6-9. óra

Ureczky Dóra

Az emberi szervezet felépítése1. Sejt: legkisebb működési egység (különböző

funkciók)2. Szövet: hasonló méretű, alakú, funkciójú

sejtek további szerveződési szintbe tömörülnek (ideg-, izom-, támasztó- , mirigy és hám szövet)

Feladatuk a külső és belső változásokhoz alkalmazkodás=adaptáció

3. Szerv4.Szervrendszer5. Szervezet

Szabályozó szervrendszerek Önálló működés, de egymástól nem

függetlenül Idegrendszer elektromos tevékenysége

szabályozza Kémiai szabályozás hormonok

segítségével Két rendszer együtt a neuroendokrin

rendszer

Az idegrendszer Szervezet gyors alkalmazkodási

képessége Az idegrendszer sejtjei ingerlékeny sejtek Speciális ingerek hatására

választevékenységbe kezdenek Létrejön az ingerület Sejten belül negatív, kívül pozitív ionok Inger hatására megváltozik a töltés, akciós

potenciál jön létre (ingerületi folyamat)

Idegrendszer felépítése Központi idegrendszer (gerincvelő,

nyúltvelő, híd, középagy, köztiagy, nagyagy, agykéreg)í

Környéki idegrendszer (idegrostok, idegdúcok)

Működésük szerint szomatikus (akaratlagos, pl mozgás) és vegetatív/autonóm idegrendszer (akaratunktól független, pl emésztés)

Az idegrendszer működéseNégy alapvető funkció- Mozgatás- Érzékelés- Vegetatív szabályozás- Magasabb rendű idegi tevékenységek

köre

Mozgatás

Akaratlagos mozgás (sportmozgások):- agykéreg-gerincvelő (ingerület)-mozgató

pálya

Két mozgató leszálló pálya létezik- Piramis (precíz mozgás, új ismeret)- Extrapiramidális (dúrva mozgás,

begyakorolt mozgás)

Mozgató pálya Gerincvelőből kilép a működtetendő

izom magasságában Mozgatóideg hosszú nyúlványa kilép a

gerincvelőből és eljuttatja az ingert az adott izomsejtekhez

Mozgató idegsejt+beidegzett izomrostok(akár több száz)= motoros egység

Minél finomabb mozgás, annál kevesebb izomrost

Érzékelés

Speciális érzékelésre szakosodott sejtek: receptorok

Mechanoreceporok Kemoreceptorok Fotoreceptorok Termoreceptorok Nociceptorok (fájdalomérzékelés)

Inger-válasz Receptorok érzékelik az ingereket,

ingerületi folyamat jön létre az érző felszálló pályákon, ami a központi idegrendszerbe jut el

Legfontosabb pályarendszerek: Goll-Burdach pályarendszer, spinothalamicus pálya

Sportolók legfontosabb érzékelései: látás, egyensúlyozás, izomérzékelés (mechano-receptorok)

A vegetatív idegrendszerParaszimpatikus idegrendszeri hatások: Pihenés, épülés, regenerációs folyamatok Belső szervek több vér, izom, tüdő, szív

kevesebb Anabolitikus folyamatokSzimpatikus idegrendszeri hatások: Sportolás, edzés Belső szervek vérellátása csökken, izomé

nő Érzékszervek kifinomulnak

Magasabb rendű idegrendszeri funkciók Gondolkodás, tanulás, emlékezés,

asszociáció (összefüggés látás), absztakció (elvonatkoztatás), beszéd

Sportban a begyakorolt mozgások tanulása, automatizálása is az agykérekben történik (dinamikus sztereotípiák)

Belső elválasztású mirigyek rendszere Hormonokat termelnek- szervezet

kémiai szabályozása Mirigyek termelik, vérbe jut a hormon,

ahonnan a szabályozandó sejtekhez Növekedés, érés, fajfenntartó

tevékenység, pszichés állapot, viselkedés…

Hormonok

Általános hatású (több szöveten, szerven is kivált hatást): pl. növekedési hormon hat az izomra, csontra, porcra

Specifikus hatású (csak célszervre hatnak)

Hormonok kémiai szerkezet szerinti felosztása Szteroid hormonok: szteránvázas (nemi

hormonok, mellékvese hormonok) Fehérjetermészetű hormonok: több

aminósav kapcsolódásából felépülő (inzulin, növekedési hormon)

Aminosav származék hormon, ami az aminosavak módosított változata (adrenalin, pajzsmirigy tiroxin hormonja)

Hormonális funkciók időbelisége Állandó (növekedési hormon) Havi ciklusban (női nemi hormonok) Környezet változására reagáló

(sztressz-adrenalin) Funkcióhoz kötött (oxitocin-szüléskor)

A szervezet legjelentősebb hormontermelő szervei az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvesevelő, a mellékvesekéreg, a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei, a nemi mirigyek (petefészek, here), a vese és a máj.

Sportban legfontosabb mirigyek és hormonjaik Agyalapi mirigy-növekedési hormon:

izomzatra is hat, doppingszerként is használják, vércukorszintet növeli

Petefészek, here működését irányítja

Pajzsmirigy

Hormonja- tiroxin:anyagcsere serkentő, testi-nemi-mentális érési folyamatok

Túltermelődése Basedow kór, magas pulzus, álmatlanság (ilyen tünetek jelentkeznek túledzettség esetén is)

Alulműködése: elhízás, tunyulás, álmosság

A mellékpajzsmirigy Parathormon: vér kálcium szintjének

szabályozása Csontból kalciumot mobilizál a vérbe Vérből D vitamin segítségével csontba

visszaépíti(Tehát a csontnak D vitaminra is szüksége

van, ami zsírban oldódik, és megfelelő kalcium bevitelre, hogy ne kelljen mobilizálni.

Ha nem mobilizálna, és nem lenne Ca, akkor görcs lehet, ami halált okozhat-szívgörcs)

Mellékvese kéreg

Kortizol:fehérje bontással vércukorszint emelő

Aldoszteron:Nátrium és víz visszaszívást fokozza

Androgének: kis mennyiségű, de hatása fontos: fehérje anabolitikus

Mellékvese velő

Hormonja az adrenalin:vércukorszint növelő, szimpatikus idegrendszeri tevékenységkor termelődik

Sportoláskor:versenyek, stresszhelyzetek, légzés fokozódik, pulzus nő

Langerhans szigetek, vércukorszint szabályozása Hormonja az inzulin és a glukagon Inzulin vércukorszint csökkentő!!!!!!!!

(egyetlen hormon, ami csökkenti a vércukorszintet)

Glukagon:vércukorszint emelő

Vércukor szint szabályozásaVércukorszintet növelők: tiroxin, növekedési hormon, kortizol, adrenalin, glukagon

Vércukorszintet csökkentők: Inzulin

Cukorbetegség-diabetes

Magyarországon népbetegségnek számít

1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Terhességi diabetes

Vércukor szint szabályozása edzésekkor, versenyen Edzés és verseny előtt 1,5-2 órával,

könnyű szénhidrát tartalmú ételek fogyasztása javasolt

Egy órát meghaladó ezdés esetén sportital fogyasztása javasolt

Minél hosszabb az edzés, annál fontosabb a megfelelő szénhidrát pótlás

Ha a vércukorszint a megfelelő tartományból kilép, működészavarokkal, teljesítménycsökkenéssel, rosszulléttel, akár eszméletvesztéssel is számolhatunk.

Nemi mirigyek

Nemi mirigyek és utódnemzéshez szükséges ivarsejtek

Tesztoszteron, férfiakban, anabolitikus hatású, agresszív, elszántabb kitartóbb teljesítmény (doppingszer is)

Nőkben ösztrogén, progeszteron, zsír raktározás

Vese

EPO-t termel (doppingszer is), vöröscsontvelőre hat, vörösvértestek termelését fokozza, így az O2 megkötő képességet, állóképességi sportágakban használják

A szív és keringési szervrendszer

A VÉR MENNYISÉGE, ÖSSZETEVŐI, ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 

 

A vér mennyisége 5- 6 liter (80ml/kg) Sokrétű sajátos feladatot lát el

A vér a szervezet folyékony szövete. A vér a vérpálya ereibe kering. A szabályozásban szerepet játszó anyagok a vérrel jutnak el a sejtekhez. Alapvető az oxigén és tápanyagok szállítása. A tápcsatornából felszívott anyagok a vérbe kerülnek. A tüdő gázcseréje szintén a vér segítségével megy végbe. A vér szállítja el az anyagcsere termékeket a kiválasztó szervekhez.

Sportbeli jelentősége: - vérszegénység esetén a sportbeli teljesítményt befolyásolja

- edzett vér nincs

- vérdoppingnak van teljesítménynövelő hatása

 

A vér részei: - folyékony vérplazma - vérplazmában lévő alakos elemek

(sejtek)  

Alakos elemei: - vörös vérsejtek: O2,CO2 szállítás - fehérvérsejtek: védekezés - vérlemezkék: véralvadás HEMATOKRIT érték = plazma és sejtes elemek

aránya (egészséges 42—48%)(meghatározásához vért alkalmazunk, amit

kicentrifugálunk)A plazma és a sejtes elemek szétválaszthatóak

(különböző sűrűségük alapján)

VÖRÖSVÉRSEJTKÉPZÉS ÉS JELENTŐSÉGE A SPORTBAN

VÖRÖSVÉRSEJTEK: - a vörös csontvelőben termelődnek. száma ffi 4,5-5 nö 4-4,5 millió

(egyféle) - élettartamuk 120 nap - csontvelőben van sejtmagjuk,

csontvelőből kikerülve nincs sejtmagjukA vörösvérsejtek élettani jelentőségét a HEMOGLOBIN

tartalma adja. A HEMOGLOBIN vasból és aminosavakból épül fel. A hemoglobin képes megkötni és leadni az oxigént. A vörösvérsejt ill. a hemoglobin alapvető működését a légzésben, az oxigénszállítás révén fejti ki. A vörösvérsejt szerepet játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában is (azaz a vér normális pH biztosításában).

 

A magaslati edzés egyik legfontosabb hatása a vörösvérsejtszám fokozása. Mivel a magaslaton csökkent az oxigén kínálat azért a sejtek száma nő, hogy optimálisan tudja a vér az oxigént szállítani.

Vörösvérsejtképzéshez szükséges anyagok: B12 vitamin, vas, folsav, vérképző aminosavak

- vas és fehérje felvétel

- vitaminszerű katalizátor anyagok. C-vitamin, nélküle a vas nem szívódik fel

- B1, B2, B6, B12

B12 vitamin felszívódásához ép gyomornyálkahártya kell. Ennek hiányában a B12 nem szívódik fel.

Betegsége: Vérszegénység: a válogatósokra, fogyókúrázókra, vegetáriánusokra jellemző. Mivel nincs megfelelő mennyiségű ásványi anyag és fehérje bevitel. Húsevés elmarad, és nem eszik helyette tejet, vajat.

- Simán vérszegénység: vörösvérsejtek hemoglobin száma alacsony. Az állóképesség kisebb lesz, ami fáradékonysághoz vezet. Ez C-vitamin bevitellel javítható.

- „vészes vérszegénység” Ebben az esetben a B12 vitamin csak injekcióval juttatható be a szervezetbe

 Vörösvérsejt feladata: - oxigén megkötés - oxigénszállítás - 120 nap után elhal, epevezetéken

keresztül a belekbe jut, ott felszívódik a vérbe és egy vörös színű „Bilirubin” keletkezik. A vizeletben Uro-Bili-Nugén keletkezik, ami a vizeletet sárgára festi.

ALAKOS ELEMEK, FEHÉRVÉRSEJTEKAlakos elemek: - Vörös vérsejtek: O2, CO2 szállítás - fehérvérsejtek: védekezés - vérlemezkék: véralvadásFEHÉRVÉRSEJTEK: 3 csoportja van.(többféle), száma felnőttben 4-8

ezer I.Granulocyták: (vörös csontvelőben képződnek) a plazmájukban

szemcsék és granulumok találhatóak- 1. neutrophil 65-70%. Baktériumokat megeszi és belőle lesz a genny- 2. basophil 0,5%Véralvadást okozó anyag van benne.- 3. eosinophil 2-4% Szerepük a szervezet immunvédekezésében van.II. Lymphocita (nyirokmirígyben fejlődik) 25-40%. Vírusfertőzéseknél

szaporodik, jelentőségük az immunvédelemnél van. Ellenanyagokat termelnek és szállítanak.

III. Monociták (RES-ben és csontvelőben termelődnek) 2-8%. Falósejtek (nagyobb méretű szennyeződéseket)

A rendszeres edzés ill. izommunka befolyásolja a fehérvérsejt számot.

Vérlemezkék

Vérlemezkék A vérlemezkék száma egészséges

esetben 300 000-350 000 db/köbmilliméter. Véralvadási

funkciót betöltő sejtek, melyek nélkül a vérzékenység bizonyos formája alakul ki.

VÉRPLAZMA VÉRPLAZMA (52-58%): - 90% víz - 10% vízben oldott száraz anyagok: - 7-8% fehérje (plazmafehérje): - albumin (szállító funkiók, vér sűrűség) - globulin (védelmi funkció) - fibrinogen (véralvadáshoz kell) - 2-3% - szerves anyagok - szervetlen összetevők:

- vízben oldott sók

- ásványi anyagok - szerves savak: tejsav, piroszőlősav, acetecetsav

VÉRCSOPORTOK, VÉRALVADÁS VércsoportokAz emberi vörösvérsejtek kétféle anyagot A és B

tartalmaznak, amely alapján 4 vércsoport található. - A B antigénje van- B A antigénje van- AB nincs antigénje- 0 (nullás) A és B antigénje vanRh-faktor az emberek vörösvérsejtjében 85%-ban

fordulnak elő. Nagy jelentősége a szülészetben van.

Rh+ apa és Rh- anya gyermeke legtöbbször Rh+ lesz. Ha az első terhesség kiváltotta az Rh-ellenanyag-termelést a további gyermekek magzati fejlődésében zavart okozhat.

Véralvadás: vér halmazállapot változása: cseppfolyósból szilárd. Feladata: az elvérzés megakadályozása.

Véralvadás zavara: - nem alszik meg amikor kellene = vérzékenység

- megalszik amikor nem kellene = trombózis (vérrög képződik ami gyulladáshoz vezet , ez keringési zavart okoz, ami pedig infarktust okoz)

A VÉR VEGYHATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA (sav-bázis egyensúly), VÉR pH SZABÁLYOZÁSA 

Vér vegyhatásának szabályozása (sav-bázis egyensúly)

PUFFER hatás: sav-bázis egyensúlyt biztosító élettani folyamat.

PUFFER hatása: nem engedi a H2 szintjét emelkedni.

A szervezetre a savasodás (acidózis) nagyobb veszélyt jelent mint a lúgosodás (alkalózis).

Savasodás veszélyekor a bikarbonát megköti a savat, és a kötésből felszabadult gyenge sav fogja a pH kismértékű változását eredményezni.

 

pH szabályozás: pH szabályozásában a tüdő és a vese vesz részt. A pH értéke a hidrogénion-koncentrációt fejezi ki. Ha az oldat semleges vegyhatású a pH értéke = 7

savas vegyhatású oldatokban pH < 7

lúgos vegyhatású oldatokban pH > 7

Sporttevékenység hatására, intenzív terheléskor a pH változik. A pH eltolódás a teljes anaerob kapacitás mozgósítását jelzi, ami az anaerob állóképességet is jelzi.

Tüdőben: képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma.

Vesében: H2O + CO2 = H2CO3 (szénsav) keletkezik, amely H+ és HCO3- ionokra disszociál

(szétválik, aktív transzport). HCO3 + Na =NaHCO3 keletkezik ami visszaszívódik és újra a keringésbe kerül.

 

SZÍV FELÉPÍTÉSE, SZÍVIZIOM SPECIFIKUS TULAJDONSÁGAI A szív: - izmosfalú szerv

- 4 üregből áll: 2 pitvar (izomzata gyengébb) és 2 kamra (izomzata erősebb)

- szívben a vér áramlása egyirányú: - pitvarokból a kamrákba - kamrákból a nagyerekbe kerül - egyirányú áramlást a billentyűk biztosítják, amik szelepként működnek:

- pitvarok és kamrák között vitorlás billentyűk

- kamrák és nagyerek között félholdalakú billentyűk

- szívfal 3 rétegből áll: - szívburok (ez veszi körül)

- szívizomzat (funkcionáló rész, pumpálást végzi)

- szívbelhártya (belülről béleli ki a szívet)

Szívizmot alkotó rostok: - harántcsíkolt izmokra hasonlítanak, mivel gyorsan és erőteljesen húzódnak össze

- sima izmokra emlékeztetnek, mivel akaratunktól függetlenül és gyakorlatilag fáradhatatlanul húzódnak össze

 

VÉRKÖRÖKKISVÉRKÖR: jobb kamrától bal pitvarig tart.Jobb kamra → tüdőverőér → tüdő → tüdőgyűjtőerek → bal

pitvarA kisvérkörben az oxigénszegény vér a tüdőben oxigénnel

feldúsul.  jobbkamra tüdőverőér törzs → két tüdőverőér (hosszabb jobb és

rövidebb bal) → főhörgők (eloszlanak) → tüdőhólyagocskák hajszálerei (gázcsere) → hajszálerek (gyűjtő) → tüdőgyűjtőérrel a bal pitvarba

A tüdőverőerek oxigénben szegény, széndioxidban gazdag vért visz a tüdőbe.

A tüdőgyűjtőerek oxigénben gazdag, széndioxidban szegény vért visz a tüdőből a szívbe.

A tüdőgyűjtőerek billentyűket nem tartalmaznak.  

NAGYVÉRKÖR: bal kamrától a jobb pitvarig tart.

Bal kamra → aorta → artériás rendszer → hajszálerek → vénás rendszer → jobb pitvar

A nagyvérkör az egész szervezetet behálózza, minden sejthez eljuttatja az oxigént és tápanyagot.

A nagyvérkörben valósul meg a szív-vérkeringési rendszer tulajdonképpeni funkciója.

balkamra főverőér (ágai egyre kisebbre szakad) → hajszálerek → hajszálerek (gyűjtő) → két nagy gyűjtőér ( alsó és felső üres visszér) jobb pitvarba

A főverőér oxigénben gazdag vért visz a szervezetbe.

A két nagy gyűjtőér széndioxidban gazdag vért visz a szívbe (jobb pitvarba)

A szív: beidegzés nélkül, magától működik (külső inger nélkül) = specifikus tulajdonság

Szívizom tulajdonságai: - ingerképzés - ingerületvezetés - ingerlékenység - összehúzódó képesség Inger képzés:Sinus csomóval kezdődik (szaporasága 70-80/perc) → jobb pitvar

falába megy az ingerület a pitvarizomzaton (munkaizomzaton) keresztül a pitvar kamrai határig, a kötőszövetes rostos gyűrűig (ingereket a pitvarból nem engedi át a kamrákba). pitvar csomó (szaporasága 60-70/perc) →

His-köteg (pitvar-kamrai csomóból indul ki, melynek szaporasága 40-60/perc) pitvarok és kamrák közötti összeköttetést biztosítja, 2 szárra oszlik →

Tawara szárak az ingerületet a kamra falára viszi, elágazódnak → Purkinje rostként futnak tovább a kamra munkaizomrostjaihoz

(szaporasága 30-40/perc). 

EKG és VIZSGÁLATÁNAK SPORTORVOSI JELENTŐSÉGE  A szívvizsgáló eljárás a szív működéséről ad hasznos információt.Célja: megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan

folyik-e az akciós potenciál. EKG: szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos

feszültséget regisztráló eljárás. A jobb és bal karra, valamint a bal lábra erősített elektróda

párokról levezetett feszültséget rögzítjük. EKG hullám szabályos görbe, mert egyedi sajátossága van. Úgy

működik (összerendezetten) mint 1 sejt, ezért a görbe szabályos. Nulla vonalhoz különböztetünk meg pozitív és negatív hullámokat.

 Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és szívműködés

összefüggésében.

Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és szívműködés összefüggésében.

EKG görbe szakaszai: - P-hullám: Pitvari hullám pozitív amplitúdójú (1-2mm), az ingerület pitvari terjedelmének felel meg

(pitvarokra vonatozik)- P- Q távolság: átvezetési idő- QRS-komplexus: Kamrai hullám (depolarizációs szakasz = gyors

lefolyású) kis negatív Q-hullámból (nem mindig észleljük) magas pozitív R-

hullámból (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe jutása, amplitúdója 10mm) és negatív S-hullámból áll. Ez idő

alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja.-ST-szakasz: Kamrai hullám (repolarizációs szakasz = lassú lefolyású)- T-hullám: hosszú, lassú, elnyújtott - Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának

együttes időtartama.  A szívizomnak 1 dobbanás a válasza, nem tetanizálható (nem

tetanusz, mint az izom akciópotenciálnál)

A SZÍVCIKLUS 

A szív a szív- és vérkeringési rendszer központi szerve.

A szív működése ciklikus, azonos szakaszok folyamatosan ismétlődnek (visszatérő fázisok).

Két szakaszt különböztetünk meg: - szívizom összehúzódása = SYSTOLE (kipumpálás: balkamra)

- szívizom elernyedése = DIASTOLE (befogad: balkamra a pitvarokból)

A szívciklust a sinus-csomóban képződő inger idézi elő (inger hatására végbemenő folyamat).

A szívciklus időtartama: - nyugalomban 75db/perc = 75/60 = 0,8sec → ebből a systole = 0,3sec a diastole = 0,5sec

- terheléskor 150db/ perc = 150/60 = 0,4sec → ebből a systole = 0,25sec a diastole = 0,15 (jobban csökken)

A szívbillentyűk állapotát az egyes szívrészekben és nagy erekben uralkodó nyomásviszonyok határozzák meg.

A billentyűk biztosítják a szívben az egyirányú áramlást.

Ha a billentyűk előtti térben a nyomás nagyobb mint a billentyűk utáni térben, akkor a billentyű kinyílik és a

vér átömlik az alacsonyabb nyomású térbe → a nyomás itt nagyobb lesz és a billentyű bezár.

Vitorlás billentyűk: pitvar és kamra között

Félhold alakú billentyűk: kamra és aorta között

A SZÍV VÉRELLÁTÁSA.

A szív vérellátása: A szívizom vérellátása életfontosságú. Saját rendszer biztosítja = koszorúér-keringés.

A szívizom O2 és tápanyagellátását a koszorúér-keringés biztosítja. Két koszorúeret különböztetünk meg, melynek feladata a két kamra közötti sövény vérellátása.

HA a koszorúér elzáródik az az izomrész nem kap vért, oxigént ezért elhal és ez SZÍVINFARKTUSHOZ vezet.

Rizikófaktorok: - túlhajszolás, elhízás, vér koleszterin szintjének emelkedése, dohányzás, idegeskedés, öröklött hajlam, MOZGÁSSZEGÉNY ÉLET

 

A szív beidegzés nélkül (magától) működik. A szívben található egy ingerképző és egy ingervezető rendszer.

A szív tulajdonságai: ingerképzés, ingerületvezetés, ingerlékenység, összehúzódó képesség, kontraktilitás.

Az ingerképző és –vezető rendszer a sinus-csomóval kezdődik.

Sinuscsomó → pitvarizomzat (munkaizomrostok) elvezetik a pitvar-kamrai csomóig (pitvarokat elválasztó sövény alsó részében) → HIS-köteg (sövényből indul ki, pitvarok és kamrák közötti összeköttetést biztosítja) → (His-köteg ketté oszlik) bal és jobb Tawara szár → (Tawara szárak elágazódnak) specifikus Purkenje rostok

 

A szív kettős beidegzése vegetatív egyensúlyi állapotot jelent, a szervezet aktuális állapotának megfelelően valamelyik irányba eltolódik.

Nyugalomban a VAGUS tónus gátló hatása érvényesül. Szívműködés lelassul. Alsó határ: 35-40/perc.

Terheléskor a SYMPATHICUS tónus hatása fokozódik. Szívműködés felgyorsul. Felső határ: 180-200/perc.

Mindkét hatásnál szerepet játszanak a kémiai mediátor anyagok

Vagus hatásnál: acetilkolinSympathicus hatásnál: katekolaminok (adrenalin,

noradrenalin) 

A PERCTÉRFOGAT FOGALMA, MÉRÉSE, NORMÁL ÉRTÉKE A SZÍV MUNKÁJA a PERCTÉRFOGAT. A bal

kamra által 1 perc alatt kipumpált (aortába juttatott) vér mennyisége. (jobb és bal kamra egyenlő mennyiségű vért pumpál ki)

PERCTÉRFOGAT = PULZUSSZÁM (percenkénti szívösszehúzódás) * PULZUSTÉRFOGAT (egy

összehúzódáskor a kamrába juttatott vér mennyisége)

Perctérfogat nyugalomban (felnőtt egészséges embernél): 4,5-5,5liter

A perctérfogat növekedésével alkalmazkodik a szív az izommunka növekedéséhez.

FELNŐTT EGÉSZSÉGES EMBER Nyugalomban: 5literKis terhelésnél: 10literTeljes terhelésnél: 17literHatárterhelésnél: 20liter

 EDZETT EMBEREdzett ember nyugalmi perctérfogata: 4,5liter Edzett ember terhelés alatti perctérfogata: 10 literEdzett ember határterhelés alatti perctérfogata:

30liter 

AZ EDZETT SZÍV FELÉPÍTÉSENormál szív = 300-350grHipertrófiás szív (megnagyobbodott, edzett szív) =

350-450grAz edzett szív jelei: - szív mérete (morfológiai jelek): - edzett szív

nagyobb - koszorúér

hálózata gazdagabbSzívnagyobbodási sorrend: kamraüreg nő,

megvastagszik a fal. Felnőtt korban nem nagyon változik. Sport abbahagyása után visszaáll a szív.

- szív működése robbanékonyabban húzódik össze, kamra izomzata jobb elernyedésre

képes.

A szív változása függ: - alkattól

- sportágtól

- edzések számától és minőségétől

A rendszeres edzés hatására a szív változása (szívnagyobbodása) szerkezeti változásnak tekinthető. Az edzett szív egészséges alkalmazkodást jelent.

Az edzett szív és normál szív között nem az arányok (üreg és falvastagság) változnak igazán, hanem a szívizom tömegnövekedése. A szívizom-gyarapodást megelőzi az izomrostok megnyúlása (kamra hosszirányú tágulása).

Az edzett szív vérellátása megfelelő mivel a koszorúér keringés eleve rendelkezik potenciális tartalékkal az érhálózat bizonyos fokig követi a hipertrófiát (szívnagyobbodást). Ezáltal a koszorúerek hálózata gazdagabb.

A koszorúér hálózat serdülőkorig fejleszthető állóképesség fejlesztésével.

EDZETT SZÍV MŰKÖDÉSE NYUGALOMBAN ÉS TERHELÉS ALATT 

Átlag szív szívciklusa: systole = 0,3 + diastole = 0,5 = 0,8

Edzett szív szívciklusa: systole = 0,3 + diastole = 0,7 =1,0

Az edzett szív többet pihen (mert a diastole = 0,7sec). A szív vérellátása diastolében szabad, tehát a szív koszorúér vérellátása jobb a hosszabb (0,7 sec)diastole miatt.

 

Légzés

Tüdő: páros szerv (jobb és bal tüdő), mellüregben található, mellhártya veszi körül. Kúp alakú szervek.

Rekeszizomra fekszik rá. Kettős falú tokja van, ez a mellhártya.Mellhártya: 2 lemezből áll: - zsigeri lemez: tüdők felszínét borító vékony

hártya, behatol a tüdőlebenyek közötti barázdába is - fali lemez: beborítja a mellkasfalat, a rekeszt

és elhatárolja a mellkas középső szerveit A kettő között szoros kapcsolat van.- légmell (2 hártya között levegő van)- folyadékmell (2 hártya között folyadék van) A légző mozgásokat a légző izmok végzik. A be- és kilégzés a mellkas

térfogatának változásával jár együtt.Belégzéskor a mellkas térfogata növekszik, légző izmok összehúzódnakKilégzéskor a belégző izmok ellazulnak a mellkas térfogata rugalmassága

révén csökken.Nyugalomban a belégzés aktív folyamat, a kilégzés passzív folyamat. Erőltetett légzésnél a belégzés és kilégzés is aktív folyamat.

SPIROGRÁFIA: VITÁLKAPACITÁS, MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN SPIROGRÁFIA: légzésmérés, légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Spirométerek lehetnek zárt és nyílt rendszerűek.Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be, és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti

oxigénfogyásból következtetünk az energiatermelésre.Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be, és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő

mennyiség oxigén- és széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.

 LORENZ-INDEX: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás

ml/testmagasság cm)

4500/180=25Vitálkapacitást befolyásolja: - légzőizmok fejlettsége - légző technika fejlettsége vízi sportoknál (úszás, evezés) a tempó befolyásolja a légzést, ezért a vízi

sportoknál - főleg úszás – legnagyobb a vitálkapacitás. Az úszóknál a víz nyomását is le kell győzni

 

LÉGZÉS ALATT URALKODÓ NYOMÁSVÁLTOZÁSOK 

A térfogatváltozások nem választhatók el a légzéssel kapcsolatos nyomásváltozásoktól. Légzés alatt bekövetkező nyomásváltozás- mellkason belüli tér a 2 mellhártya közötti tér (nyomásértéke belégzésnél 5-6 higany mm,

kilégzésnél nulla)- tüdőn belüli tér a zsigeri mellhártyán belüli tér (átlag nyomása 0, belégzésnél 3-4 higany mm-rel nő, kilégzésnél 3-4 higany mm-rel csökken) erőltetett belégzésnél akár 60-80 higany mm-rel is változhat. Légzés alatt bekövetkezett térfogat változás- nyugalmi térfogat 0,5 liter (egy légvételkor ennyi levegőt lélegzünk be) - nyugalmi légzés szám 16db/ perc- nyugalmi légzési perctérfogat 8 liter/percVitálkapacitás: egy maximális belégzés utáni maximális kilégzés mértéke. (nem azonos a

tüdőkapacitással) mérésével a légzőrendszer teljesítő képességére csak következtetni lehet.  1. légzési levegő: 0,5 liter 2. belégzési tartalék: 1,5-2 liter3. kilégzési tartalék: 1-1,5 litervitálkapacitás: 3,5-4 liter LORENZ-index: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás ml/testmagasság cm)  

GÁZCSEREA légző rendszer legsajátosabb működése a gázcsere. Ebben résztvevő gázok: O2

és CO2. A csere 2 helyen megy végbe:- külső légzés (gázcsere a tüdőben). A tüdőben a léghólyagocskákból a

hajszálerekbe kerül azO2, a CO2 pedig a capillarisokból jut át az alveolusokba

(üregekbe)- belső légzés (hajszálerek és a szövetek közti folyadékok között) a sejtekben és

szövetekben történikAz erekbe a kapillárisokon keresztül jut be az oxigén és áramlik vissza a CO2. A gázok szabadon áramlanak ezért a gázcsere passzív transzport (diffúzió)Parciális nyomás: gáz keverékben a parciális nyomás megegyezik a gáz

nyomásának arányával.Az oxigén a léghólyagocskákból kerülnek a tüdő hajszálereiben keringő vérbe, ill. a

nagyvérköri hajszálerekből a szövetekbe irányul. A CO2 diffúziója ezzel ellentétes irányú.

A testedzés nemcsak az oxigénfelvétel fokozását, hanem a felszaporodó CO2 leadását is igényli.

Az oxigénfelvevő képesség meghatározó tényezője elsősorban a keringési rendszer teljesítőképessége.

 

VÉRGÁZOK SZÁLLÍTÁSAVérgázok nyomása Alveoluáris vér Artériás vér Vénás vér

O2 100 Hgmm 95 Hgmm 40 Hgmm

CO2 40 Hgmm 40 Hgmm 46 Hgmm

 

O2 szállítás alapvető tényezőjea vörösvérsejtek hemoglobin tartalma.

Artériás vér O2 telítettsége (szaturációja) 95%

Vénás vér O2 telítettsége (szaturációja) 75%

Szaturáció = telítettség (hány hemoglobin molekula tartalmaz oxigént. Ha mind = 100%, ha egysem = 0%)

Terhelés hatására emelkedik a vér CO2-tartalma, savi irányba tolódik el a vér pH-ja, és a hőmérséklet magasabb lesz.

Ha a hőmérséklet emelkedik, a vér CO2-tartalma csökken, a vér pH-ja csökken (savanyodás) akkor a vér szaturációja csökken, mert az izomnak adjuk az oxigént mivel ott nagyobb szükség van az oxigénre mint a légzésnek.

Hypoxiáról beszélünk: ha a szöveti oxigén ellátás nem kielégítő

CO2 szállítását több mechanizmus biztosítja. Bikarbonát formájában történik.

A bikarbonát formájában kötött CO2 1/3-ad részét a vörösvérsejtek, 2/3-ad részét a plazma szállítja.

Szövetekben képződő CO2 a plazmán keresztül jut a vörösvérsejtekbe, ahol CO2-ből és H2O-ból H2CO3 (szénsav) keletkezik. CO2+H2O=H2CO3

Tüdőben képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma.

pH szabályozás: pH szabályozásában a tüdő és a vese vesz részt. A pH értéke a hidrogénion-koncentrációt fejezi ki. Ha az oldat semleges vegyhatású a pH értéke = 7. savas vegyhatású oldatokban pH < 7, lúgos vegyhatású oldatokban pH > 7.

PUFFER hatás: sav-bázis egyensúlyt biztosító élettani folyamat. PUFFER hatása: nem engedi a H2 szintjét emelkedni.A szervezetre a savasodás (acidózis) nagyobb veszélyt jelent, mint a

lúgosodás (alkalózis).Savasodás veszélyekor a bikarbonát megköti a savat, és a kötésből

felszabadult gyenge sav fogja a pH kismértékű változását eredményezni.

 Sporttevékenység hatására, intenzív terheléskor a pH változik. A pH

eltolódás a teljes anaerob kapacitás mozgósítását jelzi, ami az anaerob állóképességet is jelzi.

Tüdőben: képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma.

Vesében: H2O + CO2 = H2CO3 (szénsav) keletkezik, amely H+ és HCO3-

ionokra disszociál (szétválik) (aktív transzport). HCO3 + Na =NaHCO3 keletkezik, ami visszaszívódik és újra a keringésbe kerül.

LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS A légzés szabályozását a központi idegrendszer különböző szintjén elkülönített

centrumok (légzőközpontok) végzik. A légzőközpontok működését a perifériáról érkező impulzusok és a vér kémiai összetételének változása befolyásolja.

A légzőizmok a belégzésben, kilégzésben és a különböző reflexekben (tüsszentés, köhögés) játszanak szerepet. Ezek a reflexek védik a tüdőket a különböző ártalmas anyagok bejutásától.

A légzőizmok beidegzését a gerincvelő mellső szarvából kilépő mozgatórostok végzik.

A légzést irányító központok az – agytörzsben - a híd felső széle és a nyúltvelő felső része közti

területen találhatóHíd felett nyugalmi légzésNyúltvelő mind a be-és kilégzés szabályozásában részt veszHíd felső részében a gátló, alsó 2%-ban a serkentő neuronok találhatóak.VAGUS-reflex a gazdaságos és periódikus légzés fenntartásában alapvető. Ennek

ingere a tüdőszövet feszülése. Feszülés kilégzést, feszülés csökkenése belégzést vált ki. A keringést szabályozó és izmfeszülésre érzékeny receptorokból is indulnak ki légzést serkentő reflexek. A légzést az agykérgi impulzusok is befolyásolják. A légzés alkalmazkodása tükrözi az agykérgi hatásokat.

KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS

A légzésszabályozásban szerepet játszik a CO2 többlet (elsődlegesen) és az oxigén hiánya (hypoxia) is.

Ha a belégzett levegő CO2 tartalma magas a légzési perctérfogat (nyugalmi 8 liter) megnő.

CO2-nyomás fokozódása közvetlenül a vér útján serkenti a légzőközpont neuronjait.

CO2 emelkedése a vér vegyhatásában is szerepet játszik, a vér pH értéke csökken és ez savi eltolódással jár.

Minél kisebb a pH változás annál jobb az edzettségi állapot.

CO2 nyomás növekedése mellett jön létre a hypoxia akkor jelentősebb lesz a légzésfokozódás.

Anatómia, élettan

15-19. óra Emésztés, kiválasztás

AZ EMÉSZTÉSRŐL ÁLTALÁBAN, AZ EMÉSZTŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE A szervezet a működéséhez szükséges energiát a tápanyagok

kémiai energiájából nyerik. A nagy tápanyag-molekulák az emésztőrendszerben kis molekulákká bontódnak le, majd felszívódnak és a véráramba kerülnek.

Az emésztőrendszer a tápanyagok felvételével, felaprításával, emésztésével, felszívódásával, salakanyag eltávolításával foglalkoznak.

EMÉSZTÉS = mechanikai és kémiai módszerekkel a tápanyagot átalakítjuk, hogy:

- szállítható legyen- olyan molekulák keletkezzenek, amelyek bejutnak a

szervezetbe, ott felszívódnak és a véráramba kerülnek

Emésztőrendszer felépítése: - emésztőcsatorna - emésztőszervek

- emésztőmirigyekből (elsősorban) állEmésztőcsatorna: emberben 8 m hosszú, változó vastagságú

csőrendszer külvilág és szervezet közötti közvetlen kapcsolatot jelenti. Szájnyílással kezdődik, és a végbéllel végződik.

3 szakaszra osztható, de az egyes szakaszok felépítése és szerepe az emésztésben eltérő.

Emésztőcsatorna szakaszai: I. felső szakasz: - szájüreg (nyelv, nyálmirigyek, fogak)

- garat, -nyelőcső II. középső szakasz: -gyomor - vékonybél (patkóbél,

éhbél, csípőbél) III. alsó szakasz: - vastagbél - végbél - végbélnyílás

Falszerkezetük: - belül nyálkahártya, amiben mirigyek és hámsejtek találhatóak

- kötőszövetes réteg

- simaizom réteg (belső körkörös gyűrűszerű, külső hosszanti réteg)

- kötőszövetes réteg

- savós hártya

 

EMÉSZTÉS A SZÁLYÜREGBEN, RÁGÁS, NYELÉSI. felső szakasz: - szájüreg (fogak, nyelv, nyálmirigyek)

- garat, -nyelőcső 1. Szájüreg: emésztőrendszer kezdeti szakasza,- mechanikai esemény (fogak, nyelv): a táplálék összerágása, falatformálás

(nyelv és nyál segítségével)- kémiai esemény: emésztés megkezdése (amiláz enzim) csak szénhidrát (zsír,

fehérje nem) szájüregből csak a nikotin és speciális gyógyszerek szívódnak fel, tápanyag

nem Valódi szájüregben találhatóak: - fogak (táplálék összerágása, felaprózása) - nyelv (falatformálás a nyál segítségével) - nyálmirigyek: váladékuk összessége a szájnyál

(1 liter/nap) - több kisebb (járulékos nyálmirigy) elszórtan - 3 pár nagyobb

a: - fültőmirigy (hígabb): legnagyobb páros nyálmirigy, savós mirigy, jellemző összetevője az

amiláz: szénhidrát- (keményítő-) bontó enzim

b: - állkapocs alatti mirigy (sűrűbb): kevert nyálmirigy (állkapocs alatt), jellemző összetevője a

mucin: nem emésztő enzim, falatformálásnál van szerepe (viszkozitást segíti)

- nyelvalatti mirigy: kevert nyálmirigy de a nyákos mirigyek vannak túlsúlyban, kicsi, lapos, lebenykés

mirigy (nyelv alatt)

A nyál az emésztőműködésén túl, szerepet játszik a szomjúságérzetben és így a vízháztartásban is.

A nyálelválasztás szabályozása idegi, feltételes (táplálék megpillantására a nyálelválasztás beindul) és feltétlen.

A rágás és nyállal való keveredés során a táplálékból falat képződik, mely a nyelés reflexfolyamata révén a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

2. Garat: zsákszerű képződmény, izmos falú gyűrű, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik.

Mechanikai esemény: nyelés (garat tágulása és hírtelen szűkülése) ami akaratlagosan történik.

3. Nyelőcső: a garatot a gyomorral köti össze, fala simaizomzatú, nyálkahártyája redőzött. Nyelőcsőben emésztés nincs.

NYELÉS: mozgása a falatot perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) mozgással továbbítja.

Ez a mozgás a nyelőcsőben kezdődik és végighalad az emésztőrendszeren.

 Szájüreg → torokszoros → garat (gégefedő lezárja a gégét, hogy a

falat a garatba jusson) → nyelőcső → gyomor 

A GYOMOR MŰKÖDÉSE II. középső szakasz: 1. Gyomor: az emésztőrendszer sajátos szakasza, hasüregben található,

zsákszerűen tágul. Alakja görbe „J”. Átmenetet jelent a száj (táplálék felvevő) és vékonybél (táplálék feldolgozó)

szakasz között. Nem életfontosságú szerv (kiesése nem jár az emésztés súlyos zavarával,

elvesztése nem létfontosságú). Jelentősége sokféle: - táplálékot raktározza (1-2 óra)

- emésztőnedveket termel (pepszin, kimozin, lipáz)- nyálkahártyája olyan faktort termel, ami B12 vitamint (vérképzéshez kell) emészti

Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza. - elsődleges feladata: a raktározás. A gyomor a tartalmát szakaszosan megőrzi,

előemésztés után a táplálék porcionként továbbkerül a patkóbélbe (szakaszosan kiengedi a záróizmon,

gyomorkapun keresztül) - másodlagos feladata: gyomornak az emésztésben játszott szerepe: a

fehérjeemésztés megindítása. 

Részei: - gyomorszáj - gyomorban legfelül a gyomor fenék (gyomor léghólyag) - gyomor test - gyomor kimenet legalul, gyűrűszerű záróizom zárjaGyomorfal szerkezete: belül a gyomor nyálkahártyája található, ami erősen

redőzött.Gyomor jellegzetes mirigyei: - fősejtek: gyomornedv fehérjebontó anyagát termelik

(pepszinogén enzimet) - fedősejtek: szabad sósavat a gyomorsavat

választják ki - melléksejtek: védőanyagot termel- mechanikai esemény: gyomor mozgásai: - perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) lefele lassú mozgás

- keverő mozgás- hányás: a gyomor gyorsan összeszűkül, lefele gyors mozgás

- kémiai esemény: a fehérjeemésztés megindítása (pepszin) csak fehérje emésztés

(kimozin) tejet olvasztó enzim (amiláz) szájból, pH > 4,5

keményítőt → diszahariddá (lipáz) pH > 5 jól emulgeált

zsírokat, tej, tejszín

Gyomornedv: 1,5-2 liter/nap

Összetétele: - víz: (legtöbb)

- pepsinogén (fehérjebontó) enzim: - gyomron kívül sapkában → nem bont

- gyomorban sapka nélkül → bont)

- sósav: leszedi a sapkát, baktériumölő

- lipáz: zsírbontó enzim

- kimozin: tejfehérjét bontja (csecsemőkorban sok, később kevesebb)

- mucin:

Szabályozás: - részben idegi: paraszimpatikus ideg serkenti

- részben kémiai: nem hormonális, csak a hormonhoz hasonló anyagok termelődnek

Gyomorból felszívódnak:

- alkohol

- buborékos alkohol

- bizonyos mérgek

- táplálék nem

VÉKONYBÉL EMÉSZTŐNEDVEINEK ÖSSZETÉTELE

 II. középső szakasz: 2. Vékonybél: emésztőrendszer leghosszabb szakasza 6-7m hosszú. Lefutása közben

szélesen kanyargó hurkokat képez. vékonybél részei: - patkóbél: gyomor kimenetelénél található, C betű alakú, éhbélben folytatódik. Ide történik a hasnyálmirigy és az epehólyag kivezető csövének csatlakozása, ezek kiürülése. - éhbél: patkóbél folytatása, vízszintes lefutású- csípőbél: függőleges lefutású, vastagbél csatlakozik hozzá a záró billentyűjével.A vékonybélben a félfolyékony, előemésztett táplálék teljesen lebomlik, és az emésztés

befejeződik.A megemésztett tápanyagok zöme a vékonybélből fel is szívódik (ezért az emésztés központi

szerve).Mozgása: perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) Benne 3 emésztőnedv keveredik: - bélnedv - hasnyálmirigy

- epe

HASNYÁLMIRIGY: napi 1,5-2 liter termelődik. Szénhidrátot, zsírt és fehérjét is bontja.

Fehérjebontó enzim: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz

Szénhidrátbontó enzim: amiláz (azonos a nyálban lévő enzimmel, keményítőt és glikogént bont maltózra és gliceridekre)

Zsírtbontó enzim: lipáz (zsírokat zsírsavakra és gliceridekre bontja)

A pancreas-nedv mindhárom tápanyag lebontásához szükséges, de elsősorban zsírbontáshoz.

 

MÁJ: a májsejtek folyamatosan termelik az epét, (az epe) nem emésztőnedv de oldja a zsírt.

Szerepe: csökkentse a zsírok felületi feszültségét (szétszórja a zsírcseppeket, hogy a lipáz tudja bontani a zsírt)

 

BÉLNEDV: napi 10 liter emésztőnedvet termel, mindent bont.

Fehérjebontó enzim: erepszin

Szénhidrátbontó enzim: amiláz, diszaharidokat bontó enzimek: maltáz, laktáz, szacharáz

Zsírbontó enzim: lipáz

Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel

Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok

VASTAGBÉL MŰKÖDÉSEIII. alsó szakasz:1. Vastagbél: emésztőrendszer utolsó szakasza 1,3-1,5 m hosszú, vékonybél közvetlen

folytatása. Lefutása közben tágult csatornarészek találhatók. A béltartalom itt tartózkodik legtovább (10-20 óra).

Részei: - vakbél: csípőbél beszájadzásánál, egy záróbillentyű választja el a csípőbéltől, gyulladása:

jobb oldali fájdalom - féregnyúlvány: csökevényes, nyirokszervként működik (védekezésnél fontos) vakbélből

folytatódik- remesebél: féregnyúlványból folytatódik szakaszai: - 1. felszálló remese - 2. haránt remese - 3. leszálló remese - 4. szigmabél- végbél: a végbélnyílással ér végetBélbolyhok: nincsenek, víz és ásványi sók szívódnak fel. Vitaminok szintézise itt zajlik le.A vastagbélben emésztés nincs. A tápanyag tovább nem bomlik, halad tovább és belőle víz

és só szívódik fel, a nem emészthető béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. Ha nem sűrűsödik be a

vastagbél fala gyulladt, ekkor izotóniás oldatot kell adni.A vastagbél mozgásai: keverő és továbbító mozgások figyelhetők meg.

FELSZÍVÓDÁSFelszívódás: az emésztőcsatornában lebontott tápanyagoknak a véráramlásba illetve a

nyirokkeringésbe kerülése. 1: a száj nyálkahártyáján keresztül csak bizonyos gyógyszerek szívódnak fel2: a gyomorból való felszívódás sem jelentős, csak bizonyos mennyiségű szőlőcukor és

alkohol szívódik fel3: a vékonybél a megemésztett tápanyagok felszívódási helye4: a vastagbél a só és a víz felszívódás helye Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott

tápanyag a májba kerül, ott átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok

ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel

Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok VÍZ és SÓ: felszívódása a vastagbélben passzív transzport formájában történik. (Passzív transzport fogalma: koncentráció kiegyenlítődés, energiát nem igényel). 

SZÉNHIDRÁT: monoszaharidként szívódik fel, a májban glukogénné alakul vagy kijut a perifériára, vagy

raktározódik. A periférián glikogénné alakulnak. A glukóz felszívódásában az aktív

transzport mechanizmusa is szerepet játszik. (Aktív transzport fogalma: sejt aktívan

beleavatkozik az anyagkicserélődés folyamatába, a sejtmembránon átjutó anyagok hordozó

molekulákhoz kötődnek. Energia igényes) LIPIDEK: glicerinből és zsírsavakból állnak. Nyirokkeringésen keresztül szívódnak fel, eljutnak

a májba, és onnan a zsírraktárba kerülnek (nem a rendeltetési helyükre). LIPOPROTEIDEK (zsírfehérje): a zsírok a fehérjéhez kapcsolódnak és eljutnak a raktárba, a

raktárból a felhasználódási helyre szabad zsírsav formájában.KOLESZTERIN: lipidszerű anyag, szteránvázas alapú vegyület. A szervezet tárolja és

felveszi. Nem méreg, a szervezetnek szüksége van rá. Csak akkor káros ha sok van belőle.

Típusai: - LBL (leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz) - VLBL (leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz)

- HBL felveszi a koleszterint és ez jó (sport hatására a HBL növekszik) FEHÉRJE: aminosav formájában szívódik fel. Eljut a májhoz, azon áthalad és eljut a

perifériára, ahol különböző formában szívódik fel.

EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS SPORTTEVÉKENYSÉG ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN

Az emésztőrendszer (gyomor, vékonybél) terhelés alatt nem működik.

 

A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat

- verseny napját

Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt

Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre (éhező versenyző általában jól szerepel). A raktárak, tartalékok biztosítják a szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos

 

a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése (telítődés és nehezebb emésztés miatt). Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.

Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3-5gr, sportitalok.

Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0,5-1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell. 24-28 órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.

 

 Az emberi szervezet működése energiát igényel. Ezt a tápanyagok energiája biztosítja.ENERGIA: tápanyagok égéshője: 1gramm táplálék elégetésekor felszabaduló hőenergia.Szénhidrátok: 4,1 kcal/g, zsírok: 9,3 kcal/g, fehérjék a szervezetben: 4,1 kcal/g (csak kaloriméterben ég el

teljesen, a szervezetben nem)

Oxigén kalória értéke: 1 liter O2 felhasználására termelt energia mennyiség: szénhidrát:4,7kcal/l, zsír: 5kcal/l, fehérje: 4,6kcal/l.

Alapanyagcsere: a teljesen nyugalomban lévő ember energia felhasználása. Az az energiamennyiség, ami ahhoz kell, hogy éljünk. Az életkor befolyásolja: 13-15 éves korig folyamatosan nő, majd az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Sportolóknak lassabb az alapanyagcseréje nyugalomban, de terhelés hatására fokozatosan növekszik.

 Alapanyagcsere meghatározása: vizsgálat előtt 12-14 órás éhezés kívánatos. Teljesen nyugalomban lévő embernél mérjük. A külső környezeti hőmérséklettől semlegesen. Normál értéke 1800 kcal (24 órás érték. 1 órás érték 1800/24=75kcal) 75 / 1,8 = 40 kcal/m2/óra

 Ezt megadhatjuk testfelületre vonatkoztatva is: Testmagasság (m) / testsúly (mázsában) – 0,6 = testfelületre vonatkozó érték 1,7 m / 0,7 mázsa - 0,6 = 1,8 m2 Napi energiaigény = 1,8 * 40 = 75 kcal/óra (nyugalomban 1 óra alatt)

100 kcal/óra mozgásban (lépcsőzés + 40-50%)Nagy intenzitású sportolás +15-20 szoros energiát igényel, de ezzel csak 5-10 percig tudunk dolgozni.Az alapanyagcserének megfelelő energiatermelés: 60% hőszabályozás (testhőmérséklet szintentartás)

40% nyugalmi szervműködéshez szükségesAlapanyagcsere: oxigénfogyasztás mértékével határozzuk meg.Oxigénfogyasztás és széndioxid termelés mérésével következtetünk a munkafolyamatok energia

szükségletére. Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti oxigénfogyásból

következtetünk az energiatermelésre.Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő mennyiség oxigén- és

széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.

AZ ALAPANYAGCSERE VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉG HATÁSÁRARENDSZERES EDZÉS HATÁSA AZ ALAPANYAGCSERÉRE

 

Alapanyagcserét befolyásoló tényezők:

- hőmérséklet (emelkedése és csökkenése növeli az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 1,5 szerese)

- táplálkozás (tápláltsági állapot jelentősen befolyásolja az alapanyagcsere értéket, az oxigénfogyasztást,

nyugalmi érték 1,5 szerese) a szükségesnél 10-15%-kal több táplálékfelvételt az alapanyagcsere gyorsabb

alkalmazkodása ki tudja egyenlíteni.

 

- izommunka nyugalomban az oxigénfogyasztás a nyugalmi érték 40%-a (izomzat tömegénél fogva)

erőteljes izommunkában az oxigénfogyasztás több mint 90%-át az izomzat igényli

- nyugalomban az életfunkciókhoz 1800 kcal/nap

- könnyű fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 2-szerese (0,5l/perc, energiatermelés

150 kcal/óra, 2600-3000kcal/nap)

- közepes fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 2-4-szerese (0,5-1l/perc,

energiatermelés 150-300 kcal/óra, 3400-3600kcal/nap)

- nehéz fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 4-8-szorosa (1-2l/perc, energiatermelés

300-600kcal/óra, 4000-4500kcal/nap)

- igen nehéz fizikai munka esetén 5000 kcal/nap

Mindenfajta sportolás az alapanyagcserét növeli. Ez népegészségügyi szempontból is fontos. Az izomzat alulterhelése a szervek alulterheléséhez vezet (oxigén felvételét, szállítását és felhasználását biztosító szervek, szervrendszerek nem kapják meg a megfelelő terhelést, ingert, amely az ideális fejlődéshez és működéshez szükséges).

Testömegkilogrammra vonatkoztatott energiaszükséglet 60-80 kcal.

 

Kalória felvétel = kalória leadással → egyensúly

Kalória felvétel > kalória leadással → elhízás

Kalória felvétel < kalória leadással → lefogyás

KÖZTI ANYAGCSERE FOGALMA, FEHÉRJÉK KÖZTI ANYAGCSERÉJEKözti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott tápanyag a májba kerül,

ott vagy átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. A máj központi szerepet játszik a felszívódott tápanyagrészek szervezeten belüli átalakulásában. A máj szerepe jelentős az aminosavak átalakításában is. A fehérjék aminosav formájában szívódnak fel. A felszívódott aminosavak egy része a májon át az általános keringésbe kerül és biztosítja a különböző szervekben folyó fehérjeszintézis szükségletét.

A fehérjék a sejtek építőkövei. A szervezetben fehérjék nem raktározódnak, egészséges felnőtt embernél a fehérjebevitel és fehérjeürítés azonos. Az újraképződéshez is szükséges a fehérjebevitel.

Az eszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, táplálkozással kell bevinni a szervezetbe.

A fehérjeszükséglet felét legalább elsőrendű fehérjékből kell bevinni.

Elsőrendű fehérjék: hús, tojás, tej.

Másodrendű fehérjék: növényi eredetűek

A nem eszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, ha az eszenciális aminosav bevitel elegendő.

Sportágak többségében indokolt a magas fehérjebevitel. A teljes energiaszükséglet 15-20%-át jelenti. 20% felé csak izomtömeg növelésekor célszerű fölémenni. A fehérje 2/3-át ajánlatos állati fehérjékből biztosítani.

SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK KÖZTI ANYAGCSERÉJE 

A szénhidrátok az energiaellátást alapvetően biztosító tápanyagok. A kenyérben és burgonyában lévő poliszaharid és keményítő adja a szénhidrátbevitel jelentős részét. A rizs szénhidráttartalma is igen magas. A teljes szénhidrátfogyasztás 10%-át a cukorbevitel jelenti. A nagy és tartós terheléseknél leglényegesebb az optimális szénhidrát ellátottság.

 A szénhidrát molekulák monoszaharidra (glukózra) bomlanak és így szívódik fel. Szállítása vércukor formájában történik (4,4-5,5 mmol/liter). A vércukorszint

szabályozását a hasnyálmirigy belső-elválasztású mirigyei végzik.  A glikogén minden sejtben megtalálható, de csak a májban (6-8%) és az izomban (0,5-1%) raktározódik. Megfelelő intenzitású és tartós terhelés után a

májból a glikogén eltűnik.Glikolízis: anaerob körülmények között glukózból piroszőlősav keletkezikGlikogenezis: glukózból glikogénGlikogenolízis: anaerob körülmények között glikogénból a májban ismét glukózt keletkezikGlikoneogenezis: nem szénhidrátból is tud a máj glukózt és glikogénz készíteni Glikogén felhasználása: - aerob körülmények között piroszőlősav keletkezik. Oxigén jelenlétében a piroszőlősav CO2+H2O válik szét a citrát körben - anaerob körülmények között tejsav keletkezik  Cori-kör: = tejsav újrahasznosítás Az izom tejsavat termel (az izom nem hasznosítja) és azt a máj Glikogénné alakítja vissza. Tejsav 4/5 része átalakul 1/5

része elég. Az emberi szervezet aerob úton biztosítja a szénhidrát bontást és csak végső esetben (határterheléseknél) használja fel az anaeob utat. A lipidek részt vesznek a sejtek felépítésében, nagyobb részük a zsírraktárakban találhatóak, mozgósítható energiatartalékot képeznek. A zsírszövet

anyagcseréje igen élénk. A zsíranyagcserében a máj játszik központi szerepet. A máj és a zsírszövet enzimjei a szénhidrátból képesek zsírsavakat és glicerint készíteni. A zsírok glicerinből és zsírsavakból állnak. A nyirokkeringésen keresztül szívódnak fel (monogliceridek formájában), eljut a májba (vérrel triglicerid és koleszterin formájában), onnan a zsírraktárakba kerül, nem pedig a rendeltetési helyre.

Lipoproteidek (zsírfehérje): a zsírok a fehérjékhez kapcsolódnak és eljutnak a raktárakba, a raktárakból a felhasználási helyre szabad zsírsav formában. KOLESZTERIN: lipidszerű anyag, szteránvázas alapú vegyület. Szervezet tárolja és felveszi. Nem méreg, a szervezetnek szüksége van rá, csak akkor káros

ha sok van belőle a szervezetben.Típusai: - LBL leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz - VLBL leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz - HBL felveszi a koleszterint és ez jó (sportolás hatására a HBL több koleszterint vesz fel) Zsírfelhasználás (zsírégetés) első lépcsője: zsírokból szabad zsírsavak keletkeznek (mono- és digliceridek). A zsírsavak lebontása β-oxidációval történik. A

zsírok csak oxigén jelenlétében tudnak energiát termelni.

TÁPLÁLKOZÁS MINŐSÉGI SZEMPONTJAI, TESTSÚLYSZABÁLYOZÁSJELENTŐSÉGE A SPORTBAN

 A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat - verseny napjátVersenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre (éhező versenyző általában jól szerepel). A raktárak, tartalékok biztosítják a

szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése (telítődés és nehezebb emésztés miatt). Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.

Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3-5gr, sportitalok.

Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0,5-1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell. 24-28 órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.

  A testtömegkilogrammonkénti energiaszükséglet átlagosan 70kcal. Kalória felvétel = kalória leadással → egyensúlyKalória felvétel > kalória leadással → elhízásKalória felvétel < kalória leadással → lefogyás A táplálkozásnál elsősorban fehérjékre, másodsorban zsírokra és szénhidrátokra van szükség. A fehérjeszükségletet a minőségi szempontok határozzák meg, azt, hogy energiát is szolgáltat csak másodlagos szempont.A szénhidrát- és zsírszükséglet elsősorban energiaigény meghatározásánál alapvető. Testsúlyszabályozás: nem étkezés megszüntetésével kell hanem testmozgással és étel megválasztásával kell szabályozni.

Koplalással ne fogyasszunk, válogassuk meg mit együnk. Édességet is lehet enni gyümölcs és fagylalt formájában. Folyadékmegvonással nem szabad fogyasztani! Ez nem fogyasztási módszer. Ha kevesebb vizet viszünk be kevesebb lesz a vizelet de nem fogyunk. A víz energiája = 0.

SÓ- ÉS FOLYADÉKPÓTLÁS VERSENY, EDZÉS ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN   A napi vízveszteség átlagosan (normál körülmények között) 2,5 l. Ebből 1,5 l

vizelettel, 0,5 l bőrön keresztüli párolgással, 0,.35l légzéssel és 0,15l széklet útján távozik a szervezetből. A vízforgalommal részben párhuzamosan alakul a sóforgalom is.

Ezt a vízveszteséget táplálkozással pótoljuk: felét a táplálék víztartalma a többit a folyadék formájában fogyasztjuk el.

A sportolók folyadékigénye eltér a normál szükséglettől. A terhelés előtt a folyadékbevitelt korlátozni kell.

Tartós terheléseknél a folyadékvesztés eléri a 2-3 l is, amit edzés illetve versenyzés után pótolni kell. A folyadékpótlással egyidejűleg gondoskodni kell a sóbevitelről (izostar italok, erőleves) és ásványi anyagok (nátriumklorid) pótlásáról is.

A terhelés előtti viszonylagos folyadékhiány is csökkentheti a teljesítményt, mivel a vér besűrűsödik.

A folyadékfogyasztásnak tág határokat engedünk (különösen nagy melegben) a mérkőzés közbeni folyadékfelvételnek is.

Edzett, formában lévő sportoló a terhelés megkezdése után hamar izzadni kezd, ez jelenti a holtpont lekűzdését, a magasabb teljesítőképességre való átállást.

   

SPIROERGOGRÁFIA ÉS JELENTŐSÉGE A SPORTOLÓK KONDICIONÁLIS ÁLLAPOTÁNAK ELLENÖRZÉSÉBEN Spiroergográfia: légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Terheléses vizsgálatoknál kimerülésig végzett adagolt terhelés közben mérjük az 1 perc alatt be- és kilégzett levegő mennyiségét (nem edzett egészséges fiataloknál 100 l fölött van a normál nyugalmi érték, edzetteknél 150-200 l)Módja: - állítható meredekségű és sebességű futószalagon - változó teljesítményt igénylő kerékpáronAz oxigén felvételt élettani körülmények között nem a légzés, hanem a keringés határozza meg. Ez a szervezet munkavégző képességét

határozza meg.Terhelésadagolás:

- munka alatti O2 fogyasztás fedezze az O2 igényt = steady state- az a munkaintenzitás amellyel a vizsgált személy még 0,5 órát tud tartósan dolgozni = maximális steady state, a pulzusszám 170/perc, a többletlevegőt is felhasználja a szervezet

- az egyén max. munkavégző képességét és az ehhez tartozó max O2 felvevő képességét mérjük (aerob kapacitást) = vita maxima terhelés Vita maxima terhelés kritériumai:- terhelés max 160-180 pulzus/perc- terhelés időtartama min 5-6 perc- a vér pH-ja 7,25 vagy savasabb

- CO2/O2 aránya 1 vagy ennél magasabb

- O2 fogyasztás érje el a max-ot terhelés emelésekor (nem edzettekaerob kapacitása nyugalomban 250-300 ml/perc, terheléskor 2500-3000 ml/ perc, edzetteknél 5000-6000 ml/ perc vagy magasabb) Ha terheléses légcsere eléri a nyugalmi értéket edzett embereknél, akkor az igen kedvező légzésfunkcióra utal.

Max O2 felvétel mérésénél az intenzitásfokozódó (2-3 perceként emeljük) és az O2 max-ot 6-8 perc alatt kell elérni. A pH értéknek 15 körül kell lennie.

Relatív aerob kapacitás értéke: (testtömegkilogrammra vonatkoztatott) - nem edzett egészséges felnőtteknél: 30-45 ml/kg- edzett embereknél: 50 ml/kg felett kell lenniAnaerob küszöb értéke: 4 milimol/ l ez az érék az ahol az aerob (nincs tejsav) átmegy anaerobba (van tejsav)

VESEMŰKÖDÉSRŐL ÁLLTALÁBAN, GLOMERULUS FILTRÁCIÓ A belső környezet állandóságának (hemosztázisának) a biztosításában alapvető

a kiválasztás szerepe. Ezért fontos a vesék. A vese bab alakú páros szerv. Vizeletet termel. Tevékenységük a vizelet mennyiségének és összetételének változásában nyilvánul meg. A vesék tömege 300gr, szerkezeti és működési alapegysége a nephron. A nephron kehelyszerű tokból és csatornákból áll. A nephronok magukba foglalják a glomerulusokat és tubulusokat. A vizelet a glomerulusokban és tubulusokban képződik. A tubulus távolabbi szakaszában (distalis tubulusban) a vizelet végleges, és onnan a vizeletelvezető rendszerbe (húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső) kerül. A vese a vérplazmából választja ki a különböző anyagokat. A veséhez folyó vér egyrészt ellátja a veseszövetet, másrészt a vese megváltoztatja a vér összetételét.

Glomerulus filtráció: a kiválasztást a glumerulusok végzik a szűrő működésük révén. A szürlete megegyezik a plazma összetételével (fehérjementes plazma). A „szűrők” a vér sejtes elemeit és a nagyobb molekulasúlyú fehérjéket nem engedik kilépni a vérből, ezért a vizeletben nem jelennek meg. „Szűrőrendszer” gyulladása esetén azonban fehérje, sejtes elemek és vörösvértestek is megjelennek a vizeletben. A glomerulus szürlet napi mennyisége 180 liter = elsődleges vizelet. A glomerulus membránon passzív transzport folyamatok zajlanak le.

 

TUBULUSOK MŰKÖDÉSE A tubulusokban a vizelet összetétele és

mennyisége jelentősen megváltozik. A vese működése ezáltal biztosítja a belső környezet állandóságát, hogy a szervezet változásaitól függően módosítja a vizelet mennyiségét és összetételét. A víz- és só-forgalom szabályozása a tubulusok működéséhez kötött. A tubulusokban az elsődleges vizelet víztartalmának 98-99%-a visszaszívódik, a végleges napi vizelet 1,5-2 liter lesz. A tubuláris működésre az aktív transzport jellemző.

 

VESEMŰKÖDÉS ÉS FOLYADÉKHÁZTARTÁS SZABÁLYOZÁSA A szervezet belső állandóságának biztosításához alapvető a vízforgalom

szabályozása. Nyugalomban átlagos vízforgalom 2,5 l naponta. Ezt közvetlen folyadékbevitel és a táplálékok víztartalma biztosítja. Vízleadásban döntő a vizelet mennyisége 1,5 l (párolgás 0,5 l, légzés 0,35 l, széklet 0,15 l). A vízforgalommal párhuzamosan alakul a só-forgalom is. Egészséges vese jól reagál a vízterhelésre és vízmegvonásra is (nem jelentkezik sem vizenyő, sem kiszáradás). Életfolyamataink zavartalan működéséhez a víz- és sóháztartásunknak is egyensúlyban kell lenni. A víz- és só-forgalom szabályozása a tubulusok működéséhez kötött. Ha sóbevitel vagy vízvesztés hatására nő az ozmotikus koncentráció, a szervezet vízfelvétellel (0,9%-os sóoldattal) állítja helyre az egyensúlyt. Az ozmotikus viszonyok helyreállítását követi a térfogat-szabályozás működése (vízleadás fokozódása). A sóbevitel kisebb ingadozásait az extracellulális tér térfogatának változásával kompenzálja a vese.

A vizelet sűrűsége jellemző a vízforgalomra. A vizelet sűrűségének meghatározásában szerepet játszik a nátrium-és egyéb ionok, valamint a karbamid.

  Hormonális szabályozás A víz- és só-visszaszívást hormonális tényezők szabályozzák - ADH (agyalapi mirigy hátsó lebenyének hormonja) a vízfelszívást szabályozza, ha

nincs a vizelet 30 l lesz -Aldoszteron: nátrium-visszaszívás szabályozását végzi. A vesének fontos szerepe van egyes gyógyszerek szervezetből való eltávolításában

is.

VESEMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGE A pH SZABÁLYOZÁSBAN

 A pH szabályozás több mechanizmuson keresztül érvényesül. A vizelet pH-ja igen széles határok között ingadozik. Értéke 4,5-8 között lehet.

A vese pH szabályozó folyamatai: - bikarbonát mechanizmus (visszaszívás) - ammónium mechanizmus - gyenge savak közvetlen ürítése Bikarbonát mechanizmus: CO2+H2O = H2CO3 → H+ és HCO3 ionokra bomlik

→ HCO3+Na=NaHCO3 Szívódik vissza, kerül újra a keringésbe Ammónium mechanizmus: aminosavak lebontásával ammónium képződik a

vesecsatornákban. Sósav (HCl) keletkezésekor a felszabadult bikarbonát HCO3

+ H =szénsav (H2CO3) képződik és a sósav Cl + Na = NaCl (nátriumclorid)

formájában kerül a vesébe. Gyenge savak közvetlen ürítése: azt a lúgmennyiséget jelenti, melyet a

vizelethez kell adnunk, hogy a pH-ja 7,4 legyen.

VESEMŰKÖDÉS SPORTTEVÉKENYSÉG ALATT  A szervezet belső egyensúlya szempontjából a víz-, só- és

a cukorforgalom a legalapvetőbb tényező. Az ezeket szabályozó mechanizmusok nagy részben a vesére hatnak, működésének befolyásolásával biztosítják a szervezet víz-, só- és cukoregyensúlyát. Sportbeli jelentősége is igen nagy ezeknek a folyamatoknak. Az

izommunka próbája az egyensúlyt beállító mechanizmusoknak. Hogy meddig terhelhető a szervezet az eredeti egyensúly szilárdságán, rossz körülmények között (vese vér- és oxigénellátása csökkent) végzett kiválasztáson, a helyreállítás hatékonyságán múlik. Főleg a vese működésén múlik, hogy 2 edzés között helyreáll és megszilárdul a belső környezet állandósága (homeosztázis), mennyi idő szükséges a szervezet pihenéséhez.

  FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE A TÁPLÁLKOZÁSBAN SPORTOLÓKNÁL   A fehérjék (struktúrafehérjék) a szervezet, a sejtek építőkövei nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. A

kémiai fehérjék (hormonok, enzimek) is nélkülözhetetlenek. A szervezetben a fehérjék nem raktározódnak ellentétben a szénhidrátokkal (máj- és izomglikogén) és zsírokkal (bőr alatti kötőszövet, máj).

Egészséges emberre fehérjeegyensúly a jellemző = fehérjebevitel és fehérjeürítés egyenlő. Abszolút fehérjeminimum: bevitelével nem biztosítható a nitrogénegyensúly. Fehérjementes táplálkozáskor is

ürül ki nitrogén a szervezetből, ami 15-20 gr fehérjének felel meg. Ez a kopási kvóta, ami a struktúrafehérjék lebontásából származik.

20gr fehérje bevitel mellett 40gr fehérjének megfelelő nitrogénmennyiség ürül ki. A szervezet felhasználja a 30gr fehérjét és ennek végtermékeivel együtt ürül ki a kopási kvóta.

Élettani fehérjeminimum: 40gr fehérjebevitellel biztosítani tudjuk a fehérje egyensúlyt. Egészségtani fehérjeminimum: a napi fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 1-1,2 gr, átlagosan napi 70-

90gr. A bevitt fehérjéknek legalább felének biológiailag teljes értékűnek (eszenciálisnak) kell lenni, mert azt a szervezet nem tudja előállítani, csak táplálkozással biztosíthatóak.

Az eszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, táplálkozással kell bevinni a szervezetbe. A fehérjeszükséglet felét legalább elsőrendű fehérjékből (állati eredetű fehérjék) kell bevinni. Elsőrendű fehérjék: hús, tojás, tej. Másodrendű fehérjék: növényi eredetűek A nem eszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, ha az eszenciális aminosav bevitel elegendő.   Sportágak többségében indokolt a magas fehérjebevitel. A teljes energiaszükséglet 15-20%-át jelenti. 20% felé

csak izomtömeg növelésekor célszerű fölémenni. A fehérje 2/3-át ajánlatos állati fehérjékből biztosítani.  

VIZELET ÉS VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN

 

A vizelet a húgyhólyagban tárolódik. Bizonyos mennyiségű vizelet vizelési reflexet vált ki, hatására a vizelet a húgycsövön keresztül eltávozik a szervezetből. A vizelési reflex akaratlagosan gátolható és akaratlagosan megindítható. Vizelési inger 150-250 ml-es hólyagtartalomnál keletkezik, 250 ml felett erős a vizelési inger.

A glomerulusokon keresztül átszűrődik a folyadék. A vizeletben, a vízben oldott szervetlen sók és nitrogéntartalmú szerves anyagok találhatóak. A „szűrők” a vér sejtes elemeit és a nagyobb molekulasúlyú fehérjéket nem engedik kilépni a vérből, ezért a vizeletben nem jelennek meg. „Szűrőrendszer” gyulladása esetén azonban fehérje, sejtes elemek és vörösvértestek is megjelennek a vizeletben. A vizelet jellegzetes szagát az ammónium adja, színét az urokróm nevű festékanyag.

A vizeletvizsgálat: a fehérje, cukor, genny jelenlétét vizsgálja.

Fehérje: nem lehet a vizeletben, de van kivétel: - fizikai terhelés után

- hideg hatására

- tartáshiba (gerincferdülés)

- terhesség

- serdülőkor

ha nem kivételről van szó, akkor káros és ez vesebetegség.

Cukor: nem lehet, ha van benne, akkor cukorbetegségről lehet szó, de cukorvizsgálatra van szükség.

Genny: nem lehet, ha van benne az a húgy utak betegsége (felfázás következménye)

Urobilinogén: van, a vizelet sárga színét adja, epe utakon keresztül jut a bélbe, bélből a vérbe. A máj egy

részét visszaszívja, amit nem szív vissza az kiürül. Ha sok van a vizeletben az a máj működési

zavarát jelenti. Láz esetén is nő a szint.