A Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola Helyi...

1

A Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola

Helyi Tanterve

TARTALOMJEGYZÉK

2.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................ 4

2.2. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: ........................... 5 2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám.......................................................................... 6 2.4. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .............................................. 11 2.5. Az alábbi tantárgyakat tervezzük csoportbontásban tanítani: ........................................ 11 2.6. Tanórán kívüli tevékenységek ....................................................................................... 12

2.6.1. Napközis foglalkozások ..................................................................................................... 12

2.6.2. Tanulószoba ........................................................................................................................ 12

2.6.3. BTM(N)-es tanulók ............................................................................................................ 12

2.6.4. Korrepetálás, fejlesztés ...................................................................................................... 13

2.6.5. Tehetséggondozás ............................................................................................................... 13

2.6.6. Könyvtári órák ................................................................................................................... 13

2.6.7. Iskolai szakkörök ............................................................................................................... 13

2.6.8. Projektek ............................................................................................................................. 13

2.7. Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények. ......................................................... 13

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ............................................. 13

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .............................................................................. 18

1. évfolyam ............................................................................................................... 23 2. évfolyam ............................................................................................................... 29

3. évfolyam ............................................................................................................... 37 4. évfolyam ............................................................................................................... 47

MATEMATIKA ............................................................................................................... 57

1. évfolyam ............................................................................................................... 60

2. évfolyam ............................................................................................................... 69 3. évfolyam ............................................................................................................... 78 4. évfolyam ............................................................................................................... 89

ERKÖLCSTAN .............................................................................................................. 101

1. évfolyam ............................................................................................................. 105 2. évfolyam ............................................................................................................. 109


KÖRNYEZETISMERET ............................................................................................... 124

1. évfolyam ............................................................................................................. 127

2. évfolyam ............................................................................................................. 132 3. évfolyam ............................................................................................................. 138 4. évfolyam ............................................................................................................. 144

ÉNEK-ZENE .................................................................................................................. 150

1. évfolyam ............................................................................................................. 153

2


VIZUÁLIS KULTÚRA .................................................................................................. 175

1. évfolyam ............................................................................................................. 178 2. évfolyam ............................................................................................................. 188 3. évfolyam ............................................................................................................. 199 4. évfolyam ............................................................................................................. 209

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ............................................................. 221

1. évfolyam .............................................................................................................. 222 2. évfolyam ............................................................................................................. 228 3. évfolyam ............................................................................................................. 236 4. évfolyam ............................................................................................................. 242

TESTNEVELÉS (normál tantervű osztályok) ................................................................ 249

1. évfolyam ............................................................................................................. 251


TESTNEVELÉS ÉS SPORT (köznevelési típusú sportiskolai osztályok) ..................... 296



KÜZDELEM ÉS JÁTÉK (köznevelési típusú sportiskolai osztályok) .......................... 341



SPORTÁGVÁLASZTÓ (köznevelési típusú sportiskolai osztályok) ............................ 355



Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam .......................................... 368

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................ 375

5. évfolyam Magyar nyelv ...................................................................................... 381

5. évfolyam Magyar irodalom................................................................................. 386 6. évfolyam Magyar nyelv ...................................................................................... 394 6. évfolyam Magyar irodalom................................................................................. 401

7. évfolyam Magyar nyelv ...................................................................................... 410

7. évfolyam Magyar irodalom................................................................................. 415 8. évfolyam Magyar nyelv ...................................................................................... 424 8. évfolyam Magyar irodalom................................................................................. 429

MATEMATIKA ............................................................................................................. 437

5. évfolyam ............................................................................................................. 440


TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK .................... 509


3


ERKÖLCSTAN .............................................................................................................. 570


TERMÉSZETISMERET ................................................................................................ 588


BIOLÓGIA ..................................................................................................................... 620


FIZIKA ........................................................................................................................... 644

7. tanév .................................................................................................................... 648

8. tanév .................................................................................................................... 662

KÉMIA ........................................................................................................................... 676

7. évfolyam ............................................................................................................. 679

8. évfolyam ............................................................................................................. 693

FÖLDRAJZ..................................................................................................................... 709


ÉNEK-ZENE .................................................................................................................. 736


8. évfolyam ............................................................................................................. 754

VIZUÁLIS KULTÚRA .................................................................................................. 758

DRÁMA ÉS TÁNC (normál tantervű osztályok) ........................................................... 769

5. osztály ................................................................................................................. 771

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ............................................................. 776


TESTNEVELÉS ÉS SPORT (normál tantervű osztály) ................................................. 819


8. évfolyam ............................................................................................................. 881

TESTNEVELÉS ÉS SPORT (köznevelés típusú sportiskolai osztályok) ...................... 900



OSZTÁLYFŐNÖKI ....................................................................................................... 935

5. évfolyam ............................................................................................................. 938


TANULÁSMÓDSZERTAN........................................................................................... 960

4


KÜZDELEM ÉS JÁTÉK (köznevelési típusú sportiskolai osztályok) .......................... 968

5–6. évfolyam ......................................................................................................... 969 7–8. évfolyam ......................................................................................................... 972

SPORTERKÖLCSTAN (köznevelési típusú sportiskolai osztályok) ............................ 976


INFORMATIKA ........................................................................................................................ 991

4. évfolyam ............................................................................................................. 994 5. évfolyam ........................................................................................................... 1014 6. évfolyam ........................................................................................................... 1035 7. évfolyam ........................................................................................................... 1061 8. évfolyam ........................................................................................................... 1080

ANGOL NYELV ...................................................................................................................... 1104

1. évfolyam ........................................................................................................... 1107 2. és 3. évfolyam ................................................................................................... 1113 4. évfolyam ........................................................................................................... 1124

5. évfolyam ........................................................................................................... 1135 6. évfolyam ........................................................................................................... 1145 7. évfolyam ........................................................................................................... 1155 8. évfolyam ........................................................................................................... 1166

NÉMET NYELV ...................................................................................................................... 1178

1. évfolyam ........................................................................................................... 1184

2. évfolyam ........................................................................................................... 1185 3. évfolyam ........................................................................................................... 1187

4. évfolyam ........................................................................................................... 1189

5–6. évfolyam ....................................................................................................... 1197

7–8. évfolyam ....................................................................................................... 1207

Idegen nyelvi szintleírások (a KER alapján) ......................................................................... 1218

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak melléklete

a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, illetve annak mellékletei

Az A vagy B variáció közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Fizika B változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene A változat

Technika, életvitel és gyakorlat A változat

5

Tanítási órák

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és

szabadon választható tanítási óra. 20/2012. EMMI rendelet 13. § (2)

Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai

szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével -

legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. 20/2012. EMMI rendelet 16.

§ (1)

2.2. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai:

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Bevezetés felmenő

rendszerben

2013/2014.

tanév

2014/2015.

tanév

2015/2016.

tanév

2016/2017.

tanév

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető

órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló

órakeret 25 25 25 27

Tantárgyi

engedélyezett többlet 2 2 2 2

Időkeret differenciája

terhére 3 3 3 6

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon


Bevezetés felmenő

rendszerben

2013/2014.

tanév

2014/2015.

tanév

2015/2016.

tanév

2016/2017.

tanév

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 3 4

6

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon-

és népismeret 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló

órakeret 28 28 31 31

Tantárgyi

engedélyezett többlet 3 3 4 4

Időkeret differenciája

terhére 4 4 0 0

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám

A tantárgyi óraszámok tervezésénél az alábbi törvényeket vettük figyelembe:

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem

rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több

a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,

b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,

c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,

d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon.

(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem

rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D

oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet

a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,

b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,

c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,

7

d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-

oktatás folyik,

da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy tanítási órával haladhatja meg.

2011. évi CXC. törvény 27. § (5)

Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező

óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség

kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási

nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az elsőn-

egyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált

fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben

meghatározott időkerete felett.

A választott kerettantervek óraszámát

a szabadon tervezhető órakeret 2011. évi CXC. törvény 6. melléklet

a tantárgyi engedélyezett többlet órakeret 8. § (3)

a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret

differenciája terhére 8. § (1) tervezhető óraszámokat az alábbiak szerint emeljük

meg iskolánkban:

Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások:

8

Normál tantervű osztályok


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1 4 4+0,5 3+2 4+1

Idegen nyelvek 0+1 0+2 0+2 2 3 3 3 3

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 4 3+1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1


Természetismeret 2 2+1

Történelem 2 2 2 2

Biológia-egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Informatika 1 1 1 1 1

Dráma és tánc 1

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5


Tanulásmódszertan 1 0,5

Kötelező óraszám 23 23 22 24 26 25 28 28

Szabadon tervezhető óraszám 2 2 3 3 2 3 3 3

Tantárgyi engedélyezett többlet óraszám terhére 1 2 2 0 0 0 0 0

Összesen 26 27 27 27 28 28 31 31

Csoportbontás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,

szakkör, sportkör, foglalkozás (napközi,

tanulószoba) 26 25 25 28

23

23

25

25

Összesen 52 52 52 55 51 51 56 56

Nkt. 27. § (5) 2 2 2 2 2 2 2 2

9

Köznevelési típusú sportiskolai osztályok


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+1 6+1 4 4 3+1 4

Idegen nyelvek 0+1 0+2 0+2 2 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1


Természetismeret 2 2+1

Történelem 2 2 2 2

Biológia-egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Informatika 1 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Küzdelem és játék 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5

Sportágválasztás 1 1 1 1

Sporterkölcstan 0,5 0,5


Tanulásmódszertan 1 0,5

Kötelező óraszám 25 25 24 26 27 26 29 29

Szabadon tervezhető óraszám 0 0 1 1 1 2 2 2

Tantárgyi engedélyezett többlet óraszám terhére 1 2 2 1 0 0 0 0

Összesen 26 27 27 28 28 28 31 31

Csoportbontás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,

szakkör, sportkör, foglalkozás (napközi, tan.szoba) 26 25 25 27 23 23 25 25

Összesen 52 52 52 55 51 51 56 56

Nkt. 27. § (5) 2 2 2 2 2 2 2 2

10

Megjegyzés: A normál tantervű osztályok magyar nyelv és irodalom valamint matematika

tantárgyakból lassúbb ütemben haladnak. Ezekre az órákra új tananyagot nem írunk elő.

Tanulóink két idegen nyelv közül választhatnak: angol, német.

Tanulmányi munka értékelése:

Az alábbi tantárgyak esetében a szöveges értékelést választjuk:

- dráma és tánc - erkölcstan - 1. évfolyam végén - 2. évfolyam félévkor - informatika 4. évfolyam félévkor - tanulásmódszertan - küzdelem és játék - sportágválasztás - sporterkölcstan

Az érdemjegyek száma egy félében legalább:

heti 1 órás tárgynál 3 jegy

heti 2 órás tárgynál 3-4 jegy

heti 3 órás tárgynál 4-5 jegy

heti 4 vagy ennél több órás tárgynál legalább 5-6 jegy

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés keretein belül (heti 5 órából) az alábbi foglalkozásokat tervezzük. A *-

gal jelzett sportágak szülői nyilatkozat alapján válaszhatóak:

Évfolyam Foglalkozás Óraszám

1. évfolyam néptánc (normál tantervű osztály)

asztalitenisz

úszás*

heti 1 óra

heti 1 óra

évi 10 óra

2. évfolyam néptánc (normál tantervű osztály)

asztalitenisz

korcsolya*

heti 1 óra

heti 1 óra

évi 2 óra

3. évfolyam lovaglás* (normál tantervű osztály)

korcsolya*

heti 2 óra

évi 2 óra

4. évfolyam lovaglás* (normál tantervű osztály)

korcsolya*

heti 2 óra

évi 2 óra

5. évfolyam korcsolya*

úszás*

lovaglás* (normál tantervű osztály)

évi 2 óra

havonta 1 óra

heti 2 óra

6. évfolyam korcsolya*

úszás*

évi 2 óra

havonta 1 óra

7. évfolyam

korcsolya* évi 2 óra

8. évfolyam

korcsolya* évi 2 óra

Megjegyzés: korcsolyázás 4 hónapon keresztül a téli hónapokban

11

2.4. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a fenntartó

minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál

egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). A fentiektől eltérő

esetekben ki kell kérni a szülői munkaközösség egyetértését, támogatását.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A következő tanév kötelezően előírt taneszközeiről a szülőket minden tanév végén írásban

tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

- a taneszköz szerepeljen a kötelező taneszközlistán - a taneszköz feleljen meg a törvényi előírásoknak - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak

- a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be

- a tankönyvek jól olvashatóak, áttekinthetőek, jól taníthatók, jól tanulhatók legyenek

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat

felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a

taneszközöket a különleges gondozási igényű és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen

használhatják.

A kiválasztás a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként

felülvizsgálja.

2.5. Az alábbi tantárgyakat tervezzük csoportbontásban tanítani:

- idegen nyelv - informatika (osztályonként 2 csoport) - technika (osztályonként 2 csoport)

A csoportbontás alkalmazásakor a sok éves, jól bevált hagyományainkat szeretnénk folytatni.

A kisebb csoportokban való tanulás - megítélésünk szerint - elengedhetetlenül szükséges a fent

felsorolt tantárgyak esetében. Így látunk garanciát az eddigi szakmai színvonal megtartására.

Döntésünkkor nemcsak szakmai szempontokat, hanem a meglévő tárgyi feltételeket is figyelembe

vettük (szaktanterem nagysága, abban a férőhelyek száma).

12

2.6. Tanórán kívüli tevékenységek

Foglalkozás megnevezése Évfolyam Heti óraszáma Megjegyzés

1. Délutáni foglalkozások

(egésznapos, napközi)

1-4. 1-3. évfolyam: 17,5 óra

4. évfolyam: 15,5 óra

2. Délutáni foglalkozások

(tanulószoba)

5-8. csoportonként 15 óra

3.Fejlesztés (BTM(N) 1-8. szakértői vélemények,

javaslatok alapján szervezzük

4. Korrepetálás, fejlesztés 1-8. 1-4.évfolyam 2 óra

5-8. évfolyam 2 óra

5. Tehetséggondozás 1-8. évfolyamonként 2 óra versenyekre

felkészítés

6. Könyvtári órák,

foglalkozások

1-8. 5 óra

7. Énekkar

1-4.

5-8.

1 óra

2 óra

8. Idegen nyelvi szakkör

(angol, német)

5-8. 5-6. évfolyam 1 óra

7-8. évfolyam 2 óra

9. Művészeti szakkör 7-8. 2 óra

10. Furulyaszakkör

1-4. 2 óra

11. Hittanoktatás

1-8. 1 óra

12. Programhetek (témanap,

témahét, projektek)

5-8. 40 óra tömbösítetten

13. Táblás játékok

1-6. 6 óra

A választható tantárgyak, órakeretek, tevékenységek a választás után 1 évig kötelezőek. Ez alól

indokolt esetben az igazgató egy tanítási évben egyszer adhat felmentést.

A fenti terv nem fedi le 100%-ban a Köznevelési törvény 6. sz. mellékletében meghatározott

időkeretet, hiszen ezek évente változhatnak az osztályok száma, az iskola személyi, tárgyi

feltételeinek változása, a tanulók igénye és lehetősége miatt.

2.6.1. Napközis foglalkozások

Az önálló tanuláshoz szükséges jártasságok, képességek kialakítása; pozitív életviteli minták

nyújtása: étkezés; népszokások felelevenítése, kézműves foglalkozások, irodalmi alkotások

feldolgozása – bábozás, mesejáték, mozgásos játékok a szabadban, részvétel a társintézmények

rendezvényein

2.6.2. Tanulószoba

A tanulók másnapi felkészülését segítjük. Lehetőség van a szakkorrepetálásra, felzárkóztatásra.

2.6.3. BTM(N)-es tanulók

Ellátásuk integrált oktatással, neveléssel, fejlesztő foglalkoztatással kiegészítve történik.

13

2.6.4. Korrepetálás, fejlesztés

A tevékenység célja csökkenteni a felhalmozódó hátrányokat, erősíteni a gyermekek önmaguk

képességeibe vetett hitét, támogatni tanulmányi előre haladásukat. További cél: hozzájárulni a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához, s ahhoz, hogy

felnőttként értelmes tevékenységek mentén kapcsolódjanak be a társadalmi munkamegosztásba,

azaz teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

2.6.5. Tehetséggondozás

A felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Kiemelt célunk a

tehetségek felismerése, azonosítása, majd a tehetséggondozó programba való bekapcsolása. E cél

érdekében tehetséggondozó műhelyeket, szakköröket működtetünk.

2.6.6. Könyvtári órák

A kölcsönzés mellett a könyvtárhasználati órák, kutató-gyűjtőmunkával egybekötött rendhagyó

órák.

2.6.7. Iskolai szakkörök

Tehetséggondozásra, az egyéni képességek fejlesztésére alkalmasak. Növelik a választott tárgyban

elmélyülő munkakészséget, az önállóságot, és a közös munkában résztvevők között a szolidaritást.

2.6.8. Projektek

A tanév folyamán négy alkalommal rendezünk projekthetet.

Karácsonyi bemutatkozó: 1-2. évfolyam

Mi haszna? Mihaszna? / 7mérföldes csizmával a mesék birodalmában (évente felváltva): 3-4. évf.

Huss és Pöcc!: 5-6. évfolyam

Farsangi vigasságok: 5-8. évfolyam

A projektzáró rendezvényünkön a saját készítésű tárgyakat kiállítjuk, a tanulóink műsort adnak elő

a szülők és az iskola számára.

2.7. Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és

továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a

gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom

értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes

fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal –

fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat

alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen

tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a

14

kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad,

magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus

magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés

folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-

kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből

fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói

tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a

feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a

tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti

irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók

elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja,

hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a

szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az

ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves

ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer

ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti

ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi

hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy

adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű

közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi

hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös

tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és

mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a

kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív

készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok

megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az

iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi

ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa,

gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel

elvégezze.

15

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni.

Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos

az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be

személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti

különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások

is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt

okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű

tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a

harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és

művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,

tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek

megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet

sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal,

hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező

feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak

megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja

elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat

javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta

környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek

megőrzésére.

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét

vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének

fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a

foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai

műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva

is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az

energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a

világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a

televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő

szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból

adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak

élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei

is léteznek.

16

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli

történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit,

olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját

véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan

kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait.

Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és

ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más

országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik.

Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és

jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a

síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti

kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az

eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai

algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni

100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai

kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt.

Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek

meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások

alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban

felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket.

Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták

követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az

IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása,

továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással

együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a

közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet

megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés

kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.

háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is

vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a

17

vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni

cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását

segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes

rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos

élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események

zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti

attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját

tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív

visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit,

gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel

vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló

csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és

tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési

programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal

fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások

elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint

más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A

tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak –

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni

fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet,

18

probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési

igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és

tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő

eszközökhöz való hozzáférés.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI

rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1. változata alapján

Magyar nyelv és irodalom óraszámok (témakörök/évfolyamok) 1-4. évfolyam

Köznevelési típusú sportiskolai osztályok

Témakör/

Évfolyam

Keret-

tantervi

óraszám

1-2. évf.

Helyi

tantervi

óraszám 1.

évf.

Helyi

tantervi

óraszám 2.

évf.

Keret-

tantervi

óraszám

3-4. évf.

Helyi

tantervi

óraszám 3.

évf.

Helyi

tantervi

óraszám 4.

évf.

Beszédkészség

, szóbeli

szövegek

megértése,

értelmezése és

alkotása

33 óra 15 óra 18 óra 30 óra

15 óra

+1óra

+2óra

15óra

+1óra

Olvasás, az

írott szöveg

megértése 111 óra

55,5 óra

+8,5óra

+13óra

55,5 óra

+8óra

+10óra

Az

olvasástanulás

előkészítése 25 óra 25 óra

Az olvasás

jelrendszeré-

nek

elsajátítása,

dekódolási

képesség

kialakítása

70 óra 70 óra

+10óra

A szövegértő

olvasás

előkészítése 105 óra 20 óra 85 óra

Írás 80 óra 45 óra 35 óra

Az írástanítás

előkészítése -

az írás

megtanulásá-

nak technikai

alapozása

20 óra 20 óra 15 óra

+1óra

Az írott

betűalakok

tanítása - 50 óra

50 óra

+10óra

12 óra

+2óra

+2óra

11 óra

+5,5óra

+5óra

19

írástechnikát

fejlesztő

gyakorlatok

Az

írástechnika

fejlesztése – az

eszközszintű

írás

előkészítése

52 óra 15 óra 37 óra

18 óra

+1óra

+5óra

24 óra

+2óra

A tanulási

képesség

fejlesztése 17 óra 7 óra 10 óra 28 óra

12 óra

+3óra

16 óra

+1óra

+5óra

Anyanyelvi

kultúra,

anyanyelvi

ismeretek

91 óra

Nyelvtani és

nyelvhelyesség

i ismeretek

tudatosítása és

alkalmazása

20 óra 20óra

+10 óra

17 óra

+5óra

+3óra

18 óra

+2óra

+2óra

Helyesírási

szabályok

ismerete és

alkalmazása

42 óra 42óra

+10 óra

28 óra

+4óra

+3óra

28 óra

+4óra

+5óra

Irodalmi

kultúra,

irodalmi

művek

értelmezése

15 óra 5 óra 10 óra 37 óra

16 óra

+2óra

21 óra

+1óra

+4óra

Az

ítélőképesség,

az erkölcsi,

esztétikai és

történeti érzék

fejlesztése

5 óra 5 óra

12 óra

6 óra

+2 óra

6 óra

+2 óra

Számonkérés 5 óra 5 óra

Összesen +10 óra 5 óra 5 óra

10 % 50 óra 25 óra 25 óra 43 óra 21,5 óra 21,5 óra

Szabadon

tervezhető 72 óra 36 óra 36 óra

Mindösszesen 504 óra 252 óra 252 óra 504óra 252 óra 252 óra

Magyar nyelv és irodalom óraszámok (témakörök/évfolyamok) 1-4. évfolyam

Normál tantervű osztályok

Témakör/

Évfolyam

Keret-

tantervi

óraszám

1-2. évf.

Helyi

tantervi

óraszám 1.

évf.

Helyi

tantervi

óraszám 2.

évf.

Keret-

tantervi

óraszám

3-4. évf.

Helyi

tantervi

óraszám 3.

évf.

Helyi

tantervi

óraszám 4.

évf.

Beszédkészség

, szóbeli 33 óra

15 óra

+4óra

18 óra

+4óra 30 óra

15 óra

+1óra

15óra

+1óra

20

szövegek

megértése,

értelmezése és

alkotása

+2óra

Olvasás, az

írott szöveg

megértése 111 óra

55,5 óra

+8,5óra

+17óra

55,5 óra

+8óra

+10óra

Az

olvasástanulás

előkészítése 25 óra

25 óra

+4óra

Az olvasás

jelrendszeré-

nek

elsajátítása,

dekódolási

képesség

kialakítása

70 óra

70 óra

+10óra

+4óra

A szövegértő

olvasás

előkészítése 105 óra

20 óra

+4óra

85 óra

+6óra

Írás 80 óra 45 óra 35 óra

Az írástanítás

előkészítése -

az írás

megtanulásá-

nak technikai

alapozása

20 óra 20 óra

+4óra

15 óra

+5óra

Az írott

betűalakok

tanítása -

írástechnikát

fejlesztő

gyakorlatok

50 óra

50 óra

+10óra

+4óra

12 óra

+2óra

+6óra

11 óra

+5,5óra

+5óra

Az

írástechnika

fejlesztése – az

eszközszintű

írás

előkészítése

52 óra 15 óra

+4óra

37 óra

+4óra

18 óra

+1óra

+9óra

24 óra

+2óra

A tanulási

képesség

fejlesztése 17 óra

7 óra

+4óra

10 óra

+4óra 28 óra

12 óra

+7óra

16 óra

+1óra

+5óra

Anyanyelvi

kultúra,

anyanyelvi

ismeretek

91 óra

Nyelvtani és

nyelvhelyesség

i ismeretek

tudatosítása és

alkalmazása

2 0 óra

20óra

+10 óra

+4óra

17 óra

+5óra

+7óra

18 óra

+2óra

+2óra

21

Helyesírási

szabályok

ismerete és

alkalmazása

42 óra

42óra

+10 óra

+6óra

28 óra

+4óra

+7óra

28 óra

+4óra

+5óra

Irodalmi

kultúra,

irodalmi

művek

értelmezése

15 óra 5 óra

+4óra

10 óra

+4óra 37 óra

16 óra

+6óra

21 óra

+1óra

+4óra

Az

ítélőképesség,

az erkölcsi,

esztétikai és

történeti érzék

fejlesztése

5 óra 5 óra

+4óra

12 óra

6 óra

+6 óra

6 óra

+2 óra

Számonkérés 5 óra 5 óra

Összesen +10 óra 5 óra 5 óra

10 % 50 óra 25 óra 25 óra 43 óra 21,5 óra 21,5 óra

Szabadon

tervezhető 72 óra 36 óra 36 óra 108 óra 72 óra 36 óra

Mindösszesen 576 óra 288 óra 288 óra 540óra 288 óra 252 óra

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az

anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek

elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség

harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez,

valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák

kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a

társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli

érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető

képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati

módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő,

folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar

nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd

képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az

olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz,

majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és

használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés,

hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs

helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A

játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt

önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra

épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét.

Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az

irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó

szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének

megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi

22

értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást

gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket

teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás

kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az

olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok

felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak

tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát,

ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat

(népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is

fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz

kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek,

vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív

játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a

testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni

ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások

feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való

együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak

audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok,

videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző

modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang

és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít

néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés

folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket,

viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló

információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud

kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar

nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság

fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd

fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak

megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos

pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi

sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási

tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának

megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző

területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs

gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a

megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt

ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A

fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei

szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

23

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb

tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára

nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és

betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell

szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban

elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb

igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv

rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi

tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a

helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó

fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár

használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi

tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő

időtartamban legyenek képesek irányítani.

1. évfolyam

Köznevelési tipusú sportiskolai osztály:

Éves óraszám: 252 óra

Heti óraszám: 7 óra

Normál tantervű osztály:

Éves óraszám: 288 óra

Heti óraszám: 8 óra

Megjegyzés: Az órakeret meghatározása: köznevelési tipusú sportiskolai osztály/normál tantervű

osztály.

Kiválasztott taneszköz: Apáczai Kiadó taneszközei

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása

Órakeret

15/15+4

óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok

tiszta artikulációja, az időtartam

és a hangkapcsolatok helyes

kiejtése.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása képek, képi

kompozíciók fogalmi

megfeleltetésével.

Mondatok alkotása képek,

képsorok alapján.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak

megszólításának és

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képi

kompozíciók.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.

24

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

köszöntésének illendő nyelvi

formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz.

Erkölcstan: én és

környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás

előkészítése

Órakeret

25/25+4

óra


A tematikai egység


céljai

Az olvasástanulás előkészítése.


Motiváció kialakítása, fejlesztése,

szorongásmentes olvasási

környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges

képességek és részképességek

fejlesztése (fonémahallás,

megkülönböztető képesség,

figyelem, tempó, ritmus,

szókincs, nyelvhasználati

szabályok, kommunikációs

képességek, irányok felismerése,

relációs szókincs, nyelvi

tudatosság).

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;

rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel

az olvasást, írásbeliséget

illetően;

részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra,

illusztráció,

reprodukció.

Ének-zene: ritmus,

tempó, dallam.

Matematika,

Testnevelés és sport:

irányok azonosítása,

megnevezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás

jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret

70 +10/

70+10+4

óra


A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség

kialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Az olvasásra vonatkozó szókincs,

pl. szerző, író, olvasó, cím,

szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

A tanuló

olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

Vizuális kultúra:

betűtípus, betűforma.

25

Az olvasás funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása,

fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang,

fonéma-graféma azonosítási

szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos betű-összevonási

képesség.

Olvasástechnikai hibák

felismerése, javítása.

ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési

szabályait;

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel

rendelkezik;

ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó

szókinccsel, ismeretei az

életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket,

mondatokat életkori

sajátosságának megfelelő

egyszerű, rövid szövegeket.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,

összefoglalás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő

olvasás előkészítése

Órakeret

20/20+4

óra

Előzetes tudás Biztos betűfelismerési, összevonási képesség.

A tematikai egység


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.


Hangos olvasás a mondat

egyszerűbb, életkori

sajátosságoknak megfelelő

szintjén.

Az explicit információk, állítások

megértése, értelmezése,

értékelése, egyszerű

következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő

hallgatása, felidézése. (pl.

történetek a családi élet

eseményeiről; nemzeti

ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak

megfelelő funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret

fejlesztése.

A tanuló

ismert és begyakorolt rövid szöveget folyamatosságra,

pontosságra törekvően olvas fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási

hibáit,

a szöveg megértésének bizonyítása az életkornak

megfelelő szinten.

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Az

olvasott/felolvasott

szöveghez kapcsolódó

élmények

megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,

montázskészítéssel).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel.

26

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret

5/5+4 óra


A tematikai egység


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, a játék, a ritmus és a zene

révén.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, mese, szereplő).


Tapasztalatszerzés a verses és a

prózai szövegek formájának

különbségeiről.

Az olvasmány címének,

hangulatának megfigyelése;

szereplőinek, főbb eseményeinek

megnevezése (pl. Arany László,

Benedek Elek, Wass Albert,

Illyés Gyula meséi,

mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek,

tulajdonságaik megfigyelése.

Egyszerű oksági összefüggések

felismerése.

Rövid mesék, történetek

dramatikus, bábos megjelenítése.

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának

megfelelő irodalmi műveket;

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

Erkölcstan: én és

szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mese, vers, versszak, verssor; szereplő.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának

technikai alapozása

Órakeret

20/20+4

óra


A tematikai egység


céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése,

gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,

hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető

képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;

feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási

megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).


Hangok helyének, időtartamának

megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok

végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;

előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az

,Életvitel és gyakorlat:

a finommozgások

fejlesztése (pl.

gyurmázással).

27

A füzet és az írószerek

használata. Finommozgások,

mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok,

betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása

(testtartás, írószerfogás,

kézcsúsztatás).

írástanulás megkezdéséhez;

finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő

szintű;

tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi

életben.

Vizuális kultúra: a

finommozgások

fejlesztése rajzolással,

festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott

nyelvi kommunikációs

viselkedés szabályai.

Ének-zene:

hallásfejlesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok

Órakeret

50+10/50+

10+4 óra


A tematikai egység


céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek

figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.


Az írott kis- és nagybetűk

szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak

írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott

mintáról: szavak, szókapcsolatok,

rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak

látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása

tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló

ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;

írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és

kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra:

irányváltásokat segítő

vonalkombinációk

(vonalkötegek,

vonalgombolyagok

stb.) használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyomtatott betű,

A Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola Helyi...

Documents

Transcript of A Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola Helyi...