntető- eacutes magaacutenjogi eljaacuteraacutes az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat pedig alapvetően civiljogi vonaacutesok

jellemezteacutek A per ceacutelja nem a megtorlaacutes meacuteg csak nem is a megelőzeacutes volt hanem az

okozott seacuterelem helyreaacutelliacutetaacutesa vagyis a reparaacutecioacute volt Ha a pert napjaink eljaacuteraacutesi

szabaacutelyaihoz viszonyiacutetjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az a szokaacutesjog aacuteltal reacuteszletesen

meghataacuterozott volt a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg a koumltoumltt eljaacuteraacutesi rend jellemezte A seacutertett

bdquoeljaacuteraacutesjogi poziacutecioacutejardquo ekkor meacuteg erőteljesebb volt mint a jogfejlődeacutes keacutesőbbi szakaszaiban

A per a seacutertett kezdemeacutenyezeacuteseacutere indult egyuacutettal az ő feladata volt az iacuteteacutelet veacutegrehajtaacutesa is A

pert a felek uraltaacutek a biacuteroacutesaacuteg csak az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacutera uumlgyelt51

A Neacutemet-roacutemai jogteruumllet koumlvetkező fejlődeacutesi szakasza52

a feudaacutelis jog időszaka volt melyet a

tartomaacutenyi szeacutettagoltsaacuteg jellemzett A birodalomban a X szaacutezadtoacutel kezdődően eacutevszaacutezadokig a

szokaacutesjogi partikularizmus uralkodott elteacuterő szokaacutesjogi felfogaacutes eseteacuten a neacutepből vaacutelasztott

emberek (Schoumlffen) nyilatkozatai alapjaacuten igyekeztek bdquomegtalaacutelnirdquo a jogot A jog ugyanakkor

nemcsak teruumlletileg volt tagolt53

hanem taacutersadalmilag is Kuumlloumln szabaacutelyok vonatkoztak a

hűbeacuteruacuteri viszonyokra az aacutellami alkalmazott uacutegynevezett miniszteriaacutelisokra valamint a

leginkaacutebb fuumlggő helyzetben leacutevő parasztsaacutegra54

A buumlntetőeljaacuteraacutes alapvetően vaacutedelvű volt azaz rendszerint a seacutertett vaacutedja alapjaacuten volt

megindiacutethatoacute Joacutellehet a Karolingok idejeacuten ndash a bűncselekmeacutenyek magas szaacutema miatt ndash

gyakran alkalmaztaacutek a kutatoacute vagy nyomozaacutesi eljaacuteraacutest (Ruumlgeverfahren) a vaacutedeljaacuteraacutes a XV

szaacutezad veacutegeacuteig fennmaradt Vaacutedat emelni koumlzvetlenuumll a seacutertettnek volt joga csak kiveacutetles

esetekben volt lehetőseacuteg maacutes seacuterelme miatt panaszt emelni Bizonyos bűntettek iacutegy a rablaacutes

vagy emberoumlleacutes eseteacuteben baacuterki koumlzkiaacuteltaacutest emelhetett Mindezekkel szemben a Nagy Kaacuteroly

rendelete alapjaacuten lefolytatott Ruumlge-eljaacuteraacutesokban a legtekinteacutelyesebb lakosoknak ndash bdquohit alatt eacutes

birsaacuteg terhe mellettrdquo ndash kellett nyilatkozniuk a bűntettet elkoumlvető szemeacutelyekről a koumlzseacutegekbe

laacutetogatoacute kiraacutelyi kuumlldoumltt (missus) keacuterdeacuteseacutere Az eljaacuteraacutes tehaacutet a Ruumlge alapjaacuten folyt nem volt

szuumlkseacuteg kuumlloumln vaacutedemeleacutesrre A felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten maacuter ezekben az időkben is

igyekeztek leegyszerűsiacuteteni a buumlntetőeljaacuteraacutest Tetteneacutereacutes eseteacuten roumlgtoumlnbiacuteroacutesaacutegot (Notgericht)

tartottak a bűnoumls felett Idővel a tetteneacutert gonosztevőt maacuter nem lehetettmegoumllni csupaacuten

51 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 167-169 o alapjaacuten 52 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 140-143 o 146-147 o 53 Landrecht (tartomaacutenyi szokaacutesjog) Stadtrecht (vaacuterosi szokaacutesjog) Dorfrecht (falusi szokaacutesjog) forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash

Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 175 o 54 Lehenrecht (hűbeacuteruacuteri jog) Dienstrecht (szolgaacutelati jog) Hofrecht (uradalmi jog) forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash

Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 175 o

28

letartoacuteztatni eacutes a biacuteroacutesaacutegnak aacutetadni amely nem a rendes eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint hanem

sommaacutesan jaacutert el55

A XII szaacutezadtoacutel megfigyelhető a szokaacutesjogok56

iacuteraacutesba foglalaacutesa ami nem is annyira koumlzponti

elkeacutepzeleacutesből hanem helyi eacuterdekekből fakadt Ezt koumlvetően az 1524 eacutes 1525 eacutevi neacutemet

parasztfelkeleacutes volt hataacutessal a jogfejlődeacutesre A parasztokkal szemben a hűbeacuterurak keacutenytelenek

voltak erejuumlket egyesiacuteteni Ilyen toumlrteacutenelmi előzmeacutenyek utaacuten keacuteszuumllt el a Carolina buumlntető

toumlrveacutenykoumlnyv57

V Kaacuteroly utasiacutetaacutesaacutera mely a buumlntető anyagi jogi normaacutekon tuacutel feloumllelte a

buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyait is A toumlrveacutenykoumlnyv a parasztsaacuteg elleni megtorlaacutes jegyeacuteben szuumlletett

Az eljaacuteraacutesra vonatkozoacute szabaacutelyokat mintegy 103 szakaszt a toumlrveacutenykoumlnyv első feleacuteben

talaacuteljuk A koraacutebbi vaacutedelvi eljaacuteraacutes elemei szinte teljesen eltűntek azt a nyomozoacute

(inkvizitorius) eljaacuteraacutesi szabaacutelyok vaacuteltottaacutek fel Az eljaacuteraacutes hivatalboacutel vagy feljelenteacutesre indult

A bizonyiacuteteacutekok beszerzeacutese a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute feladata volt A vizsgaacutelati szakaszban a gyanuacutesiacutetott

eacutes veacutedője nem rendelkezett az uumlgy megismereacuteseacutenek jogaacuteval hiszen az eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacuteroacutel

sok esetben tudomaacutest sem szereztek A gyanuacutesiacutetott kihallgataacutesaacutera legtoumlbbszoumlr veacutedő jelenleacutete

neacutelkuumll keruumllt sor A per maacutesodik szakaszaacutera az uumlgyeacutesz funkcioacutejaacutet betoumlltő kiraacutelyi megbiacutezott

iacuteraacutesbeli aacutellaacutesfoglalaacutesaacutera keruumllt sor A biacuteroacutesaacuteg a nyilvaacutenossaacuteg kizaacuteraacutesaacuteval lefolytatott

taacutergyalaacuteson iratok alapjaacuten doumlntoumltt legfeljebb a vaacutedlott meghallgataacutesaacutera keruumllt sor58

A

buumlntetőjogi felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutenak alapja a bűnoumlsseacuteg veacutelelmezeacutese lett ezzel

paacuterhuzamosan a vaacutedlottat terhelte aacutertatlansaacutegaacutenak bizonyiacutetaacutesa A bizonyiacuteteacutekok koumlzuumll

kiemelkedő szerepet tulajdoniacutetottak a vaacutedlott beismerő vallomaacutesaacutenak melynek

kikeacutenyszeriacuteteacutese vaacutelt az eljaacuteraacutes fő ceacuteljaacutevaacute Ez a koumlruumllmeacuteny a biacuteroacute szerepeacutet is nagyban

befolyaacutesolta A toumlrveacutenykoumlnyv maacutesodik reacutesze a bűncselekmeacutenyek eacutes a kiszabhatoacute ndash peacuteldaacutetlanul

kegyetlen - buumlnteteacutesek felsorolaacutesaacutet tartalmazta A toumlrveacuteny ndash azaacuteltal hogy a buumlnteteacutesi nemek

egy reacuteszeacutet nem definiaacutelta pontosan ndash taacuteg teret engedett a biacuteroacutei oumlnkeacuteny szaacutemaacutera A Carolina

szabaacutelyait a tartomaacutenyok fejedelemseacutegek eacutevszaacutezadokig alkalmaztaacutek melyet aacutellaacutespontom

szerint az a teacuteny is elősegiacutetett hogy a toumlrveacutenykoumlnyv lehetőveacute tette a tartomaacutenyuacuteri juriszdikcioacute

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet Emellett azonban megaacutellapiacutethatoacute hogy a tartomaacutenyi toumlrveacutenyhozaacutes jelentőseacutegeacuteben

55 Hajnik Imre (1) Egyetemes euroacutepai jogtoumlrteacutenet a koumlzeacutepkor kezdeteacutetől a franczia forradalomig Athenaeum Kiadoacute

Budapest 1899 5 kiadaacutes 105 eacutes 383 o 56 Ilyen peacuteldaacuteul a Sachsenspiegel (Szaacutesztuumlkoumlr) melyet 1221 eacutes 1224 koumlzoumltt Eike von Repgow anhalti lovag gyűjtoumltt oumlssze eacutes

jegyzetelt le egyseacuteges szerkezetben az 1275 eacutes 1276 koumlzoumltt roumlgziacutetett Schwabenspiegel (Svaacutebtuumlkoumlr) valamint az 1328 eacutes

1338 koumlzoumltt keacuteszuumllt Frankenspiegel (Franktuumlkoumlr) forraacutes httpjogunidebhudocumentstanszekekjogtortenetiromai-jogi-

anyagokeu-sachsenspiegel-10-printpdf 57 1532 eacutevi Constitutio Criminalis Carolina 58 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 231 o

29

feluumllmuacutelta a birodalmi jogalkotaacutest iacutegy a neacutemet feudaacutelis jog kodifikaacutecioacutejaacutera tartomaacutenyi szinten

keruumllt sor59

A Neacutemet Birodalom tartomaacutenyaiban 1701-ig kuumlloumlnboumlző eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat alkalmaztak A

porosz aacutellam megszuumlleteacutese utaacuten II Frigyes egyseacuteges fellebbezeacutesi eljaacuteraacutesi rendszert alakiacutetott

ki eacutes eltoumlroumllte a tortuacuteraacutet (A tortuacutera eltoumlrleacutese nem csupaacuten a kiacutenzaacutes tilalmaacutet jelentette Tortuacutera a

koumltoumltt bizonyiacutetaacutesi rendszer fontos reacuteszeacutet keacutepezte mely nagymeacuterteacutekben megkoumlnnyiacutetette a

doumlnteacuteshozatalt Amennyiben a vaacutedlott a kiacutenzaacutes elleneacutere is kitartott aacutertatlansaacutega mellett a

Carolina szabaacutelyai szerint fel kellett őt menteni) A tortuacutera eltoumlrleacutese utaacuten abban az esetben ha

a vaacutedlott bűnoumlsseacutege felteacutetelezhető volt ugyan de az nem volt bizonyiacutethatoacute lehetőseacuteg nyiacutelt

uacutegynevezett bdquogyanuacutebuumlnteteacutesrdquo kiszabaacutesaacutera A gyanuacutebuumlnteteacutes megszuumlnteteacuteseacutere csupaacuten a polgaacuteri

aacutellamban kibontakozoacute eljaacuteraacutesi alapelvek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel egyidejűleg keruumllt sor60

Ambivalens keacutep alakul ki a 1877 eacutevi buumlntető perrendtartaacutes szabaacutelyainak elemzeacutese soraacuten A

toumlrveacutenykoumlnyv ndash melynek hataacutesa kimutathatoacute a koumlzeacutep-euroacutepai perrendtartaacutesi szabaacutelyok

alakulaacutesaacutera ndash maacuter biztosiacutetotta a veacutedelem jogaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban Sőt szabaacutelyozta a koumltelező

veacutedelem eseteit is iacutegy az eskuumldtszeacuteki eljaacuteraacutesban valamint a 16 eacuteleteacuteveacutet be nem toumlltoumltt vaacutedlott

eseteacuteben Ugyanakkor az előzetes letartoacuteztataacutes szabaacutelyozaacutesa tereacuten joacutecskaacuten elmaradt a kor

haladoacutebb szellemiseacutegű toumlrveacutenykoumlnyvei mellett Egyseacuteges uumlgyeacuteszseacutegi rendszer a korszakban

meacuteg nem alakult ki az uumlgyeacutesz a buumlntetőeljaacuteraacutesban egyeacutebkeacutent is joacuteval kisebb szerepet jaacutetszott

mint napjainkban A perrendtartaacutesi szabaacutelyok eacutertelmeacuteben a biacuteroacutesaacuteg a főeljaacuteraacutest uumlgyeacuteszi

indiacutetvaacuteny neacutelkuumll is elrendelhette tehaacutet az uumlgyeacuteszseacuteg nem rendelkezett a vaacuted

monopoacuteliumaacuteval61

1 6 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes toumlrteacutenete Angliaacuteban

Az eacutevszaacutezadok alatt jelentős teruumlletet meghoacutediacutetoacute angolszaacutesz jogi kultuacutera gyoumlkereit jelentő

angol igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyik jellemző vonaacutesa a bdquotoumlbbcsatornaacutesrdquo biacuteroacutesaacutegi foacuterumrendszer

valamint a precedensjog kialakulaacutesa

A normann hoacutediacutetaacutes utaacuten az uralkodoacutet toumlrveacutenyhozaacutesi igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes adminisztraacutecioacutes

keacuterdeacutesekben a kiraacutelyi udvar (Curia Regis) segiacutetette amely vilaacutegi eacutes egyhaacutezi főmeacuteltoacutesaacutegokboacutel

valamint a kiraacutelysaacuteg fő tisztviselőiből aacutellt A XII szaacutezadtoacutel a kancellaacuteria iacuteteacutelkezett a kiraacutely

helyett melyből a XIV szaacutezadra haacuterom főbiacuteroacutesaacuteg alakult A kincstaacuteri uumlgyekkel foglalkozoacute

59 Ilyen volt peacuteldaacuteul a porosz buumlntetőjogi eacutes buumlntető eljaacuteraacutesi koacutedexek megalkotaacutesa 1717-ben illetve 1748-ban 60 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 233 o 61 Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 383 o

30

Court of Exchequer valamint a polgaacuteri perekben eljaacuteroacute Common Pleas mellett a

buumlntetőuumlgyekre a Kingrsquos Bench szakosodott A helyi biacuteraacuteskodaacutest a kiraacutelyi udvarboacutel eacuterkező

biacuteraacutek feluumlgyelteacutek A helyi biacuteraacuteskodaacutes a XIV szaacutezadtoacutel a beacutekebiacuteraacutek kezeacutebe keruumllt aki

egyesbiacuteroacutekeacutent kezdetben a kisebb keacutesőbb a koumlzepesen suacutelyos bűncselekmeacutenyek miatt indiacutetott

uumlgykeben iacuteteacutelkezett62

A XI szaacutezadtoacutel kezdődően Angliaacuteban is megtoumlrteacutent a koumlzbűncselekmeacutenyek elhataacuterolaacutesa a

magaacutenszemeacutelyek eacuterdekeit seacutertő cselekmeacutenyektől Az előbbi elkoumlvetőit halaacutellal eacutes

vagyonelkobzaacutessal buumlntetteacutek miacuteg az utoacutebbi elkoumlvetőitől csupaacuten eleacutegteacutetelt koumlveteltek Az

aacutellam eacutes az egyhaacutez szeacutetvaacutelaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent idővel a keacutet hatalmi aacuteg sajaacutet jog- eacutes biacuteroacutesaacutegi

rendszert eacutepiacutetett ki de az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest orszaacutegszerte kiraacutelyi tisztviselők ellenőrizteacutek

A common law alapuacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer fontos eleme az eskuumldtszeacuteki rendszer

melynek leacutetrehozaacutesa II Henrik neveacutehez fűződik A jury eredetileg csupaacuten egy szabad

szemeacutelyekből aacutelloacute testuumllet volt akiket a kiraacutely tisztviselője eskuuml alatt kihallgatott Az 1166

eacutevi biacuteroacutesaacutegi reformot koumlvetően a szaacutezadokban a tizenkeacutet a falvakban a neacutegy legkivaacuteloacutebb

embert hallgattaacutek meg arroacutel ki koumlvetett el a koumlrnyeacuteken bűncselekmeacutenyt A bűnvaacutedi eljaacuteraacutes

alapjaacutet tehaacutet a XII szaacutezadtoacutel kezdődően a vaacutedemelő nagy jury aacutellaacutesfoglalaacutesa a vaacutedleveacutelre

(bill of indictemen-re) iacutert bdquobűnoumlsrdquo illetve bdquonem bűnoumlsrdquo megaacutellapiacutetaacutes szolgaacuteltatta

A common law egyseacutegeacutet eacutes koumlvetkezetesseacutegeacutet a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok uralkodoacute poziacutecioacuteja segiacutetette

elő A kiraacutelyi biacuteroacutesaacuteg (Curia Regis) a politikai mellett jogi hataacuteskoumlrrel is rendelkezett iacuteteacuteletei

precedens eacuterteacutekűek voltak Az eacutevszaacutezados tapasztalatokat roumlgziacutető biacuteroacutei precedensek beeacutepuumlltek

a jogi gondolkodaacutesba kialakult az uacutegynevezett koumlzoumlnseacuteges (szokaacutes)jog a common law Az

egyseacuteges jogalkalmazaacutest tovaacutebb erősiacutetette az a teacuteny hogy a kiraacutelyi biacuteroacutek ndash a helyi biacuteroacutesaacutegok

hataacuteskoumlreacutet elvonva ndash iacuteteacutelkező uacutegynevezett biacuteroacutei koumlrutakra mentek iacutegy bdquoWestminster jogaacutetrdquo

polgaacuteri eacutes buumlntető uumlgyekben is magukkal vitteacutek A kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok ellenőrizteacutek a

szokaacutesjogot eacutes amennyiben eacutertelmetlennek vagy nem bizonyiacutetottnak talaacuteltaacutek elvethetteacutek A

common law aacuteltalaacutenosan alkalmazhatoacute volt a helyi szokaacutest azonban be kellett bizonyiacutetani Ez

a centralizaacutecioacute megszuumlntette Angliaacuteban maacutes idegen jogrendszer aacutetveacuteteleacutenek igeacutenyeacutet eacutes

Euroacutepa maacutes aacutellamaival ellenteacutetben itt ezeacutert nem volt jellemző a roacutemai jog recepcioacuteja

A jogban jaacutertas kiraacutelyi vaacutendorbiacuteroacute a helyi viszonyokkal eacutertelemszerűen nem lehett tisztaacuteban

sőt neacutepes apparaacutetus mozgataacutesaacutera sem volt lehetőseacutege az iacuteteacutelkezeacutes ezeacutert a telepuumlleacutes

koumlzoumlsseacutegeacutenek bevonaacutesaacuteval toumlrteacutent A vaacutedlott bűnoumlsseacutegeacuteről a helybeacuteliek koumlzuumll vaacutelasztott

62 Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 227-229 o

31

iacuteteacutelkező kis jury doumlntoumltt A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben az eskuumldtek kezdetben egyhanguacute doumlnteacutest

hoztak nyilatkozatuk volt a verdikt Az eskuumldtszeacutekek az angol biacuteroacutesaacutegi rendszer meghataacuterozoacute

elemeiveacute vaacuteltak sőt I Edward 1275-ben koumltelezőveacute is tette reacuteszveacuteteluumlket a buumlntetőuumlgyekben

(Első Westminsteri Statuacutetum) Idővel kialakult az az elv hogy ugyanaz a szemeacutely nem

lehetett egyidejűleg tagja a nagy eacutes az iacuteteacutelő jurynek is majd a XIV szaacutezadra kikristaacutelyosodott

az a szabaacutely is hogy az eskuumldtszeacutek kizaacuteroacutelag teacutenykeacuterdeacutesben nyilatkozott doumlnteacuteseacutet pedig

egyhanguacutean hozta meg A jury eljaacuteraacutesaacutet veacuteguumll egyre toumlbb garanciaacutelis szabaacutely oumlvezte mint

peacuteldaacuteul a veacutedelemhez valoacute jog vagy a vaacuted keacutezbesiacuteteacuteseacutenek koumltelezettseacuteg Az eskuumldtszeacutek

felszaacutemolaacutesaacutera az 1930-as eacutevekben reacuteszben a haacuteboruacutes eacutes politikai konfliktusok miatt reacuteszben

pedig amiatt keruumllt sor mert az eskuumldtek maacuter nem voltak keacutepesek a befolyaacutesmentes

doumlnteacuteshozaacutesra63

Ez utoacutebbi koumlruumllmeacuteny veacutegkeacutepp indokolatlannaacute tette a fenntartaacutesukat

A jogaacuteszi hivataacutes kialakulaacutesa a mind bonyolultabbaacute vaacuteloacute common law neheacutezkes

alkalmazaacutesaacuteval fuumlgg oumlssze Angliaacuteban Eacuterdekesseacuteg hogy a biacuteroacutei tisztseacuteg csupaacuten a XIII szaacutezad

utolsoacute harmadaacuteban I Edward uralkodaacutesa alatt (1272-1307) szűnt meg egyhaacutezi hivataacutes lenni

miutaacuten a felhalmozoacutedott joganyagban valoacute eligazodaacutes maacuter egeacutesznapos elfoglaltsaacuteggaacute vaacutelt

Ebben az időben a biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteroacute szemeacutelyeknek az uacutegynevezett barristereknek maacuter

szuumlkseacuteges jogi alapismeretekkel kellett rendelkezniuumlk Az esetjog (case law) a barrister

keacutepzeacutes eredmeacutenyekeacutent fejlődoumltt ki hiszen a bar hallgatoacuteknak a biacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacuteson

hallottakroacutel feljegyzeacutest kellett keacutesziacuteteniuumlk jegyzeteiket a XVI szaacutezadtoacutel ndash uralkodaacutesi

eacutevenkeacutent rendszerezve ndash nyomtatott formaacuteban is koumlzzeacutetetteacutek64

A XV szaacutezad maacutesodik feleacuteben a hatalmi harcok koumlvetkezteacuteben a kiraacutelysaacuteg meggyenguumllt a

szigetorszaacutegban addig csekeacutelyebb jelentősseacuteggel biacuteroacute kaacutenonjog eacutes a roacutemai jog hataacutesa megnőtt

Ebben a korszakban leacutetrejoumlttek a common law rendszeren kiacutevuumll aacutelloacute eacutes reacuteszben a veacutegrehajtoacute

hatalom reacuteszeacutet keacutepező uacutegynevezett kivaacuteltsaacutegos biacuteroacutesaacutegok (Prerogative Courts) melyek

felaacutelliacutetaacutesa rendeleten vagy a kiraacutely aacuteltal biztosiacutetott kivaacuteltsaacutegon alapult A bdquofőbenjaacuteroacute

bűncselekmeacutenyeketrdquo azonban tovaacutebbra is a common law biacuteroacutesaacutegok buumlntetteacutek iacutegy a

gyilkossaacutegot a rablaacutest Ugyanakkor a Star Chamber-en taacutergyaltaacutek peacuteldaacuteul a hamisiacutetaacutest a

raacutegalmazaacutest a hamis eskuumlteacutetelt eacutes az oumlsszeeskuumlveacutest65

A kiraacutelyi tanaacutecs reacuteszeacutet keacutepező Star

Chamber ndash a halaacutelbuumlnteteacutes kiveacuteteleacutevel ndash baacutermilyen buumlnteteacutest kiszabhatott aneacutelkuumll hogy

koumltoumltteacutek volna a szokaacutesos biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesi szabaacutelyok

63Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 96-97 o 165-168 o Kajtaacuter ndash Herger 176-177 o eacutes Kisteleki ndash Lőveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer

ndash Toacuteth 228 o alapjaacuten 64 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 168-170 o 65 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 171-172 o

32

Sajaacutetosan alakult a fellebbezeacutesi rendszer Angliaacuteban A XIV szaacutezadtoacutel a common law

uumlgyekben a veacutegső doumlnteacutest a parlament hozta meg ez a hataacuteskoumlr egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb

azonban maacuter a Lordok Haacutezaacutet illette meg A fellebbezeacuteshez valoacute jog igen korlaacutetozott volt első

sorban a fej eacutes joacuteszaacutegveszteacutessel jaacuteroacute iacuteteacuteletekben nyiacutelt raacute lehetőseacuteg66

A common law elterjedeacuteseacuteben kiemelkedő szerepe volt Sir William Blackstone-nak 23

eacutevesen 1746-ban maacuter a bar tagja volt 1758-ban pedig a common law első professzora lett

Nagy hataacutesuacute műve a Commentaries on the Laws of England67

az Amerikai Egyesuumllt

Aacutellamokban az angol jog tudomaacutenyaacutenak fő forraacutesa lett68

Az angolszaacutesz jogfejlődeacutes taacutergyalaacutesa soraacuten eacuterdemes megemliacuteteni az emberi jogok

ősforraacutesakeacutent szaacutemon tartott 1628 eacutevi Jogok Keacuterveacutenyeacutet (Petition of Rights)69

valamint az

1679 eacutevi Habeas Corpus Act70

toumlrveacutenyt melyek a szemeacutelyes szabadsaacuteg buumlntetőelejaacuteraacutesi

garanciaacutejaacutenak szimboacutelumai lettek Az 1689 eacutevi Jogok Toumlrveacutenye (Bill of Rights) toumlbb

dimenzioacuteban korlaacutetozta a kiraacutely hatalmaacutet a tiltaacutesok eacutes garanciaacutek egy reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutest

eacuterintette A Bill of Rights megfogalmazza a jogegyenlőseacuteg valamint a toumlrveacutenyes biacuteroacutesaacutegi

eljaacuteraacutes igeacutenyeacutet szabaacutelyozza az eskuumldtek kivaacutelasztaacutesaacutet tovaacutebbaacute megerősiacuteti a toumlrveacutenytelen

letartoacuteztataacutes tilalmaacutet71

Veacuteguumll emliacuteteacutest eacuterdemel az 1701 eacutevi Act of Settlement72

mely a biacuteroacutei

fuumlggetlenseacuteg garanciaacutejaacutet teremtette meg Angliaacuteban E toumlrveacuteny is jelentős hataacutessal biacutert az egeacutesz

kontinensen

A jogfejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent a XIX szaacutezad folyamaacuten rendeletekkel kodifikaacuteltaacutek a

buumlntetőjogot melynek soraacuten egyre hangsuacutelyosabb szerepet kaptak a vaacutedlottak jogai 1873 eacutes

1875 koumlzoumltt a felsőbiacuteroacutesaacutegi szervezetet aacutetalakiacutetottaacutek amely ekkortoacutel kiegeacuteszuumllt a Lordok

66 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndashRaacutecz ndash Schweitzer ndash Toacuteth 227 o 67 A művet ndash reacuteszenkeacutent - 1765 eacutes 1769 koumlzoumltt adtaacutek ki Angliaacuteban A szerző valamennyi jogaacutegban jeleskedett a Persons

ciacutemű koumlnyve a csalaacuteddal eacutes a koumlzjoggal foglalkozik a Things ciacutemű koumlnyv teacutemaacuteja az ingatlan tulajdonjog a Private Wrongs

ciacutemű koumlnyv a polgaacuteri felelősseacuteg jogseacuterteacutesek a biacuteroacutesaacutegra eacutes eljaacuteraacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok anyagaacutet dolgozza fel Blackstone

buumlntetőjogroacutel a Public Wrongs ciacutemű műveacuteben iacuter Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban 1771-ben adtaacutek ki uacutejra eacutes aacuteltalaacutenosan

hasznaacuteltaacutek kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert az uacutej angol rendeleteket eacutes doumlnteacuteseket hivatalosan 1776 utaacuten nem vetteacutek figyelembe az

bdquoUacutejvilaacutegbanrdquo 68 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 174 o 69 Bizonyiacutetott jogellenes cselekmeacuteny illetve vaacuted megjeloumlleacutese neacutelkuumll kiraacutelyi parancsra sem lehet szabad embert fogva tartani

letartoacuteztatni Forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 604 o 70 A letartoacuteztatott szemeacutely vagy hozzaacutetartozoacuteja 6 oacuteraacuten beluumll koumlvetelhette az elfogataacutesi parancs kiadaacutesaacutet hogy azzal a kiraacutelyi

felsőbiacuteroacutesaacutegok valamelyikeacutehez fordulva az illeteacutekes biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest megkoumlvetelő Habeas Corpus Writ (biacuteroacutei előaacutelliacutetaacutesi

parancs) kiadaacutesaacutet suumlrgesse A biacuteroacute eleacute aacutelliacutetaacutesnak legkeacutesőbb 20 napon beluumll meg kellett toumlrteacutennie melynek elmulasztaacutesaacuteeacutert a

beacutekebiacuteraacutek eacutes a fogvatartaacutest foganatosiacutetoacute szervek vezetői aacutellaacutesveszteacutes terhe mellett feleltek Forraacutes Goumlnczi ndash Horvaacuteth ndash Stipta

ndash Zlinszky Egyetemes jogtoumlrteacutenet 604 o A toumlrveacuteny baacutenatpeacutenz fizeteacuteseacutet iacuterta elő a biacuteraacuteknak amennyiben elmulasztottaacutek az

előaacutelliacutetaacutesi parancs kiadaacutesaacutet de a fogvatartoacutek is peacutenzbuumlnteteacutessel voltak suacutejthatoacutek amennyiben nem tettek eleget a parancsnak

Az előaacutelliacutetaacutes hataacuterdeje a fogvatartaacutes helyeacutenek Londontoacutel valoacute taacutevolsaacutegaacutetoacutel fuumlggoumltt A toumlrveacuteny szankcionaacutelta az előaacutelliacutetaacutes

ismeacutetelt elrendeleacuteseacutet ugyanabban az uumlgyben 71 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Polgaacuteri kor HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2002 68-69 o 72 A jogszabaacutely eacutertelmeacuteben a veacutegrehajtoacute hatalom mindaddig nem taacutevoliacutethatta el a biacuteroacutet a helyeacuteről amiacuteg bdquojoacutel viselte magaacutetrdquo

vagyis amiacuteg bűnoumlsseacutegeacutet vagy alkalmatlansaacutegaacutet toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes kereteacuteben meg nem aacutellapiacutetottaacutek

33

Haacutezaacutenak speciaacutelis eljaacuteraacutesaacuteval A vaacutedlott 1836-toacutel fogadhatott uumlgyveacutedet aki 1898 utaacuten

veacutedence helyett maacuter vallomaacutest is tehett 1903-toacutel lehetőseacuteg nyiacutelt arra hogy a veacutedelemről

aacutellami fizeteacutesből gondoskodjanak Horvaacuteth Paacutel iacuteraacutesa szerint a buumlntetőiacuteteacutelet elleni fellebbezeacutesre

csupaacuten 1907-től nyiacutelt lehetőseacuteg Maacutes szerzők iacutegy Kajtaacuter ndash Herger szerzők aacutellaacutespontja szerint

a bonyolult fellebbezeacutesi rendszer egyszerűsiacuteteacuteseacutere 1876-ban keruumllt sor Teacuteny azonban hogy a

korszakban leacutetrehoztaacutek a fellebbezeacutesi felsőbiacuteroacutesaacutegot a Court of Appeal-t A fiatalkoruacuteak

kuumlloumln biacuteroacutesaacutegaacutet előszoumlr 1908-ban aacutelliacutetottaacutek fel Ebben a korszakban a buumlntetőuumlgyeket videacuteken

keacutetszer vagy haacuteromszor taacutergyaltaacutek a vaacutendorbiacuteroacutek aacuteltal vezetett eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok (assizes) vagy

eacutevente neacutegyszer a negyedeacuteves biacuteroacutei uumlleacutesek (quarter sessions) Emliacuteteacutest eacuterdemel az angol

buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes egyik jellegzetesseacutege a beacutekebiacuteroacute A laikus beacutekebiacuteroacute megőrizte fontossaacutegaacutet

a fizetett eacutes jogilag keacutepzett magistratusok mellett is 1964-től azonban alapvetői biacuteroacutei

oktataacutesban kellett reacuteszesuumllniuumlk Baacuter a laikus biacuteraacuteskodaacutest a szigetorszaacutegban is szaacutemos kritika

eacuterte poziacutecioacutejukat 1962-ben megerősiacutetette a Criminal Justice Administration Act mely a

beacutekebiacuteroacute hataacuteskoumlreacutebe utalta a veacutetseacutegek gyorsiacutetott eljaacuteraacutessal toumlrteacutenő elbiacuteraacutelaacutesaacutet Szinteacuten eljaacuteraacutest

gyorsiacutetoacute inteacutezkedeacuteskeacutent tarthatjuk szaacutemon hogy 1967-től kezdődően a zsuumlri szoacutetoumlbbseacuteggel is

iacuteteacuteletet hozhatott73

1 7 Jogfejlődeacutes eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban (USA)

Az USA igazsaacutegszolgaacuteltataacutesaacutet a kezdeti időszakban keacutet paacuterhuzamos tendencia hataacuterozta meg

Egyfelől az Angliaacuteval valoacute ambivalens viszony mely abban nyilvaacutenult meg hogy az Uacutejvilaacuteg

egyszerre igeacutenyelte az anyaorszaacuteg kiforrott jogrendszereacutenek megoldaacutesait azonban tagadta is

azt Az informaacutecioacute neheacutezkes aacuteramlaacutesa folytaacuten a letelepedeacutes utaacuten beiktatott angol jogot nem

alkalmaztaacutek automatikusan a koloacuteniaacutekon sőt a letelepedeacutes előtt becikkelyezett toumlrveacutenyeket is

aacutetdolgoztaacutek A sajaacutet toumlrveacutenyhozoacute hatalom leacutetrehozaacutesaacuteig fontos szerepet jaacutetszott Sir William

Blackstone koraacutebban maacuter hivatkozott műve a Commentaries on the Laws of England

A maacutesik meghataacuterozoacute eacutes jelenleg is eacuterveacutenyesuumllő tendencia hogy az oacuteriaacutesi alapteruumlleten

elhelyezkedő aacutellamok elődei a koloacuteniaacutek sajaacutet statutumot alkothattak A biacuteroacutesaacutegoknak

mindenhol szerves reacuteszeacutet keacutepezte a laikusokboacutel szervezett uacutegynevezett zsuumlri amely mind a

polgaacuteri mind a buumlntető uumlgyek elbiacuteraacutelaacutesaacuteban fontos szerepet jaacutetszott A XVII szaacutezad veacutegeacutetől

maacuter a koloacuteniaacutekon is keacutepzett jogaacuteszok praktizaacuteltak a common law-t alkalmaztaacutek helyi

elteacutereacutesekkel74

A common law alkalmazaacutesaacutet az 1887-től folymatosan publikaacutelt biacuteroacutei

73 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 175-176 o eacutes Kajtaacuter ndash Herger 178 o alapjaacuten 74 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 178 o

34

hataacuterozatok gyűjtemeacutenye (National Reporter System) segiacutetette elő A XIX szaacutezad koumlzepeacutetől a

kodifikaacutecioacute igeacutenye az USA egyes tagaacutellamaiban egyre erőteljesebben fogalmazoacutedott meg

Ennek eredmeacutenyekeacutent szuumlletett meg 1850-ben New York aacutellamban a buumlntető eljaacuteraacutesjogi

koacutedex melynek hataacutelyba leacutepeacutese meacuteg toumlbb mint harminc esztendeig vaacuteratott magaacutera75

A bdquocommon law orszaacutegokrardquo aacuteltalaacutenossaacutegban igaz hogy a buumlntető anyagi szabaacutelyokkal

szemben az eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyok eacutelveznek prioritaacutest De miacuteg Angliaacuteban a buumlntetőeljaacuteraacutesi

szabaacutelyok toumlrveacutenyen alapultak addig az Egyesuumllt Aacutellamokban a buumlntetőeljaacuteraacutes bdquoalkotmaacutenyos

keacuterdeacutesrdquo volt a szoumlvetseacutegi common law egyik alapvető eleme Az angolszaacutesz hagyomaacutenyoktoacutel

elteacuterően Kanadaacuteban megtoumlrteacutent a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesi jog kodifikaacutecioacuteja is (Dominion

Criminal Code eacutes Bill of Rights Code) Az eljaacuteraacutesjogi garanciaacutekat tekintve jelentős kuumlloumlnbseacuteg

hogy az angol garanciaacutek rendeletekre estjogra taacutemaszkodnak iacutegy rendeletekkel

megvaacuteltoztathatoacutek Az amerikai garanciaacutekat azonban csupaacuten Alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutessal lehet

megvaacuteltoztatni esetleg a Supreme Court doumlnteacutese aacuteltal lehet a koraacutebbitoacutel elteacuterően

eacutertelmezni76

Iacutegy peacuteldaacuteul az USA-t leacutetrehozoacute tizenhaacuterom aacutellamboacutel tizenkettő nem fogadta el a

veacutedő koumlzreműkoumldeacuteseacutet megtagadoacute angol gyakorlatot iacutegy 1791-ben az alkotmaacuteny VI

kiegeacutesziacuteteacuteseacutebe maacuter bekeruumllt a veacutedelemhez valoacute jog77

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi apparaacutetus kialakiacutetaacutesa az USA-ban is hatalmi viszonyok fuumlggveacutenye

lett A fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute idejeacuten a biacuteroacutek felett a kormaacutenyzoacute eacutes a kormaacutenyzoacutesaacutegi tanaacutecs

gyakorolta a kinevezeacutesi jogot eacutes bdquojoacute magatartaacutesigrdquo hivatalukban maradhattak Az uacutej

alkotmaacutenyok elfogadaacutesaacutet koumlvetően ndash neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve ndash maacuter minden aacutellamban a

toumlrveacutenyhozaacutes vaacutelasztotta a biacuteroacutekat ettől kezdődően tehaacutet a biacuteraacutek a toumlrveacutenyhozaacutestoacutel fuumlggtek

Mivel azonban ekkor a toumlrveacutenyhozoacute hatalmakeacute volt a főszerep a biacuteroacutesaacuteg alkotmaacutenyos

feluumlgyelete a toumlrveacutenyhozaacutes felett nem alakulhatott ki legfeljebb ellenőrző bizottsaacutegok joumlttek

leacutetre az alkotmaacuteny betartataacutesa ceacuteljaacuteboacutel78

Az amerikai jogfejlődeacutes legfontosabb aacutellomaacutesakeacutent tarthatjuk szaacutemon az Amerikai Egyesuumllt

Aacutellamok Alkotmaacutenyaacutenak (Constitution of the United States of America)79

elfogadaacutesaacutet 1787-

ben nem csupaacuten azeacutert mert ez a legreacutegebbi jelenleg is hataacutelyban leacutevő alkotmaacuteny a vilaacutegon

Az USA Alkotmaacutenyaacutenak ismerete a biacuteroacutei precedensek eacutertelemzeacutese soraacuten is jelentősseacuteggel biacuter

hiszen azok szaacutemottevő reacutesze az Alkotmaacuteny szabaacutelyain alapul (Az elemzeacutes soraacuten első sorban

75 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz 130 o 76 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 183 o 77 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 31 o 78 Nagyneacute Szegvaacuteri Katalin Fejezetek az Amerikai Alkotmaacuteny toumlrteacuteneteacuteből HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft

Budapest 2002 15 o 79 httphungarianhungaryusembassygovconstitution_in_hungarianhtml

35

az eljaacuteraacutesjogi eacutes szervezeti szabaacutelyokra koncentraacutelok Az Alkotmaacuteny magaacutenjogi illetve

nemzetkoumlzi jogi vonatkozaacutesuacute szabaacutelyai nem keacutepezik a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet) Abban hogy a

Foumlderaacutecioacutes Alkotmaacuteny alapvető szabadsaacutegjogokat is tartalmazzon fontos szerepet jaacutetszott az

ugyanabban az eacutevben elfogadott Northwest Ordinance mely a Bill of Rights szerepeacutet toumlltoumltte

be ezen a foumlldreacuteszen Tartalmazta toumlbbek koumlzoumltt a writ of habeas corpushoz valoacute jogot

tovaacutebbaacute a jury igeacutenybeveacuteteleacutenek jogaacutet is80

A legfontosabb foumlderaacutelis buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyokat az Alkotmaacuteny I cikkelye tartalmazza

Biztosiacutetja az előzetes fogvatartaacutes legfontosabb garanciaacutejaacutet a koraacutebban maacuter taacutergyalt biacuteroacutei

elaacutelliacutetaacutesi parancs kibocsaacutetaacutesaacutehoz valoacute jogot valamint a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutehoz valoacute

jogot81

(Eacuterdekesseacuteg hogy az Alkotmaacuteny első megfogalmazaacutesaacuteban meacuteg nem tartalmazta az

alapvető szabadsaacutegjogokat Az Unioacute alaptoumlrveacutenyeacutet elfogadoacute ratifikaacutecioacutes vitaacutekban toumlbbek

koumlzoumltt a vallaacutes- eacutes szoacutelaacutesszabadsaacuteg az eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz valoacute jog a fegyverviseleacuteshez

valoacute jog valamint a bűnvaacutedi eljaacuteraacutest szabaacutelyozoacute Bill of Rights keacuterdeacutese szerepelt előkelő

helyen)82

A Habeas Corpus kibocsaacutetaacutesaacutehoz valoacute jog nem abszoluacutet jog iacutegy az a teacuteny hogy az

Alkotmaacuteny nem reacuteszletezi azt ki eacutes milyen esetben fuumlggesztheti fel viszonylag hamar

konfliktushoz vezetett83

A Legfelső Biacuteroacutesaacuteg eseti doumlnteacutese alapjaacuten azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt

hogy ezen alapjog felfuumlggeszteacuteseacutere haacuteboruacutes időben is kizaacuteroacutelag a kongresszus jogosult

Az USA Alkotmaacutenyaacutenak legnagyobb hataacutesuacute alkotoacuteeleme a harmadik hatalmi aacutegat jelentő

biacuteroacutei hatalom melyet a Biacuteroacutesaacutegi Toumlrveacuteny (Judiciary Act 1789) a szoumlvetseacutegi biacuteroacutesaacutegok

kuumlloumlnoumlsen a Legfelső Biacuteroacutesaacuteg (Supreme Court) javaacutera kiszeacutelesiacutetett84

Az Alkotmaacuteny III

cikkelyeacutenek 1 sect-a85

alapjaacuten a biacuteroacutesaacutegok leacutetrehozaacutesaacutenak joga a Kongresszust illeti meg a

biacuteraacutek elmozdiacutethatatlansaacutegaacutet az Alkotmaacuteny garantaacutelja A koraacutebban maacuter hivatkozott bdquojoacute

magatartaacutesigrdquo toumlrteacutenő hivatalviseleacutes tehaacutet a hivatal megfelelő ellaacutetaacutesaacutenak kriteacuteriuma - negatiacutev

80 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 93 o 81 bdquoA Habeas Corpus kibocsaacutetaacutesaacutenak kivaacuteltsaacutegaacutet nem lehet felfuumlggeszteni kiveacuteve ha azt laacutezadaacutes vagy ellenseacuteges taacutemadaacutes

eseteacuten az aacutellam biztonsaacutega megkiacutevaacutenja Nem lehet alkotni visszahatoacute hataacutelyuacute toumlrveacutenyt valamint olyan kiveacuteteles toumlrveacutenyt

mely lehetőveacute tenneacute a biacuteroacutei eljaacuteraacutes neacutelkuumll toumlrteacutenő eliacuteteacuteleacutestrdquo USA Alkotmaacuteny I cikkely 9 sect (2)-(3) bekezdeacutesei 82 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 6 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o 83 Lincoln elnoumlk a polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten kormaacutenyzati eacuterdekre hivatkozaacutessal felfuumlggesztette az oumlnkeacutenyes letartoacuteztataacutessal

szembeni veacutedelmet nyuacutejtoacute jogszabaacutelyt (Bruce Ackerman A terrorizmus eacutes az alkotmaacutenyos rend Miskolci Jogi Szemle 3

eacutevfolyam (2008) 2 szaacutem 139 o) 84 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 9 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o 85 bdquoAz Egyesuumllt Aacutellamok biacuteroacutei hatalma a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegot eacutes olyan alsoacutebb biacuteroacutesaacutegokat illet amelyeket a Kongresszus

időről-időre megaacutellapiacutet eacutes megalkot Mind a legfelsőbb mind az alsoacute biacuteroacutesaacutegok biacuteraacutei hivatalukat addig gyakoroljaacutek miacuteg azt

megfelelően laacutetjaacutek el szolgaacutelataikeacutert meghataacuterozott időkoumlzoumlkben tiszteletdiacutejban reacuteszesuumllnek melyet hivatalviseleacutesuumlk tartama

alatt nem lehet csoumlkkentenirdquo USA Alkotmaacuteny III cikkely 1 sect

36

sugallata elleneacutere (ti a biacuteroacute addig maradhat a poziacutecioacutejaacuteban miacuteg az őt kinevező utasiacutetaacutesaacutenak

megfelelő doumlnteacutest hoz) ndash eacuteppen azt hivatott biztosiacutetani hogy az egyeacutebkeacutent megfelelő szakmai

eacutes erkoumllcsi sziacutenvonalon műkoumldő biacuteroacutet ne lehessen pusztaacuten politikai vagy egyeacuteb okboacutel

hivatalaacuteboacutel elmozdiacutetani Első pillantaacutesra ndash a jogforraacutes szintjeacutehez keacutepest ndash reacuteszletszabaacutelynak

tűnik a III cikkely 1 sect-a mely roumlgziacuteti hogy a biacuteraacutek teveacutekenyseacuteguumlket ellenszolgaacuteltataacutes

fejeacuteben laacutetjaacutek el ezeacutert meghataacuterozott rendszeresseacuteggel diacutejazaacutesban reacuteszesuumllnek sőt szaacutemunkra

annak meacuterteacutekeacutet is garantaacutelni kell Ez azonban nem maacutes mint a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg

biztosiacutetaacutesaacutenak egyik keacutezzelfoghatoacute eszkoumlze E szabaacutely alkotmaacutenyos szintre emeli azt az elvet

hogy a biacuteroacute befolyaacutesmentesen anyagi fuumlggőseacuteg neacutelkuumll hozhasson iacuteteacuteletet az eljaacuteraacutes soraacuten

A III cikkely 2 sect-a86

roumlgziacuteti az USA biacuteroacutesaacutegainak joghatoacutesaacutegaacutet tovaacutebbaacute azt hogy az Egyesuumllt

Aacutellamokban a toumlrveacutenyek eacutes az equity87

egyaraacutent alapjaacutet keacutepezhetik a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesnak

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel emliacuteteacutesre meacuteltoacute meacuteg a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek roumlgziacuteteacutese

mely szerint ndash egy szűk koumlrre szoriacutetott első fokuacute hataacuteskoumlr mellett ndash fellebbezeacutesi foacuterumkeacutent

műkoumldik jog eacutes teacutenykeacuterdeacutesben egyaraacutent Az Alkotmaacuteny 2 sect-aacutenak utolsoacute bekezdeacutese előiacuterja az

eskuumldtszeacuteki formaacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesokban kiveacuteve az uacutegynevezett koumlzjogi felelősseacutegre vonaacutes

eseteit tehaacutet azokat az eseteket amikor a parlament jaacuter el Ez a szakasz tartalmazza az

illeteacutekesseacutegi szabaacutelyokat is mely szerint a buumlntető uumlgyeket az elkoumlveteacutes helye szerinti aacutellam

biacuteroacutesaacutega előtt kell lefolytatni Illeteacutekesseacutegi oumlsszeuumltkoumlzeacutes eseteacuten a Kongresszus joga az eljaacuteroacute

biacuteroacutesaacuteg kijeloumlleacutese

Az USA Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegaacutenak feladata a jog uralmaacutenak (Rules of Law) fenntartaacutesa mely

magaacuteban foglalja az Alkotmaacuteny elsődlegesseacutegeacutenek veacutedelmeacutet a foumlderaacutelis jog egyseacuteges

magyaraacutezataacutet tovaacutebbaacute az aacutellamok egymaacutes koumlzti valamint a tagaacutellamok eacutes az unioacute koumlzoumltt

felmeruumllő vitaacutek rendezeacuteseacutet Kizaacuteroacutelag peres uumlgyekben jaacuter el elmeacuteleti aacutellaacutesfoglalaacutesokat csak

konkreacutet uumlgy kapcsaacuten fogalmaz meg Az 1789 eacutevi foumlderaacutelis Biacuteroacutesaacutegi Toumlrveacuteny leacutetrehozta a

86 bdquoA biacuteroacutei hatalom kiterjed a toumlrveacuteny eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg (equity) alaacute tartozoacute minden uumlgyre olyan uumlgyekre amelyek a jelen

alkotmaacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute koumlrben az Egyesuumllt Aacutellamok jelen eacutes joumlvő toumlrveacutenyei nemzetkoumlzi szerződeacutesei koumlreacuteben

keletkeztek nagykoumlveteket koumlveteket eacutes konzulokat eacuterintő esetekre a tengeri hajoacutezaacutest eacutes a tengeri joghatoacutesaacutegokat eacuterintő

esetekre olyan jogvitaacutekra amelyekben az egyik feacutel az Egyesuumllt Aacutellamok keacutet vagy toumlbb aacutellam koumlzoumltti jogvitaacutekra az egyik

aacutellam polgaacutera eacutes egy maacutesik aacutellam koumlzoumltti jogvitaacutekra egy aacutellam aacuteltal engedeacutelyezett foumlldteruumllet igeacutenyleacutese kapcsaacuten egy maacutes

aacutellam polgaacuterai eacutes egy aacutellam koumlzoumltti illetve ennek polgaacuterai koumlzoumltti valamint idegen aacutellamok polgaacuterai vagy alattvaloacutei koumlzoumltti

jogvitaacutekra

Nagykoumlvetet maacutes diplomaacuteciai vezetőket eacutes konzulokat eacuterintő valamint olyan uumlgyekben melyekben az egyik feacutel egy aacutellam a

Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg eredeti joghatoacutesaacuteggal biacuter Egyeacuteb fent emliacutetett uumlgyekben a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg fellebbezeacutesi hataacuteskoumlrrel biacuter

mind jog- mind teacutenykeacuterdeacutesek tekinteteacuteben a kiveacuteteleket eacutes a reacuteszletes szabaacutelyozaacutest a Kongresszus aacutellapiacutetja meg

Minden bűnuumlgyben kiveacuteve a koumlzjogi felelősseacutegre vonaacutes eseteit eskuumldtszeacutek jaacuter el ilyen uumlgyeket abban az aacutellamban kell

taacutergyalni amelyben a bűncselekmeacutenyt elkoumlvetteacutek amikor azonban a bűncselekmeacutenyt nem egy aacutellamon beluumll koumlvetteacutek el a

taacutergyalaacutest a Kongresszus aacuteltal toumlrveacutenyhozaacutesi uacuteton megaacutellapiacutetott helyen vagy helyeken kell lefolytatnirdquo USA Alkotmaacuteny III

cikkely 2 sect 87 Az equity maacutes neacuteven a bdquomeacuteltaacutenyossaacuteg jogardquo a biacuteroacutesaacutegok aacuteltal kifejlesztett oumlnaacutelloacute szabaacutelyok oumlsszesseacutege mely Angliaacuteban

alakult ki a XIV szaacutezadban

37

foumlderaacutelis biacuteroacutesaacutegok rendszereacutet Buumlntető uumlgyekben a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok jaacuternak el kiveacuteve

azokban a suacutelyos bűncselekmeacutenyekben melyeket az Alkotmaacuteny vagy foumlderaacutelis szintű toumlrveacuteny

a szoumlvetseacutegi biacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutebe utal Az alacsonyabb szintű tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok

fellebbviteli foacuterumai a főbiacuteroacutesaacutegok A fellebbviteli biacuteroacutesaacutegok kizaacuteroacutelag jogkeacuterdeacutesben

doumlntenek eacutes esetenkeacutent toumlbb aacutellamra kiterjedő illeteacutekesseacuteggel jaacuternak el 88

Az Alkotmaacuteny buumlntetőeljaacuteraacutesi vonatkozaacutesuacute szakaszai koumlzuumll emliacuteteacutest eacuterdemel meacuteg a III

cikkely 3 sect-a mely alkotmaacutenyos szinten roumlgziacuteti az aacuterulaacutes bűntetteacutenek elkoumlveteacutese eseteacuten

alkalmazhatoacute felelősseacutegre vonaacutes moacutedjaacutet E szakasz eacutertelmeacuteben kizaacuteroacutelag keacutet tanuacute ndash

egybehangzoacute eacutes koumlzvetlen eacuteszleleacutesen alapuloacute ndash vallomaacutesa valamint a terhelt nyilvaacutenos

taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő beismerő vallomaacutesa fogadhatoacute el perdoumlntő bizonyiacuteteacutekkeacutent89

Ha az alkotmaacutenyozaacutes folyamataacutet megvizsgaacuteljuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az Alapiacutetoacute Atyaacutek

szaacutendeacuteka eredetileg nem iraacutenyult arra hogy a biacuteroacutesaacutegokat a jogvitaacutek eldoumlnteacuteseacuten tuacutel egyeacuteb

hatalommal is felruhaacutezzaacutek Az Alkotmaacuteny VI cikkeacutenek (2) bekezdeacutese azonban kiemelkedő

szerepet biztosiacutetott a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegnak az USA alkotmaacutenyos rendszereacuteben90

A

toumlrveacutenyek alkotmaacutenyossaacuteg szerinti feluumllvizsgaacutelataacutenak gondolataacutet Sir Edward Coke (1552-

1634) a Dr Bonhamrsquos Case kapcsaacuten fogalmazta meg Aacutellaacutespontja szerint a common law

felette aacutell a Parlament aacuteltal megalkotott toumlrveacutenyeknek iacutegy azok bdquouumltkoumlzeacuteserdquo eseteacuten a toumlrveacutenyt

semmisnek kell tekinteni Az egyes aacutellamok legfelső biacuteroacutesaacutegainak lehetőseacutege van az aacutellami

toumlrveacutenyhozaacutes aacuteltal elfogadott normaacutek alkotmaacutenyossaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutera melyhez nem

csupaacuten az USA Alkotmaacutenya hanem a tagaacutellami szintű alkotmaacutenyok is meacutercekeacutent

szolgaacutelhatnak91

A VI cikk (2) bekezdeacutese azonban enneacutel taacutegabb eacutertelmet nyert az idők folyamaacuten Nem csak

arroacutel van szoacute hogy roumlgziacuteti a szoumlvetseacutegi szintű Alkotmaacuteny a szoumlvetseacutegi szintű toumlrveacutenyek

valamint a szoumlvetseacutegi szinten megkoumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesek primaacutetusaacutet a tagaacutellami

jogszabaacutelyokkal szemben illetve megaacutellapiacutetja a biacuteroacutek bdquotoumlrveacutenyhez koumltoumlttseacutegeacutetrdquo hanem

egyuacutettal felhatalmazaacutest is ad a tagaacutellamok biacuteroacutesaacutegai szaacutemaacutera konkreacutet normakontroll

gyakorlaacutesaacutera A feluumllvizsgaacutelati hataacuteskoumlr (judicial rewiew) koumlruumlli vita feloldaacutesa John Marshall

88 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 123-124 o 89 bdquoSenkit nem lehet aacuterulaacutes miatt eliacuteteacutelni csak akkor ha azt keacutet tanuacute akik az ilyen nyilvaacutenos cselekmeacutenynek is tanuacutei voltak

aacutelliacutetja vagy a nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson beismerő vallomaacutes alapjaacutenrdquo USA Alkotmaacuteny III cikkely 3 sect 90 bdquoA jelen alkotmaacuteny s annak eacutertelmeacuteben alkotott toumlrveacutenyek valamint az Egyesuumllt Aacutellamok meghataacuterozaacutesa alapjaacuten leacutetrejoumltt

eacutes leacutetrejoumlvő nemzetkoumlzi szerződeacutesek az orszaacuteg legfőbb toumlrveacutenyei e toumlrveacutenyek koumltelezőek minden aacutellamban minden biacuteroacute

szaacutemaacutera tekintet neacutelkuumll az egyes aacutellamok alkotmaacutenyaacuteban vagy toumlrveacutenyeiben foglalt ellenkező rendelkezeacutesekrerdquo USA

Alkotmaacuteny VI cikkely (2) bekezdeacutes 91 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 10-11 o

38

legfelsőbb biacuteroacutesaacutegi biacuteroacute neveacutehez fűződik Veacutelemeacutenye szerint e keacuterdeacutesben keacutetfeacutele megoldaacutes

leacutetezhet vagy eacuterveacutenyesuumll az Alkotmaacuteny elsőbbseacutege az azzal ellenteacutetes toumlrveacutenyek felett

ellenkező esetben az Alkotmaacuteny a toumlbbi toumlrveacutennyel egyenranguacute Ez utoacutebbi azonban azt a

koumlvetkezteteacutest vonja maga utaacuten hogy az Alkotmaacuten baacutermely toumlrveacuteny aacuteltal moacutedosiacutethatoacute eacutes iacutegy

nem is keacutepes gaacutetat szabni a korlaacutetlan hatalomgyakorlaacutesnak Marshall eacuterveleacutese szerint sokkal

eacutesszerűbb annak deklaraacutelaacutesa hogy bdquoaz Alkotmaacutennyal ellenteacutetes toumlrveacuteny nem jog iacutegy azt

amerikai biacuteroacute nem alkalmazhatjardquo92

Eacuterveleacutese szerint az alkotmaacutenyellenesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera

a biacuteroacute a legalkalmasabb szemeacutely mivel megfelelő jogalkalmazoacutei tapasztalattal rendelkezik

Emellett az amerikai biacuteraacutek nem szakosodnak iacutegy a jog minden teruumlleteacuten keacutepesek

normakontrollt gyakorolni93

E megaacutellapiacutetaacutesok elleneacutere az 1970-es 1980-as eacutevektől

kezdődően a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok oumlnmeacuterseacutekletet tanuacutesiacutetottak e kibőviacutetett hataacuteskoumlruumlk teacutenyleges

gyakorlaacutesa soraacuten (Miacuteg peacuteldaacuteul 1973-ban Warren E Burger főbiacuteroacute hivatali ideje alatt egy

jogeset kapcsaacuten a biacuteroacutesaacuteg eacuterveacutenyteleniacutetette az abortuszt tiltoacute aacutellami toumlrveacutenyeket94

a konkreacutet

normakontroll gyakorlata a keacutesőbbi főbiacuteroacute William H Rehnquist 1986-os megvaacutelasztaacutesa utaacuten

haacutetteacuterbe szorult) A jelenleg uralkodoacute aacutellaacutespont szerint ndash melyet a biacuteroacutesaacutegoknak is figyelembe

kell venniuumlk ndash a toumlrveacutenyek eacuterveacutenyesseacutegeacuteből kell kiindulni Alapeacutertelmezeacutes szerint a

jogalkotoacutenak nem aacutellhatott szaacutendeacutekaacuteban megseacuterteni az Alkotmaacutenyt A bizonyiacutetaacutesi teher

minden esetben arra a feacutelre haacuterul aki az adott jogszabaacutely alkotmaacutenyellenesseacutegeacutere hivatkozik

Ennek megfelelően a biacuteroacutesaacuteg nem adhat a felek szaacutemaacutera aacutellaacutesfoglalaacutest a jogszabaacutelyok

alkotmaacutenyossaacutegaacuteval kapcsolatban A biacuteroacutesaacuteg nem iacuteteacutelkezhet tovaacutebbaacute a jogalkotoacutei szaacutendeacutek

felett tehaacutet nem nyilvaacuteniacutethat valamely toumlrveacutenyt pusztaacuten azeacutert eacuterveacutenytelennek mert azt nem

tartja eleacuteg boumllcsnek vagy demokratikusnak95

Az Egyesuumllt Aacutellamok Alkotmaacutenyaacutet az elmuacutelt toumlbb mint 200 eacutevben mindoumlssze 27 alkalommal

egeacutesziacutetetteacutek ki legutoacutebb 1992-ben Az Alkotmaacuteny első tiacutez kiegeacutesziacuteteacuteseacutere 1789-ben keruumllt

sor96

A Jogok Toumlrveacutenyekeacutent (Bill of Rights) ismertteacute vaacutelt kiegeacutesziacuteteacutesek koumlzuumll az oumltoumldiktől a

nyolcadikig terjedő kiegeacutesziacuteteacutesek roumlgziacutetik a jelenleg is eacuterveacutenyesuumllő buumlntetőeljaacuteraacutesi

garanciaacutekat melyeket egyuacutettal a buumlntetőeljaacuteraacutes egyetemes toumlrteacuteneteacutenek is fontos

meacuterfoumlldkoumlvekeacutent is eacuterteacutekelhetuumlnk

92 Marbury vs Madison 5 US 137 1 Cranch 137 2 L Ed 60 (1803) 93 Chorowski Noacutera Az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes Jura 2002 1 sz 99 o 94 Roe kontra Wade uumlgy 410 US 113 93 S Ct 705 35 L Ed 2d 147 95 httplegal-dictionarythefreedictionarycomjudicial+review 96 Hamza Gaacutebor Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok alkotmaacutenyfejlődeacutese eacutes Euroacutepa 6 o in Hamza Gaacutebor bdquoNem akarunk

csonka Euroacutepaacutethelliprdquo Politikai toumlrteacutenelmi jogi tanulmaacutenyok cikkek eacutes esszeacutek Elektra Kiadoacutehaacutez Budapest 2002 77-103 o

39

Az V cikkely oumlt szabaacutelya koumlzuumll az első neacutegy buumlntető eljaacuteraacutesjogi taacutergyuacute az utolsoacute szabaacutely

azonban a kisajaacutetiacutetaacutesra vonatkozik Koumlzoumls cikkelyben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesukat talaacuten az

magyaraacutezza hogy valamennyi szabaacutelyban az aacutellam oumlnkorlaacutetozaacutesa nyilvaacutenul meg Az V

cikkely97

roumlgziacuteti az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute vaacutedelvet melytől csak igen szűk

koumlrben (haacuteboruacutes- illetve koumlzveszeacutely idejeacuten szolgaacutelatteljesiacuteteacutes koumlzben elkoumlvetett cselekmeacuteny

eseteacuteben) megengedett az elteacutereacutes Az V cikk eacutertelmeacuteben főbenjaacuteroacute illetve egyeacuteb suacutelyos

bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutese miatt folytatott buumlntetőeljaacuteraacutesban a terheltnek joga van ahhoz

hogy ellene nagyobb leacutetszaacutemuacute testuumllet a vaacutedeskuumldtszeacutek doumlnteacutese alapjaacuten keruumlljoumln sor biacuteroacutesaacutegi

taacutergyalaacutesra Az Alkotmaacuteny 1791 eacutevi kiegeacutesziacuteteacuteseacutet koumlvetően a buumlntetőeljaacuteraacutesok alkotmaacutenyos

szintű alapelveacuteveacute vaacutelt a ne bis in idem elv valamint az oumlnvaacutedra koumltelezeacutes tilalma Veacutegezetuumll az

V cikkely alapjaacuten haacutetraacutenyos jogkoumlvetkezmeacuteny alkalmazaacutesaacutera kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyes (biacuteroacutesaacutegi)

eljaacuteraacutes alapjaacuten keruumllhet sor

Az Alkotmaacuteny 1791 eacutevi kiegeacutesziacuteteacutese tovaacutebbi alapelvi szintű eljaacuteraacutesi garanciaacutekat tartalmaz

iacutegy a paacutertatlan biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacuteshoz az uumlgyek gyors elbiacuteraacutelaacuteshoz a nyilvaacutenossaacuteghoz a

taacutejeacutekoztataacuteshoz a veacutedelemhez valoacute jogot az illeteacutekesseacutegi szabaacutelyok pontos roumlgziacuteteacuteseacutet

valamint a bizonyiacutetaacutes szabaacutelyait mely szerint a veacutedelem tanuacuteinak megideacutezeacutese is koumltelező

eljaacuteraacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenik tovaacutebbaacute azt hogy a vaacutedlottat a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes soraacuten koumltelező

szembesiacuteteni a vaacuted tanuacuteival98

A VII kiegeacutesziacuteteacutes99

megerősiacutetette az eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz

valoacute jogot ugyanakkor biztosiacutetotta az egyseacuteges buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet az

Egyesuumllt Aacutellamok azon teruumlletein is melyek koraacutebban nem angol gyarmatbirodalom reacuteszeacutet

keacutepezteacutek A VIII ndash csak reacuteszben eljaacuteraacutesjogi taacutergyuacute ndash kiegeacutesziacuteteacutes az eltuacutelzott meacuterteacutekű oacutevadeacutek

illetve peacutenzbiacutersaacuteg kiszabaacutesaacutet tilalmazza ugyanakkor kimondja hogy nem lehet bdquokegyetlen eacutes

szokatlan buumlntteacuteseket kimondanirdquo

97bdquoSenkit sem lehet főbenjaacuteroacute vagy suacutelyos bűncselekmeacuteny miatt felelősseacutegre vonni csak ha a Nagy Eskuumldtszeacutek vaacutedindiacutetvaacutenyt

vagy vaacutedhataacuterozatot terjesztett elő kiveacuteve a szaacuterazfoumlldi tengeri haderő vagy a miliacutecia koumlreacuteben felmeruumllt uumlgyeket amikor a

szoacuteban forgoacute szemeacutely haacuteboruacute vagy a koumlzt fenyegető veszeacutely idejeacuten teacutenyleges szolgaacutelatot teljesiacutet senkit nem lehet ugyanazon

bűncselekmeacutenyeacutert keacutetszer eacuteleteacutet vagy testi eacutepseacutegeacutet fenyegető eljaacuteraacutes alaacute vonni senkit nem lehet arra keacutenyszeriacuteteni hogy

buumlntetőuumlgyben sajaacutet maga ellen tanuacuteskodjeacutek eacuteletet szabadsaacutegot vagy vagyont suacutejtoacute iacuteteacuteleteket csak a toumlrveacutenynek megfelelő

eljaacuteraacutes alapjaacuten lehet kimondani magaacutentulajdont koumlzceacutelokra csak igazsaacutegos kaacutertalaniacutetaacutes elleneacuteben lehet igeacutenybe vennirdquo V

cikkely 98bdquoBuumlntetőuumlgyekben a vaacutedlottnak joga van arra hogy ama aacutellam eacutes keruumllet elfogulatlan eskuumldtszeacuteke melyben a

bűncselekmeacutenyt elkoumlvette gyors eacutes nyilvaacutenos taacutergyalaacuteson biacuteraacutelja el az uumlgyeacutet ezt a keruumlletet előzőleg a toumlrveacutenyben meg kell

hataacuterozni a vaacutedlottat a vaacutedemeleacutes termeacuteszeteacuteről eacutes okaacuteroacutel taacutejeacutekoztatni kell a vaacutedlottat az ellene tanuacuteskodoacute szemeacutelyekkel

szembesiacuteteni kell a mellette tanuacuteskodoacute szemeacutelyek megideacutezeacutese koumltelező eljaacuteraacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenik s a vaacutedlott veacutedelmeacutet veacutedőuumlgyveacuted

laacutetja elrdquo VI cikkely 99 bdquoA koumlzoumls jog (common law) alapjaacuten folytatott biacuteroacutei eljaacuteraacutes soraacuten amennyiben a peresiacutetett eacuterteacutek 20 dollaacuternaacutel magasabb az

eskuumldtszeacuteki taacutergyalaacuteshoz valoacute jog fennmarad eacutes az eskuumldtszeacutek aacuteltal megvizsgaacutelt teacutenyt az Egyesuumllt Aacutellamok biacuteroacutesaacutegai csak a

koumlzoumls jog (common law) szabaacutelyai szerint vizsgaacutelhatjaacutek feluumllrdquo VII cikkely

40

Az bdquoalkotmaacutenyfejlődeacutesrdquo eredmeacutenyekeacutent a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg megtermeteacutese a polgaacuterok

alapvető jogait eacuterintő uumlgyeknek toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes szerint toumlrteacutenő lefolytataacutesa minden tagaacutellam

koumltelezettseacutegeacuteveacute vaacutelt Az ebből szaacutermazoacute jog a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől kiterjedt az USA

teruumlleteacuten szuumlletett vagy utoacutebb aacutellampolgaacutersaacutegot szerzett valamennyi szemeacutelyre A foumlderaacutelis

szinten biztosiacutetott előjogok eacutes mentesseacutegek minden tagaacutellamra koumltelezőveacute vaacuteltak azok

tagaacutellami szintű korlaacutetozaacutesaacutera immaacuter toumlrveacutenyi szinten sem keruumllhetett sor100

Horvaacuteth Paacutel az angolszaacutesz jogtoumlrteacutenet fejlődeacuteseacutet a koumlvetkező aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű

megaacutellapiacutetaacutessal jellemezte bdquoA muacuteltban a jog doumlntőbiacuteroacute szerepeacutet jaacutetszotta egy szabad

gazdasaacutegban eacutes azeacutert fordultak hozzaacute hogy a jogos eacutes jogtalan aacuteltalaacutenosan elfogadott elveit

alkalmazza a szemeacutelyek vitaacuteira Ma a jog gyakran a kormaacuteny politikaacutejaacutenak egy eszkoumlze vagy

a kormaacutenyra nehezedő szociaacutelis nyomaacutes eredmeacutenye Ezeacutert az a kiacutevaacutenatos hogy a jogot

koumlzpontilag alkossaacutek eacutes hajtsaacutek veacutegrerdquo101

A leguacutejabb tendencia szerint az angolszaacutesz

orszaacutegokban is mindinkaacutebb előteacuterbe keruumllnek az iacuterott jogszabaacutelyok A kodifikaacutecioacute a common

law teruumlleteken is a jogfejlődeacutes egyik iraacutenyaacutevaacute vaacutelt

2 A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes fejlődeacuteseacutenek aacutellomaacutesai

A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően elfogadott euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi szintű emberi jogi

dokumentumokban102

olyan elveket fogalmaztak meg melyek szuumlkseacutegszerűveacute tetteacutek azok

lekeacutepezeacuteseacutet a buumlntető eljaacuteraacutesi szabaacutelyokban Ekkorra dataacutelhatoacute az a maacuteig tartoacute jelenseacuteg mely

a jogalkotaacutest uacutegynevezett bdquokettős nyomaacutes alaacute helyezterdquo Az aacutellampolgaacuterok egyfelől jogos

igeacutenykeacutent fogalmazzaacutek meg hogy az aacutellam ndash az adoacutek eacutes egyeacuteb koumlzterhek elvonaacutesaacuteeacutert

bdquocsereacuteberdquo ndash tegyen leacutepeacuteseket a koumlzbiztonsaacuteg javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hateacutekony bűnmegelőzeacutesi

bűnfelderiacuteteacutesi eacutes buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszert eacutepiacutetsen ki ugyanakkor ndash korlaacutetozva

oumlnmagaacutet ndash tartsa tiszteletben az emberi jogokat eacutes az aacutellami buumlntetőhatalom gyakorlaacutesa soraacuten

szeacuteles koumlrben biztosiacutetsa az eljaacuteraacutes alaacute vont szemeacutelyek kuumlloumlnboumlző jogait

100bdquoValamennyi az Egyesuumllt Aacutellamokban szuumlletett vagy keacutesőbb ott aacutellampolgaacutersaacutegot nyert szemeacutely aki ennek koumlvetkezteacuteben

az Egyesuumllt Aacutellamok fennhatoacutesaacutega alaacute esik a lakhelye szerinti aacutellam eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok aacutellampolgaacutera Egyetlen aacutellam

sem hozhat vagy alkalmazhat olyan toumlrveacutenyt mely korlaacutetozza az Egyesuumllt Aacutellamok aacutellampolgaacuterait megillető előjogokat vagy

mentesiacuteteacuteseket egyetlen aacutellam sem foszthat meg valakit eacuteleteacutetől szabadsaacutegaacutetoacutel vagy tulajdonaacutetoacutel megfelelő toumlrveacutenyes eljaacuteraacutes

neacutelkuumll toumlrveacutenykezeacutes soraacuten az aacutellamok senkitől nem tagadhatjaacutek meg a toumlrveacutenyek nyuacutejtotta egyenlő jogveacutedelmetrdquo XIV Cikk 101 Horvaacuteth Paacutel (1 lj) 184 o 102Iacutegy a Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Nemzetkoumlzi Egyezseacutegokmaacutenya (1966 december 16) illetve az emberi jogok eacutes az

alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacuteny (Roacutema 1950 november 4)

41

Mikeacutent arroacutel a dolgozat keacutesőbbi reacuteszeacuteben szoacute lesz a szakirodalom a buumlntetőeljaacuteraacutest absztrakt

moacutedon is megkoumlzeliacutetette mely szemleacuteletmoacuted nem alapulhat maacuteson mint a toumlrteacutenelmi

tapasztalatok oumlsszegzeacuteseacuten eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuten a tiacutepusjegyek megfogalmazaacutesa valamint a

tendenciaacutek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyes keacuterdeacuteseire a

kuumlloumlnboumlző korokban eacutes kultuacuteraacutekban elteacuterő vaacutelaszokat adtak A kezdetleges formaacutejaacuteban toumlbbeacute-

keveacutesbeacute meacuteg egyseacuteges eljaacuteraacutest kuumlloumlnboumlző szakaszokra osztottaacutek keacutesőbb egyes szakaszokat

vagy funkcioacutekat elhagytak melyekhez aztaacuten ndash moacutedosiacutetott tartalommal ndash visszateacutertek A

kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi elvek előre toumlreacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben vaacuteltoztak a doumlnteacuteshozaacutes moacutedjaacutenak

szabaacutelyai is a toumlrteacutenelem bizonyos szakaszaiban az egyszemeacutelyi maacutes korszakokban a

testuumlleti doumlnteacuteshozaacutest preferaacuteltaacutek Meacuteg keacutesőbb az a keacuterdeacutes is jelentősseacute volt hogy csupaacuten a

hivataacutesos elem eacuterveacutenyesuumllhet-e a doumlnteacuteshozaacutesban vagy teret engedjenek-e a laikus

biacuteraacuteskodaacutesnak is Uacutegyszinteacuten jogpolitikai megfontolaacutesokboacutel a toumlrteacutenelem folyamaacuten nem

egyszer vaacuteltozott a jogorvoslati foacuterumok szaacutema is Ezek a keacuterdeacutesek napjainkban is aktuaacutelisak

sokszor az egymaacutessal ellenteacutetes jogi megoldaacutesok mellett eacutes ellen egyaraacutent talaacutelhatunk eacuterveket

(Ez a megaacutellapiacutetaacutes termeacuteszetesen nem eacuterveacutenyes a haacuteboruacutes vagy diktatoacuterikus toumlrteacutenelmi idők

szeacutelsőseacuteges jogszabaacutelyaira) Az elemzeacutes soraacuten ugyanakkor nem szabad figyelmen kiacutevuumll

hagyni azt a koumlruumllmeacutenyt sem hogy az eljaacuteraacutesi jogszabaacutelyok sziacutenvonala rendkiacutevuumll heterogeacuten

Miacuteg az 1893 eacutevi 33 toumlrveacutenycikk rendkiacutevuumll kimunkaacutelt preciacutez jogalkotoacutei munka eredmeacutenye a

XX szaacutezad egyes vonatkozoacute taacutergyuacute rendeletei paacuter hoacutenap alatt keacuteszuumlltek el iacutegy az 1951 eacutevi

III toumlrveacuteny bdquoleacutetrehozaacutesaacutetrdquo peacuteldaacuteul semmifeacutele elmeacuteleti előkeacutesziacuteteacutes nem előzte meg

A magyar jogtoumlrteacuteneti elemzeacutes ceacutelja a hazai eljaacuteraacutesi eacutes szervezeti szabaacutelyok vaacuteltozaacutesaacutenak

aacutettenkinteacutese az egyes toumlrteacutenelmi korokban Veacutelemeacutenyem szerint tanulsaacutegos annak

megvizsgaacutelaacutesa hogy a gazdasaacuteg eacutes a taacutersadalom egy adott fejlettseacutegi szintjeacuten milyen jogi

megoldaacutes szuumlletik a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes műkoumldteteacuteseacutere Amennyiben eleacutegseacuteges

informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre annak elemzeacutese is hasznos lehet hogy az egyes

vaacuteltoztataacutesok milyen okokra voltak visszavezethetőek voltak-e sikertelen toumlrekveacutesek

elkeacutepzeleacutesek eacutes amennyiben igen mi vezetett a kudarchoz A buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

uacutejragondolaacutesaacutenak időszakaacuteban szaacutemtalan iacuteraacutes laacutet napvilaacutegot melyek teacutemaacuteja az eljaacuteraacutes

hateacutekonyabbaacute teacutetele Esetenkeacutent felmeruumll kuumllfoumlldi jogszabaacutelyok joginteacutezmeacutenyeinek

vizsgaacutelata illetve adaptaacutelaacutesaacutenak lehetőseacutege is Ahogyan arra a keacutesőbbiekben raacutemutatok

Magyarorszaacutegon is volt ndash igaz a korai feudalizmus idejeacuten ndash vaacutedrendszerű eljaacuteraacutes

kompozicionaacutelis elvvel illetve hazaacutenkban is alkalmaztaacutek maacuter az eskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutet Iacutegy

ezen joginteacutezmeacuteny integraacutelaacutesaacutenak elvi lehetőseacutege legalaacutebbis nem teljesen idegen a magyar

42

jogfejlődeacutestől A reformelkeacutepzeleacutesek kialakiacutetaacutesa soraacuten eacuterdemes meacuterlegelni milyen meacuterteacutekű

elrugaszkodaacutesra van lehetőseacuteg toleraacutelja-e a taacutersadalom a szabaacutelyok gyoumlkeres

megvaacuteltoztataacutesaacutet Előfordulhat ugyanis hogy a rendszeridegen megoldaacutesokkal inkaacutebb aacutertunk

ahelyett hogy a felmeruumllt probleacutemaacutet megoldanaacutenk Ami joacutel műkoumldik kuumllfoumlldoumln nem

felteacutetlenuumll adaptaacutelhatoacute a hazai viszonyok koumlzeacute Erre szaacutemos peacutelda volt a toumlrteacutenelemben

toumlbbek koumlzt az egyes nemzetek egymaacutessal szembeni konfliktusaacuteboacutel adoacutedoacutean Iacutegy peacuteldaacuteul a

hollandok elleneacuterzeacutese a Code Instruction Crimeinell alkalmazaacutesaacuteval szemben vagy az

amerikai telepesek ambivalens hozzaacuteaacutellaacutesa az angol joghoz Ez a gondolatsor azonban

semmikeacutepp sem a dolgozat prekoncepcioacuteja csupaacuten neacutemi magyaraacutezat mieacutert szentelek a

magyar jogfejlődeacutes bemutataacutesaacutenak oumlnaacutelloacute fejezetet A toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes veacuteguumll lehetőseacuteget

teremt arra hogy megvizsgaacuteljuk toumlrteacutenelmi tradiacutecioacuteinkat az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

eacuterveacutenyesuumllő alapelvek tekinteteacuteben is Ennek eredmeacutenyekeacutent talaacuten koumlzelebb keruumllhetuumlnk

annak a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesaacutehoz hogy az egymaacutessal konkuraacuteloacute elvek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

soraacuten van-e olyan elv amely adott esetben ndash hagyomaacutenyainkat is figyelembe veacuteve ndash haacutetreacutebb

sorolhatoacute egy maacutesik elv eacuterveacutenyesuumlleacutese eacuterdekeacuteben

Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat meghataacuterozoacute egyes elvek hangsuacutelyosabbaacute teacutetele miacuteg maacutesok haacutetteacuterbe

szoriacutetaacutesa nem uacutejkeletű jelenseacuteg Baacuterd Kaacuteroly 1987-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban peacuteldaacuteul szoacutet emelt

az egyesbiacuteraacuteskodaacutes kiterjeszteacutese ellen mely a XX szaacutezad veacutegi magyar buumlntetőeljaacuteraacutest

olymeacuterteacutekben jellemezte hogy Baacuterd akkori megaacutellapiacutetaacutesa szerint bdquolassan a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes a

kollektiacutev doumlnteacuteshozatal lesz a kiveacutetelrdquo holott a testuumlleti doumlnteacuteshozatal elsőbbseacutegeacutet maacuter abban

az időben is alkotmaacutenyos szinten deklaraacuteltaacutek103

A jogaacutellami buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel valoacute

gondolkodaacutes nem neacutelkuumlloumlzheti a kor alkotmaacutenyos viacutevmaacutenyainak - sőt napjainkban maacuter az

euroacutepai unioacutes elvaacuteraacutesok ndash figyelembe veacuteteleacutet sem

2 1 Az igazsaacuteguumlgyi szervezetrendszer kialakulaacutesaacutenak kezdetei Magyarorszaacutegon

Szent Istvaacuten uralkodaacutesaacutetoacutel kezdődően az aacutellami leacutet egyik legfontosabb manifesztaacutecioacuteja a

jogszolgaacuteltatoacute szervek megjeleneacutese lett iacutegy nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az iacuteteacutelkezeacutesi rendszer

szervezeti alapjait első uralkodoacutenknak koumlszoumlnhetjuumlk A korai feudaacutelis Magyarorszaacutegon a

jogszolgaacuteltataacutes szervezetileg tagolt volt első iacutezben Istvaacuten koumlzpontosiacutetotta a

jogszolgaacuteltataacutest104

A koumlzponti szint a kiraacutelyi vagy a kiraacutelyt helyettesiacutető kuriaacutelis biacuteroacutesaacutegokban

oumlltoumltt testet a koumlzeacutepső szintet a vaacutermegyei biacuteroacutesaacutegok a helyi szintet a vaacuterosi eacutes a foumlldesuacuteri

103 Baacuterd Kaacuteroly A buumlntető hatalom megosztaacutesaacutenak buktatoacutei Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 11 o 104 Stipta 16 o

43

biacuteroacutesaacutegok keacutepviselteacutek Emellett paacuterhuzamosan leacutetezett az egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok

szervezetrendszere

Ebben az időszakban a kiraacutelyi biacuteraacuteskodaacutes volt a legmagasabb szintű Szent Istvaacuten uralkodaacutesa

idejeacuten kialakult a naacutedorispaacuteni poziacutecioacute mely ndash maacutes egyeacuteb teendők mellett ndash a biacuteraacuteskodaacutes terheacutet

is levette az uralkodoacute vaacutellaacuteroacutel A biacuteroacutei hataacuteskoumlr tekinteteacuteben keacutetfeacutele elv eacuterveacutenyesuumllt a

fuumlggőseacuteg szerinti eacutes a teruumlleti illetőseacutegen alapuloacute A fuumlggőseacutegi elven alapult a kiraacutely vagy

udvari biacuteraacuteja a főmeacuteltoacutesaacutegok eacutes a naacutedor iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlre Az egyhaacutezak 1002-től kaptaacutek meg

a biacuteraacuteskodaacutes jogaacutet neacutepeik felett A keacutesőbbiekben emliacuteteacutesre keruumllő ispaacuten eacutes a megyei biacuteraacutek a

sajaacutet teruumlletuumlkoumln lakoacutek felett iacuteteacuteltek eacutes e gyakorlat Laacuteszloacute eacutes Kaacutelmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten is

fennmaradt105

Az Aranybulla kibocsaacutetaacutesaacutet koumlvetően a kiraacutely iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege maacuter csak az eacutevi

egyszeri uumlnnepeacutelyes jogszolgaacuteltataacutesra korlaacutetozoacutedott A legfőbb biacuteroacute szerepeacutet az orszaacuteg

minden lakoacuteja felett a naacutedor vette aacutet akinek iacuteteacutelethozatal előtt csupaacuten a nemesek fő eacutes

joacuteszaacutegveszteacutessel jaacuteroacute uumlgyeiben kellett a kiraacutely tudomaacutesul veacuteteleacutet beszereznie A naacutedor biacuteroacutei

teveacutekenyseacutegeacutet a XII szaacutezad folyamaacuten ndash orszaacutegos hataacuteskoumlrrel ndash az udvarbiacuteroacute (judex curiae)

vette aacutet

Az egyhaacutez hatalmaacutenak megnoumlvekedeacutese kifejeződoumltt a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban is A

Szent Istvaacuten aacuteltal buumlntetni rendelt kereszteacuteny vallaacutes megtartaacutesa elleni bűncselekmeacutenyek

uumlgyeacuteben egyhaacutezi biacuteroacutesaacutegok jaacutertak el106

Egyhaacutezi hataacuteskoumlrbe tartozott ugyanakkor a

gyilkossaacuteg a hitszegeacutes eacutes a varaacutezslaacutes is Kaacutelmaacuten dekreacutetumba foglalta az egyhaacutez toumlrveacutenykezeacutesi

kivaacuteltsaacutegaacutet (privilegium fori) melyet az 1222 eacutevben kiadott papi aranybulla is megerősiacutetett

E keacutet toumlrveacuteny biztosiacutetotta a papsaacuteg szaacutemaacutera a kuumlloumln joghatoacutesaacutegot az egyhaacutezi szemeacutelyek csak

egyhaacutezi biacuteroacutesaacuteg előtt voltak koumltelesek felelni joacutellehet pert kizaacuteroacutelag vilaacutegi biacuteroacutesaacutegon

indiacutethattak

A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek megszervezeacutese szinteacuten Szent Istvaacuten neveacutehez fűződik A vaacutermegye biacuteraacuteja

a vaacuterispaacuten illetve megyeacutesispaacuten (comes comitatus) volt A XI-XII szaacutezadtoacutel kezdve ndash bajor

mintaacutera ndash minden uumlgyben kiraacutelybiacuteraacutek (judices regii) jaacutertak el Az uralkodoacute megyeacutenkeacutent keacutet

kiraacutelybiacuteroacutet nevezett ki akik a kiraacutely pecseacutetjeacutevel ideacuteztek eacutes toumlbbek koumlzoumltt a tolvajok valamint

105 Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben (Hasonmaacutes kiadaacutes) Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd

1988 Hivatkozaacutes Gyoumlrffy Gyoumlrgy kiacuteseacuterőtanulmaacutenyaacuteboacutel 34 oldal 106 Szent Istvaacuten I dekreacutetuma 13 cikk

44

a rabloacutek felett iacuteteacutelkezhetett de csak az ispaacuten jelenleacuteteacuteben107

A nemesi biacuteroacutesaacuteg a vaacutermegyei

toumlrveacutenyszeacutek a XIII szaacutezadban jelent meg

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban helyi szinten a testuumlleti doumlnteacuteshozaacutes eacuterveacutenyesuumllt eacutes keveacutesbeacute

szakmai mint inkaacutebb hatalmi szempontok szerint szerveződoumltt A vaacuterosok eacuteleacuten a biacuteroacute (judex)

aacutellt aki 12 eskuumldt polgaacuterral (jurati cives) ndash kisebb vaacuterosban 6 eskuumldttel - a vaacuterosi igazgataacutest

ellaacutetoacute tanaacutecsot (senatus) alkotta A biacuteroacute a vaacuteros polgaacuterai felett iacuteteacutelkezhetett A falvakban a

falunagy (keacutesőbbi neveacuten a biacuteroacute) a csalaacutedfőkkel a neacutep veacuteneivel iacuteteacutelkezett A fontosabb doumlnteacutes

joga idővel a foumlldesuacuter kezeacuteben oumlsszpontosult eacutes ez az uacuteriszeacutek kialakulaacutesaacutehoz vezetett A

nagyobb uradalmak foumlldesuacuteri biacuteroacutesaacutega a veacuterhatalom jogaacutet a jus gladiit is elnyerhette108

A XIII szaacutezadtoacutel 1526-ig terjedő időszakban az uralkodoacute fokozatosan leeacutepiacutetette az

iacuteteacutelkezeacutesben betoumlltoumltt szerepeacutet A kuriaacutelis biacuteroacutesaacuteg eacuteleacuten a kiraacutely aacutellt tagjai a főpapok eacutes baacuteroacutek

koumlzuumll keruumlltek ki Miacuteg a korai feudalizmusban az uralkodoacute osztaacutely tagjainak peres uumlgyeacuteben

meacuteg eacuterveacutenyesuumllt a kiraacutely szemeacutelyes jelenleacutete (praesentia regia) ez keacutesőbb maacuter csak a

kiemelkedően fontos uumlgyek elinteacutezeacuteseacutere volt jellemző illetve a nagybirtokosok privilegizaacutelt

tagjainak a kivaacuteltsaacutegaacutevaacute vaacutelt (specialis praesentia regia foacuteruma) A XIV szaacutezad maacutesodik

feleacuteben azonban a kiraacutely maacuter e tanaacutecsban sem vett reacuteszt az elnoumlki poziacutecioacutet a kancellaacuternak

adta aacutet

A kiraacutely szemeacutelyes iacuteteacutelkezeacutese a keacutesőbbi időszakban maacuter csak a nemesek hűtlenseacuteg eacutes

hatalmaskodaacutes miatt indult uumlgyeiben volt jellemző Taacutevolleacuteteacutenek ideje alatt a szemeacutelyes

jelenleacutet biacuteroacutesaacutegaacutet (personalis praesentia regia) a vikaacuterius keacutesőbb a főkancellaacuter vezette Jogot

ismerő szemeacutelyek előszoumlr Maacutetyaacutes idejeacuten vettek reacuteszt az iacuteteacutelkezeacutesben Maacutetyaacutes a personalis

praesentia regia eacuteleacutere a szemeacutelynoumlkoumlt (personalis) helyezte aki a kiraacutely utasiacutetaacutesainak

engedelmeskedő tisztviselő volt Ebben a korszakban alakul aacutet a kiraacutelyi szemeacutelyes jelenleacutet

foacuteruma kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacuteblaacutevaacute (tabula regia judiciaria) melyben a főpapokon eacutes főnemeseken tuacutel

maacuter koumlznemesek is reacuteszt vettek A megnoumlvekedett munka mennyiseacutege ekkor maacuter szuumlkseacutegesseacute

tette hogy a szemeacutelynoumlkoumlt a naacutedort eacutes az orszaacutegbiacuteroacutet jogban jaacutertas iacuteteacutelőmesterek segiacutetseacutek A

personalis volt az első aacutellandoacute biacuteroacute eacutes uacutegynevezett roumlvid perekben ndash 15-32 napos hataacuteridővel

ndashbaacutermikor lehetett eleacute feleket ideacutezni Az orszaacuteg előbbiekben ismeretett nagybiacuteroacutei nem

107 Degreacute Alajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet Szerk Beacuteli Gaacutebor Publikon Kiadoacute ndash

Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Peacutecs 2010 113 o 108 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 46-62 o alapjaacuten

45

egyesbiacuteroacutekeacutent hanem tanaacutecskeacutent jaacutertak el az udvari meacuteltoacutesaacutegokboacutel aacutelloacute biacuteroacutetaacutersaknak

azonban veacutelemeacutennyilvaacuteniacutetaacutesi joguk volt a doumlnteacutest a nagybiacuteroacute hozta109

A XIII szaacutezad iacuteteacutelkező testuumlletei a naacutedor elnoumlkleteacutevel műkoumldő vaacutermegyei toumlrveacutenykező gyűleacutes

(judicium palatinale) eacutes a vaacutermegyei toumlrveacutenyszeacutek (sedes judiciaria) oumlsszevont neveacuten sedria

volt A sedriaacuten a főispaacuten elnoumlklete mellett nemesekből aacutelloacute eskuumldt uumllnoumlkoumlk iacuteteacutelkeztek első

fokon majd a XIV-XV szaacutezadtoacutel kezdődően az uacuteriszeacutektől fellebbezett uumlgyekben

maacutesodfokon

A XIII szaacutezadtoacutel a foumlldesurak egy reacutesze kiraacutelyi engedeacutely alapjaacuten biacuteraacuteskodhatott a birtokaikon

eacutelők felett Joacutellehet a legsuacutelyosabb halaacutellal buumlntetendő cselekmeacutenyek iacutegy peacuteldaacuteul a rablaacutes

gyuacutejtogataacutes nemi erőszak eseteacuteben a sedria rendelkezett hataacuteskoumlrrel a pallosjoggal

rendelkező foumlldbirtokos baacuterkinek a jobbaacutegya felett baacutermilyen uumlgyben iacuteteacutelkezhetett

amennyiben a cselekmeacutenyt az ő birtokaacuten koumlvetteacutek el eacutes ott keruumllt sor az elkoumlvető

letartoacuteztataacutesaacutera A foumlldesuacuter szinteacuten nem egyesbiacuteroacutekeacutent iacuteteacutelkezett hanem biacuteroacutetaacutersakkal Ha a

biacuteroacutesaacutegon maga a foumlldesuacuter elnoumlkoumllt uacuteriszeacuteknek ha a gazdatiszt ispaacuten vaacuternagy vagy

porkolaacuteb tiszti szeacuteknek nevezteacutek A kisebb suacutelyuacute uumlgyekben a foumlldesuacuter helyett a falusi biacuteroacute jaacutert

el aki szinteacuten eskuumldtekkel biacuteraacuteskodott Az uacuteriszeacuteken jelen volt a szolgabiacuteroacute aki a sedriaacuten

jelenteacutest tett az iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegről Eacuterdekesseacuteg hogy a jobbaacutegyok ellen a sedriaacuten

indiacutetott suacutelyosabb bűnuumlgyek eseteacuten a foumlldesuacuternak előaacutelliacutetaacutesi koumltelezettseacutege volt melynek

elmulasztaacutesa eseteacuten megbirsaacutegoltaacutek110

Nemesek pereiben a megyei toumlrveacutenyszeacutek a sedria jaacutert el Viszonylag hosszuacute ideig a XVII

szaacutezadig a megye minden nemese reacuteszt vehetett az iacuteteacutelkezeacutesban Az 1613 eacutevi 24 toumlrveacutenycikk

eacutertelmeacuteben a biacuteraacuteskodaacutesban azonban maacuter csak az eskuumldtek vehettek reacuteszt Ugyanakkor

megnoumlvelteacutek az eskuumldtek szaacutemaacutet eacutes megkuumlloumlnboumlztetteacutek a rendes eacutes rendkiacutevuumlli uumllnoumlkoumlket

(ordinarii jurati assessores illetve extraordinarii assessores) A sedriaacuten az alispaacuten elnoumlkoumllt

1613 eacutev abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy ekkor vaacutelt ki a buumlntetősedria az egyseacuteges

szervezetből A buumlntetősedria taacutergyalta a koumlzbűntetteket kiveacuteve a kiraacutelyi taacutebla hataacuteskoumlreacutebe

tartozoacute felseacutegseacuterteacutest eacutes hűtlenseacuteget Emellett eljaacutert a jobbaacutegyok suacutelyosabb bűncselekmeacutenyei

miatt indult uumlgyekben is ha a foumlldesuacuternak nem volt pallosjoga A szabad kiraacutelyi vaacuterosok

polgaacuterainak uumlgyeacuteben tovaacutebbra is a vaacuterosi tanaacutecs a senatus iacuteteacutelkezett Jobbaacutegyok uumlgyeacuteben a

falusi biacuteroacute jaacutert el de csak a jelenteacutektelen uumlgyekben A koumlltseacuteges uacuteriszeacutek mellett egyre

nagyobb szerephez jutott a tisztiszeacutek mely az uumlgyeket gyorsabban inteacutezte De csupaacuten olyan

109 Degreacute Alajos 114 o 110 Degreacute Alajos 117-118 o

46

uumlgyekben jaacuterhatott el amiben a buumlnteteacutes paacutelca robotra koumltelezeacutes katonaacutenak besoroztataacutes

vagy roumlvid időtartamuacute szabadsaacutegveszteacutes volt A legsuacutelyosabb uumlgyekben az uacuteriszeacutek iacuteteacutelkezett

ahovaacute meghiacutevtaacutek az uradalmi tisztviselőket a megyei hatoacutesaacuteg keacutepviselőit iacutegy az alispaacutent a

szolgabiacuteroacutet valamint szomszeacuted foumlldbirtokosokat111

Hazaacutenkban is tehaacutet toumlbb szaacutez eacuteves

folyamat eredmeacutenye volt miacuteg a buumlntető eacutes a polgaacuteri igazsaacutegszolgaacuteltataacutes elvaacutelt egymaacutestoacutel

valamint a taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegeket enyhiacutető a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg iraacutenyaacuteba mutatoacute

szabaacutelyok csiacuteraacutei egyaacuteltalaacuten megjelentek

A toumlrveacutenyszeacuteki biacuteraacuteskodaacutes bdquokonkurenciaacutejakeacutentrdquo felmeruumllő eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutessal szemben

az aacutellandoacute toumlrveacutenyszeacutek igeacutenye a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban előszoumlr a reformkor idejeacuten

fogalmazoacutedott meg Az 1840 eacutevi V toumlrveacutenycikkel kikuumlldoumltt orszaacutegos vaacutelasztmaacuteny toumlbbseacutegi

veacutelemeacutenye szerint eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesa csupaacuten a perbefogaacutes ceacuteljaacuteboacutel leacutetrehozott

vaacutedeskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban vaacutelhat indokolttaacute a buumlntetőuumlgyekben toumlrteacutenő eacuterdemi

doumlnteacuteshozaacutes megfelelő szervezeteacutenek tobvaacutebbra is az iacuteteacutelőszeacuteket tartottaacutek112

Az orszaacuteggyűleacutes

1844 eacutevi augusztus 28-i alsoacutetaacuteblai uumlleacutese elfogadta az eskuumldtszeacutekek felaacutelliacutetaacutesaacutenak javaslataacutet

melyben szerepelt a vaacuted- eacutes az iacuteteacutelőeskuumldtszeacutek leacutetrehozaacutesa is 13 illetve 12 taggal A feleknek

a vaacutedeskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban nem az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek vonatkozaacutesaacuteban viszont lehetett

volna uacutegynevezett visszaveteacutesi joga113

A főrendihaacutez azonban az eskuumldtszeacuteki inteacutezmeacutenyen

alapuloacute uacutej buumlntetőeljaacuteraacutes javaslataacutet elvetette114

Ezt koumlvetően az 1848 eacutevi XVIII toumlrveacutenycikk

a sajtoacutetoumlrveacuteny 17 sect-a tartalamzott rendelkezeacutest eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel meacutegpedig

sajtoacuteveacutetseacuteg elbiacuteraacutelaacutesa ceacuteljaacuteboacutel115

Az eskuumldtszeacuteki eljaacuteraacutes reacuteszletes szabaacutelyait rendeleti

formaacuteban Deaacutek Ferenc igazsaacuteguumlgyminiszter adta ki 1848 aacuteprilis 29-eacuten Deaacutek az 1844 eacutevi

toumlrveacutenyjavaslatban szereplő vaacutedeskuumldtszeacutek inteacutezmeacutenyeacutet aacutetvette eacutes minden toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnaacutel

kuumlloumln eskuumldtszeacutek felaacutelliacutetaacutesaacutet rendelte el A veacutetkesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek 12

tagjaacuteboacutel 8 fő egybehangzoacute szavazataacutera volt szuumlkseacuteg a feloldaacuteshoz 5 szavazat

szuumlkseacutegeltetett116

Az 1848 eacutevi decemberi orszaacuteggyűleacutes elhataacuterozta az eskuumldtszeacuteki hataacuteskoumlr

kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet a sajtoacuteveacutetseacutegen kiacutevuumlli uumlgyekre is melyre azonban a szabadsaacutegharc bukaacutesa miatt

nem keruumllhetett sor117

111 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 187-192 o alapjaacuten 112 Maacutetheacute Gaacutebor 74 o 113 A toumlrveacutenyjavaslat alapjaacuten az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek leacutetrehozaacutesa soraacuten a taacutergyalaacutesra behiacutevott 30 eskuumldt koumlzuumll az uumlgyeacutesz 6 miacuteg a

vaacutedlott 10 eskuumldt visszautasiacutetaacutesaacutera lett volna jogosult 114 Maacutetheacute Gaacutebor 75 o 115 httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=5286 116 Maacutetheacute Gaacutebor 76 o 117 Beeacuter ndash Csizmadia Az 184849 eacutevi neacutepkeacutepviseleti orszaacuteggyűleacutes Budapest 1954 333 o

47

A dualizmus első eacuteveiben erőteljesen eacuterveacutenyesuumllt a liberalizmus hataacutesa mely az igazsaacuteguumlgyi

szervezet eacutes eljaacuteraacutesjogi elvek demokratikus szabaacutelyozaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg118

Csemegi

Kaacuteroly 1861-ben a bdquoBuumlntető toumlrveacutenyek eacutes a biacuteroacutesaacutegrdquo ciacutemű cikksorozatban emelt szoacutet a

kormaacutenyhatalomnak alaacuterendelt kiveacuteteles biacuteroacutesaacutegok eacutes bizottsaacutegok műkoumldeacutese ellen Csemegi

az angol Magna Charta peacuteldaacutejaacutet emliacutetve kimondta hogy bdquoa toumlrveacutenyileg megaacutellapiacutetott biacuteroacutesaacutegi

szerkezetet egyoldaluacutelag megvaacuteltoztatni nem szabadrdquo119

A dualizmus koraacutenak egyik nagy

viacutevmaacutenya a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg biztosiacutetaacutesa volt tehaacutet a biacuteroacutesaacuteg - a biacuteroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

szoacuteloacute toumlrveacuteny alapjaacuten - a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől kizaacuteroacutelag a toumlrveacutenyeknek eacutes a

szokaacutesjognak alaacutevetve veacutegezte munkaacutejaacutet Sőt a biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege soraacuten a

rendeletek toumlrveacutenyesseacutegeacutet is jogosult volt vizsgaacutelni120

A korszak jogi gondolkodoacutei aacuteltalaacuteban

veacuteve a biacuteroacutei fuumlggetlenseacuteg elveacutet hirdetteacutek tartalmaacutet toumlbbek koumlzoumltt a biacuteroacutei kvalifikaacutecioacuteban

anyagi fuumlggetlenseacutegben hataacuteroztaacutek meg illetve deklaraacuteltaacutek hogy a biacuteroacutenak minden paacutertok

felett kell aacutellnia121

Kieacutepuumllt az aacutellami biacuteroacutesaacutegi szervezet melynek uacutegynevezett rendes biacuteroacutesaacutegai a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegok

a toumlrveacutenyszeacutekek az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek eacutes a Kuacuteria voltak122

Mindegyik biacuteroacutesaacuteg egyaraacutent iacuteteacutelkezett

polgaacuteri eacutes buumlntető uumlgyekben de a fővaacuterosban kuumlloumln toumlrveacutenyszeacutekeket aacutelliacutetottak fel123

A

biacuteroacutesaacutegi szervezet kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute tudomaacutenyos irodalom bdquozsinoacutermeacuterteacutekkeacutentrdquo a

neacutepesseacuteg szaacutemaacutet eacutes a teruumlletet tekintette a szerzők tehaacutet ndash főkeacutent neacutemet peacuteldaacutera ndash a biacuteroacutesaacutegok

neacutepesseacuteghez viszonyiacutetott araacutenyos kialakiacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek Vita taacutergyaacutet keacutepezte azonban a

biacuteraacutek vaacutelasztaacutesaacutenak vagy kinevezeacuteseacutenek keacuterdeacutese A kinevezeacutes mellett eacutervelők a biacuteraacutek

vaacutelasztaacutesaacutet korszerűtlen megoldaacutesnak titulaacuteltaacutek Aacutellaacutespontjuk szerint a hataacuterozott időre toumlrteacutenő

vaacutelasztaacutes eseteacuten nem lenne jelentkező a bdquopuumlnkoumlsdi kiraacutelysaacutegrardquo hataacuterozatlan időre toumlrteacutenő

vaacutelasztaacutes eseteacuten a bdquotehetseacutegtelen biacuteraacutekat nem lehetne megfosztani tisztseacuteguumlktőlrdquo124

Emliacuteteacutest kell tenni a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek kereteacuten beluumll műkoumldő vaacutedtanaacutecsroacutel mely haacuterom

toumlrveacutenyszeacuteki biacuteroacuteboacutel aacutellt A vaacutedtanaacutecs elnoumlkeacutet eacutes keacutet tagjaacutet a toumlrveacutenyszeacutek elnoumlke nevezete ki

egy eacutevre Feladata a vizsgaacutelati szakasz toumlrveacutenyesseacutegeacutenek bitosiacutetaacutesa volt iacutegy a vizsgaacutelat

ellenőrzeacutese eacutes iraacutenyiacutetaacutesa tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute teveacutekenyseacutegeacutenek feluumlgyelete A vaacutedtanaacutecs

doumlntoumltt a vaacuted alaacute helyezeacutes keacuterdeacuteseacuteben is A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute hataacuterozatai eacutes inteacutezkedeacutesei

118 Szaboacute Imre A burzsoaacute aacutellam- eacutes jogboumllcselet Magyarorszaacutegon Akadeacutemia Kiadoacute Budapest 1955 210-211 o 119 Edvi Illeacutes Kaacuteroly ndash Gyomai Zsigmond Csemegi Kaacuteroly művei I 1904 74-75 o 120 1869 eacutevi 4 toumlrveacutenycikk 19 sect httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=5384 121 Posfai Kaacuteroly A biacuteroacutesaacutegok szervezeacuteseacuteről kuumlloumlnoumls tekintettel a biacuteroacutesaacutegi vaacutelasztaacutesi rendszerre Pest Jogtudomaacutenyi

Koumlzloumlny 186820 159 o 122 1871 eacutevi 31 eacutes 32 toumlrveacutenycikkek 123 A budapesti buumlntető toumlrveacutenyszeacuteket az 1895 eacutevi 44 tc aacutelliacutetotta fel 124 Maacutetheacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezet kialakulaacutesa 1867-1875 Akadeacutemia Kiadoacute Budapest

1982 23-24 o

48

vonatkozaacutesaacuteban a vaacutedtanaacutecs a fellebbviteli foacuterum szerepeacutet is betoumlltoumltte Az előbbi ellen

felfolyamodaacutesnak az utoacutebbi ellen panasznak volt helye a keacutesőbbiekben reacuteszletezett Bp

szabaacutelyai szerint125

Traacutevnik Antal eacutes Toma Andor a biacuteroacutesaacutegok szervezeacuteseacuteről koumlzzeacutetett cikksorozataikban alapvető

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmaztaacutek meg a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes bevezeteacuteseacutet nemcsak a fellebviteli

biacuteroacutesaacutegokon hanem első fokon is Aacutellaacutespontjuk szerint az bdquooculi plus vident quam oculusrdquo

alapelv mellett a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes a biacuteroacutei oumlnkeacuteny eacutes reacuteszrehajlaacutes legjobb ellenszere126

Az 1897 eacutevi XXX toumlrveacutenycikk minden buumlntető hataacuteskoumlrű toumlrveacutenyszeacutekneacutel szervezett

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegot (1 sect) Az igazsaacuteguumlgy miniszter ndash mintegy racionalizaacutelva a műkoumldeacutest ndash az

egy kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacutebla teruumlleteacuten egymaacutessal hataacuteros toumlbb toumlrveacutenyszeacuteket egy eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi

keruumlletteacute alakiacutetott aacutet iacutegy csak egy-egy kijeloumllt toumlrveacutenyszeacutek laacutetta el a keruumlletben az

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi teendőket Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok 1900 januaacuter 1-eacuten kezdteacutek meg a

műkoumldeacutesuumlket127

A toumlrveacutenyszeacutekek mellett leacutetrehozott eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok128

azonban szigoruacute aacutellami feluumlgyelet alatt

műkoumldtek Az eskuumldteket aacutellami szervek iraacutenyiacutetottaacutek eacutes amelyik eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg műkoumldeacutese

nem bizonyult megfelelőnek azt a kormaacuteny beszuumlntette Az eskuumldtszeacutekek hataacuteskoumlreacutebe a

halaacutellal eacuteletfogytig vagy legalaacutebb 5 eacutevi szabadsaacutegveszteacutessel buumlntetendő politikai eacutes

koumlztoumlrveacutenyi bűnuumlgyek tartoztak ezeket az eseteket a toumlrveacuteny taxatiacutev felsorolta129

A toumlrveacuteny

eacutertelmeacuteben baacutermely eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezhetett a gyilkossaacuteg a szaacutendeacutekos emberoumlleacutes az

amerikai paacuterbaj a paacuterbaj a kiteacutetel az elhagyaacutes a halaacutelt okozoacute testi seacuterteacutes a meacutergezeacutes a

koumlzegeacuteszseacuteg elleni bűntett a gyermekrablaacutes a szoumlkteteacutes a szemeacutelyes szabadsaacuteg megseacuterteacutese a

rablaacutes a gyuacutejtogataacutes a viacutezaacuteradaacutes okozaacutes a vaspaacutelyaacutek eacutes hajoacutek koumlzveszeacutelyű megrongaacutelaacutesa a

vasuacuteti jelzeacutessel valoacute visszaeacuteleacutes a hajoacute elsuumlllyeszteacuteseacutenek bűntette a megvesztegeteacutes valamint

az előbbiekben felsorolt bűntettekre toumlrteacutenő nyilvaacutenos felhiacutevaacutes miatt indult buumlntetőuumlgyekben

Ezek voltak az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok rendes hataacuteskoumlrei A felseacutegseacuterteacutes a kiraacutely baacutentalmazaacutesa a

hűtlenseacuteg a laacutezadaacutes illetve e bűncselekmeacutenyekre toumlrteacutenő nyilvaacutenos felhiacutevaacutes eseteacuteben ndash

kiveacuteteles hataacuteskoumlrrel ndash kizaacuteroacutelag a kiraacutelyi iacuteteacutelőtaacutebla szeacutekhelyeacuten műkoumldő eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok

jaacuterhattak el Veacutegezetuumll az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok a sajtoacute uacutetjaacuten elkoumlvetett bűncselekmeacutenyek

125 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 373 o 126 Traacutevnik Antal Biacuteroacutesaacutegi szervezeacutes hazaacutenkban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 18686 eacutes Toma Andor A biacuteroacutesaacutegok

szervezeacuteseacuteről Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 186825 127 Stipta 136 o 128 1897 eacutevi 33 toumlrveacutenycikk 129 1897 eacutevi 34 toumlrveacutenycikk (a bűnvaacutedi perrendtartaacutes eacuteletbeleacutepteteacuteseacuteről)

49

vonatkozaacutesaacuteban is hataacuteskoumlrrel rendelkeztek130

A keacutesőbbi szabaacutelyok131

az eskuumldtszeacutek

hataacuteskoumlreacutet tovaacutebb szűkiacutetetteacutek eacutes az eskuumldtek biacuteroacutei iraacutenyiacutetaacutes alaacute keruumlltek Az első vilaacuteghaacuteboruacute

alatt a kormaacuteny ndash praktikus okokboacutel ndash az eskuumldtszeacutekek jelentős reacuteszeacutenek műkoumldeacuteseacutet

felfuumlggesztette

Az 1897 eacutevi XXX toumlrveacutenycikk az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegokat vegyes biacuteroacutesaacutegkeacutent szervezte a tizenkeacutet

eskuumldtoumln kiacutevuumll az elnoumlkkel egyuumltt haacuterom biacuteroacuteboacutel aacutellt foumll Az eskuumldtek foglaltak aacutellaacutest a

teacutenyaacutellaacutesroacutel a bűnoumlsseacuteg eacutes a minősiacuteteacutes keacuterdeacuteseacuteben A buumlnteteacutes kiszabaacutesa a biacuteroacutei tanaacutecs

feladata volt132

Az eskuumldtkeacutepesseacuteget reacuteszletesen eacutes szigoruacutean szabaacutelyoztaacutek Eskuumldt csak a 26 eacuteleteacuteveacutet

betoumlltoumltt magyarul iacuterni olvasni tudoacute legalaacutebb 20 korona adoacutet fizető vagy koumlzeacutepiskolai

illetve felsőbb szakiskolai veacutegzettseacuteggel rendelkező magyar aacutellampolgaacuter feacuterfi lehetett Iacutegy a

nők az iskolaacutezatlan szemeacutelyek illetőleg a nem megfelelő joumlvedelemmel rendelkező

szemeacutelyek ki voltak zaacuterva az eskuumldtek soraacuteboacutel Kizaacuteroacute ok volt meacuteg ha ndash az egyeacutebkeacutent

eskuumldtkeacutepes szemeacutely ndash toumlrveacutenyben meghataacuterozott bűncselekmeacutenyt koumlvetett el csőd- illetve

gondnoksaacuteg alatt aacutellt akinek kiskoruacutesaacutegaacutet meghosszabbiacutetottaacutek valamint a testi vagy szellemi

fogyatkozaacutessal eacutelők A kizaacuteroacute okok maacutesik csoportjaacutet bizonyos hivataacutesok gyakorlaacutesa illetve

aacutellaacutesok betoumllteacutese keacutepezte iacutegy nem lehetett eskuumldt a főispaacuten a biacuteroacute az uumlgyeacutesz a fegyveres erő

tagja stb tovaacutebbaacute a napszaacutemos eacutes a szolga sem Baacuter az iacuteteacutelkezeacutesben valoacute eskuumldti reacuteszveacutetel

aacutellampolgaacuteri koumltelesseacuteg volt a toumlrveacuteny egyes esetekben lehetőveacute tette a mentesuumlleacutest iacutegy az

orszaacuteggyűleacutes tagjai lelkeacuteszek katonaacutek orvosok gyoacutegyszereacuteszek neacuteptaniacutetoacutek a

koumlzlekedeacuteseacuteneacutel illetve a postaacutenaacutel alkalmazottak valamint a 70 eacuteleteacutevuumlket betoumlltoumltt szemeacutelyek

tovaacutebbaacute a megelőző uumlleacutesszakban eskuumldtbiacuteroacutei szolgaacutelatot teljesiacutetők eseteacuteben133

Az eskuumldtkeacutepesek alaplajstromaacuteboacutel az eskuumldtek eacutevi lajstromaacutet egy a toumlrveacutenyszeacuteki elnoumlkből eacutes

biacuteroacuteboacutel valamint a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg neacutehaacuteny tagjaacuteboacutel aacutelloacute bizottsaacuteg aacutellapiacutetotta meg A

szuumlkseacuteges szaacutemuacute eskuumldteket sorsolaacutes uacutetjaacuten vaacutelasztottaacutek ki Az eskuumldteacute vaacutelaacutes eseacutelyeacutet joacutel

reprezentaacuteljaacutek Heves megye 1901 eacutevi szaacutemadatai A megye 255 ezres oumlsszlakossaacutegaacuteboacutel

mindoumlssze 7294 fő keruumllt az alaplajstromba melyből tovaacutebbi vaacutelasztaacutes (tehaacutet nem a

demokratikusabb sorsolaacutes) alapjaacuten aacutelliacutetottaacutek oumlssze az eacutevi lajstromot (180-360 fő) A szolgaacutelati

lajstrom egy uumlleacutesszakra (15 napra) 30 eskuumldt eacutes 10 helyettes neveacutet tartalmazta134

Az

130 Stipta 137-138 o 131 1914 eacutevi 13 toumlrveacutenycikk 132 Stipta 136 o 133 Stipta 137 o 134 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 374 o

50

eskuumldtszeacutekek munkaacutejaacutet legtoumlbbszoumlr az a kritika eacuterte hogy tuacutel enyheacuten iacuteteacutelkeztek eacutes gyakran

mentetteacutek fel a vaacutedlottakat A taacutergyalaacutesi iratok tanuacutesaacutega szerint az eskuumldtek magatartaacutesa

meglehetősen passziacutev volt a taacutergyalaacutes eacuterdemi reacuteszeacutebe nem avatkoztak bele Ezt taacutemasztja alaacute

az a peacutecsi toumlrveacutenyszeacutekről szaacutermazoacute adat mely szerint 1900 eacutes 1905 koumlzoumltt mindoumlssze

egyetlen keacuterdeacutes hangzott el eskuumldt szaacutejaacuteboacutel135

Mohaacutecs előtt a vaacutedat toumlbbnyire a seacutertett illetve a seacutertett oumlroumlkoumlse keacutepvislete 1526 utaacuten a kiraacutelyi

joguumlgyek igazgatoacutejaacutenak vaacutelt a feladataacutevaacute hogy olyan bűncselekmeacutenyek eseteacuteben melyeknek

buumlnteteacutesi diacuteja a kincstaacuterat illette keacutepviselje a vaacutedat a biacuteroacutesaacuteg előtt136

A vaacuted keacutepviseleteacutet a

XVII eacutes XVIII szaacutezadi Magyarorszaacutegon a megyei valamint a szabad kiraacutelyi vaacuterosi biacuteroacutesaacuteg

előtt a tiszti uumlgyeacutesz az uacuteriszeacutek előtt pedig az uradalmi uumlgyeacutesz laacutetta el Hűtlenseacutegi perekben a

kiraacutelyi taacutebla mellett műkoumldő kincstaacuteri joguumlgyi igazgatoacute volt a vaacuted keacutepviselője Az 1871 eacutevi

33 toumlrveacutenycikk rendelkezett a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacutegek felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel melyek a toumlrveacutenyszeacutekek

mellett műkoumldtek Eacuterdekesseacuteg hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegon csupaacuten az uumlgyeacuteszseacuteg iraacutenyiacutetaacutesa alatt

műkoumldő uumlgyeacuteszi megbiacutezottak keacutepviselteacutek a vaacutedat akik az uumlgyveacutedek biacuteroacutesaacutegi fogalmazoacutek

koumlzuumll keruumlltek ki Az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek melleacute a kiraacutelyi főuumlgyeacuteszseacutegeket szervezteacutek a Kuacuteriaacuten pedig a

koronauumlgyeacutesz137

keacutepviselte a vaacutedat Az uumlgyeacuteszi szervezet nem a koronauumlgyeacutesznek hanem az

igazsaacuteguumlgy-miniszternek volt alaacuterendelve Ez utoacutebbi koumlzvetlenuumll a főuumlgyeacuteszt utasiacutetotta Az

uumlgyeacuteszseacutegi hierarchiaacuteban az uumlgyeacuteszek illetve a megbiacutezottak a felettes hatoacutesaacuteg tehaacutet a

főuumlgyeacuteszseacuteg utasiacutetaacutesaacutet voltak koumltelesek koumlvetni138

A polgaacuteri korszak kiraacutelyi uumlgyeacuteszeacutenek

feladatai eacutes funkcioacutei koumlzt szerepelt a hivatalboacutel uumlldoumlzendő bűncselekmeacutenyek eseteacuteben az

eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesa a vizsgaacutelatok toumlrveacutenyes eacutes ceacutelszerű lefolytataacutesaacutet elősegiacutető indiacutetvaacutenyok

megteacutetele a vizsgaacutelat befejezeacuteseacutet koumlvetően az eljaacuteraacutes megszuumlnteteacutese vagy a terhelt

perbefogaacutesa a perben a koumlzvaacutedloacutei funkcioacute betoumllteacutese perorvoslathoz folyamodaacutes joga akaacuter a

vaacutedlott javaacutera is valamint a buumlnteteacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak feluumlgyelete139

Finkey Ferenc a koumlvetkezőkeacuteppen jellemezte a korszak uumlgyeacuteszi szervezeteacutet bdquoaz ugyanazon

hivatalnaacutel műkoumldő toumlbb uumlgyeacuteszi szemeacutely nem egyenjoguacute egymaacutessal hanem az oumlsszes hivatali

teendőket az illető hivatali főnoumlk a kiraacutelyi uumlgyeacutesz vagy koronauumlgyeacutesz veacutegzi A toumlbbi

hivatlalnokok aluumlgyeacuteszek főuumlgyeacuteszi eacutes koronauumlgyeacuteszi helyettesek csak a hivatali főnoumlk

135 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 378 o 136 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 359 o 137 A Koronauumlgyeacuteszseacuteg megszervezeacuteseacutere a Bp hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel 1900-toacutel keruumllt sor Ellaacutetta a Kuacuteria mellett a koumlzvaacuted

keacutepviseleteacutet valamint a jogszolgaacuteltataacutessal eacutes az uumlgyeacuteszi szervezet műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatos eacuteszreveacuteteleinek jelenteacutese az

igazsaacuteguumlgyminiszter feleacute Forraacutes Maacutetheacute Gaacutebor (hellip) 157o 138 Csizmadia 139 Maacutetheacute Gaacutebor 159 o

51

keacutepviseleteacuteben szerepelnek veacutegezhetnek ugyan baacuterminő hivatali funkcioacutet s a neacutelkuumll hogy

igazolaacutesukra kuumlloumln meghatalmazaacutes szuumlkseacutegeltetneacutek de mindig csak mint az illető hivatalfő

keacutepviselőirdquo140

A főuumlgyeacuteszek baacutermely toumlrveacutenyszeacutekneacutel eljaacuterhattak helyettesuumlket vagy az

iacuteteacutelőtaacutebla teruumlleteacuten alkalmazott baacutermely uumlgyeacuteszt kikuumlldhetteacutek A főuumlgyeacuteszt az utasiacutetaacutesok

kibocsaacutetaacutesa mellett megillette a biacuteroacutek ellen folytatott fegyelmi eljaacuteraacutesban a koumlzvaacutedloacutei teendő

ellaacutetaacutesa a toumlrveacutenyszeacuteki foghaacutezak feluumlgyelete valamint hozzaacute eacuterkeztek be az uumlgyeacuteszek aacuteltal

keacutesziacutetett eacutev veacutegi bűnvaacutedi kimutataacutesok is141

A szervezeti struktuacutera fejlődeacuteseacutenek roumlvid bemutataacutesa soraacuten neacutehaacuteny mondat erejeacuteig eacuterdemes

kiteacuterni az uumlgyveacutedek helyzeteacutere is Eacuterdekesseacuteg hogy miacuteg az angolszaacutesz jogteruumlleten a jogaacuteszok

keacutepzeacutese maacuter a XIII szaacutezadban megkezdődoumltt a hazai uumlgyveacutedek a teveacutekenyseacuteguumlket meacuteg a

XVIII szaacutezadban is keacutepesiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek neacutelkuumll folytathattaacutek Joacutellehet a XVI szaacutezad

folyamaacuten hazaacutenkban is műkoumldtek uumlgyveacutedek a vaacuterosok elteacuterő tartalmuacute statuacutetumokkal

szabaacutelyoztaacutek e teveacutekenyseacuteg gyakorlaacutesaacutet sok esetben meg is tiltottaacutek a bdquoproacutekaacutetorkodaacutestrdquo

Hosszuacute folyamat eredmeacutenyekeacutent alakult ki a biacuteroacutei eacutes uumlgyveacutedi teveacutekenyseacuteg gyakorlaacutesa koumlzoumltti

oumlsszefeacuterhetetlenseacuteg is A jogi keacutepviselet gyakorlaacutesaacutet Lipoacutet 1694 eacutevi uumlgyveacutedi rendtartaacutesa

szabaacutelyozta eskuuml leteacuteteleacutet eacutes bejegyzeacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő 1769-ben az uumlgyveacutedekre

vonatkozoacute kiraacutelyi rendelet maacuter vizsga leteacuteteleacutet is megkoumlvetelte az uumlgyveacutedektől142

Az uumlgyveacutedi

hivataacutes gyakorlaacutesaacutet azonban csupaacuten a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutetől koumltoumltteacutek jogtudomaacutenyi

doktori veacutegzettseacuteg megszerzeacuteseacutehez gyakorlati idő kitoumllteacuteseacutehez valamint uumlgyveacutedi vizsga

leteacuteteleacutehez143

Az uumlgyveacutedi vizsgaacutera bocsaacutethatoacutesaacuteg kriteacuteriumakeacutent szerepelt hogy a 3 eacuteves

gyakorlati időből maacutesfeacutel eacutevet uumlgyveacutedneacutel uumlgyeacuteszseacutegneacutel volt koumltelező eltoumllteni144

2 2 Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok kialakulaacutesa

A jogfejlődeacutesről valoacute gondolkodaacutes nem neacutelkuumlloumlzheti a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi viszonyok

alapos tanulmaacutenyozaacutesaacutet az oumlsszefuumlggeacutesek vizsgaacutelataacutet Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hatalma minden

korszakban fontos aacutellami jogosultsaacuteg volt egyuacutettal magaacutenak a hatalomnak egyik

neacutelkuumlloumlzhetetlen biztosiacuteteacuteka Ezeacutert maacuter Szent Istvaacuten felfedezte annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy

sajaacutet kezeacuteben fogja oumlssze eacutes eacuterveacutenyesiacutetse az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutet Elvi hataacuterozottsaacuteggal

140 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 375 o 141 Maacutetheacute Gaacutebor 157 o 142 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 80-81 old 143 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 352-359 o alapjaacuten 144 Maacutetheacute Gaacutebor 181 o

52

toumlrekedett a nemzetiseacutegi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes valamint a veacuterbosszuacute inteacutezmeacutenyeacutenek

kiiktataacutesaacutera A megseacutertett eacutes seacutertő nemzetseacuteg tagjait igyekezett megegyezeacutesre biacuterni145

A

megegyezeacutesre toumlrekveacutes ebben a korszakban kuumlloumlnoumls jelentősseacuteggel biacutert A kereszteacuteny aacutellam

meacuteg nem szilaacuterdult meg teljes meacuterteacutekben az egyseacuteges aacutellam leacutetrehozaacutesa soraacuten figyelemmel

kellett lenni a bdquoreacutegi rendszerrdquo hiacuteveinek integraacutelaacutesaacutera Ezeacutert Istvaacutennak nem lehetett maacutes

vaacutelasztaacutesa mint az aacutellami buumlntetőhatalmat oly moacutedon eacuterveacutenyesiacuteteni ami megfelelő

konszenzusra talaacutel a nemzetseacutegek koumlreacuteben Ez a roumlvid okfejteacutes csupaacuten arra szolgaacutel hogy

toumlrteacutenelmi peacuteldaacuteval is illusztraacuteljam mekkora jelentőseacutege lehet egyes inteacutezkedeacutesek taacutersadalmi

elfogadottsaacutegaacutenak Instabil hatalmi viszonyok koumlzoumltt felteacutetlenuumll ceacutelravezetőbb lehet a

bdquomindenki aacuteltal elfogadhatoacuterdquo megoldaacutes kereseacutese az iacuteteacutelethozatal soraacuten mint az objektiacutev

igazsaacuteg kereseacutese A magyar jogi szemleacuteletre az aacutellamalapiacutetaacutes idejeacuten meacuteg jellemző volt az

egyezkedeacutes Erre utal Szent Istvaacuten I toumlrveacutenykoumlnyveacutenek 15 sect-a mely a feleseacuteggyilkost az

asszony szuumlleivel valoacute egyezkedeacutesre hiacutevja fel vagy a 27 sect mely annak elleneacutere buumlntetni

rendeli a laacutenyrabloacutet hogy az bdquoelkoumlvetőrdquo a laacuteny rokosaacutegaacuteval keacutesőbb megbeacutekeacutelt146

Istvaacuten

toumlrveacutenyei azonban tuacutelnyomoacutereacuteszt bdquobuumlntető anyagi jogirdquo szabaacutelyokat tartalmaztak bdquoeljaacuteraacutesirdquo

szabaacutelyokat csak elveacutetve talaacutelunk a toumlrveacutenyekben Ilyen volt peacuteldaacuteul a bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlk

hitelesseacutegeacutere vonatkozoacute szabaacutely147

vagy a vallomaacutesteacutetelre vonatkozoacute passzus melyben

megnyilvaacutenult a taacutersadalmi rend fenntartaacutesaacutenak igeacutenye 148

Emliacuteteacutesre meacuteltoacute tovaacutebbaacute hogy maacuter

Istvaacuten felismerte az bdquoalaptalan perlekedeacutesrdquo veszeacutelyeacutet az bdquoigazsaacutegtalan fellebbezeacutestrdquo

peacutenzbiacutersaacuteggal buumlntette149

A koumlzeacutepkorban a bűncselekmeacutenyeket a seacutertett szemeacutelye alapjaacuten hataacuteroltaacutek el egymaacutestoacutel A

koumlzoumlsseacuteget seacutertő cselekmeacutenyek (delictum publicum) eseteacuteben a seacutertett kezdetben az uralkodoacute

volt mely a keacutesőbbiek folyamaacuten absztrachaacuteloacutedott az aacutellam elvont kategoacuteriaacutejaacutevaacute A

145 Stipta Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen University Press 1998 16 o 146A laacutenyrabloacute viteacutez 10 tinoacutera koumlzrendű 5 tinoacutera toumlrteacutenő buumlnteteacutese ndash melynek meacuterteacuteke megegyezik a feleseacuteggyilkos viteacutez

illetve koumlzrendű aacuteltal fizetendő veacuterdiacutejjal ndash az asszony egyezkedeacutesen alapuloacute veacutetelaacutera helyetti bdquokaacuterpoacutetlaacuteskeacutentrdquo foghatoacute fel A

IX szaacutezadi magyarok haacutezassaacutegkoumlteacutesi szokaacutesa volt hogy a vőlegeacuteny atyja a leaacuteny atyjaacuteval megegyezett a hozomaacutenyban

valaminta leaacutenyeacutert csereacutebe kapott eacuterteacutekben Istvaacuten azonban ezt az egyezkedeacutest jogi siacutekra kiacutevaacutenta terelni azaacuteltal hogy a

laacutenyrabloacute viteacutezt akkor is peacutenzbuumlnteteacutesre iacuteteacutelte ha a leaacuteny rokonsaacutegaacuteval megegyezett Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII

szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 36 o 147 bdquoA papok tanuacutei eacutes vaacutedloacutei pedig legyenek minden gaacutencs neacutelkuumlli emberek kiknek feleseacuteguumlk eacutes gyermekeik vannak eacutes kik

teljesseacuteggel Krisztust valljaacutekrdquo (IIII) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az Admonti Koacutedexben

Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 74 o 148bdquo(hellip) a kiraacutelyi tanaacutecs hataacuterozata eacutertelmeacuteben teljesseacuteggel megtiltottuk hogy baacutermifeacutele veacutetek okaacuteeacutert valamilyen szolgarendű

szemeacutely vaacutedjaacutet vagy tanuacutesaacutegaacutet ura vagy uacuternője ellen elfogadjaacutekrdquo (IXX) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi

keacutezirata az Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 79 o

149 bdquoHa valaki a viteacutezek koumlzuumll megvetve ispaacutenja igazsaacutegos iacuteteacuteleteacutet a kiraacutelyhoz fellebbez hogy ispaacutenjaacutet igazsaacutegtalannak

tuumlntesse fel legyen adoacutesa ispaacutenjaacutenak tiacutez arany penzaacutevalrdquo (IIIX) Forraacutes Szent Istvaacuten toumlrveacutenyeinek XII szaacutezadi keacutezirata az

Admonti Koacutedexben Helikon Kiadoacute Gyomaendrőd 1988 86 o

53

magaacutenosokat seacutertő cselekmeacutenyek (delictum privatum) uumlldoumlzeacuteseacutet a jog a seacutertettre biacutezta150

A

korai feudalizmusban a buumlntetőeljaacuteraacutes ndash mely a polgaacuteri peres eljaacuteraacutestoacutel meacuteg nem kuumlloumlnuumllt el

eacutelesen ndash vaacutedrendszerű volt eacutes a koumlzvetlenseacuteg szoacutebeliseacuteg nyilvaacutenossaacuteg valamint a perbeli

formasaacutegok szigoruacute betartaacutesa jellemezte A buumlntetőuumlgyek jelentős reacutesze a seacutertett

(magaacutenvaacutedloacute) felleacutepeacutese alapjaacuten indult meg eacutes csupaacuten a kiraacutely eacutes az orszaacuteg elleni

cselekmeacutenyek eseteacuteben rendelte el a toumlrveacuteny az eljaacuteraacutes hivatalboacutel toumlrteacutenő lefolytataacutesaacutet A

keacutesőbbiek folyamaacuten az akkoriban suacutelyosnak iacuteteacutelt rablaacutes lopaacutes is hivatalboacutel uumlldoumlzendőek

voltak az Aacuterpaacuted-haacutezi kiraacutelyok toumlrveacutenyei szerint151

A biacuteroacute főkeacutent a perbeli formaacutek megtartaacutesa

felett őrkoumldoumltt Az ideacutezeacutes a biacuteroacute pecseacutetjeacutenek felmutataacutesaacuteval toumlrteacutent A taacutevolmaradaacutesnak a

jogfejlődeacutes e korai szakaszaacuteban maacuter kuumlloumlnfeacutele jogkoumlvetkezmeacutenyei voltak (biacutersaacuteg

pervesztesseacuteg)152

A kompozicionaacutelis elv alapjaacuten a felek a per folyamaacuten baacutermikor

kiegyezhettek A vaacuted tagadaacutesa eseteacuten a biacuteroacute doumlntoumltte el melyik felet illeti a bizonyiacutetaacutes joga A

bizonyiacutetaacutes formaacutelis volt eskuuml eacutes isteniacuteteacutelet uacutetjaacuten toumlrteacutent A buumlntető uumlgyekben aacuteltalaacuteban a

vaacutedlott tett eskuumlt abboacutel a ceacutelboacutel hogy a vaacuted aloacutel tisztaacutezza magaacutet A vaacutedlott az eskuumlt

legtoumlbbszoumlr eskuumltaacutersakkal tette akik ndash kvaacutezi tanuacutekeacutent ndash nem teacutenykeacuterdeacutest voltak hivatottak

bizonyiacutetani hanem csupaacuten azt hogy a megvaacutedolt szemeacutely becsuumlletes igaz ember akinek az

eskuumlje igaz Az eskuumltaacutersak szaacutema a bűncselekmeacuteny suacutelyaacutetoacutel fuumlggoumltt Az isteniacuteteacuteletek koumlzuumll

Magyarorszaacutegon elsősorban a vas- ritkaacutebb esetben a viacutezproacutebaacutet valamint a perdoumlntő bajviacutevaacutest

alkalmaztaacutek a bizonyiacutetaacutes soraacuten Miutaacuten a budai zsinat 1279-ben megtiltotta az egyhaacuteznak a

proacutebaacutekban valoacute koumlzreműkoumldeacutest a perdoumlntő paacuterbaj lett a legfontosabb bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz a

buumlntetőeljaacuteraacutesban eacutes egeacuteszen Maacutetyaacutes uralkodaacutesaacuteig alapiacutetottaacutek az iacuteteacuteleteket a paacuterbajok

eredmeacutenyeacutere Ebben a korszakban maacuter az okirati bizonyiacutetaacutes is szerephez jutott hiszen a

koumlzhitelű pecseacutetek elterjedeacuteseacutevel az okiratok bizonyiacutetoacute erejeacutebe vetett bizalom is megnőtt

Mivel az iacuteteacutelet valoacutejaacuteban nem a biacuteroacute meacuterlegeleacuteseacuten muacutelott hiszen ő csak a bdquobizonyiacutetaacutesrdquo

eredmeacutenyeacutet aacutellapiacutetotta meg perorvoslatra csak igen szűk koumlrben volt lehetőseacuteg153

A toumlrteacuteneti elemzeacutes eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatjuk hogy a buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten koumlttetett

megaacutellapodaacutesok sem előzmeacuteny neacutelkuumlliek a magyar jogtoumlrteacutenelemben A kompozicionalitaacutes

elveacutenek tovaacutebbeacuteleacutesekeacutent eacuterteacutekelhető hogy az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint

lefolytatott perben mely jellemzően a X-XIII szaacutezad koumlzoumltt de elveacutetve meacuteg a XVI szaacutezadig

150 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 238 o 151 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 352 o 152 1231 eacutevi 21 tc (II Aranybulla) 153 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 259-261 o

54

meghataacuterozta a magyar buumlntetőeljaacuteraacutest a felek az eljaacuteraacutes baacutermely szakaszaacuteban kiegyezhettek

egymaacutessal megaacutellapodaacutesuk pedig a biacuteroacutei iacuteteacutelettel azonos joghataacutessal biacutert A koraacutebban maacuter

emliacutetett kompozicionalitaacutes elve tehaacutet meacuteg sokaacuteig eacuterveacutenyesuumllt a buumlntetőuumlgyekben is154

A per

megindiacutetaacutesaacutet koumlvetően kizaacuteroacutelag biacuteroacutei engedeacutellyel lehetett egyezseacuteget koumltni amieacutert a felek

uacutegynevezett beacutekebiacutersaacuteggal tartoztak A XV szaacutezad folyamaacuten Zsigmond uralkodaacutesa alatt a

biacuteroacute engedeacutelye neacutelkuumll is lehetett peregyezseacuteget koumltni ebben az esetben a biacuteroacutenak nem jaacutert

diacutejazaacutes155

Sajaacutetos formaacuteban eacuterveacutenyesuumllt a nyilvaacutenossaacuteg elve a feudalizmusban Az eljaacuteraacutest a koumlzoumlsseacuteg

tagjai előtt folytattaacutek le iacutegy az isteniacuteteacuteleteket majd keacutesőbb az eacuterdemi bizonyiacutetaacutest is Ekkor

azonban meacuteg nem volt szuumlkseacuteg a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutegaacutenak deklaraacutelaacutesaacutera hiszen a jogeacutelet

aacuteltalaacuteban veacuteve nagy nyilvaacutenossaacuteg előtt zajlott a buumlnteteacutesek veacutegrehajtaacutesa pedig egyenesen

taacutersasaacutegi esemeacutenynek szaacutemiacutetott156

Ahogy mind szűkebb szemeacutelyi koumlr vett reacuteszt az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegben eacutes ahogy egyre inkaacutebb a szakmai elit kezeacutebe keruumllt a buumlntetőeljaacuteraacutes

lefolytataacutesa a nyilvaacutenossaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese annaacutel fontosabbaacute vaacutelt elsősorban a terhelt

jogainak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Ennek kibontakozaacutesaacutera azonban csak a polgaacuteri korszakban

keruumllhetett sor

A nyomozaacutes eacutes a vizsgaacutelat ekkoriban meacuteg nem kuumlloumlnuumllt el egymaacutestoacutel hosszuacute ideig

bűncselekmeacutenyről valoacute tudomaacutesszerzeacutes neacutelkuumll folytattaacutek a bűnvizsgaacutelatot A laikus szemeacutelyek

iacuteteacutelkezeacutesben valoacute reacuteszveacutetele ugyanakkor egyeacutertelműen kimutathatoacute a feudaacutelis viszonyok

koumlzoumltt az eskuumldtek reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenő biacuteraacuteskodaacutes ugyanis hosszuacute eacutevszaacutezadokig szerves

reacuteszeacutet keacutepezte a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak Az alispaacuten negyedeacutevente bejaacuterta a hozzaacute

tartozoacute teruumlletet a falvak lakossaacutegaacutet magaacutehoz ideacutezve kutatott a bűncselekmeacutenyek elkoumlvetői

utaacuten157

A 12 eskuumldt koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalakult naacutedori koumlzgyűleacutes a XIII eacutes XV szaacutezad

koumlzoumltt az alispaacuten eacutes a szolgabiacuteraacutek segeacutedleteacutevel aacutelliacutetotta oumlssze a nyilvaacutenos gonosztevők (publici

malefactores) listaacutejaacutet akiknek neveacutet a koumlzgyűleacutesen felolvastaacutek Kezdetben a gonosztevők

ellen a vaacutedat a seacutertett adta elő A XIV szaacutezad koumlzepeacutetől a gonosztevők lajstromaacutet maacuter a

megyei hatoacutesaacuteg keacutesziacutetette ugyanakkor az emberoumlleacutes miatt indult uumlgyekben sokaacuteig fennmaradt

a magaacutenvaacutedas rendszer Bűnoumlsseacuteg keacutereacutedeacuteseacuteben a koumlzgyűleacutes koumlzfelkiaacuteltaacutessal szavazott158

A

lajstromon szereplő szemeacutelyek azonban legtoumlbbszoumlr nem voltak jelen a koumlzgyűleacutesen iacutegy

154 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 355 o eacutes 362 o 155 Eckhart Ferenc Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute Budapest 2000 339 o 156 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 260 o 157 Eckhart Ferenc 343 o 158 Degreacute Alajos 115 o

55

veluumlk szemben formaacutelis pert nem lehetett lefolytatni A bdquogonosztevőketrdquo a naacutedor levelesiacutetette

(proskribaacutelta) ami azt jelentette hogy elvesziacutetetteacutek eacuteletuumlkhoumlz eacutes vagyonukhoz valoacute jogukat

azoktoacutel baacuterki buumlntetlenuumll megfoszthatta őket A naacutedori koumlzgyűleacutes mellett a XIV szaacutezadban

megjelent a főispaacuten koumlzgyűleacutese (proclamata congregatio) is amely egy-egy megye

nemeseiből aacutellt A koumlzgyűleacutes az iacuteteacutelkezeacutes mellett a bizonyiacutetaacutes lefolytataacutesaacuteban jaacutetszott fontos

szerepet hiszen a kiraacutely vagy a nagybiacuteraacutek parancslevele alapjaacuten tanuacutekihallgataacutesokat is

foganatosiacutetott Maacutetyaacutes uralkodaacutesa alatt mindkeacutet foacuterumot megszuumlntetteacutek159

A XVI szaacutezadtoacutel Magyarorszaacutegon a buumlntetőperes eljaacuteraacutesban egyre inkaacutebb az inkvizitoacuterius elv

eacuterveacutenyesuumllt Az uumlgyek legtoumlbbszoumlr feljelenteacutes alapjaacuten vagy hivatalboacutel indultak tehaacutet a

magaacutenvaacutedas buumlntetőper haacutetteacuterbe szorult Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesi elemek erősoumldeacutese

aacutellaacutespontom szerint hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy az egyseacuteges buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulhasson hiszen

a koumlz eacutes magaacutenbűncselekmeacutenyek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg ezt koumlvetően csupaacuten a buumlntetőeljaacuteraacutest

lefolytatoacute hatoacutesaacutegok szintjeacuteben nyilvaacutenult meg A koumlzbűncselekmeacutenyek eseteacuteben a kiraacutelyi

fiscus a magaacutenbűncselekmeacutenyek eseteacuteben a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok tiszti uumlgyeacutesze keacutepviselte a

vaacutedat160

Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesban immaacuter a hatoacutesaacuteg feladata volt hogy a vaacuted bizonyiacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben adatokat gyűjtsoumln iacutegy tanuacutekihallgataacutest haacutezkutataacutest helysziacuteni szemleacutet

foganatosiacutetottak stb

A bizonyiacutetaacutes egyik eszkoumlze a koumlzeacutepkorban a tanuacutekihallgataacutes vagy tudomaacutenyveacutetel volt

Egyszerű tudomaacutenyveacutetel (inquisitio simplex) elrendeleacutese eseteacuten a hiteles hely kikuumlldoumltte vagy

a szolgabiacuteroacute a helysziacutenen tudakozoacutedott a teacutenyaacutellaacutesroacutel nyilvaacutenosan vagy titokban majd a

megaacutellapiacutetaacutesairoacutel jelenteacutest keacutesziacutetett Ez a jelenteacutes taacutemasztotta alaacute a kereset megalapozottsaacutegaacutet

az azonban nem tartalmazta sem a tanuacutek neveacutet sem a reacuteszletes vallomaacutesukat A maacuter

megindult per folyamaacuten a biacuteroacute elrendelhette a koumlzoumls tanuacutebizonyiacutetaacutest maacutes neveacuten a

koumlztudomaacutenyveacutetelt (inquisitio communis) is mely maacuter a mai eacutertelemben vett

tanuacutekihallgataacuteshoz volt hasonloacute A XV szaacutezadtoacutel kedve ez a tiacutepusuacute anyagi bizonyiacutetaacutesi eszkoumlz

volt a legelterjedtebb az igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutenek leghateacutekonyabb eszkoumlzeacutenek tartottaacutek A

tanuacutevallomaacutesokat a hiteles hely embere jelenteacutesben roumlgziacutetette majd eljuttatta a biacuteroacutehoz A

biacuteroacute előtt lehetőseacuteg volt kifogaacutesteacutetelre toumlbbek koumlzoumltt a tanuacutek szavahihetőseacutegeacutenek

megkeacuterdőjelezeacuteseacutevel A harmadik fajta tudomaacutenyveacutetelre a biacuteroacutesaacutegi koumlzgyűleacutesen (proclamata

congregatio) keruumllhetett sor ez volt a reqisitio mely az anglonormann eskuumldtszeacuteki

159 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 122-123 o 160 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 238 o

56

tanuacutebizonyiacutetaacutesnak feletethető meg161

Az 1500-as eacutevektől maacuter alkalmaztak orvosszakeacutertőt162

a

bizonyiacutetaacutes soraacuten sőt felhasznaacuteltaacutek a kor toxikoloacutegiai tudomaacutenyaacutenak eredmeacutenyeit is163

A terheltek eljaacuteraacutesjogi helyzete ebben a korszakban koraacutentsem volt egyenlő A tetteneacutereacutes

eseteacutet eacutes bizonyos suacutelyos bűncselekmeacutenyek gyanuacutejaacutet kiveacuteve nemest eacutes vaacuterosi polgaacutert nem

lehetett letartoacuteztatni ők az eljaacuteraacutes ideje alatt szabadlaacutebon veacutedekezhettek A taacutersadalmi eacutes

jogaacutellaacutesbeli kuumlloumlnbseacutegek az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok egyeacuteb momentumaira is raacutenyomtaacutek a

beacutelyeguumlket Nemes ellen csak a megyei koumlzgyűleacutes felhatalmazaacutesa alapjaacuten indulhatott eljaacuteraacutes

ezzel szemben a jobbaacutegysorban leacutevő gyanuacutesiacutetottat azonnal elfogtaacutek vallattaacutek sőt tortuacuteraacutenak

is alaacutevetetteacutek A kiacutenvallataacutes ceacutelja a beismerő vallomaacutes kicsikaraacutesa volt Halaacutelos iacuteteacutelet eseteacuten

nemessel szemben is alkalmaztaacutek a tortuacuteraacutet az esetleges bűntaacutersak megnevezeacutese eacuterdekeacuteben

Felseacutegseacuterteacutes eacutes boszorkaacutenysaacuteg vaacutedja eseteacuten azonban senki sem keruumllhette el az embertelen

moacutedszerek alkalmazaacutesaacutet taacutersadalmi hovatartozaacutesra tekintet neacutelkuumll Baacuter a tortuacutera alkalmazaacutesaacutet

Maacuteria Tereacutezia eacutes II Joacutezsef is korlaacutetoztaacutek illetve tiltottaacutek melynek eredmeacutenyekeacutent az 1791

eacutevi toumlrveacutenyuumlnk el is vetette ennek elleneacutere a kiacutenvallataacutes meacuteg a reformkorban is elő-elő

fordult

A vizsgaacutelati szakaszt a buumlntetőper koumlvette Megalapozott gyanuacute eseteacuten a biacuteroacutesaacuteg doumlntoumltt a

perbefogaacutesroacutel eacutes a per formaacutejaacuteroacutel A XVII szaacutezadban maacuter ismerteacutek a kezesseacuteg inteacutezmeacutenyeacutet

(cautio et assecuratio) mely a buumlntetőeljaacuteraacutesban a gyanuacutesiacutetott biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutesaacutenak

biztosiacuteteacuteka volt Kezes aacutelliacutetaacutesa utaacuten a gyanuacutesiacutetott szabadlaacutebon veacutedekezhetett Ha azonban a

kezes a meghataacuterozott napon nem tudta a biacuteroacute eleacute aacutelliacutetani a gyanuacutesiacutetottat helyette volt koumlteles

a biacutersaacutegot megfizetni Főbenjaacuteroacute bűncselekmeacuteny eseteacuten nem volt helye kezesseacutegnek A perbe

fogott vaacutedlott vaacutelaszolhatott a vaacutedra vagy ndash esetenkeacutent uumlgyveacutedje aacuteltal ndash alaki kifogaacutesokat

emelhetett pl kifogaacutesolhatta az illeteacutekesseacuteg hiaacutenyaacutet stb 164

A jogtudoacute eacutertelmiseacuteg kialakulaacutesaacuteval valamint a taacutersadalmi ndash politikai viszonyok

aacutetalakulaacutesaacuteval a nyilvaacutenossaacuteg szerepe tovaacutebb csoumlkkent az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A biacuteroacutei

poziacutecioacute a rendi hatalom realizaacutelaacutesaacutenak eszkoumlze lett a laikus elemek is haacutetteacuterbe szorultak az

iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegben Az abszoluacutetizmus idejeacuten pedig kifejezett igeacutennyeacute vaacutelt a rendszer

161 Eckhart 331-332 o 162 Maacutes forraacutes szerint orvosi szemleacutere illetve laacutetlelet felveacuteteleacutere ndash a vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutesban ndash előszoumlr 1705-ben keruumllt sor Az

első teljes szoumlvegben fennmaradt visum repertum 1808-boacutel valoacute melyet egy patikus eacutes keacutet seborvos iacutert alaacute A XVIII szaacutezad

koumlzepeacutetől gyilkossaacuteg eseteacuten az orvosi vizsgaacutelat koumltelező a XIX szaacutezad elejeacutetől pedig minden relevaacutens buumlntetőuumlgyben

szuumlkseacuteges volt laacutetleletet keacutesziacutettetni (forraacutes Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 127-128 old) 163 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 366 o 164 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 120 eacutes 132 old

57

zaacutertabbaacute vaacutelaacutesa mely elősegiacutetette a stataacuteriaacutelis eljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutet eacutes a taacutergyalaacutes neacutelkuumlli

iacuteteacutelethozatalt165

A XVIII szaacutezad koumlzepeacutetől maacuter csak tudomaacutesra jutott bűncselekmeacutenyt vizsgaacuteltak ki166

eacutes a

bizonyiacutetaacutes a vaacutedloacute felet terhelte Főszabaacutelynak az iacuteraacutesbeli pert tekinthetjuumlk hiszen a XVIII

szaacutezadtoacutel a nemesek ellen indult valamennyi per tovaacutebbaacute a nem nemesek legsuacutelyosabb

bűncselekmeacutenyei iacutegy peacuteldaacuteul felseacutegseacuterteacutes hűtlenseacuteg miatt indiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok iacuteraacutesbeli

formaacuteban dőltek el A biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes a tiszti főuumlgyeacutesz vagy a kiraacutelyi joguumlgyek igazgatoacutejaacutenak

vaacutedlevele alapjaacuten indult el ezt koumlvetteacutek az ideacutezeacutes a perfelveacutetel az alaki kifogaacutesok

előterjeszteacutese valamint a vaacuted eacutes a veacutedelem iacuteraacutesbeli replikaacutei Amennyiben a vaacutedlott uumlgyveacuteddel

rendelkezett az uumlgyveacuted a per iratait vaacutelaszadaacutes ceacuteljaacuteboacutel elismerveacuteny elleneacuteben magaacuteval

vihette

Az iacuteraacutesbeli vagy maacutes neacuteven formaacutelis per a toumlrveacutenyek szokaacutesok eacutes a gyakorlat szerint folyt A

vaacuterosi gyakorlat ndash az uumlgy suacutelyaacutetoacutel illetve az eacuterteacutekhataacutertoacutel fuumlggetlenuumll ndash sommaacutes eljaacuteraacutesra

toumlrekedett Azonban ha a vaacutedlott ellentmondott vagy uumlgyveacutedet vallott a szoacutebeli perből

formaacutelis per lett A visszaesők felett minden esetben formaacutelis perben iacuteteacutelkeztek167

Joacutellehet

egy ilyen tiacutepusuacute per lefolytataacutesaacutehoz iacuteraacutestudaacutesra eacutes jogi ismeretekre volt szuumlkseacuteg a jogban

jaacuteratlan iacuteraacutestudatlan vaacutedlottak reacuteszeacutere veacutedő kirendeleacutese a vaacuterosi biacuteroacutesaacutegokon is csak a XVIII

szaacutezad első harmadaacutetoacutel vaacutelt elterjedteacute168

A biacuteroacute a felek meghallgataacutesa neacutelkuumll hozott iacuteteacuteletet

melyet azonban szoacuteban hirdetett ki Az iacuteteacutelethirdeteacutesen a vaacutedlott szemeacutelyes megjeleneacutese

koumltelező volt

Nemesi előjogok eacutes taacutersadalmi egyenlőtlenseacuteg jellemezte a fellebbezeacutes inteacutezmeacutenyeacutet hosszuacute

eacutevszaacutezadokon aacutet Nemes ember ugyanis megtagadhatta a vallomaacutesteacutetelt sőt fellebbezhett az

iacuteteacutelet ellen a kiraacutelyi taacuteblaacutehoz majd a heacutetszemeacutelyes taacuteblaacutehoz veacuteguumll kegyelemeacutert

folyamodhatott a kiraacutelyhoz Ezzel szemben a nem nemesek a buumlntetőiacuteteacutelet ellen nem eacutelhettek

fellebbezeacutessel a XVIII szaacutezad veacutegeacuten is csak halaacutelbuumlnteteacutes legalaacutebb haacuteromeacutevi boumlrtoumln vagy

szaacutez bot illetve korbaacutecsuumlteacutes kiszabaacutesa eseteacuten volt lehetőseacuteg a kiraacutelyi taacuteblaacutehoz fellebbezni A

keacutetfokuacute fellebbvitel joga ebben az időszakban csak a halaacutelbuumlnteteacutesre iacuteteacutelt nem nemeseket

illette meg

165 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 260-261 o 166 Eckhart Ferenc 343 o 167 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 100 old 168 vouml Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 132 old

58

Az uumlgyek gyors elinteacutezeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet teremtette meg a szoacutebeli vagy sommaacutes buumlntetőper

amelyet elsősorban a nem nemesek kisebb suacutelyuacute bűncselekmeacutenyei miatt indult eljaacuteraacutesokban

alkalmaztak A sommaacutes buumlntetőper leacutenyegeacuteben egy egyszerűsiacutetett eljaacuteraacutesi metoacutedust jelentett

nemesek ellen indiacutetott uumlgyekben csak beleegyezeacutesuumlk eseteacuten alkalmaztaacutek A vizsgaacutelat

befejezeacutese utaacuten kitűzteacutek a taacutergyalaacutes napjaacutet amikor is a tiszti uumlgyeacutesz szoacuteban előadta a vaacutedat a

vaacutedlott pedig a veacutedekezeacuteseacutet A vizsgaacutelat soraacuten kihallgatott tanuacutek a biacuteroacutesaacuteg előtt hitelesiacutetetteacutek

illetve moacutedosiacutetottaacutek a vallomaacutesukat A taacutergyalaacutest el lehetett napolni amennyiben tovaacutebbi

bizonyiacuteteacutekok beszerzeacuteseacutere volt szuumlkseacuteg A szoacutebeli perben a vaacutedlotti jogok csekeacutely meacuterteacutekben

eacuterveacutenyesuumlltek hiszen az ilyen eljaacuteraacutesban a jobbaacutegyok nem eacutelhettek jogorvoslattal eacutes a XVIII

szaacutezadtoacutel kezdve uumlgyveacuted meghatalmazaacutesaacutera sem igen volt lehetőseacuteg 169

Az egy-keacutet uumlleacutesen

elinteacutezhető szoacutebeli per ndash az alacsony perkoumlltseacuteg eacutes a keveacutes alaki kriteacuterium miatt ndash a vaacuterosi

biacuteraacuteskodaacutesban igen elterjedteacute vaacutelt170

A bizonyiacutetaacutesi moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk szeacuteles taacuterhaacutezaacuteval talaacutelkozhattunk ebben az időszakban

A vaacutedlottat nem de a tanuacutekat megesketteacutek helysziacuteni szemleacutet folytattak eacutes felhasznaacuteltaacutek a

boncolaacutesroacutel vagy seacuteruumlleacutesről keacuteszuumllt laacutetleletet is A tanuacutek megjeleneacutese koumltelező volt egyes

adatok szerint a taacutevolmaradaacutes veacuterdiacutejat vagy peacutenzbuumlnteteacutest vont maga utaacuten A tanuacutek meg nem

jeleneacutese vagy uacutej tanuacutek megnevezeacutese eseteacuten a taacutergyalaacutest elhalasztottaacutek A XVIII szaacutezad

folyamaacuten egy tanuacute vallomaacutesaacutet a biacuteroacutesaacuteg ndash aacuteltalaacuteban ndash nem fogadta el teljes bizonyiacutetaacutesnak

Aacuteltalaacuteban keacutet tanuacute elegendőnek bizonyult a vaacuterosi iacuteteacutelkezeacutes soraacuten kettőneacutel toumlbb tanuacute maacuter

soknak szaacutemiacutetott Egy a korszakboacutel szaacutermazoacute iacuteteacutelet indoklaacutesa szerint nem volt elfogadhatoacute

ha a tanuacute csak hiacuterből vagy hallomaacutesboacutel tudott a cselekmeacutenyről171

A XIX szaacutezadtoacutel

kezdődően a jegyzőkoumlnyveket maacuter a kihallgatott szemeacutellyel is alaacuteiacuterattaacutek A bdquoregina

probationumrdquo azonban tovaacutebbra is a vaacutedlott beismerő vallomaacutesa volt melynek megteacuteteleacutere

keacutenyszertől mentesen kellett sort keriacuteteni azonban a visszavonaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg172

Eleink maacuter a XVIII szaacutezad elejeacuten kidolgoztaacutek annak moacutedszereacutet mellyel a gyanuacutesiacutetottak

illetve tanuacutek kihallgataacutesa felgyorsiacutethatoacutevaacute vaacutelt Az adatok jegyzőkoumlnyvbe foglalaacutesa a

vaacuterosokban előre meghataacuterozott bdquotiacutepuskeacuterdeacutesekrdquo alapjaacuten toumlrteacutent mely nem csak a szemeacutelyi

koumlruumllmeacutenyek hanem a cselekmeacuteny reacuteszleteinek roumlgziacuteteacuteseacutet is megkoumlnnyiacutetette Egyes forraacutesok

szerint a XIX szaacutezad folyamaacuten a helytartoacutetanaacutecs maacuter elvaacuteraacuteskeacutent foglamazta meg hogy a

fogvatartottak vallomaacutesaacutet vilaacutegosan eacutes folyamatosan roumlgziacutetseacutek Hibaacutenak szaacutemiacutetott ha a rabok

169 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 269-272 o alapjaacuten 170 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 99 old 171 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 129-131 old 172 Eckhart Ferenc 343-344 o

59

aacutellapotaacutet eacutes koraacutet csupaacuten becsleacutessel aacutellapiacutetottaacutek meg a tisztviselők ha mellőzteacutek a

szembevallaacutest a hitelesorvosiszemleacutet eacutes bizonyiacutetvaacutenyt a gyanuacutesiacutetott testi erejeacuteről A XVIII

szaacutezadboacutel szaacutermazoacute vaacuterosi iacuteteacuteletekből tudjuk hogy a vaacutedlottakat szembesiacutetetteacutek az ellenuumlk

valloacute tanuacutekkal (confrontatio) a helytartoacutetanaacutecs 1812-ben koumltelezőveacute is tette a szembesiacuteteacutest a

tanuacutevallomaacutesok jegyzőkoumlnyvezeacuteseacutevel egyuumltt173

Eacuterdekesseacuteg hogy az iacuteteacuteletek indokolaacutesi

koumltelezettseacutege is csak viszonylag keacutesőn a XIX szaacutezadban alakult ki a vaacuterosi

biacuteraacuteskodaacutesban174

Az 1770-es eacutevekben a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacutesnek indult Magyarorszaacutegon Az eacutevtized maacutesodik

feleacuteben a rabok leacutetszaacutema csaknem harmadaacuteval nőtt az eacutevtized első feleacuteben roumlgziacutetett adatokhoz

keacutepest (A megyei boumlrtoumlnoumlkben 316-kal a szabad kiraacutelyi vaacuterosokban 418-kal az

uradalmakban 209 -kal toumlbb rabot őriztek mint a megelőző időszakban) Az emelkedeacutes az

Alfoumlldoumln eacutes Deacutelkelet-Magyarorszaacutegon volt a legnagyobb175

Az uumlgyinteacutezeacutest gyorsiacutetoacute eljaacuteraacutesi eszkoumlzoumlk utaacuten kutatva figyelemre meacuteltoacute a heves megyei

toumlrveacutenyszeacutek 1776 eacutevi februaacuteri uumlleacutesszakaacutenak eredmeacutenye amikor is a mindoumlssze 8 taacutergyalaacutesi

napon 102 vaacutedlott aacutellt a biacuteroacutesaacuteg előtt 1782 szeptembereacuteben 10 taacutergyalaacutesi nap alatt 90 sommaacutes

uumlgyet taacutergyalt a biacuteroacutesaacuteg 129 vaacutedlottal mely uumlgyek aacuteltalaacuteban egy nap alatt be is fejeződtek176

A feudaacutelis perjogot oumlsszesseacutegeacuteben a teruumlleti szeacutettagoltsaacuteg (partikularizmus) eacutes az ebből

fakadoacute toumlrveacuteny előtti egyenlőtlenseacuteg jellemezte mely vonaacutesa egeacuteszen a polgaacuteri korszakig

fennmaradt Kuumlloumlnfeacutele eljaacuteraacutesi rend alapjaacuten hoztak igen elteacuterő iacuteteacuteleteket Magyarorszaacutegon

Erdeacutelyben eacutes Horvaacutetorszaacutegban A jogegyenlőtlenseacuteg azonban a jogalanyok szempontjaacuteboacutel is

meghataacuterozoacute jelenseacuteg volt ebben az időszakban Ahogyan arroacutel a koraacutebbiakban maacuter szoacute volt

a kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi osztaacutelyokba rendekbe tartozoacutek uumlgyeacutet elteacuterő eljaacuteraacutesi rend szerint

biacuteraacuteltaacutek el igaz ugyanakkor az is hogy az azonos rendhez tartozoacutek hasonloacute pervitelre

szaacutemiacutethattak177

A taacutersadalmi eacutes teruumlleti kuumlloumlnbseacutegek mellett az iacuteteacuteletek szigoraacutet eacutes egyaacuteltalaacuten

a megindiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok szaacutemaacutet egy tovaacutebbi koumlruumllmeacuteny is befolyaacutesolta Az a szubjektiacutev

teacutenyező mely az adott megye illetve szabad kiraacutelyi vaacuteros vezeteacuteseacutenek koncepcioacutejaacuteboacutel eredt

Toumlrteacutenelmi adatok tanuacutesaacutega szerint peacuteldaacuteul a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben egyes

megyeacutekben eacutes vaacuterosokban a lakossaacuteg bdquomoacuteresre taniacutetaacutesardquo ceacuteljaacuteboacutel bdquoparaacutezna indulataik

173 Kaacutellay Istvaacuten Vaacuterosi biacuteraacuteskodaacutes Magyarorszaacutegon 1686-1848 Osiris Kiadoacute Budapest 1996 125-126 eacutes 133 old 174 A helytartoacutetanaacutecs 1819 eacutevo 26 464 szaacutemuacute rendelete (forraacutes Kaacutellay 137 o) 175 Hajdu Lajos Bűnoumlzeacutes eacutes buumlnteteacutesbiacuteraacuteskodaacutes a XVIII szaacutezad hetvenes eacuteveinek Magyarorszaacutegaacuteban Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1996 17 o 176 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 366 o 177 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 354 o

60

megfeacutekezeacuteserdquo eacuterdekeacuteben joacuteval toumlbb nemi bűncselekmeacuteny miatt indult eljaacuteraacutes mint az orszaacuteg

egyeacuteb teruumlletein iacutegy toumlbbek koumlzoumltt Pesten178

2 3 A modern buumlntetőeljaacuteraacutes kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a XIX szaacutezadtoacutel

A XIX szaacutezad eljaacuteraacutesi gyakorlataacutenak elemzeacutese soraacuten egyre koumlzelebb keruumlluumlnk ahhoz hogy a

jelen kor keacuterdeacutesfelteveacuteseihez hasonloacute probleacutemaacutekat vegyuumlnk gorcső alaacute koumlvetkezteteacuteseink

pedig sokszor nem is aacutellnak annyira taacutevol azoktoacutel a gondolatoktoacutel melyeket elődeink

megfogalmaztak A korabeli szabaacutelyok dokumentaacutelaacutesaacutenak valamint a korszak buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi gyakorlataacutet elemző kivaacuteloacute tanulmaacutenyoknak koumlszoumlnhetően maacuter arra is

lehetőseacuteg nyiacutelik hogy megvizsgaacuteljuk mennyire volt hateacutekony a buumlntetőeljaacuteraacutes milyen

objektiacutev eacutes szubjektiacutev szempontok eacuterveacutenyesuumlltek eljaacuteraacutes soraacuten milyen eszkoumlzoumlkkel

igyekeztek felgyorsiacutetani az uumlgyinteacutezeacutest milyen alapelvek eacuterveacutenyesuumlltek az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacutegben milyen jogokat biztosiacutetottak az eljaacuteraacutes reacutesztvevőinek

A reformkorban azok a felvilaacutegosult neacutezetek kezdtek teret nyerni a jogi gondolkodaacutesban

melyek a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutet a veacutedelemhez valoacute jogot valamint az eskuumldtszeacuteki

biacuteraacuteskodaacutes bevezeteacuteseacutet szorgalmaztaacutek Az erre iraacutenyuloacute toumlrveacutenyjavaslatboacutel ekkor meacuteg nem

lett toumlrveacuteny de maacuter előre vetiacutetetteacutek a jogfejlődeacutes igeacutenyeacutet Sajnaacutelatos teacuteny hogy az

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenye koumlruumlli vita melyről a főrendek hallani sem akartak toumlbb olyan

javaslatot is elsodort 1843-ban illetve 1844-ben melyek a buumlntetőeljaacuteraacutes korszerűsiacuteteacuteseacutehez

vezethettek volna Ilyen volt toumlbbek koumlzoumltt a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei tisztseacuteg a perbefogoacuteszeacutek a tisztaacuten

vaacutedelvi főtaacutergyalaacutes vagy a nyilvaacutenos eacutes feacutelbe nem szakiacutethatoacute taacutergyalaacutes bevezeteacuteseacutenek

gondolata179

Elgondolkodtatoacute hogy egy olyan ndash az utoacutekor aacuteltal is ndash kiemelkedő

sziacutenvonaluacutenak eacuterteacutekelt munka mint az 184344 eacutevi orszaacuteggyűleacutes buumlntető perjogi tervezete

mely a polgaacuterosult Euroacutepaacuteban is megaacutellta volna a helyeacutet azeacutert bukott el mert egyszerűen

taacutersadalomidegen volt Joacutellehet megalkotoacutei a legkorszerűbb toumlrveacutenyeket vetteacutek alapul eacutes

koumlvetteacutek a fejlett nyugati aacutellamok taacutersadalomszervező elveit annak bevezeteacutese a konzervatiacutev

nemesseacutegnek nem aacutellt eacuterdekeacuteben180

A maacutesik fontos perioacutedus az 1848-49 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc időszaka volt mely

időszak alatt megszuumlntetteacutek az uacuteriszeacuteki biacuteraacuteskodaacutest eacutes a toumlrveacutenyek maacuter a koumlzvetlenseacuteg

178 Hajdu Lajos 19 o 179 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 274 o 180 Mezey Barna A buumlntetőhatalom eacutes a magyar liberalizmus ndash A buumlntetőhatalom eacutes a buumlntető kodifikaacutecioacute az első liberaacutelis

nemzedeacutek gondolkodaacutesaacuteban Hatalommegosztaacutes eacutes jogaacutellamisaacuteg szerk Mezey Barna Osiris Koumlnyvkiadoacute Budapest 1998

29 o

61

szoacutebeliseacuteg nyilvaacutenossaacuteg elveinek szem előtt tartaacutesaacuteval keletkeztek Ezzel kezdeteacutet vette a

polgaacuteri jellegű jogalkotaacutes időszaka Az 1853-ban megalkotott ndash hazaacutenkban 1861-ig hataacutelyos ndash

uacutej osztraacutek buumlntető perrendtartaacutes nyilvaacutenvaloacutean hatalmi-politikai okboacutel elvetette az

eskuumldtszeacuteket korlaacutetozta a szoacutebeliseacuteget eacutes a nyilvaacutenossaacutegot A haacuteromszintű biacuteroacutesaacutegi rendszer

első aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű foka a toumlrveacutenyszeacutek volt A vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei feladatokat a jaacuteraacutesbiacuteraacutek

laacutettaacutek el eacutes keacutesziacutetetteacutek el a tanuacutek kihallgataacutesaacuteroacutel a jegyzőkoumlnyvet A toumlrveacutenyszeacutek ndash a

koumlzvetlenseacuteg elveacutenek mellőzeacuteseacutevel ndash iratok alapjaacuten doumlntoumltt 1861-ben az Ideiglenes

Toumlrveacutenykezeacutesi Szabaacutelyok (tovaacutebbiakban ITSZ) jelentős uacutejiacutetaacutesa volt hogy a buumlntetőpert - a

főbenjaacuteroacute bűncselekmeacutenyek miatt indult perek kiveacuteteleacutevel ndash szoacutebeliveacute tette A rendi

kuumlloumlnbseacutegek eltoumlrleacutese szinteacuten az ITSZ eacuterdemekeacutent emliacutethető mint ahogyan az is hogy ndash baacuter

nem előszoumlr a toumlrveacutenyek koumlzt ndash tilalmazta a testi baacutentalmazaacutest az eljaacuteraacutes soraacuten Egyseacuteges

szabaacutelyozaacutes hiaacutenyaacuteban a biacuteroacutesaacutegok Pauler Tivadar Buumlntetőjogtan c koumlnyveacutet bdquoalkalmaztaacutekrdquo

mely reacutegi toumlrveacutenyek szabaacutelyain aacuteltalaacutenos buumlntetőeljaacuteraacutesi elveken eacutes az osztraacutek buumlntető

perrendtartaacuteson alapult Az ezt koumlvető buumlntető perrendtartaacutesi szabaacutely melyet szeacuteles koumlrben

alkalmaztak a Saacutergakoumlnyv volt A boriacutetoacutelapjaacutenak sziacuteneacuteről elnevezett toumlrveacutenyjavaslatot

melyet az orszaacuteggyűleacutes veacuteguumll nem taacutergyalt Csemegi Kaacuteroly keacutesziacutetette A Csemegi-feacutele

toumlrveacutenyjavaslatot Bittoacute Istvaacuten igazsaacuteguumlgy-miniszter bdquoIdeiglenes eljaacuteraacutesi szabaacutelyzatkeacutentrdquo 1872-

ben rendelettel kuumlldte meg a biacuteroacutesaacutegoknak az egyseacuteges eljaacuteraacutes megteremteacutese eacuterdekeacuteben A

Saacutergakoumlnyv a polgaacuteri kor koumlvetelmeacutenyeacutenek nem felelt meg maradeacutektalanul eacutes szaacutemos keacuterdeacutest

rendezetlenuumll hagyott ugyanakkor elősegiacutetette a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutet joacutellehet a

teruumlleti partikularizmust nem szaacutemolta fel teljesen mert Erdeacutelyre eacutes a taacutersorszaacutegokra nem

terjedt ki a hataacutelya181

2 3 1 A Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes

A feudaacutelis abszolutizmus szemeacutelyes szabadsaacutegjogokat suacutelyosan semmibevevő eljaacuteraacutesi

moacutedjaacutenak alternatiacutevaacutejaacutet a liberaacutelis nemesseacuteg teremtette meg Magyarorszaacutegon A klasszikus

liberalizmussal ellenteacutetben a kontitnentaacutelis liberalizmus fő ceacutelkitűzeacuteseacuteveacute a kodifikaacutecoacute a

jogheacutezagok kiiktataacutesa vaacutelt Felismerteacutek ugyanis hogy az uralmi oumlnkeacutennyel szemben

leghataacutesosabb veacutedelmet a zaacutert eacutes koumlvetkezetes szabaacutelyok jelentik182

Ezeacutert a korszak

jogtoumlrteacuteneti viacutevmaacutenyakeacutent tarthatjuk szaacutemon a polgaacuteri demokratikus eljaacuteraacutesi alapelvek eacutes

garanciaacutek figyelembeveacuteteleacutevel megalkotott Bűnvaacutedi perrendtartaacutest az 1896 eacutevi 33

181 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 452-455 o alapjaacuten 182 Mezey 29 o

62

toumlrveacutenycikket (tovaacutebbiakban Bp) mely 1900 januaacuter 1-eacuten leacutepett hataacutelyba183

Az euroacutepai

meacuterce szerint is kimagasloacute sziacutenvonaluacute eljaacuteraacutesi koacutedex nem veacuteletlenuumll kapta a bdquobűnvaacutedirdquo

perrendtartaacutes nevet A Bp vegyes rendszerű volt de hataacuterozott tuacutelsuacutelyt engedett a

vaacutedrendszernek Tekintettel arra hogy napjaink buumlntető eljaacuteraacutesjoggal foglalkozoacute irodalma

előszeretettel fordul az angolszaacutesz modellhez eacutes vizsgaacutelja joginteacutezmeacutenyei hateacutekonysaacutegaacutet a

Bp bemutataacutesaacutet illetve elemzeacuteseacutet időszerűnek tartom Hivatkoznom kell Balogh Jenő

gondolataira is melyet a Bűnvaacutedi Perrendtartaacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten fogalmazott meg bdquonem a

reacutegi magyar jogfejlődeacutes eredmeacutenye hanem a XIX szaacutezad folyamaacuten kifejlett continentaacutelis

vegyes rendszer alapulveacuteteleacutevel foglaltatott toumlrveacutenybe Ehhez keacutepest bűnvaacutedi perjogunk

gyoumlkerei nem a hazai jogfejlődeacutesben hanem azon eacutevszaacutezadokra visszanyuacuteloacute jogtoumlrteacuteneti

evoluacutetioacuteban keresendők amelyen a kuumllfoumlldi perjogok is ez idő szerint nyugosznak184

A) A Bp alapelvei185

Mielőtt a Bp alapelveit felsorolnaacutem fontosnak tartom roumlgziacuteteni hogy a Bp

szabaacutelyrendszereacuten beluumll ismertetett alapelvek neacutemelyike toumlbbeacute miacuteg maacutesok keveacutesbeacute

jeleniacutetetteacutek meg azokat az igeacutenyeket amelyeket ma hasonloacute elnevezeacutessel illetuumlnk Ez a

jogszabaacutelyok eacutes a taacutersadalmi-politikai koumlrnyezet dinamikus vaacuteltozaacutesaacuteboacutel ered A toumlrteacuteneti

elemzeacutes soraacuten az egyes szabaacutelyokat nem lehet elszigetelten az előzmeacutenyek figyelmen kiacutevuumll

hagyaacutesa neacutelkuumll eacuterteacutekelni hanem azokat a koraacutebbi aacutellapotukhoz keacutepest a fejlődeacutes iraacutenyaacutenak

tendenciaacutejaacutenak az ismereteacuteben kell megiacuteteacutelni Sőt egy adott koacutedex vizsgaacutelata soraacuten nem

tekinthetuumlnk el az euroacutepai szintű megmeacuteretteteacutestől sem iacutegy annak eredmeacutenyeit a bdquokortaacutersrdquo

euroacutepai toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben lehet igazaacuten meacuteltatni vagy kritikaacuteval illetni A polgaacuteri kor

Euroacutepaacutejaacutet a vegyes eljaacuteraacutesi rendszer aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa jellemezte A jogaacutegak

kuumlloumlnboumlzőseacutegeacuteből adoacutedoacutean a polgaacuteri eacutes a buumlntető eljaacuteraacutesi princiacutepiumok ekkor maacuter

ellenteacutetesen fejlődtek Az elemzeacutes soraacuten termeacuteszetesen csak a buumlntetőeljaacuteraacutes alapvető elveire

szoriacutetkozom

A Bp mely a bdquotuacuteleacuterettrdquo feudaacutelis toumlrveacutenykezeacutest koumlvetően komoly előreleacutepeacutest jelentett a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az officialitaacutes a koumlzvetlenseacuteg a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg

az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg a bizonyiacuteteacutekok szabad meacuterlegeleacuteseacutenek eacutes a veacutedelem szabadsaacutegaacutenak

elveacuten nyugodott Termeacuteszetesen a maacuter koraacutebban kialakult funkcioacutemegosztaacutes eacutes a

183 Az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről az eskuumldtkeacutepesseacutegről az eskuumldtek oumlsszeiacuteraacutesaacutenak szabaacutelyairoacutel az 1897 eacutevi 33

toumlrveacutenycikk a buumlntetőbiacuteroacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteről pedig az 1897 eacutevi 34 toumlrveacutenycikk rendelkezett 184 Ideacutezi Baacutenaacuteti-Belovics-Csaacutek-Sinku-Toacuteth-Varga Buumlntető eljaacuteraacutesjog 34 o 185 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 457 o

63

jogorvoslathoz valoacute jog szinteacuten alapelvi eacuterveacutennyel volt jelen a toumlrveacutenyben Az officialitaacutes

elveacuteből koumlvetkezett az uumlgyeacuteszseacuteg vaacutedemeleacutesi koumltelesseacutege (legalitaacutes elve) minden olyan

esetben amikor a bűnvaacutedi eljaacuteraacutes toumlrveacutenyes felteacutetele megaacutellapiacutethatoacute volt A Bp ndash elismerve

az opportunitaacutes elveacutenek leacutetjogosultsaacutegaacutet is ndash ceacutelszerűseacutegi okboacutel megengedte hogy a

vaacutedhatoacutesaacuteg mellőzze a vaacutedemeleacutest (a bizonyiacuteteacutekok hiaacutenya vagy beszerezhetőseacuteguumlk rendkiacutevuumlli

neheacutezseacutege eseteacuten) Az immutabilitaacutes elve pedig ndash bizonyos kiveacutetelekkel ndash kizaacuterta a perbeli

szemeacutelyek rendelkezeacuteseacutet a vaacuted felett (A főmagaacutenvaacutedloacute azonban a magaacutenvaacutedat a seacutertett pedig

a magaacutenindiacutetvaacutenyt visszavonhatta)186

Az előbbiek mellett a szakirodalom a Bp egyik

legnagyobb eacuterdemeacutenek tekinti az aacutellami vaacutedmonopoacutelium korlaacutetozaacutesaacutet mely a fő- eacutes

poacutetmagaacutenvaacuted inteacutezmeacutenyein keresztuumll valoacutesulhatott meg187

Ezen tuacutelmenően megmutatkozott a szemeacutelyes szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak igeacutenye is kuumlloumlnoumlsen a

jogerős eliacuteteacuteleacutes előtti fogva tartaacutes szabaacutelyaiban A koumlzvetlenseacuteg elve alapjaacuten a biacuteroacute a feleket

koumlzvetlenuumll hallgatta ki eacutes iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutege soraacuten kizaacuteroacutelag olyan koumlruumllmeacutenyeket

vehetett figyelembe amelyről szemeacutelyesen meggyőződoumltt A biacuteroacutesaacuteg a pert a szoacutebeliseacuteg elveacutet

tiszteletben tartoacute a felek reacuteszveacuteteleacutevel megtartott kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes alapjaacuten doumlntoumltte

el A Bp előiacuteraacutesa szerint a biacuteroacutesaacuteg az előkeacutesziacutető szakaszban keletkezett iratokat csak akkor

vehette figyelembe a doumlnteacuteshozatalkor ha azt az uumlgy szoacutebeli taacutergyalaacutesaacuten eleacute taacutertaacutek A

nyilvaacutenossaacuteg elve a Bp-ben ndash a ma hasznaacutelt fogalomnak megfelelően ndash mindkeacutet aspektusboacutel

eacuterveacutenyesuumllt Egyfelől magaacuteban foglalta az eacuterdemi taacutergyalaacuteson toumlrteacutenő reacuteszveacutetel jogaacutet mely a

gyerekek eacutes a hely meacuteltoacutesaacutegaacutehoz nem illő aacutellapotban leacutevő szemeacutelyeken kiacutevuumll mindenkit

megilletett Ezt nevezte a toumlrveacuteny bdquoteljes nyilvaacutenossaacutegnakrdquo Maacutesfelől kifejezeacutesre juttatta a

felek azon jogaacutet is hogy az egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyekneacutel szemeacutelyesen vagy keacutepviselőjuumlk

uacutetjaacuten jelen lehessenek valamint az uumlgy egyes reacuteszleteiről tudomaacutest szerezzenek

(uumlgyfeacutelnyilvaacutenossaacuteg) A nyomozaacutesi szakaszban az uumlgyfeacutelnyilvaacutenossaacuteg nem eacuterveacutenyesuumllt de a

vizsgaacutelati szakaszban sem volt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű alapelv A toumlrveacuteny ismerte tovaacutebbaacute az

uacutegynevezett keacutepleges nyilvaacutenossaacutegot amikor a feleken kiacutevuumll keacutet-keacutet bizalmi ember is jelen

lehetett Kizaacuterta a nyilvaacutenossaacutegot a Bp a biacuteroacutesaacuteg eacutes az eskuumldtek tanaacutecskozaacutesa valamint

hataacuterozat hozatala tekinteteacuteben Az uumlgyfeacutelegyenlőseacuteg leginkaacutebb a vaacutedlott eacutes vaacutedloacute biacuteroacutesaacuteg

előtti teveacutekenyseacutegeacuteben jogaiban volt kimutathatoacute A Bp alapelvei koumlzt tarthatjuk szaacutemon a

186 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 369-370 o 187 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464 o

64

laikus elem reacuteszveacuteteleacutenek igeacutenyeacutet a buumlntetőeljaacuteraacutesban mely a hivataacutesos biacuteroacute kormaacuteny iraacutenti

elfogultsaacutegaacutet lett hivatott biztosiacutetani188

Sokat leacutepett előre a Bp elődjeihez keacutepest a veacutedelemhez valoacute jog szabaacutelyozaacutesa tereacuten Egyfelől

a veacutedelemhez valoacute jog immaacuter az eljaacuteraacutes tuacutelnyomoacute reacuteszeacuteben eacuterveacutenyesuumllt maacutesfelől pedig

megnőttek a veacutedelem jogosiacutetvaacutenyai a hatoacutesaacuteggal szemben ennek koumlvetkezteacuteben a veacutedő egyre

nagyobb szerepet kapott az eljaacuteraacutes alakiacutetaacutesaacuteban A Bp az alapvető emberi jogok eacuterveacutenyesiacuteteacutese

tereacuten messzebbre jutott a kortaacuters perrendtartaacutesok viszonylataacuteban hiszen peacuteldaacuteul a francia

illetve olasz koacutedexek nem tetteacutek lehetőveacute a veacutedő koumlzreműkoumldeacuteseacutet az előkeacutesziacutető szakaszban189

A terhelt a Bp szabaacutelyai eacutertelmeacuteben baacutermely bűncselekmeacuteny eseteacuten az eljaacuteraacutes baacutermely

szakaszaacuteban eacutelhetett a veacutedelemhez valoacute jogaacuteval Erre a jogaacutera a hatoacutesaacutegnak a terheltet

figyelmeztetnie kellett A Bp ismerte a koumltelező veacutedelem eseteit igaz csak a toumlrveacutenyszeacutek

előtti rendes eljaacuteraacutes kereteacuteben a főtaacutergyalaacuteson toumlrteacutenő reacuteszveacutetel soraacuten Iacutegy a biacuteroacute koumlteles volt

veacutedőt kirendelni az oumlt eacutevneacutel suacutelyosabb szabadsaacutegveszteacutessel fenyegetett cselekmeacuteny 16 eacuteven

aluli vaacutedlott eseteacuten illetve ha a vaacutedlott vagy koumlzvetlen hozzaacutetartozoacutei keacuterteacutek Mint emliacutetettem

a Bp a veacutedelemhez valoacute jogot szeacuteles koumlrben eacuterveacutenyre juttatta ami abban is megnyilvaacutenult

hogy a szabaacutelyok a veacutedő nagyfokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet biztosiacutetottaacutek Iacutegy akaacuter a kirendelt akaacuter a

meghatalmazott veacutedő a vaacutedlott akarata elleneacutere is kifejthette a veacutedelmi teveacutekenyseacuteget

valamint ndash a jelenlegi szabaacutelyokkal egyezően ndash a vaacutedlott beleegyezeacutese neacutelkuumll is eacutelhetett a

fellebbezeacutes jogaacuteval Kiemeleacutest eacuterdemel a veacutedelemhez valoacute jog biztosiacutetaacutesa a letartoacuteztataacutesban

leacutevő terhelt eseteacuten akivel a veacutedője a hatoacutesaacuteg ellenőrzeacutese neacutelkuumll jogosult volt kapcsolatot

tartani valamint a toumlrveacuteny biztosiacutetotta a nyomozaacutes soraacuten az iratbetekinteacutesi jogot is E jogokat

csupaacuten az eljaacuteraacutes sikereacutenek veszeacutelye eseteacuten lehetett korlaacutetozni az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutesban A

veacutedelemhez valoacute jog ugyanakkor csorbaacutet szenvedett a perorvoslati szakaszban hiszen az első

fokon kirendelt veacutedő a fellebbviteli eljaacuteraacutesban maacuter nem volt koumlteles eljaacuterni Kritikaacuteval

illethető tovaacutebbaacute az a szabaacutely hogy a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg előtt nem volt helye veacutedő kirendeleacuteseacutenek

ezeacutert ha a vaacutedlott sajaacutet erőből nem tudott veacutedőt meghatalmazni keacutenytelen volt oumlnmaga

veacutedelmeacutet ellaacutetni ami ndash mai szemmel neacutezve ndash szociaacutelis szempontboacutel igazsaacutegtalan megoldaacutes a

Bp reacuteszeacuteről

B) Előzetes letartoacuteztataacutes vizsgaacutelati fogsaacuteg190

188 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 370 o 189 Kisteleki ndash Loumlveacutetei ndash Nagyneacute ndash Pomogyi ndash Raacutecz Egyetemes aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet 464 o 190 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 457-458 o

65

Előzetes letartoacuteztataacutest csak a toumlrveacutenyben meghataacuterozott okok alapjaacuten iacutegy tetteneacutereacutes a

terhelt(ek) szoumlkeacuteseacutenek oumlsszejaacutetszaacutesaacutenak (collusio) veszeacutelye eseteacuten lehetett elrendelni

tovaacutebbaacute ha a terhelt a bűncselekmeacuteny nyomait kiacutevaacutenta eltuumlntetni illetőleg ha az eljaacuteraacutes alatt

uacutejabb bűncselekmeacutenyt koumlvetett el vagy azzal fenyegetőzoumltt Oumlsszejaacutetszaacutesnak minősuumllt ha a

terhelt tettestaacutersaacutet az orgazdaacutet vagy a tanuacutet hamis vallomaacutesra akarta raacutebiacuterni A Bp előzetes

letartoacuteztataacutesra vonatkozoacute szabaacutelyai szaacutemos garanciaacutelis elemet tartalmaztak Iacutegy azt kizaacuteroacutelag

iacuteraacutesba foglalt hataacuterozatban kizaacuteroacutelag a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute vaacutedtanaacutecs vagy az iacuteteacutelőbiacuteroacutesaacuteg

rendelhette el Keacutesedelem veszeacutelye eseteacuten a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg eacutes a rendőrhatoacutesaacuteg is letartoacuteztathatta

a terheltet azonban 24 oacuteraacuten beluumll ki kellett hallgatni eacutes legkeacutesőbb 48 oacutera muacutelva a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacutehoz kellett kiacuteseacutertetni Az előzetes letartoacuteztataacutes a nyomozaacutes befejezeacuteseacuteig de

legfeljebb 15 napig tarthatott melyet a vaacutedtanaacutecs tovaacutebbi 15 nappal meghosszabbiacutethatott 30

nap eltelteacutevel a terheltet szabadlaacutebra kellett helyezni kiveacuteve ha a biacuteroacutesaacuteg vizsgaacutelati fogsaacutegot

rendelt el vele szemben A vaacutedtanaacutecs a terhelt keacuterelmeacutere azt is megengedhette hogy őt a

lakaacutesaacuten őrizteacutek melynek koumlltseacutegeacutet azonban előlegeznie kellett (Ez azonban a taacutersadalom

bizonyos reacutetegei szaacutemaacutera csupaacuten elvi lehetőseacuteg volt) Az előzetes letartoacuteztataacutest meg kellett

szuumlntetni ha az uumlgyeacutesz elejtette a vaacutedat ha az elrendeleacutes oka megszűnt tovaacutebbaacute oacutevadeacutek

elleneacuteben de erre csak a szoumlkeacutes veszeacutelyeacutenek eseteacuteben keruumllhetett sor Vizsgaacutelati fogsaacutegot az

előbb ismertetett okok alapjaacuten a vizsgaacutelat elrendeleacuteseacutevel egyidejűleg vagy annak folyamaacuten

rendeltek el legfeljebb 3 hoacutenapra amit nyomoacutes okboacutel a vaacutedtanaacutecs hosszabbiacutethatott meg A

Bp előzetes letartoacuteztataacutesra illetve vizsgaacutelati fogsaacutegra vonatkozoacute szabaacutelyaiboacutel kitűnik hogy a

toumlrveacuteny tiszteletben tartotta a terhelt szemeacutelyes szabadsaacutegaacutet iacutegy a keacutenyszerinteacutezkedeacutesek

tartamaacutet a szuumlkseacuteges időtartamra igyekezett redukaacutelni eacutes a meghosszabbiacutetaacutest is a vaacutedtanaacutecs

doumlnteacuteseacutetől tette fuumlggőveacute Az oacutevadeacutek ndash keacutesőbbiekben ismertetett ndash szabaacutelyai azonban a

nyilvaacutenvaloacute vagyoni kuumlloumlnbseacutegek miatt nem biztosiacutetottak megfelelő jogegyenlőseacuteget a

kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi staacutetuszuacute terheltek koumlzoumltt

C) A toumlrveacutenyszeacutekek előtti rendes eljaacuteraacutes eacutes az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg előtti főtaacutergyalaacutes191

A bűncselekmeacutenyeket ndash a taacutersadalomra jelentett veszeacutelyesseacuteguumlk alapjaacuten - a kor anyagi

jogszabaacutelyai bűntett ndash veacutetseacuteg ndash kihaacutegaacutes kategoacuteriaacuteba soroltaacutek A csekeacutelyebb suacutelyuacute veacutetseacutegek eacutes

kihaacutegaacutesok egyesbiacuteroacutesaacutegi a suacutelyosabb veacutetseacutegek eacutes bűntettek pedig toumlrveacutenyszeacuteki illetve

eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlrbe tartoztak Tekintettel arra hogy ez utoacutebbiak eljaacuteraacutesa volt az

191 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 459-464 o

66

bdquoalaptiacutepusrdquo eacutes a Bp mintegy bdquofőszabaacutelykeacutentrdquo ezt az eljaacuteraacutesi moacutedot szabaacutelyozta

dolgozatomban ennek a bemutataacutesaacutera szoriacutetkozom Az eljaacuteraacutesnak neacutegy szakasza volt

előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes koumlzbenső eljaacuteraacutes főtaacutergyalaacutes eacutes perorvoslati eljaacuteraacutes

Az előkeacutesziacutető szakasz az adatgyűjteacutesre iraacutenyult Finkey szavaival a per adatainak

kipuhatolaacutesaacutera eacutes oumlsszegyűjteacuteseacutere Ekkor meacuteg csupaacuten az a ceacutel hogy a vaacutedloacute megalapozott

doumlnteacutest hozhasson a vaacutedemeleacutes keacuterdeacuteseacuteben192

Az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes tovaacutebbi keacutet logikai

egyseacutegre volt oszthatoacute A nyomozaacutesi szakasz annak eldoumlnteacuteseacutere iraacutenyult hogy megalapozottan

lehet-e vaacutedat emelni Tekintettel arra hogy az eljaacuteraacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a főtaacutergyalaacutes aacutellt a Bp

a nyomozaacutestoacutel bdquonem vaacuterta elrdquo a teljes igazsaacuteg feltaacuteraacutesaacutet megeleacutegedett azzal ami a

vaacutedemeleacuteshez elegendő volt A nyomozaacutes bdquourardquo az uumlgyeacutesz volt ő rendelte el iraacutenyiacutetotta

fejezte be eacutes szuumlntette meg az eljaacuteraacutest ebben a szakaszban Maga nem veacutegezhetett nyomozaacutest

ez kizaacuteroacutelag a bűnuumlldoumlző hatoacutesaacutegok feladataacutet keacutepezte A csendőrseacuteget rendőrseacuteget egyes

nyomozaacutesi cselekmeacutenyek elveacutegzeacuteseacutere utasiacutethatta a hatoacutesaacutegok eljaacuteraacutesaacutet ellenőrizhette A Bp

rendelkezeacutesei eacutertelmeacuteben a nyomozaacutes soraacuten nem csak a gyanuacutesiacutetottat terhelő hanem a mentő

koumlruumllmeacutenyeket is fel kellett deriacuteteni A koacutedex garanciaacutelis szabaacutelyokat is megfogalmazott a

nyomozaacutes soraacuten veacutegzendő keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket illetően motozaacutest haacutezkutataacutest csak biacuteroacutei

engedeacutellyel vagy utasiacutetaacutesra lehett foganatosiacutetani193

A koumlzvaacutedloacutei funkcioacutet az uumlgyeacutesz toumlltoumltte

be de a Bp szabaacutelyozta a főmagaacutenvaacuted eacutes poacutetmagaacutenvaacuted eseteit is

Az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes maacutesodik egyseacutegeacuteben a vizsgaacutelati szakaszban maacuter a vizsgaacuteloacutebiacuteroacuteeacute volt a

főszerep de az uumlgyeacutesz az uumlgy iratait a vizsgaacutelat baacutermely szakaszaacuteban megtekinthette A

vizsgaacuteloacutebiacuteroacuteval koumlzvetlenuumll kapcsolatban aacutellt a feljelenteacuteseket koumlteles volt vele 24 oacuteraacuten beluumll

koumlzoumllni Az uumlgyeacutesz eacutes a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute elteacuterő aacutellaacutespontja eseteacuteben a toumlrveacutenyszeacutek hataacuterozata volt

az iraacutenyadoacute194

A vizsgaacutelat ceacutelja annak megaacutellapiacutetaacutesa volt van-e helye főtaacutergyalaacutes

elrendeleacuteseacutenek vagy meg kell-e szuumlntetni a bűnvaacutedi eljaacuteraacutest A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute feladata volt

annak biztosiacutetaacutesa hogy a nyomozoacute hatoacutesaacuteg a terhelő eacutes enyhiacutető bizonyiacuteteacutekokat egyaraacutent

felkutassa Koumltelező volt vizsgaacutelatot tartani a legsuacutelyosabb bűncselekmeacutenyek eseteacuten sajtoacute-

illetve magaacutenvaacutedas uumlgyekben A vizsgaacutelat egyeacuteb uumlgyekben nem volt koumltelező de

indiacutetvaacutenyozni lehetett a vaacutedtanaacutecsnaacutel A vizsgaacutelat befejezeacuteseacutet a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute vagy a vaacutedtanaacutecs

mondta ki Ezt koumlvetően az uumlgyeacutesz vaacutediratot nyuacutejtott be de lehetőseacutege volt arra is hogy

192 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 376 o 193 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 377 o 194 Maacutetheacute Gaacutebor 159 o

67

elaacutelljon a vaacutedtoacutel Ha a vaacutedloacute a vaacutedat elejtette a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute kimondta az eljaacuteraacutes

megszuumlnteteacuteseacutet

Koumlzbenső eljaacuteraacutesra akkor keruumllt sor ha a terhelt a szaacutemaacutera keacutezbesiacutetett vaacutedirat ellen kifogaacutessal

eacutelt (Amennyiben nem koumlzvetlenuumll ideacutezteacutek a főtaacutergyalaacutesra) A terhelti kifogaacutes termetette meg

az uacutegynevezett vaacuted alaacute helyezeacutesi eljaacuteraacutes alapjaacutet melynek lefolytataacutesa a szervezeti

szabaacutelyoknaacutel maacuter emliacutetett vaacutedtanaacutecs feladata volt A vaacuted alaacute helyezeacutesi eljaacuteraacutes tulajdonkeacuteppen

alkotmaacutenyos alapjogok biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute garanciaacutelis jellegű eljaacuteraacutesi egyseacuteg mely ndash baacuter

keacutetseacutegtelenuumll megnoumlvelte az eljaacuteraacutes időtartamaacutet ndash a koumlvetkezőkben reacuteszletezett koumlruumllmeacutenyekre

tekintettel a polgaacuteri korszak fontos eacutes szuumlkseacuteges szabaacutelyakeacutent eacuterteacutekelhető

Az uumlgyeacuteszseacuteg alkotmaacutenyos helyzete a koraacutebban maacuter bemutatott 1871 eacutevi 33 toumlrveacutenycikkben

foglalt szabaacutelyoknak felelt meg Az uumlgyeacutesz tehaacutet a felettes uumlgyeacuteszseacuteg eacutes a kormaacuteny aacuteltal is

utasiacutethatoacute volt Az uumlgyek jelentős reacuteszeacutet kitevő csekeacutely suacutelyuacute bűncselekmeacutenyek miatt indult

eljaacuteraacutesokban azonban a vaacutedat mint főmagaacutenvaacutedloacute a seacutertett keacutepviselte Iacutegy egyes kihaacutegaacutesi

cselekmeacutenyek magaacutenszemeacutely elleni raacutegalmazaacutes becsuumlletseacuterteacutes koumlnnyű testi seacuterteacutes leveacutel-

vagy taacutevirati titok megseacuterteacutese magaacutenlakseacuterteacutes idegen ingoacute vagy ingatlan vagyon

megrongaacutelaacutesaacutenak veacutetseacutege eseteacuteben Az uumlgyeacuteszseacuteg a vaacuted keacutepviseleteacutet koumlzeacuterdekből az eljaacuteraacutes

egeacutesz szakaszaacuteban aacutetvehette (A seacutertett maacutes esetekben is jogosult volt a vaacuted keacutepviseleteacutere

meacutegpedig a poacutetmagaacutenvaacutedloacutekeacutent toumlrteacutenő felleacutepeacutes eseteacuten Ha az uumlgyeacuteszseacuteg megtagadta a

vaacutedemeleacutest vagy az eljaacuteraacutes soraacuten ejtette a vaacutedat az uumlgyeacutesz helyett a seacutertett leacutephetett fel)

A koumlzbenső (vaacuted alaacute helyezeacutesi) eljaacuteraacutes garanciaacutelis jellege tehaacutet abban nyilvaacutenult meg hogy az

eljaacuteraacutes ezen szakaszaacuteban doumlnteacuteseacutet tekintve fuumlggetlen toumlrveacutenyszeacutek illetve eskuumldtszeacutek

bdquoszűrőjeacutenrdquo mehetett keresztuumll az uumlgy Ennek ceacutelja az volt hogy a főtaacutergyalaacutesra ne pusztaacuten

egy a kormaacuteny aacuteltal utasiacutethatoacute uumlgyeacutesz vagy a nyilvaacutenvaloacutean elfogult magaacutenvaacutedloacute vaacutedja

alapjaacuten keruumllhessen sor Az eljaacuteraacutes e pontjaacuten a vaacutedtanaacutecs a vaacuted megalapozottsaacutega keacuterdeacuteseacuteben

foglalt aacutellaacutest iacutegy doumlnthetett az eljaacuteraacutes megszuumlnteteacuteseacuteről a vizsgaacutelat kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről vagy a

terhelt vaacuted alaacute helyezeacuteseacuteről Azonban ha a terhelt nem eacutelt kifogaacutessal a vaacutedirat ellen illetve

csekeacutely suacutelyuacute egyszerű megiacuteteacuteleacutesű uumlgyben peacuteldaacuteul tetteneacutereacutes eseteacuten a vaacutedlott az előkeacutesziacutető

eljaacuteraacutes utaacuten koumlzvetlenuumll a főtaacutergyalaacutesra volt ideacutezhető Az eljaacuteraacutes e gyorsabb eacutes egyszerűbb

moacutedjaacutera viszont csak koumlzvaacutedas uumlgyben uumlgyeacuteszi indiacutetvaacutenyra volt lehetőseacuteg A toumlrveacutenyi

felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten a toumlrveacutenyszeacutek vagy eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elrendelte a koumlzvetlen ideacutezeacutest

Az uumlgy sorsa eacuterdemben a főtaacutergyalaacuteson dőlt el melyen a vaacutedlott ndash a Bp szemleacuteletmoacutedjaacutenak

megfelelően ndash egyenlő jogokkal rendelkező perbeli uumlgyfeacutelkeacutent vett reacuteszt A főtaacutergyalaacutes

68

koumlzvetlen szoacutebeli eacutes nyilvaacutenos volt A biacuteroacutesaacuteg a koumlzrend eacutes a koumlzerkoumllcs veacutedelmeacuteben a

taacutergyalaacutes egeacuteszeacuteről vagy egy reacuteszeacuteről kizaacuterhatta a nyilvaacutenossaacutegot de a vaacutedlott eacutes a seacutertett

reacuteszeacuteről ez esetben is jelen lehetett keacutet-keacutet bizalmi szemeacutely (Megjegyzendő hogy a nemek

koumlzoumltti egyenlőtlenseacuteg jegyeacuteben bizalmi szemeacutely csupaacuten feacuterfi lehetett) A főtaacutergyalaacutes menete

a mai sziszteacutema szerint toumlrteacutent (a taacutergyalaacutes megnyitaacutesaacutet koumlvetően a vaacutedlott szemeacutelyi

koumlruumllmeacutenyeire toumlrteacutenő kihallgataacutesa a megideacutezettek szaacutemba veacutetele stb) Emliacuteteacutesre meacuteltoacute az a

garanciaacutelis jellegű szabaacutely mely szerint a vaacutedirat indoklaacutesa nem volt felolvashatoacute a

taacutergyalaacuteson mellyel a biacuteroacutesaacuteg elfogulatlan doumlnteacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek biztosiacutetani Az oumlnvaacutedra

koumltelezeacutes tilalmaacutenak eacuterveacutenyre juttataacutesa tuumlkroumlződik a Bp azon szabaacutelyaacuteban mely szerint a

vaacutedlott a taacutergyalaacuteson nem volt koumlteles vaacutelaszolni eacutes emiatt vele szemben semmilyen

keacutenyszeriacutető eszkoumlz jogszerű alkalmazaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg Ha azonban vallomaacutest kiacutevaacutent

tenni koumltelező volt őt meghallgatni A biacuteroacutesaacuteg csak az aacuteltala a főtaacutergyalaacuteson koumlzvetlenuumll

eacuteszlelt bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten hozhatott doumlnteacutest Ennek kereteacuteben tanuacutet illetve szakeacutertőt

hallgattak ki iratokat olvastak fel szembesiacuteteacutest foganatosiacutetottak A kihallgataacutest a biacuteroacutesaacuteg

elnoumlke folytatta le ezt koumlvette a felek aacuteltali uacutegynevezett keresztkeacuterdezeacutes A perbeszeacutedek

megtartaacutesaacutenak valamint az iacuteteacutelethozatal főbb szabaacutelyai a mai szabaacutelyokeacuteval megegyeztek

Eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg előtti főtaacutergyalaacutesra a szervezeti szabaacutelyoknaacutel kifejtett esetekben keruumllt sor Az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg tizenkeacutet taguacute eskuumldtszeacutekből eacutes haacuterom taguacute szakbiacuteroacutei tanaacutecsboacutel aacutellt Az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elnoumlke a főtaacutergyalaacuteson felvette a vaacutedlott szemeacutelyi adatait megaacutellapiacutetotta a

megideacutezettek jelenleacuteteacutet majd az eskuumldtszeacutek megalakiacutetaacutesa koumlvetkezett A szolgaacutelati

lajstromboacutel beideacutezett harminc eskuumldtkeacutepes aacutellampolgaacuter koumlzuumll előszoumlr kisorsoltaacutek a hat

uacutegynevezett poacuteteskuumldtet A fennmaradoacute huszonneacutegy eskuumldtből a vaacuted eacutes a veacutedelem is

visszautasiacutethatott hat-hat szemeacutelyt meacuteghozzaacute indokolaacutes neacutelkuumll A toumlrveacutenyben kizaacutert jeloumlltek

elveteacutese utaacuten sorsolaacutes uacutetjaacuten hoztaacutek leacutetre a tizenkeacutet fős eskuumldtszeacuteket egy vagy toumlbb poacutettaggal

Az eskuumldtek a vaacutedlott jelenleacuteteacuteben eskuumlt tettek Jogaik toumlbbeacute-keveacutesbeacute megegyeztek a

szakbiacuteraacutek jogosiacutetvaacutenyaival eacutes az eskuumldtszeacuteki tagoknak a per egeacutesz folyamaacuten jelen kellett

lenniuumlk195

A bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes ugyanuacutegy folyt mint a toumlrveacutenyszeacutek előtti főtaacutergyalaacuteson de az

eskuumldtek is eacutelhettek a keacuterdezeacutes jogaacuteval Az eskuumldtek szerepe a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes veacutegeacuten az

bdquoigenrdquo vagy bdquonemrdquo vaacutelaszok megfogalmazaacutesaacuteban oumlltoumltt testet Az eskuumldtekhez inteacutezendő eacutes

per eacuterdemi eldoumlnteacuteseacutet megalapozoacute keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa tulajdonkeacuteppen a vaacuted a

veacutedelem az eskuumldtek eacutes a biacuteroacute konszenzusaacuten alapult hiszen a vaacuted aacuteltal javasolt keacuterdeacuteseket a

vaacutedlottnak a veacutedőnek eacutes az eskuumldteknek is moacutedjukban aacutellt kiegeacutesziacuteteni megvaacuteltoztatni de

195 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 378 o

69

veacutegleges jelleggel a biacuteroacute fogalmazta meg A főkeacuterdeacutes minden esetben az volt hogy a vaacutedlott

bűnoumls-e a vaacuted taacutergyaacutet keacutepező bűncselekmeacuteny(ek)ben Az eskuumldtekhez inteacutezendő keacuterdeacutesek

megaacutellapiacutetaacutesa utaacuten koumlvetkeztek a perbeszeacutedek Az eskuumldtek doumlnteacuteseacutet az uacutegynevezett elnoumlki

fejtegeteacutes előzte meg ami aacutellaacutespontom szerint az egyik legmeghataacuterozoacutebb momentuma volt

ennek a tiacutepusuacute eljaacuteraacutesi formaacutenak Az elnoumlki fejtegeteacutes csupaacuten a doumlnteacutes soraacuten alkalmazandoacute

toumlrveacutenyek objektiacutev magyaraacutezataacutera valamint az eskuumldtek feladataacuteval kapcsolatos

taacutejeacutekoztataacutesra terjedt ki Az elnoumlk a teacutenyaacutellaacutest azonban nem foglalta oumlssze eacutes a magyaraacutezat

illetve a taacutejeacutekoztataacutes semmikeacutepp nem iraacutenyulhatott a bizonyiacuteteacutekok eacuterteacutekeleacuteseacutere a meacuterlegeleacutes

szempontjaira tehaacutet az eskuumldtszeacutek doumlnteacuteseacutenek befolyaacutesolaacutesaacutera A Bp eacutertelmeacuteben az

eskuumldtszeacutek szoacutetoumlbbseacuteggel nyiacutelt vagy titkos szavazaacutessal hozott hataacuterozatot a feltett keacuterdeacutesekre

A keacuterdeacutesek koumlzuumll a főkeacuterdeacutesben (bűnoumls-e a vaacutedlott) minősiacutetett (keacutetharmados) toumlbbseacuteggel

kellett doumlnteacutest hozni Az egyeacuteb keacuterdeacutesek eldoumlnteacuteseacutehez eleacuteg volt az abszoluacutet toumlbbseacuteg is A

szavazategyenlőseacuteget a vaacutedlottra kedvezőbb doumlnteacuteskeacutent kellett figyelembe venni Az

eskuumldtszeacutek hataacuterozataacutet a verdiktet a vaacutedlott előtt az eskuumldtszeacutek vezetője hirdette ki

Amennyiben az eskuumldtszeacutek a vaacutedlottat nem talaacutelta bűnoumlsnek egyetlen vaacutedpontban sem a

vaacutedlottat a szakbiacuteroacutesaacuteg felmentette Bűnoumlsseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten azonban a szakbiacuteroacutesaacuteg zaacutert

tanaacutecskozaacutest koumlvetően aacutellapiacutetotta meg a buumlnteteacutes meacuterteacutekeacutet196

Mikeacutent arra maacuter az

eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg szervezeti reacuteszben toumlrteacutenő bemutataacutesakor utaltam vitathatatlan garanciaacutelis

jellege elleneacutere nem vaacuteltotta be a hozzaacute fűzoumltt remeacutenyeket Ennek elsődleges oka a koraacutebban

maacuter emliacutetett passzivitaacutes volt Baacuter az eskuumldteacute vaacutelaacuteshoz komoly szűrőn kellett keresztuumll menni

(az oumlsszlakossaacuteghoz viszonyiacutetva igen kevesen keruumllhettek a szolgaacutelati lajstromba) ez meacutegsem

eredmeacutenyezte az eskuumldtek eacuterdemesseacute vaacutelaacutesaacutet a feladatra A gyakorlati tapasztalatok szerint az

eskuumldtek nem ritkaacuten hoztak irracionaacutelis eacuterzelmi indiacutettataacutesuacute doumlnteacuteseket iacutegy a veacutedők ennek

megfelelően alakiacutetottaacutek perbeszeacutedeiket Ezeacutert a főkeacuterdeacutes vonatkozaacutesaacuteban gyakorta szuumlletett a

materiaacutelis igazsaacuteggal ellenteacutetes doumlnteacutes

D) Perorvoslat a Bp szerint197

A toumlrveacuteny rendes eacutes rendkiacutevuumlli perorvoslati fajtaacutekat kuumlloumlnboumlztetett meg Rendes perorvoslat

volt a felfolyamodaacutes a fellebbezeacutes eacutes a semmisseacutegi panasz Az eljaacuteraacutes soraacuten hozott veacutegzeacutesek

iacutegy a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute rendbiacutersaacutegot kiszaboacute a vaacutedtanaacutecs előzetes letartoacuteztataacutest elrendelő veacutegzeacutese

ellen felfolyamodaacutesnak volt helye Fellebbezni csak az uumlgy eacuterdemeacuteben hozott doumlnteacutes vagyis

196 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 379 o 197 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 464-465 o

70

az iacuteteacutelet ellen lehetett melyet a felsőbb biacuteroacutesaacuteg teacuteny eacutes jogkeacuterdeacutes tekinteteacuteben is

feluumllvizsgaacutelhatott A vaacutedlott terheacutere bejelentett uumlgyeacuteszi fellebbezeacutes hiaacutenyaacuteban a felsőbb

biacuteroacutesaacuteg nem szabhatott ki suacutelyosabb buumlnteteacutest a vaacutedlottra (suacutelyosiacutetaacutesi tilalom)198

A Bp a

koraacutebbi szabaacutelyokkal ellenteacutetben egyfokuacute fellebbvitelt vezetett be melynek kereteacuteben neacutemi

teret engedett a szoacutebeliseacuteg elveacutenek A fellebbezeacutes alapjaacuten a felsőbb biacuteroacutesaacuteg a pert reacuteszben

vagy egeacuteszben uacutejra elbiacuteraacutelta A jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen a toumlrveacutenyszeacutekhez a toumlrveacutenyszeacutek első

fokuacute iacuteteacutelete ellen az iacuteteacutelőtaacuteblaacutehoz lehetett fellebbezni A fellebbviteli szintek lecsoumlkkenteacuteseacutevel

egyuumltt jaacuteroacute esetleges szakmai hibaacutekboacutel eredő probleacutemaacutet a semmisseacutegi panasz inteacutezmeacutenye volt

hivatott kikuumlszoumlboumllni Semmisseacutegi panasznak csak olyan iacuteteacuteletekkel szemben volt helye

amelyek fellebbezeacutessel nem voltak megtaacutemadhatoacutek iacutegy peacuteldaacuteul az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete a

toumlrveacutenyszeacutek maacutesodfokuacute az iacuteteacutelőtaacutebla első eacutes maacutesodfokuacute iacuteteacutelete ellen E perorvoslatot ndash

baacutermely biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen terjesztetteacutek is elő ndash minden esetben a Kuacuteria biacuteraacutelta el

Semmisseacutegi panasz alapjaacuten a Kuacuteria kizaacuteroacutelag azt vizsgaacutelta hogy az iacuteteacutelethozatal soraacuten a

biacuteroacutesaacuteg a buumlntető anyagi eacutes eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyokat megtartotta-e Alaki semmisseacutegi ok

megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a Kuacuteria megsemmisiacutethette az iacuteteacuteletet eacutes a biacuteroacutesaacutegot uacutej eljaacuteraacutesra vagy

kizaacuteroacutelag uacutej iacuteteacutelet meghozatalaacutera utasiacutethatta (kasszatoacuterius jogkoumlr) Anyagi semmisseacutegi ok

eseteacuten a Kuacuteria maga hozhatott uacutej iacuteteacuteletet a megsemmisiacutetett iacuteteacutelet helyett (reformatoacuterius

jogkoumlr) Az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg renomeacutejaacutet a laikus elem Bp szabaacutelyaiban betoumlltoumltt fontos szerepeacutet

fejezi ki az szabaacutely mely szerint az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete ellen csupaacuten alaki okboacutel lehetett

semmisseacutegi panaszt előterjeszteni A fellebbezeacutes eacutes a semmisseacutegi panasz imeacutenti szabaacutelyai

oumlsszefoglaloacutean tehaacutet azt az uumlzenetet hordozzaacutek hogy az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete

bdquomegfellebbezhetetlenrdquo volt az esetegesen benyuacutejtott (eljaacuteraacutesjogi) jogkeacuterdeacutesre iraacutenyuloacute

perorvoslat eredmeacutenyekeacutent is csupaacuten arra keruumllhetett sor hogy ndash az eljaacuteraacutesi jogszabaacutely

megseacuterteacuteseacutenek megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten - uacutejabb eskuumldtbiacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacutest kellett lefolytatni Tehaacutet

a Bp aacuteltal az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe utalt uumlgyekben semmilyen maacutes biacuteroacutesaacuteg nem

hozhatott eacuterdemi doumlnteacutest

A perorvoslat a jogegyseacuteg eacuterdekeacuteben rendkiacutevuumlli perorvoslati eszkoumlz volt melynek

igeacutenybeveacuteteleacutevel a koronauumlgyeacutesz baacutermely biacuteroacutesaacuteg jogerős iacuteteacuteleteacutet megtaacutemadhatta a Kuacuteriaacutenaacutel

ha azt toumlrveacutenyseacutertőnek talaacutelta Toumlrveacutenyseacuterteacutes megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten a Kuacuteria maga hozhatott

felmentő vagy a kiszabott buumlnteteacutest enyhiacutető iacuteteacuteletet a vaacutedlott terheacutere azonban nem

vaacuteltoztathatta meg az iacuteteacuteletet A maacutesik rendkiacutevuumlli perorvoslati eszkoumlz a maacuter koraacutebban is leacutetező

198 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 379 o

71

peruacutejiacutetaacutes avagy a Bp terminoloacutegiaacuteja szerint az uacutejrafelveacutetel volt Taxatiacuteve megaacutellapiacutetott

esetekben (pl ha az alapeljaacuteraacutesban hamis okiratot hasznaacuteltak fel vagy hamis tanuacutezaacutes a biacuteroacute

megvesztegeteacutese toumlrteacutent tovaacutebbaacute uacutej bizonyiacuteteacutek felmeruumlleacutese eseteacuten) a jogerős iacuteteacutelet ellen a

terhelt javaacutera eacutes terheacutere is elő lehetett terjeszteni uacutejrafelveacuteteli indiacutetvaacutenyt

E) A Bp bdquoeljaacuteraacutest gyorsiacutetoacuterdquo inteacutezmeacutenyei199

Mindenekelőtt ilyenkeacutent eacuterteacutekelhetjuumlk a fentebb reacuteszletezett egyfokuacute fellebbezeacutes bevezeteacuteseacutet

Nem igeacutenyel kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot hogy a koraacutebban eacuterveacutenyes keacutetfokuacute fellebbviteli

rendszer ndash ha annak foacuterumai csupaacuten iratok alapjaacuten doumlntoumlttek is ndash időigeacutenyesebb sőt

koumlltseacutegesebb is volt A semmisseacutegi panasz ugyanakkor mint a fellebbezeacutes bdquokorlaacutetozott

alternatiacutevaacutejardquo a semmisseacutegi okok koumltoumltt volta miatt leacutenyegesen kevesebb eljaacuteraacutest

eredmeacutenyezhetett

A toumlrveacutenyszeacuteki eljaacuteraacuteshoz volt hasonlatos a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutes melyből azonban

hiaacutenyzott a vizsgaacutelati eacutes a vaacuted alaacute helyezeacutesi szakasz ezeacutert leacutenyegesen egyszerűbb eacutes gyorsabb

volt Az uumlgyet a Bp szerint lehetőleg egy taacutergyalaacutesi napon be kellett fejezni eacutes a kihirdetett

iacuteteacuteletet legkeacutesőbb 24 oacuteraacuten beluumll iacuteraacutesba kellett foglalni Szinteacuten az eljaacuteraacutest hivatott gyorsiacutetani a

buumlntetőparancs inteacutezmeacutenye melynek leacutenyege hogy csekeacutely suacutelyuacute bűncselekmeacutenyek eseteacuten a

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg ndash a nyomozaacutes adatai alapjaacuten ndash taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutevel peacutenzbuumlnteteacutest szabott ki A

buumlntetőparancs azonban csak abban az esetben vaacutelthatta be a hozzaacute fűzoumltt bdquoremeacutenyeketrdquo (ti

hogy a hatoacutesaacuteg jelentős időt eacutes energiaacutet takariacutetson meg az eljaacuteraacutes leroumlvidiacuteteacutese reacuteveacuten) ha a

terhelt beismerte a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet Ugyanis ha a terhelt kifogaacutessal eacutelt a

taacutergyalaacutest meg kellett tartani

A Bp novellaacutei koumlzuumll emliacuteteacutest eacuterdemel az 1930 eacutevi XXXV tc melynek ceacutelja az eljaacuteraacutes

egyszerűsiacuteteacutese eacutes gyorsiacutetaacutesa volt Ezen igeacuteny felmeruumlleacutese ndash napjaink bűnoumlzeacutesi volumeneacutenek

tuumlkreacuteben legalaacutebbis ndash meglepő Mindebből azonban arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a

korszak Euroacutepaacutejaacutenak buumlntetőeljaacuteraacutesi szabaacutelyait alapossaacutegban eacutes garanciaacutelis biztosiacuteteacutekokban

feluumllmuacuteloacute buumlntető perrendtartaacutesi koacutedexuumlnk az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes dolgozoacuteinak munkaacutejaacutet nem

tette koumlnnyűveacute A Novella rendelkezeacutesei alapjaacuten sor keruumllt az előzetes eljaacuteraacutes

koumlruumllmeacutenyesseacutegeacutenek csoumlkenteacuteseacutere valamint az egyesbiacuteroacute hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacuteseacutere200

(E

ponton hivatkoznom kell Baacuterd koraacutebban ideacutezett biacuteraacutelataacutera a rsquo80-as eacutevek taacutersasbiacuteraacuteskodaacutesaacutenak

elsorvasztaacutesaacutet illetően Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a helyes araacutenyok megtalaacutelaacutesa eacutes a

199 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 466 o 200 Baacutenaacuteti-Belovics-Csaacutek-Sinku-Toacuteth-Varga Buumlntető eljaacuteraacutesjog 35 o

72

megfelelő műkoumldeacutes hosszuacutetaacutevon toumlrteacutenő biztosiacutetaacutesa egyik toumlrteacutenelmi időszakban nem volt

koumlnnyű feladat)

2 3 2 Buumlntető eljaacuteraacutesjog a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt201

A Bp szabaacutelyainak egy reacuteszeacutet az 1907 eacutevi 18 toumlrveacutenycikk a Bp novella moacutedosiacutetotta iacutegy

toumlbbek koumlzoumltt a semmisseacutegi panasz elbiacuteraacutelaacutesaacutenak hataacuteskoumlreacutet megosztotta a Kuacuteria eacutes a kiraacutelyi

taacutebla koumlzoumltt ez utoacutebbi biacuteraacutelta el ezentuacutel a toumlrveacutenyszeacutekek iacuteteacutelete elleni semmisseacutegi panaszt

Az ezt koumlvető időszak aacutettekinteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese toumlbb szempontboacutel is eacuterdekes Egyfelől

tanulsaacutegos hogy veacuteszterhes toumlrteacutenelmi időkben milyen jogi eszkoumlzoumlkhoumlz folyamodik a

koumlzponti hatalom a buumlntetőeljaacuteraacutes szabaacutelyozaacutesa soraacuten Ugyanakkor ndash ha eltekintuumlnk a

militarizaacuteloacutedaacutes negatiacutev hataacutesaitoacutel eacutes attoacutel hogy a Bp-ben megfogalmazott garanciaacutek sorra

eltűntek ndash az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesaacutenak egyik ceacutelja az I vilaacuteghaacuteboruacute idejeacuten valamint

az azt koumlzvetlenuumll megelőző korszakban az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutenek egyszerűsiacuteteacutese eacutes gyorsiacutetaacutesa

volt Fontos hangsuacutelyozni azonban hogy a bevezetett inteacutezkedeacutesekkel valamint a

szabadsaacutegjogok megszoriacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az uumlgyek hateacutekonyabb elinteacutezeacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek

eleacuterni A gyorsiacutetoacute inteacutezkedeacutesek moumlgoumltt erőteljes politikai megfontolaacutesokat fedezhetuumlnk fel

Iacutegy ndash joacutellehet meggyőződeacutesem hogy a jogszabaacutelyok megreformaacutelaacutesa soraacuten nem egy esetben

eredmeacutennyel nyuacutelhatunk jogtoumlrteacuteneti peacuteldaacutekhoz ndash sem az eljaacuteraacutesjogi modelleket sem a

jogfejlődeacutesi tendenciaacutekat nem szabad toumlrteacutenelmi taacutersadalmi politikai koumlzeguumlkből kiragadva

izolaacuteltan eacuterteacutekelni

Az 1912 eacutes 1914 koumlzoumltt szuumlletett toumlrveacutenyek202

eacutertelmeacuteben a polgaacuterok egyes uumlgyeiben ndash a

kormaacuteny doumlnteacutese alapjaacuten - katonai biacuteroacutesaacuteg jaacutert el a kormaacuteny pedig felhatalmazaacutest kapott az

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutes felfuumlggeszteacuteseacutere gyorsiacutetott eljaacuteraacutes valamint roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutes elrendeleacuteseacutere

Az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutet előszoumlr lecsoumlkkentetteacutek majd a szakbiacuteraacutek szerepeacutet az eskuumldtszeacutek

rovaacutesaacutera megnoumlvelteacutek Miacuteg koraacutebban a bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben kizaacuteroacutelag az eskuumldtek voltak

jogosultak doumlnteacutest hozni a moacutedosiacutetaacutesok eredmeacutenyekeacutent immaacuter ebbe a szakaszba is

bdquobeavatkozottrdquo a hivataacutesos biacuteroacute hiszen az uacutej szabaacutelyok eacutertelmeacuteben az eskuumldtszeacutek

tanaacutecskozaacutesaacutet az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg elnoumlke vezette Ezt az inteacutezkedeacutest csupaacuten laacutetszoacutelag

ellensuacutelyozza az hogy a buumlnteteacutes kiszabaacutesa soraacuten a haacuterom szakbiacuteroacute mellett keacutet eskuumldt is

201 Csizmadia Andor ndash Kovaacutecs Kaacutelmaacuten ndash Asztalos Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest

1978 468o 488-489 o 510-511 o 553-554 o 202 Az 1912 eacutevi 32 eacutes 33 toumlrveacutenycikkek a katonai buumlntető perrendtartaacutesroacutel az 1912 eacutevi 63 toumlrveacutenycikk a kiveacuteteles

hatalomroacutel valamint az 1913 eacutevi 34 eacutes 1914 eacutevi 13 toumlrveacutenycikkek az eskuumldtbiacuteroacutesaacutegroacutel

73

bdquoreacuteszt vehetrdquo a doumlnteacuteshozatalban (A laikus eacutes szakbiacuteroacute koraacutebbi bdquomunkamegosztaacutesaacutenakrdquo

alapja a teacuteny illetve jogkeacuterdeacutesben toumlrteacutenő doumlnteacutes elhataacuterolaacutesa volt Nem neheacutez kitalaacutelni

mekkora szerep juthatott a jogban jaacuteratlan eskuumldteknek a buumlnteteacutes nemeacutenek eacutes meacuterteacutekeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesakor)

A Kaacuterolyindashkorszakban a Bp hataacutelyban maradt ugyanakkor megalkottaacutek a bdquoneacutep

eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute neacuteptoumlrveacutenytrdquo amely szerint baacutermely koumlzseacutegi vaacutelasztoacutejoggal

rendelkező szemeacutely eskuumldtkeacutepes lehetett Iacutegy legalaacutebb hat eacuteves magyar aacutellampolgaacutersaacuteg feacuteleacutevi

bdquohelybenlakaacutesrdquo iacuterni-olvasni tudaacutes nők eseteacuteben a huszonneacutegy feacuterfiak eseteacuteben a huszonegy

esztendős eacuteletkor betoumllteacutese voltak szuumlkseacutegesek az eskuumldtteacute vaacutelaacuteshoz203

Eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg

iacuteteacutelkezett a politikai bűncselekmeacutenyekben a sajtoacute veacutetseacutegben eacutes maacutes fontosabb bűnuumlgyekben

Sőt hazaaacuterulaacutes vaacutedja eseteacuten az eskuumldtbiacuteroacutesaacuteg a vaacutedjury szerepeacutet is betoumlltoumltte

A magyar jogfejlődeacutes vizsgaacutelata soraacuten szembeoumltlő teacuteny hogy a kormaacutenyok ndash amennyiben

buumlntető eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesről volt szoacute ndash előszeretettel noumlvelteacutek illetve csoumlkkentetteacute az eskuumldtszeacutek

hataacuteskoumlreacutet szerepeacutet a doumlnteacuteshozaacutesban Annak is hataacuterozott politikai uumlzenete volt a lakossaacuteg

mely reacutetegei szaacutemaacutera biztosiacutetotta a koumlzponti hatalom az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi teveacutekenyseacutegben

toumlrteacutenő reacuteszveacutetelt Ahogyan arroacutel a Bp kapcsaacuten szoacute esett a vaacutedtanaacutecs fontos szerepet toumlltoumltt

be abban hogy bizonyos uumlgyekben ne csupaacuten az utasiacutethatoacute az aacutellami geacutepezet reacuteszeacutet keacutepező

uumlgyeacutesz doumlnteacuteseacuten muacuteljon ki uumll a bdquovaacutedlottak padjaacutebanrdquo Ez a neacutepkoumlztaacutersasaacuteg idejeacuten a

hazaaacuterulaacutessal vaacutedolt szemeacutelyek bdquoprivileacutegiumardquo lett

A haacuteboruacutes bűnoumlsoumlkkel szemben lefolytatott eljaacuteraacutesokra oumlnaacutelloacute szabaacutelyokat alkottak melyet

nem a Bp hanem a haacuteboruacuteval kapcsolatban felelős szemeacutelyek elleni eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1919

eacutevi XXIII neacuteptoumlrveacuteny szabaacutelyozott A toumlrveacuteny nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is az elsők

koumlzoumltt definiaacutelta illetve rendelte buumlntetni a haacuteboruacutes bűncselekmeacutenyeket eacutes rendelkezett

speciaacutelis eljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacuteroacutel A haacuteboruacutes bűnoumlsoumlk elleni rendkiacutevuumlli eljaacuteraacutes soraacuten

szerepet kapott a Nemzeti Tanaacutecs Inteacutező Bizottsaacutega melynek feladata a perbe fogaacutes

elrendeleacutese volt az uacutegynevezett neacutepbiztos aki a vaacutedkeacutepviseletet laacutetta el valamint a

Nemzetgyűleacutes mely a vaacuted alaacute helyezeacutesről doumlntoumltt eacutes egyuacutettal az iacuteteacutelkezeacutes jogaacuteval is

rendelkezett A neacuteptoumlrveacuteny szabaacutelyai alapjaacuten azonban eliacuteteacuteleacutesre nem keruumllhetett sor hiszen a

Nemzetgyűleacutes meg sem alakult

A Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg ideje alatt a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs elrendelte a forradalmi toumlrveacutenyszeacutekek

felaacutelliacutetaacutesaacutet A forradalmi toumlrveacutenyszeacutek kuumlloumlnbiacuteroacutesaacutegkeacutent műkoumldoumltt eacutes az ellenforradalmi

203 Stipta 162 o

74

bűntetteket valamint egyeacuteb ndash a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs aacuteltal hataacuteskoumlreacutebe utalt ndash bűncselekmeacutenyeket

gyorsiacutetott eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint biacuteraacutelt el Megnyirbaacuteltaacutek az eljaacuteraacutes szakaszait eacutes csorba

esett az eljaacuteraacutesi funkcioacutek megosztaacutesaacuten is A terheltet elfogaacutesa utaacuten ndash nyomozaacutesi szakasz

kiiktataacutesaacuteval vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei illetve uumlgyeacuteszi teveacutekenyseacuteg neacutelkuumll vaacutedirat mellőzeacuteseacutevel ndash azonnal

a forradalmi toumlrveacutenyszeacutek eleacute aacutelliacutetottaacutek A bizonyiacuteteacutekok oumlsszegyűjteacutese a vaacutedbiztos feladata

volt A kontradiktoacuterius eljaacuteraacutes soraacuten biztosiacutetottaacutek a veacutedelemhez valoacute jogot Veacutedőkeacutent ndash

keacutepesiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek neacutelkuumll ndash baacuterki eljaacuterhatott A forradalmi toumlrveacutenyszeacutek taacutergyalaacutesa

nyilvaacutenos volt de fontos eacuterdekből az elnoumlk zaacutert taacutergyalaacutest rendelhetett el A bizonyiacutetaacutes

eredmeacutenyeacutet a vaacutedbiztos foglalta oumlssze eacutes tett indiacutetvaacutenyt melyre a vaacutedlott eacutes veacutedője

reflektaacutelhatott A biacuteroacutesaacuteg zaacutert tanaacutecskozaacutest koumlvetően titkos szavazaacutessal szoacutetoumlbbseacuteggel

doumlntoumltt Az iacuteteacuteletet roumlvid indoklaacutesaacuteval egyuumltt azonnal iacuteraacutesba foglaltaacutek Az iacuteteacuteletet azonnal

veacutegre kellett hajtani Emliacuteteacutesre meacuteltoacute meacuteg a Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg szemleacuteletmoacutedjaacutet reprezentaacuteloacute

bdquolikvidaacutecioacutes tanaacutecsokrdquo felaacutelliacutetaacutesa melyeket a fővaacuterosban eacutes a megyeacutekben hoztak leacutetre A

Kormaacutenyzoacutetanaacutecs rendelete alapjaacuten feluumllvizsgaacuteltaacutek a jogerősen be nem fejezett olyan uumlgyeket

melyek meacuteg a kapitalista termeleacutesi eacutes taacutersadalmi rend megoacutevaacutesa miatt indultak valamint a

meacuteg veacutegre nem hajtott buumlnteteacutesek eseteacuten is ugyaniacutegy jaacutertak el

Az ezt koumlvető jelentősebb buumlntető eljaacuteraacutesjogi szabaacutely a gyorsiacutetott bűnvaacutedi perrendtartaacutes a

Gybp volt204

A Gybp felfuumlggesztette az eskuumldtbiacuteraacuteskodaacutest helyette a buumlntető hataacuteskoumlrrel

rendelkező toumlrveacutenyszeacutekeken uacutegynevezett oumltoumls tanaacutecsokat aacutelliacutetott fel mely neacutegy hivataacutesos

biacuteroacuteboacutel eacutes az elnoumlkből aacutellt Az oumltoumls tanaacutecs a Tanaacutecskoumlztaacutersasaacuteg megalapiacutetaacutesa fenntartaacutesa vagy

visszaaacutelliacutetaacutesa eacuterdekeacuteben elkoumlvetett bűncselekmeacutennyel vaacutedolt szemeacutelyek uumlgyeacuteben jaacutert el A

Gybp egyes bűncselekmeacutenyek ndash iacutegy toumlbbek koumlzoumltt hűtlenseacuteg laacutezadaacutes gyilkossaacuteg ndash eseteacuten

roumlgtoumlniacuteteacutelő biacuteroacutesaacutegkeacutent jaacutert el A rendelet egyeacutebkeacutent semmilyen perorvoslatot nem tett

lehetőveacute kiveacuteve az uacutejrafelveacutetelt eacutes a jogegyseacuteg eacuterdekeacuteben hasznaacutelt perorvoslatot

Teacutemaacutem kapcsaacuten emliacuteteacutest eacuterdemel a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti buumlntető eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese

taacutergyaacuteban megalkotott keacutet toumlrveacuteny a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute

1921 eacutevi XXIX toumlrveacutenycikk valamint a toumlrveacutenykezeacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 1930 eacutevi

XXXIV toumlrveacutenycikk205

A koraacutebbi toumlrveacuteny szervezeti eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat is tartalmaz

fontos szabaacutelya hogy bizonyos (taxatiacutev felsorolt) csekeacutelyebb suacutelyuacute eacutes egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű

bűnvaacutedi uumlgyekben (testi seacuterteacutes lopaacutes sikkasztaacutes csalaacutes orgazdasaacuteg eacutes az ezekkel kapcsolatos

bűnpaacutertolaacutes bűntette) a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek egyesbiacuteroacutesaacutegkeacutent toumlrteacutenőeljaacuteraacutesaacutet iacuterta elő A

204 4038 eacutes 40391919 ME Sz rendelet 205 Mindkeacutet toumlrveacuteny szoumlvegeacutet tartalmazza a CompLex Jogtaacuter

75

nyomozaacutesi szakasz bdquofelgyorsiacutetaacutesaacutetrdquo a toumlrveacuteny a koumlzvetlenseacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel eacutes az

iacuteraacutesbeliseacuteg visszaszoraiacutetaacutesaacuteval igyekezett biztosiacutetani A toumlrveacuteny szerint ugyanis a rendőri

hatoacutesaacuteg bűnuumlgyi nyomozaacutessal megbiacutezott tagjait a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek szeacutekhelyeacuten oly moacutedon

kellett elhelyezni hogy a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacuteg a nyomozaacutes meneteacutet lehetőleg szoacutebeli utasiacutetaacutessal

iraacutenyiacutetani tudja A vizsgaacutelati szakaszt a toumlrveacuteny gyakorlatilag kiveacutetelleacute tette azaacuteltal hogy csak

a felsorolt esetekben iacuterta elő a vizsgaacutelat lefolytataacutesaacutet A toumlrveacuteny az opportunitaacutes jegyeacuteben

diszkrecionaacutelis jogkoumlrel ruhaacutezta fel a kiraacutelyi uumlgyeacuteszseacuteget a nyomozaacutes megszuumlnteteacutese

valamint a vaacutedirat benyuacutejtaacutesaacuteig a vaacuted elejteacutese tekinteteacuteben A keacutesőbbi 1930 eacutevi toumlrveacuteny mind

a polgaacuteri mind a buumlntető eljaacuteraacutes szabaacutelyait leegyszerűsiacutetette Rendelkezeacutesei koumlzoumltt szerepelt

toumlbbek koumlzoumltt a kiraacutelyi toumlrveacutenyszeacutek egyesbiacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlreacutenek a főmagaacutenvaacuted koumlreacutenek a

buumlntetőparancs alkalmazaacutesaacutenak kiterjeszteacutese a toumlrveacutenyszeacuteki egyesbiacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes tovaacutebbi

egyszerűsiacuteteacutese a vaacutedirat elleni kifogaacutes előterjeszteacuteseacutenek kiveacutetelesseacute teacutetele illetve a

semmisseacutegi panasz korlaacutetozaacutesa

A toumlrveacutenykezeacutes egyszerűsiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrveacuteny feljogosiacutetotta az uumlgyeacuteszt hogy azokban az

esetekben amikor egy eacutevet meghaladoacute szabadsaacutegveszteacutes buumlnteteacutes kiszabaacutesa nem indokolt - a

toumlrveacutenyszeacutekhez benyuacutejtott vaacutedirat helyett ndash a vaacutedlott lakoacutehelye szerint illeteacutekes

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegnaacutel terjesszen elő vaacutedindiacutetvaacutenyt

A II vilaacuteghaacuteboruacute előtti időszakban a kormaacuteny felhatalmazaacutest kapott stataacuterium hirdeteacuteseacutere a

polgaacuteri lakossaacutegot eacuterintő buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes koumlreacuteben206

A stataacuterium azt jelentette hogy a

miniszteacuterium roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutest rendelhetett el az orszaacuteg eacutepseacutegeacutenek belső rendjeacutenek

megoacutevaacutesa eacuterdekeacuteben elrettentő peacuteldaadaacutes szuumlkseacutegesseacutege eseteacuten A kormaacuteny rendeleti uacuteton

kuumlloumlnleges eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat aacutellapiacutethatott meg eacutes az egyeacutebkeacutent hataacuteskoumlrrel rendelkező

biacuteroacutesaacutegtoacutel elvonhatta az uumlgyek elinteacutezeacuteseacutet Egy kormaacutenyrendelet eacutertelmeacuteben pedig a

koronauumlgyeacutesz indiacutetvaacutenyaacutera bizonyos buumlntetőuumlgyekben a Kuacuteria iacuteteacutelkezett első fokon Ez azt

jelentette hogy az ilyen uumlgyekben egyaacuteltalaacuten nem volt lehetőseacuteg jogorvoslatra

2 3 3 A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni jogfejlődeacutes207

A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető korszakot keacutet tendencia jellemezte a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

Egyfelől ceacutelul tűzteacutek ki a haacuteboruacutes bűnoumlsoumlk felelősseacutegre vonaacutesaacutet melynek eacuterdekeacuteben

reacuteszletesen definiaacuteltaacutek a haacuteboruacutes bűnoumlsseacuteg valamint a neacutepellenes bűntett eacutes veacutetseacuteg

206 1939 eacutevi 2 toumlrveacutenycikk a bdquohonveacutedelmi toumlrveacutenyrdquo 207 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 35-37 o

76

fogalmaacutet208

A maacutesik toumlrekveacutes mely 1945 utaacuten hazaacutenkban eacuterveacutenyesuumllt a szovjet mintaacutejuacute

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezetrendszer kialakiacutetaacutesa volt oly moacutedon hogy a Bűnvaacutedi

Perrendtartaacutes maradvaacutenyait elegyiacutetetteacutek a szovjet tiacutepusuacute inkvizitoacuterius modellel A huacuteszas

harmincas eacutevek egyszerűsiacuteteacutesei nyomaacuten az előkeacutesziacutető eljaacuteraacutes biacuteroacutei kontrollja haacutetteacuterbe szorult

majd a folyamat veacutegeacutere meg is szűnt hiszen a vaacutedtanaacutecsot valamint a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei funkcioacutet

felszaacutemoltaacutek209

A taacutergyalaacutesi szakaszt leegyszerűsiacutetetteacutek a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes eacutes a

buumlntetőparancs inteacutezmeacutenyei erősoumldtek210

Miutaacuten bdquokikristaacutelyosodottrdquo a vegyes rendszerű

eljaacuteraacutes azokkal az uacutejiacutetaacutesokkal melyek elsősorban a nyomozaacutesi szakaszt eacuterintetteacutek ndash igazodva

a toumlrteacutenelmi politikai viszonyokhoz ndash lassankeacutent megjelentek azok az elemek is amelyek az

aacutellampolgaacuterok jogait valamint az eljaacuteraacutes jogszerűseacutegeacutet voltak hivatottak biztosiacutetani Az

inteacutezkedeacutesek nagy reacutesze azonban nem jelentett valoacutedi garanciaacutet Joacutel jellemzi a korszak

perjogaacutet Kaboacutedi Csaba bdquoA buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes oumlnmaga tagadaacutesaacuteba torkollott

deklaraacutelt elveinek ellenkezője eacuterveacutenyesuumllt fogalmai kiuumlresedtek majd hirtelen egeacuteszen maacutes

tartalommal toumlltődtek meg s a tisztesseacuteges eljaacuteraacutes gerinceacutet adoacute alapvető joginteacutezmeacutenyei

enyeacutesztek el pusztaacuten politikai megfontolaacutesboacutel (hellip) a buumlntetőapparaacutetus joacute reacuteszeacutenek politikai

keacutezben tartaacutesaacutet igen joacutel szolgaacutelta az aacutellandoacutesult szervezeti eacutes legfőkeacutepp a szemeacutelyzeti

meguacutejulaacutes (hellip)rdquo211

A buumlntetőeljaacuteraacutes a hatalom egyik eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt melyen keresztuumll

leszaacutemolhatott veacutelt eacutes valoacutes ellenfeleivel Kaboacutedi gonolataival folytatva bdquoLaacutetszoacutelag alig

vaacuteltozott valami legalaacutebbis a kuumllsőseacutegeket illetően Volt ugyanis toumlrveacuteny műkoumldtek a

biacuteroacutesaacutegok sőt a szakirodalom is hangsuacutelyozta az uacutej tiacutepusuacute szocialista toumlrveacuteny eacutes gyakorlata

garanciaacutelis felsőbbrendűseacutegeacutet Egyeacutebkeacutent is volt a hatalomnak valami eacuterthetetlen

ragaszkodaacutesa a legaacutelis formaacutek laacutetszataacutenak megtartaacutesa iraacutentrdquo212

Tekintettel arra hogy vizsgaacuteloacutedaacutesom taacutergyaacutet a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tovaacutebbfejleszteacutesi

lehetőseacutege keacutepezi e korszak azon inteacutezmeacutenyeivel eacutes szabaacutelyaival melyek nem egyeacutertelműen

a fejlődeacutes iraacutenyaacuteba mutattak csak bdquokataloacutegusrdquo szinten foglalkozom Iacutegy roumlviden de meg kell

emleacutekezni az 1945-ben bevezeteacutere keruumllő roumlgtoumlnbiacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenyeacuteről213

Rendkiacutevuumlli

208 1945 eacutevi VII toumlrveacuteny httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8214 209 A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute inteacutezmeacutenyeacutet a bűnvaacutedi uumlgyekben a vizsgaacutelat megszuumlnteteacuteseacuteről szoacuteloacute 1950 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet

szaacutemolta fel veacuteglegesen A rendelet hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvetően azokat az eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeket amelyeket a Bp a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacute hataacuteskoumlreacutebe utalt az aacutellamuumlgyeacuteszseacuteg illeve a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegi koumlzvaacutedloacute teljesiacutetette 210Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 388 o 211 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 384 o 212 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 385 o 213 Az uacuten stataacuteriaacutelis eljaacuteraacutest az 96001945 ME szaacutemuacute rendelet vezette be Az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat a 11 8001945 Me

rendelettel moacutedosiacutetott 80201939 ME rendelet tartalmazta 1946 eacutes 1948 koumlzoumltt folyamatosan bőviacutetetteacutek a stataacuteriaacutelis iacuteteacutelkezeacutes

77

aacutellapot idejeacuten az igazsaacuteguumlgyi valamint a beluumlgy- eacutes honveacutedelmi miniszter egyuumlttes doumlnteacutese

alapjaacuten a toumlrveacutenyszeacutek elnoumlke hirdetmeacutenyben tette koumlzzeacute a rendelet teruumlleti hataacutelyaacutet azokonak

a bűntetteknek a felsorolaacutesaacuteval melyre vonatkozoacutean stataacuteriaacutelis toumlrveacutenykezeacutes leacutepett eacuteletbe Az

eljaacuteraacutes legfeljebb 72 oacutera időtartamuacute lehetett a taacutergyalaacutest előkeacutesziacutető szakaszt (iacutegy a nyomozaacutest

vizsgaacutelatot a vaacutedirattal szembeni kifogaacutes lehetőseacutegeacutet) leredukaacuteltaacutek a terhelt egyeacutebkeacutent

koumltelező letartoacuteztataacutesaacutera a biacuteroacutesaacuteg eacutertesiacuteteacuteseacutere valamint a bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlknek a biacuteroacutesaacuteg

rendelkezeacuteseacutere bocsaacutetaacutesaacutera Az oumlt hivataacutesos biacuteroacuteboacutel aacutelloacute tanaacutecs doumlnteacutese lehetett felmenteacutes

vagy halaacutel tovbaacutebbaacute az uumlgy rendes vagy gyorsiacutetott eljaacuteraacutesra utalaacutesa214

1945-ben minden toumlrveacutenyszeacuteki szeacutekhelyen felaacutelliacutetottaacutek a neacutepbiacuteroacutesaacutegokat A neacutepbiacuteraacuteskodaacutesroacutel

szoacuteloacute rendeletek alapjaacuten haacuteboruacutes bűnoumlkeacutert - visszahatoacute hataacutellyal - felelősseacutegre lehetett vonni

a Horthy eacutes Szaacutelasi rendszer funkcionaacuteriusait A rendelet novellaacuteja keacutesőbb kiterjesztette a

neacutepbiacuteroacutesaacutegi jogot a politikai bűncselekmeacutenyekre is A rendelettel nem szabaacutelyozott

keacuterdeacutesekben elviekben tovaacutebbra is az 1896 eacutevi perrendtartaacutes szabaacutelyait kellett alkalmazni

Hiaacutenyzott azonban a vizsgaacutelati eljaacuteraacutes a ndash jogi szakismerettel nem felteacutetlenuumll rendelkező -

neacutepuumlgyeacutesz laacutetta el a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute funkcioacutejaacutet eacutes nyuacutejtotta be a vaacutedat Előzetes letartoacuteztataacutes

elrendeleacutese eseteacuten nem volt helye jogorvoslatnak Hiaacutenyzott a koumlzbenső eljaacuteraacutes a taacutergyalaacutes

lefolytataacutesaacutera pedig a poltikai paacutertok aacuteltal delegaacutelt neacutepbiacuteroacutesaacuteg előtt keruumllt sor A taacutergyalaacutest

vezető szakbiacuteroacute csupaacuten taacutergyalaacutesvezető jogkoumlrrel rendekezett Koumlteles volt indokolt

veacutelemeacutenyt nyilvaacuteniacutetani abban a keacuterdeacutesben hogy a taacutergyalaacutes bizonyiacutetaacutesi anyagaacutehoz keacutepest

milyen bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacuteseacutet laacutetja bizonyiacutetottnak tilos volt azonban veacutelemeacutenyt

nyilvaacuteniacutetania a tekintetben hogy mint iacuteteacutelőbiacuteroacute milyen nemű eacutes meacutervű buumlnteteacutest szabna ki

A vezető biacuteroacute jogosult volt keacutet neacutepbiacuteroacute egybehangzoacute szavazataacutehoz csatlakozni de ettől az

esettől eltekintve szavazati joggal nem rendelkezett A biacuteroacutei foacuterum doumlnteacutese ellen a

Neacutepbiacuteroacutesaacutegok Orszaacutegos Tanaacutecsaacutehoz volt lehetőseacuteg - meglehetősen korlaacutetozott esetekben -

fellebbezni Ugyaniacutegy amennyiben a vezető biacuteroacute meggyőződeacutese szerint a neacutepbiacuteraacutek a

hataacuterozatukat a toumlrveacutenyek illetve a rendelet leacutenyeges inteacutezkedeacuteseinek megseacuterteacuteseacutevel hoztaacutek

eacutes a hataacuterozat ellen fellebbezeacutesnek nem volt helye előterjeszteacutessel fordulhatott a

Neacutepbiacuteroacutesaacutegok Orszaacutegos Tanaacutecsaacutehoz kizaacuteroacutelag a vaacutedlott javaacutera A veacutedő ugyanakkor az

eacuterdemi doumlnteacutes ellen oumlnaacutelloacutean nem eacutelhetett jogorvoslattal 215

koumlreacutet (6 db ME illetve kormaacutenyrendelet szuumlletett e taacutergyban) Csupaacuten a 181954 MT rendelet inteacutezkedett a

megszuumlnteteacuteseacuteről 214 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 388-389 o 215 A neacutepbiacuteraacuteskodaacutes taacutergyaacuteban kibocsaacutetott kormaacutenyrendeletek toumlrveacutenyerőre emeleacuteseacuteről szoacuteloacute 1945 eacutevi VII toumlrveacutenycikk az

annak alapjaacutet keacutepező 811945 ME rendelet a moacutedosiacutetaacutesokat eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseket tartalmazoacute 14401945 ME rendelet valamin

a neacutepbiacuteraacuteskodaacutes koumlreacuteben a taacutevolleacutevő terhelt ellen folyoacute eljaacuteraacutesra uacutegyszinteacuten a koumlzvaacuted keacutepviseleteacutere vonatkozoacute szabaacutelyok

78

1949 utaacuten bdquoannak biztosiacutetaacutesa veacutegett hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban a jogi veacutegzettseacuteg

mellett a dolgozoacute neacutep meggyőződeacutese eacutes felfogaacutesa teljes erővel eacuterveacutenyesuumllhessenrdquo az előző

rendszer szakbiacuteroacuteinak helyeacutet uumllnoumlkoumlk reacuteszveacuteteleacutevel műkoumldő biacuteroacutesaacutegok vetteacutek aacutet az iacuteteacutelkezeacutes

minden szintjeacuten eacutes foacuterumaacuten Megszűnt a toumlrveacutenyszeacuteki egyesbiacuteraacuteskodaacutes216

Neacutepi uumllnoumlk lehetett

minden 23 eacuteleteacuteveacutet betoumlltoumltt buumlntetlen előeacuteletű vaacutelasztoacutejoggal rendelkező magyar

aacutellampolgaacuter Az uumllnoumlkoumlket a nagyuumlzemi munkaacutesok szervei vaacutelasztottaacutek egy-keacutet hoacutenapra A

jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacutegon a szakbiacuteroacute mellett keacutet neacutepi uumllnoumlk a toumlrveacutenyszeacuteken a keacutet szakbiacuteroacute mellett ndash akik

koumlzuumll az egyik a tanaacutecselnoumlk biacuteroacute volt ndash haacuterom neacutepi uumllnoumlk iacuteteacutelkezett Az iacuteteacutelőtaacutebla eacutes a Kuacuteria

fellebbezeacutesi tanaacutecsaacuteban haacuterom szakbiacuteroacute mellett keacutet neacutepi uumllnoumlk foglalt helyet217

A fellebbviteli

biacuteroacutesaacutegon az uumllnoumlki tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutehoz a 35 eacuteleteacutev betoumllteacutese alapfelteacutetel volt

Az első bdquoszocialistardquo buumlntető perrendtartaacutes az 1951 eacutevi III toumlrveacuteny egyseacuteges bűntetti eljaacuteraacutesi

szabaacutelyokat aacutellapiacutetott meg az eljaacuteraacutes dinamikus reacutesze tagolatlannaacute differenciaacutelatlannaacute vaacutelt

Meghataacuterozoacute szerepe lett a nyomozaacutesnak meneteacutet meacutegsem reacuteszletezte a toumlrveacuteny Nem volt

helye biacuteroacutei elővizsgaacutelatnak a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg eacutes a megyei biacuteroacutesaacuteg előtt folytatott eljaacuteraacutes pedig

azonossaacute vaacutelt A toumlrveacuteny az eljaacuteraacutes statikus szabaacutelyai koumlzoumltt taacutergyalta az alapelveket a

reacutesztvevőket a bizonyiacuteteacutekokat eacutes bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlket Keacutet eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute inteacutezmeacutenyt

ismert a buumlntetőparancsot eacutes a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest vaacutedirat eacutes taacutergyalaacutes kitűzeacutese neacutelkuumll

Kihaacutegaacutes vagy főmagaacutenvaacutedra uumlldoumlzendő bűntett eseteacuten a biacuteroacutesaacuteg az egyeacutebkeacutent kellően

megalapozottnak mutatkozoacute vaacuted alapjaacuten taacutergyalaacutes kitűzeacutese helyett buumlntetőparancsot

bocsaacutethatott ki Ugyaniacutegy az uumlgyeacutesz indiacutetvaacutenya alapjaacuten a peacutenzbuumlnteteacutessel vagy haacuterom eacutevig

terjedő boumlrtoumlnneacutel nem suacutelyosabb buumlnteteacutessel fenyegetett koumlzvaacutedra uumlldoumlzendő bűncselkmeacuteny

eseteacuteben volt helye buumlntetőparancs kibocsaacutetaacutesaacutenak218

Vaacutedirat neacutelkuumlli biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutesra az

oumlt eacutevig terjedő boumlrtoumlnbuumlnteteacutesneacutel nem suacutelyosabb buumlnteteacutessel fenyegetett egyszerű megiacuteteacuteleacutesű

bűncselekmeacutenyek eseteacuteben volt lehetőseacuteg az előzetes letartoacuteztataacutes elrendeleacuteseacutet illetve az

uumlgyeacutesz aacuteltal toumlrteacutenő fenntartaacutesaacutet koumlvető haacuterom napon beluumll219

A perorvoslat szabaacutelyai ndash a

rendes eacutes rendkiacutevuumlli jogorvoslati formaacutek megőrzeacutese mellett ndash az egyszerűsiacuteteacutes kiacutevaacutenalmaacutet

fejezteacutek ki Amellett hogy a fellebbezeacutesi rendszer egyfokuacutevaacute vaacutelt eacutes a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg

anyagi jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten jogosult volt az első fokuacute iacuteteacuteletet megvaacuteltoztatni suacutelyosiacutetaacutesi

kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 59001945 ME rendlet szabaacutelyoztaacutek a neacutepbiacuteraacuteskodaacutest Forraacutes

httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8214 216 1949 eacutevi XI toumlrveacuteny a neacutepnek a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban valoacute reacuteszveacuteteleacuteről eacutes a fellebbvitel egyszerűsiacuteteacuteseacuteről

httpwww1000evhuindexphpa=3ampparam=8356 217 Stipta 168 o 218 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 146 sect (1) bekezdeacutes 219 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 150 sect (1) bekezdeacutes

79

tilalom csupaacuten az iacuteteacutelet fellebbezeacutessel nem taacutemadott reacutesze tekinteteacuteben eacuterveacutenyesuumllt220

Kaboacutedi

Csaba veacutelemeacutenye szerint az 1951 eacutevi III toumlrveacuteny a magyar jogtoumlrteacutenet talaacuten egyetlen

bdquovegytisztardquo inkvizitoacuterius modellje melynek fellebbezeacutesi rendszere is az objektiacutev igazsaacuteg

kereseacuteseacutere iraacutenyult eltoumlroumllve a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg valamennyi korlaacutetjaacutet a teacutenyaacutellaacutes

megaacutellapiacutetaacutesa vagy a buumlnteteacutes reformaacutecioacuteja tereacuten221

Az 1954 eacutevi V toumlrveacuteny jogirodalmi megiacuteteacuteleacutese sem tuacutel kedvező a buumlntető perrendtartaacutes első

novellaacutejaacutenak jellemzeacutese kapcsaacuten a szerzők a bdquobuumlrokratikusrdquo valamint az bdquoadminisztratiacutev

jellegűrdquo illetve bdquoaacutelgaranciaacutekrdquo kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek222

A buumlrokratikus aacutelgaranciaacutek koumlzeacute

sorolhatjuk az olyan inteacutezkedeacuteseket melyek nem nyuacutejtanak valoacutes veacutedelmet a hatoacutesaacutegok

esetleges tuacutelkapaacutesaival szemben ugyanakkor alkalmasak arra hogy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

apparaacutetus munkaterheacutet felduzzasszaacutek mely eacutertelemszerűen az eljaacuteraacutes elhuacutezoacutedaacutesaacutet ideacutezi elő

Iacutegy veacutegső soron az aacutellampolgaacuterok eacutesszerű időn beluumll toumlrteacutenő uumlgyinteacutezeacuteshez valoacute joga seacuteruumll

Ilyen volt peacuteldaacuteul az a szabaacutely melynek eacutertelmeacuteben a nyomozoacute hatoacutesaacutegnak nem csupaacuten a

nyomozaacutes elrendeleacuteseacuteről kellett indokolt iacuteraacutesbeli hataacuterozatot hoznia hanem a terheltkeacutent

toumlrteacutenő felelősseacutegre vonaacutesroacutel is melyet negyvennyolc oacuteraacuten beluumll koumlzoumllni kellett a terhelttel223

Az előkeacutesziacutető uumlleacutes csaknem mellőzhetetlenneacute vaacutelt a biacuteroacutesaacutegnak előkeacutesziacutető uumlleacutest kellett

tartania ha a vaacuted taacutergyaacutevaacute tett bűntettre a toumlrveacuteny keacuteteacutevi boumlrtoumlnneacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest

aacutellapiacutetott meg tovaacutebbaacute ha a terhelt előzetes letartoacuteztataacutesban volt224

Veacutegezetuumll az uacutej

toumlrveacutenynek a koraacutebbi szabaacutelyokhoz keacutepest homlokegyenest elteacuterő koncepcioacuteja folytaacuten a

fellebbviteli biacuteroacutesaacutegok reparaacutecioacutes bdquoszereperdquo megvaacuteltozott A reformatoacuterius jogkoumlrrel szemben

a kasszatoacuterius (hataacutelyon kiacutevuumll helyező) jogkoumlr kiterjeszteacutese a megismeacutetelt eljaacuteraacutesok

megszaporodaacutesa miatt szinteacuten az eljaacuteraacutesok elhuacutezoacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezte225

(E keacutet szeacutelsőseacuteges

megoldaacuteshoz keacutepest a jelenlegi szabaacutelyozaacutes az bdquoarany koumlzeacuteputatrdquo keacutepviselő szinteacuteziskeacutent

eacuterteacutekelhető) Pozitiacutevum viszont hogy a toumlrveacuteny eacuterveacutenyre juttatta a suacutelyosiacutetaacutesi tilalmat a

maacutesodfokuacute eljaacuteraacutesban ami ndash a jelenleg hataacutelyos szabaacutelyainkhoz hasonloacutean ndash a hataacutelyon kiacutevuumll

helyezeacutes folytaacuten megismeacutetelt eljaacuteraacutesban maacuter nem eacuterveacutenyesuumllt A terhelt buumlnteteacuteseacutet ugyanis a

terheacutere bejelentett fellebbezeacutes (oacutevaacutes) hiaacutenyaacuteban is suacutelyosiacutetani lehetett ha a megismeacutetelt

eljaacuteraacutes soraacuten felmeruumllt uacutejabb teacutenyekre tekintettel megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy maacutes

220 1951 eacutevi III toumlrveacuteny 205 sect 206 sect eacutes 208 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes 221 Beliznay-Horvaacuteth-Kaboacutedi-Kiraacutely-Lőrincz-Maacutetheacute-Mezey-Pomogyi-Reacuteveacutesz T-Zlinszky Magyar jogtoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute

Budapest 1996 394 o 222 Peacuteldaacuteul Kaboacutedi Csaba (uo 394-395 o) vagy Toacuteth Mihaacutely (Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash

Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 36 o) 223 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 21 sect eacutes 26 sect 224 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 45 sect 225 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 77 sect

80

bűncselekmeacutenyben is bűnoumls vagy cselekmeacutenyeacutet suacutelyosabban kell minősiacuteteni226

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a biacuteroacutesaacutegi taacutergyalaacutesra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes 1960 eacutes

1973 koumlzoumltt nem vaacuteltozott meg alapjaiban ugyanakkor a moacutedosiacutetaacutesok eacuterintetteacutek a

buumlntetőeljaacuteraacutes toumlbbi reacuteszeacutet iacutegy akaacuter a nyomozaacutesi szakaszt akaacuter a fellebbviteli eljaacuteraacutest

Az 1962 eacutevi 8 toumlrveacutenyerejű rendeleten mely feladataacuteul tűzte ki bdquoa bűntettek gyors eacutes alapos

felderiacuteteacuteseacutetrdquosem kuumlloumlnoumlsebb szerkezeti sem szemleacuteletbeli vaacuteltoztataacutest nem lehet felfedezni

A koacutedex alapelvei koumlzt szerepelt a szemeacutelyi szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesa a taacutersasbiacuteraacuteskodaacutes elve

(uumllnoumlkoumlk reacuteszveacuteteleacutevel) a terhelő eacutes mentő koumlruumllmeacutenyek felderiacuteteacuteseacutenek koumltelezettseacutege a

bizonyiacutetaacutes eacutes a bizonyiacuteteacutekok eacuterteacutekeleacuteseacutenek szabadsaacutega a veacutedelemhez valoacute jog a

toumlbbszoumlrieljaacuteraacutes tilalma a taacutergyalaacutes nyilvaacutenossaacutega eacutes az anyanyelv hasznaacutelataacutehoz valoacute

jog227

A toumlrveacutenyerejű rendelet kuumlloumlnbseacuteget tett a gyanuacutesiacutetott eacutes a terhelt jogaacutellaacutesa koumlzoumltt A

nyomozoacute hatoacutesaacuteg a bűntett elkoumlveteacuteseacutevel gyanuacutesiacutethatoacute szemeacutelyt (gyanuacutesiacutetott) a terheltteacute

nyilvaacuteniacutetaacutes előtt megideacutezhette kihallgathatta eacutes vele szemben keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket

foganatosiacutethatott Ha a nyomozaacutes soraacuten feltaacutert adatok az alapos gyanuacutet alaacutetaacutemasztottaacutek a

nyomozoacute hatoacutesaacuteg hataacuterozatot hozott a terheltteacute nyilvaacuteniacutetaacutesaacuteroacutel228

A nyomozoacute hatoacutesaacuteg az uumlgy

eldoumlnteacuteseacutehez szuumlkseacuteges adatok ellenőrzeacutese eacutes pontosabb meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel nyomozaacutesi

kiacuteseacuterletet veacutegezhetett Garanciaacutelis szabaacutelykeacutent a nyomozaacutesi kiacuteseacuterletet keacutet hatoacutesaacutegi tanuacute

jelenleacuteteacuteben kellett elveacutegezni eacutes azon a terhelt a seacutertett a tanuacute eacutes a szakeacutertő is reacuteszt

vehetett229

A perrendtartaacutesi koacutedex reacuteszletesen szabaacutelyozta a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutet iacutegy az

előkeacutesziacutető uumlleacutes koumltelező eseteit eacutes meneteacutet a meghozhatoacute hataacutesozatokat eacutes inteacutezkedeacuteseket a

tanaacutecselnoumlk taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutevel kapcsolatos egyeacuteb teendőit a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacutese

soraacuten hozott hataacuterozatok eacutes inteacutezkedeacutesek elleni fellebbezeacutes rendjeacutet valamint a taacutergyalaacutes

előkeacutesziacuteteacuteseacutet magaacutenvaacuted eseteacuteben A toumlrveacutenyerejű rendelet ndash a jelenlegi sziszteacutemaacutetoacutel elteacuterően ndash

a taacutergyalaacutes előkeacutesziacuteteacutese kereteacuteben szabaacutelyozta a taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutet peacutenzbuumlnteteacutes kiszabaacutesa

eseteacuten230

A fellebbezeacutes szabaacutelyai koumlzuumll emliacuteteacutesre meacuteltoacute hogy a koacutedex lehetőveacute tette a

bizonyiacutetaacutes felveacuteteleacutet a maacutesodfokuacute eljaacuteraacutesban ha a maacutesodfokuacute biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa szerint az

elsőfokuacute biacuteroacutesaacuteg hiaacutenyosan aacutellapiacutetotta meg a teacutenyaacutellaacutest vagy az uumlgy reacuteszben nem volt kellően

226 1954 eacutevi V toumlrveacuteny 209 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes 227 1962 eacutevi 8 tvr 1-11 sect 228 1962 eacutevi 8 tvr 108sect eacutes 114 sect 229 1962 eacutevi 8 tvr 143 sect 230 1962 eacutevi 8 tvr 170-196 sect

81

felderiacutetve eacutes a helyes teacutenyaacutellaacutes kis terjedelmű reacuteszbizonyiacutetaacutes felveacuteteleacutevel megaacutellapiacutethatoacute

volt231

2 3 4 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel

Az 1998 eacutevi XIX toumlrveacuteny toumlbb mint egy eacutevtizedes alkalmazaacutesa kellő taacutevlatot jelent az azt

megelőző buumlntetőeljaacuteraacutesi koacutedex az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny megiacuteteacuteleacuteseacutehez Joacutellehet a puha

diktatuacutera időszakaacuteban megalkotott toumlrveacuteny a rendszervaacuteltaacutes idejeacuten szaacutemos tekintetben

moacutedosiacutetaacutesra szorult232

nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy mintegy harminc eacutevig (1974

januaacuter 1-től 2003 juacutenius 30-ig hataacutelyban volt A bdquoszocialista toumlrveacutenyesseacutegrdquo biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelul

tűző toumlrveacuteny alapelvi szinten roumlgziacutetette toumlbbek koumlzoumltt az officialitaacutes elveacutet elsőkeacutent nevesiacutetette

az aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutet deklaraacutelta a szemeacutelyi szabadsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuten tuacutel az aacutellampolgaacuteri

jogok tiszteletben tartaacutesaacutet tartalmazta a szabad bizonyiacutetaacutes eacutes a funkcioacutemegosztaacutes elveacutet a

kiterjesztette a veacutedelemhez valoacute jogot eacutes biztosiacutetotta az anyanyelv hasznaacutelataacutet Az 1973 eacutevi

Be szabaacutelyai szerint lefolytatott kontradiktoacuterius taacutergyalaacutes ndash főszabaacutely szerint ndash nyilvaacutenos volt

eacutes szoacutebeli tovaacutebbaacute eacuterveacutenyre jutott a koumlzvetlenseacuteg elve A jogalkotoacute szaacutendeacutekaacutenak megfelelően

a toumlrveacuteny ndash elődjeacutehez keacutepest ndash pregnaacutensabban juttatta kifejezeacutesre a szocialista

buumlntetőeljaacuteraacutessal szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyeket az alapelvek meghataacuterozaacutesa soraacuten

A korabeli szakirodalom szerint a toumlrveacuteny bdquofontos leacutepeacutes volt a fejlett szocialista taacutersadalom

eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute jogrendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebenrdquo a szerzők kellően differenciaacuteltnak korszerűnek

ugyanakkor időtaacutelloacutenak eacuterteacutekelteacutek Valoacuteban első moacutedosiacutetaacutesaacutera 1979-ben keruumllt sor

elsősorban az 1978 eacutevi IV toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent233

Az 1973 eacutevi toumlrveacuteny a Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv szerinti felosztaacutest alapul veacuteve egy komplex

rendszert hozott leacutetre mely azonban aacutellaacutespontom szerint nem csupaacuten magaacutet a jogszabaacutelyt tette

bonyolultabbaacute hanem ndash a jogalkotoacute nyilvaacutenvaloacute szaacutendeacuteka elleneacutere ndash az egyes

buumlntetőeljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutet sem koumlnnyiacutetette meg felteacutetlenuumll Egyfelől a toumlrveacuteny

differenciaacuteltan szabaacutelyozta az uacutegynevezett bűntetti eacutes veacutetseacutegi eljaacuteraacutesokat eacutes az eljaacuteraacutes

suacutelyaacutehoz viszonyiacutetva igyekezett teret engedni neacutemi egyszerűsiacuteteacutesnek az eljaacuteraacutes minden

szakaszaacuteban iacutegy ndash koumlvetkezetesen ndash mind a nyomozaacutesi eacutes taacutergyalaacutesi mind a fellebbezeacutesi

231 1962 eacutevi 8 tvr 248 sect (1) bekezdeacutes 232 A toumlrveacuteny 1974 januaacuter 1-eacuten a vegyes rendelkezeacutesekkel egyuumltt 407 sect-boacutel aacutellt A kiegeacutesziacuteteacutesek eredmeacutenyekeacutent a toumlrveacuteny

szoumlvege 2003 juacutenius 30-aacuten ndash vaacuteltozatlan szakasz szaacutem mellett ndash egyharmadaacuteval volt terjedelmesebb mint a hataacutelyba

leacutepeacutesekor 233 Bagdi Deacutenes ndash Baacutelint Levente ndash Berkes Gyoumlrgy ndash Cseacuteka Ervin ndash Gaacutel Andor ndash Goumldoumlny Joacutezsef ndash Horvaacuteth Tibor ndash Katona

Geacuteza ndash Laacuteszloacute Jenő ndash Moldovaacutenyi Gyoumlrgy ndash Nagy Lajos ndash Szaboacuteneacute Nagy Tereacutez ndash Vaacutegoacute Tibor A buumlntető eljaacuteraacutes

magyaraacutezata Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1982 7 o

82

szakaszban Tulajdonkeacuteppen maacuter oumlnmagaacuteban az elnevezeacutes is egyfajta bdquohamisrdquo

egyszerűsiacuteteacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hiszen a keacutetfeacutele eljaacuteraacutesi tiacutepus nem tisztaacuten a bűntettek eacutes a

veacutetseacutegek elhataacuterolaacutesaacuten alapult A toumlrveacuteny kulcsaacutet ebből a szempontboacutel a 89 sect eacutes 90 sect

jelentetteacutek melyek meghataacuteroztaacutek a bűntetti eacutes a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesi koumlreacutet

A veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyait kellett alkalmazni ndash a Btk-ban roumlgziacutetett veacutetseacutegeken tuacutel ndash egyes

egyszerűbb megiacuteteacuteleacutesű illetve kisebb taacutergyi suacutelyuacute bűntettek miatt indiacutetott buumlntetőeljaacuteraacutesok

soraacuten is Nem volt helye ugyanakkor az egyszerűbb veacutetseacutegi eljaacuteraacutesnak ha a terhelt elmebeteg

vagy gyengeelmeacutejű volt tovaacutebbaacute ha a jogszabaacutely megszegeacuteseacutevel kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodott A

hatoacutesaacuteg doumlnteacutese alapjaacuten azonban baacutermely veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyben alkalmazni lehetett

a bűntetti eljaacuteraacutes szabaacutelyait (akaacuter egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyek vonatkozaacutesaacuteban is)

amennyiben azt az uumlgy bonyolultsaacutega vagy maacutes koumlruumllmeacuteny indokolttaacute tette Ez utoacutebbi szabaacutely

viszont esetenkeacutent azt eredmeacutenyezte hogy baacuter az egyszerűsiacuteteacutes lehetőseacutege adott volt a

jogalkalmazoacute azzal meacutegsem eacutelt hiszen kisebb kockaacutezattal jaacutert az uumlgyinteacutező szempontjaacuteboacutel ha

a jelenteacutes elkeacutesziacuteteacutese helyett bdquoroumlgtoumlnrdquo felvette a jegyzőkoumlnyvet mintsem annak utoacutelagos

poacutetlaacutesa miatt ismeacutetelten inteacutezkedni kelljen a tanuacute ideacutezeacutese iraacutent

A főszabaacutelykeacutent roumlgziacutetett bűntetti eljaacuteraacuteshoz keacutepest a toumlrveacuteny a veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyai

koumlzoumltt csak az elteacutereacuteseket tartalmazta A toumlrveacutenyhozoacute a nyomozaacutes lefolytataacutesaacutet a veacutetseacutegi

eljaacuteraacutesokban ndash az előbb emliacutetett jegyzőkoumlnyvet helyettesiacutető jelenteacutes keacutesziacuteteacutese mellett ndash toumlbbek

koumlzoumltt azaacuteltal igyekezett leegyszerűsiacuteteni hogy a toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetben

mellőzhetőveacute tette az egyeacutebkeacutent koumltelező uumlgyeacuteszi joacutevaacutehagyaacutest a nyomozaacutes megtagadaacutesa

felfuumlggeszteacutese eacutes megszuumlnteteacutese eseteacuten illetve differenciaacutelta a vaacutedemeleacutest a vaacutedirathoz keacutepest

egyszerűbb vaacutedindiacutetvaacuteny formaacutejaacuteban234

Ezek az bdquoegyszerűsiacuteteacutesekrdquo a főszabaacutelyok aloacuteli

kiveacutetelek viszonylag nagy szaacutema miatt megneheziacutetetteacutek a jogalkalmazoacute munkaacutejaacutet eacutes

bonyodalmat okoztak a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesroacutel a bűntetti eljaacuteraacutesra toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes soraacuten is hiszen a

koraacutebban bdquomegspoacuteroltrdquo eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeket nem egy esetben meg kellett ismeacutetelni

A veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyekben ndash a főszabaacutelykeacutent neacutepi uumllnoumlkoumlk koumlzreműkoumldeacuteseacutevel eljaacuteroacute

tanaacutecs helyett ndash első fokon egyesbiacuteroacute iacuteteacutelkezett Amennyiben a vaacuted taacutergya mindoumlssze

peacutenzbuumlnteteacutessel buumlntetendő veacutetseacuteg volt a toumlrveacuteny lehetőveacute tette hogy a biacuteroacutesaacuteg a taacutergyalaacutest a

szabaacutelyszerűen ideacutezett vaacutedlott taacutevolleacuteteacuteben tartsa meg A veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban az uumlgyeacutesz a

legtoumlbb esetben nem vett reacuteszt a taacutergyalaacuteson ezeacutert a vaacuted leacutenyegeacutet a biacuteroacutesaacuteg ismertette A

biacuteroacutesaacuteg ugyanakkor a taacutergyalaacutes megkezdeacutese utaacuten is megaacutellapiacutethatta hogy az uumlgy bűntetti

234 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 149-155 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot)

83

eljaacuteraacutesra tartozik ami a taacutergyalaacutes megismeacutetleacuteseacutet tette szuumlkseacutegesseacute A fellebbezeacutes

elinteacutezeacuteseacutenek szabaacutelyait a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban szinteacuten az egyszerűsiacuteteacutes eacutes gyorsiacutetaacutes igeacutenye

alakiacutetotta A toumlrveacuteny egyfelől szeacutelesebb reformaacutecioacutes jogkoumlrt biztosiacutetott a maacutesodfokuacute

biacuteroacutesaacutegnak235

mint a bűntetti eljaacuteraacutesban maacutesreacuteszt roumlvidebb fellebbezeacutesi hataacuteridőt aacutellapiacutetott

meg az uumlgyeacutesz szaacutemaacutera a keacutezbesiacuteteacutes uacutetjaacuten koumlzoumllt iacuteteacuteletek eseteacuteben tovaacutebbaacute szeacutelesebb koumlrben

tette lehetőveacute az uumlgyek tanaacutecsuumlleacutesen toumlrteacutenő elbiacuteraacutelaacutesaacutet236

Az 1973 eacutevi Be egyfokuacute rendes

jogorvoslati rendszert aacutellapiacutetott meg emellett ismerte a peruacutejiacutetaacutes tovaacutebbaacute a ndash Legfelső Biacuteroacutesaacuteg

elnoumlkeacutenek valamint a legfőbb uumlgyeacutesznek fenntartott ndash toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutes inteacutezmeacutenyeacutet a

toumlrveacutenyseacutertő vagy megalapozatlan jogerős iacuteteacuteletek megtaacutemadaacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent

Az 1973 eacutevi Be alapjaacuten a szemeacutelyi szabadsaacuteg elvonaacutesaacuteval illetve korlaacutetozaacutesaacuteval jaacuteroacute

keacutenyszerinteacutezkedeacuteseket illetően annak a hatoacutesaacutegnak volt doumlnteacutesi jogosultsaacutega amely az

eljaacuteraacutes adott szakaszaacutenak ura volt Iacutegy a terhelt előzetes letartoacuteztataacutesaacutet illetve vele szemben

lakhelyelhagyaacutesi tilalmat a vaacutedirat benyuacutejtaacutesaacuteig az uumlgyeacutesz illetve az uumlgyeacutesz joacutevaacutehagyaacutesaacuteval a

nyomozoacute hatoacutesaacuteg rendelhette el a vaacutedirat benyuacutejtaacutesa utaacuten azonban maacuter csak a biacuteroacutesaacuteg (A

terhelt ideiglenes keacutenyszergyoacutegykezeleacuteseacutet nyomozaacutesi szakaszban kizaacuteroacutelag az uumlgyeacutesz

rendelhette el) Az uumlgyeacutesz a lakhelyelhagyaacutesi tilalom eacutes az ideiglenes keacutenyszergyoacutegykezeleacutes

indokoltsaacutegaacutet hat hoacutenap eltelteacutevel volt koumlteles feluumllvizsgaacutelni az előzetes letartoacuteztataacutes

meghosszabbiacutetaacutesaacutera illetve indokoltsaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutera azonban havonta sor keruumllt az

elrendeleacuteseacutetől szaacutemiacutetott haacuterom hoacutenap eltelteacutevel maacuter legfőbb uumlgyeacuteszi hataacuteskoumlrben

Amennyiben az előzetes letartoacuteztataacutes az egy eacutevet meghaladta a meghosszabbiacutetaacutesaacutera mind a

nyomozaacutesi mind a biacuteroacutesaacutegi szakaszban a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg volt jogosult237

A toumlrveacuteny keacutetfeacutele eljaacuteraacutest gyorsiacutetoacute kuumlloumln eljaacuteraacutest tartalmazott a biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutest eacutes a

taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutet peacutenzbuumlnteteacutes kiszabaacutesa eseteacuten A speciaacutelis rendelkezeacutesek mellett

mindkeacutet eljaacuteraacutesi tiacutepusban a veacutetseacutegi eljaacuteraacutes szabaacutelyai dominaacuteltak A terheltet a jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg

illetve a katonai biacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute azon bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacutese eseteacuten lehetett

a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutetől szaacutemiacutetott ndash igen roumlvid ndash hat napos hataacuteridőn beluumll biacuteroacutesaacuteg eleacute

aacutelliacutetani melynek buumlnteteacutesi teacutetele az oumlteacutevi szabadsaacutegveszteacutest nem haladta meg Ezt az eljaacuteraacutesi

235 A bűntetti eljaacuteraacutes szabaacutelyaival ellenteacutetben a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesban nem eacuterveacutenyesuumllt a bizonyiacuteteacutekok feluumllmeacuterlegeleacuteseacutenek

tilalma mely megkuumlloumlnboumlzteteacutes aacutellaacutespontom szerint aggaacutelyos eacutes indokolatlan volt Ennek elleneacutere ez a szabaacutely a toumlrveacuteny

hataacutelyaacutenak ideje alatt mindveacutegig vaacuteltozatlan volt Az 1998 eacutevi XIX toumlrveacuteny ndash hataacutelyba leacutepeacuteseacutetől egeacuteszen 2006 juacutelius 1-i

moacutedosiacutetaacutesaacuteig ndash kizaacuterta a feluumllmeacuterlegeleacutes lehetőseacutegeacutet ez azonban a 2006 eacutevi LI toumlrveacutennyel ndash a vaacutedlott felmenteacutese vagy az

eljaacuteraacutes megszuumlnteteacutese eseteacuten ndash korlaacutetozott keretek koumlzoumltt ugyan de lehetőveacute vaacutelt 236 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 159 sect 225-229 sect 272 sect 273 sect 274 sect (1) eacutes (2) bekezdeacutes (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30

aacutellapot) 237 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 91-99 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot)

84

moacutedot ndash a jelenlegi szabaacutelyokkal szinte megegyezően ndash kizaacuteroacutelag egyszerű megiacuteteacuteleacutesű

bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacutegektől mentes olyan uumlgyekben lehetett alkalmazni amikor a terheltet

tetten eacuterteacutek vagy a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutet beismerte238

A taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutere szinteacuten

az egyszerűen elinteacutezhető uumlgyekben keruumllhetett sor azonban itt felteacutetel volt a peacutenzbuumlnteteacutes

kiszabaacutesaacutet lehetőveacute teacutevő csekeacutely taacutergyi suacutely valamint a vaacutedlotti beismereacutes Az előbbieken tuacutel

az uacutej Be aacuteltal is fenntartott kriteacuteriumkeacutent szerepelt az az előiacuteraacutes mely szerint az uumlgyeacutesz

illetve a biacuteroacutesaacuteg csupaacuten azokban az esetekben alkalmazhatta ezt a kuumlloumln eljaacuteraacutest ha

megiacuteteacuteleacutese alapjaacuten a vaacutedlott eseteacuteben a buumlnteteacutes ceacutelja taacutergyalaacutes tartaacutesa neacutelkuumll is eleacuterhető

volt239

A toumlrveacuteny veacutegezetuumll ndash szinteacuten az egyszerűsiacuteteacutes eacutegisze alatt ndash kuumlloumlnleges eljaacuteraacutesra utalt olyan

keacuterdeacuteseket amelyeket koraacutebban csak toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutes uacutetjaacuten hosszabb eacutes bonyolultabb

formaacuteban lehetett elinteacutezni (pl a szabadsaacutegveszteacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak utoacutelagos megaacutellapiacutetaacutesa eacutes

a felteacuteteles szabadsaacutegra vonatkozoacute rendelkezeacutes utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesa)240

Az 1973 eacutevi koacutedex 1980-as eacutevekben toumlrteacutent moacutedosiacutetaacutesai az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutet

ceacuteloztaacutek Az eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben kibőviacutetetteacutek a veacutetseacutegi eljaacuteraacutesra tartozoacute uumlgyek

koumlreacutet eltoumlroumllteacutek a nyomozaacutesi hataacuteridőket241

a jogalkalmazoacutekat oumlsztoumlnoumlzteacutek az eljaacuteraacutest

gyorsiacutetoacute eszkoumlzoumlk igeacutenybeveacuteteleacutere242

1987-ben ndash bdquobuumlrokratikus vonaacutesardquo miatt ndash

megszuumlntetteacutek a nyomozoacute hatoacutesaacutegi hataacuterozatok uumlgyeacuteszi joacutevaacutehagyaacutesaacutenak rendszereacutet mely

joginteacutezmeacuteny alapvetően a toumlrveacutenyesseacuteget volt hivatott biztosiacutetani a nyomozaacutes soraacuten egyuacutettal

azonban alkalmas volt arra hogy bdquoelmossa a felelősseacutegetrdquo a hataacuterozatok tartalmi

helyesseacutegeacuteeacutert243

A legjelentősebb vaacuteltozaacutesokra azonban a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny 1989 eacutevi

Novellaacutejaacutenak hataacutelybaleacutepeacuteseacutet koumlvetően keruumllt sor Ahogyan az az 1989 eacutevi XXVI toumlrveacuteny

Aacuteltalaacutenos Indoklaacutesaacuteban olvashatoacute bdquonemzetkoumlzi koumltelezettseacutegeink teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a

238 A 2011 eacutevi toumlrveacuteny moacutedosiacutetoacute rendelkezeacutese eacutertelmeacuteben a tetteneacutereacutes kriteacuteriuma kikeruumllt a hataacutelyos buumlntetőeljaacuteraacutesi

toumlrveacutenyből 239 1973 eacutevi I toumlrveacuteny 345-355 sect (1974 januaacuter 1- 1979 juacutenius 30 aacutellapot) 240 Az 1973 eacutevi I toumlrveacuteny indoklaacutesa a buumlntetőeljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslathoz (forraacutes CompLex Jogtaacuter) 241 A nyomozaacutesi hataacuteridő toumlrveacutenyi roumlgziacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege vagy annak elveteacutese szinteacuten olyan keacuterdeacutes volt a buumlntetőeljaacuteraacutesi

jog toumlrteacuteneteacuteben amelyen keresztuumll megfigyelhető a jogpolitikai szempontok vaacuteltozaacutesa 1988 januaacuter 1 előtt eacutes 1990 januaacuter

1 utaacuten ndash a hataacutelyos toumlrveacuteny koncepcioacutejaacuteval egyezően ndash a toumlrveacuteny tartalmazta azt az előiacuteraacutest hogy a nyomozaacutest egy illetve ndash a

keacutesőbbiek folyamaacuten ndash keacutet hoacutenapon beluumll be kell fejezni Ez termeacuteszetesen a legtoumlbb uumlgyben nem akadaacutelyozta meg a nyomozoacute

hatoacutesaacutegot hogy teacutenylegesen hosszabb ideig nyomozzon hiszen a nyomozaacutesi hataacuteridő meghosszabbiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutege

koraacutebban is adott volt A toumlrveacutenyben roumlgziacutetett hataacuteridő azonban a kontrollaacutelatlan eacutes parttalan nyomozaacutesok elkeruumlleacuteseacutenek ha

nem is toumlkeacuteletes de elengedhetetlen eszkoumlzekeacutent tarthatoacute szaacutemon Ennek garanciaacutelis jelentősseacutegeacutet a jogalkotoacute is igen hamar

mintegy az egyszerűsiacutető inteacutezkedeacutes bevezeteacuteseacutet koumlvető keacutet eacutev eltelteacutevel felismerte 242 Baacuterd Kaacuteroly A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes alakulaacutesa 1985-2005 A magyar jogrendszer aacutetalakulaacutesa 19851990-2005 Jog

rendszervaacuteltozaacutes EU ndash csatlakozaacutes I koumltet (Szerk Jakab Andraacutes eacutes Takaacutecs Peacuteter) Gondolat ndash ELTE AacuteJK Budapest 2007

516 o 243 Bővebben Az 1987 eacutevi IV toumlrtveacuteny indoklaacutesa a buumlntető eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1973 eacutevi I toumlrveacutenyt moacutedosiacutetoacute

toumlrveacutenyjavaslathoz (forraacutes CompLex Jogtaacuter)

85

kuumllfoumlldi tapasztalatokra is figyelemmel szuumlkseacutegesseacute vaacutelt a buumlntetőeljaacuteraacutes nyomozaacutesi

szakaszaacuteban a szemeacutelyi szabadsaacutegot elvonoacute keacutenyszerinteacutezkedeacutesekneacutel a biacuteroacutesaacutegi hataacuteskoumlr

megteremteacuteserdquo E kiemelkedő fontossaacuteguacute eacutes a hataacutelyos eljaacuteraacutesi szabaacutelyainkat is meghataacuterozoacute

vaacuteltoztataacutes mellett egyeacuteb jelentős moacutedosiacutetaacutesokra is sor keruumllt Iacutegy emliacuteteacutest eacuterdemel a terheltek

veacutedelemhez valoacute jogaacutenak toumlbb dimenzioacute szerinti kiszeacutelesiacuteteacutese244

a bizonyiacutetaacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutet

veacutedelmező bdquoszankcioacuterdquo bevezeteacutese245

tovaacutebbaacute az őrizet leghosszabb tartamaacutenak oumlt napban

toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesa246

A korabeli buumlntetőeljaacuteraacutesi szakirodalom hűen tuumlkroumlzi azt a

tendenciaacutet amely ekkor maacuter nemcsak a jogalkotaacutesra de a jogalkalmazaacutesra is hataacutest gyakorolt

Iacutegy a buumlntetőeljaacuteraacutes 1993 eacutevben kiadott keacutezikoumlnyve nem csupaacuten a hazai biacuteroacutei (eacutes egyuacutettal

uumlgyeacuteszi) gyakorlatot tartalmazta hanem az emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok

veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemai Egyezmeacutenyre valamint a Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Nemzetkoumlzi

Egyezseacutegokmaacutenyaacutera toumlrteacutenő utalaacutest hanem az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacutet is247

A buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny az 1990-es eacutevek moacutedosiacutetaacutesai elleneacutere tovaacutebbra is a szocialista

perjogokra jellemző ismeacutervekkel rendelkezett mely nagyban elteacutert a kontinentaacutelis vegyes

eljaacuteraacutesi rendszer hagyomaacutenyaitoacutel A nyomozaacutes soraacuten a biacuteroacutesaacuteg csekeacutelyebb kompetenciaacuteval

biacutert az uumlgyeacuteszseacuteg szerepe a nyugat-euroacutepai peacuteldaacutekhoz viszonyiacutetva meacutegsem volt eleacuteg

dominaacutens A buumlntetőeljaacuteraacutes nyomozaacutesi eacutes biacuteroacutesaacutegi szakasza toumlbbeacute-keveacutesbeacute azonos jelentőseacutegű

volt mely a koumlzvetlenseacuteg elveacutenek haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacutet eredmeacutenyezte Az anyagi igazsaacuteg

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek igeacutenye pedig ndash az anyagi jogerő feloldaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteval ndash relatiacutevvaacute tette

a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a probleacutemaacutenak

hangot adva maacuter 1992-ben suumlrgette a jogorvoslati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutet248

A bdquoveacuteglegesrdquo

megoldaacutes elfogadaacutesaacutera azonban egy eacutevtizedneacutel is hosszabb egyezteteacutesi időszakot koumlvetően

keruumllt sor mellyel eacutertelemszerűen egyuumltt jaacutert a buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutes szervezetrendszereacutenek

megreformaacutelaacutesa is az iacuteteacutelőtaacuteblaacutek felaacutelliacutetaacutesaacuteval Az 1992 eacutevi LXIX toumlrveacuteny beiktatta a

244 A toumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese utaacuten a fogva leacutevő terheltek nem csupaacuten első kihallgataacutesukat koumlvetően hanem az eljaacuteraacutes

megindulaacutesaacutetoacutel kezdődően eacuterintkezhettek veacutedőjuumlkkel meacuteghozzaacute nemcsak szoacuteban hanem iacuteraacutesban is ellenőrzeacutes neacutelkuumll A veacutedő

immaacuter a tanuacute kihallgataacutesaacutenaacutel is jelen lehetett eacutes a kihallgatotthoz keacuterdeacutest inteacutezhetett (Ezt a rendelkezeacutest a tanuacutek veacutedelme

eacuterdekeacuteben roumlvidesen korlaacutetoztaacutek eacutes a veacutedő előbbi jogosiacutetvaacutenya maacuter csak a toumlrveacuteny elteacuterő rendelkezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteban

eacuterveacutenyesuumllhetett A hataacutelyos Be ezt a jogosiacutetvaacutenyt tovaacutebb szűkiacutetette eacutes pontosiacutetotta azaacuteltal hogy a veacutedő jelenleacuteteacutet eacutes

keacuterdeacutesfelteveacutesi jogaacutet csupaacuten a veacutedő illetve az aacuteltala veacutedett gyanuacutesiacutetott aacuteltal indiacutetvaacutenyozott tanuacute kihallgataacutesaacutenaacutel teszi lehetőveacute) 245 A toumlrveacuteny rendelkezeacuteseivel ellenteacutetesen lefolytatott bizonyiacutetaacutes eredmeacutenyeacutet 1990 januaacuter 1-től kezdve bizonyiacuteteacutekkeacutent ndash

elvben ndashmaacuter nem lehetett figyelembe venni 246 Ez a szabaacutely szinteacuten nem bizonyult hosszuacute eacuteletűnek 1995 februaacuter 1-vel a jogalkotoacute bdquovisszaaacutelliacutetotta az eredeti aacutellapototrdquo

tehaacutet az őrizet legfeljebb hetvenkeacutet oacuteraacuteig tarthatott 247 Ld A buumlntetőeljaacuteraacutes keacutezikoumlnyve (Jogszabaacutelyok biacuteroacutei eacutes uumlgyeacuteszi gyakorlat) Szerk Baacuterd Kaacuteroly ndash Pusztai Laacuteszloacute

Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993 248 Erről reacuteszletesen ld Baacuterd Kaacuteroly A magyar buumlntetőeljaacuteraacutes alakulaacutesa 1985-2005 A magyar jogrendszer aacutetalakulaacutesa

19851990-2005 Jog rendszervaacuteltozaacutes EU ndash csatlakozaacutes I koumltet (Szerk Jakab Andraacutes eacutes Takaacutecs Peacuteter) Gondolat ndash ELTE

AacuteJK Budapest 2007 522-525 o

86

toumlrveacutenyesseacutegi oacutevaacutest felvaacuteltoacute feluumllvizsgaacutelat valamint a jogorvoslat a toumlrveacutenyesseacuteg eacuterdekeacuteben

inteacutezmeacutenyeit

Teacutemaacutem kapcsaacuten ki kell teacuternem az 1973 eacutevi Koacutedexet moacutedosiacutetoacute 1999 eacutevi CX toumlrveacutenyre is

mely keacutet uacutej kuumlloumln eljaacuteraacutes bevezeteacuteseacutevel megteremtette az eljaacuteraacutesok gyorsabb elinteacutezeacuteseacutenek

tovaacutebbi lehetőseacutegeacutet Ezzel lehetőseacuteg nyiacutelt arra hogy az ismeretlen helyen vagy kuumllfoumlldoumln

tartoacutezkodoacute terhelttel szemben az uumlgyeacuteszseacuteg ndash taacutevolleacuteteacuteben a toumlrveacutenyi felteacutetelek fennaacutellaacutesa

eseteacuten ndash vaacutedat emeljen a biacuteroacutesaacuteg pedig megaacutellapiacutetsa buumlntetőjogi felelősseacutegeacutet Ekkor keruumllt

beiktataacutesra a keacutesőbbiekben reacuteszletezett taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes inteacutezmeacutenye is melytől a

jogalkotoacute ndash a toumlrveacuteny indoklaacutesaacutenak tanuacutesaacutega szerint ndash a munkateher jelentős csoumlkkeneacuteseacutet

vaacuterta

A rendszervaacuteltaacutest koumlzvetlenuumll megelőző eacutes az azt koumlvető eacutevek jogalkotaacutesaacutet aacutellaacutespontom

szerint az bdquouacutetkereseacutesrdquo a sarokpontok megaacutellapiacutetaacutesa eacutes a megfelelő araacutenyok eltalaacutelaacutesaacutenak

igeacutenye jellemezte A teacutezis ndash antiteacutezis ndash szinteacutezis toumlrteacutenelmi koumlrforgaacutesa a buumlntető eljaacuteraacutesjog

fejlődeacuteseacuteben is tetten eacuterhető melyet felerősiacutetett az bdquoeredmeacutenyesseacuteg versus toumlrveacutenyesseacutegrdquo

napjaink jogalkotaacutesaacutet meghataacuterozoacute dilemmaacuteja is Az 1990-es eacutevek maacutesodik feleacutenek

toumlrveacutenymoacutedosiacutetaacutesait a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa motivaacutelta első sorban a

nyomozaacutes tereacuten Ilyenek volt toumlbbek koumlzoumltt a fedett nyomozaacutessal a rendőrseacuteggel

egyuumlttműkoumldő gyanuacutesiacutetottal a lefoglalaacutessal vagy a tanuacuteveacutedelemmel kapcsolatos uacutej szabaacutelyok

toumlrveacutenybe iktataacutesa249

Ezen időszak jogalkotaacutesaacutera maacuter egyeacutertelműen raacutenyomta a beacutelyegeacutet az

előbb emliacutetett dilemma mely sok esetben eredmeacutenyezte a konszenzus neheacutez leacutetrehozaacutesaacutet

II Reacutesz

1 A buumlntető eljaacuteraacutes mint rendszer ndash az eljaacuteraacutesi rendszerek jellemzeacutese

A szakirodalomban elteacuterő neacutezetekkel talaacutelkozunk azzal kapcsolatban hogy a buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszernek tekinthető-e rendszerkeacutent műkoumldik-e vagy sem A buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszerelmeacuteleti szempontok szerinti vizsgaacutelataacutera előszoumlr az USA-ban az

1940-es eacutevekben keruumllt sor A kutataacutesok ceacutelja arra iraacutenyult mikeacutent lehetne a buumlntetőeljaacuteraacutest

egyfelől eredmeacutenyesebbeacute maacutesfelől viszont koumlltseacutegtakareacutekosabbaacute tenni250

249 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 36-37 o alapjaacuten 250 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 30-32 o alapjaacuten

87

A rendszerelmeacutelet keacutepviselői szerint a diszfunkcioacutek feltaacuteraacutesa eacutes a hateacutekonysaacuteg noumlveleacutese

szempontjaacuteboacutel a rendszer struktuacuteraacutejaacutenak van meghataacuterozoacute jelentősseacutege A struktuacutera

megvaacuteltozaacutesa szuumlkseacutegszerűen eredmeacutenyezi a műkoumldeacutes megvaacuteltoztataacutesaacutet251

Cortes szerint a

rendszer struktuacuteraacuteja eacutes funkcioacuteja nem vizsgaacutelhatoacute egymaacutes neacutelkuumll a rendszerelmeacutelet pedig a

struktuacutera eacutes a funkcioacute koumlzoumltti viszony tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eszkoumlze252

A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest a szakirodalom az uacutegynevezett nyiacutelt rendszerek koumlzeacute sorolja

amely egyuacutettal a taacutersadalom egyik alrendszere is A nyiacutelt rendszer csaknem valamennyi

sajaacutetossaacutega kimutathatoacute a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacuteben is

a) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes energiaacutet vesz fel a koumlrnyezeteacutetől Ilyen energiafelveacutetel a

bűnoumlzeacutes vagy az aacutellamtoacutel kapott anyagi taacutemogataacutes nem utolsoacute sorban a taacutersadalmi- jogi

legitimaacutecioacute

b) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a felvett energiaacutet aacutetalakiacutetja iacutegy a peacutenzuumlgyi erőforraacutesokat

felhasznaacutelja a jogi legitimaacutecioacute pedig megteremti annak lehetőseacutegeacutet hogy az eljaacuteraacutes soraacuten

konkreacutet uumlgyek nyerjenek elinteacutezeacutest (sőt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyfajta normatiacutev funkcioacutet is

betoumllt)

c) Az energiafeldolgozaacutes eredmeacutenye szűkebb eacutertelemben maga az iacuteteacutelet vagy egyeacuteb hatoacutesaacutegi

aktus leacutetrehozaacutesa taacutegabb eacutertelemben az igazsaacuteg bdquoszolgaacuteltataacutesardquo

d) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban mint rendszerben vitathatatlan a ciklikussaacuteg az

ismeacutetlődeacutes hiszen uacutejabb eacutes uacutejabb uumlgyek indulnak az eljaacuteraacutes szakaszai meghataacuterozott rendben

koumlvetik egymaacutest majd veacuteguumll befejeződnek

e) A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az entroacutepia tehaacutet a rendszer rendezetlenseacutege a bűnoumlzeacutes

mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi vaacuteltozaacutesaacuteban az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fokozoacutedoacute tuacutelterheltseacutegeacuteben eacutes a

folyamatosan vaacuteltozoacute jogi koumlrnyezetben nyilvaacutenul meg Ugyanakkor a rendszerelmeacutelet mint

minden nyitott rendszer egyik attribuacutetumaacutenak eacuteppen a negatiacutev entroacutepiaacutet a rendszer

rendezettseacutegeacutet tekinti A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a bdquorendezettseacutegetrdquo a jogi kultuacutera a

szervezeacutesei-igazgataacutesi tapasztalatok a normaalkotaacutesi keacutepesseacuteg az aacutellam aacuteltal nyuacutejtott anyagi

taacutemogataacutes segiacutetseacutegeacutevel eacuteri el

f) A nyitott rendszernek alkalmazkodik koumlrnyezeteacutehez amihez informaacutecioacutera van szuumlkseacutege (A

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban az informaacutecioacute aacuteramlaacutesaacutenak teacutenye nem igeacutenyel kuumlloumlnoumlsebb

magyaraacutezatot)

251 Connidis Ingrid Arnet Rethinking Criminal Justice Research A system Perspective Holt Rinehart and Winston of

Canada Limited 1982 8 o (ideacutezi Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 18 o) 252 Cortes F A Przeworski J Srague System Analysis for Social Scientist Toronto 1974 John Wiley and Sons 5o (ideacutezi

Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 19 o)

88

g) A nyitott rendszer tovaacutebbi sajaacutetossaacutega a differenciaacuteltsaacuteg mely az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

eseteacuteben szinteacuten eacuterveacutenyes megaacutellapiacutetaacutes A rendszer az 5 pont alatt taacutergyalt rendezettseacutegeacutet

eacuteppen e tulajdonsaacutega reacuteveacuten keacutepes hateacutekonyan fenntartani Konkreacutet esetben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekony műkoumldeacuteseacutet az abban műkoumldő szervezetek differenciaacuteloacutedaacutesa

specializaacutecioacuteja utjaacuten lehet eleacuterni

h) A dinamikus homeosztaacutezis a nyiacutelt rendszerek iacutegy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eseteacuteben is

megfigyelhető (Az eacutelettan a belső koumlrnyezet dinamikus aacutellandoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute

mechanizmusok oumlsszesseacutegeacutet homeosztaacutezisnak nevezi253

) Maacuteskeacutent megfogalmazva a

rendszer a belső egyensuacutely fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben esetenkeacutent bdquooumlnkorrekcioacutetrdquo hajt veacutegre

i) Veacutegezetuumll az ekvifinalitaacutest mint rendszerjellemző szinteacuten megfigyelhető a buumlntető

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban A rendszer műkoumldeacutese soraacuten arra toumlrekszik hogy megőrizze a sajaacutet

belső illetve a rendszer eacutes koumlrnyezete koumlzti kuumllső egyensuacutelyt Nyiacutelt rendszer eseteacuteben a

rendszer eacutes koumlrnyezete koumlzt folyamatos koumllcsoumlnhataacutes van melynek koumlvetkezteacuteben a rendszer

műkoumldeacutese is vaacuteltozik aneacutelkuumll azonban hogy a rendszer jellege megvaacuteltozna Az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a fentiek szerint alkalmazkodik a bűnoumlzeacutes mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi

vaacuteltozaacutesaacutehoz valamint a folyamatosan vaacuteltozoacute jogi koumlrnyezethez254

A rendszeralkotoacute teacutenyezők figyelembe veacutetele neacutelkuumll baacutermely a rendszer megvaacuteltoztataacutesaacutera

iraacutenyuloacute kiacuteseacuterlet balul suumllhet el Az aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek felteacuterkeacutepezeacutese aacutellaacutespontom

szerint nem hiaacutenyozhat a buumlntetőeljaacuteraacutes korszerűsiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute reformjavaslatok kialakiacutetaacutesa

soraacuten sem

A rendszerszemleacutelet azonban nem alkalmazhatoacute kritika neacutelkuumll az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

Toumlbbek koumlzoumltt azeacutert nem mert a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes kuumlloumlnboumlző komponensei -

rendszerkeacutent műkoumldve - nem felteacutetlenuumll adnak racionaacutelis vaacutelaszt a bűnoumlzeacutesre mint ahogyan a

buumlntetőjog segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa sem eredmeacutenyezi szuumlkseacutegszerűen a probleacutemaacutek megoldaacutesaacutet A

rendszerszemleacutelet alkalmazaacutesaacutenak veszeacutelyeire az Euroacutepa Tanaacutecs is felfigyelt A Tanaacutecs egyik

jelenteacuteseacuteben kifejtette a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban nem igazolhatoacute az a jelenseacuteg hogy az

egymaacuteshoz konzisztens moacutedon kapcsoloacutedoacute alrendszerek koumlzoumls ceacutelt koumlvetnek eacutes ez a

koumllcsoumlnoumls kapcsoloacutedaacutes alakiacutetja ki a rendszer struktuacuteraacutejaacutet A kutataacutesok eacutepp ellenkezően azt az

eredmeacutenyt hoztaacutek hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egyes alrendszerei koumlzoumltt keveacutes a koumlzoumls

253 httpwwwagrunidebhuebookallatelettana_homeosztzis_a_bels_krnyezet_llandsgahtml 254 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 19-30 o alapjaacuten

89

ceacutel jelenteacutekeny szoacuteroacutedaacutes van a koumltelesseacutegek eacutes felelősseacuteg teruumlleteacuten tovaacutebbaacute csekeacutely meacuterteacutekű

vagy nem is leacutetezik az alrendszerek koumlzti koordinaacutecioacute255

2 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes rendszereacutenek hagyomaacutenyos felosztaacutesa

Az angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes egymaacutestoacutel toumlrteacutenő

megkuumlloumlnboumlzteteacutese a rendszerek jellemzőinek megfogalmazaacutesa toumlrteacutenelmi időkre nyuacutelik

vissza Ezt az bdquoegyetemes tudaacutestrdquo a kodifikaacutecioacutes munkaacutek soraacuten nem egy esetben

hasznosiacutetottaacutek maacuter

Az akkuzatoacuterius eacutes az inkvizitoacuterius rendszer sajaacutetossaacutegait a bennuumlk eacuterveacutenyesuumllő elvek

feltaacuteraacutesaacuteval oumlsszegezhetjuumlk Ekoumlzben lehetőveacute vaacutelik annak megaacutellapiacutetaacutesa is melyek azok az

elvek amelyek kizaacuteroacutelag az egyikben vagy maacutesikban de egyuumltt soha nem lehetnek jelen A

vegyes rendszerben ilyen uacutegynevezett rendszeralkotoacute elvek egyuumlttes alkalmazaacutesa figyelhető

meg ez azonban nem jelenti azt hogy az akkuzatoacuterius vagy inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesok alapelvei

bdquotetszőlegesenrdquo elegyiacutethetők256

21 Az angolszaacutesz (akkuzatoacuterius vaacutedelvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai

Az akkuzatoacuterius buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszerhez tartozoacute modern angolszaacutesz eljaacuteraacutesi modell a XIX

szaacutezadban alakult ki Jellemzője az eskuumldtek reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenő taacutergyalaacutes a hivataacutesos biacuteroacute

relatiacutev passziacutev ezzel szemben a felek aktiacutev szerepe a bizonyiacutetaacutes soraacuten257

A klasszikus

vaacutedelvű eljaacuteraacutes ceacutelja a bdquojogirdquo igazsaacuteg kideriacuteteacutese mely azonban nem felteacutetlenuumll egyezik a

teacutenyleges igazsaacuteggal Baacuter az eljaacuteraacutesi funkcioacutek itt is elkuumlloumlnuumllnek az eredeti modellt nem

jellemzi specializaacuteloacutedott szakapparaacutetus kialakulaacutesa Az eljaacuteraacutes keacuterelemre indul a felek

rendelkezeacuteseacuten alapul a vaacuted elejteacutese is (Az angolszaacutesz rendszer jellemzeacutese soraacuten segiacutetseacuteguumll

hiacutevhatoacutek a kontinentaacutelis rendszert jellemző sajaacutetossaacutegok Kisarkiacutetva az angolszaacutesz modell a

kontinentaacutelis rendszer elemeinek tagadaacutesaacuteval bemutathatoacute) Az eljaacuteraacutes nem oszthatoacute

elkuumlloumlnuumllt szakaszokra a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutest nem előzi meg az uumlgy reacuteszleteire kiterjedő

nyomozaacutes eacutes nincs fellebbezeacutes sem A terhelt fő szabaacutely szerint nem bdquobizonyiacuteteacutekforraacutesrdquo az

eljaacuteraacutes soraacuten aacutertatlansaacutegaacutet ndash az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig - veacutelelmezni kell Mivel csupaacuten

255 Rutheford Andrew Introductory Report In Interactions within the Criminal Justice System In Reports presented to the

seventeenth Criminological Research Conference (1986) Collected Studies in Criminological Research Volume XXV

Strasbourg 1987 Concil of Europe Publications Section 10 o (ideacutezi Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai 30-31 o) alapjaacuten 256 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 73 o 257 Farkas Aacutekos ndash Roacuteth Erika A buumlntetőeljaacuteraacutes CompLex Kiadoacute Budapest 2007 31 o

90

egyetlen szakaszroacutel van szoacute koumlnnyűszerrel eacuterveacutenyesuumll a szoacutebeliseacuteg a nyilvaacutenossaacuteg eacutes a

koumlzvetlenseacuteg elve258

Amint a modell elnevezeacutese is mutatja legjellegzetesebb vonaacutesa hogy vaacutedra indul Ebből

koumlvetkezik az a teacuteny hogy az eljaacuteraacutesnak csak egyetlen szakasza lehet a per mely a vaacuted

elbiacuteraacutelaacutesaacutera hivatott A vaacutedat toumlbbnyire a seacutertett ritkaacutebban maacutes szemeacutely keacutepviseli A

vaacutedlottnak lehetőseacutege van arra hogy a biacuteroacutesaacuteg előtt előadja veacutedekezeacuteseacutet Az akkuzatoacuterius

eljaacuteraacutes neacutelkuumlloumlzhetetlen eleme a funkcioacutemegosztaacutes A vaacuted eljaacuteraacutesindiacutetoacute szerepe eacutes az ebből

koumlvetkező funkcioacutemegosztaacutes nem vihető aacutet az inkvizitoacuterius rendszerbe ezeacutert ezeket

rendszeralkotoacute elveknek kell tekintenuumlnk Fontos kiemelni mivel az eljaacuteraacutes a vaacuted eacutes a

veacutedelem koumlzoumltti jogvita eldoumlnteacuteseacutere iraacutenyul az eljaacuteraacutes ceacutelja a formaacutelis igazsaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa

A biacuteroacutesaacuteg a szemben aacutelloacute felek aacuteltal eleacuteje vitt jogvita eldoumlnteacuteseacutehez szuumlkseacuteges meacuterteacuteken tuacutel

nem keresi a teacutenyek igazsaacutegaacutet Az angolszaacutesz jogrendszerek az ősi akkuzatoacuterius

buumlntetőeljaacuteraacutes legjellegzetesebb vonaacutesait ma is őrzik fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok leacutenyegesen megvaacuteltoztak259

A vaacutedelvű buumlntető taacutergyalaacuteson a felek sajaacutet verzioacutejuk alaacutetaacutemasztaacutesaacutera toumlrteacuteneteket adnak elő

melyet passziacutev eacutes paacutertatlan doumlnteacuteshozoacutek hallgatnak veacutegig A bizonyiacutetaacutes nem maacutes mint az

eskuumldtszeacutek meggyőzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquodraacutemai kuumlzdelemrdquo melynek fontos momentuma hogy a

bűnoumlsseacutegről jogilag keacutepzetlen szemeacutelyek doumlntenek Mindkeacutet oldal az eskuumldtszeacutek

befolyaacutesolaacutesaacutera toumlrekszik melynek soraacuten a felek a teacutenyeket taacutersadalmilag elfogadhatoacute

magyaraacutezattal igyekeznek ellaacutetni Magyar jogaacutesz szemeacutevel ez tekinthető a vaacutedelvű eljaacuteraacutes

legtaacutemadhatoacutebb mozzanatakeacutent hiszen az eljaacuteraacutes ezen a ponton vaacutelhat leginkaacutebb

irracionaacutelissaacute eacutes szubjektiacutevveacute Joacutellehet a vegyes rendszerben műkoumldő jogaacuteszokat is az vezeacuterli

hogy megnyerjeacutek a pert az angolszaacutesz rendszer azon jellegzetesseacutege mely szerint az eljaacuteraacutes

nem az objektiacutev igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutere iraacutenyul a feleket eleve bdquoelvtelenrdquo eacuterveleacutesi technika

kidolgozaacutesaacutera keacuteszteti A rendszer ugyankkor tartalmaz olyan garanciaacutelis elemeket melyek

veacutegső fokon a vaacuted bizonyiacutetaacutesaacutet neheziacutetik A bdquotisztesseacuteges verseny fegyver-egyenlőseacutegeacutetrdquo

hivatott biztosiacutetani az a szabaacutely mely szerint a taacutergyalaacuteson előszoumlr a vaacutednak kell előadnia az

aacutellaacutespontjaacutet a veacutedelem ennek ismereteacuteben alakiacutethatja ki a sajaacutet verzioacutejaacutet A bizonyiacuteteacutekok

előterjeszteacuteseacutenek joga a taktika kialakiacutetaacutesa a felek kezeacuteben van Nem segiacuteti elő az objektiacutev

igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutet az a teacuteny hogy a felek csupaacuten sajaacutet igazuk bizonyiacutetaacutesaacuteban eacuterdekeltek

258 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 25 o alapjaacuten 259 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 73-74 o

91

ugyanakkor a bizonyiacuteteacutekok beszerzeacutese is az ő kezuumlkben van Ezt a hataacutest tovaacutebb erősiacutetik a

bizonyiacuteteacutekok kizaacuteraacutesaacutera vonatkozoacute speciaacutelis szabaacutelyok260

Ahogyan Gary Goodpaster a kaliforniai Davis Egyetem professzora az akkuzatoacuterius

taacutergyalaacutesok ceacuteljaacutet kutatoacute tanulmaacutenyaacuteban kifejtette egyes neacutezetek szerint a taacutergyalaacutesok inkaacutebb

toumlltenek be taacutersadalmi szerepet mintsem hogy az egyedi uumlgyek korrekt elbiacuteraacutelaacutesaacutet ceacuteloznaacutek

A felek jogi aacutellaacutespontja a teacutenyekből levont koumlvetkezteteacuteseken magyaraacutezatokon alapul A

bűnoumlsseacuteget megaacutellapiacutetoacute iacuteteacuteletben a koumlzoumlsseacuteghez ciacutemzett uumlzenet nyilvaacutenul meg mely egyuacutettal

a tiltoacute norma szerepeacutet is betoumllti261

22 A kontinentaacutelis (inkvizitoacuterius nyomozoacute elvű) eljaacuteraacutesi rendszer sajaacutetossaacutegai

A toumlrteacuteneti bevezeteacutes alapjaacuten leszoumlgezhetjuumlk hogy az inkvizitoacuterius rendszer kialakulaacutesaacutera a

hierarchikusan feleacutepiacutetett aacutellamszervezetekben keruumllhetett sor A hierarchia csuacutecsaacuten

elhelyezkedő koumlzponti hatalom eacutertelemszerűen nem tarthatta egyszerre koumlzvetlenuumll kezeacuteben a

kormaacutenyzaacutest az igazgataacutest az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest stb Ezeacutert neacutelkuumlloumlzhetetlenneacute vaacutelt

kuumlloumlnfeacutele szintű szervezeti egyseacutegek leacutetrehozaacutesa toumlbbek koumlzoumltt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban

melyek a koumlzponti hatalom neveacuteben iacuteteacutelkeztek Ez a struktuacutera tehaacutet keacutepzett hivatalnok reacuteteg

kialakulaacutesaacutet tette szuumlkseacutegesseacute

Az inkvizitoacuterius rendszerben ndash az előbb ismertetett angolszaacutesz modellel ellenteacutetben ndash az

anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacutese aacutell a koumlzeacuteppontban A rendszer tovaacutebbi jellegzetesseacutegeinek

ismereteacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy e fő ceacutel esetenkeacutent eltorzulhat eacutes a teacutenyszerűseacuteg helyeacutet

aacutetveheti bdquofelteacutetelezettrdquo illetve a bdquoceacutelszerűnek tartottrdquo igazsaacuteg kideriacuteteacuteseacutenek motiacutevuma Ebben a

modellben az eljaacuteraacutes hivatalboacutel indul Hierarchikusan feleacutepiacutetett hivataacutesos szakemberekből

aacutelloacute szakapparaacutetus vesz reacuteszt az eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacuteban Klasszikus formaacutejaacuteban az eljaacuteraacutesi

funkcioacutek nem vaacutelnak szeacutet a vaacuted eacutes az iacuteteacutelkezeacutes egy keacutezben oumlsszpontosul A pert eacuterdemben

eldoumlntő tisztseacutegviselő aktiacutevan alakiacutetja az eljaacuteraacutes meneteacutet Az eljaacuteraacutes egyes szakaszai

megkuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutest nyomozaacutes illetve vizsgaacutelat keacutesziacuteti elő A

terhelt keveacutesbeacute alanya mint inkaacutebb taacutergya az eljaacuteraacutesnak Az aacutertatlansaacuteg veacutelelme helyett itt a

bűnoumlsseacuteg veacutelelmeacuteről beszeacutelhetuumlnk mely a bizonyiacutetaacutes eredmeacutenyekeacutent tovaacutebb erősoumldhet

Alapvetően a titkossaacuteg az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes ndash ebből eredően - a koumlzvetlenseacuteg hiaacutenya jellemzi

260 vouml Fantoly Zsanett A buumlntető taacutergyalaacutesi rendszerek sajaacutetossaacutegai eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutega HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2012 27-29 o 261 Gary Goodpaster bdquoOnt the theory of American adversary criminal trialrdquo The Journal of Criminal Law and Criminology

19871 140-143 o (Fantoly i m 30 o)

92

Ebben a rendszerben megengedett a fellebbezeacutes melyet a szervezetrendszer hierarchikus

feleacutepiacuteteacutese tesz lehetőveacute262

Fantoly Zsanett szerint az inkvizitoacuterius renszer legfontosabb jellemzője a tekinteacutelyelvűseacuteg

valamint a terheltek ellen iraacutenyuloacute megengedhethetelen nyomaacutes gyakorlaacutesa mely a rendszer

kialakulaacutesaacutenak idejeacuten a fizikai kiacutenzaacutes a XVIII szaacutezadtoacutel kezdődően pedig pszicholoacutegiai

eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg263

Az előbbiek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a rendszer egyes sajaacutetossaacutegai szuumlkseacutegkeacuteppen

megteremtik egy maacutesik jellemző leacutetrejoumltteacutet Erdei Aacuterpaacuted megfogalmazaacutesaacuteban az ex officio

eljaacuteraacutes a legalitaacutes legszigoruacutebb eacutertelmeacutevel paacuterosulva az akkuzatoacuterius eljaacuteraacutes logikaacutejaacutenak

fordiacutetottjaacutera eacutepuumll Az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes nem a felek jogvitaacutejaacutenak eldoumlnteacuteseacutet ceacutelozza hanem

az igazsaacuteg kereseacuteseacutere iraacutenyul melynek soraacuten a biacuteroacutenak a bűncselekmeacuteny gyanuacuteja miatt

megindiacutetandoacute uumlgyben meg kell szereznie bizonyiacuteteacutekokat Erre ndash vaacutedloacute hiaacutenyaacuteban ndash a

taacutergyalaacuteson nincs lehetőseacuteg A buumlntetőeljaacuteraacutes ezen formaacutejaacuteban a nyomozaacutesi szakasz

oumlnaacutelloacutesulaacutesa szuumlkseacutegszerű azonban a nyomozaacutest az iacuteteacuteletet hozoacute biacuteroacutenak kell lefolytatnia Az

uacutegynevezett inkvirens biacuteroacute kivizsgaacutelta az uumlgyet majd a vizsgaacutelat eredmeacutenyeacutet (a

jegyzőkoumlnyvekből aacutelloacute aktaacutet) azon biacuteroacutesaacuteg eleacute taacuterta amelynek egyuacutettal maga is tagja volt A

vaacuted eacutes az iacuteteacutelkezeacutes funkcioacuteinak egyesiacuteteacutese az ex officio- valamint a materiaacutelis igazsaacuteg

megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes logikaacutejaacuteboacutel ered Az eljaacuteraacutes szakaszossaacutega szinteacuten az előbb

ismertetett rendszeralkotoacute elvek koumlvetkezmeacutenye264

E sajaacutetossaacutegok az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes egy tovaacutebbi jellegzetesseacutegeacutet felteacutetelezik az

előiacuteraacutesszerű iratokon (aktaacutekon) alapuloacute folyamatos műkoumldeacutest eredmeacutenyező eljaacuteraacutesi rend

kialakiacutetaacutesaacutet Mindezek a maacuter emliacutetett jogorvoslati jog biztosiacutetaacutesa miatt is elengedhetetlen

teacutenyezők Baacuter a jogorvoslathoz valoacute jog alkotmaacutenyos szintre emeleacutese a jogfejlődeacutes azon

viacutevmaacutenyai koumlzeacute sorolhatoacute melynek koumlszoumlnhetően a terhelt az aacuteltala seacuterelmesnek tartott iacuteteacutelet

feluumllbiacuteraacutelataacutera tarthat igeacutenyt ebben a modellben a fellebbviteli foacuterumok leacutete egyeacuteb ceacutelt is

szolgaacutel a kuumlloumlnboumlző szintű hivatalnokok egymaacutes munkaacutejaacutenak ellenőrzeacutese reacuteveacuten biztosiacutetjaacutek a

rendszer stabilitaacutesaacutet

Fantoly szerint a fellebbezeacutes az eljaacuteraacutesi rendszerek ezen formaacutejaacuteban kifejezetten a

szabaacutelyszerű eljaacuteraacutes ellenőrzeacuteseacutet a biacuteroacutek pervezeteacuteseacutenek feluumllvizsgaacutelataacutet hivatott biztosiacutetani

262 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 25 o alapjaacuten 263 Fantoly 24 o 264 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 75-76 o

93

A fellebbezeacutes lehetőseacutege első sorban a folyamatos eacutes helyes toumlrveacutenykezeacutes biztosiacutetaacutesaacutera

iraacutenyul265

23 A vegyes rendszer

Visszautalva koraacutebbi megaacutellapiacutetaacutesomhoz mely szerint a jogi uacutejiacutetaacutesokat sok esetben

valamilyen taacutersadalmi vaacuteltozaacutes vagy a status quo-t megrengető rendkiacutevuumlli esemeacuteny ideacutezte eacutes

ideacutezi elő ma is roumlgziacutetenem kell hogy a vegyes rendszer kialakulaacutesa a francia forradalom

időszakaacutera vezethető vissza A forradalom felszaacutemolta az oumlnkeacutenyuralom minden

szimboacutelumaacutet iacutegy a kiraacutelyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet is Tagadaacutesakeacutent

bevezetteacutek az angolszaacutesz eskuumldtszeacuteki biacuteraacuteskodaacutest amely azonban a forradalom idejeacuten

megnoumlvekedett bűnoumlzeacutes miatt nem tudott megbirkoacutezni az uumlgyekkel (Az eskuumldtszeacutek

mindazonaacuteltal eredeti rendelteteacuteseacutenek betoumllteacuteseacutere is alkalmatlannak bizonyult mely szerint a

politikai oumlnkeacutenyt lett volna hivatott kikuumlszoumlboumllni)266

Az 1791 eacutevi francia eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

bevezette a vaacutedeskuumldtszeacuteket valamint az iacuteteacutelő eskuumldtszeacuteket melynek szabaacutelyai nem koumlvetteacutek

egy az egyben az angolszaacutesz eskuumldtszeacuteki modellt267

Ilyen előzmeacutenyek utaacuten Napoleon ndash a maacuter ismertetett Code drsquo Instruction Criminelle

megalkotaacutesaacuteval ndash megteremtett egy uacutej rendszert melynek alapgondolataacutet a reacutegi bdquojoacutel bevaacuteltrdquo

inkvizitoacuterius eljaacuteraacutesi rend korszerűsiacuteteacutese keacutepezte A 643 szakaszboacutel aacutelloacute logikus feleacutepiacuteteacutesű

korszerű elveket magaacuteban foglaloacute buumlntető eljaacuteraacutesjogi koacutedex bevezeteacutesből eacutes keacutet koumlnyvből aacutellt

Leacutetrehozoacutei a bevezető reacuteszben roumlgziacutetetteacutek az alapelveket melyek koumlzt szerepelt a vaacuted a

veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes funkcioacutejaacutenak elvaacutelasztaacutesa is valamint az illeteacutekesseacutegi szabaacutelyokat Az

első koumlnyvben talaacutelhatoacutek a vizsgaacutelati szakaszra a maacutesodik koumlnyvben a biacuteroacutesaacutegra vonatkozoacute

szabaacutelyok iacutegy a biacuteroacutei foacuterumrendszer a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes az iacuteteacutelkezeacutes eacutes a jogorvoslat

reacuteszletszabaacutelyai A koacutedex uacutejiacutetaacutesa a vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei poziacutecioacute leacutetrehozaacutesa volt A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute a

taacutergyalaacutesi szakaszt keacutesziacutetette elő kihallgataacutesokat foganatosiacutetott melyről jegyzőkoumlnyvet

keacutesziacutetett Garanciaacutelis jelentőseacutegű szabaacutely volt hogy a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute eacuterdemi doumlnteacuteshozaacutesi

jogkoumlrrel nem rendelkezett melynek eredmeacutenyekeacutent az iacuteteacutelethozatalban prekoncepcioacuteval

rendelkező szemeacutely maacuter nem vehetett reacuteszt268

A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute elsődleges feladata az volt hogy biztosiacutetsa a nyomozaacutes soraacuten feltaacutert

bizonyiacuteteacutekok perrendszerűseacutegeacutet Ennek egyik biztosiacuteteacuteka volt a jegyzőkoumlnyv A

265 Fantoly Zsanett A buumlntető taacutergyalaacutesi rendszerek sajaacutetossaacutegai eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutes hateacutekonysaacutega HVG-ORAC Lap- eacutes

Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2012 25 o 266 Farkas 33 o alapjaacuten 267 Erdei Aacuterpaacuted 76 o 268 Farkas 33 o eacutes Kajtaacuter ndash Herger 237-238 o alapjaacuten

94

keacutenyszerinteacutezkedeacutesek engedeacutelyezeacutese eacutes elrendeleacutese is az ő hataacuteskoumlre volt A vizsgaacutelat lezaacuteraacutesa

utaacuten a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute az uumlgyet az uumlgyeacutesznek adta aacutet269

A bizonyiacutetaacutes szabaacutelyainak megreformaacutelaacutesaacutet koumlvetően szabadon felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacuteltak a

bizonyiacutetaacutesi eszkoumlzoumlk a biacuteroacutesaacuteg az eleacute taacutert bizonyiacuteteacutekokat immaacuter szabadon meacuterlegelhette Az

eljaacuteraacutesnak keacutet reacutesze lett az inkvizitoacuterius alapon nyugvoacute nyomozaacutes eacutes az akkuzatoacuterius elveken

nyugvoacute taacutergyalaacutes A napoacuteleoni hoacutediacutetaacutesok a franciaacutek aacuteltal vegyes rendszernek elnevezett

buumlntetőeljaacuteraacutesi rendszert Euroacutepa szerte meghonosiacutetottaacutek A vizsgaacuteloacutebiacuteroacute szerepeacutet

leacutetjogosultsaacutegaacutet keacutesőbb a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes a taacutersadalmi viszonyok aacutetalakulaacutesa nemcsak az

euroacutepai aacutellamokban de Franciaorszaacutegban is megkeacuterdőjelezteacutek Ennek toumlbb oka volt Egyfelől

a relatiacuteve csekeacutely leacutetszaacutemuacute vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei kar a XX szaacutezad maacutesodik feleacutetől maacuter nem biacutert el a

bűnoumlzeacutes volumeneacutenek megnoumlvekedeacuteseacuteből eredő munkateherrel A maacutesik ok az hogy a

vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei inteacutezmeacuteny elvesziacutetette eredeti funkcioacutejaacutet az uumlgyeacuteszi funkcioacute mellett mert a

buumlntetőeljaacuteraacutesban betoumlltoumltt szerepe megiacuteteacuteleacutese tuacutelontuacutel koumlzel keruumllt az uumlgyeacuteszeacutehez (Iacutegy

peacuteldaacuteul a vizsgaacuteloacutebiacuteroacute is adhatott feladatot a nyomozoacute hatoacutesaacutegnak) E joginteacutezmeacutenyt aztaacuten a

XX szaacutezad veacutege feleacute az euroacutepai aacutellamok egy reacuteszeacuteben megszuumlntetteacutek maacutes reacuteszeacuteben

jelentősen aacutetalakiacutetottaacutek illetve hataacuteskoumlreacutet lecsoumlkkentetteacutek 270

A vizsgaacuteloacutebiacuteroacutei inteacutezmeacuteny eacutekes

peacuteldaacuteja annak hogy egy jogi megoldaacutes a jogfejlődeacutes bizonyos szakaszaacuteban garanciaacutelis

jelentősseacuteggel biacuterhat majd ndash rendelteteacuteseacutenek betoumllteacutese utaacuten ndash meghaladottaacute eacutes foumlloumlslegesseacute

vaacutelhat Ezeacutert oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy egyik vagy maacutesik jogi megoldaacutes hagyomaacutenyosan

reacutesze a buumlntetőeljaacuteraacutesnak nem elegendő indok annak fenntartaacutesaacutera

Kijelenthetjuumlk a keacutet klasszikus eljaacuteraacutesi rendszer egyike sem fordul maacuter elő vegytisztaacuten

Euroacutepaacuteban meacuteg az angolszaacutesz tiacutepusuacute akkuzatoacuterius rendszerben is megfigyelhető elmozdulaacutes

a kontinentaacutelis modell aacuteltal keacutepvislet iraacutenyba Joacutellehet mindkeacutet tiacutepus tartalmaz olyan

ismeacuterveket amelyek a mai kor igeacutenyeivel oumlsszeegyeztethetők elveik egy reacuteszeacutet korrigaacutelni

kell illetőleg eacuterdemes a maacutesik rendszer valamely elemeacutevel oumltvoumlzni A vegyes rendszer

leacutenyegeacutet ndash Madaacutechtoacutel koumllcsoumlnzoumltt terminoloacutegiaacuteval eacutelve ndash abban foglalhatjuk oumlssze hogy az

egyik rendszer bdquoteacuteziseacutetrdquo szembeaacutelliacutetja a maacutesik rendszer bdquoantiteacuteziseacutevelrdquo Az iacutegy leacutetrehozott

bdquoszinteacutezisrdquo az esetek nagy reacuteszeacuteben alkalmas az egyik vagy maacutesik rendszerben kimutathatoacute

diszfunkcioacute kikuumlszoumlboumlleacutese

Vegyes rendszerben az eljaacuteraacutes ceacutelja az anyagi igazsaacuteg kideriacuteteacutese erre azonban kizaacuteroacutelag a

toumlrveacutenyeknek megfelelő eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutet koumlvetően toumlrveacuteny szerint megaacutellapiacutetott iacuteteacuteletben

269 Erdei Aacuterpaacuted 78 o 270 Farkas 34 o alapjaacuten

95

van lehetőseacuteg Hivatalboacutel indulnak azok a buumlntetőuumlgyek amelyek eseteacuteben ezt a toumlrveacuteny a

koumlzvaacutedra uumlldoumlzendő bűncselekmeacutenyek elkoumlveteacutese miatt előiacuterja Ugyanakkor ndash a felek

rendelkezeacutesi jogaacutenak tiszteletben tartaacutesa okaacuten ndash arra is lehetőseacuteg van hogy a

magaacutenindiacutetvaacutenyos uumlgyek egy reacuteszeacuteben a buumlntető biacuteroacutesaacuteg a seacutertett mint magaacutenvaacutedloacute

kezdemeacutenyezeacuteseacutere jaacuterjon el A vegyes rendszerben arra is akad peacutelda hogy az egyes elvek

konkuraacutelnak egymaacutessal mint ahogyan az a taacutergyalaacutesroacutel lemondaacutes joginteacutezmeacutenyeacuteben

megvaloacutesul a feacutel rendelkezeacutesi joga konkuraacutel az officialitaacutes elveacutevel271

Erdei az inkvizitoacuterius

eacutes vaacutedelvű rendszerek szimbioacutezisaacutenak legfontosabb jellemzőjeacutenek azt tartja hogy a hivatalboacutel

valoacute eljaacuteraacutes valamint a legalitaacutes elve a vaacutedelvvel egyuumlttesen van jelen272

Az eljaacuteraacutes soraacuten a vaacuted a veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel eacutes mindegyik funkcioacutet

hivataacutesos szakemberek toumlltik be Főszabaacutely szerint eacuterveacutenyesuumll az inkvizitoacuterius eljaacuteraacutes toumlbb

szakaszos jellege Speciaacutelis esetben azonban az eljaacuteraacutes egyes szakaszai leroumlviduumllnek vagy

hiaacutenyoznak A nyomozaacutesi szakasz leroumlviduumlleacuteseacutere peacutelda lehet a hazai szabaacutelyok szerinti

biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes illetve a taacutergyalaacutesi szakasz hiaacutenyaacutera a taacutergyalaacutes mellőzeacuteseacutenek szabaacutelyai

Erdei Aacuterpaacuted gondolataival eacutelve az aacutellam a seacutertettől kisajaacutetiacutetott buumlntetőigeacutenyt nyomozaacutes

neacutelkuumll nem keacutepes eacuterveacutenyesiacuteteni A buumlntetőigeacuteny aacutellami kisajaacutetiacutetaacutesa ugyanakkor

buumlntetőeljaacuteraacutesi joginteacutezmeacutenyek eacutes apparaacutetus műkoumldteteacuteseacutet teszi szuumlkseacutegesseacute273

A vegyes

rendszerben az aacutellam neveacuteben a koumlzvaacutedloacute szerepeacutet az uumlgyeacutesz toumllti be aki e minőseacutegeacuteben csak

a vizsgaacutelati anyag birtokaacuteban leacutephet fel Olyan megoldaacutes is elkeacutepzelhető hogy a terhelt vaacuted

alaacute helyezeacuteseacuteről hivataacutesos biacuteroacutei testuumllet uacutegynevezett vaacutedtanaacutecs doumlnt ilyen peacuteldaacutet laacutethatunk az

1896 eacutevi XXXIII toumlrveacutenycikkben A vaacutedtanaacutecs feladata az angolszaacutesz vaacutedeskuumldtszeacutekeacutevel

azonos annak megiacuteteacuteleacutese hogy van-e elegendő alap a terhelt ellen az iacuteteacutelő eskuumldtszeacutek

(doumlntőbiacuteroacutesaacuteg) előtti per megindiacutetaacutesaacutera274

Az iacuteteacutelethozatalban a hivataacutesos biacuteroacute mellett helyet

kap a laikus biacuteroacute is

Roumlgziacuteteni kell tovaacutebbaacute hogy az egyes alapelvek nem egyforma intenzitaacutessal jellemzik az

eljaacuteraacutes keacutet szakaszaacutet ilyenek kuumlloumlnoumlsen a nyilvaacutenossaacuteg a szoacutebeliseacuteg eacutes a koumlzvetlenseacuteg elvei

A nyomozaacutesi szakaszra jellemző hogy zaacutert titkos iacuteraacutesbeliseacutegen alapul a veacutedelemhez valoacute

jog pedig szűkebb koumlrben eacuterveacutenyesuumll mint az eljaacuteraacutes keacutesőbbi szakaszaacuteban A titkossaacutegboacutel eacutes

a veacutedelemhez valoacute jog redukaacutelt szerepeacuteből koumlvetkezően az eljaacuteraacutes ezen szakaszaacuteban az iratok

megismereacuteseacutenek lehetőseacutege korlaacutetozott Tehaacutet az eljaacuteraacutes előkeacutesziacutető vizsgaacuteloacute-felderiacutető

271 Baacutenaacuteti Jaacutenos ndash Belovics Ervin ndash Csaacutek Zsolt ndash Sinku Paacutel ndash Toacuteth Mihaacutely ndash Varga Zoltaacuten Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2006 26 o alapjaacuten 272 Erdei Aacuterpaacuted 77 o 273 Erdei Aacuterpaacuted Tanok eacutes teacutevtanok a buumlntető eljaacuteraacutesjog tudomaacutenyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2011 76 eacutes 77 o 274 Erdei Aacuterpaacuted 78 o

96

szakaszaacutet az inkvizitoacuterius rendszerben kiforrt alapelvek uraljaacutek Ezzel szemben a taacutergyalaacutesi

szakasz nyilvaacutenos a szoacutebeliseacuteg eacutes koumlzvetlenseacuteg elvei jellemzik Ez azt jelenti hogy az eacuterdemi

doumlnteacuteshozaacutes ndash melyben maacuter az uumlgyirat leacutete is fontos szerepet jaacutetszik ndash a biacuteroacutesaacuteg előtt

lefolytatott bizonyiacutetaacuteson az ott toumlrteacutentek koumlzvetlen eacuteszleleacuteseacuten alapul Neacutemi paradoxonnal az

egyeacutebkeacutent bdquoszabadrdquo bizonyiacutetaacutesi rendszert bizonyos tilalmak eacutes korlaacutetok teszik toumlrveacutenyesseacute

Ebben a modellben a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes soraacuten a biacuteroacute nem teljesen passziacutev Teveacutekenyseacutege ndash

főszabaacutely szerint ndash a per vezeteacuteseacutere eacutes az eacuterdemi doumlnteacutes meghozaacutesaacutera korlaacutetozoacutedik Enneacutel

aktiacutevabb koumlzreműkoumldeacutes ellenteacutetben aacutellna a biacuteroacutesaacuteg paacutertatlan eacutes előiacuteteacuteletektől mentes doumlnteacuteseacutere

vonatkozoacute elvaacuteraacutesokkal Az eljaacuteraacutes kontradiktoacuterius a bizonyiacutetaacutesi eljaacuteraacutes alakiacutetaacutesaacuteban mindkeacutet

feacutel reacuteszt vesz A vaacutednak eacutes a veacutedelemnek egyaraacutent lehetőseacutege van arra hogy a biacuteroacute eleacute taacuterja a

bizonyiacuteteacutekait eacutes meggyőzze őt aacutellaacutespontjaacuteroacutel

Oumlsszegzeacutesuumll megaacutellapiacutethatoacute hogy a vegyes rendszer egyetlen rendszeralkotoacute elv segiacutetseacutegeacutevel

nem hataacuterozhatoacute meg hiszen a nyomozaacutest a hivatalboacutel valoacute eljaacuteraacutes elve a pert pedig a vaacutedelv

uralja Ugyanakkor a rendszer eleacuteg rugalmas az egymaacutesnak ellentmondoacute elvek befogadaacutesaacutera

Erdei szavait ideacutezve a vegyes rendszerben semmi nem lehet bdquorendszeridegenrdquo275

3 A buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tipizaacutelaacutesaacutenak tovaacutebbi moacutedjai

A dolgozat eddigi reacuteszeacuteben taacutergyalt rendszerek tuacutelnyomoacutean a taacutergyalaacutesi szakaszra vonatkozoacute

ismeacutervek alapjaacuten alkotnak oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet A jogirodalomban azonban felmeruumllt annak az

igeacutenye is hogy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest az aacutellamhatalom gyakorlaacutesaacutenak moacutedja

struktuacuteraacuteja szerint is kategorizaacutelja Mirjan R Damaška a Yale Egyetem professzora276

a

bdquoStructures of Authority and Comparative Criminal Procedurerdquo (Hatalmi struktuacuteraacutek eacutes az

oumlsszehasonliacutetoacute buumlntető eljaacuteraacutesjog) ciacutemű 1975-ben megjelent munkaacutejaacuteban uacutejfajta tipoloacutegiaacutet

aacutelliacutetott fel melynek kiindulaacutesi alapja az aacutellamhatalom centralizaacutelt vagy decentralizaacutelt

moacutedjaacutehoz koumlthető

A hierarchikus modellben a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes aacutellami bdquomonopoacuteliumrdquo A szervezeti

feleacutepiacuteteacutes centralizaacutelt eacutes hierarchikus minden szervezeti egyseacuteg igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi hatalma a

koumlzpontboacutel szaacutermaztathatoacute A kuumlloumlnboumlző szintek alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi viszonyban aacutellnak

egymaacutessal A struktuacutera jellegeacuteből fakadoacutean az egyes szintek hataacuteskoumlre reacuteszletesen

meghataacuterozott a magasabb szintű hatoacutesaacuteg reformatoacuterius jogkoumlrrel biacuter az alacsonyabb szintű

hatoacutesaacuteg doumlnteacutese felett Ebben a rendszerben alapvető fontossaacuteggal biacuter a bizonytalansaacutegi

275 Erdei Aacuterpaacuted 79 o 276 httpwwwlawyaleedufacultymirjandamaskahtm

97

teacutenyező minimalizaacutelaacutesa iacutegy a diszkrecionaacutelis doumlnteacutes lehetőseacutegeacutet igyekeznek kikuumlszoumlboumllni

szűk koumlrre korlaacutetozni A feluumllvizsgaacutelati jogosultsaacuteg miatt a dokumentaacutecioacutenak az uumlgyiratoknak

fontos szerep jut A hierarchikus modellben az iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlrrel felruhaacutezott szemeacutely

hivatalnok akinek az a feladata hogy a normatiacutev szabaacutelyokat magas sziacutenvonalon

professzionaacutelis moacutedon alkalmazza A kontinentaacutelis euroacutepai orszaacutegok uumlgyeacuteszseacutegeinek eacutes

rendőrseacutegeinek az eljaacuteraacutesa ehhez a modellhez tartozik A biacuteroacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben a hierarchikus

rendszer jellegzetesseacutege a fellebbezeacutes inteacutezmeacutenyeacuteben valamint abban nyilvaacutenul meg hogy a

hivataacutesos biacuteroacute a doumlnteacuteshozaacutesban hangsuacutelyosabb szerepet toumllt be mint a laikus biacuteroacute A

hierarchia a szakeacutertelem az iratok ismereteacutenek primaacutetusa a biacuteroacutesaacuteg eseteacuteben is jellemző a

laikus elem pedig egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szorul az iacuteteacutelkezeacutesi teveacutekenyseacutegben277

A koordinatiacutev modell jellemzője a decentralizaacutecioacute ami azt jelenti hogy az aacutellam az

iacuteteacutelkezeacutesben teret enged az autonoacutemiaacutenak Az eljaacuteraacutes ceacutelja itt a konkreacutet egyedi esethez keacutepest

a legmegfelelőbb doumlnteacutes meghozaacutesa Ennek koumlvetkezteacuteben ndash baacuter egyfajta bdquolazardquo hierarchia itt

is megfigyelhető ndash a hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutera reacuteszben az aacutetfedeacutes reacuteszben a melleacuterendeltseacuteg

jellemző Peacuteldaacuteul az USA-ban bdquohelyirdquo biacuteroacutesaacuteg is megaacutellapiacutethatja valamely jogszabaacutely

alkotmaacutenyellenesseacutegeacutet Mivel ebben a rendszerben nem eacuterveacutenyesuumll az elv hogy a bdquomagasabb

szintű biacuteroacutesaacutegnak hivatalboacutel igaza vanrdquo az iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlat heterogeacuten Ezeacutert a doumlnteacutesek

előre laacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes egyseacutegesseacutegeacutet eredmeacutenyező reacuteszletszabaacutelyok ebben a rendszerben nem

alakulnak ki Eacutepp ellenkezőleg a meacuterlegeleacutesen alapuloacute uacutegynevezett diszkrecionaacutelis

doumlnteacuteshozaacuteseacute a főszerep278

Veacutelemeacutenyem szerint a fenti keacutet tiacutepus - a strukturaacutelis elteacutereacutesen tuacutelmenően ndash abban kuumlloumlnboumlzik

egymaacutestoacutel leginkaacutebb hogy az egyik rendszerben az eljaacuteraacutes algoritmus szerű melyben a

jogalkotoacute az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel normaacutekat ndash a matematika

nyelveacutere lefordiacutetva bdquomegengedett leacutepeacutesekből aacutelloacute moacutedszert utasiacutetaacutessorozatotrdquo ndash aacutellapiacutet meg

Az eljaacuteraacutes normatiacutev szabaacutelyozaacutesaacutenak ceacutelja hogy az aacutellampolgaacuterok a lehetőseacutegekhez meacuterten

azonos elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlljenek amennyiben azonos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ugyanolyan vagy

hasonloacute bűncselekmeacutenyt koumlvettek el Ennek igeacutenye a hierarchikus rendszerű aacutellamokban a

jogbiztonsaacuteg valamint toumlrveacuteny előtti egyenlőseacuteg elveiből taacuteplaacutelkozik Ezzel szemben ndash eacutes

neacutemi raacutecioacute e felfogaacutesban is van ndash a koordinatiacutev rendszerben elutasiacutetjaacutek a doumlnteacutes

algoritmizaacutelaacutesaacutet Az adott esethez meacutert legmegfelelőbb doumlnteacutessel valoacute azonosulaacutes sok esetben

alkalmasabb lehet a speciaacutelis prevencioacutera azonban a generaacutel preventiacutev hataacutesaacutet

277 Farkas 34-37 o alapjaacuten 278 Farkas 37-38 o alapjaacuten

98

bizonytalanabbnak tartom Egy ilyen doumlnteacutesi mechanizmussal műkoumldő aacutellamban az

aacutellampolgaacuterok kisebb bizonyossaacuteggal szaacutemolhatnak előre tettuumlk koumlvetkezmeacutenyeivel hiszen e

koumlvetkezmeacutenyek eshetőlegesek

A koordinatiacutev modell ismeacuterveihez visszateacuterve tovaacutebbi jellemző hogy az iacuteteacutelkezeacutesi

teveacutekenyseacuteget folytatoacute szemeacutely maacutes funkcioacutet is betoumllt mint a hierarchikus modell szerinti

bdquokolleacutegaacutejardquo A koordinatiacutev modellben a biacuteroacute teveacutekenyseacutege nem meruumllki a szabaacutelyok

bdquomechanikusrdquo alkalmazaacutesaacuteban mert az iacuteteacutelet egyuacutettal a konkreacutet esetben felmeruumllt taacutersadalmi

probleacutema megoldaacutesaacutera is hivatott Ehhez azonban aacutellaacutespontom szerint nem csupaacuten szeacuteleskoumlrű

kriminaacutel politikai ismeretekre van szuumlkseacuteg hanem pszicholoacutegiai keacutepesseacutegre is hiszen az

iacuteteacuteletben nemcsak az aacutellam buumlntető igeacutenye oumllt testet hanem abban a felek jog- eacutes

eacuterdekvitaacutejaacutenak eldoumlnteacutese soraacuten kialakiacutetott kompromisszum is megnyilvaacutenul Ezeacutert a

jogalkalmazoacute szemeacutelyek kivaacutelasztaacutesa soraacuten a jogi szakeacutertelem mellett a taacutersadalmi

elismertseacuteg kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter279

Ha a keacutet rendszert az eddig ismertetett sajaacutetossaacutegok szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval egybevetjuumlk arra a

koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a hierarchikus rendszer objektiacutevabb vagy legalaacutebbis az

objektivitaacutesra toumlrekszik ezzel szemben a koordinatiacutev rendszerben a szubjektiacutev elemek a

meghataacuterozoacuteak A tiacutepusjegyek kialakiacutetaacutesa azonban mindig valamilyen aacuteltalaacutenosiacutetaacutesboacutel ered

aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten pedig hiba lenne egyik vagy maacutesik modell mellett letenni a

voksunkat A doumlnteacuteshozaacutesi mechanizmus mellett az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szerveinek vizsgaacutelata

is neacutelkuumlloumlzhetetlen

A koordinatiacutev modellben a rendőrseacuteg szeacuteleskoumlrű diszkrecionaacutelis jogkoumlrrel rendelkezik eacutes

teveacutekenyseacutege soraacuten első sorban a beacuteke fenntartaacutesaacutera a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit seacutertő magatartaacutesok

megakadaacutelyozaacutesaacutera toumlrekszik Napjainkban a bűnoumlzeacutes noumlvekedeacuteseacutevel az eredetileg nem

buumlrokratikusan műkoumldő rendőrseacutegen beluumll is megfigyelhető a specializaacuteloacutedaacutes eacutes

hateacutekonysaacutegra toumlrekveacutes Az USAacute-ban az uumlgyeacutesz szervezetileg igen politikailag viszont nem

fuumlggetlen szemeacutely aki teljes jogkoumlrrel doumlnt a nyomozaacutes elrendeleacuteseacuteről eacutes a vaacutedemeleacutesről A

biacuteroacute a hierarchikus rendszer viszonylataacuteban nagyfokuacute meacuterlegeleacutesi joggal biacuter melyet a

szakmai muacutelton alapuloacute tekinteacutely a paacutertatlansaacuteg az eljaacuteraacutes soraacuten tanuacutesiacutetott passzivitaacutes

alapoznak meg A XX szaacutezad maacutesodik feleacutetől a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal nyuacutejtott jogi taacutejeacutekoztataacutes

ugyanakkor e passziacutev szerepfelfogaacuteson csorbaacutet ejtett280

279 Farkas 38 o alapjaacuten 280 Farkas 38-39 o alapjaacuten

99

Ingrid Arnet Connidis281

az University of Western Ontario Szocioloacutegiai Tanszeacutekeacutenek

professzora keacutet igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszertiacutepust kuumlloumlnboumlztetett meg A hagyomaacutenyos

ceacutelracionaacutelis modell fő sajaacutetossaacutega a hateacutekonysaacuteg melyben a szervezeti ceacutelok is testet

oumlltenek A hangsuacutely ebben az esetben a formaacutelis szabaacutelyok műkoumldeacuteseacuten van Ahhoz hogy a

szervezet hateacutekonysaacutegaacutet noumlvelni tudjuk a szervezet műkoumldeacuteseacutet racionalizaacutelnunk kell A

szervezetben cselekvők teveacutekenyseacutege ebben a modellben a szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutera

korlaacutetozoacutedik282

E megaacutellapiacutetaacutesok kapcsaacuten visszautalneacutek a bevezeteacutesben megfogalmazott

gondolataimhoz mely szerint a buumlntetőjog eacutes a buumlntető eljaacuteraacutesjog teruumlletei jellemzően nem

engednek teret a jogalkalmazoacutei meacuterlegeleacutesnek iacutegy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes ceacutelracionaacutelis

modelljeacuteben a diszkrecionaacutelis magatartaacutes szerepe elenyeacutesző

A fentiekkel ellenteacutetben a funkcionaacutelis modell leacutenyege hogy a rendszer legfőbb

sajaacutetossaacutegaacutenak a rendszer elemei koumlzoumltti kooperaacutecioacutet alkalmazkodaacutesi keacuteszseacuteget tartja eacutes

elismeri hogy a rendszer egyes szereplőinek elteacuterő ceacuteljaik vannak iacutegy a rendszer ceacuteljai

sokszor oumlnmagukkal ellenteacutetesek mely a rendszeren beluumlli konfliktushoz vezet283

4 A buumlntetőeljaacuteraacutes funkcioacutei eacutes alapelvei

A toumlrteacuteneti rendszerelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutest koumlvetően szeretneacutem aacutettekinteni az eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

azon alapelveit melyek jelenleg zsinoacutermeacuterteacutekuumll szolgaacutelnak az eljaacuteraacutes toumlrveacutenyes

lefolytataacutesaacutehoz valamint meghataacuterozzaacutek az eljaacuteraacutes alanyainak eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyeit sőt

bdquoattitűdjeacutetrdquo

Az alapelvek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet nem csupaacuten az teremti meg hogy azokat a hataacutelyos

toumlrveacutenyuumlnk első tizenegy szakasza roumlgziacuteti (Megjegyzem hogy a toumlrveacutenyben elszoacutertan egyeacuteb

helyeken is talaacutelunk alapelvi eacutellel bdquoleszoumlgezettrdquo szabaacutelyokat) Az alapelvek fontossaacutega abban

nyilvaacutenul meg hogy rajtuk keresztuumll maacuter első pillantaacutesra eacuterteacutekelhető nemcsak a hataacutelyos

magyar Be hanem a vilaacutegon baacutermelyik hasonloacute taacutergyuacute toumlrveacuteny Taacutempontot jelent az eljaacuteraacutesi

rendszerek valamelyikeacutebe toumlrteacutenő besorolaacutes kapcsaacuten eacutes kifejezeacutesre juttatja milyen meacuterteacutekben

jutnak eacuterveacutenyre a jogaacutellamisaacuteg viacutevmaacutenyai Termeacuteszetesen egy demokratikus jogaacutellamban

pusztaacuten az alapelvek bdquozaacuteszloacutera tűzeacuteserdquo nem teremti meg a toumlrveacutenyes eacutes az alapjogokat

tiszteletben tartoacute eljaacuteraacutes lehetőseacutegeacutet amennyiben az eljaacuteraacutes szabaacutelyai a deklaraacutelt alapelvekkel

nincsenek oumlsszhangban Hasonloacute veacutelemeacutenyt olvashatunk Tihomir Vaszilijevicstől aki 1969-

281 httpsociologyuwocapeopleprofilesConnidishtml 282 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 34 o 283 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca avagy a buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutes hateacutekonysaacutegaacutenak korlaacutetai Osiris Kiadoacute

2002 34-35 o alapjaacuten

100

ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy az aacutellampolgaacuteri jogok veacutedelme nem

elsősorban az eljaacuteraacutesi garanciaacutek aacuteltal valoacutesul meg A toumlrteacutenelmi kor a maga politikai

vetuumlleteacutevel merőben maacutes volt mint napjainkban a szerző teljesen maacutes jogi koumlzegben

gondolkodott melyről az alaacutebbi ideacutezet is aacuterulkodik bdquo(hellip) az elvek teljes meacuterteacutekben

kiszolgaacuteltatottak a szociaacutelis erők mozgaacutesaacutenak (hellip) Egy tollvonaacutes elegendő a

felszaacutemolaacutesukhoz vagy ha formaacutelisan baacuter eacuterintetlenuumll is hagyjaacutek őket a mindennapok

gyakorlata kiacutemeacuteletlenuumll aacutetgaacutezol rajtukrdquo284

A mai jogaacutesz szaacutemaacutera ebből annyi a tanulsaacuteg hogy

a jogalkalmazoacutei munka soraacuten a toumlrveacuteny szellemeacutenek (is) eacuterveacutenyesuumllnie kell Az alapelvek a

gyakorlatban nem hagyhatoacutek figyelmen kiacutevuumll az elveket akaacuter roumlgziacuteti taxatiacuteve a toumlrveacuteny akaacuter

csak az egyes reacuteszletszabaacutelyok tartalmazzaacutek azokat implicit moacutedon Ennek igeacutenyeacutet

fogalmazza meg hazaacutenk Alaptoumlrveacutenye is az R) cikk (3) bekezdeacuteseacuteben mely szerint az

Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacuteseit azok ceacuteljaacuteval a benne foglalt Nemzeti hitvallaacutessal eacutes toumlrteacuteneti

alkotmaacutenyunk viacutevmaacutenyaival oumlsszhangban kell eacutertelmezni A T) cikk (3) bekezdeacutese roumlgziacuteti

tovaacutebbaacute az Alaptoumlrveacuteny primaacutetusaacutet valamennyi toumlrveacutennyel szemben285

Aacutellaacutespontom szerint az alapelveket felfoghatjuk olyan ceacutelkitűzeacuteseknek melyeknek az eljaacuteraacutes

folyamaacuten felteacutetlenuumll eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell Amennyiben eljaacuteraacutesi rendszeruumlnktől elteacuterő

rendszerből ndash peacuteldaacuteul az angolszaacutesz jogrendszerből ndash igyekszuumlnk eljaacuteraacutesjogi megoldaacutesokat

joginteacutezmeacutenyeket adaptaacutelni szuumlkseacutegesnek tartom annak vizsgaacutelataacutet hogy azok a magyar

buumlntetőeljaacuteraacutes alapelveivel oumlsszhangban aacutellnak-e Ezen tuacutelmenően a buumlntetőeljaacuteraacutes ndash hazai

viszonyok szerinti ndash funkcioacutejaacutenak pontos definiaacutelaacutesa is elengedhetetlen Idegen megoldaacutesok

aacutetuumllteteacutese csak akkor lehetseacuteges ha oumlsszeegyeztethetők a buumlntetőeljaacuteraacutes eredeti

rendelteteacuteseacutevel a magyar hagyomaacutenyokkal

Aacutellaacutespontom szerint uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesa előtt elsődleges feladat azoknak az elveknek a

roumlgziacuteteacutese melyektől semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nem lehet eltekinteni mert azok toumlrveacutenyi

megnyilvaacutenulaacutesa nem szoros eacutertelemben vett bdquobuumlntetőeljaacuteraacutesi eacuterdekrdquo hanem az alapjogok

eacuterveacutenyesuumlleacutese szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen Szoros eacutertelemben vett buumlntetőeljaacuteraacutesi eacuterdek

alatt az bdquouumlgyrdquo olyan formaacuteban toumlrteacutenő elinteacutezeacuteseacutet eacutertem melynek koumlszoumlnhetően az aacutellami

buumlntetőjogi igeacuteny realizaacutelhatoacute Tehaacutet azt a folyamatot melynek soraacuten egy bűncselekmeacutennyel

oumlsszefuumlggeacutesben a hataacuteskoumlrrel rendelkező aacutellami szerv ndash esetenkeacutent az arra jogosult maacutesik

szervtől kapott felhatalmazaacutes alapjaacuten ndash elrendeli a bizonyiacuteteacutekok oumlsszegyűjteacuteseacutet biztosiacutetja

hogy a terhelt ne vonhassa ki magaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes aloacutel eacutes lehetőveacute teszi hogy

284 ideacutezi Baacuterd Kaacuteroly 17 oldal 285 CompLex Jogtaacuter 2014 januaacuter 7-i aacutellapot

101

valamilyen biacuteroacutei foacuterum doumlnteacutest hozzon az eljaacuteraacutes alaacute vont szemeacutely bűnoumlsseacutege keacuterdeacuteseacuteben

majd annak megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten vele szemben szankcioacutet alkalmazzon Ez a folyamat ndash neacutemi

absztrakcioacuteval ndash egy sematikus matematikai keacutepletkeacutent is megfogalmazhatoacute lehetne Az okot

amieacutert erre nincs lehetőseacuteg eacuteppen az emberi teacutenyező az eljaacuteraacutes szubjektiacutev elemeinek az

eljaacuteraacutesban reacutesztvevő felek egyeacuteni helyzeteinek a sokfeacuteleseacutege szolgaacuteltatja Az eljaacuteraacutesi

szabaacutelyok megalkotaacutesa soraacuten eacutertelemszerűen szuumlkseacuteg van az aacuteltalaacutenosiacutetaacutesra azzal hogy a

szabaacutelyoknak megoldaacutest kell biztosiacutetaniuk egyes aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő helyzetekre is Az

alapelvek mind az aacuteltalaacutenos mind a speciaacutelis szabaacutelyok sarokkoumlveikeacutent eacuterteacutekelhetők

Az előbbiek mellett annak meghataacuterozaacutesaacutet is fontosnak tartom hogy Magyarorszaacutegon a

buumlntetőeljaacuteraacutes milyen funkcioacutet hivatott betoumllteni Tehaacutet a jogalkotoacute ndash a politikai hatalom a

szakma eacutes a civil szfeacutera veacutelemeacutenyeacutenek eacutes elvaacuteraacutesainak ismereteacuteben ndash milyen szerepet szaacuten a

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak

A jogirodalom a buumlntetőeljaacuteraacutesnak kuumllső eacutes belső funkcioacutejaacutet hataacuterozta meg Az alapelvi eacutes

funkcionaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten elsősorban a kuumllső funkcioacutera foacutekuszaacutelok hiszen ez fejezi ki

mi a buumlntetőeljaacuteraacutes rendelteteacutese napjainkban A buumlntető eljaacuteraacutesjog aacuteltalaacutenos funkcioacuteja a

buumlntetőjog eacuterveacutenyre juttataacutesa Ha kicsit sarkosan is joacutel kifejezik ezt Tremmel Floacuteriaacuten szavai

aki szerint a Be szolgaacutelati szerepet toumllt be a Btk mellett iacutegy bdquoa Be tulajdonkeacuteppen a Btk

veacutegrehajtaacutesi jogszabaacutelyardquo A buumlntető eljaacuteraacutesjog ugyanakkor ndash az anyagi jog eacuterveacutenyre juttataacutesa

mellett ndash az eljaacuteraacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutet is biztosiacutetani hivatott286

Baacutermennyire bdquokorszerűrdquo eacutes EU-

konform a Btk az abban foglalt szabaacutelyok a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyen keresztuumll

eacuterveacutenyesuumllnek eacutes jutnak el az aacutellampolgaacuterokhoz Ha a Be nem felel meg az előbbi

koumlvetelmeacutenyeknek a Btk bdquooumlnmagaacutebanrdquo nem eacuterveacutenyesuumll hiszen a buumlntetőeljaacuteraacutes lesz az a

koumlzeg ami az anyagi jogi szabaacutelyokat az eljaacuteraacutes alanyai szaacutemaacutera koumlzvetiacuteti

Eacuterdekes elgondolkodni azon is van-e paacuterhuzam kell-e legyen paacuterhuzam e keacutet toumlrveacuteny a Be

eacutes a Btk bdquoszigorardquo koumlzoumltt Az anyagi jogszabaacutelyoknaacutel koumlnnyebb eacutertelmezni a toumlrveacuteny

szigoraacutenak fogalmaacutet Mineacutel toumlbb eacuteletviszonyt szabaacutelyoz mineacutel toumlbb teacutenyaacutellaacutest poumlnizaacutel a

toumlrveacuteny annaacutel erőteljesebb az aacutellam beavatkozaacutesa az egyeacuten eacuteleteacutebe A nagyobb buumlnteteacutesi

teacutetellel valoacute fenyegeteacutesnek szinteacuten az az uumlzenete az aacutellampolgaacuterok szemeacuteben hogy a toumlrveacuteny

megszigorodott Emellett termeacuteszetesen maacutes anyagi jogi szabaacutelyok is kifejezik a toumlrveacuteny

szigoraacutet mint peacuteldaacuteul a buumlnteteacutes felfuumlggeszteacuteseacutere vonatkozoacute szabaacutelyok vagy a visszaesői

minőseacuteghez fűződő jogkoumlvetkezmeacutenyek stb A buumlntető anyagi jogszabaacutelyok bdquoszigorardquo

286 Fenyvesi CsabandashHerke CsongorndashTremmel Floacuteriaacuten Uacutej magyar buumlntetőeljaacuteraacutes Dialoacuteg Campus kiadoacute BudapestndashPeacutecs

2008 34-35 o

102

aacutellaacutespontom szerint relatiacutev egyszerűen haacuterom dimenzioacute menteacuten eacuterteacutekelhető lehetőveacute teacuteve az

oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet maacutes orszaacuteg szabaacutelyaival vagy a toumlrveacuteny koraacutebbi aacutellapotaacuteval A haacuterom

dimenzioacute a koumlvetkező 1 az aacutellam milyen magatartaacutest rendel szankcionaacutelni 2 milyen

buumlnteteacutesek illetve egyeacuteb jogkoumlvetkezmeacutenyek megaacutellapiacutetaacutesaacutera van lehetőseacuteg 3 a buumlntetőjogi

felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera eacutes a szankcioacute alkalmazaacutesaacutera milyen felteacutetelek telejesuumlleacutese eseteacuten

keruumllhet sor Az eljaacuteraacutesjogi szabaacutelyok bdquoszigorardquo nem fejezhető ki ilyen egyszerűen Nem

lehet ugyanis egyeacutertelműen vaacutelaszt adni arra hogy peacuteldaacuteul az eljaacuteraacutesi hataacuteridők

leroumlvidiacuteteacuteseacutevel vagy megnoumlveleacuteseacutevel vaacutelik-e szigoruacutebbaacute a toumlrveacuteny A maacuter megleacutevő jogok

megvonaacutesa (pl fellebbviteli szint kiiktataacutesa) a toumlrveacuteny megszigorodaacutesaacutenak keacutepzeteacutet kelti az

emberekben holott a jogalkotoacute szaacutendeacuteka nem felteacutetlenuumll erre iraacutenyult hanem az eljaacuteraacutes

felgyorsiacutetaacutesaacutera Aacutellaacutespontom szerint az eljaacuteraacutesi toumlrveacutenyek szigora - nemes egyszerűseacuteggel - a

koumlvetkezetesseacuteguumlkben nyilvaacutenul meg leginkaacutebb ami annyit tesz hogy az eljaacuteraacutes reacutesztvevői ndash

jogkoumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll ndash nem koumlvethetnek el eljaacuteraacutesi hibaacutekat mulaszthatnak el eljaacuteraacutesi

cselekmeacutenyeket plaacutene nem akadaacutelyozhatjaacutek az eljaacuteraacutes időszerű befejezeacuteseacutet rosszhiszemű

eljaacuteraacutesi magatartaacutessal (Ez utoacutebbi magatartaacutesokat veacutelemeacutenyem szerint konzekvensen

szankcionaacutelni kell) Azt azonban leszoumlgezhetjuumlk a jelenlegi viszonyok koumlzoumltt a terhelt relatiacutev

hosszuacute ideig aacutell a Be hataacutelya alatt mire a Btk-ban megfogalmazott joghaacutetraacutennyal szembesuumll

Iacutegy az eljaacuteraacutes bdquosuacutelyardquo tehaacutet annak teacutenye hogy valaki buumlntetőeljaacuteraacutes hataacutelya alatt aacutell sok

esetben feleacuter magaacuteval a buumlnteteacutessel Talaacuteloacutean fogalmaz Farkas Aacutekos mikor ezt iacuterja bdquoa

buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer puszta leacuteteacutevel de nem toumlbbel toumllti be taacutersadalmi

funkcioacutejaacutet Azzal hogy megteremti a valoacutesziacutenűseacutegeacutet annak hogy a bűncselekmeacuteny

elkoumlveteacuteseacutet felelősseacutegre vonaacutes koumlveti (hellip) profaacutenul szoacutelva betoumllti a bdquofalra akasztott naacutedpaacutelcardquo

szerepeacutetrdquo287

(Az uumlgyek elhuacutezoacutedaacutesa miatt sajnaacutelatos moacutedon nem aacutell taacutevol a jelenlegi helyzettől

az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bizonyos esetekben valoacuteban maga az eljaacuteraacutes teacutenye volt a buumlnteteacutes) Az

anyagi eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyokban megnyilvaacutenuloacute visszatartoacute erőnek ugyanakkor araacutenyban kell

aacutellniuk Nem szerencseacutes az a konstrukcioacute melyben a terheleti jogok minimaacutelis eacuterveacutenyesuumlleacutese

mellett az eljaacuteraacutes alanyainak magatartaacutesaacutet indokolatlanul korlaacutetozoacute eljaacuteraacutes eredmeacutenyekeacutent

olyan buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutera keruumll sor mely a speciaacutelis eacutes a generaacutelis prevencioacutera is

alkalmatlan Paradoxonnak tűnhet de az előbb felvaacutezolt eset fordiacutetottja keveacutesbeacute

diszfunkcionaacutelis megoldaacutessal kecsegtet Iacutegy egy a terhelt jogait szeacuteles koumlrben biztosiacutetoacute az

eljaacuteraacutes soraacuten esetlegesen elkoumlvetett bdquohibaacutekrdquo orvoslaacutesaacutet iacutegy peacuteldaacuteul elmulasztott eljaacuteraacutesi

cselekmeacutenyek poacutetlaacutesaacutet lehetőveacute teacutevő kuumlloumlnfeacutele jogorvoslatokat beiktatoacute a doumlnteacutes

287 Farkas Aacutekos A falra akasztott naacutedpaacutelca 146 o

103

meghozatalakor a demokratikus elveket figyelembe vevő toumlrveacuteny alapjaacuten lefolytatott eljaacuteraacutes

eacutes az ennek eredmeacutenyekeacutent kiszabott buumlnteteacutes ndash a buumlnteteacutes suacutelyossaacutega elleneacutere is ndash

elfogadhatoacutebb lehet az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera

A buumlntetőeljaacuteraacutes aacuteltalaacutenos feladataacutet keacutepezi az igazsaacuteg feltaacuteraacutesa is Az igazsaacuteg ndash eljaacuteraacutesjogi

eacutertelemben ndash azonban nem azonos az igazsaacutegossaacuteggal tehaacutet nem erkoumllcsi hanem

ismeretelmeacuteleti kategoacuteria Tremmel szerint a bűnuumlgyekben eleacuterhető igazsaacutegra vonatkozoacutean

egyeacutebkeacutent sem alkalmazhatoacutek az bdquoobjektiacutevrdquo vagy bdquoteljesrdquo jelzők hiszen az igazsaacuteg egyfajta

megismereacutesi folyamat eredmeacutenye ami nem toumlrteacutenhet a megismerő szemeacutely neacutelkuumll tehaacutet

szuumlkseacutegszerűen szubjektiacutev Reacutegi perjogaacuteszaink mint Balogh Jenő Finkey Ferenc vagy

Angyal Paacutel egyenesen azon az aacutellaacutesponton voltak hogy a bűnuumlgyekben nem eacuterhető el az

igazsaacuteg hiszen az emberi megismereacutes korlaacutetozott A buumlntetőeljaacuteraacutes nem eredmeacutenyezhet

egzakt koumlvetelmeacutenyek szerint eleacuterhető igazsaacutegot tehaacutet nem logikai vagy matematikai

eacutertelemben vett igazsaacuteg288

A hataacutelyos Be VII fejezete bdquoA bizonyiacutetaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyairdquo ciacutemű reacutesze roumlgziacuteti az igazsaacuteg

eleacutereacuteseacutere vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket bdquoa bizonyiacutetaacutes soraacuten a teacutenyaacutellaacutes alapos eacutes hiaacutenytalan a

valoacutesaacutegnak megfelelő tisztaacutezaacutesaacutera kell toumlrekedni (hellip)rdquo A bdquotoumlrekednirdquo szoacute kifejezeacutesre juttatja

hogy a jogalkotoacute milyen aacutellaacutespontra helyezkedett az igazsaacuteg eleacutereacuteseacutevel kapcsolatban A

teacutenyaacutellaacutes alapos hiaacutenytalan valoacutesaacutegnak megfelelő kideriacuteteacutese eleacuterendő ceacutel ugyanakkor a

toumlrveacutenyhozoacute ndasha realitaacutes talajaacuten maradva ndash meacutegsem akkeacutent fogalmazott hogy a teacutenyaacutellaacutest

alaposan hiaacutenytalanul eacutes a valoacutesaacutegnak megfelelően kell tisztaacutezni Erre bdquocsupaacutenrdquo toumlrekedni

kell A bűnoumlsseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutenak eacutes a buumlnteteacutes kiszabaacutesaacutenak azonban felteacutetele a teacutenyaacutellaacutes

alapos hiaacutenytalan valoacutesaacutegnak megfelelő tisztaacutezaacutesa hiszen csak ebben az esetben lehet a

terheltet elmarasztalni Ellenkező esetben nincs bdquokoumlztes megoldaacutesrdquotehaacutet a terheltet fel kell

menteni289

A buumlntetőeljaacuteraacutes belső funkcioacutei a vaacuted veacutedelem eacutes az iacuteteacutelkezeacutes

Az alapelvek Tremmel szerint olyan főszabaacutelyok melyekkel a Be majdnem minden

rendelkezeacutese kapcsolatba hozhatoacute de amelyek a kiveacutetelek aacuteltal csorbulhatnak is A koacutedexek

elejeacuten nevesiacutetett alapelvek a reacuteszletszabaacutelyok kialakiacutetaacutesa soraacuten figyelembe veendő

kriteacuteriumokat fogalmazzaacutek meg olyan koumlvetelmeacutenyeket eacutes tilalmakat melyek az eljaacuteroacute

hatoacutesaacutegok cselekveacuteseacutet behataacuteroljaacutek Emellett a toumlrveacuteny elejeacuten kiemelt alapelvek elősegiacutetik az

egyseacuteges jogalkalmazaacutest taacutempontul szolgaacutelnak a jogeacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegek kapcsaacuten sőt az

288 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 35-36 o 289 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 37 o alapjaacuten

104

eljaacuteraacutesi jogheacutezag eseteacuten is290

Toacuteth Mihaacutely megfogalmazaacutesaacuteban bdquoa buumlntető eljaacuteraacutesjog alapelvei

olyan teacutezisek kiinduloacute teacutetelek normatiacutev fundamentumok amelyek megszabjaacutek az eljaacuteraacutes

moacutedjaacutet iraacutenyaacutet meghataacuterozzaacutek jellegeacutet E rendelkezeacutesek megvilaacutegiacutetjaacutek a jogalkotoacute

szemleacuteleteacutet kereteket adnak az aacutellam buumlntetőjogi igeacutenyeacutenek uacutegy hogy olykor annak

mozgaacutestereacutet korlaacutetait is kijeloumllikrdquo291

Az alapelvek kataloacutegusa nem toumlkeacuteletesen egyforma az egyes orszaacutegokban Egyes alapelvek

egyetemleges eacuterveacutenyűek miacuteg maacutesok inkaacutebb az egyik vagy maacutesik eljaacuteraacutesi rendszerre

jellemzőek Iacutegy peacuteldaacuteul a neacutemet buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny a legalitaacutes elveacuten alapul az angol eacutes a

holland toumlrveacutenyekben az opportunitaacutes elve eacuterveacutenyesuumll Az egyes orszaacutegok szabaacutelyozaacutesi

metoacutedusa is elteacuterő A nyugat-euroacutepai buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyek jelentős reacutesze nem foglalja

kuumlloumln fejezetbe az alapelveket mert nem tulajdoniacutet azoknak normatiacutev erőt Az alapelvek a

toumlrveacuteny azon reacuteszeacuteben foglalnak helyet ahol relevanciaacuteval biacuternak szerepuumlk elsősorban a

jogeacutertelmezeacutesben eacutes a jogheacutezagok kitoumllteacuteseacuteben aacutell292

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel nem mellőzhető az alapelvek vizsgaacutelata azeacutert sem mert a

buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny uacutejragondolaacutesa soraacuten eacuterdemes lehet az alapelveket goacutercső alaacute venni

eacuterteacutekelni eacutes rangsorolni E gondolatmenettel nem kiacutevaacutenom vitatni Toacuteth Mihaacutely aacutellaacutespontjaacutet

mely szerint bdquonincsenek nem is leacutetezhetnek bdquofontosabbrdquo eacutes bdquokeveacutesbeacute fontosrdquo toumlrveacutenyi

előiacuteraacutesokrdquo293

Mindoumlssze arroacutel van szoacute hogy a jogalkotoacuteval szemben taacutemasztott taacutersadami

elvaacuteraacutesok megvaacuteltozaacutesa a prioritaacutesokat egyik oldalroacutel a maacutesikra helyzheti aacutet eacutes egy uacutej toumlrveacuteny

megalkotaacutesa megfelelő alkalom arra hogy a preferenciaacutekat uacutejragondoljuk Feltehető peacuteldaacuteul

az a keacuterdeacutes hogy a jelenleg eacuterveacutenyesuumllő alapelvek mindegyikeacutere szuumlkseacuteg van-e ilyen

minőseacutegben az uacutej buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben Van-e olyan elv amelynek alapelvi minőseacutege

meghaladott eacutes egyszerű szabaacutellyaacute kell aacutetminősiacuteteni Feltehető az a keacuterdeacutes is hogy van-e

olyan elv amelynek leacutete akadaacutelyaacutet keacutepezi a buumlntető eljaacuteraacutesi toumlrveacuteny reformjaacutenak Teacutemaacutem

szempontjaacuteboacutel az előbbi keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa neacutelkuumlloumlzhetetlen Ismeacutetelten utalok Toacuteth

Mihaacutely gondolataira aki szerint nem alapelvkeacutent hanem egyszerű bdquofőszabaacutelykeacutentrdquo kell

meghataacuterozni azokat az elveket melyek eseteacuteben a toumlrveacuteny olyan szaacutemuacute eacutes olyan jelentősseacutegű

kiveacuteteleket aacutellapiacutet meg melyek keacutetseacutegesseacute teszik az adott elv fundamentaacutelis jellegeacutet294

A jogirodalom az alapelvek toumlbbfeacutele csoportosiacutetaacutesaacutet ismeri mely azonban nem jelent

konzekvens elhataacuterolaacutest az egyes csoportok koumlzoumltt Az alapelvek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi

290 Fenyvesi ndash Herke ndash Tremmel 59-60 o 291 Belovics Ervin ndash Toacuteth Mihaacutely Buumlntető eljaacuteraacutesjog HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2013 43 o 292 Farkas ndash Roacuteth 62-63 o 293 Belovics ndash Toacuteth 2013 i m 43 o 294 Belovics ndash Toacuteth 2013 i m 46 o

105

elvek szerinti felosztaacutesaacutenak egyik keacutepviselője Reacutevai Tibor Ezzel a felosztaacutessal azonban nem

minden elmeacuteleti jogaacutesz eacutert egyet A szervezeti alapelvek az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mindkeacutet

aacutegaacuteban eacuterveacutenyesuumllnek eacutes az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő hatoacutesaacutegok szervezeti

feleacutepiacuteteacuteseacutere adnak iraacutenymutataacutest Ugyanakkor a szervezeti alapelvek nem egyszer eljaacuteraacutesjogi

műkoumldeacutesi elveket is magukban foglalnak Eacuteppen ezeacutert a jogirodalomban leacutetezik olyan

aacutellaacutespont is mely szerint ez a felosztaacutes vitathatoacute295

A magam reacuteszeacuteről nem tartom

probleacutemaacutenak ha olyan ismeacutervek menteacuten veacutegzuumlnk osztaacutelyozaacutest ami az egyik vagy a maacutesik

halmaz alkotoacuteelemeacutere is igaz lehet tehaacutet az egyes csoportok koumlzoumltt aacutetfedeacutes mutathatoacute ki Az

viszont leacutenyeges hogy ez az aacutetfedeacutes ne legyen igaz a csoport minden elemeacutere mert akkor a

csoportosiacutetaacutes elvesziacuteti eredeti ceacuteljaacutet konkreacutet esetben azt hogy az alapelveket kuumlloumlnfeacutele

ismeacutervek alapjaacuten megkuumlloumlnboumlztessuumlk egymaacutestoacutel

A szervezeti alapelveket doumlntő reacuteszt az Alaptoumlrveacuteny tartalmazza Szaacutemos műkoumldeacutesi alapelvet

is megjeleniacutet az Alaptoumlrveacuteny296

amelyek egy reacuteszeacutet a Be megismeacutetli mint peacuteldaacuteul az

aacutertatlansaacuteg veacutelelmeacutet297

de ezek koumlreacutet ugyanakkor bőviacuteti is298

A szervezeti elvek

Alaptoumlrveacutenyben nem roumlgziacutetett szabaacutelyait az uumlgyeacuteszseacutegről eacutes biacuteroacutesaacutegroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyek

tartalmazzaacutek299

Az Alaptoumlrveacutenyből bdquokihagyottrdquo alapelvek jelentősseacutege kapcsaacuten Tremmel ndash

Csemegi eacutes Kiraacutely veacutelemeacutenyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a koumlzvetlenseacuteg vagy a

funkcioacutemegosztaacutes elvei nem jelenteacutektelenebbek egyes az Alaptoumlrveacutenyben egyeacutebkeacutent roumlgziacutetett

elvekneacutel300

(Nem mellőzhetem a keacutet kivaacuteloacute buumlntető jogaacutesz Toacuteth Mihaacutely eacutes Tremmel Floacuteriaacuten

veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacutegeacuteből eredő konfliktus feloldaacutesaacutet Aacuteltalaacutensossaacutegban igazat kell adnunk

Toacuteth Mihaacutelynak mely szerint baacutermilyen szabaacutely mely toumlrveacutenyi formaacuteban testet oumllt

megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll jelentősseacuteggel biacuter Konkreacutet esetben ugyanakkor egyet lehet eacuterteni

Tremmellel is hiszen kifejezetten a Buumlnetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny alkalmazaacutesi koumlreacuteben a

koumlzvetlenseacuteg elve kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter joacutellehet azt a megfoglamazaacutest mely szerint ez

az elv az Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett elvek bdquoaacutetlagaacutehozrdquo keacutepest nagyobb jelentősseacutegű kicsit

elnagyoltnak tartom Az alapelvek kolliacutezioacutejaacutet (eacutes a kolliacutezioacute feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az elvek

esetleges rangsorolaacutesaacutet) csak konkreacutet esetben konkreacutet uumlgy kapcsaacuten tudom elkeacutepzelni keveacutesbeacute

az elvek bdquoaacutetlagardquo alapjaacuten

295 Herke Csongor ndash Fenyvesi Csaba ndash Tremmel Floacuteriaacuten A buumlntető eljaacuteraacutesjog elmeacutelete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash

Peacutecs 2012 48 o 296 Alaptoumlrveacuteny XXVIII cikk 297 Laacutesd Alaptoumlrveacuteny XXVIII cikk (2) bekezdeacutes illetve Be 7 sect 298 Ilyen peacuteldaacuteul a hivatalboacutel valoacute eljaacuteraacutes elve [Be 6 sect (1) bekezdeacutes] 299 Baacutenaacuteti ndash Belovics ndash Csaacutek ndash Sinku ndash Toacuteth ndash Varga 2006 40 o 300 Tremmel 183 o

106

Teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel fontos kriteacuterium hogy egy alapelv Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett-e vagy

bdquocsupaacutenrdquo a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacutenyben Ennek veacutelemeacutenyem szerint azeacutert van jelentőseacutege mert

az Alaptoumlrveacutenyben szabaacutelyozott alapelvek csaknem bdquokőbe veacutesettrdquo szabaacutelyok moacutedosiacutetaacutesukhoz

az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselők keacutetharmadaacutenak szavazataacutera van szuumlkseacuteg

Az Alaptoumlrveacuteny buumlntető igazsaacutegszolgaacuteltataacutest eacuterintő elveinek vizsgaacutelata maacutes szempontboacutel is

neacutelkuumlloumlzhetetlen A jogaacutellamisaacuteg kriteacuteriumainak megfelelő igazsaacutegszolgaacuteltataacutes akkor

valoacutesulhat meg ha annak legszuumlkseacutegesebb elemei az Alaptoumlrveacuteny eacutes a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny

egyuumlttes alkalmazaacutesa soraacuten eacuterveacutenyre juthatnak Maacuteskeacutepp megfogalmazva a jogaacutellami

buumlntetőeljaacuteraacutes biztosiacuteteacutekaacutet jelenti amennyiben a legfontosabb elveit az Alaptoumlrveacuteny de

legalaacutebb a buumlntetőeljaacuteraacutesi toumlrveacuteny tartalmazza301

Az Alaptoumlrveacuteny kimondja rendelkezeacuteseit azok ceacuteljaacuteval a benne foglalt Nemzeti hitvallaacutessal

eacutes toumlrteacuteneti alkotmaacutenyunk viacutevmaacutenyaival oumlsszhangban kell eacutertelmezni [R) cikk (3) bekezdeacutes]

A Nemzeti hitvallaacutes ndash buumlntetőeljaacuteraacutesra is vonatkoztathatoacute ndash elve szerint az emberi leacutet alapja az

emberi meacuteltoacutesaacuteg A polgaacuternak eacutes az aacutellamnak koumlzoumls ceacutelja ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a rend eacutes az

igazsaacuteg kiteljesiacuteteacutese Az aacutellam feladata hogy polgaacuterait szolgaacutelja uumlgyeiket meacuteltaacutenyosan

visszaeacuteleacutes eacutes reacuteszrehajlaacutes neacutelkuumll inteacutezze302

Ezeket az elveket felfoghatjuk az aacutellam

oumlnmeghataacuterozaacutesakeacutent melyben kifejezeacutesre keruumll hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes nem lehet

oumlnceacuteluacute hiszen a legitimaacutecioacute alapjaacutet az aacutellampolgaacuteri felhatalmazaacutes teremti meg Ezeacutert az aacutellam

minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak iacutegy az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak is a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet kell

szolgaacutelnia Az Alaptoumlrveacuteny I eacutes II cikkeacuteben rendelkezik az ember alapvető jogainak

tiszteletben tartaacutesaacuteroacutel valamint az emberi meacuteltoacutesaacuteg seacuterthetetlenseacutegeacuteről Alapvető jog maacutes

alapvető jog eacuterveacutenyesuumlleacutese vagy valamely alkotmaacutenyos eacuterteacutek veacutedelme eacuterdekeacuteben felteacutetlenuumll

szuumlkseacuteges meacuterteacutekben az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutellal araacutenyosan az alapvető jog leacutenyeges tartalmaacutenak

tiszteletben tartaacutesaacuteval korlaacutetozhatoacute (I cikk (3) bekezdeacutes) Ebből az elvből vezethető le toumlbbek

koumlzoumltt az aacutellam jogosultsaacutega a terhelt ndash buumlntetőjogi felelősseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa vagy annak

gyanuacuteja eseteacuten ndash szemeacutelyi szabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesaacutera illetve elvonaacutesaacutera A szemeacutelyes

szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacutes kriteacuteriumait a IV cikkben talaacutelhatjuk Erre az Alaptoumlrveacuteny

eacutertelmeacuteben kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyben meghataacuterozott okboacutel toumlrveacutenyben meghataacuterozott eljaacuteraacutes

kereteacuteben keruumllhet sor Az okokat a Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv az eljaacuteraacutes moacutedjaacutet a

Buumlntetőeljaacuteraacutesi Toumlrveacuteny szabaacutelyozza A IV cikk (3) bekezdeacutese a szabadsaacutegaacuteban korlaacutetozott

301 vouml Tremmel Floacuteriaacuten A buumlntetőeljaacuteraacutes alapelvei az uacutej Alaptoumlrveacuteny tuumlkreacuteben in Drinoacuteczi Tiacutemea (szerk) Magyarorszaacuteg uacutej

alkotmaacutenyossaacutega Peacutecs PTE Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2011 179 o

httpajkptehufilestiny_mceFilekarikiadvanyokmagyarorszag_uj_alkotmanyossaga_kotet_11pdf (letoumlltve 2013

december 15) 302 Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25) Nemzeti hitvallaacutes