A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon
description
Transcript of A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon
A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon
Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet,
Budapesti Corvinus Egyetem„Gazdaság és jólét Közép-Európában 1867-től napjainkig”
Andrássy Egyetem, Osztrák Kulturális Fórum 2012. április 19.
1
Vázlat• Kutatási téma: Hogyan változott a magyar gazdaság pénzügyi és kereskedelmi
integrációja? Nyitás és bezárkózás : integráció és protekcionizmus /gazdasági
nacionalizmus • Külföldi működő tőkebeáramlás az I. világháború előtt• Trianon gazdasági hatása, pénzügyi stabilizáció , fellendülés és
eladósodás• Gazdasági válság, adósságtörlesztési moratórium, konvertibilitás
felfüggesztése, kötött gazdaság• „Nemzeti öncélúság”, gazdasági nacionalizmus, importhelyettesítés• Bilateralizmus, a német tulajdonszerzésForrások: Magyar Országos Levéltár, MNB és Pénzügyminisztérium
anyagai
2
Monarchia: Regionális integrációban
• Osztrák befektetések 1850-es évektől közlekedés, szénbányászat, kohászat, cukoripar
• Kormány kötvénykibocsátás: költségvetési hiány fedezésére• Bankrendszer: Kiegyezés után vezető pénzintézetek részvényeinek
56 százaléka külföldi, főleg osztrák bankok tulajdonába. Német bankok osztrák tulajdont szereznek.
• Századforduló idején feldolgozóiparban külföldi részvénytulajdon 42 százalék. Osztrák tőkeérdekeltség és német tulajdonlás
• Kivándoroltak hazautalása. Csúcspont 1900-1906. Fedezte külkereskedelmi mérleg hiányát.
• Átmenet feudalizmusból a kapitalizmusba. Piaci infrastruktúra, vám és pénzügyi unió, tőkefelhalmozás felgyorsítása. Legmagasabb szintű nyitottság 1914 előtt
3
Trianon gazdasági hatása, Népszövetség és a pénzügyi stabilizáció
• Új alkalmazkodási stratégia: magasabb vámszint- vámvédelem, külkereskedelem növekvő jelentősége, piacvesztés. Emigráció visszaesett: hazautalások hanyatlottak.
• Sikertelen pénzügyi stabilizáció 1920-ban, elszabadult infláció: létfenntartási költségek 1913-1925: 21x
• Arany- és papírkorona aránya 1914-1924 1:15x• Szükséges: pénzügyi önállóság, önálló jegybank, nemzeti valuta• Trianon után Népszövetségi kölcsön (Nagy-Britannia, USA, Svájc,
Svédország) – költségvetési egyensúly megteremtése. Hitel nagyobb része infrastrukturális beruházás . Pénzügyi stabilizáció 1926 júniusra sikeres. Koronát angol fonthoz kötötték.
• Pengő – korona árfolyama 1: 12 500. Szabad tőkemozgások, valutakonvertibilitás. Ösztönözte magánhitelek beáramlását, de nagy mértékű eladósodás.
4
Külföldi tőke beáramlása az 1920-as években
• Magyar pénzügyi tőke aránya megnőtt. Részvényindex csúcspontja 1927 augusztus
• Osztrák tőketulajdon háború előtti felére esett• Angolszász, nyugat-európai befektetők tulajdonszerzése (bankok,
hajózás, vasút, bányászat). Stabilizáció és a nagy válság között összesen 300-400 millió pengő működő tőke (60-80 millió USD)
• Hitelnyújtás 1924-1931 évi 400 millió pengő: adósság törlesztése, fogyasztási célok, infrastruktúra, hadi célú beruházások
• Amerikai befektetők villamosgép-ipar, rádió, hírközlés, közlekedési eszközök (Ganz, Egyesült Izzó, Standard Villamossági Rt). Exportorientáció. Fejlett magyar műszaki szaktudás. Olajipar.
• Feldolgozóipar részvénytőkéjében külföldi tulajdon 28 százalék • Német befektetők bauxitgyártásban, alumíniumiparban
5
Külföldi tőketulajdon befektető országok szerint
Százalékos arány befektetés
nagysága szerint
Többségi tulajdon (Példák)
USA 54,1 MAORT, Vacuum Oil, Standard
Nagy-Britannia 16,5 Shell, Belvárosi Takarékpénztár, Földalatti vasút
Ausztria 10,2 Eternitművek, Neusiedler, Magyar Bank
Svájc 9,5 Magyar Textilfestő, Corvin áruház
Franciaország 2,6 Magyar Jelzáloghitel Bank
Belgium 1,9 Magyar Vasútforgalmi
Svédország 1,1 Magyar Általános Gyufaipar
6
A gazdaság nyitottságának alakulása
Év Behozatal a nemzeti
jövedelem százalékában
Kivitel a nemzeti
jövedelem százalékában
Év Behozatal a nemzeti
jövedelem százalékában
Kivitel a nemzeti
jövedelem százalékában
1925 20,0 19,6 1932 8,8 9,1
1926 19,4 17,9 1933 9,0 11,3
1927 22,9 15,6 1934 10,1 11,9
1928 23,5 16,2 1935 11,5 12,9
1929 19,5 19,2 1936 11,5 13,2
1930 16,4 18,1 1937 11,7 14,0
1931 12,5 13,2 1938 9,5 11,9
7
A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1925-1930
8
A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1931-1938
9
A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben
Év Behozatal Kivitel Egyenleg
1920 484, 1 190,6 -293,5
1922 625,7 382,9 -242,8
1924 815,3 667,0 -148,3
1926 941,0 876,7 - 64,3
1928 1211,4 826,0 -385,4
1930 823,4 911,7 +88,3
1932 328,5 334,5 +6,0
1934 344,9 404,2 +59,3
1936 436,5 504,4 +67,9
1938 410,6 522,4 +111,8
10
A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben Az 1920-as években az import mintegy 2,5 szeresre nőtt, ami magyarázható az újjáépítéssel, a modernizáció szükségességével, a javuló finanszírozási lehetőségekkel. Ezzel szemben a kivitel jóval alacsonyabb szintről indult és az évtized végére még nagyobb növekedést produkált. A mérleghiányt a hitelfelvétel finanszírozta.Az 1930-as években a válság hatására a piacok összeszűkültek, a finanszírozási források kiszáradtak, a gazdaságpolitika importhelyettesítéssel, protekcionizmussal válaszolt , hazautalások tovább csökkentek.
11
VálságkezelésNemzeti Öncélúság - Gazdasági Nacionalizmus• Cserearányok romlottak, nemzeti bank nemesfémtartaléka
esett, hosszú lejáratú kölcsön megszerzése nehézzé vált.• Jegybank 1931 decemberben felfüggesztette a külföldi
adósság finanszírozását• Kötött valutagazdálkodást vezetett be. Többes árfolyam,
leértékelődés• Korlátozta a részvények, arany egyéb értékek külföldre
transzferét• Fizetési mérleg statisztika publikálását beszüntették• Elrendelték a kötvények és részvények felülbélyegzését. Hazai
értékpapír regisztrációja. Korlátozták külföldiek számára osztalék kifizetését
12
Adósságválság. Adósságszolgálat felfüggesztése 1931
Külföldi adósság millió USD (1931/32)
Egy főre jutó adósság USD
(1931-32)
Adósságszolgálat a kivitel százalékában
(1931)Bulgária 138 23 22
Csehszlovákia 393 27 5
Magyarország 728 83 48
Lengyelország 860 27 27
Románia 1016 56 36
Jugoszlávia (államadósság)
631 45 36
13
Fizetési mérleg alakulása (millió USD)
Év Tőkemérleg Rövid lejáratú
tőkemozgás
Folyó mérleg
Áruk Szolgáltatás Kamat és
osztalék1926-1928
216,8 86,3 -232,3 -172,6 6,1 -64,5
1929-1933
124,5 90,2 -100,8 15,5 -6,1 -105,5
1934 -2,8 -2,8 1,6 8,5 0,4 -7,2
1935 -8,4 -8,7 4,8 8,7 1,0 -4,8
1936 -10,1 -9,8 11,4 11,7 4,1 -4,4
1937 -14,3 -14,4 17,5 16,7 5,6 -4,8
14
Gazdasági nacionalizmus és a német terjeszkedés
• Külföldi adósság: 1924: meghaladta 1 md pengőt, 1931 végére 4,3 md, 1930-as évek közepére 3 md pengő alá esett.
• Fizetési mérleg többletbe fordult• Külkereskedelemben bilateralizmus, kliringelszámolás, szabaddevizás
forgalom esett.• Külföldi tulajdonosok szerkezete megváltozott: • Anschluss után osztrák tőkeérdekeltségek német ellenőrzése. Német
tulajdon 2/3-a korábban osztrák volt• Cseh-Morva Protektorátus megszállása – német tőketerjeszkedés• Háborús hódítások révén nyugati hatalmak tulajdona is német ellenőrzés
alá• Német terjeszkedés villamosgép-ipar, textil-cukoripar, bányászat, vasmű
stb.• Magyar-Amerikai Olajipari RT (MAORT) vállalatai 1942-ben az
Államkincstár irányítása alá kerültek. Hasonló történt az amerikai Vacuum Olajtársasággal
15
Következtetés• I. Monarchia – regionális integráció. Legnagyobb mértékű
nyitottság. Hazautalások. Külföldi tőkebeáramlás nagy és növekvő
• II. Trianon és Népszövetségi kölcsön: Pénzügyi stabilizáció és gazdasági integráció kezdetei a nyugati
hitelfelvételen és tőkeberuházásokon alapulva. Gyors, túlzott eladósodás. Sérülékeny és nem fenntarható gazdasági növekedés
Külföldi tőkebeáramlás szerepe meghatározó
• III. Nemzetközi válság, Válságkezelés, politikai fordulat: Cserearányromlás, befelé forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitika,
hadiipar fejlesztése, gazdasági nacionalizmusBilaterális függés – német terjeszkedésKülföldi tőke visszaszorult, nacionalizálás, államosítás, német tulajdon
16