A Tvt. és a Ktv.A Tvt. és a Ktv.V. ea.V. ea.

A) Kvt.A) Kvt.

• 1995. évi LIII. tv. A környezet védelméről, hatályba lépés: 1995. dec. 19.

• Célja:- ember és környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása- környezet egészének/elemeinek a védelme- a fenntartható fejlődés biztosítása

• Hatálya:1. tárgyi hatály: élő szervezetek, környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezeti elemei, továbbá a környezetet igénybe vevő, azt terhelő, veszélyeztető illetőleg szennyező tevékenységek

2. személyi hatály: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekAMELYEK

• Élő szervezetekkel, környezet élettelen elemeivel, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetével kapcsolatban jogokkal rendelkeznek/kötelezettségek terhelnek

• A környezetet igénybevevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak

AlapelvekAlapelvek

• Elővigyázatosság (környezeti elemek kímélete)• Megelőzés (környezetterhelés és az

igénybevétel minimális legyen, környezetszennyezés megelőzése)

• Helyreállítás• Felelősség (tevékenység hatásaiért)• Együttműködés (hazai, nemzetközi)• Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság

(„jogállami minimum”)

• „Kt.13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. „

• A föld védelme és a víz védelme felszín alatt és fölött egyaránt

• A levegő védelme• Az épített környezet védelme

• Veszélyes anyagok és technológiák• Hulladékok• Zaj és rezgés• Sugárzások

Közös szabályok:„Kt.34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.Kt.35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.”

Az állam környezetvédelmi Az állam környezetvédelmi tevékenységetevékenysége

• „Kt.37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el.(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.”

• Országgyűlés szerepe, Kormány, Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

• „Kt.41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.”

• A környezetvédelemért felelős miniszter (KvVM)42.§

• „Kt.45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében — legfeljebb 22 tagú — Országos Környezetvédelmi Tanács működik.”

• Helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

• Átfogó/tematikus környezetvédelmi terv

• „Kt.49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet.”

• környezeti adatok nyilvántartása, kutatás-fejlesztés

• Nevelés, képzés, művelődés

• A környezetvédelem gazdasági alapjai:költségvetés (Ogy.), helyi önkormányzatok környezetvédelmi alapjai

• „Kt.59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:a) környezetterhelési díjak,b) igénybevételi járulékok,c) termékdíjak,d) betétdíjak”

• Környezetterhelési díj, igénybevételi járulék, termékdíj, betétdíj

Környezetvédelmi igazgatásKörnyezetvédelmi igazgatás• „Kt.64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik

a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat — e törvényben meghatározott szabályok szerinti — engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése;f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.”

• Adatkezelés és környezetvédelmi hatóságok együttműködése• Hatósági engedélyeztetés folyamata, hatásvizsgálatok

• Engedélyezési eljárások

• Határozatok

• Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés

• Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

• Határértékek

• Szakértői tevékenység

Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

Nyilvánosság részvétele a Nyilvánosság részvétele a környezetvédelembenkörnyezetvédelemben

• „Kt.97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve a 98. § (1)–(2) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban.(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.(3) A részvétel joga gyakorolható:a) személyesen vagy képviselő útján,b) társadalmi szervezetek révén,c) települési önkormányzatok útján.”

• Társadalmi szervezetek szerepe

B) Tvt.B) Tvt.

• 1996. évi LIII. tv. A természet védelméről• Hatályba lépése: 1997.• Célja:

- természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

- Természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése

• Hatálya: valamennyi- természeti értékre és területre- tájra, továbbá- velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint- nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nki. egyezmény másként rendelkezik

• Alapelvek:- természetes és jogi személyek kötelessége a természeti területek és értékek védelme- elvárható mértékben kötelesek együttműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, enyhítésében, megszüntetésében, károsodás előtti állapot helyreállításában

- Nemzetközi együttműködés

- Igénybevétel csak olyan mértékben, hogy a természeti rendszer fennmaradjon és a biológiai sokféleség fenntartható legyen - természet védelmének érdekét szem előtt tartani a nemzetgazdasági tervezés/szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során

védelemvédelem

• Tájvédelem (természetes, emberi hatás)• Vadon élő életvilág védelme (őshonos,

tájidegen)• Élőhelyek ált. védelme (mező, erdő, nád hal,

vadgazdálkodás, gyepgazdálkodás, vizeink)• Földtani természeti értékek védelme• A természeti értékek és természeti területek

védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

Védetté nyilv. elj.Védetté nyilv. elj.

• Tudományos, oktatási, esztétikai, kulturális, biológiai sokféleség, más közérdekből kell/lehet vmit védetté nyilvánítani (22.§)

• Országos jelentőségű terület esetén: miniszterhelyi jelentőségű terület esetén: illetékes önkormányzat rendelettel

• Védett terület lehet: nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, természeti emlék

• Tilos a védett területeket állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni (31-41.§)

A természet védelmének tervezési A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszereés szervezeti rendszere

• Nemzeti Környezetvédelmi Program --- Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (53.§)

• Cél: a természet védelmének és a biológiai sokféleség megőrzésének állami és politikai meghatározása, miniszteri felügyelettel

A természet védelmének állami szervezete:- Miniszter (irányítása alatt)- Hivatali szervezet: Főfelügyelőség, Országos

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, igazgatóság, felügyelőség, jegyzők (főjegyző)

Hatósági feladatok első fokon:Minisztérium- Főfelügyelőség- települési önk. jegyzője,

fővárosban: felügyelőség- települési önk. jegyzője, ill. fővárosban főjegyző, esetenként a természetvédelmi hatósággal együtt

A minisztérium döntése ellen fellebbezésnek helye nincs!Ügyfél bírósághoz fordulhat.

• Támogatások és kártalanítás (71.§)

• Védett állat kártétele, megelőzés, kártalanítás

• Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a 2004. évi CXL. Törvényt kell alkalmazni, az e törvénybe foglalt eltérések figyelembe vételével (szubszidiárius)

C) A természet védelmeC) A természet védelme

I. Általános védelem:1)Földterülethez kötött- táj, egyedi értékek, tájak ált. védelme- élőhelyek ált. védelme- természeti terület- földtani értékek ált. védelme2)Földterülethez nem kötött- élő szervezetek ált. védelme és a földtani értékek

ált. védelme

II. Hagyományos természetvédelem (kiemelt védelem:

1)Védett természeti területeka. Országos jelentőségű: nemzeti park,

tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék //fő kategória//, fokozottan védett, bioszféra rezervátum, erdőrezervátum, tudományos rezervátum //járulékos kategória//

b. Helyi jelentőségű: természetvédelmi terület és természeti emlék

2)Védett természeti értékekbarlang, élő szervezetek, életközösség, ásvány, ásványi társulás, ősmaradvány

• A Tvt. a védett természeti területek fajtáit a hatályos szabályozással és nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban állapítja meg

Országos jel. véd. természeti terület:

- Miniszteri rendelettel- Valamennyi ex lege

védett természeti terület országos jelentőségű

Helyi jel. véd. természeti terület:

- Települési önk. rendelettel

• Nemzeti park: létrehozása kizárólag jogszabályban (miniszteri), természeti adottságaiban (lényegesen) meg nem változtatott terület, ált. nagy kiterjedésű, összefüggő terület, pl. Duna-Ipoly NP

• Tájvédelmi körzet: miniszteri jogszabály itt is, tájképi és természeti értékek megőrzése, ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból példás, pl. Őrségi Tájvédelmi Körzet

• Természetvédelmi terület: ált. kisebb, összefüggő terület, természeti értékek és rendszerek védelme, helyi- önk., országos- miniszteri jogszabály

• Természeti emlék: különlegesen jelentős egyedi érték, képződmény és az annak védelmét szolgáló terület, helyi- önk., országos- miniszteri jogszab.