Bevezetés a

kommunikáció

elméletébeLázár Ferenc

Szombati Gábor

Televíziós műsorkészítő2014.

A kommunikáció

fogalmának megközelítése

elterjedten használnak a társadalomtudományban és a természettudományban is

latinul: communicatio, communicationis

jelentése: közzététel, gondolatok közlése

kommunikációs tevékenység lényege:

tájékoztatás,

információcsere,

visszacsatolás

A kommunikáció

fogalmának megközelítése

az információelméleti meghatározása

szerint a kommunikáció minden, amiben

információtovábbítás történik

napjainkra az emberi közlések,

kapcsolatok, a kommunikáció vizsgálata a

tudományos megismerés egyik fontos

kérdésévé vált

A kommunikáció fogalma

a társadalmi élet egyik alapjelensége

legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik

kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik hírközléshez, pszichológiához, szociológiához, pedagógiához

A kommunikáció fogalma

Az Idegen szavak és kifejezések szótárában1

a „kommunikáció" fogalom:

latin alakja communicatio, -onis

jelentése: közzététel, teljesítés,

gondolatok közlése

Másik értelmezésben2: tájékoztatás;

(hír)közlés; információk közlése és cseréje

valamilyen erre szolgáló eszköz,

jelrendszer útján

• 1: Bakos Ferenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 441.

• 2: Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok.

Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5.

Az interperszonális

kommunikáció Interakció:

latin eredetű

két vagy több szereplő olyan kommunikációs helyzete, amelyben minden résztvevőnek lehetősége van üzenetet küldeni, a többiektől jövő üzeneteket felfogni és azokra válaszolni

lehet személyközi (interperszonális), ember-gép (számítógép)

fontos a kölcsönhatás, kölcsönös közlés, a viszontválasz/visszajelzések

Értelmezések

Az információt többféle módon definiálhatjuk:

A kommunikáció annak a két alapvető

folyamatnak az egyike, amely minden élő

rendszerre jellemző3

Szociológia szempontból olyan társadalmi

folyamat, amelyben jeleket hoznak létre és

visznek át4

Wilbur Schramm5 a kommunikáció

természetének vizsgálatával, valamint a

tömegkommunikáció elméletével foglalkozott• 3: Ayer, A. J.: Mi a kommunikáció? In: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974. 119.

• 4: Worth, S.–Gross, L.: Szimbolikus stratégiák. In: Kommunikáció I. Válogatott tanulmányok. Budapest,

Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1977. 41.

• 5: Wilbur Schramm–Donald F. Roberts: Nature of Communication between Humans. Az emberi kommunikáció

természete In.: The process and effects of masscommunication. University of Illinois Press, 1974. 980. o.

Értelmezések6

A kommunikáció az érzékelésen alapszik

Az érzékszervek tulajdonsága, állapota és működése befolyásolja a kommunikáció működését

Egyes szerveink a közvetlen közeli jelenségeket, tárgyakat érzékelik

Pl: a tapintás, a szaglás, az ízlelés szervei

mások a távolikat is

Pl.: fül, szem

• 6: H. Varga Gyula: Kommunikációs ismeretek. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2000.

az ember érzelmi, értelmi, kreatív és művészi hajlama

• 7: Józsa Péter: Kód, kultúra, kommunikáció. Budapest, 1977.

Értelmezések7

A kommunikáció több területre osztható fel:

Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információ-átadás mindenféle rendszerben

Kommunikáció technikai értelemben:információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben

Társadalmi kommunikáció: információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben7

Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben lezajló információ-átadás

A kommunikáció

kiindulási feltételei, posztulátumai

Barnlund szerint a kommunikáció szükségszerű

az ember képes csökkenteni bizonytalanságát,

hogy képes legyen hatékonyan cselekedni,

védekezni, megerősödni

A kommunikáció

kiindulási feltételei, posztulátumai

Barnlundnak hét posztulátuma (munkahipotézise) van, a kommunikációról alkotott nézeteit foglalja össze

1. A kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le

2. A kommunikáció interpretálóban lejátszódó dinamikus folyamatként jellemezhető

3. folytonos

4. körkörös

5. megismételhetetlen

6. irreverzibilis

7. összetett

További tételek a kommunikációról

Watzlavik, Bateson és munkatársaik szerint:

a kommunikáció az emberi életben

nélkülözhetetlen

a kommunikáció mindig kétszintű folyamat:

tartalmi szint

viszony meghatározó szint

További tételek a kommunikációról

A kommunikáció dinamikai alapelvei:

szükségszerű

többcsatornás és többszintű

digitális és analóg rendszerek által jut kifejezésre

az emberi viszonyok természetét a partnerek két- vagy többoldalú kommunikációs cseréjének tagoltsága határozza meg

egyenrangú és egyenlőtlen is lehet

További tételek a kommunikációról

A kommunikáció dinamikai alapelvei:

kölcsönösség jellemzi

tudati jelenség

Irányultsága lehet közvetett és közvetlen

eszköz- és (érzékszervi) csatornaigényes,

illetve többcsatornás

társadalmi méretek szerint eltérő

A kommunikáció rendszerenként eltérő

sajátosságokkal rendelkezik

A kommunikáció alapfunkciói

információs funkció: a kommunikációs

folyamat résztvevői között tájékoztatás történik

érzelmi funkció: a közlő személyiség belső

feszültségei oldódnak fel az érzelmek

kifejezésével

motivációs funkció: a kommunikációs

folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a

fogadót rá akarja bírni valamire

ellenőrzési funkció: segítségével tárjuk fel

kommunikációs partnereink indítékait

A kommunikáció alapfunkciói A kommunikáció további funkcióit8:

Tájékoztatás - információ gyűjtése

Szocializáció - a közös tudásalap megszerzése a magán- és a közélet szférájában

Motiváció - rövid és hosszú távú egyéni és társadalmi célok megvalósítása

Vita és eszmecsere - a társadalmi konszenzus elősegítése

Oktatás-nevelés - személyiségformálódás elősegítése

Kulturális fejlődés - az emberiség kultúrájának őrzése

Szórakoztatás - az egyén alkotóerejének rekreációja

Integrálás - egyének, csoportok, kölcsönös megismerése

• 8: A Mcbraide-jelentés – Új nemzetközi kommunikációs rend felé. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, BP, 1983.