1

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közösségének magazinja 13. szám

Isten a világosság. A tudatlanság sötétség. Ahol Isten jelen van, ott nem lehet tudatlanság.

E számunk t émája :

a tartalomból

Ki szereti Istent?

Az ezotériától a vallásig

Vallás és/vagy tudomány

Szent háború?

A természet IQ-ja

2

Hare Krisna Magazin

Õ Isteni KegyelmeA. C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da

A Krisna-tudat NemzetköziSzervezetének alapító

§c§ryája

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami

Prabhup§da (1896–1977) a gau¨¦ya vai¢£avizmus õsi

vallási hagyományát ismertette meg a nyugati világgal,

Krisna-tudat néven. 1966-ban alapította meg a Krisna-

tudat Nemzetközi Szervezetét. Vezetésével a szervezet

tíz év alatt §ªramákkal, iskolákkal és gazdálkodó kö-

zösségekkel rendelkezõ, világméretû misszióvá vált.

Írásai a védikus filozófia, vallás, irodalom és kultúra

igazi könyvtárát alkotják.

Krisna-völgy templomának oltárán

magyar állampolgárok minden év elején lehetõségetkapnak arra, hogy adójuk kétszer 1%-ával valamely egyházilletve társadalmi szervezet javára rendelkezzenek.

Kérjük, amennyiben egyetért törekvéseinkkel, adója 1%-ánakfelajánlásával támogassa Ön is a Magyarországi Krisna-tuda-tú Hívõk Közösségének hitéletét és karitatív munkáját.

Köszönjük mindazok segítségét, akik a korábbi években Kö-zösségünk javára rendelkeztek.

Kérjük, ne feledkezzen el az alapítványok számára felajánlha-tó második 1%-ról sem! A Védikus Kultúráért Alapítványadószáma: 18018318-1-14

Köszönjük támogatását!

T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :

03890389038903890389

A

3

Tartalom

© 2001 Vissza Istenhez MagazinMinden jog fenntartva.ISSN 1587-4362

A LAP MUNKATÁRSAI:Felelõs szerkesztõ: Manor§ma d§sa, Fõmunkatárs:Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦, Rovatvezetõk: Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦,¾ªvara K¥¢£a d§sa, L¦l§vat§ra d§sa, R§dh§n§tha d§sa, ¼y§m§ dev¦d§s¦, Olvasószerkesztõ: Tóth Gábor, Mûvészeti tanácsadó: MagyarZsuzsanna, Nyomdai elõkészítés: Sundara-r¡pa d§saKIADJA: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: vim@pamho.net

Bölcselet

Ki szereti Istent? 4

A négy szabály 6

Miért pont K¥¢£a? 8

Ki miért toleráns? 10

Tudás-formák

Az ezotériától a vallásig 12

Emberi törvények – isteni törvények 13

Játékos nyelvtörténet 14

Vallás és/vagy tudomány 16

A természet IQ-ja 17

Társadalmak

Szükség van-e templomokra? 18

Szent háború? 24

Lépések egy lelki társadalom felé 26

Kultúra

Az ételosztás ars poeticája 29

Levél Govardhanából 30

Egy kiállítás tárgyai 34

Élet-stílus

Látogatás Krisna-völgyben 32

Az édességek hazája 35

Esendõ katonák 36

Betekert szeretet 37

Ki volt Szargal Szing? 38

Kedves Olvasó!

A ma embere sokféle val-láshoz és sokféle szentírás-hoz fordulhat útkeresése so-rán. Felmerül a kérdés, hogymi a hasonlóság, illetve mia különbség az egyes vallá-sok között? Miért van szük-ség ennyiféle útra, és hamár ennyi van, melyiket vá-lasszuk?

Amikor a vallásról hal-lunk, általában hitet, hit-világot értünk alatta. Azember hite, vallási hovatar-tozása azonban megváltoz-hat. A Védák, India bölcsele-ti könyvei, a vallást nemhitként, hanem egy komple-xebb fogalomként értelme-zik. E fogalom alapvetõ jel-lemzõi nem csak egy-egyvallási felekezetre vonat-koznak, hanem minden hi-teles vallásban megtalálha-tóak.

Ezt a témát járjuk körbelapunk jelenlegi számában.

Olvashat még az ezoteri-kus tanokról, a templomokszükségességérõl, néhánykülönös magyar kifejezéseredetérõl, az amerikai ter-rortámadásról. A magazinoldalain egy interjút is ta-lálhat az ideális, lelki társa-dalomról.

Remélem, cikkeink izgal-mas és érdekfeszítõ idõtöl-tést jelentenek majd Önnek.Kellemes olvasást!

Manor§ma d§sa

A SZANSZKRIT SZAVAK KIEJTÉSE:A szavakat meghatározott rendszer szerint írjuk át latin betûsformába, mely lehetõvé teszi az olvasó számára a szavak helyeskiejtését. § - mint az á az akác szóban (kétszer olyan hosszú,mint a rövid a); e - mint az é az élet szóban; ¦ - mint az í azígy szóban; ¥ - mint a ri a karika szóban; c - mint a cs a cserépszóban; ch, jh, dh - mint a cs és a h együtt, a dzs és a h együttvalamint a d és a h együtt. Tehát a K¥¢£a szót Krisnának, aCaitanya szót pedig Csaitanyjának ejtjük.

4

Vissza Istenhez

K I S Z E R E T I I S T E N T ?

Ki szereti Istent?

BölcseletB Ö L C S E L E T

4

r¦la Prabhup§da: Mi az Isten-tudatot prédikáljuk. Isten, Õ Isten.

Nem keresztény, nem hindu, nem mo-hamedán. Mozgalmunk az istenszerete-tet prédikálja. Vagyis nem számít, mi-lyen vallást gyakorol valaki, csak az alényeg, hogy van-e szeretete Isten iránt.

A bh§gavata-dharma meghatáro-zása a következõ: sa vai pu°s§° parodharmo yato bhaktir adhok¢aje. Elsõosztályú vallás az, melynek követõi is-tenszeretõvé válnak. Nem az a fontos,hogy ki milyen vallást követ, hanemhogy megtanulta-e szeretni Istent.

Vendég: Tehát ti nem próbáltokmeg más vallású embereket áttéríteni?

¼r¦la Prabhup§da: Nem. Azt ta-nítjuk, hogyan kell szeretni Istent. Ezminden.

Vendég: De hát mi is ugyanezt tesszük.¼r¦la Prabhup§da: Igen, de meg

kell néznünk, hogy valaki Istent tanul-ta-e meg szeretni, vagy a kutyáját [an-gol szójáték: a God, Isten, visszafelédog, kutya – a szerk.]. Ha azt látjuk,hogy valaki csak a kutyáját tanulta megszeretni, abból tudhatjuk, hogy az egyhaszontalan vallás.

Vendég: És ezt honnan lehet tudni?¼r¦la Prabhup§da: Nézd meg,

hogy az illetõ Istent szereti-e vagy a ku-tyáját. Ennyi az egész. CaitanyaMah§prabhu ezzel kapcsolatban a kö-vetkezõket mondja:

yug§yita° nime¢e£a

cak¢u¢§ pr§v¥¢§yitam

ª¡ny§yita° jagat sarva°

govinda-virahe£a me

Yug§yita° nime¢e£a, azaz: „mindenpillanat tizenkét évnek tûnik”. Cak¢u¢§pr§v¥¢§yitam: „hull a könnyem, mint azápor”. A ªuny§yita° jagat sarvamszavak jelentése: „ó, mindent üresnektalálok”, a govinda-virahe£a me pedigazt jelenti: „Isten nélkül.” Így érez egyideális hívõ.

Vagy vegyük az istenszeretet egy má-sik ismérvét: bhakti¤ pareª§nubhavo

viraktir anyatra ca. Ha valaki megta-nulta szeretni Istent, akkor magától ér-tetõdõ módon elveszíti a ragaszkodásátaz anyagi élvezet iránt. Az istenszeretetés az anyagi világ szeretete nem férössze egymással. Jézus Krisztus soha-sem tanácsolta azt, hogy törekedjünkanyagi gyarapodásra vagy ipari fejlõ-désre. Õ mindent feláldozott Istenért.Ez a bizonyíték arra, hogy szerette Is-tent. Az Úr Jézus Krisztust sokszorbírálták. Azt is megparancsoltákneki, hogy hagyja abba a prédi-kálást. De Õ nemhagyta abba. Ezaz igazi isten-szeretet. Õmindent fel-áldozott.

A lé-n y e g

az, hogy az Úr Jézus Krisztus követõibizonyára szintén ezen az álláspontonvannak. Tehát ez alapján lehet eldönte-ni. Mi azt mondjuk, hogy az emberbármelyik vallás útját követheti. Mind-egy, hogy melyikét. Csak az a fontos,hogy tanulja meg szeretni Istent. Ez ami propagandánk.

Ha valaki komolyan eltökéli, hogyszeretni akarja Istent, akkor nem számít,hogy milyen módon fogja újraélesztenimagában ezt a szunnyadó szeretetet. Haaz ember jó matematikus akar lenni, nemszámít, hogy melyik kiváló egyetemenszerez diplomát. A diákok közül sokanpéldául külföldre mennek tanulni.

A következõ beszélgetés

1971. augusztus 14-én,

Londonban hangzott el.

¼

5

Tehát ha valaki szilárdan elhatároz-za, hogy megtanulja szeretni Istent, ak-kor nem számít, milyen módon sajátít-ja el ezt a mûvészetet. Nem jelenthetjükki, hogy „ó, ezt a mûvészetet csak ezenaz egyetemen tudom megtanulni”.Nem, bármelyik egyetemen meg lehettanulni. Mindegy, melyiken.

A mi elvünk tehát az, hogy megtanít-juk az embereknek, hogyan kell szeretniIstent. Azok jönnek hozzánk, akik Istentkeresik. Nem számít, hogy Amerikában,Oroszországban, Afrikában vagy Kanadá-ban élnek-e. Jönnek, és kész.

A módszer pedig egyszerû. ÉnekeldIsten szent nevét. Ha már ismered Istenvalamelyik nevét, akkor énekeld azt. Miezt prédikáljuk. Nem állítjuk, hogy fel-tétlenül „Krisnát” kell énekelned. Ha Is-tennek bármelyik nevét tudod, akkorénekeld azt. Ha pedig Isten egyik nevétsem ismered, akkor énekeld azt, ame-

lyiket mi is szoktuk, vagyis azt, hogy„Krisna”.

Az Úr Caitanya elmagyarázza, hogyIstennek vannak nevei, és minden nevé-ben valamennyi energiája teljes mérték-ben jelen van. Azt is elmondja, hogy Istenszent neveinek éneklése nincs nehéz ésszigorú szabályokhoz kötve. Bárki, bár-hol, bármikor, bármilyen körülményekközött énekelheti vagy ismételgetheti õket.

Az Úr Caitanya egyik versében ígyír: „Uram, Te kegyesen lehetõvé teszed,hogy pusztán szent neved éneklése általélvezhessem társaságodat. Én azonbanolyan szerencsétlen vagyok, hogy mégennek ellenére sem vonzódom hozzá.”

Mi arra oktatjuk a tanítványainkat,hogy énekeljék Isten szent neveit. Min-dig maguknál hordják az imaláncukat,és amikor csak tudják, a Hare K¥¢£a,Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare,Hare R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma,

Hare Hare mantrát éneklik. Mit veszít-hetnek ezzel? Még az idejük sem megykárba, mert amíg az utcán sétálnak,addig is énekelnek. Most például ittülök, és veled beszélgetek, de ha majdbefejeztük a beszélgetést, megint aHare K¥¢£át fogom énekelni.

Arra kérjük az embereket, hogy éne-keljék Isten szent neveit, de sajnos õknem hajlandóak erre. Ez nagyon szo-morú, hiszen az éneklés olyan egyszerûdolog. Nem kell hozzá templombamenni, de még a pokolba, vagy amennyországba sem – Isten szent nevétbármilyen körülmények között lehet is-mételni. De az emberek olyan szeren-csétlenek, hogy ennek ellenére sem fo-gadják el ezt az egyszerû igazságot. Pe-dig nem kerül semmibe, és veszítenisem lehet rajta semmit. S ha ráadásulmég a hasznunkra is válik, miért nepróbálnánk ki?

Draupad¦, a világirodalom legnagyobb terjedelmû alkotásának, az õsi indiaieposznak, a Mah§bh§ratának a hõsnõje. A páratlanul szép, mûvelt és intelligenshercegkisasszony a legenda szerint nem anyaméhbõl, hanem az áldozati oltár tüzé-bõl született azzal a küldetéssel, hogy egy félelmetes háború kirobbantó-okakénteszköze lehessen az Igazság gyõzedelmeskedésének az igazságtalanság felett. Igazihús-vér teremtés, aki bolondja a természetnek és a szép verseknek, aki boldogság-ra, szerelemre és megértésre vágyik, akit önfeláldozása a földi, profán szférából amítosz, a szentség síkjára emel.

Draupad¦ tudja, hogy az ember belsõ világában együtt van jelen az isteni jóságés a démoni gonoszság, és a szabad akaratán múlik, hogy hajlandó-e szembenézniönmagával, vagy pedig megfutamodva ettõl, önzõ és kábító élethazugságokba me-

nekül. A szent nem feltétlenül volt mindig szent. Attól lesz azzá, hogy megharcolja a maga harcát. Az egyes szám elsõszemélyben íródott regény nem más, mint a hercegnõ errõl tett önvallomása, melyben egyúttal a Mah§bh§rata izgal-mas eseménysora – egy érdekes irodalmi megoldásnak köszönhetõen – szubjektív módon, személyes átéltséggel eleve-nedik meg. Itt K¥¢£a-Isten nem magasztos Teremtõként, hanem a szenvedõ, tiszta lelkek segítõ jóbarátjaként jelenikmeg, s kíséri végig õket útjukon.

A híres orisszai írónõ világszerte több kiadást megért könyve, noha õsi forrásokból táplálkozik, a mai modern em-ber dilemmáit is ugyanúgy megfogalmazza. Biztos vagyok benne, hogy a magyar olvasó is értékes kincsekre talál majda regényben.

5

Könyvajánló Megrendelhetõ: Lál Kiadó, 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Telefon: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: lal@pamho.net

K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦ (Dr. Danka Krisztina)K¥¢£a-hívõ lelkész, irodalmár

Pratibha Ray

Áldozatra születtemEgy királynõ naplója

6

Vissza Istenhez

A N É G Y S Z A B Á L Y

A négy szabály

a valaki iskolába jár, tartania kellmagát egyfajta etiketthez: meg-

határozott módon kell öltözködnie, kö-vetnie kell bizonyos szabályokat. Hanem követi õket, nem fog tudni tanulni.Ha például magnózik az iskolában, ak-kor nem tud majd figyelni az órákon,ha pedig nem követi a tanagyagot, egyidõ után nem fogja érteni, hogy mirõlvan szó.

Ahhoz, hogy képesek legyünk meg-érteni a transzcendentális tudást, szin-tén úgy kell viselkednünk, hogy megfe-lelõen tiszta állapotba kerüljön a tuda-tunk. Az erkölcsi szabályok azértfontosak, mert tisztán tartják a tudatot.Ebben a befogadó állapotban meg tud-juk érteni azt a transzcendentális tu-dást, melynek révén megismerhetjükIstent, és képessé válhatunk arra, hogyszeressük Õt.

Ehhez azonban az kell, hogy ne kö-vessünk el olyan cselekedeteket, ame-lyek szennyezik a tudatunkat. A követ-kezõkben azt a négy egyszerû szabálytszeretném ismertetni, amit az avatottKrisna-hívõk követnek.

(1) Nem eszünk húst (beleértve ahalat is), tojást, gombát és hagymát.

Amit fogyasztunk, abból lesz a tes-tünk, s ez a tudatunkat is befolyásolja. Atigris azért viselkedik úgy, mint egy tig-ris, mert úgy eszik mint egy tigris.Ugyanakkor az õznek vagy a tehénnek,6

Vissza Istenhez

aki csak füvet eszik, egy másfajta, igenjámbor és szelíd természete van. Avédikus szentírások ezért azt hangsú-lyozzák – és Buddha is ezt tanította –,hogy m§ hi°sy§t sarv§ bh¡t§ni: él-jünk erõszakmentesen, azaz a lehetõ leg-kevesebb szenvedést okozzuk más élõlé-nyeknek. A Biblia is azt írja: „Ne ölj!” Ezegy nagyon általános vallási utasítás.

Akik jártak már vágóhídon vagy lak-tak vidéken, azok tudják, mit jelent le-vágni egy állatot. Rossz érzés részt ven-ni ilyesmiben, vagy akár csak látni isilyet. Miért? Mert szükségtelen erõsza-kot követnek el egy másik élõlény ellen.

A növények is élõlények, de különb-ség van a növények és az állatok között.Az állati lét fejlettebb létforma, mint anövényi. A ª§strák, azaz a védikusszentírások is különbséget tesznek köz-tük: „Ezt eheted, ezt pedig nem. Ez aminimális, ez viszont már több, mint aminimális erõszak.” De igazán tökéletestudatállapotba akkor kerülhetünk, havegetáriánus ételeinket is felajánljuk Is-tennek.

(2) Második szabályunk az, hogytávol tartjuk magunkat a szerencsejá-tékoktól, amelyek szintén kedvezõtlenmentalitást eredményeznek. Nyilván-való, hogy ebben a világban mindenIsten tulajdona. ¾ª§v§syam ida°sarvam. A ¼r¦ ¾ªopani¢ad elmagyaráz-za, hogy minden Istené, s ebbõl min-

denkinek csak annyit szabad használ-nia, amennyi a létfenntartásához szük-séges. Ami ezen túl van, azt nem szabadszemélyes célokra használni, hanem Is-ten szolgálatába kell állítani.

Illúzió bármirõl is azt gondolni,hogy a miénk. Amikor a világra jöttünk,nem volt semmink, és amikor elhagyjukezt a világot, akkor is üres kézzel távo-zunk. Ha szerencsejátékra pazarolnánkaz idõnket, az csak a kapzsiságunkat ésa hamis birtoklásérzetünket növelné,ugyanakkor elterelné a figyelmünket avalóban fontos célról, arról, hogy meg-ismerjük és szolgáljuk Istent.

(3) A harmadik szabály az, hogycsak gyermeknemzés céljából élünkszexuális életet.

Ha az embernek sikerül tökéletestudatállapotba emelkednie, akkor meg-érti, hogy nem egyenlõ a testével. Pará-nyi lélekként vagyunk ebben a testben,ami olyan, mint egy jól felépített gép. Atestet a lélek mozgatja, ami valójábanaz élet forrása.

Azok a cselekedetek, amelyek fokoz-zák a testtel való azonosulást, akadá-lyozzák a tiszta tudat kialakulását. Aszexualitás, ami annyira divatos mosta-nában, s amit gyakran összetéveszteneka szeretettel, csak erõsíti a test-tudatot.Manapság mindent a nemiség segítségé-vel reklámoznak: a cigarettát, a kocsit,a repülõutakat, a fogpiszkálót és még

A vallásos erkölcsi elvek valódi

célja az, hogy megtanuljuk szeretni Istent

Õszentsége ¼r¦la ¼ivar§ma Swami Mah§r§ja elõadása abudapesti Ady Endre Mûvelõdési Központban hangzott el.

BölcseletB Ö L C S E L E T

H

7

sorolhatnám. Ez azonban csak befedi atudatunkat. Ilyen alapokkal nem lehetmegérteni a transzcendentális tudást.

A védikus kultúra célja ezért az,hogy a minimálisra csökkentse a szexu-alitást. De mennyi a minimális? Az em-ber csak a saját feleségével, illetve férjé-vel lehet intim kapcsolatban. A nemiélet pedig kizárólag azt a célt szolgálja,hogy tiszta tudatú kisfiúkat és kislányo-kat hozzunk a világra. Nem olyanokat,akik véletlenül születtek, vagy csak ép-pen megúszták, hogy elvetéljék õket.Hanem olyanokat, akiket szeretettelnemzettek, és szeretettel fogadtak. Ez acélja a szexualitás korlátozásának. Kü-lönben a kéjvágy annyira felerõsödik atudatunkban, hogy akárhová nézünk,mindenben csak ezt fogjuk látni.

(4) A negyedik szabály pedig az,hogy semmiféle kábítószert nem fo-gyasztunk.

Ma már szinte lehetetlen felsorolniaz összes kábítószert, annyi van belõ-lük. Ezek különösen is olyan dolgok,amelyek megváltoztatják a tudatunkat.A tea, a kávé, a cigaretta, a drogokmesterséges módon stimulálnak, felpör-getnek, elkábítanak. És mi a hatásuk?

Hogy ismét elfelejtjük, kik vagyunk.Torzult tudattal élünk, és torzított mó-don látjuk az életet.

A védikus szentírások ezt a négyalapvetõ törvényt magyarázzák el.Ezek valójában nem lelki elvek, hanemmorális alapkövetelmények. A védikusirodalom szerint valaki akkor tekinthe-tõ igazán embernek, ha követi ezt anégy elvet. Ha nem követi õket, akkoremberi formája van ugyan, de a visel-kedése alapján nem lehet a civilizált lé-nyek közé sorolni.

Mindenki tudja azonban, hogy ezt azönfegyelmet nem könnyû megvalósítani.A leghíresebb védikus írásban, aBhagavad-g¦t§ban, K¥¢£a azt mondja,hogy „erõsödj meg egy magasabb, lelkiszinten”. Arjuna erre azt kérdezi: „Hogycsináljam ezt?” K¥¢£a pedig elmagyaráz-za: satata° k¦rtayanto m§°, yatantaªca d¥¨ha vrat§¤. „Mindig énekeld az Énnevemet. Ennek a transzcendentálishangvibrációnak óriási ereje van. Te pa-rányi lélek vagy, s mivel ilyen kicsi vagy,az anyagi világ pedig hatalmas, könnyena hatása alá kerülsz. Ha azonban mene-déket veszel ennél a transzcendentálishangvibrációnál, elég erõt kapsz ahhoz,

hogy meg tudd határozni, hogyan akarszélni, és képes leszel lelki irányba terelni azéletedet.”

Ezért jött el az Úr K¥¢£a ötszáz évvelezelõtt ¼r¦ Caitanya Mah§prabhuként, ésmutatta be az Úr szent neveinek közössé-gi éneklését: Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a,K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma,Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare. Is-tennek ezek a nevei ugyanolyan hatalom-mal bírnak és ugyanolyan erõteljesekmint Maga Isten, s át vannak itatva az Õösszes energiájával. Ezt bárki kipróbál-hatja, nem kerül semmibe. Ha megpró-báljuk naponta öt percig mondani a HareK¥¢£a mantrát, akkor érezni fogjuk, hogytisztul a tudatunk, ugyanakkor elég lelkierõt tudunk majd belõle meríteni ahhoz,hogy követni tudjuk az említett szabályo-kat, és mentessé váljunk a világi szennye-zõdésektõl és a kedvezõtlen befolyásoktól.

Ahogy kapcsolatba kerülünk atranszcendentális hangvibrációval, egy-re inkább képesek leszünk mûvelni atranszcendentális tudást, melynek se-gítségével meg tudjuk ismerni Istent.Ha pedig megismerjük Istent, úgy foko-zatosan megtanuljuk szeretni is Õt.Minden vallási elõírásnak ez a lényege.Így tudunk közelebb lépni a valódi sza-badság és Isten szent lakhelye felé.

Nagyon köszönöm a figyelmüket.

Hare K¥¢£a.

Hare K¥¢£a

Hare K¥¢£a

K¥¢£a K¥¢£a

Hare Hare

Hare R§ma

Hare R§ma

R§ma R§ma

Hare Hare

„A nézeteltérések és a képmutatás ekorszakában az Úr szent nevének ének-lése az egyetlen lehetõség a felszabadu-lásra. Nincs más út, nincs más út, nincsmás út.”

7

8

Vissza Istenhez

Miért pont

8

ómagam afféle mindenre kíváncsi lé-lekként botlottam a K¥¢£a-vallás kö-

vetõibe (vagy õk belém – ezt ma márnehéz lenne rekonstruálni). A személyestalálkozást követõen elolvastam néhánykönyvet a védikus filozófiáról (a Vissza-térés, illetve Az önmegvalósítás tudo-mánya címût). Egyáltalán nem mond-hatnám, hogy azonnal elfogadtam vol-na a bennük olvasottakat. Az viszontkétségtelen, hogy határozottan elkezd-

tek érdekelni azok akérdések, ame-lyekre e könyvekválaszt kínáltak.Kik vagyunk?Mi az élet célja?

Milyen kapcsolatáll fenn a test és a

lélek között? Mitörténik a halálután? Van-e Is-ten, és ha igen,akkor kiféle-

miféle?

Úgy is fogal-mazhatnék, hogy akönyvekbõl a kér-déseket fogadtamel, nem a válaszo-kat. Elõször a tudomány birodalmábanpróbáltam választ keresni az élet mi-benlétére, illetve a halál utáni lét kérdé-sére vonatkozóan. Meglepõdtem, merta tudomány nem tudott meggyõzõ vá-laszt adni arra a kérdésre, hogy mimaga az élet, azaz mi okozza a különb-séget az élõ (a tudatos) és az élettelendolgok között. Ugyancsak tanácstalan-nak találtam a biológia tudományát ahalál jelenségét illetõen. Az élet értelmé-rõl pedig végképp nem mondott sem-mit. A halálközeli élményekrõl olvasotttudományos beszámolók azonban meg-erõsítették azt a sejtésemet, hogy léte-zésünk folytatódik a halál után is, s atudatunk képes a testünktõl függetlenüllétezni és érzékelni. Ez nagyon hátbor-zongatónak tûnt, de mivel nem hagyottnyugodni, vallástudományi könyveketkezdtem el tanulmányozni. Szenvedé-lyesen kutattam, hogy kiderítsem: me-

lyik hit mit válaszol az élet végsõ kérdé-seire. Végigböngésztem néhány szentkönyvet is, amelyet a különféle vallásokhívei forgatnak. Kulturális hátterembõladódóan a kereszténységet viszonylagjól ismertem, bár nem voltam a vallásaktív gyakorlója. Elkezdtem összeha-sonlítani a különféle helyeken olvasot-takat, és közben folyamatosan ismer-kedtem ¼r¦la Prabhup§dának a K¥¢£a-tudatról szóló könyveivel is, például aBhagavad-g¦t§val (több mint két év teltel ezzel a spirituális tapogatózással).Végül is az a kérdés kezdett el érdekelni– sõt mondhatnám, kínozni –, hogyegyáltalán miért van annyi vallás? Egyolyan Isten képe derengett fel elõttem,aki különféle információkkal ésdezinformációkkal bombázza az embe-riséget, utána pedig kajánul nevet a vi-lág összezavarodott polgárain. Érdekel-ni kezdett, hogy mit mondanak a vallá-

Amióta K¥¢£a-hívõ szerzetesként élek (lassan már tízéve), ezt a kérdést intézték hozzám a leggyakrabban:„Annyiféle vallás van a világon, miért pont ezt válasz-tottad?” A kérdés teljesen jogos (bármely hit híveihez in-tézzék is), hiszen egy egyszerû vallási lexikonban istöbb tucat vallás leírásával találkozunk – e sokféleségláttán pedig az igazság legelszántabb kutatói is könnyenelbizonytalanodnak.

Krisna?

J

Vissza Istenhez

M I É R T P O N T K R I S N A ?BölcseletB Ö L C S E L E T

9

sok egymásról, hogyan dolgozzák felazt a tényt, hogy másféle felfogások isléteznek a sajátjukon kívül.

Ezen a téren kiemelkedõen világos-nak és józannak találtam a Bhagavad-g¦t§ véleményét (ez nem propaganda,tényleg így történt). A G¦t§ban K¥¢£aezt mondja: „Bárhol legyen a vallásgyakorlása hanyatlóban, s kerüljön fö-lényes túlsúlyba a vallástalanság, alá-szállok Én magam.” De miért mondanamást Isten a különféle idõkben és helye-ken? Erre a kétségemre ¼r¦la Prabhu-p§da e vershez fûzött magyarázataadott elfogadhatónak tûnõ választ: „Az,hogy az Úr csakis Indiában jelenhetmeg, nem helytálló feltételezés. Bárholmegjelenhet, amikor csak úgy kívánja.Minden inkarnációjában csupán annyitmond a vallásról, amennyit akkor az ottélõk adott körülményeik között megért-hetnek. A misszió azonban mindigugyanaz: az embereket az Isten-tudatfelé vezetni, s a vallás elveinek betartá-sára ösztönözni. Néha személyesen szállalá, néha hiteles képviselõjét küldi el fi-aként vagy szolgájaként, néha pedig,bár Õ Maga jön, valamilyen rejtett for-mában jelenik meg.” Logikailag le vol-tam fegyverezve. A leírás tökéletesen ér-telmezhetõvé tette a különféle vallások

egyidejû létezését. De ettõl még perszenem lettem „krisnás”. Nem eszik olyanforrón a kását. De az illata már meg-csapott – és nem volt olyan rossz.

Elmélet és gyakorlat

Természetesen néhány logikus gon-dolat nem elegendõ ahhoz, hogy az em-ber elkötelezze magát egy világszemlé-let mellett. Látogatásaim alkalmávalezért árgus szemmel figyeltem, hogyanélnek a K¥¢£a-hívõk, s gyanakvó elmé-vel a legkülönfélébb keresztkérdésekettettem fel nekik. A válaszokból és to-vábbi olvasmányaimból lassan kirajzo-lódott, hogyan mutatják be a vallásokata védikus szentírások. A vallás ereden-dõen az Úr törvényeit jelenti, s a vallá-sos elveket a szentírások írják le; a leg-részletesebben a védikus írások, melyeka Legfelsõbb Úrtól származnak. Adharma, vagyis a vallás elvei olyanok,mint egy használati utasítás: elõírják,hogyan „használjuk” emberi létünketúgy, hogy jelenlegi életünk után – ami-kor mint lelkek elhagyjuk a testünket –ne kelljen újra megszületnünk egyújabb anyagi testben, hanem visszatér-jünk Istenhez, a lelki világba.

Vizsgálódásom eredményeként arraa következtetésre jutottam, hogy avédikus írások minden általam ismertvallási iratnál több témával foglalkoz-nak, és ezeket a témákat egyedülállómélységben tárgyalják. Ugyan más val-lásokban is esik szó a lélekrõl vagy Is-tenrõl, de igazán sokat nem tudhatunkmeg róluk. A védikus leírások azonbanfilozofikusan, rendszerezetten és részle-tesen mutatták be a teológia mindenegyes témáját, és az Abszolút Igazságvégsõ formájaként a mindenkit vonzóK¥¢£át, az Istenség Legfelsõbb Szemé-lyiségét. Ez a transzcendentális tudásõsidõktõl fogva, tökéletes jellemû és tu-dású lelki tanítómesterek láncolatánkeresztül szállt alá napjainkig.

Ez persze még mindig lehetett vol-na csak „duma”. De azt láttam, hogyaz általam megismert K¥¢£a-hívõkmegalkuvás nélkül követik vallásukmagas erkölcsi mércéjét – és úgy tûnt,hogy az erõfeszítéstõl még a fogukat sekell nagyon csikorgatniuk. Sõt, kifeje-

zetten felszabadultnak és boldognaktûntek – különösen lelki vezetõjük (ké-sõbbi lelki tanítómesterem), ¼r¦la¼ivar§ma Swami Mah§r§ja. Rendkívülragyogó és tiszta személyiség, aki min-den kérdésre türelmesen, olykor humo-rosan válaszol, miközben egy szent em-ber maradéktalanul Istennek szentelt,önfegyelmezett életét éli.

A végsõ érv azonban természetesenaz volt a számomra, amikor részletei-ben is elkezdtem gyakorolni a K¥¢£a-tu-datot. Vegetáriánus lettem, és amikor aHare K¥¢£a mantrát énekeltem, egyszerúgy éreztem, mintha a szívem egyiksarka kilyukadt volna, és állott, koszoslé kezdett volna el folyni belõle (azóta iscsurog). A lelki élet gyakorlása pedighatározottan nagyobb boldogsággaltöltött el, mint bármi, amit azelõtt ta-pasztaltam.

Minden kedves olvasónak javaslom,hogy kezdje el saját kutatását az életvégsõ célja után, és találja meg magá-nak a K¥¢£a-tudatot, vagy ha úgy látjajónak, találjon meg valami mást. Csakkeressen, mert a tökéletes igazság utánikutatás az életünk legfontosabb célja. Avédikus írásokat összefoglaló Ved§nta-s¡tra így bátorít erre: ath§to brahmajijñ§s§. Most – amikor elértük az embe-ri létformát – az a kötelességünk, hogyaz Abszolút Igazságról érdeklõdjünk. Nemulasszuk el az emberi élet legfeleme-lõbb lehetõségét.

¾ªvara K¥¢£a d§sa 9

10

Vissza Istenhez

apjainkban, a nyugati civilizációglobalizálódásának éveiben az õs-

honos és „jövevény” kulturális jelensé-gek sokfélesége számos kérdést és kétsé-get vet fel. Bár az egységesülés folyama-tát viszonylag széles politikai éstársadalmi egyesítés kíséri, gyakran fo-galmazódnak meg olyan félelmek, me-lyek a különbözõ nemzetek, etnikumok,vallási csoportok sajátosságainak „be-darálódásától” tartanak, vagy épp el-lenkezõleg, úgy gondolják, hogy a sok-színûség tolerálása nem minden esetbenegyeztethetõ össze a helyi érdekekkel.

E cikk természetesen nem tisztázhatminden kérdést, ám néhány, a vallásitoleranciát érintõ szempont bemutatá-sával hozzájárulhat egy lehetséges kul-turális szintézis kialakításához. Egyilyen, kellõen széles társadalmi alapok-ra helyezett rendszer megalkotásánakszükségességét a hazai politikai közéleteseményei is igazolják – gondoljunkcsak a vallásügyi törvény módosításakörüli meglepõen heves vitákra. Sõt,akadnak olyan vélemények is, melyekelképzelhetetlennek tartják a sokszínû-ség megfelelõ kezelését egy arra alkal-mas szabályrendszer felállítása nélkül.Jörg Fisch svájci politológus így fogal-maz: „Illúzió azt hinni, hogy az ilyendöntési kényszerek a kulturálisprularizmus révén kiküszöbölhetõk avilágból. Ez csak akkor lenne lehetsé-ges, ha a különbözõ vallásfelekezetekhívõit és a különbözõ nyelvek beszélõitel lehetne különíteni egymástól, vagyisakkor, ha – a metaforák nyelvén szólva– Kolumbuszt vissza lehetne hozni Eu-rópába”.

A mérlegelés problematikája

Úgy tûnik, hogy az egyházak, illet-ve általában véve a vallás hivatalos, po-litikusi szintû megítélésében egy „me-lyik ujjamat harapjam meg” típusú ál-landósult zavar van jelen. A problémaakkor válik nyilvánvalóvá, amikor akormány megpróbál eleget tenni annaka részben társadalmi, de leginkább anagyobb egyházak részérõl megfogal-mazódó igénynek, hogy a vallásügyijogrendben jelenjenek meg az egyházakés felekezetek közötti, egyébként vitat-hatatlanul valós kvantitatív különbsé-gek, de közben ne sérüljön a polgári de-mokrácia eszméjével egyidõs vallássza-badság elve sem, azaz: a jogrendmaradjon semleges. Ez a feloldhatat-lannak látszó ellentét a felvilágosodás-nak a vallással, a kultúrával, a termé-szettel, sõt az egész világgal kapcsolatosfelfogásában gyökerezik. Ez a moderneszme végsõ soron a mai kor polgáritársadalmainak közös, és a legnagyobbkonszenzussal támogatott ideológiája.Tekintsük most át röviden ennek a gon-dolkodásnak néhány, a vallásra vonat-kozó állítását.

Az intoleráns toleranciaideológiája

Jóllehet a felvilágosodás, majd a 19.századi ideológiák gyökeres változáso-kat hoztak a nyugati kultúrába, a val-lás, a vallásosság továbbra is fontos ré-sze maradt az emberi életnek. Az új de-mokrácia liberalizmusa – a franciafelvilágosodás sokszor türelmetlen meg-

Ki miérttoleráns?N

Vissza Istenhez

K I M I É R T T O L E R Á N S ?BöcseletB Ö L C S E L E T

11

�fogalmazásaival szemben - egyre békü-lékenyebb hangnemet ütött meg a val-lással kapcsolatban: elfogadták, hogyaz embert vallásos hite is segítheti ab-ban, hogy a társadalom hasznos, kezel-hetõ polgárává váljon, s elérje az élethumanista értelemben vett tökéletessé-gét. A vallás elfogadható, ha nem Istenmegfellebbezhetetlen parancsának, ha-nem az emberi kultúra egyik formájá-nak tekintjük. Érdekes, hogy a kultúrafogalma a maga teljességében a 18.század vége felé bontakozik ki. Eszerinta kultúrát az ember hozza létre, aki va-lójában ettõl válik Emberré. Ettõl azegyébként jelentõs retorikai változástólfüggetlenül a vallási meggyõzõdést to-vábbra sem illik összekeverni a tudo-

Ha a lelki élet hagyományainak egy másfajta érté-kelésére vagyunk kíváncsiak, ésszerû magukhoz a tra-díciókhoz fordulni. A védikus szentírások érett gyü-mölcsének is nevezett ¼r¦mad Bh§gavatam a valláslényegét a következõképpen határozza meg egyik ver-sében: “Az emberiség legmagasabb rendû hivatása(dharmája) az, amelyik által az ember eljuthat atranszcendentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadószolgálatig. Ennek az odaadó szolgálatnak töretlennekkell lennie, valamint mentesnek minden indítéktól,hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak.”(Bh§g.1.2.6.)

A következõkben pontokba szedjük a fenti állítástartalmi elemeit, és megpróbáljuk igazolni, hogy emeghatározás anélkül mutat rá a vallási jelenségek kö-zötti minõségi különbségekre, hogy ezt alkalmazva azember fundamentalistává válna.

Ennek a vallásnak a gyakorlása az emberi élet lé-nyege. A dharma szó használata az eredeti szanszkritszövegben az emberi léttel való elválaszthatatlan kap-csolatra utal. Az ember tehát a vallással mint legfonto-sabbal semmilyen történelmi tapasztalat vagy érv-rendszer hatására nem szakíthat. Ha ezt mégis megte-szi, azzal lemond a kozmikus hierarchiában a számárafenntartott helyrõl, és arra kárhoztatja magát, hogy azállati fajokhoz hasonlóan kizárólag az evés–alvás–pár-zás–védekezés problémakörére korlátozódjon az élete.

A vallás gyakorlásának valódi célja az Isten irántiszeretet elérése, mely a Neki végzett szeretõ szolgálat-ban mutatkozik meg. A szanszkrit szövegben szereplõ

mánnyal, és a közgondolkodás, illetve apolitika is csak módjával hivatkozhatrá. Ahogy mondani szokták: „hinni atemplomban kell”.

A vallás nem Isten szava, hanem„kultúra”, az ember partikuláris hitei-nek történelmi feltételekhez kötött for-mája, egyfajta illúzió. Napjaink vallásitoleranciájának központi elve lényegé-ben az, hogy miért és milyen alapontennénk bántó módon különbséget azillúziók között? Látszólag kitárt karok-kal fogadja a lelki élet különféle megje-lenési formáit, de ugyanabban a pilla-natban el is utasítja valamennyit. Érde-kes módon a vallások képviselõinekökumenizmusa is gyakorta hoz ehhezhasonló végköveztetéseket, hiszen az

„egy az Isten” típusú megközelítések-ben valójában az Abszolút jellegzetessé-gektõl és személyes vonásoktól mentesformája tükrözõdik vissza. Ennek az ál-láspontnak a modern szószólói hajlanakarra, hogy a személytelen Abszolútraépülõ hitüket a társadalmi és kulturálisrelativizmus újkeletû formáival ötvöz-zék, s emiatt a vallásos élet minden ésbármilyen formáját egyenlõen érvé-nyesnek fogadják el. Annak ellenére,hogy e megközelítés nem igazán alkal-mas a hitélet sokszínû jelenségeinektárgyilagos értékelésére, sokan mégisnyitottak az ilyen liberalizmusra, ne-hogy azzal vádolják õket, hogy a sza-lonképtelen vallási fundamentalizmushaladásellenes elveit vallják.

adhok¢aja szó Istenre mint a végsõ metafizikai Igaz-ságra, minden ok eredeti okára utal.

A tökéletes odaadásnak mindig meg kell nyilvánul-nia az ember életében, és valamennyi tevékenységét átkell hatnia. Nem korlátozódhat mondjuk a hét bizo-nyos napjának bizonyos szakában, egy bizonyos temp-lomban végzett tevékenységre és eltöltött idõre.

Isten szeretetének a tökéletesség szintjén mentes-nek kell lennie minden önzõ motivációtól. A tökéletesvallást nem gyógyulásért, a világi szenvedés megszû-néséért vagy a transzcendenssel való misztikus egységeléréséért gyakorolják. Az Isten iránti szeretetet Istenmindenkit vonzó, személyes tulajdonságai váltják ki.

A tökéletesen gyakorolt vallásnak teljes elégedettsé-get és az anyagi világ körülményeitõl való abszolútfüggetlenséget kell adnia az embernek.

E szempontok figyelembevételével mindenki elvé-gezheti a vallások (akár saját vallása) kritikai vizsgá-latát. Észreveheti és értékelheti a saját és mások vallá-sában rejlõ pozitív elemeket, illetve okulhat azok jó ésrossz gyakorlataiból, s a vallási paletta különféle jelen-ségeit a fenti elvekhez való közelségük alapján intole-rancia, azaz szûklátókörûséggel és világi érdekkel ter-helt elfogultság nélkül rangsorolhatja.

L¦l§vat§ra d§sa

Van más megközelítés?

12

Vissza Istenhez

Az ezotériátólAZ EZOTÉRIÁTÓL A VALLÁSIGTudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

Az ezotéria eredete

Ezotéria alatt azokat a régebbi ko-rokban keletkezett tudásrendszereketértjük, amelyek kizárólag a beavatottakszámára voltak hozzáférhetõek. Az em-beri lét alapkérdéseivel foglalkoztak, ésaz emberi sors alakítására kínáltak töb-bé-kevésbé hathatós technikákat. Etechnikáknak azonban kizárólag egykomoly próbatételt jelentõ beavatási

a vallásigNew age, Vízöntõ-kor, ezotéria. Gyakran

használt fogalmak manapság, amelyekkel

egyre többen jellemzik alternatív világné-

zetüket és életmódjukat. De mi is e szavak

eredeti jelentése?

Vissza Istenhez

szertartással lehetett birtokába jutni,mivel a tudás átadói tisztában voltakvele, mekkora felelõsség mások sorsábabeavatkozni. Így hát csak azokat hatal-mazták fel e tudással, akik tanúságottettek szellemi és erkölcsi alkalmassá-gukról.

Ilyen újrafelfedezett ezoterikus tu-dásrendszer például az asztrológia, akabbala és a ji-csing.

Az ezotéria korunkban

A nyugati asztrológia korunkat Newage-nek (Új kor), más szóval Vízöntõ-kornak nevezi. Ez a korszak nem más,mint a 25 920 éves Nagy Napév-ciklus2160 éves világhónapjai közül a Vízön-tõ-hónap, amely, egyes mértékadó szá-mítások szerint, 1793-ban kezdõdött. AVízöntõ hónapja egy olyan korszak,amelyben katasztrófákon keresztül ve-zet az út az emberiség és az egész Földgyökeres átalakulásához. A rengetegszenvedés végül meghozza gyümölcsét:az emberiség magasabb tudatosságiszintre lép, s megvalósítja az „Arany-kor” ideális társadalmát. A maiezoterikusok és „new-age-esek” úgy te-kintenek magukra, mint akik már emagasabb tudatossági szinten élnek, smásoknak is segíteni akarnak abban,hogy felemelkedhessenek ide.

VII.

Ezotéria és vallás

Az eredeti ezoterikus tanok mind-egyike szervesen kapcsolódott egy val-lásos – exoterikus, azaz mindenki szá-mára hozzáférhetõ – világszemlélethez,amely világosan kijelölte az emberi lé-tezés célját és értelmét. Napjainkezotéria-felfogása azonban lehetõségetnyújt arra, hogy a különbözõ tudás-rendszereket egyszerre használják. Avallásokból való szabad szemezgetésselpedig új vallás jön létre: a szinkretiz-mus.

Vajon miért van szükség erre az újfelfogásmódra? Az õsi vallásokkal ellen-tétben az új ezotéria-felfogás nem Istenthelyezi a középpontba, hanem az ezo-terikus embert, vagy – eufemizált for-mában – az emberiség felemelkedését;az élet céljának pedig a Földön elérhe-tõ minél nagyobb boldogságot tekinti,és ehhez az érzéki élvezet minden for-máját kívánatosnak, sõt, néha egyene-sen elegendhetetlennek tartja. Így leg-inkább azok a vallások kerülnek be azúj ezoterikus panteonba, melyekben Is-ten szerepe csekély, és leginkább egyemberi vágyteljesítõ automatához ha-sonlít. Ebbõl a szempontból különösenvonzóak az imperszonalista vallások,melyek Istent személytelen energiakéntképzelik el, az embert pedig egy olyanlényként, amely tudatossági szintjénekemelésével egyesülni képes ezzel az

13

rendszer, melyet hívõje köteles elfogad-ni. Az ember választhat e rendszerekközött, ám korlátolt értelmi képességeimiatt ahhoz nincs joga, hogy át- illetveösszegyúrja azokat.

¼r¦la Prabhup§da a vallás célját ígyfogalmazta meg: „A vallás nem vallásIsten nélkül, mert a vallásos elvek köve-tésének célja a Legfelsõbb Igazság éshozzá fûzõdõ kapcsolatunk megismeré-se… A civilizált emberi életforma arraszolgál, hogy visszanyerjük elveszett tu-dásunkat a Legfelsõbb Igazsághoz, azIstenség Személyiségéhez, a mindenha-tó ¼r¦ K¥¢£ához fûzõdõ kapcsolatunk-ról.” (részlet a Bhagavad-g¦t§ 7.15 ver-séhez fûzött magyarázatból)

Mah§r§£¦ dev¦ d§s¦

ajon szükségünk van-e törvények-re? Szabadságunk korlátai vagy ép-

pen biztosítékai ezek? A legtöbb vallásszerint valójában egyetlen törvény léte-zik: „szeresd Istent!”, minden más mo-rális és egyéb magatartásforma ebbõlkövetkezik. Ha valaki szereti Istent, ak-kor szereti annak teremtményeit is: atöbbi embert, az állatokat, a tengere-ket, a fákat, tudja, hogyan dolgozzon,mit egyen, hogyan nevelje a gyermekét.Amikor az egyetlen törvény értelme el-homályosul, akkor íródnak Indiában a

védikus szentírások, s akkor ballag felMózes is a Sínai-hegyre, hogy hónaalatt a kõtáblákkal elhozza a tízparan-csolatot. A nép azonban méltatlanko-dik: túl nehéz a törvényeket betartani, sengedményeket kérnek. A Védákat többrészre osztják, hogy az emberek sajátmegértési szintjüknek megfelelõen,részletesebb útmutatások segítségévelfokozatosan lépkedhessenek a lelkimegtisztulás útján, Mózes pedig dühö-sen összetöri a kõtáblákat, s az egy, il-letve tíz helyett ad az embereknek száztörvényt. Az elv mindkét esetbenugyanaz: „Ha nem tudjátok ezt, akkorlegalább ezeket tartsátok be, de törvénynélkül nem élhettek. Minél inkább kike-rül Isten a látókörötökbõl, minél többkompromisszumot köttök a materiálisvilággal, annál több szabályra vanszükségetek.” Elgondolkodtató, hogy atörténelem során azóta nemcsak hogyszáz, de százszor száz, sõt milliószormillió paragrafus született – s ma még-is a joghézagok világában élünk. Az er-kölcs állandóan kicsúszik a kezünk kö-

II.

IV. Krisna-völgyiNyári Egyetem

V

Emberi törvények –isteni törvények

§zül. A kínai bölcs, Lao-ce így írja le afolyamatot: „Amikor elvész az út, meg-jelenik az erény, amikor elvész az erény,megjelenik az erkölcs, amikor elvész azerkölcs, megjelenik a jog, amikor elvésza jog, megjelenik a társadalmi szokás. Aszokás csak az erkölcs külsõ oldala, s ahanyatlás kezdetét jelenti.” Minden õsihagyomány egyetért abban, hogy a tör-vények nem arra valók, hogy korlátoz-zák, hanem hogy vezessék az embertvalódi szabadságának, boldogságánakelnyerése felé.

Június utolsó hétvégéjén a somogy-vámosi Krisna-völgy vendégeiként errõlés ehhez kapcsolódó dolgokról beszél-getett többek között Vekerdy Tamás ésPopper Péter pszichológus, Heller Ágnesfilozófus, Laár András elõadómûvész és¼ivar§ma Swami K¥¢£a-hívõ lelkész akülönbözõ vallások teológusaival, jogá-szokkal, biológusokkal, fizikusokkal,valamint az egész ország területérõl ér-kezõ háromszáz egyetemistával, gon-dolkodó honpolgárral.

K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦ 13

energiával. Felfogásuk szerint tehát azember Istenné válhat, és még érzékiboldogságát sem kell terhes lemondá-sokkal kockáztatnia, vagy egóját azzalaz elképzeléssel megaláznia, hogy léte-zik egy olyan, korlátlan hatalommal éstökéletességgel rendelkezõ személyes Is-ten, akivel nem kerülhet egy szintre.

A vallás célja

Vajon hitelesnek tekinthetõ-e egyilyen eszme? A személyes Istenben hívõvilágvallások – a hinduizmus vaisnavaága, a kereszténység, az iszlám – szent-írásai alapján semmiképpen sem! A val-lás eredete a Transzcendens, a Legfel-sõbb Igazság. Minden hiteles vallás egy

Ha szeretne tájékoztatást kapni a jövõ évi Nyári Egyetem programjáról, írjon a következõ címre:

MKTHK-Bhakti 1286 Pf. 18. Tel.: (1) 212-3173

További információk olvashatók a szervezõ, a Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskola honlapján: www.krisna.hu/bhakti

14

Vissza Istenhez

JátékosA nyelv: kulturális

találkozások lenyomata

A nyelv állandóan változik, az új in-formációk, hatások úgy rakódnak rá,mint az évgyûrûk a fára. Ahogy a régészegy adott kor éghajlati viszonyaira kö-vetkeztet a fák törzsének elemzésébõl,úgy a nyelvtörténész az egyes kifejezé-sek, hangtani változások vagy másnyelvi jegyek történetébõl következtetarra, hogy a nyelv milyen õsi üzenetetõriz, illetve egy-egy kifejezés, szólás mi-kor, hol, s hogyan kerülhetett e közöskincsestárba. Ahogy az emberek, úgy anyelvek is folyamatosan kommunikál-nak egymással. Ezen találkozások em-lékét õrzi anyanyelvünk is.

A bevezetõben említett két magyarszólás eredetét még nem tárták fel. Erreén sem vállalkozom, csak jelezni szeret-ném, hogy mindkettõre magyarázatottalálunk az indiai kultúrkörben. Érde-mes tehát kelet felé indulni, akár egyrövid intellektuális kirándulás erejéig is,hiszen mind a fény, mind a magyarnép, s vele együtt anyanyelvünk is on-nan jön.

Tejben-vajban füröszteni

A tejben-vajban fürdetés egy K¥¢£a-hívõnek óhatatlanul az indiai abhi¢eka-szertartást juttatja eszébe. Erre a für-

detési ceremóniára sor kerülhet a királyfelszentelésekor (valószínûleg enneknyugati megfelelõje a keresztény ural-kodó felkenése), illetve akkor is, ha agyerek eléri az egyéves kort. Azabhi¢eka-szertartás legfontosabb hely-színe mégis a hindu templom, mivel azitt található istenszobrokhoz fûzõdõ je-les ünnepek egyik fontos része a fürde-tés. Az istenszobrok fürdõvize vizet, te-jet, gh¦t (tisztított vajat), mézet, jog-hurtot és más összetevõket tartalmaz.Az istenszobrokat tehát valóban tejben-vajban fürdetik híveik.

Az abhi¢eka Istennek végzett köz-vetlen szolgálat, melyben az Iránta ér-zett szeretet nyilvánul meg. A fürdetéssorán látszólag Isten egyik megmintá-zott formája tisztul meg, valójábanazonban a fürdetõ, a szolgálatot végzõszemély, hiszen minden megtisztul, ami

a szolgálat által kapcsolatba kerül aLegfelsõbb Személlyel, akinek egyik jel-lemzõje az, hogy a makulátlan tisztaságforrása. Ez a „tejben-vajban fürdetés”misztériuma.

Isten lába: a legfõbbszerencse forrása

A szolgálat másik formája az, ami-kor Isten vagy tiszta képviselõje, a lelkitanítómester lábánál („lótuszlába me-nedékében”) végzünk szolgálatot. A lábérintése egyrészt alázatossá tesz, hiszemlékeztet valós – szolgai – helyze-tünkre, másrészt – a fürdetéshez ha-sonlóan – tisztít, mivel könnyíti azévek, életek alatt ránk rakódott, bûnöstettekbõl eredõ visszahatások terhét. Avédikus szentírások elmondják, hogy azÚr lótuszlábánál Lak¢m¦ Dev¦, a Sze-rencse Istennõje végez állandó szolgála-tot. Aki megérintheti Isten lábát, az –felismerve saját helyzetét – személyeskapcsolatba kerül az Úrral, s ennekeredményeképp elnyeri a Szerencse Is-tennõjének kegyét.

Az tehát a legszerencsésebb, akiszolgai szeretettel fordul Istenhez,hiszen ezzel fel tudja adni hamis büsz-keségét – ezáltal kegyükbe fogadjákmajd az Úr tiszta hívei, például Lak¢m¦Dev¦ is.

Nagyon szereti, tejben-vajban füröszti...; Ó, nagyonszerencsés, megfogta az Isten lábát! – szoktuk mon-dani. De vajon miért jó annak, akit tejben-vajbanfürösztenek? S miért szerencsés valaki, ha épp Istenlábát fogja meg? Oly régi mondások, gondolhatnánk,melyek eredete számunkra már megfejthetetlen. Járjunkutána, hogy valóban így van-e!

nyelvtörténet

Az abhi¢eka

Istennek végzett köz-

vetlen szolgálat, mely-

ben az Iránta érzett

szeretet nyilvánul meg.

Vissza Istenhez

J Á T É K O S N Y E L V T Ö R T É N E TTudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

15

Örömkönnyek Isten lábánál

Láttuk, hogy e két, gyakran hasz-nált magyar mondás milyen mély böl-csességet, õsi misztériumot rejt magá-ban. A fürdetés és az Isten lábánál vég-zett szolgálat összefonódásának széppéldája Brahm§nak, univerzumunkurának és K¥¢£ának, az Istenség Legfel-sõbb Személyiségének találkozása. Vé-gezetül álljon itt ennek leírása a¼r¦mad-Bh§gavatam alapján:

„Brahm§ a földre borult, homlokai-val megérintette az Úr K¥¢£a lótuszlá-

A Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskolával kapcsolatos információk:Szabó Csilla (A¢±a-sakh¦ dev¦ d§s¦), Telefon: (1) 212-6270, 212-2862, e-mail: szcsoli@ludens.elte.hu

A fõiskola célja

Mindenkit szeretettel várunk aBhaktivedanta Hittudományi Fõiskolán,aki elhivatottságot érez magában ahhoz,hogy megértse saját helyzetét és a világ-hoz való viszonyát. Az oxfordi Centre forVaishnava Studies után ez az elsõ elis-mert felsõoktatási intézmény Európá-ban, ahol a nyugati és az õsi, védikustudományos elvárásoknak egyaránt meg-felelõ elméleti és gyakorlati tudásban ré-

szesülhetnek a hallgatók a hin-duizmus egyik legelterjettebbága, a vai¢£avizmus megis-merésén keresztül.

A Bhaktivedanta Hittu-dományi Fõiskola nappali éslevelezõ tagozatán vai¢£avateológusképzés keretében ajelentkezõk megismerhetik avédikus irodalom esszenciá-jának tartott szentírások filo-zófiáját, elsajátíthatják a tu-dományos megismerés õsi

indiai és modern nyugati módszereit, ésmindezek birtokában megreformálhatjáksaját életüket a tanulás–tudás–megvalósí-tás hármas elvét követve.

A fõiskola megalapításáról

2001 szeptemberében indult aBhaktivedanta Hittudományi Fõiskolaelsõ, kísérleti évfolyama az Oktatási Mi-nisztérium és a Magyar AkkreditációsBizottság elvárásai szerint készített intéz-ményi dokumentáció alapján. A tanintéz-ményt alapító Magyarországi Krisna-tu-datú Hívõk Közössége és az említett álla-mi intézmények célja egy államilagelismert fõiskola létrehozása, melynekhallgatói állami juttatásokat, diákigazol-ványt, tanulmányaik elvégeztével pedig(a nappali tagozatosok) vai¢£ava teoló-gusi, illetve (a levelezõ tagozatosok)vai¢£ava hitoktatói diplomát kapnak.

Amennyiben az állam képviselõi el-fogadják az oktatás körülményeit éstartalmát, akkor az elsõ végzett évfo-

lyammal, azaz négy év múlva sor kerüla hivatalos elismerésre. A 2001-benvárható sikeres elõakkreditáció eseténhallgatóink már jövõ félévtõl részesül-hetnek az állami fõiskolai hallgatóknakjáró juttatásokban.

Az oktatás rendjérõl

A fõiskola 4 éves, félévenként 12 he-tes, nappali tagozaton heti 3 napos, le-velezõ tagozaton minden harmadik hé-ten 1 napos oktatási rendszerben mû-ködik. A képzés fõ tudományterületei akövetkezõk: 1. A bengáli vai¢£avizmusforrásai; 2. A bengáli vai¢£avizmus tan-rendszerének tudományos megismeré-se; 3. Kultúra- és társadalomismeret; 4.Szertartástan és hitgyakorlat.

A fõiskola minden olyan érdeklõdõszámára nyitva áll, aki szeretné elsajá-títani a hinduizmus legelterjedtebbágának filozófiáját, világképét, s meg-szerzett tudását a mindennapokban isszeretné kamatoztatni.

Új vallástudományi központA BhaktivedantaHittudományi Fõiskola

„Sok ezer ember közül talán egy ha

akad, akit érdekel annyira a transz-

cendentális önmegvalósítás, hogy

megpróbálja megérteni, mi az én, mi

a test, és mi az Abszolút Igazság.”

(Részlet ¼r¦la Prabhup§da a Bhagavad-g¦t§ 7.3 verséhez fûzött magyarázatából.)

bát, és eksztatikus sírásáról azt mond-hatjuk, hogy K¥¢£a lótuszlábánakabhi¢eka-fürdõszertartását végeztevele… Brahm§ a könnyeivel mosta megK¥¢£a lábát, … s könnyei megtisztul-tak. Amint megjelenik a bhakti (az Is-tennek végzett tiszta odaadó szolgálat),minden megtisztul”. (Részlet ¼r¦laPrabhup§da a ¼r¦mad-Bh§gavatam10.13.62 verséhez fûzött magyarázatá-ból.)

R§dh§n§tha d§sa

16

Vissza Istenhez

16

mányos kutatás tehát alapvetõen szub-jektív;

– a természet leigázása túl jól sike-rült, s félõ, hogy tudományos manipu-lálása visszafordíthatatlan.

Mindezek fényében nem tartható a19. századi tudományfilozófiai rend-szer, s ezt nem is tudták még pótolni:korunk uralkodó világmagyarázata te-hát nem rendelkezik filozófiai alappal.Azok az ismérvek tehát, melyekkel avallással szembeni felsõbbrendûségétbizonyította, ma már nem tarthatóak. Atudomány éppúgy hitrendszeren ala-pul, mint a vallás, nevezzék azt akárparadigmának, akár dogmának. Ez ahitrendszer pedig éppúgy meghatároz-za a tudósnak a világról alkotott képét,mint a hívõét. Megismerésünk tehátszubjektív, alapja pedig a tudatunk.Eszerint a tudós és a vallásos emberegyaránt hívõnek tekinthetõ.

R§dh§n§tha d§sa

Nyugaton a 18. századi felvilágosodás során a vallásos megközelítés

háttérbe szorult a tudományossal szemben. A 19. században megve-

tették a diadalmas tudomány filozófiai alapjait. A 20. században a

tudomány által felvázolt jövõ egyre elérhetetlenebbnek tûnt, s annak

ellenére, hogy a modern tudomány kizárólagosságot követelt magá-

nak, mind többen ábrándultak ki belõle. Most, a 21. század elején a

két tudásforma összebékítése válik egyre vonzóbbá.

A MEGISMERÉS ÚTJAI

A megosztás ideológiája

A 19. századi fejlõdésfilozófia meg-határozó alakja, Hegel, három egymástkövetõ kort különített el az emberiségszellemtörténetében: a vallásost, a me-tafizikait és a tudományost. Ez a felosz-tás nemcsak alacsonyabb rendûnek te-kintette a vallást, de kizárásos viszonythatározott meg vallás és tudomány kö-zött. Bár Hegel kora óta sokat változotta világ, ez a megközelítés a mai napigmeghatározó a nyugati gondolkodásban.

Hasonló szerepet játszik Hegel kor-társának, Comte-nak a tudományfilo-zófiai alapvetése is. Eszerint a tudomá-nyos megismerés a kísérletekbõl levonttapasztalaton alapul, melynek köszön-hetõen a természet vizsgált részérõl ob-jektív bizonyosságot szerez, s ezáltal el-éri célját: biztosítja az ember uralmát atermészet felett. A vallás ezzel szembenaz ismeretlen eredetû szentírásoknak ahívõ által adott magyarázatán alapul,azaz szubjektív, következésképp alacso-nyabb rendû.

A szintézishez vezetõ út

A viharos 20. század eseményei és atökéletes tudományfilozófia kialakításá-nak kudarca megingatta a tudományosmegközelítésmód egyedül üdvözítõ vol-tába vetett hitet. A 19. századi alapve-téssel kapcsolatban a következõ fenn-tartások fogalmazódtak meg:

– ha a tudomány csak a kísérlettelbizonyítható bizonyosságot kutatja, ak-kor rögtön a vallásos megközelítés felémozdul, amint olyan kérdésekben foglalállást (a világegyetem születése, az életkialakulása stb.), melyek túlmutatnak alaboratóriumi kísérletek hatáskörén;

– a tudományos megközelítés nemlehet objektív, mivel a megfigyelést, sfõleg annak értelmezését a tudós-társa-dalom által elfogadott szabályrendszer(paradigma) határozza meg. Mivel aparadigma a kutatások elõrehaladtávalváltozik, a tudós is ennek függvényébenítéli meg a vizsgált jelenséget. A tudo-

Vallástudományés/vagy

Vissza Istenhez

V A L L Á S É S / VA G Y T U D O M Á N YTudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

17

Tudás-formák

17

ivilizációnk értékrendszerét szinteteljes egészében a modern tudo-

mány határozza meg. A tudományt pe-dig az anyagelvûség jellemzi, s azt felté-telezi, hogy az anyagon kívül nem léte-zik más, s az egész világ, a benne élõélõlényekkel együtt, csupán anyagbóljött létre. Mióta a vallást nem tekintik amegismerés hiteles formájának, az er-kölcsi normák is háttérbe szorultak,szabad utat engedve a fogyasztói társa-dalom önzõ és kizsákmányoló életfor-májának. A vallásos megismerés trón-fosztásában döntõ szerepet játszott azevolúció elméletének kidolgozása és el-terjesztése.

Az evolúció elméletében rejlõ szá-mos ellentmondást megvizsgálva azon-ban könnyen beláthatjuk, hogy e teóriaelfogadása sokkal nagyobb hitet és kép-zelõerõt igényel, mint Isten létének afeltételezése. Bizonyíték gyanánt néz-zünk meg egyet az evolúciós fejlõdéselméletét döntõen megkérdõjelezõ, sok-sok példa közül. Az állatvilágban megfi-gyelt alábbi viselkedésformát a hama-rosan megjelenõ, A természet IQ-jacímû könyvbõl választottuk.

Bölcs vadászok

A természetben számos olyan állat-tal találkozunk, mely önmagát álcázva,egy adott testrészének csaliként való al-kalmazásával vonzza magához a zsák-mányát. Tökéletes példája ennek amélytengeri horgászhalak közé tartozógyökérszakállú horgászhal (Linophrynearborifera), amely 750 méternél mé-lyebben él, ahova már nem jut le a fény.A szája fölött egy különös, vékony nyúl-vány nõ ki a fejébõl, melynek kiszélese-dõ vége zölden izzik. Ez a hal szokatlanmódon viselkedik: nem úszik a zsákmá-nyai után, nem üldözi õket. Éppen el-lenkezõleg: egy helyben várakozik, és afejébõl kinövõ világító bóbita mozgatá-sával csalogatja magához a zsákmányt.Türelmesen vár, amíg a „bóbita” fényé-tõl odavonzott, gyanútlan, apró halkönnyû zsákmányává nem válik: ami-

kor a tõrbe csalt áldozat már megfelelõközelségben van, gyors mozdulattal be-kapja.

Mire tanítanak a halak?

A fenti esetben egy összetett szervvesz részt csalétekként a táplálékszer-zésben. Eme funkcióját viszont csak je-lenlegi, teljesen „kész” állapotában ké-pes ellátni – egy elképzelt „kezdeti stá-diumban” erre alkalmatlan lenne. Tehátegészében (nem lépcsõzetesen, hosszúidõ alatt) kellett megjelennie, mert fél-kész állapotban nem jelentett volna aszelekciót pozitívan irányító elõnyt ahordozójának. Ráadásul hiába lenne je-len teljes egészében a táplálkozás soráneszközként használt szerv – a használa-tához egy teljesen egyedi viselkedésimintázat is tartozik. E viselkedési sémanélkül pedig a szerv szintén hasznave-hetetlen lenne. Annak az esélye pedig,hogy ez az állat a mostani táplálkozásá-hoz használt viselkedési formával, plusz

az ahhoz szükséges anatómiai felépítés-sel együtt egy hirtelen genetikai mutá-ció eredményeképp jött volna létre, anullával egyenlõ. Így megfontolásra ja-vasoljuk azt a lehetõséget, hogy ezt azállatot egy magasabb rendû értelemszerelte fel a megfelelõ csalival, sugyanez a felsõbb értelem „programoz-ta be” az ennek megfelelõ viselkedésre.

Erõsen megkérdõjelezhetõ tehát amai tudományos gondolkodásnak az azálláspontja, mely az igencsak ingataglábakon álló evolúciós elméletet kizáró-lagos érvényûnek tartja, s a vallásos té-teleket és elveket is ezen elmélet alapjánítéli meg. A tudománynak, s õszinteképviselõjének, egy modern tudósnakkötelessége lenne a szentírásoknak avilág keletkezésére, az élõlények helyze-tére, s az Abszolút Igazság, Isten mi-voltára vonatkozó leírásait és megálla-pításait is fontolóra vennie, illetve vizs-gálódása tárgyává tennie.

Bhagavat-priya d§sa

T U D Á S - F O R M Á K

Hogyan jött létre a természet lélegzetelállító gazdag-

sága? Ha a tankönyveinkre hagyatkozunk, a válasz

egyértelmû: evolúció útján. Holott az egyedül üdvözí-

tõnek kikiáltott tan számos belsõ ellentmondást rejt

magában. Az ellentmondásokra a legavatottabb „szak-

értõ”, maga a természet hívja fel a figyelmünket. Elég,

ha megfigyeljük az állatvilág tagjainak viselkedését.

A természet IQ-jaCA T E R M É S Z E T I Q - J A

Egy könyv, amely egyszerre gyönyörködtet, szóra-koztat és gondolkodtat.„A természet IQ-ja” címû könyv 2002 elsõ negyed-évében jelenik meg, 160 oldalon, színes képpekkelillusztrálva. A keménytáblás könyv bolti ára 4000 Ftlesz.Ha Ön elõzetesen megrendeli a kiadványt, akkor amegjelenés után megkapja a könyvet utánvétellel,mindössze 2900 Ft-os áron!

Ehhez nem kell mást tennie, mint megrendelésiszándékát jelezni az alábbi címre küldött levelezõla-pon, vagy levélben: MKTHK-BHAKTI, Budapest Pf.18. 1286. Tel.: (1) 212-6270

18

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A KSZÜKSÉG VAN-E TEMPLOMOKRA?

(folytatás a 23. oldalon)

Szükség van-eVallás: személyes vagy

közösségi ügy?

A vallások formális, mindennapigyakorlatait az határozza meg, hogy mia hívõk vallásról alkotott felfogása, shogy milyen szerepet szánnak életük-ben a vallásnak. A modern korban,amikor egyre többen térnek vissza avallási gyakorlatokhoz (akár úgy, hogyfelelevenítik a régi családi hagyomá-nyokat, akár úgy, hogy az istenkeresésmás útjain indulnak el), szinte minden-kiben megfogalmazódik a kérdés, hogymi is a vallás, az Istennel való kapcsolat

szerepe az életünkben. Sokan, csa-lódva az általuk megismert vallásiformákban és intézményekben,

megtartják ugyan az adott vallásszellemiségébe vetett hitüket, a

lelki gyakorlatokat és avallásosságot azonban

személyes, belsõügyként élik meg.

Ez önmagábannem baj, hi-

szen a val-lás céljaa Védákszerintis az,h o g ymindig

emlékezni tudjunk az Úrra és soha nefeledjük el Õt (smartavya¤ satata°vi¢£ur). Ez az attitûd azonban néhaodáig fajul, hogy az illetõ számára avallás csupán egyfajta hitrendszer vagyvilágnézet lesz, amely elveszíti gyakor-lati szerepét, és semmilyen hatást nemgyakorol a mindennapjaira, a személyi-ségére. Ez az állapot azonban nem sokhaszonnal kecsegtet, hiszen tudjuk: hi-ába van otthon az embernek egy jó sza-kácskönyve, önmagában ettõl még nemfog tudni jól fõzni!

Ennek az ellentéte az, amikor egyvallás vagy egyház túlságosan, szintekizárólagosan a külsõségekre, a rítusok-ra, a ceremóniákra helyezi a hangsúlyt,már-már minden belsõ tartalom nélkül.Azok a vallási vezetõk pedig, akik élet-vitelükkel nem képviselik a szent taní-tást, nem sok tiszteletet ébresztenek azõszinte hívekben. Sok esetben mégis azttapasztaljuk, hogy az effajta vallásigyakorlatok meglehetõsen népszerûekmanapság, mivel sokan beérik a felszí-nes látszatvallásossággal is.

Szervezett vagyszervezetlen vallás?

A kérdés tehát adott: szükség van-eegyházakra ahhoz, hogy a hívõk megfe-lelõen tudják gyakorolni a lelki életet? Afentieket tekintetbe véve, a legmegfele-lõbb megoldásnak az arany középútlátszik, vagyis egy olyan szervezett, in-tézményes vallás, amely egyfelõl lelkigyakorlatokban és képzésben részesíti ahíveit, s megteremti a prédikálás ésegyéb vallásos tevékenységek feltételeit,másrészt biztosítja, hogy tanítói (a pa-pok, lelkészek, rabbik, br§hma£ák stb.)a megfelelõ erkölcsi normák szerint él-hessenek. Azokat a lelkészeket pedig,akik visszaéléseket követnek el, vagymás, etikailag kifogásolható tevékeny-ségeket folytatnak, megrója, illetve ki-zárja a soraiból. Vizsgáljuk meg, hogyegy ilyen intézménynek mik az elõnyeia szervezetlen vallásgyakorlattal szem-ben:

1. Az egyház meghatározhatja a lel-ki gyakorlatokra, a hívõk életvitelére ésa filozófiai tanokra vonatkozó normá-kat, amelyet a tagok egységesen betar-

templomokra?

A templomok a vallásos élet természetes velejárói, s mindennagy vallási hagyományban jelentõs szerepet játszanak. Újab-ban azonban sok valláson belül jelentek meg olyan irányza-tok, amelyek megkérdõjelezik a templomok fontosságát. Cik-künkben ezt a kérdést vizsgáljuk meg a védikus filozófiaszemszögébõl.

19

¼R¾MAD-BHÝGAVATAM – ELSÕ ÉNEK MÁSODIK FEJEZET

Isteni természet

ELSÕ ÉNEK: MÁSODIK FEJEZET

1. VERS

vy§sa uv§caiti sampraªna-sa°h¥¢±o vipr§£§° raumahar¢a£i¤

pratip¡jya vacas te¢§° pravaktum upacakrame

vy§sa¤ uv§ca—Vy§sa szólt; iti—így; sampraªna—tökéleteskérdések; sa°h¥¢±a¤—tökéletesen elégedett; vipr§£§m—az ottjelen lévõ bölcsek; raumahar¢a£i¤—Romahar¢a£a fia,Ugraªrav§; pratip¡jya—miután megköszönte nekik; vaca¤—szavak; te¢§m—övék; pravaktum—válaszolni nekik;upacakrame—megpróbált.

Ugraªrav§t, Romahar¢a£a fiát [S¡ta Gosv§m¦t] teljesenelégedetté tették a br§hma£ák tökéletes kérdései. Megkö-szönte nekik, s megpróbált választ adni rájuk.

MAGYARÁZAT: Naimi¢§ra£ya bölcsei hat kérdést tettek felS¡ta Gosv§m¦nak, aki most egyenként mindet megválaszolja.

2. VERS

s¡ta uv§caya° pravrajantam anupetam apeta-k¥tya°

dvaip§yano viraha-k§tara §juh§vaputreti tan-mayatay§ taravo ‘bhinedus

ta° sarva-bh¡ta-h¥daya° munim §nato ‘smi

s¡ta¤—S¡ta Gosv§m¦; uv§ca—mondta; yam—akinek;pravrajantam—miközben elment, hogy a lemondott életrend-be lépjen; anupetam—anélkül, hogy a szent zsinór által újjá-született volna; apeta—nem ment keresztül szertartásokon;k¥tyam—elõírt kötelességek; dvaip§yana¤—Vy§sadeva;viraha—távollét; k§tara¤—félve; §juh§va—felkiáltott; putraiti—óh, fiam; tat-mayatay§—ily módon elmerülve; tarava¤—minden fa; abhinedu¤—válaszolt; tam—neki; sarva—minden;bh¡ta—élõlény; h¥dayam—szív; munim—bölcs; §nata¤asmi—hódolatát ajánlja.

¼r¦la S¡ta Gosv§m¦ így szólt: Hadd ajánljam fel tiszte-letteljes hódolatomat a nagy bölcsnek [¼ukadeva Gosv§-m¦nak], aki képes behatolni mindenki szívébe. Amikor elin-

VYaaSa ovacwiTa SaMPa[énSa&ôíae ivPa[a<aa& raEMahzRi<a" )Pa[iTaPaUJYa vcSTaeza& Pa[v¢u-MauPac§-Mae )) 1 ))

SaUTa ovacYa& Pa[v]JaNTaMaNauPaeTaMaPaeTak*-TYa& ÜEPaaYaNaae ivrhk-aTar AaJauhav )Pau}aeiTa TaNMaYaTaYaa Tarvae_i>aNaedu‚ STa& SavR>aUTaôdYa& MauiNaMaaNaTaae_iSMa )) 2 ))

és isteni szolgálat

20

Vissza Istenhez

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

dult, hogy elfogadja a lemondott életrendet [sanny§sát],otthonát anélkül hagyta el, hogy keresztülment volna aszent zsinór általi megújhodás ceremóniáján vagy azokon aszertartásokon, amelyeket az elõkelõ kasztok tagjai végez-nek el. Apja, Vy§sadeva az elválástól félve felkiáltott: „Óh,fiam!” De választ csak a fák, amelyek a távollét ugyanazonérzésében merültek el, visszhangoztak a szomorú atyának.

MAGYARÁZAT: A var£a és §ªrama intézménye számtalanszabályokhoz kötött kötelesség végzését írja elõ követõi szá-mára. Ezek a kötelességek azt kívánják meg a Védákat tanul-mányozni akaró jelölttõl, hogy kutasson fel egy hiteles lelkitanítómestert, s kérje meg õt, fogadja el tanítványának. A szentzsinór azokat jelöli, akik alkalmasak arra, hogy a Védákat ta-nulják az §c§ryáktól, a hiteles lelki tanítómesterektõl. ¼r¦¼ukadeva Gosv§m¦ nem ment keresztül ilyen tisztító szertartá-sokon, mert születésétõl fogva felszabadult lélek volt.

Az ember általában közönséges lényként jön a világra,majd a tisztító folyamatok által másodszor is megszületik.Amikor új fényt pillant meg, s útmutatást keres lelki fejlõdéseérdekében, egy lelki tanítómesterhez fordul, hogy az megis-mertesse õt a Védákkal. A lelki tanítómester csak azt fogadja eltanítványaként, s csak annak adja a szent zsinórt, aki õszinténérdeklõdik. Így válik az ember kétszer születetté, dvijává. Mi-után valaki dvija lesz, tanulmányozhatja a Védákat, és miutánalaposan megismerte a Védákat, viprává válik. Egy vipra, azazképzett br§hma£a így megismeri az Abszolútat, s tovább fejlõ-dik a lelki életben, míg el nem éri a Vai¢£ava szintet. AVai¢£ava szint a br§hma£a posztgraduális szintje. Egy fejlõdõbr§hma£ának mindenképpen Vai¢£avává kell válnia, hiszen aVai¢£ava nem más, mint önmegvalósított, tanult br§hma£a.

¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ kezdettõl fogva Vai¢£ava volt,ezért nem kellett végigjárnia a var£§ªrama intézmény fokoza-tait. A var£§ªrama-dharma végsõ soron arra szolgál, hogy afaragatlan embert az Úr tiszta bhaktájává, Vai¢£avává változ-tassa. Ezért bárki, aki úgy válik Vai¢£avává, hogy egy elsõren-dû Vai¢£ava, azaz uttama-adhik§r¦ Vai¢£ava elfogadja, aztbr§hma£ának kell tekinteni, származásától és múltbeli tetteitõlfüggetlenül. ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu elfogadta ezt az elvet,és ¼r¦la Harid§sa çh§kurát a szent név §c§ryájának ismerte el,annak ellenére, hogy mohamedán családból származott. ¼r¦la¼ukadeva Gosv§m¦ Vai¢£avaként született, ezért abrahminizmus már a szívében volt, s nem kellett semmiféleszertartáson átesnie. A Vai¢£avák kegyébõl bármilyen alacsonyszármazású ember — legyen akár kir§ta, h¡£a, §ndhra,pulinda, pulkaªa, §bh¦ra, ªumbha, yavana, khasa vagy még el-esettebb helyzetû — a legmagasabb rendû transzcendentálishelyzetbe kerülhet. ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ volt ¼r¦ S¡taGosv§m¦ lelki tan¦tómestere, ezért S¡ta Gosv§m¦ felajánljaneki tiszteletteljes hódolatát, mielõtt válaszol a naimi¢§ra£yaibölcsek kérdéseire.

3. VERS

ya¤ sv§nubh§vam akhila-ªruti-s§ram ekam adhy§tma-d¦pam atitit¦r¢at§° tamo ‘ndham

sa°s§ri£§° karu£ay§ha pur§£a-guhya° ta° vy§sa-s¡num upay§mi guru° mun¦n§m

ya¤—õ, aki; sva-anubh§vam—saját maga elsajátított (tapasz-talt); akhila—mindenütt; ªruti—a Védák; s§ram—java;ekam—az egyetlen; adhy§tma—transzcendentális; d¦pam—fáklyaláng; atitit¦r¢at§m—vágyik arra, hogy legyõzze; tama¤andham—a legsötétebb anyagi lét; sa°s§ri£§m—a materialis-ta embereké; karu£ay§—indokolatlan kegyébõl; §ha—mond-ta; pur§£a—a Védák kiegészítése; guhyam—nagyon bizalmas;tam—neki; vy§sa-s¡num—Vy§sadeva fiának; upay§mi—haddajánljam fel hódolatomat; gurum—lelki tanítómester;mun¦n§m—a nagy bölcseknek.

Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat neki[¼ukának], minden bölcs lelki tanítómesterének, Vy§sadevafiának, aki az anyagi lét legsötétebb régiói átszeléséért küz-dõ, rendkívül materialista felfogású emberek iránti mélysé-ges együttérzésébõl elbeszélte a védikus tudás legjavának ebensõséges kiegészítését, miután tapasztalati úton õ maga iselsajátította.

MAGYARÁZAT: Ebben az imában ¼r¦la S¡ta Gosv§m¦ a¼r¦mad-Bh§gavatam teljes bevezetését összegzi. A ¼r¦mad-Bh§gavatam a Ved§nta-s¡trák természetes kiegészítõ magya-rázata. A Ved§nta-s¡trákat, azaz a Brahma-s¡trákat Vy§sadevaállította össze azzal a céllal, hogy átadja a védikus tudás leg-javát, s ennek természetes magyarázata a ¼r¦mad-Bh§gavatam.¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ a Ved§nta-s¡tra tökéletes megvalósí-tást elért mestere volt, következésképpen személyes megvaló-sítás volt a birtokában a magyarázatot, a ¼r¦mad-Bh§gavatam-ot illetõen is. Ám hogy határtalan kegyében részesítse a meg-zavarodott materialistákat, akik meg akarnak szabadulni atudatlanságtól, elbeszélte — ekkor elsõ ízben — ezt a titkos tu-dományt.

Nincs értelme arról vitatkozni, hogy boldog lehet-e egymaterialista. Egyetlen materialista sem lehet boldog — legyenszó akár a hatalmas Brahm§ról, akár egy jelentéktelen hangyá-ról. A boldogság elérése érdekében mindenki hosszú távra ter-vez, de az anyagi természet törvényei meghiúsítják mindenpróbálkozásukat. Ezért az anyagi világot Isten teremtése legsö-tétebb régiójának nevezik. A boldogtalan materialisták ennekellenére kijuthatnának belõle, pusztán azzal a vággyal, hogy kiakarnak jutni. Sajnos azonban olyan ostobák, hogy nem akar-nak megmenekülni. Ezért aztán a tevéhez hasonlítják õket,amely tüskés ágakat eszik, mert szereti az ágak vérrel kevere-dõ ízét, s nem veszi észre, hogy az saját vére, s hogy az ágakfelsértik a nyelvét. Éppen így tûnik a materialista számára issaját vére oly édesnek, mint a méz, s bár minden, amit anyagitéren létrehoz, csupán gondot okoz neki, nem akar elmenekül-ni. Az ilyen materialistákat nevezik karm¦knak. Ezer és ezerkarm¦ közül csak egynéhány fárad bele az anyagi foglalatossá-gokba, s vágyik arra, hogy kijusson e labirintusból. Az ilyenintelligens embereket jñ§n¦knak nevezik. A Ved§nta-s¡traezeknek a jñ§n¦knak szól. ¼r¦la Vy§sadeva azonban — lévén aLegfelsõbb Úr inkarnációja — elõre látta, hogy a lelkiismeret-len emberek helytelenül alkalmazzák majd a Ved§nta-s¡trát,ezért õ maga egészítette ki azt a Bh§gavata Pur§£ával. Egyér-telmû tehát, hogy a Bh§gavatam a Brahma-s¡trák eredeti ma-

Ya" SvaNau>aavMai%l/é[uiTaSaarMaek-‚ MaDYaaTMadqPaMaiTaiTaTaqzRTaa& TaMaae_NDaMa( )Sa&Saair<aa& k-å<aYaah Paura<aGauù& Ta& VYaaSaSaUNauMauPaYaaiMa Gauå& MauNaqNaaMa( )) 3 ))

21

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

gyarázata. ¼r¦la Vy§sadeva átadta a Bh§gavatamot fiának, ¼r¦la¼ukadeva Gosv§m¦nak, aki már a transzcendencia felszabadultszintjén állt. ¼r¦la ¼ukadeva maga is megvalósította, majd ma-gyarázatot fûzött hozzá. Kegyébõl a Bh§gavata-ved§nta-s¡traminden olyan õszinte lélek elõtt feltárul, aki ki akar jutni azanyagi létbõl.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam a Ved§nta-s¡tra egyedülálló ma-gyarázata. ¼r¦p§da ¼a¯kar§c§rya szándékosan nem fûzött hoz-zá magyarázatot, mert tudta, hogy a természetes magyarázatotnehezen tudná felülmúlni. Megírta a ¼§r¦raka-bh§¢yát, állító-lagos követõi pedig elítélték a Bh§gavatamot mint „újkeletû”mûvet. Nem szabad, hogy félrevezessenek bennünket ezek anézetek, amelyeket a M§y§v§da-iskola szorgalmaz a Bh§ga-vatam ellen. Ebbõl a bevezetõ ªlokából a kezdõ tanulónak megkell értenie, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatam az egyetlen olyantranszcendentális írás, amely a paramaha°sáknak szól, azok-nak, akik teljesen mentesek az irigységnek nevezett anyagi be-tegségtõl. A M§y§v§d¦k irigyek az Istenség Személyiségére,annak ellenére, hogy ¼r¦p§da ¼a¯kar§c§rya elismerte:N§r§ya£a, az Istenség Személyisége fölötte áll az anyagi te-remtésnek. Az irigy M§y§v§d¦k nem tudják megközelíteni aBh§gavatamot, akik azonban valóban vágynak arra, hogy ki-jussanak ebbõl az anyagi létbõl, azok menedéket találhatnak aBh§gavatamnál, mert azt a felszabadult ¼r¦la ¼ukadevaGosv§m¦ beszélte el. Ez az a transzcendentális fáklyaláng,melynek fényénél az ember tökéletesen láthatja a transzcen-dentális Abszolút Igazságot, akit Brahmanként, Param§tm§-ként és Bhagav§nként lehet megvalósítani.

4. VERS

n§r§ya£a° namask¥tya nara° caiva narottamamdev¦° sarasvat¦° vy§sa° tato jayam ud¦rayet

n§r§ya£am—az Istenség Személyisége; nama¤-k¥tya—a tisz-teletteljes hódolat felajánlása után; naram ca eva—ésN§r§ya£a ¹¢i; nara-uttamam—a legfelsõbb emberi lény;dev¦m—az istennõ; sarasvat¦m—a tudás úrnõje; vy§sam—Vy§sadeva; tata¤—ezek után; jayam—minden, ami a gyõzele-mért van; ud¦rayet—legyen hirdetve.

Mielõtt bárki elbeszélné e ¼r¦mad-Bh§gavatamot, melya gyõzelem legjobb eszköze, ajánlja fel tiszteletteljes hódo-latát az Istenség Személyiségének, N§r§ya£ának, Nara-n§r§ya£a ¹¢inek, a legkiválóbb emberi lénynek, Sarasvat¦anyának, a tudás istennõjének és ¼r¦la Vy§sadevának, aszerzõnek.

MAGYARÁZAT: A Védikus Írások és a Pur§£ák célja azanyagi lét legsötétebb régióinak legyõzése. Az élõlény megfe-ledkezett Istenhez fûzõdõ kapcsolatáról, mert idõtlen idõk ótatúlzott ragaszkodás fûzi az anyagi érzékkielégítéshez. Létértvaló küzdelme az anyagi világban szakadatlan, s hiába készítoly sok tervet, lehetetlen kijutnia belõle. Ha gyõzni akar ebbenaz örökös, létért folytatott küzdelemben, fel kell újítania örökkapcsolatát Istennel. Akik el akarják fogadni e gyógymódot,azoknak az olyan szentírásoknál kell menedéket keresniük,

mint a Védák és a Pur§£ák. Az ostobák azt mondják, aPur§£áknak nincsen közük a Védákhoz. Ám a Pur§£ák valójá-ban nem mások, mint a Védák kiegészítõ magyarázatai, az em-berek legkülönfélébb típusaihoz szólva. Minden ember más.Vannak, akiket a jóság kötõereje vezérel, mások a szenvedély,megint mások pedig a tudatlanság kötõerejének hatása alattállnak. A Pur§£ák úgy tagolódnak részekre, hogy az az embe-rek minden rétegének hasznára válhat. Fokozatosan visszatér-hetnek eredeti helyzetükbe, és megszabadulhatnak a létért ví-vott könyörtelen küzdelemtõl. ¼r¦la S¡ta Gosv§m¦ azt az utatmutatja meg, amelyet a Pur§£ák elbeszélése jelent. Követhetiõt mindenki, aki a Védikus Irodalom és a Pur§£ák prédikáto-rává szeretne válni. A ¼r¦mad-Bh§gavatam a tiszta Pur§£a, slegfõképpen azoknak szól, akik végképp meg akarnak szaba-dulni az anyagi kötöttségektõl.

5. VERS

munaya¤ s§dhu p¥¢±o ‘ha° bhavadbhir loka-ma¯galamyat k¥ta¤ k¥¢£a-sampraªno yen§tm§ supras¦dati

munaya¤—óh, bölcsek; s§dhu—ez lényeges; p¥¢±a¤—kérde-zett; aham—engem; bhavadbhi¤—mindannyiótok által; loka—a világ; ma¯galam—jólét; yat—mert; k¥ta¤—feltett; k¥¢£a—az Istenség Személyisége; sampraªna¤—lényeges kérdés;yena—ami által; §tm§—önvaló; supras¦dati—teljesen elége-dett.

Óh, bölcsek, helyesen kérdeztetek! Kérdéseitek értéke-sek, mert az Úr K¥¢£ára vonatkoznak, s lényegesek, mert avilág érdekét szolgálják. Csakis az ilyen kérdések tudjákelégedetté tenni az önvalót.

MAGYARÁZAT: Ahogyan korábban leírtuk, a Bh§gava-tamból az Abszolút Igazságot lehet megismerni. Éppen ezért anaimi¢§ra£yai bölcsek kérdései valóban helyénvalóak, mertK¥¢£ára vonatkoznak, az Istenség Legfelsõbb Személyiségére,az Abszolút Igazságra. A Bhagavad-g¦t§ban (15.15) az Isten-ség Személyisége azt mondja, hogy a Védákban nincs más,mint ösztönzés az Õ keresésére. Ezért a K¥¢£ára vonatkozókérdések a védikus kérdések lényegét képezik.

A világ teli van kérdésekkel és válaszokkal. A madarak, avadállatok, az emberek állandóan kérdésekkel és válaszokkalfoglalkoznak. Reggel a madarak a fészkükben kérdésekkel ésválaszokkal kezdik napjukat, s ugyanezek a madarak estevisszatérve újra csak kérdésekkel és válaszokkal törõdnek. Azember, ha nem alszik éjjel, kérdéseken és válaszokon töpreng.Az üzletember a piacon kérdésekkel és válaszokkal kerülszembe, s ugyanezt teszik az ügyvédek a bíróságon, a diákokaz iskolákban és az egyetemeken. A törvényhozók a parlament-ben szintén kérdésekkel és válaszokkal foglalkoznak, akárcsaka politikusok és az újságírók. Bár egész életükben csak kérdez-nek és válaszolnak, a legkevésbé sem elégedettek. A lelketcsak olyan kérdések és válaszok teszik elégedetté, amelyekK¥¢£ával kapcsolatosak.

K¥¢£a a legbensõségesebb mesterünk, barátunk, apánk, fi-unk vagy szerelmünk. Elfelejtettük K¥¢£át, ezért oly sok min-

NaaraYa<a& NaMaSk*-TYa Nar& cEv NaraetaMaMa( )devq & SarSvTaq & VYaaSa& TaTaae JaYaMaudqrYaeTa( )) 4 ))

MauNaYa" SaaDau Pa*íae_h& >aviÙl/aeRk-Ma®l/Ma( )YaTk*-Ta" k*-Z<aSaMPa[énae YaeNaaTMaa SauPa[SaqdiTa )) 5 ))

22

Vissza Istenhez

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

dent kitaláltunk, amirõl kérdezni s amire válaszolni lehet, deegyik sem tud teljes elégedettséget nyújtani. K¥¢£án kívülminden más csupán ideig-óráig tartó elégedettséget okoz, ezértha teljesen elégedettek akarunk lenni, akkor a K¥¢£áról szólókérdésekhez és válaszokhoz kell fordulnunk. Egy pillanatigsem tudunk létezni anélkül, hogy ne tennénk fel kérdéseketvagy ne adnánk válaszokat. A ¼r¦mad-Bh§gavatam olyan kér-désekkel és válaszokkal foglalkozik, amelyek K¥¢£ával kap-csolatosak, ezért a legnagyobb elégedettséget nyújtja szá-munkra csupán azzal, ha olvassuk vagy halljuk ezt a transzcen-dentális írást. Az embernek meg kell ismernie a¼r¦mad-Bh§gavatamot, s megoldást kell találnia a társadalmat,a politikát és a vallást illetõ minden problémára. A ¼r¦mad-Bh§gavatam és K¥¢£a minden dolog végsõ lényege.

6. VERS

sa vai pu°s§° paro dharmo yato bhaktir adhok¢ajeahaituky apratihat§ yay§tm§ supras¦dati

sa¤—az; vai—bizonyára; pu°s§m—az emberiség számára;para¤—magasztos; dharma¤—hivatás; yata¤—ami által;bhakti¤—odaadó szolgálat; adhok¢aje—a Transzcendensnek;ahaituk¦—indokolatlan; apratihat§—töretlen; yay§—ami ál-tal; §tm§—az önvaló; supras¦dati—teljesen elégedett.

Az emberiség legmagasabb rendû hivatása [dharmája]az, amely által az ember eljuthat a transzcendentális Úrnakvégzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek az odaadószolgálatnak töretlennek kell lennie, valamint mentesnekminden indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson azönvalónak.

MAGYARÁZAT: Ebben a kijelentésében ¼r¦ S¡ta Gosv§m¦Naimi¢§ra£ya bölcseinek elsõ kérdésére válaszol. A bölcsekarra kérték, foglalja össze a kinyilatkoztatott írások teljes so-rát, s mutassa be ezek leglényegesebb részét, hogy az elesettlelkek, a köznapi, egyszerû emberek könnyen megérthessék. AVédák kétféle tevékenységet írnak elõ az ember számára. Azegyiket prav¥tti-m§rgának, az érzéki élvezet útjának nevezik,a másikat niv¥tti-m§rgának, a lemondás ösvényének. Az élve-zet útja alacsonyabb rendû, míg a legfelsõbb célért hozott ál-dozat felsõbbrendû. Az élõlény anyagi léte nem más, mint avalóságos élet beteges állapota. A valódi élet a lelki lét, abrahma-bh¡ta lét, amelyben az élet örök, gyönyörteljes és tu-dással teli. Az anyagi lét átmeneti, illúzióval és nyomorúság-gal teli, s nélkülöz minden boldogságot. Nem más, mint hasz-talan kísérletezés, hogy megszabaduljunk a gyötrelmektõl, samelyben a szenvedés átmeneti megszûnését nevezik tévesenboldogságnak. Ezért az anyagi élvezet útja, amely ideiglenes,nyomorúságos és csalóka, alacsonyabb rendû, míg a Legfel-sõbb Úrnak végzett odaadó szolgálat, amely az örök, gyönyör-teljes és tudatos élethez vezet, felsõbbrendû elfoglaltság. Néhaazonban beszennyezõdik, amikor az alacsonyabb rendûvel ke-veredik. Ha például anyagi haszon fejében végezzük az odaadó

szolgálatot, az feltétlenül akadályt jelent a fejlõdésben a le-mondás útján. A végsõ boldogulásért végzett lemondás vagyáldozat mindenképpen jobb, mint az élvezet a beteges élethely-zetben. Az ilyen élvezet csak súlyosbítja a betegség tüneteit, smeghosszabbítja idõtartamát. Ezért az Úrnak végzett odaadószolgálatnak tisztának kell lennie, vagyis mentesnek az anyagiélvezet utáni legkisebb vágytól is. Az embernek ennek érdeké-ben el kell fogadnia a felsõbbrendû tevékenységet az Úr oda-adó szolgálatának formájában, a filozófiai spekuláció, a szük-ségtelen vágyak és a gyümölcsözõ cselekedetek leghalványabbárnyalata nélkül. Egyedül ez vezethet örök megnyugváshoz azÚr szolgálatában.

Szándékosan utaltunk a dharma szóra mint elfoglaltságra,mert a dharma szó alapvetõ jelentése „az, ami biztosítja azember létét”. Az élõlény létfenntartása azt jelenti, hogy csele-kedeteit összehangolja azzal a kapcsolattal, amely a Legfel-sõbb Úrhoz, K¥¢£ához fûzi. K¥¢£a a középpont az élõlényekszámára; Õ a mindenkit vonzó élõlény, örökkévaló forma atöbbi élõlény, a többi örökkévaló forma között. A lelki létbenminden élõlény örök formával rendelkezik, s mindegyikük szá-mára K¥¢£a jelenti az örök vonzalmat. K¥¢£a a teljes egész, smindenki más az Õ szerves része. Kapcsolatuk szolga és szol-gált közötti kapcsolat, amely transzcendentális, és teljesen el-tér attól, amit az anyagi létben tapasztalunk. A szolga és a szol-gált közötti kapcsolat a bensõségesség legnagyszerûbb formá-ja. Az ember ráébredhet erre, ahogyan az odaadó szolgálatbanfejlõdik. Mindenkinek az Úr transzcendentális, szeretõ szolgá-latát kell végeznie, még az anyagi lét jelenlegi, feltételekhezkötött állapotában is. Ez adja majd az ember kezébe a valódiélet kulcsát, s ez teszi majd tökéletesen elégedetté.

Ha figyelmesen elolvasta a fenti sorokat,

nem fog nehézséget okozni, hogy megvála-

szolja a következõ kérdéseket:

1. Mire szolgál a var£§ªrama-dharma

rendszer?

2. Kiket nevezünk karm¦knak?

3. Kiket nevezünk jñ§n¦knak?

4. Mi a Pur§£ák célja?

5. Mire vonatkoztak a naimi¢§ranyai

bölcsek kérdései?

6. Mi az emberiség legmagasabb rendû

hivatása (dharmája)?

A ¼r¦mad-Bh§gavatam kötetei megrendelhetõek:8966 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-185

Sa vE Pau&Saa& Parae DaMaaeR YaTaae >ai¢-rDaae+aJae )AhETauKYaPa[iTahTaa YaYaaTMaa SauPa[SaqdiTa )) 6 ))

23

(folytatás a 18. oldalról)

tanak. Ezáltal könnyebben megelõzhe-tõek a filozófiai és a gyakorlati elvektõlvaló elhajlások. Az egyházi intézménye-sülést mellõzõ vallások általában el-vesztek a történelem süllyesztõjében.

2. Megfelelõ belsõ struktúra esetén,ahol minden tagért felelõsséget vállalvalaki, az egyház könnyebben meg tud-ja szervezni a gyülekezet képzését, ok-tatását és személyes lelki problémáinakmegoldását.

3. Az egyház közösségformáló erejesegíti a felnövekvõ nemzedékeknek azegyház struktúrájába való beilleszkedé-sét, valamint az egyházfejlesztésre és aprédikálásra irányuló törekvéseket.

4. Az egyház mint intézmény hiva-talos kapcsolatokat tud kialakítani ésfenntartani más egyházi, állami és tár-sadalmi intézményekkel, így nem szige-telõdik el a külvilágtól.

A bhakták közössége

A védikus hagyományban K¥¢£a hí-veit bhaktáknak nevezik, közösségüketpedig s§dhu-sa¯gának, vagyis a szen-tek gyülekezetének. Sat§° prasa¯g§£

mama-v¦rya-sa°vida¤. A bhakták min-dig arra törekszenek, hogy a bhaktákközösségében szolgálják K¥¢£át. Avai¢£ava filozófia egyik alaptanítása az,hogy az odaadó szolgálatban való fejlõ-dést a bhakták társasága elõsegíti, amaterialistáké pedig akadályozza. Eztermészetes is, hiszen azok az emberek,akikkel kapcsolatban vagyunk – azazakikkel találkozunk, beszélgetünk,együtt eszünk, alszunk, dolgozunk,élünk –, hatnak a tudatunkra (sa¯g§tsañj§yate k§ma¤). Ha sokat tartózko-dunk materialisták között, az az anyagivágyainkat fogja táplálni, a transzcen-dentalisták társasága viszont a lelki fej-lõdés iránti vágyunkat erõsíti majd. Azegyháznak tehát az is nagyon fontosszerepe, hogy minél több lehetõségetbiztosítson a híveknek az együttlétre,melynek középpontjában K¥¢£a szolgá-lata áll. Erre a templomok remek lehe-tõséget nyújtanak, ahol a hívek mindenreggel és este közös lelki gyakorlatokonvehetnek részt, és együtt énekelhetnek,beszélgethetnek K¥¢£áról. Még ennél isjobb, ha az ember az egész napját abhakták társaságában töltheti. Erre acélra alakultak meg a K¥¢£a-tudatosfarmközösségek, ahol a családos hívek amegélhetésükre valót is elõ tudják te-remteni.

Azok, akik a K¥¢£a-tudatos közpon-toktól távol élnek, a saját otthonukbanis kialakíthatnak egy kis templomot,ahová másokat is meghívhatnakK¥¢£áról szóló közös beszélgetésekre. Eza n§ma-ha±±a-sa¯gának nevezett rend-szer évszázadok óta mûködik sikeresen

Bengália falvaiban. A hívek természete-sen nem-hívõ családtagjaikhoz, ismerõ-seikhez fûzõdõ szeretetteljes kapcsola-tukat is ápolják.

Az Úr Caitanya mozgalmának leg-fõbb célkitûzése az, hogy minél többember ismerhesse meg K¥¢£a tanításait,a tagok ezért arra törekszenek, hogyváltozatosan, sokszínûen mutassák be etanításokat (y§re dekha, t§re kahak¥¢£a-upadeªa).

Templomok minden házban

Említettük, hogy a templom egyolyan hely, ahol Isten imádata folyik. Avai¢£ava templomokban K¥¢£a m¡rti-formáit avatják be és imádják. Ezek aszobrok nem bálványok, hanem K¥¢£ahiteles képviselõi, melyeket a védikusszentírások elõírásai alapján alkotnakmeg. Az Úr ebben az arc§-vigraha for-mában anyagi érzékeink számára is fel-fogható módon jelenik meg, hogy látá-sunkat, hallásunkat, ízlelésünket, szag-lásunkat, tapintásunkat is az Õszolgálatába tudjuk állítani. Mindehheza templom épülete biztosít megfelelõteret, s arra is lehetõséget nyújt, hogyaz emelkedett bhakták társaságábanelsajátíthassuk az odaadó szolgálat fo-lyamatát. A m¡rti imádatára és ételünkfelajánlására otthon is van mód, de mi-vel az imádat szintje itt nem olyan ma-gas, és a bhaktákkal való együttlétre iskevesebb a lehetõség, a templomi és azotthoni vallásgyakorlás szerepe egy-aránt fontos.

24

Vissza Istenhez

Szent háború?

24

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A K

S Z E N T H Á B O R Ú ?

Azt mondják, egyesek úgy fejezik kiIsten iránti ragaszkodásukat, esetlegszeretetüket, hogy önként mennek ahalálba, minél több embertársukkalegyütt. Az, hogy az a sok szerencsétlenmit gondol a tervérõl, megszentült em-berünket nem zavarja. „Szent háború.”Ki ellen? Miként lehetne vallásos csele-kedetnek tekinteni azt, amikor ártatlanembereket ölnek halomra, brutális mó-don, különös kegyetlenséggel, elõremegfontolt szándékkal a vallás nevé-ben? Vajon örömet okoz ez Istennek?

tapyante loka-t§penas§dhava¤ pr§yaªo jan§¤param§r§dhana° tad dhipuru¢asy§khil§tmana¤

„Azt mondják, hogy a nagy szemé-lyiségek, amiatt, hogy az emberek szen-vednek, szinte mindig önként vállaljáka szenvedést. Úgy tartják, ez a minden-ki szívében jelen lévõ Istenség Legfel-sõbb Személyisége imádatának legma-gasabb rendû formája.” (Bh§g. 8.7.44)

Vagyis a valóban szent életû szemé-lyiségek önként vállalják mások szenve-déseit. Jézus Krisztus vállalta megaláz-tatásának és keresztre feszítésénekkínját mások bûneinek enyhítése érde-kében. V§sudeva Datta (15–16. sz.),aki a K¥¢£a-tudat egyik nagy prédiká-tora volt, a következõ szavakkal fordult¼r¦ Caitanya Mah§prabhuhoz: „DrágaUram! Hadd vegyem magamra az élõ-lények minden bûnös visszahatását, shadd szenvedjek örökké pokoli körül-mények között!” A K¥¢£a-hívõk szerintakkor az összes élõlény felszabadultezen önfeláldozó vállalását követõen.¼r¦la Harid§sa çh§kurát (16. sz.) pe-dig, aki muzulmán családban született,szinte halálra botozták amiatt, hogypéldamutatóan kitartott vallásos elveimellett, erõt és lelkesedést nyújtva ezzelkora többi lelki gyakorlója számára.¼r¦la Harid§sa çh§kura a szent névéneklése folyamatának egyik legna-gyobb prédikátora volt.

Példájuk önmagáért beszél. Ezzelszemben milyen alapon lehetne szentéletû, vallásos embernek tekinteni azt,aki készakarva szenvedést okoz mások-nak? Hol van egy Írás, amely ezt szen-tesíti? Mind a cselekvõ, mind maga atett elítélendõ, ha nem mások javátszolgálja. Isten szolgái mások jóléte,boldogsága érdekében cselekednek, éssemmi közük nincs az ilyenfajta ször-

nyûségekhez. Az igaz vallásos folyamatkövetése nem okozhat szenvedést má-soknak. Ha azonban lelkiismeretlenszemélyek saját céljaik érdekében félre-magyarázzák a szentírásokat, akkorazok követõi letérnek a hiteles ösvény-rõl, s errõl kétes tetteik eredménye tesztanúbizonyságot.

Egy biztos: minden ember, lévén Is-ten szerves része, örökölte az Úr azontulajdonságát, hogy szabad akarattalrendelkezik. Ezért minden cselekede-tünkkel, amellyel az Õ törvényei ellenlázadunk, valójában saját szenvedése-inket segítjük elõ. Nem az Úr büntet –mi büntetjük saját magunkat törvény-telen tetteink következményei által. Te-hetünk jót is, természet adta jogunkvan hozzá, de ugyanennyi jogunk vanahhoz is, hogy megszegjük a természettörvényeit. Az anyagi természet pedigaszerint „büntet” és „jutalmaz”, ahogycselekszünk. Az anyagi természet nemkönyörtelen – egyszerûen csak pártat-lan. Csupán egyensúlyra törekszik.Egyik törvénye szerint pedig az, akierõszakot követ el mások ellen, maga ishasonló módon válik tette áldozatává.Mivel minden élõlénynek egyenlõ jogavan az élethez, mert mindenki Istengyermeke, ezért testvéreink elpusztításamindenképpen bajt hoz a fejünkre. Te-hát: ahogy állatok százmillióit küldjüklelkiismeretfurdalás nélkül a vágóhi-

2001. szeptember 11-én történt valami. Olyasva-lami, ami egyszeriben sok ember életét alapvetõenmegváltoztatta. Sok gyerek lett aznap árva. Ezrek ér-telmetlen halála joggal vívhatja ki emberek millióinakdöbbenetét és fájdalmát. „Miért? Ki tette?” Valóban:miért vezették neki azt a két utasszállító gépet a Vi-lágkereskedelmi Központ ikertornyának?

2525

dakra nap mint nap, úgy ne csodálkoz-zunk el azon, hogy az ENSZ és más vi-lágszervezetek igyekezete ellenére sincsbéke a Földön, és hogy hasonlóképpenmészárolják le kegyetlenül ártatlan em-berek tíz- és százezreit. Elképzelhetõ,hogy egyesek számára ez a hasonlatkissé durvának tûnik, de eddig mégsenki nem kérdezte meg az állatokat,hogy õk hogyan vélekednek errõl a „bá-násmódról”. Mindemellett a vallás elveiaz erõszak ellen szólnak, s nem enged-hetjük meg azt, hogy a védelemre szo-ruló ártatlan élõlények ellen irányulóerõszakos tettek ilyen globális mérete-ket öltsenek.

S ha már nem tudunk most rögtönpozitív irányba lépni, akkor legalább netegyünk olyat, ami a negatív oldalt erõ-síti! Ha nem tudjuk elfogadni az igazvallás elveit most rögtön, akkor leg-alább próbáljuk megérteni azt, mit ta-nulhatunk ebbõl a szomorú történetbõl!Egyesek szerint vallási ellentétek hú-zódnak az események hátterében, s na-gyon szomorú, ha valóban így van.Mind a vallási, mind az etnikai megkü-lönböztetés rendkívül destruktív min-den társadalomra, minden nemzetrenézve, s nem szabad eltûrnünk enneksemmilyen szintû megnyilvánulását, hajót akarunk magunknak és embertársa-inknak. Isten elõtt mindenki egyenlõ,mivel örök lelki élõlények vagyunk, éscsak az anyagi testtel való hamis azo-nosítás készteti az embereket arra, hogyígy cselekedjenek. Egyedül ebbõl a tu-datlanságból fakad, hogy némelyekszélsõséges, elõítéletektõl terhes tettekreragadtatják magukat valami nehezenkörülírható dolog védelme érdekében,holott most épp a nemzetek közötti ba-ráti kapcsolatok elõmozdításán fárado-

zik több ország vezetõje. Az etnikai ésvallási kisebbségek elleni uszítások va-jon milyen módon építik a vallások, akülönbözõ hittel és világnézettel rendel-kezõ emberek baráti kapcsolatát? S amiránk, egyszerû emberekre nézve mégfontosabb: az intolerancia jegyében fo-gant gondolatok vajon milyen érzéseketfognak ébreszteni iskolás gyermekeinkszívében? Komoly felelõssége van a fel-nõtt társadalomnak abban, hogy a jövõnemzedéke miként fog viszonyulni a je-lenkori válságokhoz és milyen választfog adni rájuk. Háború vagy béke? Vá-laszuk tõlünk is függ majd egy kicsit.

¼ac¦s¡ta d§sa

A Hare Krisna közösség elítéli a terrorista erõszakot és a szektariánusgyûlölködést.

A Krisna-tudatú Hívõk Nemzetközi Szervete, közismertebben a HareKrisna mozgalom, elítéli a terroristák támadását, mely New Yorkotérte szeptember 11-én. Részvétünket fejezzük ki az áldozatok és sze-retteik, valamint mindenki iránt, akiket súlytott a tragédia, és imád-kozunk értük.

Az emberek közötti szörnyû erõszak a mai világ járványává vált. Saj-nos, most Amerikát is mélyen súlytotta a terrorizmus borzalma.

Miközben a kegyetlen merénylet elkövetõi után kutatnak, fontos,hogy ne süllyedjünk bele mi is abba a gyûlölködésbe, ami az ilyenerõszakot táplálja. Amerika a törvények nemzete, és arra törekszik,hogy az igazság és a szabadság terén példát mutasson a világnak. Nefelejtsük el, hogy néhány ember tette nem képviseli egy egész csoporthitvallását, és óvakodjunk attól, hogy a történtek miatt elítéljünk va-lamilyen vallási vagy etnikai csoportot.

„Imádkozunk az Úrhoz, mindenki Legfelsõbb Atyjához és Barátjá-hoz, hogy megszûnjön a gyûlölködés, a faji megkülönböztetés és aszektásság, ami az ilyen, ártatlan emberekre irányuló erõszakos cse-lekedeteket táplálja.”

A KRISNA-TUDAT NEMZETKÖZI SZERVEZETÉNEK

ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ AMERIKÁT ÉRT TERRORTÁMADÁSRÓL

26

Vissza Istenhez

Lépések egy

– A K¥¢£a-tudat terjedésével an-nak is tanúi vagyunk, hogy sok he-lyen farmközösségek jönnek létre,ahol a hívõk a természet közelségé-ben élnek. Vajon e farmközösségekcsupán a természet iránti vonzó-dásból születnek?

– Ez az életmód jóval több pusztána természethez való vonzódásnál. AK¥¢£a-tudatos farmközösségek létreho-zásával ¼r¦la Prabhup§da egy praktikusalternatívát akart felajánlani mind-azoknak, akik már megcsömörlöttek azúgynevezett modern kor mindent átha-tó, elvtelen és élvhajhász mentalitásá-tól. Mivel az életünket új alapokra he-lyeztük, számunkra mások az értékek,mint általában a nyugati emberek szá-mára. Ha ezek szerint az elvek szerintakarunk élni, akkor a vidéki, falusi életehhez megfelelõbb körülményeket biz-tosít.

– Prabhup§da, a K¥¢£a-tudatosmozgalom alapítója szembefordult-e a nyugati világ értékrendjével?

– Igen, keményen bírálta az iparosí-táson és materializmuson, s az azt fenn-tartó munkások lelketlen kihasználásánalapuló modern társadalmat. Az õszempontjából, a Nyugattal kapcsolat-

ban, „értékrend” helyett inkább „ér-tékrendetlenségrõl” beszélhetünk.

– A nyugati társadalmakat jólétitársadalmaknak is nevezik, te pe-dig a munkások kihasználásárólbeszélsz. Mit értesz ez alatt?

– A társadalomnak az anyagi meg-élhetésen túl a spirituális fejlõdést és alelki boldogságot is biztosítania kell.Akármilyen fejlett is egy materialista ci-vilizáció, az anyagi fejlõdés terén tetterõfeszítései csak az állati élet igényeit:az evést, az alvást, a nemi életet és avédekezést szolgálják. Ha nem fordul-nak az emberek az örökkévaló lelki ér-tékek felé, akkor ebbõl a szempontbólcsak „mûvelt állatoknak” tekinthetõk.Prabhup§da ezt a társadalmi modellt, aszentírásokra hivatkozva, a lélek örökérdekeivel ellentétes lelki kizsákmányo-lásnak tekintette. Ezzel szemben õ egylelki társadalmi rendszer szükségessé-gére hívta fel a figyelmet. Prabhup§datehát annak a társadalmi rendszernek aszószólója, melyben az emberek lelkifejlõdést és elégedettséget érhetnek elazáltal, hogy a mindennapi tevékenysé-geiket és munkájukat az Úrnak végzettfelajánlásként végzik. Ezt az ideális tár-sadalmi rendszert szanszkritul daiva-var£§ªrama-dharmának hívják.

– Sokan próbálták már megal-

kotni az ideális társadalom modell-jét. Prabhup§da mire alapozta ez-zel kapcsolatos tanításait?

– Az egyik legjelentõsebb és mindenbizonnyal a legszélesebb körben ismertvédikus szentírás, az ötezer éve lejegy-zett Bhagavad-g¦t§ az alapja a tanítá-sainak. Ebben a könyvben maga Istenbeszél a lelki társadalom alapelveirõl,melyek egy jóval terjedelmesebb mû-ben, a ¼r¦mad-Bh§gavatamban, részle-tesen is kifejtésre kerülnek. Prabhup§dagyakran hangsúlyozta, hogy nem a sa-ját elgondolásait tanítja, hanem aszentírásokban található isteni kinyilat-koztatásokat ismétli el oly módon, hogyaz a modern kor embere számára isérthetõ legyen.

– Az elmúlt évszázadok Indiájá-nak társadalma inkább a merevkasztrendszerrõl volt ismert. Mi avar£§ªrama kapcsolata a kaszt-rendszerrel?

– ¼r¦la Prabhup§da szemlélete Indiaszent könyveinek, a Védáknak a tanítá-sain alapul, ez azonban nem akadá-lyozza meg abban, hogy rámutasson: aszületésen alapuló indiai kasztrendszernem más, mint a szentírások elveinekmaterialista elferdítése. Az eredeti taní-tások szerint az emberek nem beleszü-letnek a különbözõ társadalmi osztá-

TársadalmakT Á R S A D A L M A K

LÉPÉSEK EGY LELKI TÁRSADALOM FELÉ

Gaura-ªakti prabhuval, a somogy-vámosi Krisna-völgy vezetõjével készí-tettük az alábbi interjút egy lelki kö-zösség társadalomfilozófiai alapjairól.

lelki társadalom felé

Vissza Istenhez

2727

lyokba, hanem az adottságaik és a kép-zésük alapján válnak a tagjává – de saj-nos ma ezt figyelmen kívül hagyják.Persze nem csak az indiai, hanem a vi-lág összes materialista társadalma aka-dályozza, sõt, ellehetetleníti tagjainaklelki fejlõdését. Mi minden vallásosság-nak álcázott bûnt és elhajlást elutasí-tunk, legyen az az indiai kasztrendszer,a keresztények középkorban lobogómáglyái vagy az iszlám fanatikusainakterrorcselekményei napjainkban.

– Milyen társadalmi osztályokatkülönböztetünk meg a var£§ªra-m§ban?

– K¥¢£a azt mondja a Bhagavad-g¦t§ban, hogy megteremtésekor négytársadalmi osztályra, var£ára tagolta azemberiséget az anyagi természet kötõ-erõi és az egyénekre jellemzõ munkate-vékenység szerint. A társadalmi felosz-tás az értelmiséggel, a br§hma£ákkalkezdõdik, akik tanítói és papi funkció-kat látnak el. A következõ az irányítók,a k¢atriyák osztálya, akik az uralkodóiés az ezzel járó vezetési feladatokat lát-ják el. Az a kötelességük, hogy védel-mezzék a társadalom minden tagját,különös tekintettel azokra, akik helyze-tüknél fogva védelemre szorulnak, mintpéldául a tehenek, a br§hma£ák, a nõk,a gyerekek és az idõsek. A vaiªyák a ke-reskedõk, földmûvesek és a tehénvéde-lemmel foglalkozók rétegét alkotják. Õkfelelõsek a társadalom fenntartásáért ésaz anyagi fejlõdésért. A kétkezi munká-sokat ª¡dráknak nevezik: munkájukkala különbözõ feladatok végrehajtását se-gítik. A társadalmat ugyanakkor lelkirendekre is felosztják.

– Lelki rendek? Kifejtenéd eztbõvebben?

– A var£§ªrama társadalomban azemberi élet négy szakaszból áll, s mivelaz élet minden szakaszának a lelki ön-megvalósítás a célja, e szakaszokat lelkirendeknek nevezik. Az elsõ szakasz agyermek- és ifjúkor. Ez az idõszak hu-szonöt éves korig tart, és célja az, hogye rend tagjai, a brahmac§r¦k, lelki taní-tómestereik segítségével minél nagyobbtudásra tegyenek szert. Hogy figyelmükteljesen az ismeretek elméleti és gyakor-lati elsajátítására, a lelki gyakorlatokra,az érzékek szabályozására irányuljon,cölibátusban élnek. Huszonöt éves kor-

tól kezdõdik a második szakasz, a csa-ládos rend. Tagjai, a g¥hasthák, a csa-lád fenntartásával vannak elfoglalva.Ötven éves koruk körül, amikor a gyer-mekek már felnõttek és képesek azönálló életre, a szülõknek – bár tovább-ra is figyelemmel kísérik gyermekeikboldogulását – ismét több lehetõségüknyílik a lelki gyakorlatokra. Ekkor lép-nek a visszavonulás útjára, a v§na-prastha rendbe. Az élet utolsó szakaszaa sanny§sa rend: az ember végleg le-mond családi kötelezettségeirõl és ván-dor szerzetesként élve, teljesen Istenszolgálatának szenteli magát.

– Visszatérve az elõbbi felosz-táshoz, mi alapján dõl el, hogy kimilyen var£ába, azaz osztálybatartozik?

– A var£§ªramában az emberek fog-lalkozását, társadalmi helyzetét nem aszármazás és az anyagi háttér, hanem ajellem és egy adott tevékenységre valótermészetes hajlam, valamint a megfe-lelõ képzéssel elért alkalmasság hatá-rozza meg. Manapság az emberek ha-mis ideáloknak próbálnak megfelelni.Bizonyos helyzetek értékesnek számíta-nak, s a legtöbben ezek elérésére törek-szenek, függetlenül attól, hogy alkal-masak-e rá. Egy társadalom fennmara-dását azonban csak a számtalankülönféle tevékenység együttes meglétetudja biztosítani, ezért minden tevé-kenységnek megvan a maga szerepe –ennélfogva mindegyik értékesnek tekin-tendõ. A védikus kultúrában tehát min-denkit a természetének megfelelõ mun-kában való elmerülésre bátorítanak, azember képességének maximális kibon-takoztatását segítve ezzel elõ. Az egyén-nek erre vonatkozó jogát K¥¢£a külön ismegemlíti a G¦t§ban.

– A történelemben nyomon kö-vethetõ, ahogy a különbözõ osztá-lyok az idõk során állandó harcotfolytattak egymással a hatalomértés a termelõeszközök birtoklásáért.Hogyan lehet egy lelki társadalom-ban az eltérõ érdekû csoportok kö-zötti békét fenntartani?

– A különbözõ korokban különbözõcsoportok ragadták magukhoz a hatal-mat, és saját érdekeiket szem elõtt tart-va használták ki a társadalom erõforrá-sait. A br§hma£ák uralma teokráciát, a

k¢atriyáké feudalizmust, a vaiªyáké ka-pitalizmust, a ª¡dráké pedig kommu-nizmust eredményezett. Ezek a rend-szerek nyilvánvalóan híján vannak azáltalános társadalmi elégedettségnek ésjólétnek – mind lelki, mind anyagi té-ren. Az a közös bennük, hogy a társada-lom középpontjában egy adott csoportanyagi elõnyszerzése, érzékkielégítéseáll, s ebbõl következõen a társadalomtagjainak érdekei örökös ellentétben áll-nak egymással. Ha azonban a céljaikatösszehangolják, akkor a közös célértvaló együttes erõfeszítés békét hozhat atársadalomba. Ezt a „béke képlete-ként” tanítja K¥¢£a a G¦t§ ötödik fejeze-tében: „Akinek tudata Bennem merülel, s tudja, hogy Én vagyok mindenáldozat és önfegyelmezés végsõ ha-szonélvezõje, minden bolygó és félis-ten Legfelsõbb Ura, valamint azösszes élõlény jóakarója és jótevõje,az megszabadul az anyagi szenvedé-sektõl, és eléri a békét.” A békét te-hát Isten szolgálatának a közzéppontbahelyezésével érhetjük el.

– Mi szükséges ahhoz, hogy egytársadalomban létre lehessen hozniezt a harmóniát?

– K¥¢£a azt mondja, hogy a külön-

br§hma£ák

k¢atriyák

ª¡drák

vaiªyák

28

Vissza IstenhezVissza Istenhez

bözõ osztályok olyanok, mint a társa-dalom testének a tagjai. A br§hma£ák afejet, a k¢atriyák a karokat, a vaiªyák atörzset, a ª¡drák pedig a lábakat képvi-selik. Ez a hasonlat nagyon kifejezõ,mivel a test végtagjai szerves egészet al-kotnak. Valójában egyik tagja nélkülsem lehet teljes a test: egészséges mû-ködéséhez különbözõ részeinek harmo-nikus együttmûködésére van szükség.Hiába gondolja a kéz, hogy inkábbmegtartja az ennivalót, mintsem hogy agyomornak adná: az ilyen önzõ menta-litás, a testrészek bármelyikét jellemez-ze is, az egész test pusztulásához vezet.Ez a társadalmi rendszer tehát a külön-bözõség pozitív egységén, nem pedig aviszályokat keltõ megkülönböztetésenalapul. A var£§ªrama tehát egy olyanrendszer, melyet az egyének és csopor-tok egymás iránt érzett és kimutatottkölcsönös tisztelete és elismerése jelle-mez, és amelyben mind a lelki, mind atársadalmi osztályok harmonikusanegyüttmûködnek. Ha a társadalomminden tagja megfelelõ képzésben ré-

szesül, akkor mindenki megtanulja,megérti és alkalmazza ezt az elvet.

– Tudom, hogy nem könnyû, demegpróbálnád a beszélgetésünk lé-nyegét egy mondatban összegezni?Mi a célja a var£§ªrama-dharmá-nak, a lelki alapokon nyugvó tár-sadalmi rendszernek?

– A var£§ªrama-társadalom lelki el-veken alapuló, tudományosan szerve-zett rendszere, különbözõ helyzetû ésképességû tagjait – az egyszerû életmódés emelkedett gondolkodás elvét követ-ve – folyamatosan és biztosan vezeti azemberi élet valódi küldetésének betelje-sítése felé, hogy megvalósíthassák örök-kévaló szeretetteljes kapcsolatukat azIstenség Legfelsõbb Személyiségével, azÚr ¼r¦ K¥¢£ával.

Elõször koncentrálj a saját lelki gya-korlataidra. Aztán, ha úgy adódik,K¥¢£a majd lehetõséget fog adni arra,hogy valami egyéb szolgálatot is végez-hess. Ennek sokféle formája lehetséges,az ember képességeitõl és lehetõségeitõlfüggõen. Van, aki a munkáját közvetle-nül tudja alkalmazni K¥¢£a szolgálatá-ban, és vannank olyanok is, akik ado-mányokkal (a „munkájuk gyümölcsé-vel”) segítik a lelki élet bemutatásátszolgáló tevékenységeket (templomépítés,könyvnyomtatás, ételosztás stb.).

Köszönjük szépen a kérdéseidet.

A szerkesztõk

Õ Isteni Kegyelme A. C.Bhaktivedanta Swami Prabhup§da,aki megismertette a Nyugattal a

lelki társadalom modelljét.

Levelezési rovatVan egy klubunk

2828

Hogyan lehet személyes lelkitapasztalatra szert tenni?

A kezdeti lépésekhez három dolog alegfontosabb:1. Legyél vegetáriánus, mert az erõszak(húsevés) akadályozza a lelki fejlõdést.2. Olvasd rendszeresen ¼r¦la Prabhup§dakönyveit, ez nagyban elõsegíti majd, hogymegértsd a lelki élet alapelveit.3. Amikor lehetõséged van, ismételdvagy énekeld a mah§-mantrát: Hare

Vissza Istenhez

K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, HareHare, Hare R§ma, Hare R§ma, R§maR§ma, Hare, Hare. Ez fogékonnyá fogtenni a lelki tudásra, és ellenállóvá azanyagi energiával szemben.

A mantrázásnak kétféle folyamatavan: a hallás és az éneklés/ismétlés.Mindkettõt lehet egyénileg és közösségi-leg is gyakorolni. Amikor egyedül vagy,5–10 percig ismételd figyelmesen amah§-mantrát. Érezni fogod, hogytisztítja a tudatodat.

És én személy szerint mit tehetnék?Nekem ott a munkám, a családom,kábító-, mámorítószerekkel ugyannem élek, de a saját életembõl semléphetek ki.

A következõ levél sokak számárahasznos lehet, írója arról érdeklõdött,hogyan kezdhetné el a lelki élet gya-korlását.

Írjon nekünk Ön is! Címünk: Vissza Istenhez magazin, 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38., E-mail: vim@pamho.net

2929

ilágméretû egyházként kötelessé-günknek tartjuk, hogy a keleti val-

lásfilozófia elméleti és gyakorlati bemu-tatásán kívül embertársainkat karitatívúton is segítsük. Ez lenne hát a válaszegyszerûbb oldala. De vajon miért ép-pen az ételosztást választottuk? Ahogyaz étkezés és az ehhez kapcsolódó meg-annyi szokás minden kultúrában és val-lásban egyféle rituális jelentõséggel bír,úgy a vai¢£ava eszmerendszer egyiksarkalatos pontja is az étkezéshez kötõ-dik. Egy K¥¢£a-hívõ által készített ételnem csupán tiszta körülmények közöttkészül, de maga is tisztító hatású.

Egy vallásos ember nap mint napigyekszik tiszteletét és köszönetét kife-jezni mindazért, amit Isten adott és adneki, de még azért is, amit történetesenelvett Istentõl. Így van ez az ételek ese-tében is. Az adott kultúrától függõenköszönetünket más és más módon fe-jezhetjük ki, legyen az egy egyszerû, deszívbõl jövõ „köszönöm”, egy ima, vagyakár egy szabályok szerint zajló szertar-tás. Egy K¥¢£a-tudatú hívõ azzal fejeziki köszönetét, hogy amikor az étel meg-fõ, az elsõ kóstoló jogát K¥¢£ának, az Is-tenség Legfelsõbb Személyiségénekadja át. Az étel a lelki energiával kap-

csolatba lépve maga is lelkivé válik,éppúgy, ahogy a tûzbe helyezett vasda-rab is átveszi a tûz tulajdonságait, sizzó vörössé válik. Az így keletkezett lel-ki étel a védikus tanítások szerint meg-tisztítja elfogyasztója szívét az életeksorán felhalmozódott bûnös (karmikus)visszahatásoktól.

A karma törvénye szerint az emberjó és rossz cselekedetei hatással vannaka jövõjére, következésképp, ha szeren-csétlen helyzetbe kerül, az is múltbanelkövetett bûnös tetteinek az eredmé-nye. A Krisna-tudatú Hívõk Közösségé-nek Ételt az Életért Alapítványa tisztítóhatású lelki ételek osztásával igyekszikváltoztatni a társadalom perifériájáraszorultak sorsán, enyhülést hozni szen-vedéssel sújtott életükbe. Alapítványunka hajléktalanokon kívül a nagycsaládo-sokat, a nyugdíjasokat, a gyermekeketés minden más rászorulót célcsoport-ként jelölt meg, s ennek megfelelõenrendszeres ellátást biztosít gyermek-,illetve nyugdíjasotthonoknak, valamintaz ingyenkonyhára, az utcai ételosztá-sokra és az ifjúsági rendezvényekre ér-kezõ vendégeinek.

G§ndharvik§-prema d§s¦

Kultúra K U L T Ú R AAZ ÉTELOSZTÁS ARS POETICÁJA

Az ételosztásars poeticája

„Miért osztotok ti ételt? – kérdezte tõlemegyszer egy korgó gyomrú érdeklõdõ. – Mirejó ez nektek, krisnásoknak?” A válasz lehetéppoly egyszerû és köznapi is, mint maga akérdés, ugyanakkor lehet mély összefüggése-ket rejtõ és összetett is.

V

Önkéntesek és támogatók jelentkezését a (1) 212-2300-as telefonszá-mon, vagy a gandarvika@freemail.hu címen várjuk. Segítségét elõre isköszönjük. Bankszámlaszám: OTP 11702036-20664473

30

Vissza Istenhez

GovardhanábólItt ülök a kis szobámban, este nyolc

óra van, nálatok még csak délután félnégy. Itt még most is huszonhét fok kö-rül áll a hõmérõm, s egy kicsit szokatlanez a novemberi nyár. Kint kellemes, hûsmost az éjszaka, de a csukott ajtó mö-gött gyorsan bemelegszik velem együtta szoba. Kinyithatnám az ablakot, deegyelõre még nem merem, mert aGovardhana-hegyi majmok nagyon vá-sottak, s azt hallottam, ha az ember el-megy, és nyitva hagyja a szobája ajta-ját, belopakodnak, s nagy ramazuritcsapnak. Ha sikerül beszabadulniuk azõrizetlenül hagyott szobába, tevékeny-ségük a fellelhetõ táplálék behabzsolá-sától a ruhák precíz miszlikbe szagga-tásáig terjed. Vannak köztük, akik kü-lön szemüvegre, vagy különfényképezõgépre specializálódtak, scsak busás váltságdíj (banán, édessé-gek) fejében szolgáltatják vissza az ello-pott tárgyakat.

Amikor az ablak elõtt sétálok a lapostetõn, a körülöttem elterülõ táj egy gyö-nyörû, állandóan mozgó körkép. S amajmok, ahogy végiglépdelnek egy-egyépülõ falon, ahogy lomhán egyik falróla másikra ugranak, ahogy a gyönyörû-

titokzatos Govardhana-hegy alkonyatigerincén ücsörögnek – e körkép elvá-laszthatatlan részei. Egyik oldalon nagyfekete bivalyt terelõ kislány tûnik fel,amott egy fehér és egy fekete kecskebakakaszkodik össze, aztán nyugaton nagylángok csapnak a magasba: szemetetégetnek.

Itt Govardhanában szinte mindenház egy templom: a szálláshelyemen is(ami a P§vana Dh§ma nevet viseli) akapun belépve egy nagy R§dh§-K¥¢£aoltár fogadja a látogatót. Ahogy a vá-rosban közlekedik az ember, a szembe-jövõk vagy az út mellett alamizsnakérõedényükkel ücsörgõk egyre csak moso-lyognak, s vidám Hare K¥¢£a, R§dhe-R§dhe, Jaya R§dhe vagy Haribol kiál-tással köszönnek rá. Majdnem mindenházban tartanak tehenet, még itt a szo-bám ajtajával szemben is áll egy kedvestehénpajta, három nagyobb és egy ki-sebb lakóval. Az itteni tehenek kissémások, mint az otthoniak: karcsúak,nagy fülûek, s a hátukon kisebbfajtapúp található.

Aztán vannak kóbortehenek, akikcsak vándorolnak az utcákon, s eltartjaõket az élet: a Govardhana-hegy és aforgatag. A forgatag nem is az a végte-len emberáradat itt, mint amilyet zsú-

folt nagyvárosokban készült utcaképe-ken lát az ember. Inkább azért kelti for-gatag benyomását, mert olyan a han-gulat, mintha folyton fesztivál lenne avárosban. Persze volt is egy nagy, többnapot átölelõ ünnep éppen a napokban(a Govardhana-hegy ünnepe), s éjsza-káról éjszakára vidám, szárnyalómelódiak úsztak ide-oda a városban, deaz ünneplés az ünnep végével sem sza-kadt meg valahogy.

A megérkezés napján… ahogy a ko-csi Govardhana felé közeledett, meg-

A Govardhana-hegy Indiában, V¥nd§-vana területén található, és millióktisztelik mint szent helyet. K¥¢£a öt-ezer évvel ezelõtti földi kedvtelései so-rán felemelte, és mint egy esernyõttartotta hívei fölé. Ezt az eseményta K¥¢£a-hívõk minden évben megün-neplik szerte a világon. Az alábbiak-ban egy helyszíni beszámolót olvas-hatnak Govardhana szent hegyérõl éskörnyékérõl.

Drága Anyukám!

Vissza Istenhez

KultúraK U L T Ú R AL E V É L G O V A R D H A N Á B Ó L

LevélLevél

3131

igézve láttam, hogy az úttesten mozgal-mas élet folyik a sötét éjszakában.Idõnként felbukkant egy-egy ember,vagy egy kisebb csapat: futottak vagysétáltak az út mentén. Delhitõl távolod-va egyre elvarázsoltabb lett a környék.Sokan teheneket tereltek, mások tábor-tûz mellett ücsörögtek az út közepén, samikor a kocsi nagy üggyel-bajjal kike-rülte õket, integettek, hogy telepedjünkoda melléjük. Az éjszakában misztikushangulatok kavarogtak: mindenkibõlvalami különös bizonyosság áradt, inte-gettek, mosolyogtak, s mentek a dolgukután. Ugyanez érzõdik itt is a városban:a valóságot e szent helyen csak egy na-gyon vékony anyagi fedõréteg fedi, svalami különös, édes kegy folytán, amimindent átjár itt, ez még az idepottyantnyugati számára is nyilvánvaló. Az em-berek egyszerûen, tehénillatban élnek,

Aztán a másik nagy élmény, R§dh§-kunda következett. Hétfõn reggel, egygyönyörû, verõfényes napon elindul-tunk aranyló vizének hûs partjára. A„kunda” tavat jelent, s a falucska,amely, mint egy ikerdrágakõt öleli kör-be a két tavat (a R§dh§-kundát és a¼y§ma-kundát), ugyancsak a szívébenrejlõ szent tó nevét viseli. Egy órás sétavezet Govardhanából idáig, s félútontalálható egy másik szent tavacska, aKusum-sarovara is.

Az egyik templomban találkoztunk¼ac¦nandana Mah§r§jával. Az Úr szentnevének fontosságáról beszélgettünkvele. Egy dalt is elénekelt, amely aszent névrõl szólt, s minden versszakután megállt és mondott valamit. Csaknéhányan voltunk a szobában, de aszoba csöndje távoli hangokkal kevere-dett: az ablakokon beszûrõdtek aR§dh§-kunda partjának nektári meló-diái. Aztán arról kezdett beszélni, hogynem elég gépiesen, mintegy a külsõ be-szélõszervünkkel ismételgetni a HareK¥¢£a mantrát – a belsõnkkel, a szívün-ket odaadva kell mondani, s akkorK¥¢£a egy szép napon majd feltárja Ma-gát elõttünk. Végül, néhány pillanatnyimély hallgatás után, ezzel zárta a sza-vait: „A Szent Név a legfontosabb, min-den a Szent Névbõl jön.” Oly nagy ha-tással voltak rám ezek a pillanatok,hogy az egész napomat bearanyozták, saz aznapi történések is megerõsítettekabban, hogy bizony tényleg: minden aSzent Névbõl jön. Miközben hazafeléigyekeztem a R§dh§-kunda parti felejt-hetetlen órák után, oly jó volt japázniMah§r§ja szavaira emlékezve, s egy-folytában ez járt a fejemben: igen, min-den a Szent Névbõl jön. Az út mellettigyerekek, a kedvesen mosolygó zarán-dokok valahogy egy csöppet sem tûntekidegennek, egy távoli, egzotikus országkiismerhetetlen fiainak. Mintha min-denkiben ott lángolt volna az a bizo-nyosság, mely a világon mindenütt, alegijesztõbb busó-álarcok mögött ismeglátja a mosolyt, ismeretlenben a ro-kont, idegenben a honfitársat: ugyan-onnan jöttünk, ugyanoda igyekszünkvalahányan. A szeretet is onnan,abból a világból – a lelki világbólvaló.

Kedves Anyukám, mostanra már ki-alakult egy jó napirendem: korán (hétkörül) fekszem, s ha csak tehetem, ko-rán kelek. A hajnali órákban jobban fogaz agyam, tanulgatok, írogatok, külö-nös hangokkal teli mély csönd vesz kö-rül. Hajnali négykor már javában zsonga környék: énekszó száll innen-onnan,imafoszlányokat hoz a szél. Valahol egylánykórus megfoghatatlan, titokzatoshangon R§dh§r§n¦ (K¥¢£a örök társa)nevét énekli. Mostanában hét körül vö-röslik fel a nap, pont az ablakommalszemben, ahogy az íróasztalnál ülök, sfel-felpillantva végigkísérhetem felébre-désének a lilából a vörösbe, a vörösbõl asárgába átalakuló pályáját. Egy-kétórányi hajnali munka után vizet mele-gítek a fürdéshez, s öt-hatra általábanmindig megfürdök. Aztán tornázok, svagy itt, vagy a templomi bhaktákkalreggeli énekkel és imával folytatom anapot.

Látod, kedves Anyukám, ilyen ese-ménydúsan telik itt az életem. De azértne aggódj, tanulásra is jut idõ bõven.Lassan zárom is soraimat, mert estevan már, késõ este, és a majmok is lefe-küdtek már.

Szeretettel gondolok rád innen a tá-voli, s mégis oly közeli Govardhanából,e kedves szent hegyecske tövébõl, aki-rõl az hírlik, az emberminden vágyát teljesíti.

Haribol! Sok puszi,Galó

de megvásárolhatatlan kincset hordoz-nak magukban.

Két angol bhaktával V¥nd§vanába isellátogattunk a minap: nem sok idõnkvolt, s csak keveset láttam, de ez a kevésis rengeteg volt. V¥nd§vana egy gyönyö-rû, hatalmas erdõ, K¥¢£a legmeghittebbkedvteléseinek színtere, magyaráztákútitársaim, de imitt-amott eltakarja acementtörmelék, a kosz, a szegénység, sha az ember az anyagi érzékelés szintjénszemlélõdik, tekintete, akár egy horog,ezekbe a külsõleges dolgokba akad bele,ahelyett, hogy az igazi látványnak adnáát magát.

32

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SLÁTOGATÁS KRISNA-VÖLGYBEN

Vissza Istenhez

– Hogyan esett a választá-sotok Somogyvámosra, ami-kor a farmnak kerestetek he-lyet?

– Sok helyen jártunk, amígeljutottunk ide. Itt, Vámoson, a

természeti környezet is csodálatos,ugyanakkor az emberek is készségesentámogattak bennünket központunk el-indításában. Sokan nem tudtak volnamit kezdeni a kárpótlás során visszaka-pott földekkel, és örültek, hogy mihasznosítjuk azokat. A fõ támogatónkpedig a polgármester úr, Hanzel Lacibácsi volt. Õ nagyon sokat segített ab-ban, hogy 1993-ban megszerezhettük aszükséges terület elsõ nagyobb részeit.Ma már körülbelül egy százötven hek-táros összefüggõ birtok a területünk.

– Ezek szerint Laci bácsi látottbenne fantáziát, hogy pont az õ falu-jában jöjjön létre egy ilyen központ.

– Talán az élettapasztalatából faka-dó bölcsessége segítette abban, hogyfelismerje a kínálkozó lehetõséget, s él-jen is vele. Somogyvámos zsákfalu volt,egyre csökkenõ népességgel. Nagyonszeretett volna találni valamit, amivelelkerülheti, hogy községe a számtalan,lassan elnéptelenedõ falu sorsára jus-son. Többször találkoztunk, és a házá-

ban mint barátokat fogadott bennün-ket. Esténként, amikor a felesége mál-naszörpjét iszogattuk, nem mint valamivallás képviselõivel, hanem inkábbmint az élet problémáira megoldásokatkeresõ emberekkel beszélgetett velünk.Az, hogy krisnások vagyunk, szerinteminkább csak egy részlet volt a számára.Nagyon emlékezetes számomra, ahogyegyszer összefoglalta az ittlétünkhözvaló hozzáállását: „Amit egyszer valakiitt felépít – legyen az materialista,krisnás, vagy bármiféle fajta ember –,azt már senki sem viheti el innen. Azmár mindig Vámosé marad.” Azt hi-szem, õ sem gondolta még akkor, hogyennyi minden jön majd itt létre.

– Különleges a falutok közepénépített templom. Mi a jelentõségeennek az elrendezésnek?

– A tevékenységeinket Istennek,K¥¢£ának felajánlott áldozatként végez-zük. Mindannyiunk életében Isten szol-gálata van a középpontban, mindent azÕ örömére csinálunk. Emberi életünk-nek az az értelme, hogy az iránta érzettönzetlen szeretetet kifejleszthessük. Aközösség tagjai mindennap már koránreggel a templomban találkoznak, hogyK¥¢£a szent neveit együtt énekelve di-csõítsék az Urat.

– Külsõ megjelenésében a magyarhagyományokat idézi az épület.

– A templom stílusában az indiaimûvészeti elemeket és a magyar hagyo-mányokat próbáltuk harmonikusan öt-vözni. A falak vert vályogból készültek,és az épület, külsejét tekintve, jól bele-illik a somogyi tájba. A belsõ díszítésazonban már nagyon színes, s az indiaimûvészet jegyeit hordozza. Gyakorla-tilag az összes mûvészi munkát, afestményeket és a dombormûveket isbeleértve, krisna-völgyi mûvészek ké-szítették. Szobrászaink jelenleg egyéletnagyságú elefántot formáznak, akiidén õsszel fog majd „lesétálni” a mû-vészstúdióból a recepcióhoz.

Látogatás

Interjú a biofarm vezetõjével,Gaura-ªakti d§sával.

Krisna-völgyben

Vissza Istenhez

33

– Amióta megnyitottátok a temp-lomot, sok turista is ellátogat hozzá-tok. Hány vendéget vártok az idén?

– Valójában már a templomnyitáselõtt is jöttek hozzánk látogatók. Amegnyitó napjára végül ötezren jöttekel, tavaly nyáron pedig már azötvenezredik vendégünket köszönthet-tük. Az idei évben több mint húszezerlátogatót várunk. Tavasszal és õsszel fõ-leg szervezett kiránduló csoportok, nyá-ron pedig inkább egyéni látogatók jön-nek el hozzánk.

– A templommegnyitó volt azelsõ nagy fesztivál Krisna-völgy-ben. Azóta is vannak ilyen rendez-vényeitek?

– A templomavató óta hagyo-mánnyá vált az Úr ¼r¦ K¥¢£a születés-napjának az ünnepe, ami Krisna-völgyiBúcsúként vált ismertté. Erre a mostmár kétnapos fesztiválra minden évbentöbb ezren látogatnak el. A másik me-gyeszerte ismert kulturális rendezvé-nyünk az idén negyedik alkalommalmegrendezett Nyári Egyetem. Erre azáltalában június végén zajló eseményretöbb száz egyetemista, fõiskolai hallga-tó és egyéb érdeklõdõ jön el, hogy az or-szág ismert közéleti személyiségeivel

– Hogyan nevelitek a gyereke-ket, milyen iskolába járnak?

– Az idén egy kisfiú és egy kislányszületett. Négyen járnak az óvodába,négyen pedig általános iskolások. Az is-kolások magántanulóként tanulnak ésév végén vizsgáznak a községi iskolá-ban. A tanárok a nemzeti alaptantervalapján tanítják õket, de az indiai iro-dalmat, történelmet, továbbá vallásihagyományainkat is megismerik. Ta-valy kezdtük építeni az általános iskolaépületét és szeretnénk, ha idén õsszelmár ott folytatódhatna az oktatás.

– A farm elnevezése arra is utal,hogy biogazdálkodással foglalkoz-tok. Hogyan mûvelitek a földjeite-ket?

– Ha belegondolsz, érdekes, hogymanapság egy ilyen megkülönböztetõnevet kell adni valaminek, amikor ép-pen nem pusztítjuk a természetet. A„bio” szó ma fõleg a vegyszermentesgazdálkodásra utal. Nem használunksemmiféle kemikáliát – ezáltal sem ma-gunkat, sem a környezetünket nemmérgezzük. Többféle gabonát termesz-tünk, s a zöldségek terén is önellátóakvagyunk. Gyümölcsöst is telepítettünkhatszáz gyümölcsfával, amelyek jövõreválnak majd igazán termõvé. Szóvaligyekszünk mindent megtermelni, ami-re a vegetáriánus étkezésünkhöz szük-ség van.

– Indiában szent állatként tisz-telik a tehenet. Nektek is sok tehe-netek van?

– A tehénvédelem a Krisna-hívõkegyik vallásos kötelessége. A védikusszentírások szerint anyáinknak kell te-kintenünk õket, mivel az éltetõ tejetkapjuk tõlük. Nagyon vigyázunk rájuk,mintha a családtagjaink lennének: ígyboldogan legelészhetnek, mert innensoha nem kerülhetnek a vágóhídra.Most tizennégy tehenünk és tizenháromökrünk van. A tehenek elegendõ tejetadnak a közösség ellátására, az ökrökpedig kocsikat húznak, s a szántásban,vetésben segítenek nekünk.

– Jelenleg mibõl tartjátok fennmagatokat?

– Mivel egyházi intézmény va-gyunk, az adományoknak a fenntartá-sunkban is jelentõs szerepe van. A tá-mogatásokat a szerzeteseink által ter-

jesztett könyvek megvásárlásával vagypéldául adójuk 1%-ának felajánlásávaljuttatják el számunkra híveink, illetve atevékenységeink iránt érdeklõdõk. A le-hetõséget megragadva szeretnék is kö-szönetet mondani mindazoknak, akikadományaikkal segítettek nekünk, hogymindazt, ami ma itt látható, létrehoz-hassuk. Gazdasági tevékenységet isvégzünk. A turizmussal összefüggõ szol-gáltatásokkal (az étteremmel, a pékség-gel és az ajándékbolttal) is némi bevé-telhez jutunk. Van egy kis mûhelyünkis, ahol indiai jellegû ajándéktárgyakatkészítünk. A mezõgazdaságban pedig azáltalunk felhasznált zöldségeken és ga-bonán túl eladásra is termelünk.

– Befejezésként hadd kérdez-zem meg, hogy a jövõt illetõen mi-lyen terveitek vannak? Miben sze-retnétek fejlõdni ?

– Fejlõdni fõleg a lelki életben, aK¥¢£a iránti szeretõ odaadásunkbanszeretnénk. Emellett persze sok mástervünk is van. A közeljövõben egy ne-héz munka vár ránk: istállónkat és rak-tárépületünket, mely egy baleset soránleégett, sürgõsen újjá kell építenünk. Akörnyezetünket is szépíteni szeretnénk.Azt tervezzük, hogy az év végéig ki-lencezer fát és díszcserjét ültetünk a ta-vak köré és a völgybe vezetõ sétánymentén. Egy nagyobb szabású tervünkpedig az, hogy a tizenhat férõhelyesvendégházunkat negyven fõsre bõvít-sük, mivel látogatóink közül egyre töb-ben szeretnének több napot is eltölteninálunk.

Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦

folytathasson élénk, gondolatébresztõpárbeszédet.

– Hányan éltek most itt Krisna-völgyben?

– A százötven fõs közösség nagyob-bik fele családos, de sokan szerzetesta-nulóként élnek. A közösség tagjai közöttvannak egyházi személyek (papok,szerzetesek), az egyház alkalmazottai-ként dolgozó hívõk, önkéntesek, s olya-nok is, akik máshol dolgoznak, illetvesaját vállalkozást vezetnek.

34

Vissza Istenhez

Szeptember 2-ig volt látható a Néprajzi Múzeumban a „Szent idõ a torlódó idõ-ben” címû kiállítás. A látogatók a K¥¢£a-hit használati tárgyai révén bepillantást nyer-hettek a hívõk erkölcsrendszerébe, a védikus idõfelfogásba, s arról is képet alkothattak, mikéntszövik át a vallási rítusok a mindennapokat. Az alábbiakban Kamarás István szociológus meg-nyitó beszédének részleteit közöljük, amely 2001. június 19-én hangzott el.

Egy kiállítás tárgyai

jógáznak, természetgyógyászattal fog-lalkoznak, érdeklõdnek a Kelet iránt, denagy meglepetésemre egy jóval széle-sebb réteggel, például drogból meg-gyógyult szakmunkástanulókkal is ta-lálkoztam. Jóval szélesebb társadalmiréteget ölel fel a K¥¢£a-hivõk köre, mintegy másik, bizonyos értelemben hason-ló nagy keleti vallás, a buddhizmus,melynek hazai követõi inkább értelmi-ségiek. Amikor belevágtam a kutatásba,elsõsorban az izgatott, hogy ezt a na-gyon más kultúrát hogyan lehet euró-paira, magyarra lefordítani és itt ésmost hitelesen megélni.

E kiállítás több szem-pontból is nagyon sze-rencsés, s ezért nemcsak a kiállítás meg-rendezõinek, hanemnévadóinak is gratulálok. Szent idõ,szent tér, szent hangulat. A kutatótólnem egyszerûen csak tárgyilagosság,hanem bizonyos mértékû módszertanimaterializmus is elvárható, ami azt je-lenti, hogy esetenként még a nagyonpozitív érzéseit is félre kell tennie. Eznéha nagyon nehéz. Be kell vallanom,akárhol jártam a krisnások között, min-dig átbillentem kicsit egy másféle lét-rendbe. Akárhol, akárkivel, akárhogyantalálkoztam, mindig úgy éreztem, hogyátléptem egy szent térbe, egy szentkapcsolatba. A pohár tiszta víz kínálá-sától kezdve a szent étel fogyasztásáig,a beszélgetésekig, minden mozzanat

edves egybegyûltek, vendégek,érdeklõdõk, kíváncsiskodók, kol-

légák, szakértõk, hívek!Nem vagyok néprajzos, kultúr-

antropológus, indológus, s a keleti val-lásokkal foglalkozó tudós sem. Véletle-nül keveredtem bele – késõbb nagyörömömre – ebbe az ügybe. Az Ameri-kából induló új vallási mozgalmak ku-tatójaként találkoztam egy társasággal,amely, mint hamarosan kiderült, egynagyon õsi vallás, egy alapvallás meg-újulási mozgalma.

Rögtön tisztáztam krisnás baráta-immal, hogy nem fogom õket propagál-ni, nem fogom õket megvédeni; megakarom õket érteni a szociográfia, aszociológia, a szociopszichológia mód-szereivel, remélve, hogy akkor talán ezmásoknak is sikerül majd az én segítsé-gemmel.

Amikor elkezdtem a K¥¢£a-hívõkkutatását, körükben elsõsorban fõisko-lásokra, egyetemistákra, a fiatal értel-miségre számítottam, olyanokra, akik

K egy transzcendentális átlépés élményé-vel ajándékozott meg, még akkor is, haez nem a templomban, hanem egy pa-nellakásban történt. Rendkívül nehézezt egy ilyen kiállításon a kívülállóknakátadni. Hihetetlen nehéz feladatra vál-lalkozott a muzeológus, amikor a szentteret és idõt profán térbe és idõbe pró-bálta átültetni. Olyasmi megy itt végbe,mint amikor egy csodálatos, színes, eg-zotikus mélytengeri állatot felszínre ho-zunk. Mi történik vele? A földi légnyo-más hatására szétpukkad, elenyészik.Ez a kockázata az ilyen kiállításnak is.

Megtekintvén, úgy érzékelem,hogy sikerült valamennyit

áthozni a szent idõbõl ésa szent térbõl a profánidõbe és térbe. Lehet-

séges, hogy valamelyest márez a múzeumi terem is megszentelõdött.Így azt hiszem, a lehetetlenre vállalko-zás részben sikerült.

Úgy kellene ezt a kiállítást nézni –most azokhoz szólok, akik nem ismerikezt a világot –, mint egy nagyon gondo-san elkészített meghívót, egy nagyonalaposan, szépen megírt, távolról elkül-dött levelet. Miután elolvastuk, elmehe-tünk megnézni az eredetit. El lehetmenni Somogyvámosra, vagy akár Bu-dapestre is a krisnások templomába.Mindenkit szívesen látnak, ezt tanúsít-hatom. Nézzék meg most a meghívót,aztán folytassák útjukat!

KultúraK U L T Ú R AE G Y K I Á L L Í T Á S T Á R G Y A I

35

Élet-stílus É L E T - S T Í L U SA Z É D E S S É G E K H A Z Á J A

VENDÉGHÁZ(85) 340-170, (30) 855-6318(nyitva egész évben)

Az õsi indiai kultúra életre kel

Idegenvezetéssel megtekinthetõindiai szentély • mûvészeti stúdió

fazekasmûhely

Egyéb programjainkindiai ebéd • pantomim • színdarab • tánc

tradicionális zenei bemutató • indiai ajándékbolt

Filozófiai elõadáskarma • lélekvándorlás • jóga

építészet • szobrászat • festészetkonyhamûvészet • zene • filozófia • színmûvészet

FONYÓD

B A L A T O N

KAPOSVÁR

Balatonboglár7-es út

Lengyeltóti

Somogyvámos

Marcali

Somogyvár

MEGKÖZELÍTHETÕ

Buzsák

Krisna-völgyIndiai Kulturális Központ és Biofarm

sütjük õket. A golyók barnák lesznek ésfelfúvódnak. A sütés vége felé kissé na-gyobbra vehetjük a lángot. Közben el-készítjük a szirupot: a vizet és a cukrot5 percig együtt forraljuk, lehúzzuk atûzrõl, és belekeverjük a rózsavizet. Agolyók akkor sültek meg, ha visszaug-ranak eredeti formájukra, miután kétujjunk között összenyomtuk õket. Ki-

Gulab jamun

Tejlabdák szirupban

1 1/4 l víz; 1 kg cukor; 1 evõ-

kanál rózsavíz; 20 dkg tejpor; 5 dkg

liszt; 1 kávéskanál szódabikarbóna;

1/4 dl olvasztott vaj; 1 1/4 dl zsí-

ros tej; olaj a sütéshez

A tejport, a lisztet és a szódabikar-bónát összekeverjük, belemorzsoljuk avajat. Lassan hozzáadjuk a langyos te-jet, hogy egy kemény, de gyúrható tész-tát kapjunk. 15 golyót formálunk belõ-le a következõ módon: egy golyónyitésztát szorosan a tenyerünk közé szorí-tunk és körkörösen mozgatni kezdjük atenyerünket. Az ujjainkat ne használjuk.4-5 másodperc múlva fokozatosan en-gedünk a szorításon, miközben egyregyorsabban mozgatjuk a tenyerünket.Ha jól csináltuk, tökéletes golyót ka-punk, melyen nincs repedés. Lassú tû-zön melegítjük az olajat, beledobjuk agolyókat. Állandóan kevergetve, forgat-va, nagyon lassú tûzön kb. 25 percig

N Y I T V A T A R T Á S : m i n d e n n a p 1 0 . 0 0 – 1 8 . 0 0 ó r á i g www.krisna-volgy.hu

Krisna-völgy,Indiai Kulturális Központés Biofarm8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Telefon/Fax.: (85) 340-422krisna-volgy@pamho.net

szedjük az olajból, szitán lecsurgatjuk,majd legalább 1 órára a szirupba áztat-juk õket.

Elkészítési idõ: 1 1/2 – 2 óra

ndia – különösen Nyugat-Bengál –többezer édesség hazája. Az indiai

édességek alapanyaga általában a tej,friss gyümölcsök, gabona, csicseribor-só- liszt és olajos magvak. A cukor he-lyett gyakran gurt (finomított nádcuk-rot) vagy jaggeryt (datolyapálma-cuk-rot) használnak.

Az alábbiakban egy hagyományosindiai édesség, a gulab jamun receptjétismertetjük. Próbálja ki Ön is!

Az édességekhazája

I

36

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U S

E S E N D Õ K A T O N Á K

érem az olvasókat, ne hányják aszememre, hogy laikusként meg-

próbálom leírni, mit is értenek a hadá-szatban esendõ harcosokon. A ¼r¦mad-Bh§gavatamban (2.1.4) találkozhatunkezzel a kifejezéssel: sainye¢u asatsu.Szakértõ világosított fel arról, hogy ez akifejezés azt a régen gyakran alkalma-zott hadicselt takarja, amikor a csatasorán az ellenség megtévesztésére szal-mával kitömött bábokat állítottak csa-tasorba a hús-vér katonák közé. Arrólnem szól a fáma, hogy mekkora sikerreljártak azok a hadseregek, melyek ezzela praktikával éltek, abban azonbanbiztosak lehetünk, hogy ha közelharcrakerült sor, a szalmakatonák nem tudtaktársaik segítségére sietni, hazájuk vé-delmére kelni.

Mindannyian szeretetre, védelemreáhítozunk. Errõl szól az életünk, errõlénekelnek a költõk. És ez így is vanrendjén, hiszen ilyen a természetünk. Akérdés csupán az, hogy teljesül-e a vá-gyunk, vagy csak úgy hisszük: teljesült.Társakat, játszótársakat keresünk,akikkel aztán játszhatjuk a „boldog sze-retõt”, színlelhetjük a sírást, cifra teme-tõt, élhetünk „játékban, mely valóravált” és játszhatjuk a halált (bocsássákmeg, kérem, hogy Kosztolányit szaba-don idéztem).

Azt tartják, a szülõi szeretet a leg-tisztább, hisz ez a legönzetlenebb. Megtudjuk-e azonban adni a gyermekeink-nek azt, amire szükségük van? S tud-juk-e egyáltalán, mire van szükségük,miben szenvednek hiányt? Még in-kább: meg tudjuk-e védeni õket azoktóla dolgoktól, melyek fenyegetik õket,

legfõképp pedig saját maguktól? Hogyvilágosabbá tegyem, mire gondolok:nem egy szomorú történetet hallottunkmár gyerekekrõl, akik nem érhettékmeg, hogy felnõttek legyenek, mertmindent megkaptak, amit kívántak, smikor már maguk sem tudták, mit sze-retnének, a „boldogság” legkézenfek-võbb és leggyorsabb szeréhez nyúltak. Adrog azonban kegyetlen társ: a mézes-hetek után örömet nem ad már, csakszenvedést, s a hátralévõ idõt is egyrerövidebbre szabja.

Gondoljunk bele: nyújthat-e tá-maszt valaki, akinek magának is tá-maszra van szüksége? Természetesennem a mindennapi segítség erejét vo-nom kétségbe, hiszen oly sokat jelent,ha melletünk állnak a szeretteink, s haszeretteink mellett állunk…; de az életnagy játékában, térnek és idõnek e be-láthatatlan forgatagában, vajon nemValaki mástól várhatnánk-e inkább avégsõ segítséget? Tõle, aki e játékok éstörvények fölött áll, s aki jobban ismerbennünket mindenki másnál, hiszen aszívünkben is ott lakik. Istent nem so-dorják el az élet hullámai, mint a csa-ládtagjainkat, a barátainkat, s mindazta sok-sok ismerõst, akivel kapcsolatbanállunk. Hiszen az idõ sodra úgy vetminket ide-oda, akár a folyón hányko-lódó szalmaszálakat a hullámok. „A kö-vetkezõ hullám pedig már elválasztbennünket. Az egyik szalmaszál erremegy, a másik arra… És máris vége” –mondja ¼r¦la Prabhup§da. Így vagyúgy, ezt mindannyian átéltük már. ¼r¦laPrabhup§da jótanácsa tehát az, hogyhallgassunk Arra, akiben bízhatunk, hi-szen Õ bizonyosan a javunkat akarja: Õaz, akinek kezében az életünk, esendõszalmakatona-életünk van.

Yaªod§-may¦ dev¦ d§s¦

Esendõ katonákK

37

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U S

B E T E K E R T S Z E R E T E T

Utazom a vonaton,a célom a nyugalom.Kezemben könyv,s szemem a béke képletét fordítja szívemnek.Vannak még páran a fülkében:a többiek merengnek,alszanak és esznek.Aki velem szemben ül,tán épp egy gondolatot szül.Havat álmodik az ablakban a tájra,– de mind hiába várja.

Mert természete e „gyönyörû” világnak,hogy minden nem teljesül, vagy ha mégis,szenvedés keseríti meg habostortánkat.

Zötyög, zakatol, kattog a vonat,míg a csillogó csomagok várják a kanyart,hogy így keltsenek majd némi zavart.Számtalan páratlan meglepetés,és sok kérészéltû vacak anyag kerül ilyenkor sokba,– de nem számít a nélkülözés,hiszen „maga a szeretet” csücsül a dobozokba’.

Kezem közben tartja a könyvet,Bhagavad-g¦t§ – ajándék a szívnek.Nálam csak ez van, egy becsomagolatlan,sorai érnek-ragyognak agyamban.

Ezt nem kell becsavarni snájdig papírba,díszes fóliát sem kell hozzá vennünk (a kukába)és szaloncukor nélkül isünnep megkapni.Ami ebben van, tovább él,ha lepotyog a tûlevél,s nem kell mellé kártya,melynek hátánpár hetyke szó díszeleg –érzelmünk kiáltványa.

A fa alól meredõ kompúteres hintaló,a kötendõ üzlethez mintázott nyakkendõ,s az extrán is gõzölgõlyukacsos vasaló,mind meddõ próbája az észnek:hogy egyszer a használók boldogok lesznek.

Itt van a sorokban – Maga K¥¢£a mondja –ne vessük bizalmunk a halott anyagba.

A lélek az ki él, s testünket mozgatja,Isten pedig mindennek a magot adó Atyja.Örök törvény a szolgai sors,ám jövõnk orra alá tört bors,ha érzékeink örömét keressük állandón,s emberi létünkben nem lépünk túla múlón s halandón.

Isten a tulajdonosa mindennek,– de elménk ez ellen egyre csak ágál,mikor nevünket látjuk díszelegnia bankszámlánk alján.Csak a bölcs az, ki inkább odaadó tetteit gyûjtiegy lelki betétben,s nem kívánt terhétõl, karmá(já)tólszabadul ekképpen.

Mert a szabadság mindaddig illúzió,míg célunk csak a tv, a nagy ház, a csillogó autó.Tiltakozunk, ha szolgának titulálnak,és nem vesszük észre:szolgái lettünk már sok anyagi vágynak.

Mit ér a sok kimûvelt gondolat,mit büszke énünk gyakorta mondogat,ha végül megint csak sóvárgunk,majd megszületünk újra meg újra,s mirõl dõrén hittük, a sajátunk:egyre csak elvész féltett gazdagságunk.

Vigaszunk hát egyedül az lehet,ha nem magunkért tesszük a tetteket.

Szolgálatunkat, s javunkat adnia Legfelsõbb Személynek:ez a boldogság –míg ágyra heveredõ élvezésea mulandó életnek, csak ál-öröm – kínt rejt.

Az ajándékok ajándéka,ha önös vágyainktól megválva,s szívünkben õrizve e tudást,megörvendeztetünk vele valaki mást.

Karácsony, s az állomás közeleg.Talán majd megértjük, hogynem egy csomag, s nem egy nap a szeretet.

P§rtha d§sa

bhokt§ra° yajña-tapas§° sarva-loka-maheªvaramsuh¥da° sarva-bh¡t§n§° jñ§tv§ m§° ª§ntim ¥cchati

„Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok min-den áldozat és önfegyelmezés végsõ haszonélvezõje, minden boly-gó és félisten Legfelsõbb Ura, valamint az összes élõlény jóakarójaés jótevõje, az megszabadul az anyagi szenvedésektõl, és eléri abékét.” (Bhagavad-g¦t§ 5.29)

szeretetBetekert

– avagy a valós ajándék

38

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U S

K I V O L T S Z A R G A L S Z I N G ?

V

38

olt egyszer egy kereskedõ, aki nagyon szeret-te Szargal Szinget. Amikor Szargal Szing meghalt, mély

fájdalmában tükörsimára borotválta a fejét és hollófeketegyászruhát öltött.

Másnap egy vevõ sajnálkozó arccal kérdezte tõle a boltban:– Uram, hadd osztozzam a gyászodban! Mondd hát, ki haltmeg?– Szargal Szing hunyta le örökre a szemét! – hangzott a fáj-dalmas válasz.

A látogató nem akart tapintatlan lenni, fõként pedig nemszerette volna, ha tudatlannak tartják. Nem firtatta hát, ki isvolt Szargal Szing. Amint hazaért, õ is oly simára borotválta afejét, akár egy biliárdgolyó, s koromfekete ruhába öltözött.Látta ezt néhány barátja, és õk is követték a példáját. Amikorvalaki megkérdezte, miért gyászolnak, csak azt óbégatták:– Meghalt Szargal Szing! Meghalt Szargal Szing!

A király fõminiszterének szemet szúrt az idõközben fo-lyamnyivá duzzadt gyászoló embertömeg. Úgy gondolta, il-letlenség lenne, ha éppen õ nem öltözne feketébe, amikor azegész város gyászol.

Elkerekedett bizony a király szeme a csodálkozástól!– Úgy látom, mindenki gyászruhát öltött. Mégis, ki haltmeg? – értetlenkedett.– Szargal Szing! – vágta rá a miniszter, s az arca szívbemar-koló fájdalmat tükrözött.– Ki az a Szargal Szing? – csattant fel összevont szemöldök-kel a király.– Hát, nem is tudom… – motyogta tétován a miniszter.

A király ekkor parancsba adta: derítse ki, ha kedves az élete!Elindult a miniszter, s visszafelé göngyölítve a szálakat,

sorbavett mindenkit, akár láncon a sok gyöngyszemet. Min-den embert végigkérdezett a városban, hogy mit tud Szargal

Szingrõl. De a polgárok sajnálkozva tárták szét a karjukat, smindenki a szomszédjára hivatkozott: õ biztosan tudja majd.Így jutott el végül a miniszter a kereskedõ házába.– Szeretném tudni végre, kicsoda az a Szargal Szing? – csa-pott az asztalra a miniszter, aki addigra már torkig volt a ti-tokzatos Szargal Szinggel.– Uram, kérlek nyugodj meg! A világért sem akarom, hogyfelizgasd magad! Szargal Szing az én szeretett szamaramvolt.

¼r¦la Prabhup§da többször hozta fel Szargal Szing tör-ténetét a vak, értelem nélküli követés leleplezésére. Saj-nálatos módon olykor a vallások hívei is pusztán meg-szokásból követik tradíciójukat és annak rítusait, anél-kül, hogy megértenék és átéreznék annak valódi célját.

Szing?

Vissza Istenhez

Ki volt Szargal

39

A Lál Kiadó ajánlataKiadványaink megrendelhetõek az alábbi címen:1286 Budapest, Pf. 18. Tel.: (30) 250-8299, (30) 228-4400, e-mail: lal@pamho.net

A könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

Gauranga Das Vasztu

A Vasztu a védikus építészet éstérrendezés tudománya, amelyet bárkialkalmazhat saját otthona kialakítá-sában.176 oldal, 1450 Ft

Gauranga Das A védikusasztrológia kézikönyve

Az asztrológia rég elveszett titkai az õsiindiai mesterek tanításai alapján.285 oldal, 1980 Ft

Krishna Dharma Rámájana

Lenyûgözõen izgalmas történet a jóés a gonosz harcáról, India õsi epo-szainak egyike.524 oldal, 2500 Ft

Michael A. Cremo Az emberifaj rejtélyes eredete

Egy megdöbbentõ könyv, amelymegváltoztathatja az ember eredetérõlalkotott képünket.350 oldal, 1340 Ft

Krishna Dharma Mahábhárata

A világirodalom leghosszabb eposza,amelyrõl ezt tartják: „Ami nemtalálható meg ebben a könyvben, azthiába keresnénk bárhol a világon”.380 oldal, 2300 Ft

www.lal.hu

A Vissza Istenhez Magazin

• mindig aktuális

• tudással teli

• öröm olvasni

és ha Ön is úgy akarja• házhoz jön

…mert megrendelhetõ a következõ címen:VIM Szerkesztõség,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Tel.: (85) 340-130, (30) 374-5195e-mail: vim@pamho.net

Öt szám elõfizetési díja 10%kedvezménnyel: 2500 Ft

a lélekhez szól

Pratibha Ray

ÁldozatraszülettemEgy királynõ

naplója

Könyvajánló

az 5. oldalon

MEGJELENT!

40

Vissza Istenhez

¼r¦mad-Bh§gavatam (1–10 Ének)

A Bhagavad-g¦t§, úgy ahogy van

E tizennyolcezer versbõl álló monumentálisalkotás, melyet „a védikus irodalom fája

érett gyümölcsének„ neveznek, a védikus tudáslegteljesebb és leghitelesebb magyarázata.

kötetenként 800–1200 oldal, kötve, színes illusztrá-

ciókkal

Megrendelhetõ még:

A Vissza Istenhez magazint és ¼r¦la Prabhup§da könyveit megren-delheti a következõ címen: 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.

Elõfizetõknek a magazint 10%-os kedvezménnyel küldjük ki.

Az odaadás nektárja

Az odaadás nektárja¼r¦ Caitanya tanításaAz önmegvalósítás tudományaA tanítások nektárjaPrabhup§da élete

Az odaadás nektárja¼r¦ Caitanya tanításaAz önmegvalósítás tudományaA tanítások nektárjaPrabhup§da élete

Fogy ár: 550 Ft

A Bhagavad-g¦t§, melyet India lelkibölcsességének tartanak, az ember alapvetõtermészetét, környezetét, s végül Istennelvaló kapcsolatát érintõ rendkívül mélyvédikus tudományt foglalja össze.

976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

A Bhagavad-g¦t§, melyet India lelkibölcsességének tartanak, az ember alapvetõtermészetét, környezetét, s végül Istennelvaló kapcsolatát érintõ rendkívül mélyvédikus tudományt foglalja össze.

976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

Ez a könyv teljes leírást ad a bhakti-yogatudományáról, arról, hogy miként létesíthe-tünk kapcsolatot a Legfelsõbbel a transz-cendentális szeretõ odaadáson keresztül.

550 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

Ez a könyv teljes leírást ad a bhakti-yogatudományáról, arról, hogy miként létesíthe-tünk kapcsolatot a Legfelsõbbel a transz-cendentális szeretõ odaadáson keresztül.

550 oldal, kötve, színes illusztrációkkal