A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ …csaladitudakozo.kormany.hu/download/2/47/90000... · Web...

Bevezetés 1.1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2.

I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.1. rendszeres szociális segély2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás3. időskorúak járadéka4. lakásfenntartási támogatás5. adósságkezelési szolgáltatás6. ápolási díj7. önkormányzati segély

II. természetben nyújtott szociális ellátások 7.a) pénzbeli ellátás helyett 7.

1. lakásfenntartási támogatás 2. rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás

b) természetbeni ellátások 8.1. köztemetés2. közgyógyellátás

3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások 10.1. rokkantsági járadék2. átmeneti járadék3. rendszeres szociális járadék4. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

5. bányászok egészségkárosodási járadéka6. vakok személyi járadéka7. házastársi pótlék8. házastárs utáni jövedelempótlék

9. cukorbetegek támogatása10. szépkorúak jubileumi köszöntése11. súlyos mozgáskorlátozottak közl. támogatása12. parkolási igazolvány13. fogyatékossági támogatás14. álláskeresési járadék15. nyugdíj előtti álláskeresési segély16. keresetpótló juttatás17. vállalkozói járadék

3. Gyermekek után járó ellátások 19.Az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások 19.1. anyasági támogatás2. gyermekgondozási segély

3. családi pótlék4. magasabb összegű családi pótlék5. gyermeknevelési támogatásA kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 22.1. terhességi-gyermekágyi segély2. táppénz3. gyermekápolási táppénz4. gyermekgondozási díj5. baleseti járadékEgyéb kedvezmények 25.1. apa munkaidő-kedvezménye2. gyermekek után járó pótszabadság3. családi kedvezmény4. családi járulékkedvezmény5. ingyenes tankönyvellátásA 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) szabályozott ellátások 28.a) Pénzbeli és természetbeni ellátások 28.1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény2. gyermektartásdíj megelőlegezése3. óvodáztatási támogatás4. otthonteremtési támogatás5. gyermekétkeztetés normatív kedvezményeb) Természetben nyújtott ellátások 31.

4. 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai 32.A társadalombiztosítási nyugellátásról 32.1. öregségi teljes nyugdíj2. öregségi résznyugdíj3. korhatár előtti ellátás4. korhatár előtti ellátásban részesülők kereső tevékenysége5. rokkantsági nyugdíj6. baleseti rokkantsági nyugdíjHozzátartozói ellátások 34.1. özvegyi nyugdíj2. árvaellátás3. szülői nyugdíj4. özvegyi járadék

A minisztérium elérhetőségei 37.

Tartalomjegyzék

Szociális ellátások 2014.

Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen szerteágazó. Bizonyos ellátások az időskorúakat érintik, mások a megváltozott munkaképességűeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelő családokat.Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és megállapítása különböző szervek hatáskörébe tartozik.

A jelenleg igénybe vehető ellátásokról szóló tömör összefoglalóval az eligazodást szeretnénk megkönnyíteni. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az ellátások bemutatásánál jelezzük a vonatkozó jogszabályt, továbbá feltüntetjük a jogosultak körét és a juttatás összegét.

Reméljük, összeállításunk hatékony segítséget nyújt a kötet olvasóinak lehetőségeik megismerésében, azok gyakorlati hasznosításában és jogaik érvényesítésében.

Budapest, 2014. február

Emberi Erőforrások MinisztériumaKözponti Ügyfélszolgálati Iroda

1. 1993. évi III. törvény ellátásai( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )

I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja

meg?Forrás Forma/összeg

Aktív korúak ellátása

Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére rendszeres szociális segélyt vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg.

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek,- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki

legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy

- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

A települési önkormányzat

jegyzője

3

1. Rendszeres szociális segély

37.§

* az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2014-ben 28.500,- Ft,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

Rendszeres szociális segélyt állapítanak meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján- egészségkárosodott személynek minősül, vagy- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy

- a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és a törvényi értékhatárt meghaladó vagyonnal ne rendelkezzenek.

Az önkormányzat költségvetése,

melyhez a központi

költségvetés 90%-os

mértékben hozzájárul.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át, 45.569,- forintot.Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (45.569,- Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 22.769,- forintot.

Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra míg a másik személy a rendszeres szociális segélyre jogosult.

2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

35.§

Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik.


jegyzője


melyhez a központi

költségvetés

Összege:A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800 Ft

4

80%-os mértékben hozzájárul.

Egy családban egyidejűleg csak egy személy részesülhet foglalkoztatást helyettesítő támogatásban.

3. Időskorúak járadéka

32/B.§

Az időskorúak járadékékára jogosult személy, aki- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, s akinek saját és

vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,( 22.800,- Ft)

- az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (27.075,- Ft)

- az egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)

járási hivatal központi költségvetés

- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft)

- az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft )

- az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)

A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a saját havi jövedelmének különbözete.

4. Lakásfenntartási támogatás

38.§

1.Normatív alapon állapítják meg a támogatást annak a személynek, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedeleme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,(71.250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

2.Támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy.


jegyzője


melyhez a központi

költségvetés90%-os

mértékben hozzájárul.

Összege minimum 2.500,- Ft.

5. Adósságkezelési szolgáltatás

55.§

A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek- az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az

adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

- a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,


képviselő-testülete, átruházott


melyhez a központi

költségvetés

Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 300.000,- Ft, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600.000,- Ft lehet.

5

továbbá- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint

- aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

hatáskörben bizottsága, vagy

polgármester.

90%-os mértékben hozzájárul.

A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

6. Ápolási díj

40.§

Az ápolási díjnak a költségvetési törvényben meghatározott alapösszege 2014-ben 29.500,- Ft.

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása.

Alapösszegben nyújtott ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló- súlyosan fogyatékos, ill.- 18 év alatti tartósan beteg.Emelt összegű ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igányló hozzátartozót ápol, és a fokozott ápolási igényt a járási hivatal felkérésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kijelölt szakértő igazolja

Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki- a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a

megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

- olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg.

járási hivatal

méltányossági jogkörben az

önkormányzatképviselő-testülete,

központi költségvetés

önkormányzat költségvetése

A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeggel (29.500,- Ft).A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150 százaléka (44.250,- Ft).A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 53.100,- Ft.

A 18 év feletti tartósan betegek ápolása esetén a méltányossági ápolási díj összegét a települési önkormányzat képviselő-testülete határozza meg, azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka (23.600,- Ft).Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.Amennyiben a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, az ápolási díj összege a fenti összegek és a rendszeres pénzellátás összegének különbözete.

6

7. Önkormányzati segély

45.§

A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az önkormányzati segélyre való jogosultság jövedelmi értékhatára (az egy főre számított családi jövedelemhatár) az öregségi nyugdíjminimum 130%-ánál (37 050 Ft) alacsonyabb összegben nem határozható meg.

Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel..


képviselő-testülete.

Az önkormányzat költségvetése.

Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.

II. természetben nyújtott szociális ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg

a) pénzbeli ellátás helyett7

1. Lakásfenntartási támogatás

38.§

az I/4. pontban leírtak szerint települési önkormányzat jegyzője

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a

központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul.

például: közüzemi díjak térítése, tüzelőutalvány

2. Önkormányzati segély45.§

az I/7. pontban leírtak szerint A települési önkormányzatképviselő-testülete.

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a

központi költségvetés hozzájárul.

pl: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése, temetéssel kapcsolatos költségek

3. Rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 35.§ 37.§

az I/1. valamint az I/2. pontban leírtak szerint

A települési önkormányzat jegyzője

Az önkormányzat költség-vetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén 80%-os mértékben hozzájárul.

A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani.A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint – a fentieken túl – a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, ebben az esetben a védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20, illetve 60%-os mérték megállapításánál 5000 Ft értékű Erzsébet-utalvány értékét figyelembe kell venni.Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a

8

családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

b) természetbeni ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja


1. Köztemetés

48.§

A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

A települési önkormányzatpolgármestere önkormányzati hatáskörben.


melyhez a központi

költségvetés hozzájárul

A köztemetés összegét a települési önkormányzat hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.A települési önkormányzat a rendeletében a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

2. Közgyógyellátás

49.§

Az egyéni havi gyógyszerkeret 2014-ben legfeljebb havi 12.000,- Ft, az eseti keret évi 6.000,- Ft

a)Alanyi jogon jogosult az ellátásra: az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos, továbbá az a személy, aki- rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota

a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

- rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

- rokkantsági ellátásban részesül, de nem felel meg a fenti két feltételnek, de az alanyi jogú közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,

- öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

járási hivatalKözponti

költségvetés

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, az indikációs és egyéb kiegészítő feltételeknek való megfelelés esetén* egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete

erejéig* gyógyászati segédeszközökre, protetikai

és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint

* az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

9

- öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült 30%-os egészségi állapotára, vagy I.II. csoportú rokkantságára tekintettel,

- az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

járási hivatal

települési önkormányzat

képviselő-testülete

Központi költségvetés

b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek az egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft)

c) Méltányossági alapon: A települési önkormányza képviselő-testülete méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, aki rendelkezik a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel.


+ az önkormányzatköltségvetése.

3.Egészségügyi szolgáltatásra valójogosultság54. §.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítják meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát,- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft),

- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft)

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

járási hivatal központi költségvetés

A szociális rászorultság igazolásáról hatósági bizonyítványt állítanak ki. A bizonyítvány 1 évig érvényes.

A bizonyítvány birtokában járulékfizetés nélkül lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást.

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja


10

1. Rokkantsági járadék

83/1987. (XII. 27.) MT rendelet

Rokkantsági járadékot állapítanak meg annak a 18. életévét betöltött személynek, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni.A rokkantsági járadékban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.

A lakóhely szerint

illetékes nyugdíj-

biztosítási igazgatóság.

Folyósítja a Nyugdíj-folyósító

Igazgatóság.

Központi költség-

vetés

33.330,- Ft.

2. Átmeneti járadék387/2007.(XII.23.)

Korm.rend.

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.

3. Rendszeres szociális járadék

387/2007. (XII.23.) Korm. rend.

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.

11

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Rehabilitációs ellátás vagy

Rokkantsági ellátás

2011. évi CXCI. tv.

6.§.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki- a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon

át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

- keresőtevékenységet nem végez és- rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy részére egészségi állapotától és rehabilitálhatóságától függően rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást lehet megállapítani.

rehabilitációs szakigazgatási

szerv

Egészség-biztosítási

Alap

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,- akinek foglalkoztathatósága

rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft).

A rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:- egészségi állapota alapján

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)

12

- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

13

5. Bányászok egészségkárosodási járadéka

23/1991.(II.9.) Korm. rend.

A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult,a) akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,- saját jogú nyugellátásra nem jogosult,- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben,

átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,

- a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és- a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott

munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

b) A fentieken túl járadékra jogosult az a személy is, aki- bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább

10 évet földalatti munkakörben töltött el,- a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati

tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

- 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétõl a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult,- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben,

átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,

Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy kereső tevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (1.764.000 Ft), a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetik.

A lakóhely szerint

illetékes nyugdíj-

biztosítási igazgatóság,

folyósítja a Nyugdíj-folyósító

Igazgatóság


vetés

Az a) pont alapján megállapított feltételek esetén a járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a kereset-kiegészítésnek, átmeneti kereset-kiegészítésnek, a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de 2013. január 1-jétõl nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának (85.500,- Ft). a nyugellátások 2014. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.

A b) pont alapján megállapított járadék esetén a járadék havi összege megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának– amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték, a

felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,

– amennyiben felülvizsgálatra nem került sor, az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével.

6. Vakok személyi járadéka

6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet,

1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározat

18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), illetőleg véglegesen elvesztette.

2001. július 1-től nincs új megállapítás

Folyósítjaa Magyar

Államkincstár


vetés

Havi összege:16.550,- Ft

7. Házastársi pótlék Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a 14

és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés89/1990. (V. 1.) MT

rendelet[187/1997.(X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

havi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.1998. január 1-től nincs új megállapítás


Igazgatóság


vetés

Összege: 20.410,- Ft.

8. Házastárs utáni jövedelempótlék89/1990 (V. 1.) MT

rendelet[187/1997. (X.31.)

Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult.

1998. január 1-től nincs új megállapítás


Igazgatóság


vetés

Összege: 14.160,- Ft.

9. Cukorbetegek támogatása

18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet

Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik.2000. január 1-től nincs új megállapítás


vetés

Összege: 100,-Ft.

10. Szépkorúak jubileumi köszöntése

255/2008.(X.31.) Kormány rendelet

Jubileumi juttatásra jogosult a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a fenti életkor betöltésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják.

A Közigazgatási

és Elektronikus Közszolgál-

tatások Központi Hivatala

(KEKKH)


vetés

A jubileumi juttatás összege:- a 90. életév betöltésekor 90.000,- forint,- a 95. életév betöltésekor 95.000,- forint,- a 100. életév betöltésekor 100.000,- forint.

11. Súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezménye

102/2011.(VI. 29.) Korm. rendelet

Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy jogosult. Súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül:- az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

- az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletben meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és

Megyei,Fővárosi Kormányhivatal szociális és gyámhivatala


vetés

A személygépkocsi szerzési támogatás összege:- új járműnek minősülő személygépkocsi esetén: 900.000,- Ft- használt személygépkocsi,- segédmotoros kerékpárnak minősülő,három,- vagy négykerekű jármű, ill.

- járműnek nem minősülő, gépi meghajtású kerekesszék esetén: a vételár 60%-a, de legfeljebb 600.000,- Ft.

A személygépkocsi átalakítási támogatás

15

összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,

- a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll, s ennek tényét a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervének (RSZSZ) szakvéleménye igazolja.

Egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül, aki- fogyatékossági támogatásra: látási, hallási, értelmi fogyatékosként,

vagy azért jogosult, mert állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, vagy azért, mert állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. vagy

- a vakok személyi járadékában részesül, vagy- fogyatékossági támogatásra halmozottan fogyatékos személyként

jogosult, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság, mivel ebben az esetben természetesen mozgásszervi fogyatékosnak tekinthető.

- a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletének K), pontjában meghatározott érzékszervi fogyatékos, vagy az M) pontjában meghatározott értelmi fogyatékos vagy N)1. pontja alapján autizmus betegségben szenved, vagy a P) pontban meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a K), M) vagy az N)1. pont szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

Formái: gépkocsiszerzési támogatás és gépkocsi-átalakítási támogatás

összege: az átalakítás költsége, de legfeljebb 90.000,- Ft.

12. Parkolási igazolvány

218/2003.(XII.11.)Korm. rendelet

Parkolási igazolványra jogosult az, aki-a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

- 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek vagya magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és

Fővárosi és megyei

kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala


vetés

16

fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül,

és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.

13. Fogyatékossági támogatás

1998. évi XXVI. tv. 22.§

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki- látási fogyatékos- hallási fogyatékos- értelmi fogyatékos- mozgásszervi fogyatékos-- állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető- autista, illetőleg- halmozottan fogyatékosés állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

MagyarÁllamkincstár

megyei Igazgatósága.


vetés

A támogatás havi összege: 19.970,- Ft : ha az igénylő látási, hallási,

értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, illetve kromoszóma rendellenessége van

24.580,- Ft : - ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy,vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, kromoszóma-rendellenességgel él, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

14. Álláskeresési járadék

1991. évi IV. tv. 25.-29.§

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki- álláskereső,- az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

megyei kormány-

hivatal munkaügyi

központ


vetés

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.Ellátás összege: Munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: 101.500,- Ft/hó.

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell

17

15. Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1991. évi IV. tv.30.§

megállapítani, ha- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és

- a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a keresőtevékenység folytatása miatti megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fentiekben meghatározott életkort (nyugdíjkorhatár előtt öt év), és

- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül

megyei kormány-

hivatal munkaügyi

központ


vetés

Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (10.500,- Ft) 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadék megállapításakor meghatározott járadékalap a minimálbér 40%-nál alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

16. Keresetpótló juttatás

1991. évi IV. tv.14.§.

Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,a) aki álláskereső,b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30.

életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt

a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

A c) pontban meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, ésa) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő

megyei kormányhivatal munkaügyi

központ


vetés

Képzési támogatásként- az a)-b) pontban valamint az e)-g) pontban

meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

- a c)-d) pontban meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

18

személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

17. Vállalkozói járadék1991. évi IV. tv.

2010. 01.01-től az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg.

19

3. Gyermekek után járó ellátások

Típus Jogosultság Ki állapítja meg?

Forrás Forma/összeg

1. Anyasági támogatás

1998. évi LXXXIV.tv.

29.§-tól.

Anyasági támogatásra jogosult az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott)

Magyar Állam-kincstár megyei

Igazgatósága


vetés

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a(64.125,- Ft),ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500,- Ft)

2. Gyermek-gondozási segély (GYES)

1998. évi LXXXIV. tv.

20.§

Gyermekgondozási segély jogosult a szülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte), a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig.Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig.

Nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek- első életévét betöltötte, továbbá- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint- szülei a GYES-ről lemondanak és- egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe.A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, ikergyermek esetén már tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozási segélyben részesülő örökbefogadó szülő ebben az esetben kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Méltányosságból a Kincstár vezetője gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg: a gyermeket nevelő személynek:ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, továbbá

Magyar Állam-kincstár megyei

Igazgatósága


vetés

A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységeta gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,- a gyermekgondozási segélyben

részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy

az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások(Családok támogatásáról)

20

megállapíthatja, meghosszabbíthatja a jogosultságot: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

3. Családi pótlék(Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás)2010. augusztus 30-tól

a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és

az iskoláztatási támogatást.

A nevelési ellátást a még nem tanköteles,

az iskoláztatási támogatást a

tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási

intézményben tanulmányokat

folytató gyermekek után folyósítják.

A nevelési ellátás és az iskoláztatási

támogatás megállapításának

feltételei és az ellátás összege azonos a

korábban folyósított családi pótlék összegével.

1998. évi LXXXIV.tv.6.§-tól

Nevelési ellátásra jogosult:- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a

személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, , a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthonban nevelt, és

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – a fent említett személyek- a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító

szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

Iskoláztatási támogatásra jogosult:- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a

személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthonban nevelt, és

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett- a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének

november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint- a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben

tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos

Magyar Állam- kincstár Megyei

Igazgatósága


vetés

Az ellátás havi összege:- egy gyermekes család esetén 12.200,-

Ft- egy gyermeket nevelő egyedülálló

esetén 13.700,- Ft- két gyermekes család esetén

(gyermekenként) 13.300,- Ft- két gyermeket nevelő egyedülálló

esetén (gyermekenként) 14.800,- Ft- három vagy többgyermekes család

esetén (gyermekenként) 16.000,-Ft- három vagy több gyermeket nevelő

egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000,- Ft

- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon ellátásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.

21

személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá

a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

4. Magasabb összegű családi pótlék

1998. évi LXXXIV. tv.

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:- az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM

rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Magyar Állam-kincstár

Igazgatósága


vetés

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300,- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén 25.900,- Ft

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300,- Ft,

5. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

1998. évi LXXXIV. tv. 23.§-tól.

Gyermeknevelési támogatásra jogosult az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik

Magyar Állam-kincstár

Igazgatósága


vetés

Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (28.500- Ft)

(10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül)

22

1.Terhességi-gyermekágyisegély (TGYÁS)

1997. évi LXXXIII. tv.40.§

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult:Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő

negyvenkét napon belül szül, vagy- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti

táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.


pénztár illetve a

munkahelyi kifizetőhely.


Alap

Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 %-a.A folyósítás utólag történik.

2. Táppénz

1997. évi LXXXIII. tv.

43. – 50. §

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át . Ha a biztosított részére betegszabadság jár, a keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, akia) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagyb) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá

válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Társadalom-biztosítási kifizető-

helyek vagy egészség-biztosítási pénztár.


Alap

A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg.

A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának- hatvan százaléka folyamatos, legalább

kétévi biztosítási idő esetében,- ötven százaléka két évnél rövidebb

folyamatos biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (98.000,- Ft) 200 százalékának harmincad részét(6.533,- Ft).

3. Gyermekápolási táppénz

Gyermekápolási táppénzre a biztosított szülő jogosult:- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a

gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése Társadalom-biztosítási


A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának- hatvan százaléka folyamatos, legalább

kétévi biztosítási idő esetében,

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások

23

1997. évi LXXXIII. tv. 43.§-tól

esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

- egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

- háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

- hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

kifizető-helyek vagy egészség-biztosítási pénztár.

Alap - ötven százaléka két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (101.500,- Ft) 200 százalékának harmincad részét.

4. Gyermek-gondozási díj (GYED)

1997. évi LXXXIII. tv. 42/A.§

Gyermekgondozási díjra jogosult- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket

szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:- a fent említett szabályok alapján(biztosítási jogviszony fennállása, előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása) gyermekgondozási díjra nem jogosult,

- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert

Társadalom-biztosítási kifizető-

helyek vagy egészség-biztosítási

pénztár

Központi költség-vetés és


Alap

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. (142 100,-).

10 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra.

A gyermek egy éves kora után a gyermekgondozási díj flyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet keresőtevékenységet folytatni.

24

felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, ( két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni)

- a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

- a gyermeket saját háztartásában neveli,- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és- a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

5. Baleseti járadék

1997. évi LXXXIII. tv.

57.§

Baleseti járadékra jogosult az a személy, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.A szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

A lakóhely szerint

illetékesNyugdíj-biztosítási

Igazgatóságfolyósítja a Nyugdíj-folyósító

Igazgatóság

Egészség-bztosítási

Alap

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően- az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

- a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

- a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

- a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

25

1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény

2012. évi I. tv.118. §

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A munkáltató


A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

2. Gyermekek után járó pótszabadság

2012. évi I. tv.118.§.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár.A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A pótszabadság mindkét szülőt megilleti (2011.évi CCXI.tv).

A munkáltató

Mértéke: a gyermek 16 éves koráig- egy gyermek után 2- két gyermek után 4- kettőnél több gyermek után össszesen 7 napA fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.Fogyatékos gyermeknek tekintjük azt a gyermeket, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

3. Családi kedvezmény

1995. évi CXVII. tv.

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény

szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a

várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappal bezárólag;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély


A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként- egy és kettő eltartott esetén 62.500,- forint,- három és minden további eltartott esetén

206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

4. családi járulékkedvezmény1997. évi LXXX. tv.

Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból is érvényesíteni tudjaA családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegéből- a biztosított által vagy

Egyéb kedvezmények

26

nyugdíjjárulék együttes összegét.A személyi jövedelemadóról szóló, fentiek szerint ismertetett családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa.

A családi járulékkedvezményt a fenti személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

- az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

- a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.

5. Ingyenes tankönyvellátás

2013. évi CCXXXII. törvény (Nkt.)

4. § (2) bekezdés

Ingyenes tankönyvre jogosult :- tartósan beteg- a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

- három vagy többgyermekes családban él,- nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.

Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény:A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után.

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való

Igény-bejelentés alapján az

iskola igazgatója.Az igény-bejelentés

időpontjáról az iskola

értesít minden tanulót.

Az igény-bejelentési határidő

elmulasztása jogvesztő hatályú

(kivéve a határidőn túl keletkezett

igény-jogosultság


27

jogosultság elbírálásánál kit kella) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy

többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében,

b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni.

esetét).

28

1997. évi XXXI. törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függő ellátások( a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról )

a). Pénzbeli ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja


1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Pénzbeli ellátás19.§

.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult:a) akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi

jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át 39.900,- Ft ha- a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes

képviselő gondozza, vagy- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos,

vagy- a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha a törvény

szerinti tanulmányokat folytat és megfelel az egyéb feltételeknek,

b) akinek gondozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át 37.050,- Ft az a.) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során a gondozó családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének húszszorosát, vagy- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

hetvenszeresét meghaladja.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául

települési önkormányzat jegyzője, mint gyámhatóság


A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít:- külön jogszabály alapján biztosított egyéb

kedvezmények (pl. tankönyvtámogatás, tandíjtámogatás, stb.) igénybevételére.

A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága- a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév

augusztus hónapjára tekintettel,- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév

november hónapjára tekintetteltermészetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.A támogatás értéke alkalmanként 5800 Ft.

A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a 6.270,- Ft.A gyámhatóság annak a családba fogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága- tárgyév augusztus 1-én fennáll, augusztus hónapban 8.400,- Ft, továbbá ha- tárgyév november 1-én fennáll, november hónapban 8.400,- Ftpótlékot állapít meg gyermekenként

29

kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha- a gyermek tartására köteles, és- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati

járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

2. Gyermektartásdíj megelőlegezése

22.§

Ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.(57.000,- Ft)

járási gyámhivatal Központi

költségvetés

A bíróság által meghatározott összeg, azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.A tartás részbeni biztosítása esetén ennél alacsonyabb összeg is lehet, de mértéke ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összege 10 %.

3. Óvodáztatási támogatás

20/C.§

A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke- tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a

jegyző megállapította, és- legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig,

amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába.

Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.)

jegyző Központi költségvetés

Első alkalommal 20.000,- FtMásodik alkalommal 10.000,- Ft

Első alkalommal nyújtható természetben,amennyiben a települési önkormányzat rendelete ezt előírja

30

4. Otthonteremtési támogatás

25.§

Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek- legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási

helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és

- készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni.

A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítása nem számít bele.Egyéb feltételek megléte esetén három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vétel is jogosít a támogatás igénybevételére.

járási gyám- hivatal


Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el- a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe

vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,

- a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,

- az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

5. Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye

148.§

Térítési díjkedvezményre jogosult:- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

- fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át

- a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

- három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,Fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:- a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

tekintetében a külön jogszabályban meghatározott

Megállapítjaaz

intézmény-vezető.


Gyermekétkeztetés esetén- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át

- a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

- három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át

kedvezményként kell biztosítani .A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más

31

magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,

- a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő sajátos nevelési igényű gyermek, fiatal felnőtt.

A kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni.- a 18 éven aluli- a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű

oktatásban részt vevő, illetve nappali tagozaton tanuló, valamint

- életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket

bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.A települési önkormányzatoknak a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermek-étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére is van lehetősége, melyhez állami támogatásban részesül.

b). Természetben nyújtott ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg

Természetben nyújtott rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás

21.§

Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

A helyi önkormányzatképviselőtestülete.

A központi költségvetésés az önkormányzat

költségvetése.

- tankönyv- és tanszerellátásának támogatása- a gyermekintézmények étkezési térítésé-

nek díjkedvezménye,- tandíj,- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve- egyéb ellátás kifizetésének átvállalása

32

4. Az 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásaiA társadalombiztosítási nyugellátásról

Típus Jogosultság Ki állapítja meg?

Forrás Forma/összeg

1. Öregségi teljes nyugdíj

1997 évi LXXXI. tv.7.§

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban.Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki- legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és- azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban.

Nyugdíj-biztosítási

Igazgatóság


Alap

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi nettó átlagkereset összegétől függ.

Az öregségi nyugdíjban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.

2. Öregségi résznyugdíj

1997 évi LXXXI. tv.7.§ (3) bek.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.Öregségi résznyugdíjra az jogosult, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, ésb) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől

kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban.


Igazgatóság


Alap

Az elismert szolgálati idő alapján és – az 1988-tól a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetből számított a figyelembe vehető havi átlagkeresetből kerül megállapításra.Az öregségi résznyugdíjban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.

3. Kohatár előtti 2012. január 1-jétől – a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja kivételével – megszűnt valamennyi korhatár előtti Nyugdíj- Nemzeti Az 57. életévét betöltött

33

ellátás2011. évi CLXVII. tv.

nyugellátás:az előrehozott öregségi, a csökkentett összegű előrehozott öregségi, a korkedvezményes, a bányász,- és a művésznyugdíj, az országgyűlési képviselők, és a polgármesterek nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, és a szolgálati nyugdíj.A korhatár előtti nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, a szolgálati nyugdíjat szolgálati járandóságként folyósítják.

biztosítási igazgatási szervek

Folyósítás: NYUFIG

Család és Szociál-politikai

Alap

korhatár előtti ellátásban részesülő személy jogosult utazási kedvezményre

4. A korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülők kereső-tevékenységére vonatkozó szabályok1997 évi LXXXI. tv.83/B. §.

A versenyszférában a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását folyósítják keresőtevékenysége folytatása mellett.A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó jövedelme a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2014-ben 1.827.000,- Ft) meghaladja. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor.2013. július 1-jétől az öregségi nyugdíj (korhatár előtti ellátás) folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

5. Rokkantsági nyugdíj1997 évi LXXXI. tv. 36/A. §(hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI.törvény, 2012. január 1-től)

2012.január 1-jétől új jogosultságot nem állapítanak meg.

6. Baleseti rokkantsági nyugdíj1997 évi LXXXI. tv. 36./E.§ (hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI.törvény, 2012. január 1-től)

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem állapítanak meg.

Hozzátartozói ellátások1997. LXXXI. törvény 34

Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg

1. Özvegyi nyugdíj

1997. éviLXXXI. tv.

45-53. §

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (házastárs) kaphat.Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa- a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, ésaz iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül,

vagy összesen legalább 2 év,- a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor

betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,- a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor



betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,- a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább

15 év szolgálati időt szerzett.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt

betöltötte, vagy- megváltozott munkaképességű, vagy- házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt

el, a Nyugdíjfolyósító

Igazgatóság.


Alap

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj mértéke:- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy esetén, aki rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, hatvan százaléka,

- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy esetén, aki egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányász-járadékban részesül, harminc százaléka

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az özvegyi nyugdíjban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.

35

2. Árvaellátás


54-56.§

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek elhunyt szülője rendelkezik az életkora szerint (az özvegyi nyugdíjnál már ismertetett) meghatározott szolgálati idővel.Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.




Igazgatóság.


Alap

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.Az árvaellátás legkisebb összege: 24.250 Ft.

Az elhunytat megillető öregségi nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,- akinek mindkét szülője elhunyt,- akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű,

Az árvaellátásban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.

3. Szülői nyugdíj


58-59.§

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke (unokája) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és- a szülő (nagyszülő) a gyermeke (unokája) halálakor

megváltozott munkaképességű, vagy 65. életévét betöltötte, és

- a szülőt (nagyszülőt) a gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.




Igazgatóság.


Alap

A szülői nyugdíj mértéke:- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű személy esetén, aki rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, hatvan százaléka,

- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű személy esetén, aki egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányász-járadékban részesül, harminc százaléka

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

36

4. Özvegyi járadék


61/A. §.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja - számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint a törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.



el, a Nyugdíj-folyósító

Igazgatóság.


Alap

37

Emberi Erőforrások MinisztériumaSzociális és Családügyért Felelős Államtitkárság

Központi Ügyfélszolgálati IrodaFelelős kiadó: Dr. Veres Gábor

A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609.

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14. www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[email protected]

Személyes ügyfélfogadásHétfő-kedd-csütörtök-péntek: 9-12 óráig

Szerda: 9-12 óráig 13-18 óráig

38

mailto:[email protected]

http://www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu/

A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ …csaladitudakozo.kormany.hu/download/2/47/90000... · Web...

Documents

Transcript of A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ …csaladitudakozo.kormany.hu/download/2/47/90000... · Web...