A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ 1993. ÉVI III ...közfoglalkoztatási bér mindenkori...

Bevezetés1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2.

I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.1. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás 2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás 3. időskorúak járadéka 4. lakásfenntartási támogatás5. adósságkezelési szolgáltatás6. ápolási díj7. települési támogatás

II. Természetben nyújtott szociális ellátások 7.1. köztemetés2. közgyógyellátás3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások 9.1. rokkantsági járadék2. átmeneti járadék3. rendszeres szociális járadék4. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai5. bányászok egészségkárosodási járadéka6. vakok személyi járadéka7. házastársi pótlék8. házastárs utáni jövedelempótlék9. cukorbetegek támogatása

10. szépkorúak jubileumi köszöntése11. súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása12. parkolási igazolvány13. fogyatékossági támogatás14. álláskeresési járadék15. nyugdíj előtti álláskeresési segély16. keresetpótló juttatás17. vállalkozói járadék

3. Gyermekek után járó ellátások 17.Az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások1. anyasági támogatás2. gyermekgondozást segítő ellátás (2015. 12.31-ig GYES)

3. családi pótlék4. magasabb összegű családi pótlék5. gyermeknevelési támogatásA kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 20.1. csecsemőgondozási díj2. táppénz3. gyermekápolási táppénz4. gyermekgondozási díj5. baleseti járadékEgyéb kedvezmények 23.1. apa munkaidő-kedvezménye2. gyermekek után járó pótszabadság3. családi kedvezmény4. családi járulékkedvezmény5. ingyenes tankönyvellátásA 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) szabályozott ellátások 26.Pénzbeli és természetbeni ellátások1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény2. gyermektartásdíj megelőlegezése3. óvodáztatási támogatás4. otthonteremtési támogatás5. gyermekétkeztetés

4. 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai 30.A társadalombiztosítási nyugellátásról1. öregségi teljes nyugdíj2. öregségi résznyugdíj3. korhatár előtti ellátás4. korhatár előtti ellátásban részesülők kereső tevékenysége5. rokkantsági nyugdíj6. baleseti rokkantsági nyugdíjHozzátartozói ellátások 32.1. özvegyi nyugdíj2. árvaellátás3. szülői nyugdíj4. özvegyi járadék

A minisztérium elérhetőségei 35.

Tartalomjegyzék

1. 1993. évi III. törvény ellátásai( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )

I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja

meg?Forrás Forma/összeg

Aktív korúak ellátása

Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére 2015. március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg.

A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságotállapít meg annak a személynek,- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki

legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóságkomplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-osmértéket, vagy

- vakok személyi járadékában részesül, vagy - fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresésijáradék, álláskeresési segély, vállalkozói járadékfolyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresésitámogatás) vagy

- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósításátkeresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időlejártát megelőzően szüntették meg, és akeresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásranem szerez jogosultságot, vagy

- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtásátmegelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvelvagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy évidőtartamig együttműködött, vagy

- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozásisegély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeresszociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodásijáradéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, arokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, amegváltozott munkaképességű személyek ellátása, azideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetveaz özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkoránakbetöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem

2015. március1-től a járási

hivatal

2015. március 1-től központiköltségvetés

Az aktív korúak ellátására egy családbanegyidejűleg csak egy személy jogosult.Egy családban egyidejűleg két személyabban az esetben jogosult az aktív korúakellátására, ha az egyik személy afoglalkoztatást helyettesítő támogatásra míga másik személy az egészségkárosodási ésgyermekfelügyeleti támogatásrajogosult.

4

1. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

37.§

* az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebbösszege 2016-ban28.500,- Ft,

benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvelvagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapigegyüttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése másmódon nem biztosított, és keresőtevékenységet nemfolytat.Nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező,illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsítettfoglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkátvégez.

A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy acsaládnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmene haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 90%-át (25.650,- Ft) és a törvényi értékhatártmeghaladó vagyonnal ne rendelkezzenek.

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatástállapítanak meg annak a személynek, aki - egészségkárosodott személynek minősül, vagy- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a

családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel másszemély nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozásitámogatásban, vagy gyermekgondozási díjban,csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátásátnapközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudjákbiztosítani.

Járási hivatal

2015. március 1-től központiköltségvetés

Az egészségkárosodási ésgyermekfelügyeleti támogatás havi összegea családi jövedelemhatár összegének és ajogosult családja havi összjövedelménekkülönbözete, de nem haladhatja meg aközfoglalkoztatási bér mindenkori kötelezőlegkisebb nettó összegének 90%-át, 46.662,-forintot. Ha az egészségkárosodási ésgyermekfelügyeleti támogatásban részesülőszemély családtagjának foglalkoztatásthelyettesítő támogatást (22.800,- Ft)állapítottak meg, a támogatás összege nemhaladhatja meg a nettó közfoglalkoztatásibér 90%-ának (46.662,- Ft) és afoglalkoztatást helyettesítő támogatásösszegének különbözetét, azaz 23.862,-forintot.

Az egészségkárosodási ésgyermekfelügyeleti támogatás esetén acsaládi jövedelemhatár összege a családfogyasztási egységeihez tartozóarányszámok összegének és az öregséginyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-

5

ának szorzata.

2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

35.§

Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak megannak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására valójogosultságát megállapították kivéve, ha azegészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra valójogosultság feltételeivel rendelkezik.

Járási hivatal2015. március 1-

től központiköltségvetés

Összege:A foglalkoztatást helyettesítő támogatás haviösszege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft

Egy családban egyidejűleg csak egyszemély részesülhet foglalkoztatásthelyettesítő támogatásban.

3. Időskorúak járadéka

32/B.§

Az időskorúak járadékékára jogosult személy, aki- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, s akinek saját és

vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapjánszámított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja megaz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének80%-át,( 22.800,- Ft)

- az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nemhaladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 95%-át, (27.075,- Ft)

- az egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havijövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)

járási hivatal központiköltségvetés

Amennyiben a jogosult egyéb jövedelemmelnem rendelkezik:- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött

személy esetén az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 80%-a(22.800,- Ft)

- az egyedülálló, a reá irányadónyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnélfiatalabb személy esetén az öregséginyugdíj mindenkori legkisebb összegének95%-a (27.075,- Ft )

- az egyedülálló, 75. életévét betöltöttszemély estén az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)

A jövedelemmel rendelkező személy eseténa járadék összege a fenti összegek és a sajáthavi jövedelmének különbözete.

6

4. Lakásfenntartási támogatás

2015. március 1-jétől az ellátás megállapításáranincs lehetőség

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-tőlkikerültek a Szociális törvényből. Ettől az időponttólkezdődően a támogatás ebben a formában nem állapíthatómeg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015.február 28-án lehetett benyújtani.

5. Adósságkezelési szolgáltatás

2015. március 1-jétől az ellátás megállapításáranincs lehetőség

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a Szociális törvényből. Ettől az időponttólkezdődően a támogatás ebben a formában nem állapíthatómeg a kérelmezők részére.

6. Ápolási díj

40.§

Az ápolási díjnak a költségvetési törvényben meghatározott alapösszege 2016-ban 29.500,- Ft.

2015. március 1-jétől az ápolási díj méltányosságból történő megállapítására nincs lehetőség.

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyekotthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása.

Alapösszegben nyújtott ápolási díjra jogosult ahozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandófelügyeletre, gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, ill.- 18 év alatti tartósan beteg.Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igányló hozzátartozótápol, és a fokozott ápolási igényt a járási hivatal felkérésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kijelölt szakértő igazolja

Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki- a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a

megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól ésegyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolthozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

- olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, akiután a magasabb összegű családi pótlékot miniszterirendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagyfogyatékosságra tekintettel folyósítják.


A súlyosan fogyatékos, valamint a 18.életévét be nem töltött tartósan betegszemélyek ápolása esetén az ápolási díjösszege azonos az éves központiköltségvetési törvényben meghatározottalapösszeggel (29.500,- Ft).A fokozott ápolást igénylő súlyosanfogyatékos személy ápolása esetén azápolási díj az éves központi költségvetésitörvényben meghatározott alapösszeg 150százaléka (44.250,- Ft).A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 53.100,- Ft.

Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.Amennyiben a jogosult rendszerespénzellátásban részesül, az ápolási díjösszege a fenti összegek és a rendszerespénzellátás összegének különbözete.

7

7. Települési támogatás

45.§

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a Szociálistörvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli éstermészetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzatirendeletben meghatározott feltételek alapján településitámogatást nyújt. A települési támogatás keretében az önkormányzatok azáltaluk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozottélethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Annak eldöntése,hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételekteljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljesmértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Települési támogatás keretében nyújtható támogatáskülönösen- a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,- a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának azápolását, gondozását végző személy részére,

- a gyógyszerkiadások viseléséhez,- a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozószemélyek részére.

Továbbá a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztetőrendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosanvagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részérerendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

A településiönkormányzat

képviselő-testülete.

Az önkormányzatköltségvetése.

.

A helyi szociálisfeladatok

ellátására aközponti

költségvetésbentámogatás

biztosított azonönkormányzatokszámára, amelyekesetében az egyfőre jutó adóerő-

képesség nemhaladja meg a32.000 Ft-ot.

A képviselő-testület rendeletébenmeghatározott formában kerül biztosításra.

8

II. természetben nyújtott szociális ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja


1. Köztemetés

48.§

A haláleset helye szerint illetékes településiönkormányzat képviselő-testülete - a halálesetről valótudomásszerzést követő huszonegy napon belül -gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történőeltemettetéséről, ha- nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre kötelesszemély, vagy- az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrőlnem gondoskodik.

A településiönkormányzat

képviselő-testülete.

Azönkormányzatköltségvetése,

melyhez aközponti

költségvetéshozzájárul

A köztemetés összegét a településiönkormányzat hagyatéki teherként aterületileg illetékes közjegyzőnél bejelenti,vagy az eltemettetésre köteles személyt aköztemetés költségeinek megtérítésérekötelezi.

2. Közgyógyellátás

49.§

Az egyéni havigyógyszerkeret 2016-banlegfeljebb havi 12.000,- Ft,az eseti keret évi 6.000,- Ft

a)Alanyi jogon jogosult az ellátásra: az átmenetigondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; arendszeres szociális segélyben részesülőegészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülőhadigondozott és a nemzeti gondozott; a központiszociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos,továbbá az a személy, aki- rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota

a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapjánnem haladja meg a 30%-os mértéket,

- rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-énI. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjra volt jogosult,

- öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I.vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjra volt jogosult, vagy

- öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra valójogosultságának megállapítását megelőző naponrokkantsági ellátásban részesült 30%-os egészségiállapotára, vagy I.II. csoportú rokkantságára tekintettel,

- az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabbösszegű családi pótlékban részesül.

járási hivatalKözponti

költségvetés

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezőszemély térítésmentesen jogosult atársadalombiztosítási támogatásbabefogadott, az indikációs és egyéb kiegészítőfeltételeknek való megfelelés esetén* egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete

erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai

és fogszabályozó eszközökre (ideértve ajavítás költségeit is), valamint

* az orvosi rehabilitáció céljábóligénybe vehető gyógyászatiellátásokra.

9

járási hivatalKözponti

költségvetés

b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az aszemély, akinek az egészségbiztosítási pénztár általelismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkorilegkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft),feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havijövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkorilegkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén150%-át (42.750,- Ft)

c) Méltányossági alapon: 2015. március 1-jétől aközgyógyellátás méltányosságból történő megállapításáranincs lehetőség.Az önkormányzatok a települési támogatás keretébenbiztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadásokviseléséhez.

3.Egészségügyiszolgáltatásra való jogosultság54. §.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljábólannak a személynek állapítják meg az egészségügyiszolgáltatásra való jogosultságát,- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének120%-át (34.200,- Ft),

- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,-Ft)

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.


A szociális rászorultság igazolásáról hatóságibizonyítványt állítanak ki. A bizonyítvány 1évig érvényes.

A bizonyítvány birtokában járulékfizetésnélkül lehet igénybe venni az egészségügyiszolgáltatást.

10

Típus Jogosultság Ki állapítjameg?

Forrás Forma/összeg

1. Rokkantsági járadék

83/1987. (XII. 27.) MTrendelet

Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életévebetöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-osmértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozottmunkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantságijáradékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésbenmeghatározott időpontban felül kell vizsgálni.A rokkantsági járadékfolyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.A rokkantsági járadékban részesülő személyutazási kedvezményre jogosult.

Fővárosi ésmegyei

kormányhivatal.

Folyósítás:ONYF-

NYUFIG.

Központiköltség-

vetés

34.475,- Ft.

2. Átmeneti járadék387/2007.(XII.23.)

Korm.rend.

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.

3. Rendszeres szociális járadék

387/2007. (XII.23.) Korm. rend.

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Rehabilitációs ellátás vagy

Rokkantsági ellátás2011. évi CXCI. tv.

6.§.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az,akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki- a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon

át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

- keresőtevékenységet nem végez és- rendszeres pénzellátásban nem részesül.A megváltozott munkaképességű személy részére egészségi állapotátólés rehabilitálhatóságától függően rehabilitációs ellátást vagyrokkantsági ellátást lehet megállapítani.

fővárosi ésmegyei

kormányhivatal

Egészség-biztosítási

Alap

A rehabilitációs pénzbeli ellátás haviösszege annak a rehabilitációs ellátásbanrészesülő személynek,- akinek foglalkoztathatósága

rehabilitációval helyreállítható, ésegészségi állapota 51-60% közötti (B1kategória), a havi átlagjövedelem 35százaléka, de legalább a minimálbér 30százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb aminimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)

- aki tartós foglalkozási rehabilitációtigényel és egészségi állapota 31-50%

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások

11

közötti (C1 kategória), a haviátlagjövedelem 45 százaléka, de legalább aminimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) éslegfeljebb a minimálbér 50 százaléka(46.500,- Ft).

A rokkantsági ellátás annak a megváltozottmunkaképességű személynek, akinek:- egészségi állapota alapján

foglalkoztathatósága rehabilitációvalhelyreállítható, azonban a komplexminősítés szakmai szabályairól szólórendeletben meghatározott egyébkörülményei miatt foglalkozásirehabilitációja nem javasolt és akinek azegészségi állapota 51–60% között van és arehabilitálhatóság szociális szempontúvizsgálata alapján a rehabilitációja nemjavasolt (B2 kategória), valamint annak aszemélynek, akinek a foglalkoztathatóságarehabilitációval helyreállítható és akérelem benyújtásának időpontjában azöregségi nyugdíjkorhatár betöltéséighátralevő időtartam az 5 évet nem haladjameg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka,de legalább a minimálbér 30 százaléka(27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45százaléka (41.850,- Ft)

- annak a megváltozott munkaképességűszemélynek az esetében, akinek egészségiállapota alapján tartós foglalkozásirehabilitációt igényel, azonban a komplexminősítés szakmai szabályairól szólórendeletben meghatározott egyébkörülményei miatt foglalkozásirehabilitációja nem javasolt, és egészségiállapota 31-50 % közötti (C2 kategória),valamint annak a személynek az esetében,aki tartós foglalkozási rehabilitációtigényel és a kérelem benyújtásánakidőpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár

12

betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évetnem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60százaléka, de legalább a minimálbér 45százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb aminimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

- annak a megváltozott munkaképességűszemélynek az esetében, aki kizárólagfolyamatos támogatással foglalkoztathatóés egészségi állapota 1-30 % közötti (Dkategória) a havi átlagjövedelem 65százaléka, de legalább a minimálbér 50százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb aminimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

- annak a megváltozott munkaképességűszemélynek az esetében, akiegészségkárosodása jelentős és önellátásranem vagy csak segítséggel képes, ésegészségi állapota 1-30 % közötti (Ekategória) a havi átlagjövedelem 70százaléka, de legalább a minimálbér 55százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb aminimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

5. Bányászok egészségkárosodási járadéka

23/1991.(II.9.) Korm. rend.

A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult,a) akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,- saját jogú nyugellátásra nem jogosult,- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben,

átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmenetijövedelemkiegészítésben,

- a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és- a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott

munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel abányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmenetikeresetkiegészítésben részesült.

b) A fentieken túl járadékra jogosult az a személy is, aki- bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább

10 évet földalatti munkakörben töltött el,- a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati

tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékűegészségkárosodást szenvedett,


kormányhivatal.

Folyósítás:ONYF-

NYUFIG

Központiköltség-

vetés

Az a) pont alapján megállapított feltételekesetén a járadék havi összege amegállapításkor megegyezik a kereset-kiegészítésnek, átmeneti kereset-kiegészítésnek, a járadék megállapításátmegelőzően folyósított összegével, de 2013.január 1-jétõl nem lehet magasabb az öregséginyugdíj legkisebb összege háromszorosának(85.500,- Ft). a nyugellátások 2013. januárhavi emelésének mértékével megemeltösszegénél.

A b) pont alapján megállapított járadék eseténa járadék havi összege megegyezik amegváltozott munkaképességű személyekellátásának– amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték, a

13

- 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,2012. január 1-jétõl a megváltozott munkaképességű személyekellátásaiban részesült, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult,- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben,

átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmenetijövedelemkiegészítésben,

Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személykereső tevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulékalapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér haviösszegének tizennyolcszorosát (1.890.000 Ft), a keretösszeg elérésétkövető hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb azöregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósításátszüneteltetik.

felülvizsgálatot megelőző hónapra járóösszegével,

– amennyiben felülvizsgálatra nem került sor,az ellátás megszüntetését megelőző hónaprajáró összegével.

6. Vakok személyi járadéka

6/1971. (XI. 30.) Eü.Mrendelet,

1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározat

18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látásáttartósan (1 év), illetőleg véglegesen elvesztette.

2001. július 1-től nincs új megállapítás

Folyósítás:fővárosi és

megyeikormányhivat

al

Központiköltség-

vetés

Havi összege:17.120,- Ft

7. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés89/1990. (V. 1.) MT

rendelet[187/1997.(X.31.) Korm.rendelet 12. § (4) bek.]

Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása ahavi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa azállandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67% munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, balesetinyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebbösszegét nem haladta meg. 1998. január 1-től nincs új megállapítás

Folyósítás:ONYF-

NYUFIGKözpontiköltség-

vetés

Összege: 20.410,- Ft.

8. Házastárs utáni jövedelempótlék 89/1990 (V. 1.) MT

rendelet[187/1997. (X.31.)

Korm. rendelet 12. § (4)bek.]

Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjbanrészesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébkéntjövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult.

1998. január 1-től nincs új megállapítás

Folyósítás:ONYF-

NYUFIG

Központiköltség-

vetés

Összege: 14.160,- Ft.

14

9. Cukorbetegek támogatása

18/1987. (XII. 24.) EüMrendelet

Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorálisantidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagya kiemelten kezelt csoportba tartozik.2000. január 1-től nincs új megállapítás

Központiköltség-

vetés

Összege: 100,-Ft.

10. Szépkorúak jubileumi köszöntése

255/2008.(X.31.)Kormány rendelet

Jubileumi juttatásra jogosult a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött,Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyarállampolgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogávalrendelkező személy, amennyiben a fenti életkor betöltésénekidőpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladótartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják.

AKözigazgatási

ésElektronikusKözszolgál-

tatásokKözpontiHivatala

(KEKKH)

Központiköltség-vetés

A jubileumi juttatás összege:- a 90. életév betöltésekor 90.000,- forint,- a 95. életév betöltésekor 95.000,- forint,- a 100. életév betöltésekor 100.000,- forint.

11. Súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezménye

102/2011.(VI. 29.)Korm. rendelet

Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott, illetve azegyéb fogyatékossággal élő személy jogosult. Súlyosmozgáskorlátozott személynek minősül:- az a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, aki

mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy halmozottanfogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalábbaz egyik mozgásszervi fogyatékosság,

- az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabbösszegű családi pótlékra jogosító betegségekről ésfogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletbenmeghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagytöbbszörös és összetett betegségben szenved és többszörös ésösszetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervifogyatékosságot okoz,

- a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy,amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztülfennáll, s ennek tényét a kormányhivatal rehabilitációsszakigazgatási szervének (RSZSZ) szakvéleménye igazolja.

Egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül, aki- fogyatékossági támogatásra: látási, hallási, értelmi fogyatékosként,

vagy azért jogosult, mert állapota a személyiség egészét érintőfejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnakvagy középsúlyosnak minősíthető, vagy azért, mert állapotakromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnakminősíthető,és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbáönálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.vagy

fővárosi,megyei

kormány-hivatal

Központiköltség-

vetés

A személygépkocsi szerzési támogatás összege:- új járműnek minősülő személygépkocsi esetén: 900.000,- Ft- használt személygépkocsi,- segédmotoros kerékpárnak minősülő,három,-vagy négykerekű jármű, ill.

- járműnek nem minősülő, gépi meghajtású kerekesszék esetén: a vételár 60%-a, de legfeljebb 600.000,- Ft.

A személygépkocsi átalakítási támogatás összege: az átalakítás költsége, de legfeljebb 90.000,- Ft.

15

- a vakok személyi járadékában részesül, vagy - fogyatékossági támogatásra halmozottan fogyatékos személyként

jogosult, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervifogyatékosság, mivel ebben az esetben természetesen mozgásszervifogyatékosnak tekinthető.

- a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékrajogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.)ESZCSM rendelet 1. számú mellékletének K), pontjábanmeghatározott érzékszervi fogyatékos, vagy az M) pontjábanmeghatározott értelmi fogyatékos vagy N)1. pontja alapján autizmusbetegségben szenved, vagy a P) pontban meghatározott többszörösés összetett betegségben szenved és többszörös és összetettbetegségei közül legalább az egyik a K), M) vagy az N)1. pontszerinti betegség, illetve fogyatékosság.

Formái: gépkocsiszerzési támogatás és gépkocsi-átalakítási támogatás

12. Parkolási igazolvány

218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet

Parkolási igazolványra jogosult az, aki-a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmébenközlekedőképességében súlyosan akadályozott,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításárólszóló 1998. évi XXVI. törvény szerint fogyatékossági támogatásbanrészesülő látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

- vakok személyi járadékában részesül, és 2001. július 1-jétmegelőzően vaknak minősítettek vagya magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről ésfogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagygyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmifogyatékosnak, vagy autistának minősül,

és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalássaligazolja.


kormány-hivatal járási

(fővárosikerületi)hivatala

Központiköltség-

vetés

13. Fogyatékossági támogatás

1998. évi XXVI. tv. 22.§

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki- látási fogyatékos- hallási fogyatékos- értelmi fogyatékos- mozgásszervi fogyatékos-- állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy

középsúlyosnak minősíthető- autista, illetőleg- halmozottan fogyatékosés állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

20.327,- Ft: ha az igénylő látási, hallási,értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos,illetve autista,

25.018,- Ft: ha az igénylő halmozottanfogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási,értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagyautista, feltéve, hogy az önkiszolgálóképessége teljesen hiányzik.

.

16

nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

14. Álláskeresési járadék

1991. évi IV. tv. 25.-29.§

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki- álláskereső,- az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360nap jogosultsági idővel rendelkezik,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetetteredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudmegfelelő munkahelyet felajánlani.


kormány-hivatal

Központiköltség-

vetés

Az álláskeresési járadék összegét a kérelembenyújtását megelőző, vagy - ha azálláskeresőként való nyilvántartásba vételrekésőbbi időpontban kerül sor - azálláskeresőnek az álláskeresővé válásátmegelőző négy naptári negyedévben az ezenidőszakkal érintett jogviszonyokban elért,munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagosösszegének alapulvételével kell kiszámítani. Ahavi átlagos összeg kiszámítása során ezenidőszak alatt elért járulékalap összegét osztanikell azoknak a hónapoknak a számával,amelyekben az álláskeresőnek voltjárulékalapot képező jövedelme. Ha azálláskereső adott hónapban nem az egészhónapra vonatkozóan rendelkezikjárulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagosösszeg kiszámítása során töredékhónapkéntkell figyelembe venni.Ellátás összege: Munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: 101.500,- Ft/hó.

15. Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1991. évi IV. tv.30.§

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kellmegállapítani, ha- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetetteredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudmegfelelő munkahelyet felajánlani, és

- a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadékfolyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartamkimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az államifoglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és azálláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzettjogosultságot,


kormány-hivatal

Központiköltség-

vetés

Az álláskeresési segély összegét a kérelembenyújtásának időpontjában hatályos kötelezőlegkisebb munkabér (105.000,- Ft) 40százalékának alapulvételével kellmegállapítani. Ha az álláskeresési járadékmegállapításakor meghatározott járadékalap aminimálbér 40%-nál alacsonyabb volt, azálláskeresési segély összegét a járadékalapalapulvételével kell megállapítani. Az egynapra járó álláskeresési segély összege azelőzőekben foglaltak szerint meghatározottsegélyalap harmincad része.

17

az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy akeresőtevékenység folytatása miatti megszüntetését követően hároméven belül betöltötte a fentiekben meghatározott életkort(nyugdíjkorhatár előtt öt év), és- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészetiéletjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül

16. Keresetpótló juttatás

1991. évi IV. tv.14.§.

Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagyelfogadott képzése annak a személynek,a) aki álláskereső,b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30.

életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonyamegszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresésisegélyre nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban,illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozásidíjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt

a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvelelőzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételtvállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzésnélkül nem biztosítható.

A c) pontban meghatározott személyek képzése akkor támogatható, haa képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, ésa) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő

személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díjfolyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követőenkezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásbanrészesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.


kormány-hivatal

Központiköltség-

vetés

Képzési támogatásként- az a)-b) pontban valamint az e)-g) pontban

meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás,valamint a képzéssel kapcsolatos költségekmegtérítése;

- a c)-d) pontban meghatározott személy,valamint a foglalkoztatást helyettesítőtámogatásra jogosult álláskereső részére azáltalános iskolai végzettségmegszerzéséhez, vagy a szakképzésmegkezdéséhez, a külön jogszabálybanmeghatározott bemeneti kompetenciákmegszerzéséhez szükséges képzésbentörténő részvételhez a képzéssel kapcsolatosköltségek megtérítése

adható.

17. Vállalkozói járadék1991. évi IV. tv.

2010. 01.01-től az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg.

18

3. Gyermekek után járó ellátások

Típus Jogosultság Kiállapítja

meg?

Forrás

1. Anyasági támogatás

1998. évi LXXXIV.tv.29.§-tól.

Anyasági támogatásra jogosult az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülésesetén egyszer) részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5hónapig külföldön tartózkodott)


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500,- Ft)

2. Gyermek-gondozást segítő ellátás( 2015. 12.31-ig GYES)

1998. évi LXXXIV.tv.

20.§

Gyermekgondozási segély jogosult a szülő, a gyám, a 16. életévét betöltöttkiskorú szülő (ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülőiház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte), a gyermek 3. életévénekbetöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éveskoráig.Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig.

Nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek- első életévét betöltötte, továbbá- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - szülei a GYES-ről lemondanak és - egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe.A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésénekidőpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyrejogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadáskivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásbatörténő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, ikergyermek eseténmár tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. Agyermekgondozási segélyben részesülő örökbefogadó szülő ebben az esetbenkereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartambanfolytathat.

Méltányosságból az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg: a gyermeket nevelő személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermekesetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységeta gyermek fél éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,- a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat,

vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások(Családok támogatásáról)

19

akadályoztatva vannak, továbbá megállapíthatja, meghosszabbíthatja a jogosultságot: a gyermek általánosiskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8.életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeniellátását biztosító intézményben nem gondozható.

3. Családi pótlék (Nevelési ellátás,Iskoláztatásitámogatás)2010. augusztus 30-tól

a családi pótlék kétellátást foglal magába,a nevelési ellátást, és

az iskoláztatásitámogatást.

A nevelési ellátást amég nem tanköteles,

az iskoláztatásitámogatást a

tanköteles, s már nemtanköteles, deközoktatási

intézménybentanulmányokat

folytató gyermekekután folyósítják.

A nevelési ellátás ésaz iskoláztatási

támogatásmegállapításának

feltételei és az ellátásösszege azonos a

korábban folyósítottcsaládi pótlékösszegével.


Nevelési ellátásra jogosult- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;- a szülővel együtt élő házastárs; - az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánjafogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakóvagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egyéve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővelfennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmetlegalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,

- a nevelőszülő; - a gyám; - továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,- a saját háztartásában nevelt,-a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,-a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,- még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása

évének október 31-éig.

Iskoláztatási támogatásra jogosult- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;- a szülővel együtt élő házastárs; - az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánjafogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakóvagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egyéve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővelfennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmetlegalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,

- a nevelőszülő; - a gyám; - továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,- a saját háztartásában nevelt,-a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,-a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, továbbá


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

Az ellátás havi összege:- egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft- két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300,- Ft- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) - három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) - három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) - a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,

ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon ellátásrajogosult személy esetén 14.800,- forint.

20

6.§-tól - a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatbanmegjelölt személy

- a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása événeknovember 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint atankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézménybentanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnekaz utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékosszemélyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapjánfogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanulóesetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

-a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka ajavítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ésgyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel atankötelezettség teljes időtartamára.

4. Magasabb összegűcsaládi pótlék


A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:- az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM

rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandóvagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének abetöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségiállapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadikéletévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez azállapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén

5. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

1998. évi LXXXIV.tv. 23.§-tól.

Gyermeknevelési támogatásra jogosult az a szülő, aki három vagy többkiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet hetiharminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozásnélkül, ha a munkavégzés otthonában történik


kormányhivatal

Központiköltség-

vetés

Az öregségi nyugdíj mindenkorilegkisebb összege (28.500- Ft)

(10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, afolyósítás időtartama szolgálati időnekminősül)

21

1.Csecsemő-gondozási díj

1997. évi LXXXIII.tv. 40.§

Csecsemőgondozási díjra segélyre jogosult:Csecsemőgondozási díj annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül365 napon át biztosított volt, és- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő

negyvenkét napon belül szül, vagy- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti

táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnésétkövető huszonnyolc napon belül szül.


pénztárilletve a

munkahelyikifizetőhely.


Alap

Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 %-a.A folyósítás utólag történik.

2. Táppénz

1997. évi LXXXIII.tv.

43. – 50. §

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelennéválik és a járuléktörvényben meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban abiztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át . Ha abiztosított részére betegszabadság jár, a keresőképtelenség esetébentáppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártátkövető naptól jogosult.Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnélrövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatosbiztosításának megfelelő ideig kaphat.Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, akia) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagyb) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá

válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Társadalom-biztosításikifizető-

helyek vagyegészség-biztosításipénztár.


Alap

A táppénz összege a figyelembe vehetőjövedelem naptári napi átlagának- hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi

biztosítási idő esetében,- ötven százaléka két évnél rövidebb

folyamatos biztosítási idő esetében, vagy afekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartamaalatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnélfiatalabb gyermeke kórházi kezeléseidőtartamára abban az esetben, ha agyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy atáppénz egy napra járó összege nemhaladhatja meg a jogosultság kezdő napjánérvényes minimálbér (105.000,- Ft) 200százalékának harmincad részét (7.000,- Ft).

3. Gyermekápolási táppénz

1997. évi LXXXIII.tv. 43.§-tól

Gyermekápolási táppénzre a biztosított szülő jogosult:- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a

gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezeléseesetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történőtartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

- egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolásaés - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő


helyek vagyegészség-biztosításipénztár.


Alap

A táppénz összege a figyelembe vehetőjövedelem naptári napi átlagának- hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi

biztosítási idő esetében,- ötven százaléka két évnél rövidebb

folyamatos biztosítási idő esetében, vagy afekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartamaalatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások

22

kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézménybentörténő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégynaptári napon át;

- háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolásaés - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történőkezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézménybentörténő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő,egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

- hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoniápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézménybentörténő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtóintézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenkénttizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagyannál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja,vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekekórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermekemellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

fiatalabb gyermeke kórházi kezeléseidőtartamára abban az esetben, ha agyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy atáppénz egy napra járó összege nemhaladhatja meg a jogosultság kezdő napjánérvényes minimálbér (111.000,- Ft) 200százalékának harmincad részét.

4. Gyermek-gondozási díj (GYED)

1997. évi LXXXIII.tv. 42/A.§

Gyermekgondozási díjra jogosult- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket

szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon átbiztosított volt,

- a csecsemőgondozási díjban részesült anya, akinek a biztosításijogviszonya a csecsemőgondozási díj igénybevételének időtartamaalatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra valójogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett ésa szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és agyermeket saját háztartásában neveli.

Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételekmindegyikének megfelel:- a fent említett szabályok alapján(biztosítási jogviszony fennállása,előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása) gyermekgondozási díjra nemjogosult,

- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismertfelsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalábbkét félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egyfélévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, ( két aktívfélév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüliaktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell


helyek vagyegészség-biztosítási

pénztár

Központiköltség-vetés és


Alap

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonbanlegfeljebb havonta a mindenkori minimálbér(2016-ban 111.000 Ft)kétszeresének 70%-a.

10 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerüllevonásra.

A gyermekgondozási díj folyósítása mellettkorlátlan időtartamban lehetkeresőtevékenységet folytatni.

23

rendelkezni)- a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatóijogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belülszületik,

- a gyermeket saját háztartásában neveli,- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és- a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

5. Baleseti járadék

1997. évi LXXXIII.tv. 57.§

Baleseti járadékra jogosult az a személy, akinek üzemi balesetkövetkeztében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodásakeletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nemilletik meg.Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, abaleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, azegészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.A szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nemhaladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbelikorlátozás nélkül jár.


kormányhivatal.

Folyósítás:ONYF-

NYUFIG

Egészség-bztosítási

Alap

A baleseti járadék mértéke az üzemi balesetokozta egészségkárosodás fokától függ. Azegészségkárosodás fokának megfelelően- az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek azegészségkárosodása 14-20 százalék,

- a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek azegészségkárosodása 21-28 százalék,

- a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek azegészségkárosodása 29-39 százalék,

- a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek azegészségkárosodása 39 százalékot meghaladómértékű.

A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

24

1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény

2012. évi I. tv.118. §

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követőmásodik hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hétmunkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelőidőpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermekhalva születik vagy meghal.

Amunkáltató

Központiköltségvetés

A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

2. Gyermekek után járópótszabadság

2012. évi I. tv.118.§.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A pótszabadság mindkét szülőt megilleti (2011.évi CCXI.tv).

Amunkáltató

Mértéke: a gyermek 16 éves koráig- egy gyermek után 2- két gyermek után 4- kettőnél több gyermek után össszesen 7 nap A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.Fogyatékos gyermeknek tekintjük azt a gyermeket, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. A pótszabadság a fogyatékos gyermek 16. éves koráigilleti meg a szülőt.

3. Családi kedvezmény

1995. évi CXVII. tv.

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény

szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, - a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a

várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappalbezárólag;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély


A családi kedvezmény - az eltartottaklélekszámától függően - kedvezményezetteltartottanként és jogosultsági hónaponkénta) egy eltartott esetén 66.670,- forint,b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83.330,- forint,bb) 2017-ben 100.000,- forint,bc) 2018-ban 116.670,- forint,bd) 2019-ben és az azt követő években 133.330,-

forint,c)három és minden további eltartott esetén

220.000,- forint.

Egyéb kedvezmények

25

4. családi járulékkedvezmény1997. évi LXXX. tv.

Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni acsaládi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból isérvényesíteni tudjaA családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendőtermészetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék ésnyugdíjjárulék együttes összegét.A személyi jövedelemadóról szóló, fentiek szerint ismertetettcsaládi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - acsaládi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosítottházastársa, élettársa.

A családi járulékkedvezményt a fenti személyek döntésük szerintegyütt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családijárulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintettmagánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatóiadómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét isfeltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezményösszegének felosztására vonatkozó döntésüket.

A családi járulékkedvezmény összege abiztosítottat megillető, az Személyijövedelemadóról szóló törvény szerinti családikedvezmény összegéből- a biztosított által vagy- az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös

igénybevételére jogosult biztosítottak általközösen és/vagy

- a biztosított és a családi kedvezménytmegosztással érvényesítő biztosított házastársa,élettársa által együttesen ténylegesenérvényesített családi kedvezménnyel csökkentettösszeg 15 százaléka, de legfeljebb a járulékokegyüttes összege.

5. Ingyenes tankönyvellátás

2013. évi CCXXXII.törvény (Nkt.)

4. § (2) bekezdés

Ingyenes tankönyvre jogosult :- tartósan beteg- a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosságegyüttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmusspektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozásizavarral) küzd,

- három vagy többgyermekes családban él,- nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy-rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.

Igény-bejelentésalapján az

iskolaigazgatója.Az igény-bejelentés

időpontjárólaz iskola

értesítmindentanulót.

Az igény-bejelentésihatáridő

elmulasztásajogvesztőhatályú


26

Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény:A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél,gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő– ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbevett tanuló után.

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre valójogosultság elbírálásánál kit kella) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes

családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásrajogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásravaló jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg-, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II.Fejezetében,

b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelésiigény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakatkell alkalmazni.

(kivéve ahatáridőn túlkeletkezett

igény-jogosultság

esetét).

27

1997. évi XXXI. törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függő ellátások ( a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról )

Pénzbeli ellátásokTípus Jogosultság Ki állapítja


1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Pénzbeli ellátás19.§

.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult:a) akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi

jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 140%-át 39.900,- Ftha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes

képviselő gondozza, vagy- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos,

vagy- a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha a törvény

szerinti tanulmányokat folytat és megfelel az egyébfeltételeknek,

b) akinek gondozó családjában az egy főre jutó jövedelemnem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebbösszegének 130%-át 37.050,- Ft az a.) pont alá nemtartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során a gondozócsaládban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja mega törvényben meghatározott értéket.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet,továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főrejutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének húszszorosát (570.000,- Ft), vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

hetvenszeresét (1.995.000,- Ft) meghaladja.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultgyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául

településiönkormányzatjegyzője, mintgyámhatóság


A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre valójogosultság lehetőséget biztosít: - a gyermekvédelmi törvényben szabályozott

gyermekétkeztetés normatív kedvezményének(100%-os vagy 50%-os térítési díj kedvezmény

- külön jogszabály alapján biztosított egyébkedvezmények (pl. tankönyvtámogatás,tandíjtámogatás stb.) igénybevételére.

A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatalfelnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmikedvezményre való jogosultsága - a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév

augusztus hónapjára tekintettel,- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév

november hónapjára tekintetteltermészetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlásárafelhasználható Erzsébet-utalvány formájában.A támogatás értéke alkalmanként 5.800,- Ft.

Ha a családbafogadó gyám a gyermekvédelmitörvényben foglalt feltételeknek megfelel, arendszeres gyermekvédelmi kedvezményhezkapcsolódóan pénzbeli ellátásra is jogosult,melynek havi összege gyermekenként az öregséginyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a6.270,- Ft.A gyámhatóság annak a családba fogadó gyámkéntkirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra

28

kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha- a gyermek tartására köteles, és- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati

járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmenetibányászjáradékban, megváltozott munkaképességűszemélyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagyolyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerűrendszeres szociális ellátások emeléséről szólójogszabály hatálya alá tartozik.

való jogosultsága- tárgyév augusztus 1-én fennáll, augusztus

hónapban 8.400,- Ft, továbbá ha - tárgyév november 1-én fennáll, november

hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként

2. Gyermektartásdíj megelőlegezése

22.§

Ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában mármegállapította és a gyermektartásdíj behajtása átmenetileglehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó személy nemképes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani,feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főrejutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíjlegkisebb összegének kétszeresét. (57.000,- Ft)

járásigyámhivatal Központi

költségvetés

A bíróság által meghatározott összeg, azzal, hogy amegelőlegezett gyermektartásdíj összege nemhaladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíjlegkisebb összegének 50%-át (14.250,- Ft). A tartás részbeni biztosítása esetén a megelőlegezésennél alacsonyabb összegű is lehet, de mértékeebben az esetben sem lehet kevesebb az öregséginyugdíj legkisebb összege 10 %-ánál.

3. Óvodáztatási támogatás

2015. június 4-ét követően a támogatás iránt kérelem nem nyújtható be

20/C.§

4. Otthonteremtési támogatás

25.§

Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt,akinek- legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási

helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásávalszűnt meg, és

- készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötöttbetétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladjameg az öregségi nyugdíj legkisebb összegénekhatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíjlegkisebb összegeként az otthonteremtési támogatásmegállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíjlegkisebb összegét kell figyelembe venni.

járási gyám-hivatal


Az otthonteremtési támogatás mértékét afolyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosultkészpénz és ingatlan vagyonának együttes értékealapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnalnem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnalrendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnalegyütt érje el- a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe

vételnél az otthonteremtési támogatásmegállapítása idején érvényes öregségi nyugdíjlegkisebb összegének negyvenszeresét(1.140.000,- Ft),

- a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe

29

A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából éskeresményéből származó megtakarítása nem számít bele.Egyéb feltételek megléte esetén három évnél rövidebbidőtartamú nevelésbe vétel is jogosít a támogatásigénybevételére.

vételnél az otthonteremtési támogatásmegállapítása idején érvényes öregségi nyugdíjlegkisebb összegének ötvenszeresét 1.425.000,-Ft),

- az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbevételnél az otthonteremtési támogatásmegállapítása idején érvényes öregségi nyugdíjlegkisebb összegének hatvanszorosát

(1.710.000,- Ft).

5. Gyermekétkeztetés

21.§

Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelőgyermekétkeztetést biztosítanak kérelemre intézményiétkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében.

Intézményi gyermekétkeztetést biztosítanak- a bölcsődében,- az óvodában,- a nyári napközis otthonban,- az általános és középiskolai kollégiumban, az itt

szervezett externátusi ellátásban,- az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet

kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - aközépfokú iskolai menzai ellátás keretében,

- a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatásátellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számáranappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozófogyatékosok nappali intézményében.

A szünidei gyermekétkeztetést a bölcsőde és az óvodazárva tartása, valamint az iskolában a nyári szünet és atanítási szünetek időtartama alatt biztosítanak.

Megállapítjaaz

intézmény-vezető.


Ingyenesen biztosítják az intézményigyermekétkeztetést:= a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésbenrészesülő gyermek számára, ha

- rendszeres gyermekvédelmikedvezményben részesül,

- tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyancsaládban él, amelyben tartósan beteg vagyfogyatékos gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben három vagytöbb gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben a szülőnyilatkozata alapján az egy főre jutó havijövedelem összege nem haladja meg akötelező legkisebb munkabér személyijövedelemadóval, munkavállalói,egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkalcsökkentett összegének 130%-át vagy

- nevelésbe vették;= az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolaioktatásban részt vevő tanuló számára, ha

- rendszeres gyermekvédelmikedvezményben részesül, vagy

- nevelésbe vették;= azon szerinti életkorú, rendszeresgyermekvédelmi kedvezményben részesülőgyermek számára, akit fogyatékos gyermekekszámára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alátartozó fogyatékosok nappali intézményébenhelyeztek el;

30

= az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerűiskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

- nevelésbe vették, vagy - utógondozói ellátásban részesül.

50%-os normatív kedvezményt biztosítanak:- az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű

iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, harendszeres gyermekvédelmi kedvezménybenrészesül;

- az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappalirendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulószámára, ha olyan családban él, amelybenhárom vagy több gyermeket nevelnek,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekszámára.

31

4. Az 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásaiA társadalombiztosítási nyugellátásról

Típus Jogosultság Ki állapítjameg?

Forrás Forma/összeg

1. Öregségi teljes nyugdíj

1997 évi LXXXI. tv.7.§

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatáraannak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik,valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT –államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyekesetében a szerződő államban.Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki- legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és- azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetveszociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződőállamban.


kormányhivatal

Nyugdíj-biztosítási

Alap

Az öregségi nyugdíj összegeaz elismert szolgálati időtőlés az öregségi nyugdíjalapját képező havi nettóátlagkereset összegétől függ.

Az öregségi nyugdíjbanrészesülő személy utazásikedvezményre jogosult.

2. Öregségi résznyugdíj

1997 évi LXXXI. tv.7.§ (3) bek.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és

a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.Öregségi résznyugdíjra az jogosult, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, ésb) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől

kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járójogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociálisbiztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződőállamban.


kormányhivatal


Alap

Az elismert szolgálati időalapján és – az 1988-tól anyugdíj megállapításátmegelőző napig elért, ajárulékfizetés alapjáulszolgáló keresetből számította figyelembe vehető haviátlagkeresetből kerülmegállapításra.Az öregségi résznyugdíjbanrészesülő személy utazásikedvezményre jogosult.

32

3. Kohatár előtti ellátás2011. évi CLXVII. tv.

2012. január 1-jétől – a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehetőkedvezményes nyugdíja kivételével – megszűnt valamennyi korhatár előttinyugellátás:az előrehozott öregségi, a csökkentett összegű előrehozott öregségi, akorkedvezményes, a bányász,- és a művésznyugdíj, az országgyűlési képviselők, és apolgármesterek nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, és a szolgálati nyugdíj.A korhatár előtti nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, a szolgálati nyugdíjatszolgálati járandóságként folyósítják.

Fővárosiésmegyei

kormányhivatal.

Folyósítás:ONYF-

NYUFIG

NemzetiCsalád ésSzociál-politikai

Alap

Az 57. életévét betöltöttkorhatár előtti ellátásbanrészesülő személy jogosultutazási kedvezményre

4. A korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülők kereső-tevékenységére vonatkozó szabályok1997 évi LXXXI. tv.83/B. §.

A versenyszférában a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülőszemély ellátását folyósítják keresőtevékenysége folytatása mellett.A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásátszüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó jövedelme a tárgyév elsőnapján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2015-ben1.890.000,- Ft) meghaladja. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, adecemberi ellátást vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik az öregséginyugdíjkorhatár betöltésekor. 2013. július 1-jétől az öregségi nyugdíj (korhatár előtti ellátás) folyósítását - ajogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnésehónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazottijogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálatijogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban,igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálativiszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a MagyarHonvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

5. Rokkantsági nyugdíj1997 évi LXXXI. tv.36/A. §(hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI.törvény, 2012.január 1-től)

2012.január 1-jétől új jogosultságot nem állapítanak meg.

6. Baleseti rokkantsági nyugdíj1997 évi LXXXI. tv.36./E.§ (hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI.törvény, 2012.január 1-től)

2012. január 1-jétől új jogosultságot nem állapítanak meg.

33

Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg

1. Özvegyi nyugdíj

1997. évi LXXXI. tv.

45-53. §

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és azélettárs (házastárs) kaphat.Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregséginyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa- a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, ésaz iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül,

vagy összesen legalább 2 év,- a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor

betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,- a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor



betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,- a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább

15 év szolgálati időt szerzett.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalábbegy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult,másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek azárva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékosvagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyinyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadikszületésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követőenözvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt

betöltötte, vagy- megváltozott munkaképességű, vagy- házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő,illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásrajogosult gyermek eltartásáról gondoskodik

Fővárosi és megyei kormányhivatalHa a jogszerző

nyugdíjasként hunytel, az ONYF -

NyugdíjfolyósítóIgazgatóság


Alap

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvanszázaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amelyaz elhunytat halála időpontjában megillette,vagy megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj mértéke:- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosítókorhatárt betöltött, vagy megváltozottmunkaképességű özvegy esetén, akirokkantsági ellátásban, rehabilitációsellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatárelőtti ellátásban, szolgálati járandóságban,balettművészeti életjáradékban és átmenetibányászjáradékban nem részesül, hatvanszázaléka,

- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosítókorhatárt betöltött, vagy megváltozottmunkaképességű özvegy esetén, akiegyidejűleg rokkantsági ellátásban,rehabilitációs ellátásban, saját jogúnyugellátásban, korhatár előtti ellátásban,szolgálati járandóságban, balettművészetiéletjáradékban vagy átmeneti bányász-járadékban részesül, harminc százaléka

annak az öregségi nyugdíjnak, amely azelhunytat halála időpontjában megillette, vagymegillette volna.

Az özvegyi nyugdíjban részesülő személyutazási kedvezményre jogosult.

Hozzátartozói ellátások1997. LXXXI. törvény

34

2. Árvaellátás


54-56.§

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve aházasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egyháztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek elhunytszülője rendelkezik az életkora szerint (az özvegyinyugdíjnál már ismertetett) meghatározott szolgálati idővel.Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halálanapjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltésenapjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappalitagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, delegfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha ajogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozottmunkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátáséletkorra tekintet nélkül megilleti.

Fővárosi és megyeikormányhivatal.Ha a jogszerző




Alap

Az árvaellátás gyermekenként annak anyugdíjnak a harminc százaléka, ami azelhunytat öregségi nyugdíjként halálaidőpontjában megillette, vagy megillettevolna.Az árvaellátás legkisebb összege: 24.250 Ft.

Az elhunytat megillető öregségi nyugdíjhatvan százaléka jár árvaellátásként annak agyermeknek,- akinek mindkét szülője elhunyt,- akinek életben lévő szülője megváltozottmunkaképességű,

Az árvaellátásban részesülő személy utazásikedvezményre jogosult.

3. Szülői nyugdíj


58-59.§

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke(unokája) az életkora szerint szükséges szolgálati időtmegszerezte, és - a szülő (nagyszülő) a gyermeke (unokája) halálakor

megváltozott munkaképességű, vagy 65. életévétbetöltötte, és

- a szülőt (nagyszülőt) a gyermeke (unokája) a halálátmegelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.





Alap

A szülői nyugdíj mértéke:- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosítókorhatárt betöltött, vagy megváltozottmunkaképességű személy esetén, akirokkantsági ellátásban, rehabilitációsellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatárelőtti ellátásban, szolgálati járandóságban,balettművészeti életjáradékban és átmenetibányászjáradékban nem részesül, hatvanszázaléka,

- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosítókorhatárt betöltött, vagy megváltozottmunkaképességű személy esetén, akiegyidejűleg rokkantsági ellátásban,rehabilitációs ellátásban, saját jogúnyugellátásban, korhatár előtti ellátásban,szolgálati járandóságban, balettművészetiéletjáradékban vagy átmeneti bányász-járadékban részesül, harminc százaléka

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

35

4. Özvegyi járadék

1997. éviLXXXI. tv.

61/A. §.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számlájánnyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján aNyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultszemély - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja -számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyijáradék összege magasabb, mint a törvényben meghatározottözvegyi nyugdíj összege.Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nemfolyósítható.





Alap

36

Emberi Erőforrások MinisztériumaKözponti Ügyfélszolgálati Iroda

Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor

A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609.

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14. www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[email protected]

Személyes ügyfélfogadásHétfő-szerda-péntek: 9-12 óráig

Kedd-csütörtök: 13-16 óráig

37

http://www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu/

mailto:[email protected]

A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ 1993. ÉVI III ...közfoglalkoztatási bér mindenkori...

Documents

Transcript of A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE AZ 1993. ÉVI III ...közfoglalkoztatási bér mindenkori...