A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.nyrita/cucc/7_eloadas.pdfNéhány bányászat okozta...
Transcript of A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.nyrita/cucc/7_eloadas.pdfNéhány bányászat okozta...
A KÁRPÁT-MEDENCETÁJTÖRTÉNETE II.
TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN
Ipari forradalom hatásai
Vasútépítés
Vízrendezés
Birokrendezés
BIRTOKRENDEZÉSCélszerű méretű, nagyságú táblák kialakításaUtak építéseVízrendezésFásítás pl. homok megkötése
CÉL: A TERMŐTERÜLET NÖVELÉSE
VASÚTÉPÍTÉS
XIX. sz. közepeAlföld- töltésekDunántúl – hidakNyomvonalon –kubikgödrökBalaton – berkeket leválasztották –öntisztulás csökken
VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK
CÉLOK :TERÜLETNYERÉSNAGYVIZEK SZÉTTERÜLÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSAVÍZ – ÉS JÉGLEFOLYÁS FELGYORSÍTÁSAHAJÓZÁS BIZTOSÍTÁSA
TISZA SZABÁLYOZÁS (1846-72)
1. ÁRMENTESÍTÉS
2. BELVÍZRENDEZÉS
3. TÁJRENDEZÉS
4. MENTESÍTETT TERÜLETEK ÖNTÖZÉSE
ÁRMENTESÍTÉS107 ÁTVÁGÁS – 453 km rövidítésÁRMENTESÍTÉS – 4600 ha terület kerül kisajátításraTÖLTÉS
1250 km54,4 m m3
MENTESÍTETT TERÜLET 1 360 000 haKÖLTSÉG – 20,2 m Ft.
PROBLÉMÁK
Keskeny keresztmetszetű átvágásokEsés megnövekedett 3,6 cm/km – 6 cmNem épül ki a teljes belvízelvezető rendszer!!Tájrendezés is kimarad
FOKGAZDÁLKODÁSÁRADÁS –szintkiegyenlítés
APADÁS – vizek megposhadásának megakadályozása
HALAK ÍVÁSA
KÖZLEKEDÉS
VÍZRENDEZÉSTisza szabályozás
Rétköz, HortobágyHortobágy-Berettyó
csatorna NagysárrétSebes-Körös szabályozása
Kissárrét Ecsedi-lápHanság
A HORTOBA HORTOBÁÁGY TGY TÁÁJFEJLJFEJLŐŐDDÉÉSESE
Eredetileg is szikes terület volt, de a 19. századi vízrendezések felerősítették az eredeti folyamatokat.
Korábban a szikesedést az éghajlati tényezőkkel, a folyószabályozással és az azt követő kiszáradással magyarázták, és kevésbé vették figyelembe a talajvíz mozgásának, összetételének, a folyóvízi tevékenységnek és a folyóvizek által felhalmozott üledékeknek, az ártér domborzatának a szerepét. Azonban több újabb adat is bizonyítja, hogy már korábban, emberi hatás nélkül is lejátszódott, lejátszódhatott a szikesedés a Hortobágyon
A szikesedés tehát már a termelőgazdálkodás (neolit kor) és folyószabályozás előtt több ezer évvel kialakult a Hortobágyon. A termelő gazdálkodással és folyószabályozással kapcsolatos emberi hatások csak térben terjesztették ki az ősi szikes területeket. Vagyis a Hortobágy területén egyszerre vannak jelen a természetes eredetű szikesedés következtében kialakult tájelemek és az emberi hatásra továbbfejlődött szikesek
TÁJÁTALAKÍTÁS A XX. SZÁZADBAN
Iparfejlődés/bányászatSág-hegy
Az ipari tevékenység hatása a 18. század végétől az ipari forradalomtól vált meghatározóvá. Mo-on a 20. században válik meghatározóvá.
Néhány bányászat okozta probléma:
A Dunántúli-középhegységben a mélyművelésű bauxit és barnaszén kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint erőteljes csökkentésével járt együtt. A bányáknál tölcsérszerű rész keletkezett a karsztvízben, a sok bánya ilyen tölcsére összeért, ennek következtében 25-30m-t csökkent a karsztvíztükör. A karsztforrások kezdtek kiapadni (pl. tatai Fényes- források), a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz, sőt a Hévízi-tó is veszélybe került (forrásának vízhozama 700 l/percről 300 l/percre csökkent, lehűlt a vize, lecsökkent a gyógyhatása).
A mészkő bányászata során értékes élőhelyek sérülnek, ill. szűnnek meg. A Szársomlyón folyó bányászatot is csak hosszas küzdelem árán sikerült megszűntetni a bennszülött magyar kikerics és más értékes növény érdekében. Sajnos a Bélkőn és a Naszályon ez nem sikerült, jelentős természeti károsítás következett be. Egyes helyeken a mészkőben találhatóbarlangok és értékes, ritka ásványok tűnnek el a bányászat következtében.
Gánt-bauxitbánya
A mezőgazdaság hatása a tájra
Az intenzív legeltető állattartás szintén a táj homogenizálódásához vezetett, a kezelt területek fűállománya szelektálódott. Művelés alatt álló területek növekedéseNagyparcellás gazdálkodásTerepmunkálatokErózió megnövekedéseSzennyezés növekszik
Helytelen mezőgazdasági művelés pl. rónázás
Üdülőtájak kialakulása