Babbie, Earl - A Tarsadtud.i Kutatas Gyak (1)

8/4/2019 Babbie, Earl - A Tarsadtud.i Kutatas Gyak (1)

http://slidepdf.com/reader/full/babbie-earl-a-tarsadtudi-kutatas-gyak-1 1/15

evezetés atudományosvizsgálódásba

,

1. RESZ

Az emberi megismerésés a tudomány

Paradigmák, elmélet és társadalom.tudományi kutatás

Az okság fogalma a llírsadaJomtudományi kutatásban

tudomány jól i ~ m e r t , mindenki által hasznáH kifejezés. Mégis, mindenkinek más

ju t róla az eszébe. Van. akinek: malemalik:il,

míg a másiknak fehér köpenyekel, laboralóriumokat jelent Sokszor összekeverik a technol6giával. vagy a m a g a ~ b b f ő i s k o l a i él> egyetemitantárgyakkal awoosítják.

A tudomány ezek egyikével sem azonos. Aztviszont. hogy pontosan mi is, nehéz meghatirozni. Magul. a nadósok sem értenének egyetabban, hogy mi lenne a m e g f e l e l ő det1níció.E könyvben a tudom:inyt a megism=rés egyik

válfajának kell tekintenünk - módsun arra.hogy megtanuljunk és megludjunk dolgokata világról. A tudományt a világról való rudás

s z e r L é . ~ egyéb módjaitól s.IX=ciális t u l a j d o n ~ g a ikülönböZletik meg. A tudomány lud:I:OS, körli!td:intóe'n végiggondoli és prcdzen végrehajtott

tevékenység. I d ő n k é n t stati suika i clemL-éseketalkalmaz, m .iskor Vi:-l.ool nem. Ilyen és ehhez.ha."OtlI6 vonásairól leszszó a nyil{í fejel..etekben.Dr. BenjaminSpock, a hírneves ím-gyermek

orvos mindig azzal kezdi könyveit, hogy megnyugtatja a k e z d ő anyukákal: máris sokkal többel

tudnak a gyermekgondoL.ásr61, mint gondolnáL Ugyanezzel il megjeg)'l.ésscl kezdem énisil társadalomtudományi kutatások móds1.er

tanárol szól6 köny\'emet. Kedves Olvasöm,nagyon hamar rá fog jönni. hugy máris nagyon. ~ o k a t tud a társadalomtudományos kutal,ísi

m ó d s z e r e k r ő l . Igaziiból egésl. élelében lár

sadalomtudományi l u t a t . i ~ t lol)1atott E b b ő l a

szems2.Ögböl nhve II könyv célja mindöSSLeannyi. hogy 87.Ön meglévó képessigeillovábhf inomftsa . és hogy mutasson néhány olyan

Itülköt, amelyek eddig lalán e l k e r ű l t é k a fj-

gyclmét.A könyv J. réSLe a k é s ő b b i e k lárgyalá...<Í1 aJa

poua meg - megvizsgáljuk azokal aJ" a l a p v e t ővonásokat amelyek II ludományt il dolgok megismerésének m . i ~ módjaitól megkiilönbö.LLCtik.E l ő s z ö r is, az I. fejezetben szemügyre v e ~ ~ l . Ű ka "velünk szülelelt", t e r m é s Z c l c ~ m e g i s m e r őtevékenységet - amil mindenki állandóan végez.Ekiizben látunk majd néhány példát arra, h O ' ~ ntéw:lyednekel a körüliinük l é v ő világot mcgéneni próbáló emberek., és l-r.-sz.efogl:llulll 3 tudomá

nyos megismerésnek aLAh a legrnntosabO jellemT.6it, amelyek megvédcnek az ilyen hibáktól.

A 2. fejezet a társadalomludományi elméle·

tekkel foglalkozik, valamint ,IZ elmélet és al.empiril..'1Is kululás köwui kapcMlI:U1al. MegnézUnk néhány elméleti p:lr.1digmál. l ~ a r a d i g l l H i kalakítjik a megismerés teIlnészetét, és nat!ybanmeghaláronák.. hog.y mit is keresnek a tudósokés hogyan értelmezik il látOltakat

A tudósok, amikur a dolgok általánosabbmegértésére lürekedock, vá!loZlík közötti összefoggésekel pníbálo3k fellérképezni. Ezek al.

összertiggések igeo gyakran uk-okozati kap-csolat fonnájál öltik. A 3. fejc7.et at. okságnakmilli a um.adalomtudon'\;inyokhan alkalllla.LhalÓkategórüinak a lcnnéSZClét és logikájál v i z . ~ g á l ·ja. Ez az elméleti fejezet szolgál. az c1emf.ésiIcchnikákról s:tóltJ k é s ő b b i fejcl-etek alapj:iul.

AL I. rész áhalános célja. hogy elméleti háuere! adjon a kutatás meglcrvez.ésének é . "égrehajtásán3k progmlltikosabh mou:mauihoz. AzI. ré&L elolvasása után r3lérl1etünk II Iársadalomtud(llllányi kutatás konkrélahb kérdéseire.



Bevezetés

A valóság keresése

A lermészclcs emberi kíváncsiságA hagyományA tekintély szerepe

Hibák a hétköznapi megismeréshenés néhány megoldás

Mi valös v a l ó j á h a n ~

A társadalomtudomány alapjai

Elmélet: nem filozófia. nem is hitTársadalmi s z a h á l y s z e t ű s é g e kCsoportok. nem egyénekA változók nyelve

Dialektikus megközelítés-párok

Idiografi kus és Homo/etikus magyarázatInduktív és deduktív elméJetalkotásKvalitatív és kvantitaHv adatok

I. FEJEZET

Az emberi megismerés

és a tudomány

Holografikus áttekintés

Mindannyian igvebzünk mqéncni

és megjóso/ni il társada!mi mló:,ág

történéseit. A llldományhan - különösen

a IlÍrsadalomtudományokban -/öreks::Jink

arra, hogy elkeriiljiik a lemJészeles emhai

megismeriitel.'ékenység szokásos csapdáif.

A társadalomtudományi kutatás etikája

A részvétel önkéntesA r é s z t v c v ő k védelme

I-ÚGB PO\'roK

A I.EGl-ü'<TOSABB SLAKKtl-.EJE7r"sEK

I S . ~ l r T L Ó KÉRUf:Sf'K És (,YAKORLATOK

TOVÁBBI Ol.VAS/IIÁNYOK

Bevezetés

Ez a könyv a dolgokkal kapcsol at os t udásunkról szól - nem annyira arróJ. amil tuJunk,inkább arról , hogy honnan tudjuk mindezt.Nézzünk meg e l ő s z ö r cgy p,í.r olyan dolgot,amelyet Ön már minden bizonnyal tud.Tudja például, hogy a Föld g ö m b ö l y ű . Talán

azt is tudja , hogy a Hold sötét oldalán hidegvan, és hogy Kínában kínaiul heszélnek. Tudja.hogya C-vitamin véd a rnegf,ízástól. valamintazt is, hogy a védekezés nélküli szex AIDS-fert ő z é s t eredményezhet.No de honnan tudja mindezt? Nemjárt ugyan

mostanában a Huld túlsó oldalán, nem végzettkísérleteket a C-vitamin hatékonyságával kapcsolatban sem, mégis tudja ezeket a dolgokat,mert valaki közölte Önnel, és Ön elhitle. ülvashatta például a Nationa! Geographicben. hogya kínaiak kínaiul beszélnek. és - mivel értelmes

dolognak t ű n t - eszébe sem jutott megkérdiíjelezni. A Hold sötét ollkl1án uralkodó hidegri'ílbeszélhetett a fizika- vagy a csiJlagászattanál1l,vagy talán a Newswet'kben olvast.1.

Vannak dolgok, amelyeket az ember tud 6egészen magától é r t e t ő d i í n e k lart. Ha mcgkérdezném, honnan tudja, hogy a Föld g ö m h i i l y ű .Ön f e l t e h e t ő e n azt mondaná: "Hisz ezt mindenki tudja ." Sok doJog van, ami t mindenkitud. Régebbenmeg persze mindenki azt ,.tudta".hogy a Föld lapos.

Tudásunk j e l e n t ő s része az cgyetértésen és

a bizaimon múlik. Csak egy kis töredéke alapulszemélyes tapaszt"-tlaton és klfedezésen. Valöjában a f e l n ő t t é váhís minden társadalomban jóreszt abból áll, hogy elsajátitjuk és valóságosnakfogadjuk ej azt, amit k ő r ü J ö t t i i n k mindenki "tud".Ha valaki nem tudja ugyanezekel a dolgokat,nem is lartozhat igazán a esopOJthuz. Ha mondjuk, komolyan elkezdené azt kérdezgetni, hogya Föld valóban g ö m b ö l y ű - e , hamarosan a toob i e k t ő l elkülönítve taláJná magát. Bizonyáraegykórházba kü1denék, olyan emberek közé, akikhasonló kérdéseket szoktak feltenni:

Bevezelés • 19

Bár fontos, hogy az 0lvas6 lássa: ludásánaknagy része abból áll , hogy elfogadta, amit másoktól hallott, ugyanakkor azt is szeretném, haértené, hogy ez így van renJjén. E g y s z e r ű c nígy épülnek rel az emberi társadalmak. A tudásalapja a konszenzus. Mivel ezeket a dolgokalnem is lehet csupán esak személyes tapasztalatés felismerés útján megtanulni, úgy r e n d e z t ű kel a dolgainkat hogy hitelt aJhatunk annak,amit mások mondanak nekünk. Bizonyos dolgokkal kapcsolathan álhagyományozódolt nínka t udás , más dolgoka l pedig " s z a k é r t ő k l 6 j " 'tudunk meg.

Szánnaznak azonban ismereteink má.shonnanis. Megtudhatunk dolgokat közvetlen tapasztalat - megfigyelés - útján is. Aki reliel beleesikegy jeges hegyi patakba a kanadai Sziklás-hegységben, az egyböj rájön. hogy az hideg. ""emkell. hogy hárki is relvilágosítsa. Ugyanígy, amikor e l ő s z i i r léptiink tövisbe, megtudtuk. hogy azfáj - mícJiitt bárki mondta volna nekünk.Amikor azonban saját lapasztaJatunk elle11l

mondásba ketill azzal, amil mindenki más lIlU,

jó esé ly van arra, hogy személyes tapasztalatunkat a kiizmegegye7és javára feladjuk.Nézzünk cgy példát. Képzeljeel, hogy éppen

egy társas ö s s z e j ő v e l c J e n van nálunk. Az estélyelegáns, az élcl és ital e l s ő r a n g l t . Önnek {ökéntegy e l ő é t e l - amelyet tálcán honlok körbe - ízlik nagyon: apró, panírozott. olajban s ű l t falatkák, rendkívül pikáns az ízük. Vesz néhányat- olyan finom! Még vesz. PróbáJ mindig ott relt ű n n i , amerre a falaIkás tálcával járok.

A l e l k e s e d é ~ t végül már nem képes továhbmagába fojtani: ,.Mondja már, mik ezek? - kérdi. - Megkaphmmím a receptet? - És én felfedcm Ön e l ő t t a titkot: - Ezek panírozott, olajbansül t gil isZlák! - Reakciója igen drámai lesz:felfordul a gYOlma, és alig tudja megállni, hogyne tálaljon ki rögtön mindent a nappali sziínycgérc. - S z ö r n y ű ! Hogy lehel i lyen borzalmasdolgot feltálalni avendégeknek!"

A történetnek az a lényege, hogy l l l . e l ő é t e l l e lkapcsolatos mindkét érzelme valós,ígos volt.Kétség nem fér hozzá . e l ő s z ö r iga7.án ízlett.



21 • /. fejed/: Az e m ~ r i m e g i s m e r i . ~ b a I u d o m á n ~ 'I

I

I

I

I

!

a kör kerülete lU álméronek h o z z á v e t ő l e g e s e nhuszonkéthetede. vagy hogy az önkielégítés vak·~ o okoz. Magunk is e l l e n ő r i z h t : . n é n k ezeknekaz . , i g a : 1 ~ . ; á g o k n a k " egy r é ~ T . é l de a többl;égükctegyszc.nkn elfogadjuk. Ezekel I:l dolgokal "min-

denki tudja".A társadalmi hagyománynak a;.: emberi meg·

ismerés Sl.emponljából vannak nyihánvaló e l ő nyei. Azáltal. hogy elfogadjuk :lZl, amil mindenki tud. nem kell e l ö l r ő l kC7.denünk a dolgokmegértését, nullárúl a S L 1 b á l Y S 7 e l Ű s é g c l < felderí·tését - ami reménytelen feladat lenne. A tudásfelhalmozódik::l ránk hagyományozott ismeretek és értelmezések liimege ugr6des:tka a további tudá, m e g s z e r l é ~ é h e z . Mondják is . hogy,.6ri<bok vállan állunk", vagyi:l> az clÚlÓ ncln

7edékekén.A tudás kialakult 6 5töröklöl t rendszere

azonban hátrál!ami is \Udja al. emberi megis.merést. GY1l.kmn bolondnak m i n ó ~ í t i k c r i 5 f e ~ í léSl:ién 31.1, aki valamil, amit mindenki én é . mindig is énel!, friss SL.cmmel nél és m ; i ~ k é n takar megérteni. f:s ami még lényegesebb: legtöbbiinknek aligha JUI cS7.éhe. hogy megpró·báljon m á ~ k é p p e n megérteni valamit, a m i r ő lmindaJlIl}ian .,tudjuk". hogyan is van.

A 1l'killfély szerepe

A már kialakult ludá...rends1.Cr ereje dlenére,minden nap új ludásl hm . Sajál m e g i s m e r ő tevékenységünkt6l teljesen függetlenül is. egésL.

éldünkbcn h a ~ 7 o n é l v e ' d i i vagyunk mások felfe.dezéseinek és felismecéseinek. E1.eknek az új

ismereteknek a fogadt,1Ii-.a ~ y a k r : l I l II t'eJfcdezös z e m é l y é l ő l mgg. Könnyebben elhi"-SzUk pél·dául egyjárványügyi szakembernek. hogya kö7.önsége& nátha cs6kolózás útján is terjed. minta nagynénikénknek.

A k á r c . ~ a k a hag)'omány, a lekintély is hol hálrállaljll, hol segíii aL cmberi meg.ismerésI.Oko-

san lessLük. ha hiszünk annak, akinek ~ 7 a k k é p zettsége. sL.akénelme - és e r r ő l dokunk..'1ltumavan. f ő k é n l vilalolt kérdésekben. Amikor 017.00-

ban esy e 1 i ~ m e n szaktekintélyasajál SZllktermetén téyed. al. cr/heil hátrúltathatja a meg·ismeorési. Márpedig biolbgusok is lévcdnek biu·lógiai kérd6d::ben. A biulógiai t u d á ~ r-.d.adásulfolyamaTosan változi);:.

A megismert.. ellen hat al. i ~ amikor szaktekintélyek il saját snktetillelükiin kívül e s dolgokról nyihllknznak. é!> mi halJJ;atunk rájuk.Vegyük például :u:t a politikai vagy vallási \'e7etöt. aki. bá r egyáltalán nincsenek orvosi \·a.!!)'hiokémiai ismerelci, kijelenti. hugy a murihuánaveszélyes k.ábítóswr. A rekl:\ms1.akmu keményen rá is ját!>zik erre II téves tekinlélytiszteletre:népszeni sportolók b c ~ l . é l n e k egy gahonapehdytápértékér61 vagy film.v.tárok enékdik gépkl).csik teljesílményét.A tudás k e r e ~ s e k o r a hagyomány ~ a tekin

lély is k é l é l ű fegyvem válhat. E g y s z e r ű h b e n fo·galmazva: o;egítenek. hugy legyen m i b ő l kiindulnunk saját vizsgálódá...mnkban. de lehel. hogyrrn.s7. kiindul6poDlul swlgálnak és ros.<,z ir.íny

ba if'JnyílanOlk bennünket.

HibáI.: a hétköznapi megismerésbenés néhány megoldás

A hagyomány és lekintély követésének l e h e t ~ ·gcs \ ' e s d : l y e i l ő l eltekintve is gyakori. hogybollOldozunk, \'agy orr.t is bukunk, u.milcor ráak:lrunk jönni valamire. M o ~ 1 a hétkö7napiv i ' l ~ g á ' ó d i ~ O l i n k során elkövetett leggyakoribbhibák néhány fajtáját fogjuk ismertelni, lováb·

bá bcmutaljuk:. milyen eszkö7ökkel védckclikezen hihák ellen a tudomány.

Ponfllr!an megfig)'el6'

Gyakr;!n e l ő f o r d u l , h o ~ y h i h á ~ a J ) figyelünkmeg dolgoka!. Péld:íul, mil \<isclt módszertan·l a n ~ í r i l az els6 e l ő a d á s o n ? Ha most lal:íJgaloiakell, a7 azén van. mert m i n d c n n a p o ~ megfi'gyeléseink rcndszerlclenek és csak félig-meddig tudatosak. Ezért vitatkozunk gyaknm a70n,mi is tiinént valój:íb:ln.

A tudományos megfigyelé.s. II rendSlcrtelen.esetleges hétköznapi megismcré!>sel elleméIben,tudatOS tevékenység. Már a megfigydés szándékosságától kevesebb lesz a hiba. Ha mo:'>llalá1gatnia kellene tanár.! akkori öhöj!ékévelkapcsolatban. v a l ó s l Í n ű l e g hiMzna. Ha azon·ban valaki azzal a tudatos tervvel ment volnabe az e l ! > Ő órára. hogy megfigyeli és feljegyzi.mit visel a tanár. sokkal nagyobh valü'17fnúség·gel rodna helytálló válaSL\ adni.A ponlallan megfigyelés ellen wk eselben

e g y s z e r ű és ösS:lctett mérési s e g é d e . ~ 7 . k ö 1 . ö ksegítstgével védekezhettlnk. S Ő I , ezekkel, a7egyszeri! emberi én:ékeléshez képeM. jÓYaInagyobb pontosságot érhelÜnk el. Például azonaz e l s ő napon csinálhallunk volna az oktatórólnéhány színes fényképe!.

TúIá!lafánosíláf

Amikor összelliggésekel kere!>üllk 11. környeze·

tünkben megfigyelt dolgok kÖZöll, gyakran

már néhány hasonlrí eset c l ő t ' o r d u l á s á t egy ál-

lalános összefUggé;, bizonyílékának tek.intjük.A7.az. korl.:ílozOlt megfigyeléseink alapján túlroltan általá:xr.-ílunk. (Gondoljunk cs.ak az imémemlítetl. immár leégell. iigetói vén r6kára.)

A túláltalánosítúsra val6 hajlam t " c l t e h e l ( ~ nakkor a I c ~ n a g y t ) b b , amikor e r ő s a nyomás.hogy \"alamilyen általános kli\"elkeztelésre j l l . ~ sunk. De ilyen irdnyú kénys1.Cr nélkül is elófordul. é!> valahányszor e[{\fordul. tévúlm visliYligy megakasztja a megismerésI.

Vegyünk például e ~ riportcrt. akinek egy. az.állalok jogainak vétle1méhen lartoll t ü n l c l é s r ő lkell besz.ámoJnia. Két órája van, hogy leadjaa cili:k.cl, és közben még azt is meg kellludnia.mién tüntetnek II tünletÖk. Odarohan, k é r d e z ő s ködni kc7.d. mién is tüntetnek. l\ Z e l s ő h:íromember lényegileg ugyanaztmolll1ja. ezért aripor·ter feltételezi, hogy a többi háromezer ember is

ugyanazért tüntel. Sajnos. a cikk. mcgjelenéseután tömegével érkeznek a levelek II t"ós7.erkesztooiiz olyan lUnletöktöl, ak.ik egésl.en mások.ból voltak olt.

A I'aló.fóg b!rtJise • 13

A tucl6sok úgy vé<h:kcmek a lúláltalánosít<ÍSellcn, hogy elúre elkötelezik magukal egy kell ő e n nllgys7..ámú és reprezcntativ mintán végzellmegfigyc!ésme1h:u. Egy má."ik biztosíték a vin;·g:í1at n!p1ikációja {megismétlése}. EL a l a p n ' l ő c nan jelenti, tmgy a \ ' i l A ~ g á l a t megismétlésével el-l e n ő r z i k , mindig ugyanaz.-e az eredmény. További e l l e n ő r l é s i l e h e l ő ~ é g k é n j megismélelhetjüka v i z s g á l ó d á . ~ 1 kicsit más körülmények kiizötl.

Szeldaíl' é _ d e l é . ~

A túláh:ilánosítá:,> egyik \'esi.élye. ho!!y s1.c1eklív észleléshez vezelhcLAki meg:íJlapftoli \"alamilycn mszefLigg6L6> kidolglllonegy elméleteIa mcgés:lésérc, hajlamo:'> arra. hogy :I jöv<íhellcsak a7' olyan eseményekre és helyzetekretlgycljcn oda. amelyek :l7t aL üsszeliiggést nlU-

tarják, és figyelmen kívül hagyja a másféle ta·

pasztalatokat. A faji é1'o etnikai e l ő í t é l e t e k nagymél1ékben a s7.eleklív éSllelésnek k i i ~ l . ö n h c l i kfennmaradásukut.A kutatási (crvben e l ő r e meg szokták adni.

hány 6 milyen m e g f i ~ } ' e l é s ;ll:.pján akarunkmajd kih'etkeLletésl le\'Onni. Ha például al.1

:,>7.eretnénk megtudni. hogy a n ő inkáhh támogatj5k-e al aborlusll, mint a férfiak, a kutal<Ísitervben !cs7ögeznénk. hogy enllyi meg ennyimegfigyelést fogunk vége.lni errúl a kérdésTÚla kutatísunkban. Mondjuk, gondusan kiv:ilas/.lanánk ezer embe'1, hogy megL:érdezzük ő k e ta témáról. Más esetben. amikor a Lársada!mnkutaló közvcl!eJl megfigyelést végez \'al:uuely

escménYlliL például a7. á l l : r t v é d ő k . tUmctésén.különöselltürekszik a . , d e \ ' i á n ~ esekk" - éppenaz á1taJánostól ehérók - f e l k u l a t á . ~ á r a . Hi! pél

dául cgy fialal e ~ t é b c n kiderül. hogy 3lapve·t ő t n a pozith f e l n 6 t l _ ~ 7 . e r e p m o d e l 1 hiánya miallváJI fiatulkofÚ o o n e l k ö v e l ő \ · é . a7 t'Í-irányítia il figyelmünkel a ~ 7 . e r e p m l l d e l l e k f o l \ t ~ ~ g á r . l . annak biztosílásáhOln, hogy a fiatalok megmarad·janak a helyes úton.



I26.1. fejezet: Az emberimegismerés és a tudomány

A való:súg keresése. 27

k ü l ö n b ö z ő n é z ő p o n t o k b ó l róla alkotott képekléteznek. És li képek mindegyike egyformán

"igaz".Alkalmazzuk most ezt a logikát személykiizi

helyzetre! Képzc!jük CI cgy házaspár veszedekedését. Amikor v e s z e k e d ő férjére pi!lmlt, azasszony az l-2. áhrát lája. Képzeljük el cgy pillanatra, miléreznénk és gondolmínk az asszonyhelyében? Hogyan meséinénk el a történteket

a legjobb b a r á t n ő n k n e k ? Milyen megoldási leh e t ő s é g e k e t tartanánk helyénvalónak?Egészen másl lát természete:>en az asszony

férje, amint azl az l-3. ábra mutatja. Egy pillanatra most azt képzeljük el, hogyan élnénk mega helyzetet e b b ő l a n é z ő p o n t b ó l . Milyen éné-

seink és gondolataink támadnának? Hogyan

beszélnénk a t ö r t é n t e k r ő l II legjobb barátunknak? Milyen megoldások merülnének fel a k o n f ~liktus megoldására?

Vegyünk most egy harmadik n b ő p o n t o l ~Képzeljük magunkat k ü l s ő m e g f i g y e l ő n e k , akia házastának közötti inlerakcilÍt szemléli! Milyennek látnánk most a helyzetet? Sajnos, ncm

\-2. ábra

A feleség n é z ő p o n t j á b ó l

igazán tudjuk megjeleníteni el t a harmadik

nézetet mindaddig, amíg nem tudunk meg valamit amkról a személyes é r z e l m e k r ő l , megg y ő z 6 d é s e k n í l , múltbeli tapasztalatokr61 stb.,amelyeket a " k ü l s ő " s z e m l é l ő a megCigyeléshczmagával hoz. (A k ü s ő s z e m l é l ő ugyanis, természetesen, saját, mentális rendszerén bclülr61szemléli a történéseket.)

Végül vegyünk egyextrém példát: egy meg

rögzött félt"isoviniszta minden bizonnyal a férjhez nagyon hasonl6 módon látná a hizdelmel.Másik végletkénl: aki úgy gondolja, hogya férfiak többsége ostoba bunkó, az ugyanúgy látnáa dolgot, mint az assmny az e 1 Ő l Ő képen.

Most azonban inkább azt képzeljük eL hogykél, egymással irracionális módon v e s z e k e d őemben é s s z e r ű e n szemlélünk. M i n d k e t t ő j ü k e tbeszámíthatatlan figurának tekintenénk, akikegyformán f e l e l ő s e k a kialakult konfliktusért?Vagy nehéz helyzetbe került embereket látnánk. akik igyekeznek megtenni minden t ő l ü kt e l h e t ő t a megoldás érdekében? Képzeljük el,hogy együtlérzéssel viseltetünk irántuk és azt

1,3. ábra

A férj n é z ő p o n t j á l x } l

r

figyeljük, hogyan próbálnak lnindketten végetvetn i az el lenségeskedésnek. bár a probléma

súlya ezt rendkívül megnehezíti!

Vegyük észre, mennyire különböznek ezeka sz.emléletmódok! Melyik az ,,igazi" kép arról,ami a házastársak között történik? Olvasóm

nyert, ha rájött, hogya megfigyc1és aktusábamagával hozott személyes n é z ő p o n t a történések és:delését ismét átszínezi.

A posztmodern szemlélet nehéz dilemmát

jelent a tudós számára. Feladatamegfigyelni és

megérteni,mi

történik .,valójában",dc

mivel isember, magával hozza személyes beáJlÍtottságait, amelyek átszínezik megfigyeléseit és azt,ahogyan magyarázza azokat. V é g s ő soron nemléphetünk ki tel jes mér tékben emberi mivoltunkból, hogy úgy lássuk és értelmezzük a világot, amilyen "valójában" - azaz nJÍndenféleemberi nézoponttól függetlenü!.

Mfg a modem megközelftés elismeri az cm.

beri szubjektivitás elkerülhetetlenségét, addiga posztmodern szemlélet szerint valójában nemlétezik "objektiv" valóság, amelyet e ! s ő d l e g e -

sen meg kellene figyelnünk. Csupán különféleszubjektív nézetek léteznek.

Érdemes e l t ű n ő d n i e az Olvasónak egy kicsita valósággal kapcsolatos három szemléleten.A könyv a 2. fejezetben tér vissza rájuk, amikor behat6an megvizsgálunk nébány paradigmáI.V é g s ő SOHlll kétpont lesz fontos. Az e l s ő , hogybevett tudományos eljárásuk lehet6vé teszikszámunkra a vázolt dilemmával való megbirkózást- azaz tanulmányozhatjuk al. embereket. éssegítséget is nyújthatunk nekik nehéz helyze

teikben anélkül , hogy közvetlen módon megtudnánk nézni a "valöságot". A második, hogyk ü l ö n b ö z ő filozófiai álláspontok meglehetosensokféle l e h e t ő s é g e t kínálnak számunkra kutatásunk strukturálásához.

Az általános filozófiai fejtegclések után térjünk mos t á t a megértés társadaJomtlldományos megközeHtésénck konkrétabb alapjaira.



28. l.jtjeUt: At emlwri m t g j s m e r i . ~ és a tudt/mlÍny

I

I

II'I!

i,I,I,

II

II

IIlI

Atársadalomtudomány alapjai

A tudományt !léha logiko-empirikusként !>:lakásjellemezni. ET. a kissé ormótlan kifej<-7és fontosdulogr.! hivj:l fel a figyelmet: a tud,)mány kélpillére (I ) a logikli, azaz az é s s z e r ű . ~ g . ér. (2)a megfigyeJés. A világ tudományos éne1mezé·

se tehát feltétleJlüllogikus kell hogy legyen, ési l ~ ! o t h a n g b a n kell á1Jnia aZ1.aJ. amit t3IXb7.taIunk.Mindkell6 alap"etóen fontos. éli a tudománynevú v:ílblk.oL.ás három fontos összctc"ójébezkapcsolódik: az elméletnez. az a d a ! g y ú j t é s h c ~ .és az adatelemzóhez.Durva áitaiánnsítással az mondh'H6, hogy

II ludományCY.> elmélet a lUJomány lugikai aspek-

1U.\ávaI foglalko.Lik: az a d a t g y ű j t é s pedig a megfigyeJéssel. Az :ll.latelem:t.és össLeftlggé,;ekelkeres megfigyeléseink közöu. illetve a megfeleIli c ~ e t b e n összevcti a l o g i k u ~ a n várt eredményt:l ténylegesen megfigyelUcI. Jóllehet a könyvelsosorban az a d a l g y ú j ( é s . ~ c 1 és ·c1emzésselfoglaJko1.ik - azz31, miként kcll empirikus kuta( ~ s t rolylllmi -. 0.2. I. részben a IOvábtliakbaJl azelméleti kílntextusróllesz SU). A 2. é a 3. részaz a d a t g y C i j l é ~ r e koncentrál. a 4. rész pedig be-

vezetést nyújt az adrltelemzéshez.Vall néllány alnpvetó gondolat. amelyek ala·

pul szolgálnak a könyvben k é s ő b b s z e r e p l őfngalmakhoz, é megküliinbözletik a támadalomtudom:ínyt - az. elméletet. az a d a t g y ű j t é s Ié az a d a t e l e m z é ~ t - a társadalmi jelenségekmásféle Il'legközelíléseitól. Nézzük meg ezeke!!

Ell1télei: nem filoz6fia. nem is hit

A társadalomludományi elmélel manapság azzalfoglalko2.ik. milyen a lársadrllom, nem pediganal, hogy milyennek. is kellene lennie, Évszá7adokon át a táThadalomclmélet nem "ála..v.(ou('t~ i ' : é t e kélféle m c ~ k ö z e l í t . 6 , 1 . A társadalomfilolófu<;()k m ű v e i " - l l c n szabadonelegyítenék a körülültük folyó történésekre vonatkozó megngyeléseikel. az cal.: okaim leu spekul:iciókal

é.. a dolgok kívánatos menelére le:lállílolt e1gon·dolásokat. Bár elt i d ő r ő l i d ő r e koronk társadalomtudósai is m e g l e ~ 7 . i k . a tudomány mégis az·zal foglalkozik. hogyan vannak a dolgok ésmiért vannak úgy.

Ez aZI jelenti. hogy a tudományos elmélet- és lágabban a tudomány - nem lud értékvil1ikat eldönteni. A tudomány nem ludja megmon

dani, hogy jobb vagy f \ ~ O l b b · e ti kapitalizmusa s z o c i u t i z m u . ~ n á l . A teljesítményüket tudja esakmeghatározni, hizonyos e l ő r e meghatározott,egyez.ményes kritériumok szerint. Azt. hogya kapitali7,mus vagy a swcializmus lett-e többel az emberi m ~ l t 6 s á g é r l é szabadságért, tudományosan csak akkor ludnánk meghatárm:ni,ha e l ő s z ö r megállapodnánk a méllóság és a :.zabadság \'alamilycn mérhehi definíciójáhan.ErcdménYÜflk ez eselben i a definícióbanmeghatMOl.Ott éndmezésn:: k o r l á t o z ó d n ~ . Követkc1.Ietéseinknek serrunilycn. e7'eken túli. általánosabbjelenfése nem volna.Ugyaníg)'. ha meg tudnánk állapodni abban.

hogy cgy vallás minúségét jól mutatja. mondjuk az önR.vilkossági arányszám. vagy esel legaj6ték(lny célú adako7.ás. akkur tudományosalapon eldönthetnénk, melyik vallás a jobb,a k e r e s z t é l l y s ~ g vagy a l J u d d h i z m u ~ . KövefkelletésUnk azonblln ez alkalommal scm volna elválas2.tható a megbes:zéll kritiriumohúl. Agya·korlatban az emberek a legritkább esetocn tudnakmcgegyezni a2. értékproblémák m e g í t é l é ~ r ealkalmas kritériumokban, lehát a tudománynakvajmi knés haszna v e h e t ő értékviták ddön

tésénél. Ráadásul az il)'en j e l l e g ű kérdések. nlyannyim hileken és m c ~ g y 6 z o o é 1 > e k e n múlnak..hogy u tudományos vizsgálódást löbbnyirc fenyegetésnek tekintik a7' ellen, amÍ! .,mi máregyértelmúen ludunk".EZI ri kérdésl II 12. fejezetben, 37 énékel61ru

latások bemutat:ísa.kor részlelesebben tárgyal-

juk. Lálni fogjuk, hogy manapság a társadalomludósok egyre löbbel foglalko7nak olyanideológiai megközelítéseket is t ü k r ö 7 ' Ő programok vi1.sgá1atával. mint például az affirmatívakció vagy a j6léli reform. Az egyik l e g n a ~ } ' o b b

probléma II kutallík számára ilyenkor aL, hogyaz emberek megegyezzenek a siker és a kudarcismérveilx:n. Kritériumok híján vb70nt nemvárható, hogy a társadll.lomnwnmányi kula'ásbármi használhatóI mondjon valaminek azértékérol. Egy hasonlallal élve: hiába volnastopperunk. míg meg nem egyezünk. hogya

d ö n t ő kritérium a gyorsaság legyen, nem tud·

nánk eldönteni. ki ajobb fut6.A társadalomludom:1ny Ichát csak abron segíthet, hogy megtudjuk. mi \'an és miért van úgy.

A .,hogyan legyen" kérdését csak akkor lehet atudománynak feltenni, haaz emberek már egyeltrtenek abban, milyen ismervek alapján mondható egydologról. hogy jobb, mim a másik. Alilyen egyeiénés pedig ritka.

Demint jeleztem. azl ~ egyszeru m ű v t : l e tmegtudni. hogy ,.mi van. és mién". Nézzünkmost néhány. a társadalomtudományo:. megHízelítés alapjául s1.01gáló s a r k a l a l o ~ gondolatol.

Társadalmi sztJbályszeniségek

A társadalomtudományos chnélet II társadalmiélet s z a b á l Y ~ 7 . e r a s é g e i n e k leírására törekszik.Ez persze minden ludomán}Ta vOllatkozik,sokak számára mégis akadály. amikor e l ő s z ö rközelednek a társadalomtudománYI/khoz.

E l s ő ránézésre lennészelcsen úgy túnhe'.hogy azok a tárgYllk. amelyekkel a lermészettu·dományok foglalkoznak, sokk.."ll szabályo&"lhlJanviselkednek, mini azok. amelyekkel a IlliIda·

lomwdomfuyok, Egy ne0C7 t.írgy. v3lahánys1.orcsak eldobjuk, mindig Jedlik a földre. de l e h ~ 1 .hogy valaki az egyik jelöltre szavaz al. eg)'ik választáson. a k ö v e t k e z ő n pedig ellene.Ugyanígy.ajég mindig elolvad. ha eléggé t"chne1cgílik. dea1ap\·etóen tis2Jességes cmberek i<; lopnak Déha.Az. ilyen péld1k ellenére igaz al.. hogya társadalmi jelenségek nagyfokú S711bálys2.ertiségclmutatnak; ezeket II s z a b á l y s z e r ű s é g e k e t felt<lrhatja a kutatás és megmagyarázhatja az elmélet.

E l ő s z ö r is. a rengeteg formúlis társadalmi e l ő írás jelenlós m é n é k ű szabályosságot hoz létre.

A rámulaJofflludomán)' alapjai.29

Az Egyesüll Államokb:m (él< hazánkban is)érvényes közlekedésrendészeli szabályok például arra késztetik aL emberek túlnyomó löbb.ségél. hogy 37. últc-s1 jobb oldalán hajtsanak.A v á l a s z l á ~ r a jogosullak listáira való feliratkoliissal kapcsolatos követelmények biLOnyosmegjósolhat<í ijsszel1lggésekhe2. vC7.etnek emberek bizonyos osztályainak választási maga

lartásával kapcsolatban. A munkaügyi lürvények nagyfokú h a s o n l ó ~ á g o l eredményc7,nekrt fi7eteU dolguzók m i n i m á l i ~ életkor.í.ban c ~ k ·úgy, mim a legalacsonyabb fi7elésekhen. A társ:ldahni mag3tanást tehát ilyen f o n n á ! i ~ eli'iírá·sok s7,abályowík és szabálys7'erOsítik.A fonnális c 1 t i í r ~ o k o n kívül másféle szahá

Iyok is m e g f i g y e l h e t ő k . amelyek további S:ta·bály:.zerúségekct howak Jéltt. BejegyLett repuh-likánu'iOk nagyobb valószínu.séggel szavaznakrepublikánus jelöltre. mint bejegyzett demokmták. Az egyetemi lanárok többnyire tÖbbel k e r c ~ nek a se,gédmunk:ísoknál. A férfiak liJbbnyiretöbbel keresnek.. mint a n ő k . É. . így tovább.A vizsgáll lán.adalmi SL."lbályszeruségekkcl

k a p c . ~ o l a t b a n három alapveló ellem'el6t szukás felhozni. E l ő s z ö r is. bizonyos összefUggések maguktól érteti'Xhinek t ű n n c k . Például rcpublikánusok republikánus jeliíhre sza\'uznak;eu.(1 mindenki tisztában van. Másod!'.zor. ellenpéIdákaI lehel felho1.nt velük s7emben. amiarra UlaI, hogy :1 szab:ílyszeruség nem igazán, ~ w . a b á l y s l c r ű " , Vannak kétkezi munkások. akiklölJbet k e r e ~ n e k , egyes professzoroknál. És h:lrmooSLOr. SLokás azz31 érvelni hogy - ellentét

ben il nehéz: uirgyakkal. amelyek nem dönthet"nek úgy. hOg)' /lern fognuk leesni. ha eldtlbjá.1{ő k e l - azok az emberek. 11kikre egy s7.abálysze·r G s ~ g vonalkozik, ha akarnák. megváltozlUlhatnák ai': egésl.Ct.Nén.ü.Ii: meg most cgyc..-.ével ezeketa Icífogá

soluu!

A tril'ialitlü' vádja

A ll. \'il:ígháború alatt Samucl StoutIer- a Jegn<lgyobb tmadalomluOOl1Iányi kUlatók e!!yíke



30 • I. fejezet: Az embu; megi.tmeré:. és a tf((lomúny

kut:.llócsoportOI hozon létre ilL Eg}'esUlt Álla·mok h a d s e r e g ~ b c n , II háborús e r ő f e s z í t é s t segítíÍvizsgálatok végzésére (S'IOLtl'l::R és mts,li, 1949,1950). A vil... ~ á l a t o k kÖ1.Ü1 sok a katonák körében uralkooó kÖlhangulanal foglalko7otl. Stouffer é-s munkatársai úgy lállák. hogya seregbenuralkodó közhangulat alapjairól mcglehetósensok ;Jllal:íno!ó3n elfogadott né7:ef éj. K U f a t : í . ~ ~ t i knagy részét ezen .,nyilvánvaló" össl.cftiggé.seke l l e n ő r z é s é r e fordíllltták.KÖZIUdou például, hogy al. C!öléplclések ki

hamnk a hadsereg hangulalára, Ha cltíléptelika7 cmherckct. és az c1(iléptet6i r e n d ~ 7 e r iga7!>águ:.mlk lúnik, j:l\'ulll mod!. F . s s z e r ű n e k lál\"Zik az is, hogy akit c1i»éptetnck, hajlamos k.'f7igaz!>ágosnak látni a rcndszen, míg akit kihagynak, inkább igalságlalannak tartja. ElJ kiterjeszlve, m:: is éS&zcrtiock láts:ák, hogy a lassúelólépletésú cgységekben szolgál6 kalOnákigazságtalannak f01:Üák gondolni a r e n d ~ T e n .míg azok.. akiknek az egységében gyors ü t e m űal el61éptetb, igalságosnak. De vajon ténylegígy éreltek-e a kalonák'?

Vi7sgálataikban StoutJer Ó. munkalársai kétcgysél,!re ÖSS7ponlosítottak: a katonai r c n d ő n ; é g .rc (Mililary I ~ o l i c e , MP> - ahol aJ ; egés,7. hadSC'regben a leglassabb \'011 a7. e l ő l é p t e t é s üteme-ö!a légü::r6re (Army AirCnrps - II lJ, S. Air Fon:ce1ódje), ahol a leggyon.abb volt az elórejuús.Egyértelmúnek látszol!.hogy II katonai n:ndórökigazságralannak tartják aL e l ő l é p t c t é s i rendszen,a r e p ü l ő s ö k igazságosnak. A vizl-igálatokbólll-lOnbJn ennek épp az e l l e n k e z ő j e derUIt ki,

Kép7..eljük el, milyen dilcmllln elé állÍlja II kutatóI egy ilyen h c l y 7 . e l ~ E g y f e l ő l a vizsgálalit.::rcdményekllek scmmi étlelmük. ' \ 1 á s f e l ő l l l te.l·jCl-icn é l - i s z e r ő magyardz.atot a lények nem támasl.lják alá.

Egy kevéshé elkölcle7.etl emher féJn::tette volna a problémái. ,.továhhi olf:u,mdolás végelt".Stouffer azonban olyan magyar.íT.atot kereseli_amellyel értelmem! tudja a megfigyeléseil - é.,v é g ű l t:J.iált is ilyet. Akkorihan kezdett a C{llumhia Egyetemen Robert Merton és néhány más'i7_ocioI6gus v a l 3 m i r ő l gondulkodni 6, írni. amil

ók a 1'OllJ1lko'iPlIá.\icsoportok elmilerénekne\'C"ltck. Eszerint az ember azl. hogy mi jut nckJ azé l e t t ő l . ncm annyim ohjektív krilériunmk, miminkiihb aszerint ítéli meg, hogy mi jul a kiimyezetil>en é l más embereknek - azoknak tehál.akik a7 v o n ~ t k o z t a t á . s i e:-oponjál alkotják. Akiszegények ki\zött él. az ~ v SU (x)() dollámtl milliomosnak hiheti m:lgál. Ha viszonl olyanok k l'ön ~ 1 akik évi 500 OOO dollárt keresnek, való

s7.Íni'Hcg l ~ ú : - L O t t n a k fogja magát érezni.Slouffer ezt a gondolatmcneleLalkalmazta az

últala vizsgált kalonákra. Egy katonai rendör,még ha nagyon r é g ű l < l nem léptették is e l ő . a1<

kor sem valÓsz.ínii hogy ismcr a környezeIébenolyan. nála kevés.bé érdemes :-7.emélyt. akinekgyorsabb al. dórcjulása. A katonai rendórúkkÖLüI senki nem jUlOlt e l ő r e , Aki a7.onban a lé·gicrGnél sl.Olgált. még ha gyors eg;'másutánb:mtöbhször c16Iépteu':k is, v a l ó s z í n ű l e g ismcrtolyan személyt. aki kc\'esebbet érdc:melt nál:t,de gyorsabhan jULOlt diíre. A k:llonai r e n d ő r \'u-

natk07:tatási ei\OJ>Ol1:i:l tehát a vek s:101gá16 többikatonai r e n d ő r , a repülósé a ~ ' e l e szolgúlö többi rcpülös volt. veJUk hasnnlÍlOlla össze magát.Stooffer igy \'égm eljutott a katonák aUitúUjének(I j o!SSLCfÚ és (2) a tényekhez illeszkedö értelmezéséhez.Ez a történet azt mutatja, htlgy minden tudo

m:íny nyíl\'ánvaló dokumentálása - a lemlé-

szet- és a társadalomludományoké is - értékestevékenység. Darwin g ú n y o . ~ a n ..egy bolondkísérletezgclésé-'-uck (a fool" s Clperiment) ne·vezte <;aját kutatásainak nagy r ~ s z é t . mert olyan

dolgokatv Í : l ~ g á l t .

amelyeke' akkoriban .Jnármin<1cnki tud,)u". Darván rájÖ!!. hogy túlságosan is J:,'Yakran fordul dó , hogya nyilvanval6rúlláderiil, valójában hamis. A trivi:Jlilá<; vádjatehát nem larthat6 fenn c1lenvetésk6nt semmi·lyen lUdományos vállalkozással szemben.

Mi a heJyt.el (j ki'l:élelekkel?

A kifogás, hogy minden t á r . ~ a d a l m i szabálys1.C:·rúség alól "'an kivétel, nem jelenti ali, ho!!)'maga a szabáJyszefÚség nem volna \'"3lós vagy

érdek,. Az, hogy van olyan n ő alá többet k e r e . ~a férfiak többségénél, uckél y vigasz a n ő tiibhségéoek, akik a fértiaknáll:evesebbet keresnek.Az össz.efliggés fennáll. Másként fugalm:lZ"a:a társadalmi s z a b á l y s z e r ű s é g e k v a l ó : . z í n ú ~ g ij e l l e g ű e k . és attól egy összertiggés nem Ic.s7 kevésbé valóságo_,. hogy egyes öctek nem illenekbele al. általáno:. rendbe,Ez a terméSl.euudományokra b vonalk(l1.ik.

nemcsak a tármualomtudománynl:ra. AI. atomoknállásebh ré:i7.ccskékkelloglalkozó fh.ikapéldául val6dlluségi tudomány. A genetikáhanegy kék S7.emu 6s cgy Imma szemú egyed ..::gYL"

sülésevalószinuleg b::tma ~ 7 . e m ú ul(K101 eredményez. De ha kék St.emu ul6d <;7.Ületik.37 sem 1L::i1.i

I\trdéses.o;é a megfigyeli sZilbályszenlségelmivela genetika c aZI állítja. hogy a hama s z e m űutód születése v a l ó s z í n ű b b - valamint, hogy azeselek: ennyi meg ennyi s/.ázalékáhan barnas z e m ű utód fog születni. Hasílnló ...alószínúsé

gO e l ő r e j e l z é s i ad a lársadnlomludós i!> - a n ő általában kevesebbet keresnek, mint a fértiak.A társadalomtudós okka! kérdCT.heti, miért vanet. így.

AZ emberek köj)eavmkoz.hauwk

VégUl az :t kifogás sem jelent k"Illoly vcszélytII társadalOOlludományra, hogy a mef!.ligydl embereknek lehet6ségök van szándékosan e1lorzítani megfig)'eJéseinket.bár hasonló helyze! val6ban nem furdul e l a termés7_cttudllmfulyokhan.(A fizikai tárgyak f e l t é t e l e z h e l ő l e g nem ~ é r t

hetik meg a fIZika lörvényeit. Mr u részecskefizika v-alószínúl>égi természele egyes kutatókatmár az eJel:uun sl:lbad akaratának felteteleLéséhez vezelen.) Nem kétséges, hogy egy bigottvallásos jobboldali, ha a válaSZtásokat ranulmányoz6 társadalomtudóst akarja boss7.anlani.szavazhat ::lZ istentagadó, baloldali. radikálisfekete jelöltre. Vagy, hogya kÖ7xélemény-kutatókat bosS7.anl<;a, az ő s : ; , z e s szavazó átáJlhat azesélytelen jelölt pártjára. A munkások is, haakarnák, megtebetnél:, hogy kordbb::m mennekbe dolgozni. vagy ouhon maradnak. hogy így

A rársodalomlUi!QmtÍny alapjai. 3]

egy csapásra m c g ~ l u n t e s s é k a \':írf1at6 rcggelicsúcst'orgalmm. Ezek az e<;eményck azonbannem elég gyakoriak ahhul, hogy !;:omolyan ve~ ' l é l y e 7 . l e s s é k a lársadaltni s/.ahályszcfÚ.'iégcl:megfigyelését.Tény tehál, hogy léteznrk v ~ l h á l y o k a társa

dalomhan, a társadalomtudós pcdig megfigyelheh ezeknek a s7..abályoknak a h a l i ~ a i t . Amikora sllloolynk megváltoznak, a \án.adalomtudós

megfigyclheti és megmagyarálhatja elcketII váltulásokat.

CmpoflOf.., f1('1iI egyél/ek

A társadalomludtl1>ol: állal tanulmányozott 00sadalmi s L a h , í J y s Z C I ű s é g e k általában sok egyén

kollektív magataltásár.J vonaIkoznak. A társ,adaIOlllwdósok ug)'an gyakran tanuhnán)'ozzák a7

emberekel befolyá.<;lll6 ffiQtÍváció!:at, ám magaa7 egyén a ICgrilkáhb eselren leS'l a tán.adalom

tudomány tárgya, A társudnlomtudtis cg)' csoportéletének terméslclérf'il fogalmaz meg elméleteket. nem pt.'dig q,ry-e.. e g y é n e k é r ő l . Ehhez ha-. ~ l J n l ó a n . kutatásainak tárgyai sem ~ egyének,hanem emberek összc:-.-.égci, aggregálumai.

Al ö s ~ z e s í t e t l szah:ilyszernségek ni:ha egé-

SlC]] meglefXlK lehetnek. Vegyük p é l d ~ í u l :I szU-

IClési :minyszámol. Rcng.cteg llzcmélyc!> okalehet anna\.;. hogy valakine\.; gyereke k::..'il. AL

egyík embemél az, h o g ~ ' asajál szUIei C1.t kí-vánják t6le. Mások úgy érlil:. hogy a gyermekteljesíli ki n ő i . illetve férfi mivoJrukal. MeginI

mások a há7.asságuknt Slcrclnék így egybentartani. éh'c7.ik a gyerek felnc\'elésének élményét, 10\:ihh akarják örökitcni c:!<oaládnevüket.

vagy egyfajta halhafatlanságra tiirekednek. Véglil születnek gyerekek véletlenül i<;.

Ha megkl.TUc·/nénk egy embert. akine!: lavaly:i7ü1etelt gycrcke, ennél sokkal rés7.leleschh,eyyéni történelet hallanánk.. Miért jiin a gyereképpen akkor. nem cgy évvel kornbhan és nem i!<o

egy évvel k é ~ b b ? Talán elvesztelle a munkájút,ezért kellen várniuk cgy ével. míelóll gyermeketvállalhattak \'olll3. Vag)' amiatt éreLlt' siírgösneL



34 . I,fejezet: Az emheri m e , ~ ú m e r é J éJ a tudomán A társadalomtudomány aiapjai ' 35

.1

Halálos vihar pumítofl 1982 elején :I San Franeiscó-i iibölben. baláJo!; áldmalOJ..ar. ...&ültekCI, \'3

gy(lf\i károkat h:.g}-va matll után. A l ö m e ~ o t : i j é k o z ~ 1 1 ~ I k i t T a g i k . ~ b k ö v c t i . e z m é n y ~ k e l emelte ki,egyszer aJTÓ/ rndósitottl..1(.hogy SanTa ClUI:ban löbb

emben th>e elicn)ctelt a leLÚ\llll6 sár. Egy m.1sik3J..-

kalll/flm... 3Marin IDeID'dx:n hajJéklalllnna dh 2900ember. kfuégb<:ejt6 hdy t.dériíl s1ámohak re

Minool1kí llJdni ·szeretle volna. hoIlÖl1émek II kg-

stilyosabb ~ k <k II válasz nem volt \'ilál,'os.Bemutatunk néhány adatot, amelyek kl!l kürlet,MaJin és Santa úu z viharl.:árait i i ~ S 1 . c ~ z i k , Végem:01 ll.l t,\S5zehasonlításl. é. ftgyeljc meg, meg ludja_ehalároZlÚ, melyik körzetet éne ,,s(llyos;l,bb c s a p á ~ " !Nyilvánvaló, hogy emberélet t e k i m c : l ~ h c n II két körlet köZül Santa CnIzI érte a .. n a g ~ " l b h c s a p ; l . ~ ' · _

.. •__ _ 0_' •

M,uiJlltq}1 _O w

fm káni 15 miJhó doJUr S6J milliódollllr

fl;aÜbl ~ l d o W o l , """''''

JN """"""""'

lm <l l

M t : ~ \ D : l:ak:iri " IH

M c ~ ~ W W m l ""~ , i z l c : u t " 10

~ P l O . i d W itJrld. ." "riri (bblISigi)kirOI; 65.1 milJi,j dPlIir !(l,Olllillió lllllá',..... 15.0 millió ibIlit S 6 . ~ DnJbó \ k J l ~

Az auribúrumokés a váhul.úk kUlX'SOlala a le·írásnak és a magyarázatnak is lényeges pontjaludományban. Például jclh::me7hettink cgy

f ő i s k o l a i évfolyamot a társadalmi Hem változós7erint ügy, hogy megállapíljllk il férfi és'a n6aul'ihíltum e l ő f o r d u l á s i gyakoriságát: "Az évfolyam 60%-a férfi. 4Wj,,·a n ő : ' A mUllkanélk ü l i ~ g i tála a m u n k a e r ő f o m í s l j t ' l I f : m ~ / i ga::.du-

fáRi (lktil'iuís n e v ű "áftOl-Ó leírásánrtk tebntnet óo Jolgozik és a munkanélküli attribtllUn10k alapján. Egy város cSlIládijiiveddell/-(u/alai ís ílyen.

Marinban vbzonl több mint hétszer annyi \-olt asérült, mini SantaCruzban - e g y é r t e l m ű . hogy ebbÓI

II szemponltxil M.uinl érte :l. ,.súlyosabb o a p ' . i ~ ~ .Vagy vegylik II lerombolt lakások 'iOz:imát (SantllC'ruzbaJI magalklbb), \':l.lIY II mcg!oérül l:llásO:két

(MarinOOu lJl38lIS3hb): amí! mgg, min: ÖSS7JlOOlcNtunk. Ugyanez a dikmmánL:- a 1.:áröss7..cg csclébcn: apoIg-;ui \1lgy a klü.klirukrd fon.!ílsunl.:-e nagyobb fi~ l m e t ?

Melyik körzetel érte h ll. l ~ s ú l y o s a b b ~ a p á l l ' !Az ilyen, ebben f o t m ~ b a n f ~ l k t t k ~ r d é . ~ r e n i u c . ~v á l a ~ l . Bár n l i n d e g y i k U n k n ~ k vannak dképl'.tléseia "letamit" vagy Cs.1k "enyhén ~ r i n [ e t r ' könetekról,

ezek a elképzelések nem elég precíLek ahhoz, hogyszigoru rnérésl lcgyenek lehelóvé.

A kénl6 csak akkor v:llaszolhaló meg, ha m e ~ hat.imnuk, nlit értünk ,,legsúlyosabb csapáson". Haa baláloo ákJor,aIOk !'Zán:ci\'al mérjük. akkor Santa

CnlZf érle a ! > ú l ) v s a b b ( . ~ p á s . HlIeg)' olyan vál/OlÓldcfuúálunk.. amely a mcgsCrilll és/vagy kilakolUlOIl

emberek s : z f i m ~ l mutatja, akkor Marin m c g ) ' ~ ~ n~ ' l J l t nagyobb ~ n = n c s é t 1 e n s q ; _ EgYS7crií tény. hogynem llqv:il3SlOJhat<1 II kénJés, llrtlíg lK'Jl\ határunukmeg eg;r..akt tnódoo, mil jelenI II .súlyosabb ('SQPch

llieje.w.. Ez olyan . I ~ e l ' ~ k<1\·delmrny. arn:llycl

újra meg újra találkozunk, amikor J . . i ~ k l t : t Iov'ünkCI)' szociulógílli vállOZÓ mh6<6re.

a VáltlJ7.ól alkotó :lllríbtilumokból állnaki i ~ ! ' > 7 . c :

3124 S: 10930 $; 35 OOO S; é . így tudhh.

Á társadalomtudományi fogalmak mögül!r e j l ő fogalmak jelentése olykor nyilv<ínv3Ió,máskor meg nem, E r r ő l szól "A legsúlyosabbcsapás..." dm a keretes anyag.

Az attribútumok és változókközötti kapcsolalIxmyolultabb a magyarázatol.: esetében, és iumár a vállolÓk tuliom:ínyos nyelvének l é n y ~ g ~ 'hel. jutunk. ime egy e g y s z e r ű példa, :lJlldyhcnkél változó szerepel: li1, e l ö í t é l e l e ~ g és az is·kolázuttság. Á'L egY!'>1.elfuég L:edvéén mosl le-

gyük fel, hogy az i s , ~ o f . 1 z m l s á g változónak es,akkét anribútuma ",ln: iskoláwtl és iskol;ÍlatJan.Hasonlóképpen legyen az eifííléleressignek iskél3lttibútuma: e 1 ő í l é l e l e s és nem c1iííléletes.Tegyük fel, hogy a l iskolJizatlanok 9O%-a

e l ő í t é l e t e s , a többi 10% nem, És tegyük fel,hagy az lsko1ázottak 3Q%-a e l l i f t é J e t ~ s , a !öhhj

10% nem. Ezt láthatjuk az. \-5, ábrán.Az J-5, A aön! összefUggést vagy kapcsola

tot mutat az efnílélt'/í'ssiS és ilL iskolámltuíg

váltotól.: közöt!. Ezt 3 kapcsolaiol .. kél \'áltozószerinti atttibúlUmpárokbóllehelltilní. Két lípusvan Iúlnyomó többséghen: (I) akik ískolámttakés nem el6ftéletesek, ilklve (2) akik iskolázalImok é . e l ó í t é l e t c . ~ e k . Íme még kél hasmos

módszer az összeftJggés felbmerésére.E l ő s z ö r képzelje el, hogy jáls7,unk: képes-e

eltalálni, hogy valaki e l ő í t é l e t e s vagy nemelóftéletes. Én kiválasztok egy emben, dc nemmondom meg, kit Önnek pedig ki kell találnia.el6ítéletes-e az ílletó. 'Ezt az 1-; . A ábrán

látható húsz emberre c1vége7.zük. Ar ön SLámára az II legjobb stratégia, ha mindig c1óítélelc."retippel, men 20 e m b e r b ő l 12·re ez a jellemzO. így12 találata és 8 tévedése ICS7., ez tis,dán plusz 4.

Most j á l . ~ s z u n k úgy. bog,y amikor kíválasztolvalakit, meg kell mondanom. bkoláLOU vagy i'ikoláza1lan-e az. i l l e t ő . Ebben a7 e:>clhen a legjobb stratégia, ha minden islmlá7atlan :v.emélylel6ítéletesnek, és mimJen iskoJá7.0lI:lI nem dó-

íléletesnek tippel. Ha cS7.erinl jálszik, 16-szormiM és csak 4-szer hibázik. A'Z, hogy w í!'>kolá

zonság ismeretthen ennyivel jollhan luJ típpel

ní az elrnléletesM:gre, mutatja. mil értek én akétváltozó kapcsolatán.Másodszor nézzük meg, hogy:m oszlana meg

a 20 ember, ha az iskolázúll!'>ág és aZ el6íté1etesség között nem lenne öss'LcfUggés. Ezt al. esetet mutatja az 1-5. B. áhra. Figyeljük meg, hogyaz emberek fele iskolá:ll1tt. a fele isl:olá'Lallan.Figyeljükmeg azl is, hogya 20 közül 12 (6l"Y*)e l ő í t é l e t e s . Ha mindkét csopol1llan 10-bál 6 volna elóítéJetes, akkor :t1.111ltmdh:ttnánk, hogy a kélválun6 fiiggetJen, nina; kÖLtök kapcsolat Ekkor

!-emmil scmM:gílcne al iskolálous.ig ísrnerclc az.dóílélelesség lIleglippdésébcn.A válto7ók közti kapcsolaluk lermészelét

bövehhen a könyv 4. része tárgyalja. OLI megismerkedünk péld<Íul bizonyos módszerckkel,al11elyek ~ g í L ~ é g é \ ' e 1 az e1enués ~ o r á l l a vál·tozók közli k a J X : ~ O l : u : o k . a f felderílhctjük és énelmezhetjUk, FomO!'> al.Onban. hogy a7 01\'a,.;6nagy vOlIalakban már most értse a \'áltoz6kkÖ7.ölti kapc:>olal fugalm:íl. bogy liS7.táll l : h ~a l á r s a d a l o m t l l d l ~ m á n y o s e1mélelek h'gikájál.

Az. elméletek azt í rják le , hogy logiku!>anmilyen kapcsol!tlOk ,,:írhmók a válto/'ók kötiitl.AI, ilyenfajta sejléloCkbcn többnyire v.crepel il lokság fog311ln Úgy gondoljuk. hogy hu v"lakiadott uttriblilllmú (tulajdonságú) az egyik vállozö ST.erint. az azt eredményezi. segíti e l ő . valós z í n ű s í t i . hogy mcgha[,íroT.Ott atfribúfumú leSIcgy másik változó S:lerinL A7 imémi péJd<l alapján például felállíthatjuk al.I a] elméleicI,miszerinl egy s7.emély iskohíLOtl, í l l ~ t \ ' e isknlán.ll'mvalla aZI okozza. hogy llZ i l l e l ő (ugyanílyen sorrendben) eIÓf!I!IeI-lllenlcs. illetve e!óílé!clc... lesz.Mint:l könyvben k é s ű b h oo\'ebben kiícjlem,

az ú k o f d ~ m / s ( l g o t és az e l ó Í l é / e I e n i . ~ c l c-bbena példáhJl1 (ugyanilyen sorrendben) f U ~ l t e n .illetve f i l ~ változónak tekintjük. E két fogalombenne rejli a d e t e r m i n i s z l i k u ~ vag)' oksági mo·dellekben (Ol 3. fejezetet kizárólag az o k ~ y fogalmáll3k ....zcmc-Ijül:). Ebben a pCldában tiLI fel·tételezzük.. hllg)' van v:tlami. ilmi meghaláw77a\ ' : lgy okozza :''L clliílélelesség ~ - L i n l j é t . Má!'> s7i>val az elúftélele.uég valamilól függ, ezén fiig

!!Ó I'áhozónak ne\·cr.7:Ük. A Iliggó váhozó r u g ~a fUggellen vllhollÍtól: esetünkben ll7 e J ő í l é l c [esség uz i.\'kolú:;OTtJágt61. Ebben a viT.!'>gálallJUn

II I iskoláwlIsáR U "fUggetlen" változó. men nemrligg al. d ő ( ' é h ' f t W s é , ; [ ó l (alaz az emhcrek iskoilízollsági szintjét nem befolyásolja, hogy e l ő í l é Jelesek vagy sem).Figyeljünk fel :ll.\)nhan arm. hog) al. ískolá

zolt'iágheli különbségeknil is kiderülhcl, hogyfüggnek valami maslúl - péld:íul a viL.g.ált sze·mély s"/iileinek iskoláLoU'iági s z í n t j é t ő l . Akinek'a szülei magas végzellSégúck, azok mlgyobb



36 . I.fejezet: Az emberi megúmerés b a tud()nuiny

J·5. ábr.

Kél változó lfuÖlti kapcsolat szemléllelésc(kétféle khel&.ig)

I T A % - ~ - ~ l é i C 1 d ~ . - ~ - - - - - . - . _ - . - - . - --- -lu i s k O ~ . I>tolár.olt 1""'''"'' .

•'. iA• •"• I• OOlékte! ·t

I

•

I. t- I~ d Ó i I t ~•. l '. tJAa I

IB. ~ e ! l 1 l A t h a t 6 bpcsolat i o ; j ; ; o I á z o t t ~ ,

j.

é e J ő i t t l e t e > . < l g kölÖlt ls1:olál,(l/t lskolli7atiall

I

.f."'t

K tlóíléletcs

A ~ i · t II - INem elöí:ilcrd

t-i ii ti J I,

. - - .__ . -- - - -_ . -- --- ._- j

{)ialektiku.\' mef:k.özeHtés-párok.. 37

l-l, líbIa

IskoJázoIlSág es ól 51fgregáciÓmegilél6e

A t,lrsadlllollltudományi kutatásnak nem létezikegyetlen. ü d v ö z í t ő módja. (Ha lenne. könyvünk s{)kkal rövidenb volna.) Siít, a t á r ~ a t l u l O r l l tudományi kUlatás ereje és lehc!6ségei nagyrésztéppen ubban állnak, hogy sokféle é r v é n y e ~megkö7.elílés létezik.

Akiijönféle

mcgközelítéseket aJap\'et6enhárom_ egymás:'kll i ö s s z e t i i g g ű választóvonalmenlén oSlIhatjuk nagy vonalakban különhöz6c.soponlJkrJ.. A vála.s71ó\·onalak kél oldalánugyan cgymással v e r s e n g ő megközelitésekhelyezkednek el. az ig-.u..án jó cársadalomkul3lÓa7.onban miodegyikükel dsajátitjll. íme. mit isértek akutatá., ..diaJeklikáján·': azt. amikor g)'ü·

m ö l c s ö z ő fcs7.iihstg van u k ö v e t k c 7 . ő k b e n tár.gyaJandó. egymást kiegé.v.ító megkülelilé:'>m6·duk k ö z ő t t .

Dialektikus megközelítés-párok

ldiografi.kw i , IIOJ1wlelikus

!1IflXya razar

Egés7' életünkben mindannyian magyarázatokat.készítünk. Nap mint nap. A tliák elmagyarázza.miért werepelt jöl vagy roSSZltl a \ - ' Í Z . ~ g á n . megmagyará7.zllk, mién nyert vagy vesztelt kedvcnccsapalunk. miért nem sikerült rande\'út megbeszélnünk, miérl nem kaptuk meg aL.! II j6 ki:-.

állá sl Mindennapos magyaráLlltainkban ul. okok

,I, j ,

..

"10

" 10 "189) (190) (l93)

,-\ lIWtkirtkz.trr Itglll6ga.,,1bb is4J.Ji r i g ~ r t s i g t Illj

K i J : . { P I - ! f ( ~ ~ ; ~ r l l $ i f l ! i l fi':i',úkoiai ~ h ~ ' J . S ( l 8tfrjr.-ri/t;! ,Wró!1JiJi hl,i,!d>. ' ~ r J m , ~Il1&..WOll"f.b

10,

""tXf.i.=(981

T!lje$tn qyetfn

J r 1 i l b ~oe:rn át cg)l'I

EcliblárlDCIIl éri el}'l1

tésr6k .,1\ fdlér e-mbereknck joguk van homí"hogy ha akarják, kitiltsák II fekelékct a szomszédságukból. él; ezt a jogol II fekelcknek ti.S7feletben kell tartaniuk:· A mintában 6% értettcsak egyet teljesen a7' áJJíltissal. további 5'*volt, aki inkább egyetértett. A nngy többség_ 71% - egyáltalán nem élteti vele egyet.Az I-2. táblán látható egy elemzés ezekr61

az adatokról, ahol a mcgkérdezcttekel legmagasabb iskolai végzettségük gerinl esopcJl1osítolIul:. A legegysLefÚbbmótlja a láblu olva:o..isának.,ha csak al. ulOlsó százalékos sorra kOllcentrálunk: azOkfll, akik: egyáltalán nem l:n.eltekegyel az állílá.,sal. Az ems e l l e n 7 ~ folyamatosan emelkedik 62 sT.ázalékról II középi:o.kolai(vigy innál alacoonyabb, \·égzell'iégúek körében. 85 uázalékig a f e l s ő f o k ú diplomávlll rend e l k e z ő k körében. Al. eredmény v i l á g o ~ alá-lámil.'a.lja az.!:1 nbetet, mely .<.Lennl UJ: isl:oláníscsökkenti aL e1úítélelcsségel, amennyiben azelóíléleles.-.égel így mérjük.

Figyeljünk aCr:L, hogy a7 elmélel a kél válto

zóról - az e l ő í t é l e t e u é g r ő l és a7. isk()/á:,ot!ság

r61 - szól, nem magukról az e m b e r e k r ő l . Al.

emberek, mintemIíteLtem, c váiLo7'6k hordozói,és így a változ6k kapcsolatát csak emberekrnegfigyelésekor lehet észrevenni. Ö ~ w e f o g l a lásul: az elmélet a változóknyeh'cn íródik. Aztírja le, hogy logikusan milyen összefüggések,együttjárások várhatók k t l l ö n b ö z ő változókegyes értékei - attribútumaí _ k Ö ~ I .

a Iálükörtik. Az e 1 ő í l é l e l ö s é g m á s f e l ő l s7.u"\:Iál ó k ö r ű s é g r c Ulai. Logikus Ichál azI várnunk.hogy a7 iskulá7:otlság és az c l ő í t é l e l e s s é g vala·miképpen ő S l o l e e g Y e L l c l h e l e l l c n . i-<.zért arn. a kö

vetkutetésre juthalUnk, hogy al iskolázotl...:ígi:o.lint növekedése csökkel1li az c l ő í t é l e t e s ~ g c t .A7tán megnéznénk. hogy k é s ő b b i m e g f i g y e l é ~scink ol.lálálllaszljllk-e ezt a7 elvárásunkat.

Mivel UJ: 1·5. 11brán kétféle l e h e t ő s é g szerepel - az i . ~ k o l j z ú l l s á g csiikkenti az e l ő í t é l e t e s ségel, illelve nincs rá halá.ssal-, jó lenne tudni,\'alújában roelyik i a helYl.el. Az )996-os GSSfelvétel során. az clóítélctesség egyik m é r ő eszkölek.énL felleuék :lZ cmhereknek azt a kér·dést, hogyan vélekt.'tlnek H k ö v e t k e z ő kijclcn·

eséllyel kapnak maguk is alapos képusl. Ez

ulÓbbi Ö . ~ : o . 7 . e m g g é s b c n a vizsgáll személy iskolázousfiga il f ü g g ő v:ihozó_ 3 :o.7.ül6ké a fúggelleli. Ok és oku1.at fogalmaiban: a ftJggellen v:íl

(07.6 ilZ ok, a f ü g g ő válto7.ó .1Z okozat.E l s ő péltlánkhoz v i . ~ s 1 . a t é r v c : az 1-,. ábra

mc!!-beszé!ésekor értelmeztUk U7 adatainkat.Megvi7.sgáltuk a 20 ember m e g o ~ z J : í s á t a kétvá!toz6 s7erint. Egy társatlalOmtutl\ltnányi elmélet kialakftásakor, abból, amit az egyes válto-z6kr61 tutlunk, be1.etnénk, hogy milyen kap

csolatot várunk köziittük. Tudjuk példáuL hogy

a IMUlás során az emberek kapcsolol.tb:l ~ e r ü l n e kkülönféle kultúrákkal, és egé...7en chéro n é 7 ő IXlnlokal ismernek. 1I1Cg. - röviden.. ~ 7 é l e S L ' 1 I i k



• . ejeztt: Az emberi megi.fmerés és a tudlmJúny Dialektikus megközelítés-páro k. 41

rendelleúk. E7 utóbbi jek:mések elvesznek azátlagéletkor kvantitatív k i s z á m í t ~ ! ' . Í n á l . Rövidentehát: a kvalitatív adatok j e ] e n t é ~ e gaJ.:dagahblehet a kvantifikáJt adalokénál.. Mindez ímplicilm6don mcgjelenik a sllkwor h>tllott mundalb:m: •. I d ő s e b b a korán:il." A kifejclis k ö h ő i jeIenté.e elvész, amikor kÜ/.elebbrm i s meg akarjuk határo:mi, pontosan mennyivel i d ő s e b h .

M á s f e l ő l II halitatív adatoknak ugyanazlehet a hátrányuk, minI a puszta s:t:l.vakhl való(vero01is) Jeírá..nak. Az elilhb emlílett jeJcntésgudagság például részben a többértehnííségnek köszönhctti. Ha az " i d ő s e b b akoránár'

kikjc7.és az imént jelenléssel bírl :IZ OI ... :ISÓszám:ir.t, ez a jelentés sujál tapasztalataibóls.zánna7ik. emberektól. akiket ismcrI és akikreillik a lerris, \'3gy valahol hallona ezt a mondatot. Két dolog bi1.tos: (l ) mi ketten nem pontosan ugyanazt értjük a dolgon, és (2) az Ol ...asónem tudja pontusan, hogy én nul értck ezen. ésfordítva.Van egy fial..1 barátom. Ray Zhang, aki

I989-ben apekingi TiananlllCn téri düíklázadás~ o r á n a kommunikációén volt felel6s. Miutána hads.ercg hekerilcUe ő k e t Ray dél felé menekült. 011 Ictartózl3uák, majd c1engerlték au,al:1 parancc:.al, hogy viss7a kelJ térnie Pekingbe.Ö azonban e1s7;ökött Kínából, és inkább Párizsfelé vette al irányt. Végül az Egyesült Államokba jött. ahol foJYlalta a menekülé.. miatt félbcSLllkadt egyetemi t3nulmállY3il. Láttam. mi·Iyen nehéz voll papírok nélkül heiralkowia.idegen nyelven tanulnia. e ltanania magát- mindezt (eljesen egyedül, több e7er mérföld

re a c."aládj:itól. Ray ffiá ill azt mondja. egy napvis,Qalér Kínába, felépíu:ni egy demokrulíl.-usrendslert.Róla a71 mondom. ,jd&.chb a kordnár'. Való

s z I n ű l e g az Ohas6 is egydélt ezzel. Az áltulatl1:Idot! kvuJilativ l e í r ~ b a . n s.rerepló rés1;]elck ki

kerekítik a kifejezé. jelenté<;él. arn. azonhanlovábbrJ. :>em nyújtanak alapot. hogy e1dönlsük.mennyivel i d ő s e b b . vagy hogy két embert öNe-

hU$onlílsunk ilyen vonatkocishan 3nnak veszé-

meg. A m e g f e l e l ő kijelentésegy kevésbé jó képesstgel:kel megáldotl személyre az "unintelligens" lenne. Amikor II psziehol6gusok vagymások IQ ponlSzámmal mérik az inlelligenciát.megpnSbálj:ík SZlÍmsz.eruvé tenni az ilyen jelkgO kvalitalÍV állításokat A psziehológu:. réld:íulbeszélhet 120-as IQ-ról.Minden megfigyelés kezdetben kvalitatív.

legyen szó valakinek aL intelligenciájával kapcsolatOS tapasztlllatunkról, a mutató h e l y z e t é r ő lvalamely skálán, vagy egy X j e i r ő l il k b d ő í v ben. Egyik sem numeril"Us vagy kvantitaliv önmagában. de sokszor hasznos numerikus fonnájúvá koovertilni (alakítani) ő k e l .A kwPIJifikáJós, v:l!Lv S7.átnszerú""é Iilcl gyak

ran explicitebbt (világusabbá_ részletesebbt)teSZi megfigyeléseinket így könnyebb 3d!l.tainkból csoportokat képezni, összehasonlításokattenni, Ö!;.S.legzésekClxészílcni. Továbbá megteremti a statisztikai elemzés iehetóségét. kC7.(iveaz egyszeru átlagszamításI61 a bonyolultabbképlelek alkalmolzá.ciig és matematikai model

lek készfléséig.A kvantitatívadatoknak tehát olyan eltinyei

vannak. minI a s:támoknak a "alamely m i n ő s é getm6'6 szavakkal szemIlen. MásfelliI ugyanolyan hátrányai is vannak, mint a s:támoknak.,például a jelentésgazdagság el ves:ttése. Egytársadalumkutató például ki akarja deríteni,hogya 18-22 éves f ő i s k o l a i billlgatúk nálukfiatalabbakklll vagy idösehbekkel randevúznak-e. Könnyen kaphat kvantitatív vála.",.l a kérdésre: végigkérdez számos f ő i s k o l á s ! . mennyii d ő s e k is voltak. a k ü J ö n ! 1 ö z ő randevúpllrtnerei.

állagot számol. és fusl.Chasunlítja aL! a megkérdezett életkorával. A kérdés leLárva.Vagy mégsem? Bár a "kor" ill azl jelenli, hány

éve született valaki, olykor más énelemben íshasználjuk; a ,.kor" néha a7; ..érettség" szinonimája is le.hel. Lehel. hogy az. ember fiat:llabbakkal. ám koruknál érettehhekkel nmde\·ú7.Ík.akik ugyanabba az ..élctkorba" tartoznak. Másaz. Eletkon annak tekintheti, mennyi i d ő s n e knéz ki az i l l e t ő , vagy milyen m e n n y i s é g ű életlapasztalattal vagy a világról való tapa. .ztalaUal

----..,

--- ~

Például az ember idiogralikus é . deduktív IllÓ

don készülhet fel egy rande\'úm: :.clmha VCSl

mindent amitluda másikról, és logikusan meg·prlíhálja kikÖvelke7.letni. hogyan érdeme:. ki·szülnie: milyen legyen a rohája, a viselkedése,a friwrája, a lehelele, és így tovább. hogy nagyv a l ó s z í n ű s é g g e l sikeres legyen a I<Ilálka. Vagy,idiogr:l.fikus és inuukth' úton, megpróbálhalr.ljönni. vajon mién is sikeredell kataszlrofáli

san amúltkori sLOmbat este.Nonwtetikus és deduktív a megközelItés.,

amikor al" ember magánórákat ad másoknaka •.randevú ~ l . a b á l y a i r ó r ' , vagy amikOf bölc5elle1magyaríil.1.a másoknak.. milycn mély ben}Gmást tesJ.: majd pannerukrc. hti a rock-and·rollsdh'egekben e1rejtet.ten sá!..íni üzenetek \'cszé·lycin"il beszél nekik. Ha évek múllún végiggondolja. Iluért is nem i.uldizol( több J.:cnésslcl, aI

nomotctikus indukció.Az indukció és dedukció kérdésküréheJ.: I

2. fejezcthen térünk mtijd vissza. Most néaiik

a harmadik választÓ ...un:uat. amely gazdag sokféleséget hm létre a társadalomtudom..ínyi ],;u.talásban.

A kvantitatív é a kvalil:llív kutalás közöttimegkülönböz!etés lényegében a numeriL'us( s z á m s z e r ű ) és a nem numerikus adatok köZö!'ti kUliinbségel jelenti. AlIukor ...alakit intelligensnek n n e z ű n k . kvalilatív áliít:i..t f\lgalmazunk

Kvalitatív és kW/1ltilafíll ud111vk

H i ~ l l é l j s c k"

'.

"

úton arra a k ö v e t k e z t c \ é . ~ r e juthal, hogy e l ő n y é r eválik. hamáwkkal együll tanul. É s s z e r ű n e k t ű nik a mómnr. é s s z e r ű n e k tanik a következtetés is, hog)' jobban jár. ha nem egyedüllanul.Az il)'en j e l l e g ű gondoltitmenetekre néha a7;tszOklUk mondani: ..elméletben igaz". Amóds7.eraklalr lesz telje.., ha l e t e s L t c l j ű k , a gy:lkorlalbani:. igaJ.:--c. AL ellenörzésheJ.:, mondjuk, egyedülkellene feJk6iúilnie a vizsgák felére, és közösen

kelleme tanulnia ti másik felére. Ezzel al. eljárás:\:ll tesztelhctné a logikai okfejtés!.

A ..izsgálódás má. .odik módja, amelyet deduktív okfejtésnek vagy dedukciónak nevezünk.az áhalii.nO!>lól halad ol ~ r e c - i f i k t l s felé. A (l ) logikailag vagy elméletileg feltéte!ezcl\ összeftiggés(ól halad ll. (2) megfigyelések felé, amelyekkel ellenóni, hogy \alúban a ván ihw.efüggésmutatkozik-e. Vegyük é'flfe, hogya derlukcWa ..miért" kérdést tesz.i fel d Ó ~ 7 Ö r . azután következik a " ...ajnn hogyan \'an" kérdés, míg az. indukciónál ez pont fordítva történik.

Mindkét, egymástól nagyon is k ü l ö n b ö z őmegközdít6 ér"ényes út á társadalomtudományban. Mi töbh, gyakran a k e l t ő együtlmúködése nyújl még hatékonyabh és teljesebbmegértésI. mint azt al. L6. ábrán láthatjuk.t-=igyeljük megmellesleg. hogy a deduktív b.

induktív o k o s k o d á . ~ megkUlönbözletése nemkapcwlúdik szlikségsreTÚen a nomt}{etikus ési d i l l g r J . f i k l L ~ magyarázatmód köZÖl.ti megkülönhöztetéshel.. E7 a négy jellemzés négy lehettÍsége! jelül. a mindennapokban éppúgy. minla táNlidalomtudományi kulatáSOOIl.

l · ' . 'b u

Atudomány "erd.c. AJ. elmélet. és a kutat:is "örforgása \ ' á l t ó m s e l l ~ h C l haSOlllítbató; a r é s z t v e v ő t : : különböz.ó pontoknálindulnak és állnak le, acéljuk azonban lözös - a táNldalom \'izsgálata.- -I

.I

.II

II'

I'

,I1.'iI

, II



44 . J. fejezet: Az emberi megisnll'rb é ~ a tudomány További olvasmányok. 45

. ft .' UKIH.n:.zí:.n.li~ r ! l M ..',M......, ,.... .

B,\BBJE. Earl. Obserrillg Ollrsell't's: l::.uays in

Social Re.feach, Prospcet Heights. IL.W:wclanJ Prc...<;. 1998. ES:-7.ég)"iijlemény,:lmclyhe:n S"LÓ esik a könp'ben f e l m e r ü l őfilozófiai problémákról, így 3:1:. { l h j e k t i v i t á . ~ról, II paradig:mákróL a delcrminilmustól,a fogalnukról, a valóságról. az okságr6J baz énékekról.

Hro.'l'Jl.. Howard S.. TricLofthe Trade: Hu ... '"

nlillk about YOII'- Research White YllU'reDoillg If. Chicago, University of Chicago.1997. A nagyon olvasmányoskön)'v kiváI{>an én.ékelieli mind a halitalfv. mind.. kllantilatív társadalomtudOlmínyi ku·t l l t { \ ~ k "JevegójéC·.Tele van k u t ~ t á s o k r ó l~ z 6 1 ó anekdotákkal, amelyek eleven éskalandns vállalkozásként mUlalják he a l.ír·sadalollntlldományos vizsgálódást.

COLl:, Stephen, Makill8 Sáencr: Brrwf!i!'11 Na·

fl/TI! and Society. Cambridge, MA, HarvardU n i \ ' e r ~ i t y Press.. 1992. Akii mélyebben

érJekel II ludományok társadalmi lIátlal·kOJ:ásk611 val6 vil.sgálata. mimkn bi7ony.nyallcbilinesclóe1eDl7.ésnek fogj:l találnI.

GALLUI', George, Jr., ROPER, Buros. YANKF:-

LOVICH, D:lnicl b mLsai, rolls Ihat MadeaDiffercncc, 11le Puhlíc PefSpt'(:til"f, 1m.

május-júnilL", 17-21.Kii7.vélemény-kulUtókbeszélgetnek olyan fclmérésekröl, melyekj e l e n t ő s e n befolyásol1ák a Jlluldennapiéletet.

Hoo\'I'Jl:. Kenneth R.. The Elemems uf Social

'scié'1lü Thinkillg. ~ c York. SL Marlin'sI'ress. Im . HOtwer kiváló átlekintésl nyujla lársadalQntlUdomáll)'us c1emlés kulc:-fontosságú e l e m e i r ő l .

attribólumfüggetlen változónomoleti)rusindukciódedukció

replikációelméletf ü g g ő váhlYLÓ

idiografikusváltozó

l. Nézu végíg az e:mberi m e g i s m e n ~ s ebbena fejezetben tárgyalt, szokáSt»> h i b á i l ~ Keres

sen egy újság- vagy képeslapclld:el, esetlegolvasói levelet. amelyben e1iJfordul ilyen hiba! Elemezze, hogyan kerülte volna el a hibát egy k u t a l ó ~

2. Soroljon fd öt sl.OCiológiai vállu7óI. ai. ő k e talkot6 aUribútumokkal eg)'{JH!

3. LálOgasson el valamelyik honlapra a felsoroltak köri il , 6 keressen példákat kvalitatívés kvantitatív kutatásokra is!a UN High CODlntlssioner for Rcfugees:http./www.unhcr.chl

b. UOS. Cemers for Disease Contml and Prevention; hup:/www.cdc.g<lv/

c. Nationa! Libr.u)' of AU:-Iralia:http:/ www.nla.gov.:lll/

elv, hogy II társadalomtudományi l r u t a ~ b a nvaló részvételnek iinkénlesnek kelllenme. éshogy nem szabad ártani a kUlalá,ban szercp

l ő k n e k .

BAIIBIE., Earl, The Soci%f(it'ol Spirit. Belmont,

CA. Wadsworth. 1994. Beve7.elest nyújtsok, a lársadalnDltuduminyokban használatos fogalomho7..

sok. hogy okfejtésUkben éppannyira tudatosak és 6valos.:.k igyeka.nek lenni,mint a megfigyelésnél A tudomány nyilvánossága pedigazt jdenti. hogy minden tudós munkájába

a válla fölött belenéz a többi rudós.A .,,,aló:.ág" háromféle szemlélete a prcmodem, il modem é.s a poszunodern megkÖU.lit6. A p.NJ.modem szemlélet .v.ennt nemletelik szubjektív tapasl.talatunkt61 fUUet

len.. .objektív" valóság. A különOO76 mOl()..fiai szemléle:lck 'iOkféle lehet&..égct kínálnata társadalomtudHmányi kutaIás s7..ámára.A társadalomtudományos elmélet al.t tár.gyalja és magyaráu!I, ami lIan, nem azt,aminek lennie kellem:.

• A társadalomtudomány szabályszeriíségeketkeres il társadalmi létben.A társadalomrodósok emberek összességeitviz.sgálják, nem egyes embereket.A1 elméletek a változók nyelvén fogalmadxinak.

A váh01.ó ill1ribúromok logikailag összetar·tozó c:IDportja. Az :lIIribúrom valamilyen jel·lem.t.ó. például: férfi, n ő A lársadalmi "em

változó például e b b ő l a két anribútumból álf.Oksági mag)'ar,b.3toknál a feltéleleleU oka fúggetle:n vl1.ltnz(l, míg amire hatással van,a l a függö vá1l011í.Míg az idiogmfikus mllgyar.ízat egyes cse·tekel igyekszi):, lelje.. mértékben megértt.lIi,add ig a nomOlelikus magyaníL.at sok e.<octre

alkalma7.haIÓ, általános magyarJzatot keres.AL inJuktfv elmélelek sajátos megfigyelé·s e k b ő l jutnak általános összeftiggéselJlez.A deduktfv elméletek általános j e l l e g ű megállapíttisokhlíl indulnak ki és fdtételel.éstfogalmaznak meg a konkrét m e g t i g y e l é ~ c k ·kel kapcsolaIban.A kvantitatívadatllk s z á m s z e r ű formiibanállnak rendelkezésre, a kvalitatívak nem.Minukét adanípus k ü l i . i n b ö l . Ő társadalomlU'dományi célokr,l ha:-1.llos.Ai. etikai szemponwk kulcsfontosságúalt3 kutatás meglervezcsénél. Alapvetli etikai

Könyvünk arról szól. hogyan lehet megtudnidolgokat a társaualmi valóságról.A megismerés lennészetes emberi tevékeny·ség. Többnyire mcgmagyaráwi is igyekszika történteket. valamint cl6rejelezni a j ö v ő b e l ieseményeket.Amikor közvetlen tapasltalat útján igyek

s.t.ünk megérteni valamit. megfigyeléseketvégzünk. és s z a b á l y s z e r ű összefUggés.eketkeresünk megfigyeléseink kÖ"L.ÖIL

Tudásunk jeleni&; része másokl61. a kÖ7megegye7.ésool szárma7k és nem sajál t<lpasl.talatunkhöl. A konS7'en1.uális tudás kél fontosforr.í.-.a a hagyomány é!l:t. tekintély. E ha,..mosl u d á ~ f o r r i ' \ t l k azonl>an félre is vezethetnekb e n n ü n l : ~ t .A tudomány igycb-Lik védelmet nyújtáni amindennapi megismerés :-zokásos hibái ellen.Míg a mindennapi életben megfigyeléseinkgyakran pontatlanok, a kUlal!")k igyekeznekelkerülni ez.l a hibát azáltal. hogy II m e g f i g y e ~lést g o n d o ~ n és tudatosan "égzik.Olykor csupán néhány m e g n g y c l é ~ alapjánbe,leugrunk valamilyen általános következtetéshe. A tudósok a túláltalánosÚást ligy kertiEk cl, hogy e l ő r e elkötelezik magukat kel!(K;n lIagy számú megfigyelés elvegzé:-ére.A hiba ellen a kutat:ísok megismétlése i:- "éd.E l ő f o r d u l néha azemrerrel, hogy iIlogiku:-anokoskodik. Ez ellen lígy \'édekeznek a tudú-

delmének kérdéseivd, és sok más kérdéssel is,nlinl majd a 18. fejezetben lálni fogjuk.

Elek lehát a társadalomtudományi kUlruásalapvel6 kérdései. Remélem, sikerüh megmuIlItnOm. hogya társadalomiudomány minden,csak nem r u t i n s z e r ű vagy unalmas tevékeny~ g Legjobb formlijában izg"lma.. , vibráló ésfontos dolog. Csupán nyitott szellemre és némikal3ndvágyrn van szükségünk hoalÍ..

II

1I

I

.iI'

.1 '

;I

•_"

Babbie, Earl - A Tarsadtud.i Kutatas Gyak (1)

Documents

Transcript of Babbie, Earl - A Tarsadtud.i Kutatas Gyak (1)