Magyar VidékakadémiaHelyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés – foglalkoztatási jó gyakorlatok

Öko-szociális helyi gazdaságfejlesztés a Koppányvölgyben

Gelencsér Géza

Völgy Hangja Egyesület

a félreértések elkerülése végett…

„öko-szociális”

környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható

„helyi”

„place-based”, vagyis a helyi adottságokból kiinduló, azoknak megfelelő

„fejlesztés”

fejlődés ≠ növekedés

Vidékfejlesztés - holisztika - fenntarthatóság

Valódi, szerves fejlődés nem „indítható be” a térség holisztikus, interdiszciplináris megközelítésmódja nélkül, vagyis a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság nem választható szét!

Gazdasági-, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható helyi rendszer kialakítására van szükség.

A Koppányvölgy helyzete

A fenntarthatóságot meghatározó jellemzők:

- szociális téren

- környezetgazdálkodási téren

- gazdasági téren

Koppányvölgyi LEADER HACS

47.000 lakos / 56 település

A vidéki népesség öregedési trendje

Forrás: MTA PTI

A vidéki népesség öregedési trendje

Forrás: MTA PTI

A gazdaság kerékkötője - a szociális „ballaszt”

100 aktív korú keresőre jutó, aktív korú, nem dolgozó, segélyezett

Roma népesség

Néhány további társadalmi „jelenség”…

A tabi kistérségben a legalacsonyabb a várható férfi élettartam – rendkívül magas az alkohol, rák és keringési betegek aránya.

A TSZ éra rossz magatartásmintákat hagyott (passzivitás, demotiváltság, a kulturális és természeti értékek iránti érzéketlenség, stb).

A társadalmi fenntarthatóság kulcstényezői

• népesség megtartás (fiatalok helyben tartása)

• betelepedés elősegítése (értelmiségieké)

Fenntartható rendszer kialakítása csak

- „place based” megközelítésmóddal,

- maximális szubszidiaritás biztosításával,

- helyi szereplők részvételére alapozott tervezéssel, fejlesztéssel lehetséges!

Környezeti fenntarthatóság

közkeletű értelmezési hibák:

- Környezetvédelemmel, természetvédelemmel, „zöld”- mozgalmakkal való összetévesztés;

- a globális trendek (klímaváltozás, népesedés,

élelmiszer-, energia- és víz ellátási zavarok) hatásainak és az azokból eredő környezetgazdálkodási problémák, szükségletek ismeretének hiánya.

Környezeti fenntarthatóság = fenntartható környezetgazdálkodás

Nem új „trend”, hanem felismert kényszer!

klímaváltozás + új igények (energia, élelmiszer)

leromlott ökológiai alkalmazkodóképesség, a természeti erőforrásokkal (talaj, víz, biodiverzitás)

való helytelen gazdálkodás miatt

Koppányvölgy fő környezeti problémáiTalajpusztulás

a domboldalakról „eltűnt” az egykori Raman erdőtalaj A-B szintje, a völgytalpakon több méteres szediment (Gerézd: 2,5 m - P max. 160 cm); alacsony szervesanyag és humusz tartalom – csökkent víz beszivárgás és raktározás – csökkenő talaj C;

Rossz vízgazdálkodás

vízvisszatartás hiánya, összegyülekezés-lefolyás gyorsító és talajvíz szint csökkentő szabályozások

Biodiverzitás csökkenés

peszticidek, élőhelyek megszűnése, fragmentálódása, invazív fajok terjedése

Diffúz szennyezés

peszticidek, műtrágya

(ok: biológiai ipar – nagyüzemi növénytermesztés)

A gazdasági teljesítőképességet befolyásoló fontosabb tényezők

• „land grabbing” - a termőterület nagy része (85-90%) külső befektetői, „gyarmatosítói” kézben van (elhibázott kárpótlási folyamat - a szántóterület kb. 85%-a külső tulajdonosok, szociálisan és környezeti szempontból érzéketlen befektetők, régi TSZ vezetők kezében van);

• a „maradék” termőterület szolgálhatja csak a népesség helyben- és eltartását (ezt jelenleg a volt TSZ kapacitásaitól függő, szuboptimális üzemméretű családi gazdaságok használják);

• az élelmiszer ár emelkedik, de az input (gázolaj, vegyszer, gép,

vetőmag, stb) árak gyorsabban…

• teljes fosszilis függőség (energia behozatali függőség);

• Teljes takarmányfehérje (GMO szója behozatali függőség);

• nincsenek helyben termelt, helyi fogyasztásban közvetlenül használható élelmiszerek (élelmiszer behozatali függőség);

Néhány fontosabb belső erőforrás „gyarmatosítottságának” foka a Koppányvölgyben

belső erőforrás „gyarmatosítottság” foka

termőföld közel teljes = 80%˂

biomassza (vékonyfa, szalma) Veszélyben !

szélenergia nagymértékű = 25%˂

geotermikus energia Veszélyben !

rönkfa közel teljes = 80%˂

háztáji termelőkapacitás még kihasználatlan

nagyüzemi mezőgazdasági termékek közel teljes = 80%˂

helyi agro-biodiverzitás még kihasználatlan

képzett/tehetséges helyi fiatalok teljes = 95 - 100 %

közművek teljes = 95 - 100 %

napenergia még kihasználatlan

táji vonzerő nagymértékű = 25%˂

A munkahelyteremtés önmagában kevés ahhoz, hogy egy projektről megítélhessük, hogy pozitív helyi hatású-e!

Kiválasztott lényegesebb alapelveink• korlátozott termőterület miatt nagyobb termelési és

hozzáadott értéket biztosító mezőgazdaságra van szükség – a tőzsdei termények intenzív termelése nem megoldás;

• ki kell fejleszteni a helyi ellátásban is részt venni képes energia és élelmiszer termelési kapacitásokat;

• „klíma célok”: vízvisszatartás és az élővilág óvása, élőhely rehabilitáció; eróziót akadályozó, a talaj karbonizációt és a vízbefogadó és raktározó képességet fokozó (állandó borítottságot biztosító évelők), vegyszermentes földhasználat kialakítása;

• további „gyarmatosítók” elriasztása (pl. csatorna), kizárása;• iskolák megőrzése mindenáron;• felmérni, tudatosítani, ami megmaradt (értékleltár);• közösséget kovácsolni, erősíteni.

Néhány alapfeltétel, amit a támogatási környezetnek kellene teljesítenie…

• szubszidiaritás biztosítása a tervezésben és döntéshozatalban;

• a közösségi előállítás és használat prioritása - ne kerüljenek a közpénzből finanszírozott fejlesztési támogatások külső befektetők és az ipari mezőgazdaság kezébe;

Eddigi „Leader” eredmények – szél ellen

érdek artikuláció, civil szféra erősítése (fórumok, közösségi terek, új szervezetek, rendezvények);

4 illegális hulladéklerakó felszámolása, átalakítása (2 védett élőhely, 1 íjászpálya);

10 faluval nonprofit céget alapítottunk - szemétlerakó felszámolás és más kivitelezési munkák (ma: 3 alkalmazott, szennyvízszippantás, közterület és élőhely karbantartás, rendezvényszervezés, biomassza gyűjtés középület fűtéshez, földmunkagép, teherautó, eszközök);

15 falu közös rendezvényszervezési eszköztára (színpad, sátrak, hangosítás, stb);

kísérleti parcellák új kultúrák (gyümölcs, fűszer és gyógynövény) bevezetésére „szuboptimális” üzemméretű gazdák számára;

Közösségi lekvárfőző műhely helyi családoknak – helyi termék;

Eddigi „Leader” eredmények – szél ellen

hagyományos sportok (íjászat, régi népi játék) beindítása általános iskolákban;

Koppányvölgyi Élőhely Rekonstrukciós Kísérleti Terület – átfogó ökológiai felmérés – a patak és vizes élőhelyeinek rekonstrukciós tervei;

földhasználati reform terv egy fenntartható öko-szociális rendszer kialakítása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

oktatási szolgáltatások (tananyag, felszerelés erdei iskola, egyetemi gyakorlatok számára) az ökológiai rehabilitációra építve;

70 km túraút a vonzáspontok (élőhelyek, íjászpálya, bemutatók, pincék,stb) összekötésével;

önkormányzati épület átalakítása diákszállássá;

Tervek „hátszél” esetére

„Ébredő Koppányvölgy”

komplex fejlesztési program

energia – élelmiszer – tájrehabilitáció

BIOGÁZ

előállítás

BIOGÁZ helyben termelt biomasszából

rugalmas, hatékony, időzíthető, több formában hasznosítható

napenergia

biomassza levegőből CO2, N2

talajból NPK

gázolaj

biotrágya (NPK) CH4

Mi lehet a metánból?

hő, hő + elektromos energia, üzemanyag (cng, alkohol, stb)

Az „ÉBREDŐ KOPPÁNYVÖLGY” program három, alprogramból áll

• KOPPÁNY alprogram: biogáz üzem + fehérje (táp) előállítás + őshonos baromfi termelő háztáji integráció + tájrehabilitáció (mintatérség a természeti erőforrásokkal való fenntartható, öko-szociális tájhasználat bemutatására);

• TAB alprogram: kapcsolódó szakképzési reform;

• ÉRTÉNY alprogram: kapcsolódó roma felzárkóztatási program;

Koppány alprogram TÁJREHABILITÁCIÓ

silózott biomassza kommunális szennyvíz

lakossági állattenyésztési integráció BIOGÁZ

(kérődzők - tej, tejtermék, hús)

FEHÉRJE HŐ METÁN

helyi gabona táp

őshonos baromfi fehérje elektromos e.

háztáji integráció szárítás cng

fűtés, hűtés

A biogáz termelés legfőbb előnyei

• az előállított elektromos energia folyamatos és biztos bevételt biztosít;

• standardizált gáz (CNG) formában szállítható, járművek üzemanyagaként is felhasználható;

• a beszállító gazdák számára folyamatos jövedelmet biztosít és megszűnik a betakarító, szárító és raktározási kapacitásoktól, piaci folyamatoktól és az időjárástól való eddigi nagyfokú függőség;

• a biomassza termeléssel hektáronként az eddigi gabonatermesztésnél magasabb (50-100%-kal) jövedelem érhető el, így az eddig szuboptimális üzemméretűnek tartott, kisebb családi gazdaságok életképessége javul;

• a fermentálás után visszamaradó anyag kiváló szervestrágya, mivel a biomasszával kivont összes NPK hatóanyagot tartalmazza, vissza-juttatásával zárt tápanyagciklus jön létre, megszűnik a műtrágyaigény.

A termeszteni kívánt növények

• Az európai biogáz intenzív silókukorica termelésre alapozott - költség és energiaigényes, kedvezőtlen ökológiai hatású.

• Térségünk agro-ökológiai adottságai (erózió, rossz vízgazdálkodás, felszíni víz szennyezés) miatt egész éves lefedettséget biztosító (évelő) és ellenálló növényekre van szükség.

• A biomassza termelésbe bevont területek tápanyagellátása teljes mértékben a biogáz üzemből kikerülő fermentummal történik, műtrágyára nincs szükség.

Termesztésük a tájrehabilitációban is kihasználható előnyökkel jár

• évelő növények - egész éves talajborítás - nincs intenzív talajművelés (gátolják a talajpusztulást, mérséklik a talajok kiszáradását, segítik a szervesanyag felhalmozódást, karbonizációt és csökkentik a gázolaj igényt);

• növényvédelmet, vegyszerhasználatot nem igényelnek - csökken a felszíni vizek diffúz szennyezése - javul a biodiverzitás;

• belvizes szántók is bevonhatók a biomasszatermelésbe;

• az állományok alkalmasak az intenzív növénytermesztést folytató táblák és a felszíni vizek közötti pufferzónák létrehozására (Víz Keret-irányelv);

Főbb hatások• környezeti és szociális szempontból egyaránt fenntartható (öko-szociális)

agrárium kialakulását támogatja a fenntarthatósági szempontból kétséges hatású nagyüzemi mg további jövedelemnövelése helyett;

• a globális trendek, különösen a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülést segíti (víz, talaj, biodiverzitás);

• megoldja a mg táji és agrár-ökológiai adottságokhoz való alkalmazkodását;• segíti a természeti erőforrások degradációs folyamatainak mérséklését;• hozzájárul a Koppány – patak revitalizációjához, a kapcsolódó vizes

élőhelyek megújításához (jelentős korridor);• támogatja a helyi agrárium szerkezetváltását az extenzív állattenyésztés, a

kertészet, a helyi, minőségi élelmiszerek termelése és a helyi fogyasztási és ellátási rendszerek kialakítása felé;

• az integrált háztáji termelési rendszerben egészséges, minőségi élelmiszert állít elő, egységes, eredet igazolt márkanév alatt;

• minőségi, GMO mentes fehérjét állít elő;• csökkenti a helyi közösségek energia, élelmiszer és támogatás függőségét

és növeli adófizetési potenciálját;• értelmiségi betelepülőket vonz a fogyó népességű térségbe és megerősíti a

helyi közösségeket.

Költség – hatás viszonyok

A Koppány alprogram 120 család jövedelmét biztosítja

Bruttó összköltsége kb 1,5 milliárd Ft

2007-2013 –as hazai ÚMVP források 29%-ából az 50 legszegényebb kistérség (az ország területének harmada) fenntartható „regenerációját” meg lehetett volna valósítani!

voxvallis@voxvallis.t-online.hu