Az időjárás és éghajlat - 5. osztály
description
Transcript of Az időjárás és éghajlat - 5. osztály
Az időjárás és éghajlatAz időjárás és éghajlat
Az időjárásAz időjárás
Az időjárás elemei határozzák meg.Az időjárás elemei határozzák meg.
Napsugárzás
Hőmérséklet
Napsugarak beesési szögétől
Felhőzöttség mértékeTalaj Színe
+Csapadék
Esőhó
+
Szél
Az időjárás: az időjárás elemeinek Az időjárás: az időjárás elemeinek változásaváltozása
Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:De miért fontos?De miért fontos?
Fontos a mezőgazdaságbanA közlekedésben
A hétköznapi öltözködésben
Az időjárási adatok rögzítéseAz időjárási adatok rögzítése1. Vizsgálják a felhőzetet
2. Az ég borultságát
3. A csapadék fajtáit
Folyékony halmazállapot: esőÓnos eső,
Szilárd halmazállapot
4. Levegő hőmérsékletét
5. Légnyomást
Barométerrel
6. Szél irányát és sebességét
Szélmérő
Meteorológiai léggömbökMeteorológiai léggömbökA meteorológiai léggömb meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák
szállítására alkalmazott eszköz. Mintegy 30 km magasságig képes emelkedni és a kezdetben, a talajon csaknem üresnek ható, héliummal
vagy hidrogénnel töltött léggömb ebben a magasságban kb. 12 m átmérőre duzzad. Maga a léggömb az esetek többségében latex-
anyagból készül, saját tömege csupán 200 g. Az időjárási szondák a léggömbre kerülnek felfüggesztésre, ügyelve arra, hogy az eszközök és a léggömb között elegendő távolság legyen, az árnyékoló hatást elkerülendő. A 30 km magasságig történő felemelkedés kb. 75-80
percig tart, ezen idő alatt a rádiószondák a mért adatokat a fogadó meteorológiai állomásra sugározzák. A célmagasság elérése után a
léggömb csaknem szabadesésben, illetve egy kis ejtőernyővel fékezve, kb. 20 perc alatt száll vissza a földfelszínre.
Az éghajlatAz éghajlatEgy terület átlagos időjárását ÉGHAJLATNAK hívjuk.
Elemei:1. Napsugárzás2. Hőmérséklet3. Csapadék4. Szél
Évszakok:Nyár=forró és szárazŐsz=enyhe és csapadékosTél=hideg és szárazTavasz=meleg és csapadékosÉves csapadékmennyiség: 700mmÉves középhőmérséklet: + 10’CÉves közepes hőingás: 24’C
Hazánk éghajlata:
NedvesKontinentális
Éghajlati térképekÉghajlati térképek(Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok (Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok
ezeket a kiegészítő térképeket)ezeket a kiegészítő térképeket)ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
HAZÁNKBAN 1. Színekkel jelöl
2. A térkép mellett színkód látható
Olvassuk le, hogy melyik tájunk a legmelegebb és melyik a leghűvösebb?
Éghajlati térképek II.Éghajlati térképek II.
ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉGSok csapadék:
•Nyugaton és a
hegységekben
Kevés csapadék:
• Alföld közepe
•Kelet-Magyarország
ASZÁLYOSTERÜLETEK
Aszály: hosszan tartó csapadékmentes időszak. (szabály)
Éghajlati térképekÉghajlati térképekÉves napfénytartamÉves napfénytartam
1. A legmagasabb középhőmérsékletű táj kapja a legtöbb napfényt.
2. A legcsapadékosabb tájunk a legkevesebb napfényt kapja
Éghajlati térkép IV. - SzéltérképÉghajlati térkép IV. - Széltérkép
Uralkodó szelek:
1. Hazánk nyugati és középső tájain: ÉNY
2. Hazánk keleti tájain főleg z ÉK-i szelek jellemzőek
3. A szelek az Alpok és Kárpátok között a Dévényi szélkapun tör be hazánk területére
ÉNY ÉK
NY-szél Dévényi-szélkapu (szoros)
ÉNYÉNY
Éghajlati diagram használataÉghajlati diagram használata
A csapadékleolvasásának
helye
A hőmérsékletLeolvasása itt
Itt találod a hónapokat
Olvasd le: (hőmérséklet ésCsapadékmennyiség)
Január:
Április:
Szeptember:
1. Számold ki az éves csapadékösszeget!
2. Számolj éves középhőmérsékletet!
3. Számolj éves közepes hőingást!
Összes hónap khm-t összeadjuk
12
Legmagasabb középhőmérsékletű hónap értékéből kivonjuk a legalacsonyabb értékét!
Magyarország éghajlataMagyarország éghajlataEgészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!Egészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!
Magyarország éghajlati térképei és a diagram a következőt mutatja: hazánkban a nyár és a tél hőmérséklete !
Emiatt az éves közepes hőingás . A csapadék éves
mennyisége viszonylag tavasszal és ősszel hullik,
nyáron és télen pedig . Nyáron sokszor kialakul hosszú
csapadékmentes időszak is, melyet hívunk. A csapadék
tehát oszlik el.
Az ilyen éghajlat messze a szárazföld belsejében alakul ki, ezért a neve is
ezt tükrözi: ( ) éghajlat.
MELEG HIDEG
NAGY
KEVÉS SOK
KEVÉS
ASZÁLYNAK
EGYENLŐTLENÜL
SZÁRAZFÖLDI KONTINENTÁLIS
Gyakorlás a témazáróraTanuld meg a szabályokat, majd klikkelléssel ellenőrizd, hogy jól
tudod-e!)
1. Milyen irányból melegszik a levegő? A levegő alulról, a talaj felől melegszik fel, azaz a Nap felmelegíti a
talajt, az pedig a felette levő levegőt.2. Mitől függ a felmelegedés? Napsugarak hajlásszögétől Felhőzöttség mértékétől A talaj színétől (Albedó)3. Napi középhőmérséklet Egy napon mért hőmérsékleti adatokat összeadjuk és elosztjuk
annyival, ahány adatunk van.
Pl. 12’C, 16’C, 14’C – ez a három adatunk van, akkor
12+16+14= 42 és ezt a számot elosztjuk 3-mal, vagyis 42:3= 14’C vagyis ezen a napon 14’C volt a napi középhőmérséklet.
Gyakorlás témazáróra 2.Gyakorlás témazáróra 2.
1.1. Havi középhőmérsékletHavi középhőmérséklet A napok középhőmérsékletének átlagaA napok középhőmérsékletének átlaga Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap
napjainak számávalnapjainak számával2.2. Évi középhőmérsékletÉvi középhőmérséklet A havi középhőmérsékletek átlagaA havi középhőmérsékletek átlaga Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert
hiszen ennyi hónap van egy évben)hiszen ennyi hónap van egy évben)3.3. Hőingás számolásaHőingás számolása A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti
különbség.különbség.Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos
Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug: Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug:
21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’C21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’C
Legmagasabb hőmérséklet: július: Legmagasabb hőmérséklet: július: 22’C22’C és legalacsonyabb: január: és legalacsonyabb: január: -2’C-2’C
A két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: A két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: 24’C 24’C
A csapadék képződésének fázisaiA csapadék képződésének fázisai
1. A párolgás – a felszín és vízfelület állandóan párolog
2. A felszálló pára hőmérséklete 200 méterenként 1’C-kal csökken, vagyis lehűl!
3. A hűlő levegőből a pára porszemekre válik ki.
……………………………………..
4. A cseppek egyre nagyobbak lesznek és felhő képződik.
……………
5. Amikor a cseppek nagyra nőnek és legyőzik a gravitációtszépen kihullanak csapadék formájában
Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*************
Magasság és hőmérsékletMagasság és hőmérséklet
1000 méter + 5’C
2000 méter -
200 méter
1. 200 méterenként 1’C-kal változik a hőmérséklet
1000 méter a szint-különbség
1200 m = + 4’C
1400 m = +3’C
1600 m = + 2’C
1800 m = + 1’C
0 ‘C
800 métert kell lefelé haladni800 m= +6’C
600 m = + 7’C
400 m = + 8’C
+ 9 ’C