2011/1 · gak; mint pl. az anatómia, élettan, a ne-veléstudományok, a pszichológia...

Feltételek, források, edzôi elhivatottság

A sport területén szereplôk közül azeredményesség középpontjában két-ségtelenül a sportoló és az edzô áll.Kettôjük szakszerû tevékenysége és jóegyüttmûködése a siker egyik alapve-tô feltétele. Persze, csak az egyik fel-tétele, mert légüres térben, megfelelôszervezeti keretek nélkül nemhogyegyüttmûködés, de eredményes spor-toló és edzô sincs. Ahhoz, hogy spor-tolni lehessen, megfelelô forrással, lé-tesítményekkel rendelkezô egyesüle-tek, közösségek kellenek. Ha van holsportolni és vannak sportolók, akik aversenysportot célozzák meg, akkordöntôen az edzô szakértelmétôl, elhí-vatottságától függ, hogy a sportolóadottságait, tehetségét hogyan tudjakibontakoztatni. Számtalanszor bizo-nyítást nyert, hogy a különbözô sport-ágak kiemelkedô eredményeinek,nagy versenyzô egyéniségeinek kor-szakában mindig megtalálhatók a ki-emelkedô tudású, a versenyzôket azeredményesség, a képességfejlesztésóriási erôket mozgató irányába befo-lyásolni tudó nagy edzôegyéniségek. Akettô között tehát szoros az összefüg-gés. Az is látható, bármely idôszakotnézzük, hogy csak olyan edzôk tudtakkiemelkedôen eredményes sportoló-kat nevelni, akik ismerték, felhasznál-ták a különbözô, a sportteljesítménye-ket leginkább elôsegítô tudományá-gak; mint pl. az anatómia, élettan, a ne-veléstudományok, a pszichológia ered-ményeit.

Korszerû ismeretszerzés és az alkalmazás képessége

Ma, a számítástechnika korszaká-ban sok fontos ismeretet könnyenmeg lehet szerezni, tájékozódni lehetaz adott sportág hazai és nemzetközitörténéseirôl, az azokat befolyásolótényezôkrôl, kutatási eredményekrôl.Ehhez persze rendelkezni kell megfe-lelô informatikai ismerettel, eszköz-hozzáféréssel, és nem utolsó sorbanidegennyelv-ismerettel, elsôsorbanangollal. Az már egy másik kérdés,hogy a megszerzett ismereteket, tu-dást, valaki hogyan képes alkalmazni,

2011/1 ■ MAGYAR EDZŐ 3

Néhány sorban...Túlzás nélkül mondhatjuk:

bomba meglepetéssel raj-tolt számunkra a nemzetkö-zi színtereken az idei eszten-dô Arn Gréta jóvoltából. A ki-váló teniszezô hölgy menetközben a volt világelsô oroszSharapovát is legyôzvenyerte meg a WTA tornájátaz új-zélandi Aucklandban.

Ezt a ritka alkalmat szerkesztôségünk ismegragadta, a remek sportemberrelfolytatott beszélgetésünk olvasható la-punk hasábjain. És a folytatás is pozitívjelzôkkel jellemezhetô, hiszen nem min-dennapos elôzmények után férfi kézilab-da válogatottunk remekül helytállt a vi-lágbajnokságon, s végül a hetedik hellyelvívta ki a jogot az olimpiai részvétel lehe-tôségét biztosító majdani selejtezôre.Remek sportlövônk, Sidi Péter egyre-másra aratta gyôzelmeit a világkupa so-rozatában, s folytathatnánk…

Olimpiai mozgalmunk és az egész ha-zai sportélet szempontjából ugyancsakmeghatározó változásokat követhettünk,hiszen nem más dôlt el, mint a sport fi-nanszírozása tekintetében a régóta áhí-tott egycsatornás rendszerre való átté-rés, amely nem csak az elosztás egysé-gét, követhetôségét, átláthatóságát ésellenôrzését biztosítja, hanem azt is,hogy a jövôben kiszámíthatóan és idô-ben kapják meg a támogatás összegeit,a fôszerepet játszó szövetségek, egye-sületek és olimpiára készülô elitünk kivá-lóságai. A Magyar Olimpiai Bizottság ál-lami feladatokat is ellátó, igen erôs jogo-sítványokkal rendelkezô országos irányí-tó testületté erôsödött, amelynek szere-pe, kötelezettségei egészen pontosanmajd a tavasszal megszületô sporttör-vényben fogalmazódnak meg paragrafu-sok formájában.

Emlékezetes ülések, konferenciák,szakmai értekezletek és díjkiosztók szí-nesítették a mögöttünk hagyott heteket-hónapokat. Közülük is külön említést ér-demel a Magyar Olimpiai Akadémia jubi-leumi tanácskozása a TF-en. A jeles tes-tület fennállásának 25 éves jubileumátünnepelte. Hasonlóan méltó külsôségekközött, nemzetközi részvétellel zajlott leaz ünnep, a megemlékezés - KeményFerenc és kora - az olimpiai mozgalomkiemelkedô egyéniségére, Kemény Fe-rencre, születésének 150-ik évfordulójaalkalmából. Átütô sikerrel rendezte mega Magyar Sporttudományi Társaság a„Sportágak versenye I" címû szakmaikonferenciáját a csapatsportok vonatko-zásában. Sportújságíróink idén is pom-pás ünnepség keretében adták ki díjaikat2010 legjobb sportolóinak és edzôiknek.

Végezetül szomorú kötelezettséggelés levett kalappal tisztelegtünk kedves,és a magyar sportért oly sokat tett sport-társaink emléke elôtt, akik a közelmúlt-ban mondtak nekünk örökre búcsút: töb-bek között a világhírû asztaliteniszezô ésszakvezetô Berczik Zoltán, súlyemelôsportunk elsô olimpiai érmese, VeresGyôzô, és Nyerges Mihály dr., a TF voltdékánja. GGaalllloovv RReezzssôô

Társaságunk helyzete, feladatai a versenysportban

AA ssppoorrttkkeeddvveellôôkk,, kküüllöönnöösseenn aa kkiiffeejjeezzeetttt ssppoorrttsszzaakkmmaa kköörreeiibbeenn,, öörröömmtteelliieeggyyeettéérrttéésstt ééss ppoozziittíívv vváárraakkoozzáásstt vváállttootttt kkii aa ssppoorrtt kkoorrmmáánnyyzzaattii mmeegghhaattáárroozzáássaa,,mmiinntt ssttrraattééggiiaaii áággaazzaatt.. AA bbiizzttaattóó mmiinnôôssííttéésssseell aa ssppoorrttsszzaakkmmáánn kkíívvüüll tteevvéékkeennyykkee--ddôô sszzaakkeemmbbeerreekk,, ppeeddaaggóógguussookk,, oorrvvoossookk,, sszzoocciioollóógguussookk,, kköözzggaazzddáásszzookk iiss eellééggee--ddeettttssééggggeell aazzoonnoossuullttaakk,, hhiisszzeenn aa rreennddsszzeerreess tteessttmmoozzggááss,, aa ssppoorrtt,, eeggéésszzssééggeesséélleettüünnkk ééss éélleettmmiinnôôssééggüünnkk eellôôffeellttéétteellee aa kkoorraaii ggyyeerrmmeekkkkoorrttóóll éélleettüünnkk vvééggééiigg..FFeejjlleetttt oorrsszzáággookk eellôôrreellááttóó ddöönnttéésshhoozzóóii mmáárr éévvttiizzeeddeekkkkeell eezzeellôôtttt ffeelliissmmeerrttéékk,,hhooggyy aa mmoozzggáásssszzeeggéénnyysséégg iiggaazzii eelllleennsszzeerree aa kkoorrsszzeerrûû,, ssookkoollddaallúúaann ffeejjlleesszztteettttssppoorrttéélleett.. AAzz eeggyyeetteemmeess eemmbbeerrii kkuullttúúrráánnaakk eezz aa ssaajjááttssáággooss áággaa,, aa ssppoorrtt,, mmaaggáá--bbaann ffooggllaalljjaa aa mmiinnddeennnnaappooss óóvvooddaaii ééss iisskkoollaaii tteessttnneevveelléésstt,, aa ddiiáákk-- ééss sszzaabbaaddiiddôô--ssppoorrttoott,, aa cciivviilliizzáácciióóss bbeetteeggssééggeekkkkeell sszzeemmbbeenn hhaattéékkoonnyy bbeetteeggssééggmmeeggeellôôzzôô--ggyyóóggyyííttóó tteerrááppiiáátt,, ss tteerrmméésszzeetteesseenn aa vveerrsseennyysszzeerrûû ssppoorrttoolláásstt,, eeggyyüütttt aa nneemmzzeett--kköözzii sszziinnttûû ééllssppoorrttttaall,, aa pprrooffeesssszziioonniissttaa llááttvváánnyyssppoorrttookkkkaall,, aazz oolliimmppiiaaii mmoozzggaa--lloommmmaall ééss aa vveerrsseennyyssppoorrtt uuttáánnppóóttlláássáánnaakk nneevveelléésséévveell.. EEzzzzeell öösssszzeeffüüggggééssbbeenntteelljjeess sszzaakktteerrüülleettüünnkk ttáárrssaaddaalloommffeejjlleesszzttôô,, aa jjöövvôô ggeenneerráácciióóiinnaakk éélleettéétt bbeeffoollyyáássoo--llóó hhaattáássaa nnyyiillvváánnvvaallóó,, ss mmiinntt iillyyeenn -- ssttrraattééggiiaaii áággaazzaattkkéénntt vvaallóó kkeezzeellééssee eeggyyéérrtteell--mmûû.. TTáárrssaassáágguunnkk kkoommppeetteenncciiáájjáábbaa ééss ffeelleellôôssssééggéénneekk kköörréébbee ttaarrttoozziikk aa hhaazzaaiissppoorrttéélleett ggaazzddaagg ééss ssookksszzíínnûû vviilláággáánnaakk nnééhháánnyy mmeegghhaattáárroozzóóaann ffoonnttooss eelleemmee::lleeggeellôôbbbb iiss aa vveerrsseennyyssppoorrttbbaann mmûûkkööddôô eeddzzôôkk,, aa ssiikkeerrkkoovvááccssookk ééss aazz uuttáánnppóóttlláá--sseeddzzôôkk sszzaakkttuuddáássáánnaakk ééss eerreeddmméénnyyeessssééggéénneekk eellôôsseeggííttééssee,, sszzaakkmmaaii éérrddeekkeeii--nneekk vvééddeellmmee,, tteevvéékkeennyyssééggüükk eelliissmmeerrééssee..

Dr. Ormai László elnök

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

átadni. Sokszor nem is a tudáskülönb-ség, hanem az „alkalmazás képessé-ge", az edzôi „egyéniség", a „pedagó-giai készség" a fô szelekciós tényezôaz edzôk között. Nemzetközileg sike-res sportolókat csupán a versenyzôimúltból származó tapasztalat birtoká-ban, rutinból ma már nem lehet nevel-ni, ez már nem elég. Az igazán elhiva-tott edzôk tudatosan képzik saját ma-gukat, fejlesztik tudásukat. Nem vé-letlenül ösztönözzük élversenyzôin-ket, edzôinket a tanulásra, igyekszünkszoros kapcsolatban lenni a képzô in-tézményekkel és közremûködni, hogya képzések tananyaga feleljen megkorunk állandóan fejlôdô, bôvülô kö-vetelményeinek.

A „Bolognai rendszer" alkalmassága,

képzés és továbbképzésÉvek óta úgy látjuk, hogy a „Bolog-

nai rendszerre" való áttérésbôl adódótapasztalathiány, az indokolatlan libe-ralizáció, a képzô intézményeknek ta-lán a szükségesnél szélesebb köre,felhígulása, és a törvényszerûen be-következô képzési színvonal csökke-nése, a tudásdeficit súlyos gondokatokoz. Mindezekkel együtt, közel kétévtizede, a legnagyobb problémát azedzôk rendszeres továbbképzésé-nek, a megszerzett ismeretek szintentartásának és továbbfejlesztésének ahiánya jelenti. Gyorsan változó vilá-gunkban a szervezett ismeretszer-zést nem lehet lezárni az oklevél, adiploma megszerzésével. A tapaszta-latok pedig azt mutatják, hogy azedzôk döntô többsége saját maga,szervezett segítség nélkül nem tudmegbirkózni ezzel a feladattal. Ezértokozott visszaesést az állam kivonu-lása a továbbképzés rendszerébôl. Akötelezô állami továbbképzés meg-szûntetése az érintett szakemberekszerint is bántó hiányt jelent. Ezt aproblémát a MET létrejötte óta, többmint 17 éve, folyamatosan jelezzükminden fórumon! Sajnos, eddig szá-mottevô eredmény nélkül. Számtalanjavaslatot, elôterjesztést fogalmaz-tunk meg, legutóbb két éve, az akkormég létezô Nemzeti Sport Tanács-nak, támogatást a kötelezô tovább-képzés újbóli bevezetéséhez azon-ban az illetékes kormányzati szervekrészérôl ez idáig sem kaptunk. A METa rendszeres továbbképzés kiesettláncszemét megalakulása óta igyeke-zett pótolni az állami sportirányítás ésa MOB együttmûködésével, támoga-tásával rendezett szakmai konferenci-áival, amely a helyenkénti népes láto-gatottság ellenére sem lehet teljesértékû megoldás. Az önkéntes és a

kötelezô továbbképzés között meg-határozó a különbség!

Tisztújítás, szervezeti fejlesztés

Tisztában vagyunk azzal, hogy a tár-saság tevékenységének sikere minde-nekelôtt saját magunkon múlik. Fel-adataink ellátásában tehát saját szakér-tô és a magyar sport sikere érdekébenelhívatott tagságunkra, bizottságaink-ra, sportszakmai és területi szerveze-teinkre, elnökségünkre támaszkodha-tunk. Különösen erôs várakozással te-kintünk a jelenleg alakuló testületekre,illetve, a terveink szerint a következôévekben tovább gyarapodó területitagszervezeteink és újonnan belépôtagtársaink aktív részvételére prog-ramjaink megvalósításában.

Az elmúlt év végi tisztújítás a sport-szakma kitûnô mestereinek (5 mester-edzô), a sportvezetés kiválóságainak (3sportvezetô) és a sporttudomány kép-viselôinek (3 sporttudós) szerencsésösszetételû csapatát eredményezte. Afôtitkári tevékenységbôl visszavonulódr. Tamás István javaslatára a titkárságélére ismét gazdag sportszakmai ta-pasztalattal és vezetôi gyakorlattal ren-delkezô szakember került Köpf Károlyszemélyében. A MET újjáalakult képvi-selô testületének összetétele hitelesgaranciát jelent a társaság összerende-zett, eredményes mûködésének irá-nyításában, céljainak és feladatainakmegvalósításában.

A MET stratégiai irányai,feladatai

Természetesen, nem az edzôképzésés továbbképzés a magyar sportegyetlen és legfontosabb problémája.Sok olyan kérdés van, amelyek döntô-en befolyásolják a magyar sportmoz-galom helyzetét, az élsport eredmé-nyességét. Ilyen megoldandó feladat-ként vetettük fel pl. még 2006-ban a II.Edzôi Kongresszuson az edzôk anyagi,erkölcsi megbecsülésének rendezé-sét, az állami felelôsség és feladatvál-lalás tisztázását, a sportirányítás egy-séges rendszerének kialakítását, asportfinanszírozás ésszerûsítését, azedzôképzés, továbbképzés átalakítá-sát, az utánpótlás-nevelés elôtérbe he-lyezését, a sportegyesületek, szakosz-tályok fennmaradásának elôsegítését,továbbá a sportlétesítmények hiányá-ból, illetve a létezôk sanyarú állapotá-ból fakadó gondok fokozatos enyhíté-sét. Mindezekbôl alapvetô és jelentôsváltozás valójában csak az utánpótlás-nevelés területén volt tapasztalható: aHéraklész program telitalálat volt, ésjelenleg is jól mûködik. A Patrónusprogram és a Bay Béla ösztöndíj is ja-

vított számos edzô helyzetén. Az ak-kor felvetett javaslatok jelentôs részema is érvényesnek tekinthetô.

A MET, mint sportszakmaiszolgáltató tudásközpontA társaság IV. Országos Edzôi Kong-

resszusának (2010. november 25-26.)tapasztalatai alapján fogalmaztuk mega következô négy évre terjedô straté-giai elképzeléseinket, amelyek megha-tározzák a 2011. évi programunkat is.SSttrraattééggiiaaii ffôô ccéélluunnkk:: aa MMEETT lleeggyyeenn aammaaggyyaarr ssppoorrtt sszzaakkmmaaii sszzoollggáállttaattóó ttuu--ddáásskköözzppoonnttjjaa!! A 2011. évi szakmaiprogramunk célkitûzéseit és irányelve-it ez a fô cél határozza meg. Ennek ér-telmében a MET, eddigi tevékenysé-gének bôvítésével a hazai verseny-sport eredményessége érdekében azalábbi sportszakmai szolgáltatások el-végzését ajánlja fel az állami sportirá-nyítás, a Magyar Olimpiai Bizottság, il-letve a sportszakember-képzô intéz-mények számára:

• Szakértôi, szaktanácsadói közre-mûködés a felsôfokú edzôképzés mi-nôségi színvonalának, szakmai rangjá-nak emelése és folyamatos korszerû-sítése érdekében;

• Közremûködés a sportedzôk köte-lezô továbbképzésének szervezésé-ben, koordinálásában, a továbbképzéstartalmi anyagainak kidolgozásában,megvalósításában;

• Korszerû sportszakmai, tudomá-nyos ismeretanyag folyamatos közve-títése szakmai-módszertani folyóirata,hírújsága, egyéb kiadványai és honlap-ja által;

• Évente országos szakmai fórumot,kongresszust szervez egy-egy regioná-lis központban a stratégiai fontosságúországos és helyi sportszakmai, sport-politikai kérdések megvitatására;

• A nemzetközi szintû, kiemelkedôeneredményes nevelô-oktató tevékeny-ség, illetve a kiemelkedôen eredmé-nyes edzôi életpálya (életmû) méltó el-ismerésével, a Mesteredzôi díj odaíté-lésével kapcsolatos teendôk ellátása.

Partneri együttmûködés és összefogás

A bevezetôben említettem, hogy asportra vonatkozó stratégiai ágazat mi-nôsítés a szakma köreiben örömteliegyetértést és pozitív várakozást vál-tott ki. A bejelentés óta ismertté váltintézkedések és elhatározások a távo-labbi jövôt tekintve is biztatók. Bizako-dásunkat táplálja a közel egy milliárdforint, amivel az olimpiai felkészülés tá-mogatására a tavalyihoz képest ebbenaz évben több jut, a sportszakemberekegycsatornás finanszírozása, s általá-ban a pénzügyek átláthatósága és a

MAGYAR EDZŐ ■ 2011/14

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

Az eddigi intézkedések tükrében –megszûnt a Nemzeti Sporttanács, mó-dosult, egyebek között, a Wesselényiés a Mezô Ferenc Sportközalapítványszerepe, átalakult a már nevét (NUPI)is megváltoztató NSI (Nemzeti SportIntézet) státusa is – a jelentôs változá-sok egész sorozata indult el.

Mielôtt a MOB elnökségének a fen-tieket igazoló január 24-én tartott ülé-sének döntéseirôl szólnánk részlete-sebben (amelyet, aligha kétséges,mind a sport szakállamtitkárság, mindpedig a legközelebbi közgyûlés elfo-gad), még két megállapítást tehetünk.

Az egyik, hogy az olasz CONI (OlaszOlimpiai Bizottság) és a Német Olimpi-ai Bizottság mintájára, országunkban isaz olimpiai bizottság kap felhatalma-zást a magyar sport és testkultúra egé-szének irányítására. Természetesenösszhangban az állami szervvel, asport szakállamtitkársággal, beleértvetevékenységébe nem csupán az olim-piai felkészítés és szereplés feladatait– eddigi kompetenciáit – hanem az is-kolai testnevelést, a felsôfokú taninté-zetek testnevelését, a nem olimpiaisportágak feletti felügyeletet, a sza-badidôs sporttevékenységet és a fo-gyatékosok sportját is, mint ahogyanezt Borkai Zsolt elnök a Magyar Televí-ziónak adott interjújában részletezte ja-nuár 31-én. Az egységes, központosí-tott sportvezetés nem valósulhat megtermészetesen egyik napról a másikra,erre a részletek kidolgozása, majd par-lamenti elfogadása után kerülhet sor,

egy új sporttörvény kidolgozása ésmajdani, elôreláthatóan május-júniusielfogadását követôen. Tény: szerkeze-tében, személyi létszámát figyelembevéve, a mai MOB egyszerûen, mindenerôfeszítése ellenére sem tûnik alkal-masnak a magyar sportirányítás csúcs-szervétôl elvárható magas szintû éssokrétû tevékenység gördülékeny ellá-tására.

A másik megjegyzésünk a finanszí-rozással kapcsolatos. Érzékelhetô,hogy a MOB a rohamosan közelgôXXX. Londoni Olimpiai Játékok miattelsô lépésként a sportfinanszírozásgondjain igyekszik enyhíteni, egybenazt átlátható, egycsatornás rendszerréátalakítani, elkerülendô a tisztázatlanátfedéseket, s egyben biztosítani,hogy az állami támogatás annak rendjeés módja szerint, idôben álljon a fôsze-replôk rendelkezésére, annál is inkább,mert az idei esztendô különleges fon-tosságú az olimpiai kvalifikációs verse-nyek következtében.

• • •Január 22-én együttes ülésen vitatta

meg a MOB szakmai, tudományos, va-lamint orvosi bizottsága az elnökség elékerülô javaslatot, ahol Molnár Zoltánfôtitkár adott részletes tájékoztatást a2011. évi költségvetés kérdéseirôl.

Az elôzmények ismertetése soránelmondta, hogy a sporttörvény módo-sítása után a MOB tesz javaslatot asport-köztestületekkel történô egyez-tetés után az állami sporttámogatás je-lentôs részének – mintegy 5.6 milliárd

– arányaira. Dönt az olimpiai mozgalomfeladataival összefüggô állami támoga-tások felhasználásáról és folyósítjaazokat.

Mindez a sportban érdekeltek több-ször ismételt igénye szerint az egycsatornás finanszírozás megvalósításá-nak elsô, fontos lépése, hiszen a gyorsdöntéseket követôen a jövôben a for-rások késés nélkül, idôben eljutnakmajd a támogatottakhoz – nyomatéko-sította a fôtitkár.

A MOB, mint ernyôszervezet, az ér-dekeltekkel együttmûködve, egyezte-tést követôen állami feladatokat vé-gezhet, s a szakszerûbb elosztás utánhatékonyabban segítheti a feladatokvégrehajtását, elsôsorban az olimpiaifelkészülést.

Megemlítette, hogy a megszûnô,átalakuló sport közalapítványok közül aWesselényi június végéig még mûkö-dik, hiszen a Csanádi iskola fenntartá-sa is feladatai közé tartozik. A sporto-lók támogatását illetôen az átalakítottGerevich-ösztöndíj ügyintézését aMOB már átvette.

Az átalakítás a 2002-es idôszakhozhasonló, amikor a MOB dönthetett azolimpiai felkészülés, és az olimpiaimozgalommal összefüggô állami tá-mogatások felosztásáról. Ezt a jogkörtazonban elôbb 2004. januártól megakarták szüntetni, majd az athéni olim-piára való tekintettel erre csak 2005.januárjától került sor.

A 22.3 milliárd összegû sportkölt-ségvetésbôl 5.6 milliárd kerül a MOBdöntési hatáskörébe. Ebbôl 2.1 milliárdsegíti az olimpiai felkészülést. Ennekaz összegnek az elosztására vonatkozóelképzelésekrôl, szakmai egyeztetéstörtént a köztestületek fôtitkáraival.Majd az együttesen kialakított javasla-tot a köztestületek vezetôi azon az ér-tekezleten jóváhagyták, amelyet Bor-


szigorú elszámoltatás, a legeredmé-nyesebb sportolókat és edzôket érintôElit kategória felállítása és felkészülé-sük kiemelt támogatása. Ugyancsakpozitív iránynak tekintjük a szakmai kol-légium felállítását a szövetségi javasla-tok körültekintô elbírálásánál, továbbáa MOB által meghirdetett kölcsönösbizalmon alapuló partneri együttmûkö-dést a szövetségekkel és a sportbarát-ügyintézés meggyorsítását.

Megítélésem szerint, az olimpiaieredményesség irányában eddigmegtett minden lépés fontos, azon-ban az igazán meghatározó ebben ahelyzetben is az emberi tényezô, te-kintettel arra, hogy amikor e sorokatírom, az olimpiai megnyitóig márcsak mintegy 16 hónap van hátra.Rendkívül rövid idô! A helyzet elsôszámú kulcsa - feltételezve a magátólértetôdôen szükséges támogatási

összegek biztosítását - a meghirde-tett kölcsönös bizalmon alapuló part-neri együttmûködés és összefogás.Meggyôzôdésem: a hazai verseny-sport eredményességéért felelôssé-get érzô és tenni tudó edzôkollégákés sportszakemberek igazi partneriegyüttmûködésére, határorozottösszefogására most is biztosan szá-míthatunk.

DDrr.. OOrrmmaaii LLáásszzllóó

ELSÔ LÉPÉSEK - ÚJ ÚTON

Meghatározó szerephez jutott a MOBLONDON – PRIORITÁS

MMéégg aa ttaavvaallyyii ppaarrllaammeennttii vváállaasszzttáássookk eellôôtttt aa MMaaggyyaarr OOlliimmppiiaaii BBiizzoottttssáággbbaann tteettttllááttooggaattáássaa aallkkaallmmáávvaall hhaannggssúúllyyoozzttaa OOrrbbáánn VViikkttoorr:: aa ssppoorrttoott ssttrraattééggiiaaii áággaazzaattnnaakktteekkiinnttii,, ss eezztt mmaajjdd kkoorrmmáánnyyaa iiss éérrvvéénnyyrree jjuuttttaattjjaa.. AA ppaarrllaammeennttbbeenn kkéétthhaarrmmaaddoossttööbbbbssééggeett ééllvveezzôô kkoorrmmáánnyyzzóó eerrôôkk aazzuuttáánn kkééttssééggeett kkiizzáárróóaann sszzáámmooss vváállttoozzáásstt vvee--zzeetttteekk bbee mmáárr 22001100--bbeenn,, ss aa ppaattiinnááss,, kkiieemmeelltt kköözztteessttüülleett,, aa MMOOBB iiss úújj úúttrraa iinndduullttaa kköözzttáárrssaassáággii eellnnöökkkkéé eellôôllééppeetttt eellnnöökkee,, SScchhmmiitttt PPááll hheellyyéérree eeggyyhhaannggúúaann mmeeggvváá--llaasszzttootttt úújj eellnnöökk,, aazz uuggyyaannccssaakk oolliimmppiiaaii bbaajjnnookk uuttóódd,, BBoorrkkaaii ZZssoolltt vveezzeettéésséévveell..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

kai Zsolt a MOB elnöke és Bánki Erikaz Országgyûlés Sport- és TurisztikaiBizottságának vezetôje tartott, kifeje-zetten ezzel a céllal.

Ezzel egy idôben megkezdôdött asportági szakszövetségek részletes tá-jékoztatása. A forrás emelkedésével, atámogatás összege az elmúlt háromesztendôben jó eredményeket elértszövetségek esetében emelkedett, deúgyszólván egyetlen sportszövetség-nél sem csökkent. Az összegek 40százalékát normatív alapon, 60 száza-lékát pedig a feladatokat tekintve osz-tották el. Molnár Zoltán hangoztatta,hogy a szövetségek a támogatásokfelhasználását illetôen a korábbinál lé-nyegesen szigorúbb, következetesebbelszámoltatásra készülhetnek.

A Nemzeti Sportszövetség változat-lanul 475 millióval támogathatja asportági szakszövetségek mûködésikiadásait.

A Paralimpiai Bizottság a tavalyi saj-nálatosan elmaradt támogatásávalszemben most 55 milliót javasolnakés a világjátékokon való felkészülésreés részvételre további 15 milliót irá-nyoznak elô.

Az olimpiai járadék, a Nemzet Spor-tolóinak elismerése, az átalakított Ge-revich-ösztöndíj és a Bay Béla edzôiprogram ügyintézése egyaránt a MOBIroda feladatai közé tartozik. A korábbikormányhatározattal megszûnt MezôFerenc Sportközalapítvány kuratóriu-

ma változatlan összetételben a MOBegyik bizottságaként folytatja hasznosmûködését. Az eddigiekhez hasonlóanaz idôs, rászoruló kiváló hajdani sport-embereket, szakvezetôket segítenekmajd a 16.2 milliós forrásból.

Az átalakított Gerevich-ösztöndíj ki-emelt támogatást biztosít a legutóbbihárom évben olimpiai, illetve az olim-pia mûsorán szereplô versenyszámok-ban világbajnokságot nyert 10 ver-senyzônek (400 ezer forint, lásd 11..ttáábblláázzaatt), továbbá csapatban ugyan-csak olimpiai vagy világbajnokságotnyert 16 játékosnak, illetve versenyzô-nek (300 ezer forint), valamint edzôik-nek, illetve szövetségi kapitányaiknak.A további olimpikonok támogatásáratervezett összegekre a szövetségek aszámukra biztosított keretek terhéretehetnek javaslatot.

Molnár fôtitkár szerint a Gerevich-ösztöndíj szisztémáját annak érdeké-

ben dolgozták át, hogy a londoniéremesélyesek felkészülése zavarta-lan legyen, mindennapjaikat ne ár-nyékolják be megélhetési gondok.Ennek szellemében került 932 millióforint az ösztöndíjrendszerbe. A leg-fôbb londoni esélyesek – akik Peking-ben érmet, vagy az elmúlt három év-ben világbajnoki címet szereztek –havi 400 ezer forintot kapnak adó-mentesen, és hasonló összeg illetimeg edzôiket és a szövetségi kapitá-nyokat is.

A csapatban ugyancsak olimpiai ér-met, vagy világbajnokságot nyert ti-zenhat sportoló és edzô 300-300 ezerforintot kap. Ez Benedek Dalmára,Csipes Tamarára, Kiss Tamásra, Ko-zák Danutára, Kozmann Györgyre ésSzabó Gabriellára, valamint edzôjükrevonatkozik, az olimpiai bajnok férfivízi-labda-válogatott esetében azonbanKemény Dénes vezetésével a póló-szövetség szeretné elosztani a kapottösszeget.

A Patrónus Program folytatását azérdekelt edzôkkel folytatott személyestárgyalásokon tisztázzák. Folytatódikaz utánpótlás-nevelô Héraklész prog-ram, amely az elmúlt idôszak egyik si-kertörténetét testesíti meg.

A válogatott keret tagjainak emeltsportegészségügyi vizsgálatait 120millióval támogatják. De ezúttal priori-tásokat javasolnak. Így az olimpiárautazó minden versenyzônek kiemeltkardiológiai vizsgálaton kell átesnie, hi-szen ezzel Kolonics György tragikushalálához hasonló eseteket talán sike-rül megelôzni. De azt is tervezik, hogya válogatott kereteket segítô sport-egészségügyiek tiszteletdíját a Gere-vich-ösztöndíj keretében, azaz adó-mentesen és fôleg idôben, késés nél-kül fizessék.

A dopping elleni küzdelem sport-szakmai feladataira 183.5 milliót java-solnak. Az elv változatlanul a zéró tole-rancia. Amit elsôsorban megelôzés-sel, neveléssel, felvilágosítással kíván-nak elérni, de a korábbiakhoz hasonló-an minden kiutazó számára kötelezôlesz a MOB doppingellenes kódexé-nek vállalása.


11.. ttáábblláázzaattHHaavvii nnééggyysszzáázzeezzeerr ffoorriinnttooss öösszzttöönnddííjjaatt kkaapp::Berki Krisztián (torna, világbajnok2010)Vajda Attila (kajak-kenu, olimpiai bajnok2008)Cseh László (úszás, olimpiai ezüstérmes2008)Gyurta Dániel (úszás, világbajnok2010)Hosszú Katinka (úszás, világbajnok2009)Fodor Zoltán (birkózás, olimpiai ezüstérmes2008)Janics Natasa (kajak-kenu, világbajnok2010)Kovács Katalin (kajak-kenu, világbajnok2009)Marosi Ádám (öttusa, világbajnok2009)Sidi Péter (sportlövészet, világbajnok 2010)

Diadalmas ünnep: így repült vízbe Kemény Dénes és csapata a gyôztes olimpiai döntôután – Sydneyben, Athénban és Pekingben is… Londonban negyedszerre is örömmelismételnének

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

A fôiskolai és egyetemi, valamint di-áksportot továbbra is támogatják. AMOB mûködésére pedig 158 milliót ja-vasol az elôterjesztés.

A londoni olimpiai felkészülés, feles-leges ismételni, természetszerûen pri-oritást élvez a szervezet tevékenysé-gében, ennek gerince pedig a finanszí-rozás tekintetében a Gerevich-ösztön-díj rendszer. A MOB elnöksége azalábbiak szerint hagyta jóvá a szabályo-zás elveit és gyakorlati tervezetét:

Az állami sportirányítás a MagyarOlimpiai Bizottsággal szorosan együtt-mûködve megalkotja a legeredménye-sebb olimpiai bajnokunkról, GerevichAladárról elnevezett sportösztöndíjrendszert, a Sportról szóló 2004. I. tör-vény 58. § (2) pontjában rögzített felha-talmazás alapján.

A Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer szabályait a jelen szabályzatrögzíti.

A Gerevich Aladár-sportösztöndíjcélja: a megfelelô anyagi feltételek biz-tosítása a Magyar Köztársaság képvi-seletében versenyzô sportolók, vala-mint a felkészítésüket végzô sport-szakemberek zavartalan és magasszintû sporttevékenységéhez.

A jelen Szabályzatban alkalmazott éskülön nem definiált meghatározások-kal kapcsolatban a Sportról szóló 2004.I. törvény az irányadó.

I. Gerevich Aladár – sportösztöndíj

A 2004. évi I. törvény 58. § (1)meghatározza a sportösztöndíjasokszemélyi és idôbeli hatályát a követke-zôk szerint:

„Az olimpián és a speciális világjáté-kokon kiemelkedô sporteredmény el-

érése érdekében az olimpiai és a spe-ciális világjáték-válogatott kerettagsportolók, továbbá az azok felkészíté-sében közremûködô sportszakembe-rek részére – legfeljebb négy évre –Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható.A sportösztöndíj a nemzeti válogatottkerettag sportoló tanulmányainak elô-segítésére is biztosítható."

A sportösztöndíjak fedezetét az álla-mi költségvetésbôl a MOB biztosítja,és a 2004. I. tv. 38. § (3) i) pont felha-talmazása alapján mûködteti a sport-ösztöndíj-rendszert.

11.. A sportösztöndíj mértékét és ado-mányozásának feltételeit a sport irányí-tásáért felelôs miniszter – a MOB ja-vaslata alapján – rendeletben állapítjameg.

22.. A sportösztöndíj adományozásáróla MOB elnöksége dönt és folyósítjaazt. A sportösztöndíjak adómentessé-ge, vagy adókötelezettsége a szemé-lyi jövedelemadóról szóló hatályos tör-vény alapján kerül meghatározásra.

33.. A sportösztöndíjak kezelésére, adöntések elôkészítésére a MOB el-nöksége saját hatáskörben SzakmaiKollégiumot hoz létre.

Az olimpiai sportágak esetében aMOB Szakmai Kollégiuma tesz javas-latot a sportösztöndíjakra a MOB el-nökségének, a paralimpiai sportágakesetében a Magyar Paralimpiai Bizott-ság (MPB), a többi speciális világjáté-kokon szereplô sportágak esetében aFogyatékosok Nemzeti Sportszövet-sége (FONESZ) dönt az alábbi elvekalapján:

• A Szakmai Kollégium a rendelke-zésre álló éves sportösztöndíj-összegalapján megállapítja a MOB, az MPBés a FONESZ éves keretösszegét.

• A MOB keretösszegébôl tartalék-keretet különít el, mely nem haladhat-ja meg a rendelkezésre álló összeg10, azaz tíz százalékát. A tartalékkeretfelhasználásáról a MOB elnökségeegyedi elbírálás alapján dönt.

• Meghatározza a kiemelt ösztöndí-jak kiegészítését a szövetségek szá-mára.

• Megállapítja a szövetségi sportösz-töndíjak keretösszegét.

• Az elnökség külön döntése alapjánalaptámogatást biztosíthat az elôzôolimpián részt vett, vagy a következôolimpián kvalifikációra esélyes sport-ágak részére.

II. Kiemelt sportösztöndíjKiemelt sportösztöndíjban részesít-

hetôk a MOB Szakmai Kollégiumánakjavaslata alapján az elôzô három évbenOlimpiai Játékokon (Paralimpián) és vi-lágbajnokságokon (Speciális világjáté-kokon) kizárólag olimpiai versenyszám-ban eredményt elért versenyzôk, játé-kosok, azok edzôi, továbbá szövetségikapitányai, valamint az olimpiai felké-szülésben közvetlenül résztvevôegyéb sportszakemberek.

A magyar olimpiai mozgalomban ki-emelkedô eredményekkel rendelkezôedzôk, szövetségi kapitányok részére– akik az aktuális olimpiai játékokra tör-ténô felkészítésben részt vesznek – aMOB elnöksége kiemelt edzôi sport-ösztöndíjat biztosít.

II/1. Kiemelt edzôi sportösztöndíj:

SSppoorrttöösszzttöönnddííjj öösssszzeeggee:: 550000..000000 FFtt..A MOB elnöksége a Szakmai Kollé-

gium javaslata alapján a Kiemelt EdzôiSportösztöndíj kategóriában az edzôk-rôl és szövetségi kapitányokról egyéni-leg határoz, mérlegelve a pályafutásukalatt elért eredményeiket.

II/2. Egyéni sportágak kiemelt sportösztöndíja:11.. SSppoorrttoollóóii kkaatteeggóórriiaa::

AA ssppoorrttöösszzttöönnddííjj öösssszzeeggee:: hhaavvii 440000..000000 FFtt..Kaphatja:• egyéni olimpiai érmes versenyzô, • egyéni világbajnok versenyzô. – A MOB elnöksége a Szakmai Kol-

légium javaslata alapján a versenyzôk-rôl egyénileg dönt, mérlegelve a spor-toló elért eredményeit és pályafutását.

– A versenyzôk besorolása két évreszól, de a Szakmai Kollégium éventefelülvizsgálja azt, és indokolt esetbenjavaslatot tesz a MOB elnökségéneka változtatásra.

– Egy versenyzô csak egy besorolásalapján részesülhet sportösztöndíjban.


22.. ttáábblláázzaattAA MMOOBB iiddeeii sszzöövveettssééggii ttáámmooggaattáássaaii ((zzáárróójjeellbbeenn aa ttaavvaallyyii öösssszzeegg))::1. kajak-kenu 332 millió (321 millió) 2. úszás 240 (173)3. vízilabda 190 (197,9) 4. vívás 176 (171)5. cselgáncs 105 (94) 6. birkózás 98 (88)7. kézilabda 95 (93,3) 8. atlétika 90 (74)9. korcsolya 70 (57,5) 10. ökölvívás 70 (60)

11. sportlövészet 67 (30,5) 12. öttusa 67 (60)13. torna 47 (32,5) 14. evezés 40 (39)15. asztalitenisz 36 (29,5) 16. súlyemelés 25 (17)17. tenisz 17 (13) 18. taekwondó 16 (14)19. mûugrás 15 (10,8) 20. triatlon 14 (11)21. sí, sílövészet 13 (9) 22. kerékpár 10 (9)23. vitorlázás 10 (8) 24. hegyikerékpár 10 (8)25. jégkorong 10 (7) 26. kosárlabda 10 (6)27. szörf 10 (7) 28. hosszútávúszás 7 (7)29. íjászat 7 (5) 30. rg 7 (6)31. BMX 7 (6) 32. röplabda 7 (6)33. lovaglás 7 (6) 34. labdarúgás (5) 35. tollaslabda 5 (4) 36. szinkronúszás 5 (4)37. curling 2 (2) 38. golf 2 (2)39. gyeplabda 2 (2) 40. rögbi 2 (2)41. hódeszka 2 (2) 42. szánkó 2 (2)

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

22.. EEddzzôôii kkaatteeggóórriiaa::AA ssppoorrttöösszzttöönnddííjj öösssszzeeggee:: hhaavvii

440000..000000 FFtt..Kaphatja:• egyéni olimpiai érmes versenyzô

edzôje, • egyéni világbajnok versenyzô ed-

zôje. – A MOB elnöksége a Szakmai Kol-

légium javaslata alapján dönt az edzôkbesorolásáról. Az edzô besorolását alegjobb versenyzôjének eredményes-sége határozza meg. Ha a versenyzôsportösztöndíj besorolása változik,vagy megszûnik a sportösztöndíjra jo-gosultsága, úgy az edzô sportösztöndí-ja is módosulhat vagy megszûnhet.

– Különösen kiemelkedô munkátvégzô edzôket, szövetségi kapitányo-kat a MOB elnöksége – a SzakmaiKollégium javaslata alapján – egyediés kivételes döntéssel részesíthetsportösztöndíjban.

– Egy edzô csak egy besorolás alap-ján kaphat sportösztöndíjat.

II/3. Csapatsportágak és egyéni sportágak

csapat-versenyszámainakkiemelt sportösztöndíja

11.. SSppoorrttoollóóii kkaatteeggóórriiaa::AA ssppoorrttöösszzttöönnddííjj öösssszzeeggee:: 220000..000000 -- 330000..000000 FFtt..Kaphatja:• olimpiai érmes csapat versenyzô-

je/játékosa (2-4, vagy több fôs csapa-tok),

• világbajnok csapat versenyzôje/já-tékosa (2-4, vagy több fôs csapatok).

– A MOB elnöksége a Szakmai Kol-légium javaslata alapján a versenyzôk-rôl/játékosokról egyénileg dönt, mér-legelve a sportoló elért eredményeités pályafutását.

– Az érintett szövetségi kapitányoka megállapított keretösszegen belül el-térô javaslatot is tehetnek.

– A versenyzôk/játékosok besorolá-sa két évre szól, de a Szakmai Kollégi-um évente felülvizsgálja azt, és indo-kolt esetben javaslatot tesz a MOB el-nökségének a változtatásra.

– Egy versenyzô/játékos csak egybesorolás alapján részesülhet sport-ösztöndíjban.

EEddzzôôii kkaatteeggóórriiaa::AA ssppoorrttöösszzttöönnddííjj öösssszzeeggee:: hhaavvii 330000.. 000000 FFtt..Kaphatja:• olimpiai érmes csapat (2-4, vagy

több fôs csapatok) szövetségi kapitá-nya vagy vezetôedzôje,

• világbajnok csapat (2-4, vagy többfôs csapatok) szövetségi kapitányavagy vezetôedzôje.

– A MOB elnöksége a Szakmai Kol-

légium javaslata alapján dönt a szövet-ségi kapitányok, vezetôedzôk besoro-lásáról. A szövetségi kapitány, vezetô-edzô besorolását a legjobb versenyzô-jének/játékosának eredményességehatározza meg. Ha a versenyzô/játé-kos sportösztöndíj besorolása változikvagy megszûnik a jogosultsága asportösztöndíjra, úgy a szövetségi ka-pitány, vezetôedzô sportösztöndíja ismódosulhat vagy megszûnhet.

– A különösen kiemelkedô munkátvégzô szövetségi kapitányokat vagyvezetôedzôket a MOB elnöksége – aSzakmai Kollégium javaslata alapján– egyedi és kivételes döntés alapjánrészesítheti sportösztöndíjban.

– Egy szövetségi kapitány, vezetô-edzô csak egy besorolás alapján kap-hat sportösztöndíjat.

III. A szövetségi sportösztöndíj keretösszegek

meghatározása 11.. A szövetségi sportösztöndíj keret-

összegbôl a II. pont alá nem tartozóversenyzôk, edzôk, szövetségi kapitá-nyok, egyéb sportszakemberek, vala-mint az utánpótláskorú versenyzôk ésazok edzôi is részesülhetnek.

22. Az éves keretösszegen belül aMOB elnöksége a Szakmai Kollégiumjavaslata alapján határozza meg a szö-vetségek, a FONESZ és a MPB keret-összegét.

A sportösztöndíjra az olimpiai sport-ágak esetében a MOB Szakmai Kollé-giuma, a paralimpiai sportágak eseté-ben a MPB, a többi speciális világjáté-kokon szereplô sportág esetében aFONESZ tesz javaslatot.

33.. A szövetségi sportösztöndíj-keret-összeget a sportági eredményekenalapuló pontrendszer alapján kiszámí-tott támogatás határozza meg.

44.. A sportágak eredményszámítása A sportösztöndíj keretek kialakításá-

nak alapját a jelen Szabályzat III. / 4.pontjában rögzített „MOB-pontértéktáblázat" nevet viselô pontozásos rend-szer jelenti.

A pontozásos rendszer kiemelkedôjelentôséget tulajdonít az Olimpiának,a Paralimpiának, a Speciális Világjáté-koknak (táblázatban együtt: Olimpia),a világbajnokságoknak és Európa-baj-nokságoknak. Figyelembe veszi apontrendszerbe bevont eseményekperiodikus ismétlôdését, az egyénisportágak többszemélyes és váltó ver-senyszámainak sajátosságait, a legidô-sebb utánpótlás-korosztály eredmé-nyeit, illetve külön szorzót alkalmaz acsapatsportágakra bevont eseményekperiodikus ismétlôdésére, az egyénisportágak többszemélyes és váltó ver-senyszámainak sajátosságaira, a legi-dôsebb utánpótlás-korosztály eredmé-nyeire, illetve külön szorzót alkalmaz acsapatsportágakra.


PPoonnttéérrttéékk ttáábblláázzaatt aa ssppoorrttáággii eerreeddmméénnyyeessssééggii ttáámmooggaattáássookk eelloosszzttáássááhhoozz11.. AA kküüllöönnbböözzôô vviilláággvveerrsseennyyeekkeenn eelléérrtt hheellyyeezzéésseekk éérrttéékkppoonnttjjaaiiOOlliimmppiiaa,, PPaarraalliimmppiiaa,, SSppeecciiáálliiss VViilláággjjááttéékkookk,, vviilláággbbaajjnnookkssáágg

Megjegyzés: azokban a sportágakban és korosztályokban, amelyekben nemrendeznek Eb-t, a pontszámokat 1,5-ös szorzóval kell számolni!

EEuurróóppaa--bbaajjnnookkssáágg

Megjegyzés: azokban a korosztályokban, amelyekben nem rendeznek vb-t apontszámokat 2-es szorzóval kell számolni!

22.. AA kküüllöönnbböözzôô kkoorroosszzttáállyyookknnááll aallkkaallmmaazzootttt sszzoorrzzóókk

33.. AA vviilláággvveerrsseennyyeekk cciikklluussaaiihhoozz kkaappccssoollóóddóó sszzoorrzzóókk

helyezés I. II. III IV. V. VI. VII. VIII.pont 12 9 7 5 4 3 2 1

helyezés I. II. III. IV. V. VI.pont 7 5 4 3 2 1

korosztály szorzófelnôtt 5legidôsebb utánpótlás korosztály 2

Olimpia vb Eb4 éves ciklus 9 5 43 éves ciklus - 4 32 éves ciklus - 3 2évenkénti ciklus - 2 1

44.. EEggyyéénnii ssppoorrttáággaakk vveerrsseennyysszzáámmaaiinnaakk sszzoorrzzóóii

55.. CCssaappaattssppoorrttáággaakk sszzoorrzzóóiiegyszerre 0,5pályán lévô játékosok száma

egyéni 1,00páros 0,75 x létszámcsapat 0,5 x létszám

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

A szövetségi pontszámok megha-tározásánál csak azok az eredmé-nyek számítanak, amelyeket az olim-piai, paralimpiai, valamint a SpeciálisVilágjátékok sportágaiban, az olimpia,paralimpia, valamint a Speciális Vi-lágjátékok mûsorán szereplô ver-senyszámokban értek el, az utolsónégy évben. Kivételt csak azok a ver-senyszámok jelentenek, melyek rotá-cióban szerepelnek az olimpiai játékokmûsorán.

A Szakmai Kollégium az így kialakultsportági összpontszám arányában ha-tározza meg a sportági keretösszege-ket.

A megállapított szövetségi keret-összegek belsô sportösztöndíj-felosz-tási arányait a Szakmai Kollégium ja-vaslata alapján a MOB elnökségeegy évre határozza meg, és annakváltozásáról is a MOB elnökségedönt.

– A szövetségek a rendelkezésre ál-ló keretösszegük legfeljebb 50%-áigtehetnek javaslatot az edzôk és egyébsportszakemberek ösztöndíjára.

– A csak alaptámogatásban része-sülô szövetségek a rendelkezésre ál-ló keretösszegük 1/3-áig tehetnek ja-vaslatot az edzôk és egyéb sportszak-emberek ösztöndíjára.

A MPB és a FONESZ a jelen sza-bályzat III./4. pontjában részletezettrendszer szerint tesz javaslatot a szer-vezeten belül mûködô sportágak kö-zötti elosztási arányokra.

A sportösztöndíj elosztásának alap-jául szolgáló eredmények évente vál-toznak, így a szövetségek, az MPB ésa FONESZ keretösszegét, a kritériu-mok teljesítését a MOB Szakmai Kol-légiuma évente felülvizsgálja, és szük-ség esetén javaslatot tesz a MOB el-nökségének a keretösszegek módosí-tására.

A MOB elnöksége által meghatá-rozott éves keretösszeg megismeré-se után a szövetségek, az MPB és aFONESZ egy megadott határidôn be-lül személyre lebontott sportösztön-díj-felosztási javaslatot állít össze.

A szövetségi keretbôl adható Gerevich Aladár-sportösztöndíj

összeghatárai:SSppoorrttoollóóii 3300..000000 –– 330000..000000 FFtt//ffôô//hhóóEEddzzôôii 5500..000000 –– 330000..000000 FFtt//ffôô//hhóó

MPB és FONESZ esetében: SSppoorrttoollóóii:: 2200..000000 –– 115500..000000 FFtt//ffôô//hhóóEEddzzôôii:: 2200..000000 –– 115500..000000 FFtt//ffôô//hhóó

Az összegeket 1.000 Ft-ra kerekítvekell megadni.

A Magyar Speciális Olimpiai Szövet-ség (MSOSZ) esetében a sportösz-töndíj-keret teljes egészében azedzôk támogatására fordítandó.

A szövetségek által beküldött ösz-töndíj felosztási javaslatokat a Szak-mai Kollégium szövetségenként felül-vizsgálja, majd véleményezés kísére-tében a MOB elnöksége elé terjesztijóváhagyásra.

A MOB elnökségének sportösztön-díjjal kapcsolatos döntésérôl a Szak-mai Kollégium levélben értesíti a szö-vetségeket, a FONESZ-t és az MPB-t, azok pedig az érintett sportegyesü-leteket, versenyzôket, edzôket és azegyéb sport szakembereket.

A pályázat alapján sportösztöndíjbanrészesülôknek nyilatkozniuk kell ar-ról, hogy a MOB elnöksége által elôírtkötelezettségeknek eleget tesznek.

A szövetségek az év során a Szak-mai Kollégium által meghatározottegy alkalommal módosíthatják javas-latukat az éves sportági keretössze-gen belül. (Rövidebb idôszakra nemlehet javaslatot tenni.) A szövetségekekkor tehetnek javaslatot a lejáró idô-tartamú sportösztöndíjak meg-hosszabbítására, törlésére, módosítá-sára, vagy új személyek bevonására.

IV. Egyéb rendelkezések11.. A megítélt sportági sportösztön-

díj-keretek az adott év január 1-tôl de-cember 31-ig érvényesek.

22.. A szövetségek javaslatukat azelnökségük jóváhagyásával, az elnökvagy a fôtitkár aláírásával nyújthatjákbe, feltüntetve az elnökségi határozatszámát.

33.. Sportösztöndíjat csak válogatottkerettag versenyzô/játékos kaphat.

44.. Edzôi sportösztöndíjban kizárólagazok a sportegyesületi edzôk, vala-mint a válogatott keretekkel dolgozószövetségi kapitányok, edzôk része-sülhetnek, akik legalább középfokúedzôi végzettséggel rendelkeznek. Aválogatott keretekkel foglalkozóegyéb sportszakemberek csak szak-irányú végzettséggel részesülhetneksportösztöndíjban.

55.. Külföldi állampolgárságú edzô isrészesülhet sportösztöndíjban, ha

• a MOB Szakmai Kollégiuma ré-szére mellékeli az egyesületével,szövetségével kötött munkaszerzô-dést.

• Legalább középfokú edzôi vég-zettséget igazoló okirat honosítottpéldányát csatolja a dokumentumok-hoz.

• Rendelkezik a magyar hatóságokáltal kiadott adóazonosító jellel, TAJ-kártyával, bankszámlával.

• Tartózkodási engedélye legalábba munkaszerzôdés idôtartamávalmegegyezô idôtartamú.

66.. Új sportösztöndíjasként javasol-tak esetében ki kell tölteni a sport-szakemberi/sportolói nyomtatványo-kat (pályázat a Gerevich Aladár sporto-lói/sportszakemberi sportösztöndíjra).

Ezek mellé csatolni kell:• az érintett sportegyesületének

nyilatkozatát,• szövetségének nyilatkozatát.Edzôk esetében az edzôi végzett-

séget, sportszakemberek esetében aszakirányú végzettséget igazoló ok-mány másolatát is csatolni kell a be-adandó dokumentumokhoz.

77.. Az adott félévre elveszíti jogo-sultságát az a sportösztöndíjas, aki ameghatározott adatszolgáltatási határ-idôket 45 nappal túllépi.

88.. Az adatokban idôközben bekö-vetkezett esetleges változásokat asportösztöndíjas és egyesülete a szö-vetségen keresztül köteles haladék-talanul jelezni a MOB Szakmai Kollé-giumának. Ennek elmulasztása ese-tén a MOB elnöksége részben, vagyegészben megvonhatja a sportösz-töndíjat.

V. A sportösztöndíjak kifizetése

11.. A megítélt sportösztöndíjakat aMOB utalja át minden hónap 15. nap-jáig az érintettek bankszámlájára, ki-véve, ha a sportösztöndíjasok hiányo-san töltötték ki az adatlapot. A kifize-tésekkel kapcsolatos minden admi-nisztrációt a MOB lát el.

22.. A MOB elnöksége a sportösztön-díj kifizetését doppingvétség esetén avizsgálat idejére felfüggeszti, bizo-nyosság esetén megszünteti.

VI. Különleges esetek

Különleges méltánylást érdemlô ésindokolt esetben a MOB Elnöksége –kérelemre kivételesen eltekinthet aSzabályzat valamely rendelkezésénekalkalmazásától, ha ahhoz a MagyarOlimpiai Bizottságnak fontos érdekefûzôdik.


66.. AAzz eerreeddmméénnyyeekk éérrttéékksszzoorrzzóóii aazz eerreeddmméénnyyeekk eelléérréésséétt kköövveettôô éévveekkbbeenn

77.. IIffjjúússáággii oolliimmppiiaa A felnôtt olimpiákra kiszámított pontszám 50 %-a kerül beszámításra a sport-ágaknak.

1. év 2. év 3. év 4. évOlimpiai, vb. Eb 1 0,8 0,4 0,2Utánpótlás vb, Eb 1 0,5 0 0

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

A Magyar Olimpiai Akadémia hu-szonöt évérôl kell számot adnunk. Afeladat ugyan abból az okból kifolyólagkönnyû is meg nehéz is: nagyon sok aszámba vehetô esemény vagyis, túlsá-gosan gazdag a termés.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságmegalakulásától kezdve Pierre de Cou-bertin arra törekedett, hogy ne csak aversenypályákon találkozzon a világ if-júsága, hanem az olimpiai eszme je-gyében szintén egybeforrjon. A mûvé-szeti olimpiákat is ezért szorgalmaztaés alapította meg 1912-ben. Ezt köve-tôen egy olimpiai akadémia tervén dol-gozott, erre azonban már nem futottaerejébôl és pénzébôl. Többszöri próbál-kozás után 1947-ben John Ketseas ésCarl Diem nyújtotta be a NOB-nak azolimpizmus elméleti problémáit össze-fogó nemzetközi akadémia tervezetét.

A NOB vezérkara egyhangúlag elfo-gadta a memorandumot és a HellénOlimpiai Bizottságot kérték fel a Nem-zetközi Olimpiai Akadémia létrehozá-sára. A NOA elsô ülését 1961-ben ren-dezték Olümpiában, az ókori stadiontólnem messze. Magyarország a kezde-tektôl aktívan érdeklôdött az évenkéntismétlôdô programok iránt és alkalomadtán neves elôadókkal (dr. Kereszté-nyi József, dr. Csanádi Árpád stb.) já-rultunk hozzá a színvonal emeléséhez.

Hivatalos kapcsolódásunk a Nem-zetközi Olimpiai Akadémiához azonbankülönbözô politikai okok miatt váratottmagára. Mintegy áthidaló megoldás-ként a 70-es évektôl kezdve az ELTEEötvös Kollégiumában, valamint a TIT-ben folyt színvonalas olimpiai szeminá-rium, amit tulajdonképpen a MOAelôdjének tekinthetünk.

A szovjet glasznoszty hatására a 80-as évek közepétôl kezdve hazánkbanis fellazultak a politikai-ideológiai viszo-nyok és 1985-ben a MOB elhatározta,hogy belépünk a Nemzetközi OlimpiaiAkadémia tagjai sorába. Ez akkoribannagy feltûnést keltett, mivel a keletiblokkból elsôként közelítettünk a NOA-hoz. A MOB 1985. október 10-én elfo-gadta a Magyar Olimpiai Akadémia(MOA) megalapításáról és mûködésé-rôl szóló elôterjesztést. Viszonylag rö-vid elôkészítô szakasz után november23-án megalakult a Magyar OlimpiaiAkadémia Tanácsa, melynek elsô ülé-sén Juan Antonio Samaranch elnök isrészt vett és felszólalt. A világon hu-szonhatodikként létrehozott magyarakadémia a MOB intézményeként mû-

ködik azóta is. A MOA alapvetô célki-tûzése a hazai, illetve a nemzetköziolimpiai mozgalom elemzése, múltjá-nak, jelenének és jövôjének tanulmá-nyozása, az olimpizmus alapelveinekterjesztése, tudományos, illetve nép-szerûsítô tevékenység folytatása.

A Magyar Olimpiai Akadémia dr.Schmitt Pál elnök és dr. Kutassi Lászlófôtitkár vezetésével kezdte meg mun-káját. A MOA Tanács létrejötte után alegfontosabb feladat a tevékenységikörök meghatározása, illetve a mûkö-dési feltételek megteremtése. Négyéves olimpiai ciklusokra tervezték amunkát, melyet elsôsorban a Testne-velési Egyetem szakembergárdájára éslétesítményeire építettek. 1990-tôl dr.Aján Tamás a MOA elnöke, 1992-tôlpedig, titkára, majd 1995-tôl fôtitkáradr. Jakabházyné Mezô Mária lett. Veze-tésükkel és az idônként változó össze-tételû – de mindig aktív és egységes –MOA Tanács segítségével oldja megazóta is szerteágazó feladatait a MOA.A szervezeti és mûködési szabályzat ki-dolgozása során vita tárgyát képezte,hogy legyen-e tagsága a MOA-nakvagy ne. Végül konszenzus született,hogy csupán a Tanácsnak legyenektagjai, akik az elnök és a fôtitkár irányí-tásával ellátják az aktuális teendôket.

A Magyar Olimpiai Akadémia mun-kájának egyik fókuszában a tudomá-nyos vizsgálódás áll, vagyis a tudo-mány eszközeivel kutatni az egyete-mes és a magyar olimpizmus politikai-gazdasági-kulturális összefüggéseit.Ennek érdekében tudományos ülése-ket, szemináriumokat, konferenciákat,nyári szabad egyetemeket, és sok ha-sonló programot szervezett illetve,szervez a MOA Tanácsa. Közel egy év-tizedes kutatómunkával elkészült dr.Kutassi László szerkesztésében a„Magyarország olimpiai mozgalmánakkrónikája" címû kiadvány, mely hézag-pótló szerepet tölt be a hazai olimpiz-mus kutatása terén. Eredetileg egy or-szágos olimpiai kronológiát akartunkösszeállítani, ami azonban csak rész-ben sikerült. Annyi bizonyos, hogy akutatásban részt vevôk (városok, me-gyék stb.) értékes helytörténeti mun-kákkal gazdagították a hazai olimpiaimozgalom forrásanyagát.

Negyedszázada, évente megjelenika MOA Évkönyve, melyben a sokfélerendezvény összegzésén kívül nevesszerzôk különbözô olimpiai témájú ta-nulmányai látnak napvilágot.

Nagysikerû nemzetközi tudományoskonferenciát bonyolított le a MOA1994-ben a Nemzetközi Olimpiai Bi-zottság megalakulásának 100. évfor-dulóján. „Az olimpizmus száz éve a tu-dományok tükrében" címû konferenci-án 32 külföldi és 42 hazai szakemberfejtette ki véleményét a témáról többszáz hallgató elôtt. A konferenciárólangol nyelven külön kiadványt jelentet-tünk meg.

A Magyar Olimpiai Akadémia tevé-kenységének másik nagy területe azismeretterjesztés és népszerûsítés,mely igen sokrétû feladatot ró a Ta-nács tagjaira. Említésre méltó az 1985-87-ben, két tanévben megrendezettolimpiai tanfolyam, melyen az országminden tájáról közel kétszáz hallgatóvett részt.

A Nemzetközi Olimpiai Akadémia dé-kánja, dr. Szimiczek Ottó a MOA alaku-ló ülésén többek között kifejtette, hogyaz olimpiai akadémiák mûködése ter-jedjen ki a társadalom minden tagjára,akár sportoló, akár nem. Ebbôl a tézis-bôl kiindulva a MOA Tanácsa elsômegközelítésben azt tervezte, hogylétrehozza a megyei olimpiai akadémiá-kat, és ezzel lefedi az egész országotaz olimpiai eszme terjesztése szem-pontjából. A Tanács tagjai hosszas vitaután ezt a koncepciót elvetették és he-lyette vándorgyûlések megtartásátszorgalmazták, vagyis az olimpizmus„házhoz szállítása" mellett voksoltak.Ez az irány jónak bizonyult, úgyannyira,hogy a MOA negyedszázados történe-tének legjelentôsebb eredményekéntkell elkönyvelnünk a vándorgyûléseket.

Állandó témája lett a vándorgyûlé-seknek az elnöki beszámoló a hazai ésa nemzetközi olimpiai aktualitásokról,melyeket – néhány kivételtôl eltekint-ve – dr. Aján Tamás tartott. Általában avándorgyûléseknek központi témát je-lölt ki a Tanács, melyek széles skálánmozogtak (olimpizmus, sportetika,olimpiatörténet, sport és mûvészet,dopping, amatôr-profi kérdés, sportpe-dagógia, sportorvoslás, olimpia és ne-velés, olimpiai szimbólumok, fair play,olimpia a média tükrében stb.).

A megyék, illetve a városok olimpia-történeti bemutatkozása is állandó kísé-rô mûsora volt az egyes vándorgyûlé-seknek, melyek haszna a helytörténetimunkák felerôsödésében realizálódott.

A vándorgyûléseken került sor a Ma-gyar Olimpiai Akadémia kitüntetései-nek átadására, melyeknek három for-


DR. TAKÁCS FERENC:

A Magyar Olimpiai Akadémia negyedszázada

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

mája ismeretes: tiszteleti jelvény, tisz-teleti érem és oklevél. Ezekbôl többszázat adtunk át az 56 vándorgyûlés al-kalmával.

Érdeme a MOA Tanácsának, hogyszívós szervezômunkával elérte: olim-piai bajnokaink egyre nagyobb szám-ban megtisztelik a vándorgyûléseket.Rendszeres látogatói továbbá a ren-dezvényeknek az olimpiai baráti köröktagjai, az olimpiai iskolák tanárai ésigazgatói, az adott helység sportveze-tôi, a Kárpát-medencei olimpia barátok,valamint a média képviselôi. A vándor-gyûlések évenkénti száma változó ésegytôl négyig terjedt. 2006-tól három-szor hívjuk össze a találkozót: ôsszelés tavasszal vidéken, illetve egyszervalamelyik budapesti kerületben.

A MOA vándorgyûlések jelentôségeszinte felbecsülhetetlen: az olimpiai(sport) eszme terjesztésén kívül sok-ban segít a helyi közösségek összeko-vácsolásában a humánus viszonyokerôsítésében.

További fontos feladata a MOA-nak,hogy a Semmelweis Egyetem Testne-velési és Sporttudományi Karával kö-tött együttmûködési szerzôdés alapján

az egyetem képzési rendszerében mi-nél nagyobb hangsúlyt kapjon az olim-pizmus. A TF oktatási programjábanma már állandó jelleggel szerepel azolimpizmus, illetve az olimpiatörténet,mint speciális kollégium.

Tradicionális programja a MagyarOlimpiai Akadémiának a nyári olimpiaitáborok megszervezése az általánosés középiskolások számára, illetve azegyetemistáknak. Hangsúlyosan tá-mogatja a MOA a különbözô nemzet-közi táborokon való részvételt, elsôsor-ban a NOA rendezvényein Görögor-szágban, de a környezô országokbaszintén küld képviselôket a MagyarOlimpiai Akadémia.

Az olimpiák évében a MOA meg-szervezi a helyi és országos olimpiaiszellemi vetélkedôket, melyek jelentô-sen hozzájárulnak az olimpiai eszmeterjesztéséhez az ifjúság körében.

Sikeresen mûködnek a MOA BarátiKörök a fôvárosban és vidéken, jelenleg24 ilyen egyesülésrôl van tudomásunk.

Örvendetesen kiszélesedett a Ma-gyar Olimpiai Akadémia kezdeménye-zésére az olimpiai bajnokokról vagyolimpikonokról elnevezett iskolák szá-

ma. A több, mint 20 ilyen oktatási in-tézmény között szoros együttmûkö-dés, illetve hasznos vetélkedés alakultki. A MOA patronálja az olimpiai körökhagyományossá vált országos találko-zóját, miként a helyi rendezésû olimpi-ai napokat is. A Magyar Olimpiai Aka-démia rendszeresen és aktívan segíti aMOB Emlék- és Hagyományôrzô Bi-zottságának munkáját, továbbá sajátmaga is kezdeményezôn lép fel és fi-gyelmet fordít az olimpiai emlékekmegôrzésére, illetve gondozására.

A Magyar Olimpiai Akadémia mun-kája egyre elismertebbé válik nemzet-közi szinten is, a MOB közgyûlése pe-dig, több alkalommal megállapította,hogy kiválóan kiegészíti a hazai olimpi-ai mozgalmat. A huszonöt esztendôalatt MOA Tanácsa igen hasznos tevé-kenységet folytató közösséggé ková-csolódott össze. Az elismerés egyik je-leként a MOB 1999-ben a MagyarOlimpiai Akadémiának ítélte oda azOlimpiai Érdemérmet.

A MOB szerves részét képezô MOAjól sáfárkodott eddigi lehetôségeivelés fejlôdése a permanens pénzügyinehézségek ellenére is töretlen.

Azok a témák, illetve eredmények,melyek most kimaradtak a számvetés-bôl, valamint az egyes részletek meg-találhatók a MOA Évkönyveiben.

• • • (Elhangzott a MOA 25. évfordulójára

rendezett ünnepségen, amelyet aMOB a Semmelweis Egyetem Testne-velési és Sporttudományi Kar aulájá-ban tartott 2010. november 28-án.

Az emlékülés reggel 9 órakor a TFkertjében koszorúzással kezdôdött. Azolimpiai iskolák diákjai az újkori olimpi-ai játékokat életre hívó Pierre de Cou-bertin, majd a magyar olimpiai éssportmozgalom kiemelkedô személyi-ségei, Mezô Ferenc, Csanádi Árpád ésHepp Ferenc szobránál helyezték el azemlékezés virágait.

A TF aulájában azután az OlimpiaiHimnusz köszöntötte a megjelenteket.Aján Tamás, az akadémia elnöke nyi-totta meg az emlékülést és elismeré-seket nyújtott át, majd Isidoros Kouve-los, a Nemzetközi Olimpiai Akadémiaelnöke mondott ünnepi beszédet.

Ezt követôen az akadémia történeté-rôl prof emeritus Dr. Takács Ferencmondta el fenti beszédét, utána a kez-detet jelentô szemináriumokról dr.Szakály Sándor alelnök, történész pro-fesszor és Dr. Printz János közgaz-dász, az akadémia nemzetközi kapcso-latairól pedig Dr. Szikora Katalin tan-székvezetô, egyetemi docens tartottelôadást.

Az emlékülés kulturális mûsorral,majd a Himnusszal zárult.


Látványos ünnepség a TF aulájában. A szónoki emelvényen görög vendégünk, a Nem-zetközi Olimpiai Akadémia elnöke, Isidoros Kouvelos köszöntôjét mondja

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

Tisztelt Konferencia!Tisztelt Emlékezôk! Az utókorról nemcsak mondani szo-

kás, hogy hálátlan: a legtöbbször való-ban az. Ezért jó, ha vannak olyan bölcsközösségek, amelyek nem feledik in-dulásukat, és nem feledik azokat sem,akik egykor az új gondolat tüzét csihol-ták bennük; hiszen minden csapatotörökre átjár a kezdet szellemisége.

Hányszor láttuk az olimpiai megnyi-tókon, ahogy egyetlen fáklyányi láng-ból hatalmas fényesség lesz. S bár aközvetítô technika egyre bravúrosabb,mindig kell egy kiindulópont, egy kez-dô szikra. Ebbôl a kezdô energiából Ke-mény Ferenc esetében sokkal többrefutotta, mint pusztán az olimpiai moz-galom fáklyájának belobbantására.

A millenniumi esztendôk általánoslelkesültségében a Nemzetközi Olim-piai Bizottság, és nyomában a MagyarOlimpiai Bizottság megalapítása azegész hazai sportba lehelt életet. Bein-dultak a magyar bajnokságok, kialakultaz országos szövetségek hálózata, pá-lyák épültek, sorra alakultak a középis-kolák sportkörei. Mindezek ellenérevolt idô, amely semmibe vette a szer-zett érdemeket, és méltatlanul feledtejótevôit.

Kemény Ferencnek is kétszeresenkijár a tisztelet: egy elismerô és egybocsánatkérô fôhajtás az utókortól.

A magyar mûvelôdés jelentôs alakjaiBalassitól Széchenyi Istvánig régótahangoztatták a sport pedagógiai szere-pét. Eötvös József kultuszminiszter-ként érvelt például test és szellem gö-rög módra történô, harmonikus együtt-nevelése mellett. Így a századforduló-hoz közeledve rögvest akadtak olya-nok, akik hasonló gondolatokkal eltel-ve, könnyedén ráhangolódtak Couber-tin báró törekvéseire.

Kemény Ferenc elsôsorban pedagó-gus volt, s azután sportdiplomata: azegyikbôl mély természetességgel kö-vetkezett számára a másik.

Legyünk büszkék rá, hogy szemé-

lyén keresztül Magyarország ott voltaz újkori olimpiai mozgalom születésé-nek kegyelmi pillanatában, a kezdemé-nyezôk, a sorsot formálók között! At-hénban az örökkévalóságnak ôrzi egyfelirat, hogy Kemény Ferenc révén amagyarok is alapítók voltak: elindítóiegy nemes versengésnek, amelybennem számít a nemzetek számbelinagysága, politikai súlya; semmi semszámít, csak a tehetség és a befekte-tett munka.

Merítsünk erôt e dicsôségbôl maifeladatainkhoz!

Számomra ez a munka – mai hivata-lomban – azt jelenti, hogy minden al-kalmas pillanatban kiállok az egészség-hez és a sportoláshoz való jog ügye, al-kotmányos képviselete mellett. Köte-lezettségeim miatt ma sajnos nem tu-dok Önökkel lenni, de így, a távolból isegy közösségben érzem magam azemlékezôkkel.

Nagyon hálás vagyok a meghívásért,a figyelemfelkeltésért, s azért a mun-káért, amit a Magyar SporttudományiTársaság Sporttörténeti Szakbizottsá-ga, az MTA Pedagógiai Bizottság Ne-veléstörténeti albizottsága és a Ma-gyar Sportmúzeum végez Kemény Fe-renc örökségének megôrzése érdeké-ben.

Kívánok mindnyájuknak szép és ne-mes múlt-idézést, izgalmas elôadáso-kat, hasznos együttlétet!

• • •Ezt követôen Aján Tamás, a NOB

tiszteletbeli tagja bemutatta KeményFerenc szobrának kicsinyített mását,amely az Egri Sportmúzeum elôtt áll, sôrzi az alapító emlékét.

Az elôadók sorát a Zentáról érkezettTáborosi László nyitotta meg, aki aDélvidék XIX. századbeli sportjáról be-szélt, hiszen Kemény Ferenc 150 éve,Nagybecskereken született, de gimná-ziumi tanulmányait már Budapestenkezdte meg. Késôbb Stuttgartban ésPárizsban tanult, ahol Pierre de Cou-bertinnel is megismerkedett. A testi

nevelés ügyérôl vallott azonos nézete-ik alapján kerültek kapcsolatba, állandólevelezésben álltak, s így került Ke-mény Ferenc az alapítók közé, bárszemélyesen nem lehetett jelen aNOB párizsi alakuló ülésén.

Életútját ismert, hazai sporttörténé-szek, többek között Szikora Katalintanszékvezetô, Takács Ferenc pro-fesszor emeritus, Szabó Lajos a Sport-múzeum igazgatója és Szakály Sándorprofesszor színvonalas, új ismereteketis tartalmazó elôadásban méltatta.

Szabó Lajos a múzeum igazgatójavégszavában elmondta, hogy az em-lékülésen elhangzottak alapján komolyszolgálatot jelentene az olimpiai moz-galom számára, ha Kemény Ferencéletútját ismertetô kötetet állítanánakössze.

Szeretnénk remélni, hogy e valóbannemes terv elôbb-utóbb megvalósul.

Az érdekes és színvonalas elôadá-sok sorából ezúttal Szabó Lajoséttesszük közzé, témája ugyanis – Ke-mény korai kirekesztése a magyarolimpiai mozgalomból – a pedagóguséletének viszonylag kevéssé ismert éssajnálatos fordulatának okait, hátterétírja le.

• • •A torna-atlétika háború

nagy vesztese, Kemény Ferenclemond(at)ása

Magyarország sporttörténeténekkezdeteit jó hatvan éven keresztül kétmarkánsan elkülöníthetô irányzat ésazok vetélkedése határozta meg. Ez afôként német mintákat követô, peda-gógiai szempontokat elôtérbe helyezô,közösségi tornászat és az angolszász,individualista, versenyelvû atlétika,mely sokáig mindenféle ún. szabadtérisportot is magában foglalt.

A torna mozgalomnak nevezett tá-bor indult korábban. A Napóleoni hábo-rúkat követôen német mintára, az ek-kor még nálunk is jórészt németül be-


150 ÉVVEL EZELÔTT SZÜLETETT

Kemény Ferenc emlékezetére„„KKeemméénnyy FFeerreenncc ééss kkoorraa"" ccíímmmmeell aa NNeemmzzeettkköözzii OOlliimmppiiaaii BBiizzoottttssáágg aallaappííttóó ttaaggjjáárraa eemm--

lléékkeezzttüünnkk sszzüülleettéésséénneekk 115500 éévveess éévvffoorrdduullóójjaa aallkkaallmmáábbóóll rreennddeezzeetttt eemmlléékküülléésseenn.. TTóótthh MMiikkllóóss,, aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg eellnnöökkee kköösszzöönnttööttttee aa mmeeggjjeelleenntteekkeett

aa TTFF HHeepppp FFeerreenncc tteerrmméébbeenn.. MMoollnnáárr ZZoollttáánn,, aa MMOOBB ffôôttiittkkáárraa eemmlléékkeezzeetttt aazz aallaappííttóórraa.. TTööbbbbeekk kköözzöötttt eellmmoonnddttaa,, hhooggyy

aa nneemmzzeettkköözzii ééss aa mmaaggyyaarr oolliimmppiiaaii mmoozzggaalloomm jjeelleess sszzeemmééllyyiissééggeeii kköözzéé ttaarrttoozzootttt eeggrrii ppee--ddaaggóógguusstt ssaajjnnáállaattooss mmóóddoonn hhaammaarr eellffeelleejjtteettttéékk.. TTeevvéékkeennyyssééggéétt éévvttiizzeeddeekkeenn áátt mmééllyyhhaallllggaattááss kkíísséérrttee.. ÔÔsszziinnttee öörröömméénneekk aaddootttt kkiiffeejjeezzéésstt,, hhooggyy eezzzzeell aazz üülléésssseell nnéémmii kkáárrppóótt--lláásskkéénntt ttiisszztteelleetttteell aaddóózzuunnkk eemmlléékkee eellôôtttt..

MMaajjdd ffeelloollvvaassttaa aa NNOOBB ttaaggjjáánnaakk,, SScchhmmiitttt PPááll,, kköözzttáárrssaassáággii eellnnöökknneekk aa lleevveelléétt..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

szélô polgárság megszervezte elsôsportintézményeit. A „munkájukat"vesztett, leszerelt katonák által veze-tett vívó iskolák, torna intézetek rész-ben vagy egészében függetlenek vol-tak az iskolarendszertôl, de semmiesetre sem tekinthetôk a késôbbisportegyesületek megfelelôinek.

Jelen írás a nemzeti fejlôdés szem-pontjából legfontosabb, fô irányt képvi-selô pest-budai történésekkel kíván el-sôsorban foglalkozni, az ettôl függet-len, elsôsorban a szepességi és erdé-lyi szász városokat jellemzô folyama-tokkal, melyek ettôl eltértek, illetveidônként ellentétesek voltak, nem fog-lalkozik.

Az elsô, szempontunkból érdekesintézmény Egger Vilmos NyilvánosTestgyakordája volt, mely 1817-benalakult meg. Egger a svájci Pestalozzitanítványaként érkezett Pestre elôbbmagántanítónak, majd a belvárosievangélikus gimnázium tanárakéntmûködött, a Testgyakorda is az iskolaépületében üzemelt. A kezdeménye-zés Magyarországon „idô elôtti" voltátazonban mi sem bizonyítja jobban,minthogy rövid mûködés után Eggerkénytelen volt rajztanári és portréfestôimunkából megélni.

A következô jelentôs intézmény afrancia Clair Ignác Pesti TestgyakorlóIntézete volt, amely 1833-ban kezdtemeg mûködését és 1866-ig, Clair halá-láig egzisztált. Clair már 1816-óta okta-tott vívást Pesten, a konkurencia miattváltott át a tornára, amit feleségévelközösen mindkét nem ifjai számáraokított. Clairék hiányos szakismereteellenére az intézet jól prosperált, 1838-ban Széchenyi és Kossuth közremûkö-désével részvénytársasággá alakítot-ták át, ahol egyfajta „tornaoktatói" kép-zés is megkezdôdött. Ezzel egy idôbenhozzáláttak a vidéki intézetek megszer-vezéséhez is. A szabadságharc buká-sát követô elnyomást a magánintéz-ményként mûködô Intézet viszonylagkönnyen viselte, tevékenységét jelen-tôsen nem korlátozták. Sôt a NemzetiTorna Egylet (NTE) megalapításáhozvezetô folyamatok bázisa, egyfajta fe-dôszervezete lett. Bakody Tivadar „Or-szágos Testgyakorlat" címmel 1861-ben az Orvosi Hetilapban tette közzémozgósító cikkét, melynek nyomán1863-tól a Pesti Torna Egylet meg-kezdte mûködését. A kiegyezés évé-ben NTE néven véglegesülô egyesületaz ország meghatározó intézményévévált. Az Egylet 1870-re közadakozásbólfelépítette a Nemzeti Tornacsarnokot,megkezdte fiókegyesületeinek alapítá-sát és megindította a tornatanító kép-zést. A kötelezô iskolai testnevelés be-vezetése nyomán fellépô szakember-

hiány csökkentésére, a tornatanító tan-folyamok támogatására államsegélytkért és kapott, mely megalapozta azegyesület anyagi bázisát.

A torna mozgalomhoz képest meg-késve - intézményesen több mint egyévtizeddel, valójában több mint fél év-századdal késôbb - jelent meg Magyar-országon az atlétika. Gróf EsterházyMiksa hosszabb párizsi, londoni ésamerikai diplomáciai szolgálatból ha-zatérve, korábbi elhatározásának meg-felelôen, a fôvárosi ifjúság körébenmegkezdte az atlétika propagálásátszemélyes elôadásai és újságcikkei so-rán. A Viator álnéven, állomáshelyénmaga is versenyzô gróf 1875-benmegalapította a Magyar Athletikai Clu-bot (MAC), mely egy hónap múlva márelsô versenyét is megrendezte az Új-épület központi udvarán (ma ez a Sza-badság tér). Ez volt az európai konti-nens elsô nyilvános atlétikai versenye,emlékére 2000 óta május 6-a a magyarsport napja. Esterházy és a mellé sze-gôdô Molnár Lajos újságíró komoly saj-tó és szakirodalmi munkásságot fejtettki az atlétika hazai népszerûsítése ér-dekében. A MAC mintájára megkezd-ték a vidéki egyletek szervezését, kí-sérletet tettek az iskolai tananyagbavaló felvételre, kiváltva ezzel az NTE til-takozását.

A két rivális irányzat aktív szervezômunkája és a korszellem hatásáranagy számban létesülô sportegyesüle-tek együttmûködésének megszerve-zésére, illetve a szakterület hazai éskülföldi képviseletére 1885-ben az NTElétrehozta a Magyarországi Tornaegy-letek Szövetségét (MOTESZ). Értelem-szerûen az ellentétek kiélezôdéséthozta, hogy az MOTESZ fennhatósá-gát ki akarta terjeszteni az atlétikaiegyesületekre is.

1886-ban Berzeviczy Albertet nevez-ték ki közoktatási államtitkárrá, az ômûködése nyomán jelentkezett hang-súlyosabban az állam, mint fontos sze-replô a sport területén, ekkor mégcsak az iskolai oktatásban. Berzeviczyfontos vezetô pozíciót töltött be azNTE-ben (egy idôben az egyesület el-nöke volt), így nem lehetett pártatlan atorna vs. atlétika eszkalálódó ellentété-ben. Az NTE egyre erôsebb konzerva-tivizmusa, valamint az atlétika és a ver-senyzés elutasítása eredményezte aMagyar Testgyakorlók Körének (MTK)és a Budapesti Torna Clubnak (BTC) azNTE-bôl való kiválását is.

Az ismert forrásokban Kemény Fe-renc neve 1894-ben tûnt fel elôször asport területén.

Az 1860-ban Torontál vármegyeszékhelyén, Nagybecskereken (maZrenjanin), Kóhn Ignácz bôrkereskedô

fiaként született fiatalember budapestiés stuttgarti középiskolai tanulmányaiután a pesti Polytehnicumban szerzettmatematika és fizika tanári oklevelet.Ezt követôen 1884-85-ben Párizsbantanult a Sorbonne Egyetemen. Ittmegismerkedhetett a nála három év-vel fiatalabb Coubertin báróval, de errenincsenek bizonyító dokumentumok.Nem igazoltak tehát azok a romantikusképek, melyet egyesek szívesen publi-káltak, miszerint Coubertin és Keménykart karba öltve a Bois de Boulogne fáialatt sétálva, közösen találták ki a mo-dern olimpiai játékokat.

A láthatóan a helyét keresô ambició-zus ifjú tanár az 1890-es évek közepénmár túl volt a kôszegi és brassói évein,és a bigottan klerikális Egerben semtalálta meg a számára alkalmas köze-get. Közben újabb tanári okleveletszerzett, ezúttal francia és német nyel-vekbôl.

A források nem szólnak arról, hogysportolt volna. Elképzelhetô, hogy apolytechnicumi tanulmányai alatt meg-ismerkedett a szomszédságban mûkö-dô Nemzeti Tornacsarnok közegével,de ezt a késôbbiekben ellenfelei cáfol-ták.

Kutatások bizonyítják, hogy Couber-tin 1894. január 15-én kelt levelébennem a diákkori ismeretség, hanem apacifista körök és az egyik hazai sza-badkômûves páholy tagjainak ajánlásaalapján kérte fel Keményt az olimpiaimozgalomban való részvételre. Ke-mény 1894 elején Coubertin felkérésenyomán kezdte el keresni a sportkap-csolatokat és vette fel a kapcsolatot akultuszminisztérium illetékeseivel.Más dokumentumok tanúsága szerintrajta kívül még legalább két magyarszemély, a Coubertin által jól ismertJusth Zsigmond és a palicsi „olimpiák"atyja, Vermes Lajos is kapott felkérésta bárótól az alapító kongresszusra. ASorbonne-on azonban Kemény semvolt ott. Magyarországot gr. Csáky Al-bin akkor leköszönt kultuszminiszterés Hegedûs Sándor képviselôházi tag,az NTE elnöke képviselte, gr. HoyosLászló, a Monarchia párizsi követe tár-saságában. Keményt távollétében akongresszus egyik alelnökének és aNemzetközi Olimpiai Bizottság alapítótagjának választották meg.

A szabadkômûves kapcsolatok meg-létét valószínûsíti a polytechnicumimúlt és a közismerten szabadkômûvesBerzeviczyhez fûzôdô kapcsolat. Ezeknélkül nehezen magyarázható egy bár-milyen ambícióval és tehetséggel ren-delkezô vidéki tanárember megjelené-se a nemzetközi sportdiplomáciában.Van elképzelés arra is, miszerint a kul-tusztárca prominensei kockázatosnak


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

tartották az önálló magyar szerepváll-alást egy nemzetközi szervezetben, ésegy Béccsel való konfliktus esetén asúlytalan Kemény magánkezdeménye-zésének nyilváníthatták az egészet.

Kemény immáron Pestre kerülve ésa NOB felhatalmazásával, teljes erôvelvetette bele magát az olimpia propagá-lásába itthon és Bécsben egyaránt. Si-kertelen kísérletet tett, látván Couber-tin athéni gondjait, az elsô olimpiai já-tékok budapesti rendezésének elfo-gadtatására. Kemény rendezési javas-lataira Fináczy Ernô (késôbb neves pe-dagógiatörténész) az alábbiakat java-solja válaszolni:

„1. A szóban lévô olimpiai játékok in-tézménye teljesen új lévén, experi-mentum számba megy.

Nem kívánatos, hogy hazánk lépjenaz experimentálás terére egy nemzet-közi vállalatban, melynek keresztülvite-lére a nagyobb nemzetek kétségkívülnagyobb erkölcsi és anyagi tôkévelrendelkeznek. Ha az athéni bizottságlemondott egy ott tartandó nemzetkö-zi bajnokversenyrôl, lemondott a histó-riai kapcsolat és nemzeti vonatkozásdacára, - ez idô szerint nincsen ok,hogy Magyarország tegye magáévá azügyet, mint kezdeményezést.

2. Teljesen beláthatatlan, hogy ilynemzetközi bajnokverseny mily költsé-geket fog igényelni, s hogy a költsé-gek honnan fognak fedeztetni.

3. Bár a testnevelés hazánkban elégszép lendületnek indult, nem állítható,hogy elértük volna azon színvonalat,melynek alapján nemzetközi versenytkezdeményezhetnénk. Remélhetôlegennek is megjön az ideje, addig fej-lesszük saját állapotainkat, s gondos-kodjunk arról, amire szükségünk van."

1895. december 19-én többszöri kí-sérlet után az NTE hivatali helyiségé-ben Berzeviczy államtitkár, NTE elnökelnökletével megalakították az „Olim-piai Játékokat Elôkészítô Bizottságot",a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)jogelôdjét. A MOB titkára Kemény Fe-renc lett, társelnöknek Gerenday Györ-gyöt a MAC képviselôjét választották.Kemény ekkor már, mint az NTE vá-lasztmányi tagja szerepelt, júniusbanmég klubon kívüli szakértô volt.

Kemény és Berzeviczy elérték a kul-tusztárcánál, hogy az athéni olimpiairészvételhez államsegélyt kapjanak,így a próbaversenyek és az egyleteknevezései után, részben saját költsé-gen, 8 versenyzô utazhatott Athénba,ahol is heten álltak rajthoz. KeményFerenc vezette hivatalosan is a kül-döttséget. A magyarok nagy népszerû-ségnek örvendtek az athéniak köré-ben. Ôk érkeztek elsôként a külföldiekközül, s egy ügyes ötlettel belopták a

görögök szívébe magukat: Zsirardi ka-lapjuk köré kék fehér szalagot kötöt-tek, egyfajta egyenruhaként. A külföl-diek nevében Kemény beszédet mon-dott az olimpiát anyagi támogatásávalmegmentô görög milliomos, GeorgiosAverof szobránál, majd koszorút helye-zett el a talapzatánál. Keményt bevá-lasztották a játékok során felmerülô vi-tás kérdésekben döntô, ún. „ötös bi-zottságba" is, s ezzel a legfontosabbvezetôk közé került. A kis magyar csa-pat sikeresen képviselte Magyarorszá-got, két bajnoki címet, egy második éshárom harmadik helyezést elérve. Egyérdekes elsôség is a magyarokhoz köt-hetô, miszerint velünk kezdôdtek amodernkori olimpiai játékok, SzokolyAlajos az olimpiák Nr. One-ja, mert Ôvolt az, aki az elsô olimpia elsô ver-senyszámának elsô futamában azegyes pályán indult. Az olimpia utánKemény a görög királytól megkapta aMegváltó-rend tiszti keresztjét.

Hazatérve Athénbôl, a szervezô bi-zottság nevében Kemény Ferenc el-számolt az állami támogatással, és be-számolt a szereplésrôl, majd Berze-viczy akaratának megfelelôen felosz-lott az Elôkészítô Bizottság.

1897-ben viszont Szokoly Alajos ja-vaslatának megfelelôen megalakult aMagyar Atlétikai Szövetség, amineknyomán új erôre kapott a tornamozga-lom és az atlétika pártolói közti hábo-rúskodás. Továbbra sem volt államisportirányítási intézmény, így a ver-seny nem csupán a sportágak vezeté-

séért, a nemzetközi képviseletéért, anemzeti bajnokság felügyeletéért, ha-nem az egész magyar sportvezetésé-ért folyt.

Az egyik oldalon a nemzeti elvû, pol-gári tornamozgalom állt, mely ekkorramár konzervatívvá vált, a másikon amodernista, arisztokrata vezetésû atlé-ták szövetsége. Keményt az atléta pár-tiak kikezdték egyleten kívülisége mi-att, ráadásul a formális kötôdése is azNTE-hez sorolta. Az egyre erôsödô,befolyásos, a MAC körül szervezôdôsportvezetôk megindították a harcot azolimpiai vonal vezetéséért, s ebben aküzdelemben a legkönnyebb ellenfél-nek Kemény Ferenc látszott. A zsidópolgári származású tanár, aki kívülálló-ként került a sportba, egy immár kívá-natosnak látszó tisztségbe, egy-kettô-re céltáblájává vált a MAC-ot támogatósajtónak.

Kemény nehezen viselte a hazai kri-tikákat. Részt vett a Le Havre-ban ren-dezett olimpiai kongresszuson, aholbeválasztották a szervezô bizottságba.Tekintélye külföldön töretlen volt, deCoubertinnek kellett Ôt gyôzködnie,hogy ne hagyja el a harcban. A hazaierôviszonyokat jelzi, hogy 1899-ben azújra megalakuló MOB-nak már két tit-kára lett, Kemény mellett Krepelka Bé-lát is megválasztották, ôt a MAC kép-viseletében. Kemény vezette a párizsimagyar csapatot is, ahol meghívták aversenybíróságba, de a szerény sikerthozó verseny annak ellenére ôt gyen-gítette tovább, hogy leginkább az atlé-


Kemény Ferenc emléklapja a NOB megalakulásáról

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

ták eredményei maradtak el a várako-zásoktól. Egyre több energiát fordítottegyéb tevékenységeire, a békemozga-lomra és a pedagógiai publikációira,többek között megírta Világakadémiacímû munkáját.

Az 1904-es olimpia elôtt Berzeviczymár nem vállalta a MOB elnöki poszt-ját, az hosszú idôre a MAC mindenkorielnökére, ekkor Széchenyi Imre grófraszállt. Coubertin felkérte Kemény Fe-rencet, hogy a német Gebhardttal kö-zösen képviseljék ôt a játékokon, mivelszemélyesen nem kívánt részt venni.A magyar csapat hivatalos vezetôjeugyan Kemény lett, de ott volt a MOBúj titkára: Stankovits Szilárd (MAC) ésa késôbbi NOB tag Muzsa Gyula(MAC) is a csapat vagy a csapatvezetôkíséretében.

A végsô támadás apropójaként a pá-rizsi és st-louis-i olimpiák kudarca nyo-mán felmerült újabb athéni olimpiarendezésének ügye szolgált. A görö-gök már 1896-ban is felvetették, le-gyen Athén az állandó helyszín, ezt Co-ubertin elutasította. 1906-ban az elsôolimpia tízéves évfordulója alkalmávalújra jelentkeztek. A világkiállításokolimpiái nyomán az ügy válságát élte,így Coubertin engedett, de a kompro-misszum az volt, hogy az 1906-os játé-kok nem tekinthetôk hivatalosnak. Ez adöntés Kemény olimpiai jövôje szem-pontjából végzetesnek bizonyult. AMAC vezetôi elérték, hogy már a meg-hívó is a MAC címére érkezett, a felál-lított szervezô bizottság, a HellénOlimpiai Játékok Magyar BizottságaKeményt, a NOB tagját meg sem hívtasoraiba. Ezek után természetesnek tû-nik, hogy Kemény nem vett részt az at-

héni versenyeken, a csapatot MuzsaGyula vezette.

1907 eleje a torna-atlétika háborúmélypontjának bizonyult, a küzdelemeljutott a parlamentbe is. A képviselô-házi költségvetési vita során PolónyiDezsô 48-as párti képviselô, a Nemze-ti Sport kiadója és fôszerkesztôje aMOTESZ megszûnésére való hivatko-zással javasolta a tornatanító képzésrejáró államsegély összegét a MAC-nakátadni. Bernát Béla, szintén 48-as kép-viselô, az NTE alapítója, korábbi titkáraverte vissza a támadást, melynek elôz-ménye Az Újság cikke volt, mely - ha-misan - a MOTESZ megszûnésérôl írt.

Ekkor vált idôszerûvé a MOB újjá-alakítása a londoni elôkészületek miatt.Ugyan 1904-ben elkészült a MOB mû-ködési szabályzata, amely jelentôs jo-gokat biztosított a NOB mindenkoritagja számára, az idôközben megerô-södött MAC/MASz vezérkar nem en-gedte azt alkalmazni.

1907 márciusa a MAC/MASz táborbojkottjától volt hangos, a többszöri si-kertelen összehívás, a nagybizottság, akülön ülések folyamatos témát adtak asajtónak, ahol a leghangosabb az atlé-ta párt volt. Keményt személyesen isprovokálták, a felelôsséget igyekeztekráhárítani, mint a béke legfôbb akadá-lyára.

Kemény belefáradva a harcba 1907.április 4-én levélben lemondott a ma-gyar sportban betöltött szerepérôl, aNOB tagságáról. Levele ezekkel a so-rokkal fejezôdik be:

„Hivatkozással a magyar nemzetiügy érdekeire, ismételten kérem te-hát, mondjanak le rólam és engedjékmeg, hogy én is lemondhassak a még

hátralévô éveimet és erômet olyanügyeknek szenteljem, ahol nem va-gyok kénytelen lépten-nyomon azirigységnek és gyûlölségnek szemér-metlen kifakadásival küzdeni.

Kiváló tisztelettel és hazafias üdvöz-lettel maradván egyébként a mélyentisztelt Értekezletnek mindig kész szol-gája."

Kemény munkásságának az olimpiaimozgalomban kifejtett tevékenységecsupán kis részét tette ki. A békemoz-galomban betöltött szerepe, szervezôés teoretikus munkássága, a pedagó-giai tevékenysége, a gyakorló tanárimunkája és a szerteágazó szakírói te-vékenysége bôséges terepet adott ne-ki, így az olimpiai mozgalomban ôt értméltánytalanságokon legalább részbentúl tudta magát tenni. 1920-ig tanított,1936-ban Fináczy Ernôvel és KornisGyulával közösen szerkesztette az elsôMagyar Pedagógiai Lexikont. Utolsópedagógiai szakcikke a háború alatt je-lent meg. Halála körülményei máignem tisztázottak, 1944. november 21-én Budapesten hunyt el.

1907-ben a MAC elnökét AndrássyGyula grófot, 1909-ben pedig a MACtárselnökét, Muzsa Gyulát a NOB tag-jaivá választották.

A MOTESZ 1902 után 1908-banmegismételt kérésére 1913-ban létre-hozták az Országos Testnevelési Taná-csot, ezzel létrejött az elsô, az egészmagyar sportot felügyelô és irányítószervezet, amely tevékenységével éshatáskörével elejét tudta venni a to-vábbi nyílt háborúskodásnak.

DDrr.. SSzzaabbóó LLaajjoossttöörrttéénnéésszz,,

aa MMaaggyyaarr SSppoorrttmmúúzzeeuumm iiggaazzggaattóójjaa


HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN!Folyóiratunkat 2011-ben négy alkalommal 1 500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági

szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítésben közremûködô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôi-hez, a megyék és megyei jogú városok sportigazgatási szervezeteihez, a sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez,valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági ésmás sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez.

HHiirrddeettééssii ffeellttéétteelleekk 22001111--bbeenn::

1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes hirdetés egyszeri megjelentetése: 100.000.- Ft.

2. A lap közepén befûzve 4 oldalas színes hirdetés egyszeri megjelentetése: 150.000.- Ft.

3. 4 oldalas fekete-fehér hirdetés egyszeri megjelentetése: 100.000.- Ft.

4. Egyoldalnyi fekete-fehér hirdetés a lap belsô oldalain, egyszeri megjelenéssel 50.000.- Ft.

5. Egyoldalas, A/4 méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal. 25.000.- Ft.

6. Az egy oldalnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége terjedelmükkel arányos.

AA hhiirrddeettéésseekk sszzöövveeggeeiitt,, ggrraaffiikkááiitt,, fféénnyykkééppeeiitt aazz iiggéénnyyeelltt hhiirrddeettééssii tteerrüülleettnneekk mmeeggffeelleellôô mméérreettbbeenn kkéérrjjüükk mmeeggkküüllddeenniiaa sszzeerrkkeesszzttôôsséégg ccíímméérree.. ((11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33;; nnoorraa..bbeennddiinneerr@@hheellkkaa..iiiiff..hhuu))

AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

•• BBiizzttooss vvaaggyyookk aabbbbaann,, hhooggyy ppáállyyaaffuu--ttáássoodd bbeeffeejjeezzééssee uuttáánn eeggyy ccssööpppp ggoonn--ddoodd sseemm lleesszz,, bbááttrraann nnyyiitthhaattsszz uuttaazzáássiivvaaggyy mmeenneeddzzsseerriirrooddáátt......

– Arra célzol, ugye, hogy „egyszemé-lyes vállalatként" járom a világot, ma-gam szervezem az utazásaimat és ver-senyeimet, vagyis valójában mindentén csinálok? Nem volt mindig így… Hu-szonhárom éves koromban abbahagy-tam a teniszt, mert elegem lett minden-bôl, úgy is mondhatom, padlóra küld-tek. Korábban nekem is volt menedzse-rem, aki mindent megcsinált helyet-tem, ám kiderült, hogy rosszul, és anya-gilag csôdbe vitt. Nem is nullára jutot-tam, hanem mínuszba. Ott álltam húsz-ezer eurós adóssággal, ezt eredmé-nyezte az addigi pályafutásom. Azegész fiatalságom ráment a teniszre.Három évre a háttérbe vonultam, amiazt jelentette, hogy csak osztrák és né-met csapatbajnoki mérkôzéseken, ki-sebb pénzdíjas versenyeken játszot-tam, hogy összeszedjem magam.Egyik játékostársam edzôjének volt egyrendezvényszervezéssel foglalkozó cé-ge, felajánlotta, hogy dolgozzak nála.Nem kerestem nagy összeget, de arraelég volt, hogy fenntartsam magam, éslassan az adósságaimat is kifizettem,vagyis visszaküzdöttem magam a nullá-ra. Közben a szervezésben kellô gya-korlatot szereztem. Három év utánazonban arra gondoltam: nem hiszemel, hogy az életemben csak ennyi volt atenisz. Még játszani akartam! Egy oszt-rák klub, amelynél csapatbajnokimeccseket játszottam, fantáziát látottbennem: repülôjegyet és némi pénzt iskaptam, hogy Ausztráliába mehessek,újra felépítsem magam, ITF-versenye-ken indulhassak. Ez az idôszakolyannyira sikeres volt, hogy hat hóna-pon belül ismét a világranglista 200. he-lye körül jártam. Ekkor fogadtam meg,hogy ezentúl egyedül csinálok mindent,nem bízom magam menedzserekre.

•• CCssaakk aa tteenniisszzbbeenn mmeeggffoorrdduullóó eemm--bbeerreekkbbeenn nneemm bbíízzttááll mmeegg,, vvaaggyy úúggyy ááll--ttaalláábbaann sseennkkiibbeenn??

– Senkiben! El nem tudom mondani,mekkora csalódás volt nekem az a le-

nullázódás, sôt, gödörbe kerülés. Na-gyot zuhantam én akkor! Azt hiszem,nem csoda, hogy az élet más területei-re is kivetítettem a bizalmatlanságot.Tudod, nagyon fiatal voltam, csak a te-nisz érdekelt, azzal voltam elfoglalva,nem ellenôriztem semmit, mert azt hit-tem, hogy aki a hátteret biztosítja, az jólvégzi a munkáját, nem csap be…Ausztráliában a talpra állásomat az issegítette, hogy családoknál laktam, tud-tam gazdálkodni a pénzemmel, és ezmegadta a kellô alapot, sôt lökést a foly-tatáshoz. Nem tagadom, nem könnyûígy az élet, hogy magam szervezem aversenyeimet és az edzéseimet, hiszenmindez rengeteg idôt és energiát veszel, amit például pihenéssel, regeneráló-dással is tölthetnék, de nem látok másmegoldást.

•• AAzztt mméégg vvaallaahhooggyy eell ttuuddoomm kkééppzzeell--nnii,, hhooggyy aa hhááttttéérrtt bbiizzttoossííttóó ssttáább nnééllkküüllvveerrsseennyyeezzzzeenn eeggyy tteenniisszzeezzôô,, ddee eeddzzôônnééllkküüll lleehheetteettlleennnneekk ttaarrttoomm.. NNeemmccssaakkaa tteenniisszzbbeenn,, mmiinnddeenn mmááss ssppoorrttbbaann iisskkeellll vvaallaakkii,, aakkii iirráánnyyíítt,, sseeggíítt,, hhaajjtt,, kkoonntt--rroollllááll.. MMáárrppeeddiigg nneekkeedd úúggyy vvaann eeddzzôôdd,,hhooggyy sszziinnttee nniinnccss iiss..

– Valóban, ez is furcsa helyzet. Olasz-országban találtam egy edzôt, VittorioMagnelli a neve, akinek éljátékos volt afelesége, vagyis ô már edzôként nemvágyik többre, nem akar villogni, nemakar a tanítványából, vagyis belôlempénzt kiszedni, meggazdagodni. Nekiaz a vágya, célja, hogy 31 évesen is jóversenyzô legyek. Ebbôl a szempontbólô ideális megoldás. Igen ám, de még azelején kijelentette, hogy az ô élete Ró-mában zajlik, minden ehhez a városhozköti, itt vannak a gyerekei, nem akarjaelhagyni Rómát. Csupán hat versenyrejön velem, azok is európaiak legyenek,többet nem vállal. Úgyhogy Rómábannála edzek, aztán többnyire egyedül já-rom a világot, és telefonon tartjuk akapcsolatot. Ilyen „távedzésekkel",kontroll nélkül nagyon nehéz fenntarta-ni egy bizonyos szintet. Most megígér-te, hogy valamelyik nagy amerikai ver-senyemre, Indian Wellsbe vagy Miami-ba elkísér. Mivel február 17-én két egy-más utáni mexikói versenyre utazom,

vagyis két hetet egyedül leszek, meg-próbálom rávenni, hogy inkább az elsôamerikai tornán legyen ott, mert hanégy hét egyedüllét után találkozunk,az már nagyon hosszú idô lenne. AzAustralian Openen is megsínylettem,hogy már harmadik hete voltam egye-dül: az aucklandi tornagyôzelem utánMelbourne-ben már az elsô fordulóbankiestem. Hiába tudtam három napja,hogy ki lesz az ellenfelem, nem tudtamrendesen felkészülni a spanyol Martí-nez Sanchez ellen. Balkezesek ellenegyébként sem szeretek játszani, ésbár három napig csak balkezesekkeledzettem, ez nem olyan volt, mintha azedzômmel készülnék. Vele telefononegyeztettünk ugyan, de ez teljesenmás. Ha ô velem van, megfigyeli San-chez játékát, aztán edzésen olyan lab-dákat ad nekem, mint a spanyol lány,és beidegzôdött volna egy bizonyosmozdulat. Így viszont nem volt vissza-jelzés, a többféle balkezes stílus csakbizonytalanná tett, már a mérkôzéselôtt éreztem, hogy valami nincs rend-ben.

•• MMeellbboouurrnnee eellôôtttt vviisszzoonntt ootttt vvoolltt aazzéévv eelleejjii nnaaggyy ssiikkeerreedd,, ppáállyyaaffuuttáássoodd mmáá--ssooddiikk WWTTAA-- ttoorrnnaaggyyôôzzeellmmee..

– Auckland? Így visszatekintve csakazt érzem, hogy nagyon elszaladt azidô! Mintha tegnap lett volna a verseny,pedig egy hónap is eltelt a gyôzelmemóta, és annyi minden történt! Sokanmegkérdezték, hogy mit csináltam, mi-nek köszönhettem ezeket a bravúrokat,elsôsorban Sarapova legyôzését. Nos,nem történt semmi különös, csak stabi-labb voltam, mint ô, és ezzel nyertem.

•• IIllyyeenn eeggyysszzeerrûû??– Igen, azt hiszem. Ott minden

meccsemen a stabilitás volt rám jellem-zô, ezzel kerekedtem a többiek fölé.Kétségtelen, hogy a Sarapova ellenigyôzelem pályafutásom eddigi csúcsa.Auckland után egy ország engem ünne-pelt, fantasztikus élmény volt! Renge-teg interjút kértek tôlem, tévé, rádió, új-ságok, mindenki velem foglalkozott.Még a magyar szövetségbôl is gratulál-tak, pedig máskor, más versenyek utánnem szoktak. Ha nem hozom az ered-ményeket, nem is figyelnek rám. Nemkérdezik meg, hogy segíthetnek-e vala-miben, szükségem van-e valamire.Hozzam a sikereket, csak az számít.Persze, azért itthon is vannak, akik mel-lettem állnak. Korábban Sávolt Attila se-


Egyedül a világ ellenARN GRÉTA A BIZALOMVESZTÉSRÔL,

A TALPRA ÁLLÁSRÓL, PEKINGRÔL ÉS AUCKLANDRÔL

BBáárr éévveekk óóttaa aa jjeeggyyzzeetttt tteenniisszzeezzôôkk kköözzéé ttaarrttoozziikk,, iiggaazzáábbóóll 22001111 jjaannuuáárrjjáábbaann hhíívv--ttaa ffeell mmaaggáárraa aa ffiiggyyeellmmeett AArrnn GGrrééttaa,, aammiikkoorr aazz aauucckkllaannddii WWTTAA--ttoorrnnáátt ttööbbbbeekk kköö--zzöötttt aa vviilláággkkllaasssszziiss MMaarriijjaa SSaarraappoovvaa lleeggyyôôzzéésséévveell nnyyeerrttee mmeegg.. AA ppáállyyaaffuuttáássáánnaakkmmáássooddiikk sszzaakkaasszzáábbaann jjáárróó tteenniisszzeezzôôtt hhaallllggaattvvaa aa hhíírreess kköönnyyvv,, iilllleettvvee ffiillmm ccíímmee jjuu--ttootttt aazz eesszzeemmbbee:: EEggyyeeddüüll aa vviilláágg eelllleenn..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

gített, legutóbb, a Fed-kupa alatt pedigTemesvári Andi is mondta, hogy ha itt-hon vagyok, bármikor mehetek hozzáedzeni, ôk is örülnek, nekik is jó az, haúj arcot látnak.

•• HHaa mmáárr sszzóóbbaa kkeerrüülltt aa FFeedd--kkuuppaa……hhaa nniinnccsseenneekk aa sséérrüülléésseekk,, CCzziinnkk MMeelliinn--ddaa ééss SSzzáávvaayy ÁÁggii kkiieessééssee,, lleetttt vvoollnnaaeessééllyyüünnkk IIzzrraaeellbbeenn??

– Errôl az a véleményem, hogy egy-séges csapatot nagyon nehéz össze-hozni, legyen bármilyen összeállítású isa válogatott. Nekem ez volt a harmadikFed-kupa szereplésem, az elsô még Pe-king elôtt, és tulajdonképpen az volt afeltétele annak, hogy indulhassak azolimpián, Szávay Ágival párosban. Hív-tak már Athén elôtt is, de akkor mégnem mertem változtatni. Végül is azérthatároztam el magam, mert nagyonszerettem volna magyarként verse-nyezni az olimpián.

•• EEggyysszzeerr aazztt mmoonnddttaadd,, hhooggyy eeddddiiggiippáállyyaaffuuttáássoodd lleeggnnaaggyyoobbbb ssiikkeerree aazz iiddeeii,,aauucckkllaannddii ttoorrnnaaggyyôôzzeelleemm,, áámm aa lleeggnnaa--ggyyoobbbb ééllmméénnyyeedd aa ppeekkiinnggii oolliimmppiiaa..

– Valóban, az olimpia olyan élménytjelentett, amit teniszezô sosem él át.Azelôtt én sem láttam ennyi sportolót,ilyen sok sportág képviselôjét egy he-lyen, és mindannyian az olimpia lázábanégtek, életük nagy lehetôsége elôtt áll-tak. Nálunk az olimpiának nincs akkorarangja, mint más sportágakban, ez pén-zes sport. A teniszezôk világa zárt világ,olyan, mint a Forma-1 vagy egy vándor-cirkusz: ugyanazokat az arcokat látodminden versenyen, és ha vége van, föl-kerekedtek és mentek az újabb állo-másra. Pekingben láttam ökölvívást, ottizgultam az úszókért, vízilabdázókért, ví-vókért.

•• NNeemm ttiittookk,, hhooggyy ootttt iissmmeerrkkeeddtteetteekkmmeegg ppáárrooddddaall,, NNeemmccssiikk ZZssoolltt oolliimmppiiaaiieezzüüssttéérrmmeess,, vviilláággbbaajjnnookk kkaarrddvvíívvóóvvaall,, éésseeggyyüütttt éélltteekk RRóómmáábbaann.. HHooggyy tteelliikk eeggyyééllssppoorrttoollóó ppáárr éélleettee,, aammiikkoorr ééppppeenn nneemmvveerrsseennyyeezztteekk aa vviilláágg kküüllöönnbböözzôô ttáájjaaiinn??

– Rómától tíz kilométerre, Frascati-ban lakunk, fönn a hegyen, ez egy híresborvidék, és az olasz férfi tôrvívás fel-legvára. Ezt már megtanultam, és tet-szik is a tôrvívás… persze, csak a kardután. Egyébként sok hasonlóság van avívás és a tenisz között, mindkettôhözkell az ész, a másik gondolatának a kita-lálása. Zsoltnak mindig is kedvence volta tenisz, olyan teniszôrült, hogy hajnal-ban is képes fölkelni és nézni a tévé-ben. Ne kérdezd, hogy játszottunk-eegyütt, mert csak nézi a teniszt. Szóval,fél hét, hét óra körül kelünk, nyolckorindulunk a városba, mert fél tízkor kez-dôdik az edzésem. Egyig, fél kettôigkondizom és teniszezek, csak az válto-zik, hogy mikor melyikkel kezdek. Vanegy kis pihenôm, majd délután három-

tól hatig, fél hétig újból edzek. Hétkorhazamegyek, elvégzem a házimunkát,majd elmegyek Zsoltért, mert ô kilencigedz és edzôsködik. Ha hétvégén mind-ketten otthon vagyunk, ami azért ritka-ság, nekem szombat délelôtt még kon-diedzésem van, de másfél nap szabad,ilyenkor pihenünk, vagy bemegyünkRómába.

•• NNeemm mmiinnddeennnnaappii éélleettuuttaatt iissmmeerrtteemmmmeegg aa bbeesszzééllggeettééss ssoorráánn.. AAmmiikkoorr eell--kkeezzddtteedd aa tteenniisszztt,, ttuuddttaadd,, hhooggyy eezz vváárrrráádd??

•• Én azt sem tudtam, hogy teniszezôakarok lenni, ugyanis nem az én ötle-tem volt. Édesapám akarta, hogy teni-szezô legyek, nekem választási lehetô-ségem sem volt. Persze, gyerekként fölsem fogtam, hogy mi történik velem.Hét és fél évesen kezdtem el teniszez-ni, és akkor azt hittem, hogy ez olyan,mint az iskola: természetes, hogy isko-lába kell járni, természetes, hogy el kellkezdeni teniszezni. Nagyon szerettemsportolni, mozogni, futni, de akkor, ami-kor kedvem van. Viszont nagyon szigo-rú volt az apukám, német származásúlévén ilyen mentalitású, nála nem lehe-tett a teniszezést kedvtelésbôl csinálni.Nagyon akarta, hogy teniszezô legyek,de nagyon nehéz volt neki megfelelni,azt hiszem, nem is tudtam. Tizennégyéves koromban meguntam állandóancsak azt hallgatni, hogy nekem nagy te-niszezônek kell lennem, elmentem Né-metországba. Ô akkor azt hitte, a teniszszeretete miatt megyek ki, hogy mégjobb legyek. A tenisz iránti szerelemcsak késôbb alakult ki bennem. Most,felnôtt fejjel csak köszönettel tartozomneki mindenért, a szigorúságáért, mertnélküle rég abbahagytam volna a te-niszt. Ugyanakkor azt is vallom, hogybaj volt a módszereivel. A gyereketugyanis nem erôszakkal kell rávenni ateniszre, hanem úgy rávezetni, hogy já-

téknak érezze. Németországban teniszsuliba jártam, pénzdíjas versenyekkeltartottam fönn magam. Mivel itthonmagántanuló voltam, vizsgákra mindighazajöttem Magyarországra.

•• NNaaggyyoonn kkeemméénnyy nnôô vvaaggyy!! TTiizzeenn--nnééggyy éévveesseenn ííggyy nneekkiivváággnnii aa vviilláággnnaakk……

– Tényleg nagy akaraterôm van, amiteltervezek, általában véghez is viszem,el is érem a célomat.

•• MMii aazz aa ccééll,, aammiitt eell aakkaarrsszz éérrnnii ppáá--llyyaaffuuttáássoodd ssoorráánn??

– A világranglistán az elsô harmincbakerülni! Ha sikerülne elôrébb végezni,az még jobb lenne. Sok versenyt akaroknyerni, mert a gyôzelem hatalmas él-mény! Nem a pénz számít, a siker érzé-se. Ilyenkor csak az szomorít el egy ki-csit, hogy egyedül vagyok, és nincsmellettem senki, akivel a helyszínenmegoszthatnám az örömömet.

FFüürreeddii MMaarriiaannnnee(Köszönjük Arn Grétának, hogy a Fe-

deration-kupa után, a mindössze egyna-pos budapesti tartózkodása idején idôtszakított a beszélgetésre.)


A siker receptje: kifogástalan fizikaifelkészültség és teljes koncentráció

Arn GrétaSSzzüülleetteetttt:: 1979. április 13., BudapestÁÁllllaammppoollggáárrssáággaa:: magyar, németMMaaggaassssáággaa:: 180 cmTTeessttssúúllyyaa:: 68 kgLLaakkhheellyyee:: Budapest, RómaEEddzzôôjjee:: Vittorio MagnelliÜÜttôôffooggáássaa:: jobbkezes, kétkezes fo-nákkalPPáállyyaaffuuttáássaa:: 1997 óta profi, 2008. ja-nuár 1. óta versenyez magyar színek-benWWTTAA-- ttoorrnnaaggyyôôzzeelleemm:: Estoril (2007),Auckland (2011)LLeeggjjoobbbb vviilláággrraanngglliissttaa--hheellyyeezzééss:: 58.(az aucklandi gyôzelem után)PPrrooffii mméérrlleeggee ((22001111.. ffeebbrruuáárr 88--ii áállllaa--ppoott)):: 388 gyôzelem/ 272 vereség

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

A magyar férfi kézilabda válogatott –miután január 28-án, pénteken legyôz-te a világbajnokságon Kristianstadban31-28-ra a lengyeleket – végül az igenértékes hetedik helyen végzett, s ez-zel jogot szerzett a 2012. évi LondoniOlimpiai Játékokat megelôzô selejte-zôn való részvételre. A magyar sport-közvélemény erôs érdeklôdéssel kö-vette a csapat szereplését, s elégedet-ten könyvelte el, hogy az együttestöbb, korábban a világranglistán elôtteálló válogatottat képes volt két vállrafektetni, küzdôszellemében kifogásta-lan, imponáló egységet alkotott.

A sikernek számos összetevôje van,ám kétségtelen, s ekként nyilatkoztakmaguk a játékosok is, hogy a helytállás

egyik fontos eleme volt a szövetségikapitány, Mocsai Lajos erkölcsi-etikaikódexe, pontosabban annak befogadá-sa és betartása, amelyet ô egyébkéntelôszeretettel „Irányelvekként" neve-zett meg. Mivel az edzôi munka meg-határozó elemérôl van szó, az alábbiak-ban készséggel tesszük edzôközössé-günk számára közkinccsé a Mocsai-re-ceptet.

„Sokat gondolkodtam, tépelôdtem,hogy nyilvánosságra hozzam-e az aláb-bi irányelveket, amelyeket a csapategyüttesen, pontról-pontra elfogadott,sôt, mi több, közösen fogalmazott be-le egyes gondolatokat. Végül úgy dön-töttem, megjelenhet, mert sokan ta-nulhatnak belôle, nemcsak élsporto-

lók, szakemberek, de akár családok is.Csak azt nem szeretném, ha valaki int-rikákra használná fel a megfogalmazá-sait, s végül a torzítások miatt esetlegnegatív lenne egyik-másik kicsengése.

A pontok az eddigi munkám, tapasz-talataim alatt tudatosultak bennem, stovábbá meggyôzôdésem, hogy e nél-kül nem építhetô egészséges, egymá-sért az utolsókig küzdô közösség" –summázta a „tizenkét parancsolatról"Mocsai Lajos, a férfi kézilabda váloga-tott szövetségi kapitánya. Az 55 éveskiváló szakember Európa Életmû-díjasmesteredzô, 1986-ban döntôt játszotta férfiakkal a vb-n, a nôkkel 2003-banszerzett ezüstöt, a 2000-es olimpiárólis van egy ezüstje Radulovicsékkal.


A Mocsai-kódex

A magyar férfi kézilabda-válogatott etikai kódexe(Mottó: „Ne félj a vihartól, hanem tanulj meg táncolni az esôben")

11.. AA kkiiaallaakkuullóó kkoonnfflliikkttuussookkaatt rrööggttöönn aazz eelleejjéénn sszzeemmttôôll sszzeemmbbee,, mmééllttóóssáággggaall zzáárrdd llee ééss ttiisszzttáázzdd mmeeggnnyyuuggttaattóóaann!!22.. AA sszzeemmééllyyeess ggyyôôzznnii aakkaarrááss ééss ssiikkeerr mmeelllleetttt aa ttáárrssaaiidd ssiikkeerree,, eerreeddmméénnyyeessssééggee öörröömmmmeell ttööllttssöönn eell!!33.. AA mmuunnkkáádd ééss aazz éélleett mmááss tteerrüülleettéénn iiss llééggyy ffeeggyyeellmmeezzeetttt ééss ppoonnttooss!!44.. MMáássookk hhááttaa mmööggöötttt nnee iinnttrriikkáálljj,, sszzeemmttôôll sszzeemmbbee vváállllaalldd vvéélleemméénnyyeeddeett ééss ddöönnttéésseeiiddeett!!55.. TTuuddjj öörrüüllnnii aa ssiikkeerreekknneekk,, ééss mméérrttéékkkkeell mmeeggüünnnneeppeellnnii aazzookkaatt!!66.. SSeemm aa mméérrkkôôzzéésseenn,, sseemm aazz eeddzzéésseenn,, vvaallaammiinntt aazzoonn kkíívvüüll eeggyyeettlleenn ccssaappaattttáárrssaaddaatt ssee hhaaggyydd mmaaggáárraa nneehhéézzssééggeeii ééss

pprroobblléémmááii kköözzeeppeettttee!!77.. MMiinnddeenn oollyyaann eeggyyeezzssééggeett,, mmeeggáállllaappooddáásstt tteelljjeessííttss,, aammeellyyeekk kkiiáálllljjáákk aa ttiisszztteesssséégg,, aazz eerrkkööllccss ééss aa mmoorrááll pprróóbbáájjáátt!!88.. KKöötteelleezzdd eell mmaaggaadd aa ffoollyyaammaattooss ffeejjllôôddééss,, ttaannuullááss,, kkééppzzééss mmeelllleetttt,, ttöörreekkeeddjj aa kkiivváállóóssáággrraa!!99.. LLééggyy ffeelleellôôssssééggtteelljjeess öönnmmaaggaaddddaall sszzeemmbbeenn,, nnee mmáássookkbbaann kkeerreessdd aa hhiibbáátt,, nnee pprróóbbáálldd mmaaggaadd kkiiffooggáássookkkkaall ééss

mmaaggyyaarráázzkkooddáássssaall ffeellmmeenntteennii!!1100.. LLééggyy mmeeggéérrttôô ééss lloojjáálliiss ccssaappaattttáárrssaaddddaall ééss vveezzeettôôiiddddeell!!1111.. AA ttiisszzttaa bbeesszzéédd ééss ppoozziittíívv ggoonnddoollkkooddááss kkeeddvveezzôôeenn bbeeffoollyyáássoolljjaa aa tteelljjeessííttôôkkééppeess ttuuddáásshhoozz nnééllkküüllöözzhheetteettlleenn áállllaappoottoott!!1122.. NNee ffeelleedddd,, hhooggyy aa ccssaappaatt ttaaggjjaakkéénntt,, mmiinnddeenn ppiillllaannaattbbaann aa mmaaggyyaarr vváállooggaattoottttaatt ééss hhaazzááddaatt,, MMaaggyyaarroorrsszzáággoott kkééppvviisseelleedd!!

Fazekas csodálatos védéseket mutatott be – éppen amikor a legnagyobb szükség voltrájuk - mint például a lengyelek ellen is

Mocsai Lajos a férfi kézilabda válogatottszövetségi kaitánya

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:05

Bevezetés Az edzôi szakma rendkívül sokrétû és összetett. A foglal-

koztatott sportolókat - testgyakorlókat - tekintve akár kor,akár tudásszint szerint, széles skálát ölel fel. Vannak edzôk,akik az egészen fiatal korosztályra specializálódtak (úszótanfolyamok, gyermektornák). Mások utánpótlás specialis-ták, vagy éppen a teljesítôképességük teljében lévô felnôt-tekkel foglalkoznak. Ma már külön kategóriának számít azidôskorúak testedzését irányító edzôk köre.

Vannak kezdô sportolókkal foglalkozó edzôk és vannak,akiknek az a feladata, hogy nemzetközi szinten is kiemelke-dô eredményig vezessék el sportolóikat. Az aktív edzôk je-lentôs része a szabadidô sportban tevékenykedik. Céljuknem elsôsorban az eredményesség, hanem az általukedzett szabadidô sportolók egészségérôl, fittségérôl valógondoskodás.

Minden terület – az általános sportedzôi felkészültség mel-lett – speciális, a korosztályra, tudásszintre, a foglalkoztatásicélra jellemzô ismereteket is követel. Ráadásul ezek az isme-retek – mind az általánosak, mind a speciálisak – hatalmasütemben fejlôdnek. Kis túlzással, ha valaki ma megszerzi azedzôi oklevelét, nem biztos, hogy holnap is érvényes mindaza tudásanyag, amelyet az alapképzésben megszerzett. „A jópap is holtig tanul" mondja a közmondás és ez - sok más fog-lalkozás mellett - az edzôi szakmára is érvényes.

A sportvezetés abban az idôszakban ismerte fel az edzôktovábbképzésének, tudásgyarapításának szükségességét,amikor a magyar sport még „fénykorát" élte. A 6/1976(OTSH K.5.) rendelet intézkedett a továbbképzésrôl: asportedzôi munkaviszony létesítésének feltételévé tette asportedzôi igazolványt, amelyet ötévenként a kötelezô to-vábbképzésen való részvétellel lehetett érvényesíteni. Akétségtelenül elôremutató intézkedés végrehajtásában sokvolt a formai elem - gyakran a tartalom rovására. Arra kény-szerítette az edzôket, hogy ötévenként visszaüljenek a TFpadsoraiba, végighallgassák a fôként volt tanáraik által tar-tott elôadásokat, részt vegyenek a gyakorlati továbbképzé-sen és vizsgával tanúsítsák a látottak, hallottak elsajátítását.

Ez a rendszer egészen 1997-ig mûködött, amikor ez is ál-dozatul esett a rendszerváltozás utáni deregulációs hullám-nak. A 7/1998 (V.17.) Mt. sz. rendelet megszüntette a köte-lezô edzôtovábbképzést. Helyette kimondta: „szakmai to-vábbképzésen egyéni elhatározás, vagy a munkáltató ren-delkezése alapján lehet részt venni." A rendelet megjelené-se után egy-két évig a továbbképzés terén semmi sem tör-tént. Aztán a szövetségek voltak az elsôk, akik rádöbbenteka helyzet tarthatatlanságára és saját szervezésben elkezd-ték sportágukban az edzôk, vagy azok bizonyos köréneksportági továbbképzését. A Gerevich ösztöndíj bevezetésé-vel az edzôk jelentôs köre állami pénzhez jutott. A MOB ésa Magyar Edzôk Társasága kezdeményezte az állami jutta-tásban részesülô edzôk kötelezô továbbképzését. Éventehárom-négy konferenciát szerveztek, amelyeken a sporttu-domány és gyakorlat legújabb ismereteit igyekeztek közve-títeni az edzôknek. Az edzôk részére a kényszerítô erô – sa-ját tudásvágyuk mellett – az anyagi juttatás volt. Ezeknek atovábbképzési formáknak semmiféle jogszabályi hátterenem volt. Idôközben kibôvült az állami juttatásban részesü-lô edzôk köre: a Gerevich ösztöndíjasok mellett a Héraklészprogramban dolgozók is állami fizetéshez jutottak. Mivel akülönbözô juttatásban részesülô edzôk nyilvántartása nem

egy helyen történt, nehéz volt ellenôrizni, hogy eleget tet-tek-e a továbbképzési kötelezettségüknek.

Az ezredforduló utáni évekkel kezdôdôen többször is kí-sérlet történt az edzôtovábbképzés újbóli, jogszabályilag el-rendelt bevezetésére. Kezdeményezte ezt a MOB, a TF-felkaröltve, majd a MET a MOB-bal és az NSSz-el közösen.Ezek a kezdeményezések kudarcba fulladtak, elsôsorban azállami akarat, támogatás hiánya miatt. Pedig a továbbkép-zésre nagy szükség lenne.

Miért szükséges az edzôk továbbképzése?• A sporttudomány, mint minden más tudományág, szé-

dületes iramban fejlôdik, a magyar sport nemzetközi ered-ményessége érdekében lépést kell tartani a világgal.

• A társadalmi, gazdasági környezet változása kibôvítetteaz edzôk iránti követelményeket, feladatkörüket (nyelvtu-dás, gazdasági, jogi, számítástechnikai ismeretek, stb.).

• A szakemberek jelentôs körében egyre erôsebb igényjelentkezett a továbbképzésekre, konferenciákra, az elérhe-tô ismeretanyagra, amelyek a sporttudomány és a társtudo-mányok legújabb ismereteit közvetítik számukra.

Körültekintve más szakmákra, szinte mindenütt létezik arendszeres és szervezett továbbképzés valamilyen formája.

A pedagógusok továbbképzését a 277/1977 (XII.22.) Kor-mányrendelet rendelte el. A tanároknak, tanítóknak hét-évenként kell a rendeletben maghatározott követelménye-ket teljesíteni.

A mérnökök továbbképzését a 103/2006 (IV.28.) Kor-mányrendelet szabályozza. A kamarai tag tervezôk, szakér-tôk, valamint a nyilvántartott felelôs vezetôk és mûszaki el-lenôrök részére ötévenként kötelezô a továbbképzés. A kö-vetelmények pontrendszer alapján teljesíthetôk, igénybevehetô a távoktatási rendszer és az online vizsgázás(www.geoinfokt.hu).

Az orvosok kötelezô továbbképzését a 73/1999 (XII.25.)EüM. rendelet határozza meg. A továbbképzés folyamatos,ötéves periódusokban. A kreditrendszer többek között agyakorlati orvosi munkát is beszámítja a kreditszerzés lehe-tôségeinek körébe (www.orvostovabbkepzes.hu).

Ha más, az emberekkel foglalkozó szakmák körében – denem csak azokban – kötelezô a tudásanyag rendszeres kar-bantartása, gyarapítása, miért kivétel ez alól a sportedzôiszakma? Igenis, szüksége van a korszerû ismeretek elsajá-títására az edzôknek is. Ez - az edzôkön túl - a magyar sportérdeke is.

Mi szükséges ahhoz, hogy az edzôk kötelezô továbbképzése megvalósuljon?• Elsôsorban állami akarat. A most készülô Sporttörvény-

ben feltétlenül szerepelnie kell az edzôk rendszeres ésszervezett továbbképzésének. Ez ad alapot a késôbbiek-ben egy kormányrendelet elkészítéséhez, amely részlete-sen szabályozza az edzôtovábbképzést. A sport állami irá-nyítása a rendszerváltozás óta kacskaringós utat járt be.Volt önálló minisztérium, különbözô miniszterek felügyele-te alá tartozó hivatal, államtitkárság, szakállamtitkárság.Nem tudni, mit hoz a jövô. A továbbképzés kialakuló rend-szerének stabilitása, biztonsága szempontjából ezért jobblenne, ha azt egy idôállóbb kormányrendelet és nem egy, aszervezeti változtatásoknak jobban kitett miniszteri rende-let szabályozná.


A kreditrendszerû edzôtovábbképzés koncepciója

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

• Kiemelt jelentôséggel bír az országos sportági szakszö-vetségek és sportszövetségek támogatása, egyetértése. Asportszövetségek közremûködése nélkülözhetetlen már akormányrendelet megszületéséhez is. Primátusuk vansportágukban a továbbképzés szakmai tartalmának és ará-nyainak meghatározásában, és partnerségük elengedhetet-len a továbbképzési kötelezettség betartásának ellenôrzé-sében.

• Szakmailag megalapozott és lehetôleg konszenzussalelfogadott szervezeti rendszer és szakmai tartalom. Azedzôtovábbképzés szervezeti, logisztikai központja egyér-telmûen a késôbb kamarai faladatokat is ellátó MET legyen.A Magyarországon aktív tevékenységet kifejtô edzôkrôlegységes nyilvántartási rendszert kell létrehozni. A szövet-ségekkel karöltve minden sportágban be kell vezetni azegységes licence rendszert. A továbbképzés szakmai köz-pontjai a TF primátusával a testnevelô tanárképzô felsôok-tatási intézmények, valamint a visszaállítandó megyei sport-szakigazgatási szervek. A továbbképzés szakmai anyagai-nak, szervezeti formáinak, pontrendszerének jóváhagyásátaz Akkreditációs Bizottság látja el, melyet a NEFMI, MET,MOB, TF, tanárképzô intézmények, sportszövetségek,MSTT, NSSZ képviselôibôl kell létrehozni.

• Végül, de nem utolsó sorban pénz: egyrészt állami for-rás a rendszer mûködtetésére, színvonalának biztosítására,másrészt az edzôk hozzájárulása a felmerülô költségekhez.

Milyen alapelveknek feleljen meg az edzôk továbbképzése?

11.. Legyen kompatibilis a hazai és EU-s képzési és tovább-képzési rendszerekkel. Ez az alapelv egyben felveti a hazaiedzôképzés jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatát és aszükséges módosítások, szigorítások végrehajtását.

22.. Az orvostovábbképzés mintájára legyen kreditrendsze-rû, amelyben a továbbképzés résztvevôje pontosan meg-tervezheti a meghatározott követelmények teljesítésénekütemezését és nyomon követheti azt.

33.. Ötéves ciklusokat öleljen fel, vegye figyelembe a képe-sítés megszerzésének idôpontját és alkalmazkodjon a részt-vevô életkorához.

44.. Legyen alkalmas valamennyi, az elôre meghatározottkövetelménynek megfelelô kreditszerzô lehetôség akkredi-tálására.

55.. Legyen költségkímélô. Minden szakember a számáralegkedvezôbb helyen rendezett továbbképzési eseménytválaszthassa. Legyen lehetôség távoktatás keretében résztvenni a továbbképzés rendszerében, online vizsgáztatássalkreditpontokat szerezni.

66.. Az edzôk a továbbképzési ciklus alatt saját maguknakállíthassák össze a kreditszerzés „menetrendjét". Lehessenakár sûrített program keretében eleget tenni a követelmé-nyeknek, vagy kihasználni a ciklus teljes idôtartamát.

Hol és mivel lehessen kreditpontokat szerezni?

11.. A MET, MSTT, NEFMI, MOB, TF által szervezett orszá-gos konferenciák, kongresszusok.

22.. Az Akkreditációs Bizottság által minôsített regionális,megyei, helyi továbbképzô rendezvények.

33.. A szövetségek által szervezett akkreditált továbbkép-zések, edzôi értekezletek, gyakorlati bemutatók.

44.. Gyakorlati edzôi tevékenység (szerzôdéses munkavi-szonyban, vagy igazolt társadalmi munkában).

55.. Nyelvvizsga államilag akkreditált nyelvoktató-vizsgázta-tó intézményben.

66.. Számítástechnikai informatikai vizsga.77.. Magasabb edzôi fokozat megszerzése.

88.. Nemzetközi szakmai továbbképzésen, konferencián,kongresszuson való részvétel.

99.. PhD megszerzése.1100.. Szakirodalmi, elôadói tevékenység.Minden jogszabály akkor hatékony, ha a végrehajtását el-

lenôrzik, a végre nem hajtását szankcionálják.

Hogy lehet a gyakorlatban érvényt szerezni az edzôk továbbképzésérôl szólóleendô kormányrendelet végrehajtásának,

a mulasztások szankcionálásának?• Létre kell hozni a Magyarországon mûködô edzôkrôl azt

az adatbázist, amely lehetôvé teszi jelenlegi mûködésük pa-ramétereinek nyilvántartását, mobilitásuk figyelemmel kísé-rését. Ez az adatbázis minden évben bôvül az adott évbenvégzett edzôk adataival. Az edzôképzô intézmények kötele-zô adatszolgáltatással tartozzanak a nyilvántartás logisztikaiközpontjának (MET).

• A szövetségek szolgáltassanak adatot az adott évben ki-adott edzôi mûködési engedélyekrôl, licencekrôl.

• A létrehozandó területi (megyei) sportszakigazgatásiszervek ellenôrizzék a sport területén képesítéshez kötötttevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegy-zékérôl szóló 157/2004. (V.18.) Korm. Rendelet végrehajtá-sát.

• Azok az edzôk, akik nem tesznek eleget az edzôk to-vábbképzésérôl szóló kormányrendelet elôírásainak, ne le-gyenek alkalmazhatók sportszervezeteknél és ne részesül-hessenek semmiféle állami juttatásban. Azok a sportszer-vezetek, amelyek nem tartják be a 157/2004. sz. Korm.Rendelet elôírásait, vagy olyan edzôt alkalmaznak, aki nemtett eleget továbbképzési kötelezettségének, sem pályáza-ti, sem normatív úton ne juthassanak Állami támogatáshoz.

Végül emlékeztetôül álljon itt még egyszer az idézett köz-mondás:

AA JJÓÓ PPAAPP IISS HHOOLLTTIIGG TTAANNUULLKKööppff KKáárroollyy

MMaaggyyaarr EEddzzôôkk TTáárrssaassáággaaffôôttiittkkáárr


Minden idôk egyik legnagyobb edzô egyénisége – Széchy Tamás

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07


NévjegyNNéévv:: Köpf KárolySSzzüülleettééssii hheellyy,, iiddôô:: Beregszász, 1943. 07. 29.KKééppzzeettttssééggee:: 1949-1961: Nyíregyháza, Általános iskola és Kossuth Lajos Gimnázium

1962-1966: Magyar Testnevelési Fôiskola, testnevelô tanár és labdarúgó edzô2003: Köztisztviselôi szakvizsga

MMuunnkkaahheellyyeeii:: 1966-1968: Dunaharaszti 2. sz. Általános Iskola, testnevelô tanár1968-1977: Központi Sportiskola, labdarúgó edzô, módszertani osztályvezetô, igazgatóhelyettes.1977-1979: Vasas Sport Club, módszertani osztályvezetô1979-1982: Magyar Birkózó Szövetség, fôtitkár1982-1989: Vasas Sport Club, módszertani osztályvezetô, elnökhelyettes1990-1992: Magyar Birkózó Szövetség, fôtitkár1993-1997: Goldplast Kft., kereskedelmi igazgató1997-1998: Országos Testnevelési és Sporthivatal, Sport Fôosztály vezetôje1999-2002: Magyar Olimpiai Bizottság, sportigazgató2002-2003: Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, sportügyekért felelôs helyettes államtitkár2003-2006: Magyar Olimpiai Bizottság, sportigazgató2007-2009: Magyar Vízilabda Szövetség, fôtitkár2009-2010: NUSI, tanácsadó2010-: Magyar Edzôk Társasága, fôtitkárÖt nyári és két téli olimpián vett részt sportágvezetôként, illetve a csapatvezetés tagjaként.Fôtitkári mûködés alatt birkózásban négy, s vízilabdában is olimpiai aranyérmet nyert a sportág.

NNyyeellvviissmmeerreettee:: német, angol, és orosz társalgási szint.SSppoorrtttteevvéékkeennyyssééggee:: Labdarúgás, kézilabda, atlétika, háromtusa és úszás sportágakban folytatott versenyszerû

sporttevékenységet.

• • •Köpf Károly közelebbi bemutatása nem csak azért tûnhet feleslegesnek, mert munkahelyeinek, pályafutása állomásai-

nak fenti felsorolása magától beszél, hanem egyfelôl, mert változatos tevékenysége, mozgékonysága, aktivitása révénmár régóta népszerûségnek örvend sporttársadalmunkban, másfelôl tetemes ideje mûködik a Magyar Edzôk Társaságaköreiben, közvetlen közelünkben is. Az utóbbi években a MET elnökségi tagjaként segítette munkánkat, a szervezet leg-utóbbi közgyûlésén, tavaly november 26-án tagságunk pedig fôtitkárunknak választotta. Személyében egy széleskörûsportmûveltségû, sokoldalúan képzett, s kivételesen gyakorlott sportvezetô tapasztalataira számíthatunk, amelyet egyébi-ránt a lapunkban ezúttal közölt írása is bizonyít. Egy sportbaráti kiegészítést azért hadd fûzzünk a sporttevékenységét jel-zô sorokhoz. Ma is aktív, energiákban dús: síel, fut, s rendszeresen teniszezik.

Szinte hihetetlen, de hosszú évtize-dek óta nem jelent meg a magyarsportról átfogó, teljességre törekvôenciklopédia, s a néhány hete besze-rezhetô, az URBIS Könyvkiadó jóvol-tából megjelenô kötet összes értékénfelül valóban hiánypótló mûnek szá-mít. Hazánkban – bár gyakran emle-getjük, hogy sportnemzet vagyunk –ritkán jelennek meg átfogó jellegûsportszakkönyvek, annak ellenére,hogy a fejlôdés mind erôteljesebb,rengeteg a változás, új sportágak je-lennek meg, s erôs az igény a mögöt-tünk hagyott korszakok érdekességeiiránt is.

A Pannon enciklopédia sorozatsporttal foglalkozó impozáns kötetemegkísérli elénk varázsolni a testne-velés, a sport, a történelem, a tudo-mány és az eredményesség szerteá-gazó, de mégis sorosan összefonódószálait. Az így egybesodort kötelékerôs és tartós lehet. A könyv eligazíta mai sport értékkörébe, a múltból a

jelenbe röpít, szabá-lyokat, szakmai érde-kességeket mutat be,betekint a szövetsé-gek munkájába, a leg-jobbak életébe éseredményeibe. Min-denképpen hasznosolvasmány, olyanösszefoglaló mû,mely nélkülözhetet-len – nemcsak – asport világában.

Számos szerzô,szakíró, sportember,újságíró munkatársgondoskodik az isme-retek mind szélesebbterítésében, ezért talán egyenetlen,vagy hullámzó a teljesítményük. Ezt asokszor összevethetô sokszínûségetnem a szakmai munka minôsége, in-kább a terjedelmi korlátok szabályoz-ták. Valóban, számos sportág többkö-tetes, önálló irodalommal, ismeretter-

jesztô és szórakoztatódolgozatokkal, képesalbumokkal rendelke-zik, részletes életrajziadatokkal és eredményfüzérekkel, amelyekrôlmost sok esetben, saj-nos, elkerülhetetlenülle kellett mondaniuk aszerkesztôknek.

A Pannon enciklopé-diasport kötete egy so-rozat része, amely iga-zodik a kiadó értékeshagyományaihoz. Meg-jelenését nemcsak agyûjtôk népes táboravárja, hanem a sport-

szeretô olvasók gárdája is, akik – re-ményeink szerint – örömmel és kí-váncsian forgathatják majd a könyvetakár évtizedek után is, mert számoshasznos ismerettel, sôt, több felfe-dezhetô újdonsággal is gazdagíthatjameglévô tudásukat.

Pannon Enciklopédia – A magyar sport Könyvismertetô

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

A sportpszichológiai tevékenység te-rén két fô munkamódot jelölhetünkmeg. Az egyik az ún. „terápiás munka-mód", amikor egy sportoló valamilyenkonkrét problémával keresi meg a szak-embert. Például annyira izgul, hogy re-meg a lába és nem képes végrehajtania helyes mozdulatsort. Ebben az eset-ben a fô cél a probléma orvoslása. Amásik lehetôség, amikor a sportoló ab-ban kér segítséget, hogy szeretne„még jobban ott lenni fejben", optimálisteljesítményt kíván nyújtani. Ez utóbbiesetben a „versenyfelkészítés munka-mód" indokolt. A két módszert nem kellélesen elkülöníteni egymástól, sôt akáregymásra is épülhet a kettô. Meges-het, hogy a terápiás munka lezárultával,annak eredményeire épülhet rá a ver-senyfelkészítés. Mindenképpen megkell jegyezni, hogy módszereiben, célki-tûzéseiben és a munka jellegében is el-tér egymástól a „terápiás munkamód"és a versenyfelkészítés.

A továbbiakban a mentális verseny-felkészítésnek, mint munkamódnak afelépítését, és néhány módszerét mu-tatjuk be. A pszichológus a munkát elô-ször a diagnosztikával (szó szerint „kór-megállapítással") kezdi. Ebben a sza-kaszban sor kerül személyes interjúra,több teszt felvételére és akár labormû-szerek általi vizsgálatra is. Ekkor állapít-juk meg, hogy a sportoló milyen pszi-chés állapotban van, mik az erôsségei,és melyek azok a tényezôk (faktorok)amelyeken javítani kell. Itt párhuzamotvonhatunk az edzôi munkával oly mó-don, hogy pl. ha egy új sportoló kerülbe az edzésmunkába, akkor az edzônyilvánvalóan felméri, hogy milyen álla-potban van, milyen az erônléte, állóké-pessége, terhelhetôsége stb. A sport-pszichológiai munkában – hasonlóan azedzôéhez – ezután következik a célokkitûzése, majd a sportoló állapotánakmegfelelô módszer kiválasztása. Azutolsó lépés a munka megkezdéseelôtt az ismert adatok alapján a mentá-lis edzésterv összeállítása, azaz hogyaz adott módszereket, technikákat mi-lyen ütemben és hogyan alkalmazzuk.A sportpszichológiai munka szerves ré-szét képzi az edzôvel való kapcsolatfel-

vétel és együttmûködés is. Egyrésztazért, mert az edzô fontos információ-val tud szolgálni a sportolóról, továbbátámogatása nagyban elô tudja segítenia sportpszichológiai munka hatékony-ságát. Sajnos, volt olyan szomorú pél-da, amikor az edzô hallani sem akart apszichológusról, így a sportoló titokbanjárt hozzám. Ennek természetesen azegyik következménye az lett, hogy asportoló az elsajátított pszichológiaitechnikákat nem tudta gyakorolni azedzésen, így versenyen sem tudtamegfelelôen alkalmazni, ami sokat ron-tott közös munkánk hatékonyságán.

Milyen módszerekbôl válogat(hat) asportpszichológus? A teljesség igényenélkül jelen cikkben 5 módszert tár-gyalunk:11)) RReellaaxxáácciióóss ((llaazzííttáássii)) ggyyaakkoorrllaattookk22)) VViizzuuaalliizzáácciióóss ((llááttvváánnyy)) tteecchhnniikkáákk33)) FFiiggyyeelleemmffóókkuusszzáállááss ((ÖÖsssszzppoonnttoossííttááss))44)) KKooggnniittíívv tteecchhnniikkáákk

((AA mmeeggiissmmeerrééss mmóóddsszzeerreeii))55)) CCéélláállllííttááss

11)) A relaxáció (lazítás, ellazulás)megtanulása alapvetô fontosságú.Azon túl, hogy nagyon sok egyéb tech-nika alapját jelenti, azért is fontos hogya sportolók a mindennapi rutinjukbabeiktassák a relaxációt, mert ennek atechnikának a segítségével többek kö-zött (a) képessé válnak szabályozni azérzelmi állapotukat, (b) képessé válnak„arousal" (éberség) szintjüket uralni,(c) belsô fókuszt és (d) sokkal gyor-sabb regenerációt biztosít számukra.Passzív relaxációként az autogén tré-ning, aktív relaxációként a progresszívrelaxáció javallt, mint a sportolókkalvégzett munkában leginkább használtgyakorlat (Bagdy-Koronkai, 1978).

22)) Az öt technika közül a külsô szak-ember számára a vizualizációs technikák(képi módszerek) a legkevésbé kézzel-foghatók. A mentális tréning (szellemiedzés) és az imagináció („elképzelés")tartoznak ide. A vizualizációs technikákalkalmazásakor képzeleti, „belsô" képe-inket használva dolgozunk. Képzeleti ké-peink alapját az emlékképeink adják. Kétlehetôség kínálkozik: az egyik, hogy egymár megtörtént eseményt hívunk elô,vagy hogy a korábbi tapasztalataink alap-

ján egy új, vágyott képet alkotunk, épí-tünk fel. A mentális tréning alkalmávalleginkább egy mozdulatsort, egy helyestechnikát tudunk elsajátítani és gyako-rolni, de alkalmas hibajavításra is. Azimagináció sokkal élményszerûbb abbanaz értelemben, hogy itt már megjelenika versenyhelyszín, az ellenfél, a közön-ség, ily módon érzelmekkel is jobban át-szôtt. A vizualizáció hatékonyságánakegyik bizonyítéka Jacobson kísérlete.Elektromiographos vizsgálati (EMG) mé-réseket végzett sportolókon, miközbenvalós, illetve elképzelt mozgást végez-tek. Azt találta, hogy mindkét mozgásesetében volt ingerületi válaszreakció. Avalós mozgás esetében természetesenintenzívebb, a képzelt mozgás esetébenalacsony intenzitású, de mérhetô mérté-kû. Ennek az a következménye, hogymivel az izommozgásról visszacsatolástküld a szervezet az agynak, az elképzeltmozgás esetében is történik bevésôdésa tudatban, tehát a tanulási folyamatigenis gyorsabb és mélyebb ezzel atechnikával (Lénárt, 2002).

33)) Miért fontos külön foglalkozni akoncentrációval, amikor az edzésenúgyis számtalanszor elhangzik, hogy„figyelj oda", „koncentrálj". Azt gondol-juk, hogy ki tudna jobban koncentrálnia sportolónál. A tapasztalat mégis az,hogy viszonylag kevesen tudják a fi-gyelmüket akaratlagosan irányítani.Versenyszituációban viszont elenged-hetetlenül fontos az irreleváns (lényeg-telen) ingerek – legyenek ezek külsôk,vagy belsôk – figyelmen kívül hagyása.Nem elég megtanulni fejest ugrani avízbe, mindezt ugyanolyan pontosankell produkálni akkor is, ha a verse-nyen a közönség közül valaki a mi ne-vünket kiabálja. Figyelmünk tudatosirányítását fejleszthetjük laboreszkö-zökkel, különbözô papír-ceruza gyakor-latokkal, illetve egyéb relaxáció alapúkoncentrációs gyakorlatokkal (pl.: Gau-ron többlépcsôs koncentrációs gyakor-lata) (Williams, 2001).

44)) A kognitív (megismerési) techni-kák esetében a gondolatokat állítjuk aközéppontba. Bizonyára mindenkivelelôfordult már, hogy önmagával beszél-getett pl. mosogatás közben. A belsôbeszédünknek mosogatás közben ki-sebb, versenyszituációban azonbanrendkívül nagy jelentôsége van. Ha asportolónk pl. egy teniszmérkôzés fo-lyamán többször elmondja magának,hogy „annyira béna vagyok", vagy hogy„nem érzem a tenyeresem", akkor ez-zel kevéssé segíti elô a teljesítményé-nek a növekedését. A tapasztalatok


Egyéni sportolók mentális versenyfelkészítéseAA cciikkkk aa ssppoorrttppsszziicchhoollóóggiiaaii mmuunnkkaa eeggyyiikk ffôô ffeellaaddaattáátt mmuuttaattjjaa bbee.. CCéélljjaa,, hhooggyy aazz

eeddzzôôkk ééss ssppoorrttoollóókk sszzáámmáárraa kköözzeelleebbbb hhoozzzzaa,, ééss kkéézzzzeellffoogghhaattóóbbbbáá tteeggyyee aazztt,, aammiiaa ppsszziicchhoollóógguuss rreennddeellôôjjéébbeenn ttöörrttéénniikk.. AA cciikkkk ggyyaakkoorrllaattii ssppoorrttppsszziicchhoollóóggiiaaii mmóódd--sszzeerreekkeett mmuuttaatt bbee,, mmaajjdd eeggyy kkoonnkkrréétt ppééllddáánn kkeerreesszzttüüll sszzeemmlléélltteettii aa mmóóddsszzeerreekkhhaasszznnáállaattáátt..

KKuullccsssszzaavvaakk:: ssppoorrttppsszziicchhoollóóggiiaa,, mmeennttáálliiss vveerrsseennyyffeellkkéésszzííttééss.. **

* A VI. Országos Edzôi Kongresszuson (2010. 11. 25-26) elhagzott elôadás szerkesztett javított változata

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

szerint sok esetben észre semvesszük, hogy milyen gondolataink van-nak. Elôfordulhat, hogy egyes negatívgondolatok már automatikussá váltak.A pszichológus által vezetett foglalkozá-son, pl. ezeket az automatikus negatívgondolatokat fordítjuk pozitív, a teljesít-ményt segítô gondolatokba. Érdemesráébreszteni a sportolókat arra, hogy agondolatok hogyan befolyásolják az ér-zelmeket, és továbbiakban pedig a cse-lekedeteinket is (Williams, 2001).

55)) A célállítás témaköre viszonylagnagy irodalmat ölel fel. Fontos hangsú-lyozni, hogy a célállítás közvetlen telje-sítménynövelô hatását nem sikerültegyértelmûen alátámasztani, azt vi-szont megállapították a kutatások, hogypozitív kapcsolatban áll az önbizalom-mal és a motivációval. Így pedig közvet-ve teljesítményfokozó szerepe van. Aszakirodalom részletesen tárgyalja azo-kat az irányelveket, melyek mentén „jó"célokat lehet kitûzni. A jó cél felállításanélkülözhetetlen a folyamatos munka-végzés szempontjából. (A „jó cél" kér-désköre olyan kiterjedt, hogy tárgyalásameghaladja ezen cikk terjedelmi korlá-tait.) A célállítás egy olyan pont, ahol asportpszichológus és az edzô a gyakor-latban is együtt tud mûködni. Az edzôkaktív szerepet vállalhatnak abban, hogysegítsenek a sportolójuknak jó célt fel-állítani, illetve hogy ôk is jó célt állítsa-nak a sportoló elé (Williams, 2001).

A továbbiakban egy pekingi olimpiaifelkészülést mutatunk be, ahol a hang-súlyt a fent leírt módszerekre helyeztük.

A munkát a sport-pszichodiagnoszti-kával kezdtük, mely a versenyzôisportélettörténet, illetve tesztek felvé-telébôl állt. Íme néhány faktor, melye-ket a tesztekkel vizsgáltunk (a teljes-ség igénye nélkül):• Koncentrációs állapot• Célkitûzés• Motivációs állapot• Téthelyzetben nyújtott teljesítmény• Kudarccal való megküzdés• Edzôvel való kapcsolat• Szorongásszint• Önbizalom

A munka menete elôször korábbi ver-senyhelyzetek elemzésébôl állt, melysorán megállapítottuk, hogy mik azok atényezôk amelyek segítik a sportolót aversenyzésben. Továbbiakban egy ko-rábbi sikeres versenyszituációt alapulvéve felépítettük a sportoló saját „sikerimaginációját". Egy vizualizációs techni-kát alkalmaztunk tehát, melyet a spor-toló megtanult és a késôbbiek folya-mán bármikor elôvehetett és használ-hatott. Az imagináció célja ebben azesetben a motiváció és az önbizalomerôsítése, növelése volt. Fontos techni-káról beszélünk, hiszen a sportoló eb-

ben az esetben tartott attól, hogyhosszú és monoton lesz a nyári felkész-ülés (csapattársak nélkül egyedül kel-lett végig edzenie), így szüksége voltegy olyan dologra, amibôl erôt tudottmeríteni. Késôbb egy másik vizualizáci-ós technikát is megtanult, az ún. „bol-dogság szobát", melynek szintén ha-sonló hatásai voltak. A felkészülés fo-lyamán hazai és nemzetközi versenyekkövetkeztek, melyek ugyan rangosnakszámítanak, azonban egy olimpiai fel-készülés kapcsán – ahol az olimpia a fô-verseny – csupán elôkészületi verse-nyekként szerepelnek. A sportpszicho-lógiai munka szempontjából is rendkívülfontosak voltak, hiszen fel kellett mér-nünk azt, hogy hol tartunk a felkészü-lésben. A versenyek elôtt néhány tesztújbóli felvétele történt, majd az ered-mények összevetése a diagnosztikábanmértekkel, illetve a sportoló kipróbál-hatta a tanult technikákat téthelyzet-ben. Ezután a történtek pszichológiaiértékelése történt, mellyel megállapít-ható volt, hogy hogyan haladunk a fel-készüléssel. A munka további részétmár a közvetlen olimpiai felkészülés töl-tötte ki. A olimpiai táv imaginációjánakmegszerkesztésére és gyakorlására ke-rült sor, illetve még néhány mentálistechnikát sajátított el a sportoló (kogni-tív technikát – belsô beszéd, célformu-lák). A figyelem fejlesztésére mentálisfejlesztô gyakorlatokat kapott, melyekrövid pár perces feladatok voltak. Ezekjellemzôje, hogy végezhetôk egyedülvagy egy baráttal is. Vidámak, szokatla-nok, így megtörik a monotonitást, még-is fejlesztô hatásuk van. A felkészülésezen szakaszában már csak Pekinggelfoglalkoztunk. A sportpszichológiaimunka szerves részét képezi a munkalezárása is. Ez az olimpia után történtmeg, ahol sor került természetesen azeredménynek és a teljesítménynek azértékelésére, illetve a pszichológiai ér-tékelésre is. A végleges lezárást pediga közös munka áttekintése adta.

A cikk a sportpszichológiai munkaalapelemeibe és gyakorlatába engedbepillantást. Bemutatja egy egyéni ver-senyfelkészítés fôbb lépéseit, majd ki-emeli a mentális (szellemi) versenyfel-készítés leggyakrabban használt mód-szereit és technikáit. Igyekszik párhu-zamot vonni a fizikai és a mentális fel-készítés között, bizonyítva, hogy a kéttudományterületnek számos közöscsomópontja van. Gyakorlati példák te-szik kézzelfoghatóvá a sportpszicholó-giai munka jellegzetességeit. Végül be-mutat egy olimpiai felkészítést is. Aszerzô hangsúlyozza, hogy a sportolótsegítô stábnak együtt kell dolgoznia, aközös cél elérésében segítve egymásmunkájának hatékonyságát.

IrodalomjegyzékDr. Bagdy Emôke – Dr. Koronkai

Bertalan (1978): Relaxációs módsze-rek, Medicina Könyvkiadó, Budapest

Blumenstein B and Lidor R: The Roadto the Olympic Games:

A Four-Year Psychological Prepara-tion Program (In: Athletic Insight – TheOnline Journal of Sport Psychology,Volume 9, Issue 4, December, 2007)http://www.athleticinsight.com/Vol9Iss4/FourYearPrep.htm

Gould D: Goal Setting for Peak Per-formance (n.: Williams, J. M. (editor):Applied sport psychology: personalgrowth to peak performance, 2001,Mayfield Publishing Company; chapter13, 190 – 199.)

Hale, B. D., Seiser, L. McGuire, E. J.and Weinrich, E.: Mental Imagery (In.:J. Taylor és G.S. Wilson (2005): Ap-plying Sport Psychology: four perspec-tives, chapter 8, 117 – 135.)

Hall, C.R.: Imagery in Sport and Exer-cise (In.: Singer, R. N. és Hausenblas,H.A. és Janelle, C. M. (2001): Hand-book of Sport Psychology, John Wileyand Sons, Inc., chapter 20, 530-549.)

Dr. Lénárt Ágota szerk. (2002): Tét-helyzetben; Sportpszichológiáról ed-zôknek és versenyzôknek, Bp., Orszá-gos Sportegészségügyi Intézet

Murphy, S. M. and Martin, K. A. : TheUse of Imagery in Sport (In.: Horn, T. S.(1999): Advances in Sport Psychology,Human Kinetics, 2nd Edition; Chapter13, 405 – 439.)

Short, S. E., Ross-Stewart L. andMonsma, E. V.: Onwards with the Evo-lution of Imagery Research in SportPsychology (In: Athletic Insight - TheOnline Journal of Sport Psychology,Volume 8, Issue 3, September, 2006.)

http://www.athleticinsight.com/Vol8Iss3/ImageryResearch.htm

Vealey, R. S. and Greenleaf C.A.:Seeing Is Believing: Understandingand Using Imagery in Sport (In.: Wil-liams, J. M. (editor): Applied sportpsychology: personal growth to peakperformance, 2001, Mayfield Publish-ing Company; Chapter 16, 247-282.)

Williams, J. M. and Harris, D. V.: Re-laxation and Energizing Techniques forRegulation of arousal (In.: Williams, J.M. (editor): Applied sport psychology:personal growth to peak performance,2001, Mayfield Publishing Company;Chapter 15, 229-246.)

Zinsser, N. , Bunker, L. and Williams,J.M.: Cognitiv Techniques for BuildingConfidence and Enhancing Performan-ce (In.: Williams, J. M. (editor): Appliedsport psychology: personal growth topeak performance, 2001, Mayfield Pub-lishing Company; Chapter 17, 285-311. PPáállvvööllggyyii ÁÁggnneess,, ssppoorrttsszzaakkppsszziicchhoollóógguuss


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07


Fitnesz a dopping ellenMagyar Edzôk Társasága és nemzetközi partnerei sikerrel

pályáztak az Európai Bizottság által 2010-ben kiírt „Elôkészí-tô intézkedés a sport területén" címû pályázaton. A partne-rek között három nemzetközi szervezet, valmint kilenc eu-rópai ország nemzeti sportszervezetei találhatók.

Az Európai Unió Sport Fehér Könyve közzéteszi azt a fel-ismerést, hogy a dopping fenyegetést jelent a sportra ésfelszólítja a sportszervezeteket, hogy „alakítsanak ki olyankövetendô gyakorlatot, melynek folytán a fiatal sportolók adoppingról és a doppingszereket tartalmazó gyógyszerek-rôl,valamint ezek egészségükre gyakorolt hatásairól több in-formációhoz jussanak."

A korábbi dopping-kutatás és nemzetközi szabályozáseddig az élsportra helyezte a hangsúlyt. Azonban fennállannak veszélye, hogy az amatôr sportolók is használnakteljesítményfokozó szereket, amelyeknek hosszú távon ká-ros mellékhatásai lehetnek. A fitnesz területén felelôs hoz-záállással meg kell határozni a doppinghasználat mértékétés meg kell védeni a vásárlókat az egészségkárosító anya-goktól.

Az EHFA – Európai Egészség- és Fitnesz Szövetség(brüsszeli székhelyû egészségfejlesztô és fitnesz szerve-zet) - az Európai Bizottság pályázatán lehetôséget nyertdoppingellenes kutatásokra és megelôzô stratégiák kidol-gozására a fitnesz területén.

Az a felismerés, miszerint a doppingellenes küzdelemösszehangolt nemzetközi akció révén vihetô sikerre, arraösztönözte a projekt résztvevôit, hogy alakítsanak ki partnerihálózatot Európában más olyan nemzetközi szervezetekkelegyüttmûködve, amelyek tapasztalattal rendelkeznek ezen aterületen. E hálózat célja, hogy elsôként nyújtson informáci-ót a jelenlegi doppingellenes politikáról és a dopping terjedé-sérôl a fitnesz területén, az elvégzett kutatások fényében.

A dopping terjedésének meghatározása az európai fit-nesz szektorban adatgyûjtést igényel, ami a Lengyel Dop-pingellenes Kutatóközpont (WADA tanúsítvánnyal ellátottlaboratórium) által kidolgozott mennyiségi és minôségi ku-tatási módszerek alkalmazásával történik.

Az eredmények a késôbbi beavatkozáshoz szolgáltathat-nak támpontot és a létrejövô hálózat a legjobb gyakorlatimódszerekkel támogathatja a doppingellenes küzdelmet. Aprojekt nemzetközi partnerei példákkal és bizonyítékokkalsegíthetik elô a hatékony doppingellenes küzdelmet és po-litikát a sportban, így a fitnesz üzletágban is.

A felmérés eredményei a hivatásos fitnesz szakemberek,nemzeti szövetségek hatékony gyakorlati képzésében éstájékoztatásában is felhasználhatók. Hozzájárulnak a szak-emberképzésben a doppingszerek és egyéb, illegálisegészségkárosító anyagok elleni eredményesebb fellépéscélját szolgáló politika kidolgozásához.

A Fitnesz a Dopping Ellen projekt céljai:

•• MMeegghhaattáárroozznnii aa ddooppppiinngg jjeelleennllééttéénneekk mméérrttéékkéétt aazz eeuurróó--ppaaii eeggéésszzsséégg ééss ffiittnneesszz iippaarráággbbaann

Ez tartalmazza a doppingellenes küzdelem jelenlegi álla-potának elemzését az egészség és fitnesz iparágban, el-sôdleges és másodlagos kutatói módszerek, valamint mássportágakkal, beavatkozási stratégiákkal történô összeha-sonlítás segítségével.

•• DDooppppiinnggeelllleenneess ppoolliittiikkaaii ssttrraattééggiiáákk kkiiffeejjlleesszzttéésseeA kutatás révén kifejlesztett doppingellenes politikai stra-

tégiának tartalmaznia kell a beavatkozásra kidolgozott mód-szert és a doppingellenes küzdelemhez kapcsolódó fitneszszakemberek képzési programját.

•• AA ffiittnneesszz tteerrüülleettéénneekk kkuullttuurráálliiss rreeffoorrmmjjaaA projekt egyik elsôdleges célja a megfelelô doppingelle-

nes hálózatok létrehozása, valamint gyakorlat kidolgozásaés tesztelése a sport területén. A hálózati együttmûködésaz EHFA irányításával történik, melynek célja a doppingelle-nes gondolat beemelése a Közösségi Társadalmi Felelôs-ség (CSR) napirendi pontjai közé az európai egészség és fit-nesz iparágban. Ráadásul a projekt eredményeit az EHFASzabványügyi Tanácsa és a fitnesz szektorban dolgozók hi-vatalos nyilvántartási rendszere (European Register of Exer-cise Professionals) is felhasználja, amennyiben az Európaifitnesz szektorban dolgozók képesítéseinek frissítése ezena területen megtörtént.

Ennek eredményeképpen minden, a rendszerben re-gisztrált fitnesz szakember képzésben részesül a dop-pingszerek egészségkárosító hatásairól és így tudatábanvan a doppingellenes küzdelemben rá háruló felelôssé-gének, ami a fitnesz ágazaton belül új kultúrát honosítmeg.

A kutatási projekt elsôdleges és másodlagos kutatásimódszerekkel fejleszteni kívánja a jelenlegi doppingellenespolitikát szabályozó mechanizmust, és ajánlásokat kíván lét-rehozni a dopping szabályozásának területén.

A projekt közzéteszi az esettanulmányokat és a javasoltbeavatkozási stratégiákat. Ez útmutatásul szolgálhat azegész fitnesz szektorban, hangsúlyozva a fitnesz jelentôsé-gére irányuló pozitív gondolkodásmódot, támogatva azegészségjavító fizikai tevékenységeket és felhívja a figyel-met a tiltott doppingszerek és drogok használatának veszé-lyeire.

A projekt programja:A projekt 2011. január 1-jén indul és 2012. március 31-ig

tart. A felmérés két szakasza 2011. februártól júniusig tart.Az elsô eredmények és ajánlások augusztusban és szep-temberben kerülnek megvitatásra.

Az elsô jelentés az EHFA Nemzeti Szövetségeinekbrüsszeli megbeszélésén és az EHFA 2012. februári len-gyelországi doppingellenes konferenciáján kerül bemuta-tásra. A véglegesített jelentés benyújtására a Bizottsághoz2012. március végén történik.

Az eseményekrôl és a projekt fejlôdésérôl részletesen azalábbi központi weboldalunkon tájékozódhatnak: www.eh-fa-programmes.eu

A projektben résztvevô partnerek:European Health and Fitness Association (EHFA) – koordinátorPortuguese Fitness Association (AGAP) – PortugáliaBulgarian Association of Health and Fitness (BAHF) – BulgáriaDanish Fitness and Health Organisation (DFHO) – DániaGerman Fitness Association (DSSV) - NémetországAnti -Doping Research Centre (DADR) - LengyelországFitness Industry Association (FIA) – Nagy-BritanniaDutch Fitness Association (Fit!vak) – HollandiaMagyar Edzôk Társasága – MagyarországSwiss Fitness Association (SFGV) – SvájcInternational Council for Coach Education (ICCE)Internati onal Sport and Culture Association (ISCA)

DDrr.. PPeettrroovviiccss LLáásszzllóó

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

A rendszeres testedzés rendkívülihatással van az életmód függô beteg-ségek megelôzésében és a legol-csóbb, leghatékonyabb módja az élet-minôség javításának. Nemrégiben fel-merült a napi testnevelés óra lehetô-sége a közoktatásban, mely csodásgondolat és végre kormányokon átö-lelô kedvezô hatása lenne a jövô nem-zedékeire. A napi testnevelés, jelen-tôsen növelné a testnevelés óra és atestnevelô tanárok presztízsét, amitnem lesz könnyû elfogadtatni, és nemlennék meglepve, ha nem minden ta-nár kolléga ugrana ki a bôrébôl örömé-ben a napi testnevelés órától. A jelenirománnyal muníciót szeretnék adniannak a lobbynak, amely elkötelezetta napi testnevelés mellett és szeret-ném meggyôzni a kételkedô tanár kol-légákat, és másokat is arról, hogy anapi testnevelés elônyeibôl nemcsaka diákok, hanem a különbözô tantár-gyakat oktató tanárok is részesülné-nek. A tanár attól eredményes, ha aszükséges nevelés mellett (ami ma-napság nem könnyû feladat), a tantár-gyának oktatását eredményesen éshatékonyan végzi. Hogyan segíthet akémia, a matek és más tantárgyak ok-tatásában a napi testnevelés? Rövi-den összefoglalnám a témához kap-csolódó ismeretek egy részét.

Csodák a mókuskerékbenValójában már Charles Darwin az el-

képesztô rendszerezô biológus észre-vette, hogy a házinyulak agya kisebb,mint a vadnyulaké, és úgy gondolta,hogy ebben szerepe van annak, hogy avadnyulak sokat mozognak és állandó-an változó környezetben tartózkodnak.A változó, kihívásokkal teli környezethatásait az agymûködésre számos ku-tatás bizonyította. A 90-es évek végénegy amerikai-német kutatócsoport ép-pen ezzel a témával foglalkozott, ami-kor az egyik munkatárs azért, hogy job-ban körülírhassa, a változó környezetkedvezô hatásait az egerek ketrecébemókuskereket rakott. Óriási meglepe-tésre, amikor elkezdték vizsgálni az ál-latok hippokampuszában, az agynakazon részét, amely a tanulásért és me-móriáért felelôs, új sejtek képzôdését,neurogenézist, fedezetek fel. A neuro-genézis léte már korábban ismert volt,amivel megdôlt a régi dogma, hogyidegsérülés nem gyógyítható, hiszenaz idegsejtek nem osztódó sejtek. Ki-derült, hogy az agyban található ôssej-

tek idegsejtekké válhatnak bizonyosmég nem teljesen felfedett mechaniz-mus által. Az azonban, hogy a mozgása testedzés neurogenézist okoz telje-sen új felfedezés volt. Azt is kimutat-ták a kutatók, hogy a mókuskerékbenvégzett mozgás javította az állatokkognitív képességét az alkalmazottmaze tesztben. A cikk az egyik legne-vesebb tudományos lapban, a Nature-ben jelent meg és nagy port kavart fel.A szerzôk összekötötték a testedzéskedvezô hatásait és a neurogenézist.A testedzés agymûködésre gyakoroltkedvezô hatásait vizsgáló tanulmá-nyok sora jelent meg azóta is, többcikk a Nature-ben is. Ezek a vizsgála-tok elsôsorban biokémiai vizsgálatokés ezért értelemszerûen állatokon vé-gezték el ôket, amely felveti a kér-dést, hogy mindez vajon az állatokonelért eredmény igaz-e az emberekenis. Szerencsére a modern technológiaegyre inkább lehetôvé teszi olyanvizsgálatok elvégzését, amely évtize-dekkel ezelôtt lehetetlen lett volna, ésa technológia egyik nagy haszonélve-zôje az agykutatás.

Mobilizálni az agysejteketJól ismert, hogy az öregedéssel

romlik az agyi funkció és ezért az idô-seken végzett humán vizsgálatok tudo-mányos szempontból sokszor hálásak,hiszen a változásokat nagyobb eséllyellehet feltárni. Az egyik elsô funkcioná-lis mágneses rezonancia (fMRI) vizsgá-lat eredménye azt bizonyította be,hogy az öregedéssel együtt járó agylá-gyulás mértéke a rendszeresen test-edzô csoportban kisebb volt, mintazoknál, akik a fizikai inaktív életmódotválasztották. Ugyan az amerikai kutató-csoport, azt is kimutatta, hogy azedzettek adott feladatra több idegsej-tet képesek aktiválni és sikeresebbenoldják meg a feladatokat. Az amerikaitudományos akadémia lapjában meg-jelent vizsgálatukban a tesztek után,edzésre fogták az edzetlen idôs embe-reket és hat hónap edzés után jelentôsjavulás történt az agyi funkcióban éstöbb idegsejtet is sikerült a kísérletiszemélyeknek mobilizálni. Ezek márhumán vizsgálatok voltak és szépen bi-zonyították a rendszeres testedzés ha-tását az idôsek esetében. Vajon kedve-zôen hat-e testedzés a gyerekekre,akik életkoruknál fogva is többet mo-zognak, mint az idôsek, bár az egészföldkerekséget sújtó fizikai inaktivitás a

gyerekre is igaz. Sorozatos vizsgálatok-kal gyerekeken, 8-16 éveseken, egyér-telmûen bizonyították különbözô kog-nitív funkciókat mérô tesztekkel ésMRI vizsgálatokkal, hogy a rendszerestestedzés bizony jelentôsen javítja azagyi funkciók többségét. Több esetbena maximális oxigénfelvétel mértéké-vel, nagyságával osztják edzett ésinaktív csoportra a vizsgálati személye-ket, de tudott, hogy a maximális oxi-génfelvétel nagysága genetikailag ismeghatározott. Ezért már igyekeznekmás edzettségi mutatókat is használni,de egyértelmû, hogy a rendszerestestedzés nagyon kedvezôen befolyá-solja az agyi mûködést. Ebben az év-ben jelent meg egy cikk, amely aztvizsgálta, hogy az egyszeri fizikai aktivi-tás után, ami megegyezett és átlagostestnevelés óra intenzitásának, mikéntváltozik a 10 év körüli diákok szövegér-tése, felismerik-e a helyesírási hibákat.A közepes intenzitású testedzés utánközvetlenül javult a diákok szövegérté-se! Ez azt jelentheti, hogy azok a taná-rok, akik a testnevelési óra után tanít-ják tantárgyaikat, közvetlen hasznáthúzhatják a mindennapi testnevelés-nek. Azok, akik nem ilyen szerencsé-sek, szintén jól járnak a napi testneve-léssel, hiszen javul a diákok fizikai álla-pota, ami jobb agyi teljesítményt ered-ményez. A testedzés számos mecha-nizmuson keresztül javítja az agyi funk-ciót, melyek között szerepel a jobbagyi oxigénellátás, keringés, neuroge-nézis, emelkedett neurotrofin szint(ezek a növekedési faktorok fontosszerepet játszanak a memóriában, agyiplaszticitásban, stresszel szembeni el-lenállásban, és anti-depressziós hatá-suk is van), csökkent oxidatív sérülés,és számos egyéb ismert és még nemfeltárt mechanizmus egyaránt.

Nobel-díjasok példája A testedzés csodás hatású, vagy

úgy is lehetne mondani, hogy a fizikaiinaktivitás rendkívül káros nemcsak akeringési és mozgató rendszerekre, deaz agyi mûködésre is. A testedzés fon-tos része volt a humán evulóciónak ésgenetikai állományunk optimális mûkö-déséhez szükség van arra, hogy le-gyôzzük lustaságunkat és tudatosanépítsük szellemi és testi képességein-ket, melyek összefüggnek! Civilizáci-ónk egyik legkártékonyabb hatása,hogy odaragaszt bennünket székeink-hez, de ennek káros hatásai is vannak.


Izmosabb agy, napi testnevelés, avagy az iskolapad fogsága

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

A napi 30 km futás önmagában per-sze nem fog Nobel-díjas tudósokat fial-ni, de alig van olyan Nobel-díjas, aki nemozogna rendszeresen! Csodálatospélda erre az egyik legnagyobb magyartudós Szent-Györgyi Albert, aki annakidején kötelezôvé tette a laborjában dol-gozóknak a rendszeres testedzést ésnagyon régen már lobbyzott a magyarparlamentben is a napi testnevelésért.Talán most sikerül bevezetni, azért

hogy Magyarország végre újra irigylésreméltó lehessen az oktatásban, egész-ségben és játékban. A napi testneveléspersze nem fogja megoldani a magyaroktatás széleskörû problémáit, de végreaz egyik elsô lépés lehet a „betegség-ügy"-rôl az egészségügy felé és segít-ség lehet a depresszióban szenvedôkszámára is, hiszen a testedzés anti-dep-resszáns hatásai jól igazoltak. A játék azember egyik legfontosabb tevékenysé-

ge, mely különösen fontos a fiataloknál(az idôseknél is!) és a napi testneveléserre is csodás lehetôséget biztosít. Mitestnevelôk nagyon szurkolunk, és re-méljük, hogy mindnyájan élvezhetjükmajd a napi testnevelés széleskörû ha-tásait és fogadjuk, hogy mindent meg-teszünk, hogy mindenkit önmagáhozmérten optimálisan terheljünk majd!

RRaaddáákk ZZssoolltteeggyyeetteemmii ttaannáárr,, aazz MMTTAA ddookkttoorraa


Párját ritkító tömör cím egy sokszínû, tartalmas sport-könyv számára.

Tény ugyanakkor, hogy az amerikai Nemzeti Futball Liga(National Football League) rövidítése sokak számára so-katmondó, s a különleges sportág hatása, jelentôsége,népszerûsége rohamosan nô világszerte, beleértve hódí-tását hazánkban is, amely mindenek elôtt a televízió szín-vonalas és rendszeres közvetítéseinek köszönhetô.

A kötet sikerére jellemzô - a két szerzô Faragó Richardés Gallai László - hogy nem sokkal 2010 karácsonya elôttkerült ki a nyomdából, s 2011. január végén már hiánycikklett, egyszerûen nem lehetett hozzájutni, sürgetô szükségmutatkozott további kiadásokra.

Ki is hihette volna ezt csak néhány röpke évvel ezelôtt?Bizony, furcsa visszagondolni 2003-ra – idézték a múltat aszerzôk – amikor semmi jele nem volt annak, hogy ez arendkívül látványos, ám Magyarországon gyökértelensportág néhány elvakult rajongón kívül bárkit is érdekelne.A parabolaantenná-val rendelkezô ki-váltságosok nézhet-ték ugyan a csúcsli-ga, az NFL mérkô-zéseit, de a táborukvalószínûleg bele-fért volna egy átla-gos magyar étteremkonyhájába.

Hallomásból tud-tuk, hogy a döntôóriási esemény oda-át, ismertük is egy-két régi sztár nevét– közöttük, termé-szetesen, magyarokis szép számmalakadtak – de mind-ez nagyjából annyitért, mintha egyNew York-i vagyLos Angeles-i fiatalta Fradi-Újpest focirangadó jelentôségérôl próbáltunk volna meggyôzni.

Aztán megtörtént a csoda: 2004. február elsején a Sport1 televíziós csatorna, élôben közvetítette a XXXVIII. SuperBowlt. Jó néhány sportkedvelô, csak úgy, kíváncsiságból,elkezdte nézni – és nem tudta abbahagyni. Kétségtelenülszerencse is kellett ehhez, mert minden idôk egyik leglát-ványosabb, legizgalmasabb döntôjével rajtolhatott az élôközvetítések sora. A New England Patriots úgy nyert 32-29-re a Carolina Panthers ellen, hogy egy Adam Vinatieri

nevû fiatalember – akkor senki, ma már minden rajon-gó ismeri – írd és mondd négy másodperccel a mér-kôzés vége elôtt szerezte a gyôztes, három pontotérô mezônygólt.

Ami ezek után történt nálunk, az felér egy sportfor-radalommal. Néhány lelkes fiatalember úgy gondolta,csapatot alapít, nem is sejtve talán, milyen láncreak-ciót indít el ezzel hazánkban… Megalakult a magyarszövetség, kiírták a bajnokságot, internetes portálokformálódtak, a meccsek televíziós nézettsége pedigugrásszerûen nôtt és nô. A Sport TV NFL-közvetítéseirendkívüli érdeklôdést keltenek, egyre-másra érkez-nek a szerkesztôségbe a kérdések a képernyôk elôtt

ülôktôl a szabályokról, taktikai érdekességekrôl, a sztárok-ról…

Így érkezett el az idô, hogy ráadásul az NFL megalapítá-sának 90-ik évfordulója alkalmára szülessen egy össze-foglaló, gazdagon illusztrált kötet, amely rengeteg infor-mációval szolgál, s ha teljességre nem is törekedhet, de –mint a vásárlási láz is jelezte – sikerrel igyekszik enyhíteniaz olvasói-szurkolói éhséget az NFL varázslatos világánakminden részlete iránt. GG..RR..

NFL Könyvismertetô

Magyarok mindenütt:Larry Csonka,a Miami Dolphins ellen-állhatatlan labdahor-dozója volt

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

•• AA jjeelleenn ssiikkeerreeiitt ssookkaann iissmmeerriikk,, áámmaazztt kkeevveesseenn ttuuddjjáákk,, hhooggyy mmiikkoorr ttaannuullttmmeegg úússzznnii,, vvoolltt--ee mmááss ssppoorrttáágg iiss aazzéélleettéébbeenn.. AArrrraa kkéérreemm tteehháátt,, ppöörrggeessssüükkvviisssszzaa aazz iiddôôtt,, mmeesséélljjee eell,, hhooggyyaann iiss--mmeerrkkeeddeetttt mmeegg aazz úússzzóóssppoorrttttaall!!

– A kezdetek Egerhez kötnek, ott is-merkedetem meg az úszással, olyannyi-ra, hogy úszni is ott tanultam meg. Hét-éves voltam, amikor Csörgô bácsi, astrand úszómestere engem is megtaní-tott úszni. Sosem felejtem el, volt egyhosszú farúdja, arra kötötte föl a hasuk-nál fogva a gyerekeket, akik így belógat-va a medencébe megszerezték a kellôvízbiztonságot. Amikor megtanultamúszni, kaptam egy ezt tanúsító emlék-oklevelet, és ettôl kezdve leugorhattama strand három méteres trambulinjáról.Persze, a trambulin ma már nincsmeg… Az elsô edzôm Bitskey Aladárvolt, akirôl késôbb elnevezték az uszo-dát. Olyan társaim voltak ott, mint a ki-váló vízipólós Bodnár András vagy Pó-csik Dénes, és még sorolhatnám. Azthiszem, az a tény, hogy hamar megta-nultam úszni, eldöntötte a sportágvá-lasztásomat. Az iskolában mindenki fo-cizott, és az uszodában is fociztunk né-ha, meg vízipólózni is beálltam, de aznem volt annyira komoly. Az csak olyanszórakozás volt számomra, mint azuszoda vasárnapi „népi játéka", a fo-gócska. Egerben csak a nyarakat töltöt-tem, és amikor a Margitszigeti Sportu-szodában Gergely János, az ötvenesévek egyik meghatározó edzôje meg-kérdezte, hogy úszom-e, azt feleltem,hogy szeretnék, mivel Egerben már úsz-tam. Így kerültem a Budapesti Honvéd-ba, és Jancsi hozzáállása, elkötelezett-sége késôbb is etalon volt a számomra.Nemrégiben halt meg szegény… Ô az1956-os olimpiáról már nem jött haza,és ez mindannyiunkat letörte. Annyira elvoltam keseredve, hogy átmentem aFradiba, ahol Bakó Jenô, a válogatottedzôje lett a mesterem. Nyertem egyé-ni és váltó országos bajnokságot is, éskijutottam az 1960-as olimpiára. Bár Ró-

mában úszásban nem értünk el különö-sebb sikereket, nekem mégis óriási él-ményt jelentett az olimpia! További pá-lyám szempontjából ugyanis meghatá-rozó volt, hogy a 200 méter pillangónkorszakos világcsúccsal gyôztes Micha-el Troy az olimpiai faluban nekem aján-dékozta az edzésnaplóját. Az amerikai fi-úval jó barátságba kerültem, s az edzés-módszerei ráirányították a figyelmemetarra, hogy náluk másként dolgoznak.Mivel nem voltam nagytermetû, tud-tam, hogy ezekkel az adottságokkal so-sem leszek világklasszis, így fiatalon el-kezdtem az edzôség felé fordulni, tanul-mányoztam az amerikai módszereket,hogy a versenyzôim érjék el azt, amitnekem nem sikerült. A versenyzôi pá-lyafutásommal kapcsolatban nem ma-radt bennem semmi tüske, amit lehe-tett, kihoztam magamból.

Négy évtized a Szpariban – 1963 szeptemberében Markovits

Kálmán hívott a Bp. Spartacusba edzô-

nek. Olyan lelkes voltam, hogy néhamég magamnak is fájt… Jártam astrandokat, gyûjtöttem a gyerekeket,akikkel elkezdtem foglalkozni. Elôfor-dult, hogy reggel négykor a tükör elôttállva próbálgattam, milyen feladatokkaltudom lekötni a figyelmüket, edzéster-veket írtam, tépelôdtem, hogyan lennejobb. Mindig minôségi munkát akar-tam végezni. Nemsokára vezetôedzôlettem, közben persze elvégeztem aszükséges tanulmányokat. A Szpari-ban közel negyven évet töltöttem,2000-ig dolgoztam ott, miközben1991-tôl az edzôség mellett párhuza-mosan a nôi szövetségi kapitányi posz-tot is betöltöttem. Elsô tanítványaimközött volt Patóh Magda, aki Magyar-országon elsôként úszta egy percenbelül a száz gyorsot, valamint SzabóSándor, s mindketten kijutottak a me-xikói olimpiára. Az elsô idôszak ver-senyzôi közül Kaczander Ágnes a mün-cheni olimpián negyedik, 1973-ban pe-dig Eb-bronzérmes lett mellúszásban,és ô lett az elsô feleségem.

•• VVaallaahhooll oollvvaassttaamm,, hhooggyy aazz ööttttuussaa--vváállooggaattoottttnnááll iiss ddoollggoozzootttt,, ddee nneemm aakkaarr--ttaamm eellhhiinnnnii.. HHooggyy fféérrtt bbeellee aazz iiddeejjéébbee??

– Valóban dolgoztam, ugyanis MónaPista 1969-ben megkeresett, és az ôkezdeményezésére irányítottam a vá-logatott úszóedzéseit. Balczó Bandi ki-vétel volt, ô mindenben külön utakon


CSÖRGÔ BÁCSITÓL AZ OLIMPIAI ARANYAKIG

Születésnapi beszélgetés Kiss László úszóedzôvel

UUggyyaannccssaakk zzssúúffoollttrraa ssiikkeerreeddeetttt aazz óóéévv uuttoollssóó iiddôôsszzaakkaa KKiissss LLáásszzllóó úússzzóó mmeess--tteerreeddzzôô,, sszzöövveettssééggii kkaappiittáánnyy sszzáámmáárraa.. NNoovveemmbbeerr vvééggéénn rröövviiddppáállyyááss EEuurróóppaa--bbaajj--nnookkssáággoonn,, rráá kkéétt hhééttrree ppeeddiigg vviilláággbbaajjnnookkssáággoonn iirráánnyyííttoottttaa aa mmaaggyyaarr vváállooggaattoottttaatt..AA kkéétt eesseemméénnyy kköözzéé bbee kkeelllleetttt iikkttaattnniiaa eeggyy ssppeecciiáálliiss sszzaakkmmaaii kkoonnffeerreenncciiáátt,, aammee--llyyeenn -- mmiinntt aazzttáánn kkiiddeerrüülltt -- 7700.. sszzüülleettééssnnaappjjaa aallkkaallmmáábbóóll kköösszzöönnttööttttéékk eeggyykkoorrii ttaa--nnííttvváánnyyaaii,, bbaarrááttaaii ééss ttiisszztteellôôii.. AA jjeelleess üünnnneepp aapprrooppóójjáánn mmúúllttiiddéézzééssrree,, eeddddiiggii ppáállyyáá--jjáánnaakk öösssszzeeffooggllaalláássáárraa,, ééss eeggyy kkiiss jjöövvôôbbee tteekkiinnttééssrree kkéérrttüükk aa 22001100--eess eesszztteennddôôsszzöövveettssééggii kkaappiittáánnyyáátt..

Kiss László a TF-en tartott „születésnap-konferencián’’

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

járt, és úszásban is csak konzultált ve-lem. A többiek azonban, Móna Pista,Szombathelyi Tamás, vagy az úszóktólaz öttusába került Kancsal Tamás ésSasics Szvetiszláv nálam úsztak. Hogymikor volt rá idôm…? Az öttusázókedzése délelôtt volt, amikor az úszókmár befejezték a munkát. Ez is szépidôszaka volt az életemnek! Akkoribankezdte edzôi pályafutását a Császáruszodában Széchy Tamás, és mivel aSzpari is ott edzett, edzések után órá-kat beszélgettünk a szakmáról. Büszkevagyok rá, hogy volt, amit én mutat-tam meg neki, például a pillangóúszásfortélyaiba én vezettem be. Ô az atléti-kából jött, az edzésmódszertanából vi-szont én tanultam sokat. Milyen érde-kes: mindkét világverô csoport, az övéés az enyém, a 25-ös kis fedett Csá-szár-uszodából indult, és a barcelonaiolimpia öt aranyérmével értünk fel acsúcsra. Abban az idôben több sportágképviselôi, szakemberei dolgoztak azuszodában, mi is együtt voltunk a vízi-pólós Gallov Rezsôvel, Kônigh Gyuri-val, és sokat tanultunk egymástól.

•• VViisssszzaatteekkiinnttvvee aa hhoosssszzúú ééss ssiikkeerreesseeddzzôôii ppáállyyáárraa,, kkii ttuuddnnaa eemmeellnnii eeggyy--kkééttéérrddeekkeess,, áámm kkeevvééssbbéé iissmmeerrtt sszzttoorriitt??

– Rengeteg szép és megható élmé-nyem van, és akad olyan is, amin mamár csak mosolygok, pedig egykor akínok kínját éltem át… Elôször jártunkDél-Afrikában Egerszegi Krisztinával ésDarnyi Tamással, engem elôadásokattartani, ôket bemutató úszásra hívtákmeg. Felajánlottam Krisztinának, hogymivel otthon az edzéseken az történik,amit én mondok, most lehet ô a fônök:a kötelezô programjaink kivételéveloda megyünk, azt csinálunk, amit ôszeretne. Mit mondjak? Egy darabighôsiesen követtem ôt a nôi ruhabol-tokba, ám amikor már a sokadikba kel-lett bemenni, kezdtem feladni a har-cot. Könyörögtem, hadd mehessekmár haza. Ám Egér könyörtelen volt,mondván: Laci bácsi sem engedi meg,hogy edzésen elôbb jöjjünk ki a me-dencébôl! Nem tagadom, alig tudtamelvonszolni magam a szállodáig. A má-sik sztori az évek során kabalánkkávált: egyszer, amikor a rajthoz kísér-tem ôt, megszólalt, hogy ússzam le énhelyette a távot. „Azzal rosszul jár-nánk, mert engem kizárnának a nôimezônybôl" – feleltem. Nos, ez a kispárbeszéd úgy hozzánôtt az életünk-höz, hogy aztán minden alkalommalelôadtuk. Persze, nemcsak Krisztiná-val, hanem Kovács Ágival és GüttlerKarcsival is megvannak a magunksztorijai… arra vagyok a legbüszkébb,hogy mindannyian az életben is meg-állták a helyüket. Tavaly Kôbányán, aPataky Mûvelôdési Házban a születés-

napom alkalmából összegyûlt minden-ki, aki nálam úszott. Elmondhatatlanérzés volt együtt lenni velük, az egyko-ri gyerekekkel! Aztán a TF-es ünnep-ség, amikor jól átvertek, ugyanis aztmondták, hogy konferenciára kellmennem, pedig szó sem volt elôadá-sokról, hanem engem köszöntöttek!Az pedig különösen jólesett, hogynem csak a Szpari meg a Kôbánya ver-senyzôi, hanem mások is gratuláltakés rengeteg sms-t kaptam. A TF-es„konferencia" életem egyik meghatóés felejthetetlen napja! Schmitt Pálköztársasági elnök úr egyoldalas levél-ben köszöntött, Tihanyi József rektorúr video-üzenetet küldött, csakúgy,mint a már a rövidpályás világbajnok-ságon tartózkodó Gyárfás Tamás, vala-mint Kanadából egykori tanítványom,Nagy Jóska. A helyszíni, személyesköszöntéseket felsorolni is hosszú len-ne, ezért csak néhányat emelek ki:Molnár Zoltán MOB-fôtitkár, a régiklasszisok közül Hares, vagyis HargitayAndrás. Aztán az „enyémek", Egersze-gi Krisztina, aki az öt olimpiai arany-érem másolatával lepett meg, KovácsÁgi, Güttler Karcsi… no meg Ruza Jó-zsef fôtitkár és Turi György, akinek2000-ben átadtam a Spatacust, a maiKôbánya SC-t. Gyuri kapcsán meg kellemlítenem, arra is nagyon büszke va-gyok, hogy nemcsak versenyzôket, ha-nem edzôket is neveltem. Gyurithosszú „megfigyelés" után választot-tam utódomul, ô vette át Kovács Ágités Güttler Karcsit, majd olyan tanítvá-nyokat nevelt, mint Cseh Laci és Risz-tov Éva. A már említett, jelenleg Kana-dában dolgozó Nagy Jóskának Ameri-kában lett olimpiai bajnok tanítványa…Ez a szeretet, amit ma is érzek, az iga-zi visszajelzése annak, hogy jól csinál-hattam a munkámat. Tudja, az élsportnagyon furcsa valami… az a legnehe-zebb benne, hogy a versenyzôvel, aki-vel rengeteget vagy együtt, hiszen na-pi 6-7 óra az edzés, no meg elôtte ésutána is együtt vagytok, nem beszélveaz edzôtáborokról és az utazásokról,szóval hogy neked keménynek kelllenned. Az edzônek követelnie kell, ittnincs demokrácia! Ha ez megbomlik,az a teljesítmény rovására válik. Eztmeg kell értetned a versenyzôvel, per-sze, azért ôt is meg kell hallgatnod. Azedzés, a felkészülés közös produkció,amelyben az edzô a korbácsos ember,a diktátor – de a versenyzônek tudnia,éreznie kell, hogy minden az eredmé-nyért történik. Büszke vagyok rá, hogymindenkivel jó viszonyban vagyok,szeretjük egymást. Azt hiszem, a ver-senyzôim érezték, hogy néha nekemis fáj, amit velük teszek, de tudták,hogy nem engedhetünk. Egerszegi

Krisztina 16-17 éves korában serdülnikezdett, megváltozott az alakja, súly-problémái voltak. Ausztráliában edzô-táboroztunk, és sokszor nem vacsoráz-hatott, hanem kimentünk a tengerpart-ra futni. Pontosabban ô futott, én csakfigyeltem ôt. Krisztina megtisztelt az-zal, hogy odaadta a naplóját, és elol-vashattam a véleményét, az érzéseit.Majd’ elsírtam magam, annyira elszo-morító volt, amit írt: hogy jó lett volnamég valamit enni, de Laci bá’ nem en-gedte. Ugyanakkor azt is leírta, hogytudja, miért nem engedi Laci bá’, ésigaza van… Én is szeretem a hasam,ezért tökéletesen megértettem az ér-zéseit, milyen az, ha kívánsz valamit,de nem eheted meg. Ezt csak azértmeséltem el, hogy kiderüljön: az edzônem öncélúan korbácsos ember.Egyébként aztán Krisztina súlya beállt,és ma, három gyermekes anyaként isfantasztikusan néz ki.

•• EEddzzôôii ppáállyyaaffuuttáássaa ssoorráánn vvoolltt vvaallaa--mmii,, aammiitt mmeeggbbáánntt,, vvaaggyy mmaa mmáásskkéénnttccssiinnáállnnáá??

– Fölvállalható minden, amit tettem.Persze, volt olyan gyerek, akibôl tehet-sége alapján több lehetett volna, mintami végül lett, ám a magánéletbelicimborái rossz irányba vitték. Örök fá-jó pont, soha be nem gyógyuló seb vi-szont Güttler Karcsi szöuli ezüstérme.Nagyon bosszantó ilyen pici, a legmini-málisabb különbséggel lecsúszni azaranyéremrôl! Sokszor belegondol-tam, mi van, ha a medence falán kicsitlazábban csavarozzák be a beütô pa-nelt… talán Karcsi elôbb elérte volna…A medencében minimális volt a kü-lönbség az arany és az ezüst között, azéletben viszont óriási!

Nyugdíjas évek helyett kapitányság

- Az edzôség mellett 1991 és 1996között nôi szövetségi kapitány voltam,Széchy Tamás a férfiakat vezette,majd 1996 után a szövetség döntésealapján mindkét nemet én irányítot-


NévjegyKKiissss LLáásszzllóóSSzzüülleetteetttt:: 1940. december 14.,

BudapestKKiieemmeellkkeeddôô eerreeddmméénnyyeeii vveerrsseennyy--

zzôôkkéénntt:: országos bajnok pillangóú-szásban, olimpiai résztvevô (1960,Róma)

EEddzzôôkkéénntt:: tanítványai 6 olimpiai, 4világ-és 18 Európa-bajnoki aranyér-met szereztek

A sportújságírók 6x választottákmeg az Év edzôjének (1991, 1992,1993, 1996, 1997, 1999), 2010-benaz Év szövetségi kapitánya lett

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

tam. Ez a munka annyira fárasztó volt,hogy alig vártam a sydneyi olimpiát,mert úgy terveztem, utána leteszem astopperórát és nyugdíjba vonulok. Beis jelentettem döntésemet elnökünk-nek, Gyárfás Tamásnak, mert lelki sze-meimmel már láttam, hogy nap-hosszat csak ülök a vízparton és horgá-szok. Nyaranta ugyanis nagyon irigyel-tem azokat, akik nem edzôtáborbanvagy versenyen voltak, hanem pecáz-tak. Az elnök azonban azt mondta,hogy az olimpia után pihend ki magad,és majd visszatérünk a dologra.Sydneyben szeptemberben rendeztékaz olimpiát, és bár nagy öröm volt Ko-vács Ági gyôzelme, akkor még úgyéreztem, ha hazajövünk, elköszönök asportágtól. Itthon viszont ôsz volt,szürke, borongós, hûvös idô, és énnem tudtam mit kezdeni a nagy sza-badsággal, nem találtam a helyem. Rá-döbbentem: dehogy hagyom abba,még fizetek is, csak csinálhassam to-vább. Így aztán 2000-tôl a válogatottszövetségi kapitány vagyok, és mos-tanra ért be az a szisztematikus mun-ka, amit Ruza József fôtitkárral ésGyárfás Tamás elnökkel tíz éve elkezd-tünk. Idôközben ifikapitányként csatla-kozott hozzánk Güttler Karcsi is, és ki-alakult az a versenyzôi csapat, amely alondoni olimpián sok örömet szerezheta sportbarátoknak. Egy olimpiai fel-készüléshez nem elég négy év, az ala-pos, fokról fokra felépített munkáhoztíz évre van szükség. Régen egy-kétember vitte a hátán a magyar úszós-portot, mostanra megváltozott a hely-zet. Nagyon büszke vagyok arra, hogya tavalyi, margitszigeti Európa-bajnok-ságon 20 egyesület 59 versenyzôje

szerepelt, és a 20 klubból 14 vidékivolt. A budapesti klubok, a Kôbánya, aJövô SC és a BVSC mellett újra na-gyon jó vidéki bázisaink vannak, Ajka,Pécs, Dunaújváros is élversenyzôketad, a mûhelyeket pedig mindenholszakmai vezetôk irányítják. Szûkebbhazámban, Százhalombattán is re-ményteljes az utánpótlás, Vezér Mi-hály polgármester úr a sport nagy ba-rátja, támogatója, és örülök, hogy azönkormányzat sportbizottságának tag-jaként segíthetem az ottani munkát. A17 ezres városban két fedett uszoda isvan, nemzetközi versenyek rendezésé-re is alkalmasak, a rövidpályás bajnok-ságokat például itt rendezzük meg.

•• AA ssppoorrttúújjssáággíírróókk hhaaggyyoommáánnyyooss éévvvvééggii sszzaavvaazzáássáánn hhaattsszzoorr lleetttt aazz ÉÉvveeddzzôôjjee,, ttaavvaallyy ppeeddiigg aazz ÉÉvv sszzöövveettssééggiikkaappiittáánnyyáánnaakk vváállaasszzttoottttáákk.. VVaallóójjáábbaannmmiinneekk vvaalllljjaa mmaaggáátt??

- Edzônek érzem magam, bár az edzôés a szövetségi kapitány is ugyanazonaz oldalán áll a barikádnak. A szövetsé-gi kapitány napi munkája más, mint egyedzôé, ám amíg edzôként csupán né-hány tanítványért felel és izgul az em-ber, addig kapitányként minden gyerekaz „övé" is, sokakért kell izgulnia. Mintemlítettem, nagyon büszke vagyok ar-ra, hogy népes versenyzôi csapattal ve-hettünk részt a hazai Eb-n, és arra is,hogy az esemény a nemzetközi szövet-ségtôl elnyerte a legjobban megrende-zett verseny címet, pedig például aNemzetközösségi Játékok és a Pán-eu-rópai Játékok is esélyes volt a díjra.

Bizakodás London elôtt•• EEmmllíítteettttee aa 22001100--eess éévvbbeenn ssiikkeerree--

sseenn sszzeerreeppeelltt nnééppeess ccssaappaattoott.. MMiitt vváárr--

hhaattuunnkk aa lloonnddoonnii oolliimmppiiáánn?? AA MMOOBB aakköözzeellmmúúllttbbaann ííttééllttee ooddaa aa ssppoorrttáággaakk ttáá--mmooggaattáássáátt,, aazz úússzzóókk 224400 mmiilllliióó ffoorriinnttjjaaeelléégg lleesszz aa ggoonnddttaallaann ffeellkkéésszzüülléésshheezz??

– London? Az még messze van, elôt-te itt az idei, sanghaji világbajnokság…De nem kerülöm ki a kérdését: szeret-nénk Londonban még sikeresebbenszerepelni, mint Pekingben, ahova 30versenyzônk jutott ki. Az idei költség-vetésünk majdnem 70 millióval több atavalyinál, ami azt jelzi, hogy odafigyel-nek ránk a MOB-ban. Nem szeretemösszehasonlítgatni az egyes sportágakteljesítményét, de ott vagyunk a jelen-leg legsikeresebb kajakosok nyomá-ban, évrôl évre a legtöbb pontot szer-zôk közé tartozunk. A támogatás lehe-tôséget ad arra, hogy még több ver-senyzô juthasson el edzôtáborba, mégjobb feltételek között készülhessen, ésaz ösztöndíjak is a zavartalan felkészü-lést segítik. Szóval, bizakodó vagyokLondon elôtt.

–– MMéégg eeggyy aakkttuuáálliiss ttéémmáárróóll kkéérreemm aavvéélleemméénnyyéétt:: RRuuzzaa JJóózzsseeff ffôôttiittkkáárr ttööbbbbéévvttiizzeedd uuttáánn lleekköösszzöönn aa ppoosszzttjjáárróóll,, uuttóó--ddááuull aa sszzöövveettsséégg eellnnöökkssééggee SSzzaabbóóTTüünnddee oolliimmppiiaaii eezzüüssttéérrmmeess vveerrsseennyyzzôôttjjaavvaassoolljjaa aa mmáárrcciiuuss 2200--ii kköözzggyyûûllééssnneekk..

– Ruza Jóskával száz éve ismerjükegymást, ô az Építôkben, én pedig aSzpariban edzôsködtem, sôt, már ko-rábban kezdôdött a kapcsolatunk,ugyanis mindketten a Keleti Károly ut-cában laktunk. Úgy hívom ôt, hogy ô a„félszavas fôtitkár", ugyanis már félszavakból is megértjük egymást. A 30éves fôtitkári tapasztalata, gyakorlata,hihetetlen tudása, versenyszervezésijártassága, sportismerete hiányoznifog a magyar sportéletbôl! Szabó Tün-


Kiss László legeredményesebb

tanítványa. az ötszörös

olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

dét kiskorától ismerem, hiszen együttjárt velünk edzôtáborokba. Úgy érzem,jó választás lesz az ô személye, hiszenjogi egyetemet végzett, államigazgatá-si gyakorlata is van, sportoló volt, is-meri ezt a világot, úgyhogy alkalmas afeladatra. Igényli Ruza József segítsé-gét, és biztos, hogy megállja majd ahelyét ezen a poszton is. Egyébkéntérdekes, hogy edzôi pályafutásom so-rán csupán két versenyzôvel találkoz-tam, akikben kevésbé volt meg az él-sportolókra jellemzô egoizmus, a min-denkit mindig megelôzés vágya: Eger-szegi Krisztinával és Szabó Tündével,akik vetélytársak voltak a medencé-ben, de barátnôk a parton. Nem vélet-lenül tart köztük a barátság ma is.

•• AA sszzüülleettééssnnaappii bbeesszzééllggeettééss aallkkaall--mmáábbóóll kkééppeett kkaappttuunnkk aa vveerrsseennyyzzôô--eeddzzôô-- kkaappiittáánnyyrróóll,, ddee nneemm ttuuddjjuukk,, mmii--llyyeenn aa cciivviill KKiissss LLáásszzllóó.. PPééllddááuull mmiitt ccssii--nnááll sszzaabbaaddiiddeejjéébbeenn??

– Szabadidôm nincs túl sok, és egy-re kevesebb jut arra a szórakozásra,amivel nyugdíjas napjaimat akartamtölteni, vagyis a horgászásra. Van há-rom unokám, úgyhogy a családdal ésaz unokákkal vagyok, ha idôm engedi.Rendszeresen járok szaunázni a Gel-lért fürdôbe, és Százhalombattán vanegy vasárnapi „szent" programunkSinka Laci kézilabda-elnökkel és azottani barátokkal: kora reggel me-gyünk a „Kissbe" – vagyis a rólam el-nevezett uszodába. Ez is milyen fur-

csa, nemcsak a város díszpolgára let-tem, hanem uszodát is elneveztek ró-lam. Milyen a sors: egykori edzôm azegri uszoda névadója, én pedig Száz-halombattán lettem névadó… Mielôttbárki azt hinné, hogy más közegetnem is ismerek, csak a vizet, hiszennemcsak a munkám, hanem a hob-bim is a vízzel kapcsolatos, legyenszó a pecázásról vagy a vasárnapiuszodázásról, megjegyzem: a focit isszeretem nézni a tévében, de csak ajó focit! A spanyol foci nálam a nyerô,másra nem vesztegetem az idôm. ABarcelona a kedvencem, és nemcsak azért, mert a város 1992-benörökre beírta magát a szívembe…

FFüürreeddii MMaarriiaannnnee


Mivel a 2010-es év két utolsó úszóeseményével, a rö-vidpályás Európa- és világbajnoksággal még nem foglal-koztunk lapunkban, az ünnepi beszélgetés alkalmából ezekértékelésére is megkértük Kiss László kapitányt.

– A november végi eindhoveni Európa-bajnokságon ver-senyzôink Bernek Péter révén egy felnôtt, valamint két kor-osztályos országos csúcsot (Kapás Boglárka, Bernek Péter)értek el. Válogatottunk az éremtáblázaton az elôkelô 3. he-lyet érte el hat arany- (Verrasztó Evelyn 2, Jakabos Zsu-zsanna 2, Mutina Ágnes, Verrasztó Dávid) egy ezüst- (Ka-pás Boglárka) és két bronzéremmel (Biczó Bence, Verrasz-tó Evelyn). A kontinensbajnokságon Hosszú Katinka, CsehLászló, Gyurta Dániel, Kis Gergô és Gyurta Gergely nélkülszerepeltünk. A kiváló teljesítmények közül kiemelném aszingapúri ifjúsági olimpia bajnokai, Kapás Boglárka és Bic-zó Bence dobogós helyezését, valamint Bernek Péter fel-nôtt országos csúccsal elért negyedik helyezését. A fiata-lok csapatba épülése a londoni olimpia szempontjából istöbb mint ígéretes. A remek eredmények ellenére szólnikell a hibákról is: versenyzôink számára továbbra is gondotjelent a rajt-forduló-célba érkezés. A forduló 15 méterig tör-ténô „kilábtempózása" ugyancsak megoldandó probléma.

•• AAzz EEbb uuttáánn aalliigg kkéétt hhéétttteell rreennddeezzeetttt vviilláággbbaajjnnookkssáággoonn((DDuubbaaii,, ddeecceemmbbeerr 1155--2299..)) mmaaggyyaarr aarraannyy nnééllkküüll mmaarraaddttuunnkk,,aammii aazz eeiinnddhhoovveennii „„aarraannyyeessôô"" uuttáánn kkeelllleemmeettlleenn mmeegglleeppee--ttééss vvoolltt..

– Valóban, egy kicsivel jobb eredményt vártunk, mintaz egy ezüst- (Gyurta Dániel) és két bronzérem (CsehLászló és Gyurta Gergely). Ugyanakkor nem szabad elfe-lejteni, hogy négy országos csúcsot úsztak versenyzôink,és mind a kilenc indulónk döntôbe került. Igazából Gyur-ta Gergely bronzérmének örülhettünk maradéktalanul,mert Gyurta Danit a fordulóival, Cseh Lacit pedig a célbaérkezésével elôzték meg századokkal. Hosszú Katinkaszinte a repülôtérrôl esett be a versenyre, 16 órás repü-lés után nem csoda, hogy negyedik helynél többre nemvolt képes. Verrasztó Evelynt és Jakabos Zsuzsannát di-cséret illeti, mert több számban is helytálltak, VerrasztóDávid pedig eindhoveni eredményén tudott javítani. A vi-lágbajnokságon egyébként a nemzetközi szövetség 202tagszervezetébôl 140 ország versenyzôi álltak rajthoz,magyar csapat elôször indult vb-n. Ezt azért fontos ki-emelni, mert a magyar úszók többségének nincs lehetô-sége 25 méteres medencében készülni, míg a tengerentúli ellenfelek, sôt az európaiak nagy része is több makro-ciklust dolgozik 25 méteres vagy 25 yardos medencé-ben. Ezek tudatában felvetôdik a kérdés: induljunk-e a vi-lágbajnokságon. Állítom, hogy úszóink haladási sebessé-ge világszínvonalú, mi elsôsorban az 50-es versenyekrekészülünk, és ott az úszástudás sokkal inkább dominál.Számomra a világbajnokság legnagyobb tanulsága, hogya fordulókon jócskán van mit javítani.

Fordulni tudni kell!

Lévai György atlétika BudapestKovács Barnabás sí BudapestSzatmári Roland röplabda PécsSátorhegyi Kata úszás SzekszárdPintér Gergô testépítés PécsButty Gábor íjászat KomlóOlajos Zoltán íjászat PécsMáthé Fanni úszás BudapestTörökné Csapó Erika kézilabda DebrecenBíró Tamás judo CeglédHorváth Ákos súlyemelés BudapestVarga Dániel labdarúgás BudapestLôrincz Attila evezés BudapestGöbölös Réka kosárlabda Vecsés

Patakfalvy Miklós taekwondo BudapestParti Zoltán kajak-kenu BudapestKiss Ferenc birkózás BudapestNagy András judo MosonmagyaróvárAlberti Péter kajak ÓcsaHajas Pál labdarúgás MáriapócsCzanek Gyöngyvér SzolnokKôváriné Solymossy Mária úszás KaposvárPetrika Ibolya atlétika NyíregyházaDr. Pintér Ildikó kézilabda BudapestPesuth Rita úszás TökölSzalma László atlétika BudapestBalogh Judit kosárlabda BudapestBogár István úszás Teskánd

Új MET tagok

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

Jeles érettségivel a pécsi, majd abudapesti orvosegyetem hallgatójalett. A tanulmányait 1960-ban summacum laude minôsítéssel fejezte be. ATF Orvosi Tanszékére került 1962-ben.A honvéd- és a sportkórházban töltötteel a szükséges gyakorlati idôt, belgyó-gyász és sportszakorvos lett. Késôbbrehabilitációs és kardiológus rehabilitá-ciós szakképesítést is szerzett. 1969-ben visszatért a TF-re, mégpedig az ak-kor (újjá)alakuló Kutató Intézetbe. 1986végéig ott dolgozott, majd a SvábhegyiGyermekgyógyintézet 3. osztályát ve-zette nyugállományba vonulásáig,2003-ig.

Íme, egy szakmai életút, dióhéjban.Néhány évszám, néhány egészségügyiintézmény neve. A gördülô idô tükör-képe, amely azonban értelemszerûennem ad hírt a mindennapok gondjairól,konfliktusairól, mint ahogy az örömei-rôl sem.

Az sem derül ki belôle, hogy Apordoktor miért éppen a sporthoz kötôdik.Azt ô maga mondja el, amikor találko-zunk. Tizenévesen a (terep)motorozáskerítette hatalmába. A nagyapa általépített családi házban, a Pusztaszeri út3/a-ban nôtt fel. A környék – végig, fela Pusztaszeri úton – a hegyi motorozásnépszerû színtere volt, és a gyermeketrabul ejtette a "glicerin szag". A városmásik végébe, a zuglói Egressy útra, aPostáshoz járt át, és 12-13 évesen amotorszerelést tanulgatta. ("Az ismere-teimet késôbb, a saját autóim bütykö-lésében hasznosítottam" – teszi hoz-zá.) "Embersportot" is ûzött, 1952-benpéldául serdülôrekordot úszott. Azóbudai Árpád Gimnáziumban Iglói Mi-hály volt a testnevelô tanára, aki – mintmindenkire – rá is nagy hatással volt.Dolgozott az úszók és a nôi röplabda-válogatott orvosaként. A 90-es évek-ben, ötvenen túl, két magyar vitorlás-bajnoki címet szerzett az Európa 30 ha-jóosztályban, a Balaton iránti, ifjúkoriszerelem beteljesüléseként.

A legfontosabb alkotói korszaka két,egyaránt tizenhét esztendôs szakaszraoszlik. 1969-ben – a Testnevelési Tu-dományos Kutató Intézet jogutódaként– megalakult a Testnevelési FôiskolaKutató Intézete, a legendás TFKI, an-nak lett alapító tagja. 1986-ban meg-

szûntették a magyar testnevelés-tudo-mánynak ezt a pótolhatatlan mûhelyét,és Apor doktor a következô tizenhétévben a Svábhegyi Gyermekgyógyin-tézetben folytatta pályafutását.

A magyar sport infrastruktúrájának,öntudatának, egész közéletének meg-határozó, ígéretes évtizedét jelentet-ték a 70-es évek. 1963-ban útjára in-dult az utánpótlás-nevelés egységesrendszere, vagyis a sportiskolai kép-zés. Éppen 1970-ben alakult ki a tago-zatos iskolák (testnevelési osztályok)háttérintézmény-rendszere. 1969-tôlmûködött a TFKI, több kiemelt sport-egyesületben született tudományos-orvosi bázis.

A TFKI hôskorszakát áthatotta a sze-génység romantikája. A mûszerpark je-lentôs részét maguk barkácsoltákössze, így a rendkívüli jelentôségû spi-roergometriai vizsgálatokét is. Amikoraztán nyugatnémet kollégák meghív-ták ôket spiroergometriai szemináriu-mokra, volt okuk rácsodálkozni a kor-szerû megoldásokra. Apor doktor kéthosszabb idôszakot töltött külföldön.1972-73-ban a stockholmi TF-en, majd1982-83-ban Los Angeles-i egyete-men, R. V. Edgerton vezetésével kuta-tott, illetve oktatott. A stockholmi ösz-töndíjas félévbôl az izomkutatás sokvonatkozását sikerült itthonra telepíte-ni, a kaliforniai évnek azonban csak aTF-en 1984-ben létrehozott FittségVizsgálat és Tanácsadás lett az egyet-len hazai következménye. A sok egyébötlet és módszer átvételére – a TFKI le-épülése közepette – már nem voltanyagi és szellemi erô. "Amikor az inté-zetet megszüntették – mondja –, ad-digra a csapat szétszéledt." A dr. Nádo-ri László vezette tudományos mûhelythamis vád alapján verték szét. Eztmegerôsíti Apor doktor is: "Azt fogtákránk, hogy nem a sport élô gyakorlatáterôsítjük, hanem fôleg alapkutatásokatvégzünk. Pedig minél közvetlenebb ésminél hasznosabb segítséget akartunknyújtani sportolónak és edzôjének.Rendszeresek voltak a konzultációsbeszélgetéseink a TF-en, ahova gya-korlati szakemberek is eljártak. Nyilvánnem véletlenül."

1986-ban nemcsak a TFKI szûntmeg, hanem más trauma is érte a ma-

gyar sportot: a Rába Magyar Vagon- ésGépgyár szélnek eresztette az általatámogatott kiemelt egyesület hétsportágát, és ez afféle jeladás volt. Alignéhány év múlva összeomlott a sport-iskolai rendszer.

Apor doktor is megszenvedte a tör-ténteket. Váltania kellett. És tudott!Mert több lábon állt. A TFKI-idôszak-ban sem feledkezett meg a gyógyítás-ról: éjszakai ügyeleteket, a János Kór-házban pedig belgyógyászatit vállalt,otthon magánrendelést tartott, s méga csontkovács fortélyokat is elsajátítot-ta. A svábhegyi években sem fordítotthátat a sportnak. Például rehabilitációsedzésprogramot dolgozott ki tüdôbe-teg gyermekeknek.

Hamarosan megjelenik az új könyve,amely a nagyon szellemes Aporizmákcímet viseli. Szakkönyv lesz, bizonyosértelemben összegzés, amelybe azon-ban beleférnek aforisztikus bölcsele-tek is. Az életkorral kapcsolatban ket-tôt idéz is. Az egyik: "Megöregedninem szégyen. Különösen, ha tekintet-be vesszük az egyéb lehetôségeket".A másik: "Fel a fejjel! Mi már nem ha-lunk meg fiatalon".

Dr. Apor Péter mégsem foglalkozik akorával. Nem ér rá. Tanít a TF-en, ren-del a Sportkórházban, publikál. És masem fut el egyetlen feladat, kihívás elôlsem. SSzzeekkeerreess IIssttvváánn


Aporizmák, avagy egy születésnap margójáraJJaannuuáárr 2211--éénn üünnnneeppeellttee 7755.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt ddrr.. AAppoorr PPéétteerr,, aa mmaaggyyaarr ssppoorrtt--

eeggéésszzssééggüüggyy eeggyyiikk lleeggjjeelleennttôôsseebbbb aallaakkjjaa.. MMiinndd aa hhiivvaattáássáábbaann,, mmiinndd aazz eeggéésszzeeggyyéénniissééggéétt tteekkiinnttvvee ssookkoollddaallúú,, kkrreeaattíívv sszzeemmééllyyiisséégg.. GGyyóóggyyíítt,, kkuuttaatt ééss ttaanníítt.. NNéé--hháánnyy nnaappppaall aa kkeerreekk éévvffoorrdduullóó eellôôtttt jjeelleenntt mmeegg aa jjuubbiilleeuummii,, hháárroommsszzáázzaaddiikk ppuubbllii--kkáácciióójjaa:: AA ccaarrddiioovvaassccuullaarriiss kkoocckkáázzaatt kkaappccssoollaattaa aa ffiizziikkaaii aakkttiivviittáássssaall ééss aa ffiittttssééggggeell((OOrrvvoossii HHeettiillaapp,, 22001111.. jjaannuuáárr 1166))..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

ÖsszefoglalóAz Arsenal FC nevének említésére

sok angol futballrajongó szíve meg-dobban. A klub ugyanis nemcsak,hogy az egyik legsikeresebb szereplô-je a Premier League-nek, de nemzet-közi porondon is folyamatosan jelenvan. Azoknak a szurkolóknak pedig,akik testközelbôl követhetik figyelem-mel kedvenc csapatuk hazai mérkôzé-seit, 2006 óta minden alkalommal fe-ledhetetlen élményben van részük. Ek-kor épült meg ugyanis a csapat új ott-hona, az Emirates Stadium, melyneklétesítményüzemeltetés, avagy „stadi-um management" részlegén volt sze-rencsém egy három hónapos gyakor-lat teljesítésére. A Testnevelési Egye-tem sportmenedzser hallgatójaként le-hetôségem volt e komplexum me-

nedzsmentjének minden egyes részle-tébe betekinteni, legyen az biztonságiintézkedés, eseményszervezés vagyfelújítási munka.

KKuullccsssszzaavvaakk:: Arsenal, szakmai gya-korlat, létesítményüzemeltetés

AbstractMentioning the name of FC Arsenal

is exciting for all the fans of Britishfootball. The club is not only one of themost successful participants in thePremier League but permanently pre-sent in the most important internation-al competitions as well. And for those,who want to support the gunners bytheir home games, the newly builtEmirates Stadium, which opened itsgates in 2006, offers the place-to-be.In this amazing facility I had the

chance to complete a 3 months intern-ship at the stadium managementdepartment. As a graduate sport man-agement student of the SemmelweisUniversity Faculty of Physical Educa-tion and Sport Sciences I could take acloser look at every details of the faci-lity management, from the securityarrangements through event organiza-tion to building repairs.

KKeeyy--wwoorrddss:: Arsenal, internship, facil-ity management

A 21. században rohamosan fejlôdika világ, a sport és ennek minden terü-lete is. Az „elüzletesedés" fenoménjaa sportvállalkozások profitorientált mû-ködését kívánja meg, amit Európábana labdarúgás területén vehetünk észrea leginkább. De hogyan is mûködikegy angol sportvállalkozás és miértvan a profitban kiemelt szerepe a léte-sítménynek? Gyakornokként ezekre akérdésekre kerestem a választ az Ar-senal mûködési stratégiáját vizsgálva.Ez pedig igazán egyszerû: a létesít-


Hogyan üzemeltet az ArsenalAZ EMIRATES STADION MENEDZSMENTJE

(The English way of facility management, or what is behind of the Emirates Stadium’s management)

Kovács AnnaSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi KarSportmenedzsment Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

Írásunk szerzôje az Arsenalkorszerû stadionja elôtt

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

ményben történik maga a sportfo-gyasztás, ennek körülményei megha-tározó szerepet játszanak a kereslet ki-alakulásában. Elsôdleges tényezô te-hát a sportesemények megfelelô kör-nyezetének biztosítása, melynek szín-teréül az Arsenal esetében a 60,432ülôhellyel rendelkezô Emirates Stadi-um szolgál. A létesítmény tulajdoni jo-ga a futballcsapatot (Arsenal FC) is mû-ködtetô Arsenal Holdings Plc anyavál-lalat tulajdonában van, mely egy dina-mikusan növekvô részvénytársaságformájában mûködô sportvállalkozás.A tulajdonosi struktúra könnyen átte-kinthetô: a 62,217 részvényen többmint 400 részvényes osztozik, 29%-kal azonban az amerikai nagyvállalkozóStan Kroenke rendelkezik a legna-gyobb hányaddal. Habár a részvények1 angol font névértékkel rendelkeznek,a klub sikerességével és nyereségévelezeknek piaci értéke is egyre nô. A2008-as év végi forgalom, mely büsz-ke 223 Millió fontra dukál, részvényen-ként 413,49 font profitot hozott a tulaj-donosoknak. Természetesen ez a pro-fit több tényezôbôl áll össze:• jegyeladás és meccsnapi bevételek• közvetítési jogok eladása• merchandising• szponzori szerzôdések

Amint azt az 11.. ttáábblláázzaatt is mutatja, abevételek majdnem felét a jegyeladá-sok és meccsnapokon a stadionokbantett fogyasztások teszik ki, melynekkapcsán ismét megemlíthetjük a léte-sítmény kiemelten fontos szerepét.

Az Arsenal FC elsô osztályban sze-replô csapata ugyanis egy évben átla-gosan 28 mérkôzést játszik hazai pá-lyán. Ennek a már említett, 2006-ban el-készült Emirates Stadium ad helyet. Alétesítmény nevét az arab légitársaság-ról, az Emirates-rôl kapta, mely nem hi-vatalos források szerint 100 Millió angolfontért vásárolta meg a névszponzorijogot 15 évre7. A stadion maga nemcsak lélegzetelállító és gigantikus, ha-nem minden igényt kielégítô, modernlétesítmény professzionális menedzs-menttel az élén. Az üzemeltetésért fe-

lelôs „Stadium Manager"8 – amelynekszemélyes beosztottjai közé tartozhat-tam – 6 emberrel dolgozik közvetlenülés összesen további 60 alkalmazott tar-tozik a hatáskörébe. Ezek az emberek asportvállalkozás teljes körû munkatár-sai, ezen kívül azonban léteznek úgy-mond „subcontractor" azaz alvállalkozócégek is. A menedzser hatáskörébeugyanis egy egész paletta feladatkör ésegy nagy csoport alkalmazott tartozik,akik a legkülönbözôbb dolgokért felelô-sek a stadionon kívül és belül.

A menedzsment fô feladata ugyanisnem csak az adminisztratív, a létesít-ménnyel kapcsolatos bürokratikus fel-adatok ellátása, hanem a 60,432 férô-helyet biztosító stadion mindennapifenntartásának és meccsekre való fel-készítésének felügyelete is. Így elôfor-dul az is, hogy a szenior menedzserekközül többen is zakójukat félretéve se-gédkeznek az asztalok és székek szál-lításában, az új falfestékek ellenôrzésé-ben, vagy a beragadt mosdóajtók szét-szedésében. Egy létesítményt szerin-tük ugyanis csak úgy lehet megfelelô-en irányítani, ha az ember a lehetô leg-több dolgot személyesen ellenôrzi…9

Ennek a filozófiának köszönhetôen énsem csak az elméleti feladatokat ésszámítógépes adminisztrációk tömke-legét kaptam feladatul, hanem sajátbôrömön tapasztalhattam a stadionbana korridorjain süvítô szelet a meccsna-pi elôkészületeken. A létesítménynekugyanis minden egyes nap, amikor ki-nyitja kapuit a nagyközönség elôtt, topállapotban kell lennie a szurkolók érke-zésére. Egy esti mérkôzésnél az elôké-születek így már a kora reggeli órákbanelkezdôdnek, amikor is a menedzs-ment munkatársai maguk járják be astadion minden egyes zugát különbözôhibák után kutatva. Egy pár nap bo-lyongás, eltévedés és lépcsôzés utánazonban már én is blokkról blokkra jár-tam be a lelátókat, mosdókat, VIP-ter-meket és a hot-dog árusító büféket ki-égett lámpák, koszos kárpit vagy ép-pen eldugult WC-k után kutatva. Min-den egyes észrevétel magnetofon-szalagra kerül, és adatbevitel után per-ceken belül a javításért felelôs sze-mély vagy alvállalkozó asztalán landol.Nekik aztán az esti meccsig van idejüka probléma megoldására, illetve a hi-bák kijavítására. Ami prioritást is élvez,hiszen az Arsenal hazai mérkôzéseireévekkel elôre elkelnek a szezonbérle-tek! Az összesen 60,432 férôhely (ki-bôvített helyekkel) az eddigi idei 13 li-gamérkôzés során 99%-os aránybangazdára talált, amivel a csapat vezeti aszázalékban meghatározott telítettségistatisztikát. Átlagosan 59,892 szurkolólátogat ki egy mérkôzésre, de a legma-

gasabb nézôszám idén elérte a60,103-at. Nem beszélve a több mint2000 biztonsági, felszolgáló, büfés éstakarító személyzetrôl, akik meccsna-pokon a stadionban tartózkodnak…

Egy ekkora tömeg felügyelete nemkis feladat, a biztonságért való felelôs-ség azonban nem csak az együttmûkö-dô rendôrség, hanem fôleg a stadionmenedzsment kezében van. Azért,hogy a szurkolók biztonsága garantálvalegyen és a mérkôzést megfelelô kör-nyezetben tekinthessék meg, a stadi-on területén a lovas és gyalogos rend-ôrökön kívül 800 képzett, egyenruhássteward segít a rendfenntartásban. Azô irányításuknak a központja az üveg-gel elkerített, pályára nézô „controlroomban" van, ahol CCTV segítségéveltörténik az egész stadion megfigyelé-se. Amint egy steward csipogóján ke-resztül jelentés érkezik a központbavalamilyen problémáról, a menedzs-ment tagjai megkeresik a legközelebbikamerát, és a monitorokon keresztülkövetik nyomon az eseményeket ésadnak utasításokat. Saját tapasztalata-im és a vezetéssel folytatott beszélge-tések is azt mutatták, hogy a leggyako-ribb riasztások ittas szurkolók, kisebbhorzsolásos sérülések, vagy nem jo-gos bérlettulajdonos leleplezôdésébôladódnak. Az pedig, hogy a félidôkben afelügyelet nélkül hagyott gyanús cso-magok rendôrkutyák és a vezetôségszemélyes kiszállását követelik meg,szinte már rutinfeladatnak számít.

A stadionba azonban nem csakmeccsnapokon érkeznek látogatók. Azünnepnapok kivételével, sôt néha mégazokon is, minden nap akár több ren-dezvénynek is ad otthont az Emirates.A „club level" szint kialakításának kö-szönhetôen ugyanis 4 nagy terem éstöbb, kisebb rendezvény- vagy étte-rem biztosít helyet különbözô esemé-nyek lebonyolítására.

A gyakorlatom ideje alatt természe-tesen ezeknek a „kisebb", pár tíz- vagyszázfôs rendezvények lebonyolításbais bepillanthattam. Pár hét leforgásaalatt nem csak autogram-találkozók,bankettek, részvényes gyûlések vagygyermekprogramok elôkészítése volt amunkakör része, hanem ráadásként ré-szem volt a jordániai királynô és az an-gol miniszterelnök, Gordon Brown lá-togatásának elôkészítésében és fel-ügyeletében is, akik a 1Goal: Educa-tion for all11 rendezvényt tisztelték megjelenlétükkel. Ennek köszönhetôenszemélyesen asszisztálhattam a primeminiszter egyik testôrének a szigorúbiztonsági keretek kialakításában. Astadion, és a miniszterelnök pontos út-vonalának bejárásán kívül informáltamôt minden olyan fontos részletrôl, ami


Jegyeladás Szponzorok

bevétel(millió font)

11.. ttáábblláázzaatt.. Az Arsenal Holdings plcbevételének megoszlása a2007/2008-as szezonban

Forrás: Arsenal Holdings plc (2009) Statement ofAccounts and Annual Report

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

a politikus félórás ott-tartózkodásánakbiztonságát segíti. Utólag pedig meg-súgta: az egész menedzsmenttel ésbánásmóddal tökéletesen meg voltelégedve, a miniszterelnök úr köszö-netét fejezi ki minden munkatársnak!Nemhiába, az angolok mégis csakgentlemen-ek…

A sok prominens személy és játékoslátogatásán, valamint a mérkôzésekkavalkádszerû, de felejthetetlen at-moszféráján kívül azonban a stadionmenedzsmentben is beköszönthetnekaz unalmas hétköznapok. Bio-szeme-teszsákok rendelése, elkobzott jegyekés bérletek pontos adatfelvétele vagyhigiéniai ellenôrzések idôpontjánakegyeztetése is hozzátartozik a munka-körhöz. Az alvállalkozókkal folytatottfolyamatos egyeztetések, az osztályonbelüli konfliktusok kezelése vagy azegészségügyi elôírásoknak való meg-felelés azonban igen fontos része a lé-tesítményüzemeltetésnek.

A siker pedig ezen tényezôk együt-tes mûködése esetén léphet csak fel.A menedzsment akkor elégedett és si-keres, ha minél több szurkoló látogatki az eseményekre, a szurkoló pedigakkor boldog, ha minél jobb körülmé-nyek között tekintheti meg az izgalmasmérkôzéseket. S habár néha rohangá-lásnak, néha számítógépes munkánaknéha pedig takarítói feladatnak is tûnikaz Emirates irányítása, a mérkôzésekközbeni és utáni elégedettség és arengeteg pozitív szurkolói visszajelzéss nem utolsó sorban a profit elkönyve-lése az egész menedzsment számárakárpótlást ad a néha nehéz, de öröm-teli munkáért.

Irodalomjegyzék András, K. (2003): Üzleti elemek a

sportban, a labdarúgás példáján Ph.D.értekezés

Arsenal Holdings plc (2009) State-ment of Accounts and Annual Report2007/2008

Barclays Premier League 2009-2010Season Domestic Stats to 16-Feb-10Attendance Table from http://itv.stats.football365.com/dom/ENG/PR/attend.html

Demil, B. Lecocq, X. (2008) Busi-ness Models Evolution Towards aDynamic Consistency View of Strategy

from http://www.iae.univ-lille1.fr/Si-tesPro jets /bmcommunity /Rese-arch/arsenal.doc

Harris, C. (2007. május 25.) Meetthe Stadium Manager – John Beattie,Emirates Stadium Week Homepagefrom http://www.arsenal.com/news/news-archive/meet-the-stadium-ma-nager-john-beattie


Hivatkozások1 András Krisztina, Üzleti elemek a sportban,a labdarúgás példáján (2003)2 www.arsenal.com3 Benoît Demil, Xavier Lecocq, Business Models Evolution Towards a Dynamic

Consistency View of Strategy4, 5, 6 Arsenal Holdings plc, Statement of Accounts and Annual Report (2007/2008)

http://www.arsenal.com/assets/_files/documents/sep_09/gun__1254124328_PLUS_ANNOUNCEMENT_29-9-09.pdf

7 http://www.emirates.com/english/about/sponsorships/football/ arsenal_fc_emirates_stadium.aspx

8 http://www.arsenal.com/news/news-archive/meet-the-stadium-manager john-beattie

9 Személyes interjú, Mike Lloyd, Health and Safety Officer Arsenal FC (2009) 10 http://itv.stats.football365.com/dom/ENG/PR/attend.html11 http://www.join1goal.org/

Arsene Wenger – minden idôk legered-ményesebb edzôje az Arsenalban

Az Emirates-be átlagosan 59 892 szurkoló látogat ki egy mérkôzésre, de a legmagasabb nézôszám idén elérte a 60 103-at

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:07

2010. augusztus 26-án szemet gyö-nyörködtetô záróünnepséggel értekvéget Szingapúrban az elsô IfjúságiNyári Olimpia versenyei. Mielôtt a szá-munkra sikeres eseményen szerzetttapasztalatainkról, majd a múlt eszten-dô legjobb utánpótlás eredményeitméltányoló díjkiosztóról, illetve után-pótlásunk elitjének nevelésben kiemel-kedô szerepet játszó intézményünk jö-vôjérôl szólnánk, néhány utalást te-szünk Szingapúr rendkívüli eseményé-nek elôzményeirôl.

Jacques Rogge, a NOB elnöke azEurópai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválok si-kerén felbuzdulva 2005-ben a NOBSzingapúrban tartott 117. ülésén ter-jesztette elô javaslatát az Ifjúsági Olim-piai Játékok bevezetésére. Elsôsorbanazzal a céllal, hogy a világ ifjúságátvisszacsalogassák a sportpályákra.Mozgásra, rendszeres sportolásra ösz-tönözzék a fiatalokat, s egyben az olim-pizmus igazi értékeivel is megismer-tessék ôket.

Két évvel késôbb, 2007-ben Guate-malában már arról is döntöttek, hogy2010-ben rendezik meg az I. Nyári Ifjú-sági Olimpiát, a londoni mûsorban sze-replô 26 sportág csökkentett program-jával, 201 számban avatnak bajnokot, s3600 14-18 éves fiatal vehet majdrészt.

Világszerte elismerést váltott ki azolimpia lebonyolítása, melynek sikeréna szervezô bizottság mellett 20.000önkéntes fáradozott. A szervezés, akülsô körülmények egyaránt egy fel-nôtt olimpia nívóját idézték. Mindentaz olimpia sikerének rendeltek alá ahelybéliek. Fantasztikus létesítmé-nyekkel várták a világ fiataljait.

A NOB a résztvevôk, versenyzôk éshivatalos kísérôk utazási, olimpiai falu-beli elhelyezésének költségeit vállalta,a rendezés költségvetése ennek ellené-re mintegy 400 millió dollárra tehetô.

A csapatoknak maximális ellátástbiztosítottak. 300 E-osztályú Merce-dest használhattak különbözô ügyes-bajos dolgaik intézésére, a sportolókatpedig 200 luxusbusz vitte a helyszínek-re. A NOB TOP Programját támogatótíz világcég is rendkívüli segítségetnyújtott. A Coca Cola 1.5 millió üveg-nyi üdítôt, az ACER 2000 személyi szá-mítógépet, az Atos Origin 2000 kom-putert, a McDonald’s 70 ezer menütbocsátott rendelkezésre, az Omega azidômérés és tájékoztatás biztosításá-hoz 100 km kábelt fektetett le. A Sam-

sung a váltófutás költségeinek vállalá-sa mellett 6000 telefont adott a részt-vevôknek.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olim-piai Bizottság elnöke kezdettôl azt han-goztatta, hogy az Ifjúsági Olimpia nemelsôsorban verseny, hanem az olimpiainevelés egyik rendkívül fontos eszkö-ze – aa jjááttéékkookk aa kkuullttúúrraa,, ssppoorrtt,, nneevveelléésseeggyyüütttteesséétt aallkkoottjjáákk – megismerteti afiatalokat az olimpiai eszme értékeivel,egészséges életmódra, megfelelôedzésre, felkészülésre nevel és egy-ben a dopping veszélyeire is figyel-meztet. Ennek jegyében 26 nevelésiés kulturális programot szerveztek azesemény alatt. A NOB döntése értel-mében ezekre a jövôben még többhangsúlyt fognak fektetni.

Az I. Nyári Ifjúsági Olimpiai játéko-kon 204 ország 3600 14-18 éves ver-senyzôi indultak, akiket 1400 szakve-zetô kísért el. A versenyeket a londoniolimpia mûsorán is szereplô 26 sport-ág 201 versenyszámában rendeztékmeg és avattak bajnokot. A küzdelme-ket a helyszínen 360 000 nézô tekin-tette meg. A Magyar Televízió napiösszefoglalókban számolt be a törté-nésekrôl és a mieink szereplésérôl.

TapasztalatokEgy-két sportág kivételével elôzete-

sen nem lehetett reálisan felmérni azerôviszonyokat, mert ezeknek, a kor-osztályoknak még nem rendeztek vi-lágversenyeket.

Számos sportágban a versenyeketolyan új formában bonyolították le (pl.:kosárlabda, kerékpár, stb.), valamintolyan versenyszámokat (pl.: vegyescsapatversenyek, stb.) is rendeztek,melyek eddig soha nem szerepeltek asportágak programján.

A programon szereplô 26 sportág201 versenyszámához nagyon szûkkvalifikációs létszámot határozottmeg a NOB. Ennek következménye-ként sok esetben nehezebb volt akvalifikációt megszerezni az ifjúságiolimpiára, mint a felnôttre. Csapat-sportágakban pl. csak a korosztályoskontinentális bajnokságokon gyôztescsapatok szereztek részvételi lehetô-séget. A sportágak szûkített létszámaitöbb versenyszám színvonalára nega-tívan hatottak. Voltak olyan verseny-számok, melyekben 6-8 induló volt(pl.: birkózás, ökölvívás, súlyemelés,stb.). Ez azt eredményezte, hogy nye-retlenül is jónak számító helyezést le-

hetett szerezni. Ilyen volt a birkózás-ban elért 6. és 7. az ökölvívásban a 4.és súlyemelésben a 8. helyezésünk.Ezek a helyezések nem voltak össze-hasonlíthatók azoknak a sportágaknaka hasonló helyezéseivel, melyeketigen erôs népes mezônyben szerez-tek meg. A jövôben mindenképpenorvosolnia kell az ilyen visszásságokata NOB-nak.

A pekingi olimpián 87, az ifjúságiolimpián 98 ország szerzett érmet. Afelnôtt olimpia éremtáblázatán az elsôtízben végzett országok közül hetenmost is az elsô tízben végeztek.

A három ifjúsági olimpián tízbe ke-rült ország közül Ukrajna Pekingben a11. volt. Mellette még Kuba és szenzá-ciós teljesítményt nyújtva Magyaror-szág került a TOP 10-be. Meglepetésvolt és több szempontból elgondolkod-tató az USA, Németország és Nagy-Britannia mérsékeltebben sikeres sze-replése. A kínaiak Pekinghez hasonló-an az ifjúságiak között is kiemelkedôenszerepeltek, bizonyítva, hogy komolyutánpótlás-nevelés folyik náluk. A ha-zai környezet négy év múlva továbbnövelheti fölényüket.

Az I. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékokelôtt a magyar csapat felkészülését si-keresnek értékelték a szövetségek ésaz utánpótlás felkészülését összefogóés irányító NUPI szakemberei. Más vi-lágversenyek elôtt, a korábbi eredmé-nyek, a várható ellenfelek ismeretébenalkalom nyílik esélylatolgatásra. Az Ifjú-sági Olimpia elôtt azonban az ismeret-len mezônyöket tekintve, erre nemvolt lehetôség. Kérdéses volt, hogy afiatalok hogyan tudnak akklimatizálód-ni, hogyan alkalmazkodnak a klímához,a körülmények mennyiben befolyásol-ják teljesítményüket.

Az eredmények önmagukért beszél-nek, és messze felülmúlták az elvárá-sokat. 19 sportágban tudtunk résztvenni, melybôl 13-ban pontszerzô he-lyen végeztünk.

AA mmaaggyyaarr ccssaappaatt tteelljjeessííttmméénnyyee iiggaa--zzoollttaa,, hhooggyy jjóó úúttoonn jjáárruunnkk aazz uuttáánnppóótt--llááss--nneevveellééssbbeenn.. EEzz eellssôôssoorrbbaann aa22000011--bbeenn bbeeiinnddííttootttt ééss jjóóll mmûûkkööddôô„„HHéérraakklléésszz""--pprrooggrraammnnaakk,, vvaallaammiinntt aazzaabbbbaann rréésszzttvveevvôô eeggyyeessüülleetteekknneekk,,sszzöövveettssééggeekknneekk ééss aa pprrooggrraammoott mmûû--kkööddtteettôô NNUUPPII--nnaakk kköösszzöönnhheettôô.. AA NNUU--PPII kkeezzddeetteekkttôôll mmiinnddeenn lleehheettssééggeess ffeell--ttéétteelltt iiggyyeekkeezzeetttt bbiizzttoossííttaannii aa ssiikkeerreesssszzeerreeppllééss éérrddeekkéébbeenn.. AAzz áállllaammii ttáámmoo--ggaattáássssaall vvééggzzeetttt,, ttööbbbb éévveess nneevveellôô--


Részvételünk az elsô ifjúsági olimpiánHÉRAKLÉSZ GÁLA – ELISMERÉSEKKEL ● ÚJ PÁLYÁN – NEMZETI SPORT INTÉZET

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

mmuunnkkáánnkk bbiizzoonnyyííttéékkaa,, hhooggyy aa ccssaappaattmmiinntteeggyy nneeggyyvveenn ffiiaattaalljjaa aa kküüllöönnbböözzôôuuttáánnppóóttllááss--pprrooggrraammookk rréésszzttvveevvôôjjee éésskköözzüüllüükk hhuusszzoonnhhaattaann éérrtteekk eell ddoobboo--ggóóss,, vvaaggyy ppoonnttoott éérrôô hheellyyeezzéésstt.. MMiinndd--eezz aazztt mmuuttaattjjaa,, hhooggyy jjóóll sszzeerrvveezzeetttt,,sszzaakkmmaaiillaagg mmeeggaallaappoozzootttt nneevveellôômmuunn--kkaa hhoosssszzúú ttáávvoonn mmiinnddeennkkééppppeenn eerreedd--mméénnyyeess..

Megállapítható, hogy komoly jövôelé néznek az Ifjúsági Olimpiai Játé-kok. Ha a világ országainak versengé-sében nem akarunk lemaradni, akkoraz utánpótlás korú versenyzôkkel tör-ténô törôdést, tehetséggondozástmég hatékonyabbá kell tennünk vala-mennyi olimpiai sportágban. Singapo-re-ban bebizonyosodott, hogy nagyonsok sportágban vannak tehetséges fia-tal versenyzôink, akik meghálálják a bi-zalmat és a törôdést.

A magyar küldöttségHazánkat 19 sportág 64 versenyszá-

mában 51 versenyzô (23 nôi és 28 fér-fi) képviselte az I. Nyári Ifjúsági Olimpi-ai Játékokon.

Összességében a csapat szereplésekiemelkedô volt. AAzz éérreemmttáábblláázzaattoonn aazzeellssôô ttíízzbbeenn aazz eellôôkkeellôô nnyyoollccaaddiikk hheellyyeennvvééggeezzttüünnkk.. (Megjegyzés: A NOB és aszervezôk az éremtáblázaton különszerepeltetik a vegyes csapatok általmegszerzett érmeket!)

Statisztikailag a legeredményesebbolimpiai szerepléseink közé tartozik azI. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékok. AArréésszzttvveevvôô 5511 vveerrsseennyyzzôônnkk 5500,,9988%%--aa,,2266 vveerrsseennyyzzôô tteehháátt aa kküüllddööttttssééggnneekkttööbbbb mmiinntt aa ffeellee ppoonnttsszzeerrzzôô hheellyyeenn aazzeellssôô hhaatt kköözzöötttt vvééggzzeetttt,, 29,41 %-a, 15

versenyzô érmet és 11,76%-a, 6 spor-toló pedig aranyérmet szerzett. Továb-bi érdekesség, hogy az 51 verseny-zônk 43 egyesület tagja.

HHéétt vveerrsseennyyzzôônnkk lleetttt iiffjjúússáággii oolliimmppii--aaii bbaajjnnookk,, nnééggyyeenn eezzüüssttéérrmmeesseekk,, hhaa--ttaann bbrroonnzzéérrmmeesseekk.. HHeetteenn sszzeerreezztteekkIIVV.. hháárrmmaann VV.. ééss nnyyoollccaann VVII.. hheellyyee--zzéésstt..

Az érmeket és a helyezéseket 13sportágban szereztük meg. Hat sport-ágban nem sikerül az elsô hat közöttvégeznünk.

Sajnos a csapatsportágakban (kézi-labda, kosárlabda, labdarúgás, röplab-da, valamint gyeplabdában) nem sike-rült kiharcolni a részvételt. Mellettükmûugrásban, ritmikus gimnasztikában,taekwondóban és tollaslabdában semtudtunk kvalifikációt szerezni.

Az eredményes sportágaink közül iski kell emelni az úszást és a kajak-ke-nut, akik Singapore-ban is meghatáro-zói voltak a magyar csapat eredmé-nyességének. Mellettük még a triatlonvegyes csapatban szerzett aranyérmetDDuuddááss EEsszztteerr az egyéni V. helyezésemellé. Kiemelkedô teljesítményt nyúj-tott az atlétika és a judo is.

Versenyzôink közül kiemelkedô tel-jesítményt nyújtott az úszó KKaappááss BBoogg--lláárrkkaa két aranyérmével és egy ezüstér-mével. BBiicczzóó BBeennccee,, BBeerrnneekk PPéétteerr ésKapás Boglárka korosztályos világcsú-


SPORTÁGAK PONTSZÁM TÁBLÁZATASSsszz.. SSppoorrttáágg:: PPoonntt:: %%

1. Úszás 46.00 39.432. Kajak-Kenu 14.00 12.003. Atlétika 11.00 9.434. Öttusa 9.50 8.145. Judo 9.00 7.716. Ökölvívás 7.00 6.007. Tenisz 5.00 4.298. Vívás 4.17 3.579. Triatlon 4.00 3.43

10. Asztalitenisz 3.00 2.5711. Torna 2.00 1.7112. Birkózás 1.00 0.86

Evezés 1.00 0.8614. Íjászat 0.00

Kerékpár 0.00Sportlövészet 0.00Súlyemelés 0.00Szörf 0.00Vitorlázás 0.00Összes pont: 116.67 100.00

NNeemm jjuuttootttt kkii aazz oolliimmppiiáárraa::SSppoorrttáágg

1. Gyeplabda2. Kézilabda3. Kosárlabda4. Labdarúgás5. Lovaglás6. Mûugrás7. Ritmikus Gimnasztika8. Röplabda9. Taekwondo

10. TollaslabdaTrampolin

SPORTÁGAK ÉREM ÉS HELYEZÉSI TÁBLÁZATA AZ I. SZINGAPÚRI NYÁRI IFJÚSÁGI OLIMPIAI JÁTÉKOK

EREDMÉNYEI ALAPJÁNII.. IIII.. IIIIII.. IIVV.. VV.. VVII.. PPoonntt::

1. Úszás 4 1 1 2 3 46.002. Kajak-Kenu 2 14.003. Atlétika 1 1 1 11.004. Öttusa 1 2 9.505. Judo 1 1 9.006. Ökölvívás 1 1 7.007. Tenisz 1 1 5.008. Vívás 1 1 4.179. Triatlon 1 1 1 4.00

10. Asztalitenisz 1 3.0011. Torna 1 2.0012. Birkózás 1 1.00

Evezés 1 1.0014. Íjászat 0.00

Kerékpár 0.00Sportlövészet 0.00Súlyemelés 0.00Szörf 0.00Vitorlázás 0.00ÖÖsssszzeesseenn:: 77 44 66 77 33 77 111166..6677

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

csot úszott a döntôben. Egyedülállóteljesítményt nyújtott FFaarrkkaassddii RRaammóó--nnaa és TTóóttkkaa SSáánnddoorr is.

A magyar csapat éremtáblázaton el-ért nyolcadik helyét különleges teljesít-ményként tartják majd nyilván. Ezugyanis rendkívüli produkciónak szá-mít egy olyan versenyen, amelyre min-denki odafigyelt.

A magyar fiatalok számára meghatá-rozó élmény volt az esemény, ezáltalsokkal több tapasztalatuk lesz, amikora felnôtt olimpián indulnak majd, mintazon kortársaiknak, akiknek nem ada-tott meg ez a lehetôség. De ami mégennél is fontosabb: az egész életüketvégigkísérik majd az itt szerzett élmé-nyek, és mindegyiküket az motiváljamostantól, hogy a felnôttek között kva-lifikálják magukat a játékokra.

A MOB eredményesen valósítottameg az I. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játé-kok felkészülési programjában megfo-galmazott általános és sportszakmaifeladatokat, s érte el a kitûzött célt.

• • •

2010 legjobb juniorjai: Joó Abigél és Iliász Nikolász

A 20 olimpiai sportágat érintô Hérak-lész program kiemelkedô nemzetközisikereket elért fiatal sportolói és edzô-ik a hagyományos Héraklész Gála ke-retei között részesültek elismerésben2011. január 28-án az Uránia Filmszín-házban, ahol a világversenyeken és azifjúsági olimpia érmesei mellett kö-szöntötték a sportáganként megneve-zett legjobbakat.

A tíz esztendôs jubileumára készülôHéraklész program az állam támogatá-sával mintegy 1800, 14-23 éves spor-tolót foglalkoztat.

A fentebb röviden értékelt I. IfjúságiOlimpiai Játékokon részt vett 51 ma-gyar versenyzô közül negyvennégyenkötôdnek a Héraklész programhoz, sharmincöten az elsô nyolc helyen vé-geztek. A program kiválóságai a szin-gapúri sikerek mellett az elmúlt évikorosztályos világ- és Európa-bajnok-ságokon összesen 145 érmet (47arany, 39 ezüst, 59 bronz) szereztek, stovábbi 164 pontot érô helyezéstgyûjtöttek.

A díjátadáson a cselgáncsozó JoóAbigélt és a kardvívó Iliász Nikolásztválasztották meg 2010 legjobb juniorsportolójának.

A kiscsapatok kategóriájában a nôk-nél a Hagymás Anita, Farkasdi Ramó-na alkotta 500 és 1000 m-es kajak ket-tes, a férfiaknál a párbajtôr válogatott(Hanczvikkel Márk, Böjte Szabolcs, Fi-le Mátyás és Györgyi Levente, a nagy-csapatoknál a nôi junior vízilabda válo-gatott érdemelte ki az elsôséget.

A sportági legjobbak:Asztalitenisz: Madarász Dóra Csilla

(edzôje Vámossyné Oláh Zsuzsanna).Atlétika: Krizsán Xénia (Bakai József)

és Deák Nagy Marcell (Benkô Ákos).Birkózás: Dénes Mercédesz (Tar Mi-

hály) és Lôrincz Viktor (Sike András).Evezés: Kiss Hella (Bene László) és

Bíró Márk (Molnár Dezsô).Jégkorong: Vay Ádám (Fekti István).Cselgáncs: Joó Abigél (Pánczél Gá-

bor) és Tóth Krisztián (Preiszler Gábor).Kajak-kenu: Farkas Ramóna (Faze-

kas Tibor) és Dombvári Bence (KissIstván).

Kézilabda: Klivinyi Kinga (PappGyörgy) és Holló Balázs (Holló Tibor).

Kosárlabda: Szamosi Amadea (Deb-

receni Eszter) és Morgen Ferdinánd(Schmidt Imre).

Ökölvívás: Nagy Timea (Zöld Ferenc)és Harcsa Zoltán (Szántó Imre).

Öttusa: Kovács Sarolta (Szloboda Jó-zsef) és Demeter Gergely (DemeterJózsef).

Röplabda: Tálas Zsuzsanna (Szaba-dos István) és Baróti Árpád (KelemenIstván).

Sportlövészet: Babicz Sára (LeviczkiZoltán) és Biatovszki Máté (AndrássyÁrpád).

Súlyemelés: Berki Lilla (Pócza Ká-roly) és Soóky Gergely (Soóky Zoltán).

Tenisz: Babos Tímea (Babos Csaba)és Fucsovics Márton (Mayer Tich Pé-ter).

Torna: Mitykó Bianka Szabina (NagyIbolya) és Vágner Levente (Láng Géza).

Triatlon: Dudás Eszter (Kuttor Csaba)és Hankó Gábor (Lehmann Tibor).

Úszás: Kapás Boglárka (Nagy Péter)és Biczó Bence (Sántics Béla).

Vívás: Marton Anna (Gárdos Gábor)és Iliász Nikolasz (Szabó Bence).

Vízilabda: Keszthelyi Rita (Mihók At-tila) és Vámos Márton (Horváth János).

A jövô: Nemzeti Sport Intézet

A hazai sportéletben, s mindenekelôtt a Magyar Olimpiai Bizottság tevé-kenységében, feladatkörében egy-mást követô fontos változások közvet-lenül érintik a korábbiakban NUPI-kéntmûködô elsôszámú utánpótlás bázi-sunk jövôjét is.

Czene Attila, a Nemzeti Erôforrás Mi-nisztérium sportért felelôs államtitkára– a január 27-én kiadott hivatalos közle-mény szerint – felkérte Szabó Tamást,a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) al-


Iliász Nikolász, a dobogó tetején, Schmitt Páltól veszi át a díjat Joó Abigél

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

elnökét, a Nemzeti Sport Intézet veze-tôjét, hogy a MOB és a magyar sport-élet szerkezetváltásával együtt járó fo-lyamat részeként hozza létre és irányít-sa azt a munkacsoportot, amely kiala-kítja a MOB és az NSI jövôbeni együtt-mûködésének szerkezetét.

Az állami sport utánpótlás-nevelésfeladataiért felelôs NSI 2011-ben 1,6milliárd forintos központi támogatástkap. A szerkezeti átalakítás után a ki-emelt közhasznú testületként mûkö-dô MOB gondoskodik majd a ver-senysport fejlôdéséhez nélkülözhe-

tetlen utánpótlás-nevelés feladatait fi-nanszírozó állami források célba jutta-tásáról is.

A Magyar Olimpiai Bizottsággal valóegyeztetést követôen, elôreláthatóan emunka koordinációját is Szabó Tamásfogja majd ellátni, mint a MOB után-pótlás-nevelésért felelôs igazgatója.

A szerkezetátalakítást felügyelômunkacsoportban a Nemzeti ErôforrásMinisztérium Sportért Felelôs Államtit-kárságának, a Miniszterelnökségsportpolitikai tanácsadó testületének,az Országgyûlés Sport- és Turizmus

Bizottságának, a MOB-nak és az NSI-nek 1-1 képviselôje vesz részt.

A munkacsoport közremûködésévelvárhatóan 2011 júliusára valósulhatmeg a struktúra átalakítása. A SportXXI. Nemzeti Sportstratégia módosítá-sát követôen, a tervek szerint 2011.május 6-án, a Magyar Sport Napján ke-rül elfogadásra az új Sporttörvény. ANemzeti Sportstratégia és az új Sport-törvény együtt rögzíti majd a magyarsport – mint kiemelt stratégiai ágazat –mûködésének jogi és szakmai alapjaités irányelveit. ((gg))


EGYESÜLETI RANGSOR AZ I. SZINGAPÚRI NYÁRI IFJÚSÁGI OLIMPIAI JÁTÉKOK EREDMÉNYEI ALAPJÁN

SSsszz.. EEggyyeessüülleett:: SSppoorrttáágg:: IInndduullóókk:: %% PPoonntt:: %%1. BVSC - Zugló úszás 1 1.96 19.00 16.292. KSI SE asztalitenisz 1 3.00

judo 1 4.00kerékpár 1öttusa 1 6.50

4 7.84 13.50 11.573. Kôbánya SC úszás 1 1.96 10.00 8.574. Pécs Városi Sportiskolai Egy. úszás 1 1.96 8.00 6.865. Gyôri Vizisport Egyesület kajak-kenu 1 1.96 7.00 6.00

Kôrös Kajak SE - Gyomaendrôd kajak-kenu 1 1.96 7.00 6.007. A Jövô SC úszás 2 3.92 6.00 5.148. Kikunhalasi AC atlétika 1 1.96 5.00 4.29

Soproni Vasutas SE tenisz 1 1.96 5.00 4.29Szolnoki VSI judo 1 1.96 5.00 4.29

11. Zalaegerszegi Vívó Egylet vívás 1 1.96 4.17 3.5712. Unio Sport Kispest SE ökölvívás 1 1.96 4.00 3.43

VEDAC atlétika 2 3.92 4.00 3.4314. Újbuda TC triatlon 1 1.96 3.75 3.2115. Alba Volán SC - Székesfehérvár öttusa 1 1.96 3.00 2.57

MTK ökölvívás 1 1.96 3.00 2.57Szegedi Úszó Egylet úszás 2 3.92 3.00 2.57

18. Bp. Honvéd SE atlétika 2 3.92 2.00 1.71FTC torna 1 1.96 2.00 1.71

20. Orosházi Spartacus BK birkózás 1 1.96 1.00 0.8621. Bajai Spartacus Vízügy SC evezés 1 1.96 0.50 0.43

Csepel Evezôs Klub evezés 1 1.96 0.50 0.4323. Tiszaújvárosi Triatlon Klub triatlon 1 1.96 0.25 0.2124. Komáromi VSE sportlövészet 2 3.9225. Balatonfüredi Yacht Club vitorlázás 1 1.96

Debreceni Sportcentrum KKN Kft. úszás 1 1.96Fastron AC - Tolna asztalitenisz 1 1.96Lôrinc 2000 SE - Budapest kerékpár-BMX 1 1.96LTV Racing Nonprofit Kft. - Vác kerékpár-BMX 1 1.96Magyar Szörf Akadémia - Bp. szörf 1 1.96Nyiregyházi VSC atlétika 1 1.96Nyiregyházi Városi Tenisz Club tenisz 1 1.96Pécsi Vasutas SK atlétika 1 1.96Szeged Városi Lövészklub sportlövészet 1 1.96Szegedi Városi Tenisz Klub tenisz 1 1.96Tatabányai SC súlyemelés 1 1.96Tell Vilmos SE - Nagymaros íjászat 1 1.96Tisza Evezôs Egylet - Szolnok evezés 1 1.96Torna Club Békéscsaba torna 1 1.96UTE vívás 1 1.96X2S Korona Team - Budapest kerékpár-MTB 1 1.96Vasas SC vívás 1 1.96Veszprémi Dózsa SC birkózás 1 1.964433 EEggyyeessüülleett ÖÖsssszzeesseenn:: 5511 110000 111166..6677 110000

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

A sporttáplálkozás egyes kérdéseitelemzô, 2002-ben indított rovatunkbanaz eddigiek során 30 önálló közleményjelent meg.

A cikksorozat jelen része egy olyantémakört – a sportolók táplálkozása averseny, versenyek után – elemez,amely valószínûleg nagyszámú érdek-lôdô figyelmét felkelti, hiszen a ver-senyt követô helyes táplálkozás meg-valósítása jelentôs hatással lehet asportoló késôbbi teljesítôképességére,edzésmunkájára.

Sportági jellegA sportág és a verseny jellege ter-

mészetesen meghatározó tényezô averseny alatti és a versenyt követôtáplálkozást illetôen is. Hiszen pl. egyprofi ökölvívó hónapokon keresztül ké-szül egy-egy fontos mérkôzésre,amelynek teljes idôtartama a szüne-tekkel együtt sem éri el az 1 órát, snyilvánvalóan a menetek között nincsenergiapótlás. Ugyanakkor, pl. egyúszó az Eb-n, vb-n vagy OB-n szerepel-ve akár naponta 3-6 alkalommal is rajt-kôre áll a több napon keresztül tartóversenyen, s nyilvánvaló, hogy a ver-senyszámok között meg kell oldani aregenerációt, aminek egyik fontosösszetevôje a táplálkozás s a folyadék-bevitel. Vagy egy sikeres amatôr ököl-vívó egy tornán 4-5 mérkôzést is vív, 1-2 nap kihagyással a mérkôzések kö-zött. Tehát sok esetben (pl. kajak-kenuversenyek, teniszmérkôzések, kézilab-da mérkôzések) viszonylag hosszúidôn keresztül történô versenyekrôlvan szó, ami speciális igényt jelent amérkôzések, futamok utáni táplálko-zást, regenerálódást illetôen. Egy kivá-

ló - s jól keresni kívánó - sprinter akárévente 100 futamon is rajthoz áll – az-az szinte folyamatosan versenyez hó-napokon keresztül – ugyanakkor egysúlyemelô viszont évente csak legfel-jebb 6-8 versenyen lép dobogóra,gyakran csak 3-4 alkalommal. Vagy pl.egy maratoni futó is évente csupán né-hány alkalommal futja le versenyszerû-en, azaz teljes erôbedobással a 42 km-es távot. Nagyon individuális tehát azedzésmunka, a versenyeken, mérkô-zéseken történô igénybevétel s nyil-vánvalóan individuális az ehhez igazo-dó - fiziológiai és pszichés szempont-ból is lehetôleg optimált - táplálkozásis. Mind a verseny alatt, mind a ver-senyt követôen.

Természetesen a kérdést továbbkomplikálja az a gyakori helyzet, ami-kor a súlycsoporthoz kötött sportágak-ban szereplô sportoló esetében jelen-tôs az edzôsúlya s a kategóriahatár kö-zötti különbség, s így a verseny kezde-te elôtti mérlegelés során ún. súlyho-zási problémával is szembe kell néz-nie, s esetleg több kg-ot kell fogyaszta-nia. Ezzel a témakörrel - táplálkozássúlycsoportokhoz kötött sportágakesetén a mérlegelés után - már részle-tesen foglalkoztunk a cikksorozat 4. ré-szében.

Táplálkozás a versenyt követôen

Az elôzôekbôl adódóan teljesen uni-formizált séma nem adható, de van né-hány általános szempont, amit célsze-rû figyelembe venni. Az elsô az, hogy averseny, a mérkôzés, a küzdelem utánáltalában nem kell erôltetni az étke-zést, hiszen a verseny izgalmától s az

idegi és fizikai fáradtságtól gyakrannincs vagy csak nagyon mérsékelt ét-vágy jelentkezik a sportolóknál. A má-sodik szempont pedig az, hogy a ver-senyt követô táplálkozásnak elô kellsegítenie a szervezet minél gyorsabbregenerációját. Nyilvánvaló persze,hogy mondjuk egy 200 m-es úszóver-senyt követôen a jól edzett versenyzôszervezete rendkívül gyorsan regene-rálódik, ugyanakkor mondjuk egy 10ezer m-es futóversenyt követôen a re-generáció idôtartama meglehetôsenhosszú.

Ha a versenyen jelentôs a súlyvesz-teség – pl. egy labdarúgó mérkôzésen,egy hosszú távú futó vagy gyaloglóversenyen akár 2-3 kg-os tömegvesz-tés is elôállhat – a leglényegesebb fel-adat a folyadékpótlás, kiegészítve ás-ványi anyagokkal, vitaminokkal. A táp-anyagbevitel mértéke pedig a szükség-lethez, a következô verseny (futam,mérkôzés) idôpontjához alkalmazkod-jon.

Egy-egy kimerítô versenyt (pl. 120perces igénybevétel labdarúgásban, 2-3 órás meccs teniszben) követôen le-hetôleg minél hamarabb meg kell kez-deni a glikogénraktárak újbóli feltölté-sét is, s ehhez a terhelés befejezésétkövetôen az elsô-második óra nyújtjaa legkedvezôbb feltételeket. Ennekoka, hogy a glikogénszintetáz enzimaktivitása ekkor a legnagyobb. Mivel azétvágy ilyenkor – röviddel a verseny-terhelés befejezése után – többnyiremérsékelt, s az emésztônedvek ter-melése is csak fokozatosan indul be,kezdetben a szénhidrátot inkább folya-dék formájában célszerû pótolni. Ké-sôbb természetesen szilárd táplálékotis lehet fogyasztani. Ez szénhidrátbanlegyen dús, tartalmazzon fehérjét is slegyen zsírszegény.

Táplálkozás és pihenôidôszak

A fontosabb s komolyan megterhe-lô versenyeket követôen a sportolókjelentôs része hosszabb-rövidebb pi-henôt tart (1-2 nap többnyire), s a ver-


Táplálkozás a versenyek után

Szabó S.Andrásrovata

Korszerû sporttáplálkozás

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

senyidény lezárását követôen egy va-lóban hosszabb - esetleg több hétigtartó s a sérülések kikúrálását is bizto-sító - pihenési szakasz következik.Nyilvánvaló, hogy az átmeneti idô-szakban, a pihenés periódusában lé-nyegesen kisebb a terhelés, s ebbôladódóan feltétlenül csökkenteni kellaz elfogyasztott táplálék mennyiségétis. Jól ismert tény, hogy az intenzívedzésmunka idôszakában elég ko-moly terhelésnek volt kitéve azemésztôrendszer is, s az a célszerû,ha a pihenési idôszakban is adekvát atáplálkozás, azaz a gyomor- és bél-rendszer terhelése ekkor mérsékelt.(Nem kell, hogy elszaladjon a sportolótestsúlya pl. a karácsonyi-újévi idô-szakban, amikor a versenyzôk nagyrésze is inkább pihen, mint edzésbenvan!)

A pihenôidôszakban alkalmazott, akorábban megszokottnál mérsékel-tebb táplálkozás több szempontból iselônyös. Ezáltal elkerülhetô a nem kí-vánt testtömeg-gyarapodás és ked-vezôtlen testösszetétel-módosulás,továbbá ez megkönnyíti majd a ko-molyabb edzésmunkába való újabbbekapcsolódást. Az persze lényegesszempont, hogy a pihenési fázishossza optimális legyen - nem csu-pán a fizikai-biológiai, de a pszichésfáradtságot is ki kell pihenni - s ehhezadekvát táplálkozás párosuljon. A túlhosszú pihenés szükségtelen, kedve-zôtlen, felesleges, a szervezet illetveaz izomzat leépül, s utána viszonylaghosszabb idôt igényel, amíg a szerve-zet (izomzat) ismét felépül (intenzívfehérje-bioszintézis) s ismét komo-lyan terhelhetôvé válik. Ezért inkább

az aktív pihenô javasolható a passzívhelyett, azaz kisebb terhelési szinttelvégzett, rekreációs jellegû, a kiegé-szítô sportokat kihangsúlyozó, deegyúttal az izomzat, az ízületek pihe-nését is szolgáló, a pihenést perszemindenképpen biztosító edzésmun-ka. Mondjuk egy súlyemelô esetébenkönnyed futások és úszás. Mivelazonban a pihenési szakaszban ki-sebb a terhelés s ezáltal kisebb azenergiaigény is, ez az az idôszak, ami-kor a sporttáplálék kiegészítôk szedé-se általában elhagyható.

A cikksorozat folytatódik, s számosizgalmas, eddig nem tárgyalt, de asporttáplálkozás gyakorlati kérdéseihezszervesen kapcsolódó témakör kerülterveim szerint terítékre. A rovat követ-kezô része a gyermekkorú sportolóktáplálkozásának kérdéseit elemzi.


A mögöttünk hagyott esztendôben rendkívüli jubileumotünnepelt a Magyar Torna Szövetség, megalakulásának125-ik évfordulóját. A nem mindennapos alkalomra pom-pásan illusztrált, remek könyvet adott ki a szövetség.

1885. június 28-án háromszázötven felnôtt és százhar-minc iskolai tanuló vonult fel Budapest utcáin katonazene-kar kíséretében, így hívva fel a figyelmet az elsô igazánnagyszabású tornaünnepélyre. A tornatéren rendezett lát-ványos bemutató keretében több tornaszeren egyszerrevégeztek gyakorlatokat Keresztessy Sándor növendékei…Másnap, június 29-én alakult meg a Magyarországi Torna-egyletek Szövetsége, a MOTESZ – csupán négy évvel enemzetközi szövetség alakulását követôen - annak bizony-ságául is, hogy ez a nemes sportág már akkor igen fejlettszinten létezett hazánkban.

Visszatekintve a torna magyarországi múltjára, büszkénállíthatjuk, hogy – megérdemelten – kifejezetten nagyha-talomnak ismertek el bennünket Európa-szerte. A dísze-sen, gazdagon illusztrált könyv eredményes kutatómunkátfeltételez, rengeteg eredeti dokumentum teszi hitelesséés érdekessé az anyagot.

A könyv, szinte mindenkinek és sok mindenkirôl szól. Atornasport hét szakágáról. Ha az olvasó átlapozza az olda-lakat, számos érdekesség, különlegesség és meglepetéséri. Sok, eddig egyáltalán, vagy csak kevéssé ismert rész-letet ismerhetünk meg, annál is inkább, mert a sportág ál-landó útkeresésen, fejlôdésen ment keresztül, amíg elju-tott a tornászok hajdani, ma már megmosolyogtató köte-lezô kalapviselésétôl a szertorna mai szemkápráztató álla-potáig.

A modern újkort illetôen megállapíthatjuk, hazánk azelmúlt évtizedek során szép számmal adott otthont atornász világ kiemelkedô nemzetközi eseményeinek.Házigazdája volt három sikeres világbajnokságnak, két-két tornász és aerobik Európa-bajnokságnak. Legkivá-lóbb versenyzôink 14 olimpiai, 10 világbajnoki és 12 Eu-rópa-bajnoki aranyérmet nyertek, a több tucat ezüst ésbronzéremrôl nem is beszélve, s olyan neveket idéz,mint Pataki Ferenc, Magyar Zoltán, Sivadó János, Ko-vács Péter, Csollány Szilveszter, Guczoghy György,

Ónodi Henrietta, Varga Adrienn és a mai napok világbaj-noka, Berki Krisztián.

Prof. Bruno Grandi, a Nemzetközi Torna Szövetség elnö-ke egyebek között az alábbi sorokat vetette papírra akönyv ürügyén:„ Magyarország az egyik történelmi pilléreaz európai és a világ tornájának, mert a sportág kultúrájamélyen a nemzeti történelemben gyökerezik." gg..rr..

A Magyar Torna Szövetség 125 éve Könyvismertetô

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

A legutóbbi, pekingi olimpián – mivelaz elôírások szerint a részvétel a játé-kokon immár kötelezô – az idôközben205-re emelkedett tagországok kivételnélkül képviseltették magukat. Ez aszám tehát pontosan megfelel a NOBáltal elismert taglétszámnak. Az Olim-piai Charta meghatározása szerint aNOB kizárólag önálló, független álla-mot fogad tagjai közé, gyakorlatilagolyanokat, amelyek tagságot élveznekaz Egyesült Nemzetek Szervezetébenis. Ezt azért szükséges hangsúlyozni,mert a nyolcvanas évek derekáig aNOB idônkét nagyvonalúan elismertolyan „nemzeti olimpiai bizottságokat"is, túlsúlyban szigeteket, amelyek leg-feljebb territóriumoknak voltak csupántekinthetôk. Mint amilyen példánakokáért Aruba, vagy a Cayman-szigetek,azután Guam, a Holland Antillák, Puer-to Rico és a Virgin-szigetek. A függet-lenségnek ez a rugalmas értelmezéseegészen a francia alapító, Pierre de Co-ubertin koráig vezethetô vissza, ami-kor például a hivatalosan Oroszország-hoz tartozó Finnország, vagy Bohémiaönálló csapattal vehetett részt olimpiaijátékokon. Vagy éppenséggel Magyar-országot is élô példának tekinthetjük,hiszen az osztrák-magyar monarchiaidején önálló küldöttséggel szerepel-tünk már az elsô játékokon, 1896-ban,Athénban is.

Világhódítása során a NOB-nak nyil-vánvalóan követendô célja az volt,hogy állandóan bôvítse, erôsítse szer-vezetét. Figyelemreméltó, hogy amíg1984-ben 150 tagországot mondhatottmagáénak az ötkarikás szervezet, ez aszám 2000-re, 199-re, azaz huszonötszázalékkal emelkedett. A kilencvenes

években jelentôs politikai változásokkövetkeztek be, s a tendencia folytató-dott. Az óceániai térségben a Timurtidézô változások mellett átrajzolódottEurópa térképe is a Szovjetunió fel-bomlása révén, s 1991-ben már mint-egy húsz új taggal bôvült a NOB. Pe-kingben 2008-ban már 205-re emelke-dett a tagság száma, ami egyben azt isjelentette, hogy meghaladta az ENSZtagországok létszámát (192). A leg-utóbb felvételt nyert nemzeti olimpiaibizottságok az alábbiak: Timur-Leste,Kiribati, a Marshall-szigetek, azutánMontenegró és Tuvalu. A kilencvenesévek idején, érdekességéként érde-mes megemlíteni azokat a független-nek nem tekinthetô, az anyaországtólföldrajzilag távol fekvô országrészeket,amelyek kérték a NOB-tól az önállótagságot: Anguilla, Channe-szigetek,Faroe-szigetek, Grönland, azután Ko-szovó, Montserrat, Új-Kaledónia. Ko-szovó státusa azóta megváltozott, te-gyük hozzá, idôközben „megérett" afüggetlen tagságra.

Az ENSZ-hez való igazodás mindenesetre logikus és egyértelmûvé teszi aNOB megítélését. Egyáltalán nem vé-letlen egyébiránt, hogy ez a gyakorlatalakult ki, éppen Samaranch elnök„uralkodásának" vége felé – 2001-benadta át az elnökséget a belga JacquesRogge-nak Moszkvában –, mert töb-bek között éppen ôt roppant kínosanérintették a Spanyolországban kialakultsajátságos állapotok. Az történt, hogyKatalónia és Gibraltár egyaránt saját„nemzeti" olimpiai bizottságot alakí-tott, s ez nyilván zavarta a szervezetspanyol, egészen pontosan katalán(barcelonai) NOB elnökét. Ezekbôl a

próbálkozásokból ugyan, érthetôen,nem lett semmi, de tény, hogy kivéte-lek mindig voltak, s akadnak mind amai napig. Hogy mást ne mondjunk,ilyen a palesztin részvétel is a játéko-kon, anélkül, hogy létezne önálló pa-lesztin állam. A NOB már 1996-ban,Atlantában engedélyezte a palesztinokrészvételét. Rendhagyó módon alakultHongkong esete is. Tudjuk, az ázsiaipénzügyi-kereskedelmi központ, met-ropolisz egészen 1997-ig brit fennható-ság alatt élt és prosperált, de utána –nemzetközi egyezmény értelmében –„visszatért", a Kínai Népköztársaságrészévé vált. A NOB azonban továbbrais biztosította önálló tagságát. Érde-kes, hogy a hasonló utat bejáró Makaóviszont nem élvezhette ezt a privilégiu-mot.

Eleget tenni a NOB-tagság kritériu-mának – azon kívül, hogy a szóban for-gó állam legyen önálló, független, smint ilyent, ismerje el a nemzetközi kö-zösség, az ENSZ – egyáltalán nem ne-héz. Ehhez elegendô összefogni mini-mum öt olyan sportági országos szak-szövetségnek, amelyek közül legalábbháromnak a sportága szerepeljen azolimpiai játékok programján. Elmond-ható tehát, hogy egy-egy ország nem-zeti olimpiai bizottságát lényegében asportági szövetségek együttese alkot-ja (átlagban 20 körül). Emellett termé-szetesen lehetnek tagjai különbözôszemélyiségek is. Ami ezen felül köte-lezô elôírás: az illetô ország NOB tagjaegyben a nemzeti testület végrehajtóbizottságának, illetve elnökségénektagja kell legyen, s ajánlott, hogy eb-ben a vezetô társaságban helyet kelltalálni a sportolók képviselôjének is. Anemzeti olimpiai szervezetek nagytöbbsége – az adott ország törvényei-nek megfelelôen – nonprofit, kifejezet-ten társadalmi jellegû intézmény. Anemzeti olimpiai bizottságok országu-kon belüli státusát a NOB-nak el kell is-mernie, ám tény, hogy ez számosesetben fenntartásokat tartalmaz.

Egy nemzeti sportszövetség össze-gyûjti keretei között egy-egy sportág-ban a helyi, regionális egyesületeket,egyéb közösségeket, egy azon sport-ágban. Minden egyszerû, közönségesesetben a szövetségek érthetô elsôd-leges szándéka a hivatalos elismerte-tés, amely az illetô sportág nemzetkö-zi szövetségétôl függ, s általában nem


A NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG

Az ötkarikás sportcsalád tagjaiSOROZATUNK A SPORT GLOBÁLIS INTÉZMÉNYÉRÔL – III. (BEFEJEZÔ) RÉSZ

AA NNeemmzzeettkköözzii OOlliimmppiiaaii BBiizzoottttssáágg aa hhuusszzaaddiikk sszzáázzaadd uuttoollssóó éévvttiizzeeddéébbeenn kkoorrsszzaa--kkooss ááttaallaakkuulláássoonn mmeenntt kkeerreesszzttüüll,, mmooddeerrnniizzáállóóddootttt,, ss eezz aa ffoollyyaammaatt aa hhuusszzoonneeggyyee--ddiikk sszzáázzaadd eellssôô éévvttiizzeeddéébbeenn ccssaakk ttoovváábbbb ggyyoorrssuulltt aa vviilláággbbaann ttaappaasszzttaalltt ggaazzddaassáággii,,ppoolliittiikkaaii,, vvaallaammiinntt aa tteelleekkoommmmuunniikkáácciióóbbaann éérrvvéénnyyrree jjuuttóó ffoorrrraaddaallmmii vváállttoozzáássookkkkaallöösssszzhhaannggbbaann.. AA gglloobbaalliizzáácciióó ffeellttéétteelleeiinneekk ttöökkéélleetteesseenn mmeeggffeelleellôô eellssôôsszzáámmúú nneemm--zzeettkköözzii ssppoorrttsszzeerrvveezzeettnneekk tteekkiinntthheettôô,, mmaaggááttóóll éérrtteettôôddôôeenn,, aa NNeemmzzeettkköözzii OOlliimmppii--aaii BBiizzoottttssáágg,, ééss ssoorroozzaattuunnkk hhaarrmmaaddiikk,, eeggyybbeenn uuttoollssóó rréésszzéébbeenn aa kkiitteerrjjeeddtt,, sszzéélleessnneemmzzeettkköözzii „„oolliimmppiiaaii ccssaalláádd"" ttaaggjjaaiitt vveesssszzüükk ttööbbbbeekk kköözzöötttt ssoorrrraa.. MMiinnddeenneekkeellôôttttaa nneemmzzeettii oolliimmppiiaaii tteessttüülleetteekkeett vviizzssggáálljjuukk,, aammeellyyeekk ttuullaajjddoonnkkééppppeenn aa NNOOBB kkééppvvii--sseellôôiikkéénntt mmûûkkööddnneekk oorrsszzáágguukkbbaann,, ss aammeellyyeekk ééllvveezzhheettiikk aa sszzeerrvveezzeett eeggyyiikk ffoonnttooss,,jjeelleennttôôsseenn ffeelldduuzzzzaaddtt ppéénnzzüüggyyii ffoorrrráássáánnaakk,, aazz OOlliimmppiiaaii SSzzoolliiddaarriittáássii PPrrooggrraammnnaakk aattáámmooggaattáássáátt.. TToovváábbbbii ffoonnttooss ttáárrssaakk aa ssppoorrtt sszzeerrvveezzéésséébbeenn ééss aazz oolliimmppiiaaii pprrooggrraa--mmookk,, vvaallaammiinntt aa jjááttéékkookk llééttrreehhoozzáássáábbaann,, mmûûkkööddtteettéésséébbeenn aa nneemmzzeettkköözzii ssppoorrttsszzöö--vveettssééggeekk.. RRöövviiddeenn eelleemmeezzzzüükk aa kköözzöösssséégg ffôô pprroodduukkttuummáánnaakk,, aa nnyyáárrii ééss aa ttéélliioolliimmppiiaaii jjááttéékkookknnaakk aa rreennddsszzeerréétt,, ggoonnddjjaaiitt ((kkööllttssééggeekk,, aa pprrooggrraamm „„ggiiggaannttiizzmmuussaa"",,ssttbb..)),, mmóóddoossuulláássuukkaatt,, ss uuttaalluunnkk aa mmoozzggaalloomm lleehheettssééggeess jjöövvôôbbeennii aallaakkuulláássáárraa..

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

tartalmaz különösképpen szigorú felté-teleket, még olyan kötöttségeket sem,mint fentebb a NOB a nemzeti társ-szervezetek esetében. Ennek az elis-mertetésnek azonban az a jelentôsé-ge, hogy nélküle képtelen lenne résztvenni sportága nemzetközi eseménye-in, amelyek, érthetôen, a nemzetközitestület elôírásai és szabályai szerintrendezôdnek. A szövetségek elisme-rése enyhébb, mondjuk így, nagyvona-lúbb elbírálás alapján történik, mintamilyen a NOB elvárása a nemzetiolimpiai bizottságok vonatkozásában.Nem ritkán fordul elô, hogy egyesnemzetközi szövetségek egy országonbelül akár két, vagy több sportági szö-vetséget is hivatalosnak tekintenek.Említsük meg a FIFA, a NemzetköziLabdarúgó Szövetség, illetve veleegyütt az Európai Labdarúgó Szövet-ség (UEFA) ilyen gyakorlatát. A nem-zetközi szövetségek elfogadják önálló-nak a Faroer-szigetek szervezetét,mint önálló testületet. Továbbá közis-mert a brit labdarúgás egyediségénekesete. A FIFA és az UEFA is külön szö-vetségként kezeli Anglia, Wales, Skó-cia és Észak-Írország „országos" labda-rúgó szervezetét, holott a NemzetköziOlimpiai Bizottság ebben az esetbenNagy-Britanniát egyetlen egységkéntkezeli, s nincs az említett négy „or-szágrésznek" külön-külön NOB tagjasem. Ez éppen az olimpiai részvételürügyén okoz nem kis fejfájást a 2012.évi londoni játékok rendezôinek.Ugyanazon országon belül egy újsportági szövetség létrejötte egy, márlétezô szövetség mellett azért is je-lenthetne bonyodalmat, mert a NOBanyagi támogatásának megszokottrendjét is megzavarná. Itt szükségeskiegészíteni a fentieket azzal, hogy azOlimpiai Charta elôírása szerint a nem-zeti olimpiai bizottságok döntésre ille-tékes vezetô testületeiben, tehát el-nökségeiben és közgyûléseiben bizto-sítani kell a sportági szakszövetségekszavazati többségét minden, a játékok-ra való felkészülés, illetve a játékokkalkapcsolatos kérdés eldöntésében.

A nemzeti olimpiai bizottságok elis-merése tekintetében öt fôbb idôszakotkülönböztethetünk meg.

I. Az elsô világháborút megelôzô pe-riódusban (1894-1914) egyes nemzetiolimpiai bizottságok alakulása egybee-sett az olimpiai játékok felújításánakfolyamatával, s 1908-ban vált az elis-merés egyik feltételévé a játékokonvaló részvétel. Abban az idôszakbantöbbnyire európai országokat érintett akérdés, mellettük az Egyesült Államo-kat, Kanadát, Ausztráliát, Egyiptomotés Japánt. Elsô alkalommal Stock-holmban történt meg, 1912-ben, hogy

az eseményen mind az öt kontinens-nek részt vettek a képviselôi.

II. A két világháború között (1918-1939) csaknem valamennyi dél-ameri-kai ország csatlakozott a mozgalom-hoz, azután három európai katolikusország – Spanyolország, Málta és Len-gyelország – továbbá India, és a Fülöp-szigetek.

III. A második világháborút követôen(1945-1975) az úgynevezett szovjetblokk, a szocialista országok kapcso-lódtak be (a szovjetek 1952-ben), majdkövetkeztek a gyarmati sors alól fel-szabadult önálló országok, mint az Ará-bia-félszigeten lévôk, azután Délkelet-Ázsia nemzeti bizottságai alakultakmeg az ötvenes évek idején, késôbb aKarib-szigetek térségének egységei éstermészetesen az afrikai kontinens ál-lamai az 1960-as 70-es években.

IV. A következô évtizedben (1976-88) bekapcsolódtak, illetve újra belép-tek a NOB-ba olyan országok, amelyekpolitikai okokból nem akartak, vagynem voltak képesek korábban együtt-mûködni az ötkarikás szervezettel,mint amilyennek tekinthettük Vietna-mot és elsôsorban a Kínai Népköztár-saságot, plusz olyanok, amelyek ké-sôbb nyerték el csak függetlenségü-ket, pl. az afrikai volt portugál kolóniák,s bizonyos Csendes-óceán térségébenelterülô, illetve még újabb Karib-szige-ti kis országok.

V. A berlini fal leomlását követôen(1989) az újonnan alakult köztársasá-gok, a volt Szovjetunióból kiszakadtnemzetek, s hasonlóképpen a Jugosz-láviát a múltban alkotó önállósult or-szágrészek, továbbá Namíbia és né-hány újabb afrikai ország növelte aNOB tagországok számát.

A huszonegyedik század elsô évtize-dében már alig található a földkereksé-gen olyan számottevô nemzet, amelynem tagja a NOB-nak, s a rendhagyóKoszovó esetét ugyan említettük eb-ben a vonatkozásban, csak idô kérdé-se, hogy a még érintetlen országok ismegtalálják az utat az ötkarikás világ-szervezetbe.

A legutóbbi, a pekingi játékok idejéna nemzeti olimpiai bizottságok konti-nentális megosztottsága az alábbiakszerint alakult:

Afrika: 53. Amerikai földrész: 42.Ázsia: 44. Európa: 49. Óceánia 17.

Ha már a csatlakozásokról, növeke-désrôl szóltunk, az ezzel ellentéteseseteket sem hagyhatjuk említés nél-kül, hiszen ilyenek is, azaz kirekeszté-sek, felfüggesztések is akadtak idôrôl-idôre.

A NOB visszavonhatja elismeréséttagországától, ha az nem tarja tiszte-letben az Olimpiai Charta elôírásait,

nem tesz eleget az abban leírt kötele-zettségeknek. A két leginkább elôfor-duló ok a szankcióra, a felfüggesztésreakkor következik be, amikor nyilvánva-lóvá válik, hogy a szóban forgó nemze-ti bizottság nem mûködik függetlenüla kormánytól. Ilyen eset történt meg2003-ban Irakkal, elôbb, 1999-ben, Af-ganisztánnal, s még korábban Venezu-elával 1993-ban. A másik közismert oklehet a felfüggesztésre, ha az érintettolimpiai bizottság, illetve az állami poli-tikai irányítás faji megkülönböztetéstalkalmaz, hiszen ez a Charta egyik sar-kalatos elvének mond ellent. Dél-Afri-kának ilyen megfontolás miatt kelletttávoznia a NOB-ból 1960-ban, s emlé-kezhetünk, csak jóval késôbb, 1991-ben térhetett vissza az olimpiai családkötelékébe, amikor alapvetô politikaiváltozások következtek be az afrikai or-szágban. Rhodesia (ma Zimbabwe)1972 és 1979 között hiányzott a szer-vezetbôl. Látható mindazonáltal, hogyritkán, kevesekkel szemben alkalma-zott intézkedésekrôl van szó, s a NOBkülönös figyelmet szentel már a hu-szadik század vége felé bekövetkezettváltozások idején is annak érdekében,hogy a sportolók lehetôleg ne lehesse-nek áldozatai politikai változásoknak.Érdemes megjegyezni, hogy amikorpéldául Jugoszlávia végérvényes szét-esését megelôzôen az ENSZ szankció-kat léptetett érvénybe ellene, a NOBspeciális státuszt és engedélyt adott apolitikai értelemben még tisztázatlantérség kiválóságai számára a barcelo-nai olimpia egyéni versenyein valórészvételük érdekében, s bár nem ka-pott ehhez hasonlóan vaskos szalagcí-meket, így történt ez 2000-ben,Sydneyben Timor-Leste sportolóivalis. Ezek a kivételek, hangsúlyozzuk,valóban ritkák, rendhagyók, hiszen aNOB minden törekvése arra irányul,hogy a versenyzôk saját nemzeti bi-zottságuk keretei között szerepeljenekaz olimpiai küzdelmekben.

A nemzeti olimpiai bizottságok küldetése

Manapság a nemzeti olimpiai bizott-ságok a NOB eredeti képviselôi sajátországukban. Elsôsorban három fôfunkciót látnak el.

1. Válogatottakat jelöl ki és megszer-vezi, felkészíti küldöttségüket a téli ésnyári olimpia játékokra.

2. Támogatja és népszerûsíti azolimpiai mozgalmat a nemzeti oktatásirendszerek révén.

3. Érvényre juttatja a NOB koncepci-óját, eszmeiségét adott térségükben(tanfolyamok és az Olimpiai Szolidari-tás Programjának támogatása révén al-kalmazott egyéb eszközökkel), minde-


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

nekelôtt a doppingellenes küzdelem-ben, az oktatásban és kultúrában, anôk részvétele elôsegítéséért a sport-ban, a sport mindenkié mozgalom fej-lesztéséért, és a környezetvédele-mért.

Az 1980-as évekig a fentiek közülszorosan véve tulajdonképpen csak azelsô pont érvényesült. 1988-tól, Szöulóta azonban a nemzeti olimpiai testüle-tek tevékenysége, munkája könnyeb-bé vált, hiszen a NOB fedezi országon-ként 6-8 résztvevô költségeit (6 spor-tolóét a nyári, négyet pedig a téli olim-piai játékokon). 1966 óta a NOB ponto-san meghatározza az egyes sportágak-ban rajthoz állítható versenyzôk szá-mát, valamint a minimum szinteket,kritériumokat is, kialakult a kvalifikáci-ós versenyek rendszere, miközbenazért a NOB, egyetértésben és együtt-mûködésben a nemzetközi sportágiszövetségekkel, él idônként és helyen-ként a speciális meghívások és a sza-badkártyás részvétel lehetôségeivel,biztosítandó a játékok univerzális jelle-gét és egy bizonyos mértékû demok-ratizmust – a játékok mindenkié! Ezentúlmenôen, az atlétikai és a nemzetkö-zi úszószövetség szintén engedélyeziegy-egy férfi, illetve nôi versenyzôolimpiai indulását, akár a minimumszint teljesítése nélkül is, tehát hogyezek számára bármilyen elôírást, vagykorlátozást alkalmazna. A téli olimpiákesetében ez jut érvényre a sí és agyorskorcsolya számokban is.

A kötelezô részvétel – ilyen könnyítôfeltételek biztosításával – 1999 óta jutérvényre a nyári játékokon, s ez ugyana felfüggesztés kockázatát hordozzamagában, jóllehet Dzsibuti 2004-benAthénba nem küldött résztvevôt, nemtett eleget a kötelezettségének, aNOB nem élt a felfüggesztés szankció-jával.

A második feladat megvalósítása, azolimpiai szellem és mozgalom terjesz-tése az oktatási rendszer lehetôségeirévén, esetenként sokkal körülménye-sebb, hiszen ennek megvalósításacsakis a nemzeti oktatási felépítménykeretei között történhet, amely teljes-séggel, vagy túlnyomó részben államifelügyelet és ellenôrzés között létezik,s ennek befolyásolása nem könnyû fel-adat. A kérdésben számos nemzetiolimpiai bizottság a kormányzati szer-vekkel való együttmûködés érdekébenkülön olimpiai akadémiát hozott létreaz olimpiai mozgalom népszerûsítéseés az együttmûködés elôsegítése cél-jából. Nem is olyan közvetett módon,az olimpizmus egyik leglényegesebbvonatkozása az olimpiai játékok rende-zésére vállalkozó városok kiválasztása.Nos, a nemzeti olimpiai bizottság az

egyik fontos közremûködônek tekint-hetô, hiszen feladata az országán belüljelentkezô város, illetve városok felter-jesztése a NOB-hoz.

Ezen a helyen nem célunk elemezniazt a sajátságos olimpia rendezéssel,illetve jelöléssel összefüggô bonyodal-mat, amely éppen Magyarországonalakult ki, amikor is az olimpiai bizott-ság felelôsségébôl, feladatai sorából -a jó szándékot ugyan el nem vitatva -egy külön önálló társadalmi szervezetalakult, a BOM, amely, nem melléke-sen, ne kerteljünk, képtelen volt közöshangot találni a MOB-bal.

A harmadik funkció – a NOB fejlesz-tési koncepciójának megvalósítása –végtére is viszonylag rövid idôre tekint-het vissza, hiszen lényegében csak anyolcvanas évek kezdetére tehetô,amióta a Nemzetközi Olimpiai Bizott-ság anyagi alapjai megerôsödtek, s le-hetôvé tették a nagyszabású támogatóprogramok bevezetését és továbbfej-lesztését, amelyet összefoglalóan aNOB Szolidaritási Programjának neve-zünk. Hamarosan számos nemzetiolimpiai bizottság ébredt rá arra, hogysaját hazai kezdeményezéseiket, fej-lesztéseiket, egyéb programjaikat ké-pes ennek révén úgy megvalósítani,hogy nem függenek az állami, vagyegyéb támogatási rendszerektôl, kont-rolltól, hanem saját maguk erejébôl ké-pesek megoldani ilyen célkitûzéseket.Ennek megfelelôen nem csak szólam,hanem valóság az olimpiai charta ide-vágó szakasza, az, amely önállóságotés függetlenséget feltételez nemzetiolimpiai testületeitôl is, fôként, mert azötkarikás szervezetek és az államiszervek közötti viszony, számos or-szágban bizony sajátos, egyedi, egyál-talán nem tekinthetô egységesnek masem.

Az állam és az olimpiai bizottságokközötti kapcsolatok igen változatos ké-pet mutatnak, a nemzeti ötkarikás tes-tületek egyes államokban ugyanis aNOB által elôírt és elvárt tennivalókonfelül számos más funkciót is ellátnak.Akadnak olyan országok, ahol a hazaiolimpiai bizottság jogosítványai kiter-jedtek, gyakran a sport egészét érintôkérdésekben hárulnak rá feladatok,képviseleti felelôsségek, vagy a léte-sítmények fejlesztésében, fenntartá-sában, események szervezésében adoppingellenes programok megterve-zésében és végrehajtásában. Ez ahelyzet általában azokban az országok-ban alakult ki, ahol a nemzeti olimpiaibizottság valamennyi sportági szakszö-vetség konföderációjaként mûködik,mint ahogyan ez mind több európai or-szágban található. Nagy-Britanniaugyan kivétel a nagy sporthatalmak kö-

zött, de például néhány éve ilyen irá-nyú változás következett be Németor-szágban is, ahol a DSB (Német SportSzövetség) megszûnt, szerepét a Né-met Olimpiai Bizottság vette át. Nemfeladatunk a magyar állapotok elemzé-se ezen a helyen, de tény, hogy egy-szerûsítésre szorul, semmi nem indo-kolja a sokcsatornásra szabdalt irányí-tási rendszert, mert költséges, átfedé-sekkel, ellentmondásokkal terhelt.

Ha már a költségeket érintettük, anemzeti olimpiai bizottságokra rótt fel-adatokhoz elengedhetetlenek az anya-gi eszközök. Az államtól elvárható köz-vetlen, tehát a költségvetésben rögzí-tett támogatások, illetve a közvetettmódon, példának okáért a szerencsejá-tékokból befolyt összegek egy bizo-nyos százalékának felhasználása mel-lett a fentiek szerint tehát számíthat-nak immár a NOB-tól is bizonyos szoli-daritási támogatásra. Ezen felül nemlebecsülendôk az egyéb marketing le-hetôségek révén összegyûjthetôösszegek sem. Tudni kell ehhez, hogya nemzeti testületek a NOB engedé-lyével kizárólagos használói, pontosab-ban kiárusítói, tulajdonosai az olimpiaiöt karikának és mellette az összes öt-karikás szimbólumnak országukban,azaz az ilyen úton összegyûjthetôösszegeknek. A kizárólagos használatijogok kiárusítása egy, vagy akár többszponzor számára, igen hasznos segít-séget jelentenek, s láthatjuk, tapasztal-hatjuk az ennek a tevékenységnek kö-szönhetô fejlesztési lehetôségek pozi-tív eredményeit a Magyar Olimpiai Bi-zottság esetében is. Az olimpiai szim-bólumok országonkénti értékesítésetekintetében egy fontos korlátozástkell figyelembe vennie a nemzeti tes-tületeknek, nevezetesen nem vonhat-ják be szponzori-támogatói köreikbeazokat a vállalkozásokat, amelyekkel aNemzetközi Olimpiai Bizottság márszerzôdéses viszonyban áll, s ennekrévén tagjai az exkluzív TOP program-nak (Coca-Cola, McDonalds, stb.).

Egy rendhagyó kivételt szükségeskiemelni, a NOB és az Egyesült Álla-mok közötti partneri kapcsolatot ezena területen. Tudni kell ehhez egyfelôl,hogy a marketing szempontjából azEgyesült Államok a világ legvonzóbb,legszélesebb piaca, másfelôl, hogy azamerikai törvények definíciója szerintaz olimpiai öt karika tulajdonjoga azEgyesült Államok Olimpiai Bizottsá-gáé. Ennek megfelelôen ebben a kivé-teles vonatkozásban egy egyedi szer-zôdés a mérvadó a NOB és az Egye-sült Államok Olimpiai Bizottsága(USOC) között.

A szervezeti élet kibontakozásábanújabb lépés következett 1979-ben,


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

amikor – tegyük hozzá, eleinte nem kisellenkezést váltva ki a NOB vezetô kö-reiben – megalakult a Nemzeti Olimpi-ai Bizottságok (világ) Szövetsége, azANOC 1979-ben. Ennek a fôhadiszállá-sa Párizsban található, s a megalakulá-sa óta megszakítás nélküli elnöke amexikói sajtó milliárdos, Mario Vásqu-ez Rana. Célja a nemzeti bizottságokegységes álláspontjának kialakítása éshatározott képviselete mindenekelôttaz olimpiai játékokkal kapcsolatosan(egységes részvétel, egységesítés,korlátozó intézkedések, a kötelezôrészvétel, valamint ellátási és egyébszintek elôírása, stb.), valamint a moz-galom egyéb fô kérdéseinek vélemé-nyezése a NOB felé. Egyik leglényege-sebb funkciója – gondos elôkészítésután – a testület kétévente tartandóolyan közgyûlése, amelyet együtt tarta NOB végrehajtó bizottságával. AzANOC minden tagjának egyetlen sza-vazata van, az egy ország-egy szavazatelv alapján. A kölcsönös érdekeknekmegfelelôen elmondható, hogy a szer-vezet és a NOB között tökéletes azösszhang, fennállása óta a nemzetiolimpiai bizottságok gyûjtôszervezetea NOB elsôszámú támogatójának bizo-nyult, s elnöke 1991 óta természetesjogon tagja a NOB-nak.

Az ANOC igyekszik összehangolni ésirányt szabni mind az öt kontinensenfellelhetô alárendelt szervezeteinek,amelyek közül egyik-másik sokkal idô-sebb, mint a nemzetközi ernyôszerve-zet maga. Manapság mind az öt konti-nentális szövetség rendszeresen meg-rendezi kontinentális multi-sport baj-nokságát az olimpiai elôírásoknak és jel-lemzôknek megfelelôen, ugyancsaknégyéves intervallumokban. A Pána-merikai Játékokat elsô alkalommal1951-ben rendezték, s ehhez hasonló-an az Ázsiai Játékokat is. Az Afrikai Já-tékok sorozata 1965-ben indult, a Csen-des-óceáni Játékok pedig 1963-ban.

Két megjegyzés kívánkozik ide. Azelsô Európai Ifjúsági Olimpiai Feszti-

vált 1991-ben hozták tetô alá. A felnôt-tek számára ez a fajta (kontinentális)versenytípus gyakorlatilag nem alkal-mas. Az európai földrész sportképe ésnaptára merôben más. A hagyomá-nyok – és bennünk a sportágankéntiEurópa-bajnoki küzdelmek – nem te-szik lehetôvé és szükségessé a zsúfoltversenyidényben egy összetett nagy-szabású esemény megrendezését,amelynek a lehetôsége komolyan mégsoha fel sem merült. Itt, a rendhagyójellegzetességek pontjánál érdemes„osztályba sorolni" a nemzeti olimpiaibizottságokat.

Négy jól megkülönböztethetô cso-portba oszthatjuk ezeket:

• Politikailag valóban független olim-piai bizottságok, amely – az államtól ésa NOB-tól kapott jelentôs támogatásokmellett – számottevô saját anyagi for-rásokkal is rendelkeznek.

• Politikailag ugyan független testü-letek, ám nem rendelkeznek olyan bô-séges anyagi feltételekkel, mint az elô-zô kategória tagjai.

• Nemzeti Olimpiai Bizottságok,amelyek anyagilag és politikailag is ha-tározottan függenek kormányuktól.

• Fiktív, alig látható-létezô olimpiaibizottságok, amelyek legfeljebb négy-évenként láthatók, többnyire mind-össze szimbolikusan vesznek részt azolimpiai játékokon.

Elsô olvasásra kiderül, hogy az elsôkategóriába tartozók létszáma megle-hetôsen szerény, ha azt állítjuk, hogylegfeljebb húszan lehetnek, nem járunkmessze az igazságtól. Ide tartozik – ateljesség igénye nélkül – az EgyesültÁllamok, Kanada, Ausztrália, Nagy-Bri-tannia, Olaszország, Japán. Ezek képe-sek jövedelmezô, marketingbôl szár-mazó saját jelentôs bevételre, illetve aszerencsejátékokból nyerhetô, jólétetés biztonságot jelentô összegekhez jut-ni, mint példának okáért Olaszország-ban a CONI (Toto Calcio), vagy a skan-dináv országokban, Dániában a lottó,Svédországban, Finnországban a Bin-

gó, meg egyéb szerencsejátékok bevé-telébôl származó támogatások révén.

A második kategóriába mintegy har-minc ország sorolható, többnyire euró-paiak. Szerkezeti-szervezeti szempont-ból fejlettek, s önállóan rendelkezneksaját hatáskörükön belül. Ilyenek vol-tak, hogy példával világítsuk meg külön-bözôségüket, azok, elsôsorban is Nagy-Britannia Olimpiai Bizottsága, amely an-nak ellenére, hogy kormánya egyetér-tett az 1980-as moszkvai olimpia boj-kottjával, mégis részt vettek a játéko-kon, mint ahogyan ehhez a társasághoztartozónak tekinthetjük az osztrákok,franciák, portugálok, svájciak szerveze-tét is. Igaz, manapság Nagy-Britanniamár az elsô csoportba tartozik, de ko-rábban hosszú évtizedekig a második-hoz. 1997 óta azonban a kormány és aparlament rendelkezése szerint rend-szeres és tetemes anyagi támogatás-ban részesül a Nagy-Britanniában beve-zetett lottó játék bevételébôl.

A nemzeti bizottságok nagy többsé-ge a harmadik csoporthoz tartozik,ahol a befolyás, a hatalom és az anya-gi támogatás az illetô ország kormá-nyának felfogásától, szándékától, tevé-kenységétôl függ. Számos ilyen or-szágban a sportért felelôs miniszter –vagy esetenként önálló sportminiszter– kezében van a döntéshozatal, s gyak-ran fedezhetô fel olyan kettôsség,amelyben a sportért felelôs elsôszámúkormányzati vezetô egyben az illetô or-szág olimpiai bizottságának elnöke is.Mint ahogyan ez gyakori esetkéntidézhetô fel a rendszerváltást megelô-zô évtizedekben nem csak nálunk, ha-nem a többi, úgynevezett szocialistaországban is. Manapság gyakran talál-ható hasonló megoldás az afrikai or-szágokban, de a latin-amerikai orszá-gokban is. Szigorúan véve ez a megol-dás nem felel meg a NOB elveinek, hi-szen nem szavatolja a megkövetelt ön-állóságot, sem függetlenséget, ám asport globalizált elsôszámú testületé-nek vezérei pontosan tudják, hogy


A Nemzetközi Olimpiai Biz ot

Demetrius Vikélas1894–1896

Pierre de Coubertin1896–1925

Henri de Baillet-Latour1925–1942

J. Sigfrid Edström1946–1952

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

minden túlzott, mesterkélt merevségaz ügy általános szolgálata érdekei el-len szólna, s megelégednek egy való-ban évrôl-évre tapasztalható pozitívtendencia érvényesülésével.

Végezetül mintegy ugyancsak har-minc olyan nemzeti olimpiai testületettarthatunk számon, amelyek a nemolimpiai esztendôkben szinte láthatat-lanok, sôt akadnak olyanok is, akikidônként kiárusítják olimpiai privilégiu-maikat is, mint amilyen például a nekika játékok idején hivatalból járó szabad-jegyek értékesítése – pályázat útján,ahol a nyertes az, aki a legtöbbet fizet.Ilyen megoldást választott példánakokáért az Etióp Olimpiai Bizottság a2006-os torinói téli játékok idején ésDzsibuti is a 2004-es athéni olimpián.

A NOB Szolidaritási Programja

Az elôzôekben gyakran emlegetettanyagi forrásként hivatkoztunk azOlimpiai Szolidaritás intézményérôl.

Számos nemzeti olimpiai testületszámára az egyik legjelentôsebb anya-gi forrás a NOB szolidaritási programjá-hoz kötôdik. Ezek a támogatási össze-gek az olimpiai játékokhoz kapcsolódómarketing bevételek és televíziós köz-vetítési díjak egy részének átcsoporto-sításából származnak.

A szolidaritási program keretösszegemeredeken emelkedett a kezdetei óta.Amíg az 1985-88 közötti idôszakban ezaz összeg 28 millió amerikai dollárra rú-gott, 2005-2008 között ugyanez már244 milliós tételt jelentett.

Maga az alapötlet már 1960 körülmegérlelôdött, mégpedig a franciaNOB- tag, Jean de Beaumont jóvoltá-ból, aki a szervezet bizonyítottan leg-szegényebb tagországai számára óhaj-tott forrásokat biztosítani, s 1962-benlétrehozta az Olimpiai Támogatási Bi-zottságot. Jelenlegi formájában –Olimpiai Szolidaritási Program – 1971óta létezik. A program rajtja 1972-bantörtént, amikor a sapporoi téli és a

müncheni nyári játékok tévé közvetíté-si szerzôdései nyomán a lausanne-ikasszába beérkezett teljes összeg egy-harmadát használta fel az ötkarikásszervezete a NOB valamennyi tagjaszámára nyújtandó segítség gyanánt.

Az ír Lord Killanin elnöksége idején(1972-80) az Olimpiai SzolidaritásiProgram irányítása az Olasz OlimpiaiBizottság hivatalából történt Rómában,mert a NOB Szolidaritási Bizottságá-nak elnöke egyben az ANOC elôdje-ként mûködô szervezet, a NemzetiOlimpiai Szervezetek Állandó Közgyû-lésének elnöke ugyanaz a személyvolt, s ez utóbbi székhelye Rómábanvolt. Samaranch elnökké választása(1980, Moszkva) után 1982-ben egyikmegbízható spanyol bankár barátja,Anselmo Lopez kapta meg az igazgatóiposztot és a NOB Szolidaritási Prog-ramjának székhelyét a NOB hivatalábahelyezték át Lausanne-ba. Vezetôjema is spanyol, azaz katalán, Pere Miró,aki mintegy húsztagú adminisztrációélén irányítja a jócskán kiszélesedettprogramot. A programot hivatalosan aNOB részérôl egy külön erre a célra ki-jelölt bizottság ellenôrizte, amelynek2001-ig maga Samaranch volt az elnö-ke. Rogge megválasztása után nemsokkal azonban változás következett,azóta a mexikói Vásquez Rana tölti beezt a pozíciót, s ennek következtébenállandó tagja a NOB 15 tagú végrehatótestületének is. Ezzel a módosulássalpárhuzamosan reform értékû módosu-lás következett be a mûködési-elbírálá-si mechanizmusban is. Annyiban, hogyaz alapból származó támogatás össze-geinek meghatározása és azok elosztá-sának feladata az ANOC, azaz a nem-zeti olimpiai testületek kontinentálisgyûjtôszerveinek hatáskörébe kerültekát. Ezzel az intézkedéssel az volt a cél,hogy a nemzeti olimpiai bizottságok je-lentôsége és felelôssége az anyagi for-rások felhasználásában megnôjön,más szóval egyben csökkenjen a NOBbefolyása. Ezzel együtt a szolidaritási

program egyes kulcsfontosságú pro-jektjeit továbbra is közvetlenül a NOBvezérli. Ha legutóbbi nyári olimpiai játé-kok, a pekingi elôtti évet vesszük fi-gyelembe, nos, akkor az állapíthatómeg, hogy a szolidaritási programbantalálható húsz fontosabb tétel hat fôkategóriába sorolható.

1. Tanfolyamok és továbbképzéssportolók, edzôk, sportadminisztráto-rok, sportorvosok, újságírók számára.Az egyes országokon belül szervezettoktatási lehetôségek célja az érintettterületeken tapasztalható színvonalemelése, amennyiben lehetséges,együttmûködve és koordináltan az ille-tékes nemzetközi szövetséggel.

2. Szakmai jellegû ösztöndíj programelsôsorban a sportolók és edzôk felké-szültségének továbbfejlesztése érde-kében. Ezeket az ösztöndíjakat több-nyire olyan sportolók, illetve szakem-berek kapják, akik a program szerintvalamelyik külföldi felsôfokú oktatásiintézményben, illetve NOB által elis-mert központban tanulnak, mûködnekazzal a céllal, hogy az olimpiai játéko-kon lehetôleg eredményesebben sze-repeljenek.

3. Segély biztosítása az egyes tagor-szág nemzeti olimpiai bizottsága szá-mára azzal a céllal, hogy a szükségesadminisztratív és egyéb tevékenysé-get megfelelô módon képesek legye-nek elvégezni, a mûködés zavartalanlegyen. Ebbe a kategóriába tartoznakazok a segélyek is, amelyek révén ahelyi olimpiai bizottságok vezetôi szin-tén tovább képezhetik magukat, elsô-sorban menedzselésében és a sport-irányítás minôségi fejlesztése érdeké-ben.

4. Utazási költségek fedezése – be-leértve az esetleges versenyeszközökszállítási költségét is – hat, illetve nyolc,olimpián résztvevô versenyzô számára(télire 6, nyárira 8). Ismeretes, hogy ahelyi szállás és egyéb költségek fede-zete a rendezôbizottság számláját ter-helik.


Biz ottság eddigi nyolc elnöke

Avery Brundage1952–1972

Lord Killanin1972–1980

Juan Antonio Samaranch1980–2001

Jacques Rogge2001–

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

5. Költséghozzájárulás olyan esemé-nyek rendezésének elôsegítése érde-kében, amelyek élvezik a NOB elisme-rését, patronálását, mint amilyen pél-dául az olimpiai váltófutás, s olyan ren-dezvények, amelyeket a helyi olimpiaiakadémia, illetve maga a nemzeti olim-piai bizottság óhajt lebonyolítani.

6. Utazási és szállás-étkezési költsé-gek térítése bizonyos nemzeti olimpiaibizottsági tagok számára, akik olimpiá-val összefüggô témában rendezettnemzetközi, kontinentális konferenciá-kon, az ANOC közgyûlésén, vagy azOlimpiai Akadémia kiemelkedô ren-dezvényein óhajtanak részt venni.

Samaranch elnöksége kezdeténekidôszakában, 1980 körül a számok tük-rébôl nyilvánvalóan látszott, hogy olim-piáról olimpiára erôteljesen csökkentaz egyes játékokon érmet nyert orszá-gok száma, s ez érthetô aggodalom-mal töltötte el a NOB illetékeseit. Azolimpiai szolidaritási program beindítá-sa azt a reményt táplálta, hogy ezt atendenciát meg lehet, sôt meg kell ál-lítani, majd az ellenkezô, a pozitívirányba fordítani, természetesen azzala velejáró, szintén biztató jellel egye-temben, hogy a támogatások felhasz-nálása következtében rohamosanemelkedni kezdett az olimpián résztve-vô országok száma. A program ered-ményességét jelzi, hogy a huszon-egyedik század játékai, mind a téli,mind a nyáriak számaikban meggyôzôemelkedést jeleznek a résztvevô nem-zetek tekintetében, s ugyanígy az ér-meket szerzett nemzetek terén is. Arésztvevôk számához viszonyítva anyári játékokon résztvevô nemzetek-

nek valamivel több, mint egyharmadavolt képes érmet szerezni, s ez a számnémileg az egyharmad alatt marad atéli olimpiák statisztikáiban. Mindazon-által azok az egyenetlenségek, ame-lyek a kontinensek között jutottak ér-vényre, alig, vagy egyáltalán nem vál-toztak. Nyilvánvaló, hogy Óceánia,vagy akár Afrika képviselôi lényegesenkevesebb érmet képesek összegyûjte-ni, mint tegyük fel Európa, amely anyári olimpiák esetében az érmeknektöbb mint a felét szerzi meg, s ez azarány a téli játékokon még erôteljeseb-ben érvényesül.

Nézzünk most meg az 11.. ttáábblláázzaattoott,amely az olimpiai játékokon résztvevônemzetek számát, növekedését, illet-ve a közülük érmet nyertek száma kö-zötti arányt jelzi 1980-tól 2006-ig.

A fentiek ismerete és a támogatóprogram minden elônye ellenére is té-vedés lenne azt hinni, hogy az érmeknyerési százalékának javulása fôkéntennek köszönhetô. Az éremszerzés-ben ennél ugyanis sokkal meghatáro-zóbb tényezôk mutatkoznak inkábbdöntônek. A Sydneyben rendezett2000-es játékok idején született, s azóta többször ismételt részletes tanul-mány tanulsága szerint egy-egy nem-zeti olimpiai bizottság már a nyári játé-kokat megelôzôen képes szerény hiba-százalékkal elôre jelezni a várhatóéremtermését. Az elôrejelzések azalábbi négy pilléren alapulnak: az adottállam évi teljes termelési produktumá-nak egy fôre esô összege (megbízha-tóbb mutató, mint a lakosság száma),azután az elôzô olimpiai játékokon el-ért eredményei érmekben rögzítve, to-vábbá a vizsgált ország által biztosítottállami támogatás mértéke, s végül egysajátságos tényezô arra a rendkívülielônyös és ritka helyzetre, amennyi-ben a szóban forgó ország a játékokrendezôje.

Összefoglalva megállapítható, hogya nemzeti olimpiai bizottságok egyrendkívül heterogén közeget alkotnak,amelyet a NOB csak viszonylag sze-rény mértékben képes kiegyenlítetteb-bé tenni, s a lehetôségek vizsgálata ajövôben is fontos feladat. Mivel ellen-ben egyáltalán nem egyszerû kérdésmegoldásáról van szó, számos NOBtag véleménye szerint a testületnek,bár továbbra is figyelmet kell szentel-nie a nemzeti bizottságok sorsának ala-kulására, energiáinak és anyagi lehetô-ségeinek javát az eredeti célokra kellszentelnie, koncentrálnia, tehát ma-gukra az olimpiai játékokra, valamint anemzetközi sportági szakszövetségek-re – amelyekkel a következô fejezet-ben részletesebben foglalkozunk.


11.. ttáábblláázzaattNNyyáárrii jjááttéékkookk RRéésszzttvveevvôô ÉÉrrmmeett nnyyeerrtt ÉÉrrmmeett nnyyeerrtteekk

oorrsszzáággookk oorrsszzáággookk sszzáázzaalléékkoosssszzáámmaa sszzáámmaa aarráánnyyaa

Moszkva 1980 81 36(25 arany) 44Los Angeles 1984 140 47 (25) 33Szöul 1988 159 52 (31) 39Barcelona 1992 169 64 (37) 38Atlanta 1996 197 79 (53) 40Sydney 2000 199 80 (51) 40Athén 2004 201 74 (56) 37TTééllii jjááttéékkookk::Lake Placid 1980 39 19 (11) 48Szarajevó 1984 49 17 (11) 34Calgary 1988 57 17 (11) 30Alberville 1992 64 20 (14) 30Lillehammer 1994 67 22 (14) 33Nagango 1998 72 24 (15) 33Salt Lake 2002 77 24 (18) 31Torino 2006 80 26 (18) 32

a XXX. Nyári Olimpiai Játékok elsônek átadott új létesítménye, a Velodrom a londoniolipiai parkban

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

Mindezzel együtt senki nem vitatja,hogy a nemzeti olimpiai bizottságok azolimpiai szellem terjesztésének leg-fôbb biztosítékai világszerte, s a jövô-ben is megérdemelt, sôt mind erôtel-jesebb támogatást érdemelnek aNOB-tól.

A Nemzetközi sportszövetségek

A nemzetközi sportszövetségeket anemzeti sportági szakszövetségek, to-vábbá a kontinentális federációk, vala-mint ezeken kívül elkötelezett magán-személyek, szakemberek, sportveze-tôk alkotják. Ezeknek az ernyôszerve-zeteknek elsôdleges célja, hogy a le-hetô legszélesebb körben szabályozottkeretek között magukba foglalják azadott sportágakat ûzök különbözô cso-portjait, kissé pontosabban fogalmazva- mindazokat, akiket a nemzeti sportágiszövetségek számon tartanak, több-nyire helyi egyesületekben, tanintéz-ményekben, stb.

Hozzávetôlegesen 150-re tehetô avilágszerte ismert és elismert sport-ágak száma, s mintegy 100 körüli azo-ké, amelyeket a Nemzetközi Sportszö-vetségek Általános Szervezete (Gene-ral Association of International Federa-tions), a GAIFS a keretei közt kezel.Ahhoz, hogy egy nemzetközi sportszö-vetség részese lehessen az olimpiaimozgalomnak, elengedhetetlen aNemzetközi Olimpiai Bizottság elisme-rése, amely ellenben távolról sem sza-vatolja az adott sportág helyét az olim-piai programban, ennek legfeljebb elvilehetôségét tartalmazza.

A NOB jelenleg közel hatvan sport-ági nemzetközi szövetséget ismer el,azzal a megszorítással, hogy egy or-szágon belül egyazon sportágban kizá-rólag egyetlen egyet. Némi magyará-zat szükséges a sportág szóhoz. Bizo-nyos esetekben ugyanis egy-egy nem-zetközi, illetve hazai sportági szövet-ség egy elnevezés alatt két, három,vagy akár több különbözô sportág irá-nyítását is ellátja. Példának okáért,amikor Magyar Úszó Szövetségrôl,vagy ennek ürügyén a NemzetköziÚszó Szövetségrôl beszélünk, teljesennyilvánvaló, s a nemzetközi „cégjelzés-be" magától értetôdôen beleértjük azúszás mellett a mûugrást, a vízilabdá-zást és a mûúszást is. Más kérdés,hogy ez ugyanígy mûködött korábbanhazánkban is, ám a rendszerváltozásután az alkotó elemek, szervek mind-mind külön útra tértek. A NOB szem-pontjából azonban az úszás egységestestületet jelent, tartalmazva az összesbenne foglalt sportágat.

Megvannak a téli sportágak különle-gességei is.

A Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) hategymástól eltérô „mûfajt" irányít: lesik-lás, sífutásban a cross country és sza-badstílusú, azután sí-deszka, síugrás,és északi összetett. A biatlonnak azon-ban ugyanakkor külön nemzetközi szö-vetsége van (IBU). A fentiek vala-mennyien megtalálhatók a téli olimpiaiprogramban.

2008-ban 35 olyan nemzetközi szö-vetséget tarthattunk számon, amelyekélvezhették létezésüket az olimpiaiprogramban a világon található elter-jedtségük alapján, azaz a nyári játékoksportágait illetôen négy, a téliekét pe-dig legalább három kontinensen.

A 35 közül 28 szövetség versenyszá-mai alkotják a nyári, hét pedig a téli já-tékok mûsorát, hozzátéve, hogy azutóbbiak lebonyolításához elengedhe-tetlen feltétel a hó, illetve a jég.

Vegyük sorra a nyári, majd ezt köve-tôen a téli olimpiák mûsorát szolgálta-tó nemzetközi szövetségeket. A meg-nevezést követô évszám jelöli annakaz olimpiának a dátumát, amikor asportág elsô alkalommal lett alkotó ré-sze a mûsornak ((22.. ttáábblláázzaatt)).

A nyári játékok mûsorán 1972 és1984 között 21 sportág kapott he-lyet. Juan Antonio Samaranch elnök-sége alatt (1980-2001) ez a szám kö-vetkezetesen nôtt, amíg azután At-hénban és Pekingben is, tehát 2004-ben és 2008-ban a szám 28-banmaximalizálódott. A belga JacquesRogge, miután átvette az elnöki pozí-ciót, szintén úgy intézkedett, hogy aszám ne emelkedjen tovább, illetve,hogy a NOB minden második évbentekintse át ilyen szempontból is azolimpiai sportágak szövetségénekaktuális listáját, tehát azokat vegyeszámba, jelölje meg, amelyek a so-ron következô játékokon a progra-mot alkotják.

A huszonegyedik század sportjánakrohamos fejlôdése és az olimpiai játé-kok iránt megnyilvánuló rendkívüli ér-deklôdés következtében igen éles küz-delem alakult ki számos sportág közöttannak érdekében, hogy egyfelôl aNOB által elismert sportágak közé ke-rüljön, illetve, hogy helyet biztosítsonmagának, - vagy megôrizze azt - a játé-kok programján.


22.. ttáábblláázzaattNNyyáárrii jjááttéékkookk::Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 1896Nemzetközi Evezôs Szövetség (FISA) 1896Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) 1992Nemzetközi Baseball Szövetség (BAF) 1992Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) 1936Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) 1904Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) 1936Nemzetközi Kerékpáros Unió (UCI) 1896Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) 1900Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) 1896Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1900Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) 1896Nemzetközi Súlyemelô Szövetség (IWF) 1896Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 1936Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) 1908Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) 1964Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) 1896Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) 1896Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) 1912Nemzetközi Szoftball Szövetség (ISF) 1996Taekwondo Világ Szövetség (WTF) 2000Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) 1896Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) 1988Nemzetközi Sportlövô Szövetség (ISSF) 1896Nemzetközi Íjász Szövetség (FITA) 1900Nemzetközi Triatlon Unió (ITU) 2000Nemzetközi Vitorlázó Szövetség (ISAF) 1900Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) 1964TTééllii jjááttéékkookk::Nemzetközi Biatlon Unió (IBU) 1960Nemzetközi Bob Szövetség (FIBT) 1924Nemzetközi Csúszó korong Szövetség (WCF) 1998Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) 1924Nemzetközi Szánkó Szövetség (FIL) 1964Nemzetközi Mûkorcsolya Szövetség (ISU) 1924Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) 1924

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

A programban szereplô sportágakmódosulása 2007 óta a közgyûléskompetenciája, s ebben a kérdésbenegyszerû többséggel dönt, méghozzáegy olyan átfogó, részletes jelentésalapján, amelyet a végrehajtó testületkészít a szóban forgó sportágak olimpi-ai elôtörténetérôl, univerzalitásáról, atelevízió nézettségen alapuló népsze-rûségérôl, létesítmény igényérôl, adopping elleni küzdelemben értékelhe-tô tevékenységérôl, stb.. Az egyessportágakon belüli módosulások vo-natkozásában ellenben nem a közgyû-lés határoz, hanem közvetlenül a vég-rehajtó testület. Hangsúlyozzuk, ittnem a sportágak olimpiai sorsa a tét,hanem, hogy a sportágon belül milyenváltozások következhetnek (következ-zenek) be. Például az athéni olimpián atorna versenyei színesedtek az ugró-asztal (trampolin) számmal, vagy Pe-kingben helyet kapott a kerékpár ver-senyek között a BMX – egy másik ke-rékpáros szám rovására, azaz kimara-dása következtében. Ehhez hasonlómegoldások következtek be legutóbbVancouver téli játékain is. Ezzel a meg-oldással a versenyszámok ugyan egy-egy sportágon belül változhatnak, aversenyek száma azonban változatlanmarad, mint ahogyan mi ezt éppenegyik hagyományos siker sportágunk-ban fájón érezzük – vívásban.

A sportágak és versenyszámaikösszesítését tartalmazó kimutatásunka legutóbbi nyári játékokat követi, a pe-kingit 2008-ben. Ezt sokféleképpen le-het elemezni, egy azonban igen lénye-ges: az utóbbi húsz évben határozottkiegyenlítôdés követhetô a férfi és anôi számok között, mert tény, az eztmegelôzô idôszakban a férfiak elônyeszinte bántó volt ((33.. ttáábblláázzaatt)).

Ami az idôbeni különbségeket illeti,az elsô néhány nemzetközi sportszö-vetség megalakulását legelôbb is a ti-zenkilencedik század második felébena modern sportágak koncentrálásának,mûködésük összehangolásának igé-nye tette szükségessé, valamint az apraktikus ok, hogy egységesítsékmeglehetôsen heterogén versenysza-bályaikat. Az úgynevezett olimpiainemzetközi sportszövetségek közülhárom, nem mellékesen, már létezett,amikor a NOB megalakult 1894-ben: aNemzetközi Torna Szövetség 1881-ben, az evezôsöké és a korcsolyázókéegyaránt 1892-ben alakult.

A huszadik század elején az olimpiaijátékok felújításának folyamatávalegyütt járt az újabb és újabb nemzet-közi sportszövetség létrejötte. A ké-sôbbiekben egyre határozottabb sze-repet betöltô szervezetek már az elsôvilágháborút megelôzôen lerakták

alapjaikat, többek között a kerékpáro-soké (UCI) 1900-ban, a labdarúgásé(FIFA) 1904-ben, az úszásé (FINA)1908-ban, az atlétikáé (IAAF) 1912-ben, a stockholmi olimpia évében. Afôbb szerepet betöltô egyéb sportokszövetsége – 1950-ig bezárólag csatla-kozott – az elôbbiekhez, példának oká-ért a síelôké (FIS) 1924-ben, a kosár-labdáé (FIBA) 1932-ben, az amatôr

ökölvívóké (AIBA) 1946-ban, a röplab-dáé (FIVB), 1947-ben. Megkülönböz-tethetünk újkeletû szövetségeket,olyanokat, amelyek késôbb formáló-dott sportokat képviseltek, mint ami-lyen a szörfösöké (ISA), 1976-os alapí-tással, azután a triatloné (ITU) 1989-ben és a karatéé is (WKF) 1970-ben.

Összefoglalva tehát három fô cso-portot különböztethetünk meg.


33.. ttáábblláázzaattSSppoorrttáágg FFéérrffii sszzáámm NNôôii sszzáámmUszodai számok:Úszás 17 17Mûugrás 4 4Vízilabda 1 1Mûúszás - 2Íjászat 2 2AtlétikaFutószámok (pálya) 12 12Dobó és ugró számok 8 8Kombinált versenyek (tíz-ill. hétpróba) 1 1Pályán kívüli, hosszú távú versenyek(maratoni, gyaloglás) 3 2Tollaslabda 2 2Baseball 1 0Kosárlabda 1 1Ökölvívás 11 0Kajak-kenu 9 3Kajak szlalom 3 1Kerékpár:pálya 7 3országúti 2 2hegyi kerékpár 1 1BMX 1 1LovaglásDíjugratás, díjlovaglás, terep (mindegy,hogy férfi vagy nôi versenyzô a lovas) 3 3Vívás 5 5Labdarúgás 1 1TornaHagyományos szerek 8 6Ritmikus gimnasztika - 2Ugróasztal 1 1Kézilabda 1 1Gyeplabda 1 1Cselgáncs 7 7Öttusa 1 1Evezés 8 6Vitorlázás (nincs nemi különbség) 6 5SportlövészetPuska 3 2Pisztoly 3 2Gyorst. 3 2Szoftball 0 1Asztalitenisz 2 2Taekwondo 4 4Tenisz 2 2Triatlon 1 1Röplabda 1 1 Strandröplabda 1 1Súlyemelés 8 7Birkózás:szabadfogás 7 4kötöttfogás 7 0Összesen 302 szám. 170 132

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

1. Az elsô világháború elôtt, klasszi-kusnak mondható nemzetközi sport-szövetségek (atlétika, evezés, úszás,labdarúgás, torna, mûkorcsolya, stb.).

2. Az 1929-tôl 1950-ig terjedô kor-szakban alakították meg nemzetközitestületeiket a NOB által elismert to-vábbi olimpiai sportágak többsége,mint amilyen például tollaslabda, kajak-kenu, gyeplabda, sí, egyebek).

3. 1970-tôl kezdôdôen számos új ke-letû sport formálódott, számosan eb-bôl a csoportból nem kaptak lehetôsé-get az olimpiai programban való sze-replésre (kivéve a taekwondót és a tri-atlont), de ettôl függetlenül teljes tag-sággal rendelkeznek a már említettnemzetközi sportszövetségi ernyô-szervezetben, a GAIFS-ban.

A nemzetközi sportszövetségek mû-ködését és minôsítését hosszú idejelényegében meghatározza viszonyuk aNemzetközi Olimpiai Bizottsághoz,amely manapság általában jónak, sôtkifogástalannak nevezhetô. Ez ellen-ben nem mindig volt így. Igaz, az elsômodernkori olimpiai játékok idejénmég csak igen szerény számban létez-tek és szervezetileg is meglehetôsenkezdetleges állapotok közt tevékeny-kedtek, ahogyan növekedett a szá-muk, s váltak mind szervezettebbé,egyre inkább kezdtek ráébredni létükfontosságára is a huszadik század elsôszakaszában, párhuzamosan a játékokfejlôdésével. Sajátos sportági technikaifelkészültségük okán - ôk szabályoz-ták, szankcionálták, ismerték el hivata-losan sportáguk eseményeit - fokoza-tosan szinte elengedhetetlen kellékéváltak az olimpiai játékok szervezéseés lebonyolítása szempontjából, s en-nek következtében szinte speciális stá-tust követeltek maguknak az olimpiaimozgalom alakulásában-alakításábanis. Pierre de Coubertin már az 1920-asévekben azt gyanította, hogy a nem-zetközi szövetségek túl határozott,mondhatni olykor agresszív fellépése,„összeesküvése" már-már fenyegeti aNOB vezérlô szerepét az ötkarikásmozgalom és a játékok tekintetében.Mondhatni, hogy a következô évtize-dekre a NOB és a nemzetközi szövet-ségek közötti egyezkedés, a helyeskompromisszumok keresése nyomtará a bélyegét a közös érdekek alapján,hiszen a játékok maradtak a legfonto-sabbak mindkét fél számára.

Ma már történelem, túlhaladott té-ma, de hosszú évtizedeken át a mamár szinte teljesen idejét múlt amatôrstátus kérdése állt a NOB és a nemzet-közi szövetségek viszonyát meghatá-rozó témák fókuszában. Az ütközôpon-tot az a körülmény alakította ki, hogyaz amatôr státus meghatározása sok-

kal szigorúbb volt a NOB megfogalma-zásában, mint jó néhány sportági szö-vetség megítélése és gyakorlati alkal-mazása szerint. A különbségekbôl fa-kadó konfliktusok eredményeként bi-zonyos nemzetközi szövetségekethosszabb-rövidebb ideig a NOB felfüg-gesztett, s ekként kiiktatott az olimpiaiprogramból. Így került „lapátra" asportlövôk szövetsége (1928), a labda-rúgás (1934), a tenisz (1928-tól 1984-ig) és a golf (1904-tôl hiányzik).

Ez a vitatott kérdés hosszas és el-szánt konfliktusokhoz vezetett a NOBés Nemzetközi Sí Szövetség között aharmincas évektôl egészen a hetvenesévekig, s ugyanígy a NOB és a Nem-zetközi Jégkorong Liga (azóta) Szövet-ség között is.

Ma már az összes nemzetközi szö-vetség egész egyszerûen kiiktatta el-nevezésébôl - ha egyáltalán szerepeltott korábban – az amatôr szót, kivéveazonban például az ökölvívókat, aholjelentôs a különbség a három menetigtartó „amatôrök" és a tíz, vagy többmenetig terjedô és különbözô hivatá-sos szövetségek által rendezett ese-mények társadalma között. Ez utóbbittermészetesen a NOB egyébként semismeri el, tegyük hozzá.

Tudjuk, az olimpiai játékok egészensajátságos, rendkívüli jelentôségû,egyedi eseménye számos sportágnak,s ez a helyzet vitathatatlanul jutott ér-vényre egészen a hetvenes évekig.Azóta azonban nagyot fordult a világ.

Az idézett feszültség a NOB és anemzetközi szövetségek között a leg-határozottabban az amerikai AveryBrundage elnökségének idôszakára jel-lemzô (1952-72), majd fokozatosanenyhült a légkör. Ne feledjünk két igenlényeges faktort. Az egyik a nemzetkö-zi sportot is átitató ideológiai-politikaiháttér, amely feszültségekkel volt ter-hes a keleti szocialista rendszer fölé-nyét hirdetô államközösségek, illetve amásik oldalon a nyugat kapitalista vilá-gához tartozó államok tömbje között.Az úgynevezett harmadik országokjobbára semleges, inkább közömbösblokkja nem játszott döntô szerepet.Van azután egyik másik, az általánoskommunikációs és sport fejlôdés ré-vén is figyelemmel kísérhetô folyama-tos változás. Amíg az ötvenes-hatva-nas években az olimpiai játékok egy-egy sportágban szinte egymagukbanképviselték a világeseményt, a nem-zetközi szövetségek közül egyre töb-ben felismerték a lehetôségét az álta-luk is rendezhetô, jelentôs média- ésközönség érdeklôdést kiváltó nagyesemények rendezésének, világbaj-nokságoknak – azok különféle változa-tainak, mint amilyen a fedett és nyitott

versenyek, rövid és hosszúpályás vál-tozatok úszásban például, stb. – konti-nens küzdelmeknek kupáknak és ku-pasorozatoknak a beiktatását az évisportnaptárba.

Gyakorlati példákat is vonultassunkfel a jobb érzékelhetôség kedvéért:

A sportközvélemény alakítására, s azegyes sportágak közötti népszerûségiviszonyra kihatottak ezek az újszerûmegoldások, mint síelésben, mondjuka Világ Kupa rendezvények rendszere-sítése, a röplabdában a Grand Prix küz-delmek. Ne feledjük, hogy bizonyos„uralkodó" sportágakban nem is létez-tek korábban világbajnokságok. Úszás-ban az elsôre csak 1973-ban került sorBelgrádban, sôt az atlétikának, a spor-tok királynôjének világbajnoksággalmég tíz évvel késôbb kedveskedtekcsak a hívei – 1983-ban. S a fejlôdésnem állt meg. Bizonyos sportágakrendszeresítették a világbajnokságai-kat, s ezt eleinte négyévenként ismé-telték meg. Akadtak sportágak, ame-lyek ráérezve az anyagi és egyéb ked-vezô hatásokra, a négy év helyett két-évenként bonyolították már le világbaj-noki eseményeiket, sôt számos sport-ág évente rendezi azokat. Manapságalig akad olyan sportág, amely kihagynáezt a kedvezô lehetôséget. A teniszugyan végtére is ilyen, bár az utóbbiévek záró eseménye ehhez egy na-gyon hasonló, különleges lebonyolításúkvázi világbajnokság, ahová az évi pont-vadászat legeredményesebb nyolc nôiés férfi versenyzôje kap meghívást.

Érdekesek a tapasztalatok. A nem-zetközi versenynaptár bôvülése érthe-tôen megnyugvással töltötte el a nem-zetközi szövetségeket, s mivel a NOBis megértést tanúsított – mi mást te-hetett volna – a feszültség az ötkarikásszervezet és az olimpiai sportágaknemzetközi testületei között kétségkí-vül enyhült. Ugyanakkor viszont a lege-rôsebb, „diktáló" nemzetközi szövetsé-gek megerôsödése, amellyel idônkéntsúlyos nyomást és hatást gyakorolnaka NOB-ra, mind több és erôteljesebbfeszültséget is idéz elô. A NemzetköziLabdarúgó Szövetség, a NemzetköziAtlétikai Szövetség, vagy akár a Nem-zetközi Kerékpáros Szövetség lénye-gében a saját útját járhatja. Hozzáte-hetjük, hogy - elismerve ugyan az olim-piai játékok felsôbbrendûségét, egye-diségét nagy általánosságban - az em-lített sportágakban a világbajnokságimázsa, értéke, elismertsége meg-egyezô, sôt esetenként (labdarúgás)megelôzi akár az ötkarikás ünnepét is.

Mindezek ismeretében elismerésilleti a NOB vezetôit, elsôsorban JuanAntonio Samaranchot és utódát,Jacques Roggot, mert tevékenységük


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

fókuszába a NOB és a nemzetközi szö-vetségek harmonikus együttmûködé-sét helyezték – közmegelégedésre éssikerrel.

A nemzetközi sportszervezetek non-profit formában mûködnek, túlnyomótöbbségükben, mint szövetségek,összhangban annak az országnak azilyen szervezetekre vonatkozó elôírá-sai, szabályai szerint, ahová székhelyü-ket helyezik. Nem véletlen, hogy többmint harmincnak a hivatalát, fôhadi-szállását Svájcban találjuk, s ebbôlhúsz választotta Lausanne-t, ahol aNOB is székel.

A nemzetközi sportszövetségek te-kintélye, ereje és ezeknek betudhatóhatása változatos skálán helyezhetô el.Sok függ az adott sportág befolyásátóla médiára, természetesen a NOB elis-merése és a vele tartott kapcsolat mi-nôsége sem mellékes, mindenképpenszempont a sportág nemzeti szövetsé-geinek száma, képviselete a nemzet-közi testületbe. Ilyen szempontokatvéve figyelembe jelentôs különbségekfigyelhetôk meg az egyes sportszövet-ségek között. A legerôsebbek – labda-rúgás, atlétika, úszás, torna, kerékpár,korcsolya – és a viszonylag kevésbébefolyásosak között, valamint sokatnyom latba, hogy egy bizonyos szövet-ség kizárólag egyetlen sportágat képvi-sel, vagy égisze alatt több található,mint ahogyan például az úszás és a ke-rékpár példáját is említettük.

Okvetlenül külön említést érdemel-nek bizonyos igen erôs kontinentálissportági ernyôszervezetek, mint ami-lyen a labdarúgásban elôször is az eu-rópai szervezet, az UEFA, vagy akár azEurópai Torna Szövetség (UEG).

A szerkezeti piramis csúcsán szintekivétel nélkül mindegyik nemzetközisportszövetségnél található egy legfel-sô, döntéshozó testület, többnyire ateljes tagságot képviselô közgyûlés, il-letve egy szûkebb, gyakorlatias végre-hajtó testület, vagy elnökség, tanács,ehhez hasonló. Az elôzôt általában köz-gyûlésnek nevezik, illetve kong-resszusnak – ez a legfelsô hatóság,amely meghatározza a szövetség fôirányát, sportpolitikáját. Ebben mindentagországot egy tag képvisel, s mindenképviselônek egy szavazata van. A köz-gyûlés szerepe jelentôs, meghatároz-za, esetenként módosítja az alapsza-bályt, megválasztja a végrehajtó testü-let elnökét és tagjait, elfogadja a szak-mai és egyéb szabályokat, dönt a ver-senynaptárról, új tagokat fogad magaközé, s természetesen elfogadja, illet-ve változtat a költségvetésen. Általá-ban évente egyszer ülésezik, egyesszövetségek esetében ennél ritkáb-ban, s ez azt jelenti, hogy a testület di-

rektíváit, határozatait, döntéseit a vég-rehajtó testület, vagy elnökség hajtjavégre a közgyûlés felhatalmazása alap-ján.

A végrehajtó bizottság, tanács, vagyelnökség – feladatai természeténélfogva – évente több alkalommal is ta-lálkozik, végzi az irányítással, a gyakor-lati menedzseléssel és a szövetségképviseletével járó feladatokat. Általá-ban viszonylag szûkebb létszámú tes-tületrôl beszélünk, élén egy-egy elnök-kel (2008-ban az olimpiai sportágakszövetségei között mindössze két höl-gyet találhattunk ebben a magas pozí-cióban), mellette egy-egy fôtitkárt, smindenütt néhány elnökségi tagot. Fô-ként a szélesebb, több sportágat ma-gában foglaló szövetség keretei közötta végrehajtó testület különbözô bizott-ságokat, konzultatív albizottságokat ismûködtet (technikai, orvosi, jogi, mar-keting, pénzügyi, kommunikációs,stb.), a kontinentális sportági szövet-ségek keretei között pedig gyakran fel-lelhetôk a geográfia szempontból kü-lön-külön mûködtetett és koordinált bi-zottságok.

Érdemes egy pillantást vetni a nem-zetközi szövetségek anyagi forrásaira –mibôl élnek, hogyan finanszírozzák mû-ködésüket, programjaikat. Többségük-ben hat csoportba osztható forrásokratámaszkodnak, s ezeket igyekszünkmegjelenésüknek némileg megfelelôkronológiai rendbe felsorakoztatni:

• Évi tagdíjak, amelyet a tagorszá-gok nemzeti szövetségei fizetnek be(manapság, tegyük hozzá, ezek azösszegek viszonylag jelentékteleneka nemzetközi szövetségek feladatai-val járó költségekkel való összevetés-ben).

• Idetartoznak a nemzetközi szövet-ség égisze alatt rendezett események-hez köthetô legkülönfélébb szankciókrévén befizetett büntetések, amelyeka csapatsportok esetében idônként bi-zony jelentôs összegre rúghatnak.

• Nevezési díjak a tagországokból anemzetközi szövetség által rendezettkiemelkedô eseményeken való rész-vétel okán.

• Televíziós közvetítési díjak a nem-zetközi szövetség által rendezett ese-mények után. Ezek az utóbbi évtize-dekben igen jelentôs mértékben emel-kedtek, s meghatározó részét képezika szövetségek finanszírozásának.

• A szövetség marketingtevékeny-sége révén beáramló összegek: ré-szint a szponzoroktól általában illetveaz egyes események révén kialakítottspeciális marketingmegoldások révén.

• Végül, de nem utolsó sorban, ré-szesedés a Nemzetközi Olimpiai Bi-zottság olimpiák után járó televíziós

közvetítés jogdíjaiból. Ez létfontosságúforrás, s szavatolja az anyagi gondokelkerülését a nemzetközi szövetségekszámára.

Elegendô csak ennek az utolsó for-rásnak az átgondolása ahhoz, hogykönnyen megértsük azt a bizonyos el-lenérzést, amely létezik az olimpiai ésa nem olimpiai sportágak nemzetköziszövetségei között, s egyébként akáraz ötkarikás sportágak között is annakismeretében, hogy bizonyos sportágakiránt jelentôs a média és elsôsorban atelevízió érdeklôdése, mások iránt ke-vésbé, vagy csak igen csekély mérték-ben. Könnyen belátható, hogy az olyannépszerû csapatsportok, mint amilyena labdarúgás, jégkorong, röplabda, ko-sárlabda, vagy az egyéni sportok sorá-ban az atlétika, kerékpár, síelés, mû-korcsolya fényûzô módon élhetnek,fejleszthetnek, míg a kevésbé attrak-tív, nehezebben közvetíthetô sport-ágak, mint amilyen a kajak, a vívás, azöttusa, sportlövészet összehasonlítha-tatlanul nehezebb körülmények közöttmûködnek. A NOB minden esetre fi-gyelembe veszi támogatási rendszeré-ben a sportágak közötti különbsége-ket. Minden esetre az ilyen formábana nemzetközi szövetség pénztárát gya-rapító összegek jelentôs hányada nemállomásozik, illetve kamatozik otthosszú ideig, hiszen a sorsa a szétosz-tás a nemzeti szövetségek programjaiszámára, többek között az edzôtábo-rok finanszírozására, edzôképzésre, já-tékvezetôi, illetve versenybírói tovább-képzésre, sporteszközökre, vagy akárlétesítmény fejlesztésére, építésre is.

Egy adott sportágban a nemzetköziszövetség meghatározó szerepet töltbe, s az olimpiai mozgalomban – aNOB-bal egyetértésben – a leginkábbautonóm szervezet. Kiemelt jelentô-ségük, szerepük akkor válik igazánérthetôvé, ha nyomatékosítjuk, az öt-karikás játékok küzdelmeinek ôk atechnikai felelôsei, s lényegében ôkbonyolítják le az olimpiai versenyeketis. Ezeken felül a NOB velük állapodikmeg, pontosabban hagyatkozik rájukaz olimpiai kvalifikációs rendszert ille-tôen is. Vegyük élô példának a labda-rúgást, mert ez ráadásul rendhagyóeset: a FIFA szabályozása szerintcsak huszonhárom éves, illetve annálfiatalabb játékosok szerepeltetéseengedélyezett a játékokon, pluszmeghatározott számú ennél idôsebblabdarúgó. A lényeg, hogy mind anemzetközi szövetségek, mind aNOB, érzik egymás elengedhetetlenszükségét a közös siker érdekében,és egy egészséges egyensúly meg-ôrzését a megállapodásaikban.

GGaalllloovv RReezzssôô


Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

Súlyemelôsportunk elsô világbajnoka

Életének 75. évében, hosszú, súlyos betegség után 2011.február 1-én Melbourne-ben elhunyt Veres Gyôzô, a magyarsúlyemelôsport elsô világbajnoka, elsô olimpiai érmese.

Veres Gyôzô Berekböszörményben született. Édesapjakorai halála után fiatalon kellett vállalnia a család fenntartá-sát. Néhány év múltán Debrecenben kapott kedvet a súly-emeléshez. Csodálatos versenyzôi pályafutása egyre fel-jebb ívelt. A magyar súlyemelôsport elsô igazi világklasszisalett. Sportága elsô olimpiai érmét 1960-ban, Rómában sze-rezte harmadik helyezésével, majd 1962-ben, elsô magyarsúlyemelôként összetett világbajnok lett, sikerét 1963-banmegismételte, s az 1964-es olimpia elsô számú aranyesé-lyese volt.

Élete nagy vágya azonban nem teljesülhetett: amint utol-só interjújában, az olimpiai bronzérmesekrôl írt „Bronzér-mes gyôztesek" címû könyvben elmondta: édesanyja halálanagyon mélyen érintette. Gyásza mellett azonban egyéb kö-rülmények is gátolták szereplését.

Az 1968-as, mexikói olimpián meg kellett elégednie azösszetettbeli 4. helyezéssel. Majd 1970-tôl már csak azedzôségre koncentrált: a válogatott felkészítésében segéd-kezett Orvos Andrásnak. Klubjában, a Tatabányában olyankiválóságokkal foglalkozott, mint többek között NemessányiÁrpád és Stark András.

Az igazáért mindig kiálló, nyers modorú Veres Gyôzô affé-le „nehéz" ember volt. Ezért örültek jó néhányan, amikor1973-ban a törököktôl edzôi ajánlatot kapott - elsô szóra en-gedélyezték távozását. Soha többé nem tért vissza Magyar-országra. Késôbb Ausztráliában telepedett le, ahol egy autó-kereskedésben dolgozott nyolc évvel ezelôtti nyugdíjazásáig.

Felesége, két fia, Gyôzô és Csaba, valamint az itthoni ro-konsága gyászolja.

Egy nagy legenda távozott:Berczik Zoltán

Életének hetvennegyedik évében 2011. január 11-én el-hunyt Berczik Zoltán, a magyar asztalitenisz sport ikonja, le-gendás alakja, nagyszerû versenyzô és utolérhetetlen edzô.Az újvidéken született sportember 23-szoros országosbajnok volt, háromszor szerzett világbajnoki ezüstöt és bron-zot, aki szövetségi kapitányként négy világbajnokság és szá-mos Európa-bajnokság megnyerésében játszott fôszerepet.

Elsô egyéni sikerét az 1958 év budapesti Eb-n érte el, adöntôben csapattársát, Gyetvai Elemért gyôzte le. A nép-szerû és munkamániás játékos hosszú és eredményes pá-lyafutását követôen szövetségi kapitányként is világhírtszerzett magának és tanítványainak két évtizeddel késôbbindított sorozatával, amelynek csúcsán „fiai“ képesek vol-tak diadalmaskodni Ázsia labdabûvészei, a kínaiak ellen is.Férfi válogatottunk 1979-ben kétszer is legyôzte a verhetet-lennek hitt kínaiakat, s világbajnoki dobogó legfelsô fokáraállhatott Phenjanban.

A mesterhez hasonlóan legendás Jónyer, Klampár, Ger-gely triót érthetôen a sportág aranycsapatának tartottasporttársadalmunk, s a világ egyik legképzettebb edzôjénekBerczik Zoltánt.

Halála hírére megrendülten nyilatkoztak „fiai".Jónyer István négyszeres világbajnok ezt mondta: „Szá-

momra mélységes személyi tragédia az elvesztése, hiszenmásodik édesapámnak tekintettem. Ilyen is volt a viszo-nyunk, s így néztem fel rá. Szakmailag vitathatatlanul a leg-jobb volt, s kitartása, fanatikus, kérlelhetetlen eltökéltségejuttatta a csúcsra és tartotta ott.

A kétszeres világbajnok Klampár Tibor: ,,Nem találok sza-vakat, hogy kifejezzem a szomorúságot és sajnálatomat, an-nak ellenére sem, hogy a tragédia elôzményeit ismertem…Emlékezetemben elsôre a phenjani gyôzelem földöntúliöröme elevenedik fel, amikor áttörve a pályát övezô kará-mokon átrepülve rohant oda hozzánk, s tomboló gyerekek-ként egetverô tombolással ugráltunk együtt a diadal mámo-rától megrészegülten.

Gergely Gábor, ugyancsak kétszeres világbajnoki aranyér-mes: ,,Az bánt a leginkább, hogy nem nyílt alkalmam méltó-képpen elbúcsúzni tôle… Közhely, de tökéletesen igaz:mindent neki köszönhetek. Nélküle soha nem juthattamvolna fel a csúcsra… Személyében a valaha élt legnagyobbedzô ment el.


Végsô tisztelgés

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

Az elmúlt esztendô utolsó órájában,életének 65. évében elhunyt dr. Nyer-ges Mihály, egyetemi tanár, a TFSE ésa BEAC egykori atlétája, a Magyar Atlé-tikai Szövetség korábbi fôtitkára, a TFvolt dékánja, a Sportmenedzsment ésRekreációs Tanszék vezetôje. Január14-én, a Farkasréti temetôben rokonok,kollégák, barátok és sporttársak százairótták le kegyeletüket a koporsójánál.

Nyerges Mihály 1946. január 25-énszületett a Heves megyei Átány köz-ségben. Édesapja agronómus volt, akitBátaszékre helyeztek így iskoláit ittkezdte Misi, majd Szekszárdon, a Ga-ray János Gimnáziumban folytatta. Itttett érettségi vizsgát, s itt ismerkedettmeg az atlétikával, amely meghatároz-ta késôbbi életét. Az érettségit követô-en felvették a Magyar TestnevelésiFôiskolára, a TF-re. Oda, abba az intéz-ménybe, amelyhez évtizedeken át,egészen a haláláig hûséges maradt.

A TF-en elôbb testnevelô tanári dip-lomát, késôbb atléta szakedzôi okleve-let szerzett 1968-ban. Hat évvel ké-sôbb, 1974-ben pedig az ELTE BTK-n

vehette át szociológus oklevelét. 1983-ban bölcsészdoktorként, szociológus-ként szerzett tudományos fokozatot -summa cum laude minôsítéssel. 1997-ben az ELTE-n vette át PhD-oklevelét,2001-ben pedig habilitált a Semmel-weis Egyetem Testnevelési és Sport-tudományi Karán. Akadémiai pályájá-nak a csúcsára 2010-ben ért, amikor át-vehette professzori kinevezését.

Fôiskolai, egyetemi kinevezései pá-lyája egyenes vonalvezetését erôsítet-ték, szeretett sportága és intézményeközelében. Friss diplomás testnevelô-ként az ELTE Testnevelési Tanszékérekerült, ahol testnevelôként az iskolájátszolgálta, atlétaként, vezetôedzôként,szakosztályvezetôként pedig az egye-sületét a BEAC-ot - hét esztendôn át.1975-ben tért vissza a Magyar Testne-velési Fôiskolára, ahol a Testnevelés-elmélet Tanszéken két évig tanárse-gédként tevékenykedett, három évenát pedig adjunktusként. 1980-ban aMagyar Atlétikai Szövetség fôtitkáralett fôállásban, de 1989-ig tartó megbí-zatása mellett is szolgálta az alma ma-

tert, a TF-et, mint óraadó tanár. Az atlé-tikai szövetségbôl 1989-ben tért visszaa Magyar Testnevelési Egyetemre,ahol már egyetemi docensként okta-tott tovább. Tíz évvel késôbb, 1999-ben tanszékvezetôi kinevezést kapott aSportmenedzsment és Rekreáció Tan-széken. 2001-tôl a Semmelweis Egye-tem Testnevelési és SporttudományiKar dékánja volt, ezt követôen ismét aSportmenedzsment tanszéket vezette.2010-ben már egyetemi tanárként.

Halála pótolhatatlan veszteség aTestnevelési Egyetemnek, és a ma-gyar atlétikának.


Végsô tisztelgés

Akibôl száz kellene, meg ezer

A január 14-i búcsúztatón a BEAC-atléták, az E-betûs családnevében egykori tanítványa, Róth Ferenc köszönt el szeretettedzôjétôl és fôiskolai tanárától:

,,A koporsónál, a ravatalnál azt szokták, azt illik mondani,hogy ûrt hagyott maga után... Minden eltávozott felett érzettgyászunkban így van ez. Most mégis kifejezéstelenek, sem-mitmondóak ezek a szavak. Azok, mert a ma már elátkozottSzilveszter éjszaka, december 31-e után mérhetetlen üres-ség lakik bennem, s tudom, ez a semmi munkál a BEAC-csa-lád atlétáinak a lelkében is.

Üresek lettünk, magunkra maradtunk ebben az utált, hidegtélben. Elment, itt hagyott bennünket Nyerges Mihály. Az azember, aki nélkül elképzelhetetlen volt, s ezután még inkábbaz lesz e 100 évnél is idôsebb, sok vihart megélt és próbát ki-állt egyesület.

Misi atlétikai pályafutása – leszámítva a bátaszéki kezdete-ket és a TFSE-ben töltött négy esztendôt – mindvégig ehhezaz egyetemi klubhoz kötôdött.

Lehetetlen lett volna még csak elképzelni is, hogy más sze-relésben lássuk ôt a salakon, vagy a rekortánon, mint a feke-te, E-betûs mezben, fekete nadrágban. Egyetlen klub, egyet-len szakosztály, egyetlen igaz és bölcs mester, BácsalmásiPéter bácsi létezett a számára.

A BEAC mellett mindvégig hûségesen kitartott. Még akkoris, amikor a TF tanszékvezetôjeként, majd dékánjaként, más,fontos teendôi voltak. 2010-zel szinte egy idôben, olyan em-ber hagyott itt bennünket, akirôl túlzás és pátosz nélkül el-mondható: nehezen pótolható.

De nem, mégsem, mert nem takarja ez a teljes igazságot.Azért nem, mert olyan jótét lélektôl köszön el a magyar sport-élet, a magyar atlétika, így a BEAC is, akibôl száz kellene, meg

ezer. Mert akkor más lehetne a honi sport, más az atlétikánk, segy kicsit mások mi is, a benne dolgozó, a benne élô emberek.

De Nyerges Mihályból, Misibôl, az egykori edzônkbôl, veze-tôedzônkbôl csak egyetlen volt... Tízpróbázóként lett magyarbajnok, válogatott, sok siker boldog, mindennek örülni tudótulajdonosa. A küzdelmeket megnyerte.

A száz métereken végigsöpört, a súlygolyó súlyát és gravi-tációját semmibe vette, a magas- és a rúdugró léc centijei,méterei fölött átlendült, a gerelye elôtt sokasodó méterek mitsem jelentettek, akárcsak az ezerötszáz oxigénadósságosutolsó köre.

Egyetlen csatát veszített csak el. A legyôzhetetlen, az em-bert, az életet semmibe vevô halál ellen vívott próbáját. Nemmaradt már kellô ereje, hogy szembeszálljon vele, hogy legyûr-je, vagy ha másként nem ment volna, hát eliszkoljon elôle.

Megpróbált gyôzni, küzdeni. Tudom. Tudom, mert láttam...Sokan álltak mellette. Ki jó szóval, ki puha csókkal, ki halk imá-val, ki gyógyszerrel, ki meleg, simogató kézzel.

De mind kevés volt, mindenki kevés volt.Amikor december 31-én már arra készültek az emberek,

hogy megfújják a szilveszteri trombitát, akkor, szinte ugyan-abban az órában, ôt az Úr hívta magához, szólította maga mel-lé. Vele eggyel több derék, becsületes, tisztességes és tisztalélek ül ott fent, s néz le ránk szelíd mosollyal, mindenkinek,mindent megbocsátón.

Mi meg itt lent, újabb biztos pont, biztos fogódzó, használ-ható kapaszkodó nélkül maradtunk.

Üresen, üres lélekkel. De hogy legyen jövônk, s benne han-gyányi örömünk is, lélekben a közeledben maradunk. Veddezt az E-betûsök sziklaszilárd ígéretének.

Drága Misikénk, nyugodj békében!”

Az utolsó Istenhozzád

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

Igazán könnyûszerrel lehetnék elfogult aszerzôvel. Ôt magát, szerteágazóan színestevékenységét, egyéniségét és legfôkép-pen a szakmai sportirodalmat illetô termé-keny munkásságát, mondhatom, alaposanismerem. Ám egyáltalán nem érzem, hogyaz lennék, amikor azt állítom: FöldesinéSzabó Gyöngyi elsôszámú sportszocioló-gusunk.

És akkor most nyomban itt, meglehetô-sen szokatlan módon, belátom, az elôszókeretében, ugyanakkor mindjárt bírálattalis illetem, s felhívom a szíves figyelmét –nem elôször – egy gyengéjére, olykor in-dokolatlanul megnyilvánuló visszafogott-ságára, szerénységére. Ezt mindenek elôttazért teszem, mert tulajdonképpen nem isönmagáról van szó, hanem azokról a köz-érdekû ügyekrôl, mondanivalója témáiról,amelyek éppenséggel régóta és folyama-tosan széleskörû nyilvánosságot és figyel-met követelnek.

Bevezetôjében a népszerû tudós bevall-ja, hogy felkérésre is csak nehezen szántará magát a gyûjtemény összeállítására éskiadására. Érveit felesleges lenne ismétel-ni, helyette lehetô tömörséggel a követke-zôt óhajtom leszögezni: az 1989-90-esrendszerváltás óta lényegében nem tör-tént meg két évtized alatt sem sportkultú-ránk átfogó rendezése. Jellegében ma ép-pen olyan áldatlan, rendezetlen állapotokuralkodnak ennek a szférának csaknemminden fontos ágazatában, mint két évti-zeddel ezelôtt, azzal a különbséggel, hogyakkor – a korábban meglévô értékek élet-ben tartásával – ideig-óráig, még néhányesztendeig, képesek voltunk azt a benyo-mást kelteni, mintha nem lennének sú-lyos, kezelendô bajok a portánkon. Minder-re ráadásul a sport világa folytonosan vál-tozik a XXI. század kihívásai szavára. Mipedig mintha nem figyelnénk oda, meg sehallanánk.

A válogatás másfelôl ékesen bizonyítja,hogy nem lehet általánosítani, mert igenisakadtak, akik nem csupán észlelték, érté-kelték a káros jelenségeket, hanem idôbenhívták fel a figyelmet a szükséges tenniva-lókra.

Régi beidegzésünk miatt a sport szóalatt általában a versenysport és az azzalkapcsolatos leszûkített kérdésköröket ért-jük. Az iskolai testnevelés ügyeit, vagy azegészségügy idevágó vonzatait példáulaligha. A sport és testkultúra – fogalmaz-zunk tehát precízebben inkább így – átfogószociológiai megközelítésé, a fô területekösszefüggéseinek feltárásában a szerzôelévülhetetlen érdemeket szerzett, fôként,mert konklúzióit a lépésrôl-lépésre történôfolyamatok követése és elemzése révénvonja le. Felkészültsége egyaránt imponá-ló, amikor a széles lakossági rétegek

egészséges életmódja kialakításánakgondjait és a tennivalókat világítja meg,vagy az oktatás rendszerében fellelhetôproblémákat tárja elénk, a nemzetközi ver-senysport ellentmondásait, a labdarúgószurkolói magatartást, a fogyatékosokügyének problémáit, a hazai és nemzetkö-zi olimpiai mozgalom folyamatait, a politikaés a sport viszonyát, az állam és a sportkapcsolatát, a finanszírozás dilemmáit tag-lalja.

A rendszerváltozást követô második év-tized nyitányánál, 2010-nél keresve semtalálhatott volna megfelelôbb idôt az élet-mû-szemlének beillô gyûjtemény megje-lentetésére a kiadó. A hivatalba lépô kor-mányzat kétharmados, tehát alkotmányo-zó többséggel rendelkezik és intézkedhetóhaja szerint az országgyûlésben. Nos, akormányfô – még megválasztása elôtt –konzultációs látogatást tett a Magyar Olim-piai Bizottságnál, ahol kijelentette – a spor-tot stratégiai ágazatnak tekinti. Az idei, ajelenlegi rajt-helyzetben tehát a publikálásidôzítése minden kétséget kizáróan tökéle-tes. Amit a szerzô rendelkezésünkre bo-csát, nem csupán elgondolkodtató, egy-ben élvezetes szellemi táplálék a sportked-velô olvasó számára, hanem megszívlelen-dô és felvilágosító munka a sportvezetôk-nek, s olyan cselekvésre ösztönzô, jövôtsegítô tárháza a feladatoknak, amelyetmindezekért e sorok írója legszívesebbenkötelezô olvasmánnyá tenne mindazokszámára, akik bármely szinten részesei azidevágó döntések meghozatalának.

A tanulmánykötet a szerzônek, a Ma-gyar Tudományos Akadémia doktorának,az elmúlt három évtizedben megjelent leg-fontosabb magyar és angol nyelvû sport-szociológiai írásait, még pontosabban azokválogatott fejezeteit tartalmazza. Az össze-állítás nem csupán a professzornô mun-kásságáról, de egyúttal a hazai sportszoci-ológia fejlôdésérôl, a kutatott témák érte-lemszerû bôvülésérôl is képet ad.

Itt indokolt megjegyezni, hogy a nem-zetközi sportszociológiai tudományos iro-dalomban, valamint a szakterület oktatásifórumain kifejtett elôadói tevékenységerévén – az Egyesült Államoktól, Lengyelor-szágon, Kínán, Dél-Afrikán, Portugálián,Dél-Koreán, Hollandián és Franciaországonát Finnországig, stb. – Földesiné SzabóGyöngyi nemzetközi tekintélye, bármilyenfurcsának tûnhet is ez, felülmúlja a hazait.Igaz, a magyaron kívül három nyelvenkommunikál – lebilincselô stílusban.

Az egyes tanulmányok bemutatása nemkronológiai sorrendben, hanem tematikusfelosztásban található a kötetben. Az ere-deti közlési dátumokat ugyanakkor mégisérdemes, sôt esetenként szükséges is fi-gyelembe venni a témaválasztások, vala-

mint az eredmények megítélésénél, mivela kutatások eltérô politikai és társadalmikörnyezetben zajlottak. Igaz ugyan, hogyaz 1980-as években, az államszocializmuskorábbi évtizedeihez mérten a tabu-témákszáma mérséklôdött és a kutatói szabad-ság korlátozása enyhült az elôzô évtized-hez képest, de jó néhány társadalmi prob-léma – például a sportbeli esélyegyenlôt-lenség növekedése, a klasszikus sportér-tékek devalválódása, vagy a dopping alkal-mazásának terjedése – tanulmányozásá-hoz akkortájt nyilvánvalóan nagyobb bátor-ság kellett, mint a késôbbiekben.

Politikai rendszerektôl, ideológiai meg-fontolásoktól függetlenül a magyar sport-kultúra, ennek képzési-oktatási rendszere,hosszú évtizedeken keresztül megkülön-böztetett nemzetközi, mindenekelôtt euró-pai tekintélynek és elismerésnek örven-dett. Furcsa ellentmondás, hogy éppen azEurópai Unióhoz történt csatlakozásunkután kell rádöbbennünk: míg korábban ter-mészetesnek vettük, hogy követendô pél-dáért és tapasztalatokért hozzánk jönnek akontinens különbözô országainak képvise-lôi, sportszakemberei, most fordult a koc-ka, s mintha huzamos ideje már éppen minem lennénk képesek eleget tenni az eu-rópai igényeknek, nem felelünk meg a manormáinak.

A „Fejezetek a magyar sportszociológiamúltjából és jelenébôl" címû válogatásnem csak segít helyesen tájékozódni, el-igazodni a magyar sport és testnevelésikultúra szövevényes szociológiai körülmé-nyei között, de világos, könnyen érthetôutat is mutat a kibontakozáshoz, amire bi-zony, immár túlontúl hosszú idô óta, a leg-nagyobb szükségünk lenne, hogy megfe-leljünk azoknak a bizonyos felemlegetettnormáknak. ((ggaalllloovv))


Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenébôl

Könyvismertetô

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10


MMaaggyyaarr EEddzzôôkk TTáárrssaassáággaa ((MMEETT))11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell//ffaaxx:: 0066--11-- 446600--66998811;; MMoobbiill:: 0066--3300--999911--00220033;; 0066--3300--557799--33662266

EE--mmaaiill:: nnoorraa..bbeennddiinneerr@@hheellkkaa..iiiiff..hhuu;; IInntteerrnneett:: wwwwww..mmaaggyyaarreeddzzoo..hhuu

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA,ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

FFéénnyymmáássoollhhaattóó!! TTeerrjjeesszztthheettôô!!

BBeellééppééssii nnyyiillaattkkoozzaatt AA MMAAGGYYAARR EEDDZZÔÔKK TTÁÁRRSSAASSÁÁGGAA TTAAGGJJAA KKÍÍVVÁÁNNOOKK LLEENNNNII,, AAZZ ÉÉVVEESS TTAAGGDDÍÍJJAATT BBEEFFIIZZEETTEEMM..

Név: ……………………………………………………………………………………………..……………………………………………Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….……………………………………....Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………......Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...……………………………………Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...………………Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………...Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..……………………………………....Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….………………………………………Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….…………………………………………Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….………………………………………Nyelvismeret: ………………………………………………………………………………………………………………………………Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...………………………………….....

Kelt: ….……………………………….. …………………………………aláírás

TTáájjéékkoozzttaattóóA tagdíj magánszemélyeknek évente 22 000000,,-- FFtt.., diákoknak és nyugdíjasoknak 11 000000,,-- FFtt. A MET tagság részére atársaság szakmai folyóirata, a MMaaggyyaarr EEddzzôô ttéérrííttééssmmeenntteesseenn jjáárr. A tagdíjat MMEETT ssáárrggaa ccsseekkkkeenn vagy közvetlen átu-talással a társaság 1111770055000088--2200444477660011 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hi-vatkozást a befizetô nneevvéérree,, ppoossttaaii ccíímméérree ééss aazz éévvsszzáámmrraa, amelyre a tagdíjat befizette.

A 2010-es esztendô gróf Széche-nyi István halálának 150 éves jubileu-mi ünnepségeinek jegyében zajlottle, s egyáltalán nem meglepô, hogysporttársadalmunk országszerte kü-lön is adózott a nagy magyar refor-mer emlékének, hiszen köztudottana hazai sport kiemelkedô úttörôjénekszámít, a magyar lósport, evezôs-sport megteremtôjének, többek kö-zött, s ma is érvényes elveket vallotta testi fejlesztés fontosságáról és azegészséges életmód jótékony hatá-sáról.

Széchenyi szelleme megköveteli,hogy életét, pályáját innovatívan kö-zelítsük meg, és azt kutassuk, mi-ként tudja életmûve ösztönözni, elô-segíteni a huszonegyedik századi tö-rekvéseinket.

Gróf Széchenyi István meglehetô-sen gyakran fordult meg Gödöllôn,szerette a Grassalkovich kastélyt éselbûvölô környezetét. Érthetô volt a

helyiek büszkesége és öröme, hogy asportot felügyelô Önkormányzati Mi-nisztérium Sport Szakállamtitkárságfô támogatói segédletével, a MagyarSporttudományi Társaság, a NemzetiSportszövetség és a Magyar Sport-múzeum együttmûködése révénnagyszabású emlékkonferenciát ren-dezhettek a 150 éves jubileum apro-pójából éppen az eredeti szépségé-ben pompázó Grassalkovich kastély-ban. A konferencia címe, témájamegegyezik az e sorok felett olvasha-tóval. Az idén májusban tartott konfe-rencia igen színvonalas volt, köszön-hetôen a rangos, népszerû, nagy tu-dású elôadóknak, s teljesen érthetô,hogy a Magyar Sporttudományi Tár-saság az ott hallott elôadások szer-kesztett változata közreadásánakszándékával, könyv alakban jelentettemeg az elhangzottakat.

A tetszetôs formában és gazdagonillusztrált könyv szerzôi – az elôadók

– és a témák a következôk: Dr. Pe-lyach István: Széchenyi István gróf, anemzet ébresztôje; Dr. Gombocz Já-nos: Széchenyi, a nevelô; Dr. SzikoraKatalin: Európa sportélete gróf Szé-chenyi István korában; Vitéz Gyôrffy-Villám András: Széchenyi Istvángróf, és a magyar huszárok; Dr. Cser-háti László: Gróf Széchenyi Istvánszerepe a hazai evezôssport megte-remtésében; Dr. Dulin Jenô: Széche-nyi István, a balatoni hajózás megala-pítója; Györfi János: Lelkület – Szel-lemiség – Alkotás.

Külön elismerés illeti meg Géme-si Györgyöt, Gödöllô vendéglátópolgármesterét, az Országos Önkor-mányzati Szövetség elnökét, aki aMagyar Olimpiai Bizottság tagja ésegyben a Nemzeti Sportszövetségelnöke is.

A díszes könyv beszerezhetô aMagyar Sporttudományi Társaság ré-vén. gg..rr..

„Gróf Széchenyi István hatása hazánk sportkultúrájára" Könyvismertetô

Edzô 2011-1-03-54 2011/03/08 07:10

2011/1 · gak; mint pl. az anatómia, élettan, a ne-veléstudományok, a pszichológia...

Documents

Transcript of 2011/1 · gak; mint pl. az anatómia, élettan, a ne-veléstudományok, a pszichológia...