A SZERZOK ELOSZAVA · kezebe. Szalay J6zsef, Marczali Henrik . es . AcsMy Igmic pcdig kisebb...
Transcript of A SZERZOK ELOSZAVA · kezebe. Szalay J6zsef, Marczali Henrik . es . AcsMy Igmic pcdig kisebb...
HIERING RICHARD).
A SZERZOK ELOSZAVA
A MAGYAR IOrleneli ismereleknek egyediili forrasai hosszli idon Ilt Bonfini es Islvimffy Mikl6s miivei vollak. Hel-nyolc nemzedek meritelte egesz lorteneli luda
silt a ke f nagy humanisla munkaib61, mig vegre a XV III. szazad ludomanyos lorekvesei lij feldolgouisra adlak oszlonzesl s ez ido 61a minden emberollo meghozla a magyar torlenet lijabb es rijabb osszefoglal6 feldolgozasBl. A XVIII. szazad elejen Timon Samuel, feIszazaddal kesobb Pray es K<llona, a X IX. szazad kiiszoben Engel es Fessler, Budai es Virag, a szazad dereklln Szalay Laszl6 es Horvath Mihaly foglal/Ilk koruk szellemi szinvonalanak es tudomanyos lorekveseinek megfelelo egysegbe egy-egy IOrlenetlud6s-nemzedek kutal6 munkajanak reszleleredmenyeit. Majd a millennaris evekben Szilagyi Sandor vezetese alai I egesz lud6sgarda szovelkezell muItunk lorienetenek lij feldolgozasilra s az egyes korszakok minden reszletre kilerjed6 monogra(iilil sorozalba szedve, adtak a magyar nemzet fizkoleles lorienelet az erdekl6d6 nagykozonseg kezebe. Szalay J6z sef, Marczali Henrik es AcsMy Igmic pcdig k isebb kerelben, de egysegesebb felfogassal dnlgoztak ki a m agyar IOrli!nelel. Mindezek a milvek nagy haladasl es eredmenyl jelentetlek a maguk koraban; lij anyaggal es lij szemponlo kkal gazdagitoltak a ludast. Ma megis mind elavullak s meg Szalay Laszl6 hatalmas szintezise is csak egy elm lilt korszak IOrlenelszemleletenek, tudomanyos es irodalmi lorekveseinek monumentillis emlekekenl Iud erdek16desl kelleni.
A millenniumi evek IOrienefir6i multunk sok fonlos kerdeset tisz lilzlilk s a reszlelproblemak egesz sorozalanak alland6 ervenyil megoldasBl adlak, de sajllt koruk gondolalvilagtlnak, c!rdek16desi korenek es IOrekveseinek szemszogeb6l nezlek es dolgozlak tel a magyar IOrfl!nelet. Olvasasuk ma oly halasl kelt, mintha a francia forradalmat es a nyomllban kell viharokat Melt nemzedek a forradalom el6t1 irt konyvekbol lanulmanyozla volna a mull torlenetet, k6nyvekb61, melyeknek
7
felfogasa es erdeklodesi kore idegen volt tole. A most letelt embero1to esemenyek es szellemi tartalom tekinteteben talan a leggazdagabb mindazok kozt, me1yek a napoleoni korszak 6ta lefolytak. OJ eszmek, lij f6rekvesek, lij problemllk vet6dtek felszinre , lij irllnyokba tereltek az emberiseg napi erdek16deset s vele a tortenettudomanyt is.
A mi nemzedekiink annyi mindenen menl keresztiil, hog}' a mull iranli erdek16deset a bar csak harmine ev e16lti, megis regenmlllt korszak lortenetir6i mar ki nem elegithelik.
A mult szazad ulols6 evlizedeinek llilnyom6an politikat es kozjoglorlrineli erdeklodese helyett ma larsadalmi, gazdasagi es szellemlorteneli problemak fele iranyul mindenek figyelme s a politikai es alkolmanyjogi kercJeseket is mas vonatkozasokban latjuk, mini elodeink. Egesz probhimakorok vannak, melyek a regi lorleneli miivekben nincsenek, de nem is lehetnek largyalva. Masokat - mai nemzeti es Inrsadalmi eletiink legegetobb kerdeseit - esak mellekesen erintenek.
A millennaris Magyarorszagot - hogy csak egy-egy kerdesl emlitsiink - alig erdekelte az orszag lakossaganak nemzelisegi osszetetele, lortenetir6i a hliszmilli6 magyar romanlikus elmeleten nevelkedve, keves erzekkel birtak a nemzetisegi kerdes ertekeiesehez. Ma, a nemzelisegi elv iiriigye ala ft vegrehajtotl orszagesonkitas koraban nines egetobb probll!mank, mint a magyar fajnak a fObbi nemzeliseggel val6 egyiltteMse a magyar allam kereteben. Trianon nyomoraban megedzett szemiinkkel ma semmit sem keresiink annyira, mini a nemzetisegi kerdes fOrteneti e1ozmenyeif. Hiszen a magyar nep politikai es kulturillis szupremaciiJjanak merteket sem tudjuk azon viszonylatok ismerete m!lkiil megllllapitani, melyek
!>ben a hazai nemzelisegek - totok, nemetek, olahok, szerbek, horvatok, rulenek - voltak a magyarsaggal szemben. Itl van tovabba a magyar eillosz kialakulasanak a hlin-roko"nsag problemajaval kapesolalos nagy kerdese, mely kezdodik a ket alapfajla, a finnugor es fOrok nep 6sszeolvadasaval, folylat6dik kii16nb6z6 lorokfajta nepek egeszben valo beolvadasilval es egyeb nemzelisegek egyedeivel ..a16 keveredessel, mely folyamal ma is t6rl az orszag teriileMIl. A magyar torteneti fejlodesre nem volt koz6mb6s, hogy bizonyos idoben, bizonyos fttrsadalmi osztalyok kerelebell a magyarsag delszlavval, nemettel, vagy klinnal keveredetl-e nagyobb merfekben? 11.v problema meg a
8
magyarsag elhelyezkedese a mindenkori nemzetk6zi viszonylatokban, aminek targyilagos erlekelesere Auszlriilval val6 polilikai osszekottetesiink koraban alig leheftiink kI!pesek. llyen a k6zepkori tarsadalmi mozgalmak es forradalmi jelensegek kerdese, amil a jelenkor larsadalmi es gazdasagi evoluei6janak tanulsagai alapjan egeszen mas mertekkeI ludunk merni, mint korabban lehetseges volt.
De a mai nemzedek nemcsak lij probiemakat lat, hanem a regieket is maskent fogja fel, s lij felfogasanak sziiksegessege meg a polilikai torlenet I8Isz6lag keves valtozasnak kitett teruleten is megnyilvanul. A torteneliinket m!gyszaz ev 61a dominal6 osztrak kerdesnek a leglijabb idokig megvolt a maga parlpolitikai aklualitasa, ami szinte Iehetetlenne fette largyilagos fOrteneti kezeleset. Torteneti itelkezes helyett rendszerint publieisztikai merlegeles jotl letre es sokszflr partllllilsuk szerint itelkeztek tortenetir6ink, a kiegyezes vagy a 48-as elv szemszogebOl nezve 16rtenetiink Mohlies 6ta lefolyt szakaszM. Ma e kerdesben felszabaduit f6rlenelirasunk a napi politika nyomasa a16l. lteletet nem zavarjtJk lobbe me/lekes publicisztikai szempontok; villlgosan meglathatja, mi vall az oszlrakmagyar viszonyban a magyar nemzet karara vagy hasznilra.
Nemzedcikiink az lij esemenyek es lij t6rekvesek hafrlsa alatt a magyarsag kialakulasM es annak /enyeges politikai, g"zdasagi, tarsadalmi es kulturBlis VtJitoZl,sait akarja megismerni, S oly adalokra nem reflektal, melyekbol lenyeges valtozas, a magyarsagra fontos alakulas nem kovetkezik.
A t6rtenetir6nak ma a regi anyag egy reszef, a mai felfo gas szerinl mar lenyegtelen adatokat el kell hagynia es az lij problemak megoldtJsllra lij anyagot, a korabbi fOrteneszek altai hasznalhatatiannak wilt adatokat kel/ a kliffokboI e/ohozva cirtekesitenie. Az lij anyag kivalaszttJsanal a kozonseg erdek16desen kiviil, ami nem egycib, mint az ut6bbi hrisz esztendo elmenyeinek fiiggvenye, litmulatast nyujt maga a fOrtenettudomtmy, mely eppen az ut6bbi evtizedekben szinte teljesen meglijhoiott.
A t6rtt!nelir6knak ma soHal tokelefesebb eszk6z6k allnak rendelkezesere a klilfok hasznalhat6sllgara. hitelessegenek m egifelesere, mint meg egy ember6ltovel ezelotl. A tortenettudomany segc!dludomanyai szinle exakt studiumokka fejlodtek s rajluk kiviil mas tudomanyagak eredmenyeif is felhasz
9
nillhaljuk a lorieneli adatok vizsgalatanal, igy kiilonosen a nyelvludomany, a nemzetgazdasagtan, a miiwiszellorienel es psziehol6gia eredmenyeil. A /Orleneffudomany lij m6dszere segifsegevel sok klilfOl el kell ejleniink, amit korabban hiBnyos eszkozokkel hilelesnek larloltak. Masreszl az lijabb tortcineti kutatas rcigebben lenezetl fomlsmiiveket rehabilitalt es elOadasanak alapjaul szemelt ki. A honjoglalas egyik legfontosabb kUffojet, Anonymus miivet nyelvludomtmyi eredmenyek alapjan ma a lobbi hazai kr6nikaval egyilft sokkal inkllbb hitelesnek tudjuk, mint az elOdok s ezek alapjan a honfoglalas es az A rpadkor t6rtenelet is maskepen lat ;uk, mas formllban keU eloadnunk.
A legnagyobb vllllozast a modern /Orlenelludomany lij eelkitiizesei hoztllk. Mig a regi /Orienetkonyvek egymtist61 elszakilva targyallilk a politikai, gazdasagi, tarsadalmi, miiveIOdesi, irodalmi fejlOdest s a fejezetek tartalma kozt alig volt do kapesolat, a mai /Ortenefiras a sz6 igazi erielmeben vett milvelOdes/Orteneti, ma szeUem/Ortenelinek is nevezett m6dszer elonyeil kihasznalva, a nemzeti torienetet nem oszlja ily mezokre, nem allit korlatokat az egyes reszletfejlOdesi folyamatok koze, hanem az egesz tortenelel mint egyetlen szerves folyamalot fogja fel . A gazdasagi viszonyoknak megvan a hatasuk az irodalmiakra s a nagy vilagnezeti aramlatok szinle szuveren erovel gyurjak es alakitjak al a tarsadalmi, gazdasagi es politikai viszonyokal. Amini egy ember sem allhat meg egyedill, ugy az emberi tortenel hal6eroi sem miikodnek elszigelelten; mindnyajan egyilff es egyszerre halnak s kozotiilk a megfoghalatlanok, a lelkiek azok, melyek primer voltukban minden egyebel iranyitanak, mindennek megadjak a merlekel.
Az emberi tortenel nem egyeb, mint az emberi leIek tortenele, igy tanitja ezl a modern tortenettudomany. ts a magyar /Orlenet nem egyf!b, mini a magyar lelek /Ortenete, azoknak a formaknak leirasa, melyekben a magyar Ielek evezredek 6ta jelentkezik, azoknak a hatllsoknak leirasa, melyeket a magyarsag aktivitasa hozoft letre s ezzel az emberisc!g torteneteben minden mast61 kiilonbozo, uj szint, uj format kepvisel. A magyarsllg eletet a /Orteneti tllrgyaills termeszetebOl kovetkezoen tovabbra is korszakokra kell osztanunk, de lelket nem darabolhatjuk szet reszletekre. Minden korszakban az
to
egesz magyarsag lelkenek, az egesz magyar leleknek megrajzolilsara kell torekednilnk.
A magyar tdrlenet harmine ev reszletkutalasanak eredmenyeit osszefoglal6 ez uj feldolgozasaval a miivelt olvas6kozonseg szelesebb retegeinek erdeklodesel es igenyeit 6haj!juk kielegileni. Eu!rl tarl6zkodnunk kellett felfogasunk, szemponljaink, lenybeli allitasaink reszleles es szakszerii megokolas8i6l, a folyekony olvasasl gall6 hosszadalmas krilikai jegyzetektol. Sziiksegesnek ve!tiik azonban, hogy kotetenkenl es fejezelenkent utaljunk a legfonlosabb forra sokra, az alland6an hasznalt kezikonyvekre es irodalmi osszefoglaillsokra s a reiszle lkerdeseket megvilllgil6, felfogasunk helyesseget igazol6 tanulmanyokra <is monogr/lfiakra.
• A Magyar T orfl!net e masodik kiadasa felOleli az elsonek
leljes anyagat, de az lijabb kutatasok eredmenyei alapjlln kiegesziti, bOvili, u!szletkerdesekben nehol m6dosifja is annak eloadtistlt. Az irodalmal ismertelo filggelekben megfelelO utalasokkal jelzelt kiegeszilesek es m6dosililsok mitsem valtozlaltak a mii szellemcin, a szerzok felfogllslln, de nem egyhelyl v ilagosabbll es szabalosabba leszik az elbeszelest; kozelebb 6hajtjllk hozni a mull lortenesekel a jelenkori olvas6hoz.
II