Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26.
Az EU irányelveinek átültetése a hazai jogba és a gyakorlatba – néhány jogesettel...
description
Transcript of Az EU irányelveinek átültetése a hazai jogba és a gyakorlatba – néhány jogesettel...
Az EU irányelveinek átültetése a hazai jogba és a gyakorlatba – néhány jogesettel
körítve
Nagy Boldizsár előadása a
Fővárosi Bíróság/BÁH/UNHCR jogi képzésen
2007. május 9-én., Cserkeszőlőn.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza
Dublin II rendeletDublin II rendelet
A Tanács (EC) 343/2003 EK számú rendelete (2003. február 18) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról
OJ (2003) L 50/1 Hatály: 2003 március 17.Alkalmazás kezdete: A 2003 szeptember 1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet,
109. old
– Végrehajtja: A Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról
OJ (2003) L 222/1 Hatály: 2003 szeptember 6..Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet,
200. old
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza
EurodacEurodac
A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról
OJ (2000) L 316/1
• Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 26. old.
Működés. 2003. január 15 ótaVégrehajtja:A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény
hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
OJ (2002) L 62/1
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 192. old
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza
Átmeneti védelem irányelv Átmeneti védelem irányelv
A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről
OJ (2001) L 212/12. o• Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 162. old.
Átültetési határidő: 2002. december 31.
Fogadási feltételek irányelvFogadási feltételek irányelv
• A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról
OJ ( 2003) L 31/18 • Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet, 101. old.Átültetési határidő : 2005. február 6.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza
Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv)Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv)
• A Tanács 2004/83/EK (20004. április 29) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról
• HL L 304/12 (2004. 09.30.)
• Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/7. kötet, 96. old.
• Átültetési határidő: 2006. október 10.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza
Európai Menekültügyi AlapEurópai Menekültügyi Alap2005 – 20102005 – 2010
• A Tanács határozata (2004. december 2.) a 2005-2010 közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról (2004/904/EK) HL L 381/52 2004. 12.18.
Eljárási irányelv Eljárási irányelv
• A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól
• HL L 326/13 (2005.12.13)• Átültetési határidő: 2007. december 1*.
*Jogi segítségre: 2008.dec.1.
Az Odysseus hálózatrólAz Odysseus hálózatról
http://www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/index.htmlhttp://www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/index.html
Az Odysseus hálózatrólAz Odysseus hálózatról
• Létrejötte: 1998 az akkori Odysseus programból, Philippe de Bruycker kezdeményezésére
• Célja: a teljes EU-t lefedő kutatói hálózat kialakítása az 1 ország - 1 résztvevő elvén (bár helyettesekkel)
• 2007-ben 2o tagállamból volt állandó tag + 1 fő Norvégiából
• Az összehasonlító vizsgálatokhoz bevon alkalmai közreműködőket.
Az Odysseus és a résztvevők projektjei
• Odysseus– Összehasonlító jelentés a fogadási feltételek irányelv
nemzeti jogba ültetéséről (elkészült: 2006 október, /még/ nem nyilvános)
– Összehasonlító elemzés 10 irányelv átültetéséről a 27 tagállamban (Határidő: 2007. december)
• Résztvevők, a Nijmegen-i egyetem (Kees Groenendijk) koordinálásával:– „Observatory on free movement” – évente jelentés a
mozgás szabadságáról a közösségen belül (magyar jelentéskészítő: Dr. Tóth Judit)
– Összehasonlító tanulmány a családegyesítési irányelv átültetéséről (Várható elkészülte: 2007. június)
Publikációk
The Future of Free Movement of Persons in the EU, 2006• Immigration and Asylum Law of the EU : Current
Debates, 2005• The European Immigration and Asylum Policy :
Critical assessment five years after the Amsterdam Treaty, 2005• The Emergence of a European Asylum Policy, 2004• The Emergence of a European Immigration Policy, 2003 • Subsidiary Protection of Refugees in the European
Union : Complementing the Geneva Convention?, 2002 • Regularisations of illegal immigrants in the European
Union, 2000
• Mindegyik kiadója: Bruylant, Brüsszel
Odysseus Tudományos HálózatA Fogadási feltételek irányelvre vonatkozó jelentés
sorsa
• 2005. július 17 – Bizottság: tender beadás határidő
• 2006 április: Odysseus találkozó: – előkészület, kérdőív kialakítása (UNHCR-
rel együttműködve)
• 2006 június: első vázlat leadás 23 ország jelentői (Írország és Dánia marad ki
speciális helyzetük és döntésük miatt)
• 2006 későtavasza, nyara: 31 szervezet véleményt nyilvánít
• 2006 szeptember 26: Nyilvános konferencia, Brüsszel, 200 résztvevő
• 2006. november: A 118 oldalas, nem nyilvános jelentést Philippe de Bruycker
leadja a Bizottságnak.
• 2007? A Bizottság saját jelentése az irányelv átültetésének tapasztalatairól
Néhány megfigyelés az fogadási feltételek irányelv Néhány megfigyelés az fogadási feltételek irányelv kötelezőkötelező
(az államnak választást nem engedő, és nem pusztán (az államnak választást nem engedő, és nem pusztán felhatalmazó)felhatalmazó)
rendelkezéseinek magyarországi végrehajtásáról rendelkezéseinek magyarországi végrehajtásáról
Megfelelően átültetett szabályok
• 2 § Menedékjog iránti kérelem - definíció• 7 § (1) Szabad mozgás• 8 § (és 14 § (2)) A család egysége és a családi élet
védelme• 11 § Munkavállaláshoz való jog, 1 év elteltével
jogerős döntésig• 13 § (1) Befogadás anyagi feltételei a kérelem
benyújtásának időpontjától rendelkezésre állnak (nem fogvatartott esetében)
• 14 § A befogadás anyagi feltételei: szállás, család egysége, érintkezés UNHCR-rel, NGO-kal, jogi képviselőkkel - kivéve (5) és (8)
Megfelelően átültetett szabályok
• 15 § (1) Megfelelő sürgősségi ellátás és alapvető kezelés
• 19 § (2) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezésének a szabályai
• 21 § Jogorvoslat (végső soron fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem bírósághoz) a mozgásszabadság korlátozása (a 7 § cikk alapján hozott határozat) ellen
• 23 § A befogadási feltétekre vonatkozóan van megfelelő vezetés, ellenőrzés és irányítás
• 24 (2) Rendelkezésre bocsátják a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat (M.o.: a már átültetett rendelkezésekre igaz.)
Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal
A szabály• 5 § Tájékoztatás „ésszerűen
feltételezhetően megértett nyelven”, írásban
• 6 § Dokumentáció– vagy státuszt igazol vagy tart
engedély
– 3 napon belül kiadandó
• 10 § (1) Kiskorúak (<18) befogadó állam polgáraihoz hasonlóan részesülnek oktatásban
A fenntartás• Mindhárom bef. állomáson kellő
nyelveken elérhető-e
• A tartalom rendben, de
határidő?
• Kísérő nélküli kiskorúak, bicskei precedens, fogvatartott kiskorúak (ritkán!)
Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal
A szabály
12 § második bek Részvétel a munkaszerződéshez kötődő szakképzésben
13 § (2) egészségnek és alapszükségleteknek megfelelő kielégítő életszínvonalról gondoskodás
14 (5), 19 (4) 24 (1) Megfelelő képzettség és titoktartás
A fenntartás
Nincs átültető szabály, a külföldiek szakképzésére vonatkozó jog nem garantálja
Különleges bánásmódot igénylők egynémely csoportjai (ld. a komolyabb aggályok rovatot is)
Külső szolgáltató alkalmazottai (őrzővédők)
Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal
A szabály
• 19 § (2) A kísérő nélküli kiskorú megfelelő képviseletét biztosítani kell
A fenntartás
A Met szerint eseti gondnokot haladéktalanul ki kell jelölni, de nem egyértelmű, hogy a gondnok csak az eljárásban vesz részt vagy az élet egyszerű helyzeteiben is megfelelően képviseli a kiskorút.
Komolyabb aggályok / átültetés hiánya
A szabály
10 § (2) Kérelemtől számított 3 hónapig halasztható az oktatásban részvétel
13 § (2) egészségnek és alapszükségleteknek megfelelő kielégítő életszínvonalról gondoskodás
15 § (2) Az állam biztosítja a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget a különleges bánásmódot igénylő kérelmezőknek
Az aggályA közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv.
110 §-a szerint a törvény csak egy év elteltével teszi kötelezővé a részvételt, előbb csak ha a szülő kéri
Idegenrendészeti őrizetben levőknek nem adatik meg
(Vitatott – kiterjed-e rájuk az irányelv – szerintem igen és 14 § (8) nem állandó kivétel)
Az erőszak (kínzás, nemi erőszak, más traumák) áldozatairól nem az állam gondoskodik.
Komolyabb aggályok / átültetés hiánya
A szabály
16 § (4) A befogadási feltételeket korlátozó vagy megvonó döntést– egyedileg, tárgyilagosan és
elfogulatlanul kell meghozni
– Indokolni kell
• 17 § (4) A tagállamok a jogszabályokban (is) figyelembe veszik a sérülékeny helyzetű (vulnerable) személyek sajátos helyzetét
A fenntartás
Nincs formális átültető szabály. A 24/2001 BM rend 7§ nem erről szól.
A jog a kiskorúaktól eltekintve nem szól róluk. Ezt nem kompenzálja a kedvező gyakorlat.
Komolyabb aggályok / átültetés hiánya
A szabály18 § (2) Az állam köteles biztosítani a
nemi erőszak, elhanyagoltság, kizsákmányolás, kínzás, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett kiskorúak
- rehabilitációját,- lelki gondozását- szaktanácsadást
19 (3) Az államoknak törekedniük kell a „felügyelet nélküli” kiskorúak családtagjainak felkutatására
A fenntartásAz állam ezt nem vállalta
magára jogi kötelezettségként
Jogszabály nem fogalmazza meg ezt a feladatot - a gyakorlatban nem –állami szerv végzi, alkalomszerűen
Komolyabb aggályok / átültetés hiánya
A szabály
20 § A tagállamok biztosítják a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek.
21 § Jogorvoslat (végső soron fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem bírósághoz) irányelv szerinti ellátások nyújtását érintő elutasító határozatokkal szemben + kötelező jogsegély
A fenntartás
Nincs átültető szabály
A ténylegesen megvalósuló kezelést nem az állam szervei, nem költségvetési forrásból biztosítják
A magyar jog nem garantál bírói szakba elérő jogorvoslatot az ellátásokkal kapcsolatos negatív döntésekkel szemben – a jogsegély sem értelmezhető = nincs átültető szabály
Néhány megfigyelés a készülő MET-ről
MET kommentár Kérdések – Kritikus kérdések - üdvözölt megoldások
Kérdések:• Van-e a menekültnek választójoga? (9§ nem sorolja a kivételek
közé, míg oltalmazottnál kimondja, hogy annak nincs. Tehát van?)• Miért kell a kétfajta menedékes kategóriát fenntartani? (17 §) (Tv
indokolás: a nemzetiben a magyar szuverenitás fejeződik ki - vagy a státusz elkerülése)
• Megengedi-e a MET, hogy a kérelmező részesüljön a befogadási feltételek ellátási részében anélkül, hogy befogadó állomáson vagy szerződéses szálláshelyen lakna? (26§)
• Helyes-e az elismert személyek „elő-integrációs” ellátását és támogatását teljesen kihagyni a MET-ből? (30§(9))
• Érdemes-e a menedékesként elismerési eljárást a másik kettővel együtt kezelni, amikor abban az elismerés tárgya a csoporthoz tartozás, nem a fenyegetettség? (31§)
• Mikor indul az eljárás, ha Dublin II alapján átveszünk valakit? (Mikortól illetik meg az elismerését kérő jogai, beleértve a fogadási feltételeket?) (33§)
• Ha Dublin II alapján átadandó a felelős államnak és ez ellen a döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel él, miért kötelező a Hivatalnak ellenkérelmet beadnia, miért nem mondhat le hivatalból az átadásról, ha a felülvizsgálati kérelem érvei meggyőzték? (47§ (7))
MET kommentár
Kritikus kérdések, megjegyzések• Miért nem lehet a menedékjogot élvezőt nem üldöző harmadik
országnak kiadni? (2 c)• A 28 § a befogadási feltételek megvonásáról és
megtagadásáról szól, a fogadási feltételekre vonatkozó irányelv (FI) ismeri a korlátozást is –MET miért nem?
• 29 § kizárja az önálló jogorvoslatot a megvonásról rendelkező végzéssel szemben – ez ellentétes az Eljárási irányelv (EI) 21 cikkével, amely kötelezővé teszi az adott döntés elleni jogorvoslat biztosítását –ráadásul „végső szakban” bíróság előtt!
• 33 § (8) Családtagok nevében benyújtott kérelmekről szól – az EI viszont eltartott személyekről – nem minden családtag eltartott!
• A 35 § 3-4 a jogi segítségnyújtó jogait rögzíti, az EI viszont jogi és egyéb tanácsadóról szól. Magyar eljárásban nem jogi segítségnyújtó támogató szervezet nem vehet részt?
MET kommentár (kritikus kérdések folyt.)
• Miért zárja ki a 44 § c) az elektronikus ügyintézést? (Az indokolás érve: „személyesen jár el” nem meggyőző – pl. három napos beadási határidők esetén)
• A 46 § az első 15 napra „bezárja” a befogadó állomásra a kérelmezőt. (Indokolás: „rendelkezésre álljon” + biztosítható legyen az eljárás határidőn belüli lefolytatása – de az elj. 60 napos – 45 napig úgyis „szabadlábon” van. Nem ellentétes ez az EI 18 §-ával, amely szerint senkit nem lehet fogvatartani csak mert kérelmező?
• A 47 § (8) kizárja a dublini átadó végzés elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásából a személyes meghallgatást, az indokolás szerint azért, mert addigra már úgyis az átvevő országban van. És ha nincs, mert nem sikerült átadni?
• Miért elfogadhatatlan az EU állampolgár kérelme (49 (2) a) ? Mi lesz, ha puccs lesz egy EU államban? A hivatkozott jegyzőkönyv az EU állampolgárok kérelmeiről csak annyit mond, hogy a tagállamok egymást biztonságos származási országnak tekintik (ha akarják) de nem azt, hogy mérlegelés nélkül el kell utasítaniuk az eljárást.
MET kommentár (kritikus kérdések folyt.)
• 50 § Előzetes vizsgálati eljárás – indokolatlan távollét. Ha megszüntető végzéstől 3 napon belül nem kéri az eljárás folytatását jogait elveszti. Mi van, ha előzetes közben továbbment de Dublin alapján visszaadják? Elvesztette jogát az érdemi eljárásra? Új előzetes eljárással kezd? Miért nem lehet igazolási kérelmet beadni?
• 50 § EI szerint az eljárás megszüntetése ellen jogorvoslatot kell biztosítani „bíróság” vagy „törvényszék” előtt. Ez a MET-ben nincs.
• 49 § (2) – 51 (3-4) Első menedék országa esetén érdemi vizsgálat nélkül dönt – holott kérdés lehet, hogy a „védelem még fennáll” és a „visszafogadja” kritériumok teljesülnek-e.
MET kommentár (kritikus kérdések folyt.)
• MET 57 § f) alaptalan a kérelem, ha utiokmányát megsemmisíti. Az EI csak a „rosszhiszemű” megsemmisítést szankcionálja. MET miért szigorúbb?
• Az EI biztonságos 3. országra vonatkozó alapvető garanciális szabályait (27 (2)) ( kapcsolat az országgal, ésszerű, hogy odamenjen, módszertan a biztonságosság megállapítására, biztonságosság kétségbe vonása, átadandó személy informálása és irat kiadása arról, hogy érdemi vizsgálat nem volt) miért maradtak ki a MET-ből?
• A MET védelem fogalma eltér a Kvalifikációs irányelvétől. KI: az állam aktív, megfelelő lépéseket tesz az üldözés megelőzésére – MET elég ha a megelőzés és a büntetés eszközei „rendelkezésre állnak” és a kérelmező „igénybe veheti” azokat. Miért nem követelmény az aktív állami védelem?
• 90 § (2) A biztonságos származási ország fogalmát egybemossa a biztonságos harmadikéval –amíg a Tanács a listát meg nem alkotja. Ez eltér az EI II függelékétől, amely részletesebb és különböző követelményeket támaszt. Miért nincs összhang a II függelékkel?
MET kommentár
Üdvözölt megoldások
• A menekültnek nyújtott nemzeti bánásmód (9 §)• Az oltalmazott és a menekült jogainak közelítése (15 §)• Világos állásfoglalás abban, hogy a fogvatartottat is
megilletik a fogadási feltételek (26 (2)).• Térítésmentes eü ellátás a különleges bánásmódot
igénylő személyeknek (27 § (2)).• Formális végzés követelménye a fogadási feltételek
megvonása esetén (28 § (4)). • Nem magyar nyelvű okirat elfogadása hiteles fordítás
nélkül (39 0 (4)).• Elhagyásra kötelezés mellőzése eü okokból (43 0 (8) b)• A harmadik kérelem idején nem jár a maradás joga ha
nem refoulement a visszaküldés (52 §)
MET kommentár - pozitívumok
• Szabadítás az idegenrendészeti őrizetből ha érdemi eljárás kezdődik.
(53 § (3))
• A súlyos sérelem értelmezésénél a törvényjavaslatban már nem
szerepel a KI-ben értelemzavaróan jelenlevő (és az eredeti tervezetben
is felbukkanó) „egyedi fenyegetettség” általános fegyveres konfliktus
esetén. (60§ § (3))
• A meghatározott társadalmi csoport tág értelmezése – vagy
változtathatatlan tulajdonság vagy társadalmi észlelés - nem mindkettő,
ahogy KI előírja (63 0 d)).
___________________________________
Általános dicséretek
KI szabatos átültetése
Törekvés az egybeesésre az irányelvek szövegével
Relatíve világos 4 elemes rendszer:
befogadott- ideiglenes védelmet élvező – oltalmazott - menekült
Az Emberi Jogok Európai bírósága Az Emberi Jogok Európai bírósága (Strasbourg) (Strasbourg)
Salah Sheekh v The NetherlandsSalah Sheekh v The Netherlandsügyügy
Application no. 1948/04 Application no. 1948/04
Ítélet: 2007. január 11.Ítélet: 2007. január 11.
Sheekh Tényállás - üldöztetés
A tényállás: – Abdirizaq Salah Sheekh szomáliai állampolgár. Saját
állítása szerint 1986-ban született– Az Ashraf kisebbséghez tartozik – nincs védelmező klán– Mogadishuból a polgárháború miatt egy 25 km-re levő
faluba költöznek, amelyet az Abgal klán és milicia (a Hawiye klán-cslád tagja) ellenőrzött
Múltbeli megpróbáltatások– 90-es évek eleje: apját a klán a ház felgyújtásával fenyegeti
ha nem adnak pénzt– Anyját a piacon zaklatják, kirabolják, őt is inzultálják, amikor
vízért megy– 1995-ben apját megöli az Abgal klán– 1998 bezárják a családot a házba, Sheekh-et szíjjal,
puskatussal verik– leánytestvérét a falun kívülre hurcolják, megerőszakolják,
csak másnap engedik vissza– 2001-ben egyik testvérével együtt a milicia elhurcolja,
teherautó rakományt rakat le vele (kényszermunka)
Sheekh A menekülés útja, módja
• 2002 március vagy április: bátyját, akinek kis vegyesboltja volt az Abgal milicia tagjai megölik, boltját kirabolják, ezt Sheekh látja.
• 2002 július: leánytestvérét ismét elhurcolják, megerőszakolják. (A klánhoz tartozókat lányokat nem hurcolják el.)
• 2003 március 8 ember felfegyverkezve érkezik, megverik, édesanyját megfenyegetik arra az esetre, ha nem teremt pénzt. A falu öregjei nem nyújtanak védelmet az anyának és gyermekeinek
A menekülés• 2003. május 1: egy hét nagybátyjánál Mogadishuban• „Frank” az utazási ügynök teherszállító-repülővel Nairobiba
viszi. Onnan három nap múltán hamis kenyai útlevéllel Isztambulba, majd Amszterdamba repül az embercsempésszel együtt.
• 2003. május 12: megérkezés Amszterdamba – „Frank” eltűnik, a határőrök a repülőtéren érdeklődnek – menekült státuszért folyamodik.
Sheekh A hollandiai eljárás
• Az eljárásElső fok
- A repülőtéri szálláson fogvatartják– Korvizsgálat: a hatóságok szerint minimum 20 éves, ő állítja,
hogy tudomása szerint 17.– 2003. május 13 – június 25. – elsőfokú eljárás
• Elutasítják– Szavahihetőségi problémák– Nem politikai ellenzéke az uralkodó klánoknak, nem volt tagja
pártnak vagy mozgalomnak, sosem tartóztatták le– Nehézségei nem szisztematikus nagymérvű megkülönböztetésből
fakadtak, hanem az általánosan bizonytalan helyzetből és a bűnözői csoportok gyakori, de önkényes megfélemlítéseiből
• Nem fenyegeti az EJEE 3 §-ába (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma) ütköző bánásmód reális veszélye.
• A visszatérés nem jelentene indokolatlanul szigorú bánásmódot (undue harshness) mivel Szomália más, relative biztonságos részeire is visszatérhet.
• Fenntartják az őrizetet.
Sheekh A hollandiai eljárás
Másodfok
2003 június 26 – 2003 november 7 (közben végig fogva)
- szavahihetőségét elismeri
- belső menekülési alternatíva igénybevételével kivonhatja magát 3 § alá tartozó bánásmód reális veszélye alól
Harmadfok
Bár jogilag lehet fellebbezni a bíróság döntése ellen az Államtanács közigazgatási részlegéhez, ügyvéde tanácsára nem teszi, mert az Államtanács következetes gyakorlata szerint, ha van belső menekülési alternatíva, akkor nincs remény az ügy megnyerésére
Sheekh A hollandiai eljárás
• EU útiokmánnyal 2004 január 16-án Nairobin keresztül szándékozzák hazaküldeni.
• Ez ellen január 8-án kifogást emel• Az ideiglenes intézkedésekről döntő bíró nem ad
helyt• 2004. január 15-én az Emberi Jogok Európai
Bíróságához fordul és az eljárási szabályok 39. szakasza alapján ideiglenes intézkedést kér, amit a Bíróság elnöke megad, kérve a kormányt ne toloncolják ki.
• Közben a holland hatóságok sorra elutasítják a kitoloncolás elleni panaszait.
Sheekh A hollandiai eljárás
• A Szomáliára vonatkozó holland álláspont fordulata, Seekh elismerése
• 2005 június 24: A Szomália meghatározott részeiről érkezőket a miniszter csoportos védelemben („categorial protection policy”) részesíti.– 2005 július 7 A holland kormány értesíti a Bíróságot, hogy ez
Sheekh-re kiterjed.– 2005 szeptember 23 – új menekült státusz iránti kérelmet ad
be – 2006 március 10-én ennek helyt adnak.
Vitatott kérdések
Vitatott kérdések:– Mi vár rá Szomáliában (mikor megfelelő a származási
országinformáció?)– Van-e belső menekülési alternatíva?– Ha igen ésszerűen elvárható-e hogy oda meneküljön?– Van-e joghatósága a bíróságnak?– Mi a tiltott bánásmódra vonatkozó valószínűségi küszöb?– Mi minősül a 3. §-et sértő bánásmódnak?– Melyik pillanatra kell vonatkozzon a döntés - a
menekülésére, vagy a bírói döntéshozataléra?
COI - Szomália
Holland Külügyminisztérium, országjelentések, gyakorlatilag évente. (Helyszíni szemle alapján)
– Szomáliát relatíve biztonságos és relatíve veszélyes részekre osztják (olykor harmadik, átmeneti övezettel) Relative biztonságos Szomaliland és Puntland, a többi rész gyakorlatilag nem.
– Elismerik, hogy a kisebbségek a relative veszélyes részeken különösen veszélyeztetettek.
– Szomaliland és Puntland területén a Szomália más részeiről odamenekült „belső menekültek” nyomorúságos körülmények között, táborokban élnek.
– 2003 októberében Szomaliland kormánya felszólította a nem onnan származó belső menekülteket, hogy hagyják el Szomalilandot (bár nem kényszerítette ki a felszólítást, nagyon sokan továbbvándoroltak Puntlandba vagy Jemenbe.)
COI - Szomália
NGO források:• Médecins sans Frontiéres,
– vitatja, hogy Puntland biztonságos
• Dutch Refugee Council, – rámutat, hogy Szomalilandból van kitoloncolás– vitatja, hogy Puntlandban lenne hatékony védelem– idézi az ENSZ Humanitárius ügyekért felelős
főtitkárhelyettesét, aki a belső menekültek szomalilandi táborára utalva azt mondta: „Ez a világ legelfeledettebb helyszíneinek egyike. Ehhez képest Darfur kitüntetett helyzetben van.”
• Amnesty International– a klán védelmet nem élvezők továbbra is komoly veszélyben
vannak
COI - Szomália
A szomalilandi és a puntlandi hatóságok álláspontja:
„Szomaliland Köztársaság” Áttelepülési, Újjáépítési és Reintegrációs Minisztere 2002-ben levelet ír a holland külügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek:
Ebben kifejti, hogy Szomaliland nem fogja tűrni szomáliaiak önkéntes vagy kényszerített áttelepülését ha nem arról a területről származnak. Még a Szomalilandból származók is csak akkor térhetnek haza, ha három évnél rövidebb ideig voltak távol és van szomalilandi útlevelük.
Puntland (tartomány) elnöke: 2004: levél a külügyminiszternek: „csalódással tölti el a holland kormány tevékenysége, amellyel anélkül, hogy a puntlandi hatóságok előzetes beleegyezését vagy jóváhagyását megszerezné ...menekülteket ... erőszakkal Szomália Puntland államába ömleszt, függetlenül attól, Szomália melyik részéről érkeztek eredetileg”
Puntland nem fogadja el az EU utiokmányt.
COI - Szomália
UNHCR: 2004 január, majd 2005 november: állásfoglalások Szomáliáról (position papers)
2004:• A UNHCR támogatja a Szomalilandból és Puntlandból származók önkéntes
visszatérését, de menekült státusz megadását (vagy egyéb védelmi formát) ajánl a délről érkezetteknek, de elutasítja a belső menekülési alternatívát mert „nem ésszerű azt várni valakitől, hogy országa olyan részébe költözzön, amelyhez nem kötik etnikai, törzsi, vallási és/vagy kulturális kötelékek” (Ítélet, 100. pont)
• „Egyetlen szomáliait sem szabadna akarata ellenére visszaküldeni az ország olyan részébe amely nem saját származási területe.” (uo.)
2005 • Nincs belső menekülési alternatíva, mivel nincs hatékony védelem a származási
területen kívül• Ezért a nemzetközi védelmet nem szabadna a belső menekülési alternatívára
hivatkozva megtagadni• A dél-Szomáliából érkezetteket vagy el kellene ismerni vagy más védelemben
részesíteni• A nem észak-Szomáliából érkezetteket nem szabad erőszakkal (vissza)küldeni oda.
Joghatósági kérdések
2 lehetséges akadály:
– Mivel „megoldódott” az ügy (hiszen tartózkodási engedélyt kapott) törlendő
– Nem merítette ki a hazai jogorvoslatokat mert nem fellebbezett az Államtanácshoz.
– Bíróság: • a „kategórikus” (csoprothoz tartozáson alapuló) védelem nem megoldás, mert
időleges, 1 évre szól
• A helyi jogorvoslat kimerítése akkor szükséges, ha a jogorvoslat– valószínűleg hatékony– elérhető (hozzáférhető)– alkalmas a jogsértés közvetlen orvoslására
– Az Államtanácshoz folyamodás felesleges lett volna (nem vezetett volna eredményre),
» mert az Államtanács következetes gyakorlata szerint az egyénnek azt is ki kellett mutatnia, hogy saját csoportjának más tagjaihoz képest is diszkriminatívan bánnak vele – ezt Sheekh soha nem állította.
» mert az Államtanács úgy vélte van belső menekülési alternatíva - ezért elutasította volna a kérelmet
A 3. cikket sértő bánásmód
A kérelmező álláspontja:a Reer Hamar kisebbség tagjaakinek nincs családi (klán) védelme
Dél-Szomáliában a 3. cikkbe ütköző bánásmód fenyegeti
nincs garancia arra, hogy a relative biztonságos országrészbe (Szomaliland, Puntland) beengednék.
Ha mégis,akkor a belső menekültek táborában kellene élnieembertelennek nevezett körülmények közöttráadásul a Mogadishun át vezető út a 3 cikk sérelmével
járhat
A 3. cikket sértő bánásmód
• A kormány álláspontja:– Tagadja, hogy az üldöztetés reális
veszélyét, mivel a korábbi „problémái” nem abból származtak, hogy őt kipécézték („person-specific unfavourable attention”), hanem a az általánosan bizonytalan biztonsági helyzetből.
– Vitatja, hogy a relative biztonságos részekben a kisebbségiek helyzete oly rossz lenne
A 3. cikket sértő bánásmód
• A Bíróság álláspontja
– általános elvek: 135 – 137 pont
– az elvek alkalmazása az ügyre: 138 – 149 pont
3. cikk - általános elvek
• Általános elvek:– a belépés, tartózkodás és kiutasítás fölötti ellenőrzés az
állam előjoga - de csak nemzetközi kötelezettségeivel összhangban;
– a kiutasításkor tiszteletben kell tartania az EJEE 3. cikkét;– a 3. cikk a a demokratikus társadalom alapértékét tükrözi, – ezért abszolút tilalmat jelent, – még akkor is, ha az áldozat egyébként nemkívánatos vagy
veszélyes személy.– Az állam jogsértő módon jár el, ezért felelősséggel tartozik
ha kiutasít valakit, amidőn• komoly okok alapján feltételezhető, hogy• fennáll a 3 cikkel ellentétes bánásmód valós veszélye
– Ilyen helyzetben a 3 cikk magában foglalja az ilyen országba kiutasítás tilalmát
3. cikk - általános elvek
• Az állam felelősségének a tisztázása feltételezi a célország körülményeinek összevetését a 3 cikkel,
– ennek során a Bíróság figyelembe veszi az • alperes állam • a felperes – vagy a 3. fél,• valamint a saját maga
által beszerzett bizonyítékokat
A bizonyítékokra vonatkozó követelmény:
a kiutasító ország helyzetelemzése legyen adekvát, és kellően alátámasztott
mind saját
mind más megbízható és objektív forrásokból
származó információkkal.
Ilyenek más források: más államok, az ENSZ szervei és jó hírnevű (reputable) nem-kormányzati szervezetek
3 cikk általános elvek
A veszély mérvadó időpontja: ex nunc: a kiutasítás (a bírói döntés) pillanata - az időközben felmerült tényekre is figyelemmel kell lenni
• A fenyegető bánásmód (üldöztetés) súlya, elkövetőjeA z üldöztetés súlyosságának egy minimumot el kell érnie,
ennek mértéke relatív
Az üldöző lehet nem közhivatalnok de – ebben az esetben – be kell mutatni, hogy
az állam nem képes a reális veszélyt megfelelő védelem nyújtásával elhárítani
Az elvek alkalmazása – a döntés
• A Bíróság elismeri, hogy Szomaliland és Puntland az onnan származok számára biztonságos – nem fenyeget a 3 cikk sérelme
• A nem onnan származók tekintetében – a holland kormány és a UNHCR helyzetértékelése közül az
utóbbiét választja - döntő, hogy van-e klán nyújtotta védelem
• Sheekh, mint a Benadiri azaz Reer Hamar kisebbség alcsoportját képező Ashraf kisebbség tagja valószínűleg nem kapna klán-védelmet
• az ilyenek Szomalilandban vagy Puntlandban a belső menekültek nyomorúságos (miserable) telepeire kerülnek, ahol különösen sebezhetőek és mindenki másnál jobban ki vannak téve a sérelmükre elkövetett bűncselekmények veszélyének.
• a legveszélyeztetettebbek a visszatérő (elutasított) menekültek, akik belső menekültté válnak és kisebbségekhez tartoznak. A kérelmező mindhárom jellemzőnek megfelel.
Az elvek alkalmazása – a döntés
• A Bíróság azonban elkerüli annak elemzését, Sheekh maga is a 3 cikket sértő bánásmódban részesülne-e ha Szomalilandba vagy Puntlandba visszaküldenék.
• Ehelyett a T.I v. The United Kingdom (2000) ügy mentén a közvetett visszaküldéssel érvel: A Szomalilandba vagy Puntlandba visszaküdés azzal járhatna, hogy onnan is kitoloncolják, vissza Szomália déli – nem biztonságos – részébe. Ezért a visszaküldő felel.
• A belső menekülési altetrnativa alkalmazási (garanciális) feltételei a Bíróság szerint:– az odautazás lehetséges,– beengedik a biztonságos területre– letelepedhet ott.
Az elvek alkalmazása – a döntés
• Szomaliland és Puntland is vagy formálisan kiutasította a nem onnan származókat, vagy kifejezte, hogy nemkivánatosnak tartja őket.
• Egyikük sem fogadja el az EU utiokmányt
• Megvan annak a reális esélye, hogy nem tudnak ott letelepedni, hanem arra kényszerülnek, hogy Szomália nem biztonságos részébe költözzenek
Az elvek alkalmazása – a döntés
Mi minősül a 3. §-et sértő bánásmódnak (üldöztetésnek)?
Ítélet 146. pont: Sheekh múltbeli megróbáltatásai (verés, rúgás, kirablás, megfélemlítés, aklatás, kényszermunka + családtag meggyilkolása testvér megerőszakolása) kimeríti az embertelene bánásmód fogalmát. Az Ashraf kisebbség - jól dokumentáltan – mind a mai napig ki van téve e bánásmód veszélyének.
Ki gyakorolja a bánásmódot, követi el az üldöztetést?Holland kormány: általános bizonytalanság az oka.Bíróság: ez közömbös, a kérdés az, van-e megfelelő védelem. A Bíróság szerint nem volt és azóta sincs megfelelő védelem a klán védelmét nem élvező kisebbségi tagok számára
Célzott volt-e a tettBíróság: igen, hiszen kisebbségi mivoltuk miatt szenvedték el.
Az elvek alkalmazása – a döntés
Kell-e az egyéni kipécézettség?
Holland kormány: igen
Bíróság: nem
„A Bíróság hozzáteszi, hogy véleménye szerint a kérelmezőt fenyegető veszély bemutatásához nem lehet megkívánni azt, hogy a kérelmező bizonyítsa, vannak a személyére vonatkozó további megkülönböztető tényezők. Ebben az összefüggésben a jogsértő bánásmód puszta lehetősége kevés ugyan ahhoz, hogy a 3 cikk megsértését jelentse...ebben az esetben azonban ...előre látható, hogy a kérelmező visszatérésekor ki lesz téve a 3. cikket sértő bánásmódnak.”
Az elvek alkalmazása – a döntés
A Bíróság (harmadik tanácsa)
egyhangúlag kimondja,
hogy Sheek kiutasítása Szomáliába
megsértené
az Egyezmény 3. cikkét
Tanulságok
• Az EJEE az EU acquis része – a migrációs döntéseknél (kiutasításnál) feltétlenül figyelembe kell venni.
• A Bíróság felülbírálja az államok helyzet-értékelését – ehhez más államok, az ENSZ szervei (pl. UNHCR) és nem kormányzati szervek jelentéseire is támaszkodik
• A személyes kipécézettség (singling out) nem követelmény: elég ha a tiltott bánásmódot a csoport tagjaként kényszerül elszenvedni a kérelmező
Tanulságok
• Az üldöző lehet nem állami szereplő – ilyenkor is fennáll a 3 cikk sérelmének reális veszélye, ha az álam nem képes hatékony védelmet nyújtani.
• A védelem hiánya objektív tény, nem szükséges az állami „bűnrészesség”
• a Bíróság a belső menekülési alternatívát csak akkor fogadná el, ha az odajutás, a belépés és a letelepedés garantált lenne, valamint garantált lenne a lánc-refoulement elleni védelem.
• Az állam a közvetett refoulement-ért is felelős
• A kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma abszolút, a nemkivánatos elemekre (pl. terroristák) is kiterjed!
Az Európai Bíróság Nagytanácsa Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg)(Luxemburg)
C-245/05 C-245/05 NICOLAE BOT versus PRÉFET du VAL- NICOLAE BOT versus PRÉFET du VAL-
DE-MARNEDE-MARNE
előzetes döntéshozatali ügybenelőzetes döntéshozatali ügybenhozott 2006 október 3-i ítélethozott 2006 október 3-i ítélet
Tényállás
• Nicolae Bot román állampolgár 2002. augusztus 15-től november 2-ig, majd 2002. november végétől 2003. január végéig tartózkodott a schengeni térségben, így többek között Franciaországban. Ezt követően, 2003. február 23-ána schengeni területen kívülről ismét beutazott Franciaországba, ahol 2003. március 25-én igazoltatták.
A préfet du Val de Marne 2003. március 26-i határozatával elrendelte N. Bot kitoloncolással történő kiutasítását.
N. Bot e határozat megsemmisítése iránti kérelmét az illetékes közigazgatási bíróság elutasította, lényegében azzal az indokkal, hogy N. Bot, Franciaországba az SMVE 20. cikkének (1) bekezdésében írt hat hónapos időtartam le nem telte ellenére visszatérve több ízben megsértette e rendelkezést, így nem tekinthető Franciaországba e rendelet értelmében szabályosan beutazottnak.
N. Bot 2003. május 5-én ezen ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Conseil d’État-tól.
Mivel a Conseil d’État úgy vélte, hogy N. Bot helyzetének az SMVE 20. cikkének (1) bekezdése tekintetében vett szabályossága attól függ, mi értendő e rendelkezés értelmében „az első beutazás időpontján”, eljárását felfüggesztette és előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé terjesztette a kérdést.
SMVE 20 cikk
20. cikk
(1) A vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó külföldiek az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, de legfeljebb három hónapig szabadon mozoghatnak a Szerződő Felek területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek.
Az előzetes kérdés
A kérdést előterjesztő bíróság kérdése az, hogy
vajon a schengeni térségbe történt minden újabb beutazás,
vagy pedig az e térségbe történt legelső beutazáson kívül kizárólag az e legelső beutazástól számított hat hónapos időszak leteltét követő újabb beutazás minősül-e „első beutazásnak”.
90/180 variációkjan febr márc ápr máj jún
júl aug szept okt nov dec
jan febr márc ápr máj jun
jan febr márc ápr máj jún
júl aug szept okt nov dec
schengeni területen tartózkodik
Nincs schengeni területen
Az SMVE értelmezése
• Szószerint: a legelső beutazástól számított hat hónap elteltét követő beutazás újabb első beutazás – újabb hat hónapos periódust indít.
• Bizottság és Finnország ellenvetése:
– Az, aki először a schengeni térséget még első beutazása napján gondosan elhagyja,
– majd (89 nap után visszatérve) a hat hónapos időszak végéig egy nap híján három hónapot tartózkodik
– hatodik hónap végén egy napra kiutazik majd - már az újabb hat hónapos időszakot kezdve - másnap oda újra beutazva
– újabb három hónapig tartózkodik e térségben
– az valójában egy-két nap hiján hat hónapon át folyamatosan szabadon mozoghat e térségben, ami
– nem egyezik a jogalkotó szándékával
Az SMVE értelmezése
• Bizottság javaslata: Első beutazás : ha megelőzően legalább három hónapig távol volt, illetve ha
nincs ilyen hosszú távollét, akkor mindig az esedékes beutazást megelőző utolsó hat hónap számít
• Finnország javaslata: első beutazás: az újabb beutazást megelőző hat hónapon belüli első beutazás ( A Bizottság javaslatának második fele)
• Bíróság elutasítja ezeket:
ezek az értelmezések – „azzal, hogy az első beutazás időpontját, az utolsó beutazás időpontjától függően, változtathatónak feltételezik – figyelmen kívül hagyják, hogy az SMVE 20. cikkének (1) bekezdése az „első beutazás” fogalmára épül, és azt az ott nem szereplő utolsó beutazás időpontjának fogalmával váltják fel”. (Ítélet, 40. pont)
Ráadásul SMVE szövege nem támasztja alá + nehezen értelmezhető + jogbiztonságot csökkenti – elvetendő (uo. 41. pont)
Lehetséges-e 89 + 90 nap 1 nap szünettel?
• A hosszú távú tartózkodásra vonatkozó szabályok kijátszásának veszélyéről:
„noha az SMVE 20. cikke (1) bekezdésének jelenlegi szövege lehetővé teszi a schengeni térségben való közel hat hónapos tartózkodást két egymást nem folyamatosan követő tartózkodás halmozásával, a közösségi jogalkotó feladata e rendelkezés esetleges módosítása,”
ha úgy ítéli meg, hogy e halmozás sértheti a három hónapnál hosszabb tartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokat
Az ítélet rendelkező része
• Az SMVE „20. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő „első beutazás” fogalma a schengeni térségbe történő legelső beutazáson kívül magában foglalja az e legelső beutazástól számított hat hónapos időszak leteltét követően e térségbe történő első beutazást is, valamint a korábbi első beutazás időpontjától számított hat hónapos időszak letelte utáni minden újabb első beutazást is.”
Az Európai Bíróság Nagytanácsa Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg)(Luxemburg)
C-503/03 C-503/03 Bizottság kontra Spanyolország Bizottság kontra Spanyolország
ügybenügybenhozott 2006 január 31-i ítélethozott 2006 január 31-i ítélet
Tényállás
A spanyol hatóságok megtagadták e két algériai állampolgár, Hadj-Youcef Farid és Smail Bouchair schengeni térségbe való beléptetését.
Mindketten közösségi (spanyol) állampolgárok házastársai voltak és Dublinban, illetve Londonban éltek.
Amikor Farid Algériából Barcelonába érkezett 1999-ben, megtagadták a beléptetését, majd amikor vízumot igényelt Dublinban, azt is, mert Németország figyelmeztető jelzést adott ki ellene a SIS-ben.
Bouchair családi és látogató vízummal akart Spanyolországba utazni, de ezt 2001-ben ugyancsak azért tagadták meg a spanyol hatóságok, mert Németország beléptetési tilalommal járó figyelmeztető jelzést adott ki ellene.
Előzetes eljárás
• EKSZ 226 § alapján a két érintett panasza nyomán a Bizottság indítja
• 2001 április 23.: levél Spanyolországnak: miért nem adták meg a vízumot?
• Spanyolország szerint a SMVE előírása, hogy aki ellen figyelmeztetető jelzés van, attól meg kell tagadni.
• 2002 június 26.: „Indokolással ellátott vélemény”
A Bizottság szerint Spanyolország gyakorlata a 64/221 irányelvet* sérti
Spanyolország fenntartja álláspontját
A Bizottság keresetet nyújt be
1964. február 25-i 64/221/EGK tanácsi irányelv
(HL 1964. 56., 850. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 11. o.)
A vita lényege1) Ha valaki ellen kiadják az SMVE 96 cikke szerinti beléptetési tilalmat elrendelő
figyelmeztető jelzést, az egyben azt is jelenti-e hogy teljesülnek a 64/221 sz irányelvben a kizáráshoz szabott szigorú – az unió polgárát és családtagjait fokozottan védő – követelmények?
2) Mi a viszonya az SMVE-nek a közösségi joghoz, elsőbbséget élvez-e a közösségi jog a schengeni vívmányok átvétele után is?
Az irányelv szerint az Unió polgárát vagy házastársát – még akkor is, ha harmadik állam polgára –, csak akkor lehet kiutasítani, vagy a belépésből kizárni,
ha a tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi indokok alapján hoznak intézkedést,
amelyeket nem szabad gazdasági célok érdekében érvényesíteni és kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak.
Az érintett személlyel szemben korábban hozott büntetőítéletek önmagukban nem szolgálhatnak alapul ilyen intézkedésekhez.
Az érintettel közölni kell azokat a közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi indokokat, amelyek alapján a kérelmére vonatkozó döntést meghozták, kivéve, ha ezek közlése az érintett állam nemzetbiztonsági érdekeit sértené.
(A ma hatályos feltételrendszerre lásd: 2004/38/EK irányelv 27 – 33 cikkeit)
A felek érvei – Bizottság
A Bizottság álláspontja szerint a Spanyol Királyság
– mivel megtagadta a területére való beléptetést és a vízumkiadást két olyan személytől, akik tagállami állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársai, csupán amiatt, hogy e személyek beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya
alatt álltak – nem tartotta tiszteletben a 64/221 irányelvnek a Bíróság
értelmezése szerinti követelményeit (Ítélet, 29. pont)
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a valamely tagállam területére való belépés csak akkor tagadható meg az Unió polgárától vagy családtagjától, ha az érintett valóságos és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét. (Í, 39.p.)
A felek érvei - Spanyolország
• A spanyol kormány szerint az SMVE rendelkezéseinek megfelelő gyakorlat nem lehet ellentétes a közösségi joggal, minthogy az SMVE rendelkezései a közösségi jog részét képezik. (Í, 30 p)
• Márpedig a SIS-be bevitt beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés az azt kiadó állam kizárólagos hatásköre és felelőssége. A Spanyol Királyság azzal, hogy az ilyen figyelmeztető jelzés hatálya alatt lévő személyektől megtagadta a beléptetést és a vízumkiadást, csupán az SMVE 5. és 15. cikke alapján fennálló kötelezettségeit hajtotta végre. (Í, 31. p.)
A felek érvei - Spanyolország
• Az SMVE nem tartalmaz olyan szabályt, amely kötelezné a szerződő államot, hogy megkeresse a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést kiadó államot az indokokkal kapcsolatban (a tartózkodási engedély sajátos esetét leszámítva) (Í, 40. p.)
• A schengeni államok 1996. április 18-i nyilatkozatukban elfogadták azt az elvet, miszerint a közösségi jog hatálya alá tartozó személyeknek a SIS-be való felvételére és ennek fenntartására csak akkor kerülhet sor, ha az összeegyeztethető a közösségi joggal. Ezért az ilyen felvételt joggal lehet valós és súlyos veszélyre utaló jelnek tekinteni. (u.o.)
A Bíróság álláspontjaA schengeni acquis és a közösségi jog viszonya
• Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése (1999. május 1 előtt) SMVE 134 cikke világos prioritást rögzített: az SMVE rendelkezései csak annyiban voltak alkalmazhatók, amennyiben összeegyeztethetők voltak a közösségi joggal
• A schengeni acquis átvételéről szóló 1997. évi jegyzőkönyv preambuluma megismétli a szabályt, 1 cikke pedig rögzíti, hogy a megerősített (schengeni) együttműködés csak az EKSZ tiszteletbentartása mellett folyhat
= az SMVE-nek megfelelő gyakorlatnak a közösségi joggal összeegyeztethetőnek kell lennie ~ a közösségi jog elsőbbsége a SMVE-vel szemben
A Bíróság álláspontjaSMVE v. 64/221
• Farid és Bouchair – mint EU polgárok házastársai jogosultak a belépésre.
• A tagállamok előírhatnak vízumkényszert, de ha előírják, kötelességük minden segítséget megadni a szükséges vízum megszerzéséhez
• Kizárhatják a beléptetésből (megtagadhatják a vízumot) – de a közrendi, illetve közbiztonsági indokok alapján hozott
intézkedések kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak.
– A korábban hozott büntetőítéleteket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bűntett olyan személyes magatartásra utal, amely a belépésről való döntés időpontjában is veszélyezteti a közrendet;
– a társadalmi rend bármely jogsértés által megvalósított megzavarásán túl a közrend olyan valóságos és kellően súlyos veszélyeztetése áll fenn, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét;
– a személyek szabad mozgásának alapelvétől való eltérést szolgáló közrendi kifogást megszorítóan kell értelmezni;
– annak tartalmát a tagállamok nem határozhatják meg egyoldalúan.
A Bíróság álláspontjaSMVE v. 64/221
• „[M]eg kell állapítani, hogy a 64/221 irányelv 2. cikke szerinti közrend fogalma nem feleltethető meg az SMVE 96. cikkében foglalt közrendfogalomnak.”
• Az SMVE 96 cikk szerint a figyelmeztető jelzés a közrendet fenyegető veszéllyel indokolható, amennyiben– a külföldit legalább egyéves szabadságvesztés-büntetéssel
büntetendő bűncselekmény miatt elítélték – a külföldi ellen intézkedést hoztak a külföldiek beutazására
vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése miatt
– e körülmények önmagukban indokolják a figyelmeztető jelzés kiadását, függetlenül annak a veszélynek a konkrét értékelésétől, amelyet az érintett jelenthet
• A 64/221 irányelv (és jelenleg a 2004/38/EK irányelv) követelményei ennél sokkal szigorúbbak
A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221• Az SMVE-ben előírt eljárás azzal járhat, hogy az EU polgár harmadik
ország állampolgárságával rendelkező házastársát megfoszthatják az irányelvben előírt védelemtől abban az esetben, ha beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adnak ki ellene. (Í, 50. p.)
• Az 1996. évi nyilatkozatban azt vállalták, hogy csak a közösségi joggal összhangban adnak ki beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a kedvezményezett személyek (itt: házastársak) ellen, vagyis csak akkor ha megállapították, hogy a személy jelenléte a 64/221 irányelv szerinti valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét.
• A házastárs SIS-be történő felvétele olyan ok meglétére utal, amely indokolja a schengeni térségbe való beléptetés megtagadását. Mindazonáltal ezt a jelzést meg kell erősíteniük olyan információknak, lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az érintett jelenléte valóban ilyen veszélyt jelent.
• Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az SMVE 94. cikkének i) pontja kifejezetten lehetővé teszi a figyelmeztető jelzés okának feltüntetését.
A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221
• A spanyol hatóságok, a beléptetés megtagadását csak azzal indokolták, hogy az a SIS-ben – a kiadás okát fel nem tüntető – beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés található.
• Mivel a figyelmeztető jelzés indokát nem ismerték, a spanyol hatóságok nem voltak jogosultak Farid és Bouchair beléptetését megtagadni anélkül, hogy előtte megvizsgálták volna, hogy jelenlétük valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét.
• A SIRENE rendszerben erről max. 12 órán belül tájékozódhattak volna
Az Ítélet rendelkező része:
• „A Bíróság megállapítja, hogy a Spanyol Királyság – mivel Hadj-Youcef Faridtól megtagadta a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről Schengenben 1985. június 14‑én aláírt megállapodás részes államainak területére való beléptetést, valamint Hadj-Youcef Faridtól és Smail Bouchairtól, akik tagállami állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársai, megtagadta az e térségbe való beutazás céljára szolgáló vízum kiadását csupán amiatt, hogy a Schengeni Információs Rendszerben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álltak, anélkül azonban, hogy előzőleg megvizsgálta volna, hogy e személyek jelenléte olyan valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent-e, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét – nem teljesítette a külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közrend, közbiztonság vagy közegészség által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról szóló, 1964. február 25‑i 64/221/EGK tanácsi irányelv 1–3. cikkéből eredő kötelezettségeit. „
Tanulságok
• Az ügyben a kölcsönös elismerés elvével szemben (amely a másik tagállam aktusának automatikus elfogadását jelentené) a Bíróság a mozgáskorlátozás rendkívüliségét kifejező különleges gondosság és egyéni tagállami felelősség eszméjét erősíti meg.
• az SMVE és a a közösségi jog (a jövőben: a 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról ) összeütközése vagy eltérése esetén a közösségi jognak kell elsőbbséget biztosítani.
Köszönöm a figyelmüket!
Nagy Boldizsárwww.nagyboldizsar.hu
(1) 2426313