A családi nevelés pszichológiája

SMALPM 4236

Vázlat

I. A családról különböző szempontból

II. A család funkciói

III. A család típusai

III. Életciklus szemlélet a családpszichológiában.

III. A család rendszerszemlélete.

IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei. 

V. Családterápia. konzultáció

I. a) A család személyes megközelítéseiFeladat:

- Kinek mit jelent a család?

- Hogyan definiálnák, határoznák meg a család

fogalmát?

1.b) Idézetek a családról

Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896

Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

• Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.     Carolyn Hax  

• A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.     Richard Bach   

• A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.  Pázmány Péter 

• Az ember érzi, hogy fontos, ezt azzal is bizonyítja, hogy mások élete fontosabb neki a sajátjánál.     Palotai Boris   

• Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.     Oliver Wendell Holmes   

   

• Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél?A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked. Amikor a vetélkedő vezetője azt mondja: "Nevezzen meg valamit, amit a hűtőszekrényben talál", és te azt mondod, "Szótár", mire az ország túlnyomó többsége a tévé előtt azt sikítja, "Ezt a hülyét!", na, ki az, aki tapsol és azt mondja, "Jó válasz, jó válasz!"? Hát persze, hogy a családod, ugyan, ki más lehetne? Dennis Miller   

1. c)A család tudományos megközelítése

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi,( kivételes esetben örök-befogadási) kapcsolat köti össze.

b) A statisztika család definíciója szerint:

a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és

velük együtt élő nem házas gyermekeiket

számítja a családhoz.

Ennek alapján három családtípust különböztet

meg:

a házaspárt,

a házaspárt gyermekkel,

továbbá egy szülőt gyermekkel.

c) A néprajztudomány ( tágabb családfogalmat használ)

nem csupán az együtt lakó, együtt étkező

családtagokat számítja a családhoz, hanem

azokat is, akik - bár külön laknak, esetleg külön

háztartást vezetnek, sőt külön is gazdálkodnak

egymással szoros kapcsolatban élnek.

Továbbá családhoz számítják a családjukkal

együttélő nagyszülőket és más rokonokat.

d) A családpedagógiában természetes formájában értelmezhető:

A család vérségi köteléken alapuló

összetartozás, ahol a szülők együtt nevelik a

gyermekeiket.

(Vérszerinti kapcsolatok rendszere, amely

következmények nélkül nem bomolhat fel.)

II. A család funkciói

1. Biológiai funkció

2. Gazdasági funkció

3. Társadalmi - vagy szocializációs funkció

4. Nevelő funkció

5. Regeneráló- ápoló funkció

1. Biológiai funkció

A család - talán - legfontosabb funkciója

• reprodukció: utódok létrehozása, az

emberi élet továbbvitele, az utódról gondoskodás

• örömszerzés ( a szexuális igények kielégítésének tere)

2. Gazdasági funkció

• termelő egység (?),

• háztartás megszervezése, vezetése,

• anyagi ügyek intézése,

• munkamegosztás;

3. Társadalmi - vagy szocializációs

funkció • A társadalmi különbségek átörökítése

• tevékenység és normák ( bennük értékek) átörökítése

• Magatartási minták közvetítése Pl. családi munkamegosztással kapcsolatban, a konfliktusmegoldás a családban.

• Szerepek és hozzá tartozó tevékenységek átörökítése

4. Nevelő funkció

• Tudatos tevékenység. A társadalomba beillesztés tudatos elemei (Értékek közvetítése- instrukciók)

• valamint a gyermek adottságainak megfelelő fejlesztést, tehetsége kibontakoztatása, a vele való foglalkozásPl. hogyan viselkedjen az iskolában, a közös foglalkozás, játék, törődés, folyamatos figyelem, felkészítés a családi életre, a konfliktusok megoldására.

5. Regeneráló- ápoló funkció

• Pihenés

• Betegségség esetén a fokozott gondoskodás, ápolás.

Családrajzok c. film megfigyelési szempontjai:

1. Mit tartanak családnak a gyerekek? Milyen jellemzőit emelik ki?

2. Milyen szerepek vannak a családban? Ezekhez milyen jellemzők, feladatok tartoznak?

3. Milyen mintákat közvetítenek a szülők? 4. Konfliktusmegoldás módjairól5. Milyen családszerkezeteket ismerünk meg? 6. Milyen funkciói vannak a családnak?

III. A család típusaia.) Kiterjedés( létszám szerint)• A nukleáris vagy kiscsalád (családmag) a szülők és

közvetlen leszármazottaik együttélését jelenti. • A nagycsalád vagy kiterjesztett család: a rokonok

több mint két generációja él együtt közös háztartásban (általában a nagyszülő(k), szülők és a gyermek(ek).

• Csonka vagy hiányos családról akkor beszélünk, ha az egyik szülő nem él együtt a kiscsaláddal.

b) Házasságtípusok alapján - Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas

együttélése. - Poligám házasság, ahol egy férfinak vagy nőnek

több házastársa van. A poligámián belüli a különíthetünk el: - poliandriának (többférjűség), amikor egy nőnek több férje, - poligíniának (többnejűség) , egy férfinek több felesége van - csoportházasságról akkor beszélünk, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.

c) A pár választása alapján:

homogámia az a házasságkötés, amikor egy

adott társadalmi osztályon, rétegen, etnikumon,

vallási felekezeten belül történik,

heterogámia, amikor a vőlegény és a

menyasszony más-más csoport tagja.

d) Milyen a férfi és a nő családon belüli társadalmi szerepe? (Mérei)

a/ hagyományos patriarchális - monogám házasság;

b/ a férfi és a nő egyenjogúságát elvileg hangoztató, de az egyenjogúságot felemás módon megvalósító házasság;

c/ a férfi és a nő teljes egyenjogúságát megvalósító forma.

e) A férfi és a nő érzelmi - szexuális kapcsolata szempontjából a következő típusokat különíti el Mérei:

a/ mindkét felet kielégítő, emberi, érzelmi, szexuális monogám kapcsolat;

b/ az egyik fél számára megfelelő a kapcsolat, a másik fél számára viszont nem;

c/ egyik fél számára sem kielégítő a kapcsolat.

c) A megértés mentén létrejövő családtípusok: 

- Az izoláló család: nincsenek közös barátok, külön ügyek és azok megjelenítésének gátlása

- A zárt család: másokkal kielégítően érintkeznek, de csak közösen - nem tűrik meg a külön ügyeket

- A szétszórt család: mindenkinek vannak családon kívüli kapcsolatai - ezeket nem jelenítik meg a családon belül .Nincs összehangoltság

- Az egyensúlyban levő család: lehetővé teszik a családon kívüli kapcsolatok megjelenítését együtt és külön-külön is jól tudnak érintkezni másokkal

II. Életciklus szemlélet családpszichológiában

Haley (1973) vezette be a "családi életciklus" fogalmát,

Célja: kiemelje a családfejlődési szakaszok és

átmenetek követelményeit, nehézségeit,

problémáit és specifikumait.

A családi élet fejlődési folyamatában

elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig

újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak

magukkal.

Életciklusok Haley szerint:

- az udvarlás periódusa

- a házasság korai szakasza

- az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka

- a házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora

- a gyermekek „kirepülése a fészekből”

- nyugdíjaskor és öregkor

- a halál és a veszteségek korszaka

Dinamikus családszociológia, Hill és Rodgers - féle családi életciklus modell: 

A család önmegújításán alapszik. Azt emeli ki, hogy a család fontosabb eseményi megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét. 

Ezek a szakaszok a következők:• Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. • Csecsemős család • Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig) • Család iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig) • Család serdülő korú gyermekkel • A felnövekedett gyermeket kibocsátó család • Magukra maradt, még aktív szülők családja • Inaktív öreg házaspár családja.

Családmesék c.film

III. A család rendszerszemlélete

A család nem különálló egyének halmaza, erős kötelékekkel egymástól függő családtagokból álló rendszer- következmények nélkül nem bomolhat fel,- rendszer fejlődhet, javítható; folytonosságot, s ezzel védelmet biztosít.- A család működése szempontjából:1. erőrendszer2. interakciós rendszer3. strukturális rendszer4. nevelőrendszer

1. A család a szeretet- kapcsolat erőrendszere

A szeretet fejlődése• Szintek Fontosság• Igény (újszülött) ÉN• Ajándék (2-3 éves) ÉN------------TE

• Társ (kamasz) ÉN-------------TE• Szolgálat (ifjúkor) ÉN TE• Szeretet

TE

2. A család interakciós rendszer

Anya Apa

Lány

FiúNagypapa

Nagymama

3. A család mint strukturális rendszer

Alrendszerek és szövetségek a családban:

1. Nagyapa - nagyanya ------ nagyapa - nagyanya

2. Apa-----------------anya

3. Fiú-------lány

5. A család mint nevelőrendszer

A nevelési funkciót a család értékek, magatartásminták közvetítésével valósítja meg.Jól akkor funkcionál, ha

• a szülők szeretet- szövetségi kapcsolatban vannak,• a gyermekeket egységes elvárásokkal, egészséges,

erkölcsös értékrend alapján, • adottságukhoz életkorukhoz alkalmazkodva – • rugalmas követelményekkel és egyéb módszerekkel

munkára, családi életre, állampolgári és társas létre, az óvodához/ iskolához/ munkahelyhez alkalmazkodva nevelik

A sikeres családi nevelés feltételeiPárválasztás (a külső szépség, szimpátia is fontos lehet, de még fontosabb, kivel tudja elképzelni az életét.) A párválasztás feltétele az önismeret (milyen vagyok, milyen legyen a másik)- Hosszas együtt járás ( egymás és rokonság megismerésére)- A jegyesség – hosszú távú tervezés - HázasságkötésA kapcsolatot javítja, ha a felek jelentős ideig csak egymásnakélnek

- A gyermek vállalásának feltétele: a szülők lelkileg isösszekapcsolódtak, megtervezték, hány gyermeket szeretnének ésmikor?

IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei 

1.A család egészségügyi állapota2. Gazdasági helyzete3. A család struktúrája4. Érzelmi viszonyok5. Kommunikáció6. Erkölcs7. Konfliktusmegoldás8. Hangulat9. A munkához való viszony10. Családi szerepek11. Nevelés12. Hatása a gyermekre

A dolgozat javasolt szerkezete:

1. A család általános bemutatása (Név nélkül!!!!)

2. A választott család elemzése a megadott szempontok alapján

3. Összegzés. Javaslatok az esetleges problémák megoldására

X. Családterápia, konzultáció

A családterápia • „a családot egységként kezelő, segítő és gyógyító

beavatkozás• A beteget az egész családdal való foglalkozás

segítségével gyógyítja, ezáltal a diszfunkcionális családi rendszer maga is rendeződik"

• az interakció és kommunikáció révén törekszik változást létrehozni ( az élmények átélésének és feldolgozása segítségével)

A családkonzultáció • olyan szakmailag kvalifikált munka, amely az egyén

és család interperszonális kapcsolataival foglalkozik.

• A mindennapi életvitelben elakadt, de klinikai értelemben nem beteg személyek, párok, családok - konfliktuskezelésének megsegítése, - krízishelyzeteik rendezése - és valamely család fejlődési ciklusban fellángoló problémáik megoldásának facilitálása (közvetítés) képezi a családkonzultáció feladatát.

A két módszer közti hasonlóságokat és különbségeket Komlósi és Hardy (2004) nyomán szemléltetjük

  Terápia Konzultáció

Célcsoport Család, beteg taggal

Egészséges család

Probléma Zavarok a testi, lelki, szociális szférában

Elakadás a fejlődésben, normatív/paranormatív krízis, kapcsolatzavar

Alapképzettség

Orvos, pszichológus

Segítő foglalkozású szakember

Módszertan Körülhatároltabb Eklektikusabb

Keretek Szigorúak Lazábbak

Indikáció Krízis (elakadással)

Elakadás

Intervenciók

Módszertanilag, irányzatilag tiszta elvűek

Célorientáltan eklektikusak

Betegségkép

Rosszul funkcionáló

Fejlődésben elakadt