A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai Charakterystyka ...
Transcript of A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai Charakterystyka ...
Akasztó 2015. szeptember 22-23.
A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai
Charakterystyka węgierskiej akwakultury
Dr. Szűcs István
MASZ alelnök
„Vállvetve az édesvízi akvakultúra fejlesztésért”
- Ramię w ramię dla rozwoju słodkowodnej akwakultury -
Struktúra
• Földrajzi elhelyezkedés
• Termelési sajátosságok
• Termelési alapok
• Termelési adatok
• Külkereskedelem
• SWOT analízis
• Problémák / kihívások
• Támogatási lehetőségek forrása
• Következtetések
HUNGARY
Akvakultúra Magyarországon
(a) Extenzív édesvízi akvakultúra
(kb. 24-25 000 ha tóterület)
• Alacsony népesítés, csak a természetes táplálékkészletek kerülnek kiegészítésre (búza, kukorica, tritikálé, borsó, csillagfürt)
• Gabonaalapú takarmányozás+trágyázás
• Alacsony fajlagos hozamok, szezonalítás
• Ezek a halastavak ökológiai szolgáltatásokat végeznek és fontos tájképi szerepet töltenek be
• Legfontosabb halfajok: ponty domináns polikultúra: busa, amur, lesőharcsa, csuka, fogassüllő, compó, ezüstkárász.
(b) Intenzív édesvízi akvakultúra
(kb. 12 000 m3 termelő víz)
• Két legfontosabb forma:
– Vízátfolyásos rendszerek (WCF)
– Recirkulációs rendszerek (RAS)
• Jellemző a magas beruházási és üzemelési költség, de magas a fajlagos hozam és termelési érték is
• Teljesen kontrolált (iparszerű) termelési körülmények
• Teljesértékű tápok használata (halliszt)
• Legfontosabb halfajok: afrikai harcsa, lesőharcsa, pisztrángfélék, barramundi, tokfélék.
+ kombinált rendszerek
No.1.
Élelmiszertermelés (technológia)
No.2.
Környezetvédelem (megújuló energiaforrások)
No.4.
Rekreáció
(horgászat, turizmus)
No.3.
Természetvédelem
(biodiverzitás)
A halastavi gazdálkodás elemei
Ökológiai funkció
• Kevesebb környezeti terhelés
• Vizesélőhelyek védelme
• Biodiverzitás megőrzése
• Ökológiai rehabilitáció
Gazdasági funkció
• Fogyasztói igények
• Biztonságos élelmiszer
• Horgászigények
Szociális funkció
• Vidéki foglalkoztatás
• Rekreációs igények kiszolgálása
• Környezettudatos fogyasztói viselkedés
ÁL
LA
TE
GÉ
SZ
SÉ
GÜ
GY
A tógazdasági halhozamot befolyásoló tényezők
TÉNYEZŐK EREDŐJE
KA
LL
ÓD
ÁS
- mad
ár
- eg
yéb
FE
KV
ÉS
, KIT
ET
TS
ÉG
TÓ
TA
LA
J
VÍZ
MIN
ŐS
ÉG
- h
őm
érs.
KL
IMA
ITK
US
- légn
yom
ás
TÉ
NY
EZ
ŐK
- nap
sug.
(inten
zitás,
tarta
m)
HU
MÁ
N T
ÉN
YE
ZŐ
K
TE
CH
NO
LÓ
GIA
GE
NE
TIK
AI - fa
j
- fa
jta
PO
TE
NC
IÁL
- hib
rid
TR
ÁG
YÁ
ZÁ
S
- a
rán
y
NÉ
PE
SÍT
ÉS
- men
nyiség
e
- m
inőség
e
- m
enn
yiség
TA
KA
RM
ÁN
Y - m
inőség
- féleség
A ponty főbb termelési mutatóinak
alakulása
Ponty
kihelyezés
kg/ha
Ponty bruttó
hozam
kg/ha
Ponty nettó
hozam
kg/ha
Súlynövekedési
hányados
240-250 620-650 370-400 2,5-2,6
Az extenzív haltermelést szolgáló halastóterület
alakulása Magyarországon
24 069
25 445
26 81325 846 26 248 26 511 26 510 26 739 26 567
27 567
28 791 28 65829 348
21 090
22 839 22 850 23 07823 878 24 302 24 248 23 893 23 639
24 364
26 083
24 461 24 033
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
35 000
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
he
ktá
r (h
a)
Teljes tóterület Üzemelő tóerület (ha)
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi extenzív és intenzív akvakultúra
termelésének alakulása
19 124 19 063
20 52721 024
22 79723 480
22 53121 993
20 674
22 585
21 46021 814 21 807
11 57311 924
12 744
13 660
14 687
15 865 15 687
14 82514 244
16 348
15 133 14 83215 364
7 5517 139
7 7837 364
8 1107 616
6 845 7 1686 430 6 238 6 328
6 9826 443
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
16 000
18 000
20 000
22 000
24 000
26 000
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
ton
na
Megtermelt halmennyiség (bruttó) Étkezési hal (nettó) Tenyész és növendék hal
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi akvakultúra étkezési célú
haltermelésének faji megoszlása
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
16 000
18 000
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
t o
n n
a
Ponty Amur
Busa (fehér/pettyes/hibrid) Lesőharcsa
Vadhal (pl. ezüst kárász, keszegfélék, stb.) Afrikai harcsa
Egyéb
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi akvakultúra étkezési célú
haltermelésének faji megoszlása (2002-2014 évek átlaga)
Ponty
66%
Amur
4%Busa
(fehér/pettyes/hibrid)
11%
Lesőharcsa
1%
Vadhal (ezüst kárász,
kínai razbóra,
keszegfélék, stb.)
4%
Afrikai harcsa
12%Egyéb
2%
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi halászati és akvakultúra termékek
exportjának alakulása
11 240
13 207
20 34719 732
20 314
24 625
2 635
3 902
8 882
7 046
8 237
9 292
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
9 000
2009 2010 2011 2012 2013 2014
ton
na
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
eze
r E
UR
Export Mindösszesen (tonna) Export ebből élőhal (tonna)
Export Mindösszesen (ezer €) Export ebből élőhal (ezer €)
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi halászati és akvakultúra termékek
importjának alakulása
49 857
53 889
62 792 61 841
67 581
76 448
580 4792 674 2 001 2 362
4 440
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
2009 2010 2011 2012 2013 2014
ton
na
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
80 000
90 000
eze
r E
UR
Mindösszesen (tonna) ebből élőhal (tonna)
Mindösszesen (ezer €) ebből élőhal (ezer €)
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A magyarországi halászati és akvakultúra termékek
exportjának és importjának alakulása
11 24013 207
20 347 19 732 20 314
24 625
49 857
53 889
62 792 61 841
67 581
76 448
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
80 000
90 000
2009 2010 2011 2012 2013 2014
eze
r E
UR
Export Import
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
ERŐSSÉGEINK (akvakultúra)
• A tógazdasági haltermeléshez kedvezőbbek a klimatikus viszonyok, mint a legtöbb európai pontytermelő országban és a tógazdálkodás évszázados szakmai tapasztalatokra alapozottan folyik
• A rendelkezésre álló minősített ponty tájfajták kiváló genetikai alapot jelentenek;
• A hazai halastavak mintegy 25 ezer hektárral növelik a szárazzá váló Kárpát-medencében a vizes élőhelyek kiterjedését. Ez a tény már önmagában is jelentős mind vízgazdálkodási, mind természetvédelmi szempontból.
• Tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű, gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemzi az ágazatot
• A hazai haltermelés élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelkedő
• Külön kiemelendő előny, hogy rendelkezésre állnak a víztakarékos és környezetbarát haltermelési technológiák
• Kidolgozott integrált intenzív-extenzív tavi termelési technológia (tavi recirkuláció) és minősített biohal termelés technológiai alapjai is adottak
• 39,1 millió EUR ETHA (EMFF) forrás (2014-2020)
GYENGESÉGEINK (akvakultúra)
• Az általános termelői infrastruktúra leromlott állapota és az alacsony technikai színvonal (földművek, műtárgyak, gépek, műszaki berendezések stb.).
• Tógazdasági haltermelésünk termelési intenzitása alacsony, az alkalmazott extenzív és fél-intenzív termelési technológiákban a kemizálásnak és az energiaigényes inputoknak kevés szerep jut, a termelési folyamatok csak kis részben vannak gépesítve, így a technikai hatékonyság alacsony
• Egyes tájegységekben a halászatban dolgozók korösszetétele kedvezőtlen, magas a nyugdíj korhatár közelében lévők aránya, míg a fiatalabb halászok szakképzettsége, innovatív készsége hagy kívánnivalót maga után
• Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében pl. a vízgazdálkodásban
• A tógazdaságok többségében állandó jellegű probléma a vagyonvédelem, mely jelentős plusz ráfordításokat igényel
• A haltermelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő minőségű és kapacitású haltárolókkal, ennek következtében az őszi lehalászás során értékesítési problémái adódnak, kiszolgáltatottá válik a kereskedők felé, melynek eredménye a potenciális piaci áron aluli értékesítés + oligopol piaci szereplők
• A termelési/feldolgozási/értékesítési integráció teljes hiánya
LEHETŐSÉGEK (akvakultúra)
• A táplálkozási vonalon jelentkező egészséges életmódra való törekvés folyamatos térnyerése.
• A horgásztavak és egyéb természetes vízterek népesítéséhez szükséges halfajok növekvő kereslete
• A tógazdasági haltermelés takarmányozástechnológiája halliszt és halolaj független
• A teljes értékű táppal való takarmányozás elterjedése (húsliszt alkalmazás tilalmának feloldása olcsóbbá teheti a nagy fehérjetartalmú tápokat) illetve a tógazdasági termelés intenzitásának növelését szolgáló technikai fejlődés (pl. kombinált intenzív-extenzív rendszerek)
• Technológia transzfer igény a fejlődő országok irányából
• Erősödő EU-ós igény az ökológiai szolgáltatások iránt
• Új EU-ós támogatási források (ETHA) megnyílása
FENYEGETETTSÉGEK (AKVAKULTÚRA)
• A legfontosabb fenyegetettség a fokozódó madárkártétel, mely elsősorban a létszámában bővülő kormorán jelenlétének köszönhető
• Gabonaárak rendkívüli növekedése és tartósan magas szinten történő állandósulása (kukorica alapú bio-etanolgyártás)
• Külön kiemelendő veszély a Koi-herpesz vírus megjelenése a magyar tógazdaságokban
• Határon túlról érkező vízszennyezések okozta halpusztulások, melyek a közvetlen károkon túl visszavetik a hazai halfogyasztást
• A gyakran vitatható minőségű, de magas színvonalon feldolgozott pangasiusból évente élősúlyra vetítve mintegy 6-7 ezer tonnát importál Magyarország viszonylag alacsony áron (530-570 Ft/kg fagyaszott filé).
• Az új fajok termelésbe vonásának korlátjainál feltétlenül megemlítendő a idegenhonos fajokra vonatkozó szabályozás szigora, amely egyes esetekben éppen a kisebb ökológiai lábnyomú termelés fejlődését nehezíti (pl. plankton-fogyasztó lapátorrú tok)
PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK
• A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez
középtávon nem fog megváltozni.
– Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre
állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz
adaptált, államilag elismert pontyfajták.
– E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai
erőforrását alkotják , amelynek megóvásáról a jövőben is
gondoskodni kell.
• Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát
mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa,
süllő, csuka és compó, stb.) amelyek rövidtávon szinte
korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak.
– A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak
egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása
szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.
PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK
• Az itthoni gazdag madárfauna és a vonuló fajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. – Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál
élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei.
• A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. – A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex
kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.
PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK
• A halastavakon élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei megőrzése hosszabb távon csak úgy valósulhat meg, ha – felismerve és elfogadva ezen fajok kímélésének a szükségességét –, annak materiális terheit mind az uniós, mind a nemzeti források kiegészítik, vagyis annak valamennyi viselését nem csak az adott halastó bérlőjére/tulajdonosára terhelik.
– A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát.
– Mindezek alapján az akvakultúra támogatásának keretében a biztonságos termelés minél magasabb szintjének eléréséhez szükséges támogatni olyan eszközök beszerzését is, amelyek a haltermelő területek védelmét szolgálják.
VERSENYKÉPES-E A HAZAI
AKVAKULTÚRA ÁGAZAT?
• IGEN, mert… – GMO mentes
– „természetbarát” módon termelnek a tógazdaságok
– mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz
– a tógazdasági haltermelés „halliszt független”
– a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék)
– többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot
– mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP)
– nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra
– az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken
• Nem, mert… – nem megfelelő az
export/import struktúrája
– a ponty „tóparti ára” nem tudja követni az inputok árszín-vonalának emelkedését
– nem tud „labdába rúgni” a nyugat-európai piacokon
– nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke
– túlzottan a hazai piacra van utalva és 27%-os az ÁFA
– nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén
– alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között
!
Következtetések 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy
azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását.
2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése.
3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül.
4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését.
5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
Következtetések
6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését.
7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus megjelenésére.
8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termékelőállításban rejlik.
9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségű embereknek is munkalehetőséget kínál.
KÖSZÖNÖM A
MEGTISZTELŐ FIGYELMET!