ÁSVÁNYOK ÉS KŐZETEK

KŐZET - ÁSVÁNY

Kőzet= a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő, természetes módon keletkezett anyaga.

Ásvány= meghatározott kémiai összetételű, szilárd, egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek egyetlen kémiai képlettel felírhatók.

KŐZETEK KELETKEZÉS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

• Magmás kőzetek

• Üledékes kőzetek

• Átalakult kőzetek

KŐZETEK KÖRFORGÁSA

MAGMÁS KŐZETEK

Mélységi magmás kőzetek:

Ha a magma a mélyben megszilárdul.

gránit,

Diorit

gabbró

Kiömlési kőzetek

Ha a magma a felszínre kerül, s ott gyorsan megszilárdul

Riolit

Andezit

Bazalt

Vulkáni törmelékes kőzetek

Robbanásos kitöréskor a kirepülő lávafoszlányból keletkezett

Riolittufa

Andezittufa

bazalttufa

MAGMÁS KŐZETEKBázikus mélységi magmás

kőzet

Gabbro

Bázikus vulkáni kiömlési

kőzet

Bazalt

Semleges mélységi magmás kőzet

Diorit

Semleges vulkáni kiömlési kőzet

Andezit

Savanyú mélységi magmás kőzet

Gránit

Savanyú vulkáni kiömlési kőzet

Riolit

ÜLEDÉKES KŐZETEK

Törmelékes üledékes

Az elaprózódott, idősebb kőzeteket a folyók, szél, vagy gleccserek elszállítják.

Pl: homok, kavics, agyag

Vegyi üledékes

Kémiai átalakuláson is átesnek.

Pl: sófélék, gipsz

Szerves üledékes

Elhalt élőlények maradványaiból keletkezett.

Pl: kőszén, kőolaj

ÜLEDÉKES KŐZETEKÜledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük.

Eredetük szerinti csoportosítás:

homokkő

konglomerátum

2. vegyi üledékes kőzetek

3. szerves eredetű kőzetek

mészkőbe ágyazott fosszíliák

1. törmelékes kőzetek

kősó

antracit

ÁTALAKULT KŐZETEK

A magmás és üledékes kőzetekből keletkeztek úgy, hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására megváltozott.

Pl.: zöldpala, kristályos pala, gneisz, márvány

A METAMORFÓZIS FOKOZATAI ÉS AZ ADOTT FOKOZATRA JELLEMZŐ METAMORF KŐZETEK ÉS ÁSVÁNYOK

•Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt). Jellegzetes ásványai: agyagásványok, laumontit (zeolit), prehnit (zeolit).

agyagpalametaandezit

•Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala, szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit, pirofillit, klorit

fillit szerpentinit

•Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit

•Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai: kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit

gránátos csillámpala

márvány

gneiszeklogit

Magmás ércképződés

A felszín felé haladó magma fokozatosan hűl le, s belőle sűrűségük szerint válnak ki az ércek:-1000oC: nehézfémek (nikkel, platina)-700oC- 350oC: ón, uránérc-Forró vizes (Hidrotermás) oldatokból: színes és nemesfémek (arany, ezüst, réz, cink, ólom)

ÉRCEK=AZOK AZ ÁSVÁNYOK ÉS ÁSVÁNYTÁRSULÁSOK, AMELYEK VALAMILYEN FÉMET A KŐZETBUROK ÁTLAGÁNÁL JÓVAL NAGYOBB ARÁNYBAN TARTALMAZNAK

ÜLEDÉKES ÉRCKÉPZŐDÉS

A kőzetek lepusztulásával, mállásával az ásványtartalmuk megváltozik. Az elaprózódott kőzettörmeléket a folyók (édesvíz) elszállítják. A tengerbe (sós víz) érkezve fémtartalmuk kicsapódik. (üledékes vas-, mangán, cink- és réztelepek)

A torlatokban az ércszemcsék feldúsulhatnak- aranymosás

Bauxit típusai:- Karsztbauxit (mészkő oldódása után visszamarad)- Lateritbauxit (vulkáni kőzetek mállása)

Szerves eredetű üledékes kőzet.

Évmilliók alatt keletkezett az egykori erdőségekből úgy, hogy az üledéktakaróval fedett növényzet az oxigéntől elzártan elszenesedett

Szenesedés folyamata:- Tőzeg- Lignit- Barnakőszén- Feketekőszén- (Antracit-akár 98% szén)

KŐSZÉN KELETKEZÉSE

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KELETKEZÉSE

Az elhalt plaktonok a tengerfenéken lerakódtak, majd az iszapba süllyedve elzsírosodtak.

• 3–400 millió évvel ezelőtt a tengerek, és a kontinensek a maitól eltérő módon helyezkedtek el. Ebben a korszakban egyes mélytengerekben lebegő kisméretű élőlények elpusztulásuk után az oxigénben szegény tengerfenékre lerakódva oszlásnak indultak.

• Mocsarakban és a sekély tengerrészekben a folyók által behordott elpusztult gázgeneráló szárazföldi növényi szervezetek halmozódtak fel.

• Évmilliók során ezen rothadó anyagokra üledékréteg (agyag)rakódott, amely fokozatosan anyakőzetté (agyagmárgává) változott. Az agyagmárgákat akkor tekintjük anyakőzetnek, ha bennük a szerves széntartalom 1%-nál magasabb.

• A következő évmilliókban a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására a bennük lévő szerves anyagok kémiai reakciók sorozatán átalakultak és kőolaj és földgáz / vagy kőszén/ lett belőlük.

• A kőolaj képződésének optimális hőmérséklete 65–120 ºC (2000-4000m. mélység), a földgázé 120-180Cº (4000-6000m mélység).

• A kőolaj döntően szén- és hidrogénatomokból felépülő nagyobb molekulák keveréke. A jó minőségű földgáz általában 90%-ban metánból (CH4) áll. Ezen kívül propánt, butánt valamint nem éghető széndioxidot, és nitrogént is tartalmaz. Vannak földgázok, amelyek nagy részét, vagy teljes mennyiségét széndioxid és nitrogén alkotja. A kőolajat és az éghető földgázt összefoglaló néven szénhidrogéneknek nevezzük.

A szénhidrogéneket az anyakőzetből fizikai erők (kőzetnyomás, a víz felhajtóereje) addig tolják felfelé, amíg egy át nem eresztő formációban el nem akadnak-olajcsapda. Így vagy egy lezárt likacsos-szemcsés (porózus), vagy egy repedezett tárolókőzetbe vándorolnak. Helytelen tehát földalatti olajtóról, vagy olajfolyamról beszélni.