A környezetvédelem hatása az állami A környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra: kihívásokkal terhelt szuverenitásra: kihívásokkal terhelt

kapcsolatkapcsolat

„Az állam szuverenitása” című konferencia2014. március 21.

Antal Attila, ELTE ÁJK

TémakörökTémakörök

I. A szuverenitás klasszikus felfogásaII. A szuverenitás modern megközelítéseIII. Környezetvédelem és szuverenitásIV. A szuverenitás „zöldülése”V. ÖkoszuverenitásVI. Felhasznált irodalom

I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása

I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása

• A szuverenitás BELSŐ (pozitív) dimenziója a vesztfáliai békével alakult ki (állam, terület).

• A szuverenitás KÜLSŐ (negatív) dimenzióját a nacionalizmus és a nemzet középpontba állítása hozta el.

• Az állami szuverenitás és népszuverenitás párhuzamos fejlődése.

II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése

II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése

• Értelmezési keret: Philpott (2001) szerint a szuverenitásnak három „arca” van:– A szuverenitás hordozója vagy elfogadott egysége.– A „tagság” feltételei.– A szuverenitáshoz kapcsolódó előjogok.

• A szuverenitás létesítő (konstitutív) és lebonyolító (regulatív) szabályai.

• A szuverenitás „forradalma” (pl. a posztkolonialista államok).

II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése

Dilemmák• A nemzetközi közösség (intézményeken keresztül

érvényesített) demokráciához kötődő elvárásai hitelezési, fejlesztési források esetén szintén felvet szuverenitáshoz kapcsolódó kérdéseket.

• Megfogalmazhatóak-e akár demokrácia „zöldítésével” kapcsolatos elvárások?

III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás

Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)

Nemzeti légtér Felségvizek feletti légtér

Folyamatos zóna feletti

légtérNemzetközi légtér

Földterület felszíne

Belföldi vizek

felszíne

Felségvizek felszíne

Folyamatos zóna felszíne

Zártkörű gazdasági

zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne

Belföldi vizek Felségvizek Zártkörű gazdasági zóna Nemzetközi vizek

Földterület föld alatti része

Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

Nemzetközi tengerfenék

felszíne

Kontinentális talapzat alatti részMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

alatti része

Nemzetközi tengerfenék

felszín alatti része

Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás

Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás

Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)

III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás

Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)

Földterület felszíne

Belföldi vizek

felszíne

Felségvizek felszíne

Folyamatos zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne

Belföldi vizek Felségvizek Nemzetközi vizek

Földterület föld alatti része

Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

Nemzetközi tengerfenék

felszíne

Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás

Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás

Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)

III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás

III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

• A modern környezetvédelmi rezsimek alaposan átalakítják az államok felelősségi- és kötelezettségrendszerét.

• Bekövetkezik a szuverenitás evolúciója a poszt-vesztfáliai korszakban (hordozó, feltételek, előjogok) (Eckersley, 2004).

• Rövid és hosszú távú folyamat egyszerre.

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

Dimenziók1. Környezetvédelmi multilateralizmus 2. A környezeti károkért viselt állami felelősség3. A fejlődéshez való jog (gazdasági és környezeti

igazságosság)4. Ökológiai biztonság (a beavatkozás új megközelítése)

(Eckersley, 2004).

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

1. Környezeti multilateralizmus • A második VH után szisztematikusan alakul ki a multilaterális

környezeti kormányzás (environmental governance) rendszere.• 1970 és 1990 között közel 900 olyan nemzetközi jogi

megállapodás született, amely közvetve vagy közvetlenül a környezet védelmével foglalkozott.

• Mára az ENSZ keretei között jóval több mint 500 olyan szerződés található, amely direkt módon határozza meg az államok környezetvédelmi kötelezettségeit.

• Problémák: implementáció, monitorozás, kikényszerítés, a rendszer kaotikussága.

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

2. A környezeti károkért viselt állami felelősség• Az országhatárokon átnyúló környezeti katasztrófák hozzák

mozgásba.• Fő szempont az államterület védelme, s nem pusztán az

áldozatok vagy éppen maga az ökoszisztéma.• Egyetlen állam sem használhatja úgy saját területét, hogy

azzal súlyos sérülést okozzon egy másik állam területében, vagyonában, népességében.

• Problémák: nem az állam által okozott kár; harmadik állam állampolgára okozza a kárt; ésszerűtlen használat definiálása

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

3. A fejlődéshez való jog• Mást jelent a fejlődő és fejlett államoknak.• A gyarmati függés alól megszabadult államok számára egyet

jelent a természeti erőforrások feletti korlátlan rendelkezéssel (ENSZ Közgyűlés, 1952: a népszuverenitás részeként tételezte).

• Újabban az állami szuverenitáshoz tartozik.• Probléma: a globális Észak és Dél küzdelme; globális

igazságossági kérdések (gazdasági és/vagy környezeti igazságosság); a fejlett államok globális elnyomást alkalmaznak.

IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”

4. Ökológiai biztonság• A hidegháború után a védelemhez való alapvető jog, a

biztonság jelentése, a biztonságot veszélyeztető fenyegetések is alapvetően átértékelődnek.

• A környezeti és energetikai problémák (pl. klímamigránsok, természeti erőforrások kiaknázása) mikro- és makro-konfliktusokat generálnak.

• Környezetvédelmi bűnök, ökológiai intervenció.• Problémák: óriási veszély a siettetése; a környezetkárosítás és

a nemzeti biztonság kapcsolata; a beavatkozó (pl. az ENSZ szerepe); „ökoagresszor”-dilemma.

V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás

• Manapság az összes nemzetközi környezetvédelmi rezsim maradéktalanul az állami szuverenitás elvén működik.

• A világ ebből a szempontból „területileg meghatározott közösség” (Mason, 1999).

• A globális környezeti problémák és a globális civil társadalomi hálózatok ökológiai értelmet adtak a szuverenitásnak („ökoszuverenitás”).

• A szuverenitás diszkurzív-procedurális (Habermas, 1996) átértelmezése, mely független a területiség elvétől és a lokalitástól.

• Ez nem veszélyezteti az államok szerepét a nemzetközi jogi rendszerben, az állami szuverenitás még hosszú ideig meghatározó lesz.

V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás

Dilemmák• Aszinkronitás a szuverenitás-felfogásokban. (A fenntartható

fejlődés a fejlett országok esetében a nem emberi létezők és a jövő generációk jogait veti fel, míg a fejlődő országokban a polgárok gazdasági és szociális jogait.

• Inter- és intragenerációs igazságossági problémák. (A Föld különböző pontjaira születő jövő generációk eltérő lehetőségei.)

• Lehet-e környezetvédelmi célzattal korlátozni a szuverenitást? (Pl. a környezetvédelem és a fejlődéshez való jog versenye)

• Az állami szuverenitás és a népszuverenitás ökológiai kockázatai: Veszélyezteti-e a nacionalizmus a környezetet?

• Lehet-e ökológiai célok mentén háborút folytatni?

V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás

V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás

V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás

Szuverén államokSzuverén államok

VI. Felhasznált irodalomVI. Felhasznált irodalom

Dryzek, John S. – Schlosberg, David (eds.) (2009): Debating the Earth. The Environmental Politics Reader. Oxford University Press

Eckersley, Robyn (2004): The Green State. Rethinking Democracy and Sovereignty. The MIT Press

Eckersley, Robyn (2207): Ecological Intervention: Prospect and Limits. In: Ethics & International Affairs Vol. 21, Issue 3 Fall 2007 293-316. pp

Habermas, Jürgen (1996): Between Facts and Norms: Contributions to a Discourse Theory of Law and Democracy. Cambridge, Polity

Litfin, Karen T. (1998): The Greening of Sovereignty in World Politics. Cambridge: MIT Press

Mason, Michael (1999): Environmental Democracy. EarthscanPhilpott, Daniel (2001): Revolutions in Sovereignty: How Ideas Shaped Modern

International Society. Princeton University Press

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!antal.attila@ajk.elte.hu