Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

15
Albert Camus: Sziszüphosz mítosza Készítette: Csáki Edina

Transcript of Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Page 1: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Készítette: Csáki Edina

Page 2: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Albert Camus (1913–1960)

• Szegény algériai földművesek leszármazottja

• Apja: francia, anyja: spanyol

• 1934–1937 francia kommunista párttag, később eltávolodás, egzisztencialista irodalom felé fordulás

• 1944-ben Párizsban telepedett le

• 1957-ben Nobel-díj

• Főbb regényei: Közöny (1942) A pestis (1947)

Page 3: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

• Drámái:

• Esszéi:

• A Közöny, a Sziszüphosz mítosza és a Caligula között nyilvánvaló kapcsolat

• Ezt Camus is elismeri, naplójegyzeteiben néven emlegeti őket

Albert Camus (1913–1960)

Caligula (1945) Az igazak (1949)

Sziszüphosz mítosza (1942)

A lázadó ember (1951)

„a három abszurd”

Page 4: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Az irodalmi egzisztencializmus és abszurd

• A XX. századi egzisztencializmus filozófiai és irodalmi irányzatot egyaránt jelöl

• Irodalmi irányzatként a II. világháború után, Franciaországban bontakozott ki, bár alapművei már korábban megjelentek:

Jean-Paul Sartr: Az undor (1938)

Albert Camus: Közöny(1942)

Page 5: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

• Filozófiai gyökerű • művészeti értelemben nem stílusirányzat, mely: a

létezéssel, az egyes ember léthelyzetével, az emberélet vizsgálatával foglalkozik

• Nem tekintette magát egzisztencialistának, világképe mégis beleillik ebbe a filozófiai áramlatba

• Az ember lényegét, a világban elfoglalt helyét, legjobb magatartását akarta megvilágítani

• Az elvont emberi szabadságot képviselte, az egyéni lázadás lehetőségét állította középpontba

Az irodalmi egzisztencializmus és abszurd

Page 6: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

• Gondolatmenetének kiindulópontja az abszurd életérzés, ezt az 1942-ben megjelent filozófiai esszékötetének, a Sziszüphosz mítoszának előszavában írja

• Az latin eredetű szó, jelentése: rossz hangzású, össze nem illő, képtelen, ésszerűtlen

• Az 1930-as évektől kibontakozó abszurd irodalom a világot ésszerűtlennek, jelentés nélkülinek, irracionálisnaktapasztalja

• Benne az embert mégis olyan lénynek, aki racionalitásratör, önmagát, létét és a világot megérteni vágyik

• Camus szerint a világ rendezetlen, hiányzik belőle az ésszerűség, az ember viszont megismerésre vágyik

Az irodalmi egzisztencializmus és abszurd

abszurd

Page 7: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

• Esszéjének kiinduló kérdése: Ha a lét értelmetlen és céltalan, érdemes-e vállalni, végigélni az életet?

• Megveti az öngyilkosságot• Állítása szerint élni éppen akkor érdemes, ha az

életnek nincs értelme, mivel a végigélt élet elfogadása az abszurdnak. Ez a magatartás pedig maga a lázadás, aki tudatára ébred az abszurdnak, az nem remél

• Nem a jövőben él, mint az öngyilkos vagy a hívő, hanem a jelent tölti meg értelemmel

• A könyvnyi terjedelmű esszé nem egy abszurd filozófiát, hanem egy abszurd életérzést akar bemutatni

Az irodalmi egzisztencializmus és abszurd

Page 8: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Sziszüphosz mítosza

Ki is volt Sziszüphosz?

• Görög mitológiai alak

• Ujjat húzott az Istenekkel, s ezért bűnhődnie kell az idők végezetéig

• Az alvilágban egy hatalmas sziklát kell felgörgetnie egy hegyre, s amikor az célba

érne, a szikla mindig visszagurul

• „Sziszifuszi munkát végez”

Büntetésének oka

Szomszédja Autolükosz ellopja a marháit, de ő furfangosan visszaszerzi őket

Elcsábítja Autolükosz lányát, Antikleiát. Ő lesz Odüsszeuszapja.

Kihasználva a folyam istenének nehéz helyzetét vizet fakasztott vele, cserébe Zeusz titkát adta.

Zeusz haragra gerjedt, és elküldte érte a Halált.

Ám Sziszüphosz őt is kijátszotta és foglyul ejtette.

Árész szabadította ki a Halált, aki rögtön magával vitte Sziszüphoszt is.

Sziszüphosz ravasz ember révén elintézte a feltámadást, visszatért az élők közé, és folytatta eddigi életét

Abszurd gondolatmenet

Az abszurd ember Az abszurd alkotásZáró példázat:

Sziszüphosz mítosza

Page 9: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

„Sziszifuszi munka”

Page 10: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

• Idézzük fel pár szóban, hogy mi is volt a mítoszok szerepe a korai kultúrákban! Mi lehet az oka annak, hogy Camus egy ismert mítosz újraértelmezésével alkotta meg filozófiáját?

• A mítoszok egységes rendszerbe foglalták a világmindenséget, a közösséget és az egyént, az anyag és a szellem működését.

• Egyszerre volt irodalmi műfaj és megismerési mód, amely cselekvési mintát adott.

• Nyitottság is jellemzi, a görög mítoszok különösen alkalmasak az átértelmezésre.

• Éppen erre alapoz Camus.• A görög mítosz szerint Sziszüphoszt az istenek arra ítélik, hogy az

alvilágban egy sziklát görgessen szüntelenül a hegy tetejére, ahonnan az mindannyiszor visszahullik.

Sziszüphosz mítosza

Page 11: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Sziszüphosz, az abszurd hős

• Camus épít a görög mítosz elemeire, mindeközben megteremti az abszurd egységes világmagyarázatát

• Sziszüphosz cselekedeteiben és büntetésének viselésében az abszurdot mint léthelyzetet, illetve a lázadást mint a szerinte egyetlen helyes emberi magatartást értelmezi újra

• Sziszüphoszt szenvedélyei és gyötrelmei avatják abszurd hőssé

• Olyan hőssé, aki megveti az isteneket, szereti az életet és gyűlöli a halált

• Arra kárhoztatik, hogy munkáján keresztül újra és újra szembesüljön a lét értelmetlenségével

Page 12: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Sziszüphosz és Oidipusz

• Ki is volt Oidipusz? Mi a közös Oidipusz és Sziszüphosz sorsvállalásában?

• Utalás történik Szophoklész Oidipusz király című tragédiájára

• Camus Sziszüphoszt Oidipuszhoz hasonlítja, aki a sorsot akarta legyőzni, ám tudtán kívül éppen a sorsnak engedelmeskedett, a sorsot teljesítette be

• Élete végén, mikor rádöbben a sorsára, amit minden erőfeszítése ellenére sem kerülhetett el, így szólt: „minden jól van”

Page 13: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Miért kell boldognak képzelnünk Camus szerint Sziszüphoszt?

• Camus szerint nem azt tanuljuk meg tőle, hogy milyen reménytelen minden emberi erőfeszítés, hanem azt, hogy mire képes az ember végzete ellen, és milyen büszke maradhat ebben a harcban értelmével és izmai erejével. Ezért kell szerinte boldognak képzelnünk.

• Camus-t az foglalkoztatja, hogyha a lét véges és értelmetlen, akkor érdemes-e élni? A válasza az, hogy éppen akkor érdemes, ha értelmetlen. Az-az ember képes értelmes életet élni, aki felismeri az élet-halál ellentmondását, tehát a létezés abszurditását. Aki tudatára ébred ennek, az nem reménykedik, nem foglalkozik a jövővel, csak a jelennel. Az egyetlen helyes magatartás az életben a lázadás, vagyis az élet megélése, még ha értelmetlen is.

Page 14: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Az óra elkészítéséhez felhasznált irodalom

• CAMUS: Albert Camus – Sziszüphosz mítosza. http://onlinetesztek.eu/irodalom/erettsegi_2017_2018/CAMUS.pdf [2020.09.19.]

• Dorottya Németh. 2018. Sziszüphosz mítosza. https://prezi.com/rx6l8tgw7kl0/sziszuphosz-mitosza/?fallback=1 [2020.09.19.]

• Pethőné Nagy Csilla. 2015. Irodalom 12. I. kötet Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Page 15: Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

Köszönöm a figyelmet!