Büntetőjog

Jogi ismeretek

Készítette: Mészáros Melina

Mi is az a büntetőjog?

A jogágak egyike a büntetőjog.

A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni.

A büntető jogszabályok nem rendezik, hanem védik az életviszonyokat.

A jogág három fő része:

1. anyagi büntetőjog

- általános rész

- a bűncselekmény

- a bűnelkövető

- a büntetés

- különös rész

2. büntető eljárási jog: a felelősségre vonás rendjét szabályozza

3. büntetés-végrehajtási jog: a kiszabott büntetés végrehajtásának módját és körülményeit

szabályozza

A büntetőjog feladata:

Általános értelemben megegyezik a többi jogág feladatával: a társadalom érdekeinek megfelelő helyzet fenntartása, ill. megvalósítása.

A büntetőjog funkciói:

- védelmi

- nevelési

- megtorló.

A büntetőjog alapelvei:

- a törvényesség követelménye (két elvben):

- nullum crimen sine lege: bűncslekmény az, amit a tv. kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánított

- nulla poena sine lege- tágabb értelemben: a bűnelkövetőkkel szemben csak olyan büntetések alkalmazhatók, amelyeket a büntető tv-ek

szabályoznak.- szűkebb értelemben: az adott bűncselekmény elkövetője csak azzal a büntetéssel sújtható, melyet az adott bűncselekményre a tv. előre

meghatározott.

- a humanizmus eszméje:

- a felelősségrevonáskor (bármilyen bűncselekményt követ le valaki) soha

nem hagyható figyelmen kívül, hogy ember; ez a humanizmus eszméjének a minimuma.

- a bűncselekményt elkövetőkkel szemben úgy kell eljárni, hogy az nekik is

előnyükre

szolgáljon, tehát a büntetésnek az elítéltre nevelő hatással kell lennie.

- a bűnfelelősség elve:

- csak a bűnösen tanúsított magatartás, a bűnösen előidézett következmények miatt lehet bárkit is felelősségre vonni.

- kiterjesztő értelmezése: az elkövető bűnössége nemcsak a cselekmény minősítését határozza meg, hanem büntetés mértékét is (ez az értelmezés vitatott).

- a bűnfelelősség elvének történeti fejlődése:

- a büntetőjog kialakulása után az eredményfelelősség elve érvényesült.

- ez azt jelenti, hogy nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy valaki szándékosan, gondatlanul, vagy esetleg véletlenül követte el a cselekményt.

- lényegtelen volt az is, hogy az elkövető normális volt-e, vagy elmebeteg.

- a büntetőjogi felelősség differenciálásának elve:

- bűncselekmény- bűntett- vétség

- bűnösség- szándékosság- gondatlanság

- bűnelkövetés- első ízben- ismételten

Büntetőjogunk történeti fejlődése

1878. évi V. tv.: Csemegi Kódex (az első Btk.)

A kódex a bűncselekményeket bűntettre és vétségre osztotta.

A kihágás a bűncselekmény legenyhébb kategóriája, melyet a Kihágási Büntető Törvénykönyvben szabályozott.

A kódex hibái:

- túlzott formalizmus

- egyes fogalmainak életidegensége

- a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó külön rendelkezések hiánya

- a büntetés felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezések hiánya.

1908: I. Büntető Novella

- Liszt nevével fémjelzett

- lényeges rendelkezései: a fiatal bűnelkövetőkkel szemben nevelő intézkedéseket alkalmaz

- dorgálás

- próbára bocsátás

- javító-nevelés

1913. évi XXI. tv.

- a közvetítő iskola hatása

- közveszélyes munkakerülés kategóriájának megjelenése

1928. évi X. tv.- megrögzött bűntettesekről tartalmaz igen szigorú

rendelkezéseket

- először jelenik meg a határozatlan időre szóló elítélés

- szigorított dologház

- idejét a bíróság nem állapítja meg ítéletében

- legrövidebb időtartam 3 év

- 3 év eltelte után az elítélt kérhette ideiglenes elbocsátását

- elutasítás esetén újabb 1 év letelte után kérhette ezt ismét

- elvileg életfogytig tarthatott

A II. világháborút követő első időszak büntetőjogi szabályai

- lehetővé tette a háborús és népellenes bűncselekményt elkövetők felelősségre vonását

- az újonnan alakuló társadalmi rend védelmét szolgálták

- boztosították a gazdasági és pénzügyi rendszer védelmét, ill. a közellátás rendjét.Ebben az időszakban még hatályban volt - néhány § kivételével - a Csemegi Kódex Általános és Különös része, amelynek harmadik novelláris kiegészítését az 1948. XLVIII. tv. tartalmazza.

Az 1950. évi II. tv., a Bta.

- új általános rész (új általános elvekkel, új fogalmakkal)

- bűncselekmények: bűntettek és kihágásokAz 1955. évi 17. sz. tvr. a kihágásokat felszámolta: a magyar jogban megszűnt a bűncselekmények közötti súly szerinti megkülönböztetés. Ez a jogi helyzet az 1971. évi 28. sz. tvr. megalkotásáig állt fenn, amikortól ismét kettős a felosztás: a bűncselekmény vagy bűntett, vagy vétség.

1961. évi V. tv.

- új kódex megalkotása- 1962. júl. 1-én lépett hatályba- többször módosult és kiegészült - pl. fent: 1971. évi 28. tvr., mely bevezette ismét

az életfogytig tartó szabadságvesztést- az életfogytig tartó szabadságvesztést négy

fokozatban hajtották végre- fegyház- szigorított börtön- börtön- fogház

1974. évi 9. tvr.

- új kategória: a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnöző

- szigorított őrizet időtartamát a bíróság nem határozta meg

- legrövidebb idő 2 év, leghosszabb idő 5 év.

1978. évi IV. tv.

Ez a hatályos Btk-nk.

Több módosítást ért meg.

A büntetőjog-tudomány

A büntetőjog-tudomány a büntetőjogra vonatkozó ismeretek, nézetek rendszere. Fogalmakon és következtetéseken épül fel.

A büntetőjog fogalmai normatív jellegűek, a büntetőjog-tudomány fogalmai megállapító jellegűek.

A bűnügyi tudományok rendszere:

- büntetőjog-tudomány

- kriminológia: a bűnözéssel és az egyes bűnelkövetéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik

- pönológia

- a kriminológiához tartozik, de bizonyos önállóságra tett szert

- a büntetés (elsősorban a szabadságvesztés-büntetés) végrehajtásának tényleges menetével

foglalkozik

- a büntetőjog-tudomány a büntetés jogi szabályozását, a pünológi a tényleges végrehajtását vizsgálja

- kriminalisztika: a nyomozás, a bűncselekmény felderítésének tudománya

- kriminálpolitika:

- nem tekintjük önálló tudománynak

- része az állam általános politikájának

A bűnügyi tudományok segédtudományai:

- jogtörténet

- statisztika

- igazságügyi orvostan

- pszichológia

- elmekórtan

- szociológia

- pedagógia.

A büntetőjog-tudomány történeti fejlődése (irányzatai)

Az büntetőjog kialakulása az állam kialakulásával esik egybe, a büntetőjog tudományos művelése jóval később kezdődött meg. Keletkezésének csíráit az olasz egyetemeken látjuk a XII. sz-tól kezdve.

A tudományos értékű eredmények hiánya összefügg azzal is, hogy a középkorban alkotott büntető jogszabályok nem tartalamaztak a mai értelemben vett általános részt. Nem volt általános része:

Klasszikus iskola- első kiemelkedő alakja Cesare Beccaria

- fő műve: "A bűntettekről és büntetésekről"- rendkívüli hatása volt a törvényhozásra és a tudomány fejlődésére- követelte, hogy csak a tv-ek állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekményeknek- a büntetés célja

- akadályozni a bűnelkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésében

- a társadalom többi tagjára visszatartó hatás elérése

- a büntetés legyen igazságos, s feleljen meg a bűncselekmény súlyának

- elvetette a halálbüntetést, mert nem szükséges és nem célszerű

- a klasszikus iskola többi szerzőit összekapcsolja

- metafizikus módszerük

- a fogalmi rendszer kiépítésére vonatkozó célkitűzéseik azonossága

- a klasszikus iskola eredményei- a büntetőjog szabatos rendszerbe öntése- a büntetőjogi felelősség feltételeinek pontos tv-i rögzítésére irányuló követelés

- a klasszikus iskola hibái- egyes követői a fogalomalkotás öncélúságát hirdették és valósították meg- fogalmaik életidegenek voltak- következmény: a fogalmak dogmákká merevedtek- elzárkóztak egyéb tudományok eredményeinek elismerésétől

- filozófiai alapja az idealizmus (a tudat elsőbbsége a léttel szemben)

- központi helyen a tett szerepel, ezért tett-büntetőjognak is nevezik

- a proporcionalitás tétele: a büntetés mértéke a bűncselekmény súlyának megfeleljen

Antropológiai iskola

- megalapítója Cesare Lombroso orvos

- fő művében kifejti, hogy a bűnelkövetők túlnyomó többsége születésétől kezdve arra van

rendelve, hogy bűnözővé váljék

- a bűnözés atavisztikus jelenség

- később többször revidálta álláspontját

- utolsó munkájában már csak egyharmadára tette a született bűnözők arányát az összes bűnelkövetők között

- az antropológiai iskola értékelése:- ennek az irányzatnak az ókorba visszanyúló gyökerei voltak- fiziognómusok összefüggést kerestek az ember külső és belső tulajdonságai között- Lombroso sem "íróasztal" munkát végzett, hanem következtetéseit ténykutatásból vezette le- önkényesen válogatta azonban a vizsgálandó anyagot- következtetései gyakran megalapozatlanok és ellenőrizhetetlenek voltak

- az általa követett módszer elterjedése mégis nagymértékben elősegítette a kriminológia tudományának kibontakozását

- Lombroso követői: Enrico Ferri és Raffael Garofalo voltak: megalkották az ún. természetes bűncselekmény fogalmat és a "veszélyes állapot" fogalmát

- az iskola hibái

- helyes kiindulópontból túlzásokba estek

- alapul szolgálhattak a legszélsőségesebb fajirtás indoklására

Szociológiai iskola- kriminológiai jellegű irányzat- kisebb hatású, mint az antropológiai iskola- megalapítója: Lacassacque, lyoni orvos (szokták ezért

lyoni iskolának, vagy francia szociológiai iskolának is nevezni)- Lacassaque mondása: a bűnözés melegágya a

társadalmi környezet- az iskola másik neves képviselője: Tarde

- az utánzás szerepét és jelentőségét emelte ki- a büntetés alapja a társadalmi akarat- a büntetés célja az elkövető javítása- ennek lehetetlensége esetén halálbüntetés, vagy életfogytig tartó szabadságvesztést javasolt.

Közvetítő iskola

- egyesek a szociológiai iskolához sorolják- az irányzatot Liszt, Prins és van Hamel a Nemzetközi Büntetőjogi

Egyesület, 1889. megalapítóinak neve fémjelzi- az antropológiai és szociológiai iskolát akarták összeegyeztetni- Liszt tanai

- determisita: a megtorlás helyett a célbüntetés híve- a helyes, az igazságos büntetés a szükséges büntetés- a bűnelkövetők csoportosítása

- alkalmi bűntettesek- állapot bűntettesek

- javíthatók és javíthatatlanok- néha megkísérelte a kompromisszumot a klasszikus iskolával is

- azért büntetünk, mert bűncselekményt követett el valaki, vagy azért, hogy a jövőben ne kövesse el

- a XX. sz. első harmadának büntetőjogi gondolkodását a liszti eszmék uralják.

A társadalomvédelem irányzata- az elnevezés Prinstől származik- a bűntettes személyét állítja előtérbe- alapvetően humanista jellegű irányzat- az egyik vezéralak: Filippo Grammatica

- bűncselekmény helyett antiszocialitás- büntetés helyett intézkedés

- másik vezéralak: Marc Ancel- a harcot nem a bünöző, hanem a bűnözés ellen kell folytatni

- a bűnözőn a társadalomnak azért is segítenie kell, mert bűnözővé válásában a társadalom is bűnös- az elkövetőt és nem a tettet állítja középpontba- a bűncselekmény sohasem értékelhető önmagában, hanem csak a tettes személyiségének megnyilvánulásaként.

A büntetőjog forrásai

• A jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon és formában való kifejezése.

• A joggyakorlat és a szokásjog a büntetőjogban nem jogforrás.

• A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kötelezőek a bűnüldöző szervek számára, de nem tekinthetők jogforrásoknak, hanem jogértelmezésnek.

Jogforrás az, ahonnan a jog származik.A jogforrás tartalma: a jogalkotó akarata. Formai értelemben a jogforrás a jog megjelenési formája.

A büntetőjog forrásai lehetnek:- büntetőjogon kívüliek-büntetőjogon belüliek.

Büntetőjogon kívüli jogforrások:- Alkotmány- Ptk.- Be.

Közvetett büntetőjogon kívüli jogforrás:- pl. a KRESZ

Büntetőjogon belüli jogforrások:

- az 1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

- tvr-ek 1979-től 1987-ig (tételesen felsorolva B 19-20.old.)

- tv-k 1987-től (tételesen felsorolva B 20-22.old.)

- AB határozatok (tételesen felsorolva B 22-23.old.)

- speciális kérdés: a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények, melyeket a

nemezetek közössége tartja bűncselekményeknek. Az Alkotmány 7. § (1) rendezi a belső jog és a

nemzetközi jog viszonyát.

A Büntető Törvénykönyv rendszere

A Büntető Törvénykönyv általános részre és különös részre tagozódik.Az általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelősség feltételeire,

módozataira és a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokat fogalmazzák meg. Az általános rész kilenc (I-IX.) fejezetből áll.

- A büntető tv. hatálya- A bűncselekmény és az elkövető- A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai- Büntetések és intézkedések- A büntetés kiszabása- Mentesítés a bűntetett előélethez fűződő hátrányok alól- A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések- A katonálra vonatkozó rendelkezések- Értelmező rendelkezések.

A különös részi rendelkezések határozzák meg az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait és azt, hogy az elkövetőkkel szemben milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. A különös rész tizenegy (X-XX.) fejezetből áll.

Mindkét rész fejezetei címekre tagozódnak, de mindkét részben találunk olyan fejezeteket is, amelyek nem tartalmaznak címeket (I., V., VI., XIII., XVIII.).A fejezetekben, ill. a címeken belül kisebb szerkezeti egység a szakasz (paragrafus, jele §)A szakasz állhat:

- bekezdésekből- fordulatokból- pontokból- alpontokból.

A büntető törvény szerkezete

A büntető jogszabály szerkezetileg két részből áll:

- diszpozíció: annak a magatartásnak, vagy eredménynek a leírása, amelynek tanúsítását, ill. előidézését a

törvényhozó a társadalomra veszélyesnek, ezért nemkívánatosnak tartja.

- szankció: annak a hátránynak a meghatározása, amelyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell.

A diszpozíció és a szankció rendszerint egy §-ban nyer meghatározást.

A diszpozíció fajtái

- egyszerű diszpozíció: amikor a törvényhozó nem írja körül a tiltott magatratást, hanem csak megnevezi azt, vagy annak eredményét. Pl. "Aki mást megöl..." (Btk. 166. §)

- leíró diszpozíció: a törvényhozó pontosan írja köről az általa a társadalomra veszélyesnek tartott magatartást. Pl. "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa..."

- hivatkozó diszpozíció: ha a különböző büntető jogszabályok ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatban

- tartalmaznak valamilyen rendelkezést, ilyenkor nem lenne célszerű valamennyi jogszabályban

- részletesen körülírni a kérdéses jelenséget, elegendő, ha a törvényhozó csak egy helyen ad pontos meghatározást és a többi jogszabályban csak utalás történik e rendelkezésre. Pl. csempészet, vámorgazdaság Btk. 213. §, üzérkedés Btk. 299. §

- keretdiszpozíció: ha a büntető jogszabályok nem rögzítik pontosan a tiltott magatartásokat, hanem tágabb fogalmazással teszik lehetővé a korábban alkotott jogszabályoknak megváltozott körülményekre való alkalmazását. Főleg a gazdasági élet területén van rá szükség. Pl. az árdrágítást a Btk. 301. §- úgy határozza meg, hogy hivatkozik a tisztességtelen haszonra.

A szankció fajtái

Formai jellegű csoportosítás

- választást nem tűrő szankció

- ma is ilyen szankciók jellemzik büntetőjogunkat

- választást megengedő (vagy alternatív) szankció

- előfordul a Btk-ban.

Tartalmi jellegű csoportosítás

- abszolút határozott szankció

- mérlegelést nem tűr

- a törvényhozó a büntetés kiszabaásának feladatából semmit nem bíz a bíróságokra

- a bíróság feladata annak a megállapítása, hogy elkövette-e a vádlott a terhére rótt cselekményt

- abszolút határozatlan szankció

- a törvényhozó a büntetés nemének és mértékének meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra

- ilyen szankcióra az újabbkori büntetőjogokban nincs példa

Köszönöm a figyelmet!