A gazdaságfejlesztés határ menti vetületei - a Wekerle Terv bemutatásával
A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK
description
Transcript of A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK
PÓLA PÉTERtudományos munkatárs
MTA RKK DTI
Póla Péter 2007 2
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
BEVEZETÉS
• Nyugat-európai példák, magyar kamaratörténeti dokumentumok és esettanulmányok alapján általában igazolható: a modern piacgazdaságoknak szüksége van kamarákra, a gazdasági kamarák a gazdaságfejlesztésben meghatározó szerepet játszhatnak (lokális/regionális/nemzetgazdasági/európai)
• Megfelelően működnek-e a kamarák Magyarországon, adottak-e egyáltalán az eredményes működés feltételei?
Póla Péter 2007 3
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KAMARAI MODELLEK
• MAGÁNJOGI(angolszász v. plurális modell)
– Egyesület, lobby szervezet
– Közfeladatok nincsenek – Önkéntes tagság– Elsősorban
érdekképviselet– Korlátozott taglétszám – Korlátozott
befolyásolási képesség– Erős versenyhelyzet – Szabályozatlan területi
lefedettség
• KÖZJOGI(kontinentális v. korporatív modell)
– Köztestület – Közfeladatok– Automatikus tagság– Hatékony
érdekkiegyenlítés – Törvény által
biztosított jogok – Szabályozott területi
lefedettség
Póla Péter 2007 4
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A KÖZJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI
ismérvek előny hátrány
közjogi státuszjogi biztonság; formalizált, konzultatív státusz a kormánnyal
előírt tevékenységi körök; az általános érdekképviseletből fakadó érdekegyeztetés és mérlegelés nehézsége
kötelező tagság az egész gazdaság képviseletea kezdeményezőkészség és a keresletorientáltság gyengülése
közfeladatok finanszírozás hatósági szerepkörök
szabályozott regionális lefedettség
kizárólagos helyi képviseletmonopolhelyzetből fakadó problémák
Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés
Póla Péter 2007 5
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A MAGÁNJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI
ismérvek előny hátrány
magánjogi státuszfüggetlenség, a szabad alapítás és csatlakozás
területi átfedések, az erőforrások szétforgácsolásának veszélye.
önkéntes tagságkezdeményező készség, keresletorientáltság
korlátozott taglétszám gyengébb befolyás limitált pénzügyi támogatás
közfunkció nincsa tevékenységi kör megválasztása teljesen szabad
biztos bevételek hiánya
Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés
Póla Péter 2007 6
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KAMARAI MODELLEK EURÓPÁBAN
Forrás: Saját információgyűjtás alapján a térképet Fonyódi Valéria szerkesztette
Póla Péter 2007 7
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
ÉRVEK A KÖTELEZŐ TAGSÁG MELLETT
1. Az egész, nem pusztán egy rész érdekeit hordozzák a kamara érdekképviseleti tevékenysége nem rendelődhet alá ágazati, csoport- vagy egyedi érdekeknek.
2. Független, átfogó és pártatlan véleménynyilvánítás, érdekkiegyenlítő álláspont képviselete.
3. Nem lehet egyedi érdekre hivatkozva kilépéssel tiltakozni.
4. A potyautas jelenség nagyrészt kiküszöbölhető.
5. Érdekképviseleti funkció és befolyás tekintetében nem mindegy, hogy mekkora az a tagság, akit képvisel.
6. Kötelező tagdíj: elégséges pénzügyi eszközök gazdaságfejlesztő, -szervező és gazdasági szolgáltató funkció nem kerül függőségbe sem a költségvetéstől, sem tagjaik egyes csoportjaitól.
Póla Péter 2007 8
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
A globalizáció (és a lokalizáció) megerősítette a területi
gazdaságfejlesztési és –szervezési funkciót.
A helyi gazdaságfejlesztési stratégia elemei: – infrastruktúra-fejlesztés– képzett munkaerőbázis kialakítása,– intézményi környezet – szolgáltatás-barát környezet kialakítása,– Innovatív együttműködések, partnerség
építés
4
Póla Péter 2007 9
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A KAMARAI FUNKCIÓK ÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KAPCSOLATA
KAMARAI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK
érdekképviselet lobby
információ (szak)tanácsadás
kereskedelem-fejlesztés
piacszervezésképzés közösségépítés
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
együttműködések ösztönzése; partnerség építés; klaszterépítés; beszállítói programok szervezése; közreműködés vállalkozások számára nélkülözhetetlen infrastruktúra elemek kiépítésében és működtetésében; helyi gazdaságfejlesztési programok kialakítása és menedzselése; aktív részvétel a fejlesztési tanácsok munkájában; hely-kompatibilis iparágak, vállalkozások beazonosítása és vonzása; interregionális együttműködések szervezése és ezekben való részvétel
Póla Péter 2007 10
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
ÉRDEMI KAMARAI AKTIVITÁSOK
• A nagy autonómiák együttműködésének ösztönzése, helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása, kapcsolatépítés, partnerség szervezés: beszállítói programok, regionális klaszterek.
• Hálózatosodás erősítése (hazai, nemzetközi).• Közösségképző funkció erősítése: a helyi vállalkozások
minél nagyobb arányának bekapcsolása a helyi üzleti közösségbe, az információáramlásba.
• Az információk rendszerezése, feldolgozása, strukturált és jól használható módon a vállalkozások számára bocsátása.
• Vállalkozói érdekek, igények közvetítése, megjelenítése. • Speciális szolgáltatások a tagság körében felmért igényekre
alapozva.• Lobbizás a kamara által képviselt térség gazdaságának
fejlesztése érdekében.
4
Póla Péter 2007 11
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja • A rendszer egyenletes teljesítményét a regionális
kamarák kialakítása biztosíthatja, elérve egyben a nemzetközileg értékelhető kritikus tömeget a képviselt gazdasági háttér esetében.
• A területi versenyképesség erősítéséhez a partnerek közreműködésével intenzív térségi gazdaságszervező munka szükséges, ennek ésszerűen kialakítható háttere a régiók szintjén teremthető meg.
• terület- és gazdaságfejlesztés, szakképzés • megfontolható a regionális szint alatt a megyei
kamarák helyett városkörnyéki kamarák rendszerének kialakítása is.
REGIONÁLIS KAMARÁK MAGYARORSZÁGON?
Póla Péter 2007 12
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1850)1
Forrás: A magyar kamarai intézményrendszer és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története. BKIK, 1927.
Póla Péter 2007 13
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1892)
Forrás: Bánky Zs. – Kogutowicz K. (1921) alapján saját szerkesztés
1
Póla Péter 2007 14
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1986)
Forrás: saját szerkesztés
1
Póla Péter 2007 15
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
AZ IPARKAMARÁK TAGLÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN
Forrás: saját adatgyűjtés alapján szerkesztette: Fonyódi Valéria
Póla Péter 2007 16
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A MAGYAR KAMARÁK MEGERŐSÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
• érdemi, minőségi szolgáltatások nyújtására képes, kreatív, kezdeményező, magas szakmai színvonalú apparátus (szakmai fejlődés, tökéletesedés a kamarai tevékenységek széles portfolióján)
• támogató politikai környezet• vállalkozói támogatottság