A munkanélküliség hatása az egyénreTörténelmi korszakok és a munka világa

Munka és a társadalom

• Munka fogalmi megközelítése• Munka szerepe az ember

életében, társadalmi korokban. • Munka szerepe napjainkban• Munkahely és jelentősége• Munkanélküliség következményei

Horváthné Szittyai Sára

Budapest

Mi a munka?

- Pistike! Vidd le a szemetet! - Na már megint dolgozni kell.

Mindig csak a munka!

Munka: szláv eredetű szó, eredetű jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség. (Wikipedia)

Mi a munka?(közgazdasági, szociológiai értelemben)

A munka,

olyan ember vagy (és)

gép által végzett célirányos

tevékenység, mely valaminek a létrehozására, vagy

megváltoztatására irányul, annak érdekében, hogy az ezzel létrejövő javakat, termékeket maga az ember vagy mások használni, hasznosítani

tudják.

Munkavégzés szerepe az ember életében, a társadalomban

• A munka antropológia fogalom is, az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik.

• A munka valójában tudatos, cél-, eredményorientált tevékenység, amely hatást gyakorol a személyiségre, a társas és magánéletre egyaránt.

• Az emberi szükségletek és a személyiség fejlődés sorrendiségét leginkább a maslow-i piramis ábrázolja

• Az alapszükségletek maslow-i hierarchiájában az önkiteljesedés áll a csúcson, elérése csak munkával lehetséges. A munkának van közösségi dimenziója is. A munka olyan dologra irányul, ami másnak is jó. Életünk az emberek munkája által lesz szebb, jobb. Korunkban az ember munkája áruvá vált, értékét a kereslet-kínálat határozza meg. Sokszor nem az önkiteljesedés érdekében végeznek az emberek munkát, hanem a megélhetés szükségéből.

Munkavégzés szerepe a társadalombanAbraham Maslow

1908 – 1970 amerikai pszichológus

Maslow-piramis

• Legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek: az éhség, szomjúság stb.

• a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk.

• Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz :a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete.

• Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti.

• A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Ősközösség

A munka, mint tevékenység egyidős az emberiséggel.

A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal életben maradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításán fáradozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik.

• Ősközösség: mindenkinek van feladata, gyűjtögető (zömében a nők), halászó, vadászó (férfiak). A tevékenységek az alapvető szükségletek kielégítésére irányulnak.

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Görög kultúra

• Ókori (homéroszi) görög kultúrában a család a birtok és a munka első helyen szerepelt a homéroszi korban élő görgök értékrendjében. elfogadott volt az egyszerű közemberek és nemesek körében egyaránt

• Klasszikus görög kultúrában jelentős változás a munka megítélésben: a földművelést még becsben tartják, más részére végzett (termékkészítés, szolgáltatás) munkában tevékenykedő embereket alacsonyabb rendűnek tartják. Platon: akiknek dolgozniuk kell, azoknak el kell fogadniuk alsóbbrendű mivoltukat. Szókratész és Arisztotelész is úgy vélte a mechanikus tevékenység lealacsonyítja az embert, az emberi elmét.

• A hellenisztikus kor filozófiai irányvonala, a sztoikus gondolkodás: az ember összhangban éljen a természettel, a körülötte élő emberekkel. A munka is a dolgok rendjéhez tartozik. Előtérbe kerül a munka és a dolgozó fontossága. Kialakult a hivatás fogalma.

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Ókori RómaCiceró, hétköznapinak és nem

kívánatosnak tekintett minden bérmunkást, csak a magának dolgozó embernek volt tekintélye.

A nagybirtokon és rabszolga munkán alapuló mezőgazdasági rendszert idealizálták

A rabszolgaság visszaesésével megnőtt a presztízse a földjét művelő parasztnak. A hódító politika két legfontosabb eleme a katonaság és az élelmezés biztosítása a légiók és a városi lakosság számára. (A veterán katonák földet kaptak.) Megnő a kézművesek státusza. Jelentős szerepet tölt be képzésük. Egyre több szabad embert foglalkoztattak közmunkában. Nem csak a férfiak dolgoznak, hanem a nők is: szabászat, parfümipar, ápolás, bábaság. A nők meghatározó szerepe azonban még mindég a háztartás, gyermeknevelés, anyaság maradt.

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Korai zsidó – keresztény kultúra

Ókori héber felfogás szerint a munka nem lehet becstelen a férfi számára nem ítélték el a bérmunkát. Biblia példák: Dávid pásztorkodik, Saul földet művel, József ács, Jézus tanítványai is munkások, kézművesek. A korai keresztény világ pozitívan vélekedik a munkáról Sőt Pál apostol, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”

Keresztényi közösségek (III. sz.) olyan szociális közösségek voltak melyek munkát adtak és támogatták a munkaképteleneket.

Szerzetesrendek alakulása után a munka jelentősége megnőtt. Bencések a napot 3 részre osztották: 1. Imádság 2. Alvás-étkezés-pihenés 3. Munka.

Társadalmi jelentősége: a munka az ember morális kötelezettségévé vált.

A munka megítélése a különböző korokbanközépkor

(kezdete: 313, a kereszténység gyakorlatának elfogadtatása/410 nyugati gótok kifosztják Rómát/476 a nyugat-római Birodalom bukása)

(vége: 1492 Amerika felfedezése/angol polgári forradalom kezdete)

A munka az érdeklődés középpontjába kerül

Ok: találmányok, technika vetésforgó, szügyhám, állati erő bevonása a mezőgazdaságban, a nehézekék elterjedése, a fegyverek fejlődése

Mesterségek társadalmilag elismertté válnak. Jelentős szerepe lesz az iparosok oktatásának, képzésének.

Egyházi felfogásban a munkának 3-as szerepe van a lelki élet kialakításában

1. A restség veszélyeinek elhárítása

2. Mód a közösségi szolgálat és az önellátás megvalósítására

3. A munka által az ember gyakorolhatja a természet feletti gyámságát

A kort a papok, a nemesek, katonák, dolgozók egymásra utaltsága jellemezte. A dolgozók a társadalmi ranglétra alsó fokán álltak, de fontos helyük és szerepük volt a társadalomban és a kötelezettségen kívül bizonyos jogok is megillették. (Ipar-céhek-kereskedelem-várok és városállamok)

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Újkor: reformáció-felvilágosodás-ipari forradalom koraLuther(1483-1546): a társadalom és a társadalmi osztályok alapja a

munka. Annak a mesterségnek a hagyományai, amibe beleszülettünk, határozzák meg azt a keretet, amiben élni és dolgozni kell.

Kálvin(1509-1594): nem elég beérni azzal amibe beleszülettünk, a dolgozóknak a képességeik szerint kell megválasztani a munkát. Elismerte a kereskedelmet, a hasznot, a pénzügyeket, ha az becsületes munkának az eredménye, akkor a hasznot Isten áldásának tekintette.

Thomas Hobbes (1588-1679) A közösség tagjainak az a kötelessége, hogy mindenki kivegye a részét a munkából, cserébe jogokat kapnak. Az elvégzett munka határozza meg az áruk értékét. A fejlődés záloga a munka, a tudomány és a találmányok.

Diderot (1713-1784) hitt a racionalizmusban, az emberi fejlődésben. Küldetésnek tekintette, hogy megtanítsa a dolgozókat, az önbecsülésre.

Voltaire (1694-1778) „Műveljük kertjeinket.” a fejlődés mibenléte az isteni gondviselés helyett az emberi erőfeszítésen alapszik. Az életet a munka teszi elviselhetővé.

Jean-Jacques Rousseau (1717-1778) „Az embernek a társadalomban dolgozni kell…Inkább legyen cipész, mint költő”

Adam Smith, (1723-1790) úgy vélte, az emberek megértő képességét, természetét „munkaszerepe” határozza meg. A munkamegosztás, de a szélsőségig vitt munkamegosztás az ember számára veszteséget okozhat, mivel elsorvaszthatja az elmét, a túlságosan elaprózott, rutinszerű munkavégzés.

Utópista szocialisták elutasították a munka racionalitáson és költséghatékonyságon alapuló szemléletét. A munkára kreatív, felszabadító erőként tekintettek, amely jó értelemben formálhatja a dolgozókat és a világot.

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Újkor második szakasza: modern kor

Az iparosodott társadalom kezdeti szakaszában a munka (főként a bérmunka) központi szerepet tölt be. A házimunkát, az önkéntes munkát a gazdasági szemlélet nem ismeri el. A nyilvános szférában végzett munka ruházza fel, az egyént társadalmi létezéssel és identitással. A munka kötelezettségeket és kötelességeket követel, ugyanakkor jogokat is ruház azokra, akik a munkaerőpiacon munkát vállalnak.

A XX. Század modern, gépesített gyárai „fogaskerékké” alacsonyítják le a dolgozót. A munkások élete mégis könnyebb, kevesebb a munkaidő. Különböző juttatások vannak: fizetett szabadság, egészségügyi ellátás. Hozzáférhetővé válik a kultúra, a képzés..

A munka megítélése a különböző korokban(társadalmi, filozófiai)

Újkor második szakasza: modern kor

Általános vélekedés az ipari kultúrákban, hogy a nem más, mint mások hasznára fordított idő.

Thorstein Veblen (1857-1929, norvég származású amaerikai szociológus): Álláspontja szerint a tudomány és a technológia helyett az értékesítés került az ipar centrumába. Ellentmondást lát az emberi szükségleteket kielégítő javak és a profittermelő áruk előállítása között.

Henri-Louis Bergson (1857-1941, francia filozófus); az ember alapvetően feltaláló, annyiban értelmes lény, amennyiben kézműves. A munka olyan érzésekkel tölti fel az embert, amelyek felemelik, és lendületet adnak.

Hendrik de Man (1885-1953, belga történész-politikus) a legtöbb munkás általában örömöt keres a munkában, és úgy tekint rá, mint megélhetési eszközre..

Hannah Arendt (1906-1976, zsidó-német származású amerikai filozófus) A kéz és a fej használata olyan tartós, ember alkotta dolgok létrehozására szolgál, amelyekkel más dolgokat hozhatunk létre.

II. János Pál (Karol Józef Wojtyła, 1920-2005, 1978.-tól a római katolikus egyház feje) a munka az ember megkülönböztet. jegye: „Ugyanis egyedül az ember alkalmas a munkára, egyedül az ember dolgozik, s ezzel tölti földi életét.” . A munka az egyéni becsület és szabadság, valamint a közösség támogatásának az alapja. 

 

Legfőbb kortörténeti jellemzők1.

Őskor, ősközösségi társadalom: munka = létfenntartás szükséglete, tisztelet övezi a közösségben a nemek között munkamegosztás van

Kortörténeti váltás okai: változik, átalakul a javak elosztásának aránya, a termelőeszközök, termelési módok. Földművelés, állattartás, állandósuló területi tartózkodás. Kialakulnak a társadalmi osztályok, rétegek.

Ókor (i.e: 4. Évezredtől, 3. Századig) rabszolga tartó társadalmak. A másoknak végzett munkának nincs értéke.A saját magának végzett munkának van becsülete. Az ókor későbbi időszakában (rabszolgatartás csökkenése, megszűnése) nem becsülik az olyan szabadembert sem, aki másnak végez munkát, így az ókori közmunkásokat sem. Némi becsülete van a földművelésnek, miután a veterán katonák „jutalmazása” a földhöz való juttatás, a szolgáltatásokat és kézművességet végzőknek. Tipikus női munkák: parfümgyártás, ápolás-gondozás. A nők fő feladata a család, a háztartás ellátása a gyermeknevelés.

Kortörténeti váltás okai: ókori társadalmak szétesése, népvándorlás, kereszténység térhódítása, új társadalmi formációk kialakulása,

Középkor (4.századtól- 16. Századig) Pápaság, fejedelemségek, királyságok, császárságok kialakulása, megszilárdulása. Hűbéri társadalmak. Nemesség jobbágyság, Városok és városállamok, szabad polgárság, kézművesek és egyéb szolgáltatást végzők. A munka szégyen, főként az urak számára.

Nemek közti munkamegosztás: munka világa a férfiak számára nyitott a nőkre szabott szerepek: család, háztartás, gyermeknevelés, ápolás, gondozás. Férfiak: katonaság, kézművesség. Jellemző még mindég, hogy a más számára végzett munkának nincs becsülete, de egyre nagyobb tiszteletet élveznek a különböző kézműves és szolgáltatást nyújtó szakmák. Beindul ezek képzése (céhek). Kereskedelem és a hadviselés területén a hajózással kapcsolatos szolgáltatások. A munka megítélését az egyházi gondolkodás is befolyásolja.

Kortörténeti összefoglaló

Kortörténeti váltás okai: Amerika felfedezése, európai hatalmak erőviszonyainak és súlypontjainak változása. Gyarmatokkal rendelkezők hatalma nő. Átrendeződés kihat a világgazdaságra és a kereskedelemre egyaránt. Új társadalmi osztályok és ezen belül rétegződések. Tőkések, bérmunkások.

Újkor (Korai: 16. Századtól 18. Századig): európai török terjeszkedés, reformáció, felvilágosodás, ipari forradalom, polgári forradalmak. Fennmarad a másoknak végzett munka lenézése. Korai (vad) kapitalizmus. Bérmunkások, szakmunkások, iparosok, szolgáltatók. A szakmunkások, illetve a képzettséget igénylő foglalkozások presztízse nő. Szakképzés (inasok) fontos szerepet kap.

A technikai fejlődés, a termelőeszközök modernizációja kihat a munkaerő-piaci keresletre.

Kortörténeti összefoglaló

Kortörténeti váltás okai: új piacok, új energia lelőhelyekmegszerzése I. világháború, orosz forradalom, Trianonibékeszerződés, szovjetállam és a kommunista eszmék térhódítása,Modern-kor, (19. Századtól napjaink is): rövid ideig tartó gazdaságiÚjraépítkezés. Világgazdasági válság 1929-1933. Fasizmus térhódítása II. világháború. 1945 után a világ társadalmi és gazdasági értelembenkettészakad. Kapitalista, szocialista országok. Hidegháború korszaka.Eltérő a gazdasági, társadalmi és technikai fejlődés. a szocialista maradalul.Szocialista tábor: A munka szerepe ideologizált. Kiemelkedő szerepe vanA munkásságnak. Munkanélküliség nincs. A munkakerülés büntetendő, jogicímkéje, közveszélyes. Gazdasági termelésben nem választódik szét azértékteremtő tevékenység az értéktelentől. A gazdasági, társadalmi kultúrátÁthatja a szocialista humanizmus, Erre épülnek azok az intézkedések,melyek a különböző osztályok, rétegek közötti különbségek ellensúlyozásaÉrdekében születnek meg. (pl. lakáselosztás, üdültetés stb.)Kapitalista tábor: legkisebb megbecsülése a bérmunkának van. ATechnikai fejlődés többirányú hatást gyakorol a munkaerő piacra. Egyrésztcsökken az élő munkaerő iránti kereslet, másrészt nő a magasan kvalifikáltszakemberek iránti igény. A társadalmi, gazdasági kultúra egyre magasabbszínvonalon mozog. Az emberek életszínvonala nő. A társadalmikülönbségek ellensúlyozása érdekében egyre több, a társadalmiszolidaritást kifejező intézkedések születnek. Az európai kapitalistaországok fejlődésének záloga az Európai Unió megalakulásábankeresendő (kezdet: 1950 Szén és Acélközösség. hat alapító: Belgium,Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország ésfejlődésével egyenes arányban van. 1957: Európai Gazdasági Közösség)

Kortörténeti összefoglalóModern-kor, napjaink

Kortörténeti váltás okai: Közép- és Kelet-Európa,

rendszerváltozás és globalizáció

Rendszerváltozás társadalmi, gazdasági következményei:Kialakul a demokratikus jogállam, választási rendszer. A társadalmi

Politikai rendszer átalakulása. Többpárti parlamenti demokrácia. Civil önszerveződések. Piacgazdaság újrateremtése. Tulajdonviszonyok átalakítása. Állami szerepvállalás visszaszorítása. rétegződés is fokozatos átalakuláson megy át. A rendszerváltással újabb

osztályok és társadalmi rétegek jönnek létre. (felső, középső, alsó-

középosztály, szegények és mélyszegénységben élők. A köztulajdon

magántulajdonná való átrendezése, a vállalkozások beindulása, a

munkanélküliség megjelenése kapitalista társadalmi berendezkedés képét

mutatja. Visszatér a bérmunka. .A mások részére végzett munka társadalmi

megbecsülése ismét nagyon alacsony. A vállalkozások egyre több

képzettséget igénylő szakmára, szolgáltatásra szerveződnek. A hazai tőke

mellett, megjelenik a külföldi tőke. A munkaerő ismét áruvá válik. Komoly

társadalmi problémát jelent, a nagyszámú, szakképzetlen munkanélküli

jelenléte a munkaerő-piacon. A munkaerő piaci kereslet szempontjából a

munkavállalói törekvések középpontjába a több lábon állás lehetőségének

megteremtése a fontos. Az élethosszig tartó tanulás, a mobilizálhatóság

szükségletté válik.

A 2004-évi uniós csatlakozás során lehívható támogatások révén lehetőség

nyílik az ország Európához történő felzárkózására. Az országot mind

társadalmi, mind gazdasági szempontból mélyen megérinti a 2008. Évi

világgazdasági válság.

Hatása a mai napig tart.

Munka szerepe napjainkban

A munka egyidős az emberiséggel.

A munka, mint tevékenység hatása az ember életére

segíti a személyiség fejlődését, anyagi, erkölcsi elismeréssel jár

a munka jelenti a megélhetés alapját .

A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, az ember

igyekszik kevesebb fáradsággal életben maradni, ezért olyan eszközök előállításán

fáradozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik.

Milyen változásokon ment keresztül a munka napjainkban?

A munka térbeli és időbeli egységének felbomlása

Felgyorsult innováció

A komplexitás növekedése

Szervezeti változások

Teamek és team munka

Munka szerepe napjainkban A munka térbeli és időbeli egységének felbomlása

Tények, okok a munka térbeli és időbeli egységének felbomlásával kapcsolatban

információs technológia térhódítása a munka időbeli és térbeli elrendeződése

a virtuális munkahely struktúra

a munkatársak virtuálisan vannak kapcsolatban egymással,

munkájukat számítógépes hálózatokon keresztül végzik.

a szolgáltatást igénybevevők igényei is nőnek a szolgáltatásokkal szemben,

egységnyi idő alatt szeretnének egyre több mindent elintézni várakozás és idegeskedés nélkül.

Munka szerepe napjainkbanFelgyorsult innováció

Mit is jelent a munkavilágában a felgyorsult innováció?

egyre nehezebb naprakésznek maradni folyamatosan keresni kell az innováció lehetőségét

a szervezetben működő képes modell felállítása

a menedzsmentnek feladata, át kell gondolnia, hogy hogyan tudja támogatni, serkenteni, a humán erőforrásban rejlő innovációt, ötletet, kreativitást.

A munkafeladatok egyre komplexebbé válásával speciális képességek iránti igény kialakulása.• Ilyen képességek például:• hogy gyorsan tanuljunk,• szelektálni tudjuk a pontos és releváns információkat a viszonylag ismeretlen információhalmazból,• strukturált, jó kérdésfeltevés,• jó helyzetfelismerő képesség,• praktikus gondolkodás, a jövő elővételezése a „hatodik érzék” alapján,• fejben gyors SWOT (Strengths – Erősségek, Weaknesses – GYengeségek, Opportunities – Lehetőségek, Threats – Veszélyek)analízis készítése a helyzetről,• gyors alkalmazkodás a szociális helyzetekhez és elvárásokhoz.

A képzések területén a formális képzések helyett inkább az informálisabb mentori rendszer (egy tapasztaltabb kollégától lehet megtanulni a munkát) Az a szervezet, amely képes a dolgozók innovációját, kezdeményezőkészségét előhívni, és ezeket a törekvéseket támogatni, letképes, ú.n. tanuló szervezetté válik

Munka szerepe napjainkban A komplexitás növekedése

Komplexitás növekedése

Korábban az információkhoz való jutás jelentett nehézséget,

ma ennek ellenkezője a túlterhelés

nő a szelekciós képesség, ismeret és tudás fontossága

A fogyasztói társadalom kialakulása fogyasztóorientáltság

a fogyasztók egyedi igényei, a személyre szabott, szűk piaccal rendelkező termékek termelése, egyedi jellegű szolgáltatások iránti igények válnak meghatározóvá

a szaktudás specifikációját is jelenti, olyan szakismeretekre kell szert tenni, amire valószínű nem mindenki képes.

A komplexitás növekedésével a tudáson kívül előtérbe kerülnek a magas szintű szociális készségek meglétének fontossága

az emberek minél inkább képesek legyenek magas szintű együttműködésre

Munka szerepe napjainkbanSzervezeti változások

Szervezeti változásokA vállalatok egyre inkább csak egy-egy projekt kivitelezésére alkalmaznak embereket, vagy kölcsönzöttmunkaerőt foglalkoztatnak.Előny és hátrány egyben: • a projektre szerződött munkavállalók nem a hagyományos értelembe vett alkalmazotti attitűddel állnak a

munkához, vállalkozóként gondolkodnak, éreznek, viselkednek. • A projekt befejezése után továbbállnak, egy másik projektben kamatoztatják szaktudásukat. Határozott előny: • felelősséget éreznek szaktudásuk szinten tartásáért, önmaguk képzéséért. • Minél több, többféle projektben vesznek részt, annál több készségre, ismeretre tesznek szert, és annál

keresettebbek lesznek a munkaerőpiacon. • Magától a cégtől kevésbe függnek, elkötelezettségűk a céggel szemben kisebb, de mivel a projekttől

függnek inkább inkább ezért sokkal nagyobb az elkötelezettségük a projekt feladattal és a team-mel szemben.

Jellemző karrierút a hagyományossal szemben:• megnő a mobilitás a határozott idejű szerződés miatt, a munkavállalók 2 – 4 évente váltanak

munkahelyet és sokszor foglalkozást is • nő az alkalmazkodóképesség (szervezetre, munkavállalóra nézve egyaránt) a gyakori és gyors

környezetváltás miatt • Munkáltatói szinten következmény a szervezeti struktúra átalakulása, rugalmasabbá válása.

Munka szerepe napjainkban Teamek és team munka

A projekt alapú team munkának egyre nagyobb szerepe van szervezetekben, vállalkozásokban egyaránt.

A hatékony team munkára jellemzői:• a tagok egymás közt megosztják a feladat végrehajtása érdekében tudásukat,

• A teamek struktúrája, felépítése meghatározza, hogy a tagok, hogyan tudnak jól együttműködni, jó teljesítményt nyújtani,

• egyre inkább elterjedőben vannak a virtuális teamek, tagjai a (akár) világ különböző pontjain dolgozó, egymást személyesen nem ismerő emberek, akik térbeli, időbeli és szervezeti határokat áthidalva dolgoznak közösen egy problémán vagy feladaton, amelyhez egy közös vizuális felületet vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszközt használnak.

• A team munkára épülő szervezetekben a vezető szerepe is megváltozik, a napi szintű ellenőrzés helyett a team mentoraként működik.

Munka szerepe napjainkbanösszefoglaló

A munka világának főbb változásai:

• nagyobb szintű komplexitást tartalmaz a munka feladatának jellege,

• megnő a team munka, és az együttműködés szerepe,

• egyre nagyobb szükség van a munkavállaló szociális készségeire,

• felértékelődnek a technológia használatához szükséges kompetenciák,

• az „időnyomás” nagyobb mértékű,

• a mobilitás vállalásának szerepe és megnő.

A szervezetek struktúrájának változásai:

• gyorsaság, rugalmasság,

• a fogyasztók értékrendszerének folyamatos monitorozása,

• kifinomultabb versenyhelyzet,

• kisebb szintű hierarchia és nagyobb döntési autonómia,

• kisebb a valószínűsége az élethosszig tartó karriernek.

Munkahely és jelentősége

Munkahelyi konfliktusok, problémák (emberi, szakmai, egyéni/közösségi) = személyiség fejlesztés

Konfliktusok, problémák megoldására használ eszközök, technikák = további karriert meghatározó, segítő

tényezők

Munkahelyi kapcsolatok, kapcsolati háló nagysága, minősége = meghatározó lehet, munkahely vál-

tásnál, elvesztésnél

Munkahelyen belüli mobilitás, rugalmasság, (csapat/egyéni)

szakmai ismeret bővítése = pályamódosítást elősegítő

Munkanélküliség következményei

? •Miért fontos számunkra a munka

keretet ad életünknek,

meghatározza identitásunkat,

életritmusunkat,

kapcsolatainkat

befolyásolja lehetőségeinket

pszichikai, fizikai

állapotunkat

TÁRSADALMI TAGSÁGUNK MIBENLÉTÉNEK

ALAPVETŐ MEGHATÁROZÓJA

Munkanélküliség következményei munkahely elvesztése 1.

Lehetséges negatívumok

GAZDASÁGI:• Megszűnik vagy csökken a rendszeres jövedelem• Felbomlik a családi költségvetés egyensúlya• Anyagi kényszerhelyzet elszegényedés• Létbizonytalanság, kiszolgáltatottság• Szociális támogatások igénybevételének kényszere

ÉLETMÓDBELI:Megszűnik a munka mindennapi életszervező funkciója napi aktivitás változása.• Az egyén passzívvá válik, több időt tölt alvással, tévézéssel • Fizikai mozgástér beszűkülése

ÉRZELMI.LÉLEKTANI:• Az értéktelenség átélése (fölöslegessé válás érzése) reményvesztettség,

kiábrándultság, apátia, levertség, az idő szépfolyása

ÉNRE GYAKOROLT HATÁS:• Önkép, önértékelés sérülése önbecsülés, önbizalom csökkenése, kisebbrendűség

érzés

FÜGGŐSÉGI ÁLLAPOT KIALAKULÁSA:• Megnő a cigaretta, az alkohol fogyasztás (fiataloknál drogozás)

Munkanélküliség következményei munkahely elvesztése 2.

BŰNÖZÉSRE, ERŐSZAKOS CSELEKEDETRE VALÓ HAJLAM ERŐSÖDÉSE:

• Felmérések kimutatták, hogy a munkanélküliek fokozottan hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, másrészt áldozatokká válásuk is gyakoribb

TESTI, LELKI EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁS:• Szomatikus egészség romlása stressz, magas vérnyomás, mentális

egészség hanyatlása öngyilkosok száma nő• Minél hosszabb a munkanélküliség időtartama, annál biztosabban

elindul a munkavégző képesség leépülése

TÁRSAS AKTIVITÁS:• Kapcsolatok beszűkülése ismerősök, volt munkatársak elmaradása

CSALÁDI KAPCSOLATOK: • Megváltozik a házastársi kapcsolatok minősége a családi légkör

a munkanélküli férfiak feleségeinél szorongás, depresszió, ellenségeskedés válások száma nő

A munkanélküliség pozitív hatást is gyakorolhat az egyénre. Sajnos nem

általános, de vannak esetek amikor:• A munkanélküli új képességekre talál rá önmagában• Fontos értékeket fedez fel életében• Pályamódosítást hajt végre• Az új pálya új, sikeres távlatokat nyit meg számára

Munkanélküliség következményeiaz egyén testi és lelki egészségét befolyásoló tényezők

Negatív hatású tényezőkA munkanélkülivé válás okai, előzményei: Elbocsátás oka, az egyén elavult szakmával rendelkezik

(strukturális) Önkéntesen vállalt munkahelyváltás. A régi munkahely

elhagyása és az új munkahely elfoglalása között eltelik egy bizonyos idő (frikcionális munkanélküliség) Ennek hatása (+) is lehet.

Gazdasági visszaesés, termelési igények csökkenése, munkaerő létszám felesleg keletkezik (recesszionális munkanélküliség).

A munkanélküli léttel járó problémákkal kapcsolatos küzdelem

Szociális támogatások igénybevételi kényszere, anyagi támogatás kérése családtagoktól, barátoktól Lakóhelyre jellemző munkaerő piaci adottságok pl.: a

térségben magas munkanélküliség.

Pozitív hatású tényezők: Munkáltató által kezdeményezett elhelyezkedést segítő ú.n

„gondoskodó programok” szervezése Állami (elsődlegesen munkaügyi központok) vagy civil

szervezetek által rendezett álláskeresést segítő, támogató egyéni és csoportos foglalkozások, tréningek, klubok részvételi lehetőségének biztosítása.

A munkanélküliség hatása az egyénreösszefoglaló

Bűnös vagy áldozat a munkanélküli?Ez a kérdés a különböző történelmi korokban többször is felmerült a társadalom, a politika

részéről.E témakörben a társadalom dolgozó, illetve nem dolgozó tagjai ma is gyakran találkoznak

ezzel a dilemmával.

Egy biztos, az az ember, aki elveszíti munkáját (főleg akaratán kívül), az komoly pszichoszociális krízist* él át.

A munkanélküliség nagy kihívást jelent az egyén pszichoszociális egyensúlyi állapotánakszempontjából.

A korábbi egyensúlyi állapot vagyis az egyén társadalmi helyzetét, atársadalomba való integráltságát (szociális oldalt), s az ezt szolgáló alkalmazkodási

stratégiáit(pszichés oldal), melyek egymásnak megfeleltek, és egyensúlyban voltak, a szociális oldal

hirtelen felborulása (a munkahely elvesztése) felbillenti.Ennek az egyensúlyi állapotnak a felbomlásából fakadó következményekkel foglalkoztunk

az előzőekben. A következő részek feladata a következmények felszámolását célzó stratégiák

megvitatása és kidolgozása.

*Erik Erikson (1902-1994) vezette be a pszichoszociális krízis fogalmát. Szerinte a pszichoszociális krízis az emberi fejlődés velejárója. Azzal a feszültséggel jellemezhető, amely az ember egyes fejlődési időszakában lévő fejlődési feladatok végrehajtása során, illetve a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kapcsán keletkezett stresszek átélése váltja ki az emberből.