AZ ANTROPOZÓFIA ÉS A SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA€¦ · Ertsey Attila: Mi történik...

20

14

. JÚ

NIU

S

17/2

A Z A N T R O P O Z Ó F I A É S A S Z O C I Á L I S É L E T F O L Y Ó I R A T A

Világhelyzet | Ertsey Attila: Mi történik Ukrajnában?Antropozófia | Turós Mátyás: A „Tiszta forrásból” euritmia-elõadásrólFel nem tett kérdéseim | Pályázat

Világhelyzet

1 Ertsey Attila:Mi történik Ukrajnában?

9 Terry Boardman:Szíriana II. rész

22 Ertsey Attila:A szociális organizmus áttétes rákbetegsége Magyarországon

Antropozófia

29 Turós Mátyás: A „Tiszta forrásból” euritmia-elõadásról

Fel nem tett kérdéseim

35 G. Ekler Ágnes: Fel nem tett kérdések

36 Gyõrffy Zsófia: Fel nem tett kérdéseim

39 Gácsi Katalin: Az én fel nem tett kérdésem, hogy miért kell kérdezni

40 Non es volentis...

42 Olvasói levelek

44 Hírek

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ANTROPOZÓFIA ÉS SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA

Kiadja: Ita Wegman Alapítvány| Felelõs kiadó: a kuratórium elnöke, Frisch Mihály | Fõszerkesztõ: Buella MónikaSzerkesztõbizottság: Döbröntei Zoltán, Ertsey Attila, Frisch Mihály

Borító és grafika: Csáki István | Tördelés: TérMûves Bt. – eMeLA | Korrektúra: Rátz Mária | Nyomdai munka: Kintner Attila

ISSN 1418 4443

Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41. Tel: 06-70/774 66 94, Honlap: www.szabadgondolat.hu, E-mail: [email protected]

A Szabad Gondolatban megjelent minden szerzõi mû az 1999. évi LXXI. törvény (a szerzõi jogról) hatálya alá tartozik. 34.§ (1) „A mû részletét – az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben

és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti.”

Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg.Elõfizethetõ a szerkesztõségben.

Éves elõfizetési díj: 4000 Ft (postaköltséggel együtt)

A lap ára: 800 Ft

12014/2

Világhelyzet

Ertsey Attila:Mi történik Ukrajnában?

Közeleg az 1914–2014 konferencia, melynek dátu-mát a szarajevói merénylet százéves évfordulójáraidõzítettük. A konferencia egyik célja azon nagystílûgeostratégiai tervek leleplezése, melyek elõkészítet-ték a világháborút. A világháború során elsõ alkalom-mal avatkozott be az USA az európai történelembe,és vette át az irányítást Európában és késõbb a globá-lis színtéren. Az I. Világháború geostratégiai célja Kö-zép-Európa megsemmisítése, és Németországnak azorosz területekre kiterjedõ befolyásának kiiktatása éslecserélése angloamerikai irányításra. A célt a NATO-doktrína fogalmazta meg pontosan: „To keepAmerica in, Russia out, and Germany down.”1

Az I. Világháború a grandiózus geostratégiai tervekfõpróbájának tekinthetõ. A módszert azóta többszöralkalmazták, sikerrel: a délszláv háborúknál (Koszo-vóban), Irakban, az Arab Tavasz eseményei során,majd Szíriában és most Ukrajnában. A módszer addigmaradhat hatékony, míg fény nem derül rá. A SzabadGondolatban közölt írások segítséget kívánnak adni azesemények átfogó szemléletéhez, ezáltal felismerhe-tõvé válik a módszer alkalmazása, és esélyünk nyílik atörténelmi jelenléttudat elérésére. Ebben az írásban megkísérlem történések mozaik-szerû felvillantásával az ukrajnai események megérté-sét elõsegíteni.Mindenekelõtt érdemes ismét idézni Jean-ClaudeJuncker volt luxemburgi miniszterelnököt, azEurogruppe tagját, aki 2013-ban köszönt le tisztségé-rõl. Búcsúbeszédében tett egy érdekes kijelentést:„A 2013-as év nagyon hasonló a száz évvel ezelõtti-hez. Az emberek akkor is a békére vágytak, és a há-ború jött.” E mondat akár jóslatként is értelmezhetõ.Hozzátehetjük, hogy Juncker esélyesként indulBarroso utódjaként a közelgõ választásokon.

Ukrajna és Magyarország viszonya

Az ukrajnai helyzet megítélése a hazai közgondolko-dásban közhelyszerû és nem szuverén. Putyin elnö-köt a közvélemény egyöntetûen csak egy volt KGB-snek tekinti, és nem bízik sem benne, sem bármiben,ami az oroszok felõl jön. Masszívan beépült a köztu-datba az oroszok birodalmi ambíciója és az a dogma,miszerint bármikor, ha lehetõségük nyílik rá, újra ott

folytatnák, ahol abbahagyták, lerohannák Magyaror-szágot, vagy csak gyarmatosítanák – lásd Gazprom,Paks stb. A fõsodratú médiumok álláspontja meg-egyezik a Washington által sugalltakkal, egyéni hangkizárt. Az orosz féllel való kapcsolatokban a parlamenti bal-oldalt szokták vádolni kollaborációval, a baloldal pe-dig Orbán Viktort vádolja azzal, hogy egy feszült hely-zetben a „keleti nyitás” politikájával megint „rossz ol-dalra” áll. Valójában Orbán Viktor mozgástere a nemzetközipolitikában igen szûk. Amit megtehet az oroszok fe-lé, azt meg is teszi úgy, hogy az USA-val való legki-sebb konfrontáció vagy véleménykülönbség látszatátis elkerülje. A Jobbik szélsõséges oroszellenességeegy csapásra elolvadt, amikor a radikális orosz politi-kus, Zsirinovszkij meglepõ kijelentésével, miszerintUkrajna szétesésével Magyarország igényt tarthatKárpátaljára, Románia Moldovára, tápot adott a revi-zionisták legmerészebb álmainak. Átmeneti vihartokozott a hazai médiában Orbán Viktor május 10-inyilatkozata is, melyben kiáll a kárpátaljai magyar ki-sebbség kulturális autonómiája mellett. A zûrzavartehát teljes.

De mi az igazság Ukrajnával kapcsolatban, és mi lehetma egy felelõs magyar és európai álláspont – ha ezt alejáratott jelzõt nem a brüsszeli vízfejre vonatkoztat-juk, hanem egy szellemi tartásra? Mit mondhatunk ehelyzetben mi, magyarok, tudván, hogy kijelentése-inknek súlya van, és egy tovább élezett konfliktusbankönnyen ismét egy háború kellõs közepén találhatjukmagunkat?

Nyu

gat-

ukra

jna,

Kel

et-u

kraj

na

2 2014/2

Világhelyzet Ertsey Attila: Mi történik Ukrajnában?

Német válasz Putyin megszólítására

Üdítõ kivétel a hazugságok áradatában az a nyílt levél,melyet a német civil társadalom képviselõi jelentet-tek meg a közelmúltban, Vlagyimir Putyin március18-án, a krími népszavazás után két nappal elhang-zott, történelmi jelentõségû beszédére válaszolva. Alevelet a német légierõ nyugalmazott alezredese,Jochen Scholz írta, majd több száz civil csatlakozotthozzá. A szerzõ szerint az Oroszország elleni nyugati erõde-monstráció – a NATO kiterjesztése a korábbi szovjettagköztársaságok területére, katonai bázisok létesíté-se a korábbi Varsói Szerzõdés tagországaiban, továb-bá rakétavédelmi rendszer felállítása Kelet-Európá-ban és az ezzel párhuzamos kivonulás az ABM Szer-zõdésbõl – nem más, mint az ígéretek botrányosmegszegése. Jelzés a Nyugat részérõl, hogy készkonfrontálni Moszkvával, válaszul Oroszország közel-múltbeli gazdasági és politikai konszolidációjára, melynyilvánvalóvá vált Vlagyimir Putyin 2000-es elnökkéválasztása óta. Az RT orosz hírcsatornának adott in-terjújában Scholz kijelentette, hogy az USA érdekeiés víziója a Világrendrõl, melyben a kontinens Wa-shington vazallusaként szerepel, különbözik az euró-pai érdekektõl.„A hidegháború alatt az USA és Európa érdekei szinte100%-ban egybeestek. De 1990 óta ez megváltozott.Az európai érdekek objektív módon különböznek azUSA-éitól. A feladatunk itt Európában az – és természe-tesen Oroszország is ide tartozik –, hogy az ügyeinket asaját kezünkbe vegyük. Dolgozni együtt békében ésegyüttmûködésben, tisztelettel az emberi jogokra.”Az európaiakat most „akadályozó tényezõknek tekintikaz amerikai szándékok útjában a régióban”, mint kiderültegy kiszivárgott telefonbeszélgetésbõl Victoria Nuland,az USA európai ügyekért felelõs külügyminiszter-he-lyettese és az USA-nagykövet közt – utal rá Scholz.Tisztában lévén az USA fõ geopolitikai céljával, azazOroszország semlegesítésével, a nyugalmazott alez-redes meg van gyõzõdve – amint a levélben állítja –,hogy Washington az ukrajnai nyugtalanságot „eszköz-ként” használta ennek elérésére. „Ezt a sablont hasz-nálták ismételten: Szerbiában, Grúziában és Ukrajná-ban 2004-ben, Egyiptomban, Szíriában, Líbiában ésVenezuelában” – így a Putyinnak címzett levél.Részletesebben tárgyalva az ukrán válságot, Scholzhangsúlyozta, hogy a fõ USA-szándék „tagadja Ukraj-na hídszerepét az Eurázsiai és az Európai Unió közt.Ehelyett a NATO ellenõrzése alá akarják vonni Ukraj-nát” – mondja a nyugalmazott tiszt, hangsúlyozva,hogy támogatja Putyin javaslatát egy „közös európaiház” felépítésére, mely „egy Lisszabontól Vlagyivosz-tokig húzódó közös gazdasági zóna” alatt egyesülne.

A szerzõ és a csatlakozó aláírók tehát támogatjákOroszország tetteit mint ellensúlyt az USA-érdekek-kel szemben. A német kormány helyzetét értékelve Oroszország-gal szemben Scholz úgy fogalmazott, hogy Berlin „na-gyon bonyolult helyzetben” van mint EU- és NATO-tag, mivel ezen blokkok célja ellentétes azzal a németvággyal, hogy „szorosabb viszonyt alakítsanak kiOroszországgal. Közösen kell fejlesztenünk szom-szédsági politikánkat Oroszországgal, és azon az útonhaladhatunk tovább. De mindenesetre nem kellene aNATO-t az orosz határok felé tovább bõvíteni.2”

A németek közt tehát akadt néhány száz polgár, akiönálló véleményt volt képes alkotni. Talán ennek isköszönhetõ, hogy Angela Merkel vonakodik attól,hogy Németország csatlakozzon az Oroszország el-leni gazdasági szankciókhoz.

Mi történik Ukrajnában?

Szolzsenyicin – akit Putyin mentorává fogadott – fi-gyelmeztetett az ún. „narancsos forradalmakra”. Amagyarországi média most egyöntetûen a Putyin általtámogatott oroszpárti szakadárokról beszél, akik –mint terroristák – ellen az ukrán kormány fellép. Amédia és az USA kormánya szerint Putyin szét akar-ja szakítani Ukrajnát. A valóságról azonban a márciu-si Putyin-beszéd és az alábbi híradás tudósít.

„Egy kiszivárogtatott telefonhívás3 felfedi, hogy ugyan-azok a mesterlövészek lõttek mind a tüntetõkre, mind arendõrökre Kijevben.4 A beszélgetés Catherine Ashton,az Unio külügyi fõképviselõje és az észt külügyminiszter5

között zajlott le. Ebben a telefonbeszélgetésbenCatherine Ashton lényegében az ukrajnai útján szerzettbenyomásairól kérdezi a férfit, aki épp akkor tért vissza.Azt válaszolta, hogy a látvány elszomorító, és ami mégfontosabb, teljesen szemfelnyitó az a tény, hogy a mes-terlövészek egyformán lõttek a tüntetõkre és a rendõr-ökre, tehát mindkét oldalra.” Hallgassunk bele a be-szélgetésbe:„UP: Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az embereketmindkét oldalon, tehát a rendõröket és az utcán tartóz-kodó embereket ugyanazok a mesterlövészek öltékmeg. Azután mutatott nekem fényképeket, és aztmondta, hogy orvosként6 meg tudja állapítani, hogyugyanaz a kézírás, azonos típusúak a lövedékek, és iga-zából felháborító, hogy az új koalíció nem akarja kivizs-gálni, hogy pontosan mi történt, tehát egyre nagyobb azegyetértés abban, hogy a mesterlövészek mögött nemJanukovics volt, hanem valaki az új koalícióból” (...) ezazt jelenti, hogy az ellenzék alaposan megtervezte eztaz egészet, és lényegében az volt a céljuk, hogy

32014/2


Tömegtájékoztatási eszközeink és politikusaink Oroszország-ellenes megnyilatkozásainakmargójára

Nyílt levél Putyinnak Írta: Volker Bräutigam

Putyin elnök a Krím 2014. március 18-i újra-bekebelezésével kapcsolatban tartott beszédében közvetlenül anémet néphez fordult. Ez a felhívás pozitív visszhangot érdemel, amely megfelel a németek tényleges érzése-inek úgy, ahogy az ezekben a napokban az alkalmi közvélemény-kutatásokban kifejezésre jutott. Számos tö-megtájékoztatási eszközünk és politikusunk egyoldalúan Oroszország-ellenes megnyilvánulásai, valamint Ber-lin fokozódó diplomáciai lépései nem a német lakosságot és annak az EU és a NATO háborús politikájávalszembeni fokozódó távolságtartását képviselik. Ezért most következik egy Putyin elnöknek írt nyílt levél, ame-lyet csütörtökön a berlini orosz követségen adtak át:

Tisztelt Elnök Úr!

Ön az Állami Duma elõtt tartott beszédében megértést kért a németektõl. Mi német állampolgárok vagyunk, akik a háború utáni idõszakot többségben Németország nyugati felé-ben éltük át. Amikor 1990-ben véget ért a hidegháború, és országunk egyesült, a világ fellélegzett, mivelúgy tûnt, hogy sikerült megfékezni a nukleáris katonai összeütközés folyamatosan fenyegetõ veszélyét,amely az egész földgolyónak egyformán szenvedést okozott volna. Ez Németországot eltörölte volna.Európának a nácizmustól való felszabadításában a döntõ hozzájárulást összehasonlíthatatlan mértékû vér-áldozat árán a Szovjetunió nyújtotta. Hasonlóképpen készen állt 1990-ben a német újraegyesítés támo-gatására, 1991-ben a Varsói Szerzõdés felbontására és egész Németország NATO-tagságának elfogadá-sára. Ezt a Nyugat nem díjazta. Az USA akkori (1987 és 1991 közötti) moszkvai nagykövete, Jack Matlocknéhány nappal ezelõtt megerõsítette a Washington Postnak, hogy Bush elnök megígérte, nem él visszaGorbacsov elnök nagyvonalúságával. A NATO-nak egészen az egykori szovjet köztársaságokig való kibõ-vítése, az egykori Varsói Szerzõdés területén katonai támaszpontok létesítése és a kelet-európai rakéta-elhárító rendszer felállítása az USA részérõl a SALT-1 egyezmény egyidejû felmondása mellett nem csu-pán nyilvánvaló szószegések. Ezeket az intézkedéseket mi is csak a nyugati vezetõ erõ hatalmi projekció-jaként tudjuk értelmezni, amely az ön országa állami és gazdasági konszolidálása ellen irányul, melyet önkezdett meg 2000-es hivatalba lépése után. Ezen túlmenõen Keir A. Lieber és Daryl G. Press 2006-bana „Foreign Affairs”-ben a „The Rise of U.S. Nuclear Primacy” (Az amerikai nukleáris elsõbbség felemel-kedése) címû cikkükben meggyõzõen kifejtették, hogy a rakétaelhárító rendszernek lehetõvé kell tennieaz elsõ nukleáris csapást Oroszország nukleáris semlegesítésére.Röviden összefoglalva ez az elõtörténet képezi annak a hátterét, ahonnan mi a 2013 novembere óta zaj-ló ukrajnai eseményeket megítéljük. Idõközben sokrétûen dokumentálták, hogy az Egyesült Államok a sa-ját céljaira eszközül használta fel az ukrán lakosság jogos tiltakozásait. Ez a minta más országokból márismerõs: Szerbia, Grúzia, Ukrajna 2004-ben, Egyiptom, Szíria, Líbia, Venezuela…Az Európai Uniót és az EBESZ-t mint zavaró tényezõt postafordultával, a Weimari Háromszög [Francia-ország, Németország, Lengyelország] külügyminiszterei által kialkudott békés hatalomváltás után tizen-két órával, fasiszta erõk segítségével kikapcsolták. Hogy ki áll a jelenlegi kijevi puccskormány mögött, azlátható az Open Ukraine Foundation honlapján a hivatalban lévõ miniszterelnök partnereinél.A Krím elszakadásának belpolitikai és nemzetközi jogi kérdéseire különbözõek a válaszok. Mi itt az eseménye-ket nem jogilag, hanem kizárólag politikailag szeretnénk kiértékelni és besorolni. Az 1990 utáni európai fejle-mények, a világszerte mintegy 1000 amerikai katonai bázis diszlokálása, a tengerszorosok USA általi ellenõr-zése és a Majdan erõszakos bûnözõi részérõl a fekete-tengeri orosz flottára leselkedõ veszély hátterébõl aKrím elszakítását védekezõ intézkedésként látjuk, amely egyidejûleg üzenetet hordoz magában: eddig és netovább! Koszovó függetlenségének kikiáltásával szemben az a döntõ különbség, hogy ehhez a NATO nemzet-közi jogba ütközõ légi háborúja – sajnos Németország részvételével – teremtette csak meg a feltételeket.Tisztelt Elnök Úr, ön már közel négy évvel ezelõtt kiállt egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedõ gazdaságiközösség mellett. Ez lehetne a „Közös Európai Ház” gazdasági alapja. Ukrajna ideális hídfunkciót tölthetne

4 2014/2


destabilizálják az ukrán helyzetet, és úgy tûnik, sikere-sen elérték a céljukat. (...) Az igazi kérdés azonban az,hogy a Nyugat, lényegében Európa miként reagál ezek-re a leleplezésekre,(...) úgy állították be az ellenzéketmint szabadságharcosokat, és nem vették figyelembeazoknak a véleményét, akik szerint az aktivisták köztvolt bûnözõk, börtöntöltelékek vannak, és saját tervei-ket szövögetik, amik egyes esetekben nagyon naciona-listák, radikálisak. (...)” 7

És egy „objektív tájékoztatás” a magyar hivatalosmédiumból...8

„Putyin arra kérte a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogyhalasszák el a népszavazást a terület elszakadásáról.(...) Egyesek szerint Moszkva elvesztette a kontrollt aszakadárok felett, míg mások szerint ez csak Putyinújabb ravasz trükkje.”

Vajon kik azok az „egyesek” és „mások”? A forrásmegnevezése nélküli hír nem hír. A média tehát nyíl-tan manipulál. A híradásnak valójában azt kellett vol-na hangsúlyoznia, hogy Putyin javaslata meglepte az

be az ön által célul kitûzött Eurázsiai Unió és az Európai Unió közötti jövõbeli együttmûködésben, nem utol-sósorban kulturális szempontból. Meg vagyunk róla gyõzõdve, hogy az USA általi masszív befolyásolásnakaz volt a célja, hogy kikapcsolja ezt a hídfunkciót. Az EU-Bizottságban azok az erõk kerekedtek felül, ame-lyek támogatják az USA Oroszország elleni politikáját. Pierre Vimont, az Európai Külügyi Szolgálat ügyveze-tõ fõtitkárának ez év március 14-i beszéde ebbõl a szempontból egyértelmû (EurActiv: „EU shunned fromUS-Russia meeting on Ukraine” – Az EU kitért az Ukrajnáról szóló amerikai–orosz találkozó elõl).Tisztelt Elnök Úr, mi arra alapozunk, hogy az ön 2001-ben a német Bundestagban elhangzott történelmijelentõségû beszéde a jövõben is az ön EU-hoz és Németországhoz való hozzáállásának alapját képezi. Ajelenlegi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a németek többsége nem kíván konfrontációt azOroszországi Föderációval, és megértést tanúsít az ukrajnai eseményekre való orosz reakcióval szem-ben. Tudatában vagyunk azoknak a nehézségeknek, amelyeknek a német politika az EU és a NATO tag-jaként Oroszországgal szemben ki van téve, ezek önnek is ismeretesek. Mégis legalább azt várjuk el, hogya német szövetségi kormány a „hallgattassék meg a másik fél is” régi római jogi elv alapján cselekedjék.Ez az EU szomszédsági politikájával összefüggésben Ukrajna esetében elmaradt.Oroszország a második világháborúban meghalt 27 millió emberét még a hidegháborúban sem használtafel politikai eszközként Németországgal szemben. Ez a belsõ nagyság önmagában kiérdemelné az orszá-gaink közötti más minõségû kapcsolatot. A németországi emberek kifinomult érzékkel rendelkeznek eziránt: amikor 1994-ben a „Németországi Szovjet Fegyveres Erõk Együttese” a katonazenekaruknak abonni Bundeskunsthalle elõtti téren tartott fellépésével búcsúzott el Németországtól, megindító jelene-tek játszódtak le a számos nézõ és a zenészek között. Ezzel összefüggésben a német médiumok jelenle-gi tudósításairól és kommentárairól csak egy angol jelzõ jut eszünkbe: disgusting (azaz gusztustalan).Tisztelt Elnök Úr, szerény eszközeinkkel egyszerû állampolgárokként ahhoz fogunk hozzájárulni, hogy nesikerüljön Európa tervezett megosztása, hanem Gottfried Wilhelm Leibniz eszméi új életre keljenek. Megvagyunk róla gyõzõdve, hogy csak ha az eurázsiai kettõs kontinens államai és népei egymással békében,tisztelettel, együttmûködve, a jog alapján és külsõ beavatkozás nélkül intézik ügyeiket, akkor az a világtöbbi részére is kisugárzik. Ebben az értelemben önt szövetségesnek tekintjük.Az ön jelenlegi és remélhetõleg következõ hivatali idejére erõt, kitartást, bölcsességet és ügyességet kí-vánunk.

Mély tisztelettelJochen Scholz, szolgálaton kívüli alezredesVolker Bräutigam, újságíróés még további 190 aláírás

NRhZ-Online – Neue Rheinische Zeitung, 2014 május 2.Jo

chen

Sch

olz

52014/2


ellenérdekelt feleket, akik a feszültség szításában ér-dekeltek, mert ez keresztülhúzta számításaikat. Ezvolt a valóságos hír, ami azonban nem hangzott el.

A helyzet értékeléséhez hozzájárul a következõ rész-let a Der Europäer folyóirat Gerhard Wisnewskivelkészült interjújából:9

Thomas Meyer: Willy Wimmer, a korábbi EBESZ-meg-bízott egy az RT Moscow-ban, 2014 március 11-én el-hangzott interjúban megemlékezik egy nagyszabásúgeopolitikai tervrõl, mely a State Department által szer-vezett pozsonyi konferencián már 2000-ben a politikaiAgendába fel lett véve: egy vonal Rigától Anatóliáig, kö-zéptájon Ukrajnán keresztül. A vonaltól Nyugatra = anyugati befolyási övezet. Õ úgy vélte, ezt az Agendátléptették most életbe.GW: Valószínû. Mindenesetre ez csak egy elõzetesfrontvonala egy elõretolt frontnak.TM: Milyen szerepet játszanak az alapítványok a jelen-legi kijevi eseményekben?GW: Kijevben fészkel számos külföldi alapítvány, melye-ket elsõsorban USA-nagykonszernek és az USA kor-mányzata bízott meg. Harmadsorban pedig olyan ame-rikai milliárdosok, mint Gates, Rockefeller és Soros. Raj-tuk kívül vannak még német alapítványok, mint AngelaMerkel CDU-jának Konrad Adenauer Stiftungja. A kan-cellár asszony ezáltal a puccsisták közé keveredett.Ezen alapítványok bujtogatják, ezek a totalitárius impe-rialisták a lakosságot és „forradalomra” ösztökélik, hogya kormányt megbuktassák – akár legálisan lettek meg-választva, akár nem. Ezek nélkül az alapítványok nélkülsemmilyen „forradalom” nem jönne létre, mivel mindenforradalomnak elsõsorban nem népakaratra van szüksé-ge, hanem szervezetekre és pénzre. TM: Hogy ítéli meg a neonáci elemek beszivárgását? Éshonnan jönnek a mesterlövészek, akik nemcsak a rend-õrökre, hanem a tüntetõkre is lõnek?GW: Ez mutatja, mennyire gátlástalanul viselkednekezek az alapítványok. Nekik minden zsoldos jól jön. Amesterlövészek minden „forradalom”-nál megjelennek,mindegy, hogy Szíriáról, Líbiáról vagy Ukrajnáról van szó.Az a feladatuk, hogy az eseményeket egy bizonyos pon-tig tereljék, és kibillentsék. Hogy tovább piszkálják, lõ-nek mindkét oldalra, hogy megbékélés vagy kiengeszte-lés lehetetlenné váljon.

Zbigniew Brzezinski – aki évtizedek óta az EgyesültÁllamok geopolitikájának szürke eminenciása – Anagy sakktábla címû könyvében a következõket írjaaz USA hegemóniájának megõrzésérõl: „A világot azuralja, aki Eurázsiát uralja. De aki Eurázsiát uralniakarja, annak Oroszországot kell uralnia. És aki ural-ni akarja Oroszországot, annak ki kell szakítania Uk-rajnát az orosz érdekszférából.”10

Putyin visszavásárolja a részvényeket11

„Korábban a részvények egy része külföldi befektetõkévolt. Ez azt jelenti, hogy Az olaj- és gázipari bevételekmajdnem fele nem Oroszország kincstárába került, ha-nem Európa finánccápáinak a számláira. A krími hely-zettel összefüggésben a rubel elkezdett esni, de a köz-ponti bank nem tett semmit annak érdekében, hogy arubelt támogassa. Felmerültek olyan pletykák, mely sze-rint Oroszországnak nincs megtakarítása, hogy a rubelértékét fenntartsa. Ezek vezettek Oroszország energia-részvényeinek az áreséséhez. A finánccápák elkezdtéka részvényeket eladni, mielõtt azok teljesen elveszítet-

ték volna az értéküket. Putyin egész héten várt, és asajtókonferenciákon csak mosolygott. Amikor az árak ésértékek lementek a pincébe, azt az utasítást adta, hogyezeket a részvényeket gyorsan vásárolják fel. (...)(Putyin) saját monopóliumának a részvények közel30%-át visszavette. (...) Mire ezt a finánccápák felfog-ták, hogy átverték õket, már késõ volt. A részvényekOroszország kezében voltak. Oroszország ezekben a na-pokban 20 milliárd dollárt keresett, és a cégek részvé-nyeit is visszahozta Oroszországba. A kõolajból és a gáz-ból keletkezõ bevétel most már nem fog kifolyni külföld-re, hanem Oroszországban marad. A rubel értéke magá-tól megemelkedik, és támogatására nem kell Oroszor-szág aranykészleteit elhasználni. A részvényeket, ame-lyek dollármilliárdokat hoztak, néhány perc alatt néhánycentért felvásárolták.”

Putyin beszéde

Március 18-án, az orosz Duma elõtt, a március 16-i krí-mi népszavazás eredménye után Putyin elnök beszédetmondott. A beszédben áttekintette a közös orosz, uk-rán és krími történelmet, és értékelte a jelenlegi helyze-tet. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszédbõl:

A Krímben (...) keresztelték meg Vlagyimir herceget,akinek szellemi tette, azaz az ortodox vallás felvételehatározta meg azt az átfogó kulturális, civilizációs ésemberi értékeket, melyek egyesítik Oroszország, Ukraj-na és Belorusszia népeit. (...) A Krím különleges keveré-ke különbözõ népeknek, kultúráknak és hagyományok-nak.(...) három egyenlõ nemzeti nyelvvel.A bolsevikok – egy sor ok miatt – Isten ítélje meg tettü-ket – nagy szeleteket adtak Ukrajna köztársaságának adélorosz történelmi területekbõl. Tekintet nélkül a né-pesség etnikai összetételére. (...) Szeretném hangsúlyozni, hogy megértem azokat, akikkijöttek a Maidanra, békés jelszavakkal a korrupció, ahatékonytalan államvezetés és a szegénység ellen. A bé-kés tüntetéshez, a demokratikus folyamatokhoz és vá-lasztásokhoz fûzõdõ jog éppen azért létezik, hogy lecse-

6 2014/2


réljék a hatalmat, akikkel elégedetlenek az emberek.Azoknak viszont, akik a legutóbbi ukrajnai eseményekmögött állnak, más forgatókönyvük volt: újabb kor-mányváltást készítettek elõ, meg akarták ragadni a ha-talmat, és semmi nem állította meg õket. Õk terrorhoz,gyilkossághoz és lázadásokhoz folyamodtak. Nacionalis-ták, neonácik, russzofóbok és antiszemiták hajtottákvégre ezt a puccsot. A mai napig õk adják meg az alap-hangot Ukrajnában.Az új ún. hatóságok azzal kezdték, hogy egy törvényja-vaslattal álltak elõ, hogy vizsgálják fölül a nyelvpolitikát,ami közvetlen megsértése az etnikai kisebbségek jogai-nak. Õket azonban azonnal „kiokosították” ezeknek azún. politikusoknak a külföldi szponzorai. Meg kell említ-sük, hogy a jelenlegi hatóságok mentorai okosak, és jóltudják, mihez vezethetnek egy tisztán ukrán állam lét-rehozására irányuló ilyen kísérletek. A javaslat félre letttéve, de megõrzik a késõbbiekre. Alig emlegetik ezt a kí-sérletet most, talán abból a feltételezésbõl kiindulva,hogy az emberek emlékezete rövid. Mindazonáltal tisz-tán látjuk ezeknek a Banderától, Hitler II. világháború-beli bûntársától származó ideológiai örökségeknek aszándékát.Az is nyilvánvaló, hogy ma nincs legitim végrehajtó hata-lom Ukrajnában, akivel lehetne tárgyalni. Sok kormány-hivatalt átvettek az imposztorok, de nincs semmilyenellenõrzésük az ország felett, miközben õk maguk – ezthangsúlyozom – gyakorta a radikálisok ellenõrzése alattállnak. Egyes esetekben különleges engedélyre vanszükség a Maidanon lévõ militánsoktól, hogy találkoznilehessen a jelenlegi kormány bizonyos minisztereivel. Eznem vicc, ez a valóság. Akik ellenezték a puccsot, azokat azonnal megtorlássalfenyegetik. Természetesen a sorban az elsõ a Krym volt,az oroszul beszélõ Krím. Ennek láttán a Krím ésSzevasztopol lakossága Oroszországhoz fordult, hogy se-gítsen megvédeni jogaikat és életüket, megelõzni azokataz eseményeket, melyek kibontakoztak és most is zaj-lanak Kijevben, Donyeckben, Harkovban és más ukránvárosokban. (...)Mi több, a krími hatóságok hivatkoztak a közismert ko-szovói precedensre – arra a precedensre, melyet nyuga-ti kollégáink alkottak egy nagyon hasonló helyzetben,ahol egyetértettek abban, hogy Koszovó egyoldalú levá-lása Szerbiától – épp az, amit ma a Krím is csinál – le-gitim volt és nem kíván semmi engedélyt az ország köz-ponti hatóságaitól. Összhangban az ENSZ Karta 1. fejezet, 2. cikkelyével,az ENSZ Nemzetközi Bírósága egyetértett ezzel a meg-közelítéssel, és a következõ megjegyzést fûzte hozzá a2010. július 22-i szabályozásában, idézem: „Semmilyenáltalános tilalom nem vezethetõ le a Biztonsági Tanácsgyakorlatából, függetlenségi nyilatkozatok tekinteté-ben”, továbbá „Az általános nemzetközi jog nem tartal-

maz függetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó tilalmat.”Kristálytiszta, ahogy mondani szokás.Nem szeretnék idézetekhez folyamodni, de ebben azesetben nem tudom elkerülni. Itt egy idézet egy másikhivatalos dokumentumból: az USA 2009. április 17-iÍrásos Nyilatkozata, melyet ugyanezen ENSZ Nemzet-közi Bíróságához nyújtottak be a Koszovóval kapcsola-tos meghallgatásokhoz. Ismét idézek: „A függetlenséginyilatkozatok sérthetik, és gyakran sértik is a nemzetijogot. Mindazonáltal ettõl azok nem lesznek a nemzet-közi jog megsértésévé.” Idézet vége. Ezt leírták, és szét-terítették az egész világon, mindenki egyetértett, ésmost felháborodottak. De mire? A krími emberek csele-kedetei teljesen megfelelnek ezen instrukcióknak,amint annak lenni kell. Valamely okoknál fogva azok adolgok, amik a koszovói albánoknak (és mi teljes mér-tékben tiszteljük õket) megengedtek, az oroszoknak,ukránoknak és krími tatároknak nem megengedettek.Ismét csodálkozunk: miért?Állandóan halljuk az USA-tól és Nyugat-Európától, hogyKoszovó valamiféle különleges eset. Mi teszi azt olyankülönlegessé a kollégáink szemében? Kiderül, hogy ez aza tény, hogy a koszovói konfliktus oly sok emberi veszte-séget eredményezett. Ez egy jogi érv? A Nemzetközi Bí-róság errõl semmit nem mond. Ez még csak nem is ket-tõs mérce; ez elképesztõ, primitív, direkt cinizmus. Nemlenne szabad olyan durván úgy alakítani mindent, hogymegfeleljen az érdekeiknek, ma feketének nevezniugyanazt a dolgot, holnap fehérnek. E logika szerint biz-tosaknak kell lennünk abban, hogy minden konfliktusemberi veszteségekhez vezet. Õk állandóan valamiféleorosz intervenciót emlegetnek a Krímben, valamiféle ag-ressziót. Ezt furcsa hallgatni. Nem tudok felidézni a tör-ténelemben egyetlen olyan intervenciós ügyet, ahol egylövés sem dördült el, és semmi emberi veszteség nemesett. Az ukrajnai helyzet tükörként veri vissza, mi zajlik és mitörtént a világban az utóbbi néhány évtizedben. A vilá-gon a kétpólusosság feloldódása után nincs többé sta-bilitás. Kulcsszerepet játszó nemzetközi intézményekcseppet sem erõsödtek meg; épp ellenkezõleg, sok eset-ben szomorú leépülésnek vagyunk tanúi. Nyugati part-nereink, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal nem anemzetközi jog általi vezérletet részesítik elõnyben apraktikus politikájukban, hanem a puska törvényét. El-kezdtek hinni a saját különlegességükben és kivételes-ségükben, hogy dönthetnek a világ sorsa felett, hogycsak nekik lehet valaha is igazuk. Úgy cselekednek,ahogy kedvük tartja: itt vagy amott, erõt használnakszuverén államok ellen, koalíciókat építenek a „Ha nemvagy velünk, ellenünk vagy!” elvére alapozva. Hogy eztaz agressziót legitimnek láttassák, határozatokat erõl-tetnek ki a nemzetközi intézményektõl, és ha ez vala-milyen oknál fogva nem megy, akkor egyszerûen figyel-

72014/2


men kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsát és azegész ENSZ-et.Ez történt Jugoszláviában; nagyon jól emlékszünk 1999-re. Nehéz volt elhinni, sõt a saját szememmel látni,hogy a 20. század végén Európa egyik fõvárosa, Belgrád,heteken át rakétatámadás alatt állt, és aztán jött a va-lódi intervenció. Volt-e akkor ENSZ Biztonsági Tanácshatározat az ügyben, mely megengedte ezeket az akció-kat? Semmi ilyesmi nem volt. És aztán odacsaptak Afga-nisztánra, Irakra, és egyenesen megsértették az ENSZBiztonsági Tanács határozatát Líbiáról, mikor ahelyett,hogy kiterjesztették volna fölé az úgynevezett repülés-mentes zónát, elkezdték bombázni is.Volt egy egész sor irányított „színes” forradalom. Vilá-gos, hogy azon nemzetek népei, ahol ezen eseményekzajlottak, a zsarnokság és a szegénység, a perspektíva-nélküliség betegei voltak; de ezen érzésekbõl cinikusanegyesek elõnyt kovácsoltak. Olyan követelményeketerõltettek ezekre a nemzetekre, melyek köszönõ vi-szonyban sem voltak életmódjukkal, hagyományaikkalvagy e népek kiultúrájával. Végeredményként demokrá-cia és szabadság helyett káosz lett, kitört az erõszak észavargások sorozata. Az Arab Tavasz Arab Téllé válto-zott.Hasonló folyamat bontakozott ki Ukrajnában. 2004-ben, hogy a szükséges jelöltet keresztülnyomják az el-nökválasztásokon, kiagyaltak egy valamiféle harmadikfordulót, amit a törvény nem írt elõ. Ez abszurd dologvolt, és az alkotmány megcsúfolása. És most bedobtakegy szervezett és jól felszerelt militáns hadsereget.Röviden: minden okunk megvan rá, hogy a beszorításhírhedt politikája, amit a 18., 19. és 20. században gya-koroltak, ma is folytatódik. Folyamatosan sarokba akar-nak söpörni minket, mert van egy független helyzetünk,mert meg tudjuk ezt õrizni, mert a dolgokat néven ne-vezzük, és nem keveredünk álszentségbe. De minden-nek van határa. És Ukrajna esetében nyugati partnere-ink átlépték ezt a vonalat, medvét játszva, felelõtlenülés nem professzionálisan cselekedve.Hiszek abban, hogy az európaiak, legelsõsorban is a né-metek meg fognak érteni. Hadd emlékeztessem önöketarra, hogy a Kelet és Nyugat-Németország egyesítésérõlszóló politikai konzultációk során a szakértõk közt, no-ha nagyon magas szinten, bizonyos nemzetek, melyekakkor is és ma is Németország szövetségesei, nem tá-mogatták az egyesítés ideáját. A mi nemzetünk azon-ban egyhangúan támogatta a németek õszinte, megál-líthatatlan vágyát a nemzeti egységre. Biztos vagyok ab-ban, hogy nem felejtették el ezt, és számítok rá, hogyNémetország polgárai szintén támogatni fogják az oro-szok, a történelmi Oroszország szándékait, hogy helyre-állítsuk az egységet.Mi nem akarjuk felosztani Ukrajnát, nincs rá szüksé-günk.

A Krím közös történelmi örökségünk, és nagyon fontostényezõ a regionális stabilitásban. És ez a stratégiai te-rület része kell legyen egy erõs és stabil szuverenitás-nak, mely ma csak orosz lehet. Különben, kedves bará-taim (ukránokhoz és oroszokhoz egyaránt szólok), önökés mi – oroszok és ukránok – mindenestül elveszíthet-jük a Krímet, és ez a közeli történelmi perspektívábanmegtörténhet. Kérem, gondolkozzanak el ezen.Hadd jegyezzem meg azt is, hogy mi már hallottunk nyi-latkozatokat Kijevbõl, hogy Ukrajna rövidesen csatlako-zik a NATO-hoz. Mit jelentene ez a jövõben a Krímnekés Szevasztopolnak? Ez azt jelentené, hogy a NATO ha-ditengerészete pont ott lenne Oroszország katonai di-csõségének városában, és ez nemcsak illuzórikus, ha-nem valódi fenyegetést jelentene egész Dél-Oroszor-szág számára. Ezek azok a dolgok, melyek megtörtén-hettek volna, ha nem a krími emberek választása sze-rint történik, és szeretnék köszönetet mondani nekikezért.De hadd mondjam el azt is, hogy nem ellenezzük aNATO-val való együttmûködést, mert nem errõl van szó.Minden a szervezetre vonatkozó belsõ folyamatra nézvea NATO katonai szövetség marad, és mi ellenezzük azt,hogy egy katonai szövetség otthon érezze magát épp ami hátsó kertünkben vagy a mi történelmi területünkön.Egyszerûen nem tudom elképzelni, hogy elutaznánkSzevasztopolba, hogy NATO-matrózokat látogassunkmeg. Természetesen a többségük nagyszerû fickó, dejobb lenne, ha õket fogadhatnánk, és meglátogatnának,legyenek a vendégeink, inkább, mint a másik módon.(...)Kijev az orosz városok anyja. Az õsi Rusz a közös forrá-sunk, és nem élhetünk egymás nélkül. (...)Szeretném tudni, pontosan mi jár a fejükben: egy ötödikhadoszlop – e vegyes csokornyi „nemzetiárulók”– általelkövetendõ akció, vagy abban reménykednek, hogy egyromló szociális és gazdasági helyzetbe tesznek minket,hogy nyilvános elégedetlenséget provokáljanak?

Konklúzió

Milyen válasz adható erre a helyzetre magyarként és– nem a brüsszeli értelemben vett – európaiként? A hivatalos magyar álláspont az USA és az EU állás-pontját visszhangozza. Üljünk fel a szeparatisták far-vizére, és kérjük vissza Kárpátalját? Aki ilyen illúziókatkerget, az nagyon messze van a realitástól, így óhatat-lanul eszközként fog szolgálni a játszmában. A hábo-rú kockázatát felvetõ néhány csoport (Magyar Szoci-ális Fórum) baloldali kapcsolatokkal rendelkezik,ezért aki velük egy asztalhoz ül, az rögtön kabátlo-pásba keveredhet. Mit tehetünk? Nem szabad nem látnunk a német példát. A németközvélemény árnyaltabban látja az ukrajnai esemé-

8 2014/2


nyeket, és a kancellár asszonynak ezt tekintetbe kellvennie.

Németország finoman visszaszólt a Birodalomnak –folytatni kell az együttmûködést Oroszországgal12

A német kancellár szerint az ukrajnai válság ellenérehosszabb távon folytatni kell az együttmûködést Orosz-országgal. Angela Merkel a Frankfurter AllgemeineZeitung (FAZ) címû lap pénteki számában megjelenõinterjúból elõzetesen közölt részletek szerint úgy látja,hogy az ukrajnai válság körül „súlyos nézeteltérések”alakultak ki, „ennek ellenére közép- és hosszú távonfolytatni kell a szoros partneri viszonyt Oroszországgal”. A további együttmûködés feltétele, hogy az értékek leg-alább minimális mértékben egyezzenek, és ez az érték-közösség „mutatkozzon meg a konkrét politikában is” –mondta a német kancellár.Merkel bírálta Moszkvát a „Krím félsziget nemzetközijogot sértõ bekebelezése” miatt és azért, mert vissza-tért a 19. század „érdekszférákban gondolkodó” politi-kájához. Ugyanakkor úgy vélte, hogy nincs szükség „tel-jesen új alapvetésre” a német külpolitikában, és hang-súlyozta, hogy a válság diplomáciai megoldására kell tö-rekedni.„A szankciók bevezetése számunkra nem öncél, deamennyiben elkerülhetetlenek a büntetõintézkedések,közösen döntünk majd róluk” – mondta Angela Merkel.A lehetséges újabb szankciók részleteirõl nem beszélt.A kancellár elutasította Anders Fogh Rasmussen NATO-fõtitkár felszólítását, miszerint növelni kell a védelmi ki-adásokat az atlanti szövetség tagjainál, és elutasítottaazt a felvetést is, hogy Németországban vissza kelleneállítani a sorkötelezettséget.Az ukrajnai válságot „nem lehet katonai eszközökkelmegoldani” – emelte ki.Ebben az évben, amikor Európa az elsõ és a második vi-lágháború kitörésére emlékezik, az emberek Németor-szágban joggal várják el a kormánytól, hogy továbbra iskészen álljon a párbeszédre például Oroszországgal –tette hozzá a kancellár.

A választ csak szabad individualitások és csoportjaikadhatják meg, akik az Európai Közép talaján állnak. Aváltozást nem várhatjuk államoktól, kormányoktól,csak magunktól. A német példa megmutatta: a civilekvéleménye féket tett az idegen szándékoknak megfe-lelni akaró politikára. El kell hangoznia az igazságnak. Oroszország Európa része. Oroszországnak és Kö-zép-Európának az együttmûködés útján kell járnia,egy valódi, szellemi-kulturális alapon egyesülõ Euró-páért. Ma az Atlantisz utáni ötödik, germán–angolszászkultúrkorszakot éljük. E korszak kultúrcentruma

Európában van. E centrumot eltérítették történelmimissziójától.Közép-Európának – benne Németországnak – visszakell térnie szellemi feladatához, melyrõl lemondott agoethei kort követõen. Le kell mondania a külsõdle-ges materialista-gazdasági fejlõdés prioritásáról, és aszellem felé kell forduljon, gyógyító impulzusokatküldve a világ felé, de elsõsorban az orosz nép felé,hogy felkészítse azt a következõ kultúrkorszak veze-tésére. Az angolszász gazdasági hatalomnak meg kellszabadulnia azon imperialista törekvésektõl, melyekeltérítették az angolszász népeket történelmi misz-sziójuktól, az egységes világgazdaság megteremtésé-tõl. Az angolszász népeknek közremûködnie kell Eu-rópa valódi és nem meghamisított szellemi-kulturálisimpulzusai elterjesztésében világszerte. A világnak ma gyógyulásra, együttmûködésre vanszüksége. Ha ezt elmulasztjuk, pillanatok alatt magá-val ránthat a háború örvénye, 100 évvel 1914 után.

Jegyzetek:

1. Amerikát benn, Németországot lenn és Oroszországot kinn tarta-

ni. Hastings Ismay brit tábornok, a NATO elsõ fõtitkárának híres

jelmondata a NATO számára

2. http://rt.com/news/germans-support-putin-ukraine-265/

3. link: http://www.youtube.com/watch?v=8I-jdN3al-s . A beszélge-

tés február 26-án zajlott

4. A Maidan Nyezsalezsnosztyin, a Függetlenség terén, Kijev fõterén

5. Urmas Paet

6. Olga Bogomolec fõorvos

7. https://www.youtube.com/watch?v=CF6l1MCZyGw Marina

Kosareva, RT International Newsroom

8. 2014. május 10. MR1 hírek, 6.30

9. Der Europäer, 2014. április/május

10. Kai Ehlers „West-EU und Ost-EU. Konflikt statt Perspektive”

[Nyugat-EU és Kelet-EU. Távlat helyett konfliktus] címû cikkébõl.

Das Goetheanum, 2014/11. (2014. március 14.), 5. o.

11. Részlet Teo Fiser blogjából

12. Hunhír.info

92014/2

Világhelyzet

Közzétette Terry Boardman 2014. január 2-án.

E cikk elsõ része (megjelent a New View 69., 2013.október–decemberi számában)*1 nagy vonalakban fel-vázolta a Szíriában jelenleg zajló háború gazdasági ésgeopolitikai aspektusait. A cikk megjelenése óta a neve-zett régióban jelentõs változások történtek. Miután azangol parlament augusztus 29-én leszavazta a Szíria el-leni katonai beavatkozást, az USA elnöke, BarackObama lefújta a Szíria elleni bevetést, mely késõ au-gusztusban még úgy tûnt, hogy a Nyugat részérõl már-már a küszöbön áll, miután a késõbb alaptalannak bizo-nyult angloamerikai vádak szerint a szíriai kormánynépirtó tevékenységet végzett saját lakosai ellen egyaugusztus 21-i Ghouta-Damaszkuszban elkövetett gáz-támadás során. Ezt követõen november 23–24-énGenfben megállapodás született Irán és hat nagyhata-lom (az USA, Anglia, Oroszország, Kína, Franciaországés Németország) között, melynek célja az Irán ellenigazdasági szankciók átmeneti felfüggesztése a Nyugatrészérõl, cserébe azért, hogy Irán csökkenti nukleárisprogramjának mértékét. A megállapodást Obama szö-vetségesei „történelmi” jelentõségû eseményként üd-vözölték, ám ellenfelei szemében ugyanez nem voltmás, mint „München 2.”, vagyis durva példája a legrosz-szabb békülésnek, ismétlem, az általános összehasonlí-tás ez esetben nem volt más, mint az USA bármely el-lenlábasa és Adolf Hitler személye.1 Mivel Irán a Basharal-Assad vezette szíriai kormány fõ támogatójaként is-mert, így egyesek szerint az Iránnal kötött megállapo-dás akár jelentõs áttörést hozhat a szíriai krízisben. Mígaz USA, Anglia és Franciaország által támogatott had-erõk a szíriai háborúban nemcsak Szíriával szemben, deegyszersmind a szunnita iszlám fanatikusok és más,Szaud-Arábia és az öbölországok által szponzorált kü-lönféle zsoldoshadseregek ellenében talajt vesztenitûnnek, Nyugaton egyesek fejében felmerül a gondolat,hogy Assad kiiktatására a legjobb esély végül nem isannyira a háborúban rejlik, hanem sokkal inkább egy azirániakkal kötött megállapodásban. Szükségtelen meg-jegyeznünk, hogy ez a kilátás a régión belül nem túl ke-csegtetõ mindazok szemében, akik Iránt megrögzöttellenségüknek tekintik, név szerint Izrael, valamintSzaud-Arábia és az öbölországok konzervatív szunnita,arab monarchiái számára. Azonban mielõtt azt feltéte-leznénk, hogy e megállapodásban valamennyien jóhi-szemûen járnak el, és a Közel-Keleten egy általános bé-ke lesz végre jellemzõ, talán jobb, ha felidézzük, hogy

az 1938 õszén Münchenre jellemzõ optimizmust egyévvel késõbb Európában a háború kitörése követte,miközben a Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia ellen1914. június 28-án elkövetett merényletet megelõzõenaz angol–német viszony évekre visszamenõleg a leg-jobbnak volt mondható.2 Még a németfóbiával küzdõkülügyminisztériumban is érezhetõ volt, nevezetesenEdward Grey titkára, William Tyrrell által, hogy 1913-tól Anglia „várhatóan hosszú idõre felszabadult a németfenyegetettség [ahogyan õ nevezte] alól”.3 Mégis a sza-rajevói merényletet követõ 5 héten belül két ország ishadban állt! Éppen ezért még nagyon sok minden rosz-szul sülhet el az USA és Irán közötti megállapodásban.

A 33 éves ritmus

Mindazonáltal azok számára, akik érdeklõdnek az ezo-terikus tudományok iránt, érdekes lehet a tény, hogy emegállapodás az amerikai nagykövetség iráni képvisele-tén történt túszdrámát követõen mintegy 33 évvel tör-tént. De mindez miért lehet érdekes? Rudolf Steiner1917. december 23-án a svájci Bázel városában tartottbeszédében elsõ alkalommal említett egy új periódust,mely állítása szerint a Krisztus Eseménnyel köszöntöttbe az emberiség történetében, nevezetesen a 33 évesritmus. Steiner szavait idézve: A golgotai misztériumot megelõzõen... az emberiség fejlõ-dését vagy egyéb misztikus eseményt kívántak megvizsgál-ni, a Napkeleti bölcsek az égi szférát tanulmányozták...De abban a pillanatban, ahogy a földön zajló fontos ese-mény a „tudatukba került”, ... azt mondták „Mostantól az égi csillagképek közvetlenül is kinyilatkoz-tatnak az emberiség földi ügyeiben.” ... A Karácsony ésHúsvét közötti idõintervallum alatt 33 évet értenek. És ezkulcsfontosságú. Mindez mit jelent? Azt, hogy az idei év[1917] Karácsonyi ünnepe a 33 év múlva esedékes [1950]Húsvéti ünnephez kapcsolódik, míg az idei év Húsvéti ün-nepsége [1917] az 1884-es év Karácsonyához kötõdik...Kedves barátaim, ez a kulcsa az új asztrológiaértelmezésének... azok az események, kedves barátaim,melyek hozzávetõlegesen a jelen korunkban zajlanak(ilyen dolgok vonatkozásában maximum azt mondhatjuk,hogy hozzávetõlegesen), történelmi vonatkozásban olymódon utalnak vissza, hogy azok születésnapjait vagy kez-deteit a 33 évvel ezelõtti eseményeknek tekinthetjük... Akorábbi generációk valamennyi tette... a történelmi fejlõ-dés folyamába öntve 33 éves életciklussal bír... Majd eztkövetõen eljön azok Húsvétja, a feltámadás ideje. ...

Terry Boardman:Szíriana II. rész

10 2014/2

Világhelyzet Terry Boardman: Szíriana II. rész

a történelmi fejlõdés során 33 évet követõen minden im-máron megváltozva emelkedik ki, mintegy a sírból újjászü-letve, egy hatalom/erõ erénye által, valamennyi megváltáslegszentebbikével: a Golgotai Misztériummal.Akkoriban Steiner felhívta a figyelmet az 1881-es ese-ményekre, 1914-et 33 évvel megelõzõen. 1881-benkét másik jelentõs merénylet történt – II. Sándor oroszcár, és az USA elnöke, James Garfield ellen. Megkezdõ-dött az I. világháború, melyet III. Balkán-háborúnak isnevezhetünk, amikor az Osztrák–Magyar Monarchiaháborút hirdetett Szerbia ellen, mivel meg kívánta to-rolni a szerbek részvételét az egyébként nyilvánvalóanterrorista cselekedetben – az Osztrák–Magyar Monar-chia örökösének és feleségének szarajevói merényleté-ben. A „Harmadik Balkán-háborút” az Elsõ Balkán-há-ború elõzte meg 1912–1913-ban, majd pedig a Máso-dik az 1913-as évben. Az Elsõ Balkán-háború Olaszor-szág 1911-es Oszmán Birodalom elleni támadásának, il-letve Líbia (akkoriban Tripolitania) Oszmán Birodalom-tól történõ megszerzése következtében robbant ki.Krízisek egész sorozata vezetett végül a nagy páneuró-pai háborúhoz, melytõl sokan tartottak akkoriban, mígmások évtizedeken át remélték annak kitörését, amivégül 1911-ben Észak-Afrikában meg is történt. 100évvel késõbb (3 x 33), 2011-ben szemtanúi lehettünkaz Arab Tavasz kitörésének, melyek mind a mai napigújabb és újabb következménnyel éreztetik hatásukat,hasonlóan ahhoz, ahogyan Olaszországnak az OszmánBirodalom irányítása alatt álló Líbián esett támadásánakhatásai még érezhetõek voltak 1913-ban. Cikkünk elsõrészében megemlítettük, hogy a The Economist 1992-ben jelezte egy globális konfliktus várható kitörését aKözel-Keleten 2011-ben. Steiner 33 éves ciklusáról tettmegjegyzése ismeretében jól megfigyelhetõ az1911–1914-es hároméves periódus, mint húsvét, mely-nek kezdete a karácsonyi hároméves periódusra esett1878–1881-ben. Mi történt ebben az idõszakban?A Berlini Kongresszust (1878) 33 évvel, 1911 elõtt ren-dezték meg. Így Olaszország oszmánok elleni támadá-sa 1911-ben a hanyatló Oszmán Birodalom ellen inté-zett korábbi támadások eredményeként is értelmezhe-tõ, mely 1875-ben Hercegovinában és Boszniában a tö-rökök elleni felkeléssel kezdõdött; ez vezetett aztán azorosz–török háborúhoz, majd magához a Berlini Kong-resszushoz is, melynek eredeti célja a balkáni konfliktusátfogó rendezése volt. Az 1875-ös boszniai felkelésnekmegvoltak a maga következményei 33 évvel késõbb,1908-ban, amikor is az Osztrák–Magyar Monarchia hi-vatalosan is bekebelezte Bosznia-Hercegovinát, ezzelegy európai krízist idézve elõ (1908–09), melyet csaknagy nehézségek árán sikerült elcsitítani, s mely közvet-lenül is kapcsolódott a háború 1914-es kitöréséhez,amikor is Szerbia és Oroszország eltökélte, hogy az1908–09-es eseményekkel ellentétben ezúttal nem en-

gedi, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia és Németor-szág visszaszorítsák. Annak érdekében, hogy sajátoroszellenes pozíciójukhoz az Osztrák–Magyar Monar-chiától támogatást nyerjenek, s hogy angol részrõl el-lensúlyozzák Ciprus Törökországtól történõ elkobzá-sát a Berlini Kongresszuson,4 Nagy Britannia képviselõi,a konzervatív párti miniszterelnök Benjamin Disraeli ésLord Salisbury támogatták az Osztrák–Magyar Monar-chia abbéli vágyát, hogy megszerezze Bosznia-Herce-govinát; javasolták, hogy a terület kormányzását 30éven át az Osztrák–Magyar Monarchia végezze, s köz-ben névlegesen maradjon török felségjog alatt. Törökország kénytelen volt Nagy Britanniának átadni(a keleti oldalon Szíriával, délrõl pedig Egyiptommal át-ellenesen elhelyezkedõ, s éppen ezért a haditengeré-szet számára a Szuezi-csatorna irányában kényelmesmegfigyelõ-állomásként szolgáló) Ciprust, majd 1882-ben, a liberális párti miniszterelnök, Gladstone irányítá-sa alatt Nagy Britannia korántsem mellékesen átmene-ti idõre megszállta Egyiptomot, mely egyébként egé-szen 1952-ig tartott! Egyiptom és a Szuezi-csatorna fel-ügyeletét fõként Nagy Britannia India feletti hatalmánakbiztosításaként látták. 1910-re a tengernagyi hivatal be-jelentése szerint ahhoz, hogy Nagy Britannia meg tudjaõrizni tengeri fölényét, elengedhetetlen, hogy flottáitne szénnel – melybõl Nagy Britanniának egyébkéntrengeteg volt –, hanem olajjal üzemeltesse, mely utób-bival az ország valójában alig-alig rendelkezett. Így NagyBritanniát két jelentõs motiváció vezérelte abban, hogyEgyiptomban és a Közel-Keleten dominanciára tegyenszert – a Szuezi-csatorna és a mezopotámiai olaj –, ésmindkettõ központjában elsõdlegesen India bebiztosí-tása szerepelt. 33 évvel azután, hogy Nagy Britannia1882-ben elfoglalta Egyiptomot, mely önmagában azEgyiptomra gyakorolt közös anglo–francia nyomáseredménye annak érdekében, hogy a Csatorna térsé-gében az anglo–francia érdekeltséget bebiztosítsák,Nagy Britannia és Franciaország megkezdte katasztro-fális következményekkel járó próbálkozásait Törökor-szág és Gallipolli bevételére (1915). Mindkettõnekmegvolt a saját külön érdeke arra, hogy felbomlassza aTörök Birodalmat, és annak bizonyos részeit megsze-rezze magának. 1915 nyarán egy francia diplomata, François Georges-Picot Londonba érkezett, hogy Franciaország követelé-sének erõteljesebb hangot adjon, s kifejezze országaigényét Szíria teljes egészére, illetve Dél-Törökországnagyobb területére nézve. A Külügyminisztérium de-cember 21-én találkozót szervezett számára MarkSykesszal, egy önjelölt Közel-Kelet „szakértõvel”, aki-nek tervével mindössze néhány nappal korábban sike-rült meggyõznie a Kabinetet, melyben (szó szerint) aztjavasolta, hogy a homokban húzzanak egy választóvo-nalat „Akko városának »e« betûjétõl*2 Kirkuk utolsó

112014/2


»k«-jáig” (Sykes megfogalmazásával élve; a térképrekattintva mindez nagyítva is megtekinthetõ), és határol-ják körül a francia felügyeletet Szíriában a britek általfelügyelt terület felett, mely a késõbbi, a térképen a vo-nal alatt elhelyezkedõ Transzjordánia és Irak. Mindezekcélja az volt, hogy a) Nagy Britannia számára lehetõvétegyék, hogy egy olyan terület felett rendelkezzen,mellyel a Szuezi-csatornát kelet irányából felügyelheti,és b) Nagy Britanniát hozzásegítsék ahhoz, hogy egykõolajvezeték segítségével Mezopotámiából (Irak) aFöldközi-tenger térségében elhelyezkedõ Haifába(napjainkban Izrael területén, Akko városától délre ta-lálható) könnyen olajat szállíthasson. 1916. január 3-ánSykes és Picot között megszületett az a titkos megálla-podás, melyet a késõbbiekben „Sykes–Picot” névre ke-reszteltek; nem egyértelmû szándékok szerint Paleszti-nát „nemzetközi felügyelet” alá kívánták helyezni. Azoroszországi 1917-es bolsevik forradalommal a háborúelõtti francia–orosz szövetség véget ért, s ezzel egyide-jûleg megszûnt Nagy Britannia vágya, hogy Franciaor-szággal közeli viszonyt ápoljon; a háború elõtti brit-edwardi külpolitikára jellemzõ szükségszerûség, hogygátat szabjanak a Brit Birodalom elleni mindennemûfrancia–orosz fenyegetésnek azáltal, hogy belépnek azAntantba e két fõ imperialista riválissal együtt. Ennekkövetkeztében az angol kormány a Sykes–Picot meg-egyezés ellen fordult, mely még akkor lett aláírva, ami-kor a háborús helyzet nagyban eltérõ volt, s ehelyett el-kezdett azzal foglalkozni, hogy miként szoríthatná kiFranciaországot Szíria és egyben a Levante területérõl(T. E. Lawrence és mások meglátása, például) és sajátmaga gyakorolja a felügyeletet a terület felett, neveze-tesen a különösen fontos csatornát és a mezopotámiaiolajmezõket. A Balfour-nyilatkozat a zsidók felé (1917.november 2-án) ebben a megváltozott geopolitikaikontextusban értelmezendõ. Egy nemzetközileg fel-

ügyelt Palesztina helyett egy modernizáló zsidó csatlós-állam a „brit” irányítás alatt álló Palesztinában sokakszámára úgy tûnt, hogy nemcsak az Amerikában élõ te-hetõs zsidók köszönetét eredményezi a britek számá-ra, mely hasznos lehet a jövõre nézve, de egyszersmindideális „õrszemként” is szolgálhat a régión belüli britimperialista érdekeltségek számára.5 Így Nagy-Britanni-ának módjában állt, hogy Palesztina jövõjét felügyelje afranciák térségen belüli vagy akár a Közel-Kelet bár-mely más területén történõ részvételét elkerülve. 191733 évvel követte 1884-et, amikor is egy Berlinben meg-rendezett konferencia megkísérelt valamiféle szabályo-zást kiterjeszteni az Afrikára jellemzõ imperialista küz-delmet illetõen, melyet Egyiptom angolok általi meg-szállása és a Kongók belgák általi megszerzése tüzelt.Mindezekbõl jól látható, hogy ezek az események, me-lyek 1875 és 1917 között hatással voltak az Oszmán Bi-rodalomra, jól tükrözik Jézus Krisztus 33 éves életcik-lusát, és Jeruzsálem városában végzõdnek, ahol a Gol-gotai Misztérium megtörtént, s amelyet a brit tábor-nok, Allenby 1917. december 11-én elvett a törökök-tõl, s ezzel 1187 óta a város elsõ „keresztény vezetõje”lett. Lehetséges, hogy a közelmúlt megegyezése azUSA és Irán között, 33 évvel az 1980-as túszhelyzetetkövetõen, véget vet egy meglehetõsen nehéz idõszak-nak Irán és a Nyugat között, s talán hozzájárul ahhoz is,hogy a Szíriában dúló háború is befejezõdjön.

Antiokheia, Szíria és T. E. Lawrence

Cikkünk elsõ részét (New View 69., 2013. õszikiadás)*3 egy utalással zártuk a The Economist 1992-esszámából, mely a 21. század elején, 2011-ben a Közel-Keleten kezdõdõ világháború-forgatókönyvet feltétele-zett. Az elképzelések szerint a háború egyik elsõ jelen-tõs katonai megmozdulása egy „elhibázott brit–franciaexpedíció lenne (2014.)” Antiókhia városába, melynekcélja az lenne, hogy megakadályozza a kínai–muszliminváziót Törökországban.6 Maga a tény, hogy a cikk sze-rint a háborúban helyet kapna egy õsi városban zajló tá-madás, mely a kereszténység kezdeteivel van összefüg-gésben, nem úgy tûnik, mintha a puszta véletlen mûvelenne. Napjainkban Antiókhia Törökországban találha-tó, és Antakya néven ismeretes, ám korábban hosszúidõn keresztül kapcsolatban állt a szíriai Antiokheaiával.A „Nagy Antiókhiát” Kr. e. 293-ban I. Szeleukosz, NagySándor egyik hadvezére alapította, és az õsi idõkbenmetropolisnak számított a maga félmilliós lakosságával.Szent Lukács szülõvárosa, a római Szíria provincia fõvá-rosa, és egyike az egyik legelsõ keresztény központok-nak, ahol Péter, Barnabás és Pál prédikáltak. Ez volt azelsõ olyan hely, ahol a megtértekre mint „kereszté-nyekre utaltak, és a „kereszténység bölcsõjeként” is is-mert volt. E helyen késõbb számos teológiai, tudomá-Sy

kes–

Pico

t m

egál

lapo

dás,

191

6

12 2014/2


nyos és filozófiai munkát fordítottak szír nyelvre. AFöldközi-tenger északkeleti csücskében található, 36fokra észak és 36 fokra kelet irányában, egy olyan tér-ségben, mely meglehetõsen nagy jelentõséggel bírt azelmúlt évszázadok során, és a közeli Ciprus szigeténekhosszú keleti csúcsa is a Földközi-tenger e pontjára mu-tat.Jeruzsálem bukása után (1187) a Templomosok bõ százéven át várakkal rendelkeztek Ciprus területén. A britminiszterelnök, Benjamin Disraeli Ciprusról ésAlexandrettáról szóló leírásában (ma Iskenderun, Tö-rökország), mely utóbbi egy tengerparti város a szigetbelsejében elterülõ Antakya közelében, a várost „Ázsiakulcsaként” említi. Vajon mit érthetett ezalatt? Míg Ka-iróban dolgozott 1915-ben, az ifjú hírszerzõ tiszt, T. E.Lawrence (aki két évvel késõbb már mint a híres „Ará-biai Lawrence” néven volt ismert) azt írta, hogy „azegyetlen hely, ahonnan egy flotta Egyiptommal szem-ben mûködõképes lehet, az Alexandretta. Egy kiválótermészetes haditengerészeti bázis, melyre nem tar-tunk igényt, ám amelyet senki nem birtokolhat anélkül,hogy számunkra azzal hátrányt ne okozna”.7

Az I. világháború kezdetekor, amikor Nagy-Britannia azOszmán Birodalom feldarabolását fontolgatta, LordKitchener úgy vélte, hogy Alexandretta meghódítása elen-gedhetetlen lehet ahhoz, hogy Nagy Britannia számárabiztosítsák a szükséges kikötõt és átrakóállomást, melybõlhozzáférés nyílik az iraki területekhez [pl. az iraki olaj. Afúrás jogát Nagy Britannia röviddel azelõtt szereztemeg]. Javaslatot tett egy új vasút beindításáraAlexandretta városából, mely nagyban csökkentené azAngliából Indiába jutáshoz szükséges idõ hosszát. A deBunsen Bizottság (1915. április 8–30.), egy brit tárcaközicsoport, mely azért alakult, hogy a kérdést részletesebbenis megtárgyalják, Haifa városát részesítette elõnyben [maIzrael partvidékén helyezkedik el] ugyanerre a célra [svégül Haifa mellett voksoltak].8

1878-ban Alexandretta és Szíria partszakasza Törökor-szághoz tartozott, s mivel ennek a területnek az elfog-lalása háború nélkül lehetetlenség volt, a brit kormánya szíriai partszakasszal ellentétes oldalon fekvõ Ciprus

szigetét a Földközi-tenger keleti vidéke legideálisabbbázisának látta hadiflottája számára, ahonnan a nemré-giben megszerzett (1875) Szuezi-csatorna környéki te-rületeinek felügyeletét elvégezhette. Mindez még fon-tosabbá vált, amikor nyolc évvel késõbb, 1882-benWilliam Gladstone liberális kormánya elfoglalta Egyip-tomot; azt állították, hogy állomásozásuk a térségbenmindössze ideiglenes, de ezt követõen az angolok 70éven át maradtak Egyiptom földjén, egészen 1952-ig! Amögöttes ok természetesen a csatorna volt, a biroda-lom mentõkötele India irányába, illetve a többi brit im-perialista birtokhoz Ázsiában és a csendes-óceáni tér-ségben. A britek számára Ciprus még fontosabb lett,amikor a franciák elhatározták, hogy Szíriából franciagyarmatot csinálnak, és M. Georges-Picot-t Londonbaküldték, hogy mindezekrõl tárgyalást kezdeményezzenvelük. Minderre azért volt szükség, mert Franciaországbizonyos kereskedelmi, oktatási és vallási érdekekkelbírt Szíria irányában, valamint némely nagyhangú ro-mantikus megállapítás szerint, mely azt tartotta, hogy atérségen belül a francia örökség egészen a Templomo-sok idejéig nyúlik vissza; Antiokheia, valamint a szíriai éslibanoni partvidék és hátország a Keresztes Államokegy részét képezték, mely mintegy 200 éven keresztüllétezett a 11. és 12. század idején. T. E. Lawrence-nek(„Arábiai Lawrence”), aki a háborút megelõzõen ar-cheológiai kutatásokat végzett Szíriában, semmilyen il-lúziója nem volt a nevezett francia követeléseket illetõ-en; õ szerette volna „a franciákat kipofozni a Szíriávalkapcsolatos összes reményükbõl”, és azt javasolta,hogy a törököket Alexandrettában támadják meg, nempedig Gallipoliban: „Szíria vonatkozásában nem Török-ország, hanem a franciák tekintendõk az ellenségünk-nek” – írta 1915-ben.9 Azonban a franciák aggodalma,hogy a briteket távol tartsák Szíriától, keresztülhúztaLawrence javaslatát.

Angloamerikai „értékek”

Ezen a ponton az olvasóban joggal merül fel a kérdés:mennyiben kapcsolódik mindez a szíriai krízis ezoteri-kus aspektusaihoz, mely elviekben e cikk témájakéntlett meghatározva? A kommunizmus „bukása”,1989–1991 óta a hangsúly azon belül, amit a Nyugatpropagandájának tekinthetünk, a „Vörösek” oldaláróleltolódott a „Zöldek” irányába, ahol a zöld alatt az isz-lám hagyományos színét értjük. Az úgynevezett „iszlámterror” mintegy 20 éve úgy lett bemutatva a Nyugatszámára mint egy hatalmas globális fenyegetettség(„gyûlölik a szabadságunkat” – mondta George W.Bush), és egyszersmind fel is használták nemcsak annakmegindoklására, hogy miért vált egy kiterjedt megfigye-lõrendszer létrehozása szükségessé – az inter-netkémkedéstõl kezdve a gyilkos robotokig –, továbbáA

lexa

ndre

tta

132014/2


a nyugati társadalmak civil jogainak megcsorbítására ésmegsértésére, hanem különbözõ katonai beavatkozá-sokhoz, valamint a kínzás, illetve korlátlan fogva tartásalkalmazásához. Mindezt az USA-ból és Angliából, illet-ve a szövetséges országokból tevékenykedõ fõsodrásúmédia, továbbá ezen országok kormányai is szükséges-nek festették le. Ezek a társadalmak a gazdasági és politikai gyakorlategy bizonyos formáját alkalmazzák, mely a 18. sz-iNagy-Britannia és Amerika területérõl származik, smelyrõl a kommunizmus bukását követõen kijelentet-ték, hogy a világon mindenütt jellemzõ normának fog-ják tekinteni a jövõben.10 E gyakorlatokat többnyire„demokráciának” és „szabadpiaci kapitalizmusnak” ne-vezik. De amire a gazdasági és politikai gyakorlat ezenmodeljét a 18. sz. óta alapozták, az az emberi lény egybizonyos filozófiai magyarázata. A „szabadság” és „füg-getlenség”, valamint egyéb hangzatos szavak sorozatosfennkölt használata ellenére az emberi lény ilyen irányúmagyarázata mindössze úgy írható körül mint az önma-gát kutató személyiség „függetlensége”, és az a gazda-sági rendszer, mely úgy alakult ki, hogy ezt a fajta „füg-getlenséget” visszatükrözze, valójában az emberi lénymeglátásai szerint önközpontú, materialista és nyere-ségvágyó jegyekkel bír. Ezeket a minõségeket „reális-nak”, „természetesnek” és „pragmatikusnak” tekintik.Amit én akarok, amit a családom akar, amit a pártomakar, amit a társadalmi osztályom vagy nemzetem akar– az emberek ezeket tekintik elsõdleges prioritásnak.Az ilyen önközpontú meglátások és hozzáállás a nyu-gat-európai népeket elkerülhetetlenül az imperialistaöngyarapodás és vagyongyûjtés történelmi idõszakábavezette. Párhuzamosan az olyan gazdasági és politikai gyakorla-tok megjelenésével, melyek ezeket a „filozófiai” hajla-mokat tükrözik, az elmúlt 150 évben fokozatosan ha-nyatlott a szervezett vallás, és ennek következménye-ként egy erkölcsi relativizmus és filozófiai materializ-mus – egészen addig a pontig, hogy tudósaink és mé-diakritikusaink manapság józanul vitathatják meg, vagymohó lelkesedéssel örvendezhetnek az állatok civil jo-gainak (miként genetikai szempontból mi magunk is ál-latoknak minõsülünk), valamint az emberi lények gé-pekkel és szuperkomputerekkel történõ helyettesíté-sének (miként az agyunk, mely állítólag meghatározbennünket, egyébként sem több, mint puszta gép). A „transzhumanisták”, mint Ray Kurzweil amerikai fel-találó, jövõkutató és a Google mûszaki szaktanácsadó-ja, elszántan várják jelen évszázadunk közepével az em-beri faj végét biológiai tekintetben (lásd „A spirituálisgépek kora” (1999) és „A szingularitás küszöbén”([2005]). Az ilyen jellegû filozófiai, gazdasági és politikaielképzelések csupán akkor lehetségesek, amikor azember nem képes értékelni, vagy pusztán nem értéke-

li azt, hogy egy nem fizikai szellem képesbeleinkarnálódni és egyesülni egy fizikai entitással vagytesttel. A spirituális inkarnációnak ez az elgondolása akereszténység legfõbb alapja. Szent Pál mondotta,hogy: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiába-való a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is...”(1 Korinthus 15,14-17), de Krisztus feltámadása pusztánazért volt lehetséges, mert a Názáreti Jézus emberi tes-tében és testével egy isteni szellem állt rendelkezésre,nem pedig egy szokványos emberi szellem. Máskéntmegfogalmazva, Krisztus Jézusban történõ inkar-nálódása miatt volt lehetséges – ami Steiner szerint aJordán folyóban történt megkeresztelkedéskor s nemJézus születésével történt. Amennyiben nincs inkar-nálódó szellemünk (mely Steiner szerint elõször a fo-gantatást követõen egyesül az emberi testtel, majd azt

A k

önyv

bor

ítója

A

köny

v sz

erzõ

je

14 2014/2


követõen egyre inkább növekvõ mértékben s még mé-lyebben a születés utáni, hozzávetõlegesen 21. évben),s ha csupán az agyunk és génjeink által meghatározottmateriális entitások vagyunk, akkor lényegében semmi-ben nem különbözünk az állatoktól vagy a gépektõl, ésbármely beszélgetés egy magasabb énrõl vagy a tudat-fejlõdésrõl teljesen feleslegesnek tekinthetõ. Az evolúci-ós biológusok, akiket a média „egyre csak éljenez” (NewScientist, Scientific American és a többi), napjainkban isazt próbálják bebizonyítani, hogy a morális értékek,mint például az altruizmus és a jótékony cselekedetek,valójában a történelem elõtti idõk ösztönzõerõinek kö-vetkezményei, melynek meghatározó eleme a termé-szetes kiválasztódás, és eredendõen semmi közük azegyén szabad akaratához, ami egyesek szerint semmi-képpen nem létezhet, mivel lényegében nem vagyunkmások, mint a környezetünk, génjeink vagy az agyunk-ban zajló elektrokémiai folyamatok által meghatározottlények. Ezért aztán meg kell maradjunk egy tisztán anya-gi test képzeténél, mely négy elembõl áll – ásványi anya-gok, folyadékok, gáz- és hõelemek, és semmi másmindezeken túl (mindaddig, amíg Kurzweil szuperkom-puterei le nem váltanak minket). A részecskefizika elméleti szakemberei körében a tér-idõ 11 dimenziójáról az 1990-es évek közepétõl napja-inkig folytatott valamennyi okfejtés ellenére, mely témaegyébként absztrakt materialista szempontból is értel-mezhetõ, az emberi lény redukálása annak legalacso-nyabb alkotóelemeire, a feltételezés, miszerint lénye-gében e legalacsonyabb alkotóelemeken túl semmiegyéb nem jellemzi õket, napjaink angloamerikai világá-nak domináns (bár nem állítom, hogy egyetlen) filozófi-ája, uralkodó „vallása”, ha úgy tetszik. Ezt általában„szekuláris humanizmusnak” hívják, és információit atudományok, az oktatás, a gazdasági és politikai gyakor-latok, valamint az angol nyelvû kulturális és szórakozta-tó világ jelentõs része egyaránt ebbõl meríti, s mivel avilágban ez napjaink domináns kultúrája,úgy ezek a gyakorlatok más kultúrákba isátszivárognak belõle. Az, amit az angolnyelvû világban konvencionális vallásnaknevezünk – ilyen például a kereszténység–, az elõzõ korszakból, a 15. század elõtt-rõl eredeztethetõ, de a „szekuláris huma-nizmus” doktrínája, az Angolofón társa-dalmak fõsodrású gazdasági és politikaigyakorlatai, csupán a reformáció, a rene-szánsz, a felvilágosodás utáni kultúránk-ban jelentek meg. A kereszténység azon-ban feltételezhetõen csupán a jelen kor-szakunkban válik függetlenné, ahogyan va-lóban egyedülálló, a kollektív és törzsikorlátoktól független élménnyé válik, ámmindeközben a kereszténység történel-

mileg nem a jelen korszakunkban, nem a nyugati régió-ban kezdõdött, hanem 2000 évvel ezelõtt a Közel-Ke-let térségében, olyan helyeken, mint Galileia, Jeruzsá-lem és Antiókhia. Amit az elmúlt 200 év során kultú-ránk több alkotóeleme is igyekezett megtenni, az a ke-reszténység teljes eltörlése a világból. A hagyományosegyházak nemcsak hogy a média folyamatos támadása-inak kereszttüzében állnak, de e „tudományos és világikorban” a spiritualitás és a spirituális élmények koncep-ciója is vagy teljesen mellõzve vannak, vagy irreleváns-ként és régimódiként vannak feltüntetve.

Nesztoriánus kereszténység Szíriában

Ám miközben az egyházak által hirdetett hagyományoskereszténység lassú kereszthalált hal a „szekuláris hu-manizmus” keresztjén, az intellektuális értelemben vettKoponyák Hegyén (egy modern Golgotán) a láthatá-ron egy újfajta spiritualitás és egy új kereszténység nyo-mai már elkezdtek feltûnni, mint egy fa már-már szem-mel is látható rügyei, melyrõl a levelek lehullottak a télbeköszöntén. S ezek az egyének életének tapasztalata-iból bukkannak felszínre, s ezen életeket egyszersmindmeg is változtatják. Az ilyen, az embereket – Krisztus fi-zikai jelenlétének hiányától függetlenül – Krisztus feléfordító élmények közül az elsõ talán Saul élménye voltSzíriában 2000 évvel ezelõtt, amikor a Damaszkusz fe-lé vezetõ úton az érzékeken túl elsõként tapasztaltameg Krisztus jelenlétét. Ez az élmény Sault eltérítette agonoszságtól, melyet saját korában maga is mûvelt akeresztények üldözésével. Élménye hatására háromnapra megvakult, és látását Damaszkuszban szereztevissza Ananiás áldásával, s ezt követõen meg is keresz-telték. Miután megszökött Damaszkuszból, ahol az éle-te veszélyben forgott, és Jeruzsálembe ment, tanítvá-nyai közül mindössze a ciprusi származású Barnabás si-etett segítségére. Nem sokkal ezután az apostolok Sa-

ult szülõvárosába, Tarzuszba küldték,mely szó szerint mindössze egy sarokratalálható Antiókhiától, a tengeren a Cip-russal átellenes oldalon. Barnabást ezutánAntiókhiába, majd Tarzuszba küldték,ahol végül rátalált, és magával vitteAntiókhiába, s ezt követõen egy éven átegyütt hirdették az igét, „a tanítványokatpedig Antiókhiában nevezték elõször ke-resztényeknek” (Apostolok cselekedetei11:26). Antiókhiában történt az is, hogySaul (ekkor már Pál) és Barnabás a gójok-nak*4 tartott beszédet, és keresztények-ként fogadta el õket (Az apostolok csele-kedeti 13:45-50). Pál és Barnabásantiókhiai tanításai nagyon sikeresek vol-tak; szinte az egész város összegyûlt, hogyA

lexa

ndri

ai K

ürill

osz

püsp

ök

152014/2


meghallgassa õket (Apostolok cselekedetei 13:44). AzApostolok cselekedetei 14:26-os része egy fontos részttartalmaz Pált és Barnabást illetõen, mely egybenAntiókhia jelentõségére is felhívja a figyelmet: „InnenAntiókhiába hajóztak, ahonnan az Isten kegyelmébeajánlva indították el õket a most elvégzett munkára.”Valójában az északi szélesség 36°-án, Jeruzsálemtõl 1°-kal keletre elterülõ szíriai Antiókhia volt az, ahonnan akereszténység üzenete elsõként elterjedt a világban(Apostolok cselekedetei 13).Egyiptomban a kereszténység történelmének kezdeténAntiókhia és Alexandria évszázadokon keresztül ver-sengtek egymással a fiatal keresztény egyház teológiaiirányáért. Antiókhiában Arisztotelész filozófiai öröksé-gének volt meglehetõsen erõs a hatása, míg ugyanezAlexandriával Platónnal kapcsolatosan volt így. A ke-resztény tudósok Antiókhiában Kr. u. 400-ra már Krisz-tus inkarnációjának humán aspektusát hangsúlyozták,és fokozatosan haladtak abba az irányba, miszerint Jé-zus Krisztus két különbözõ személy volt, az isteniLogosz és az emberi Jézus, míg Alexandriában a hang-súly az Õ isteni voltán és egységén volt mindeközben.Végül az 5. század elején ezek a különbségek azantiókhiai Nesztoriosz püspök (386–450) és Alexandri-ai Kürillosz püspök (k. 376–444) szembenállásában te-tõztek. Nesztoriosz Teodor, mopszuesztiai püspök ta-nítványa volt az antiókhiai iskolából, és ragaszkodott ah-hoz az állásponthoz, miszerint Mária nem Theotokosz,vagyis istenszülõ volt (Isten Anyja), mivel nem egy isten-nek, hanem egy emberi gyermeknek adott életet, mígKürillosz fenntartotta azt a véleményt, hogy Mária való-di Istenszülõ volt, és szó szerint egy isteni lénynek adottéletet: „Ha valaki nem vallja, hogy az Emmánuel valósá-gos Isten, minek következtében a Szent Szûz Istenszü-lõ (mert test szerint szülte Isten testté lett Igéjét), az le-gyen kiközösítve.” E viszály tükrözte az egyiptomiakmonofizita (egytermészetû) hajlamának és az antiókhi-ai teológia jellemzõen duofizita (kettõstermészetû) álláspontjának szemben-állását, mely utóbbi jellemzõen JézusKrisztus természetével kapcsolatbanazt hangsúlyozta, hogy sokkal inkábbkülönbözõ elemekbõl tevõdik össze,semmint hogy természetének egységelenne jellemzõ. Az antiókhiai álláspontArisztotelész értelmezését mutatta,vagyis a szellem-lélek-test egymáshozképest elkülönített viszonyát, melyetNesztoriusz idején Antiókhia területénismertek és tanulmányoztak: Arisztotelész antropológiája... a szellemés a test kapcsolatát illetõen egy erõsendualista tanítás: a szellem kívülrõl szár-mazik, talán az is lehetséges, hogy már

elõzõleg is létezik, poláris kapcsolatba lép a testet áthatóérzõ és vegetatív lélekkel, és egy feszültségmezõt hoz lét-re, mely hasonlít a színek fény és a sötétség közötti biro-damához. Végül eltereli a testbõl érkezõ ellenállást, és azteredményezi, hogy a test egy része elhal – lebénítja, visz-szanyomja azt... A szellem choristos (különálló), apathes(nem szenvedõ) és amiges (a testtel el nem vegyülõ) ma-rad.11

Kürillosz és támogatói gyõzelmet arattak Nesztorioszfelett, és utóbbit az Epheszoszi Tanács elítélte (431) ésszámûzetésbe kényszerítette.12 Ügyét a Tanács részé-rõl mindössze János, antiókhia püspöke és még 33-antámogatták. A Krisztus-inkarnációról vallott álláspontja,annak arisztotelészi befolyásával együtt fokozatosankeletre, Perzsia irányába vonult, s onnan Indiába és Kí-nába. Nesztoriánus egyházként, illetve a kelet egyháza-ként vált ismeretessé, és napjainkban a keleti világ asszíregyházaként él tovább Iránban, Irakban és Szíriában.13

Gondishapur

Miután Zénón császár bezáratta az edessziai iskolátMezopotámiában 489-ben annak nesztoriánus hajlamaimiatt, a nesztoriánus tanítványok, az arisztotelészi taní-tásokat magukkal víve, a perzsa Szaszanida Birodalom-ba vándoroltak, ahol Gondishapur városában és akadé-miáján szívesen látták õket. Itt örököseik társaságábanhét athéni filozófus, az athéni pogány iskola számkive-tettjei csatlakoztak hozzájuk 530–533-ban, mely iskolátJustinianus bizánci császár 529-ben bezáratott.Gondishapur városát (Sápur tábora) I. Sápur császár(240–272) építtette római hadifogjok felhasználásával,miután Valerianus császárt (253–260) leigázta, elfogat-ta, és Antiókhiát visszafoglalta a rómaiaktól. Sápur újon-nan elfoglalt városát eredetileg Veh-Az-Andev-Shapurnak nevezte (vagyis „Sápur városa s nemAntakya” [Antiókhia]), így hát Gondishapur eredeti ne-

ve egyfajta kapcsolatot is mutatAntiókhia és Gondishapur között. I.Sápur felesége Aurelianus római csá-szár lánya volt, aki Perzsiába görög or-vosokat hozott magával, akik az új vá-rosban a hippokratészi orvoslást taní-tották, s így nyugati orvosi kapcsolatokis jelen voltak a kezdetek kezdetétõl.A Gondishapuri Iskolát vagy Akadémi-át II. Sápur (309–379) alapította, éshamarosan orvosi fakultásáról is is-mertté vált. Az Akadémia I. Huszrau(„A Halhatatlan” 531–579; vö. Moha-med próféta 570-ben született Arábi-ában; Konstantinápolyban Justinianuscsászár uralkodott Huszrau kormány-zásának nagy része alatt) uralkodásaA

ntió

khia

i Nes

ztor

iosz

püs

pök

16 2014/2


idején élte fénykorát. Orvostudományt, anatómiát, fo-gászatot, asztronómiát, matematikát, geometriát, filo-zófiát, hadvezetést, építészetet, mesterségeket, föld-mûvelést és öntözést egyaránt tanítottak a falai között,s az Akadémia, mely egyszerre volt a Szaszanida Biro-dalom elsõ számú kutatóközpontja és tankórháza, hanem az egész világé Indiától nyugatra, 14 Huzesztán tar-tományban helyezkedett el, Délnyugat-Iránban, egyolyan térségben, ahol Irán és Irak 8 éven át vívta hábo-rúját 1980 és 1988 között. Romjai a mai Shahabad vá-rosának közelében taláIhatók, Dezfultól 14 km-re dél-keletre, a Shush felé vezetõ úton. Napjainkban egyegyetem mûködik a régióban, mely az orvosi hagyo-mányt hivatott továbbvinni; Ahvaz Jundishapur OrvosiEgyetem néven ismeretes. Irán mindig is a világesemé-nyek középpontjának közelében volt, az 1978/79-esiráni forradalom, az amerikai követségen 1980-ban le-zajlott túszdráma, és az azt követõ, Teherán és Wa-shington között jellemzõ ellenséges viszony óta – melyviszony az idei évben elõször, 33 évvel az 1980-as krí-zis után úgy tûnik, hogy pozitívabb irányban halad a 7.iráni elnök, Hassan Rouhani június 15-én történt beik-tatását követõen. A jellemzõen dualista iráni hagyományban,15 a „Halha-tatlan” Huszrau mind kelet, mind nyugat, a Földközi-tenger, illetve India és Kína irányába egyaránt nézettinspiráció és tudás érdekében. Az intelektuális néze-tek gazdag kombinációja, melyek egymással verseng-tek és kommunikáltak a Gondishapuri Akadémián500 és 640 táján,16 még termékenyebbé váltak a sakkés a cukorfinomítás elterjedésével Gondishapurban,mely játék és gyakorlat rendre stimulál egy tisztán in-tellektuális tudatot, valamint egy mesterséges lendü-letet az egó és az akaraterõ számára. Így aztánGondishapurban egyfajta intellektuális „melegház”alakult ki Nyugat-Ázsia keresztezõdéseiben, és e me-legház központjában volt az orvostudomány, Ariszto-telész és a neoplatonisták filozófiája (görögbõl szíriainyelvre fordítva; a Közép-arámi egy szemita formája)és a nesztorianizmus kereszténység vallásos ideái.Mindezek egymással vállvetve mûködtek, miként aklasszikus zoroasztrizmus dualista vallása és késõbb azoroasztrizmus iráni változata, mely zurvanizmus né-

ven volt ismert (a monoteista istenség, Zurvan17

avagy a „Végtelen Idõ” tisztelete, akit az ikrek, vagyisAhura Mazdao (fény, igazság) és Ahriman (sötétség,hazugságok) eredendõjének vagy atyjának tekintet-tek. Ehhez az egyedülálló kozmopolita melegházhoz,18

melyre nagy hatással volt Szíria és a szíriai nyelvre for-dított görög gondolatok (az akadémián az oktatás gö-rög, szíria és pehlevi nyelven folyt) csatlakozott a 7. szá-zadban két nagy befolyással bíró szellemi erõ. Az egyikilyen volt a monoteisztikus iszlám hit, mely mintegy vi-harként emelkedett ki az arab sivatagból, és mindösszekét évtizeden belül elsöpörte az ókori Perzsa Birodal-mat, melyet kimerítettek a Keletrómai Birodalom (Bi-zánc) ellen vívott hosszú hadjáratai. Röviddel 638 utánaz arab csapatok szintén megérkeztek Gondishapurba.Rudolf Steiner szerint a következõ két évtizedben aziszlám hatása úgy érvényesült, mint amikor a fedõ egy aGondishapur intellektuális erjedésétõl fortyogó üstrerákerül, és a kor másik szellemi erejének ezzel tompít-ja globális hatását, mely az Akadémián a megelõzõ év-tizedekben már beépült az emberi gondolkodásba. Ezvolt Sorat erõteljes negatív hatása (róla bõvebben ké-sõbb beszélünk majd). Steiner az elsõ sorati támadástaz emberiség ellen 666 körülre tette, a Gondishapurrajellemzõ bámulatos, ám idõ elõtti intellektuális fejlõdés-sel. E fejlõdések a nyugati világot a 7. és 8. század körülmûszaki és tudományos ismeretekkel árasztották volnael, de ezen is túl leginkább az emberi lénnyel kapcsola-tosan egy olyan megértéssel, melyre a nyugati világnemcsak nem állt még készen, de nem is rendelkezetthozzá kellõ érettséggel. Míg az ázsiai világban az éntegyfajta kozmikus és isteni teremtményként fogták fel,mely mintegy adományként, felülrõl érkezik az ember-be egy sokkal inkább gnosztikus és kollektív természet-tel, addig Európában, azon belül is különösen az Észak-Európában vallott nézet szerint az emberi én az embe-ri akaraton belül kifejlõdõ individualitás, mely földi tet-tekben aktív. Steiner az Atlantisz utáni negyedik kor-szakot (Kr. e. 747–1413) a Verstandes-Gemütsseele,azaz az „Értelmi-Kedélylélek” kialakulásának korakéntnevezte. Más szóval az emberek e korban megtanultáka világot önmaguk számára racionálisan értelmezni(Verstand), illetve azt, hogy mindezt befelé, az érzel-meikre (Gemüt) hatóan visszatükrözzék, s ezáltal azérzésen és az akaraton belül éljenek. Az ember azt ismondhatja, hogy a Verstand volt az objektívebb és akollektiv, a Gemüt pedig a szubjektívebb és személyesa kettõ közül. A Gemütnek ez az utóbbi minõségevolt az, aminek az észak- és nyugat-európai ember-ben ki kellett fejlõdnie, mielõtt a racionális intellektuserejével találkozott. Ázsiában a szupraperszonáliskozmikus modellek mintáját tükrözõ hagyományostársadalmi hierarchiák jó szolgálatot tettek a társadal-

Has

san

Rouh

ani

172014/2


mi rend évszázados fenntartásában. Mindezek Euró-pában, a Földközi-tengertõl északra nem léteztek. Akelta, német és késõbb a szláv emberek vad akarat-ereje elõször keresztény vallásos érzésekkel kellettötvözõdjön az emberi lélek életében (Gemüt), mie-lõtt a 17. századra Európa valóban készen állt arra,hogy az arabok által közvetített természettudomá-nyos gondolkodásmódot adoptálni legyen képes.Amit napjainkban iszlám fundamentalizmusnak neve-zünk, az valójában tompította Gondishapur impulzu-sát, ám képtelen volt rá, hogy teljesen eltörölje azt. Ezaz impulzus ugyanis, hogy úgy mondjuk, kiszivárgott amuzulmán fedél rése alatt, és az elkövetkezõ évszá-zadokban muzulmán tanítók gondolatainak hatására –mely tanítókra erõs hatással volt a gondishapuri intel-lektuális szellem, köztük például Averroes ésAvicenna19 – az európai Nyugat természettudományá-vá alakult a következõ, tudat-lélek kor alatt. Sorat ke-reste az alkalmat, hogy mintegy 1000 évvel annak ide-je elõtt már propagálja, hogy ezzel megzavarja az em-beri fejlõdés folyamatát. Nagyon is tanulságos, hogy ahelyszín, amit mindehhez választott, a GondishapuriAkadémia volt, ahol az orvoslást, Arisztotelész filozó-fiáját és a (nesztoriánus) kereszténységet is oktatták,melyek mindegyike pozitívnak tekinthetõ normálisesetben. Ez pedig visszakalauzol bennünket a GonoszRejtélyéhez – hogy a jó és a gonosz gyakran mikéntfonódnak egymásba, s hogy a gonosz ereje sokszormiként keresi a módot arra, hogy megfordítsa mind-azt, ami jó, és a saját céljaira felhasználja azokat.

Az Ellen-Napszellem

Pontosan azért, mert a 15. században megkezdõdöttjelen korszakunk a szabadságért folytatott küzdelemkora, az a korszak, amikor az emberek arra töreksze-nek, hogy felismerjék, mik is valójában, ez a korszak az,amit Steiner a Gonosz Rejtélye korszakának nevezett,vagyis a mi saját küzdelmünk a Jó és a Gonosz megér-tésére. Miért Gonosz? A jelen korszakban a Gonosszalfolytatott harcukban az emberek mind magukban,mind magukon kívül ráébrednek valódi természetükre,és ebben a korszakban történik az, hogy a keresztényegyház „keresztre feszítését” és halálát követõen, melyjelenleg zajlik éppen, „egy furcsa paradoxonnak kö-szönhetõen, az ötödik korszakban [1413–3537] az em-beriség a Golgotai Misztérium egy megújult élményé-hez érkezik, melyhez az út a gonosz erõk megtapasz-talásán keresztül vezet”,20 vagyis a Gonosz elleni harc-ban születik meg. Az elõzõ korszak végére az emberekmegtanultak önmaguk számára gondolkodni, ahelyetthogy az Istenek gondolkodnának általuk, mely folyamathasonló ahhoz, ahogyan a tinédzserek megtanulnak sa-ját maguk számára gondolkodni, ahelyett hogy aszerint

gondolkodnának, mint amit a pubertás kor beköszönteelõtt szüleik közöltek velük. A Krisztus-Misztériummegértésének kutatásában az emberek felhasználtákújonnan felfedezett képességeiket az intellektuális gon-dolkodásra, hogy megértsék Krisztus születését és ha-lálát, melynek eredményeként konfliktusok alakultak ki,mint a Nesztoriosz és Kürillosz teológusok közöttiszembenállás is volt. Kelet irányában haladva, a budd-histák arra használták gondolkodásukat, hogy megpró-bálják megérteni, hogy az emberek miért születnek éshalnak meg, s miként tudnának megszabadulni ettõl afolyamattól. De korunkban olyan mélyre süllyedtünk amaterializmusban, hogy nemcsak hogy továbbra semértjük az anyag valódi létét, és nemcsak képtelenek va-gyunk arra, hogy a vallási és természettudományoskoncepcióink alkalmatlanságán keresztül megértsük aszületés és a halál valódi mibenlétét, de egyszersmindolybá tûnik, hogy az egyetlen mód arra, hogy egy mo-rális és spirituális dimenzió létezésére ráeszméljünk, azaz, ha a radikális gonosszal történõ találkozás szemé-lyes, közösségi vagy társadalmi élményének sokkját el-szenvedjük. Az I. világháború óta, az elmúlt 100 évbenegyre inkább ez volt a jellemzõ.Az a spirituális entitás, aki számára a kereszténység fel-számolása a cél, aki számára az ember szellemi lényé-rõl alkotott bármely elképzelés eltörlése a cél, és akiszámára minden egyén körül egyfajta sötét ürességmegteremtése, minden egyes emberi lény fényének ésszeretetének elsötétülése a cél, ha úgy tetszik, a spiri-tuális entitás, mely a hagyomány szerinti „fekete mági-át” inspirálja, melyben a fényt és szeretetet a személyeshatalom iránti vágy elsötétíti, a nyugati ezoterizmus el-nevezésében nem más, mint Sorat, aki Európában azemberek számára legalább a 15. század óta szintén is-mert.21 A középkori ezoterikusok, elképzeléseiket ko-rábbi zsidó kabbalista tanításokra alapozva, melyekmég õsibb közel-keleti tudásból merítenek, azt tartot-ták, hogy valamennyi mennyei test rendelkezik egy fizi-kai és egy szellemi aspektussal, csakúgy mint az embe-rek, s a mennyei testek saját jótékony és káros szellemilénnyel bírnak, mely bennük lakozik. HeinrichCornelius Agrippa, a sponheimi apát JohannesTrithemius (1462–1516) tanítványa azt írta Soratról,hogy a Nap káros „szelleme”, mely elkülönül a Nap jó-tékony „intelligenciájától”, s amit õ Nachiel Soratnaknevezett, mely éppen ezért tekinthetõ a Nap egyfajtamegkettõzõdésének, egy Ellen-Nap lénynek vagy „Fe-kete Napnak”. Steiner szerint Sorat, akinek a neve aGemátriában egyébként a 666-os számértékkel bír(Samech Vau Resh Tau S-V-R-T:60-6-200-400), minden666. évben újraindítja az emberiség elleni adott táma-dását, melynek lényege, hogy az embereket meggátol-ja abban, hogy állati természetük fölé emelkedjenek;hogy meggátolja õket abban, hogy az „önközpontú

18 2014/2


egójukat” (amit nevezhetünk akár az ember „elsöté-tült” énjének) a magasabb (Nap-) énjükké alakítsák. Ezszorosan kapcsolódik a tudatlélek emberen belüli meg-jelenésével (vagy meg nem jelenésével), amit Steinerszellemléleknek is nevez.22 E tudatlélek fejlõdésénekkorában, az Atlantisz utáni V. korszakban (1413–3573)történik meg, hogy ilyen fajta kihívásokkal szembesü-lünk, mivel ez az a korszak, amelyben a múlt kollektivi-tásából és csoportviszonyaiból (faj, etnikai csoport, csa-lád, vallás vagy éppen nemi hovatartozás) ki kell emel-kednünk. Valamennyien szembesülünk a választással,hogy egy önközpontú, alacsonyabb természetbe zu-hanjunk, vagy felemelkedjünk egy igazi emberiség szá-mára.Steiner kiemeli Sorat két támadását, melyek 666 és1332 körül történtek, és elõrejelezték, hogy jön egyharmadik soron következõ 1998 táján. Steiner azt iselmondja, hogy ezek a támadások soha nem Soratnakegy adott emberi lénybe történõ inkarnálódásán ke-resztül (mint Krisztus Jézus-inkarnációja esetében),hanem szellemi úton történnek, az emberi gondolko-dáson és akaraton keresztül. Világosan kifejti, hogy

ezek a támadások soha nem egy évre vonatkoznak,hanem egy adott periódusra az adott év körül. S hogymilyen hosszú ez az idõszak? Steiner nem nevezi megpontosan, de viszonylag pontos képet kaphatunk ró-la, ha figyelembe vesszük a második támadást, aTemplomosok IV. (Szép) Fülöp király általi felszámo-lásához kapcsolódóan. Sorat kézjegye a szellemi „in-verzió” – a dolgok kifordulnak magukból, fejre állnak,a fény sötétséggé válik (Fülöpöt azért nevezték„Szép”-nek, mert külseje alapján igencsak megnyerõvolt, azonban az a rideg, csalóka és szadista mód,mellyel a Templomosokkal elbánt, mindennek nevez-hetõ, csak nem „szépnek”.) Fülöp támadása a Temp-lomosok ellen egy koholt vádak alapján indított, hir-telen támadással kezdõdött 1307. október 13-án.1307 25 évvel a második 666-os év, vagyis 1332 elõttre esett. Ha 1332 után egy hasonló 25 éves pe-riódust feltételezünk, akkor 1357-hez érkezünk, te-hát az 1307–1332-1357-es idõszak mintegy 49/50 év(7 x 7). Ha ezt a 49/50 éves periódust kivetítjük az 1.és 3. Sorat támadásra a 7. és a 21. században, akkor641-666-691-et, illetve 1973-1998-2023-at kapunk.Ha a 3. támadás kapcsán figyelembe vesszük azokataz eseményeket, melyek 1973 óta történtek, különö-sen a Közel-Kelet viszonyában vizsgálva õket (DavidRockefeller látogatása kínai kommunista vezetõkhöz,a Trilaterális Bizottság megalapítása,23 az arab–izraeliháború, az olajválság, Szaddám Husszein és Kadhafiezredes, a terrorizmus kiszélesedése, az iráni forra-dalom, a túszdráma az amerikai követségen, AnwarSzadat és Yitzak Rabin meggyilkolása, az afgán hábo-rúk, az AIDS-járvány, az irak–iráni háború, az Öböl-háború, az Osama bin Laden-jelenség, az USAneokon-cionista lobbija, 9/11, az Irak elleni támadás,Bush terrorellenes hadmûvelete, majd azt követõena mindent behálózó elektronikus nyomkövetés világ-szerte, a bank- és pénzvilág összeomlása 2008-ban,az USA jelenléte Iránban, az úgynevezett „Arab Ta-vasz” és 2011 eseményei, valamint a Szíriai háború),s ha mindezeket a sötét eseményeket az unipoláris„Új Világrend” viszonyában is megvizsgáljuk, melyetGeorge H. W. Bush amerikai elnök 1990. szeptember11-én jelentett be, az amerikai évszázadot megcélzó„Új Imperializmus” Projekttel, és számos megmoz-dulással egy központilag szervezett globális gazdaságirend irányában, melyet az atlanti- és a csendes-óceá-ni szabadkereskedelmi zónáért jelenleg folyamatbanlévõ tárgyalások is jeleznek,24 mindkettõ középpont-jában az Amerikai Egyesült Államokkal, függetlenülgazdasági modelljük nyilvánvaló bukásától, mely a2008-as összeomlásban is megmutatkozott, ám sem-milyen jelet nem mutat arra, hogy modelljének bár-mely alapvetõ változását kutatná, akkor jogosanérezhetjük a csapások 1970 óta tartó sorozatában –A

verr

oes

Avi

cenn

a

192014/2


mely magában foglalja a nagy sebességgel romló öko-lógiai helyzetet és a kommunista Kína átalakulását egypszeudo-kapitalista állammá és világhatalommá, csak-is egészségtelennek nevezhetõ sebességgel – a Soratkorunkbeli harmadik támadásának bizonyítékát, melynagy valószínûséggel egészen a 2020-as évekig eltartmajd. E harmadik támadás mindenekfelett az emberiakarat viszonyában történik, míg a 7. századi elsõ azemberi gondolkodás ellenében történt.

A Szent Vér és a Szent Kehely

Azonban van egyfajta rezonancia a gondolkodáson esettelsõ támadással, amennyiben az 1970-es évek óta nyil-vánvaló egy jelenség, mely a fent említett csapások so-rával összehasonlítva meglehetõsen triviálisnak tûnhet,ám valójában egy egészen ármányos dolog felé mutat,név szerint a kereszténység ellen a nyugati publikációkés médiajelenségek – mint például A Szent Vér címûkönyv és a Szent Kehely*5 (1982) története, illetve azazokhoz kapcsolódóan késõbb született könyvek és fil-mek özöne, nevezetesen Dan Brown könyvei, a DaVinci-Kód és a többiek – által végzett nyílt támadás irá-nyába. Ezek a könyvek nemcsak további rágalmazássalilletik a Templomosok rendjét, melyek kivégzésének2007-ben volt a 700. évfordulója,25 de egyszersmind aztállítják, hogy Krisztus nem egy isteni lény volt, hanemvagy zsidó király, vagy egy egyiptomi szexuálmágikusmisztérium papja, s hogy feleségül vette Mária Magdol-nát, akinek fizikai teste volt maga a Szent Kehely, gyer-mekeik születtek, akiknek leszármazottjai (sang réal*6)„valahol ott vannak a világban” manapság is, s arra vár-nak, hogy rájuk találjunk. A Szent Vér és a Szent Kehelyírói meg is neveztek egy ilyen leszármazottat, és azt ál-lították róla, hogy egy nap akár az Egyesült Európa ve-zetõjévé is válhat! A kiadványoknak és filmeknek ez az1980-as évek elejétõl datálódó (s így az 1973–2023-assorati „kereten” belüli) sora az anglo-amerikai gazdasá-gi érdekekbõl (kiadók és médiavállalatok) eredeztethe-tõ, melyet széles publicitással erõszakolnak fel a globá-lis színpadra, és Krisztus inkarnációját és feltámadását il-letõen, a kereszténység lényegével szembeni jelentõstámadásként jelenik meg a világban. Azokat az állításo-kat, melyekkel e könyvek lapjain találkozhatunk, sze-rencsére többen is leleplezték már (vö. az internetenmegjelent számos kritikával), ám megéri kiemelni a ha-sonlóságot abban a módszerben, ahogy e könyvek fél-revezetik az olvasót, és azon hazugságok közt, amiketIV. Fülöp a Templomosok ellen terjesztett. Szintén fon-tos lehet megemlíteni, hogy a Sion-renddel kapcsolato-san e könyvekben elterjedt hazugságok kulcseleme, egyállítólagos titkos Rend, mely az írók szerint nemcsak aTemplomos Rend, de egyben az ezoterikus Rózsake-resztes mozgalom megalapításáról is nevezetes, mely

rend II. Dagobert meroving frank uralkodó (valós sze-mély) meggyilkolásáért volt felelõs 679-ben, ami az írókelmondása szerint annak volt tudható, hogy az egyházelárulta a merovingokat. Mindez alig 13 évvel 666 utántörtént, ezért a Szent Vér és a Szent Kehely kulcsfon-tosságú eseménye szintén Sorat elsõ támadásának ide-jére esett (641–691). Az írók továbbá azt is kijelentik,hogy 1188-ban a franciaországi Gisors városában egy a„Szilfa Kivágásának” nevezett esemény során a Sion-rend megszakította a köteléket állítólagos utódjával, aTemplomos Renddel, megtagadta saját „gyermekét”, ésa „Rózsakeresztesek Valódi Rendje” névvel új nevetadott magának. A nyugati ezoterikus tanok hosszú ide-je összekapcsolták a szilfát Merkúr alakjával, mely kom-munikál és összeköt, ám ez esetben Merkúr és a Rózsa-kereszt összekapcsolása szándékosan megosztó, ellen-tétes és elválasztó értelemben olvasható; ez a visszájárafordítás tökéletes példája, egyaránt magában foglalvahamis állításokat és féligazságokat. Hamis, mivel a 17.századi Németországot (Tübingen) megelõzõen nemlétezett nyilvános Rózsakeresztes „mozgalom”, deSteiner szerint még csak rejtett Rózsakeresztes kezde-ményezésrõl sem beszélhetünk a 13. század közepétmegelõzõen.26 Féligazság, hogy Gisorsban nézeteltéréstörtént az angol és a francia királyok között 1188-ban,melynek során valóban történt egy szilfakivágás, ám an-nak semmi köze nem volt a Sion-rendhez, a Templomo-sokhoz vagy akár a Rózsakeresztesekhez. A tényeknekés a fikciónak ez a fajta indokolatlan keveredése végig-fut a Szent Vér, a Szent Kehely és az azok nyomában ke-letkezett irodalom zömében.27 A Templomosok szinténa Szent Vér és a Szent Kehely központi figurái voltak;valóban, egy a Templomosokra jellemzõ közös érdekaz, ami összehozta a három írót – Britont (Henry Lin-coln [valódi neve Soskin], az új-zélandi MichaelBaigentet és az amerikai Richard Leight – az 1970-esévek közepén. Tehát a második sorati támadás idõszaka(1307–1357) szintén jelentõs szerepet tölt be a törté-netben. Végezetül pedig maga a könyv – egy gombo-lyagnyi igazság, féligazság és hazugság ravasz szövevé-nyére, illetve a könyv körüli vitára alapozva – mintegyidõzített bombaként robbant a médiában a harmadiksorati támadás idején az 1973 és 2023 közötti idõben.Az írók gyenge tiltakozása ellenére, a közös szál, melyaz egész építményen átível, az e történetek keresztény-ség ellen intézett támadása. A megtévesztés legkülön-bözõbb módjával legalább annyira telített, mint egy ko-rábbi, még ennél is metszõbb, ám kevésbé sikeres ke-reszténységellenes könyv, az ausztrál Donovan Joyce AJézus tekercs címû mûve (1973). Állítása szerint e könyv1964 novemberében felrobbant „idõzített bomba repe-sze”, egy õsi tekercs állítólagos felfedezése a Masadanevû zsidó erõd rómaiak általi ostromának idejébõl (73-74 AD), egy tekercs, mely Joyce szerint teljes mérték-

20 2014/2


ben aláaknázza a kereszténységet. Joyce könyve ponto-san annyira alaptalannak bizonyult, mint a Sion-rend tör-ténete. Ám mégis felbukkant, 1973-as kiadásával a har-madik 666-os periódus kezdetén.

Konklúzió

40 évvel késõbb, a 2013-as év végének közeledtével,melyre Angliában az emberek többek között úgy fog-nak visszaemlékezni, mint az az év, amikor Lee Rigbybrit katonát május 22-én brutálisan meggyilkolta két ni-gériai származású brit állampolgár a londoniGreenwichben, akik mindketten a Michael, vagyis Mi-hály névre hallgattak, és akik állításuk szerint „Allah ka-tonáiként” ölték meg Lee Rigbyt. Miközben e sorokatírom, Londonban már zajlik a két férfi bírósági tárgyalá-sa. Közvetlenül a gyilkosságot követõen egyikük,Michael Adebolajo egy filmfelvételen azt nyilatkozta,hogy: „Ma kizárólag azért öltük meg ezt az embert,mert naponta tucatnyi muzulmán hal meg brit katonákkezei által. És ez a brit katona mindössze egy... Allah ne-vében, a dicsõséges Allahra esküszünk, hogy addig nemhagyjuk abba a gyilkolást, míg nem hagytok végre bé-kén minket... hagyjátok el a földünket és onnantólkezdve békében éltek majd.” Adebolajo továbbá rámu-tatott arra az összefüggésre, mely a brit politikusok tet-tei és azoknak az átlagos brit állampolgárokra gyakorolthatása között felfedezhetõ. A közel-keleti helyzet Pa-lesztinában, Egyiptomban, Iránban és Szíriában túlnyo-mórészt a nyugati, azon belül is a brit imperialista ter-jeszkedés következménye az I. világháborút megelõzõ-en, annak idején és azt követõen (Egyiptom elfoglalása,a Sykes-Picot, a zsidóknak és az araboknak tett cinikusígéretek, az Ottomán Birodalom elpusztítása és felosz-tása). Ezek az események a 17. századig visszamenõlegaz angol nyelvû lakosság gazdasági és politikai kilátásai-ra alapozva, adott erõforrások és geopolitikai pozíciókbebiztosítása céljából lettek kiaknázva, melyek a brit la-kosság, különösen annak tehetõs felsõ tízezer rétegeszámára garantálnak egy bizonyos életszínvonalat, s ez-zel egyidejûleg presztízst és emelkedést a Brit Biroda-lom számára, illetve egy szükségesként feltüntetett brit(majd késõbb amerikai) beavatkozást a közel-keletiemberek életében, valamint a társadalmukat érintõközvetlen vagy közvetett felügyeletet. A muzulmánokmindennek olyan hevesen ellenálltak, miként a keresz-tes hadjáratok idején tették. Az iszlámnak Arábiából si-került elõtörni, Mohammed halálát követõen (632), arivális Perzsa és Keletrómai Birodalom (Bizánc) gyenge-ségének következtében. E két birodalom meggyengí-tette saját szellemi lényegét azzal, hogy elnyomta kétjelentõs keresztény tanítójának – Nesztoriosz és Mani,a manicheizmus spirituális áramlatának megalapítója –munkásságát. Manit Gondishapur városában ölték meg

276-ban. Nesztoriosz némely fontosabb követõje el-hagyta Antiókhiát és Szíria földjét, és Gondishapurbatelepült át. Majd ott, az „akadémia melegházában” kör-bevonta õket Sorat szellemisége, melynek hatása –Steiner elmondása szerint – abban az idõben kizárólagúgy volt visszaszorítható, hogy a szellemi világ azzalszemben szabadon engedi az iszlám „új” vallását, me-lyet a kereszténység elõtti impulzus tovább erõsített.Az Ellen-Nap erejével szemben a szellemvilág megih-lette a félhold vallását.28 És Steiner mikor beszéltSoratról és Gondishapurról a maga módján? A Szíria el-leni brit invázió és a Közel-Keleten zajló végsõ össze-csapások idején, 1918 októberében; a Megiddo csataszeptember 19-én kezdõdött, Damaszkusz elfoglalásaoktóber 1-jére esett, Aleppoé 25-ére, és október 30-án a törökök fegyverszünetet kötöttek.Röviddel azelõtt, 1918. július 18-án az orosz cári családbolsevikok általi kivégzését követõ napon történt, hogya szellemvilágból egy másik fajta király érkezett a föld-re. Olyasvalaki, akinek az életútja magyarázatként szol-gál arra, hogy mit képvisel Michael Adebolajo erõsza-kossága a világban. Valaki, aki az ifjú Adebolajóhoz ha-sonló fiatal férfiként szintén haragos volt az elszenve-dett igazságtalanságok miatt, és törekedett arra, hogyvalamit tegyen ellene, ám aki saját szenvedésén túl,melybõl 27 évet 466664-es számmal a börtön falai kö-zött töltött, a világnak megmutatta azt, hogy mikéntbánjon a gonosz erõkkel, hogyan gyõzze le saját démo-nait, és mily módon demonstrálhatja leghatékonyabbana világnak a megbocsátás és békülés erejét – a feketeszínû fehér mágus, Nelson Mandela.

Jegyzetek

1 http://www.theatlantic.com/international/archive/2013/11/is-the-iran-

deal-obamas-nixon-in-china-moment/281798/ és http:// www.breit-

bart.com/Big-Peace/2013/11/24/Obama-worse-than-Munich

2 A Brit Királyi Haditengerészet éppen a Német Haditengerészet képvi-

selõit látogatta Kiel városában, amikor a merénylet történt, és a britek

még ugyanebben a hónapban megállapodtak a németekkel a mezopo-

támiai brit olajjogokat illetõen, mely megállapodás nagyon is kedvezõ

volt a britek számára (egy közös anglo–német támogatottságú cég rész-

vénytõkéjét 75%-ban brit finanszírozás biztosította).

3 Valentine Chirol Tyrrellrõl 1913, idézve Z. Steinernél, Nagy Britannia és

az I. Világháború eredete / Britain & the Origins of the First World War

(1977), 187. o.

4 Ciprus, nem messze Szíria partjaitól, jóllehet állítólagosan független ország

és EU-tag, mind a mai napig otthont ad mindhárom katonai bázisnak. Nagy

Britannia mindezek hozzáféréséért mintegy 300 millió fontot fizetett Cip-

rusnak, az ország 1960-as években kikiálltott függetlensége óta.

5 Lásd James Barr, Egy vonal a homokban / A Line in the Sand (2011); Jill

Hamilton, Isten, fegyverek és Izrael / God, Guns and Israel (2004), és

Ronald Sanders, Jeruzsálem magas falai / The High Walls of Jerusalem

(1983) elszórtan.

212014/2


6 Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a forgatókönyv nem feltétlenül elkerül-

hetetlen, de ez volt az, amit a Nyugat bizonyos elit erõi mint jövõbeni

történést elképzeltek, s az azt követõ események azt tûnnek sugallni,

hogy õk arra törekedtek, hogy mindez bekövetkezzen. Például az Arab

Tavasz muzulmán felkelés mintegy „végszóra” robbant ki 2011-ben,

pontosan 100 évvel azt követõen, hogy az olaszok elvették a törökök-

tõl Líbiát. Ez a Balkánon események egész sorát indította el, melyek az

I. világháborúban csúcsosodtak ki 1914-ben.

7 Idézet James Barrtól, Egy vonal a homokban / A Line in the Sand (2011),

15. o.

8 https://en.wikipedia.org/wiki/Alexandretta

9 Idézet James Barrtól, Egy vonal a homokban / A Line in the Sand (2011),

39. o.

10 Francis Fukuyama 1992-es könyve, „A történelem vége és az utolsó

ember / The End of History and the Last Man” volt e doktrína legmet-

szõbb kinyilatkoztatása.

11 H. H. Schoeffler, A Gondishapur Akadémia – Arisztotelész úton a Kelet

irányába / The Academy of Gondhishapur – Aristotle on the Way to the

Orient (1979) 43. o. E kérdésekkel kapcsolatosan Schoeffler értekezé-

sei sokkal aprólékosabbak és összetettebbek, mint e rövid tanulmány-

ban elmagyarázható lenne, ezért az olvasó számára tanácsoljuk könyvé-

nek elolvasását, mely a Mercury Press kiadásában jelent meg. Ezt az

arisztotelészi antropológiát Steiner továbbfejlesztette, és leírta, hogy

tudatos szellemünk valójában miként pusztítja az organikus testet nap-

közben, szükségessé téve annak alvás során történõ újraélesztését,

amikor is a szellem nincsen jelen a testben.

12 Fontos megjegyezni, hogy Antiókhia volt az utolsó terület, melyet a ke-

resztesek elvesztettek (1268), amikor a várost – ami jelenleg természe-

tesen muzulmán – ostrom alá vették és elfoglalták az egyiptomi mame-

lukok, és annak lakosait rabszolgaként eladták. Ezt követõen Antiókhia

fokozatos hanyatlásnak indult.

13 A keresztes lovagok idejére a legszélesebben elterjedt keresztény

áramlattá vált, egyházmegyékkel Szíriától Kínáig; majd a 14. században

hanyatlásnak indult, bár a mai napig fennmaradt, a keleti Asszíriai egy-

ház és a Káld katolikus egyház formájában.

14 „A teljes kórházi rendszerhez kapcsolódóan az elismerés nagymérték-

ben a perzsákat illeti.” – Cyril Elgood, Perzsia gyógyászati történelme,

a https://en.wikipedia.org/wiki/Academy_of_Gundishapur oldalról

idézve Irán cambridge-i történelme az Akadémiára mint „az óvilág 6. és

7. században létezett legfontosabb gyógyászati központjára (mint Euró-

pa, a földközi-tengeri térség és a Közel-Kelet)” utal. Huszrau „szervez-

te a világ elsõ gyógyászati szimpóziumát 550-ben Ctesiphon városában,

melyen több száz orvos és vallási személy vett részt különbözõ orszá-

gok képviseletében. http://www.tanaffosjournal.ir/files_site/paperlist

/r_249_120919115823.pdf

15 Az Atlantisz utáni 2. korszak volt az Ikrek kora (Kr. e. 5067–2907), a

legidõsebb iráni kultúra korszaka, amikor a tavaszi napéjegyenlõség az

Ikrek idõszakára esett, miként az ma a Halak jegyére jellemzõ.

16 Mintegy ötezer diák tanult a Gondi-Shapur falain belül [Huszrau]

Anushiravan uralkodása idején, ötszáz tudós tevékenységével, akik munká-

jukkal különbözõ tudományos területeket képviseltek... http://www.tanaf-

fosjournal.ir/files_site/paperlist/r_249_120919115823.pdf

17 A szó kapcsolatban áll a szanszkrit „sarva” szóval, melynek jelentése

minden, illetve teljesség; a zurvanizmus a 10. századra eltûnt, s annak

monoteizmusa feltételezhetõen átadta a helyet az iszláménak.

18 A maga korában az egyetlen riválisa minden valószínûség szerint a

Nalandában, az indiai Patna közelében elhelyezkedõ buddhista akadé-

mia volt; virágzása az 5.-tõl egészen a 12. századig tartott. Míg Nalanda

egy nagy egyetemhez hasonlított, rengeteg diákkal, addig Gondishapur

sokkal inkább egy speciális kutatóközpontként mûködött.

19 Avicenna (980–1037 körül), iráni filozófus és polihisztor; Averroes

1126–1198, spanyol arab racionalista arisztotelészi filozófus.

20 Steiner 1918. október 25-én tartott elõadása GA 185.

21 Lásd például Heinrich Cornelius Agrippa, De occulta philosophia libri

tres (Három könyv az okkult filozófiáról) 1530–1533. Minden ilyen

lénynek volt egy saját száma, mely a nevéhez kapcsolódott; Soraté a

666, Nachielé a 111.

22 Az egyik mód, ahogyan a tudatlélek kiemelkedéséhez a modern kor-

szak kezdetét megelõzõen az európai humanitást elõkészítették, az

Parszifál történetén keresztül történt, melyben a hõs, Parszifál – az ár-

tatlan unalomtól az éber morális belátásig – különbözõ próbatételeken

át végül a Grál Királlyá, vagyis saját lelkébõl született magasabb énjévé

vált, ami a Parszifál elõtt elesett Grál Királynak, Amfortasnak nem sike-

rült.

23 Félprivát szervezet, melyben három régió – Észak-Amerika, Európa és

Kelet-Ázsia elit tagjai találkozók keretén belül tartanak megbeszélése-

ket a világ problémáiról. 1973-ban David Rockefeller és Zbigniew

Brzezinski alapításával jött létre mint a még titkosabb Euro-Amerikai

Bilderberg Csoport egy kiterjesztése (1954).

24 Transzatlanti Szabadkereskedelmi Övezet (TAFTA) (1995) vagy

Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) (2013) és

Transz-csendes-óceáni Partnerség (TPP) (2010)

25 2007-ben a Vatikán nyilvánosságra hozta, hogy Titkos Archívumában

olyan dokumentumokat fedezett fel, melyek bizonyítékul szolgálnak,

hogy a Templomosok valójában soha nem voltak eretnekek, továbbá,

hogy V. Kelemen pápa a valóságban sem tekintette õket annak, s a

Templomosokat ezzel minden ilyen vád alól felmentették – kissé meg-

késve, sokunk valószínûleg így érez ezzel kapcsolatban.

26 Lásd Rudolf Steiner, Ezoterikus kereszténység és Christian Rosenkreutz

missziója / Esoteric Christianity and the Mission of Christian

Rosenkreutz, 1911-es és 1912-es elõadások, GA 130.

27 A „dolgok visszájára fordításának” alapelvét illetõen fontos megjegyez-

ni, hogy Dan Brownról készült olyan feljegyzés, miszerint szeret gravi-

tációs bakancsban fejjel lefelé lógni, hogy ezáltal merítsen ötleteket

könyveihez! http://news.bbc.co.uk/1/hi/entertainment/4937754.stm

28 Steiner 1918. október 12-én tartott elõadása, GA 184

*1 A most olvasható cikk elõször a New View magazin 70., 2014.

január–márciusi számában jelent meg. A cikk elsõ része magyarul a

Szabad Gondolat 17/1; 2014. márciusi számában jelent meg. A Sza-

bad Gondolat szerkesztõsége köszönetét fejezi ki az utánközlés le-

hetõségéért Terry Boardmannek és Tom Rainesnek, a New View

magazin fõszerkesztõjének.

*2 angolul Acre (a ford.)

*3 Szabad Gondolat 17/1. szám, 2014. március

*4 Pogányoknak (a ford.)

*5 A „Gyalog-galopp” c. fimrõl van szó (a ford.)

*6 „királyi vér” (a ford.)

22 2014/2

Világhelyzet

Thomas Meyer bevezetõjének címe „Szellemi ese-mények és lények a történelemre és a kortárs esemé-nyekre való rátekintés hátterében; szokványos törté-nelem, szimptomatológia, szellemi kutatás; 1879-tõlahrimáni korunkig – a megtévesztés” volt. ElsõkéntTrithemius von Sponheimrõl1 (1462–1516) emlékezettmeg, akinek ezen a napon volt a születésnapja. Õ írtale a hét korszellem mûködését, akik cca. 350 évenkéntváltják egymást, és egy-egy korszak szellemi irányultsá-gát megadják. Ezeket az arkangyali lényeket planétain-telligenciáknak is nevezzük, mert a ptolemaioszi világ-kép hét bolygójával állnak kapcsolatban. Könnyen meg-jegyezhetjük õket, ha a hét napjain, azok bolygóvonat-kozásain fordított sorrendben végighaladunk: szombat(Szaturnusz-nap) – Orifiel; péntek (Vénusz-nap) –Anael; csütörtök (Jupiter-nap) – Zachariel; szerda(Merkur-nap) – Rafael; kedd (Mars-nap) – Samael; hét-fõ (Hold-nap) – Gábriel és a vasárnap (Nap-nap) –Michael.Az elõadó az általa megmutatott kozmikus hierarchiátés korszakokat, valamint a jelenkor jelentõs évszámaités az ehhez köthetõ eseményeket vázolta fel. A kozmi-kus panoráma a 2160 évig tartó kultúrkorszakok felvá-zolásával kezdõdött, melyek során a hét arkangyal mintkorszellem vezeti cca. 350 évente egymást váltva azemberiség kultúrcentrumában élõ népeket. A jelenkor1413 óta az 5. Atlantisz utáni kor ideje, 1879 ótaMichael arkangyal vezetésével. 1899-ben ért véget aKali Yuga. 1933-ban történt meg Krisztus megjelenéseaz éteri világban. A következõ jelentõs dátum 1998,Sorat éve, majd a jelenkorban várható Ahrimán meg-testesülése. Ahrimán inkarnációját azzal készítik elõ,hogy szalonképessé teszik, egyfajta hangulatot, at-moszférát teremtenek neki. 1998 környékén Német-országban egy fiatalos hangulatú szállodaláncot hoztak

létre, Sorat Hotels néven. Alistair Crowley okkultistainspirálta több rockegyüttes szövegeit (Sympathy forthe Devil – Roling Stones). Ahrimán a hazugság, a meg-tévesztés eszközeivel dolgozó lényiség. 2200-ra várható a gondolkodás betiltásának törvényreemelése. A 2573-ban kezdõdõ következõ, Rafael veze-tésével induló orosz kultúrkorszakot még egyszermegelõzi Sorat beavatkozása, majd ezt a korszakot kö-veti újabb 2160 év múlva a „Mindenki háborúja min-denki ellen” idõszaka. Nem vagyunk tisztánlátók, de szellemi fogalmakat, esz-méket képesek vagyunk megragadni, azokat saját ta-pasztalatainkkal összevetni, és ezáltal jelenségekre rá-világítani. Ez a szimptomatológia.A nagy távlatokba emelkedés után rátekintettünk a je-lenkor kérdéseire, a hazugság mûködésére, a kor ese-ményeire.

Gerald Brei a jog és a mûvészet hanyatlásának tüne-teirõl beszélt. A jog területén a nemzetközi színtéren a háborúk aközvélemény által elfogadottakká váltak, még akkor is,ha indoklásuk bizonyítottan hazugságokon alapszik (Af-ganisztán, Irak, Líbia, valamint a szíriai és iráni kísérle-tek). A helyzet cseppet sem jobb Európában (lásd az1999-es jugoszláviai háborút mint õsbûnt, a háború jo-gi alapjának, a Lisszaboni Szerzõdésnek és az EurópaiBiztonsági Mechanizmus Szerzõdésének folyamatos fi-gyelmen kívül hagyása és megsértése, Milosevics „bû-nösségének” sulykolása). A jog uralmának hanyatlásátjelzi a demokrácia hiánya, az alibiparlament, az ali-bibíróságok, melyek végsõ soron mind politikai szán-dékokat szolgálnak. A német Szövetségi Alkotmánybí-róság igen számos esetben elmulasztotta a lehetõsé-get, hogy megállj-jelzést adjon Brüsszelnek.

Ertsey Attila:A szociális organizmus áttétes rákbeteg-sége Magyarországon

„A politika, a kultúra és a gazdaság aktualitásai” címet viselte a február 1-jén, Baselben lezajlott pódiumbeszél-getés, a Der Europäer folyóirat által megrendezett beszélgetéssorozat, az Europäer Samstagok részeként, ahola meghívott beszélgetõpartnerek Thomas Meyer, Franz-Jürgen Römmeler, Gerald Brei, Terry Boardman és ErtseyAttila voltak, Marcel Frei moderátor vezetésével. Az egész napos programon a vitapartnerek cca. 15 perces re-ferátumban foglalták össze saját témájukat, majd egymás közt megvitatták azt a közönség aktív részvételével.Teljes terjedelemben közöljük Ertsey Attila referátumát, elõtte azonban röviden összefoglaljuk a többi elhangzottreferátumot.

232014/2

Világhelyzet Ertsey Attila: A szociális organizmus áttétes rákbetegsége...

A napokban pedig a svájci rádió arról beszélt, hogy Né-metországnak külföldön kell megvédenie a(z) (emberi)jogokat.Brei az Európai Bizottság és a Parlament mûködésétjellemezte. A Bizottság bizonyos érdekcsoportok vég-rehajtó szerve, s mellette a több mint 700 fõs Parla-ment csak figyelemelterelõ cirkusz. A mûvészet hanyatlása kérdésénél a színházi élet álla-potát ábrázolta. Szörnyûségeket és csúfságokat bemu-tató mûveket látunk a színházban és operában, a mo-dern mûvészet erõs támogatása, a nonszensz felma-gasztalása tapasztalható a kritikusok (és a CIA) által. A„kultúra” politikai programmá és eszközzé vált az em-berek befolyásolásában és nevelésében; szisztemati-kus és összehangolt akció annak érdekében, hogymegakadályozzák az embereket a szív területénekképzésében, a kiegyensúlyozó közép kialakításában,egy esztétikai érzék kifejlesztésében (Schiller esztéti-kai levelei homlokegyenest ellenkeznek a mai színpaditendenciákkal); a mûvészi érzék kifejlesztésében (an-nak érzékelésében, hogy mi a „helyes”). A színházak-ban a naturalizmus, erõszak, szexualitás eszközeivelprovokálják a közönséget, akik – a görög színház tár-sadalmi szerepe, a katarzis megtisztító élménye he-lyett – a színházból való távozás után lelki sokk hatásaalatt állnak.

Ertsey Attila a magyar szociális organizmus betegség-tüneteirõl, azok lehetséges diagnózisáról beszélt (lásdlejjebb).

A délutáni ülést Thomas Meyer nyitotta meg, aki1914 Párizsának sajtóját idézte fel, ahol hosszú idõn átegy márciusi féltékenységi gyilkosság töltötte meg a fõoldalakat, melynek következtében Joseph Caillauxpénzügyminiszternek le kellett mondania. Az ügy hosz-szú idõ után tisztázódott, de Caillaux ki lett iktatva apolitika színpadáról. A közelmúltban feltárt bizonyíté-kok szerint az illetõt háborúellenessége miatt kelletteltávolítani a kormány közelébõl, s az ügyben vélhetõ-en utóda, a háborúpárti, Elzász-Lotaringiai származásúRaymond Poincaré keze is benne volt. Caillaux(1863–1944) hétszer volt pénzügyminiszter, egyszerminiszterelnök, majd 1920-ban három évre állítólagoshazaárulás miatt börtönbe került, késõbb, mint egymásodik Dreyfust rehabilitálták.2

A napokban zajló ukrajnai események felbujtói közt az„Újságírók határok nélkül” szervezet és a mögötte állómultinacionális cégek szponzorációja áll. Szó esett a politikusok nézetváltozásának okairól. Pél-daként Otto Schilly – korábban szociáldemokrata,majd zöld képviselõ – szerepelt, akinek híres kijelenté-se a ’80-as évekbõl így szólt: „Ha Európa vezetõ politi-kusai megértették volna Rudolf Steiner 1917-es Me-

morandumát, nem lett volna II. világháború.” A napok-ban egy újságíró kérdésére, hogy „Mi a véleménye Ru-dolf Steiner Kortörténeti szemlélõdések c. könyvérõl?”,Schilly válasza: „Összeesküvés-elmélet.”

Franz-Jürgen Römmeler „1914–2014, az adósság-buborék és következményei” címmel tartott referátu-mot. Beszélt a hitelek bevetésérõl az ún. „geopolitikaiszükségesség” véghezvitelében, hogyan került Belgrád1914-ben a párizsi hitelek hurkába, továbbá szeptem-ber 11-rõl és a subprime-hitelezésrõl, a feltörekvõ or-szágok adósságának felpumpálásáról, az adósságpumpakamatmanipulációkkal elõsegített térnyerésérõl aFED-vezéren keresztül Ronald Reagan, a CFR tagjai ésa Trilaterális Bizottság által. Römmeler zárásként idézte Sutton híres könyvének (AWall Street és Hitler felemelkedése) befejezõ mondata-it: „Ez az egész mindaddig újra megtörténhet, amíg apénz így mûködik a világban.”

Terry Boardman három témáról beszélt:– a 2011-es év jelentõségérõl, a 2011–2014-es idõ-

szak összevetve az 1911–1914-essel, Róma Karthá-gó ellen

– Britannia történelmének fordulópontja, az I. Jakab-bal (1603) kezdõdõ fejezet lezárulta; az Egyesült Ki-rályság vége

– Az I. világháború interpretációja feletti küzdelemAngliában (a felelõsség kérdése, „The BlameGame”) az elõzõ két ponttal összefüggésben

„Aki a múltat ellenõrzés alatt tartja, ellenõrzi a jövõt,aki a jelent ellenõrzése alatt tartja, ellenõrzi a múltat.”George Orwell, 1984

Röviden felvillantotta a BBC által elindított grandiózusprogramot, mely a világháborúra való megemlékezésjegyében indult, és 4 évig (!) tart. A „nehézsúlyú” tör-ténészek közt többen is felvetették a háborús felelõs-ség kérdésének újragondolását, köztük a BBC a témá-ban megjelentetett folyóiratában fõ helyen szereplõNiall Ferguson írása, aki 1914 hagyományos (elõítéle-tes) angol–amerikai felfogását feszegeti. A folyóirat, aBBC pártatlanságának látszatát fenntartva, Fergusonírása után rögtön 6 (!) másik történész3 – köztükkettõ4 a legismertebb – véleményét sorakoztatta föl,akik többé-kevésbé a hagyományos nézõpontot kép-viselték. A kiadvány képanyagában most is uralkodnaka német militarizmust és a németek háborús felelõssé-gét sugalló képek, például II. Vilmos sisakos portréja.Megemlítette az ausztráliai és oxfordi történész,Christopher Clark „The Sleepwalkers” (Alvajárók) c.könyvét, melyet nagy példányszámban vásárolnak mais, németre lefordított változata sikerkönyv. Clarkot

24 2014/2


úgy tekintik mint aki relativizálja a németek elsõ világ-háborús felelõsségét. Clark véleménye szerint a hábo-rú kirobbanásának felelõsségét nem lehet egyértelmû-en a központi hatalmakra tolni, mert valójában aztsenki sem akarta igazán, semelyik oldalon. A háborúszerencsétlen véletlenek összejátszásaként, a hábo-rúzni nem akaró felek akarata ellenére történt így, akikközt a paranoia és a kölcsönös bizalmatlanság légköreolyan szintre fokozódott, hogy egy a periférián elhe-lyezkedõ, felelõtlen, veszélyes állam – Szerbia – ezt apuskaporos hordót képes volt felrobbantani. Clark afrancia–orosz szövetség paranoiás és bizalmatlanságotteremtõ légkörét és a brit külügyminisztériumban el-harapózó németellenes áramlatot említi, mint egy ag-resszív politikát a háborút megelõzõ évekbõl. Nemvizsgálja azonban a háttérben húzódó valódi szándé-kokat. Sokat foglalkozik Helmuth von Moltke szere-pével: õt egy pesszimista, borúlátó személyiségkéntrajzolva meg, aki jóval a háború elõtt (1905-ben) márvizionálta egy közelgõ háborús katasztrófa lehetõségétés a bekövetkezõ eseményeket. Forrásként többekközt a Moltkéról tendenciózusan hamis képet rajzolóMombauer könyvére alapoz. Elgondolkodtató, hogynem változtat azon a Moltkéról alkotott általánosan el-terjedt képen, ami õt bûnbakká teszi Németország ol-daláról a háború kirobbanását illetõen; azt a Moltkét,aki négy héttel a háború kitörése után már lemondott.Az, hogy a Moltke által megjósolt események sajnosmind bekövetkeztek, nem egy beteges elme szülemé-nyeinek bizonyultak, hanem egy realista, felelõs sze-mélyiség elõrelátó, pontos jóslatainak. Clark könyvét aBBC e kiadványa negligálja. Az események jól mutat-ják a száz éve hatékony hazugságok tarthatatlanná vá-lását és az igazság leplezésére tett újabb és újabb kí-sérleteket.

Az I. világháború és a pun háborúk kapcsolatára RudolfSteiner tett egy utalást, ennek nyomán indult el TerryBoardman az évszámok párhuzamba állításával:– a IV. Atlantisz utáni kor eseményei

747 264 244 218 201 149 146 Krisztus– az V. Atlantisz utáni kor eseményei

1413 1896 1919 1942(1945)1959 2011 2014– történelmi ritmusok

747 1/3 27(Kr.) 1/3 693 1/3 1413– görög kor Római Birodalom Szent Római Biroda-

lom, Bizánc1413 2133 2853 3573

angolszász hatalomNémetország, a tudati lélek kora

264–244 az I. pun háború218–201 a II. pun háború149–146 a III. pun háború

1896: angol–német antagonizmus, a Saturday Review-ban 1895-ben megjelent cikkben hangzik el a teutofóbkijelentés: „Németországot el kell pusztítani.”Cato: „Karthágónak pusztulnia kell!” Punok – Észak –Afrika – vö. 2011 Líbia1992: The Economist: „A new and accurat map ofthe world” megjelenése2011-ben kezdõdik minden: új pániszlám mozgalom aNyugat ellen, Kína emelkedése – Oroszország lesz azáldozat2011: földrengés Jáván 1911: forradalom Kínában, kínai–japán háború1914: az angol–német viszony hasonlított a kínai–japánviszonyokhozStuart Leacock könyve: csak 22 országot nem sikerültAngliának elfoglalnia (Vatikán, Monaco stb.)

A skót függetlenség története

Skóciát és Angliát I. Jakab kötötte össze. A 2014. õszinépszavazás után, ha Skócia független lesz, megszûnika Brit Birodalom, a zászlót le kell szerelni.5

Arthur Halloum (Tennyson, Emerson és mások szelle-mi köre) mûve, a „Howards End”, melyben pontosanlefesti Anglia két hatalmat birtokló vezetõ rétegét – anormann–viking vonal képviselõit (amit meg akarokszerezni, azt megszerzem azonnal, erõvel, nem törõd-ve a következményekkel); valamint az angolszász kul-túrahordozó réteget, akik közvetlenül tudnak kapcso-lódni a Közép-Európai kultúrához. Rudolf Steiner beszél a spiritualizálódási hullámról, az„aufraffen”-rõl. Ha ezt nem teszik meg, konfliktusoksora jön.

Ertsey Attila „A szociális organizmus áttétes rákbeteg-sége Magyarországon” címmel tartotta meg referátumát.

A mai helyzet és annak gyökerei

1989 után, új szociális formák létrehozatala és a fél év-százados bolsevizmus okozta szellemi, lelki és fizikaikártételek gyógyítása helyett a kapitalizmus régi formá-inak átvétele és egy gyorsított privatizáció kezdõdött –a Soros György által javasolt „sokkterápia” alkalmazá-sával –, ami rövid idõ alatt a bankszektorban a külfölditõke 90% feletti dominanciáját okozta, és hasonló ará-nyok alakultak ki az ipar és a kereskedelem területénis. Az utolsó, még megmaradt terület a mezõgazdaság,aminek a megszerzéséért ma ádáz harc folyik.Az Orbán-kabinet 1998 és 2002 között megpróbált va-lamit megmenteni a nép számára ezzel a gyarmatosítótendenciával szemben, de megbukott, mert – úgy tûnt– a posztkommunisták által átmentett és megerõsö-dött gazdasági hatalom erõsebb volt. A posztkomu-

252014/2


nista kormány hosszú, nyolcéves uralma (2002–2010)és neoliberális politikája után, mely mindent kiárusított,az embereknek elege lett, és a változásban remény-kedtek. Az új kormány ennek köszönhetõen kéthar-mados többséggel került hatalomra. Két-három év el-teltével az Orbán-kabinet látszólag sikeresen megsze-rezte a gazdasági hatalmat a posztkommunista cso-porttól – a Nyugat szemében talán nem éppen demok-ratikusnak tûnõ módszerekkel –, de lassan világossávált, hogy nem lesz változás, a folyamat folytatódik, sõtfelgyorsul és radikális módszerekre vált. A történésekmögött egy rejtett forgatókönyv kontúrjai válnak lassanfelismerhetõvé.Ha létezik egy ilyen forgatókönyv, annak döntõ jelentõ-sége van egész Európa számára.

1989-ben új politikai rendszer lett bevezetve, melynem más, mint az angloamerikai kétpólusú struktúra, akét, egymással szembenálló politikai oldal ingalengése.Egyikük a posztkommunista, neoliberális politikai cso-port, nemzetközi, progresszívnak látszó retorikával.Õk voltak azok, akik teljes sebességgel nyomták elõrea radikális privatizációt és az eladósodást, az IMF aján-lásai mentén. A másik oldal a konzervatív csoport, erõstörekvéssel arra, hogy állami kontroll alá vonjon sok te-rületet – az oktatást és a gazdaság egy részét (pl. ársza-bályozás), hazafias-katolikus retorikával kísérve.A politikai színteret e kétcsoport bábfigurái uralják,egy duális politikai színházszereplõiként, a valóság-ban azonban mindkettenegy a háttérben álló, szûkcsoport – az ún. oligarchák– ellenõrzése alatt állnak.Ez az irányító erõ kb. egy-tucatnyi szereplõbõl állóérdekcsoportot jelent,akik felosztották az orszá-got maguk között, és totá-lis elenõrzésük alá vontáka politikusokat. A legerõ-sebb közülük a legnagyobbbank (OTP) elnöke és alegnagyobb földbirtokos.Mögötte nemzetközi be-fektetõi csoportok állnak.Õt és társait Orbán a rég-óta áhított „nemzeti nagy-tõke” fontos figurájánaktekinti, akikbõl – reményeiszerint – a „regionális mul-tik” új hatalma nõhet ki.Az Orbán elleni támadá-

sok, melyek megtöltik a nyugati médiumokat – õt dik-tátornak, antidemokratának stb. aposztrofálva –, több-nyire mesterségesen kreált propagandaanyagok, aszínjáték részei. A verseny a színpad mögött zajlik, és aháttérhatalmak azt az erõt tartják hatalomban, amelyiksikeresen segít hosszú távú terveik megvalósításában.Orbán látszólag jól szolgálja ezt az érdeket, így valószí-nûleg ismét hatalomban marad az áprilisi választáso-kon.

Mik a valóságos folyamatok, van-e a gyógyításraesély?

A lassan felismerhetõ forgatókönyv a következõkbenragadható meg:– az ipart és a kereskedelmet multinacionális cégóri-

ások és lokális oligarchák uralják. Orbán hosszú tá-vú stratégiai megállapodásokat kötött 40 multival(Coca-Cola, Tesco, Hankook stb.), ezzel biztosítot-ta hosszú távú pozícióikat az országban. Az adó-rendszer ezeket a cégeket favorizálja, miközbentönkreteszi a helyi kis- és középméretû vállalkozá-sokat.

– a munkanélküliség valóságos mértéke nagyon ma-gas, de rejtve marad, mert a statisztikák nem mu-tatják a kivándorlókat, akik Nyugaton keresvénmunkát, elhagyták az országot (a népesség cca.

Euró

pa v

ásár

lóer

õ in

dexe

26 2014/2


5%-a, mintegy félmillió ember „mosogat London-ban”). Aki itthon maradt, három lehetõséggel nézszembe: a multiknak dolgozik bérmunkásként, ala-csony bérekért (bizonyos esetekben a kínai bérek-kel már azonos, „versenyképes” bérekkel, havi cca.90–120 eFt (3–400 euró); részt vesz az állami köz-munkaprogramban, havi nettó 60 eFt (200 euró)bérért, illetve állami alkalmazotti állásba megy (ha-tóságok, állami iskolák, közegészségügy, rendõrségstb.).

– a társadalom kettészakadt: az adórendszer általkedvezményezett, szûk elitre és a bérmunkás és al-kalmazotti tömegekre. A középosztály és a kis- ésközépvállalkozói réteg permanens támadás alatt áll,és lassan eltûnik.

– 2013 nyarán fogadta el a parlament a földtörvényt,mely 2014 májusában nyitja meg a földpiacot – ezazt jelenti, hogy a földtulajdon megvásárolható leszaz EU valamenyi polgára, azaz 520 millió emberszámára.6 A földterület tulajdona így külföldiekhezfog kerülni, akik képesek lesznek megfizetni azt a10–50-szeres földárat, amit a magyar parasztokképtelenek. Ez csak az utolsó fázisa egy folyamat-nak. A valóságban az egy-egy települést övezõ föl-dek tulajdonának közel 80%-a már külföldi tõkéscsoportok kezében van, akiknek nincs szükségükhelyi munkaerõre, és a jövedelmet kiszívják a terü-letrõl és az országból. A megmaradó bennszülöt-tek, akik a földtulajdon kevesebb mint 20%-a felettrendelkeznek, már nem képesek ebbõl a jövede-lembõl a települést fenntartani, így a vidék roha-mosan leépül és kiürül. Ez a dél-amerikai forgató-könyv, melyet Argentínában megfigyelhettünk.Szociális robbanás fenyeget 1916 körül, hasonló azArgentínában történtekhez. Ott, mikor az embe-rek rájöttek, hogy mindent elvesztettek, elegüklett és elkergették az egész politikai elitet, de ezszükségállapottal és polgárháborús helyzettel jártegyütt.

– az elmúlt 4-5 évben a középosztály folyamatos tá-madás alatt állt és csõdbe lett taszítva. Több száz-ezer ember vett föl devizában hitelt, többnyire la-kásépítésre. A bankok inkorrekt szerzõdéseket kö-töttek velük. Mikor a forint legyengült, a havi tör-lesztõrészletek megugrottak akár a tízszeresükre.Ez az USA 2008-as jelzáloghitel-kríziséhez hasonlóhelyzetet teremtett. Sokan elvesztették otthonu-kat, vagy még mindig ennek fenyegetése alatt áll-nak. Ez a probléma szinte a teljes középosztálytérinti.

– egy korábbi államtitkár,7 aki fontos információkatszivárogtat ki a kormánykörökbõl, egy érdekes cik-ket jelentetett meg tavaly õsszel. A kormány hely-zetét egy mentõcsapatéhoz hasonlította, mely ép-

pen megérkezik egy tömegkatasztrófa helyszínére.A helyzetet felmérve be kell látniuk, hogy képtele-nek minden sérült életét megmenteni, tehát dönte-niük kell, kit mentenek meg, és kit hagynak meghal-ni. A menthetetlenek számát 4 millióra becsüli (Ma-gyarország lakosságszáma 10 millió). A kijelentés el-rémisztõ, de egyezik más források által kor-mányközeli körökbõl kiszivárogtatott vélekedések-kel.

Milyen lehetséges forgatókönyv húzódik e kije-lentés mögött?

Globális háború folyik a stratégiai erõforrások – azenergia, ivóvíz és termõföld – feletti kizárólagos ren-delkezés megszerzéséért. Ez a háború Magyarorszá-gon végsõ fázisába lépett. Az ivóvizet eddig sikerültmegvédeni, de az energiaszektort az atomerõmû kivé-telével – mely a villamosenergia-igény 40%-át fedezi –privatizálták. A termõföld nagyobb hányadát illegálisan– máig fel nem számolt illegális, ún. zsebszerzõdések-kel – már eladták, de 2014. május elsejéig még meg-menthetõ, ha az emberek idõben felébrednek.A lehetséges forgatókönyv szerint Magyarország kísér-leti terület marad, ahol az új szociális rendet tesztelik,milyen erõs az emberek tûrõképessége, meddig fokoz-ható a nyomás. Ha valamelyik teszt mûködõképesnekbizonyul, a megoldást széles körben bevezetik az EU-ban. Ha megnézzük az EU-tagországok jövedelmi vi-szonyait mutató térképet, a Keletet és Nyugatot éle-sen elválasztó sáv tisztán kirajzolódik a néhai vasfüg-göny mentén. A helyzet azt mutatja, hogy a világoturalkodó és rabszolganépekre felosztó duális rendszerideája ma is hatékony. Ha egy háború kitörne, ezenidea mentén a népesség egy jelentõs része feláldozha-tó.A kérdés ez: mi Magyarország, illetve e régió szerepegeopolitikai nézõpontból? Mi játszhatjuk az összekötõ szerepet Közép-Európa ésa kelet-európai szláv népek, illetve az oroszok közt. Anyugati érdekcsoportok ezt mindenképpen meg akar-ják akadályozni. A paradigmaváltás növekvõ igényét,mely egy szolidáris gazdaság irányába mutat, a lehetõlegtovább akarják késleltetni.

A szociális organizmus betegségtünetei

– növekvõ állami ellenõrzés minden életterületen– növekvõ befolyás a szellemi élet területén a jogi-

politikai életterület és a gazdasági életterület irá-nyából. A szellemi élet szabadságát súlyosan veszé-lyezteti az organizmus mindkét másik lénytagjánakrákos jellegû túlnövekedése. A gazdasági életterülettotális kontroll alá vette a jogi-politikai életterületet.

272014/2


A szociális igazságosság súlyosan veszélyeztetettévált a gazdasági életterületen belül. Valamennyi em-lített betegség rákos folyamatként ragadható meg,egyre több áttétet produkálva más életterületeken.

A gyógyító folyamatok esélyei

– Növekvõ számú ember ébred fel, és ismeri föl azesemények mögött kirajzolódó szcenáriót. Sok kö-zösség kezdte meg felépíteni a lokális gazdaságot,lépéseket téve egy szolidáris, együttmûködésreépülõ gazdaság irányába, mint például a közösségitámogatású mezõgazdaság (C.S.A.), a bioélelmi-szer-termelés – beleértve a biodinamikus gazdálko-dást.

– Nagyszámú emberben nõ a rossz érzés az általánosállapotok iránt, a bajok érzékelése azonban még azérzelmek szintjén mozog, közel a megértéshez.

– A Waldorf-pedagógia iránti érdeklõdés még mindignövekszik, a népesség számához képest kiemelke-dõ arányban. Valamennyi életterületen születnekiniciatívák, de még kevesek és gyengék. Amint a sö-tétség nõ, úgy közeledik a hajnal.

Orbán rejtélye

Orbán szerepe igazi rejtély. Makovecz, a világhírûantropozófus építész nagy várakozással tekintett Or-bánra. Amikor Orbánt megválasztották 2010-ben,Makovecz egy magánbeszélgetésben elmondta: fél,hogy Orbán bizonyos erõk befolyása alá kerül, és nemlesz elég erõs, hogy ellenálljon. Egy kormányközeli for-rás információi ismeretében ez a félelem igazolódni lát-szik. E forrás szerint a gyõztes választások után, amikorfel kellett állítani a mintegy hetvenfõs kormánystábot –a minisztereket, államtitkárokat és helyetteseiket, a 70fõbõl Orbán mindössze tízet nevezhetett meg. A töb-bit a háttérben álló ún. oligarchák választották ki. Ezmutatja Orbán valóságos mozgásterét. A kérdés: kik azõáltala választott emberek, van-e saját stratégiája, vagytettei csak részei annak a forgatókönyvnek, amit végrekell hajtania.– Ha van saját stratégiája, az tettei mögött rejlik.

2010-ben egy beszédében8 a keleti nyitásról beszélt– Oroszország és Kína felé –, mert a világban a ha-talmi centrumok egyensúlyi helyzete eltolódik azUSA és az EU meggyengülésével, és erre reagál-nunk kell. A nyitás lehetõség Magyarország számá-ra egy relatív függetlenség megteremtésére. Orbánlegutóbbi tette ebbe az irányba mutat. Most írta aláPutyinnal a szerzõdést egy új atomerõmûblokk épí-tésérõl, ezzel fenntartva Oroszország érdekeltsé-gét Magyarország iránt.

– Orbán 1989 körül Soros-ösztöndíjjal Oxfordba ke-

rült, ezzel megkapta azt a kiképzést, amit a volt ke-let-európai kommunista blokk eljövendõ elitjénektagjai megkaptak. Erre a célra hozta létre SorosGyörgy a Central European Universityt Budapestenés Szófiában. Orbán elsõ kormányzati ciklusa alattúgy tûnt, hogy hátat fordít edukátorainak, és próbálvalamit megmenteni hazája számára. Mára tetteiegyre több kétséget ébresztenek szavazóiban.

– Szimptomatikus esemény Orbán látogatása a lon-doni Chatham House-ban 2013 október 9-én. AChatham House hivatalos funkciója „Független gon-dolkodás nemzetközi ügyekrõl”.

Az intézmény valójában egy „Think Tank”, azaz hát-térdiplomáciai agytröszt, a legjelentõsebb az ilyen típu-sú intézmények sorában (Trilaterális Bizottság,Bilderberger Csoport stb.). A látogatásról publikáltegyetlen dokumentum Orbán beszéde, mely összefog-lalja az általa a kormányzati ciklusa alatt elvégzett tet-teket. A beszéd azonban nem tér ki e döntések árára,amit a társadalom fizet értük. Az elhangzottakból –melléjük téve e tettek következményeit, konzekvenci-áit és a valódi tényeket – egy rejtett szcenárió körvo-nalai rajzolódnak ki. Tekintsük át a beszéd hat tézisét,idézetekkel. Az idézeteket követõen „kommentár”címszóval az idézetbõl megpróbáljuk megfejteni valóditartalmát.„(...) nem élhetünk lehetõségeink fölött (...) konklúzió:Minden fõ rendszert mélyen át kell strukturálni. Báto-rítanunk kell még a családokat és a közösségeket, hogyváltoztassák meg életstratégiájukat. Fel kell ismernünk,akár tetszik, akár nem: a jóléti garanciákon és fedezhe-tetlen szociális költekezéseken alapuló társadalom illú-ziójának vége.”

Kommentár: átstrukturálást hajtottak végre, az elitmegerõsítésével, a középosztály gyengítésével, a bér-munkás és alkalmazotti réteg szélesítésével.„(...) Nyilvánvaló, hogy egy idõ után az eurozóna tag-jai nem kerülhetik el, hogy ne fogadjanak el egy közösköltségvetést, közös adópolitikát és közös szociálpoli-tikát. Idõközben az eurozónán kívüli országoknak megkellene lennie a joguknak ahhoz, hogy megválasszáksaját gazdaságpolitikai mixeiket. Ez esetben csak aztkell követnünk, amit a józan ész diktál: bizonyosannem lesz megfelelõ ugyanaz a gazdaságpolitika azEgyesült Királyság, Svédország és Magyarország szá-mára. Tehát, ideológia és dogmatizmus helyett a sok-féleség széles sávját kell elfogadni és tiszteletben tar-tani...”

Kommentár: az EU szuperállama egy központi kor-mánnyal elõbb-utóbb létre lesz hozva. Hadd maradjonmeg Magyarország szabadsága abban, hogy megma-radjon kísérleti terep.

28 2014/2


„(...) Ha elfogadjuk a sokféleséget, az azt jelenti, hogyelfogadjuk a nemzetet mint olyant is. Még ha nagyonnyitottak is, szabadkereskedelemre orientáltak és be-fektetéseket vonzóak, ezek a gazdaságok nemzetgaz-daságok. És ez egy kiemelkedõ fontosságú konklúzió-hoz vezet minket: a nemzet koncepciója még mindiglétezik, a nemzet még mindig releváns marad.”

Kommentár: folytatjuk a kísérletet, ameddig a nem-zet „koncepciója” még létezik.„(...) Különösképpen azért, mert a mi felfogásunkbanaz európai demokrácia egy olyan demokrácia, mely akereszténységen alapul. Politikai intézményeink antro-pológiai gyökere az imago Dei, mely az emberi lény ab-szolút tiszteletét követeli meg. Ami a családokat illeti,itt kell mondanunk egy egyszerû mondatot. Egy közös-ség, mely képtelen magát biológiailag fenntartani, nemfog túlélni, és nem is érdemli meg azt. Az emigrálásnem válasz. Az egy trükk, egy blöff, a legtöbb európaiország, beleértve saját hazámat, demográfiai süllyedés-tõl szenved. El kell fogadnunk, hogy a demográfiailag motivált csa-ládpolitikák alapvetõek és legitimek.”

Kommentár: Vö. a fentebb említett Bogár László-idé-zettel. „Ötös számú tézis. Jobb elfogadni, még ha bonyolult is,hogy a jóléti állam koncepciójának vége. Helyette megkell próbáljunk felépíteni munkaalapú társadalmakat és ajóléti garanciákat és jogosítványokat helyettesíteni egyértéken alapuló társadalommal. Magyarországon – a korábbi kormányok politikájánakkövetkeztében – az inaktívok többségbe kerültek az ak-tívakkal szemben. Tehát az, amit most csinálunk, az egyigazi európai kísérlet: megújítottuk az országot a fõrendszerek újrastrukturálásával. Eltöröltük a korábbiadórendszert, ami büntette a munkát és túl bonyolultvolt ahhoz, hogy versenyképes legyen. Az új adórend-szerünk egy családon alapuló, egyszerû adórendszer,ami azokat díjazza, akik többet akarnak dolgozni, vagytöbb embert akarnak alkalmazni, vagy akik készek arra,hogy gyermekeket neveljenek fel. Bevezettünk egy16%-os jövedelemadót és egy 10%-osat a kis- és kö-zépvállalkozásokra. Ezzel megdöntöttük azt a dogmát,hogy az adórendszerben csak prosperáló idõszakban le-het kedvezõ változásokat elérni. Bevezettük Európa leg-rugalmasabb munkatörvénykönyvét is, átalakítottuk afelsõoktatási rendszert és a szakoktatást, hogy az üzletiszféra követelményeinek megfeleljünk. Folyamatosanküzdöttünk a bürokráciával, és megváltoztattuk az egészszociális rendszert, ami nem tart távol senkit a munká-ból. Ez alatt a kísérlet alatt sikerült megfelelnünk annaka hármas kihívásnak, mellyel a legtöbb európai országszembenéz: csökkentettük az államadósságot.

Kommentár:munkaalapú társadalom = bérmunka és alkalmazottimunka; egy kísérletet hajtottak végre, mely modellként szolgálEurópa számára; olyan adórendszert hoztak létre, mely a munkásosztálybéreit olyan alacsonnyá tette, hogy az versenyképesKínával; ez az adórendszer az elitet kedvezményezi; a felsõoktatási rendszer már nem hozzáférhetõ az ala-csonyabb osztályok számára; közel 10 000 oldalnyi új jogszabályt gyártott a Parla-ment évente; a kötelezõ közmunkarendszert bevezették, a munka-nélküli segély cca. 130 euró (40 000 Ft) havonta, és leg-feljebb három hónapig jár; a közmunka bére havi 200euró (60 000 Ft).„Javítottunk a versenyképességünkön, és képesekvoltunk megõrizni a szociális és politikai stabilitást.Amikor hivatalba léptünk, 1,8 millió adófizetõ volt.1,8 millió adófizetõ egy közel tízmilliós népességû or-szágban. Ez egyenes út az öngyilkossághoz. Mostnégymillió adófizetõnk van, és szeretnénk elérni azötmilliót. És most elérkeztem utolsó tézisemhez.Ahelyett hogy csak problémákat menedzselnénk,amire szükségünk van, az a vezetés. Egy jövõkép általmotivált vezetés. Magyarországnak nagy szerencséjevan ebben az értelemben. A mi vezetésünk demokra-tikus legitimációban gyökeredzik, mely egy elsöprõ,kétharmados parlamenti többséget eredményezett.Mondhatjuk, hogy Magyarország manapság egy igazilaboratóriumként szolgál: próbáljuk megtalálni a meg-felelõ válaszokat a tradicionális értékekre alapuló mo-dern világ kihívásaira.”

Kommentár: valóságos laboratóriumként szolgálunk.

Jegyzetek

1. Lásd: „Világtörténelem a korszellemek konkrét mûködésének fényé-

ben”; Der Europäer, 2008. július/augusztus

2. Az ügyrõl részletes írás jelent meg a Der Europäer 2014 április/májusi

számában

3. Margaret Macmillan*, Gary Sheffield*, Peter Hart, Nigel Jones, David

Reynolds, Heather Jones

4. A csillaggal jelölt nevek

5. A brit lobogó, a „Union Jack” három zászló egyesítésébõl jött létre:

Anglia (fehér alapon piros kereszt), Skócia (kék alapon fehér andráske-

reszt), Írország (fehér alapon piros andráskereszt

6. Az EU és az USA szabadkereskedelmi megállapodás létrejötte esetén

ez a létszám az USA lakosságával kibõvül

7. Bogár László, 1998–2002 közt államtitkár

8. Tusnádfürdõ

292014/2

Antropozófia

2014 januárjában Döbröntei Zoltánnal, a Napút Mû-vészeti Akadémia vezetõjével az elsõ világháború ki-törésének századik évfordulójára rendezett buda-pesti konferencia egy olyan euritmia-elõadásárólegyeztettünk, amely kapcsolódik annak témájához.Választásunk Bartók Béla Cantata Profana címû mû-vének szövegére esett, a Napút képeket készített,gimnazistákból álló csoportunk pedig euritmiával kö-zelített a téma felé. Mivel a színrevitel az alig száz-éves mûvészeti ág eszköztárával és módszereivel va-lósulhat meg, fontos annak az elméleti bázisnak meg-határozását és értelmezési keretét is megadni, amelya kiviteli elgondolás alapjául szolgált. A leírtak és azeuritmia-elõadás egyetlen megközelítést tükröznek,amely alapján semmiképpen sem ítélhetõ meg magaa mozgásmûvészet. Jelen keretek a mû szövegénekés zenei anyagának rövid történeti-tartalmi ismerte-tését és az ezekkel is összefüggésbe hozott gondola-tok és a mindezekre is alapozott színreviteli forma,ez esetben euritmikus térforma leírását teszik lehe-tõvé, egyéb figyelembe vett szempontok és elvekrészletezését nem.

A kilenc csodaszarvas történetét bemutató szövegalapjául szolgáló két vadászkolindát Bartók két kisromániai faluban gyûjtötte, a felsõoroszi változatotegy volt katona, a felsõoroszitól eltérõ idecspatakiváltozatot pedig egy analfabéta nõ és lánya adták ne-ki elõ. A történet tömören összefoglalva egy apárólés annak kilenc fiáról szól, akik a civilizált életformá-nak való megfelelés és szocializálódás helyébe aszarvasvadászatot helyezik. A fiúk a vadászat és ál-landó barangolás közben szarvasokká válnak, majdapjuk kérlelõ hívásának ellenére kijelentik, hogy nem

térnek többé haza, ezentúl szarvasként a természet-ben élnek. A fiúszarvasok a szállóigévé vált „csaktiszta forrásból” kifejezéssel búcsúznak az emberi vi-lágtól. A Cantata Profana szövege, a kilenc csodaszarvastörténete bár lényegileg és nagyrészt népi szövege-ken alapul, részben Bartók önálló költõi munkájánakis tekinthetõ.1 Bartók az eredeti elbeszéléseket többhelyen és tartalmi értelemben is megváltoztatta, vé-gül a megzenésítéshez egy általa módosított, költõiszintre emelt, poétikailag is megformált szövegetvett alapul. Mások mellett Palkó István is rámutatott,hogy az eredeti változatokból hiányzik a szarvasokmellõl a csoda jelzõ, de a szövegbõl a hídmotívum is.A kantátaszövegben ugyanis a szarvas nyomának fel-fedezését a szerzõ úgy tolmácsolja, mintha az egyhíd megpillantásakor történt volna meg. Bartók a hídés csodaszarvas szavak beiktatásával a népi sorstra-gédiát minden bizonnyal akaratlagosan mitikus szint-re is emeli, bár meg kell említeni, hogy a kolindáknem írott, hanem nehezen érthetõ, fonetikailag sokhelyen nem egyértelmû, és tájnyelven elénekelt ar-chaikus szövegek, a román „punte = híd” és „p’unde= ahol” jelentésû szavak között kevés a különbség.A szöveg tehát mitikus-archaikus, szakrális és egyébmegközelítésekkel is értelmezhetõ, de már spekula-tívnak tûnõ alátámasztásul szolgált a dákó-román el-mélet számára is, mivel a kilences szám elkülönülés-re, leszakadásra, létformaváltásra utaló jellege miattnemcsak a Kelet-Európában és Észak-Ázsiában el-terjedt mitológiai elbeszélések, hanem az itt élõ né-pek eredetmondái közé is tartozik. Egy másik, a misztikus megközelítés értelmében aszarvassá válás egyben csillaggá válást is jelent.

Turós Mátyás:A „Tiszta forrásból” euritmia-elõadásról

„A Magister most megfordult a székén, s a kezét a zongorára tette. Lejátszott egy té-mát, s változatokban fejlesztette tovább, egy itáliai mester valamelyik darabja lehe-tett. Oktatta vendégét, hogy ennek a zenének a menetét táncnak, egyensúlygyakor-latok megszakítatlan soraként képzelje el, mint egymásra következõ kisebb-nagyobblépéseket egy szimmetriatengely közepébõl kiindulva, és ne figyeljen semmi másra,csak a lépésekbõl képzõdõ alakzatra. A tanítvány ... újra visszatalált abba a szellemitérbe, ahonnét kisiklott, újra hallotta ebben a térben a zenét, látta a téma lépéseit,látta, milyen mozgást ír le a zene, látta a Láthatatlan táncos lábait, és elgondolko-dott rajtuk....”

Hermann Hesse: Üveggyöngyjáték

30 2014/2

Antropozófia Turós Mátyás: A „Tiszta forrásból” euritmia-elõadásról

Ugyanis nincsen olyan primitív nép, amelynél ne len-ne megfigyelhetõ a vágyakozás egy valaha létezett éstökéletes világ iránt, amely ne érezné egy valaha voltaranykorhoz képest nyomorúságosnak a mostani föl-di létet. Ennek az alapvetõ emberi érzésnek a leg-kezdetibb fokon is oka, hogy az emberi tudat felold-hatatlan ellentmondást észlel a világban való lét szük-ségessége és a világ ellenségessége között, más kife-jezéssel, visszavágyik az istenség ölébe. A beavatás,jelen esetben a szarvassá válás kísérlet arra, hogy azember átlépje a lehetetlenséget, és egy lényege sze-rint olyan nem profán rendbe integrálja magát, ahola visszatérés megoldódik. Az állat ennek az integrá-lódásnak õsi képe,2,3,4 így a csodaszarvas kozmikus je-lentése az állatöv szarvasképe lehet, amely a Nyilaselõl menekülve a Vízöntõbe gázol. Ez az állapot az,amelybe naprendszerünk akkor lép, amikor a Napújjászületve és a napfordulót érintve az állatöv télicsillagképein áthalad. Maga Bartók a témaeredet és - feldolgozás viszonyáról így nyilatkozott: „Nem az a fontos, hogy milyen származású témát dol-gozunk fel, hanem az, hogy hogyan dolgozzuk fel azt.Ebben a hogyanban rejlik a mûvész tudásának, formálóés kifejezõ erejének, egyéniségének megnyilatkozása. Amegformálás – a tulajdonképpeni alkotás ... a megfor-málás az igazi tehetség erõpróbája.”5

A szövegeredet és -értelmezés kérdésein túl tehátbizonyosnak tûnik, hogy Bartóknál a szarvasfiúkbanmegtestesülõ elválás és elkülönülés az ellen a civilizá-ció és állapota ellen irányult, amelyben az a CantataProfana keletkezésekor volt. Utólag már bárki szá-mára látható, hogy ez a civilizáció nem tudott elégellenállást tanúsítani azon erõk ellenében, amelyek amásodik világháborút kirobbantották. Civilizációscsömöre így nem általában a civilizációnak szól, ha-nem csak annak a civilizációnak, amely a mû kihordá-sa és megszületése idején és után Európában elural-kodott. Bartók a mû megírásakor Európa szellemi ál-lapotát látta,6, 7, 8 errõl Kerényi Károly szavaival:„Bizonyára megértjük, hogyan válhatott ez az énekazoknak az énekévé és hitvallásává, akik nem akartakott maradni, ahol a szabadságot mindjobban elfojtot-ták, és ahol az végül is elveszett.”9

A Cantata Profanában a fiúk a vadászó-vándorló né-pek életmódját követve leválnak az õsi közösségrõl,elbarangolnak messze, önálló életet kezdenek, ame-lyet végül meg is védelmeznek. Az összefüggésekSzabolcsi Bencénél már 1870 és 1930 párhuzambaállításához is vezettek,10 mivel ez két olyan idõszakaaz európai történelemnek, amikor a mûvész a társa-dalomra ítéletet mondva a természetben lévõ meg-váltó szabadságot, a tiszta forrást kereste. Két hábo-

rús légkörben lévõ országban két mû, az Istenek al-konya és a Cantata Profana keletkezett ekkor, vissza-nyúlva az emberiség õsi félelmeihez és reménysége-ihez, az európai lét mítoszainak gyökereihez. A bün-tetés végrehajtója mindkét esetben maga a termé-szet, de míg Wagnernél a Nagy Folyam hajtja végreaz igazságszolgáltatást, addig Bartóknál a Nagy Erdõ,és míg az elsõ esetben a szerelem megváltó lehet,Bartóknál errõl szó sincsen. Az õ szarvasai megválto-zott emberek. Bartóknál egyetlen gondolat világít: kikell törni az emberi világból, ami miatt a szarvasem-berek félresöpörték a társadalom minden hazugsá-gát. E gondolatot a korábbi mítosz, elbeszélés he-lyett ez esetben a zenén keresztül érhetjük el, mivela 17. századtól a nyugati kultúrában a mitikus gon-dolkodás háttérbe szorult11 a tudományos gondolko-dás mögött, viszont a zenében út nyílt a mítosznak,a zene vette át annak addigi struktúráját és szerepét.Bartók a beszédet, mítoszt a zenénél talán keve-sebbre is tartotta, egy alkalommal a feleségének be-szélt errõl, máskor pedig lapszélre írt jegyzetet.„Én semmilyen nyelven nem tudok beszélni.12 Kisfiú ko-romban bizonyos zenei frázisokat kérdésnek, szemre-hányásnak, panasznak, válasznak, ugratásnak érzékel-tem anélkül, hogy hangszeres zenén kívül bármi mástismertem volna. Ha bizonyos zenei alakzatok csak vé-letlenszerûen kötõdnének bizonyos mozdulatokhoz,ezen alakzatok minden népnél más szimbolikus jelen-téssel bírnának, hisz e jelentés a véletlen folyományalenne. De ez nem így van.”13

A zenei alakzatok és mozdulatok objektív összefüg-gésére irányuló állítást is alapul véve kerestük a szö-vegre írt zenei anyag euritmiai megformálással moz-gásformába, elõadásba való átvihetõségét. A szövegtagolásánál figyelembe vettük Van Gennep az átme-neti rítus fázisait öt – és kevésbé kidolgozott esetek-ben – háromfokú modellként leíró gondolatát, és aCantata szövegének ezzel megegyezõ elvû, Szabol-csi Bence általi öt részre osztását is.14, 15

1. A régi környezettõl való elszakadás. 1. Elindulás az õsvilágból.

2. Szakrális környezetbe való beavatás. 2. A vadászat, az õsvilágba betör a bûn.

3. Az átmenet. 3. Átváltozás.

4. Szakrális környezettõl való elszakadás. 4. Emberi és emberen túli összecsapása.

5. A régi környezetbe való visszatérés. 5. Apoteózis, a szabad világ gyõzelme.

Fentiek figyelembevételével a feldolgozás során aszöveget öt részre osztottuk, és az egyes elemekközé a jelleg, eredet és hangulati összefüggés okánBartók kolindák sorozatának zenedarabjait helyez-tük, valamint a mûsort egyéb Bartók-mûvekkel ke-retbe foglaltuk. Az elõadásban a történet kerete, azegyes és ötös tétel nem színmûszerûen szerepekkel,

312014/2


hanem pecsétszerûen, hat szereplõvel, a kettes ésnégyes tétel dramatikus és duális jelleggel két sze-replõvel, az átmenet fázisa, a tükörszimmetria kö-zéppontja pedig hét résztvevõvel jelenik meg. A tér-forma több esetben tükörszimmetrikus, Bartók ked-velt zenei formaterve is a páratlan, három vagy öt té-telbõl álló szimmetrikus ciklus. „A lassú tétel képezi a mû centrumát (magját), a töb-bi tétel mintegy keresztmetszetben fogja körül ezt a té-telt: a IV. tétel a II. tétel szabad változata, és az I. és V.tételnek is ugyanaz a tematikus anyaga.”16

E felépítettség egyrészt emlékeztet azokra a görögülpalindromának nevezett mondatokra, amelyek elöl-rõl és hátulról is egyaránt olvashatóak, másrészt ösz-szefüggést mutat a szellemi világ természetére vo-natkozó Rudolf Steiner által leírt gondolatokkal is. Aformavilág további tervezését Lendvai Ernõ munkás-sága is segítette, akinek Bartók-elemzései kimutat-ták,*1 hogy a tükrözési középpontban dramaturgiaifordulat áll elõ, és tartalmi-szellemi átlényegülés ér-zékelhetõ a visszatéréskor. Lendvai az ilyen ABCBAszerkezetû mûveket, mint például a Zene harmadik,lassú tétele is, hídformának nevezte, de antropozófi-ai megközelítésben inkább U-alakként írnánk le a je-lenséget, mivel ez adná vissza pontosabban azt a fej-lõdési modellt, amelyet a szarvasemberek bejárnak.Bartók maga a Cantátát három nagy tételre osztja,amelyek megszakítás nélkül követik egymást, kezde-tüket a partitúrában római számok jelzik. A szövegtehát a mitikus értelmezés keretében öt, a zene pe-dig három részre osztható.

Lendvai megállapításában a nyugati zene dúr-mollrendszere és funkciós gondolkodása harmóniai el-vekben gyökerezik, a keleti népzene viszont a dallamtörvényeinek engedelmeskedik, a kettõt ellentétestörekvés mozgatja. Ezért szerinte Bartók legna-gyobb tette a két gondolkodásmód egységbe foglalá-sa, amely gondolat kozmikus méretûvé nõ mûvei-ben, és mivel egymaga elég erõs ahhoz, hogy a szin-tézist létrehozza, mûvészetében Kelet és Nyugat jel-képes kézfogása valósulhat meg.17,18 Mint mindenzárt elméleti rendszer, bizonyosan Lendvai Ernõ ten-gelyrendszere is megkérdõjelezhetõ, ennek ellenéreaz euritmikus térforma kidolgozása a sajátos eurit-mikus szempontokon túl részben ehhez is igazodott.E tengelyrendszer logikai felépítéséhez19 Lendvaimegadja, hogy a funkciós érzés kezdetleges fokonmár az I-IV-V-I vonzások felismerésével kialakult, aklasszikus zene fõ- és mellékhármasokról beszél, aromantikus összhangzattan pedig a felsõ paraleleketis alkalmazza, ahonnan már csak egyetlen lépést kellcsak tenni a rendszer bezárulásához. Ez a lépés pe-

dig a paralelek alkalmazása a teljes tizenkétfokúság-ra. Ez abból a felismerésbõl ered, hogy a C-neknemcsak az A és Esz a közös paralelje, hanem a Fisz= Gesz is, így az egyes tengelyeket négy különbözõhangnem funkciós rokonságának kell tekinteni. Azelmélettel értelmezett kvintkörben tehát megkapjuka tonikai, a domináns és a szubdomináns tengelyt. Az antropozófiai alapú euritmia ismeretelemei kö-zött szerepelnek az évkör hasonló elrendezkedéstmutató asztrál-, éter- és ünnepkeresztjei, ezért emozgásmûvészet a zeneiség és az állatövmakrokozmikus törvényszerûségeinek megalapo-zott összekapcsolására, az egyes tengelyek és a zeneobjektív, mikrokozmikus leképezésére, majd emberszámára lehetséges átélésére is lehetõséget ad.

A fent említett pecsét tehát nem egy vonalvezetés-szerûen, hanem mintegy lenyomatként, egy körbefoglalt, az elõadó(k) által lejárt térformát határozmeg. Az évkör és maga a pecsétforma jelentõségetovábbá, hogy egyéb összefüggések vizsgálatát is le-hetõvé teszi a következõk szerint.Lendvai a kvintkör szimmetriatengelyének legmaga-sabb és legmélyebb pontjára a D, illetve Esz hangotállítja.*2 mivel megállapításában a C-dúr skála szim-metriatengelyét nem a C, hanem a D hang alkotja.Az elgondolás szerinti kvintkörbe behelyettesítve ahangnemeket, a hozzájuk tartozó hangnemi-tartal-mi, pólus-ellenpólus szimmetriákat is megkapjuk.Lendvai a legkülönbözõbb zenemûvek tartalmi vizs-gálatával támasztja alá e megfeleléseket, amelyeket ahangnemek jellegében képzett zenészek nagy átfe-déssel megéreznek.

32 2014/2


Ezen kívül különösen figyelemreméltó, hogy fenti to-nalitások mellé rendelt hangulatok és gondolati tar-talmak fedést mutatnak Rudolf Steiner szellemi csil-lagképekre vonatkozó állításaival is. Rudolf Steinerugyanis az egyes gondolkodási irányzatokat, filozófi-ákat egy tizenkét részre osztott állatövi körben a kö-vetkezõ módon rendezte el:*3

Lendvai nagyszámú zenemû vizsgálatán végzett, in-duktív módszerrel megfogalmazott eszméi, egyes ze-netudományi eredmények így tökéletes alátámasztá-sát, vagyis a mai kor számára is elfogadható bizonyíté-kát adhatják a gondolkodó vagy mûvész által hasonlómódokon valószínûleg sosem keresett, de deduktívúton megragadott és megérzett, átélt igazságainak. Akét megközelítést egybevonva, a tonikai tengely pél-daként felhozásával a következõket kapjuk:

C-dúr › a fizikai világ központja, a kézzelfogható va-lóság képe › materializmus

Fisz-dúr › a természetfeletti világ központja, a szelle-mi lét alapélménye › spiritualizmusA-dúr › derû, amely az érzékekbõl fakad › realiz-musEsz-dúr › humánus megértés, szellemi-emberi mél-tóság › idealizmus

Az egybeesés segíti annak a gondolatnak a vizsgálatátis, amely szerint az egyén nézeteinek rögzülésébenés világképének kialakulásában nem kizárólag azéletút folyamán szerzett tapasztalatok, de egyéb té-nyezõk is, például a fennálló konstelláció is közreját-szik. Egy sematizált ábra és fogalmakba öntött rövidleírás természetesen önmagában nem ad magyaráza-tot az ember lelki életének vagy beállítódásainakösszetett jelenségeire: a pecsét és hatásai nem álló-képként, hanem mozgásban, bolygók közrefogásá-val, a szférák zenéjeként jelenik meg, amelyet a kép-zett euritmista gyakorlás és elõadás folyamán meg-érthet és át is élhet. E gondolat jegyében az elõadás formavilágának ki-dolgozásánál figyelembe vettük, hogy Bartók aCantata elején Bach Máté-passiójának nyitókórusá-ból vett motívum parafrázisával él,20 kezdetben a kó-rus a-tonalitásban lép föl, és ide transzponálódik a„hegyet-völgyet járó” motívum is, ezért a formábaaz elõadók ezen a ponton lépnek be, majd késõbbezt a pontot is érintik. A belépés tükörképszerûentörténik, mivel a zenében a bevezetõt a két kórusütemenkénti felelgetése váltja föl. Az apa csábításá-

C-dúr: a fizikai világ központja, a kézzelfogható való-ság képeFisz-dúr: a természetfeletti világ központja, a szelle-mi lét alapélménye

a-moll: a szenvedély alapképlete, érzelmi dinamikávalesz-moll: misztikus élmények kifejezõje, vallásosság,melyet érzelmek táplálnak

c-moll: sötét szenvedély, elkeseredés, érzelmi láza-dásfisz-moll: megváltatlanság, szívszorító fájdalom

A-dúr: derû, amely az érzékekbõl fakadEsz-dúr: humánus megértés, szellemi-emberi méltó-ság, lelki bölcsesség, barátság

G-dúr: életerõ, tenni vágyásDesz-dúr: beteljesülés a szerelemben vagy a megvál-tó halálban

E-dúr: külsõ nagyság és erõB-dúr: a szépség képe, vonzóerõ

g-moll: kudarc a hivatásbancisz-moll: balsors mint külsõ erõszak eredménye

e-moll: emelkedés, testetlenségb-moll: szent indulat, elhivatottság

F-dúr: aktív erõ által létrehozott árnyékeffektusH-dúr: emberi gondok, a testi lét terhe

D-dúr: akarati úton kivívott eredményAsz-dúr: hõsiesség, himnikus kitárulás

f-moll: belsõ töprengés, önkínzásra való hajlamh-moll: nem emberi események, sorsszerû fordula-tok

d-moll: megsemmisülés, tudattalan álomasz-moll: forrongó és romboló ösztönök

332014/2


nak jellegzetes anyaga a „fáklyák már égnek” eresz-kedõ szeptimakkord, Bartók kedvelt nõszimbóluma,de más is. Ereszkedõ alakjában lefelé fordított fák-lyának lehetne nevezni ezt a halálszimbólumot, ígyaz euritmikus térforma-kidolgozásban lefele fordí-tott szeptim hangközformaként*4 jelenítettük meg.A mû kezdete és vége tükörképei egymásnak, azelõadás formavilága is majdnem teljesen ehhez iga-zodott. A Cantata Profana szövegére történõ térfor-ma-kidolgozás egy részében a zenei anyag tonalitás-rendje és motívumelemei kerültek pecsétformába.*5

Az eddig felhozottak az euritmiával kapcsolatban isrámutattak a körülírható, megfogalmazható, értésselmegközelíthetõ elvekre, de a mûvészi megformálás-ban reményeink szerint szerepet kapnak elemzés-nek ellenálló tényezõk is. Az euritmia a beszédet ésa zenét teszi látható élménnyé, mozgáselemeivel lel-ki-szellemi értelemben nemcsak a gyakorlókra, ha-nem a befogadókra is hatni kíván. S bár a hallgató fi-ziológiai ritmusaitól is függ, hogy a zenei ismétlések,a tematikus változatok érzelmileg és szellemileg mi-ként hatnak,21 mégis cél, hogy a zenét és költészetetaz euritmia által a valóságba való beágyazottságuk-ban, objektív módon ragadjuk meg és érzékeltessük,ugyanis az euritmia alapvetõ jellegénél fogva alkal-mas arra, hogy benne nemcsak szubjektív mûvésze-ti, lelki elemek, hanem attól független szellemi tartal-mak is kifejezhetõek lehessenek. A Rudolf Steiner ál-tal látható beszéd és látható éneknek is nevezettmozgásmûvészetben az elõadó elsõsorban karmoz-dulataival jeleníti meg a beszéd- és zenei hangokat,hangközöket, hangzatokat, hangmagasságot, színe-ket, állatövi és bolygómozdulatokat, vagy a beszédnyelvtani összefüggéseit is. Az euritmista mozgása ésa bejárt térforma mutathatja a zenei funkciókat, di-namikát, az ember lelki erõinek minõségeit, mind-ezeket együtt vagy az itt bemutatottakat.

Reményeink szerint a mûsor megfelelõ módon kap-csolódik a konferencia témájához és az alapját képe-zõ eszmeiséghez. Az elõadásért köszönettel tarto-zom Farkas Pálnak, akivel negyedik éve dolgozunkegyütt, továbbá Gulyás Juditnak támogatásáért. Kö-szönettel tartozom az elõadásban résztvevõ tanítvá-nyoknak az ugyanennyi ideje tartó kitartó, töretlen,télen-nyáron, hétvégén és ünnepnapokon is végzettmunkájukért.

Felhasznált irodalom

Claude Lévi-Strauss (1980): Mythos und Bedeutung. Suhrkamp, Frank-

furt. 268. (11)

Edmund Leach (1970): Claude Lévi-Strauss. The University of Chicago

Press, Chicago. 116. (21)

Kerényi Károly (1946): Über Bela Bartóks Cantata Profana.

Schweizerische Musikzeitung, 86. évf. 89. 325–328. (6, 9)

Mircea Eliade (1979): Myths, Dreams and Mysteries. Harper & Row,

Scranton. 24. (3)

Miskolczy Ambrus (2011): „Tiszta forrás” felé. Gondolat, Budapest. 148.

(8)

Lendvai Ernõ (1964): Bartók dramaturgiája. Zenemûkiadó, Budapest.

15., 225–266. (5, 18)

Lendvai Ernõ (1994): Szimmetria a zenében. Kodály Intézet, Kecskemét.

7–8., 17., 40–41., 46., 123–133. (17, 19)

Palkó István (1972): Bartók Béla Cantata Profaná-jának szövegérõl. Híd,

36. évf. 7–8. 966–977. (2, 7)

Szabolcsi Bence (1979): Bartók Béla: Cantata Profana. In.: Kroó György

(szerk.): A hét zenemûve. Zenemûkiadó, Budapest. 115–122. (10, 15)

Tallián Tibor (1981): Bartók Béla. Gondolat, Budapest. 25. (13)

Tallián Tibor (1983): Cantata Profana – az átmenet mítosza. Magvetõ, Bu-

dapest. 28–30., 175., 224–258. (1, 4, 14, 16)

Tallián Tibor (1999): Múljék el e pohár én tõlem. Cantata Profana és Má-

té evangélium. Magyar Zene 37. 1998/1999. 2. 153–159. (20)

Ziegler Márta visszaemlékezései, in: Bartók Breviárium, 570. sk. (12)

Jegyzetek

*1 A hivatkozások között megtalálható Lendvai-irodalmak részletes

megalapozottsággal tárgyalják a kérdést.

*2 A behelyettesítés logikájáról a jelzett Lendvai-hivatkozás 123-124.

oldalán lehet olvasni.

*3 Az elrendezés és az egyes világnézetekrõl részletesen: Rudolf

Steiner (2012): Az emberi és a kozmikus gondolat. ABG, Budapest.

*4 Az euritmiában minden hangköznek meghatározott térformája van,

amelyet itt terjedelmi okok miatt nem vizsgálunk.

*5 A zenére vonatkozó megállapításokat Tallián Tibor és Lendvai Ernõ

a hivatkozások között megadott irodalmaiból nyertük.

„Tiszta forrásból” euritmia-elõadás2014. június 27.MOM kukturális központ

Euritmia: Batiz Anna, Batiz Boglárka, FreisingerCsilla, Gyõri Glória, Major Lucia, Németh Zsófia,Sverteczki MelindaKözremûködõk: dr. Balog Zsolt – zongora, LíborDóra – fuvola, Gombár Anikó – fuvola, LukácsháziGyörgy – cselló, Haraszti Kriszta – brácsa, BalogBarbara - hegedû, Révész Ildikó – vers, Farkas Pál– hangszerelés, Gyõri László – világítás, Rendezõ:Turós Mátyás

http://1914conference2014.comA mûsorváltozás jogát fenntartjuk!

34 2014/2


Volt egy öregapó,Volt néki, volt nékiKilenc szép szál fia,Testébõl sarjadzottSzép szál kilenc fia.Nem nevelte õketSemmi mesterségre,Szántásra-vetésre,Ménesterelésre,Csordaterelésre;Hanem csak nevelteHegyet-völgyet járni,Szarvasra vadászni.

Az erdõket járta, hej-haj!És vadra vadászott, hej!Kilenc szép szál fiú.A vadra vadásztak;Annyit barangoltak,És addig vadásztak,Addig-addig, mígnemSzép hídra találtak,Csodaszarvasnyomra.Addig nyomozgattak,Utat tévesztettek,Erdõ sûrûjébenSzarvasokká lettek;Karcsú szarvasokká váltakErdõ sûrûjében.

Hej, de az õ édes apjokVárással nem gyõzte,Fogta a puskáját,Elindult keresniKilenc szép szál fiát.Reátalált a szép hídra,Hídnál csodaszarvasnyomra;Szarvasnyom után elindult,El is jutott hûs forráshoz,Hûs forrásnál szarvasokhoz,Féltérdre ereszkedett,Hej, egyre rá is célzott.De a legnagyobbik szarvas

– Jaj, a legkedvesebb fiú –Szóval imígy felfelele:„Kedves édes apánk,Ránk te sose célozz!Mert téged mi tûzünkA szarvunk hegyére,És úgy hajigálunkTéged rétrõl rétre,Téged kõrõl kõre,Téged hegyrõl hegyre,S téged hozzávágunkÉles kõsziklához:Ízzé-porrá zúzódszKedves édes apánk!

Az õ édes apjokHozzájuk így szólott,És híva hívta,És õket hívó szóval hívta:„Édes szeretteim,Kedves gyermekeim,Gyertek, gyertek haza,Gyertek vélem haza,Jó anyátok vár már!Jöjjetek ti vélemA jó anyátokhoz,A ti jó anyátokVárva vár magához.A fáklyák már égnek,Az asztal is készen,A serlegek töltve,Az asztalon serleg,Anyátok kesereg; –Serleg teli borral,Jó anyátok gonddal.A fáklyák már égnek,Az asztal is készen,A serlegek töltve...”

A legnagyobb szarvas,– Legkedvesebb fiú –Szóval felfelelvénHozzá imígy szóla:

„Kedves édes apánk,Te csak eredj hazaA mi édes jó anyánkhoz!De mi nem megyünk!De mi nem megyünk!Mert a mi szarvunkAjtón be nem térhet,Csak betér az völgyekbe;A mi karcsú testünkGúnyában nem járhat,Csak járhat az lombok közt; Karcsú lábunk nem lépTûzhely hamujába,Csak puha avarba;A mi szájunk többéNem iszik pohárból,Csak hûvös forrásból.”

Volt egy öregapó,Volt néki, volt nékiKilenc szép szál fia,Nem nevelte õketSemmi mesterségre,Csak erdõket járni,Csak vadat vadászni,És addig-addigVadászgattak, addig:Szarvassá változtakOtt a nagy erdõben.És az õ szarvukAjtón be nem térhet,Csak betér az völgyekbe;A karcsú testükGúnyában nem járhat,Csak járhat az lombok közt;A lábuk nem lépTûzhely hamujába,Csak a puha avarba;A szájuk többéNem iszik pohárból,Csak tiszta forrásból.

Bartók Béla: Cantata Profana

352014/2

Fel nem tett kérdéseim Pályázat

Fiatal embereket szándékoztunk megszólaltatni aFel nem tett kérdéseim címmel meghirdetett pályá-zatban. Fiatal embereket, akik végigjárják középis-koláikat, és tán nem teljesen hiszik el, hogy azérettségivel elérnek egy végponthoz; hanem inkábbaz elsõ holdcsomójuk környékén már rá tudnaknézni addigi életükre oly módon, hogy a lehetõsé-geket (megvalósultakat és kimaradtakat egyaránt)és a tényeket összevetve, valamint a jövõt fürkész-ve avagy érzékelve kérdéseikkel pásztázzák az utat,melyet a felnõttek addig építettek számukra. Azutat, melyet abból a célból építettünk mi, felnõttek,közös igyekezettel és a komoly átgondoltság tuda-tával, hogy azon járni lehet tanulni: járni tanulni aföldön és belépni tudni az életbe. És olyan fiatalem-bereket véltünk megszólítani, akik az elõírtak sze-rint továbbléptek, megszokott nyárspolgári irá-nyokba avagy tétován a sajátot keresve ebben a szi-gorúan berendezett világban, és hangot tudnak ad-ni, hangot mernek adni, hangot akarnak adni vala-minek, amire nem volt eddig merszük, lehetõségükvagy gondolatuk.

A kész tudások korában nehéz teret találni a kér-désnek. Márpedig az individuum csak ezen a kapun,a kérdések kapuján át tud szabadon a világba lépni.Ám nemhogy alig van tere a kérdezésnek az iskola-rendszerben, hanem a kérdezés mint lehetõség, akérdés létjogosultsága a tanári munkában, készülés-ben sem élõ gyakorlat; illetve a kérdezni tudó em-ber nevelése elhanyagolható, szõnyeg alá söpörtszempont a tanítási gyakorlatban.Talán nem érte-nek velem egyet, hisz felvetõdhet: a kérdéssorok,tesztek, feleltetések és vizsgák kultuszát éljük, máraz óvodában kérdezz-feleleket játszanak az oko-sabbnak vélt és szülõi ambíció által fûtött gyerekek;akkor hol nincs kérdés? Hát mindezen fent említetttanulási formában. Természetesen ezek nem kér-dések, ám tökéletesen eléri a célját az álkérdésekdömpingje: a fiatal és felnõtt generációk jelentõshányada a kérdéstõl fél, mert mi van, ha nem tu-dom a jó választ? Leblokkol, mert nem szabad utatnyitnak elõtte ezek a kérdések, hanem azt sugall-ják, hogy kész válasz van, és azt el kell találni! Intel-lektuális célba lövéssé, kultúrvadászattá vált a lé-nyegileg és eredete szerint világot formálni képeskérdésfeltevés az emberi életben. Mindezek mel-lett a szellemileg teremteni képes egyéni út kinyílá-

sa helyett azt sugallja, hogy van, aki tud kérdezni, éscsak neki szabad (egy ismeretlen hatalom, a szakér-tõ, az elnök, a tanár, a felnõtt), én csak válaszolha-tok.Arról pedig alig kell tán szólni, hogy hamis az alap-

állás, hisz mindig olyat kérdezünk, amire tudjuk aválaszt (legalábbis meg vagyunk róla gyõzõdve). Te-hát hazuggá tettük a valaha oly szent tevékenysé-get: a világtitkok firtatását, a philosophiát, a böl-csesség szeretetét. Egy érettségi kérdéssort nehézszeretni. Ritkán hoz tûzbe valakit. Legfeljebb a hi-deg intellektus veti rá magát nagy lendülettel az újvadászmezõre. Márpedig a valódi kérdés felmerü-lését mindig megelõzi egy melegség, egy átfûtött-ség, hisz ember és világ egybekél egy pillanatra egyhõfolyamatban. Ezért várhatunk az egyesülésbõlegy jó idõ elteltével világra születni valami újat, kor-szerût: találmányt, tettet, gondolatcsírát avagy felis-merést. A telegondolt világban úgy vélem, hogy kü-lön erõfeszítést és figyelmet kell szentelni annak,hogy teret nyissunk a kérdéseknek; hogy feleltetéshelyett kérdeztessünk; hogy tesztelés helyett firtas-sunk, és felkészülés helyett felébredésre ösztönöz-zük a fiatalokat. A dolog veszélyes. Hisz mi is úgyszocializálódtunk, hogy félünk a kérdéstõl: mi van,ha ott állok elõttük, és nem tudom a választ? Ez bi-zony reális alaphelyzet, és aki nem meri vállalni, akinem ismeri az utat egy teljesen új tanítási módhoz,az hatalmas erõket hagy parlagon heverni: a fiatal-ság erejét. És veszélyes útra löki õket, hisz a megnem válaszolt kérdés kimondatlanul is rombolja azén erejét.

A pályázatot a Szabad Gondolat folyóirat hasábjainkívül személyes úton, javarészt tanárokon keresztülterjesztettük. Kevés pályamû érkezett be, nagyobbelégedettséggel nyugtáztunk volna pár tucat írást.Ám épp annyi érkezett, hogy úgy érezhessük: egyhajszálnyi dolgot beléhelyeztünk a világba. A pálya-mûveket Ádám László, G. Ekler Ágnes, KrivácsyZoltán és Stráma Éva bírálták el. A kiírás szerintihárom 50 ezer forint értékû díjból kettõt adtunk ki.A két nyertes pályázó Gácsi Katalin és Gyõrffy Zsó-fia. Az õ mûveiket alább olvashatják. A bírálók egymûvet még javasoltak megjelentetésre: Balogh Dá-nielét. Egyenetlen színvonalú volt az írások „mezõ-nye”. Voltak köztük személyes hangvételû, egyne-mû élményeket elénk táró mûvek; akadt az irodal-

G. Ekler Ágnes:Fel nem tett kérdések

36 2014/2


Vannak-e? S ha igen, hol találom õket?Nem tudja, pedig megkérdezném aput.

De kérdezheted a férfiakat, a nõket,úgyse tudja senki. De ezt most hagyjuk!

Mi ez? Asszlem poetry.(Valószínûleg sokan ki fognak érte nevetni.)

Van-e értelme ezt megírni?Mitõl tudunk nevetni, vagy éppen sírni?

Hány éves a nap? Már ha tudjaezt egyáltalán valaki ezen a Földön, különben csak kútba

kiabálok hasztalan, de csak a visszhang felel.Nem világos az embernek még saját múltja sem,

nemhogy jelene vagy akár jövõje legyen.Vajon a fogkefém szeret fogat mosni?

Merthogy én nem,és azt is erõsen kétlem,

hogy õ szereti a fogamat mosni,de szegény nem tehet mást.

Az emberi jogok nevében bezzeg megmentjük egymást,de a fogkefém nem jut senkinek sem az eszébe.

Igaz, legszívesebben én is hagynám a fenébe.Miért nem lehet tízig aludni? Mert szabályok, törvények meg iskola van.

Elvileg szabad akarat is, mégsem dönthetem el magam,hogy mit várok el a világtól.Többet-e, mint egy virágtól?

Hisz csak szagos színkavalkád ez is, az is.„Kérdezd meg anyádtól!”

Szokták mondani, de ez is csak annyit segít, mint a fagyis,ha fél perc alatt négy gombócot kérsz egy szõke eladótól.

Senki nem mondja meg nekem,hogy az élet vizét hol lelem.

Sõt, még palackozva sem kapható.Van egyáltalán, ami biztató?

(Mármint a csokit leszámítva.Apropó, a nyertes csokipapírt hol a csudába veszik vissza?)

Az elsõ ember miért lett Ádám, miért nem épp László?

Gyõrffy Zsófia:Fel nem tett kérdéseim

mi átformáltság igényével íródott, de kevéssé a té-mát érintõ próbálkozás, valamint pompás eszme-futtatás hiteles élményekkel és érett gondolatiság-gal átszõve. A bírálók a kiírás szempontjait tartot-ták szem elõtt: a kérdésfeltevés lényegi és szemé-lyes tematikáját irodalmi módon kellett megragad-ni, tehát a mûvészi átformálást díjaztuk

A díjazott pályamûvekhez egy-egy apró lábjegyzettartozik, az irodalmilag kevésbé tájékozott olvasók-

nak. Gácsi Katalin írásában a latin bibliai utalásOttlik Géza: Iskola a határon címû kultuszregényé-nek fejezetmottói. Gyõrffy Zsófia játékosnak tetszõverselése egy teljesen modern irodalmi mûfajhoztartozik: a slam poetry tökéletes darabja. Ha olva-sóink úgy gondolják, szívesen fogadjuk ötleteikettovábbi tematikához: hátha többeket írásra készte-tõ lehetõséget tudunk teremteni. Az összes pályá-zónak köszönjük megtisztelõ részvételét, és jó utatkívánunk a díjazottaknak.

372014/2


Miért gondolunk mindig rosszat Éváról?

Holott ültethetett volna a Paradicsomban paradicsomot,paprikát meg mindenféle biogyógynövényt, azaz gyomot,

csak éppen kíváncsi volt. Csak kíváncsi!Miért kellett nekünk erre így ráfázni?

Valószínûleg azóta kell nekünk minden után áfázni.Miért szeretnénk, ha

egyszerûen csak úgy lennénk néha,nem lenne senki ilyen léha,

nem nagy kérés, ha csak szeretnénk aszabadságot?

A túloldalon, a másvilágon, jobb világ vár ott?Az embernél okosabb lehet

a kutya, amelyik megleli a szülei által gondosan elrejtett élelmet?Miért kell a fellebbezéshez benyújtani kérelmet,

ha azt sohasem fogadják el?Ötvenezerbõl hány micsoda jön ki? Vagy hány színházjegy?

Hogy lehet, hogy a levél postán megyteljesen egyedül, mégsem téved el?

(Persze ez alólegypár húsvétra befutó

karácsonyi képeslap kivételt érdemel.)Természetesen ezt nekem nem mondja meg senki,

de hát hülye is lennék a kérdést feltenni.Ez az, hogy hülye, aki megkérdezi,de aki meg nem, az is hülye marad.

Kérdésekkel le lehet dönteni egy falat?Miért nem találunk ki új szavakat?

Bár ha kitalálunk,nem biztos, hogy marad még túl sok barátunk.

De a világ elvárásai miért ilyen rozsdásak?Figyelj, Világ, nagyon szívesen beolajoználak,

csakhogy nem lehet minden egyes ember fejét olajjal bekenni.Egyszerûbb lesz hát bunkóval beverni!

Vagy inkább minden jót beléjük kell verniaz iskolában, ahol még lehet nevelni.

Az iskolákban még lehet?Nem akarom áltatni a népeket,

de kezdenek megdõlni a régi világrendek.Én sem rakok már a szobámban rendet.

S hogy miért jó ez nekem? Kérdezhetik sokan.Én csak ennyit felelhetek boldogan:

Nem tudom, de nem is érdekel.

Ezt a kérdést igazából még nem is tettem fel,s talán nem is nagyon fogom.

Hogy lehet, hogy nem fáj egy pofon?Ezzel szemben hogy fájhat egy csók?

Meg egy pók? Ezek csak szók,na jól van, legyenek szavak,

nehogy a magyartanárok arcul csapjanak.De nem tök mindegy, hogy nevezzük? Végül is

a lényeg ott van mögötte úgyis.

38 2014/2


A választ úgysem leled,de ettõl még megkérdezheted.

Fel nem tett kérdéseim, merre vagytok?Gyávák vagytok, és csak hallgattok

agyam egy eldugott rekeszének mélyén a sötétben?Válaszolnátok végre? Miért nem?

Vagy még meg sem születtetek, nem is léteztek egyáltalán?Hova vezet az izé, a lehet, a talán,

ha sohasem kapunk valódi válaszokat az élettõl?Hosszú útra, élet-útra. Néha én ettõl

a falra tudnék mászni,vagy a helyemre borsót hányni,

mert szörnyû a Jóisten passzivitása,kiakasztó a válaszok hiánya.

De be kell látnom szépen lassan,hogy a beletörõdés elmaradhatatlan,és nekem is el kell majd fogadnom,

hogy nekem magamnak kell megkeresnem a saját válaszom.Még egy kicsit lázadozok, oké?

Még nem tudom, hogy szakács, zsoké,postás, portás vagy bankrabló leszek.

De azt már sejtem, hogy idegesítõek a legyek,ha desszertnél mindig a tányérodra szállnak.

Ez már az elsõ lépése a haladásnak!De jó irányba megyek-e?

Ha meg rossz útra tévedtem,szól valaki, hogy erre ne gyere?Én sem leszek tévedhetetlen,

nem sok minden maradt nekem,hogy felfedezzem,

mert már majdnem mindent megtettek elõttem az õsök.Kellenek-e a világnak ma is hõsök?

Vagy már csak supermanek?

Köszi, de akkor én inkább megyek,és megkeresem a válaszaimat.

Csak ez egy kicsit nehéz lesz amiatt,hogy még nem ismerem a kérdéseimet.

A fene egye meg!Mégiscsak nehéz ez az élet,

de hát ettõl szép, épp ez benne a lényeg,hogy küzdjünk és szenvedjünk,közben jó párszor elvesszünk,

de a végén mégiscsakmegérkezzünk. Ez is tézis csak,

de talán ez nem hamis.Mosolyog rám a nap is!

Hiszem, van még remény arra,hogy aki igazán akarja,az megtalálja szépen

válaszait az égen.Ha maguktól nem jönnek,

keresni kell eszeveszettül õket.

392014/2


Gácsi Katalin:Az én fel nem tett kérdésem, hogy miértkell kérdezni

Kisiskolásként és felsõ tagozatban is Waldorf-iskolá-ba jártam, ahol tanítóinktól gyakorta kaptuk azt a fel-adatot, hogy egy-egy témával kapcsolatban másnap-ra gyûjtsük össze kérdéseinket. Akár magyar, akártörténelem, mûvészettörténet, filozófia vagy éppenkémia epocha volt, a legtöbbször azt kérték, hogykérdezzünk; írjuk össze kérdéseinket és a feladatot,esszét sokszor ráért csak késõbbre elkészíteni. Ti-zenkettedik osztályban gyakran már meg sem kellettírni a válaszokat, nem kellett aprólékosan kidolgo-zott fogalmazást készíteni, csak a kérdéseket, gon-dolatokat indító mondatokat feljegyezni. Én sosemkérdeztem meg, hogy miért éppen ezt kérik tõlünk,hogy kérdezzünk, ahelyett hogy azt várnák el, hogytanuljunk és válaszoljunk.

Amikor a nyolcadik osztály végeztével a felsõ tagozat-ba léptünk, osztálytanítómtól egy mondatot kaptam azemlékkönyvembe.

„A kérdések olyanok, mint a dióhéj, amelyben bennevan a dióbél: a válaszok bennük rejlenek.”

A Waldorf-iskola tizenkét évének lezárása után ka-nyargós útkeresés várt rám, melynek során megta-pasztaltam, hogy a felnõtté válók nagy része, hozzámhasonlóan, hosszú éveken keresztül egészen külön-bözõ helyeken, egyetemeken, városokban, országok-ban megfordulva keresi az útját. Hogy mi vezeti a fi-atalokat ebben az útkeresésben? Talán egy fel nemtett kérdés, melyet hordozunk mindannyian, és egy-szer csak elvezet minket valahová, vagy éppen végig-vezet egy úton, melynek a végére érve válaszba for-díthatjuk. De mindehhez meg kell találni a kérdést.Jól kell tudni kérdezni, és figyelni. Figyelni a saját ésmások kérdéseire. A felnõttek talán azzal segíthetneka legtöbbet az útkeresésben és késõbb az út végigjá-rásában, ha megtanítják a felnõtté válókat kérdezni;és figyelni, hogy a jó kérdésekkel kapukat nyithassa-nak, és a belül hordott utakat kívül végigjárhassák.Nehezebb az útkeresés, ha elõre kijelölt utakon, csakelõre megfogalmazott válaszok és definíciók közöttnevelkedünk. Ha megtanítanak minket kérdezni, a kérdéseink nyo-mán elõbukkanó válaszok közül még válogathatunk is.

Ezt teszem.(Legalábbis reménykedem.)

Szóval még nem tettem fel õket, mert gyerek vagyok.(Tudom jól, hogy csak mentséget akarok.)

De nem akarok olyan felnõtt lenni,hogy ne tudjak szabadon kérdezni.

Megkeresem majd a válaszokat.Már látom magam elõtt az utat,

és nem félek rálépni, sõt egyenesen várom,hogy a végén talán valós lesz az álmom.

Fel fogom tenni a kérdéseket magamnak,talán szép lassan majd válaszok is akadnak,

és akkor enyém lesz a lelki üdv.

Üdv

p.s.: Mit is jelent a p.s.?Ha felnövök, az mindenképp végérvényes?

Felesleges ötvenezerrel mit csinálhatok?Várom mielõbbi válaszod!

40 2014/2


Non es volentis...

Az asszony lehajtott fejjel, csendes mozdulatlanság-ban állt. Csak a szoknyája szélét lengette meg néhaegy-egy szellõ. A tenger hullámai végtelen egymá-sutánban érték el a partot. Ott felszaladtak ahomokon, görgették az apró szemcséket, átren-dezték a kagylókat, majd visszakanyarodtak a végte-len tengerbe. Egyik taraj a másik után simult el a parthomokjában. Egyiket a másik után húzta vissza avégtelen víztömeg. Rég nem járt már itt lent a parton. Pedig a hegyoldalsziklái között megbúvó kis városból, ha a templo-mocskába igyekszik az ember, csak egy ösvényen kellletérnie, hogy ide az öbölbe jusson. Õ pedig vasár-naponként mindig ott ült a templomban. Azelõtt is.Vitte a gyermeket is magával. Hét éve már annak. Maga sem tudta, mennyire fontos neki mindez: atemplomok, a szertartások, az ünnepek, a vallása, asaját hite; sokszor úgy érezte, hogy nem is igazántudja, hogyan kell imádkozni. De a gyermeknek sokatmesélt bibliai történeteket, mesélte a templomocskakevés festményének meséit. Csak néhány kép volt atemplom falain; az egyiken egy kék angyal, aztszerették a legjobban. Mindig ugyanazon a helyenültek, az egyik oszlop lábánál. Igen, ott annál azoszlopnál, amire az idézet volt vésve!

„Non es volentis, neque currentis, sed miserentisdei.” – a betûk aranyozottak voltak. Hét éve már, de õ azóta is eljár, egyedül. Hogymegszokásból-e vagy a gyermek miatt, vagy mert atemplomocska hûvösében olyan csend és békességvan? Nem tudta. Most, nagypénteken is oda igyekezett. Korán indultel. Mindig korábban érkezett a misére; szeretettüldögélni a templom csendjében, figyelni, ahogymegérkeznek az emberek, és nagy komolyanelfoglalják a helyüket, vagy még egymással beszélget-nek. De most mégis inkább lekanyarodott az öbölbevezetõ ösvényen. Megállt a parton. A végtelen tengermagányában felfigyelt a csöndre. Az elmúlt napokbana harangok sem szóltak. Ilyenkor, a húsvét elõttivárakozásban mindig el kellett mesélje a gyer-meknek, hogy Rómába költöznek a harangok, és csaka feltámadás napján térnek vissza. Számolták anapokat, aztán nagypéntek este a szertartástvárakozva ülték végig, majd ámulva hallgatták, ahogymegszólalnak a harangok a toronyban. A tornyotfigyelték, hallgatták a harangozást egészen addig,amíg a hang el nem halt a tenger fellett, és a magas-ban az egyre lassabban himbálózó sötét harang las-sacskán meg nem állt.

Ha több válasz érkezik, több oldalról, több térbõl, tel-jesebb képet kapunk.

Az iskola kijárása után pedig a saját iskolánk kijárása iskönnyebb lesz, ha képessé válunk a kérdések általváltozni.

Az is saját iskolánk része már, hogy kérdéseinket meg-tanuljuk hordozni; hogy ne zárjuk le egyetlen kizáróla-gos válasszal, hanem hordozzuk mindaddig, amíg mimagunk vagy tetteink formálódnak válaszokká.

Az én útkeresésem tavaly egy Rilke-idézethez veze-tett, amelyben újra arra a gondolatra bukkantam, amitosztálytanítóm adott nekem útravalóul.

„Türelmesnek kell lenni a meg nem oldott dolgokkala szívünkben. És igyekezni kell úgy szeretni a kérdé-seket, mint a lezárt szobákat vagy az idegen nyelvenírott titokzatos könyveket. Ne kutass olyan válaszokután, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tud-nál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megéljmindent. S így fokozatosan, anélkül hogy észreven-

néd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz,amikor beleírod önmagad a válaszokba. Olyan sok évig járunk iskolába, sok-sok mindent taní-tanak, rengeteg választ kapunk, és rengeteg kérdésselállítanak minket szembe. De talán a felnõttek, nevelé-sünk és iskoláink legfontosabb és legmélyebb feladata,hogy alkalmassá tegyenek minket a saját iskolánk kijá-rására. Megtanítsanak minket kérdezni, mások kérdé-seire figyelni, és a kérdéseket hordozni, hogy egy napbeleírhassuk magunkat a válaszokba.”

Talán az iskolaévek során is, ugyanannyit tanulhattunksaját kérdéseinkbõl, mint amennyit tanáraink válaszá-ból. Magunkkal hozott utunkon talán úgy lépünk elõre,ahogy kérdéseink válaszba fordulnak, ahogy beleválto-zunk a válaszokba. Az út a kérdések által kacskaringós,és a válaszokban kiegyenesedõ, mint ahogy az iskolalegelsõ napján egy egyenest és egy görbét rajzoltunkkék és sárga krétával.

Ez az a kérdés, amit nem kérdeztem meg tanáraimtól.És ezeknek a gondolatoknak alapján született az aláb-bi történet ehhez a pályázathoz.

412014/2


Sokat voltak õk ketten itt lent a parton is. Majd min-den délután lesétáltak. A gyermek apró kavicsokat ésszilánkokat keresgélt, melyek vizesen csillogtak anapfényben, ahogy a markában hozta õket megmu-tatni. Milyen csalódás volt, hogy nem lehetett õkethazavinni, mert megszáradva elvesztették a színüket.De másnap mégis mindig újakat kerestek. Gyakranrajzoltak meséket, állatokat a homokba. Néha olyanhelyre, hogy a hullámok elmoshassák õket, és akövetkezõ hullám érkezése elõtt újat karcoljanak apartba. Itt kezdte a fiút írni tanítani. A homokba írtáka betûket. A felkiáltójelet apró kagylókból és kövek-bõl rakta ki. A kérdõjelrõl pedig azt mondta a fiúnak,hogy az olyan, mint egyetlen hullám, ahogyan ívesenfelágaskodik, a taraja pedig visszakanyarodik.Emlékeibõl feltekintve figyelte a hullámokat; ezt asok-sok kérdõjelet, melyet a lába elé hoz a tenger. Mennyire más volt a gyermekkel! A sok feleslegeskérdése: „Anya, miért mennek a harangok Rómába?” „Messzevan az a Róma?”„A tengeren hajóval is lehet odamenni?”Megígérte neki, hogy elutaznak egyszer Rómába,ahova a harangok is mennek ilyenkor. Hogy megnézika Bazilikát, ami sokkal, sokkal nagyobb és díszesebb,mint a városka temploma. Megígérte, hogy megnézika messzi Rómában található képeket, a Sixtus-kápol-na festményeit – oh, mennyire tetszett volna a fiúnak– és a szobrokat. A Pietàt, amelybe a legnagyobb fáj-dalmat faragták a legkeményebb kõbõl, és mégis alegszebb arc az.Az a fájdalom, az anya fájdalma, melyet õ is hordozimmáron hét éve. Ahogy a lábai elé gördültek azok a csacsogó kérdõ-jelhullámok, élesen halotta újra és újra a gyermekcsengõ, kíváncsi, ide-oda csapongó kérdéseit.Lehetne most is vele az a fiú! Miért vette el az Isten?Miért vette el! Felemelte a tekintetét, most csak a végtelen, egybe-forró kékséget látta, mely elnyelte az apró hul-lámokat. Milyen súlyos volt az a víztömeg! Mint a fáj-dalom, melyet immáron hét éve hordott.Tisztességgel viselte, csendesen. De a kérdést, melynéha haragba, néha fájdalomba fordult, ott hordoztabelül. Miért így történt? Így kellett ennek lennie? Nem, nemlett volna szabad így történnie! Boldogok voltak,szépen, tisztességben éltek, hát mért vette el azIsten? Elutazhattak volna Rómába. Igaz, most is elmehetne,de nem! Azt a gyermeknek ígérte...

*

Az asszony a templomban ült az oszlop lábánál. Mostnem figyelte, ahogy megérkeznek az emberek, nemvette észre, ahogy nagypénteken megtelik körülöttea templom. A papra sem figyelt. Fejét oldalra, a hidegkõoszlopnak döntötte. „Non es volentis” – nem azé, aki akarja.Mit jelent ez? Próbált odafigyelni a papra, de nem

engedte a fájdalom. Miért történt így? És miért törtekmost elõ az emlékek? A gyermek, itt ült mellettemindig. Néha susogva kérdezett valamit. „Non es volentis, neque currentis” – nem azé, akiakarja, sem azé, aki fut.Így volna valóban? Hiszen csendesen, tisztességbenéltek. Szerette az urát, a gyermek születése utánpedig, mint minden anya, csak neki élt. Miért bün-tette hát az Isten? Hiszen milyen szépen megterveztea házat! Új teraszt szeretett volna, fehér korláttal,ahova vendégeket lehet hívni, ahol reggelizhetnekvasárnaponként. A gyermeknek testvért. Hogy ítél ezaz Isten! „Nem azé, aki akarja” – de hát akkor kié?! A gyermek, akit fel kellett volna nevelnie. Milyenértelmét vesztett most minden...Elemelte fejét a hideg oszlopról. Gondolatai tompákvoltak. Elolvasta megint, ami ott volt az oszlopbavésve, aranyozott betûkkel. „Non es volentis, neque currentis, sed miserentis dei.”Eszébe jutott, igen, ez Pál apostol rómaiakhoz írt levelébõl való. Hiszen tanulták régen, beszéltek isróla még az iskolában. Eddig miért nem jutott ezeszébe?

„...Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok,akinek irgalmazok. Annak okáért tehát, nem azé, aki akarja, sem azé, akifut, hanem egyedül a könyörülõ Istené...”

Egy könnycsepp gördült ki az asszony szemébõl.Csendesülni kezdett a fájdalom is. Éppen figyelnikezdett volna a papra, amikor valami a lábához ért.Egy kisgyerek mászkált a padok között négykézláb.Most az õ térdében kapaszkodott meg, hogy felálljon.Az ölébe emelte a göndör hajú gyermeket. A kisfiúegy darabig szemlélõdött, majd elmosolyodott, és akék angyalra mutatott.

Az asszony meghallotta a pap szavait: „Legyen meg ate akaratod!”

Nemsokára megkondultak a Rómából visszatérõharangok. Harangzúgás jelezte mindenkinek a feltá-madást.

42 2014/2

Olvasói levelek

Olvasói levelek

Szerkesztõségi megjegyzés

Elõzõ számunkban megjelent írásra (Werner Kuhfuss: Együttmûködés Európában) két olvasói levél is érkezett.Amellett, hogy az általános szabály itt is érvényes, miszerint „a közreadott olvasói levelek a szerzõk véleményéttükrözik, nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztõség álláspontjával”, szeretnénk néhány gondolatot megoszta-ni olvasóinkkal:A szerkesztõség fontosnak tartotta a cikk megjelentetését, mert úgy véljük, hogy ebben a szerzõ sajátságos biográfiaihelyzetébõl adódóan tekint a svéd, finn, német nép mellett a magyar népre. Nem történészi forráskutatást végzett,mégis megállapításai ébresztõek, és nekünk szükségünk van ébresztõre!1841-ben gróf Széchenyi István merészen és határozottan a jövõrõl kezd el beszélni a Kelet népében. Nem ke-sereg a dicsõ múlton, s túl a jelenben megszólított Isten imáján, tetterõsen a jövõ felé fordul. Programmal, tervvel, céllal. S kijelenti, hogy a magyar nép nem volt, hanem lesz. A kelet népe: a keletkezés népe. Múlthozláncolt érzületünk számára ez még ma is irritálóan friss gondolat. „...midõn a legnagyobb rész még alutt, s csaka leglelkesebbek nem estek kétségbe, bátorkodám, s egyedül hazafiúi kötelességemnél, s férfiúi meggyõzõdésem-nél fogva a nemzetet halálos álmábul kíméletlenül felriasztani, s hangosan azt hirdetni, hogy a ma-gyar még»lesz«, hogy a magyarnak még »lenni kell«...“Jövõbeni feladatunkról így ír: „...a magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, mint képviselni – Európában egye-düli heterogen sarjadék – ázsiai bölcsõjében rejtezõ, eddigelé sehol ki nem fejlett, sehol érettségre nem virult sa-játságait egy törzsökfajnak, melly, jóllehet mindent maga elõtt ledöntõ dagályként már több ízben gyászba borítáföldgolyónk legkiképzettebb részeit, s fel fel bõszüléseiben mint isten ostora mindenütt vérrel járt, bizonyosanennyi különöst, s erejénél fogva, bizonyosan annyi jót és nemeset rejt magában, mint az emberi nemnek akár-mely lelkes és erõs családja, csakhogy mint azoknál, úgy ennél is, külön sajátsági árnyéklatokban, a korlátlantûznek nemes hévre, a vad erõnek bajnoki szilárdságra, a romboló ittasságnak nagylelkûségre kell tisztulni, fel-emelkedni."Mára, a jövõbe lendülten, éppolyan feladat megtalálni a lelkünk mélyén zengõ ázsiai dajkahangot, mint az új idõkúj dalait.S ahogy Széchenyi láncszemrõl láncszemre összekötötte Pestet Budával, s ezzel a nemzeten belül összefûzte Ke-letet és Nyugatot, úgy minden gondolatnak örülnünk kell, amelynek fényében módunk van összekötni jelenlévõjövõnket el nem múló múltunkkal.

Hozzászólás

A Szabad Gondolat 17/1 számában közölt WernerKuhfuss: Együttmûködés Európában címû írásához.

Werner Kuhfuss írása valószínûleg azokat is megszó-lalásra készteti, akik máskülönben „jól tûrnek”. Ígyvagyok ezzel magam is.Minden ember gondolkodását, megnyilvánulásait vi-lágnézete határozza meg. Ebben az esetben is. Ezértismerkedjünk Werner Kuhfuss világlátásával, saját sza-vait idézve:„A nyílvesszõt nem a pontosság, hanem a bátorság

juttatja célba.” (A szerzõ, aki önmagát nem is történész-nek – akit kötnek tudománya írott és íratlan törvényei –hanem élettörténésznek [az mi?] nevezi, elsõ mondatá-

ban mellékesnek nyilvánítja a pontosságot.) Továbbá:„Ebbõl az életérzékbõl kiindulva pedig korrigálható az,ami a történelemben ellentmond az élet logikájának.”(Vagyis az életérzékhez, az élet logikájához, ami csakszubjektív lehet, kell igazítani a történelem tényeit.)Máshol viszont: „Aki azonban az antropozófiai szellem-tudomány iránt elkötelezettnek akarja érezni magát,az soha nem veheti az effajta dolgokat személyeskéntés magántermészetûként.” (Az élettörténészi megálla-pításokat – az effajta dolgokat – senki ne vonatkoztassaönmagára. De akkor kihez szól a szerzõ?) „A történelemmint a megtörténtek felhalmozódása és eredményeugyanis éppenséggel a testünkben van összesûrûsöd-ve. Minden egyes izmunk, minden egyes sejtünk...mégpedig egészen a világ fejlõdésének kezdetéig vis-szamenõleg.” (Ez ellentmond az elõzõ gondolatnak,

432014/2

Olvasói levelek

A viking vákuum és a perifériás Én

Hozzászólás Werner Kuhfuss: Együttmûködés Európá-ban címû írásához.Szabad Gondolat. 17/1

A Németországban és Skandináviában élõ, az ottaniországok történelmét és a népek karakterét ismerõ,sõt jövõképet is felrajzolni igyekvõ szerzõ szellemtu-dományi fejtegetései érdekesek és helyenként valódieszmecserére invitálóak. De sajnos nem egy ilyen ala-pos ismeretbõl fakadó elfogadhatóságot tükröznek amagyarokról való fejtegetései, amelyekben még azudvarias hajlékonysággal megfogalmazott pozitív ké-pek is visszájára fordulnak. Például Kuhfuss számunk-ra együttérzõen emlegeti Trianont, ám ennek valósá-gos szellemi úthengereként élhetõ meg mindaz, amiteurópai honfoglalásunkról, én-minõségünkrõl, gon-

dolkodásunkról és nyelvünkrõl vél, és a magyar olva-sóival szükségesnek tart megosztani. Így például a szerzõ az oroszságnak magukat „oda-ajándékozó vikingek” európai vákuumában, azaz be-szívó erejében látja a magyar Honfoglalás eseményét.Ehhez a képtelenséghez csatlakozik a „magyarok Én-jének” megítélése, „amely tüzesen a lábuk alatt van,és csak akkor tér magához, ha a lábak ritmikusan má-sokkal együtt mozognak. A magyar Én ilyenformántáncos módon elõ van készítve a közösségre. Ezzelkapcsolatosan – írja a szerzõ – alaposan és gyakorlatiszempontból is át kellene tanulmányozni a perifériásÉn különleges képességét, amelyet Rudolf Steiner abolognai elõadásában leír”. (Itt külön problémát je-lenthet a nagybetûs Én írásából eredõ értelmezhetõ-ség.)Más a helyzet a németeknél. Ugyanis „a németeknekaz a feladatuk, hogy a gondolkodás révén megisme-

vagyis, hogy ne vonatkoztassunk önmagunkra. Ellent-mond az antropozófiának, a reinkarnáció törvényének, akarma tannak. És itt hiányzik nagyon a pontosság: melyiktörténelemre kell gondolnunk, a világtörténelemre, egynép történelmére, egy korszak történelmére vagy akáregy lelki-szellemi individuum korszakokat átölelõ törté-nelmére, vagy egy élet történetére, ahogy következõ gon-dolatában teszi a szerzõ?) „Ha valaki megpróbál ránéz-ni saját életrajzára, akkor nincs más választása, minthogy azt a nyersanyagot, amelybe bele van szövõdve,úgy vegye, ahogyan azt átéli – belekényszerítve, nyo-masztón. Vagyis valóságosan bekebelezõdik a saját ésmások története által, s ily módon hozzáláncolódik.”(Vajon egy ilyen antropozófuskutató lélek mit tudhat én-jérõl, továbbá magasabb Énjérõl, ezeknek a mindennapiélet minden pillanatát befolyásoló hatásáról? Mit tudhatKrisztus éteri jelenlétének szerteágazó, védelmezõ, tá-masztó erejérõl?) „Hiszen az ember csak azt ismeri,ami benne van, s csak az után tud vágyakozni, amit is-mer.” (Vagyis az ember az után vágyakozik ami már ben-ne van... Nem inkább az után, ami hiányzik neki?) „Hapedig ... meg meri próbálni ... mintha szabad lenne ésmaga rendelkezne magával, akkor azt látja, hogy ehheznagyon is saját kezében van a kulcs. Õ, a maga magá-val küszködõ, nem tud majd objektív tudósként szem-behelyezkedni saját életével...” (Az önmagával küzdõ lé-lek korábban kijelentette, hogy õ nem történész, tehátnem tudós, most itt pedig objektív tudósként küzd...)Mit tudunk meg az antropozófiáról? „Az antropozófia aza tudomány, amelyben a Nyugat, amely a Szabadság fi-lozófiája és a goethei ismeretelmélet formájában kifej-lesztette az õt megilletõ gondolati élességet, elõkészí-ti a Kelet felé való odafordulását. (Ezzel szemben az

antropozófia a Közép németségébõl ered azzal agoetheanizmussal egyetemben, amit a szerzõ többször azantropozófia elé kíván emelni. Továbbá az antropozófiaéppen hogy a krisztusi kereszténységet nélkülözõ keletigyökerû teozófiától fordult el.) „A továbbfejlõdöttgoetheanizmusnak már régen az antropozófia új fejle-ményeire kellett volna inspirálnia a svéd lelket...” Ilyen,amikor egy ember magához akarja igazítani a világot, ésnem fordítva... Ugyanez még egyszer: „Sampo lénye ... ajövõt alakítja. Erre csak akkor lesz képes, ha azantropozófia s elsõsorban is a geotheanizmus olyanformákat vesz fel az akadémiai intellektualizmuson túl-menõen, amelyek tanuló és segítõ módon elébe men-nek a finnek hatalmas nyelvi lényének...”

A magyarsággal kapcsolatos megállapításait kezeljükméltó helyén, a magunk számára szellemi iskolázásifeladatként: nagy-nagy türelmet gyakorolva. Látható-an Északon a ránk vonatkozó ismeretek szûkössége,egyoldalúsága jellemzõ. Persze soha egy szerzõt semment fel az egyoldalúság vétke alól, ha csak a felszí-nen néz szét információt keresve. Az egyoldalúság el-fogadhatatlan. „A magyarok Énje tüzesen a lábukalatt van, és csak akkor tér magához, ha a lábak ritmi-kusan, másokkal együtt mozognak.” (Vajon azantropozófus szerzõ mit gondol itt a magyar ember ma-gasabb Énjérõl, annak isteni-szellemi mivoltáról? Ezzel akijelentésével mit gondol, mit üzen általában a magyar-ságról?)

Persõtzi Mihály

44 2014/2

Olvasói levelek

résre jussanak. A német ember Énje képes még a fej-ben is új életet teremteni”. Ezzel szemben Kuhfussszerint „ha egy magyarnak elõbb még a fejével kellgondolkodnia, akkor a gondolkodása csökönyösséválik, hiszen nem ott van a helye”. Nem is szólva anyelvérõl. Mert „a magyar nyelv még túlságosan vadés terjengõs, ezért testvéri módon tanulnia kellene afinntõl. Ez azonban akkor nem hátrány, ha ebbõl amég fennálló megformálatlanságból valami olyat kelllétrehozni, ami a többi nyelvben már kihalóban van: afehér mágiára való jövõbeli képességet”.A fehér mágiát mentõ körülménynek szánta. De ittnincsenek mentõ körülmények. Szögezzük le: nem vákuumot töltöttünk ki. Beavatot-tak vezetésével céltudatos honfoglalás történt a Kár-pát-medencében. Nyelvünk nem vad és megformálatlan, hanem õsböl-csességet árasztó és a Magyar Nyelvgéniusz (Arte-misz-Diana) által Manaszt impulzáló költészetünktõlfényes. Én-tudatunk az egyik legöntudatosabb (én-tudato-

sabb) népi karaktert képviseli, nem véletlenül kerül-tünk Én-népként Európa közepébe. Újabb kutatása-im eredményeként állíthatom,* hogy szintén nem vé-letlenül, hanem a Valódi Ént legkorábban elnyerõ di-nasztikus elõdök gnosztikus keresztény öröksége-ként kapta államalapító királyunk a Szent Koronát.Amely pedig számunkra mint Krisztus mennyei or-szágát képviselõ és elérendõ cél, kétségtelenül felülírmindenféle, akár szellemtudományi köpenybe bújtbölcselkedést is.

Rozsnyai Ágnes

* Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei,Õsök Könyve. Bp., 2012.Rozsnyai Ágnes: Beavatások a magyar örökségben.Készülõ könyv kézirata.

A fénygyökérrõl

Rudolf Steiner 1924-ben egy kérdésre adott vála-szában hívta fel a figyelmet a fénygyökérre mint ar-ra a növényre, amely a kor szellemi követelményeiszerint fõ táplálékként felválthatja a burgonyát. Anövény föld alatti része képes a fényéter tárolására,amely Steiner szerint nélkülözhetetlen lesz az em-ber számára. Dornachban az 1930-as években kísérleteket foly-tattak a fénygyökér termesztésével. Hozattak gu-mókat Kínából, mert a Discorea batata, a fénygyö-kér kínai növény, a növénytermesztés azonban nemindult el.Legközelebb az 50-es években merült fel ismét anövény iránti érdeklõdés, alapnövényként a dor-nachi kert végében még fellelhetõ gumókat használ-ták fel. A termesztéssel azonban komoly gondokvoltak. A növény hasznos föld alatti része nagyonmélyen fejlõdött ki, másfél méterrel a föld alól nemigazán lehetett felszedni. A növény minden ter-mesztési taktikára végeláthatatlan lefelé törekvõerõvel válaszolt.A 70-es években ismét nekiveselkedett egy szakem-ber, hogy megfejtse a növény titkát. Hiába minden

szakértelem és lelkesedés, a növény nem adta ter-mését, a vágyott gumók ismét mélyen a föld alá búj-tak.A XX. század végére azonban „emberére talált” afénygyökér, amely jamsz gyökér, kenyérgyökér, kí-nai burgonya néven is ismert, latin neve Dioscoreabatata. Sok sikertelen próbálkozás, hétévnyi küzde-lem után az egy személyben könyvkötõ, juhász éskertészeti oktató, Ralf Rössner felismert egy lénye-ges dolgot a növényre vonatkozóan. A fénygyökérerõsen lefelé törekvése átalakul, ha a föld felett lé-võ ültetõközegbe kerül. Korábban is próbálkoztakkülön edényben termeszteni, azonban minden eset-ben az edény aljára lapult a gumó, mintha felülrõlnyomták volna, noha az erõs lefelé törekvés alakí-totta ki ezt a sajátos formát. Ám a föld felett egyméterrel a levegõben lógva hosszúkás vagy kerekgumót alakít ki … és nem lapul az edény aljára.

A Szabad Gondolatok Házának vendége lesz a fény-gyökér sikeres termesztési módját megtaláló RalfRössner, akitõl a termesztés gyakorlati tapasztalataimellett megismerhetjük a fénygyökér lényegiségét.

Hírek

A fénygyökér és az új táplálkozási áramlat(Dioscorea batatas)

Mi a fénygyökér különlegessége és jelentõsége az emberi tudatfejlõdés számára?Hogyan hat ki az élet más területeire és a gondolkodásra?

Elõadás és szeminárium Ralf Rößnerrel

2014. 09. 19.– 09. 20.

A fénygyökér spirituális jelentõsége és missziója. A termesztés három legfontosabb módszere, növényápo-lás, a gyökerek tárolása. A fénygyökér lényisége és a méhállomány lényisége közötti kapcsolat. A növény

eredete és kapcsolata mai korunkkal. A hála szerepe a fénygyökér termesztésében.

Ralf Rößner – kutató a víz területén és több vízrevitalizálós berendezés kifejlesztõje. Vizsgálja a szubtilis erõk hatását az emberi életre.

Európában õ vezette be a fénygyökér termesztését. Németországban, Nürnberg mellett él.

Péntek: 18–20 óráig elõadás

Szombat 10–16 óra, elmélyítõ elõadások gyakorlati résszelKözös ebéd fénygyökérrel

Helyszín: Szabad Gondolatok Háza1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41.

Az Ita Wegman Alapítvány a 2012. évi 1%-ból befolyt 71693 Ft-ot teljes összegében a Waldorf Ház által2013 nyarán szervezett Waldorf Nyári Akadémia támogatására használta fel.

A lap ára: 800 Ft Szen

t Já

nos-

kere

szte

lõká

poln

a, F

iren

ze. A

ndre

a Sa

nsov

ino:

Kri

sztu

s m

egke

resz

telé

se, 1

502

AZ ANTROPOZÓFIA ÉS A SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA€¦ · Ertsey Attila: Mi történik...

Documents

Transcript of AZ ANTROPOZÓFIA ÉS A SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA€¦ · Ertsey Attila: Mi történik...