Az oktatási rendszer funkcióiAz oktatási rendszer funkciói

Előadó: Dr. Baráth TiborElőadó: Dr. Baráth Tibor

SZTE Neveléstudományi TanszékSZTE Neveléstudományi Tanszék

Közoktatási Vezetőképző IntézetKözoktatási Vezetőképző Intézet

Az oktatási rendszer értelmezéseAz oktatási rendszer értelmezése

KialakulásKialakulás A modern rendszer jellemzőiA modern rendszer jellemzői

- népesség egészenépesség egésze- törvényi szabályozástörvényi szabályozás- finanszírozás – közpénzfinanszírozás – közpénz- felügyelet (politikai hatóság)felügyelet (politikai hatóság)

RendszerjellegRendszerjelleg- Elkülönülés és összekapcsolódás (Parsons)Elkülönülés és összekapcsolódás (Parsons)- Hatékony cselekvés – elkülönült szervezetHatékony cselekvés – elkülönült szervezet

Önállóság versus összekapcsolásÖnállóság versus összekapcsolás- elkülönülés elkülönülés előnyeelőnye: hatékonyság: hatékonyság

hátrányahátránya: leegyszerűsítés : leegyszerűsítés - konfliktus megközelítésekonfliktus megközelítése- többfunkciós rendszerektöbbfunkciós rendszerek

FunkciókFunkciók

Lehetséges tipizálás, többféle leírásLehetséges tipizálás, többféle leírás

LényegLényeg: változások hatása a funkciók ellátására: változások hatása a funkciók ellátására

– reprodukcióreprodukció– adaptációadaptáció– célkitűzéscélkitűzés– integrációintegráció

Egy újabb tipizálás:Egy újabb tipizálás:

– A kultúra újratermeléseA kultúra újratermelése– Az egyének személyiségének alakításaAz egyének személyiségének alakítása– A társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának A társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának

elősegítéseelősegítése– A politikai rendszer legitimálásaA politikai rendszer legitimálása– A társadalmi integráció biztosításaA társadalmi integráció biztosítása– Különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátásaKülönböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása– A társadalmi változások elősegítése vagy fékezéseA társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

Kulturális reprodukció 1.Kulturális reprodukció 1.

Kultúra, tudás, normák átadásaKultúra, tudás, normák átadása Oktatás – nem kizárólagos színtér Oktatás – nem kizárólagos színtér Informális csoportosítás, tudományos / művészeti Informális csoportosítás, tudományos / művészeti

szervezetek, nyilvánosságszervezetek, nyilvánosság Tudás – családTudás – család Formálistól az informális felé történő elmozdulás – life Formálistól az informális felé történő elmozdulás – life

long learninglong learning KorlátokKorlátok Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által

szabályozott, formális szerkezeti keretek szabályozott, formális szerkezeti keretek A tartalom visszahat az intézményrendszerreA tartalom visszahat az intézményrendszerre

Kulturális reprodukció 2. – társadalmi tudásKulturális reprodukció 2. – társadalmi tudás

Tudás:Tudás:– Tudományos Tudományos – MindennapiMindennapi– Technikai – technológiaiTechnikai – technológiai

– Tudásformák logikája – konfliktusokTudásformák logikája – konfliktusok– Tantervi döntésekTantervi döntések– Elméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye - PISAElméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye - PISA

– Kik határozzák meg a tudás tartalmát?Kik határozzák meg a tudás tartalmát?– TudományTudomány– PolitikaPolitika– TanárságTanárság

– Átadás: standardizált, szabályozottÁtadás: standardizált, szabályozott Iskolaszervezési döntések, tantervi Iskolaszervezési döntések, tantervi

vizsgák…stb.vizsgák…stb.– Tanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellegeTanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellege

Kulturális reprodukció 3. - ÉrtékekKulturális reprodukció 3. - Értékek

Értékek és viselkedési mintákÉrtékek és viselkedési minták Normál, szabályok – társadalmi beilleszkedés, gazdasági Normál, szabályok – társadalmi beilleszkedés, gazdasági

tevékenység (jövőre vagy a múltra orientált-e az iskola)tevékenység (jövőre vagy a múltra orientált-e az iskola) Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek), Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek),

normák (szocializáció))normák (szocializáció)) Explicit értékek: deklarációk Explicit értékek: deklarációk Implicit értékek: szervezeti és tanári viselkedésImplicit értékek: szervezeti és tanári viselkedés Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte (család (család iskola (pl.: házirend)iskola (pl.: házirend)

Kulturális reprodukció 4. – személyiségformálásKulturális reprodukció 4. – személyiségformálás

Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és funkcionális szempontból nem elválaszthatófunkcionális szempontból nem elválasztható

Személyiség: Személyiség: – közös jellemzők és differenciákközös jellemzők és differenciák– adottság és külső hatásadottság és külső hatás

Két jellemző:Két jellemző:– kompetencia (kognitív, szociális)kompetencia (kognitív, szociális)– Én (ego)Én (ego)

Ősi funkció a személyiség formálásaŐsi funkció a személyiség formálásaNem kizárólagos hatásNem kizárólagos hatás

Társadalmi hatások és az egyén személyiségeTársadalmi hatások és az egyén személyisége Személyiségek társadalmi hatássá összegződéseSzemélyiségek társadalmi hatássá összegződése

– önállóságönállóság– önérdek érvényesítéseönérdek érvényesítése– depressziódepresszió– standardizálás versus egyénekhez való standardizálás versus egyénekhez való

alkalmazkodás (pl.: tanácsadás, pszichológus az alkalmazkodás (pl.: tanácsadás, pszichológus az iskolában)iskolában)

A társadalmi struktúra újratermelése vagy A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozásamegváltozása

Meghatározó szerep a társadalmi struktúra Meghatározó szerep a társadalmi struktúra újratermelésében mechanizmusok – nyitottabbá válás – újratermelésében mechanizmusok – nyitottabbá válás – mobilitásmobilitás

Három összefüggés:Három összefüggés:– Társadalmi képekTársadalmi képek– Újratermelés – önkényes – leleplezendő – Újratermelés – önkényes – leleplezendő –

társadalomtudomány feladatatársadalomtudomány feladata– Tudás, végzettség – pozíció – ez igazságosabb fejlesztést Tudás, végzettség – pozíció – ez igazságosabb fejlesztést

támogató amit versus politikai hatalom válogatása vagy támogató amit versus politikai hatalom válogatása vagy vagyoni helyzetvagyoni helyzet

Újratermelés pozitív / negatív funkciói: társadalmi Újratermelés pozitív / negatív funkciói: társadalmi különbségek őrzése /erősítésekülönbségek őrzése /erősítése

Gyengítése / megszüntetéseGyengítése / megszüntetése (oktatás politika legfontosabb konfliktusa)(oktatás politika legfontosabb konfliktusa) Az újratermelés direkt és indirekt formáiAz újratermelés direkt és indirekt formái

Szolgáltató funkcióSzolgáltató funkció

ÉrtelmezésÉrtelmezés– Elkülönült szolgáltató funkcióElkülönült szolgáltató funkció– Az oktatás egésze szolgáltatás (minőségirányítás)Az oktatás egésze szolgáltatás (minőségirányítás)

Példák a megjelenési formákraPéldák a megjelenési formákra– Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések, Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések,

elemzések, prognózisok)elemzések, prognózisok)– Közoktatás (kulturális programok, környezetvédelem …Közoktatás (kulturális programok, környezetvédelem …

stb.)stb.) Az értelmezés rendszerjellemzőAz értelmezés rendszerjellemző

Változás és fejlődés támogatásaVáltozás és fejlődés támogatása

Változások elősegítése vagy akadályozásaVáltozások elősegítése vagy akadályozása

Technológiai változások, új munkaformák (globalizáció)Technológiai változások, új munkaformák (globalizáció)

Értékek, magatartásformákÉrtékek, magatartásformák

Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása

Hatás: társadalmi átrétegződésHatás: társadalmi átrétegződés

KonfliktusokKonfliktusok

Funkciók közötti konfliktusokFunkciók közötti konfliktusok

Gazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásraGazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásra Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és

oktatásoktatás Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a

funkciók konfliktusa; példák:funkciók konfliktusa; példák:– finanszírozásfinanszírozás– a képzés tartalma a képzés tartalma – korcsoportok oktatási szükségletekorcsoportok oktatási szükséglete– kultúraátadás és a személyiségfejlődéskultúraátadás és a személyiségfejlődés– ismeret, gyakorlatiasságismeret, gyakorlatiasság– történelem vagy társadalomismerettörténelem vagy társadalomismeret

Egymást erősítő megjelenési formákEgymást erősítő megjelenési formák Funkciók, érdekek, kormányzati struktúraFunkciók, érdekek, kormányzati struktúra

Gazdasági funkcióGazdasági funkció

Az oktatás szerepe:Az oktatás szerepe:

– az egyén társadalmi pozíciójának kijelöléseaz egyén társadalmi pozíciójának kijelölése

– a gazdaság működése, növekedésea gazdaság működése, növekedése

– a modern árutermelésa modern árutermelés

Az oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjaiAz oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjai

– Gazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődésGazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődés

– Az oktatás áru jellegeAz oktatás áru jellege

– MunkaerőpiacMunkaerőpiac

A politikai rendszer legitimitásaA politikai rendszer legitimitása

A rendszer fenntartása, elfogadottságaA rendszer fenntartása, elfogadottsága

Plurális demokrácia – autonóm polgárPlurális demokrácia – autonóm polgár

Monolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozásaMonolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozása

Formák:Formák:

– direkt politikai nevelés direkt politikai nevelés

– közvetett politikai szocializációközvetett politikai szocializáció

Társadalmi integrációTársadalmi integráció

Modern társadalmak: komplex, differenciált Modern társadalmak: komplex, differenciált óriásrendszerekóriásrendszerek

Az integrációban való részvétel formáiAz integrációban való részvétel formái– Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. )Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. )– A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás)A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás)– Családmodellek – iskolai feladatokCsaládmodellek – iskolai feladatok– Szociális szolgáltatásokSzociális szolgáltatások

Az integritást veszélyeztető problémák kezeléseAz integritást veszélyeztető problémák kezelése– Leszakadás Leszakadás – DrogabúzusDrogabúzus– Nemek kapcsolata Nemek kapcsolata – Stb.Stb.

Oktatás és más alrendszerekOktatás és más alrendszerek

A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás együttes megjelenéseegyüttes megjelenése

Oktatás és politikaOktatás és politika

– Dinamikus, kétirányú kapcsolatDinamikus, kétirányú kapcsolat– A politika fogalmaA politika fogalma

szubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttségszubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttség formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz, formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz,

közigazgatáshoz, törvényalkotáshozközigazgatáshoz, törvényalkotáshoz politikai és szakmai folyamatokpolitikai és szakmai folyamatok a politika mint cselekvési stratégiaa politika mint cselekvési stratégia oktatáspolitika (politics, policy)oktatáspolitika (politics, policy)

Oktatás és gazdaságOktatás és gazdaság Gazdasági fogalmak használata a Gazdasági fogalmak használata a

rendszerműködés leírásárarendszerműködés leírására– Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb.Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb.– Összehasonlíthatóság (standardok)Összehasonlíthatóság (standardok)

ÉrtelmezésÉrtelmezés– Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.: Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.:

érettségi)érettségi)– Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.: Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.:

magániskola)magániskola)

Erőforrások elosztásaErőforrások elosztása– Szakmai és gazdasági döntések kapcsolataSzakmai és gazdasági döntések kapcsolata– HatékonyságHatékonyság– Elosztási módok: piaci, bürokratikus, politikaiElosztási módok: piaci, bürokratikus, politikai

RendszerintegrációRendszerintegráció

Autonómia és kapcsolódásAutonómia és kapcsolódás Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes

képesség (példák)képesség (példák) Rendszerintegráció fogalmaRendszerintegráció fogalma

– Alrendszerek harmonizálásaAlrendszerek harmonizálása– Alrendszeren belüli összehangolás (frekvenciák)Alrendszeren belüli összehangolás (frekvenciák)– Alrendszerek és a társadalmi problémák összehangolásaAlrendszerek és a társadalmi problémák összehangolása

Rendszerintegráció feladata: szabályozásRendszerintegráció feladata: szabályozás– Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac)Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac)

Alrendszerek – kormányzati struktúraAlrendszerek – kormányzati struktúra– KonfliktusokKonfliktusok

LLLLLL Illetékességi hatáskörIlletékességi hatáskör SzektorköziségSzektorköziség Az integráció szintjeiAz integráció szintjei

– Egyén Egyén – IntézményIntézmény– RendszerRendszer– Egymást korlátozó autonómiákEgymást korlátozó autonómiák