A légzőrendszer

A légzőrendszer

• Feladata:

- a szervezet gázcseréjének a biztosítása,

azaz az O2 felvétele és a CO2 leadása.

- Az O2 a légzőrendszeren keresztül jut be a

szervezetbe.

A légzőrendszer

- Részei:

- orr

- garat

- gége

- légcső

- tüdő

Az orr

Két rész:

külső orr és orrüreg

Orrüregben 3 orrkagyló (felső,

alsó, középső) melyek alatt futnak

az orrjáratok.

Az orrjáratokba nyílnak az

orrmelléküregek nyílásai

Szaglóhámsejtek- amelyek a

szaglás receptorai

Az orr szerepe

• a belélegzett levegő előmelegítése

• páratartalom növelése

• mechanikus megtisztítása a

szennyeződéstől

• szaglóhámsejtek révén a szaglásban

• hangképzésben-így a beszédben

Az orrmelléküregek

• Koponyacsontok belsejében nyálkahártyával bélelt üregek

• Összeköttetésben állnak az orrüreggel

• Szerep:

• levegő előmelegítése

• páratartalom növelése

• (Gyakori gyulladás miatt gócként működhetnek)

Az orrmelléküregek RTG képe

A garat

• Orr és szájüreg mögött, izmos falú cső, felső végével a koponya alaphoz rögzül

• 3 rész:

• orri szakasz

• száji szakasz

• gégei szakasz

A gége

• Nyak területén helyezkedik el

• Vázát a gégeporcok alkotják

• Legnagyobb a pajzsporc-szöglet(ádámcsutka)

• A porcok ízülettel kapcsolódnak-elmozdulhatnak

• A gégefedő a pajzsporc felső széléhez rögzül, zárja a gégebemenetet nyeléskor

http://www.youtube.com/watch?v=i

YpDwhpILkQ&feature=fvwrel

A légcső

• A gége folytatása

• Nyak területén kezdődik a mellüreg felső részében halad majd 2 főhörgőre oszlik

• Vázát elől porcok, hátul kötőszövetes lemez

• Nyálkahártya borítja belülről csillószőrök visszasöprik a szennyeződéseket a garatba

A légcső

• A Th IV magasságában jobb és bal főhörgőre oszlik

• A jobb tágabb és majdnem a gége egyenes folytatásában végződik(idegentest ált. itt landol)

• A bal meredeken ágazik el, lumene is szűkebb, fölötte „lovagol” az aortaív

A tüdő

• páros szerv

• mellüregben

helyezkedik el

• Felszínét a mellhártya

zsigeri lemeze borítja

• Részei:

• Csúcs (apex)

• Bázis (basis)

A tüdő

• Felszínei:

– Borda

– Rekeszi

– Mediasztinális- itt található

a tüdőkapu

• A tüdőkapuban a tüdő és

hörgő erek(véna és

artéria), főhörgő,

nyirokerek,

nyirokcsomók, idegek

A tüdő

• A két tüdő nem egyforma mivel a mellüreg egy

részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb

A mellhártya

• Savós hártya amelynek zsigeri és fali lemeze van.

• A zsigeri lemez a tüdőhöz tapad,a fali lemez a mellkasfél belső felszínét borítja be.

• A két fal között néhány csepp folyadék megkönnyíti a két lemez elcsúszását egymáson gyulladás esetén ez a foly. megszaporodhat.

A tüdő szerkezete

Lebenyek

•Jobb tüdő 3 lebenyre a bal 2 –re oszlik.

•A lebenyek szegmentumokra tagolódnak

A hörgők szerkezete

• A főhörgők a tüdőbe lép-

lebenyhörgőkre-

szegmentumhörgőkre-

hörgőcskékre oszlik.

• a hörgőcskékből

szőlőszemszerűen nyílnak

a tüdőléghólyagocskák

• (alveolus)-ezen a

felületen történik meg a

légcsere

A tüdő vérellátása

• Truncus pulmonalis (a.pulm/v.pulm) –

kizárólag a gázcserében van szerepe a tüdő

vérellátásában nem vesz részt

• Art. bronchiales rendszer-tüdő szövetét

táplálja

• V. bronchiales-felső üres visszérbe

(VCS)ömlik

Truncus Pulmonalis

A tüdő működése

• Külső légzés = gázcsere a légköri levegő és a vér között

• Belső légzés = a vér és a szövetek közti gázcsere

• A gázcserét a be és ki lélegzett levegő összetételének

megváltozása igazolja.

• A külső légzéskor levegő jut a tüdőbe, annak szivacsos

szerkezetű állományába, ahol a levegő és a vér közel

kerül egymáshoz, és a levegő magas O2 tartalma

passzívan jut be a vérbe, helyet cserél a vérben lévő

magas CO2 tartalommal, mert ebből meg a levegőben van

kevés.

A tüdő működése

• A gázcsere tehát passzív folyamat, a légzési tevékenység azonban izommunkát jelent, ugyanis a levegőt cserélni kell a tüdő szivacsos állományában.

• A lélegzőmozgásokat két fő izomcsoport hozza

létre, a bordaközi izmok és a rekeszizom. Ez a

mellkas mozgását figyelve egy mély

lélegzetvételnél jól látható. A légzőmozgásokat

létrehozó izmok együtt kitágítják a mellkast és

benne a szivacsos állagú tüdőt. A növekvő

térfogatú tüdőben a nyomás lecsökken, és így

levegőt szippant be a légcsövön keresztül. Ezzel

véget ér a belélegzés. A kilélegzéshez az izmok

elernyednek, a bordák visszatérnek eredeti

helyzetükbe, a rekeszizom pedig felveszi felfelé

boltosuló alakját, és a tüdő is összeugrik. Ennek

hatására levegő kiáramlik a tüdőből.

A légzés mechanizmusa

• Nyugalomban a 12-16 légzésszám/ min !!

• Nyugodt légvétel során 500 ml levegőt szívunk

be ill. ki = Légzőtérfogat

• Légzési perctérfogat =légzőtérfogat x légzésszám

• Reziduális levegő-teljes kilégzést követően

marad a tüdőben (1,2 l)levegő, megakadályozza,

h. a tüdő összeessen

Légzésfunkciómérés

• A maximális

belégzés utáni max.

kilégzéssel kifújt

levegő mennyisége a

vitál kapacitás

• (4.5-5 l)-egyénenként

változó

FEV1

• FEV1 (forced expiratory

volume): az erőltetett

kilégzéskor 1 másodperc

alatt kilélegzett

levegőtérfogat.

• az erőltetett kilégzési

vitálkapacitás első

másodpercre eső része,

rendszerint a kor, nem,

testméretek alapján

megállapított elvárható

érték százalékában adják

meg.

A légzés szabályozása

• A légzőközpont az agytörzsben van (nyúltvelőben)

• Kémiai szabályozás

• Vér CO2 -nyomásának emelkedése a legerősebb inger - nő a légzésszám

• pH savanyú irányban tolódása (acidózis)- a légzésszám nő

• A vér hőmérsékletének emelkedése növeli a légzésszámot(1 fok 4 - 6-tal növeli)

KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS

a légzőközpont legérzékenyebb ingere az

artériás CO2 nyomás növekedése

másodlagos az oxigéntartalom csökkenése

(hypoxia), mely a perifériás kemoreceptorokat

(perifériás kemoreceptor- rendszer) hozza

ingerületbe:

afferentációja: a vérnyomás receptorokkal egy

helyen (sinus venosus, glomus caroticus),

a perifériás kemoreceptor- rendszer a központ

működési zavara esetén átveszi a légzés

szabályozását.

Reflexes szabályozás

• PO2 csökkenésekor az aortában és a közös nyaki verőérben levő kemoreceptorokban ingerület keletkezik és fokozza a légzőkp. működését

( magas hegyeken).

• A tüdőkbe, a mellhártyába, légzőizmokba receptorok vannak. A feszülés fokozódásakor(belégzéskor) a bennük keletkezett ingerület a belégzőkp. gátlását váltja ki, kilégzés jön létre.

• A fájdalom mint inger reflexes úton a légzés fokozódását váltja ki

A KIR és a vegetatív IR hatása

• Az agykéregből serkentő vagy gátló ingerek indulhatnak ki

• Szándékosan (úszás...stb.)

• Idegesség, izgalom a légzést fokozza

• Ijedtség hatására a légzés leállhat

• Szimp hatás (SY): légzés fokozódik, bronchusok tágulnak

• Paraszimp (PSY): légzés lassul, bronchusok szűkülnek

A légzés és a keringés közötti

összefüggés

• munkavégzés során a szövetek oxigén igénye

megnő.

• A nagyobb oxigén felvétel önmagában nem elég,

a nagyobb mennyiségű oxigént a szövetekhez el

is kell juttatni. A percenkénti szív

összehúzódások száma és a szív verőtérfogata is

növekszik. Igen szoros matematikai összefüggést

tart fenn a szervezet a légzési és keringési

perctérfogat között.

Légzési elégtelenség

• Légzési elégtelenség, ha a vérben az O2 és CO2 mennyiség a normális határokat átlépi.

• Részleges légzési a elégtelenség az, amikor csak az O2 szint csökkent, a CO2

még nem emelkedett.

• Globális légzési elégtelenség, amikor a CO2 szint is emelkedett, az O2 pedig

csökkent.

Okai I

1. Csökken a légző felület(tüdőgyulladás miatt kiesik a légzésből a tüdő egy része, légmell (PTX), idült tüdőtágulás, ahol a tüdő állománya lassan pusztul el).

2. Légzőizmok elégtelen működése (bénulások, mellkasi sérülések )

3. A tüdő keringésének zavara (tüdő embolia, shockos állapot).

4. A légutak vezetőképességének csökkenése (asthma bronchiále)

Légmell/Pneumothorax/PTX

Tüdőtágulás/Emphysema

5. A légköri levegő megváltozása

(zárt szobában sokáig nagy tömeg lélegzik, a levegő CO (szénmonoxid) tartalmának növekedése=CO mérgezés).

• A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Hatása azzal

magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található

vasatomokkal stabil komplexet képez, ezzel a szervezet

oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A

hemoglibon akkor is megköti a CO-ot ha a levegő CO

tartalma csekély. 250-szer nagyobb affinitással kötődik a

vér hemoglobinjához, mint az oxigén!!!! Azonnali hatása:

fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség

csökkenése.[3]

• Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését

csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez,

szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát

• Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn

mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.

Tünetei

• Ép tudat mellett az agyban lévő érzékelő

központok jelzik az alacsony O2 szintet és

emelkedett CO2 szintet, fokozott légzésre

serkentik a szervezetet. Ezt a szervezet

légszomjként éli meg ( kapkod a levegő után).

Az agyi központok bénulása esetén nincs riasztó

jel, a beteg nem veszi észre a légzési

elégtelenséget.

Kezelés

• Oki

therápia

• O2 pótlás/

lélegeztetés

Tüdőgyulladás I

• Oka: kórokozó (baktérium), ami a beszívott levegővel jut be a tüdőbe, ott szaporodik, a tüdőállományt pusztítja, a szervezetet védekező, gyulladásos reakcióra készteti. A betegség alatt a megtámadott tüdőrész nem vesz részt a légzésben, a légző felület csökken.

• Tünetei: láz, elesett állapot, köhögés, mellkasi fájdalom.

• Kezelés: antibiotikum, fekvés, köptető, lázcsillapítás.

Tüdőgyulladás II

• Idős emberek, kicsi gyerekek kórházi ellátásra

szorulnak!

• Kimenetel 10 nap alatt gyógyul.

• Immunsupprimált betegekben(AIDS, daganat)

halálos kimenetelű is lehet!!

Mandulagyulladás (heveny)

• A másik leggyakoribb légúti fertőzés.

• Oka:

– A levegőből a torokba kerülő kórokozó (vírus,

baktérium) elszaporodik,

– a garatban lévő nyirokcsomót betegíti meg (

mandula)

Tünetei

• Láz, torokfájás, a garatban lévő mandula fájdalmasduzzanata, pirossága, néha gennycsapok is láthatók /tüszők/=belövellt

• nyelv bevont,

kellemetlen szájszag

Szövődményei

• Szövődményei (Streptococcus –utóbetegségek):

• Izületekben

• Szív-szívbillentyűk

• Vesék

• Idegrendszer

• Gyógykezelése: Antibiotikum,fekvés, bő folyadékbevitel, lázcsillapítás, toroköblítés, rendszeres orvosi ellenőrzés.

Idült mandulagyulladás

• Ismétlődő heveny mandulagyulladásból alakul ki

• A mandulák nagyobbak, v. hegesek, kisebbek állandóan gennyet tartalmaznak

• A lappangó gyulladás időnként fellángol

• Állandó kórokozó jelenléte miatt a mandulák gócnak tekinthetőek

• Megoldás= műtét

Hörghurut / bronchitis/

• Ha a mandulagyulladás nem tudja megállítani a kórokozók invázióját, azok a légutakon lefelé terjeszkednek, a hörgő nyálkahártyáját gyulladásossá teszik.

• Oka: mint a mandulagyulladásnál, vagy tüdőgyulladásnál.

• Tünetei: erős köhögés, esetleg láz, mellkas fájdalom légvételkor

• Gyógykezelése: mint mandulagyulladásnál + köpetoldó és köhögés csillapító éjjelre.

Tünetei

• erős köhögés, esetleg

láz, mellkas fájdalom

légvételkor

• Gyógykezelése: mint

mandulagyulladásnál

+ köpetoldó és

köhögés csillapító

éjjelre.

Idült hörghurut

• Olyan, mint a heveny hörghurut, de

lappangva, lassan kezdődik és hónapokig,

akár évekig tart.

• Oka:

• Élő kórokozó mellett a dohányzás

• leggyakoribb.

Tünete

• csak a köhögés

említésre méltó, főleg

reggelente.

Rendszerint kevés a

köpetürítés.

• Nincs láz, fájdalom.

Gyógykezelése

• a kiváltó okot kell megszüntetni / dohányzás abbahagyása, munkahely változtatás elsősorban, ha ez nem elég, köpetoldók ajánlottak hosszú időn keresztül.

• Otthoni O2

Veszélye

• hogy évek alatt lassan

a gyulladás tönkre

teszi a hörgőket,

romlik a levegőt

vezető képességük,

pusztul a

tüdőállomány,

csökken a

légzőfelület.

Tüdőtuberculosis (TBC)

• A múlt század betegsége volt, átmeneti

szünet után újra támad. Fertőzéses eredetű

betegség, de a kórokozó más, mint a

szokványos légúti fertőzésekben.

• A baktérium a szervezetet a betegségre

jellemző sarjadzásos gyulladásra serkenti

melynek elemi jelenségét tuberkulumnak

(gümőnek) nevezünk-innen a neve

Oka

• Mycobacterium tuberculosisnevű egysejtű élőlény. A kórokozó nagyon ellenálló, bírja a szárazságot, a porban évekig megőrzi fertőző képességét. A kórokozó bejut a légutakba, lassú szaporodásnak indul, a tüdőben gumós jellegű fertőző gócokat képez /diónyi /.

Tünetei

• a betegség alig okoz tüneteket. A fertőződés után hetekkel alakul ki az első gyulladásos gumó a tüdőben. A betegnek panasza, láza, fájdalma nincs. Legfeljebb étvágytalan, kicsit köhög. A betegség terjedése hónapokat vesz igénybe, egyre több gumóban szaporodik, ezek összeolvadnak, nagy –tüdőgyulladás szerű – képet hoznak létre.

Tüdőszűrések fontossága

• Az igen alattomos betegség felismerésére találták

ki a tüdőszűréseket, ma is sokszor ezen derül ki a

megbetegedés.

Kezelése

• A szokvány antibiotikus kezelésre nem reagál.

Különleges szerek alkalmasak a kezelésre . A

kezelés hónapokig, évekig tart, így is csak a felük

gyógyul meg. Kezelése kezdetben a

Tüdőgyógyintézetben, később otthon is

lehetséges.

• Fertőző betegség, de már évszázadok óta ismert,

hogy nem mindenki kapja el a betegtől

Kik a veszélyeztetettek?

• rossz szociális körülmények között élők, súlyos egyéb betegségben szenvedők / pl. vese elégtelenek, daganatos betegek /, AIDS-ben szenvedők(immunrendszerük gyengébb).

• A betegek a kórokozót tartalmazó köpetüket a környezet felé is ürítik, de sokszor lenyelik. Így aztán a tápcsatornában is kialakul a betegség, mert a gyomorsósav tartalma, ami a legtöbb kórokozót elpusztítja, ezzel a baktériummal nem bír el.

Asthma bronchiale

• Allergiás (immunrendszer

kóros reakciójával járó)

légúti betegség, aminek

kiváltója bármilyen élő,

vagy élettelen anyag lehet,

ami a levegővel a

légutakba jutván allergiás

folyamatot hoz létre. (sport

és pszichés terhelésre is

jelentkezhet)

Allergiás folyamat

• a nevezett anyag a hörgők

nyálkahártyájára jutva

azonnal három reakciót

indít el:

• A:

– nyálkahártya duzzanat

• B:

– nyákelválasztás

fokozódása a hörgőkben

• C:

– hörgők simaizomzatának

görcse, a hörgő

szűkületével

Kiváltó tényezők

• Leggyakoribbak:

– virágpor

– állati szőr/toll

– poratka

– illatosító szerek

párája

Tünetei

• Rohamokban

jelentkező fulladás,

köhögés, jól hallható

sípolással.

• A roham lehet olyan

súlyos, hogy a beteg

akár meg is fulladhat

benne

Kezelése

• A rohamokat vénába adott

gyógyszerekkel, inhaláló

szerekkel azonnali hatással.

A rohamok megelőzésében

sokszor a lakóhely,

munkahely megváltoztatása

eredményez

tünetmentességet.

Tüdődaganatok

• Primerek

• Szekunderek (áttétek)

• Jó (benigmus) vagy rosszindulatúak(malignus)

• Ma a leggyakoribb rákféleség Magyarországon.

• A gyógyíthatósága 10% körüli.

• Korai felismerésük: szűrővizsgálatok jelentősége!!!

Oka

• Mint a legtöbb ráknál, nem pontosan ismert.

Vannak tényezők, amik a keletkezésében

egyértelműen szerepet játszanak:

1. Örökletes tényezők (családi halmozódás)

2. Rákkeltő anyagok tartós belégzése (dohányzás,

városi életmód)

3. Tüdő tuberculosis talaján kialakulhat

Tünetei

• Korai tünetek nincsenek.

• Később már a daganatos betegségek

általános tünetei dominálnak:

– Fájdalom

– fogyás, gyengeség

– köhögés, v

köpetürítés

– fulladás

Kezelése

• Ha korán fedezik fel, a műtét a legjobb eredményű. Sajnos az esetek két harmadában későn kerül felfedezésre.

• Daganat ellenes cytostatikus kezelés a legelterjedtebb, ez teljes gyógyulást nem tud előidézni, de megnyújtja a betegek életét (igaz, szenvedéseit is).

• A tüdőrák felfedezését követő két éven belül a betegek 70% meghal a kezelés ellenére is.

• Gyakori áttétet ad az agyban, csontokban (sokszor erről kerül felismerésre)

Köszönöm a figyelmeteket!!!