Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei

Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei

Természetvédelmi mérnök BSc. képzés

Élőhelyvédelem c. tárgy

2007/2008. tanév

Király Gergely

Erdőtársulás-csoportok

Potenciális vegetáció

(%)

Mai maradvány (%)

Hazai társulások

Bükkösök 4,0 1,1 8

Gyertyános-tölgyesek

10,5 2,3 9

Cseres-tölgyesek 19,5 2,3 7

Erdőssztyep erdők 23,0 0,3 10

össz. 57,0 6,0 34

Mészkerülő erdők 2,5 0,6 9

Mészkedvelő erdők 2,5 0,5 12

Szikla-, szurdok- és törmeléklejtő erdők

0,3 0,1 18

Ligeterdők 19,0 0,7 14

Láperdők 4,0 0,2 9

össz. 29,3 2,8 62

Mindösszesen 85,3 8,1 96

Az erdőtársulás-csoportok néhány összegző adata

KL

ÍMA

RE

GIO

NÁ

LI

SE

DA

FIKU

S

Mészkerülő erdők

Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%)

3,0 0,6

• Hegy- és dombvidéki társulások (9 társulás)

• Többletvízhatástól független termőhelyeken

• Mészmentes mállástermékű alapkőzeteken

• Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon

• Egy (ritkán 2) lombszintű, cserjeszint nélküli állományok

• Gyenge fatermőképesség, gyenge záródás

• Acidofrekvens fajok dominanciája, fajszegénység

• Montán elemekben gazdag

• Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása

• Gyakran leromlott, erodált termőhelyek

• Számos másodlagos állomány

• Homogén, elegyfafajok nélküli állományok

• Idegenhonos fafajok (főleg fenyők) alkalmazása

• Erdővédelmi gondok

Természetvédelmi problémák és megoldások

• Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők

• Fokozatos természetes felújítások

• Meggondolt elegyítés

Mészkerülő tölgyesek

Mészkerülő bükkösök

Mészkerülő gyertyános-tölgyesek

Lombelegyes erdeifenyvesek

(„mészkerülő fenyvesek”,

„fenyőelegyes tölgyesek”)

Mészkedvelő erdők


3,0 0,8

• Hegy- és dombvidéki társulások (12 társulás)

• Többletvízhatástól független termőhelyeken, déli kitettségben

• Bázisokban (főleg mészben) gazdag mállástermékű alapkőzeteken

• Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon

• Gazdagon struktúrált, erős cserjeszintű állományok

• Gyenge fatermőképesség

• Bazofrekvens fajok dominanciája, nagy fajgazdagság

• Xerotherm elemekben gazdag


• Idegenhonos fafajok (főleg feketefenyő) alkalmazása


• Inváziós fajok térhódítása

• Vadállomány hatása

• Turizmus, beépítés



• Idegenhonos fafajok visszaszorítása

Mész- és melegkedvelő tölgyesek

Molyhos tölgyes bokorerdők

Mészkedvelő fenyves társulások

(homoki erdeifenyves,

„mészkedvelő erdeifenyves”)

Szikla-, szurdok- és törmeléklejtő erdők


0,3 0,1

• Hegyvidéki társulások (18 társulás)

• Többletvízhatástól független termőhelyeken, északias kitettségben

• Sziklás, törmelékes terepen, magas váztartalmú talajokon

• Nagy a domborzati formák szerepe

• Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok

• Változó fatermőképesség, alig feltárt területek

• Nagy fajgazdagság, a fajok széles ökológiai skálán szóródnak

• Magas reliktumőrző-képesség





• Turizmus



• Vadállomány szabályozása

Szurdokerdők

Sziklaerdők

Törmeléklejtő-erdők


19,0 0,7

Ligeterdők

• Főként síkvidéki társulások (14 társulás)

• Jelentős többletvízhatás, mozgó vízzel, aerob körülmények

• Gyorsan változó termőhelyek („életelemük a változás”)

• Öntéstalajokon (szemcseméret, talajfejlődés stádiuma meghatározó)• Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok

• Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a legértékesebb állományokig)

• Gyors szukcessziós folyamatok (gyors regenerációs képesség)

• Higrofil fajok

• Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások)

• Intenzív erdőgazdálkodás

• Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása


• Inváziós növények térhódítása



• Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása

• Természetes állománydinamika biztosítása

• „Természetközeli erdőgazdálkodás”

• Idegenhonos növényfajok visszaszorítása

• Vadállomány szabályozása

Hordalékcserjések

Bokorfüzesek

Puhafás ligeterdők

Keményfás ligeterdők

Patakmenti ligeterdők (égerligetek)

Láperdők


4,0 0,2

• Régióhoz nem köthető társulások (9 társulás)

• Jelentős többletvízhatás, pangó vízzel, anaerob körülmények (tőzegesedés)

• Lassan változó, stabil termőhelyek

• Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok

• Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a viszonylag értékes állományokig)

• Higrofil fajok dominanciája

• Magas reliktumőrző-képesség

Nyír- és fűzlápok

Égerlápok 1.

Égerlápok 2.

• Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások) – a termőhelyek irreverzibilis tönkremenetele

• Lassú regeneráció, nagy kockázatokkal + termőhelyi sérülékenység

• Intenzív erdőgazdálkodás

• Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása


• Inváziós növények térhódítása



• Természetvédelmi rendeltetés

• Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása

• Idegenhonos növényfajok visszaszorítása

• „Sebezhető” (VU) – 12 társulás (19,4%)

• „Veszélyeztetett” (EN) – 32 társulás (51,6%)

• „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 17 társulás (27,4%)

• „Eltűnt” (EX) – 1 társulás (1,6%)

Edafikus erdőtársulások veszélyeztettsége

Klímaregionális erdőtársulások veszélyeztettsége(az erdősztyep-erdők nélkül)

• „Sebezhető” (VU) – 13 társulás (50,0%)

• „Veszélyeztetett” (EN) – 8 társulás (33,3%)

• „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 4 társulás (16,7%)

• „Eltűnt” (EX) – **

• Elhelyezésük problémás a potenciális vegetációban (edafikus társulások?)

• Nehézkes definíció (pl. higrofil cserjések)

• Részben unikalitások (pl. sziklai társulások)

• Részben másodlagosak (pl. szegélycserjések)

Cserjések veszélyeztettsége (8 társulás, egyelőre)

• Szukcesszió, mint ellenfél

• Vadállomány

• Özöngyomok

•Megfelelő erdőszegélyek kialakítása

Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei

Documents

Transcript of Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei