A Szociologiai Kutatas Modszertana_XI.B

SZOCIOLÓGIA

II. FEJEZET:

A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁS MÓDSZERTANA

Márton Áron Gimnázium

XI. B, Társadalomtudományok osztály

23.04.11. Tódor Imre 1


1. A szociológiai kutatás lépései

1. A kutatási probléma felmerülése, megfogalmazása. 2. A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése. 3. A hipotézisek megfogalmazása. 4. A vizsgálni kívánt alapsokaság kiválasztása és mintavétel. 5. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. 6. A kutatás elvégzése. 7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása,

következtetések levonása. 8. A kutatás eredményeinek publikálása.

23.04.11. 2Tódor Imre


2. Kutatási módszerek

(Az adatgyűjtés alapvető módszerei)

1. A megfigyelés 2. A kikérdezés 3. Szociometria 4. Kísérlet 5. Dokumentumok elemzése



Bibliográfia: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Anthony Giddens: Szociológia, 3. fejezet Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 3. fejezet + ezek alapján készített jegyzet: A szociológiai kutatás

módszertana doc. és ppt.



Feladatok, követelmények: Az első rész után egyéni kutatási tervet kell készíteni A második rész után tesztet kell megoldani az adatgyűjtés

alapvető módszerei alapján A második rész alatt különböző egyéni és csoportos feladatok

elvégzése szükséges: a. esettanulmány: a tanár órán való non verbális viselkedéséről b. mintavétel: csoportos munka c. kérdőív készítése: egyéni-, és csoportmunka d. szociometria kitöltése és kiértékelése: tanár és diákok e. dokumentumok elemzése pl. újságcikk alapján


HOGYAN TERVEZÜNK MEG EGY KUTATÁST?


1.1 A kutatási probléma felmerülése és megfogalmazása

A kutatási probléma egy olyan kérdés, amelyre a tervezett kutatás során a választ keressük

A kutatási probléma spontán módon is felmerülhet olyan problémát érdemes kiválasztanunk, amelynek kutatását

lényegesnek tartjuk, avagy ismeretünk hiányos az adott témakörről

Itt nem a mi, hanem a miért áll a probléma középpontjában Lépései a következők:

– a kutatási terület kiválasztása– szakirodalmi tájékozódás– a terület fokozatos leszűkítése, pontosítása– a valóban kutatható probléma megfogalmazása.


1.1 A kutatási probléma felmerülése és megfogalmazása

A kutatási problémát minősítenünk kell, melynek értékelési szempontjai a következőek lehetnek:

A. A probléma megválaszolása jelentős mértékben hozzájárul-e a szociológia elméleti ismeretanyagának gyarapításához?

B. A probléma megválaszolásával szerzett ismereteknek van-e gyakorlati haszna?

C. Várható-e, hogy a probléma megválaszolásával fejlődik a szociológiai kutatás metodikája?

D. Időszerű-e az adott probléma? E. Kutatható-e a probléma? F. Megfelel-e az adott probléma a kutató számára?


1.2 A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése


1.2 A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése

nagy szerepet játszhat a probléma leszűkítésében a. Hogyan tájékozódjunk alaposan, igényesen a

szakirodalomban? b. A szakirodalom alapos, gondos elemzése számos előnnyel jár

a kutató számára c. A szakirodalmi tájékozódásnak számtalan forrása lehet (pl.

könyvtár, levéltár, internet):– előzetes források

– másodlagos források

– elsődleges források d. A szakirodalom feldolgozásának egymásra épülő

folyamata: - tájékozódás - jegyzetelés - az olvasottak kritikai elemzése


1.3 A hipotézisek megfogalmazása A kutatónak már vannak bizonyos feltételezései az elérendő

eredményekre vonatkozóan két módon fogalmazhatjuk meg:

– induktív (gyakorlat → hipotézis)

– deduktív (elmélet → hipotézis) Milyennek kell lennie a jó hipotézisnek? Magyarázó erővel kell rendelkeznie. Egyértelműen igazolhatónak vagy elvethetőnek kell lennie. Világosan, egyértelműen, operatív terminusokban legyen

megfogalmazva. Ne használjunk túl általános megfogalmazásokat.

Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre. A lehető legegyszerűbben, legtömörebben nyelvi formában

fogalmazzuk meg. Ha túl bonyolult lenne a hipotézisünk, akkor célszerű alhipotéziseket fogalmazni.


1.3 A hipotézisek megfogalmazása A hipotéziseknek két lényeges tulajdonsággal kell

rendelkezniük: 1. oksági kapcsolat: „ha x, akkor y is” 2. ellenőrizhetőség A szociológiában az x és y változók, melyeket mérnem kell, és

ezt a mérési szintek segítségével végezhetem el, melynek négy típusa ismert:– nominális szint

– ordinális szint

– intervallum szint

– arányskálán mérhető szint ha nem helyesen állapítjuk meg a mérési szintet, akkor könnyen

elképzelhető, hogy nem tudjuk helyesen feldolgozni adatainkat, vagy téves következtetésekhez jutunk


A változók lehetséges mérési szintjei


1.4 A vizsgálni kívánt alapsokaság kiválasztása és mintavétel

Feladatunk: kiválasztani azt a csoportot, amelyet kutatásunk tárgyául vetünk alá.

Lehetséges: a teljes népesség (populáció) formájában, bár a TT-ban elég ritkán fordul elő, mert: 1.nehéz (a nagy szám miatt), 2. anyagiak terén megterhelő lenne, 3. haszontalan.

Lehetséges: megfelelő mintavétel (kis csoport) formájában, melyet a reprezentetív minta alapján érünk el

A mintának egyrészt: kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a tőlük szerzett adatok alapján

megfogalmazott eredményeinket az egész populációra vonatkoztathassuk, másrészt pedig főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció tulajdonságait.


1.4 A vizsgálni kívánt alapsokaság kiválasztása és mintavétel

mintavételi eljárások két kategóriába sorolhatók: a véletlen és rétegzett mintavételbe.

1. Véletlen mintavétel – minden egyénnek a populációból esélye kell legyen bekerülni a mintába:

a. egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni a mintába.

b. csoportosított - a csoportot és azon belül az egyéneket véletlenül választjuk ki

c. mechanikus – valamilyen rendszert alkalmazunk a vizsgálati személyek kiválasztásánál

2. Rétegzett mintavétel – ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint megállapítjuk a csoportokat és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket a valóságban megnyilvánuló előfordulási arány alapján.)


1.5 Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása

1. Kutatási stratégiák: a. deduktív (analitkus) kutatási stratégia

– források felkutatása

– forráskritika

– források értelmezése b. induktív kutatási stratégia

– leíró

– összefüggés feltáró

– kísérleti


1.5 Kutatási módszerek és eszközök kiválasztása

Módszerek Eszközök

I. Feltáró módszerek 1. Megfigyelés Szempontrendszer

2. Kikérdezés: a. szóbeli b. írásbeli

InterjútervKérdőív készítése

3. Szociometria Szociometriai kérdőív

4. Kísérlet

5. Dokumentumelemzés

II. Feldolgozó módszerekStatisztikai módszerek

Minőségi elemzés

A módszerek megválasztásakor, fejlesztésekor és alkalmazásakor gondosan figyelnünk kell két szempontra: az érvényesség és a megbízhatóság szempontjaira.


1.6 A kutatás elvégzése

A kutatás végrehajtása során valósul meg mindaz a gyakorlatban, ami eddig megtervezési, előkészítési fázisban volt.

A társadalomtudományokban általában többféle kutatás-típussal találkozhatunk.

A kutatása típusa jelentős mértékben meghatározza azt, hogy milyen kutatási stratégiát, módszereket, eljárásokat, eszközöket használunk, ugyanakkor kihat a kutatás tervezésére, végrehajtására és értékelésének kritériumaira is.


1.7 Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása, következtetések levonása

Elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki, és hogy kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak, be vagy cáfolódtak meg.

Az elemzendő anyag összegyűjtésénél persze nem érnek véget a kutató gondjai – sőt, most kezdődnek csak igazán!

Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni.

Lehet, hogy a kutatás végül egyértelmű választ ad az eredetileg feltett kérdésekre, de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást.


1.8 A kutatás eredményeinek publikálása

A kutatási jelentés, amelyet általában folyóiratcikk vagy könyv formájában adnak közre, leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket.

Tehát tanulmányokban vagy könyvekben tesszük közzé az eredményeket, melyek többségében nyitott kérdések maradnak és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok.


2. Kutatási módszerek (Az adatgyűjtés alapvető módszerei)

Módszerek Eszközök

I. Feltáró módszerek 1. Megfigyelés Szempontrendszer

2. Kikérdezés: a. szóbeli b. írásbeli

InterjútervKérdőív készítése

3. Szociometria Szociometriai kérdőív

4. Kísérlet

5. Dokumentumelemzés

II. Feldolgozó módszerekStatisztikai módszerek

Minőségi elemzés

Az adatgyűjtés számtalan módszere közül itt alapvetően hárommal: a megfigyeléssel, a kikérdezéssel és a szociometriai módszerrel foglalkozunk, illetve röviden a kísérlet és a dokumentumok elemzése módszereket is ismertetem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezen kívül más módszerek esetleges használatát nem javasolnám, csupán a rendelkezésre álló keretek miatt választottam ezt a megoldást.


A Szociologiai Kutatas Modszertana_XI.B

Documents

Transcript of A Szociologiai Kutatas Modszertana_XI.B