Čaj priamo z pralesa

CHÝRNIKCHÝRNIK– Program kultúra národnostných menšín - “

Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.

Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!2010

Čaj priamo z pralesaMeno profesora Th omasa Dávida chvália tisícky ľudí na celom svete. Jeho vynález bedrovej platničky sa stal svetovým patentom, ale jeho život pred niekoľkými desiatkami rokov v Južnej Amerike nabral nový smer. Práve tam mu indiáni ukázali rastliny, ktoré sú potencionálnym prírodným liečivom proti rakovine.

„Pred mnohými rokmi sme sa stali vlastníkmi svetového patentu, ktorý znamenal chirurgické riešenie vykĺbe-nín bedrového kĺbu. Moja výskumná skupina dostala pozvanie na demon-štráciu do každej známej ortopedickej nemocnice po celom svete, čím sme sa dostali aj do Južnej Ameriky, kde sme operovali indiánske dieťa. Po úspešnej operácii mi starý indián venoval ich rastliny. Brazílski kamaráti mi pove-dali, čo mám s nimi robiť. Povedali mi, že yanomamskí indiáni sú mimoriadne uznávaní fytoterapeuti, ktorí sa už pred niekoľkými tisíckami rokov preslávili svojimi farmakognostickými a farma-ceutickými poznatkami. Rastliny sme vzali domov do Viedne, kde sme ich dô-kladne vyšetrili. Dosiahli sme výborné výsledky pri pokusoch aplikovať rastli-ny pacientom s nádorovým ochorením. Pozitívne reakcie sme zaznamenali pri 9 druhoch nádoru a účinok bol doká-zaný u niekoľkých tisíckach ľudí.“

Ako čaj účinkuje na organiz-mus a na rakovinové bunky? V čom sa skrýva jeho blahodarný účinok a sila?

„Indiáni nám z vďaky prezradili, čo je tá zvláštna tekutina, ktorú tam kaž-dý pil. Pitím tohto čaju pripraveného z rastlín predchádzajú chronickým chorobám. Ako výskumník som bol skeptický. Musím sa priznať, že som sa mýlil. Niekoľkotisícročné skúsenosti a obrovské vedomosti indiánov potvr-dili aj výskumníci ocenení Nobelovou cenou. Čaj má vplyv na konečný me-tabolizmus buniek. V mitochondriách, ktoré sú energetickou továrňou bunky, je vždy prítomný ubichinóm / koen-

zým Q10/. Koenzým Q 10 nie je mož-né získať energiou spaľovaním živín a telo nie je schopné správne fungovať. U osôb s chronickým ochorením je jeho koncentrácia veľmi nízka alebo len málo vykázateľná. Účinkom čaju sa táto koncentrácia zvýši o 27 %. Ak náš-mu organizmu teda chýba koenzým Q 10, potom v energetickej rovnováhe bu-niek nastanú poruchy a môžu sa preja-viť rôzne choroby ako napr. rakovina. Indiáni teda už pred mnohými rokmi mali pravdu, keď tvrdili, že čaj pijú pre-

to, aby predišli chronickým chorobám.“

Lekárska veda tvrdí, že aj v zdravom organizme sa tvoria ra-kovinové bunky.

„Deformované bunky vznikajú vo všetkých z nás, ale naprogramova-ným odumretím pomocou zodpoved-ného génu sa za krátku dobu zničia alebo ich silný imunitný systém roz-pustí protolýzou. Ak sa však objavíkombinácia účinkov poškodzujú-cich gény, potom naprogramované

(pokračovanie na str. 2)

Na úvod slovo šéfredaktora Vážení čitatelia! Od dnes budeme vychádzať na 24 stranách, ako

sme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín, s osemstra-novou kultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretože ak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných strán-kach, iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okrem materiálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálne satiricko-humoristické príspevky od renomovaných autorov nielen zo Slovenska, ale aj zo susedných krajín Vyšegradskej štvorky... v rámci spoločnej EÚ. A tak je tu príležitosť realizovať sa a pre-zentovať svoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí, začínajúcich autorov, vrátane žiakov a študentov škôl, ktorých si aj touto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby naše okresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvú literárnu prílohu zara-ďujeme už dnes. Prajeme vám príjemné čítanie!

Mgr. Jozef Hatala

Naše obce najviacpostihli záplavy...

Do zaplavených oblastí nášho regiónu pricestoval aj premiér Slovenskej republiky Róbert Fico, ktorý si v sprievode starostu obce Mojzesovo Emila Gábriša prezrel zaplavené oblasti

a prisľúbil pomoc.

V obci Hul bolo vodným živlom takto zničených aj niekoľko rodinných domov.

Profesor Thomas Dávid

7. ročník 7. číslo júl 2010 cena 0,50 €

jul.indb 1jul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:2612. 6. 2010 13:49:26

CHÝRNIK2

(dokončenie zo str. 1) odumieranie buniek nezačne. Vtedy sa vytvoria zdeformované bunky, roz-množia huby, ktoré sa neobmedzene množia a keď dôsledkom rôznych faktorov oslabne aj imunitný systém, potom je cesta na vytvorenie rakoviny voľná. Nádor sa chirurgicky odstráni, ale v organizme sa naďalej nachádza candida albicans a miliardy buniek v rôznom predrakovinovom štádiu. Aj keď pacient dostáva chemoterapiu, v takýchto prípadoch zaberá už len na 2 %. Ak aj diagnóza poukazuje na rakovinu, nemusí byť beznádejným prípadom. Ak sa negatívne vplyvy odstránia, chorý zmení svoje nespráv-ne stravovanie a svoj imunitný systém postaví na nohy, je tu nádej na preži-tie. K tomu je ale potrebné prečistenie a alkalizácia organizmu. Svetoznámy Ústav Maxa Plancka dokázal, že pi-tím čaju sa ešte aj u smrteľne chorých zosilní imunitný systém. Behom 14 týž-dňov sa aktivita imunitného systému zosilnila o 95 % a počet prirodzených živých buniek stúpol, čiže sila a aktivi-ta imunitného systému kvantitatívne narástli. Výskumníci Harvard Medical

School dokázali, že čaj zabráni tvorbe žíl na tých miestach, ktoré vedú k meta-stázam a rakovinovým bunkám.“

Vedecké výskumy a početné množstvo výskumných laborató-rií už dokázali liečivý účinok čaju, ale aké sú doterajšie praktické skúsenosti a výsledky?

„Naše doterajšie praktické skúsenos-ti sú výborné. Vieme pomôcť aj ťažko chorým. Takýto chorí ľudia majú plno metastáz, rakovinových buniek, sú ma-látni, majú depresie. Našim pacientom vďaka COD – systému a COD – pro-tokolu v prípade 9 rakovinových ocho-rení vo veľmi veľkých percentách zmizli metastázy behom šiestich resp. ôsmych mesiacov alebo 1 roka. Dôležitou sú-časťou je aj zmena životosprávy, hlav-ne obmedzenie negatívnych faktorov ako fajčenie, prehnané pitie alkoholu, nesprávne stravovanie. Treba vedome vylúčiť negatívne vplyvy, zdravo a pri-rodzene sa stravovať a mať vyrovnaný, šťastný rodinný život. Aj indiáni v Juž-nej Amerike žijú takto. My, Európania môžeme tiež nasledovať ich príklad.“

Vážené prítomné luctvo, povedz-me si to prámo: človek dokáže sko-ro všetko. Urobit dýru do sveta, ale aj do ozónu, urobit si pekný dom i peknú hanbu, oduševnene kričat hurá i fuj, vyzírat jako pekný hrdy-na, ale aj jako pekný idiot, nýkedy dokáže byt aj sto rokov na svete, ale any tri minúty pod vodu, ví dobre hrat na klavíri a na nervy, operú-vat srcco a v tyle neprátela, ská-kat o tyči a do reči, a tuším viacej myslet na dalšé generácie počítačov jako maturantov.

No človek by si až tak mnoho nemav namýšlat, lebo je len človek! Any pri najlepšéj vóli nedokáže pre-letet v petmetrovej výške z námesta

Čaj priamo z pralesa...

Hraničárov na Kolárové námestý any za ideálnych poveternostných podmínek.

Nedokáže vonat ako lipa a len tak sa rozmnožúvat po vetre. To dokáže božá príroda. A preto by si mav človek celkom skromne po-vedat: až tak mnoho toho nevím, a preto sa tu na svete budem račej čuduvat, jako svet menit. Pri čudu-váný totyž nelítajú trísky a nekapú ryby, rastú stromy a padá snah a šecko je na svojom míste a v po-rádku, jako tedy, ked je na jar nao-zaj jar, v lete leto, na jablony jabĺč-ko, na človekovi hlava a v človekovi srce.

Stanislav Štepka

Odkaz ľudstvu od Stanislava Štepku

Miestna a menšinovákultúra

Vláda SR, spoločne s Minister-stvom kultúry SR si uvedomuje, že ciele kultúrnej politiky nie je možné dosiahnuť bez podpory a rozvoja miestnej a menšinovej kultúry. Preto zintenzívňuje di-alóg s územnou a miestnou sa-mosprávou a ich organizáciami o otázkach kultúry a adresnej podpory kultúrnych aktivít ob-čanov na miestnej a regionálnej úrovni. Podporuje metodickú a konzultačnú pomoc kultúrnym

inštitúciám zo strany príslušných odborných pracovísk v rámci svo-jej pôsobnosti.

Prostredníctvom grantového systému zabezpečuje aj podporu kultúry národnostných menšín a etnických skupín a znevýhod-nených skupín obyvateľstva, ako i rozvoj slovenskej kultúry na ja-zykovo zmiešaných územiach. Aj vďaka tejto podpore vychádzajú naše okresné noviny.

(redakcia)

Nedávne parlamentné voľby prebehli hladko, kultivovane a dôstojne aj v obciach a mestách nášho regiónu.

jul.indb 2jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:2712. 6. 2010 13:49:27

CHÝRNIK 3

po všetky roky spolužitiazostávaš záhadnou bytosťou

ktorá búrlivé sny ukladádo komnát vnútorného sveta

dnes počas celého večerasi znovu nápadne mlčalakým Tvoje oči vyzývali

k zdolávaniu tajomných hlbín

túžobne čakám na okamihkedy vkĺznem medzi útesyaby som konečne objavilženu doteraz nepoznanú

Jaroslav Liptay

nepoznanáPochovaní legionári v Nitrianskom Hrádku

Písal sa rok 1919, po vzniku Česko – Slovenskej republiky sa na území bývalého Uhorska usa-dili maďarské vojenské jednotky, ktoré na príkaz svojej, t.j. uhor-skej vlády nechceli uznať novo-vzniknutý štát. Nechceli pristúpiť najmä na dohodu a uznať hranice vtedajšieho novovzniknutého Česko – Slovenska, ktoré vzniklo na základe rozhodnutia mocnos-tí, ktoré ukončili víťazne prvú svetovú vojnu. Po ich zasadaní v Trianone sa rozhodlo o rozpa-de Rakúsko – Uhorska a určení hraníc medzi jednotlivými novo-vzniknutými štátmi. Slovenskí, dovtedy ešte uhorskí vojaci spolu s českými a srbskými vystupovali na frontoch prvej svetovej vojny v uniforme Rakúsko – Uhorskej armády. Toto priviedlo našich vte-dy vedúcich politikov (Masaryk, Beneš, Štefánik…) k myšlienke na vytvorenie armády novo sa tvoria-ceho štátu. Začali vznikať vojen-

ské jednotky pod názvom „Légie“. V Nitrianskom Hrádku (vtedaj-šom Malom Várade) bola jedna z jednotiek „Legionárov“, taktiež bola jednotka aj v Dolnom Ohaji a v Bánove (vtedajšej Bánovskej Kesy). V južne položených dedi-nách v obciach Bešeňov, Dvory nad Žitavou (Udvard)…boli jed-notky maďarské vo veľkej presi-le a preto „Legionárom“ prišla vlakom na pomoc posila z Levíc, na železničnú stanicu Úľany nad Žitavou (vtedy Fedýmeš). Pre zlú komunikáciu medzi príchodzími a tu usadenými vojskami prišlo pri presune legionárov k prestrelke, pri ktorej bolo zabitých veľa voja-kov, dodnes ich nezistený počet. Viacerí z nich sú pochovaní aj na cintoríne v Nitrianskom Hrádku.

A tak na podnet primátora mes-ta Šurian Imricha Váradyho a bý-valého primátora Jozefa Šutku sa konala v rímskokatolíckom kosto-le v Nitrianskom Hrádku pri príle-

žitosti 90. výročia tejto nešťastnej udalosti zádušná svätá omša. Po jej skončení šuriansky primátor položil ku krížu, ktorý sa na mies-te hromadného hrobu zachoval dodnes, veniec, za prítomnosti poslancov a občanov Nitrian-skeho Hrádku. Po slávnostnom kladení venca Mgr. František Ta-maškovič výstižnou prednáškou oboznámil prítomných v krát-kosti, no podrobne o historických udalostiach, ktoré sa udiali pred i po vzniku Česko-Slovenskej re-publiky. Po prednáške bol krátky kultúrny program, v rámci kto-rého členovia klubu dôchodcov v Nitrianskom Hrádku zaspievali slovenské ľudové piesne a panie Halásová a Lucka Brezíková pred-niesli básne. Celú akciu kladenia vencov ako i prednášku zabezpe-čilo, na podnet exprimátora Jozefa Šutku šurianske Mestské kultúrne stredisko.

Ott o Malík

INZERCIA

Ponúkame ubytovanie v súkromnej chate v Níz-kych Tatrách - Krpačovo.

tel.: 0903 553 256e-mail:

[email protected]

jul.indb 3jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:2812. 6. 2010 13:49:28

CHÝRNIK4

„Aké je milé a krásne, keď bratia žijú pospolu“ – slovami Sv. Pís-ma začal sv. omšu vdp. František Bogdan v areáli SOŠ stavebnej v sobotu 22. mája pre žiakov, pe-dagogický zbor, rodičov a pria-teľov Cirkevnej ZŠ Antona Ber-noláka. Podujatie s názvom Deň radosti sa tu konalo druhýkrát. Organizátori mali oblečené čer-vené tričká s bielou kresbičkou dievčaťa a chlapca, nad ktorou sa vynímal nápis DEŇ RA DOSTI a pod ňou názov školy. Prítomní sa zúčastnili sv. omše, zapájali sa do rôznych športových súťaží – podľa počtu žetónov mohli vyhrať

rozmanité darčeky, bola tu i pre-zentácia hasičského zboru s troma autami, či policajné auto a siláci s rôznymi atrakciami, z nich naj-silnejší Ondrej Döme svojim te-lom odtiahol i kamión, čo snímala známa slovenská TV. O hudbu sa postaral Imrich Cibulka – manžel známej TV moderátorky Denisy Cibulky, neskôr i Country kapela PARNÍK. Všetci sa mohli občer-stviť malinovkami od sponzora i pochutiť si na dobrom guláši (di-vinovom i Jókaiho guláši), na Hot dogu, grilovanom mäse, dreni, zmrzline, zákuskoch, káve a iných dobrotách. Hral sa futbal, volejbal, vybíjaná a niektorí sa tešili i spo-ločnému ERKO tancu. Atrakcie silákov komentoval moderátor Balázs Recska a fotografoval František Procházka. Stredobo-dom celej akcie boli siláci Ondrej Döme, Alexander Gál a Ladislav Czuczor. Tí prevaľovali 280 – kilo-gramové koleso, zdvíhali nad seba niekoľkokrát 70-kg pivový sud,

cez hrudník O. Dömeho prevalili 170-kg pneumatiku. Moderátor-ka to komentovala takto: „Nech sa páči, poďte sa pozrieť ako siláci idú duby váľať! Pozrite sa, ako im to ide dobre! Už vieme, kto bude prenášať skrine v škole! Výborne! Beriem si vás do školy!“ Na Slo-vensku je už dobre známe, že O. Döme vyniká nejakou magickou silou, keďže sa na jeho tele udrža-li kamene, sklenená tabuľa, fľaša, príbory, či iné materiály. Moderá-tor ho nazval „slovenský Copper-fi eld“. Prevaľovanie pneumatiky si mohli vyskúšať i dobrovoľníci. Akcia sa podarila i pánu učiteľovi

AJ na SOŠ Rudolfovi Habrdovi – otcovi piatich detí, bývalému ria-diteľovi CZŠ A. Bernoláka.

Pán farár František Bogdan vo sv. kázni vyzdvihol človeka ako spoločenského tvora, o čom hovo-ril už aj Aristoteles. Ďalej pouká-zal na veľký význam zorganizova-nia takéhoto dňa: Život nie je len o ťažkostiach, ale aj o radostiach, a preto aj pokoj máme užívať ako dar. Máme si nájsť čas na radosť a oddych. Preto je veľmi pekné, ale aj povzbudzujúce, keď sa kres-ťania stretajú pri sv. omši, ale aj mimo sv. omše; stretajú sa ako pu-tujúca cirkev, ale aj mimo kostola – v podobných stretnutiach ako je toto. Aj pri kňazskej vysviacke biskup odovzdáva slová posolstva – o dobrom diele. Takéto dielo začína aj pri tejto škole. Kňaz cito-val aj slová zo Skutkov apoštolov: „Množstvo veriacich malo jednu myseľ a jednu dušu.“ Do prosieb bola zahrnutá mládež i všetci prítomní. Celú sv. omšu dopre-

vádzal spev detí a mládeže. DEŇ RA DOSTI po sv. omši slávnostne otvoril hlavný organizátor Pšenák a zástupkyňa SOŠ stavebnej Ka-tarína Töröková. Jeden z organi-zátorov Peter Kraslan odovzdával - hneď pod veľkým transparentom s nápisom DEŇ RA DOSTI – líst-ky k občerstveniu. Zaujímavosťou je, že na CZŠ A. Bernoláka vyu-čujú tri Jany: pani zástupkyňa J. Šimunková, pani učiteľka TV, AJ a iných predmetov J. Kálmanová a pani učiteľka 1. stupňa J. Mi-čeková. Nad stánkami nechýbali pekné, niekedy i vtipné, nápisy, napr.: Obchodík u peknej Danky, Jedálnička u chutnej lyžičky, Ka-viareň u sladkej Moniky, Dielnič-ka A – je – to (kde deti maľovali na rôzne veci i vyrábali pohľadnice a iné veci). Žiaci 1. ročníka SOŠ na Jesenského Martina Procház-ková a Peter Svetlý predvádzali carvingfruit – umelecké vyrezáva-nie do ovocia a zeleniny. Prítom-ní sa mohli pokochať na ružiach v melóne, na nápise SOŠ v tekvici atď. Medzi učiteľmi, pripravujú-

Deň radosti v areáli SOŠ stavebnejcimi rôzne súťaže nechýbal ani učiteľ AJ na domácej SOŠ staveb-nej Rudolf Habrda s manželkou, starajúci sa o skok vo vreci. CZŠ navštevuje ich syn Borisko a ne-chýbala tu ani ich dcéra Olinka. Žiaci i pani učiteľka Jana Kálma-nová predvádzali chodenie na chodúľoch, skákali na švihadlách, behali cez prekážky, strieľali s lu-kom, zhadzovali s loptou fľaše, či s hadicou plechovky.

Na nástenkách sa prezentovala SOŠ stavebná a aj „OCEĽOVÝ SILÁK“ Ondrej Döme svojimi diplomami, oceneniami a niekto-rými článkami v regionálnych novinách. Okrem predstavenia moderátorom sme si mohli aj prečítať, že získal: 2. miesto v Maj-strovstvách Slovenska v tlaku na lavičke, 1. miesto na Európskom šampionáte POWERLIFTING, 1. miesto na Majstrovstvách Slovenska v silovom trojboji, 2. miesto na svetovom šampionáte atď. Pred účastníkmi z CZŠ sa tak mohol prezentovať nielen svojou telesnou, ale aj duchovnou silou, ktorú reprezentovalo tetovanie s motívom Panny Márie na ľavom pleci.

Jana Slobodníková

jul.indb 4jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:2812. 6. 2010 13:49:28

CHÝRNIK 5

Dôležitá obchodná tzv. soľná cesta...

Gbelce majú bohatú ale aj rozporuplnú a zaujímavú históriu

Význam tejto oblasti vzrástol v XI. storočí, pretože krížom vie-dla veľmi dôležitá obchodná cesta nazývaná „soľná cesta“. Na území vedľa „kamennej studne“ založili kráľovský hospodársky majer. Túto „Osadu vedľa kamennej studne“ v XIII. storočí nazývali v skratke Köbölkút, čiže v preklade „Stud-ňa z kameňa“ V roku 1245 osadu Gbelce dostal od kráľa do daru Tor-da Peter, ktorý okolie vidieka Gbel-ce osídlil svojimi vojakmi a pozval aj slovenských a nemeckých usad-líkov.

Gbelce sa neskôr dostali do ma-jetkového vlastníctva rodiny pred-kov Forgácsovcov (Hontpázmán nb. Ivánku). Turci po prvýkrát v roku 1543 obsadili Ostrihom a v roku 1552 v dobyvačných vojnách získali obrovské územia. V rokoch 1594-95 prišli urputné vojny pri oslobodzovaní Ostriho-mu a Štúrova. Hoci sa oslobodenie uskutočnilo, vojny priniesli nezne-siteľnú chudobu okolitému obyva-teľstvu.

V roku 1599 sa Ostrihom a Štú-rovo znovu dostali do rúk Turkov, čo takto trvalo ešte ďalších 140 ro-kov. Územie Gbeliec za toto obdo-bie bolo miestom viacerých bitiek. Až rok 1685 bol rokom úplného oslobodenia Štúrovského okre-su od tureckej nadvlády. Od roku 1701 bol zemepánom celého oko-

lia János Bott yán. Povstanie Fran-tiška Rákócziho II. v roku 1703 sa veľmi rýchlo rozširovalo aj v našom okolí. V Štúrove sa už 25. septem-bra objavilo 13 kuruckých prápo-rov. Roku 1706 sa cisárska obrana vzdala a hrad Ostrihom odovzda-la povstalcom. Strata Ostrihomu znamenala veľký úder pre cisárske vojská, pretože mesto sa dostalo do rúk Kurucov a títo mohli ľahšie nadviazať kontakt s ostatnými po-vstalcami za Dunajom. Z toho dô-vodu sa snažili získať naspäť Ostri-hom. Po jednotýždňovom zajatí sa

Ostrihom dostal znovu späť do rúk cisárskej armády. Od nešťastnej trenčianskej bitky (3. august 1708) hviezda Kurucov začala čoraz viac blednúť. Dňa 27. septembra 1709 Bott yán vo vojenskom tábore zo-mrel. Jeho smrť znamenala pre celé povstalecké kurucké hnutie defi ni-tívny úder, pretože on bol dušou všetkej aktivity. Od tejto chvíle začal pomaly odumierať celý život kuruckého sveta. Dlhotrvajúca voj-na už vyčerpala všetkých, pričom o veľkú biedu sa pričinil aj rozširu-júci sa mor. Nakoniec boj Kurucov sa skončil Satmárskym mierom. Nečudo, že obyvatelia z obcí sa radšej presťahovali na bezpečnejšie miesta. Boj za slobodu pre maďar-ský národ priniesol popri tragic-kých následkoch aj celospoločen-ský rozvoj a patril k významným

udalostiam. Cisár František Jozef bol nútený v roku 1849 zrušiť pod-danstvo, čo sa v celej krajine a teda aj v Gbelciach ihneď prejavilo. Veľ-kostatkár Pállfy stratil vlastných poddaných a pozemky odovzdal poľnohospodárskym rodinám. Knieža rozdelil na južnej časti for-mujúcej sa dediny svoju záhradu na výstavbu rodinných domov, hospodárskych budov, maštalí. S rozvojom dediny sa znovu začalo rozvíjať aj vinohradníctvo. V živote obyvateľov Gbeliec bola význam-nou udalosťou v polovici 19. sto-ročia výstavba železnice medzi Bu-dapešťou, Bratislavou a Viedňou (1851). Gbelce sa stali v tom čase významným železničným uzlom. Po prvej svetovej vojne a po rozpa-de Rakúsko-Uhorska, Maďarsko ako porazenecká krajina kolaboru-júca s Hitlerom stratila časť svojho územia. Gbelce a jeho okolie bolo súčasťou Československa, ktoré bolo ustanovené dňa 28. októbra v roku 1918. Pozemky Mikuláša Pállfyho vymerali presídleným českým kolonistom. Vtedy vznik-la „Kolónia“, moderná domová štvrť. Počas rokov prvej Českoslo-venskej republiky aj pôvodná časť dediny sa rozšírila. Počet obyvate-ľov už vtedy dosiahol 2100 osôb. Na základe prvého Viedenského rozhodnutia Južné Slovensko na jeseň roku 1938 bolo pričlenené k Maďarsku. Obec Gbelce pričle-nili k Ostrihomskej župe. Občania s nadšením prijali novú situáciu. Žiaci sa mohli učiť v materinskom jazyku. Po maďarsky sa mohlo ho-voriť aj v úradoch.

Na životnú úroveň veľmi ne-priaznivo vplýval blížiaci sa vojno-vý front. Roku 1944 Nemci obsa-dili Maďarsko, Rusi dobyli Kišiňov a Odesu. V septembri roku 1944 aj v Gbelciach pobrali židovské rodi-ny, transportovali ich do koncen-tračných táborov. Koncom tohoto roku východný front sa priblížil až k hraniciam Gbeliec. Na Štedrý deň Nemci vyhodili do vzduchu most Márie Valérie v Štúrove. Gbelce sa na 42 dní dostalo do zovretia pri frontovej čiare. Veľmi časté boli

letecké útoky, obyvateľstvo sa mu-selo stiahnuť do pivníc. Vtedy za obeť padlo mnoho obyvateľov de-diny. Aj kostol trafi la jedna bomba, ktorá zruinovala vežu a loď kostola. Gbelce boli oslobodené 25. marca 1945. Po druhej svetovej vojne sa v dedine pomaly prinavracal život. V Československej republike sa obnovilo celé okolie Gbeliec. Nad dedinou, v ktorej drvivú väčšinu tvorilo maďarské obyvateľstvo, sa vznášala neistota a strach. Nemci boli vo vojne porazení a s nimi aj Maďari – 2. svetovú vojnu prehra-li. Sen mnohých politikov, vytvo-riť z Československa národný štát a odstrániť z neho nemecky a ma-ďarsky hovoriace obyvateľstvo sa stal realitou.

Začalo sa vysťahovanie Nemcov, a podľa Benešových dekrétov aj výmena maďarského obyvateľstva. Likvidáciu Maďarov mienili riešiť tromi spôsobmi: reslovakizáciou,

núteným vysťahovaním (z Gbeliec sa malo vysťahovať 55 rodín a 208 občanov) čo sa napokon v Gbel-ciach nezrealizovalo. Toto bolo 10. júna 1948 úplne zastavené, dovte-dy sa totiž dedina nedostala na zoznam, hoci už rozdali v 186 rodi-nách vyznačenú tzv. „bielu listinu“ na presídlenie. Za toto omeškanie treba poďakovať Sándorovi Hino-rovi, rodákovi z Gbeliec, ktorý sa dostal do presídľovacej organizač-nej skupiny. Vďaka svojej funkcii mohol ovplyvniť zaradenie Gbe-liec do presídľovacieho zoznamu. Keď už ďalej nemohol odkladať presídľovanie, našťastie toto kona-nie zastavili. Sándor Hinora, ktorý neskôr žil v Maďarsku, je pochova-ný na miestnom cintoríne v Gbel-ciach.

–komlosi-

Námestie. Kostol.

jul.indb 5jul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:2812. 6. 2010 13:49:28

CHÝRNIK6

Hudec. Najskôr to bol valčík s ná-zvom Korelativ Walzer a v samom závere zaznela skladba ušitá priamo na mieru Bánovčanky a jej sólistu Michala Dibusa, ktorý na svojej fl aute zahral skladbu s netradičným názvom Kukuričňák a fl auta. V sú-vislosti s ňou možno hovoriť o pre-miére, pretože práve na súťaž ju pre Bánovčanku napísal Adam Hudec.

Za toto svoje vystúpenie Bánovčan-ka získala Zlaté pásmo „CUM LAU-DE“ s pochvalou a stala sa tak

(pokračovanie na str. 7)

Úspešne obstáli vo veľmi silnej konkurencii

Mládežnícky dychový orchester Bánovčanka opäťzviditeľnil obec

Bánov. Malá obec existujúca me-dzi Novými Zámkami a Šuranmi

sa stala v týchto dňoch opäť o čosi známejšou. O jej zviditeľnenie sa postaral Mládežnícky dychový or-chester Bánovčanka. Jej členovia sa prezentovali v Dolnej Súči na Celo-slovenskej súťažnej prehliadke det-ských a mládežníckych dychových hudieb.

Tieto „majstrovstvá Slovenska“ začali pre Bánovčanku niekedy koncom roka 2009, kedy začali tvr-dé tréningy a výber tých správnych skladieb na túto súťaž. Neľahkú úlohu - skĺbiť všetko tak ako má byť dokázali - MUDr. Martin Melišek (predseda spolku) a Jozef Kozár (umelecký vedúci), ktorí sa veľmi pozorne a zodpovedne venovali ná-cviku jednotlivých skladieb a zohrá-vaniu orchestra.

Čas plynul, mesiace sa míňali, až razom prišiel predposledný májový víkend, kedy sa uskutočnila v Dol-nej Súči súťaž detských dychových hudieb. V boji o bronzové, striebor-né či zlaté pásmo sa stretli dedinské dychové hudby Rudolfa Hečka, Hradišťanka, Maguranka Junior, FOR Bratislava a zahraničný hosť - Morava ZUŠ Hulín.

Následne, už pred porotou v zlo-žení - Adam Hudec (predseda), Ivo Kopáčik a Ludvik Soukup prezen-

tovali svoje umenie mládežnícke dychové orchestre, vrátane Bánov-

čanky, ktorá ako tretia v poradí vy-stúpila naša kapela, teda Mládežníc-ky dychový orchester Bánovčanka. Ako prvú zahrala skladbu s názvom Pri trenčianskej bráne z pera výni-močného slovenského skladateľa Karola Pádivého. Následne bola na-chystaná povinná súťažná skladba Veselica- Tanz od J. Pöschla. Jej ná-cviku venovali páni Martin Melišek a Jozef Kozár veľmi veľa času, a túto námahu ocenila i porota, ktorá ude-lila Bánovčanke cenu za najlepšie interpretovanú povinnú skladbu. Tretia v poradí bola skladba od Jána Jamrišku s názvom Balada pre Mar-tinku, v ktorej si sólo na krídlovke zahrala Martinka Čelková. Spoloč-ne s ňou sa ako sólista predstavil pozónista Pavel Brhel. V závere vystúpenia Bánovčanky zazneli dve skladby, ktorých autorom je Adam

Jasajúci umelecký vedúci Jozef Kozár.

Dychový orchester Bánovčanka.

jul.indb 6jul.indb 6 12. 6. 2010 13:49:2812. 6. 2010 13:49:28

CHÝRNIK 7

tolíkov Uhorska. Aj kvôli nádhernej polohe a jedi-

nečnej atmosfére mesta na Dunaji priťahuje návštevníkov.

Tamojší pokoj takmer obkolesí každého prichádzajúceho cestova-teľa a tento pokoj nenaruší ani mr-viaca sa masa ľudí v Bazilike, ani premávka na moste Márie Valérie.

Naša myseľ sa upokojí, duša si oddýchne a stane sa otvorenou po prijatí krásy starobylého mesta.

László Szilas ml.

Ostrihom je rodiskom uhorského kresťanstva. Obetavé životné die-lo kráľa Svätého Štefana ožaruje Ostrihom, prvé hlavné mesto i užšiu vlasť s bohatou minulosťou.

Prvý svätý kráľ sa tu narodil a od tej doby je to sväté mesto: „sväté a bezmocné”.

Ostrihom si zaslúžil vždy zvýše-

nú pozornosť v maďarskej histórii. V dobe Árpádovcov to bolo hlavné mesto, ako sídelné mesto ostrihom-ského arcibiskupa a strediskom ka-

(dokončenie zo str. 6)laureátom súťaže.

Vo večerných hodinách kaž-dá z kapiel zahrala na spoločnej slávnosti, ktorá pokračovala Ga-laprogram víťazov. Potom nasle-doval spoločný koncert všetkých dychoviek, na ktorom zazneli po-vinné skladby ako Veselica Tanz a Detská polka a známa pieseň Okolo Súče v podaní 300 muzi-kantov. Na záver zaznel Prvý po-chod od Karola Pádivého.

Je známe, že nie iba jeden člo-vek tvorí úspech, čo dvojnásobne platí v prípade a bánovských mu-zikantov. A ani jeden sólista ne-tvorí celú kapelu. Inými slovami, tento kolektív hudobníkov z Bá-nova opäť raz potvrdil svoju silu a ukázal, kde sa v svete slovenskej dychovky nachádza.

Ondrej Meliš

K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej knihy o futbale v Šuranoch

Milan Kupecký „Každý z nás to vidí a vníma ináč...“

(pokračovanie z predchádzajúce-ho čísla)

V Šuranoch som začínal re-gistrovane ako žiak (mali sme tiež triedne družstvo, a neskôr aj podnikové), potom som hral ako benjaminec, dorastenec a potom ako dospelý. Prešiel som teda všetkými rôznymi vekovými kate-góriami. Prvým mojim trénerom bol Michal (Miško) Urban, pod ktorého vedením trénovali veľ-mi talentovaní hráči, spolužiaci, kamaráti. V tejto súvislosti sa mi vybavila v pamäti jedna zaujíma-vá udalosť, ako pán Urban, ktorý nás mal nesmierne rád, ako vlast-né deti, nás učil spievať a povinne zaspievať vždy pred zápasom pie-seň, ktorá znela: „Na šurianskom hrišti futbal len tak piští, krídla dobre centrujú, spojky dobre strieľajú...“atď...Bolo to veľmi do-jímavé, verím že pre všetkých nás, veľmi pekné a nezabudnuteľné obdobie. Živo si pamätám aj na mnohé mená vtedajších vrstovní-kov z ktorých už mnohí nežijú či odsťahovali sa. Boli to spoluhráči a zároveň kamaráti ako – Jožo Ma-tunák, Štefan (Ičko) Hozlár, Jožo Veselka (prezývaný Charo), Jano

Pilek, Imro Váradi, Jožo Stano, bratia Jano a Juro Selickí, Viliam a Miro Herdoví, Domino Michal-ko, Béla Vendégh, Marián Banáš, brat Karol, Béla Mentel, Rudo Filaga, Elo Nógly, Štefan Krajčík, s ktorými som striedavo hrával aj v doraste, kde sme vtedy mimo-chodom zohrali aj taký dvojzápas v Tvrdošoviach, keď sme súťažne nastúpili proti bratom Jožovi a La-covi Móderovcom, Gyurekovi, Ju-rajovi Szikorovi...neskôr slávnymi a známymi futbalistami. Bola to vtedy skutočne silná futbalová ge-nerácia. A neskôr si pamätám aj na tú staršiu garnitúru vynikajúcich futbalistov, z ktorých mnohí práve vtedy končili, keď som ja začínal - Jano Danko, hral aj za vtedajšie vojenské ATK Praha, Štefan Hrad-ňanský, prezývaný Bulla - pôsobil napríklad v Trnave, bratia Ostro-žlíkoví, Lehockí, brankár Fero Mentel (otec slávnejšieho Mira Mentela), Vlado Fábry, Pavol Ben-čo starší, Fero Bobota, Dodo Bóna, bratia Ján a Štefan Bóžikoví, Tóno Zajíček, Fero Tekely, Pišta Hozlár, Karol Ostrožlík, Palo Buranský, Laco Ištvánik a niektorí ďalší. V doraste, pod vedením trénerov Laca Čeryho a Pištu-báčiho Na-gya som toho veľa neodohral, ani v A-mužstve pod vedením trénera, trénerskej legendy nielen Sloven-ska, Pavla Domonkoša (Domi bá-čiho), pretože som futbal hral viac-menej pre zábavu. I napriek tomu malo o mňa záujem Partizánske, Piešťany, neskôr Palárikovo, (kde som odohral iba jednu sezónu) ktoré ako jediné dedinské muž-stvo hralo v krajskej súťaži a mera-lo si sily s takými mužstvami ako boli v tom čase - Dunajská streda, Petržalka, ČH Bratislava, Levice, Nové mesto na Váhom, Hlohovec, Senica a prebojovali sa do nej ne-skôr aj Šurany, a kde sa v súvislosti so mnou udiala jedna kuriozita, na ktorú dodnes mnohí pamätní-ci spomínajú. V drese Palárikova, v derby zápase so Šuranmi som dal hneď po úvodnom hvizde, asi v tretej sekunde, nepozornému brankárovi Šurian Jožkovi Stanovi gól z polovice ihriska. Čiže proti svojim rodákom a hneď z výkopu!

Vyhrali sme tesne 2:1. Mnohí Šu-ranci mi to doteraz nevedia zabud-núť, hoci po rokoch je to úsmevné, no sotva by sa to hodilo do pripra-vovanej knihy.

Možno iba tak pre zaujímavosť, hrával i trénoval som istý čas su-sedný Kostolný Sek, kedy sme sa prebojovali do vyššej súťaže a tiež v Nitrianskom Hrádku, kde som absolvoval veľa sústredení, trénin-gov, víťazstiev i prehier.

Najviac mi počas môjho aktív-neho pôsobenia prekážali zákulis-

né „boje“ ťahy a machinácie, mani-pulácie s kartami, podplácanie, na ktorom si väčšina rozhodcov „uro-bila“ živnosť. Určite aj to ovplyv-nilo môj štart v ofi ciálnych súťa-žiach. A tieto negatívne poznatky by sa iste tiež nehodili na publiko-vanie, hoci by boli možno zaují-mavejšie ako popisný antikvariát. Zažil som aj také momenty, keď šuriansky tréner nepostavil do základnej zostavy kľúčového hrá-ča len preto, že sa na neho prišli pozrieť lanári z prvoligovej Nitry. Alebo domáci funkcionári neboli schopní povedať priamo trénero-vi, že s ním nerátajú, ale napísali mu list, aby neprišiel na tréning. Smiešne? Zbabelé? Že? Posúďte.. Aj takí sme boli...

(dokončenie v budúcom čísle)Milan Kupecký

Zo susednéhoOstrihomu

Úspešne obstáli...

jul.indb 7jul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:3012. 6. 2010 13:49:30

CHÝRNIK8

TERMÁL Podhájska Významné ocenenie

V rámci V. ročníku česko-slovenských dnů 2008 v Plzni proběhlo dne 23.10.2008 slav-nostní vyhlášení Cen Dětského nadačního fondu Majáky 2008 v reprezentačních prostorách

Plzeňského Prazdroje. Jednu z těchto prestižních výročních cen převzal z rukou velvyslance Slo-venské republiky v České repub-lice J.E. Ing.Petera Brňa a z rukou

předsedkyně Dětského nadační-ho fondu Plzeň paní Vlastimily Sochorové JUDr.Jozef Zaťko, který s fondem spolupracuje na realizaci klimatických léčebných pobytů, které se každoročně pořá-dají v lázních Podhájska. Dok-tor Zaťko se také mimořádným a příkladným způsobem podílí na rozvoji česko-slovenských vzta-hů a česko-slovenské spolupráce a ve prospěch této aktivity odvedl velké množství dobrovolné práce. Předání prestižní ceny JUDr.Za-ťkovi byli přítomni další význam-né osobnosti z České a Slovenské republiky: hejtmanka Plzeňského kraje Doc.MUDr.Milada Emme-rová, Arcibiskup Trnavský Mons.Sokol, Biskup Plzeňský Mons.Radkovský, Prezident Sdružení zahraničních Slováků Mgr.Skal-ský, předsedkyně Slovensko-čes-kého klubu Praha Mgr.Vokušová, místopředsedkyně Regionální Obce Slováků Plzeňského kra-je paní Čermáková, předseda Asociace nestátních nezisko-vých organizací Plzeňského kraje Bc.Krajdl, místopředseda Svazu důchodců ČR pan Egermaier, ve-doucí odboru cestovního ruchu a prezentace Plzeňského kraje Ing.Kotora a další. Ceny Dětské-ho nadačního fondu Majáky se každoročně udělují významných osobnostem z České a ze Sloven-ské republiky, jež se mimořádným způsobem angažovali pro realizaci humanitárních projektů Dětského nadačního fondu Plzeň.

–zať-Trieda Slniečok v materskej škole

V Materskej škole v Nitrian-skom Hrádku existuje trieda Slniečok. Na plese, ktorý zorga-nizovali, sa akoby šibnutím ča-rovného prútika deti zmenili na krásne princezné, vílu, čertíka, šaša, muchotrávku, rybára i Mi-kuláša. Z ríše zvierat sa predsta-vila mačička, žabka, kráľ zvierat – lev. Mickey Mouse sa predsta-vil z rozprávky Walta Disneyho. Všetky masky chcel ochraňovať policajt, Zorro, Spider Man, vo-jak s plnou výzbrojou. Po karne-valovej promenáde sa deti zapo-jili do veselého šantenia. Všetci

Milá slávnosť ku Dňu učiteľov

Aj v obci Tvrdošovce patrične oslávili aj tento rok Deň učiteľov. Oslavy sa konali vo veľkej sále športového klubu. Pedagógov zo základných a materských škôl privítali - PaedDr. Iveta Mészáro-sová, predsedníčka komisie škol-stva a vzdelávania a Ing. Magda-léna Zsilinszká, vedúca oddelenia VVS, fi nancií a školstva.

PaedDr. Mészárosová poďako-vala samospráve obce a všetkým tým, ktorí sa pričinili o to, aby tvrdošovský Deň učiteľov pre-biehal v tak príjemnej atmosfére. Ing. Zsilinszká vyslovila poďa-kovanie všetkým učiteľom za ich prácu a popriala im veľa úspechov k ich profesii. Pedagógov srdečne pozdravil aj starosta obce Paed-Dr. György Juhász PhD., ktorý

vo svojom príhovore vyzdvihol, že učiteľstvo nie je prácou, ale poslaním. Učiteľ žiakov nielen učí, ale zároveň aj vychováva a formuje ich osobnosť. Kultúr-ny program tvorili - hra na gitare v podaní Patrika Brenkusa, žiaka miestneho hudobného kurzu, recitácia žiačok základných škôl J.A. Komenského a brušný tanec žiačok zo ZŠ K. Szemerényiho. Gratulácie patrili aj jubilujúcim učiteľkám na dôchodku, ktoré sa v tomto roku dožívajú 75, 70 a 60 rokov. Sú to Angela Pinté-rová a Terézia Vitková zo ZŠ J. A. Komenského, Zuzana Mojzesová zo ZŠ K. Szemerényiho, Helena Szikorová z MŠ s vyučovacím ja-zykom slovenským a Magdaléna Hrabovská z MŠ s vyučovacím jazykom maďarským. Jubilant-kám zvlášť zablahoželali aj ria-diteľky oboch základných škôl Mgr. Jana Micsinaiová a PaedDr. Silvia Tóthová a popriali im, aby ešte dlho zbierali plody svojej práce v zdraví, obklopení láskou svojich najbližších. Zároveň im poďakovali za prácu, ktorú vyko-nali pre žiakov a pre svojich ko-legov. Po slávnostnom prípitku starosta obce osobne zablaho-želal všetkým pedagógom k ich krásnemu sviatku a obdaril ich krásnou ružou.

Pollak J .

Blahoželanie jubilantomZákladná organizácia Zväzu

postihnutých s civilizačnými cho-robami a telesne postihnutých v Tvrdošovciach pozvala na na sláv-nostné posedenie všetkých svojich členov, ktorí v roku 2010 oslávia okrúhle 70 a 60 narodeniny.

Milé podujatie sa uskutočnilo v CVČ, kde jubilantov pozdravil Vincent Boros, predseda zväzu. Ku gratulácií sa pripojil aj starosta obceGyorgy Juhász, ktorý poprial oslávencom veľa zdravia a šťastia do ďalších rokov života. Ofi ciál-

tancovali, spievali a mali dobrú náladu. Detičky si s radosťou pochutnávali aj na „maškrtnom stolíku“, ktorý zabezpečili ich mamičky. Pri príležitosti mesia-ca knihy, navštívili deti - trieda Slniečok knižnicu. Privítala ich teta knihovníčka, Vierka. Poroz-právala im na čo slúži a čo všetko knižnica ponúka. S veľkým zá-ujmom si deti poprezerali lepo-relá, knihy, encyklopédie a plné nových dojmov odchádzali za sprievodu pani učiteliek späť do školy.

Mária Okošiová

na časť sa skončila odovzdávaním darčekov. Jubilanti si prevzali ka-rafi át a farebné osušky. Jubilantom zväzu invalidov srdečne blahože-láme aj naša redakcia! Všetko naj-lepšie prajeme zvlášť 70-ročnému Františkovi Budovi a 60-ročným členom - Tatiani Ludašovej, Ide Kárpátyovej, Kataríne Szárazovej, Márii Vinczeovej, Ladislavovi Ja-negovi ale i ostatným, ktorí neboli prítomní. Sú to: Zuzana Csányio-vá, Katarína Mayerová a Monika Papová. -zoli-

jul.indb 8jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:3112. 6. 2010 13:49:31

CHÝRNIK

Literárna prílohajúl 2010

Na úvod slovo šéfredaktora Literárnej prílohy a editora novín

Vážení čitatelia! Od dnes, každý mesiac budeme vychádzať už na 24 stranách, ako sme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín, s osemstranovou kultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretože ak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných strán-kach, iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okrem materiálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálne satiricko-humoristické príspevky od renomovaných autorov nielen zo Slovenska, ale aj zo susedných krajín Vyšegradskej štvorky... v rámci spoločnej EÚ. A tak je tu príležitosť realizovať sa a prezentovať svoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí, začínajúcich autorov, vrátane žiakov a študentov škôl, ktorých si aj touto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby naše okresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvú literárnu prílohu zaraďujeme už dnes. Prajeme vám príjemné čítanie! Mgr. Jozef Hatala

Nostalgické spomienky

Do rodnej dediny Eva zavíta už iba niekedy. Keď bola mladšia nerobilo jej to nič prejsť bicyklom pár kilometrov. Teraz je rada, keď ju niektorí z jej synov prevezie au-tom. A tak pri pohľade na rodnú dedinu spomína.

Tu niekde bol ich domček. O dva ďalej bývala jej kamarátka Iluška. Skoro oproti je „krčma“. V nej za mlada pracovala jej ne-bohá matka. Majiteľ „krčmy“ mal rovnako starú vnučku Zitu ako Eva. Eva so Zitou chodili vždy rovnako oblečené v matrózkach, mali ich viacero farieb. Boli ako dvojičky. Aj v škole veľakrát spolu vystupovali v rôznych scénkach a tancoch.

Keď prechádzajú autom mies-tom, kde stála voľakedy ich zá-kladná škola, zosmutnie. Všetko je preč, všetko sa zmenilo. Miesto školy stojí nový penzión pre star-ších ľudí. Za jej mladosti tu bol veľký školský dvor, kde ako malé dievčatká ich staršie spolužiačky cez prestávky učili rôzne tanče-ky a piesne. Napríklad, Neráňaj, neráňaj zelene padajú..., Jednej dcéry mamka..., Elišku... a iné, pri ktorých tancovali drobné tance. Dnes už všetko akoby sa stratilo.

Oproti fary, pri Síku, bývala mešťanka, čo sa aj tam navyvá-dzali. Boli to radostné a šťastné detské chvíle. Vedľa Šíku je cestič-ka ku kostolu a cintorínu, kde Eva spomína na svojich najbližších ale aj niektorých spolužiakov. Eva sa rozlúči s cintorínom a ešte raz po-zrie na „horný Geríb“. Čas uteká a s ním aj roky idú ako prúd rieky.

Druhá cesta pod Šíkom vedie k družstvu. Pracovalo tam veľa

ľudí aj spolužiačky Katky otec - „Jóži báči“. Prezývali ho „trigazda“. Chodil na traktore. Traktoristi museli kŕmičom dobytka ráno na-voziť sena a pomôcť vyviezť hnoj. No, ale to sa nášmu „Jóži báčimu“ veľmi nechcelo, lebo musel ráno skoro vstávať. Tak aj zootechniko-vi povedal, že ich je jeden gazda a „trigazda“ a všetci by mu len rozkazovali. Tak sa kŕmiči doho-vorili, že mu niečo vykonajú. Keď „Jóži báči“ ráno o štyroch hodi-nách išiel do práce okolo cintorí-na, jeden z kŕmičov si dal na seba bielu plachtu a tak ho vystrašil, že „Jóži báči“ ani nevedel ako do-behol domov s krikom „Ištenem Pavlínka (tak sa volala jeho žena) už prišla smrťka pre mňa, schovaj ma“. Od toho času už „Jóži báči“ nehundral a chodil poctivo do práce.

Ej, keby sa tak tie roky vráti-li. Keď na školskom dvore po večeroch mávali nácvik chlapci z dychovky, pod vedením pána Karola Demu. Tam sa veľakrát vytancovali, keď začali hrať „Za hájičkom za zeleným ...“. To býva-la jej pesnička, ale aj tá dychovka, ktorá chodievala zahrať na sviatky po domoch svojim spoluobča-nom. Preto Eva, keď dnes poču-je dychovku, srdce jej podskočí a v očiach sa zaligocú slzy radosti. Roky už prešli, ale spomienky oži-jú, keď počuje svojho najmladšie-ho syna Karola hrať v šurianskej dychovke, vtedy sa cíti znovu ako za dievčenských čias. Hoci nohy už poznačili roky, ale tú radosť z mladosti jej prinesú piesne zno-vu do srdca.

Anna Halásová

Aspoň nejaký úžitok... Letná búrka ma zastihla počas roboty v mojej malej záhradke

za mestom. Blesky križovali oblohu, onedlho začali kropiť okolie dažďové kvapky, až napokon sa spustil ľadovec. Krúpy, ako vlašské orechy mi začali bubnovať padajúc na strechu mojej chatrnej cha-lupy, ktorá sa podobá tej na stračej nôžke.

Onedlho búrka ustala ako keby uťal a prestali padať aj krúpy. Napokon sa rozišli aj mračná na zatiahnutej oblohe a slniečko sa snažilo predrať cez husté mraky. Vzduch sa onedlho tiež prečistil a lepšie sa dýchalo.

Vykuknem z chalupy, reku, akú škodu mi ten živel napáchal. A ve-ruže, zelenina uľahnutá k zemi, plody na ovocných stromoch akoby pokmásané, pokrývka na streche narušená, porozbíjaných bolo zo-pár škridiel tak, že strechu bude treba trocha zreparovať, aby neza-tekalo. A navyše, kapota na mojej starej škodovke, na ktorú som sa zmohol ešte za totáča, bola mierne zdeformovaná.

Čo teraz? - dumám! Keby som aspoň tú poondiatu poistku bol platil. A tak som dlaňou porozhŕňal na zemi napadané ľadové krú-py a vložil do nich zopár fľašiek piva. Aby sa mi ochladilo, pokým vyjdú na oblohu letné hrejivé slnečné lúče. Nech je aspoň na chvíľu z tej búrky dajaký úžitok! Ján Heinrich

Bruno Horecký

jul.indb 1jul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:3112. 6. 2010 13:49:31

2 LITERÁRNA PRÍLOHA

o Naša demokracia je v plienkach. Preto prebaliť by sa ju občas zišlo.o Doporučenie: Správy zo služobných ciest píšte husto, aby sa nedalo

čítať medzi riadkami.o Niektorí z nás sú presvedčení, že aj slnko vychádza na západe.o Sťažnosť: Všetci ma opustili, len tie dlhy mi zostali.o Keď je treba, aj nebo vládne s tichou podporou pekla.o Ak vám dal Pán krídla, neznamená to, že musíte hneď každému

naletieť.o Zo zápisnice: Menovaný bol zadržaný pri pokuse o útek

z hrobárovej lopaty. o Hoci trest smrti bol zrušený, robiť kata je stále výnosné remeslo. o Ak vás klame zrak, skúste si pričuchnúť...o Netrpím erotickými predstavami. Naopak, je to moje jediné

potešenie. J. Heinrich

Lietadlo padlo do mora. Jeden z pasažierov sa pýta letušky:-Prosím vás, neletíme príliš nízko?-Prečo?-Predchvíľou som zazrel v okne chobotnicu.

Do cukrárne príde matka s chlapcom:-Akú si prajete zmrzlinu? Vanilkovú, čokoládovú, citrónovú...-To je jedno, - vraví matka chlapca. -Aj tak mu vždy padne na zem.

Do krčmy vojde chlap s puškou a pýta sa hlasito:-Nevideli ste tu náhodou takého veľkého psa s čiernym obojkom?-Nie. Takého tu nemá nikto.-Dofrasa, tak potom som zastrelil farára...

Uderením po hlave

Veľdielo-Na čo tak utkvelo pozeráte, pán Olovo? Predstavujete si speváčku

Madonu, ako by vyzerala, keby bola oblečená? Alebo ako obyčajne upierate svoj inteligentný pohľad len tak, do blba?

-Ani jedno, ani druhé, pán Kyseľ, neuhádli ste, ako vždy. Obdivujem západ slnka a prebúdzam v sebe umelecké, maliarske cítenie.

-Vy a umelec! Tým ste teda ešte neboli, pán Olovo. Akýmže to malia-rom vlastne túžite byť?

-Insitným , abstraktným a zároveň naivným surrealistom.-Tým naivným už ste, ale čo tie ostatné smery? Necítite v sebe sklony

vyjadriť v maliarstve smer Dada?-Da, da, i eto ja chaču. Ale prečo zrazu po rusky, pán Kyseľ? Veď vraj

to u nás už vyšlo z módy!-Čo vás nemá, všetko ruské u nás do módy ešte iba prichádza. Ale

Dada je veľmi nádejný umelecký smer. Dnes mu u nás hovoria Blabla, alebo Gloglo.

-To už viem, tú prvú verziu pestujú v parlamente, tú druhú v krčme. Ale ja som naozajstným umelcom. Jeden obraz som už aj vytvoril.

-Nože ukážte!-No, neviem, či vy porozumiete modernému umeniu, pán Kyseľ. Veď

vy ste nevychodili ani len umeleckú osobitnú školu, ako by ste mohli chápať záhadné zákutia premoderny?

-Nože sa neondejte, pán Olovo, ukážte, čo za hrôznosť ste to spáchali. Nebodaj to od vás ešte aj kúpim!

-Pozrite!-Čo ste to vytvorili, pán Olovo? Veď je to iba štvorec čistého bieleho

plátna!-Vidno, nerozumiete modernému umeniu ani zbla. Ale ešte aj taký ne-

douk, akým ste vy, pán Kyseľ, by mal vedieť, že v modernom umení musí konzument dielo dokončiť, dotvoriť, doriadiť podľa vlastných predstáv.

-Ale veď si na tom čistom plátne môžete predstaviť čokoľvek!-O to práve ide. Vy si to plátno umelecky dotvoríte celkom podľa

vlastných nevykvasených predstáv. Zato mne za môj umelecký výtvor vysolíte zaň rovných päťtisíc!

G. Hocman

U veštkyne:-Pani zajtra vám zomrie manžel.-Dobre...a pozrite sa ešte, či ma zatvoria...

Pýta sa turista Indiána:-A koľkože dreva potrebujete na dymové signály?-To záleží na tom, či ide o miestny, alebo medzimestský hovor,-vraví Indián.

Manželka pri raňajkách hovorí manželovi:-Predstav si, niekto včera zavraždil pána Nováka, čo nás sobášil.-Hm. Nejaká sviňa ma predbehla...

-Pán hlavný, v guláši som našiel náušnicu.-Vďaka vám, kuchárka sa poteší, už ju hľadá márne dva týždne.

Príde chlapík k očnému lekárovi, ktorý sa ho pýta:-Koľko riadkov na tabuli viete prečítať?-Na akej tabuli?

Fero Bojničan

Peter Zifčák

jul.indb 2jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:3112. 6. 2010 13:49:31

3LITERÁRNA PRÍLOHA

Rada by som si vypočula úprimný názor o mojej osobe. Čo mám urobiť?-Stačí vytočiť ľubovoľné číslo z telefónneho zoznamu o tretej hodine ráno.Ako sa volá triatlon po cigánsky?-Názorne vám to vysvetlíme takto: Keď cigáň ide na kúpalisko pešo a naspäť sa vracia na bicykli.Aké sú posledné slová elektrikárov?-Chyťte smelo do ruky ten koniec drôtu, je to nulka...Ako zistia eskimáci, že mrzne?-V zákrutách sa im lámu psy.Kedy je kleptoman vyliečený?-Ak počas poslednej návštevy ordinácie vráti lekárovi pero.Aký rozdiel je medzi šéfom a slepým črevom?-Žiadny. Obaja sú podráždení a zbytoční.Kto by mal byť podľa vás vedúcim turistov?-Ten, kto zje najviac turistickej salámy.Kto by podľa vás najlepšie obstál v znalostiach o bývalom Soviet-skom zväze?-Agenti CIA.Aký rozdiel je medzi slovenskou ekonomikou a Titanicom?-Titanic dostal Oscara.Aký rozdiel je medzi telesnou výchovou kedysi a dnes?-Kedysi sa cvičilo viacmenej šplhanie a podliezanie, dnes padanie na hubu.Prečo sú Záhoráci takí škaredí?-Pretože po narodení ich nedali do inkubátora, ale do demižóna.Kedy je najsmutnejšia prostitútka?-Keď jej gynekológ zatvorí prevádzku.Prečo zdravotné sestričky nechodia v čiernom?-Pretože by ich lekári v noci nenašli.Ktorý vták nestavia hniezda a prečo?-Kukučka. Pretože stále vysedáva v hodinách.Ako začína blondínka esemesku?-Prepáčte mi to škaredé písmo...Aký rozdiel je medzi drevom a Rómom?-Drevo občas pracuje.Aký rozdiel je medzi UFO-m a múdrou blondínkou?-Žiadny. Počuť o nich, no nikto ich ešte nevidel.

Drahoslav Mika

Debilné otázky,debilné odpovede

Chlapík sa chválil medzi kamarátmi, že proste vie uhádnuť, ktorá žena má menzes. Po stávke s priateľom, ako tak idú, potľapká po pleci náhodnú dámu na ulici a pýta sa jej:

-Slečna, máte menzes?-Tá sa začervená a vraví:-Dočerta, ako to viete?-Náhoda! Vraví mu priateľ.-A tak, ako tak idú ďalej, vidia húf dám idúcich z práce, z neďalekej

fi rmy.-Opäť mladík osloví jednu z nich a položí jej tú istú otázku. -Máte menzes?Opäť dáma prikývla.-To nie je možné, vraví mu priateľ. Ak sa ti to ešte raz podarí, stávku

si vyhral. A tak obaja si náhodne vybrali neďaleký vežiak. Zastavia sa pri

jednom z vchodov, a zazvonia. Dvere otvorí robustný, bradatý chlap a pýta sa čo si želajú.

-Ak dovolíte iba takú malú otázočku, - má vaša manželka menzes?Domáci chlapík zaskočený otázkou zostal ako zarezaný a... odpo-

vedá otázkou:-Prosím vás, a vidieť mi to na brade?!

Matka, po prvý raz večer púšťa svoju šestnásťročnú dcéru na rande s priateľom. Samozrejme, dáva jej výstražné pokyny a ponaučenia, aby na seba dávala pozor.

Keď sa v neskorších hodinách vráti dcéra domov, nedočkavá matka sa jej zvedavo vypytuje, čo s priateľom robili. Dcéra celá vzrušená in-formuje matku:

-Mamička, neviem čo sme s Ferkom robili. Neviem čo to bolo, ale bolo to velice fajn, a odteraz to bude mojim koníčkom...

Farmár vyjde ráno na dvor a hodí sliepkam za hrsť žita . Vtom postrehol ako kohút, ktorý predtým bežal za sliepkou, nechal ju a rozutekal sa zobať zrno. Farmár si vydýchol a tichým hlasom rie-kol: - Dočerta, tak hladný som ešte nikdy nebol...

Peter Zifčák

jul.indb 3jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:3112. 6. 2010 13:49:31


Sláva to bola preveľká. Udeľo-vala sa umelecká cena. Odborná komisia, ktorú tvorili vyslúžilí umelci a zaslúžilí kritici Mordaľ, Paskudáková a Prznič sa jedno-hlasne zhodli, že si cenu zaslúži výkvet umelcov národa majster Hajzlovský. Veď na jeho výtvory už sadá prach vo všetkých skla-doch po celej krajine! Po odovzdá-vaní ceny nasledovalo bohaté po-hostenie prirodzene na účet štátu. K cene pre majstra Hajzlovského pribudla, pochopiteľne, aj tučná obálka. Štát si svojich umelcov vie oceniť. Prípitky nebrali konca.

Neuplynulo ani pol roka od udelenia slávnej ceny a už sa chys-talo ďalšie. Ocenenie Národného Umeleckého Diela tentokrát po zásluhe pripadlo majstrovi Mor-daľovi, na ktorom sa jednohlasne dohodla nezávislá odborná poro-ta v zložení Paskudáková, Prznič a Hajzlovský. Veď jeho mohutné kovové diela boli jednoznačným prínosom aj pre Zberné suroviny, ktoré ich po čase výnosne zhod-nocovali, ako druhotné suroviny. Ocenené zásluhy majstra Morda-ľa podčiarkla aj okrúhla suma zo štátnej kasy, ktorú diskrétne ob-držal v drobnej, zastrčenej kance-lárii hneď po skončení ceremónií. Nasledovala, prirodzene, menšia oslava, na ktorej sa ale nešetrilo pevným i tekutým občerstvením, za čo patrí vďaka štátnej správe. Trvalo do skorého rána, kým oslá-venec, porota a ich hostia dokázali skonzumovať a vypiť všetky ponú-kané dobroty.

Po istom čase, na výročie štátneho sviatku sa Kultúra roz-hodla uznať prínos výnimočných umelcov Záslužným Ocenením. Pripadla po právu majsterke Pas-

kudákovej, ktorú na Ocenenie navrhli členovia Výboru nezávis-lých umelcov Mordaľ, Hajzlovský a Prznič. Niektoré jej diela pred-sa zaradili do povinného čítania školskej mládeže, ostatné vyradili z knižníc a kníhkupectiev. Okrem slávy a tučnej obálky s fi nančným ohodnotením jej nemalých zásluh Správa kultúry pre ňu, Výbor a ich hostí pripravila banket. Oplýval hojnosťou špecialít šéfk uchára a výberom najlepších mokov, tak-že prítomní hostia mali čo robiť, aby všetko jedlo a pitivo statočne zvládli.

Onedlho však nastali Slávnos-ti ľudového umenia, ktorých zlatý klinec tvorilo zhodnotenie celo-životného diela majstra Przniča na dobre preoranom poli kultú-ry. O tom, že slávne ocenenie po zásluhe pripadlo práve majstrovi Przničovi rozhodla kriticko-ume-lecká porota zložená z Hajzlovské-ho, Paskudákovej a Mordaľa. Veď predsa ľudové umenie aj vo forme profesionálneho insitníctva treba zhodnotiť! Ako zvyčajne, ani táto slávnosť sa neobišla bez potriasa-nia rúk, tučnej obálky pre koneč-ne doceneného Majstra, bohatého pohostenia zakúpeného priamo z fondov Ministerstva a falošných úsmevov, ktorými každý obdaro-vával každého.

Po týchto nevšedných uda-lostiach sa zišiel ad hoc Výbor na podporu kultúry. Schválili jedno-hlasne požiadavku Umeleckého zväzu adresovanú Ministerstvu, v ktorej sa sťažujú na nedostatok prostriedkov na kultúru a požadu-jú od štátnych úradníkov s doži-votnou defi nitívou pridelenie ďal-ších, dodatočných a ešte vyšších prostriedkov na kultúru. Petíciu jednohlasne podpísali všetci čle-novia Výboru – majstri Mordaľ, Paskudáková, Hajzlovský a Prznič.

G. Hocman

CenaSTARÁ MÚDROSŤ

Zásadu tú vyriekoldávno múdry ktosi:

Nesmie strácať hlavuten kto jarmo nosí!

MODLITBA

Dajže Bože dajže stratunech nemusím platiť štátu

nech mi pokoj na dušizdaňovaním neruší.

Traja priatelia, idúc z krčmy sa hádajú, kto má najškaredšiu man-želku.-To ja keď idem po ulici, všetci si nás obzerajú, taká je škaredá,-vraví prvý.-To ja zasa nemôžem s ňou nikam ísť, taká je škaredá, -vraví dru-hý.-Chlapi, to je nič, škaredosť mojej starej, tá sa nedá opísať, to chce vidieť.Slovo dalo slovo a zašli ku kamarátovi.-A kde ju máš?-pýtajú sa ho.-Nuž kde?-Schovanú v pivnici.Kamarát pootvorí dvere pivnice a zakričí:-Mara, poď sem hore! Ale neber si masku. Nebudeme sa milovať, chcem ťa iba ukázať...

SPIEVANKYSpievanky, spievanky

kdeže ste sa vzali?Idú také vtipy čapujú vás z pípy

nalievajú z fľaše tie pesničky našepomalé aj chytré sú ich hektolitre.

HAJUŠKYHaja, haja hajuškyišli páni na hrušky

teraz majú všetci strachže ich chytia na hruškách.

Ján Heinrich

Ján Heinrich

Peter Hradecký

jul.indb 4jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:3212. 6. 2010 13:49:32


TrávniceHrabala, hrabala

v tvrdej branži popunahrabala kopu!

( Len tak medzi nami )nehrabe hrabľami...

***Pokiaľ bola dievka malákosáčikom húskam žala

už je žiačka (vravel ktosi)už spolužiakom trávu nosí...

***Slniečko horúce

nepáľ že ma nepáľ!Nový fr ajer tu je ten ma

opaľuje!***

Sadaj, slnko, sadajza tie kopce špiny

jedného čert už vzalzajtra príde iný.

Sadaj, slnko, sadajza haldy odpadu

dám si pivo s rumomzlepší mi náladu.

J. Heinrich

Tajomstvo cestovateľov

Šťastní sú ľudia, ktorým nie je ustavične zima na nohy. No ešte šťastnejší sú tí, ktorým je na ich dolné končatiny ustavične zima. Podľa medzinárodného štatistic-kého úradu takmer 85 percent svetoznámych cestovateľov boli napospol ľudia, ktorých dolné končatiny boli ustavične stude-né. V novom objavenom denní-ku Krištofa Kolumba je záznam, ktorý de facto odhaľuje skutočné pohnútky jeho cestovateľskej váš-ne. Dňa 24. januára 1489 sa v ňom na strane tri píše: „Márne chodím z izby do izby, márne sa túlam po nábreží od Anjelského hradu až po fontánu Di Trevi, stále je mi zima na nohy. Nech robím čo-koľvek, zohriať si ich nemôžem. Asi budem musieť odcestovať do Indie...“

Historik Pietro de Goméz ay Magnasca urobil podrobné výsku-my denníkov mnohých slávnych cestovateľov, vrátane Romualda Amundsena a Vasilija Verešča-gina, inak aj svetoznámeho ma-

liara, u ktorého naďabil na vetu, ktorá mu vzala dych. Majster pa-lety totiž kňažnej Izmajlovovej vo svojom liste zo dňa 14.1.1869 píše: „Drahá kňažná! Celé Rusko si napospol myslí, že odchádzam do Turkestanu a Indie, predo-všetkým preto, aby som rozšíril slávu jeho cestovateľov. To je zá-sadný omyl! Ako dôvernej priateľ-ke vám musím s hanbou povedať, že v skutočnosti sa na tieto cesty vydávam predovšetkým preto, aby som si aspoň trochu zohrial svo-je dve ustavične studené nohy...“ A úzkostlivo dodáva: „Nezmení sa po tomto priznaní váš vzťah ku mne?...“

Profesor Enzo Carlatt i, ktorý sa problematikou studených nôh zaoberá už tridsaťpäť rokov, na svojom prednáškovom turné po štáte Oklahoma v USA univer-zitným študentom v meste Tulsa povedal: „Aj keby ste mali nohy ako ľadové cencúle, nezúfajte! Iste z vás budú slávni cestovatelia!“

M. Zelinka

-Oco, pôjdeme si aj dnes opekať do lesa slaninu?-Áno, synak, ale najskôr musia z lesa odísť požiarnici. -Stará, zakry mi nohy, ťahá mi na ne.-Starý, ovládaj sa, nie sme doma, ale v kine...

Colník vraví blondínke:-Slečna, budete si musieť predĺ-žiť pas.Ona na to:-A vmestí sa mi potom do kabel-ky?

Prídu Rómovia do hotela a pýta-jú si izbu. Recepčný sa ich pýta:-A máte rezerváciu?-A čo sme Indiáni?-protestujú Rómovia.

-Janko, koľkokrát ti mám vravieť, aby si sa nehral so zápalkami!-Ja sa nehrám, mami, ja si zapaľu-jem iba cigaretu.

Bruno Horecký

Fero Bojničan

jul.indb 5jul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:3312. 6. 2010 13:49:33


UchádzačKomisia pozostávala z ľudí,

ktorých kamenná tvár, vypúlené rybie oči a absolútny nedostatok zmyslu pre humor priam predur-čovali na vysoké, riadiace miesta v spoločnosti. Kandidát však se-del pred konkurznou komisiou uvoľnene, uvelebiac sa tak poho-dlne, ako sa len dalo na tvrdej, drevenej stoličke, určenej pre uchádzačov.

Slova sa ujal predseda.-Ehm, naša konkurzná komisia

má za úlohu zistiť, či máte pred-poklady pre úspešné zastávanie významnej a zodpovednej funk-cie. Preto vám postupne predlo-žím tri obrázky, a vy sami, vlast-nými slovami popíšte, čo podľa vás znázorňujú. Je vám to jasné?

-Jasné, - prikývol uchádzač. Aj keď mu veľmi záležalo na tom, aby ho na uvoľnené miesto prija-li, neprejavil trému ani vzrušenie.

-Dobre. Nech sa páči, prvý ob-rázok.

Uchádzač sa pozrel na obraz, zatvoril oči a spustil.

-Vidím grandiózne veľhory, nad ktorými sa jagá kryštálovo čistá obloha. Zasnežené, pa-nenské štíty vrcholov sa pnú do nebotyčných výšav a lesknú sa v zlatistých lúčoch zapadajúceho slnka. Mohutnosť neskrotenej prírody, ktorá tajomne láka, ale zároveň i odradzuje svätokrádež-ného človeka, ktorý by sa chcel pokúsiť znesvätiť ich vrchol svo-jou nohou...

-Ďakujem, stačí. A teraz druhý obrázok.

-Z celého obrazu sála sladký spev tejto okrídlenej bytosti, pozemského anjela, ktorý je in-špiráciou básnika. Ladné pohyby tohoto kúzelného vtáčatka priam volajú po štetci umelca, aby sa márne pokúšal zvečniť jeho let. Jagavé perie v odtieňoch dúhy naplňuje nevídanou krásou roz-túžené ľudské oči, ktorých šťastie spočíva v jedinom zhliadnutí to-hoto rajského vtáka...

-Dosť, ďakujem. No a teraz tre-tí.

-Tento obrázok predstavuje vý-plod človeka, jeho tvorivých síl a radostného vzrušenia, sústre-denosti i námahy. Často len s vy-pätím všetkých síl a schopností sa človeku, dokonalému to tvoru prírody podarí vytvoriť takého dielo. Je to symbol a zároveň i výzva, fi lozofi a aj báseň, živiteľ a plod života zároveň...

-Ďakujem, to stačí, dosť, - pre-rušil ho naposledy predseda. – Vaše odpovede boli vynikajúce. Od tejto chvíle ste novinárom, spolupracovníkom nášho sve-tového listu. Obstáli ste priam skvele.

Celá konkurzová komisia jed-nohlasne súhlasne zamrmlala. Uchádzač vstal a skromne prijí-mal ich blahoželania. Predseda zatiaľ pozbieral obrázky predlo-žené uchádzačovi a uložil ich späť do veľkej obálky. Znázorňovali dva krtince, vrabca a veľký kúsok ľudského exkrementu.

G. Hocman

Čašník dohovára hosťovi:-Pane, keď vám to jedlo nechutí, neprehrabávajte sa v ňom. Kto to má potom po vás jesť?!

V pôrodnici listuje mladá dáma v telefónnom zozname. Sestrička sa jej pýta:-Hľadáte pre dieťatko meno?-Ale kdeže, hľadám priezvisko otca.

Manžel rezolútne k manželke:-Drahá, oznamujem ti, že nemienim hrať v našom manželstve druhé husle!-Súhlasím. Chcela by som ťa však poprosiť, aby si zostal aspoň v našom orchestri.

-Dežo, prečo beháš s tým prázdnym fúrikom sem a tam?-Ale, spevnili nám normu a nestačím nakladať.

InzerátPredám škrtiča.. Zn. Musíte si ho odmotať z krku mojej svokry.

Íveryo Nápis na hrobe zbohatlíka: Nech ti je zem slovenská lacná!o V deň vyplácania sociálnych dávok krčmy sú plné národných buditeľov.o Návrh na racionalizáciu základných škôl: V lete škola v prírode, v zime uhoľné prázdniny.o Prevráťte paragraf naopak a nikto si to ani nevšimne.o Sobáš z rozumu je pekná hlúposť.o Žalúdok je križovatka lásky.o Stratila zábrany a teraz čaká na poctivého nálezcu.o Mám šťastie na ženy. Všetky sa mi páčia. o Vernosť je cnosť z nedostatku príležitostí.o Rada:Nechcete si dolámať hnáty? Naučte sa šikovne padať na hlavu!

Ján Heinrich

Andrej Mišanek

jul.indb 6jul.indb 6 12. 6. 2010 13:49:3312. 6. 2010 13:49:33


Nenarodil som sa. Ani to som ne-dokázal. Porodila ma vlastná matka. Iná toho nebola schopná. Stalo sa tak v najkrajšom kúte pozemského sveta. V Malohonte, ktorý už nee-xistuje. Aspoň nie politicky. Histo-

ricky a geografi cky však áno. A tak aj ja (možno) jestvujem tiež.

Najprv som nič nechápal. Bál

Anjel smrtiNeviem, či každý, ale ja som

mal od narodenia svojho anjela strážneho. Od útleho detstva ma ochraňoval. Stál pri mne vo dne v noci, poletoval nado mnou, prekážky mi z cesty odpratával, pred každým nebezpečenstvom ma včas varoval.

Priznám si, nie vždy som ho po-slúchol. A vtedy bolo so mnou zle – nedobre. Ale bol to dobráčisko, nepoznal, čo je to zlomyseľnosť, z každej šlamastiky mi pomohol vybŕdnuť.

Jedno ešte musím povedať. Nikdy som ho nevidel, len som jeho hlasu načúval ...

Ale fugovalo to.Život utekal a mne rôčkov

v dobrom zdraví a pohode pribú-dalo. A vtedy sa mi konečne zjavil. Nuž, anjel to bol ako z katechizmu vystrihnutý, len sa mi zdal byť aký-si utrápený. A veru aj bol.

- Vieš, - hovorí – neviem ako by som ti to. Po celý tvoj život som ťa verne ochraňoval, to mi nemô-žeš uprieť. Ale teraz, žiaľ ... Máme

tam hore svoje predpisy. Skrátka a dobre, buď si ma budeš platiť, alebo je po ochrane ... A hneď aj cifru vysúkal. Až sa mi hlava za-krútila.

- Kdeže ja, úbohý penzista a toľ-ké peniaze ! – zabedákal som . Bu-dem sa ja veru musieť bez tvojich služieb zaobísť.

Anjel zamával peruťami a zmi-zol v oblakoch.

Od tej chvíle to začalo so mnou ísť dolu vodou. Chorľavel som, navidomoči chradol, až ma to na lôžko prikväčilo. Už ani neviem, čo sa okolo mňa dialo, keď tu zra-zu počujem svoje meno vysloviť. Pozriem, konča peľasti anjel stojí. Ale nie ten môj, toho by som ur-čite spoznal.

- Ty si ten nový ? – pýtam sa s neskrývanou nádejou v hlase.

- Áno , - odvetil - ale nie ten, ktorého ty čakáš. Ja som anjel smrti .

Ale má to aj výhodu. U mňa to bude grátis.

J. Heinrich

Predstavujeme našich humoristov

Dnes: Jaroslav Liptay, alebo:Môj stručný život...opis

som sa, aj som plakal, ale zvykol som si. Pomohli mi hlavne rodičia. Boli svetoví, pritom ani nevstúpili do Európy. Vtedy na to neboli peniaze. Aspoň vzdelanie (za) mnoho ne-stálo. Najprv som začal chodiť poza školu. Tadiaľ, po lávke ponad Rima-vu, som to mal najbližšie. Rovno na školský dvor. Potom som sa dostal aj do tried. Vo vyšších ročníkoch som však, vďaka výučbe, s triednym životom skoncoval. Nakoniec som skoncoval aj s architektonickou tvorbou, ktorú som vyštudoval. Aj keď to na našej architektúre nie je vidieť. Mnohí neskoncovali, čo, žiaľ, je vidieť.

Teraz som už na (ne)zaslúženom dôchodku. V praxi som sa profesi-onálne venoval obnove pamiatok, amatérsky obnove myslenia. Vý-sledky sú podobné. Stačí si všimnúť niektoré naše pamiatky. Myslím prevažne vo voľnom čase, no nieke-dy aj na pracovisku, aj keď viem, že som vtedy robiť nemal. Viackrát mi na to prišli a mal som s tým problé-my, najmä za bývalého režimu. Nuž, ale až nedávno sa mi to nevyplatilo. Po dlhej parlamentnej noci ma za-mestnávateľ odložil do „depozitu“. Nemyslím totiž podľa pravidiel. Myslím často a dlho, až kým nie som namyslený. Takýmto spôso-bom som kedysi v úrade vymyslel množstvo koncepčných, teda byro-kratických materiálov. Našťastie boli zväčša anonymné. Po „fajrontoch“ som vymyslel dve publikácie: o re-konštrukcii chalúp, aj o rekonštruk-cii historických miest. O ich kvalite však nemôžem nič povedať, lebo obidve sa už dávno nepredávajú.

Najvýznamnejšie dielo sa mi podarilo vytvoriť začiatkom roku 1990. Realizácia trvala deväť me-siacov a zrodilo sa bez kolaudač-ných nedostatkov. Tí, čo ho doteraz videli, sa vyjadrovali s obdivom. Manželka je tiež v poriadku. Ostatní príbuzní žijú trvale doma a nikoho nemám ani vonku, ani zavretého. Vo Viedni nenakupujem, no všetkých nás potešil vstup do Európy. Jej stred, údajne, je neďaleko môjho rodiska. Časom si možno našetríme toľko, že sa na tú Európu pôjdeme aj zblízka pozrieť.

Ing. Arch. Jaroslav Liptay,Bratislava

Jeden z totality.Novinár, reportér kladie otázku výhercovi desaťtisícovej sumy:-Ak sa môžem spýtať, ako nalo-žíte s výhrou?-Pôjdem na zájazd do Soviet-skeho zväzu.-A keby ste vyhrali tridsaťtisíc?-Pôjdem na zjazd do Sovietske-ho zväru.-A čo ak ste vyhrali osemdseiat-tisíc?-Pôjdem na zájezd do Sovietske-ho zväzu.-Prosím vás - kladie otázku opäť reportér -a čo vy iný štát nepo-znáte ako Sovietsky zväz?-Ale áno, ale vás nepoznám!...

Ľubo Kotrha

Ľubo Kotrha

Jaroslav Liptay.

jul.indb 7jul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:3412. 6. 2010 13:49:34


V malej krajine pod horami

V malej krajine Pod horami vlá-dol kráľ. On vlastne ani nevládol, iba kraľoval, lebo tá krajina, o kto-rej je reč, bola konštitučnou mo-narchiou. V skutočnosti tam vládli gangstri, grázli a mafi áni, ktorí krajinu od nepamäti rozkrádali a ožobračovali, takže im vlastne patrila.

Kráľ mal , ako to už býva, rad-cov. Nie preto, že by bol bohvie ako hlúpy, ale tak to vyžadoval protokol. Ich úlohou bolo jednak radiť kráľovi, hlavne však udržia-vať spojenie medzi kráľovským dvorom a majiteľmi kráľovstva. Však viete, o koho ide.

Aby som nezabudol, v tej kraji-ne žil aj ľud, ale ten nestál nikomu ani za reč, takže o ľude až neskor-šie.

Radcovia, tí svojmu remeslu rozumeli. Organizovali audiencie , recepcie, bály a iné šaškárne, čo boli vlastne ofi ciálne príležitosti na stretnutia dvora kráľovského s podsvetím. Kráľ tam láskavo prijímal dary vecné aj fi nančné. V podstate šlo o zbytky, ktoré

neskončili v bezodných vreckách radcov kráľovských.

Keď sa kráľovi zamálilo, hneď bola rada naporúdzi. Treba ľuďom dane zvýšiť. Samozrejme, len tým pospolitým, lebo o tých je teraz reč.

A čo ľud? Len hlavy skláňal a reptal. V krčmách pri pive a pá-lenke.

Fungovalo to perfektne. Ale len dovtedy, kým sa raz kráľ nečakane a neohlásene medzi ľud pospolitý nevybral

- Som zhrozený, som pohorše-ný, - zvestoval radcom , ktorých narýchlo k sebe povolal - národ sa len po krčmách povaľuje a pri pá-lenke na pomery nadáva. Robte ihneď niečo ! – prikázal.

I dali hlavy dohromady múdri radcovia. Dumali, dumali, až po-radili kráľovi v krajine prohibíciu nariadiť.

Stalo sa. A odo dňa platnosti toho kráľovského nariadenia zača-li chľastať aj abstinenti.

J. Heinrich

ČRIEPKYo Ak vám nie je práve do spevu, zarecitujte si!o Väčšina zázrakov sa udiala tak, že sme si to ani nevšimli.o Do histórie sa možno zapísať i so spiatočnou platnosťou.o Často rozhoduje mienka tých, ktorí vôbec nemyslia..o Skúsenosť: Hlbokým vedomostiam na dno nedosiahneš!o Vykopávky sa na vek nepýtaj!o Muž zahne, keď má príležitosť. Žena si ju nájde.o Skoro všetko na svete sa dá kúpiť. To ostatné ukradnúť.o Smola je, kopať si sám hrob a potom sa utopiť uprostred oceánu.

J. Heinrich

PRE STROMY NEVIDIEŤ LES

Bolo by chyboua pohromou,nevidieť Cigáňov pre Rómov!

Fajčiarska nefajčiarka

Nefajčiť je normálne,fajčiť taktiež - orálne.

Viem že nič nevie...

Súhlasí s fi lozofom helénskym.Vie, že je v tom,žiaľ, nevie s kým.

ZVIDITEĽNILA SA SVETU

Ukázala zadok, rebierka...Veď je umelecká striptérka.

A. Mišanek

Kubko s Maťkom fajčia ma-rihuanu. Pristúpi k nim pán Boh, ktorý chvíľu s nimi pofaj-čieva.-A ty si kto? - pýta sa Kubko pána.-Ja som pán Boh!-Výborne, prisilná, ale dobrá! - konštatuje Kubko. -Fero, čo si dal manželke k vý-ročiu svadby?-Podnos.-Podnos ? Skoro ako ja. Ja som jej dal pod bradu.

Malý Jožko kričí na mamičku:-Mami, môžem vylízať misu?-Nie Jožko. Radšej ju spláchni.

Ako sa rýchlo pretransformovaťPred niekoľkými rokmi som

začal podnikať. Ilúzie o rýchlom zbohatnutí ma pobalamutili. Ale čoskoro som zistil, že to nie je med lízať. Splácať pôžičku, starať sa o výplaty pre zamestnancov, dane, odvody, poistky, priznania...

V bezsenných nociach ma pre-

nasledovali mory. Neuhradené faktúry, konto ide do mínusu. O zisku ani nechyrovať.

Vtedy ma osvietila spásonosná myšlienka. Vyhlásil som bankrot.

Netrvalo dlho a založil som Ne-ziskovú organizáciu.

-heno-

Na ceste ležia tri kamene. Ležia tam dávno, zdá sa že od nepamäti. Až nastal ten zázračný čas a kamene prehovorili.

- Ja som Základný kameň, – ozval sa ten prvý – som z vás najdôleži-tejší a preto chcem, aby ste mi prejavovali úctu !

- Daj sa mi svete, - vraví druhý – ja som Kameň mudrcov ! Mne sa klaňajú najmocnejší a najmúdrejší...

Len tretí kameň mlčal a tváril sa náramne tajomne. - A ty si kto ? – došla tým dvom trpezlivosť. - Ja som Kameň úrazu – prehodil mrazivo. Tak sa stalo, že kamene opäť onemeli.

J. Žilinský

O troch kameňoch

Ľubo Kotrha

Ľubo Kotrha

jul.indb 8jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:3412. 6. 2010 13:49:34

8 HÍRNÖK

László szobrát, az udvardi szár-mazású Lebó Ferenc győri szob-rászművész alkotását.

A helyi falumúzeum előtt fel-állított szobor avatásán beszédet mondott Medgyesy S. Nobert történész, egyetemi adjunktus. A mindnyájunk által nagyra be-csült lovagkirályunknak szemé-lyes kötődése is van Udvardhoz,

hiszen történelmi forrásokból tudjuk, hogy Esztergomból Nyitrára jövet-menet, többször is időzött itt vadászat közben Szent Márton dombi vadászla-kában, amely a mai Kálvária-domb helyén állt.

-zoli-

Szent László-szobrot avattak Udvardon

Nagy napra virradtak Udvardon. június 6-án Udvard község polgármestere, önkor-

mányzata, a CSEMADOK, illet-ve a Rákóczi Szövetség Udvardi Alapszervezete rendezésében

és szervezésében ünnepélyesen felavattuk és felszenteltük Szent

Joszef atilla verseiÖsszetört szívem...

Összetört szívem bús kesergőjeCsókot kért tőled, néma halott ,

Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle,Boldogan virulsz, ahol vagy, ott .

Oh! ha leszállnál a magas égbőlS lelkem akarnád vídítani,

Könnyem, mely most hull sűrűn szememből,Nem volna tovább mért ontani.

Vagy ragadjál ki, hő szerelmeddelFöldi posványság csápjaibul,

Várlak epedve, kedvesem! jöjj el!Szánd meg a könnyem, mely egyre hull.

Összetört szívem bús kesergőjeCsókot kér tőled, néma halott .

Nem szeretsz már te, nem hallsz felőle,Nem kellesz nékem, oh! átkozott !

1921. márc. 28.

Majd megöregszelMajd megöregszel és bánni fogod,

hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.A lelkiismeret majd bekopog

s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,

mert éjjel félni fogsz majd egyedül.Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;

hanem valaki hiányozni foga multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz: s ha eleget totyogott rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben

áll ifj u képed. Hozzá motyogod:„Nem öleltem meg, hiszen nem szerett em.”

„Mit is tehett em volna?” - kérdezed,de fogatlan szád már nem válaszolhat;

s ki a nap előtt lehunyod szemed,alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,mint a csikó, hogy a hámot levesse.

S a félelem tünődik, nem a vágy,a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.

Mert elfárad bennem a fájdalom,elalszik, mint a gyermek s én is véle.

1936. okt. - nov.

Párkányi Városi Múzeumtisztelett el meghívja Önt és kedves családját ifj . Szilas László esztergomi magángyűjtő

Rendvédelmi szimbólumok a világbanc. kiállításának ünnepélyes megnyitójára

2010. június 19-én (szombat) 17. 00 órára

A kiállítást megnyitja:Juhász Gyula, múzeumvezető

Közreműködnek:Liszt Ferenc MA pedagógusai és diákjai, Párkány

A kiállítás látogatható:2010.6.19 – 2010.9.10.Vámház köz 2, Párkány

Minden érdeklődőt szeretett el várunk!

Margita Berényiová

- Mit csinálsz, ha majd nyugdíjba mész?- Az első három héten csak ülök a hintaszékemben.- És azután?- Azután elkezdek lassacskán hintázni..

jul.indb 8jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:3712. 6. 2010 13:49:37

7HÍRNÖK

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitra za ala svoje výrobky dováža v januári 2001. Zo za iatku zásobovala iba nieko ko pre-dajní obchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a preto pribudli aj v iacerí súkromní o dberatelia a obchodná s ie B illa. Pekáre v o svojich za iatkoch v yrábala približne 10 druhov c hleba a 30 druhov rôzneho s laného a s ladkého pe iva. V sú asnej dobe sa však výroba rozšírila už na 25 rôznych druhov chleba, z ktorých pšeni no-ražný bol k oncom r oka 2004 ocenený z latou medailou Slovak G old ako p rvý pekárenský výrobok na Slovensku. Tento chlieb dostal tiež zna ku kam-pane zdravie – ervené srdce, ktorá sa nachádza na etiketách. Ocenenie Slovak G old zaväzuje vyrába chlieb vo vysokej kvalite zd havou tradi -nou t echnológiou, k torá zaru uje kvalitu chleba s výživovými vlastnos ami a organoleptickými znakmi. alej s a v pekárni vyrába v iac ako 20 druhov slaného a 40 druhov sladkého pe iva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slová prezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavné konzerva né látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pe ú výrobky, ktoré sp ajú tieto požiadavky a sú ve mi chutné.

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r. o.Pri skladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13

Leleplezték „az első szlovák király” szobrát a pozsonyi vár udvarán

Nagyszabású, látványos ün-nepség keretében ma este le-leplezték a pozsonyi vár ud-varán “az első szlovák király”, Svätopluk lovasszobrát, Ján Kulich szobrászművész monu-mentális alkotását. Az ünnepi beszédet Robert Fico kormány-fő mondta, Ján Chryzostom Korec bíboros üdvözlő-áldó üzenetét pedig Dušan Jamrich színművész tolmácsolta. Je-len volt a szoboravatón Ivan Gašparovič államfő és Pavol Paška házelnök is. Mind Korec bíboros, mind a kormányfő azt emelte ki üzenetében, hogy Cirill és Metód hittérítők mel-lett a Svätopluk-hagyomány őrzése és ápolása lehet a szlo-vák államiság második sark-köve. Robert Fico elmondta, Svätopluk, az ó-szlovákok első királya sokkal hamarabb élt e területen és igazgatta virágzó birodalmát, mint Szent Vencel vagy Szent István, a pozsonyi várról – mint történelmi hely-

színről – pedig úgy emlékezett meg, hogy az vetekszik a krak-kói Wawellel vagy a prágai Hradzsinnal. Megemlékezett Svätopluk hadvezéri nagysá-gáról, amikor Pozsony alól, a Dunán átkelve csapataival elfoglalta a területeket egészen Karintiáig, s figyelmeztetett a nép körében élő legendákra, melyekre szerinte a modern államiság idején is építeni kell. Arra szólította fel a szlo-vák népet: legyen Svätopluk király szobra minden szlová-kok zarándokhelye, épüljenek, erősödjenek általa. Felidézte, milyen fontos szerepet játszott Svätopluk a szlovák nemzeti megújhodás idején, a szlová-kok emancipációs küzdelme-iben és a Štúr-iskola munkás-ságában. A megújult pozsonyi vár e pompás királyszoborral méltán lehet a szlovák állami-ság ékköve, mondta.

Ján Chryzostom Korec kardi-nális régi pápai iratokból idézve

azt emelte ki, hogy Svätopluk befogadta a szláv hittérítőket, Konstantint és Metódot, s neki köszönhetően jutott el országa oda, hogy Nyitra székhellyel a pápa egyházmegyét alapított a szlovákoknak. Korec üzeneté-ben a kereszténység és az álla-miság szoros egységére helyez-te a hangsúlyt, amely a szláv népességben fennmaradt egé-szen a 12. századig, s csak ezt követően vette át helyét a hiva-talos Szent István-i egyház és állameszme.

A szobor talapzatában elhe-lyezték a szlovákiai megyék üzenetét, Korec bíboros leve-lét és a szoborállításról szóló okiratot, majd a három legfőbb közjogi méltóság három szőlő-vesszőt kötözött egybe nemzeti színű szalaggal, s egyszerre át-fogva azt mintegy fogadalmat tett a nemzeti összetartás és egység megőrzése mellett.

-pollák-

jul.indb 7jul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:3712. 6. 2010 13:49:37

6 HÍRNÖK

CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v ob-ciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakč-ná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected]. Tel.: 0915/667 036 , 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komár-no. Grafi cká úprava: Finding.

CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt . Szer-kesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várday-ho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected]. Telefonszám: 0915/667 036, 0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi visszaés nem honorálja. Nyomda: Necarte Komárom. Grafi kai megjelenítés: Finding.

Csupa csoki

Sakktáblatorta

Réteges részeges krémesHozzávalók a tésztához: 7 tojásfehérje, 20 dkg porcukor, 15 dkg da-

rált dió, 4 ek. liszt, 1 cs. sütőpor. A krémhez: 7 tojássárgája, 2 cs. vaníliás pudingpor ( főzős), 6 dl tej 1 ek. étkezési keményítő, 20 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1 cs. háztartási keksz, 1 dl rum, 15 dkg csokoládé

Elkészítés: A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tésztához a tojás-fehérjéket a cukorral habbá verjük, majd hozzáadjuk a diót és a sü-tőporral elkevert lisztet. A masszát tepsibe simítjuk, kb. 35 percig sütjük. Közben elkészítjük a krémet. Ehhez a tojások sárgáját simára keverjük a pudingporral, és a deci vízben feloldott keményítőt, ez-zel is összeforraljuk, majd kihűtjük. A margarint habosra keverjük a porcukorral, eldolgozzuk a kihűlt pudinggal, majd a krém egyik felét a tésztára kenjük, tetejére, sorba rövid időre rumba áztatott kek-szet teszünk. Felolvasztunk 10 deka csokoládét, hozzáadjuk a mara-dék krémhez, rásimítjuk a kekszes rétegre, végül a tetejére reszeljük a maradék csokoládét.

Hozzávalók: 1 db kakaós piskóta tortalap, 2 dkg zselatinpor, 5 ek. konyak, 25 dkg túró, 1 dl tej, 25 dkg mascarpone sajt, 20 dkg porcukor, 2 cs. vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 5 dl tejszín

Elkészítés: A piskótatortát vízszintesen három lapba vágjuk, a zse-latint fél deci vízbe áztatjuk, a torta alsó lapját tálra helyezzük, meg-locsoljuk a konyakkal, a másik két lapot egymásra illesztjük, majd kívülről befelé haladva egymás után a tetejükre fektetünk és körbe vágunk öt különböző 20, 16, 12, 8 és 4 centi átmérőjű kistányért, végül egy 2 centis pogácsaszaggatóval a közepét is kiszúrjuk. A túrót, a tejet összeturmixoljuk, apránként hozzáadjuk a cukrokkal habosra kevert sajtot, citromhéjat és levet, végül a felolvasztott zselatint.

Vízfürdőben kihűtjük, amikor sűrűsödni kezd, beleforgatjuk a ke-mény habbá vert tejszínt, s csőrös habzsákba szedjük. Az egész lapra rátesszük a kívülről számított első, harmadik és ötödik tésztagyűrűt, a között ük lévő árkot vastagon kitöltjük a krémmel, erre tesszük a második és a negyedik gyűrűt, valamint a középső kis korongot, feltöltjük a krémmel, s így folytatjuk tovább. A maradék krémmel besimítjuk a torta tetejét és oldalát, az oldalára darabolt kekszből morzsát készítünk, beszórjuk, a tetejére mintát vágunk, leszórjuk kakaóporral. 12 órát hűtőszekrényben dermesztjük.

Pandolin ésfergeteges História blues Gútán

A Csemadok Komáromi Terü-leti Választmánya főszervezésé-ben, a Via Nova ICS társrendezé-sében zajlott idén a hagyományos Art Fesztivál. A szervezők az ára-dás miatt kénytelenek voltak az utolsó pillanatban a malom he-lyett a Leonor Szálló kerthelysé-gében tartani a bulit.

A sörkert székei megteltek a Pandolin együtt es koncertjére, majd a helyi Csemadok sortánco-sai mutatt ák be jellegzetes gútai táncukat. A História együtt es koncertje igazi blues élményt biz-tosított a megjelenteknek, akik a hajnali órákig buliztak a retro partyn. Az idén minisztériumi támogatások elmaradása mi-

att egynaposra zsugorodott Art Fesztivál is bizonyított a, hogy a Csemadok, kellő szándékkal a mai napig meg tudja mozgatni a fi atalokat. Ezen felül azt is tanú-sítják ezek a rendezvények, hogy járásunkban is vannak olyan ze-nekarok, akik színvonalas zené-vel tudnak tömegeket mozgatni. A szervezők ezúton mondanak köszönetet a Leonor Szálló tu-lajdonosának, aki helyet biztosí-tott a koncerteknek, illetve ren-dezvényt támogató Com-therm KFT-nek és Gúta város polgár-mesterének, akik nélkül nem va-lósulhatott volna meg az idei Art Fesztivál.

-koml-

Duna Menti Fesztivál Köbölkúton, tavaszihangulatban

Igazi tavaszi hangulat jellemezte a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának hagyományos rendezvényét, a Duna Menti fesz-tivált, melyet idén IX. alkalommal rendeztek meg Köbölkúton, júni-us 5-én. A régió rangos eseményé-nek számító fesztiválon felléptek az alapszervezetek folklórcsoport-jai, néptánccsoportok, továbbá néhányan a Tompa Mihály vers- és prózamondó verseny országos győztesei közül. A verséneklő Gondola zenekar Szepsiből, vala-

mint a Silver Uragan rockegyütt es Kürtről nagy sikert aratott . Az est főkoncertjeként a nagyszínpadon Balázs Fecó élő előadását élvez-hett e a közönség. Az idén rendha-gyó módon a kézművesség mellett a perbetei Szürkefarkas íjászcso-port jóvoltából mindenki kipró-bálhatt a az íjászatot. A délután folyamán Kovács-Csomor Endre tartott bemutatót a honfoglalás kori magyar viseleti kultúráról és a hadtörténetről.

-zoli-

jul.indb 6jul.indb 6 12. 6. 2010 13:49:3712. 6. 2010 13:49:37

5HÍRNÖK

Esztergomi Bazilika ésFőszékesegyházi Kincstár

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építt ett e a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori Szép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.

Az Esztergomi Bazilika Az altemplom több száz sír-

fülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogat-ható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kor-mányzóvá választó Széchy Dénes érseknek síremléke.

Bazilika méretét tekintve az ország első, Európa harmadik legnagyobb temploma. Magas-sága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m. A kupola átmérője 33,5 m, az altemplom falai 17 m vastag-ságúak. Az oltárkép Michelan-gelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13,5 * 6,6 m), mely Mária mennybevételét áb-rázolja.

Az altemplom több száz sír-fülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogat-ható részben található többek között Mátyás király kancellárjá-nak, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek a síremléke. Itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprí-mást is.

A közel 80 méter magasan levő kupola-kilátóról tiszta idő-ben a Tátra csúcsai is látsza-nak. A Bazilika déli tornyában megtekinthető az 5800 kg-os Nagyboldogasszony harang, amely hazánk harmadik legnehe-zebb harangja.

A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esz-

tergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dóm-ba lépve a monumentális mére-

tek nyűgözik le a látogatót. Az oltárkép Michelangelo

Grigoletti munkája, a világ leg-nagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Fe-renc dirigálta.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Pach János építőmester beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

A prímások sírboltja az eszter-gomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hő-siessége miatt világszerte elis-mert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.

Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök álta-lában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vet-ték elő használatra.

Székesegyházakban, ahol a fel-szerelés minőségében, kivitel-ében tükrözi a hely rangját, ezt az őrzőhelyet kincstárnak nevezték.

Eredetileg a kiállított ösz-szes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház.

Megszenteltségükön kívül mű-vészi, történelmi és anyagi érté-kük miatt mindig megkülönböz-tetett gonddal őrizték.

A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által, 1886-ban vált lehetővé, aki eze-ket a műkincseket a látogatók számára megtekinthetővé tette.

A kincstárat mindig az esz-tergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszön-hető, hogy a tizenháromszor köl-töztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgy-gyűjteményét.

Az esztergomi Várhegyen uralkodó Bazilika nemcsak az ország legnagyobb temploma, de kincstára a leggazdagabb li-turgikus műkincs gyűjteményt is őrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállí-tásán, a főszékesegyház emeleti termeiben.

A XII-XIX. század között ké-szült ötvöstárgyak között olyan remekművek találhatók, mint a Bizánci sztauroteka, Cor-vin-szarvserleg, a Suki-kehely, Szelepcsényi-úrmutató és a ko-rona után Magyarország legérté-kesebb műtárgya, a Mátyás-kál-vária.

A kiállított textíliák között ne-ves főpapok liturgikus ruházatai mellett különleges szövetplasz-tikák koronázási klenódiumok - azaz a király koronázásakor a szertartást végző főpap által használt kegyszerek - is láthatók.

-pollák-

jul.indb 5jul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:3712. 6. 2010 13:49:37

4 HÍRNÖK

Ölvecky András...( folytatás az 3. oldalról)Szűts István ötvenedik szüle-

tésnapja alkalmából. Hatalmas örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy Koltay Gergellyel és Szűts Istvánnal dolgozhatt am együtt , és általam nagyon tisztelt és elismert zenészekkel énekelhetek a leme-zeken.

A kultúra terén nem csak az éneklés terén gyűjtöd a trófeákat, hanem a vers- és prózamondó versenyek résztvevői is jól emlé-kezhetnek rád. Pl. a Tompa Mi-hály nevével fémjelzett versenye-ken rendszeresen aratt ál. Ez akár egy színészi pályára is feljogosít-hatna. Gondolkodsz ebben?

Ha nem is jogosítna fel színé-szi pályára, nagyon jó ez a „baráti mérkőzés”, tapasztalatgyűjtés és kapcsolatépítés terén egyaránt. Ötször sikerült az említett verse-nyekről sikerrel hazatérnem. Úgy gondolom, érdemes foglalkozni az irodalommal. Én mindig csak a magyar írók tollából született szövegeket vitt em magammal. Visszatérve a kérdéshez, feltett és féltett vágyam életem nagy részét profi színházban eltölteni.

A Felvidéki Rockszínház oszlo-pos tagja vagy. Hogyan kerültél bele a Karkó Henriett vezett e tár-sulatba, és mit jelent számodra ez a csapat?

Karkó Henivel már nagyon

régóta ismerjük egymást. Amit eddig elértem, azt mind neki kö-szönhetem. Ő volt az, aki öt évvel ezelőtt azt mondta a Napba öltö-zött leány rockopera bemutatója előtt , hogy szeretné, ha énekelnék a rockszínházukban. Akkor mint gyerek a szárnyai alá kerültem, és vezetgetett a zenei pályán. Mára igyekszem levenni válláról a tech-nikai nehézségeket. Úgy gondo-lom, a Felvidéken nincs még egy olyan ember, aki annyit tett volna a magyar kultúráért, mint Karkó Henriett . Nagyon sokat jelent nekem a Felvidéki Rockszínház, és a legjobb döntésem volt csatla-kozni hozzájuk.

Megkérdeztük Karkó Henri-ett et, a Felvidéki Rockszínház vezetőjét is:

Több felvidéki zenész neked köszönheti kibontakozását. Volt, akit jó nevű együtt eshez „csempésztél” be. Andrást miért nem?

Bandi érett ségi előtt áll, és meggyőződésem, hogy azt köve-tően a színművészeti főiskolán van a helye. Óriási tehetség, aki-hez ez mellé szerénység és egy sor további kiváló emberi tulaj-donság párosul. Bízom benne, hogy mindaz, ami benne van, nem kallódik el, és ha ehhez csak egy kicsit is hozzá tudok járulni, az nagy öröm a számomra.

-pollák-

Földtaniértékeket mutatnak be a magyar-szlovák geoparkban

A szlovák-magyar terüle-ten húzódó Novohrad-Nógrád Geopark is csatlakozik az Európai Geoparkok Hetéhez, és rendezvé-nyeivel a földtudományi értékek megőrzésére kívánja felhívni a fi -gyelmet. Koruhely Tamás, a Nóg-rádi Geopark Nonprofi t Kft . veze-tője elmondta az MTI-nek, hogy Európa geoparkjai minden nyáron megrendezik éves fesztiváljukat a térségek népszerűsítésére. Eh-hez csatlakozik a 63 magyarorszá-gi és 28 szlovákiai települést érin-tő Novohrad-Nógrád Geopark, amely márciusban nyert tagságot az európai geoparkok közösségé-be, majd áprilisban vált a globális hálózat tagjává.

A geopark azon alapul, hogy a földtudományi, természeti, kulturális és történelmi örökség felfedezése és bemutatása nyújtja a turizmus és a gazdaság fejleszté-sének új irányát a térségekben. Er-ről lesz szó a szerdai beszélgetésen Salgótarjánban, majd csütörtökön Szécsényben. Mindkét helyszínen bemutatják a határon átnyúló te-

rület értékeiről forgatott fi lmet is.Csütörtökön a szlovákiai Fülek

várában zajlik az Ősi világ hatá-rok nélkül című program, ennek keretében előadást, vetélkedőt és kiállítás-megnyitót szerveznek. A program Ipolytarnócon foly-tatódik az Ősmaradványok Ter-mészetvédelmi Területen, ahol a résztvevők látványos kísérle-tekkel tarkított műsort láthatnak a vulkánokról, és foglalkoznak az izlandi vulkánkitörésekkel is.

Pénteken és szombaton veze-tett túrákon kereshetik fel az ér-deklődők a geoparki helyszínek közül Somoskő és Salgó várát, Salgóbányát, Eresztvényt és az ipolytarnóci geológiai tanösvényt.

Koruhely Tamás közöl-te, hogy júniusban Füleken, Ipolytarnócon, Salgótarjánban, Szécsényben és Bátonyterenyén nyitnak meg vándorkiállítást a Mindennapi útjaink és a Kis lépések Földünk jövőjéért című tabló- és plakátkészítési verseny munkáiból.

-zk-

Búcson újjáalakult a Csemadok helyi szervezete

Június 2-án Búcson újjáala-kult a Csemadok helyi szerve-zete. Már hat éve,hogy a búcsi Csemadok szervezet nem mű-ködő szervezetként volt nyilván-tartva. Pethő Attila a Csemadok Komáromi Területi Választ-mányának elnöke üdvözölte a bcsiak igényét a szervezet fel-élesztésére, ugyanis korábban ez az egy kultúrális közösség volt az, ami összetartott emberi kapcsolatokat és barátságokat,és ami meghatározta a búcsi embe-rek kultúrális identitását, vala-mint közösségmegtartó erejét. A szervezetben több területen is elkezdődött a műhelymun-

ka. Nagy lelkesedéssel vállaltak alelnöki tisztségeket azok az

emberek,akik a szervezeten bé-vül különböző korosztályú és

érdekeltségű tevékenységeket kívánnak és vállalnak folytatni.

A szervezet elnöke Grajszki Szabó Szilvia,az egykori if-

júsági vezető és kultúrfelelős lett. A Csemadok nyugdíjas szervezetének vezető szerepét a volt nyugdíjasklub vezető-je Kétyi Erzsébet tölti majd be. Új színfoltja is lett a helyi szervezetnek,ugyanis Hatyina József a Búcsi Hegyközség szer-vezésének feladatait vállalta ma-gára. Csenger Árpád, a Mentsük meg a kultúrházat petíciós bi-zottság elnöke és a bizottság tag-jai Sánta József ,valamint Puskás Attila továbbra is a kultúrház megmentésének ügyét szolgál-ják, hogy az elvégzett szervezői és szellemi munka sok-sok év után újra otthonra lelhessen a búcsi kultúrház épületében. Karkó Henriett a kulturális programok szervezésében szor-goskodik majd. Velmovszki Kin-ga pedig a szervezet pénztárosi tisztségét tölti be. -zoli-

jul.indb 4jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:3612. 6. 2010 13:49:36

3HÍRNÖK

Egy könyv, mely akára magyar-szlovák kapcsolatokonis javíthat

Závada Pál legújabb könyvé-vel az ifj úságot célozta meg, és talán javíthat valamit a szlovák magyar kapcsolatokon is. A Har-minchárom szlovák népmese egy válogatás, szereplői és történetei, furfangos ifj ak, sárkányok, tálto-sok, egyszerre ismerősek és izgal-masan különbözőek. Závada Pál Tótkomlóson született , a Békés megyei falut nagyszámú szlovák kisebbség lakja, Ez a világ meg-jelent a leghíresebb regényében, a Jadviga párnájában is, mely egy szlovák-magyar faluban ját-szódott . Legújabb könyve még erősebben kötődik a szomszédos ország nyelvéhez, kultúrájához. A Harminchárom szlovák népme-se egy válogatás, amely bemutatja a két világ különbözőségeit és ha-sonlóságait úgy, hogy az író a saját hangján mondja el a történeteket. A kötet célközönsége a négy-nyolc éves korosztály, számukra

a történetek ott honosan ismerő-sek és lenyűgözően idegenek, de a könyv bemutatóján a Szlovák in-tézetben Závada Pál a mesegyűj-temény hátt eréről is beszélgetett Parti Nagy Lajossal.

A fő téma természetesen a ma-gyar és szlovák mesevilág külön-bözőségei és hasonlóságai voltak. Závada úgy fogalmazott , hogy “ugyanazt a mesét mondták el, csak más nyelven”, még Mátyás királyról is vannak történeteik, amelyek nem is térnek el nagyon a magyar igazságos Mátyáshoz kapcsolódó legendáktól.

Különösen izgalmasak azok a helyzetek, amikor a szlovák népmesében a magyarok és tótok találkoznak, mely esetben a fur-fangos tót legény veri át a magyar urat. A legfontosabb különbségek Závada a két mesevilág között , hogy az északi szomszédoknál a történetetek helyszíne általában

a hegyvidék, és a furfangos, férfi -akat segítő nők nagyobb szerepet kapnak.

Závada nem csak a mesekincs és a történetek megismerését tartja fontosnak a Harminchárom szlovák népmese kapcsán, hanem a nyelvet is, azokat a szavakat, amelyeket hasonló formában vagy jelentésben használnak a magya-rok is, így alakíthatja az olvasó ma-gyar gyerekek szókincsét.

A Harminchárom szlovák népmese könyvbemutatóján rá-hangolódásként Agócs Gergely néprajzkutató fejből mondott el egy félórás történetet melyben a szegénylegényből király lesz, majd maga a szerző is megismer-tett e a hallgatókat a könyv egy meséjével. A történetek hallgatva lenyűgözőek és szórakoztatóak, és ehhez a Harcminhárom szlovák népmese kötete még hozzá tud tenni, Kun Fruzsina negyvenkét

csodálatos illusztrációja egészíti ki a kötetet, amelyek önmagukban is megállnák a helyüket.

A válogatott szlovák népmesék és a lelkes hazai olvasóik révén esetleg a szlovák-magyar kapcso-lat is javulhat. Talán még nem egy nagy barátság kezdete, de köny-nyebb a mesevilágban közeledni először egymáshoz, mint a nagy-politikában, és erre a Harminc-három szlovák népmesénél nincs alkalmasabb. -koml-

Ölvecky András, a Felvidéki Rockszínház énekese: A lelkemből énekelek

Bizonyára sokan ismerik azt a jelenséget, amikor valamilyen közéleti rendezvényt kultúrmű-sorral gazdagítanak, és ha a szín-padon megjelennek a szereplők, közvetlenül az előadás megkezdé-se előtt még javában folyik a tár-salgás. Ám miután felcsendülnek az első hangok, lecsendesedik a kö-zönség, mert az ember érzi, itt egy nem mindennapi produkció tanúi lehet. Ölvecky Andrásnak, a Fel-vidéki Rockszínház énekesének előadása látt án már többször átél-hett ük ezt.

Sokan mondják, egy nem min-dennapi hanggal megáldott tehet-ség vagy. Csak úgy magától jön az éneklés, vagy képezed is magad?

Tagja vagyok a komáromi mű-vészeti alapiskola diákjainak, járok

zongoratanárhoz, és korábban he-tente az énektanárt is felkerestem, de mára ez hátt érbe szorult más

teendőim előnybevételével. Erős asztmás voltam, ami sokszor gon-dot okozott az éneklésben, de a ze-neiskolában megtanultam lélegez-

ni – mi ezt így mondjuk – az egész testemmel. Az előadásaimon sze-retem, ha nem csak a torkomból,

hanem a lelkemből is szól az ének.

A tehetségedre egy vérbeli pro-fi , Koltay Gergely, a Kormorán

együtt es vezetője is felfi gyelt. En-nek eredménye egy közös cédé...

Amikor csak tudok, elmegyek a Kormorán koncertjeire. Az egyi-ken Koltay Gergely megkeresett , szólt, hogy egy lemezt tervez, amin ismert magyarországi énekesek és zenészek mellett határon túli ma-gyarok is szerepelnek – ezzel is szimbolizálva a magyar nemzet egységét. Mondta, hogy volna itt egy dal, amit ki szeretne próbálni, hogy hangzik az én előadásom-ban. Egy héten belül megkaptam az anyagot. Cseh Tamás emlékére íródott , egy majdnem teljes életpá-lyát felállító dal Szűts István zené-jével, Télikabát címmel. Elmentem a stúdióba, és felénekeltem a dalt. Azóta született még egy lemez, amin közreműködök,

( folytatás a 4. oldalon)

HIRDETÉS

Szállást kínálunk egy magán nyaralóházban Ala-csony Tátrában - Krpačovo.

tel.: 0903 553 256e-mail:

[email protected]

jul.indb 3jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:3612. 6. 2010 13:49:36

2 HÍRNÖK

a Kleinné Szombath Marianna, Vadkerti Viktor és Plichta Tibor koreográfi ájában előadott táncbe-tétek.

Az operett nek hagyománya van

„Az előadás sikerét főleg annak tudhatjuk be, hogy az érsekújvá-ri közönség körében sok évtizedes hagyománya van nem csak az operett nek, de általában a könnyű

szórakoztató műfajnak. Már az első előadás után nyilvánvaló volt, hogy ismétlésre kerül sok, mert sok érdeklődő nem jutott belépőjegyhez“ – nyilatkozott Berényi Margit, a Csemadok Érsekújvári Alapszer-vezetének elnöke, majd hozzátet-te: „A hálás érsekújvári közönség e jelentős érdeklődésével fejezte ki el-ismerését a produkcióért, amiért ez úton szeretnék köszönetet mondani minden közreműködőnek, de a tisz-telt közönségnek is.“

Decsi Ágnes és Szeredi Krisztína külföldön szereplő operaénekesek voltak az operett est sztárvendé-gei. Pályafutásukat mindkett en az érsekújvári műkedvelők között kezdték, és sohasem feledkeztek meg gyökereikről. Mindig nagy örömmel jönnek vissza szülővá-rosukba és énekelnek az itt eni há-lás közönségnek.

Hatvanéves pályafutásAz operett est megszervezője,

rendezője és egyútt al közreműkö-dője is Záhorszky Elemér, sok év-tizedes lelkes amatőr színjátszó és műkedvelő volt. „Azt, hogy tiszte-letreméltó korom ellenére még min-dig aktívan bele tudok kapcsolódni Érsekújvár kulturális életébe, főleg feleségemnek köszönhetem. Tevé-kenységemet kezdett ől fogva megér-tően támogatt a, sőt, sok esetben be is kapcsolódott munkámba” – vallott a

be a tapasztalt amatőr színjátszó, majd így folytatt a: „Jó érzés, hogy a körém csoportosult művészek szin-tén megadnak mindennemű támo-gatást és szívesen működnek együtt . Nagy reményt látok a fi atal tehetsé-gekben, főleg Horváth Tímea uno-kámban, aki most fog végezni a bu-dapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és aki szintén szerepet ka-pott az operett est műsorában.“

Szívesen emlékszik visszaArra a kérdésre, hogy az elmúlt

hatvan év melyik fellépésére em-lékszik legszívesebben, Záhorszky Elemér azt válaszolta, mindegyik-re. „Minden egyes rendezvény, ame-lyen eleinte csak mint közreműködő, később mint rendező is részt vett em, önmagában sajátos volt és sikeres-nek mondható. Mindegyikre szíve-sen emlékezem vissza.“

Ami a jövőre vonatkozó terveit illeti, Záhorszky Elemér szeretné folytatni életmunkáját és továbbra is foglalkozni az utánpótlással. Így várhatóan még sok szép előadás-ban lesz részünk a jövőben.

-zoli-

( folytatás az 1. oldalról)A külföldi orvosok között készí-

tett ek egy közvélemény-kutatást. Eszerint 100 orvosból 90 nem ke-zelné szerett eit kemoterápiával, mi-vel tudják, hogy – a sugárkezeléssel együtt – rákkeltő. Ráadásul csak az eseteknek bizonyos százaléká-ban hatásos. Nem tagadom, hogy a klinikai orvoslás és az alternatív gyógymódok mellett voksoló or-vosok között igen nagy az ellentét. Hozzám az elmúlt évben 654 orvos fordult – az Onkológiai Intézetből is –, hogy mentsem meg az életüket – avat be minket az eredményekbe, miközben asszisztense fejből sorolja a betegeik szívszorító és olykor szin-te hihetetlen történeteit.

Teája gyógyítja a ...Nem létezik csodaszer!

Nem vagyunk csodadoktorok! Én csak elhoztam hazámba azt a trópusi teakeveréket, amelyet az indiánok már évezredek óta napi táplálékukként fogyasztanak. Ne-künk csak a hatást és a mellékhatást kellett bizonyítanunk. Ez a tea nem csodaszer, csupán mankó az egész-séges élethez, de tudományosan és klinikailag bizonyított , valódi re-mény egy halálos betegnek. A rák ellen jelenleg nem létezik olyan hatásos gyógyszer, amely a betegek nagy százalékának életét jelentősen meghosszabbítaná emberhez méltó, fájdalom- és kínlódás mentes életet biztosítva.

Emlékszel még? Sikeres operettest Érsekújváron

A Csemadok Érsekújvári Alap-szervezete nemrég ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. Ennek tiszteletére az alapszer-vezet mellett működő színjátszó csoport Záhorszky Elemér rende-zésében „Emlékszel még?“ címen az idei év áprilisában operett estet adott elő, amelyet közkívánatra május 22-én szombaton megis-

mételtek. Számos amatőr kultúrakedve-

lő mellett felléptek még Decsi Ágnes és Szeredi Krisztína érsek-újvári születésű hivatásos opera-énekes is, valamint a Csemadok

helyi alapszervezet Zenés Szín-pada, a ViVa tánckar, a perbetei Margaret mazsorett csoport, a Ci-rill-Metód utcai óvoda gyerekei és még sokan mások. Braunné Mojzeš Mária betanításában és Veszprémi Ferenc vezető karmes-ter közreműködésével Lehár Fe-renc, Kálmán Imre és Huszka Jenő operett jeiből, valamint számos

népszerű musicalből hangzott ak el kedvelt örökzöld dallamok. Az előadás színvonalát emelték Forró Jánosné és Záhorszky Elemérné Erzsébet-jelmezei, Szegheő Gá-bor díszlete és nem utolsó sorban

A börtönőr odaszól a rabok-nak:- Van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket mondjam elsőnek?- A jót.- Ma szabadultok - mondja az őr.- És mi a rossz?- Az, hogy ez nem igaz.

Felirat egy kocsmában:„Kérjük ne dobjanak égő cigarett acsikket a földre, mert megégetheti a távozó vendé-geink tenyerét és térdét!”

jul.indb 2jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:3612. 6. 2010 13:49:36

AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA

TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN

HÍRNÖKHÍRNÖKVÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !

Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – programjával.

Teája gyógyítja a rákot.

2010“

( Olvasóink különlegesen nagy érdeklődésére való tekint tel közöljük Dr. Dávid Tamás professzor úr felfedezésének, gyógymódjának bemutatását ).

Hány hír röppen fel arról, hogy megtalálták a rák gyógyszerét! A professzor találmányát azon-ban a világ legnagyobb kutató-intézetei is elismerik – s ki tudja: hátha éppen nálunk történik meg a csoda!

Kína, Kalifornia, Bécs, Lébény, Budapest, Marosvásárhely, Po-zsony és Dunaszerdahely között ingázik a Nemzetközi CoD™ Rák Információs és Prevenciós Kutatási

Központ Alapítvány főigazgatója. Ha pedig éppen nem a betegeken segít, akkor információs előadást tart valahol a nagyvilágban.

A klinikai rákkezelés csupán tüneti kezelés, de a rákos daganat vészjelzés a szervezet részéről. Arra fi gyelmeztet, hogy felborult a test-lélek-szellem egyensúlya. Személy-re szabott , emberközpontú rákke-zelésre van szükség – magyarázza dr. Dávid Tamás.

Katunkától sok szeretett el

A történet 1969-ben kezdő-dött : egy kutatócsoport – mely-nek a doktor is tagja volt – járta

a világot egy speciális ortopéd műtéti eljárásuk kapcsán, amely később világszabadalom is lett . Ezáltal rengeteg meghívást kaptak a világ minden tájáról. Így jutott el Amazóniába, ahol egy indián törzs-főnök, Katunka unokáján sikeres csípőműtétet hajtott ak végre.

Hálából kaptam meg annak a kü-lönleges teakeveréknek a receptjét, amelyet az indiánok mindennap isz-nak. Gyerekek, felnőtt ek egyaránt. Méregtelenítés, lúgosítás és meg-

előzés céljából fogyasztják reggel, délben, este. Az indián sámán ma 106 éves, teljesen egészséges és 38 éves barátnője van – kezdi az orvos a történetet, hogyan lett ortopéd sebészeti kutatóból rákkutató, aki az Osztrák Becsületrend mellett szá-mos külföldi kitüntetésben része-sült, például Inter-Lyra Nemzetközi Békedíjjal és a Vitézi Rend lovagke-resztjével. Az expedíció során maga is elkapott egy halálos betegséget, a Dengue -lázat, de a tea segítségével sikerült meggyógyulnia. A teakeve-rékhez való étrend kiegészítő növé-nyeket szigorú minőségi ellenőrzés után az Amazonas és Délkelet-Ázsia esőerdőiből hozzák. De nem elég

csupán a különleges teát fogyaszta-ni. Ennél sokkal többre van szükség.

Már több ezer betegnek tudtunk világszerte és a hazámban segíteni. Olyanoknak, akikről már lemond-tak az orvosok, akiket hazaküldtek meghalni. De a tea önmagában nem segít: radikális táplálkozási szoká-sok és az életmód radikális megvál-toztatására van szüksége annak, aki fájdalom- és tünetmentesen tovább

szeretne élni. Le kell mondania a dohányzásról, a tömény alkohol-ról, kordában kell tartania a stresszt és a depressziót, igyekeznie kell megoldani a súlyos lelki konfl iktu-sokat. Oda kell fi gyelnie a táplálko-

zásra, a pozitív gondolkodásra, az optimizmusra. Ezekben mi is segít-séget nyújtunk – fi gyelmeztet a dok-tor, aki mindennap iszik a teából.

Megdöbbentő tények

Kilencféle daganatt ípusra és főleg azok átt éteire hatásos a tea-keverék. Így az ország minden pontjáról és külföldről is érkeznek a gyógyulni vágyók. A kutatónak volt egy hároméves kisfi ú páciense is, akit addig agydaganatt al kezel-tek. Sikertelenül. A gyógyteának és a holisztikus biológiai rendszernek köszönhetően 10 hónap múlva egyszerűen eltűnt a tumor, s a kis beteg csakhamar teljesen felépült.

A mesébe illő gyógyulásokból min-den évben könyvet adnak ki, amely hiteles orvosi, kórházi leletekkel és gyógyultak beszámolóival tarkított történeteket tartalmaz.

( folytatás a 2. oldalon)

ORVOSI SZAKTANÁCSADÁS ÉS KONZULTÁCIÓ

I. telefonon - 0911571415 ( magyar nyelven is )• minden csütörtökön: 15.00 – 17.00 óráig

II. személyes konzultáció ( találkozó ) szakorvossal• részletesebb tájékoztató telefonon

( 0905543194 – Karika Olga )

Professzor Dávid Tamás

7. évfojam 7. szám 2010 július ára 0,50 €

jul.indb 1jul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:3512. 6. 2010 13:49:35

Čaj priamo z pralesa

Documents

Transcript of Čaj priamo z pralesa