A SOMOGYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS … · Abony Város közigazgatási területére...

1

SOMOGYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA IKT. SZ.: 3-08/2018.

2740 Abony, Szelei út 1.

OM azonosító: 037772

Tel.: 53/360-031

http://somogyi-abony.sulinet.hu/

email: [email protected]

A SOMOGYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette:

Kazinczyné Juhász Ildikó

intézményvezető

Abony, 2018. június 27.

Jóváhagyta:

Fodor Gábor

tankerületi igazgató

Cegléd, 2018.

2018

http://somogyi-abony.sulinet.hu/

mailto:[email protected]

2

Tartalomjegyzék

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ..................................... 3

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI.................................................................................. 4

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ..................................................................... 5

4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK EGYMÁSSAL ÉS AZ

ISKOLAVEZETÉSSEL ........................................................................................................................................... 12

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................................. 22

6. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE ..................... 27

7. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................... 31

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE .................... 31

9. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI ........................ 33

10. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁS SZABÁLYAI ....................... 34

11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .................................. 35

12. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE .................................................... 35

13. . RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................... 38

14. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ................................... 38

15. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................................................................. 39

16. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .............................................................................. 40

3

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1.1. Célja, feladatai

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendeletben

foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés

garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti

kapcsolat erősítése, az intézmény működési rendjének garantálása érdekében a

Somogyi Imre Általános Iskola

2740 Abony, Szelei út 1.

nevelőtestülete a köznevelésről szóló Nkt. 70. §. (2) b. pontja értelmében a következő szervezeti és

működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) fogadja el.

1.2. Elfogadása, jóváhagyása

A Somogyi Imre Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az

intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2018. június 27. napján fogadta el.

Az elfogadáskor jogszabályban meghatározottak szerint ki kell kérni a véleményét a szülői

szervezetnek, diákönkormányzatnak.

1.3. Személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások)

előírásainak betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező.

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat be kell tartani az iskolával jogviszonyban nem

álló külső személyeknek is.

4

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az intézmény neve: Somogyi Imre Általános Iskola Az intézmény székhelye: 2740 Abony, Szelei út 1.

Az intézmény működési köre:

Abony Város közigazgatási területére terjed ki. Az intézmény

működési (felvételi) körzete Abony város területén belül a

40-es főútvonal és az attól északra eső városrész az Abonyi

Lajos úttal bezárólag. Emelt szintű testnevelés osztálynak

Abony város közigazgatási területére, szabad iskolaválasztás

mellett.

Az intézmény fenntartója: Ceglédi Tankerületi Központ

Az intézménybe felvehető Maximális létszám:

900

Az intézmény évfolyamainak száma: Az intézmény típusa:

Az intézmény képviseletére jogosultak:

nyolc évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény általános iskola

Az intézmény vezetője képviseli az intézményt.

5

Az intézmény egyéb jellemzői

Az intézmény bélyegző felirata, lenyomata:

Hosszú bélyegző: Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony, Szelei út 1.

Hosszú bélyegző: Somogyi Imre Általános Iskola, Abony Körbélyegző: Somogyi Imre Általános Iskola

2740 Abony, Szelei út 1. Körbélyegző: Somogyi Imre Általános Iskola

2740 Abony, Szelei út 1. Om :037772

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: az intézmény intézményvezetője, ügyintézés

esetén a megbízott személy.

Bélyegzőt csak átvételi elismervénnyel lehet kiadni. Használaton kívül a bélyegzőket el kell zárni.

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE

3.1. Az iskola intézményvezetősége

• Az iskola igazgatóságát az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek alkotják.

Az iskola élén a magasabb vezető beosztású intézményvezető áll, aki

felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért,

gondoskodik az iskola pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi,

valamint módszertani feltételeiről,

vezeti és előkészíti a nevelőtestületi értekezletet,

ellenőrzi a tagintézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát

és gazdaságosságát,

dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály

vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe,

eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az iskola szakszervezeti

szervével és a közalkalmazotti megbízottal,

teljes körűen képviseli az iskolát a fenntartóval történő egyeztetéseken,

6

teljes körűen képviseli az iskolát külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott

ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,

ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat.

Az intézményvezető munkáját két intézményvezető-helyettes segíti. Az

intézményvezető-helyettesek munkájukat a munkaköri leírás alapján az

intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik.

Az intézmény vezetője és helyettesei kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek

megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egy

alkalommal. Megbeszéléseiket az intézményvezető vezeti.

I. Általános intézményvezető-helyettes

Falusiné Nagy-Juhák Andrea intézményvezető-helyettes

l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai,

tevékenységei:

az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott

kollégákkal

ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését,

törzskönyv, haladási és szakköri naplók, bizonyítványok folyamatos szabályszerű

vezettetése, 5-8-ik osztályig

ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos

adminisztrációt,

nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása,

óralátogatásokon vesz részt, az ellenőrzési terv mellékletében meglévő táblázat kitöltése

útján értékel az ellenőrzési tervben foglaltak szerint

tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő

pedagógussal, könyvtárossal közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások,

kirándulások stb.),

szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadó óra

idején az épületben tartózkodás rendje felső tagozaton

kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a továbbtanulás ügyében,

tantárgyfelosztás, órarend- és tanterembeosztás elkészítése; figyelembe véve a

csoportbontásokat és a helyettesítési rendet; a tanterembeosztást a tanítási év első

hetében a tantermekre kifüggeszteti,

munkafegyelem, tanóravédelem betartatása,

7

az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű

használatának figyelemmel kísérése, az osztálytermek beosztása,

a helyettesítés beosztása, és a túlóra, helyettesítés elszámolása; az ezekkel kapcsolatos

adminisztrációs teendőkről az iskolatitkárnál intézkedik,

kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az

intézmény iskolatitkárával, vezető társával,

a baleseteknél intézkedik,

előkészíti és vezeti az osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól függően,

javaslatot tesz továbbképzésre,

személyi ügyekben véleményt nyilvánít,

A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek.

II. Általános intézményvezető-helyettes

Feke Miklósné intézményvezető-helyettes

l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai,

tevékenységei:

az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott

kollégákkal

ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését,

törzskönyv, haladási és szakköri naplók, bizonyítványok folyamatos szabályszerű

vezettetése, 1-4-ik osztályig,

ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos

adminisztrációt,

nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása,

óralátogatásokon vesz részt, az ellenőrzési terv mellékletében meglévő táblázat kitöltése

útján értékel az ellenőrzési tervben foglaltak szerint

tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő

pedagógussal, könyvtárossal közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások,

kirándulások stb.),

szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadó óra

idején az épületben tartózkodás rendje alsó tagozaton

kapcsolattartás az óvodákkal, a beiskolázás ügyében,

8

elkészíti az alsós helyettesítési beosztást,

munkafegyelem, tanóravédelem betartatása,

az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű

használatának figyelemmel kísérése, az osztálytermek beosztása,

kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az

intézmény iskolatitkárával, vezető társával,

a baleseteknél intézkedik,

előkészíti és vezeti az alsós osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól

függően,

javaslatot tesz továbbképzésre,

személyi ügyekben véleményt nyilvánít,

A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek.

3.2. Az intézmény vezetősége

Az iskola vezetőségének tagjai:

az intézményvezető

az általános intézményvezető-helyettesek

munkaközösség-vezetők

közalkalmazotti tanács elnöke

a reprezentatív szakszervezet vezetője.

Az iskola kibővített vezetősége:

a vezetőség tagjai

a diákönkormányzat vezetője

a diákönkormányzat munkáját segítő tanár

az SZMK elnöke

a közalkalmazotti tanács tagjai

a reprezentatív szakszervezet bizalmi testülete.

Az iskola vezetősége az iskola egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal

rendelkező testület. Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról.

Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti.

3.3. A vezetők helyettesítésének rendje

Az intézményvezetőt távolléte esetén helyettesíti az I. általános intézményvezető-helyettes.

Távolléte esetén a helyettesítést a II. általános intézményvezető-helyettes látja el.

Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az

intézményvezető helyettesítése a tantestület korelnökének feladata.

A helyettesítés alatti intézkedések mértékét és módját, illetve a helyettesítéssel járó díjazást

és óraszámcsökkentést az határozza meg, hogy a távollét eseti vagy tartós.

9

Eseti távollét esetén az intézkedés csak a törvényes és zökkenőmentes működésre terjed ki.

Az intézkedési jogkör csak a távollévő megbízása vagy a fenntartó utasítása alapján

terjeszthető ki a teljes jogkörre.

3.4. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által

engedélyezett létszámban az iskola intézményvezetője alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat

munkaköri leírásaik alapján végzik.

Pedagógus álláshelyek száma: 51 fő

Pedagógiai munkát segítők száma: 4,5 fő

A nevelőtestület

Az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja (az

óraadóknak nincsen döntési jogkörük). A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és

rendkívüli értekezleteket tartanak. A nevelőtestület a tanév során az alábbi rendes

értekezleteket tartják: alakuló-, nevelői- és osztályozó értekezletek, tanévnyitó, első félévet

lezáró és tanévzáró.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze - szükség szerint- az intézmény

vezetője, vagy ha a nevelőtestület 1/3-a kéri.

Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés

elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület meghatározza működésének és döntésének rendjét.

A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az

értekezlet helyét, idejét, a jelenlévők nevét, valamint a tárgyalt témákat. Az értekezlet

jegyzőkönyvét az intézmény intézményvezetője, a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti. .

Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű

közalkalmazottak tagjai a nevelőtestületi értekezletnek.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv elfogadása,

az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása,

a továbbképzési program elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás,

tanulók fegyelmi ügyei,

intézményvezetői program szakmai véleményének tartalma.

A nevelőtestület gyakorolja:

az intézményvezető megbízásával összefüggésben a jogszabályok által az intézmény

nevelőtestületére átruházott véleményezési hatásköröket,

10

a nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestületi értekezlet határozatképes:

Ha tagjainak több mint fele jelen van. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos

rendkívüli értekezlet határozatképességéhez a tagok közül legalább 50% + 1 fő jelen

van.

Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben, írásban

véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény intézményvezetője azt megvizsgálja,

és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az

intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető gondoskodik.

A munkaközösség-vezetők

Az Nkt. 71. §.-a értelmében feladataikat az intézményvezető-helyettesek irányítása mellett önállóan

végzik. Személyüket az intézményvezető bízza meg 1 éves időtartamra.

A munkaközösség-vezetők feladatai általában:

ismerjék meg a nevelő-oktató munka dokumentumait és ezekkel ismertessék meg a

munkaközösség tagjait, dolgozzák ki a munkaközösség programját, és egyetértésben a

tagokkal hajtsák végre,

tantárgyi versenyek szervezése, pályázatok írása, kiírása, értékelés,

javaslattétel szaktantermek, szertárak, könyvtári állomány fejlesztésére,

továbbképzések szervezése,

kölcsönös óralátogatások, bemutató órák szervezése, értékelése,

javaslat a tantárgyfelosztásra,

részvétel a tantárgyi eredményességi vizsgálatokban,

elkészítik a munkaközösség féléves és éves beszámolóját,

javaslatot tesznek a tagok kitüntetésére, jutalmazására,

képviselik a munkaközösséget.

Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet

Az alkalmazotti közösséget az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja.

Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog

illeti meg az iskola átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával,

nevének megállapításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás

visszavonásával összefüggő döntésekben.

A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet.

Az értekezlet véleményezése jegyzőkönyvbe kerül, amely a megjelent alkalmazottak és

meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás

számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet az

intézményvezető által javasolt és az értekezlet tagjai által egyszerű szótöbbséggel kijelölt

11

jegyzőkönyvvezető készíti el. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az

intézményvezető írja alá, egy tag pedig hitelesíti.

Az alkalmazotti közösség összehívása

Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések

meghozatala előtt kell összehívni.

Össze kell hívni akkor is, ha azt az intézményvezető valamely kérdés megtárgyalására

elhatározza.

Az összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend

megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról az intézményvezető dönt.

Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább felének a jelenléte szükséges.

A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása

Az iskola nevében aláírásra az iskola intézményvezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget

vállaló iratok kivételével egymagában ír alá.

Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat

helyette az I. számú általános intézményvezető-helyettes írja alá.

Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak is: postai küldemények, szállítmányok

átvételekor.

Pecsétet bizonyos eseteken az iskolatitkár és az osztályfőnökök is használhatnak (vásárlások,

ügyintézések, illetve bizonyítványok, naplók, anyakönyvek ellenőrzők hitelesítése esetén).

Az intézményvezető által aláírt leveleket az iskola fejlécével, aláírása mellett az iskola

körbélyegzőjét kell használni. A bélyegző-lenyomatokat az Alapító okirat tartalmazza.

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecséteket el kell

zárni.

3.5. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája

• Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik.

• A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

o A munkakörrel kapcsolatos adatok:

- a dolgozó neve,

- munkaköre,

- beosztása,

- heti munkaideje,

- a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,

- a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,

- a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

o A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül

- a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

12

- az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

- az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és

feladatok,

- a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és

feladatok,

- az ellenőrzés, értékelés feladatai,

- a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,

- a dolgozó sajátos munkakörülményei.

o A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,

- az intézményvezető aláírása,

- a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK EGYMÁSSAL ÉS AZ

ISKOLAVEZETÉSSEL

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola közalkalmazottai, egyéb dolgozói, a szülők és tanulók alkotják. Az

iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és

módon érvényesíthetik.

4.1. A szülők közösségei

4.1.1. A szülői szervezet

1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői

szervezet (közösség) működik.

2. Az iskolai szülői szervezet ülése, illetve az osztály szülői értekezlet akkor határozatképes, ha

azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit mindkét szervezet nyílt szavazással,

egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

3. Az iskolai szülői szervezet ülését az iskola intézményvezetőjének tanévenként legalább 2

alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól,

tevékenységéről.

4. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok

illetik meg:

Döntési jogkör:

szülők képviseletében eljáró személy megválasztása,

munkaterv, tisztségek meghatározása.

Egyetértési jog:

anyagi tehervállalás szabályai,

jogszabályban meghatározott kérdésekben.

13

Véleményezési, javaslattevő jogok:

az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása előtt,

szülői értekezletek témája,

éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai,

iskola-család együttműködési formái,

vállalkozás, szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a jogszabály vagy az

SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok

átadásával.

A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi

pontjának tárgyalásához meg kell hívni.

Minden esetben be kell szerezni a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulását, ha az iskola által

szervezett programok a szülő számára anyagi kötelezettséggel járnak.

4.2. A nevelők közösségei

4.2.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási

kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő

alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű

alkalmazottja.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-

oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más

jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő

jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadása,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

a házirend elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása,

jogszabályban meghatározott más ügyek.

14

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a

tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

valamint az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a foglalkozási, illetve a pedagógiai program,

valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a

bírósághoz történő kereset benyújtásáról.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból -

meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek

gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által

meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület

megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai

program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb

évfolyamba lépésének, osztályozó vizsgára bocsátásának és fegyelmi ügyeinek eldöntésében vesz

részt.

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület tagjai részére minden tanév elején tanári zsebkönyvet biztosítunk.

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

– alakuló értekezlet

– tanévnyitó értekezlet

– félévi és év végi osztályozó konferencia

- félévi értekezlet

– tanév végi értekezlet

– évente 2 alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet:

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50

%-a kéri, illetve ha az iskola intézményvezetője vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A

nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt

szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető

szavazata dönt.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással

dönthet.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az

aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (pl.: egy

15

osztályban tanító nevelők értekezlete stb.)

4.2.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai közötti szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A

munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben

folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.

Alsó tagozatos munkaközösség 1-2. évfolyam

Alsó tagozatos munkaközösség 3-4. évfolyam

Humán munkaközösség

Testnevelés munkaközösség

Természettudományi munkaközösség

Matematika-fizika-informatika munkaközösség

A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.

A szakmai munkaközösség dönt szakterületén

- a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

- a továbbképzési programokról

- az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi

- a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét

- javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni

- a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához

- az iskolai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és

tanulmányi segédletek kiválasztásához

4.2.2.1 A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a

pedagógusok munkájának ellenőrzésében

Az intézmény pedagógusai az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és

ellenőrzéséhez szakmai munkaközösségeket hoznak létre egyeztetve az iskola vezetésével. A

munkaközösség-vezetőt az intézmény vezetője bízza meg.

4.2.2.2. A kapcsolattartás rendje:

A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a

mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják.

Értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek

mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes

általános intézményvezető-helyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák

órarendjéhez igazítva – a munkaközösség-vezető készít el, s az intézményvezető

hagy jóvá.

Értekezlet: félév utáni, elemző, értékelő.

Értekezlet: tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a

16

munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi

beszámoló részét képezi.

Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerül sor, melyet az

intézményvezető (vagy az általános intézményvezető-helyettes) vagy a

munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvkiválasztás, javaslatok

kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.)

4.2.2.3. A szakmai munkaközösségek feladatai:

A szakmai munkaközösségek gondozzák a munkaközösségekhez tartozó tantárgyat,

tantárgyakat.

Javaslatot tesznek a tantervek kiválasztására, kiegészítő programokra, az oktatást – nevelést

segítő taneszközökre, anyagokra, módszerekre, megfelelő tankönyvek kiválasztására,

szakterületükre vonatkozóan a mérésekre, értékelésekre; külső- és belső továbbképzésekre;

pályázatokon való részvételre.

A munkaközösség-vezetők megbeszélik a tanmenetek elkészítésének módját.

Segítik a helyi és intézményi szintű szakmai hagyományok ápolását, bővítését; a

munkaközösségek közötti együttműködés erősítését; az intézményi szintű

minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. Segítik és figyelemmel kísérik a

munkaközösségi tagok szakmai fejlődését, a munkaközösségbe újonnan érkező

pedagógusok munkáját.

A munkaközösség-vezetők segítik az intézményvezetőt az ellenőrzési feladatok ellátásában,

az egységes követelményrendszer kidolgozásában. Az intézmény belső mérési – értékelési

és ellenőrzési tervének megfelelően kidolgozzák és lebonyolítják a tantárgyukhoz

kapcsolódó diagnosztizáló méréseket. Azok eredményeit elemzik, és meghatározzák a

szükséges feladatokat. Előkészítik az országos kompetenciamérést. A tanulmányi

versenyek iskolai fordulóit megszervezik.

Részt vesznek a nevelő – oktató munka kereteit adó szakmai dokumentumok

véleményezésében. Az éves terv szerint szakterületre vonatkozóan részt vesznek az

intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, értékelésében; amiről az

intézményvezető kérésére összefoglaló jelentést készítenek.

4.3. A tanulók közösségei

4.3.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége. Az osztály tagjaiból 2 fős

diákbizottságot választ. Ez a 2 fő képviseli az osztályközösséget az iskolai diákönkormányzatban

(5-8. osztályig).

Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az intézményvezető

bízza meg, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető valamint az intézményvezető-helyettes

javaslatát figyelembe véve. Tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályfőnök feladat és hatásköre:

Az osztályfőnök feladatai

Példamutató magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken

aktív osztályközösséget alakít ki az osztály megfelelő irányításával.

17

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását

és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

A lehetőséghez mérten megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége, és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése

érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és

erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,

fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész

tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

18

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az

osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt

rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,

azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén

gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató

füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

4.3.2. Diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai

diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak

választott tisztségviselői érvényesítik.

A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről,

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei

gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási

rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős

szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzati képviselők

fogadják el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat

jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola

szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.

A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést

követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot,

illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül

nem nyilatkozik.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

19

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A jogszabályban

meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének

beszerzéséről az intézményvezető gondoskodik.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

A diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni azokban az

ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, vagy véleményének

kikérése kötelező.

A tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár

közreműködésével – az intézményvezetőhöz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az

intézményvezető-helyetteshez fordulhat.

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik.

4.3.3. Diákközgyűlés

A tanulóifjúság legfontosabb fóruma. Tagjai a tanulóifjúság küldöttei.

Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a

diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

A diákközgyűlés megrendezésének szabályait a diákönkormányzat működési szabályzata

tartalmazza.

4.4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4.4.1. Az vezetőség és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a

megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések stb.

A rendszeres kapcsolattartás időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza. Az aktuális feladatokról

az intézményvezetőság a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon

keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés

döntéseiről, határozatairól (kivétel: a titoktartási kötelezettség alá tartozó kérdések);

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

vezetőség, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az vezetőséggel, az iskola

vezetőségével.

4.4.2. A nevelők és a tanulók

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson

minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá

tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot

tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a

megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon.

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

20

intézmény intézményvezetője közvetlenül vagy megbízottja által tájékoztatja.

A közvetlen tájékoztatás fórumai:

- a diákközgyűlésen

- tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek

- diákönkormányzati fórumok, rendezvények

- a tanuló személyes megkeresése alkalmával,

- iskolagyűlésen.

A közvetett tájékoztatás keretei:

- a diákönkormányzat képviselője útján

- a diákönkormányzatot segítő nevelő útján

- a nevelőtestület tagjai útján.

A tanulók tájékoztatásában, illetve véleményeik, javaslataik meghallgatásában és továbbvitelében

alapvető szerepük van az osztályfőnököknek.

A szaktanároknak a tanulót írásban és szóban folyamatosan tájékoztatniuk kell fejlődéséről, egyéni

haladásáról.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, a nevelőkkel, a

nevelőtestülettel.

4.4.3. A nevelők és a szülők

A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről

rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

intézményvezető

- az iskolai szülői szervezet ülésén évente 2 alkalommal

- időközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül

- szükség esetén iskolai szintű szülői értekezleten tájékoztatja.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek

szolgálnak:

- szülői értekezletek

- szülői fogadóórák

- családlátogatások

- nyílt napok

- írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben stb.

A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A leendő első osztályos tanulók szüleit az iskolai összevont szülői értekezleten, iskola-előkészítő

foglalkozásokon, ovitesin, a nyílt napon, és a tájékoztató prospektuson keresztül informálja az

iskola.

A szülői értekezletek rendje:

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3 szülői értekezletet tart az

osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről,

feladatairól. Ekkor az osztályfőnök ismerteti az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői

szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők

21

számára. Az intézmény tanévenként két szülői fogadóórát tart, a munkatervben rögzített

időpontban. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is

behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni

szeretne gyermeke pedagógusával, a pedagógus heti fogadóóráján teheti meg.

Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott

tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesíti a tanulók szüleit gyermekük magatartásáról,

szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő

eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést

az osztálynaplón kívül a tanulói tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)is feltüntetni, azt dátummal

és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztása

napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet legfeljebb két napra

szabad beszedni a tanulótól a tanítás időtartama alatt.

Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet (ellenőrző)

érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket.

Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről,

magatartásáról és szorgalmáról.

4.5. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális

ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres

kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel.

Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen

feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen

munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

a fenntartóval,

a működtetővel,

megyei szintű szervezetekkel

a rendőrséggel

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel

a gyámhivatallal

a gyermekjóléti szolgálattal

a történelmi egyházak képviselőivel

az intézményt támogató alapítvánnyal

a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatást nyújtó szervekkel

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttal

a szakszervezeti és egyéb képviseleti szervekkel

közművelődési intézményekkel stb.

A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres

személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás

vagy egyéb értesítés alapján.

22

1. Iskola-egészségügyi ellátás

Az iskolánkban foglalkoztatott dolgozók a fenntartó utasítása szerint vesznek részt alkalmassági

vizsgálaton.

A tanulók orvosi, védőnői vizsgálatát, oltását a fenntartó megbízása alapján az iskolaorvos és

védőnő rendszeresen - egyeztetett időpontban – a tanítási órák védelmét figyelembe véve végzi.

Iskolafogászati szakrendelést a fenntartó által megbízott fogorvos végez.

2. Kapcsolat a városi gyermekjóléti szolgálattal

A kapcsolattartás kiterjed az intézmény diákjait adó városi gyermekjóléti szolgálatára, illetve az

ilyen feladatokkal megbízott tisztségviselőkre.

Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

- a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását

szükségesnek látja,

- esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

- a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való

kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

A kapcsolattartás elsősorban az iskolai gyermekvédelmi felelősök feladata, de ellátásában minden

pedagógus közreműködik. A gyermekvédelmi felelősök kötelesek a tanuló veszélyeztetettségére,

hátrányos helyzetére utaló jelzéseket az osztályfőnököktől összegyűjteni.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat

pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

2.1. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról feljegyzést készít.

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1. A törvényes működés alapdokumentumai

- alapító okirat

- pedagógiai program

- szervezeti és működési szabályzat és mellékletei

- házirend

- közalkalmazotti szabályzat

- előírt szabályzatok

23

5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén

tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és

tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az

intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.

Az elektronikus rendszer

használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi

dokumentumok papír alapú másolatát:

- az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

- az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

- a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

- az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.

A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e

célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai

rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek

(az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

5.3. Az iskolai felvétel rendje

Az általános iskolai felvétel – tankötelezettség:

A gyermek tanköteles attól a naptári évtől, amelyben augusztus 31-éig 6.

életévét betölti.

A gyermek iskolaérettségéről az óvodavezető dönt.

Problémás esetekben, ha az egyik fél nem ért egyet a döntéssel, a nevelési

tanácsadóhoz,

majd - indokolt esetben - a szakértői bizottsághoz kell fordulni.

A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy

magántanulóként teljesíthető.

24

A tanulói jogviszony beiratkozás alapján létesül, a fenntartóval egyeztetett

időpontban.

Napközis és tanulószobai felvételt a szülő év elején írásban igényelhet

5.4. Az intézmény nyitva tartása

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30órától este 18.00 óráig tart nyitva.

A reggeli pedagógus ügyelet 7.30-kor kezdődik és 8.00 óráig tart.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén

a nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető aláírásával a működtető adhat engedélyt.

Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkárok irodájában 8.00 és 16.00 óra között történik.

Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Ügyeleti napokon az iskola

vezetőségének egy tagja az iskolában tartózkodik. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint

munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Az ügyelet rendjét a tankerületi intézményvezető

határozza meg, és azt az intézmény tudomására hozza.

5.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama, az ügyeleti rend

Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján a pedagógus

vezetésével a terembeosztásban meghatározottak szerint történik. Tanórán kívüli foglalkozások

csak az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők, ettől eltérni csak az

intézményvezető beleegyezésével lehet.

A tanítási órák a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek, időtartamuk: 45 perc. A

tanterem hiány miatt nulladik óra szervezhető a szülői szervezet egyetértésével.

A bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét – a munkaközösség-vezető és pedagógus

javaslata alapján – az intézményvezető határozza meg.

Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 perc a házirendben meghatározott csengetési rend szerint.

Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint töltsék az udvaron.

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók

órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart.

Iskolaotthonos (egész napos) osztályainkban, alsó tagozaton, 1-1 osztályban emelt óraszámban folyik a

matematika-informatika oktatása.

Napirendjük kialakítása (reggeli beszélgetés, önálló tanulás, szabadidős tevékenység, tanítási órák

váltakozása) megkönnyíti az óvodából-iskolába való átmenetet. Figyelembe veszi életkori sajátosságaikat.

lehetőséget ad a mindennapos testnevelésre is. Jól beépíthető a tehetséges gyerekek felkészítése a

különböző versenyekre, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. A szabadidős tevékenység jó

lehetőséget nyújt az ünnepek, hagyományok-népszokások, jeles napok felelevenítésére, megtartására.

5.6. Az intézményben tartózkodás rendje

A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök vagy az

25

órát tartó szaktanár (távolléte esetén az intézményvezető vagy az általános intézményvezető-

helyettes) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés

hiányában – az iskola elhagyására írásban az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes

adhat engedélyt. (2013.február 1-jétől használatos nyomtatványon.)

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők

tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl.:

helyiségbérlet esetén).

Külső látogatók belépése és benntartózkodása nem zavarhatja az iskolában folyó pedagógiai

munkát, az intézmény zavartalan működését. Külső személy engedély nélkül nem tartózkodhat

olyan helyiségben, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik. A tanórák látogatására külső

személyek részére az intézményvezető adhat engedélyt.

A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a kapuig kísérhetik, a tanítási órák után pedig

ugyanitt várhatják meg.

Az intézménybe érkező minden vendégnek az iskolai házirendben foglaltak szerint kell viselkedni.

5.7. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

7.45 és 16.00 óra között az intézményvezető vagy általános helyettesei, kötelesek az intézményben

tartózkodni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután

távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért,

valamint ő jogosult és köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére.

5.8. A dolgozók munkarendje

A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a

pedagógus jogait és kötelességeit a köznevelési törvény határozza meg. A közalkalmazottak

munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Törvény, a

Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti Szabályzat, valamint – ha van - a Kollektív Szerződés

határozza meg.

A pedagógusok munkarendje

A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató

munkával, és a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok

ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógusok napi munkarendjét (órarend) és a helyettesítési rendet az intézményvezető-

helyettes határozza meg az intézményvezető jóváhagyásával. Kérelemre – indokolt esetben – a

tanórák elcserélését az intézményvezető vagy helyettese engedélyezheti.

A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel, ügyeleti beosztás

esetén 30 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt

15 perccel annak helyén köteles megjelenni.

A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott

munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény intézményvezetőjének vagy

26

általános helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek.

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok jelenléte - alkalomhoz illő

öltözékben - kötelező.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje

A nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottak munkarendjét az iskolaintézményvezető állapítja

meg a hatályos jogszabályokkal összhangban.

A távollévők helyettesítését úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos

ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel

való ellátását.

5.9. A létesítmények és helyiségek használati rendje

Az intézmény létesítményeit, helyiségeit az iskola hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet

rendeltetésszerűen használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus

felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője, általános helyettesei

adhatnak felmentést.

Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás, szerződés alapján lehet átengedni, ha

ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső

igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben

tartózkodhatnak.

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

az iskola épületének megóvásáért, védelméért

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

az iskola SZMSZ-ben, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az

intézményvezető és működtető vagy fenntartó engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartása

2012. január 1-jétől tilos a dohányzás a közintézményekben. A nemdohányzók védelméről szóló

törvény előírásainak folyamatos ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős.

A rendelkezések megszegéséért egészségvédelmi bírság szabható ki.

A dohányzásra vonatkozó tilalmak kiterjednek mindenkire, aki az intézményben tartózkodik

(ellenőrzést végzők, látogatók, szülők, kivitelezési munkát folytatók stb.) Erre a tényre a

figyelmüket fel kell hívni.

Tanulók esetében történő dohányzás miatt fegyelmi büntetés szabható ki. Ha a tényállás nem

vitatott, fegyelmi büntetést az intézményvezető vagy általános helyettesei adhatnak.

27

6. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE

1. Szervezeti formák

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – foglalkozások

működnek:

- tehetséggondozás

- napközi otthon

- szakkörök,

- énekkar

- iskolai sportkör foglalkozásai

- felzárkóztató foglalkozások

- egyéni fejlesztő foglalkozások

- felvételi előkészítők

- az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem

valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, a

tanulmányi, kulturális, sportversenyek, rendezvények

- hit – és vallásoktatás

2. Egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Tanév közben - indokolt esetben – a

csoport vezetője engedélyezheti a foglalkozásokról való kimaradást.

A foglalkozások szervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni,

megszervezésüknél a tanulói, szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe

kell venni.

Az egyéb foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg. Foglalkozást vezethet az is, aki

nem az iskola pedagógusa.

Emelt óraszámú testnevelés egyéb foglalkozásai az emelt óraszámú testnevelés szabályzata szerint

szervezhető meg.

3. A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok

A tanulószobai, napközi otthonos foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a játék, a szabadidő

hasznos eltöltésének színtere. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közösen

alakítják ki a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

A tanulószobai, és napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli

kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői engedély

hiányában – az eltávozásra az intézményvezető, az általános intézményvezető-helyettesek adhatnak

engedélyt.

28

4. A szakkörök

Szakkörök a tanulók érdeklődésétől függően, hagyományainknak és a szülők kérésének

figyelembevételével megfelelő létszámmal indíthatók.

A foglalkozások szeptember 2. hetétől május hónap végéig tartanak. A szakkörök vezetőit az

intézményvezető bízza meg. A szakkörvezető éves munkatervet készít, a foglalkozásokról szakköri

naplót vezet.

5. Az énekkar

Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces

időbeosztással működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik.

6. Az iskolai sportkör (DSE)

Saját szabályzata szerint önállóan működik. A DSE munkáját, a sportkör választott elnöke

irányítja.

7. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a

lemaradók felzárkózását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és

felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére differenciált

képességfejlesztő órát szervezünk.

Felső tagozatban a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a továbbtanulás, a középiskolai felvétel

elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók

részére képességfejlesztő órákat tartunk.

8. Egyéni fejlesztő foglalkozások

A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulót az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján – fejlesztjük.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy

sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság

dönt.

Az egyéni fejlesztő foglalkozások a szakértői rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

kerülnek megszervezésre.

9. Alkalomszerű foglalkozások

Versenyek. A tanulók egyéni képességeinek és tehetségének kibontakoztatása érdekében az iskola

segíti a tehetséges tanulói számra a különböző sport és kulturális versenyeken való részvételt.

A versenyeken való részvétel megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai

munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a

nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást

29

szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek

kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek

arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok –

elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az

iskola falain kívül, több napon keresztül tartó, az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A

táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az

iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan

hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy

néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle

közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e

foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával

törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő

családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával

törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő

családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése,

a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára kerékpáros tanulmányi kirándulást

szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése

céljából.

A felső tagozatosok számára a tanév során tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt

nyújtó diákok és a „Tavaszi zsongás” vetélkedőn, évfolyamonként első helyen végzett csapatok

részére jutalomkirándulást szervez a tanulmányokhoz kapcsolódóan.

Tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programokon a résztvevők biztonságos utazása

érdekében a szervezéssel vagy a szállítással foglalkozó cégektől minden esetben előzetesen írásos

nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a

hatályos előírásoknak, valamint az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és

rendelkezik érvényes okmányokkal.

Amennyiben a gépjárművel történő utazás nem fejeződik be este 23 óráig, azt a személyszállítást

végző sofőrök pihenése érdekében meg kell szakítani. Éjjel 23 óra és hajnali 4 óra közötti

30

idősávban a sofőröknek mindenképpen egy szálláshelyen pihenőt kell tartaniuk, ugyanott, ahol a

diákokat is elszállásolják erre az időre.

Az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről az intézmény vezetőjének minden esetben

rendelkeznie kell megfelelő információval, pontos és teljes körű utas listával, amelyen

szerepeltetni kell a törvényes képviselők elérhetőségeit is. A kísérő pedagógusok a hatályos

szabályozás szerint felelősek a vonatkozó rendelkezések betartatásáért, az önként jelentkező

kísérők, illetve egyéb jelen lévő személyek a pedagógus-kíséretet nem helyettesítik.

10. Hit- és vallásoktatás

Mindazoknak, akiknek kötelezően a törvény nem írja elő a hit- és erkölcstan tantárgy bevezetését,

az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való

részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozások megtartásához térítésmentesen

tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az

egyház által kijelölt hitoktató végzi. A hitoktatás időpontját az egyházak képviselői az

intézményvezető-helyettesekkel egyeztetik.

11. Képesség-kibontakoztató és integrációs foglalkozás

Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális

helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató

és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

- fejlődésének elősegítése,

- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő

tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik

nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának

értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

31

7. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI

Az iskola nevelési programjának részeként elkészíti egészségnevelési és környezeti nevelési

programját. Az iskolai egészségnevelési programjának tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel

összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását

szolgáló programot is.

Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést az Nkt. 27. §. (11) bekezdése értelmében, és

a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon, és a délutáni

sportfoglalkozásokon biztosítja.

Ennek alapján az iskola – a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben – minden osztályban,

megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében,

amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

- a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

tanórán való részvétellel,

- iskolai sportkörben való sportolással,

- kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei

között szervezett edzéseken való sportolással.

Egyéb, jogszabályok által lehetővé tett módon kiváltva testnevelésórákat, pl. egy testnevelésóra

néptánc oktatásával is kiváltható.

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai

tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló

hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés

célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai:

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését,

segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka eredményességét,

hatékonyságát

az iskola vezetése számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a

pedagógusok munkavégzéséről

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató

munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

32

A pedagógiai munka ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-

helyettesek, és a munkaközösség-vezetők. Az inézményvezető – az általa szükségesnek tartott

esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési

feladat elvégzésére kijelölni.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

fogja át a pedagógiai munka egészét,

segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért

eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,

a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei

kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének

megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes

végrehajtását, megtartását,

hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során

a pedagógusok munkafegyelme

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

a nevelő-oktató munkaház kapcsolódó adminisztráció pontossága

a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon

az órára történő felkészülés, tervezés

a tanítási óra felépítése, szervezése

a tanítási órán alkalmazott módszerek

a tanulók munkája, magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása tanítási

órákon

az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése

a tanórán kívüli munka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

szóbeli beszámoltatás,

írásbeli beszámoltatás,

értekezlet,

óralátogatás,

foglalkozás látogatás,

speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

5. A belső ellenőrzés szervezése

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézményvezető

felelős. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést

végző kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső

ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető felelős. Az ellenőrzés eredményét az érintett

pedagógussal közölni kell.

33

6. pedagógiai programról való tájékoztatás rendje

Az intézményi nevelési-oktatási programok egy-egy példánya megtekinthető az iskola

intézményvezetőjénél és az iskolai honlapon.

9. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli

határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:

- -megrovás,

- -szigorú megrovás,

- -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

- -eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

- -kizárás az iskolából.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett

cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A

diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

A fegyelmi eljárás megindításáról –az indok megjelölésével- a tanulót és a tanuló szülőjét

írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell,

hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a

kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani,

amelyen részt vesz a tanuló és szülője is.

A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéssel

gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása

érdekében. A szülőt a fegyelmi eljárásról szóló levélben értesíteni kell az egyeztető tárgyalás

lehetőségéről. A szülő a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül kérheti az egyeztető

tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás sem vezetett

15 napon belül eredményre.

A tanuló harmadszori kötelezettségszegése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója megtagadhatja

az egyeztető tárgyalást.

Amennyiben az egyeztető tárgyaláson a felek meg tudnak állapodni, a fegyelmi eljárást fel

lehet függeszteni, illetve meg lehet szüntetni.

A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú

bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagja közül választja meg.

34

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét,

a részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. A fegyelmi határozatot a

fegyelmi tárgyaláson szóban kell kihirdetni.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

- a tanuló nem követett el kötelezettségszegést,

- a kötelezettségszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

- a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

- a kötelességszegés ténye nem bizonyítható.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az intézménynek

jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem

haladhatja meg

- gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át,

- ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár,

legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét. Nem kell megtéríteni a kárt, ha

azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

10. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁS SZABÁLYAI

A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a

nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

1. Hagyományok

Ünnepélyek, megemlékezések rendje:

Tanévnyitó ünnepély;

Nemzeti ünnepeink (október 6., október 23., március l5., június 4.);

Karácsonyi, adventi ünnepség;

Farsang

Iskolai napok - Őszi Pedagógiai Napok - rendezvénysorozata;

Ballagás

Tanévzáró ünnepély

Négyévenkénti tornaünnepély

Egészségmegőrző- és sportnap

„Somogyissá avatás”

„Tavaszi Zsongás Vetélkedő”

Évkönyv kiadása

Polyák László Emléktúra

ÖKO-JAM

35

Az iskola éves munkatervében kell meghatározni ezen ünnepségek megrendezésének kereteit,

formáit, felelőseit.

Célunk az iskolai élet eseményeinek megörökítése, a dokumentumok megőrzése, mert ez a

hagyománymentő tevékenység alapozhatja meg a későbbi jubileumi rendezvényeket.

Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:

Mikulás-napi klubdélután

alsó tagozatban anyák napja

kirándulások

kulturális és sport rendezvények.

Tantestületi szintű hagyományok:

nyugdíjasok búcsúztatása

szakmai kirándulások

pedagógus napi közös programok

2. Jelképek

A jogszabályban előírt módon az iskola épületén el kell helyezni a Magyar Köztársaság és az

Európai Unió lobogóját. Ezen kívül valamennyi ünnepélyes alkalomra fel kell lobogózni az iskolát.

Az iskola épületét címtáblával az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság

címerével kell ellátni.

Az iskola jelvényének leírása: kék alapon az iskola nevének felirata, piros pajzsban arany színnek

Abony város címere.

Az iskola zászlaja: égszínkék selyem anyagon Abony város címere az iskola neveinek feliratával.

11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a

jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás:

az iskolaorvos

az iskolavédőnő

és az iskola fogorvos együttes szolgáltatásából áll.

Az iskola-egészségügyi ellátást végző személyekkel való kapcsolattartásért az iskolatitkár felelős.

Ő tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak

tanulóik orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről.

Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb

mértékben zavarja.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A vizsgálatokhoz kapcsolódó

adminisztrációs teendők (tanulói adatok stb.) elvégzése az iskolai védőnő feladata.

12. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE

36

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy tanulók részére az

egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy

a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

1. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi

szabályzatának utasításait.

A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásuk ideje alatt

kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet

megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal, az iskolai tanítási év, valamint szükség

szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt a védő-óvó előírásokat. Tanév végén a nyári

idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

Védő-óvó előírás:

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

Az ismertetés tényét, témáját, időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.

Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak

az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit

munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék

időpontját, rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata

tartalmazza.

A pedagógusok feladata, hogy:

- haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek

ellenőrzésére az intézményvezető felelős,

- gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

A működtető alkalmazottjainak feladata, hogy:

- a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára,

testi épségére,

- a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb..

2. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét

esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie

ha szükséges orvost kell hívnia

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie

a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének,

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt

venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt

teheti, amihez biztonságosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie,

37

akkor haladéktalanul orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

3. Az intézményvezető feladata

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjénak ki kell

vizsgálnia.

A vizsgálat során a,

nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan

kivizsgálásáról,

- e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel a munkavédelmi megbízottal,

- majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a

fenntartónak,

- valamint átadja a tanuló szülőjének, és egy példány megőrzéséről gondoskodik.

súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé,

- gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező

személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

- /Súlyos az a tanulóbaleset, amely:

- a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül

a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette)

- valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását

- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

- súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének

elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart

okozott.

Lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek

kivizsgálásában.

Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént

balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a

tanulóbaleseteket követő feladatokban.

Az intézményvzető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan

kivizsgálásában,

- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

- jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem

tartható.

Súlyos balesetekkel kapcsolatban:

- a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte

esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

- közreműködik a baleset kivizsgálásában.

38

13. . RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható

eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola

tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését

veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa

a tűz

a robbantással történő fenyegetés.

egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő

körülmény.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne

tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására,

köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult

felelős vezetővel.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

Minden esetben a fenntartót.

Tűz esetén a tűzoltóságot.

Személyi sérülés esetén a mentőket.

Robbantással történő fenyegetés esetén az a személy, aki telefonon a fenyegetés hírét vette,

a telefonkagylót helyezze a készülék mellé! Mobiltelefonon, vagy az intézmény másik

telefonvonaláról azonnal értesítse a rendőrséget.

Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket. E szervek vezetőinek utasítását az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója

köteles betartani.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén a TŰZRIADÓ TERVBEN meghatározott

feladatokat kell végrehajtani a munkát végző felnőtteknek, valamint tanulóknak egyaránt.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény

kiürítéséről, amely a kivonulási rend szerint történik. Az épület kiürítési tervét minden

tanév elején ismertetni kell, évente egy alkalommal pedig gyakorolni kell. A gyakorlat

megszervezése a munkavédelmi felelős feladata.

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető

a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény miatt

kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni.

14. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével

lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

Az intézményben csak akkor megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek,

39

tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:

- egészséges életmód,

- környezetvédelem,

- társadalmi tevékenység,

- közéleti tevékenység,

- kulturális tevékenység.

Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:

- a nevelőtestület,

- a szülői közösség, valamint

- a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles:

- a pedagógusoktól,

- a szülőktől,

- a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel

kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

- újságok terjesztése,

- szórólapok,

- plakátok,

- szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott

engedély határozza meg.

15. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak,

melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.

• Az iskola intézményvezetője – az osztályfőnökök közreműködésével – minden tanév

végén tájékoztatja a szülőket

o azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és

más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,

o az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más

felszerelésekről,

o arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások

csökkentéséhez,

• A 2017/2018-as tanévtől kezdődően az általános iskola 1-8. évfolyamán

térítésmentesen kapják meg tankönyveiket a tanulók.

• Az 1-2. évfolyamon a tanév elején átvett munkafüzetek, tankönyvek véglegesen a

tanulók tulajdonába kerülnek, azokat tanév végén nem kell az iskolának visszaadni.

A 3-8. évfolyamon a térítésmentes tankönyvellátást használatra véglegesen átadott

munkafüzetekkel, tankönyvekkel, és a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyvekkel

biztosítjuk.

40

• A tartós tankönyveket a tanulók a tanév elején kölcsönözhetik ki, és kötelesek a

tanév végén a könyvtárban leadni. Amennyiben a tanuló augusztusban osztályozó

vagy javító vizsgát tesz, a tartós tankönyveket a nyári szünet idejére is

kikölcsönözheti.

• Az iskolától kölcsönzött tartós tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt

a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. Az elveszett vagy megrongált tartós

tankönyvet a tanuló köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. Nem kell

megtéríteni a tartós tankönyv rendeltetésszerű használatából származó

értékcsökkenést.

• A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak,

ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony

megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola

könyvtárába.

16. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét az

intézményvezető által hitelesített másolati példányokban el kell helyezni az intézményvezetőnél, az

iskola honlapján.

1. Különös közzétételi lista

A lista személyes adatokat nem tartalmazhat.

2. Iskola

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv

tantárgyfelosztásához.

A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és

szakképzettsége.

Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve.

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége.

Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai.

Iskolai tanév helyi rendje.

Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

A közzétételi lista megjelenési helye: A Somogyi Imre Általános Iskola, http://somogyi-abony.sulinet.hu/ web oldalán.

A közzétételi lista megjelenési határideje: évente, augusztus 31.

Felelős: Falusiné Nagy-Juhák Andrea intézményvezető-helyettes és az általa megbízott pedagógus.

A SOMOGYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS … · Abony Város közigazgatási területére...

Documents

Transcript of A SOMOGYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS … · Abony Város közigazgatási területére...