Az államháztartás fogalma, Államháztartási funkciói...

2012.03.12.

1

Államháztartási ismeretek 2.

A diasort készítette: Szász Ágnes 2007.

Átdolgozta: Dr. Lantos Ottó 2009.

Átdolgozta: Csorba László (2012) Simor András (2012) és Bihary Zsigmond (2012)

alapján)

Az előadás tartalmi felépítése

1. Az államháztartás fogalma, funkciói

2. Az államháztartás alrendszerei

3. A költségvetési szervek

1. Az államháztartásfogalma és funkciói

1.1. Az államháztartás fogalma

1.2. Az államháztartás funkciói

1.1. Az államháztartás fogalma

• Állam funkcióit ellátó gazdálkodási rendszer• Magában foglalja:

Közpénzek, közvagyon

Ezekkel való gazdálkodás

Mindezek jogi szabályai

Központi kormányzat

TB alapok

Elkülönített állami

pénzalapokHelyi önkormányzatok

1.2. Az államháztartás funkciói

Tradicionális Szociális

Gazdaság-politikai

• állami lét velejárója, pl.:― jogalkotás― jogalkalmazás― belső rend

fenntartása― külső védelem

• állami gondoskodó szerep

• redisztribúció

• jövedelem-különbségek mérséklése

• gazdaság egészének befolyásolása

• gazdasági növekedés


2.1. Közbevételek, közkiadások2.2. A központi kormányzat alrendszere2.3. A társadalombiztosítási alrendszer2.4. Az elkülönített állami pénzalapok

alrendszere2.5. A helyi önkormányzatok alrendszer

2012.03.12.

2


Központi kormányzat

Társadalom-biztosítás

Elkülönített állami

pénzalapok

Helyi önkormányzatok

Központi szint

Helyi szint

közbevételek közkiadásokKiemelkedő

szerep:MÁK

2.1. Közbevételek, közkiadások

• adójellegű bevételek

• díjjellegű bevételek

• szankciójellegű bevételek

• közhatalmi-közigazgatási kiadások

• közszolgáltatási kiadások

• beruházási kiadások• támogatások• tartalékokSzabályozási garancia

= Költségvetési mérleg:

egyensúlyideficitesszufficites

Az államháztartás anyagi alapja

• Az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibe befolyt bevételek.

• Az államháztartás alrendszereinek vagyona.

Befizetések az államháztartásba• Befizetésre kötelezhető:

- a Magyar Köztársaság területén működő, illetvejövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezőjogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet;

- a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnalrendelkező belföldi vagy külföldi természetesszemély.

• Befizetések rendeltetése:- hozzájárulás az államháztartás alrendszereinek

költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.

Fizetési kötelezettség formái• adó• illeték• járulék• hozzájárulás• bírság• díj

A hozzájárulásra kötelezés legfontosabb szabályai• Fizetési kötelezettséget előírni;fizetésre kötelezettek

körét,fizetés mértékét,kedvezmények,mentességek körét és mértékét,előlegfizetési kötelezettséget megállapítani csak törvényben és törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

• A törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45/40 napnak kell eltelnie.

• Nincs hatálybalépési moratórium,ha a fizetési kötelezettség mérséklődik és nem bővül a fizetési kötelezettségek,valamint a fizetésre kötelezettek köre.

• A fizetési kötelezettség részletes szabályait a Kormány állapítja meg.

2012.03.12.

3

A központi költségvetés bevételei

2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.millió Ft. % millió Ft. %

• Gazd. szerv. befiz. 1 063 946,9 13,5 1 282 594,1 15,5• Fogy.-hoz kapcs. adók3 246 100,0 41,1 3 471 421,2 41,9• Lakosság befizetései 2 051 200,0 26,0 1 452 773,1 17,6 • Ktv.-i szervek és fej. kez. elői. bev.

1 296 804,1 16,4 1 794 661,3 21,7

• Befiz. áht. alrendsz.-iből 9 500,0 0,1 28 631,6 0,3• Áll.-i vagy.-al kapcs.befiz101 439,7 1,3 43 499,4 0,4• Ad.szolg.-al kapcs.és egyéb bev.

118 168,3 1,5 83 599,1 1,0

• Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 0,0 0,0 94 540,4

1,2• Egyéb uniós bevételek 10 827,1 0,1 29 196,5 0,4• Mindösszesen : 7 897 986,1 100,0 8 280 916,7

100,0

Az államháztartási törvény

• Az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabbszabályait határozza meg.

• Ezen belül a költségvetés tervezésével is összefüggésben:- az államháztartás gazdálkodását érintő fogalmakat,- az állami költségvetéssel kapcsolatos

- hatásköri és- eljárási szabályokat

határozza meg.• Előírja,hogy az alrendszerek költségvetésének tervezése,

végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni.

• Meghatározza a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat.

Az állami költségvetéssel kapcsolatban feladattal bíró szervezetek• Országgyűlés• Kormány• Államháztartásért felelős miniszter• A fejezetet/a helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi

önkormányzati költségvetési szervet irányító szerv• Elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében az

egészségbiztosításért felelős miniszter és az egészségbiztosítási szerv vezetője,illetve a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője

• Az állami vagyonnal összefüggésben az annak felügyeletéért felelős miniszter

Az Országgyűlés feladatai

• A költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg.

• Az államháztartás központi alrendszerének költségvetésről törvényt alkot.

• A költségvetési törvényben felhatalmazza a Kormányt az előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

A Kormány feladatai(1)• Felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé

terjesztéséért. • A költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor

- előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek;

- tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól;

- teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait;

- a várható előirányzatokat a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladat ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint kell megállapítania;

- bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait;

- értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait;

- köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során.

A Kormány feladatai(2)

• A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.

• Az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja a köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól.

• Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt január 1-jéig nem alkotta meg, köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.

2012.03.12.

4

Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

• Előkészíti a költségvetési törvény tervezeteit

• Szabályozza a költségvetési tervezés eljárási rendjét

A fejezetet irányító szervfeladatai• közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit

meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében;

• irányítja az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését;

• megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését;

• elkészíti a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését;

• jóváhagyja a fejezethez tartozó alapok elemi költségvetését;

• jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát;

A felelős költségvetési politika alapvető céljai• Az államadósság hosszú távon

fenntartható szintjének elérése.• A költségvetés tartósan egyensúly

közeli állapotának biztosítása.• Hosszú távon szolgálja az ország

regionális és globális versenyképességét.

• Az állami újraelosztás mértékét az előző célok eléréséhez szükséges szintre korlátozza.

A Költségvetési Tanács• Tagjai:

- a Magyar Nemzeti Bank elnöke,- az Állami Számvevőszék elnöke,- a köztársasági elnök által hat évre

kinevezett,kiemelkedő közgazdász.• Feladatai:

- véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvényjavaslat

tervezetéről 10,ismételt véleményezés esetén 5 napon belül;

- véleményét a törvényjavaslat benyújtását követően közzé kell tenni az Országgyűlés honlapján.

Az Alaptörvény a közpénzekről

• Meghatározza az Országgyűlés költségvetési jogát

• Korlátot állít az államadósság növekedésének

• A közpénzekkel átlátható és ellenőrizhető módon,a törvényesség,célszerűség és eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával kell gazdálkodni

Az Alaptörvény az Állami Számvevőszékről

• Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.

• Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését.

• Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

• Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

• Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

• Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

2012.03.12.

5

Az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsról

• A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

• A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.

• A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

A tervezési tájékoztató

• Az államháztartásért felelős minisztérium készíti el.

• Kötelező érvénye van az államháztartás központi alrendszerében.

• Meghatározza a tervezésben résztvevő államháztartási és államháztartáson kívüli szervezeteket.

A 2012. évi tervezési tájékoztató tartalma(1)

I. A központi költségvetési fejezetekA.) Általános szempontok a tervezéshezB.) Az irányítószerv szervezési és tervezési feladatai

II. Az Európai Uniós tagsággal összefüggő kapcsolatoktervezéseA.) Általános tervezési szempontokB.) Részletes tervezési szempontok

III. A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő módszertanA.) Az állam által közvetlenül felvett és fejlesztési célra

továbbkölcsönzött hitelek fejezeti felhasználásánaktervezése

B.) Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésitevékenysége

A 2012. évi tervezési tájékoztató tartalma(2)

IV. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésére vonatkozótervezési szempontok

V. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérevonatkozó tervezési szempontok

VI. Az állami kezesség-,garancia- és viszont-garanciavállalássalkapcsolatos tervezési feladatok

VII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadásoktervezése

VIII. A kormányzati szektor egyéb elszámolásaiIX. Egyéb tervezési információkX. A tervezési tájékoztató mellékleteinek jegyzéke

A 2012. évi költségvetés alapvető céljai

• A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvényben előírt adósság csökkentési kötelezettség teljesítése.

• A Széll Kálmán Tervnek megfelelően- az ország megújításának elősegítése;- az állami működés egészének átszervezése;- a munka becsületének visszaállítása.

• A konvergencia Programban szereplő 2,5 %-os GDP arányos hiánycél megalapozása.

• Szakítás a bázis alapú tervezéssel.

• Számos empirikus tanulmány vizsgálta a fiskális konszolidáció és a növekedés összefüggéseit (McDermott and Wescott 1996; Alesina and Perotti 1995; Alesina and Ardagna 1998; Giavazzi, Jappelli and Pagano 2000; Von Hagen, Hughes Hallett, and Strauch 2001; Ardagna 2004; Giudice, Turrini, int’t Veld 2007; Alesina 2010)

• A fiskális konszolidáció rövidtávon visszafogja a növekedést– Kivételek: Írország (86-89), Dánia (83-86)

• Hosszabb távon a fiskális konszolidációk sikeresebbek:– Kedvező nemzetközi környezetben– Ha kiadásoldali intézkedésekre épülnek– Ha induló helyzetben negatív a kibocsátási rés– Ha strukturális intézkedésekkel jár együtt– Ha előtte tartósan magas az ország-kockázati felár

• Kevésbé sikeresek:– A pénzügyi válságok után

Növekedési kilátások a fiskális konszolidáció időszakában

2012.03.12.

6

• A kockázati felárak gyors csökkenése elősegíti a hosszabb kamatok mérséklődését:

– A nemzetközi tőkepiaci helyzet, különösen az európai adósságválság hátráltatja– Implementációs kockázatok a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban

• A jövedelem-kilátások tartós javulása ösztönzi a beruházás és foglalkoztatás bővülését

– Törékeny globális kilábalás– Alapvető exportpiacainkon várható fiskális konszolidáció– Hazai mérlegkiigazítás (deleveraging):

• fogyasztás középtávon alacsonyabb pályán• beruházási aktivitás tartósan alacsonyabb: építőipar, nontradable szektor

– Szabályozási és adózási környezet bizonytalansága

• A bankszektor támogatja a termelés bővítését– A régióban már mindenütt bővül a vállalati hitelezés, csak nálunk nem

Mi kellene ahhoz, hogy gyorsan megérkezzenek a nem-keynesi hatások

• A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat,

• …de a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől.

• A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad.

• A belföldi kereslet a fiskális impulzusok ellenére is csak lassan kezd élénkülni.

Az éves GDP változás szerkezete

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

%%

Nettó exportKészletváltozás és hibaBruttó állóeszköz-felhalmozásKözösségi fogyasztásLakossági fogyasztás

Összkép: csak lassan javuló növekedési kilátások

-300-200-100

0100200300400500

2005

.I. II. III.

IV.

2006

.I. II. III.

IV.

2007

.I. II. III.

IV.

2008

.I. II. III.

IV.

2009

.I. II. III.

IV.

2010

.I. II. III.

IV.

Mrd Ft

Vállalati hitelek Lakossági hitelek

Folyamatosan mérséklődik a vállalati és lakossági hitelezés

(A vállalati és lakossági szektor belföldi hitelállományának változása – árfolyamszűrt)

Forrás: MNB.

A bizonytalan kilátások egész Európában visszafogják a foglalkoztatás bővülését

A foglalkoztatás és a GDP változása a válság első és második szakaszában

• A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést, a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat

• A várhatóan alacsony bérnövekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul

• A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől

• A visszafogott bérdinamika mérsékli a költségemelkedésből fakadó inflációs nyomást

A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést

• A reálgazdaságból adódó dezinflációs nyomás mérsékli a tovagyűrűző hatásokat

• Költségsokkok jövőbeli pályáját jelentős bizonytalanság övezi

• Kormányzati intézkedések jelentős bizonytalanságot jelentenek az inflációs pálya szempontjából:

• Negatív keresleti hatás• Ártámogatások leépítése• Ármoratórium kivezetése• Aktivitást növelő

intézkedések hatása

A maginfláció és a maginfláción kívülitételek éves árváltozása

0

2

4

6

8

10

12

0

2

4

6

8

10

12

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

%%

Maginfláció Maginfláción kívüli tételek

A költségoldali inflációs nyomás alappályánk szerint lecseng,

de jelentősek a kétirányú kockázatok

2012.03.12.

7

2010 2012 2012

szabályalapú alternatív

Az államháztartás eredmény-szemléletű

(ESA) egyenlege a GDP százalékában

2.5 -4.6 -3.6

Az MNB márciusi költségvetési előrejelzése

Márciusi szabályalapú előrejelzésében az MNB a Széll Kálmán Terv várt egyenlegjavító hatásának még csak nagyjából hatodát vette figyelembe a

kellő részletezettség hiánya miatt.

A ciklikusan igazított SNA-egyenleg 2006 óta folyamatosan javult a kiigazítások hatására.2011-ben azonban ez a trend megtörik.

A középtávú államháztartási pozíció historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése

-10%

-9%

-8%

-7%

-6%

-5%

-4%

-3%

-2%

-1%

0%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Alternatív szcenárió2012Középtávúállamháztartási pozíció

Az államadósság historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése

Az állami újraelosztás historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Alternatív pálya

GDP arányos kiadások

Előrelépés a Széll Kálmán Terv részletezettségéhez képest, mert

• konkrétabb és jobban számszerűsíthető intézkedési tervekre bontja a Széll Kálmán Tervet

• további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaz az SZKT-n felül;• mindezzel növeli a gazdaságpolitika hitelességét, hozzájárul az ország

befektetői megítélésének javulásához.

Az intézkedések teljes körű megvalósításával, valamint a kockázatok kezelésével elérhetővé válhat, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3%-át 2012-ben.

A Konvergencia Program

• A stabilitási tartalék beépülése a jövő évi bázisba csak akkor valósítható meg, ha tartós intézkedéseken, és nem a kiadások évek közötti átcsoportosításán alapul.

• Ezért fontos, hogy a Kormány a stabilitási tartalék elvonásának végrehajtását transzparens módon és kellő részletezettségben tegye közzé.

• A tervezett intézkedések egy részének a költségvetési hatása továbbra sem vagy csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg a tartalmi és eljárási részletek hiánya miatt.

Kockázatok

2012.03.12.

8

Bár a Széll Kálmán terv meghirdetése óta csökkentek, de továbbra is érezhetőek a megvalósíthatóságot érintő – részben adminisztratív kapacitásokkal összefüggő, részben politikai természetű – kockázatok.

-Várakozásoktól elmaradó kiadáscsökkenés – A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának, a határozatok elleni fellebbezések feldolgozásának ütemezése; ismételt eladósodás a közösségi közlekedésben.

-Várakozásoktól elmaradó bevételnövekedés – Orvoslátogatói díjak emelésének hatása az orvoslátogatói létszámra.

-Pótlólagos kiadások - Az intézkedések hatására potenciálisan több százezer ember szorulhat ki a szociális ellátásból, miközben a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó feltételezések igen optimisták.

Kockázatok

• A rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a legfeljebb 8 általánost végzett

• Elhelyezkedési esélyeik minimálisak

• Az alacsony végzettségű rokkantnyugdíjasok a múltban sem találtak állást

• A válságban elhelyezkedési esélyeik tovább romlottak

• A foglalkoztatás növeléséhez aktív munkaerő-piaci programokra is szükség lesz

• Ez költségvetési forrásokat igényel

A rokkantnyugdíjasok végzettség szerinti megoszlása 2010-ben

42%

32%

21%

5%

8 általános vagy kevesebb szakképesítéssel rendelkező

érettségizett Felső fokú végzettségű

Munkapiaci intézkedések – rokkantnyugdíjasok aktivizálása

Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései

Az Alaptörvény 43. cikkéből a legfontosabb feladatok a következők:• I. A Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja;

• II. A KT közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében; • III. A költségvetési törvény elfogadásának szükséges feltételeként megjelölt

előzetes hozzájárulását megadja vagy megtagadja, az adósságszabály érvényesülésének függvényében. (Vétójog!)

Rendkívül erős jogosítványok függetlenség

átlátható, részletesen szabályozott működés

szakmai megalapozottságcélszerűség: jogalkotás

támogatásaSzakmai megalapozottság: elemzések• megismerhető, világos elemzési módszerek

• elemzések tematikája és időhorizontja a jogalkotó számára releváns

Célszerűség: időzítés, összevethetőség, világos iránymutatás


Középtávú kitekintés (2012-től)

Cél:A következő költségvetés stratégiai megalapozása.

i) Elfogadott költségvetés és szaktörvények hatásvizsgálata; ii) Segítség a szaktörvény módosítások szükségességének megítéléséhez;

Tartalom:i) Elfogadott költségvetési törvény és az azt megalapozó szaktörvények középtávú (4-5 éves)

hatása, különös tekintettel az alkotmányos adósságszabályra és az EU tagságból fakadó követelmények érvényesülésére;

ii) A demográfiai, foglalkoztatási trendek és a szaktörvények késleltetve érvényesülő hatásainak bemutatására;

Tervezési keretek (június/július)

Cél:Tárgyévi várt teljesülések becslése alapján a jogalkotó tájékoztatása a tervezési bázisról és az

áthúzódó bázishatásokról;Tartalom:

i) Költségvetési folyamatok értékelése a tényadatok tükrében;ii) Éves teljesülésre vonatkozó prognózis;

iii) Tervezés során figyelembe veendő kockázatok;

A Kormány költségvetési törvénytervezetének véleményezése (szeptember)

Cél:Felhívni a Kormány és a jogalkotó figyelmét a benyújtás előtt kezelendő tervezési problémákra

Tartalom:i)A makrogazdasági előrejelzés megalapozottsága;ii)A bevételek és a kiadások összhangja a ténylegesen várható makrogazdasági pályával és a kapcsolódó jogszabályokkal (törvényekkel, rendeletekkel)iii)Az ebből adódó hiány összhangja az Alkotmányban foglalt adósságszabállyal;iv)A javaslat megfelel-e a költségvetési felelősségi törvény és az államháztartási törvény átláthatósággal és ésszerű részletezettséggel kapcsolatos előírásainak;v)A költségvetés strukturális pozíciójának értékelése;vi)Összhangban áll-e a költségvetés az Európai Uniós tagságból eredő követelményekkel;vii)Melyek a költségvetést érintő főbb kockázatok?

A költségvetési törvényjavaslat véleményezése (november)

Cél:Annak vizsgálata, hogy a KT zárószavazásra bocsáthatónak tartja-e a benyújtás óta módosult törvényjavaslatot (figyelemmel a szaktörvények esetleges változásaira is);

Tartalom:Ugyanaz, mint a benyújtáskor.


A 2012. évi költségvetés tervezésének ütemterve

2012.03.12.

9

A Költségvetési Tervezési Tájékoztató1. Július 25-ig a Tervezési Tájékoztató és a tervezési keretszámok

kiadása2. Július 26 - augusztus 9 között tárcaegyeztetések3. Július 25 – augusztus 9 között a 2012. évi keretszámok

visszatervezése,normaszöveg javaslatok4. Augusztus 18 – 23 között vezetői szintű egyeztetések5. Augusztus 25-én a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet tárgyalja a

törvényjavaslatot6. Augusztus 29-ig kitekintő keretszámok,paraméterek,

szabályok kiadása7. Szeptember 5 – 30 között 2013 – 2015. évi keretszámok

visszatervezése8. Október 3 – 7 között szöveges fejezeti indoklások

Megalapozó törvényjavaslat• Július 25-ig normaszöveg-javaslatok beérkezése a

tárcáktól(részletes indoklással)• Julius 26 – augusztus 5 között javaslatok beérkezése a

szaktárcáktól• Augusztus 26 – szeptember 2 között közigazgatási egyeztetés• Augusztus 31-ig a Kormány jóváhagyja a törvényjavaslatot és

szeptember 1-ig megküldi a Költségvetési Tanácsnak• Szeptember 5 – 9 között egyeztetések a fennmaradt

észrevételekről• Szeptember 15-én a KÁT megtárgyalja az előterjesztést• Szeptember 5-16 között a KT véleményezi a törvényjavaslatot• Szeptember 21-én a Kormány megtárgyalja az előterjesztést• Szeptember 23-29 között a KT ismételt véleménye• Szeptember 30-ig a Kormány az Országgyűlés részére benyújtja a

törvényjavaslatot • Október 14-ig a Kormány az OGY részére benyújtja a fejezeti és

kitekintő köteteket

A törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása• Október 17-ig az Állami Számvevőszék és a KT

benyújtja véleményét a törvényjavaslatról• Október 19-21 között bizottsági ülés az

alkalmasságról• Október 26 - november 1 között általános vita• November 15-16-án részletes vita• November 28-29-én szavazás az elsőkörös

módosításokról és a főösszegekről• December 7-én újra megnyitott részletes vita• December 12-13-án határozathozatal a módosító

javaslatokról• December 19-20-án az Országgyűlés elfogadja a

költségvetési törvényt• December 28-án a törvény kihirdetése

sürgősséggel

A költségvetési tervezésbe bevont államháztartáson kívüli szervezetek(1)

• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.• Államadósság Kezelő Központ Zrt.• Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. • Állami Autópálya Kezelő Zrt.• MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.• Magyar Televízió Nonprofit Zrt.• Magyar Rádió Zrt.• Duna Televízió Nonprofit Zrt.• Nemzeti Filmharmónia Ingatlanfejlesztő Kft.• Magyar Turizmus Zrt.• BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési,

Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.

A költségvetési tervezésbe bevont államháztartáson kívüli szervezetek(2)

• MÁV Magyar Államvasutak Zrt.• MÁV START Zrt.• Nemzeti Szinház Zrt.• Regionális Fejlesztési Holding Zrt.• Nitrokémia Zrt.• Művészetek Palotája Kft.• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa• Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap• Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap• Közszolgálati Közalapítvány

1. Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetéselkészítését, elfogadását, ellenőrzését.

2. A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazásalapján részletesen szabályozza a költségvetés

elkészítésének, elfogadásának, ellenőrzésének rendjét.3. Az államháztartásért felelős miniszter az Országgyűléstől

kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja aköltségvetés tervezését.

4. A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytólkapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a

fejezet költségvetésének tervezését.

2012.03.12.

10

5. A költségvetési szerv vezetője– létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba

épített,előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésirendszerét(FEUVE) :

– elkészíti a költségvetési szerv tervezési,pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzésifolyamatának leírását (ellenőrzési

nyomvonal);– szabályozza a szabálytalanságkezelés

eljárásrendjét;– működteti a kockázatkezelés rendszerét;

– belső ellenőrt foglalkoztat.

6. Az államháztartásért felelős miniszterkidolgozza a gazdaságpolitikai elgondolásainalapuló költségvetési politika fő irányait és a

költségvetés fő kereteit meghatározóköltségvetési irányelveket (április 15-ig/június

30-ig).7. A Kormány meghatározza a gazdaságpolitika

és a költségvetés-politika fő irányait és aköltségvetési tervezés fő kereteit meghatározó

költségvetési irányelveket.

8. Az államháztartásért felelős miniszter kiadja a tervezésitájékoztatót.

9. A felügyeleti szerv– meghatározza a tervezési követelményeket,

módszereket, előírásokat; – tájékoztat a keretszámokról (bevétel, kiadás létszám);– rendelkezik a feladatokról, feladatok és előirányzatok

átcsoportosításáról.

10. A költségvetési szerv– a felügyeleti szerv által meghatározottakra, valamint feladataira

és eszközeinek hasznosítására figyelemmel megtervezi a bevételeket és kiadásokat;

– összeállítja költségvetési javaslatát és megküldi a felügyeleti szervének.

11. A felügyeleti szerv– felülvizsgálja a költségvetési javaslatokat;

– elkészíti az előírt összesítéseket;– egyeztet az NGM-mel;

– véglegezi a költségvetési javaslatot és szöveges indoklással együtt átadja az NGM-nek.

12. Az államháztartásért felelős miniszterelkészíti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét és benyújtjaa Kormánynak (augusztus 31-ig/október 15-ig).

13. A Kormány a törvényjavaslat tervezetétátadja véleményezésre az Állami Számvevőszéknek és a Költségvetési Tanácsnak.

14. A költségvetési Tanács 10/5 naponbelül átadja véleményét a Kormánynak

15. A Kormány megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét és a törvényjavaslatot benyújtja

az Országgyűlésnek (szeptember 30-ig/október 31-ig).

16. A Költségvetési Tanács véleményét közzéteszik az Országgyűlés honlapján.

2012.03.12.

11

17. A Kormány a fejezeti részletező táblákat és szövegesindoklásaikat benyújtja az Országgyűlésnek (október 15-

ig/november 15-ig).18. Az Állami Számvevőszék benyújtja véleményét az

Országgyűlésnek.19. Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat

általános vitára való alkalmasságáról.20. A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok

benyújtása – általános vita lezárása.

21. A törvényjavaslat részletes vitája – bizottsági ésképviselői kapcsolódó módosító indítványokbenyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját amódosító indítványokkal kapcsolatban – szavazása módosító indítványokról – a költségvetés főszámainak és a fejezetek kiadási bevételeifőösszegeinek meghatározása határozattal,november 30./december 15. – részletes vitafolytatása – szavazás a fejezeten belüliátcsoportosításokról – a koherencia zavarokfeloldása – zárószavazás.

22. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben.

23. A kincstári ügyfél január 15-ig elkészíti a kincstári költségvetést és feldolgozásra átadja a Kincstárnak.

24. A költségvetési szerv elkészíti elemi költségvetését. 25. A felügyeleti szerv

- február 28-ig nyújtja be a NGM-hez, illetve a Kincstárhoz afelülvizsgált, feldolgozott elemi költségvetéseket;

- március 31-ig hagyja jóvá az elemi költségvetéseket.26. Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a

részjogkörű költségvetési egysége költségvetését, szakmai szervezeti egységének költségvetési keretét április 30-ig hagyja

jóvá.

– a zárszámadás a különböző szintű, a költségvetés végrehajtásáról készült elemi beszámolók és

elszámolások halmaza– a zárszámadással teljesül az

elszámolási kötelezettség– a zárszámadás, mint konszolidált

beszámoló elkészítése nincs szabályozva

A zárszámadás

1. Parlamenti kontroll

2. Külső ellenőrzés

3. Kormányzati kontroll

A költségvetés zárszámadásának ellenőrzési

folyamataParlamenti kontroll

SzabályozásBeszámoltatás

Ellenőrzési albizottságok létrehozása

ÁSZ jelentések napirendre tűzése

Külső ellenőrzés (ÁSZ)

Évente ellenőrzi a zárszámadást

2012.03.12.

12

Irányítás

Szabályozás

Ellenőrzés

Kormányzati kontroll

1. Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetés végrehajtását, a végrehajtásról való beszámolást, az

ellenőrzést.2. A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján

részletesen szabályozza a költségvetéssel való gazdálkodást, beszámolást és ellenőrzést.

3. A pénzügyminiszter az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a

zárszámadást, és koordinálja a belső ellenőrzési rendszert.4. A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza, irányítja a fejezet

költségvetésének végrehajtását, beszámolását, ellenőrzését.

A költségvetés zárszámadásának irányítási,

szabályozási, folyamata

5. A költségvetési szerv vezetője – A belső kontrollrendszeren belül létrehozza, működteti és fejleszti a

folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (FEUVE)

– elkészíti a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatának leírását (ellenőrzési

nyomvonal);– szabályozza a szabálytalanságkezelés eljárásrendjét;

– működteti a kockázatkezelés rendszerét;– belső ellenőrt foglalkoztat.

6. A Kincstár– elkészíti a kincstári beszámolót és január 30-ig megküldi egyeztetésre

a költségvetési szervnek és a felügyeleti szervnek– az egyeztetett kincstári beszámolót február 15-ig megküldi a

költségvetési szervnek és az Állami Számvevőszéknek


szabályozási, folyamata (folytatás)

7. Az államháztartásért felelős minisztérium január 31-ig gondoskodik a nyomtatványgarnitúráról és a számítástechnikai programokról.

8. A felügyeleti szerv– meghatározza az éves elemi beszámolók beküldésének határidejét,

– kitűzi az éves beszámoló felülvizsgálati időpontját,– előírja az éves beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi,

formai követelményeit,– előírja a FEUVE rendszer működésének értékelését és megküldését.

9. A költségvetési szerv– december 31-i fordulónappal elkészíti az éves elemi költségvetési

beszámolót,– az éves beszámolót megküldi a felügyeleti szervnek (legkésőbb február

28-ig),– az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a belső

kontrollrendszer működéséről.



10. A felügyeleti szerv– április 30-ig felülvizsgálja a beszámolókat,

– elkészíti a fejezeti szintű beszámolót.11. Az államháztartásért felelős minisztérium elkészíti a zárszámadási

törvényjavaslat tervezetét.12. A Kormány

– megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét;– június 30-ig a törvényjavaslatot átadja az Állami

Számvevőszéknek;– augusztus 31-ig a törvényjavaslatot benyújtja az

Országgyűlésnek.



13. Az Állami Számvevőszék augusztus 31-ig benyújtja az Országgyűlésnek a zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentését.

14. Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról.

15. A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok benyújtása –általános vita lezárása.

16. A törvényjavaslat részletes vitája – a bizottsági és képviselői kapcsolódó módosító indítványok benyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját a módosító indítványokkal kapcsolatban – szavazás a

módosító indítványokról – a koherencia zavarok feloldása –zárószavazás.

17. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben.



2012.03.12.

13

Az ellenőrzés célja, annak értékelése, hogy

– a költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek a törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között, az előírásoknak

megfelelően jártak-e el;– az állami költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen

tükrözik-e a pénzügyi folyamatokat és az egyes pénzügyi műveletek miként befolyásolták a költségvetés pozícióját;

– a megbízhatóságot tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések alapján a törvényjavaslat adatai megbízható és valós képet mutatnak-

e;– a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó

törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezáráshoz szükséges rendelkezések meghozatalát.

A zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése

Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását végző szervezetek• Magyar Államkincstár• Államadósság Kezelő Központ Zrt.

A kincstár feladatai(1) • Nyilvántartja:

- a költségvetési előirányzatokat, azok változását ésteljesülését;

- a jogszabályi körben meghatározott kötelezettség-vállalásokat.

• Ellátja:- a költségvetési előirányzatok felhasználásához, afolyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmiműveletek előkészítését;

- a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli,nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatásifeladatokat;

- az előirányzati fedezetvizsgálatot; - a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésifeladatokat.

A kincstár feladatai(2)• Ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó

államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat.

• Végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat.

• Vezeti a törzskönyvi nyilvántartást. • Nyilvántartja az elkülönített állami pénzalapokat, a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat, illetve azok adatait kezeli.

• Nyilvántartja a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek tartozásállományát, működteti a kincstári biztosi rendszert.

A kincstár feladatai(3)• Vezeti:

- a kincstári kör,- a pénzforgalmi számlatulajdonosok számláit; - a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok

pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat; - a helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi önkormányzat és

költségvetési szervei, - a települési, területi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján

atelepülési, területi kisebbségi önkormányzat és költségvetési

szervei, - a többcélú kistérségi társulás megbízása alapján a többcélú

kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi számláját.

• Számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól.

A kincstár feladatai(4)

• Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez.

• Biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a kincstárnál értékpapírszámlával rendelkező ügyfelei készpénzellátását.

• Ellátja a hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat.

2012.03.12.

14

A kincstári körbe tartoznak • a központi költségvetés • a központi költségvetési szervek • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai • a társadalombiztosítás központi hivatali

szervei és ezek igazgatási szervei (társadalombiztosítási költségvetési szervek)

• a rendelkezésükbe utalt előirányzatok • az elkülönített állami pénzalapok• a Magyar Tudományos Akadémia mint

köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei

Fizetések teljesítése

• A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

• Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni a kincstári körön kívüli kiadásokat és bevételeket.

• A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik.

• A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat.

A pénzforgalmi számlatulajdonosok • A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni:

- a jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célúpénzeszközeik kezelésére,

- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogiszemélyiségű Médiatanácsa,

- a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,- a hallgatói hitelt nyújtó Diákhitel Központ.

• A számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek.

• A pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik le.

Az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközök• Az Országgyűlés és a Kormány által alapított

közalapítványok,valamint azon nonprofit gazdasági társaságok,amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik- az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket

azok felhasználásáig a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani ;

- ezen pénzeszközökből származó, átmenetileg szabadpénzeszközeiket kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják;

- egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik akincstárban vezetett pénzforgalmi számlájukon.

A kincstári finanszírozás rendje

• A kincstár a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása érdekében előirányzat-felhasználási keretet nyit.

• A kincstár a havi időarányos keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül az ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.

• A közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi.

• A kincstár az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az esedékes időarányos előirányzat-felhasználási keretet (legfeljebb annak 50 %-át) zárolja.

• Fizetési megbízás alapján teljesít a kincstár kifizetést. • A kincstár előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem

teljesíthet.

A központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási terve

• A várható bevételek figyelembevételével tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket.

• Úgy kell elkészíteni, hogy- az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási

jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának,- fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a

folyamatos működés biztosítására.• A költségvetési szerv vezetőjének kell aláírnia.

2012.03.12.

15

2.2. A központi kormányzat alrendszere

• Meghatározó alrendszer• Központi költségvetés:

Pénzügyi terv

Pénzügyi alap

Költségvetési törvényjavaslat

Előkészítés: államháztartásért felelős miniszter

Kormány Ország-gyűlés

Költségvetési törvény Zárszámadás

2.3. A társadalombiztosítási alrendszer

• Fogalma: a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, kötelező biztosítási rendszer

• 2 működési elve: - biztosítási - szolidaritási

TB alapok:

Nyugdíjbiztosítási Alap

Egészségbiztosítási Alap

ONYF OEP

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételei

• Járulékok• Hozzájárulások• Késedelmi pótlék• Bírság

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei

2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.millió Ft % millió Ft. %

• Munkáltatói nyugdíjbizt. jár. 1 867 260,0 63,6 1 830 884,7 59,6• Biztosítotti nyugdíjjárulék 326 013,7 11,1 722 594,5 23,5• Egyéb járulékok és hozzájár. 120 053,9 4,1 61 911,9 2,0• Késedelmi pótlék, bírság 12 120,0 0,4 10 310,5 0,3• Központi költségv.hozzájár. 595 018,7 20,3 412,6 0,0• Kifizetések visszatérülése és egyéb

bevételek 12 024,7 0,4 12 385,4 0,4• Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból

származó bevétel 0,0 0,0 434 281,5 14,1• Járuléktart. fejében átv. vagyon 10,0 0,0 5,0 0,0• Nyugdíjbiztosítási költségvetési

szervek és központi kezelésű előirányzatok bevételei 1 900,0 0,1 1 860,0 0,1

Mindösszesen : 2 934 401,0 100,0 3 074 646,1 100,0

Egészségbiztosítási Alap bevételei


• Munkáltatói egészségbizt.jár. 159 923,0 11,6 154 058,6 11,2• Biztosítotti egészségbizt.jár. 428 087,0 31,1 443 013,8 32,3• Egyéb járulékok és hozzájár. 48 369,5 3,5 40 433,2 2,9• Egészségügyi hozzájárulás 49 100,0 3,6 35 916,1 2,7• Késedelmi pótlék, bírság 4 000,0 0,3 3 360,0 0,2• Központi költségvetési hozzájár. 617 271,0 44,8 642 370,0 46,9• Egészségbiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos egyéb bevételek 68 364,4 5,0 51 345,4 3,8• Járuléktartozás fejében átvett vagyon 44,0 0,0 15,0 0,0• Egészségbiztosítási költségvetési szervek

és központi kezelésű előirányzatok bevételei 936,1 0,1 424,6 0,0

Mindösszesen : 1 376 095,0 100,0 1 370 936,7 100,0

2.4. Az elkülönített állami pénzalapok• Egyes állami feladatok finanszírozása• Államháztartáson kívüli források felhasználása• Jelenleg működő pénzalapok:

― Központi Nukleáris Alap

― Munkaerőpiaci Alap

― Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

― Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

― Nemzeti Kulturális Alap

― Szülőföld Alap

2012.03.12.

16

Az elkülönített állami pénzalapok bevételei

• adójellegű befizetés• hozzájárulás• járulék• bírság

Munkaerő-piaci alap bevételei 2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.

millió Ft % millió Ft. %

• TÁMOP int. Bev. 33 570,0 10,1 30 588,1 9,1• Egyéb bevétel

- Területi egyéb bevétel 1 000,0 0,3 800,0 0,2- Központi egyéb bevétel 4 500,0 1,3 2 600,0 0,8- Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel 700,0 0,2 1 000,0 0,3

• Rehabilitációs hozzájár. 62 393,0 18,8 0,0 0,0• Szakképzési hozzájárulás 49 000,0 14,8 49 000,0 14,5• Bérgarancia támogatás törl. 1 000,0 0,3 1000,0 0,3• Egészségbiztosítási- és munkaerő

piaci járulék MPA-t megillető hányada 180 000,0 54,2 187 700,0 55,7

• Költségvetési tám. 0,0 0,0 64 000,0 19,0• Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól befolyó bevétel

0,0 0,0 550,0 0,1Mindösszesen : 332 163,0 100,0 337 238,1 100,0

Bethlen Gábor alap bevételei

2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.


• Önk. befiz., adom. 0,1 0,0 0,1 0,0

• Költségvetési támogatás - Rendszeres támogatás 6,0 0,4 0,0 0,0- Eseti támogatás 594,0 37,3 375,3 27,3

• Szakképzési hozzájárulásAlapot megillető része 980,0 61,4 980,0 71,3

• Szakképzési egyéb bevétel Alapot megillető része 14,0 0,9 20,0 1,4

Mindösszesen : 1 594,1 100,0 1 375,4 100,0

Központi nukleáris pénzügyi alap bevételei

2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.millió Ft % millió Ft.

%

• Nukleáris létesítmények befizetései - Paksi Atome. Zrt. 23 127,5 65,3 23 127,5 73,8

• Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5 0,0 6,5 0,0

• Költségvetési tám. 12 305,0 34,7 8 194,8 26,2• Egyéb bevételek 1,1 0,0 1,1

0,0Mindösszesen :35 440,1 100,0 31 329,9

100,0

Nemzeti kulturális alap bevételei


• Egyéb bev. 115,0 1,1 116,0 1,3 • Játékadó NKA-t megillető része

10 000,0 98,9 8 691,8 98,7

Mindössz. : 10 115,0 100,0 8 807,8100,0

Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap bevételei

2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl.


• Rendsz. befiz. 6,6 30,8 5,4 27,8

• Ktségv. tám. 14,8 69,2 14,0 72,2Mindösszesen : 21,4 100,0 19,4 100,0

2012.03.12.

17

Kutatási és technológiai innovációs alap bevételei


• Innovációs jár. 23 635,9 54,1 22 797,7 49,6• Költségv. tám. 20 000,0 45,8 23 179,0 50,4• Visszterhes támogatások törlesztései

10,0 0,0 1,2 0,0• Egyéb bevétel 50,0 0,1 0,0 0,0

Mindösszesen:43 695,9 100,0 45 977,9 100,0

2.5. A helyi önkormányzat alrendszere

Helyi kisebbségiönkormányzatok

Helyi önkormányzatok

• részesedés az állami (központi) költségvetésből

• saját bevételek• működés önálló alakítása• pénzeszközökkel önálló rendelkezés• költségvetés: rendeletben, többlépcsős

folyamat

2.5.1. A helyi önkormányzat költségvetési bevételei

• Átengedett központi bevételek• normatív állami hozzájárulás• Normatív, kötött felhasználású

támogatások• címzett- és céltámogatások

• Egészségbiztosítási Alaptól támogatásértékű bevétel

• egyéb támogatások

• helyi adók• intézményi

működési bevételek

• átvett pénzeszközök

• hitel

Állami költségvetési

források

Saját források

Saját bevételek • helyi adók; • saját tevékenységből, vállalkozásból és az

önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;

• illetékek;• átvett pénzeszközök;• környezetvédelmi és műemlékvédelmi

bírság megállapított hányada;• vadászati jog haszonbérbe adásából

származó bevétel;• egyéb bevételek;

A helyi adók

• vagyoni típusú adók- építményadó- telekadó

• kommunális jellegű adók- magánszemély kommunális adója- idegenforgalmi adó

• helyi iparűzési adó

A helyi adó megállapítása

• települési önkormányzat képviselő testülete

• önkormányzati rendelettel• illetékességi területén

2012.03.12.

18

A helyi adó megállapítása a fővárosban

• A kerületi önkormányzat állapítja meg- az építményadót, - a telekadót, - a magánszemély kommunális adóját, - az idegenforgalmi adót.

• A fővárosi önkormányzat állapítja meg- a helyi iparűzési adót ,- a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi adót,ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.

Átengedett központi adók

• a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része

• Gépjárművek súlyadója• egyéb megosztott adók

A helyi önkormányzatokatmegillető személyi jövedelemadó

• A helyi önkormányzatokat együttesen az állandólakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott –az APEH által településenként kimutatott – személyijövedelemadó 40%-a illeti meg(632 130,9 millióforint):- a települési önkormányzatot a településre

kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illetimeg(126 426,2 millió forint);

- a helyi önkormányzatokat a településrekimutatott személyi jövedelemadó 32%-a illetimeg.

A 32% felosztása

• a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaihoz átengedettszemélyi jövedelemadó(405 542,4 millió forint);

• a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése(6 322,9 millió forint) :

- ebből minden megyei önkormányzatot megillet:- a megye 2010. január 1-jei lakosság száma után140 forint/fő,

- a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után

23 800 forint/fő; • a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának

mérséklése(93 839,4 millió forint);

A helyi önkormányzatokat megillető illeték• A NAV által 2011. január 1-jétől beszedett

illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést,50%-a a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városiönkormányzatokat illeti meg .

• Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra aFővárosi Önkormányzattól a területén beszedettilletékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogúvárosi önkormányzattól a területén beszedettilletékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

Az 50 % felosztása

• A megyei jogú városi önkormányzatot az előzőekszerint illeti meg az illetékbevétel.

• A fennmaradó rész 35%-a közvetlenül a területilegérintett megyei önkormányzatot, valamint a FővárosiÖnkormányzatot illeti meg.

• A fennmaradó rész 65%-ának kétharmada egyenlőösszegben – egy-huszad részenként -, egyharmadaa megye, valamint a főváros 2010. január 1-jeilakosságszáma arányában a megyeiönkormányzatokat,valamint a FővárosiÖnkormányzatot illeti meg.

2012.03.12.

19

3. Költségvetési szervek

3.1. A költségvetési szervek fogalma3.2. Költségvetési szervek alapítása,

típusai3.3. A költségvetési szervek gazdál-

kodása3.4. A költségvetési szervek ellenőr-zése

3.1. A költségvetési szervek fogalma

Fogalom

Önálló jogi személyKözfeladat

ellátása, ellátási kötelezettség

Közérdek szolgálata

Nincs haszonszerzési cél

Irányítás, vagy felügyelet alatt áll

Éves költségvetés (költségvetési

keret)

3.2. Költségvetési szervek alapítása, típusai

Költségvetési szervet alapíthatnak:

• Országgyűlés• Kormány• Fejezetet irányító szerv• Helyi önkormányzat• Települési, területi

kisebbségi önkormányzat

• Országos kisebbségi önkormányzatok

• Köztestület központi helyi

2 fő típusuk alapítás szerint

3.2. Költségvetési szervek alapítása, típusai

Költségvetési szervek

Közhatalmi költségvetési szerv

Közszolgáltatóköltségvetési szerv

Közintézmény Közintézet Vállalkozóiközintézet Közüzem

Költségvetési szervek típusai tevékenység szerint

3.3. A költségvetési szervek gazdálkodása

1. Alapja

2. Költségvetésvégrehajtása

3. Beszámolóelkészítése

Feladatok megvalósítása, egymásra épülő gazdasági műveletek sorozata.

1. Köt.vállalás

2. Teljesítés 3. Érvényesítés

4. Utalványozás

Éves költségvetés vagy költségvetési keret

féléves és éves költségvetési beszámoló

3.4. Államháztartási kontroll

„Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal

történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes

gazdálkodás.” [Áht. 120. § (1)]

Az államháztartás kontrollja kiterjed:– a pénzgazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra– a jogszerűségre, a szabályozottságra,

– a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre

2012.03.12.

20

3.4.1. Az államháztartási kontroll rendszere

Külső ellenőrzés

Állami Számvevőszék

Belső pénzügyi ellenőrzés

1. Belső kontrollrendszerek (FEUVE, belső ellenőrzés)2. Belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja

3.4.2. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

Könyv-vizsgáló

BelsőKontrollrend-szerek

Pénzügyi bizottság

ÁSZ

4 fő terület

Legszélesebb jogosítvány

Képviselő-testület szerve

Nem mindenhol

van

FEUVE

Belső ellenőrzés

Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk!

Források: • Simor András (2012) „A 2012. évi

költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései” MNB, Budapest

• Bihary Zsigmond (2012) „A magyar államháztartás” BGF, Budapest

Az államháztartás fogalma, Államháztartási funkciói...

Documents

Transcript of Az államháztartás fogalma, Államháztartási funkciói...